HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA
8.2
A hulladékok energetikai hasznosításának növekvő jelentősége: eljárások, technológiák és minőségbiztosítás Tárgyszavak: biohulladék; energetikai hasznosítás; hulladékhasznosítás; másodlagos tüzelőanyag; technológia.
Bevezetés Néhány év óta folyamatosan nő a hulladékok energetikai hasznosításának jelentősége. Ennek a folyamatnak több oka van. Egyrészt állandóan emelkedik az energiahordozók ára, másrészt a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok is a hulladékok magas fajhőjű részének energetikai hasznosítására ösztönzik az ebben érintetteket. Fontos tényező a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzetközi egyezmények hatása is. A hulladékgazdálkodási szabályozás változására jó példa, hogy Németországban 2005. június 1-je óta nem lehet hulladéklerakókon elhelyezni a háztartásokból és iparból származó kezeletlen hulladékot. Ez jelentős mértékben ösztönzi a hulladékok energetikai hasznosítását. Az alábbiakban három konkrét példát ismertetünk a hulladékok energetikai hasznosítására. Az elsőben egy vállalat olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel fáradt olajból és műanyagokból tüzelő- és dízelolajat lehet előállítani, a másodikban egy észak-német város önkormányzata mechanikai-biológiai kezelőegységgel egészítette ki hulladékgazdálkodási rendszerét, és így energiatermelésre alkalmas biogázt tud előállítani, a harmadikban pedig egy biogáz-berendezés felépítését és működését ismertetjük. Az utolsó fejezet a hulladékokból előállított másod-tüzelőanyagok termékszavatossági és minőségbiztosítási kérdéseit ismerteti.
Tüzelő és dízelolaj előállítása hulladékokból A wegbergi Clyvia Technology GmbH-nak (amely egyébként a Las Vegas-i székhelyű Clyvia Inc. leányvállalata) sikerült fáradt olajból és műanyaghulladékokból értékes tüzelő- és dízelolajat előállítania. Az új eljárás megoldást jelenthet a hulladékkezelés egyik nagy problémájára, és lehetővé teszi a jövőben a „hulladék” fogalmának újradefiniálását energetikailag hasznosítható maradék anyagként. Az új technológia jelentősége egyre nagyobb lesz a növekvő energiaárak és a keletkező hulladékmennyiségek miatt. Az új eljárás kifejlesztését nem utolsósorban az ösztönözte, hogy – mint a bevezetőben említettük – Németországban 2005. június 1-je óta az energetikailag hasznosítható részeket tartalmazó háztartási és ipari hulladékokat már nem szabad kezeletlenül lerakni depóniákon, mert a törvény előírja a hulladékok maximális mértékű újrahasznosítását. A településeken keletkező hulladékok kezelésére vonatkozó műszaki utasítások (TASI) hatályba lépése közvetlenül befolyásolja a köz- és a magántulajdonú hulladékkezelő társaságok tevékenységét. A termelő üzemeknek – így a műanyaggyártó, -feldolgozó és -értékesítő ipar üzemeinek is – ki kellett fejleszteniük egy gazdaságos kezelési koncepciót, mert az ipari hulladékok korábbi, kedvező lerakási lehetősége a kommunálishulladék-lerakókon véglegesen megszűnt, és csak osztályozott, előzetesen kezelt vagy elégetett hulladék kerülhet lerakásra, ami a költségek drasztikus növekedéséhez vezet. A számítások szerint az ipari hulladékok kezelése tonnánként 200 euróban is kerülhet. Tüzelőolaj előállítása Az új, szabványosított eljárás alapja a nyersolaj krakkolásához hasonló frakcionált depolimerizáció. 400 °C-on (ami 300 °C-kal alacsonyabb, mint a hagyományos hasítási eljárás hőmérséklete) a hosszú szénhidrogénláncok felhasadnak, a termékek elpárolognak és kondenzátorban dízelolajként kicsapódnak. Az alacsonyabb üzemi hőmérséklet miatt csökken a káros szénlerakódás mértéke. A keletkező szén, amely a csőreaktorban lerakódásként felhalmozódva a folyamat leállításához vezethet, a polimerizáció ismert problémája. A Clyvia által kifejlesztett technológiában alkalmazott reaktortartályban egy kaparó mozog, amely lekaparja a lerakódásokat a felületről, körülbelül úgy, ahogy a főzés során az étel keverése megelőzi az odaégést. Az eljárás további optimalizálása a műanyagok betáplálására vonatkozik: azokat előmelegítve, adagoló fúvókán át nyomás alatt táplálnak be a reaktorba. Ezáltal állan-
