A humán erőforrások minősítésének kérdései kedd: 12-14, Kádár László terem
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
A munkaerő-szükségleten alapuló- és a „megtérülésiráta-módszer” összehasonlítása Megnevezés
Munkaerőszükségleti módszer
Megtérülésirátamódszer
Output → szakmák iránti kereslet
Szakmák kínálata → Output
Nem gazdasági
Gazdasági
3. Képzési költségek
Nem veszi figyelembe
Bele van foglalva
5. A munkák közötti helyettesíthetőség
Nulla
Végtelen
6. A különböző képzettségek keresleti rugalmassága
Nulla
Végtelen
Részletes, számszerű előrejelzés a képzési szükségletekről
A prioritások kijelölése
1. Az okozati összefüggések iránya 2. A hallgatók motivációja
7. Az részletezettsége
eredmények
A gazdaság fejlődésének hatása az oktatásra, tervezési problémák
Tipikus szakképzési pályaút (modern ipari társadalom)
Általános képzés → szakképzés → munkavállalás → továbbképzések
Tipikus szakképzési pályaút (modern/átmeneti társadalom)
Általános képzés → szakmai alapozó képzés → szakképzés → munkavállalás → továbbképzések
Tipikus szakképzési pályaút (tudásalapú társadalom)
Általános képzés → pályaorientáció → szakmai alapozó képzés → szakképzés (specializáció) → munka tanulás kombinációja (posztadoleszcencia) → újabb szakképzések → munkavállalás → folyamatos tanulás (formális nonformális formában)
A felsőfokú végzettségeket igénylő foglalkozások kereslete és kínálata 2010-ben (ezer fő) [Forrás: Tímár J. (1997) nyomán]
Műszaki*
agrár
egészségügyi
pedagógus
jogász
gazdasági
egyéb
összes
AIFSZ képzés kereslet
46,0
5,0
17,0
17,0
5,0
61,0
34,0
185,0
kínálat
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Főiskola kereslet
54,0
5,0
18,0
116,0
8,0
64,0
27,0
292,0
kínálat
125,0
21,2
29,5
279,8
4,7
77,2
62,8
601,4
egyenleg
71,0
16,2
11,5
163,8
-3,3
13,2
35,8
309,4
Nem egyetemi végzettség együtt kereslet
100,0
10,0
35,0
133,0
13,0
125,0
61,0
477,0
kínálat
125,0
21,2
29,5
279,8
4,7
77,2
62,8
601,4
egyenleg
25,0
11,2
-5,5
146,8
-8,3
-47,8
1,8
124,4
Egyetemi végzettség kereslet
68,0
6,0
67,0
100,0
22,0
59,0
46,0
368,0
kínálat
72,8
22,4
61
75,8
24,1
46,4
31,8
332,1
egyenleg
4,8
16,4
-6,0
24,2
2,1
-12,6
-14,2
-35,9
Felsőfokú végzettség együtt kereslet
168,0
16,0
102,0
233,0
35,0
184,0
107,0
845,0
kínálat
197,8
43,6
90,5
355,6
28,8
123,6
94,6
933,5
egyenleg
29,8
27,6
-11,5
122,6
-6,2
-60,4
-12,4
88,5
A „jó” emberi erőforrások problémaköre A minősítés lehetőségei:
„jó” az, ami a munkaerő-piac pillanatnyi igényeinek a lehető legjobban megfelel. „jó”, ami a munkaerő-piac fejlődésének, áttételesen a gazdasági fejlődésnek a lehetőségét hordozza.
„Követő vagy húzó jellegű” gazdasági szegmens?? „Kereslet vagy kínálat orientált„ fejlesztése az üdvös?? DUÁLIS SZERKEZETŰ GAZDASÁG ESETÉBEN A
VIZSGÁLAT IRÁNYA LEGALÁBBIS KETTŐS.
A világgazdaság irányából Helyi igények irányából
A világgazdaság átalakulásának hatása a perifériákra „tudás alapú társadalom” Centrum (I. Wallerstein) Termelés kihelyezés (worldwide sourching) Vállalat szétdarabolás (downsizing)
Periféria exportvezérelt tömegtermelés („átkos taylorizmus”, „periférikus fordizmus”) Alkalmazkodás (beszállítói hálózatok, kézműves paradigma)
Magyarország duális gazdasági szerkezet, eltérő igényekkel.
