A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Schrett Andrea

Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértő Barina Zoltán Nagy István

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20045 SZIGETHALMI HOMOKBUCKÁK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….…..

3

1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

4

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

4

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

4

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

4

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

4

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

4

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

4

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

5

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

6

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………...

7

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………...

7

3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………….

7

3.2.1. Élőhelyek kezelése …………………………………………………………………………………………….

7

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 10 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 10 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 10 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 10 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 10 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 11 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 11 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 11 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 11 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 11 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 11 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 12 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 13 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 14 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 14 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 14 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 14 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 14 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 14 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 14 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

16

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

17

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 17 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 18 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 18 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 18 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 18 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 19 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 19


I. Natura 2000 fenntartási terv

A HUDI20045 SZIGETHALMI HOMOKBUCKÁK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20045

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 68,99 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Pannon homoki gyepek (6260)* A 2013. évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Pannon homoki gyepek (6260)* • Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) (91N0)* 1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: • homoki kikerics (Colchicum arenarium) A 2013. évi felmérés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő fajok: • homoki kikerics (Colchicum arenarium) • homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. Település Szigetszentmiklós

Érintett terület (ha) 68,9935

Település területének érintettsége (%) 1,51

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés

4

Védetté nyilvánító jogszabály száma


Típus Országos Ökológiai Hálózat

Kód magterület

Név

Kiterjedés

Szigetszentmiklós közigazgatási területén

67,2607 ha

Védetté nyilvánító jogszabály száma 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv. 1.7.2. Településrendezési eszközök •

Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012.(II.01.) Önkormányzati Rendelete Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (Egységes szerkezetben a 25/2012. (X.04.), a 14/2013. (III.28.) önkormányzati rendelettel)

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

•

A terület az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a Pusztavacsi erdőtervezési körzetbe tartozik Körzeti erdőterv: a 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet 8. sz. melléklete a Pusztavacsi erdőtervezési körzetről (érvényes: 2013. január 1. – 2022. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésünkre, beszerzésük jelenleg folyik. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A területen nem folyik halgazdálkodás. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.10 Duna-völgyi főcsatorna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek Egyéb tervekről nincs tudomásunk. 1.7.8. Jogerős engedélyek • A terület csak engedéllyel látogatható, amelyet az ÁTI-Sziget Kft. környzetvédelmi ügyintézőjétől lehet megkérni.

5


2. Veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, Érintett M = közepes, terület L = kis nagysága (%) jelentőségű )

E01.01

folyamatos városiasodás

M

100

E02.01

gyár

M

5

E03.01

háztartási hulladék

M

10

E03.03

inert hulladék

M

10

F04.01

növények kiásása

M

5

G01.03.

motoros járművel végzett tevékenység

M

15

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

100

J01

tűz és tűz visszaszorulása

H

10

K02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

H

40

6

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0) homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Pannon homoki gyepek (6260), Pannon homoki borókás-nyárasok (JuniperoPopuletum albae) (91N0), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Pannon homoki gyepek (6260), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen elsődleges természetvédelmi cél a homoki életközösség és természetes dinamikai folyamatainak együttes megőrzése, amelyhez előfeltétel a természetes homoki élőhelymintázat helyreállítása az inváziós fajok teljes körű eltávolításával. A természetvédelmi kezelés tervezése a minimálisan szükséges beavatkozások elve mentén történik, a terület védelme nem kötődik össze aktív és folyamatos tájhasználattal.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A terület jelenlegi állapotának fenntartása érdekében a legfontosabb egy kijelölt vagyonkezelő volna. Jelenleg ilyen nincs, a terület kb. 6 éve állami tulajdonban van, a DINPI már legalább 2-szer bejelentkezett vagyonkezelőnek, de nem kaptuk meg. A helyiek sokan úgy tudják, hogy mi vagyunk a vagyonkezelő. A legjobb kézben egy lelkiismerete, helyi civil szervezet kezében lenne. - A területen egy helyi civil szervezet bevonásával bemutatás szervezése javasolt – hogy a környékbeliek megismerjék az itt található értékeket és elkezdjék értékelni, ezért megóvni – esetleg tanösvény kialakítása. - Javasolt volna a terület zárhatóságának biztosítása, körbekerítése (a jelenlegi kerítés kijavításával) és folyamatos őrzése. - Javasolt a közlekedési eszközök (ló, kerékpár, motor) teljes kitiltása a területről.