dó folyamatparaméterek biztosíthatók és egyenletesen jó termékminőség érhető el. Hatalmas piaci lehetőség: évente négy millió tonna hulladék A Németországban keletkező hulladékmennyiségnek köszönhetően az új eljárás számára reményteljes alkalmazási lehetőségek nyílnak. A frankfurti székhelyű Plastics-Europe Deutschland adatai szerint 2004ben Németországban 17,5 millió tonna műanyagot állítottak elő, 4,2%kal többet, mint az előző évben. A műanyagok legfontosabb alkalmazási területei a csomagolóanyag-ipar (29,5%), az építőipar (24,5%) és a gépjárműipar (9%). A kezelendő hulladék mennyisége mára több mint 5 millió tonnára nőtt, amelynek nagy része az újonnan kifejlesztett eljárással energetikailag hasznosítható. Az eljárás energetikai szempontból nagyon hatékony (hatásfoka a felhasznált alapanyagtól függően 80–95%). A technológia gazdaságosan alkalmazható az állami és a magántulajdonú hulladékkezelő táraságoknál, valamint számos ipari üzemben a hulladékok kezelésére: csökkenthetők a kezelési költségek, hasznosítható a keletkező energia, és nincsenek szállítási költségek. Gazdaságossági számítások szerint a berendezés beruházási költsége 2 millió euró, kevert műanyagok (DSDhulladékok) alkalmazásakor a becsült árbevétel 50 euró tonnánként. Az épület-, az üzemi és a személyi költségek hozzáadásával, valamint ötéves amortizációval számolva az előállítási ár 0,20 euró/dm3 dízel- vagy tüzelőolaj. A konkrét érték függ a felhasznált alapanyagtól. Egy félüzemi berendezés üzembe helyezése 2006 elején 2006 kora tavaszán egy félüzemi berendezést helyeztek üzembe az eljárás gyakorlati alkalmazhatóságának az igazolására. A kutatási és a termelési feladatok együttes ellátására a cég wegbergi telephelyén 5000 m2 alapterületű telek áll rendelkezésre, ami elegendő területet biztosít a bővítéshez. A szerves maradék anyagok depolimerizációjára szolgáló berendezés mellett a referenciaprojekt két elkülönített, 100 000 dm3 tároló kapacitású tartályt, illetve a későbbi sorozatgyártáshoz alkalmas felületeket tartalmaz. A keletkező fűtőolaj minősége A két tartályból az egyik az alapanyagok (fáradt olaj, mosóolaj) tárolására szolgál, a másikban pedig a végterméket gyűjtik. A berendezés központi része egy nyolc méter magas desztillációs oszlop, amelyhez 2,5 m mély, 7x7 m alapterületű gödör kapcsolódik. Telepítették még to-
vábbá egy 50 000 dm3-es tartályt átmeneti tároláshoz, amelyben a minőség-ellenőrzést végzik. A vizsgálatok szerint a hulladékból előállított fűtőolaj minősége megfelel a DIN 51 603-1 szabvány előírásainak, így energiahordozóként felhasználható. A berendezés prototípusának a telepítése és üzembe helyezése után naponta 10 tonna hulladék dolgozható fel, és óránként 500 dm3 tiszta, fűtő- vagy dízelolajként felhasználható termék állítható elő, ami folyamatos napi 24 órás üzemvitel esetén évente több mint 4 millió dm3 terméket jelent. A potenciális felhasználók különböző igényeinek kielégítése érdekében a Clyvia 4000–40 000 tonna/év termelési kapacitású berendezéseket tervezett. A legújabb számítások szerint Németországban 500, világszerte 10 000 telephellyel lehet számolni. A dízelolaj hulladékból történő előállításának folyamata az 1. ábrán látható.
