A hőszigetelés Mivel az építőanyag-piacon számos hőszigetelő anyagot kínálnak, az adott felhasználásnak legjobban megfelelő hőszigetelést kell választani. Mérvadó kritérium nem csak a hővezető képesség és a nyomószilárdság, hanem a tűzállóság, a hőmérsékleti igénybevétel, az öregedésállóság, valamint a környezetbarátság. A külső szerkezeti anyagoknak az épület belső teréből kifelé tartó páradiffúzióval szembeni ellenállását páradiffúziós ellenállásnak nevezzük, amit a páradiffúziós ellenállási jellemző számszerűsít. Ez azt jelöli, hogy a hőszigetelésnek azonos rétegvastagság és hőmérséklet mellett mennyivel nagyobb a páradiffúzióval szembeni ellenállása a nyugvó légréteghez képest. A szerkezetben keletkező pára mennyisége a páradiffúziós ellenállási tényezővel számítható ki. Ehhez speciális számítási módszert alkalmaznak, amely az eredmények alapján jelzi, hogy szükséges-e párazáró réteg beépítése. Egyetlen hőszigetelő anyagnál sem szabad páradiffúzió következtében páralecsapódásnak fellépnie, vagy másféle vízhatás következtében a nedvességtartalomnak megnövekednie, mivel ez a hővezető képességet és a fűtési energiaigényt növelné. A nyomószilárdság a hőszigetelő anyagok további megkülönböztető kritériuma. Bizonyos felhasználási területek a nyomásállósággal szemben minimális követelményt határoznak meg. Ezért pl. a lapostető hőszigetelésének a falszigetelésnél nagyobb nyomást kell tudnia felvenni, mivel a lapostetőnek karbantartási céllal bejárhatónak kell lennie. A hőszigetelés tartós vetemedését, valamint a vastagság csökkenését a megfelelő nyomószilárdság garantálja. A fajsúly tükrözi a hőszigetelő anyagok tömegét. Ha a hőszigetelő anyagot statikai igénybevételnek kitett szerkezeten, pl. fedélszéknél vagy másfajta fa szerkezetnél alkalmazzák, akkor ezt figyelembe kell venni. A hőszigetelés tömege a fajsúllyal arányosan nő. A hőszigetelő anyagok A vagy B tűzállósági osztályba történő besorolása határozza meg a tűzállóságot. Az A1 és A2 besorolás ú anyagok nem éghetők. A B osztályú építőanyagok éghetők, azonban további alkategóriákkal különböztetjük meg őket - B1 nehezen gyulladó, B2 normál éghető, B3 gyúlékony. A minimális tűzvédelmi követelményeket az épület fajtája vagy magassága határozza meg, míg a tűzállósági osztályokat az egyes tartományok tartományi építési rendeletei szabályozzák. A hőszigetelő anyagokat a legmagasabb megengedett hőmérséklet alapján megkülönböztetjük. A hosszú távú igénybevétel pl. 80-85°C-tól (kemény polisztirol hablemez) egészen 430-460°C-ig terjedhet (habüveg). A beépítés során különös figyelmet kell fordítani a hőmérsékleti igénybevételre, mivel pl. a lapostetőt szigetelő bitumentekercset gázégő segítségével hegesztik össze, ezért magas hőmérsékletnek van kitéve. A hőmérséklet nem deformálhatja vagy károsíthatja az égés következtében a hőszigetelést. A hőszigetelő anyagok öregedésállósága a beépítés fajtájától (védett vagy védelem nélküli), az alapanyag fajtájától, a napsugárzással, nedvességgel és hőmérséklettel kapcsolatos éghajlati igénybevételtől, valamint az állati és növényi kártevőkkel való ellenállóságtól függ. A kivitelezés során keletkező kémiai igénybevétel, pl. cementtel, mésszel, gipsszel és más építőanyagokkal való érintkezés is befolyásolja a hőszigetelő anyag öregedési folyamatát. A környezetbarátság szempontjából az alapanyag származása és rendelkezésre állása, valamint a gyártás, a szállítás és a beépítés során felhasznált energia, illetve környezetterhelés fontos. Az egészségre ártalmas anyagok kibocsátását, valamint az ehhez a bedolgozás során a szakiparosok és a lakók számára keletkező egészségügyi veszélyt szintén figyelembe kell venni. Az égés során kibocsátott károsanyag, valamint a használat utáni újrahasznosítás ugyanilyen fontos szempont. A következőkben a leggyakrabban előforduló hőszigetelő anyagok fajtáit és tulajdonságait részletezzük.