A magyar szakmunkásoktól elvárt képességek (GVI 2005) [%] 60 50
Új ismeretek befogadása
Önálló munkavégzés
Együttműködés
Számolás
Olvasás
53 47
40
43 38
30 20 16
10 0 Képességek
14
Írás
A magyar szakmunkásoktól elvárt képességek (GVI 2005) 60 50 40 30
Kommunikáció Kézügyesség
Ületi kommunikáció Probléma megoldás
Precizítás Kreativítás
50
35
32 24
20 10 0 Készségek
30
29
Vernon termék-életciklus modellje Forrás: Cséfalvay Z. (1999) nyomán
Regionális versenyképesség „A régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha
gazdaságuk nyitott és az egy főre jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek.” (Lengyel I. 2000) (M. Porter, P. Krugman) Az „Ex post” versenyképesség mérés a gazdaság múltbeli teljesítményén alapul. GDP (GRP) egy főre vetített értéke, növekedési üteme, külker egyensúly, export részesedés mérőszámaival operál. Az „Ex ante” nem a gazdasági teljesítményre, hanem a
versenyelőnyöket jelentő tényezőkre, feltételekre koncentrál. A tudásbázisra, a kvalifikált munkaerőre alapozza a fejlődést.
H. Trabold versenyképesség piramisa Forrás: Cséfalvay Z. (1999)
A regionális versenyképesség piramismodellje Forrás: Lengyel I. (2000) I: alapkategóriák, II: alaptényezők, III. A sikeresség faktorai
Fejlesztési stratégiák
„Kínálatorientált”
regionális fejlesztési stratégia (Korompai A. 1995)
A külső igények oldaláról világít rá a belső tartalékokra.
Székesfehérvár, Tatabánya
„Keresletorientált” regionális fejlesztési stratégia A belső (endogén) források számbavételével, azok fejlesztésével próbál előrelépni. Kettős célrendszer: Nivellálás, a lemaradók szintre hozatala. Hatékonyság növelése, a jó adottságú területeken A munkaerő szerepe mindenesetben meghatározó. Working Society
Learning Society
A regionális fejlesztési stratégiák Rechnitzer J.(1998) nyomán
Jellemzők Alapvető irányultság
Modern Posztmodern Fejlett, elmaradott kettősség Többoldalú (különböző regionális szerkezetbeli hiányosságok) Stratégia jellege Regionális növekedés Regionális innováció Szervezeti forma Centralizált, államilag Decentralizált, a lokális és a irányított és támogatott regionális szint szerepe meghatározó Szemléletmód Interregionális újraelosztás Belső regionális források mobilizálása Főbb fejlesztési Anyagi tőke Információ, innováció, irányok Növekedés (mennyiségi technológia tényezők) Flexibilitás (minőségi elemek) Feldolgozó ipar Szolgáltatások, ágazatok Projektek közötti kapcsolatok Néhány nagyvállalat és Programok projekt Kis- és középvállalatok és programok sokasága Beavatkozási Földrajzilag lehatárolt Gyorsan változó, területek probléma térség folyamatosan alakuló „Tervezett” növekedési probléma térség centrumok „Spontán” helyi mobilitás
A munkaerő-piac jellemzői
A munkaerőpiac az emberi erőforrással történő gazdálkodás konkrét és közvetlen közege. Piac, de sajátos jellegzetességekkel bíró, tőke- és árupiacoktól eltérő vonásokat felmutató területe a gazdasági-társadalmi életnek. László Gy.(1996) nyomán az eltérések két területen ismerhetők fel:
Alapvető eltérés minden mástól, hogy itt a munka, munkaerő és a munkaerőt hordozó ember piacát vizsgálhatjuk. Az adásvétel tárgya nem szakítható el az embertől, emiatt szubjektív és társadalmi tényezők befolyásolják a piaci helyzetet. „Eleve nem tökéletes”, „korlátozott” piacnak kell tekinteni, ahol a kereslet-kínálat alakító tényezői eltérnek a tiszta elméleti piaci modellektől. Más piacokhoz hasonlóan (de sajátos szempontok alapján) szegmentálódott piacról van szó, amiben a szereplők több részpiac elemei is lehetnek egyszerre.
A legfontosabb eltérések:
a) A munkaerő heterogén tulajdonságaival, b) a munka és a tőke korlátok közötti helyettesíthetőségével, c) korlátozott átláthatósággal, d) korlátozott mobilitással, e) a bérek korlátozott rugalmasságával, e) a résztvevők érdekegyeztetésével, f) állami beavatkozással terhelt, normál piaci viszonyoktól eltérő terület.
Elméletek a munkaerő-piacról A munkaerő-piac a szabad verseny körülményei között (G. Becker). Ha,
aktív kapcsolat eladó és vevő között, több eladó és több vevő jelenléte, a termékpiacokra történő ki- és belépés egyszerűsége, az eladók és vevők tökéletes információi a termék és tényező piacok állapotáról, a tőke és a munkaerő tökéletes helyettesíthetősége, a homogén „munkaerőminőség” elfogadásával
A duális-szegmentált munkaerő-piac elmélete és továbbfejlesztése (M.
Piore).
primer piac az intézményi beavatkozással védett, szervezett munkaerőpiac, stabil állásokkal, bérekkel. szekunder szektor nagyobb instabilitással, kisebb bérekkel.
A helyi munkaerőpiacok elmélete (László Gy.)