adalékanyagok
szűrő
műanyagok desztillálótorony távozó levegő
fáradt- és mosóolaj
gőzkondenzátor
a felhasználóhoz befúvás
tüzelő- vagy dízelolaj
előmelegítés
reaktor bitumenes jellegű maradék anyag
pl. útépítéshez
1. ábra Dízelolaj előállítása hulladékból
Háztartási hulladék erjesztésére alkalmas berendezés Ugyancsak a kezeletlen, szerves, biológiailag lebontható települési hulladékok hulladéklerakókon elhelyezését tiltó (2005. június 1-je óta hatályos) németországi törvény hatására vezethető vissza az, hogy Lübeck
város önkormányzata eddigi, mintaszerűen kiépített hulladékgazdálkodási rendszerét mechanikai-biológiai hulladékkezelő berendezéssel egészítette ki. Itt történik a nem biológiai háztartási szemét, az ehhez hasonló jellegű kisipari hulladék, valamint a kidobásra szánt nagyméretű darabok feldolgozása. A többé már nem újrahasznosítható hulladékok kezelésére újszerű, nedves erjesztési eljárást alkalmaznak. Ez a technológia egy anaerob és egy aerob fokozatból tevődik össze. A berendezés energiaszükségletét a kezelés során keletkező, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést végző erőmű egységeiben felhasznált biogáz fedezi. Ezt a nedves hulladékkezelési technológiát a száraz erjesztéssel szemben rövidebb átfutási idő, jelentősen jobb energiamérleg, kis helyszükséglet és jobb irányíthatóság jellemzi. Az anyagmozgatás rendszere A hulladékot tehergépkocsik szállítják a fogadócsarnokba, ahol a levegőszennyezés csökkentése érdekében légfüggöny akadályozza meg a csarnok levegője és a külvilág közötti kapcsolatot. A lerakott hulladékot kotrógép és rakodógép szállítja két nagyméretű aprítóberendezésbe. Az anyagmozgató gépek vezetőfülkéi belső túlnyomással védettek. Az egyik aprítóberendezés a háztartási szemetet és az ehhez hasonló jellegű hulladékot, a másik a nagyméretű darabokat dolgozza fel. A felaprított anyag mechanikai előkezelését a szomszédos csarnokban végzik. Itt az egyes frakciók szétválasztására dobrosta, hosszú darabokat kiválasztó egység, mágneses szeparátor, légszérelő és rázórosta állnak rendelkezésre. Ezek választják le az értékesíthető anyagokat (vas, nemvasfémek, üveg stb.) és a nagy fűtőértékű frakciót, majd konténerbe rakják és az újrahasznosító rendszerbe továbbítják azokat. A 40 mm-es áteresztőnyílású dobrosta termeli ki a további válogatásra már nem érdemes frakciót, amely nedves erjesztésre kerül. Az erjesztés előkészítéseként a keverőcsarnokban ebből a hulladékból 10– 15% szárazanyag-tartalmú szuszpenzió készül. A keletkező hulladékzagyot a nedves fázisú állapotban keverőegységek folyamatosan mozgásban tartják, ami megakadályozza, hogy a nehéz alkotók leülepedjenek a tartályokban és csövekben. Ez különösen fontos az 5000 m3 befogadóképességű és több mint 20 m magas fermentálótorony esetében, amelyben levegő kizárásával megy végbe az erjesztés. Az itt keletkező biogázt használják fel villamos áram és hő termelésére.