7


Gazdálkodáshoz köthető javaslatok A terület legnagyobb részét a gyepes és fás területek mozaikja alkotja. Ezeket jelenleg semmilyen módon nem kezelik; az inváziós fajok eltávolítása után a kezelésmentesség fenntartása a jövőben is kívánatos. A terület egy erdőrészletként lett üzemtervezve – javasolt az akác eltávolítása után – a területet örökerdőként fenntartani. Kezelési egységek: A teljes terület egy erdőrészletként került üzemtervezésre, azonban a tervkészítés során a teljes kjTT-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5.

Homoki gyepes-cserjés-erdős mozaikok Gyomosodó száraz gyep Telephely Parkoló Utak

1.

Homoki gyepes-cserjés-erdős mozaikok Ebbe a kezelési egységbe tartozik a terület legnagyobb része – a közel természetes állapotban megtalálható homoki gyepterületek, cserjésedő változataik, valamint a homoki borókás-nyárasok (ÁNÉR-kódok szerint: G1, H5b, M5, P2b, P2c és RB). Ezeken a területeken az idegenhonos fajok eltávolítása a legfontosabb feladat (főként a P2c élőhelyről), ezen kívül kezelést nem igényelnek. Távalti célként esetlegesen gyenge, kis létszámú állattal (lehetőleg juhval) történő legeltetés említhető.

2.

Gyomosodó száraz gyep Ide tartozik a kjTT délnyugati részén található, gyomosodó, bolygatott gyepterület (ÁNÉR-kód: OC). Ezen az élőhelyfolton az emberi tevékenység, zavarás megszüntetése után az idegenhonos fajok eltávolításán kívül kezelés nem javasolt. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A kezelési egységre vonatkozó előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk GY115 visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

8


3.

Telephely A terület északnyugati részén található telephely (ÁNÉR-kód: U4) már évtizedek óta ott található, javasolt a Natura 2000 kijelölés alóli kivétel. A terület természetvédelmi kezelést nem igényel.

4.

Parkoló Ide tartozik a terület északkeleti részén található egykori parkoló területe, valamint a délnyugati csücsökben, a gyomosodó száraz gyep mellett található telephely (ÁNÉR-kód: U4). Ezen az élőhelyfolton az emberi tevékenység, zavarás megszüntetése után a homoki gyep visszaállításán, majd az idegenhonos fajok eltávolításán kívül kezelés nem javasolt. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A kezelési egységre vonatkozó előírások

GY80

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY84

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk GY115 visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

További kezelési javaslatok a parkoló területére: - Roncsolt terület füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. - Roncsolt terület füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. - Magvetéshez kizárólag a közeli természetes, homoki gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni.

5.

Utak A területen helyrajzi számosan nincsenek utak kijelölve, csak az illegális használatból adódó, kitaposott utak találhatók meg (ÁNÉR-kód: U11). Ezen utak megszüntetése, vagy a későbbi elképzelésektől függően az esetleges tanösvény kialakításához történő felhasználása javasolt.

9


A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. (A +-jel azt jelenti, hogy az előírássorból választható előírásokon kívül egyéb előírások is vonatkoznak a területre). gyep 1. Homoki gyepes-cserjéserdős mozaikok 2. Gyomosodó száraz gyep 3. Telephely 4. Parkoló 5. Utak

erdő

szántó

vizes élőhely

GY01, GY80, GY84, GY85, GY87, GY115, GY116 GY80, GY84, GY85, GY87, GY115, GY116, + -

Vadgazdálkodás A területen vadgazdálkodás nem folyik.

Vízgazdálkodás A területen vízgazdálkodás nem folyik. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 10


-

-

79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet a 2012. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról, 8. sz. melléklet a Pusztavacsi erdőtervezési körzetről (érvényes: 2013. január 1. – 2022. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A terület tulajdonosa a magyar állam, azonban kijelölt vagyongazdálkodó nincs. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2. Pályázatok Inváziós fajok irtására, a fenntartásra és az esetleges bemutatásra lehetne pályázat. 3.3.3. Egyéb Inváziós fajok irtására közmunkások.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Szigethalmi homokbuckák (HUDI20045) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 10-én az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, amelyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ. - A terület megismerése érdekében 2013. június 22-én egy ízben megtörtént a terület bejárása, amelynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Szigethalmi homokbuckák Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: -

Pest Megyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatala

11


Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben falugazdászok; vagy e-mailben erdészeti igazgatóság történő megkeresése

Budapest Tájegység

Időpont + kapott észrevétel környéki 2013.07.22.