Kemény polisztirol hab (EPS) A kemény polisztirol hab (EPS) szerves kémiai alapanyagokból előállított, javarészt zárt cellás és kemény hőszigetelő anyag. Az expandált polisztirol sztirol polimerizációjával készül, ahol az eljárás során iniciátorként kis mennyiségű pentánt adagolnak az elegyhez. Az EPS alkalmazása során azonban csak rövid időtartamra szabad legfeljebb kb. 100°C-os hőmérsékletet, illetve hosszú távon kb. 80-85°C-ot elérni. Bizonyos anyagok a polisztirollal érintkezve káros kölcsönhatásba léphetnek. A kemény polisztirol hab lap (EPS vagy Styropor) blokká, lemezzé vagy tekerccsé habosítva kapható Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Páradiffúziós tényező (mg/Pa*h*m) Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Nyomófeszültség 10%os összenyomódásnál (kPa) Hajlítószilárdság (kPa) Felületre merőleges húzószilárdság (kPa) Méretpontosság: Vastagság (mm) Hosszúság (mm) Szélesség (mm)
0,035-0,04 B1 20/50-40/100 a fajlagos sűrűség függvényében 0,036-0,018 15-30 2-20 >80 >125 >150 ±2 ±2 ±2
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • nedvesség-, öregedés- és korhadásállóság • rovarokkal szemben ellenálló • egészségügyi szempontból ártalmatlan • CO2-dal habosított termékek alkalmazása esetén ökológiailag elfogadható Hátrányok: • tűz esetén erős füstképződés • csak a homogén hulladék újrahasznosítható • nem UV-álló, mivel a napsugárzásnak kitett felület elmerevedik • perforált (páraáteresztő) lapként relatív drága
Felhasználási területek: • Külső fal: - belső, mag- és külső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer - lábazati hőszigetelés • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - lapostető • Monolit födém: - lépészaj-szigetelés - esztrich alatt
Extrudált polisztirol hab (XPS) Az extrudált polisztirol hab (XPS) szintén túlnyomórészt kemény, homogén és zárt cellás hőszigetelő anyag. A gyártásnál a polisztirol-olvadékot CO2-dal, és iniciátorként halogénezett freonnal habosítják. Az XPS (zöld vagy rózsaszín) gyakorlatilag nem vesz fel vizet, ezért gyakran a nedves részeken is hőszigetelő anyagként alkalmazzák. További felhasználási terület a nedvesség által érintett részek, pl. a lábazat, a lapostető, de a jó nyomószilárdság miatt a teherbíró hőszigetelés is. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Páradiffúziós tényező (mg/Pa*h*m) Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Nyomófeszültség 10%-os összenyomódásnál (kPa) Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%) Vízfelvétel tartós vízbemerítés hatására (%) Méretpontosság: Vastagság (mm) dn < 50mm 50mm < dn < 120mm dn > 120mm
0,03/0,035/0,04 B1 80-250 hajtóanyagtól függően 0,007-0,004 25-45 2-12 >300 <5 <0,7
±2 -2,+3 -2,+8
Előnyök: • nagyfokú nyomószilárdság • nedvesség-, öregedés- és korhadásállóság • a rendeltetésszerű felhasználási területek előnyös tömítése • egészségügyi szempontból ártalmatlan • CO2-dal habosított termékek alkalmazása esetén ökológiailag elfogadható Hátrányok: • tűz esetén erős füstképződés • nem UV-álló, mivel a napsugárzásnak kitett felület elmerevedik • károsanyag-kibocsátás miatt környezetkárosítás a sztirol előállítása során (kőolajszármazék) Felhasználási területek: • Külső fal: - belső, mag- és külső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer - lábazati hőszigetelés • Tető: - magastetőnél a szarufák felett és alatt - lapostető - fordított rétegrendű tető • Monolit födém: - padlólemez alatt - lábazati hőszigetelésként