Ezt követően hagyományos kivitelű tartályban történik – levegő jelenlétében – a zagy aerob kezelése. Itt kerül sor azoknak az anyagoknak a feltárására, amelyeket az anaerob baktériumok nem képesek értékesíteni. A technológiai folyamat végén dekantálással és szárítással víztelenítik a zagyot. Az így kapott csökkentett térfogatú, a virágföldhöz hasonló konziszteciájú anyag ebben a formában már közvetlenül deponiára juttatható. Technológiai vízfelesleg A nedves erjesztéshez szükséges víz körfolyamatba kerül, így a rendszer üzemeltetésének megkezdése után gyakorlatilag már nincs szükség vízutánpótlásra, sőt jelentős mennyiségű technológiai vízfelesleg képződik a hulladékkal együtt bekerülő nedvességből és a biokémiai reakcióból. A technológiai vízfelesleget konténermodulokban ultraszűréssel és ellenirányú ozmózissal tisztítják. A kapott víz minősége csaknem a desztillált vízével egyenértékű, és ennek megfelelően iparilag korlátlanul hasznosítható. Homogén hajtómű- és irányítástechnika A háztartási és a darabos (nagyméretű) hulladékok eredményes nedves erjesztéséhez olyan rugalmas irányítástechnikára és hajtóműtechnikára van szükség, amely képes alkalmazkodni a beszállított hulladék állandóan változó összetételéhez. A rendszerrel szemben támasztott követelmények a megbízhatóság, a diagnosztizálhatóság, a minél rövidebb üzembe helyezési időszükséglet és a gyors szervizképesség. Az egész berendezés irányítástechnikai megoldása ezért teljesen integrált. Simatic-S7-300 és S7-400 szabályozástechnikai rendszereket, Siemens irányítástechnikai számítógépet és 430, valamint a 440 sorozatú Micromaster egységeket használták fel. A hajtóművek és perifériáik a Profibus révén csatlakoznak a fölérendelt irányítástechnikai rendszerhez. A különböző tartályok, keverők és csőrendszerek nagyszámú decentralizált armaturáit ASI-Bus fogja össze. A szabályozástechnikai rendszer ipari Ethernet révén kommunikál a központi vezérléssel. Végeredményben a teljes berendezés számára zökkenőmentes kommunikációt valósítottak meg, ami megkönnyíti a folyamatos diagnózist, a karbantartást, az üzemzavar-elhárítást és természetesen az üzemvitelt. Az átmenő automatizálás eredményesen fogja össze a több
száz beépített hajtómű, a több tucat irányítástechnikai egység működtetését. A kezelők tehát teljesen a technológia finomszabályozásával foglalkozhatnak. Profibus, WLAN, telefon és kézi vezérlés A készenléti szerviz a telep bármelyik pontjáról beavatkozhat akármelyik technológiai műveletelembe. A szabályozástechnikai egységekhez, a hajtóművekhez és az irányítástechnikához három (Scalance-W sorozatú) WLAN Access Point révén lehet hozzáférni. A szerviz számára előnyös, hogy a Starter szoftverben koncentrált hajtómű-üzembehelyezési, diganosztizáló és karbantartó funkciók a Simatic managerben közvetlenül rendelkezésre állnak, ugyanis a Starter akár különálló programként, akár a műszaki rendszerbe integrált formában felhasználható. A rendszerbe épített DriveES egység mindkét esetben biztosítja a távbeavatkozást a