Szigetszentmiklós

2014.04.01- 06.30.

Szigetszentmiklós

2014.07.01-07.15.

Pest Megyei Kormányhivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatala

2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.10: nincs visszajelzés

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Szigetszentmiklósi Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak.

12


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

13


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A site az Alföld nagytáj Duna menti síkság középtájának Csepeli-sík kistáján helyezkedik el, a Csepel-sziget északi részén. 1.1.1

Éghajlati adottságok

Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület. Az éves napfénytartam 1950 óra körül alakul. Az évi csapadékösszeg átlagosan 510-530 mm, ebből a vegetációs időszakban mindössze 290 mm körül hullik. Az ariditási index 1,35 körüli. Az uralkodó szélirány északnyugati, 2,5-3 m/s átlagos szélsebességgel. 1.1.2

Vízrajzi adottságok

A területen állandó felszíni vízfolyás nem található, a lehulló csapadékvizek a site-ot borító homoktalajokba beszívódnak, illetve a Ráckevei (Soroksári) -Duna felé folynak el. A talajvíz átlagos mélysége 4 m körüli, kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, de jelentős a nátrium jelenléte is. Az artézi kutak száma nagy. A terület Budapest vízbázisához tartozik, ezért vízminőségének védelme fokozott figyelmet kíván. 1.1.3

Talajtani adottságok

A site a Duna által lerakott homokon és kavicsrétegen, 100 és 110 m tszf. magasságon terül el. Ennek megfelelően a jellemző talajtípus a futóhomok és a humuszos homok, amelyek kedvezőtlen vízgazdálkodásúak és rossz termékenységűek.

1.2 Természeti adottságok 1.2.1

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok)

SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6260*

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki gyepek

Reprezentativitás (A-D) B

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 91N0*

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

Pannon homoki gyepek Élőhely kódja:

6260*

Élőhely előfordulásai a területen:

A teljes területen elszórva megtalálható.

Élőhely területi aránya:

SDF alapján: 64,95%

14

Reprezentativitás (A-D)


2013-as felmérés alapján: 30,53% Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 44,81 ha 2013-as felmérés alapján: 21,06 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: Elsősorban nyílt homokpusztagyepek, kisebb arányban zárt homoki gyepek tartoznak ide. A nyílt homokpusztagyepek igen jó kifejlődésűek, fajgazdagok, homokbuckákon jelennek meg, így tájképileg is kiemelkedő értékűek. Számos védett, a Duna-Tisza-közén jellemző homoki faj található meg bennük nagy számban, hazai areájuk nyugati és északi peremén. A buckaközi sík részeken előforduló zárt homoki gyepek degradáltabbak, kevesebb jellemző homoki és védett növényfajjal. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A nyílt homokpusztagyepek többsége kiváló, néhány állományuk jó állapotú, a zárt homoki gyepek közepes–jó állapotúak, többfelé degradáltak.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Veszélyeztetett

Veszélyeztető tényezők:

E01.01, E02.01, E03.01, E03.03, G01.03, I01, J01, K02.01

Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Élőhely kódja:

91N0*

Élőhely előfordulásai a területen:

A teljes területen elszórva megtalálható.

Élőhely területi aránya:

SDF alapján: 2013-as felmérés alapján: 38,7%

Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 2013-as felmérés alapján: 26,70 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: M5 A területen előforduló száraz, zárt, boróka nélküli homoki fehér nyaras állományok tartoznak ide. Az állományok cserjeszintje dús, gyepszintjükben néhány erdei faj található, de egy védett nőszőfűfaj (Epipactis atrorubens) egyetlen töve is előkerült. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Többségében jó, néhány rontottabb állomány is megtalálható.

15


Élőhely veszélyeztetettsége:

Kissé veszélyeztetett.


E01.01, E02.01, E03.01, E03.03, G01.03, I01, J01

1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő növényfajok és adataik: Irányelv melléklete II., IV.

Population (A-D)

Faj név homoki kikerics (Colchicum arenarium)

C

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi felmérés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő növényfajok és adataik: Irányelv melléklete II., IV.

Population (A-D)

Faj név homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

???

Homoki kikerics (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

300-500 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

2013-ban a fajra irányuló kutatás nem történt.

Állomány változásának tendenciái és okai:

2013-ban a fajra irányuló kutatás nem történt.

Faj veszélyeztetettsége:

közepesen veszélyeztetett.