Kemény poliuretán hab (PU, PUR) A kemény poliuretán hab kőolaj alapanyagú, katalizátor és iniciátor (pentán) adalékkal előállított hab, amely túlnyomó részben zárt cellaszerkezettel rendelkezik. A gyártás során egy nagy hőfejlődéssel járó kémiai reakciónak köszönhetően a folyékony kiindulási anyag gázhalmazállapotba kerül. A lehűlés eredménye a megdermedt kemény hab. A PU és a PUR lemezként rendkívül teherbíró, különösen alumíniumkasírozással, és rendkívül jó hőszigetelési értékekkel rendelkezik. A PUR-t pl. alumínium kasírozott lemezként szarufára szerelt hőszigetelésként, vagy helyszíni előállítású habként ajtók, ablakok és faláttörések tömítésére használják. Tulajdonságok Összetevők
4,4’-difenilmetán diizocianát izomerek és homológok, dimetiléter, hajtógáz +5 - +30 10-14 24 0,024/0,03/0,035 B1-B3 30-100 30-35 2-12 3-5 0,05 0,14
Alkalmazási hőmérséklet (°C) Bőrösödés idő (perc) Teljes kötési idő (óra) Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Zsugorodás (%) Nyomószilárdság (MPa) Szakítószilárdság (MPa) Előnyök: • diffúziózáró fedő réteggel nagyon jó hőszigetelő • nedvesség-, penész-, rothadás-, öregedés álló
Hátrányok: • levegőhiányos égésnél toxikus, egészségre ártalmas gázok fejlődnek • lemezek csak feltételesen újrahasznosíthatók (pl. ragasztott préselt lemezzé • nem komposztálható • magas energiaigényű gyártás • feldolgozás során egészégre veszélyes szerelőhab • ökológiai szempontból kérdéses, mivel aggályos intermedierekkel készülő kőolaj-származék Felhasználási területek: • Külső fal: - belső, mag- és külső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - lapostető • Monolit födém: - esztrich és nyers födém alá
Ásvány-, kőzet- és üveggyapot Az ásvány-, kőzet- és üveggyapot 90%-ban ásványi nyersanyagból készül, és csak az alapanyag összetétele alapján különböztetjük meg őket, míg tulajdonságaik gyakorlatilag azonosak. A gyártáshoz pl. használt üvegből, illetve üveg alapanyagból centrifugálással nyernek ásványi szálat. A hozzáadott műgyanta és egyéb adalékanyag segítségével módosítják a termék tulajdonságait. A kereskedelmi forgalomban a kőzet- vagy üveggyapot filcként vagy lemezként kapható. Ásványgyapot tulajdonságai Hővezető képesség (W/[m * K]) Hővezetési ellenállás (m2*K/W) Tűzállósági osztály Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Vastagsági tűrés (mm) Hosszú ideig tartó vízfelvétel (kg/m2) Max. alkalmazhatósági hőmérséklet határ (°C)
0,042-0,045 0,88-0,95 A1/A2 1-2 8-500 3-22 -5 - +15 <3 250
Kőzetgyapot tulajdonságai Hővezetési tényező (W/[m*K]) Tűzállósági osztály Gyulladáspont (°C) Hosszú ideig tartó vízfelvétel (kg/m2) Összenyomhatóság (mm)
0,035-0,040 A1 >1000 <3 <5
Üveggyapot tulajdonságai Hővezetési tényező (W/[m * K]) Tűzállósági osztály Párdiffúziós ellenállási szám Hosszú ideig tartó vízfelvétel (kg/m2) Max. alkalmazhatósági hőmérséklet határ (°C)
0,035-0,040 A1 1 <3 250
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • rothadásálló • penésszel és kártevőkkel szemben ellenálló • diffúzió-áteresztő • könnyen megmunkálható • nem éghető • nyersanyagként kielégítő mértékben áll rendelkezésre • deponálható Hátrányok: • nedvességre érzékeny • magas energiaigényű gyártás • nem komposztálható Felhasználási területek: • Külső fal: - belső, mag- és külső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - lapostető