hajtóműrendszerbe. Amennyiben az üzem bármelyik pontján a kezelő szükségesnek tartja a szintmagasság, a keverési fordulatszám vagy az adagolási mennyiség korrigálását, akkor ezt a helyszínen közvetlenül elvégezheti. Erre a célra a keverőegységeknél, a szállítószivattyúknál és szállítószalagoknál kézi vezérlőtáblák állnak rendelkezésre. Itt bármikor át lehet állni kézi vezérlésre. Ugyanakkor a központi automatikában szereplő hajtómű-paraméterek változatlanok maradnak: a helyi kezelőállomások a kézi vezérlés számára átkapcsolnak a Micromaster második paraméterkészletére. Így mód van arra, hogy a központi vezérlőállás által megadott adatok, újabb átállítás nélkül, automatikus üzemmódra való visszaállás esetében közvetlenül ismét érvényesüljenek. Segélyhívás SMS-en Vészhelyzetben a szabályozástechnikai rendszer – a kezelők beavatkozása nélkül – közvetlenül SMS révén felveszi a kapcsolatot a rendszert kiépítő vállalat szervizszolgálatával. Innen ugyancsak közvetlenül be lehet avatkozni az egyes berendezésegységek működésébe, elvégezhető az első diagnózis, és kezdeményezhetők az azonnal szükséges intézkedések. Ezt a szolgáltatást a szabályozástechnikai rendszert kiépítő vállalat Európa bármelyik pontján létrehozott rendszerei számára biztosítja, mivel a sürgős beavatkozás lehetősége esetenként elengedhetetlenül fontos. Ha például egy nagyméretű fermentálótorony keverőegysége kiesik,
akkor az üzemzavar elhárítására, a közvetlen beavatkozásra, mindössze 24 óra áll rendelkezésre. A hiánytalan szervizt az irányítástechnikai rendszer homogén, áttekinthető struktúrája és az átfogó kommunikációs rendszer biztosítja. Az 150 000 t/év kapacitású mechanikai-biológiai hulladékkezelő berendezés (Lübeck) fontosabb adatai a következők. Létesítés ideje: 2004/2005 Erjesztés: – kb. 55 000 t/év előkezelt 40 mm-es frakció és kb. 26 000 t/év szennyvíziszap, – kétfokozatú nedves erjesztés, 2x5000 m3 befogadóképességű fermentálótorony, 1x 4500 m3 hidrolizáló, – a vizes fázisban lévő erjesztési maradék aerob kezelése, majd a szilárd és a folyadékfázis szétválasztása, termikus szárítás, – a megszárított erjesztési maradék a szabályoknak megfelelően deponálható. Gáztechnika: – 800 m3-es gáztároló, – sűrítőberendezés 1200 m3/óra mennyiségű biogázhoz, – biogázfáklya („HT”, 7,5 MW), – biogáz-tüzelésű kombinált erőmű (két konténer), 1,9 MW villamos és 2,3 kW termikus teljesítmény, – VocsiBox típusú légtisztító (maximum 2x28 500 Nm3/h teljesítmény). Vízkezelés: – membránkonténeres berendezés ultraszűrővel és kétfokozatú, ellenirányú ozmózis elvén működő rendszerrel az erjesztésből származó 2x50 m3 vízfelesleg kezelésére.
Villamos energia és hő előállítása biomasszából A német kormány jelentős mértékben támogatja a megújuló nyersanyagokra épülő energiatermelést, tekintettel az energiaigények növekedésére, az ásványi energiahordozók készleteinek csökkenésére és ennek megfelelően az energiagazdálkodás távlati stabilitása iránti követelmények erősödésére. Ezt figyelembe véve fejlesztette ki biogázberendezését az Eisenmann cég.