F04.01, I01, J01, K02.01

Homoki nőszirom (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

16


Állománynagyság (jelöléskor):


Állománynagyság (tervkészítéskor):


Állomány változásának tendenciái és okai:


Faj veszélyeztetettsége:



F04.01, I01, J01, K02.01

1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A területen nem fordulnak elő jelölő állatfajok. 1.2.4 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

NÖVÉNYEK báránypirosító (homoki báránypirosító)

Alkanna tinctoria

V

bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

érdes csüdfű

Astragalus varius

V

budai imola

Centaurea sadleriana

V

kései szegfű

Dianthus serotinus

V

csikófark

Ephedra distachya

FV

vörösbarna nőszőfű

Epipactis atrorubens

V

homoki fátyolvirág

Gypsophila arenaria

V

tarka nőszirom

Iris variegata

V

homoki vértő

Onosma arenaria

V

homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

V

homoki bakszakáll

Tragopogon floccosus

V

ÖZÖNNÖVÉNYEK zöld juhar

Acer negundo

bálványfa

Ailanthus altissima

fehér akác

Robinia pseudoacacia

ÁLLATOK öves homokfutrinka

Cicindela hybrida

V

zöld gyík

Lacerta viridis

V

17

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)


farkasalmalepke

Zerynthia polyxena

V

Az Élőhelyvédelmi irányelv IV. sz. mellékletében szereplő faj.

1.3 Területhasználat 1.3.1 Művelési ág szerinti megoszlás A kjTT-t érintő egyetlen helyrajzi szám művelési ága : erdő. 1.3.2 Tulajdoni viszonyok A pontos adatok ismeretéhez a tulajdoni lapok beszerzése volna szükséges. Belterületi ingatlan. 1.3.3 Területhasználat és kezelés 1.3.3.1 Mezőgazdaság A tervezési területen mezőgazdasági tevékenység nem folyik. 1.3.3.2. Erdészet A tervezési terület állami tulajdonban van, kijelölt vagyonkezelője nincs. A teljes terület (63,75 ha) egyetlen erdőrészletként (Szigetszentmiklós 11/A) erdőtervezett erdő. Település, ill. talajvédelmi rendeltetésű, faanyagtermelést nem szolgáló átmeneti erdő. Átlagos záródása 44%, invazívan terjedő idegenhonos fafaj (akác) aránya az erdőtervi felmérés szerint 9%, saját becslés alapján ez az érték magasabb (15-20%). A körzeti erdőterv alapján „A kiemelt közösségi jelentőségű pannon homoki borókásnyárasok (91N0) … esetében (felnyíló erdők) az erdőgazdálkodási tevékenység csak az idegenhonos fajok eltávolítására, valamint erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén az adott élőhelynek megfelelő fafajokkal történő erdőfelújításra terjedhet ki.” 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A tervezési terület a Szigetszentmiklósi Gazdák Vt. vadászterületébe esik, gyakorlati vadgazdálkodási, vadászati tevékenységről nincs tudomásunk. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A terület a hajdani Csepel Művek vízkútjainak védőövezete volt, természetes felszíni vízforrása nincs. 1.3.3.5. Turizmus Zárt üzemi terület volt, ipari őrökkel. Turizmus nem alakult ki. Néhány kíváncsi érdeklődő néha betéved. Teljes egészében települési környezettel körbevett terület, az elzártság helyett szabályozott bemutatása hasznos lehetne.

18


1.3.3.6. Ipar A volt Csepel Művek vízkútjainak védőövezete volt. Jelenleg a Csepel Művek helyén az ATI Sziget Kft. üzemelteti az ipari parkot, amiben több vállalkozás működik. A régi ipari épületek felújításra kerültek. 1.3.3.7. Infrastruktúra Betonkerítéssel körbevett terület. Hivatalosan a volt Csepel Művek felől, az ATI Sziget Kft. őrei által kinyitott kapun át lehet bejutni. 1.3.3.8. Egyéb A kerítés több szakaszon hiányos, ennek eredményeképpen bizonyos foltok anyagnyerőhelyként, más foltok építési törmelék és máshonnan kiemelt anyag valamint hulladék depóniaként funkcionálnak.

2 Felhasznált irodalom -

BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. ED. (2010.): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2010. DÖVÉNYI ED. (2010): Magyarország kistájainak katasztere, Második, átdolgozott és bővített kiadás – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 876. SIMON (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 892.

3 Térképek 1. sz. melléklet: A terület áttekintő térképe 2. sz. melléklet: A terület ÁNÉR-szerinti élőhelytérképe

19

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

Recommend Documents