• Monolit födém: - esztrich alatt - lépészaj-szigetelés • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - fa, illetve fém tartók közé - fa gerendák közé
Hőszigetelő farost-, puha farostlemez A hőszigetelő farost- és a puha farostlemez maradék, illetve hulladék fából készül aprítással és az ezt követő rostosítással. A víz hozzáadásával előállított rostkását adalék nélkül, nagynyomáson és magas hőmérsékleten (kb. 350 °C) lemezzé alakítják. A rostokat a fa által tartalmazott saját gyanta tartja össze. A nedvességálló lemezeket ezután még természetes gyantával vagy bitumennel impregnálják. Mivel a bitumenes farostlemezből káros anyag párologhat el, ezért a beltéri használata kerülendő. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Húzószilárdság (N/mm2) Hajlítószilárdság (N/mm2) Nyomófeszültség 10%-os összenyomódásnál (kPa) Nedvességtartalom (%)
0,040-0,050 B2 5-10 110-450 2-8 >0,0075 >1,0 >200 9 +-4
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • nagyon jó hőtároló képesség • diffúzió-áteresztő • újranövő őshonos alapanyagú hulladékból készül • újrahasznosítható Hátrányok: • magas energiaigényű gyártás • a bitumenes lemez káros anyagot párologtathat ki • az impregnált lemez nem komposztálható Felhasználási területek: • Külső fal: - belső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer - szellőző külső szigetelés • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - lapostető • Monolit födém: - lépészaj-szigetelés esztrich, száraz esztrich, palló, parketta és laminált padló alá • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - faoszlopok, illetve gerendák között
Könnyűszerkezetes fagyapot építőlemez A könnyűszerkezetes fagyapot építőlemezt hosszú szálú fagyapotból (gyaluforgács) készítik cement, gipsz vagy magnezit alapú kötőanyaggal. Az ásványi kötőanyagnak köszönhetően a lapok ugyan nehezen éghetők, azonban csökkentik a hőszigetelő képességet. A lapok anyagszerkezete, melyet a nyitott pórusok és kapillárisok jellemeznek, általában további bevonat nélkül jelentős vízfelvételi együtthatóval bír. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Hővezetési ellenállás ([m2*K]/W) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Hajlítószilárság (kPa) Nyomószilárdság (kPa) Felületre merőleges húzószilárdság (kPa)
0,065-0,09 1,00-2,20 B1 2-5 360-460 1,5-10 >300 >30 >5
Előnyök: • Nagyon jó hő- és hangszigetelés • jó hőtároló képesség • Diffúzió-áteresztő • újranövő őshonos alapanyagú hulladékból készül • egészségügyi szempontból ártalmatlan • komposztálható Hátrányok: • a kötőanyag csökkenti a hőszigetelő képességet • magas energiaigényű gyártás Felhasználási területek: Külső fal: - ragasztott hőszigetelő rendszer Tető: - szarufák alatt - lapostető Monolit födém: - pincefödém alatt Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - álmennyezet alatt - válaszfal burkolásra
Parafa Az ömlesztett (darált) vagy lemezes parafa természetes eredetű, amelyet aszerint különböztetünk meg, hogy természetes vagy újrahasznosított darálék, illetve expandált vagy préselt parafadarálék. A természetes parafadarálékot a déli országokban honos parafatölgy őrölt kérgéből nyerik. A parafa darálása után a darálékot vákuum alatt forró gőzzel felmelegítik. Az így előállított préselt parafát a darálék által tartalmazott gyanta tartja össze kötőanyag (bitumen) hozzáadása nélkül hőszigetelő lemezzé. Az újrahasznosított parafadarálék alapját a darált palackdugó nyújtja. Az expandált parafadarálék természetes parafából készül, amit vízgőzzel az eredeti térfogatának sokszoros ára nyújtanak. A préselt parafa úgy készül, hogy a vízgőzzel túlhevített granulátum felületén egy nagynyomású tartályban kicsapódik a darálék által tartalmazott természetes gyanta. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg1m3) Anyagvastagság (cm)