A biogáz-berendezések lehetővé teszik szerves anyagokból villamos energia és hő előállítását. Ezek a berendezések ma már meghonosodtak a megújuló forrásokra épülő energiatermelés területén. Üzemeltetésük több kedvező mellékhatással is jár. Többlet gázkihozatal és nagyobb megbízhatóság A trágyára és utánnövekedő nyersanyagokra épülő energiatermelés a mezőgazdasági üzemek számára gazdaságossági szempontból is jó vállalkozás, nem utolsósorban a megújuló energiafajtákra vonatkozó német törvénynek (EEG) köszönhetően. A biogáz-berendezések villamos energiát termelnek a helyi hálózatok számára. A hálózatba táplált energia értékének jóváírása a törvényi előírások szerint történik. A biogáztermelés az elkerülhetetlenül képződő trágyaléből, trágyából, továbbá silózott növényi termékekből, valamint folytonosan termelhető nyersanyagokból, pl. kukoricából vagy zöld rozsból valósítható meg, de a nagy étkezdékben keletkező moslék, a vágóhídi hulladék vagy akár széna is alkalmas az ezzel a módszerrel megoldott energiatermelésre. Az Eisenmann-típusú biogáz-berendezések általában két fokozatban működnek, ami az egyfokozatú eljárással szemben jelentősen növeli a gázkihozatalt és a megbízhatóságot. Működési vázlatuk a 2. ábrán látható. Különösen előnyös a fő- és az utófermentáló közé iktatott termikus dezintegráló fokozat (ThermDes) alkalmazása. Ez tovább növeli a gázkihozatalt és ezzel a rentabilitást. A kétfokozatú berendezés működésmódja Az első fermentálófokozat hőszigetelt csőreaktora fekvő elrendezésű keverőtengellyel és a homokot, valamint az ülepedő rétegeket eltávolító rendszerrel rendelkezik. A részben már előre összeszerelt állapotban leszállításra kerülő struktúra egészen rövid idő alatt felépíthető. Ezenkívül az acélfermentáló problémamentesen leszerelhető, és egy másik telepítési helyen ismét üzembe helyezhető. Szivattyú adagolja be az erjesztésre kerülő folyékony anyagot, a szilárd anyagokat pedig egy különálló adagoló viszi a fekvő elrendezésű fermentálóba. Ez az elrendezés számos előnnyel rendelkezik az álló kivitelhez képest, többek között igen nagy lehet a száraz alapréteg mennyisége. Folyamatosan működő kényszerkeverő akadályozza meg az úszó vagy ülepedő rétegek képződését.
kombi erőmű
hőhasznosítás biogáz
villamos áram fűtővíz
gázkupola
EISENMANN fűtővíz
alapréteg előkészítése
fő fermentáló
szivattyú
szivattyú
utófermentáló a ThermoDes berendezés
trágya
közbenső tároló előkezelő mélyített tartály
2. ábra A biogáztermelő berendezés működési vázlata A működési zavarokat és a berendezés eltömődését önálló homokés kavicseltávolító rendszer hárítja el. Ez különösen a sok ásványi alkotót tartalmazó anyagok (szárnyasok ürüléke, biológiai hulladék, burgonya, kommunális kaszálási termékek) esetében előnyös. A beépített falfűtés csökkenti a kopás lehetőségét, javítja a keverési lehetőséget, növeli a hőátadó képességet, és ezzel javítja a hatásfokot. Termikus dezintegrálás A fő fermentálóban végbement erjesztés után a már szivattyúzható, előmelegített és megfelelően homogenizált alapozó anyag átömlik a ThermoDes-berendezésbe. Ez a megoldás az eléje csatolt higienizáló készülékkel szemben jelentős mértékben javítja a létesítményköltségeket. Az első fermentálófokozatban végbemenő mezofil erjedés során a szokásos gázkihozatalnak már 60–70%-a felszabadul. Szokásos körülmények között a további erjedés során, az ehhez szükséges tartálytérfogathoz viszonyítva, már csak kis gázkihozatal érhető el. Ezt a problémát oldja meg a termikus dezintegrálás.