A térbeliség és a szakmai kompetenciák alapján jelölhető ki a helyi munkaerőpiac objektív határa. A szakmák, végzettségek kongruenciája, az ingázás/lakhelyváltoztatás lehetősége, csak egy-egy példa arra, hogy a határok rugalmasak, a részpiacok hatást gyakorolhatnak egymásra.
A foglalkoztatás és a munkanélküliség viszonylatában alkalmazott főbb kategóriák, Magyarország és Hajdú-Bihar megye ILO standard adataival Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján, 1999
A NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 10.091.800 fő Hajdú-Bihar megye: 541.581 fő
A 15-74 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 7.717.000 fő Hajdú-Bihar megye: 408.000 fő
MUNKAERŐ ÁLLOMÁNY (gazdaságilag aktív népesség) Magyarország:4.096.200 fő Hajdú-Bihar megye: 205.700 fő
MUNKANÉLKÜLIEK Magyarország: 284.700 fő Hajdú-Bihar megye: 18.100 fő
MUNKAERŐ ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK (gazdaságilag nem aktív) Magyarország: 3.620.800 fő Hajdú-Bihar megye: 202.300 fő
FOGLALKOZTATOTAK Magyarország: 3.811.500 fő Hajdú-Bihar megye: 187.600 fő
Az 1997-ben keresett munkaerő optimális tulajdonságai
tulajdonságai
NAPLÓ
Munkaügyi Központ
lakóhelye
Debrecen
Debrecen (70%) Budapest, Hajdúszoboszló, külföld (1,5-1,5%)
Debrecen (82%) Derecske, Hajdúsámson, Nyíradony (2-2%)
iskolai végzettsége
szakmunkásképző szakiskola általános iskola
szakmunkásképző (38,6%) gimnázium (18,8%) szakközépiskola (11,6%)
szakiskola (38,5%) általános iskola (24,7%) szakközépiskola (15,8%)
állománycsoportja
szakmunkás ügyintéző betanított munkás
szakmunkás (43,1%) ügyintéző (16,6%) betanított munkás (12,9%)
szakmunkás (40,7%) betanított munkás (22,3%) ügyintéző (19,2%)
szakképzettsége
ügynök eladó varrónő biztonsági őr
ügynök(11,9%) varrónő (7,5%) eladó (7,2%) szakács, adminisztrátor, biztonsági őr (2-2 %) szobafestő, asztalos, autószerelő (1-1%) lakatos (0,5%)
biztonsági őr (9,2%) eladó (6,5%) adminisztrátor (5,4%) segédmunkás (4,8%) lakatos (3%)
tapasztalata
pályakezdő
pályakezdő (72,6%)
gyakorlott (50,2%)
egyéb adottságai
nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, vállalkozói igazolvány, jogosítvány, autó
Tanári állások szakirány szerint Magyarországon 2001-ben Forrás: Pont Szolgáltató Iroda DE
Az ISCED nemzetközi rendszere Forrás: Imre A. – Lannert J. (2000) nyomán
SZINT
PROGRAM ELNEVEZÉSE
LEHETSÉGES TÍPUSOK
0
Alapfokot megelőző oktatás
1
Alapfokú oktatás
2
Alsó középfokú oktatás
2A, 2B, 2C
3
Felső középfokú oktatás
3A, 3B, 3C
4
Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás
4A, 4B, 4C
5
Felsőfokú oktatás diploma nélkül
6
A felsőfokú oktatás, egyetemi diplomának megfelelő végzettséggel
5B rövid szakképző 5A középhosszú első 5A hosszú második 5A középhosszú második
7
A harmadik szintű oktatás második része, ami posztgraduális egyetemi fokozatot (pl.: PhD) nyújt
A magyar oktatás életkor és ISCED szerinti szintjei
Magyarország régióinak humánindex mutatói az összetevőkkel forrás: Obádovics Cs. – Kulcsár L. 2003 Írástudó k aránya
Elvégzett osztályok száma
Egy főre jutó jöv. (Ft.)
Születéskor várható átlagos élettartam
Képzettségi index
Jövedelem index
Várható élettartam indexe
NyugatDunántúl
98,37
8,51
328.898
71,30
0,67
1,00
1,00
0,891
KözépMagyarország
97,94
8,24
312.200
71,12
0,56
0,84
0,88
0,759
KözépDunántúl
98,25
8,44
326.607
70,60
0,64
0,98
0,52
0,714
Dél-Alföld
98,07
8,19
242.126
70,37
0,57
0,17
0,37
0,368
Dél-Dunántúl
97,52
8,27
256.527
70,11
0,50
0,31
0,19
0,334
ÉszakMagyarország
97,76
8,26
146.450
69,83
0,54
0,21
0,00
0,249
Észak-Alföld
97,20
8,02
224.388
69,95
0,41
0,00
0,08
0,164
HI