Az első erjesztésből származó mezofil baktériumtörzsek sejtfeltárása révén, továbbá valamennyi ott lévő betegségokozó csíra és gyomnövénymag bomlásakor egyre újabb szerves anyag szabadul fel, ezenkívül a nehezen lebontható anyagok időigényes bomlása során azok sejtstruktúrája is roncsolódik. Ez a feltárási folyamat biztosítja a hidrolízist, amely már rövid idő alatt további erjedést tesz lehetővé. A dezintegrálás lebontási hatékonyságot növelő hatását más módszerekkel, pl. ultrahangos technikával is igazolták már. A ThermoDeseljárás jelentős előnye az alacsony beruházási és üzemeltetési költség: a berendezés létesítése a teljes beruházásnak csupán 5%-át teszi ki, ugyanakkor javítja a gázkihozatalt, vagyis kedvezőbb rentabilitás elérését teszi lehetővé. A felfűtés közvetlenül a távfűtőrendszer hulladékhőjével valósul meg (kb. 90 fokos forró vízzel). Az ismertetett folyamat stabilitása érdekében a fűtővizet további feladatokra veszik igénybe. Utófermentáló A minimum 70 °C hőmérsékletre melegített alapréteg anyagát a dezintegráló fokozat után utófermentálóba juttatják, ahol az további termofil erjedésen megy át. Az utófermentáló álló elrendezésű keverőkazános szerkezet, fóliás süvegfedéllel. Ez a kupola egyidejűleg gazdaságos gáztároló megoldást valósít meg. A helyi körülményektől függően az utófermentáló acélból vagy betonból is elkészíthető. A fermentálót búvármotoros keverőszerkezet és falfűtő rendszer egészíti ki. Az eléje iktatott ThermoDes fokozattal kiegészített utófermentálóval megnövelt gázkihozatal érhető el. Az 55 °C-on megvalósuló termofil üzem tovább növeli a gázkihozatalt, egyidejűleg a folyamat stabilitását az előzetes homogenizálással és az első fermentálóban végbemenő stabilizálás révén tovább fokozza. Mindez jelentősen csökkenti az átfutási időt. Megrendelés 25 berendezésre Az első ilyen biogáz-berendezést 2003-ban helyezték üzembe egy mezőgazdasági szövetkezetben. A silózott növényekkel, folyékony és szilárd tehéntrágyával táplált berendezés villamos teljesítménye 200 kW. A termelt villamos energiát a helyi hálózatba táplálják jóváírás ellenében. A fejlődő hőt a fermentáló saját fűtésére és külső célokra, épületfűtésre veszik igénybe.
A rendkívül kedvező tapasztalatok hatására a szövetkezet egy másik telephelyre ugyanilyen biogáztermelő berendezést rendelt. Itt a hőfelesleget gabonaszárításra és épületfűtésre használják. Eddig 25 ilyen vagy hasonló kivitelű biogáztermelő berendezést rendeltek. Közülük 16 már hatékonyan végzi az áramtermelést, a többi berendezést jelenleg gyártják.
A másod-tüzelőanyagokkal kapcsolatos termékfelelősségi és minőségbiztosítási összefüggések A hulladékokból előállított másodnyersanyagok növekvő jelentősége felveti azt a kérdést is, hogy ebben az esetben továbbra is hulladékokról, vagy inkább már egy új termékcsoportról van-e szó. Az utóbbi esetben ugyanis meg kell vizsgálni a minőségbiztosítás és a termékfelelősség összefüggéseit is. Ma még nincs egységes definíciója a hulladékból előállított tüzelőanyagoknak, azonban ismeretes az egyik német hulladékhasznosítási egyesülés (BGS) által kidolgozott meghatározás: „Szekunder tüzelőanyagok (vagy másod-tüzelőanyagok) az olyan tüzelőanyagok, amelyeket a háztartásokból, az iparból és a kisiparból származó, megfelelő fűtőértékű nem veszélyes hulladékból céltudatosan állítanak elő.” A BGS az ezekre tüzelőanyagokra vonatkozó átfogó minőségbiztosítás érvényesítését is feltételezi. A hulladékhasznosításra vonatkozó más törvényi szabályozások is érintik a másod-tüzelőanyagok problémakörét. A másod-tüzelőanyagokra vonatkozó minőségi előírások A BGS minőségi kritériumai képesek biztosítani az ilyen termékek károktól mentes felhasználását. A kritériumok szerint az alábbi típusokat lehet megkülönböztetni: – ipari tüzelőberendezésekben kiegészítésként közvetlenül felhasználható másod-tüzelőanyag, – olyan nagy fűtőértékű hulladékfrakciók, amelyeket további kezelés nélkül nem szabad a vegyes tüzelésű berendezésekben felhasználni. Ezek szerint a másod-tüzelőanyagoknak az alábbi termékkritériumokat kell kielégíteniük: – céltudatos előállítás olyan megfelelő újrahasznosítási eljárással, melynek feladata másod-tüzelőanyagok gyártása,
– a termelés és a termék minőségének biztosítása – a szekunder tüzelőanyagokra vonatkozó (RAL-GZ 724) minőségi és minősítési előírások betartása önellenőrzéssel és külső ellenőrzéssel egyaránt, – a termékminőség igazolása külső bizonylattal (RAL-minősítőjelölés). A másod-tüzelőanyagok termékcsoport minőségbiztosítása magában foglalja tehát az előállítási technológia folyamatos önellenőrzését és az előállított másod-tüzelőanyag külső szerv által végzett ellenőrzését. A BGS-kritériumok szerint a minőségbiztosítás menete a következő legyen: Saját ellenőrzés Ennek lépései a következők: – A beérkező anyag dokumentálása. Ez vonatkozik a hulladék típusjelzésére, a beérkező hulladéktípus mennyiségére, a hulladék eredetével kapcsolatos adatokra, valamint a hulladékok fizikokémiai jellemzőire. – Rendszeres mintavétel a termelés folyamán. – A minták elemzése a vonatkozó előírásoknak megfelelően. – Az elemzési eredmények dokumentálása. Külső ellenőrzés – Mintavétel és a minták elemzése független laboratórium által. Az eredmények végső értékelése és felülvizsgálata a minősítő bizottság által A termékszavatossági előírások szerint a gyártó felelős mindazokért a személyi és anyagi károkért, amelyeket hibás terméke okoz. A kockázat minimumra csökkentése érdekében van szükség az ismertetett minőségbiztosítási BGS-kritériumok betartására. Biztosítási szerződés kötése A termék felhasználása mindig bizonyos kockázattal jár. A hibás termék által előidézett személyi és anyagi károkért általában a termék előállítója felelős. Amennyiben a termékként definiált másod-tüzelőanyagok gyártójának a hulladék újrahasznosítását megvalósító üzemet tekintjük, akkor az üzemnek a termék által okozott kár kockázatára vonatkozó felelősségbiztosítást kell kötnie.
A hibás termék által okozott kár kockázatát optimálisan kialakított minőségbiztosítással jelentős mértékben lehet csökkenteni. Ennek megfelelően abból kell kiindulni, hogy az illetékes biztosítóvállalat a biztosítási szerződés kiterjesztése előtt átfogó kockázat-ellenőrzést fog végezni. Ennek során a termelési technológián kívül a gyártó által alkalmazott termékminőség-biztosító eljárást is felül fogja vizsgálni. A felülvizsgálat eredménye alapján az illetékes biztosítóvállalat kidolgozhatja a konkrét vállalatra vonatkozó felelősségbiztosítási koncepciót. Ennek ki kell terjednie az alábbiakra: – üzemi felelősségbiztosítás, amely vonatkozik az adott telephely kockázatára, az üzemi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokra, valamint a termékkel kapcsolatos személyi és anyagi károkra, – kibővített termék-felelősségbiztosítás – a termékkel kapcsolatos anyagi károk kockázatára, – környezetvédelmi felelősségbiztosítás – a nem deklarálható és nem deklarálásköteles általános környezetkárosítási kockázatokra, – környezetvédelmi felelősségre vonatkozó kártalanítási biztosítás a termék által okozott különleges környezetkárosítási kockázatokra és a különleges üzemi tevékenységekre, – környezetvédelmi felelősségre vonatkozó berendezésbiztosítás a különleges környezetkárosítási kockázat esetére. Összeállította: Dr. Barna Györgyné és Regősné Knoska Judit Sappok, M.; Wagels, D.: Müll ade: Abfall als energetisch genutzter Reststoff. = Müll und Abfall, 38. k. 2. sz. 2006. p. 100–101. Dey, A.: Immer in Bewegung bleiben. = Wasser, Luft und Boden, 2006. 9. sz. p. 48–50. Weickum, J.: Energie aus Biomasse. = Wasser, Luft und Boden, 2006. 9. sz. p. 51–53. Gawlik, M.: Ersatzbrennstoff – ein Produkt aus Abfall. = Wasser, Luft und Boden, 50. k. 7–8. sz. 2006. p. 48–49.