0,04/0,045-0,06 B2 5-10 80-500 1-20
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • nedvességre nem érzékeny • rothadás- és öregedésálló • rovarokkal szemben ellenálló • jó hőtároló képesség • nagy teherbíró képesség • diffúzió-áteresztő • megújuló alapanyagból készül • ökológiai szempontból kifogástalan, mivel nem tartalmaz kötő- és tűzgátló anyagot • deponálható Hátrányok: • a parafadarálék zsugorodása • nem alkalmazható minden felhasználási területen • a bitumenes parafa (impregnált) egészségügyi szempontból aggályos • nem komposztálható • hosszú szállítási útvonalak, mivel a legfőbb előfordulási helye Portugália • az alternatív alapanyagokhoz, pl. cellulózhoz képest nagyon drága Felhasználási területek: • Külső fal: - belső, mag- és külső hőszigetelés - ragasztott hőszigetelő rendszer • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - lapostető • Monolit födém: - lépészaj-szigetelés - esztrich alatt • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - ömlesztett töltelék fatartók, illetve gerendák között
Cellulóz, cellulózpehely és lemez A cellulózt aprított és darált használt papírból (újság) állítják elő. Tűzvédelmi okokból és a kártevők elleni védelem céljából bórt vagy boraxot (tűzgátló anyag) adnak hozzá. A cellulóz ömlesztve, vagy lőtt szigetelésként is alkalmazható, melynek során a függőleges zsaluzatra fecskendezik a benedvesített cellulózszálakat. A cellulóz a rostokból készült, merev lemez formájában is kapható. A cellulózrostok befújása nagy szakértelmet igényel, ezért speciális szakipari vállalkozással érdemes elvégeztetni. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3)
0,04/0,045-0,05 B1/B2 1-2 35-75
Előnyök: • nagyon jó hő- és zajszigetelés • szabályozza a nedvességet • penésszel és kártevőkkel szemben ellenálló • diffúzió-áteresztő • nagyon rugalmas cellulózlemezek • kis energiaigényű gyártás • alacsony tűzveszélyességi fokozat • elszívás után újrahasznosítható • ökológiai szempontból kifogástalan • költséghatékony Hátrányok: • kis teherbíró képesség • a befúvás során a finompor okozta terhelés (maszk szükséges) • a cellulózlemezek megmunkálása nagyon igényes, mivel a vágás során széthullanak a rostok • ártalmatlanítás csak előkezelés után lehetséges (bórvegyületek) • a borátok miatt nem komposztálható
Felhasználási területek: • Külső fal: - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák között - könnyített lapostetőnél a gerendák között • Monolit födém: - nem alkalmas • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - oszlopok, illetve gerendák között
Habosított üveg, habüveg A habüveg természetes alapanyagból, pl. kvarchomokból, vagy újrahasznosított üvegből (pl. régi szélvédőből) készül. A gyártás során az alapanyagot 1000°C fölé hevítik, és iniciátorral (szén) felhabosítják. A CO2 felszabadulásával sok kis üvegcella képződik, ami magába zárja a gázt. Mivel a habüveg lehűlése során nagyfokú termikus feszültség keletkezik, ezért a futószalagos gyártás nem lehetséges, így adott formára vagy lemezként gyártják.
Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm) Nyomószilárdság (kN/m2) Nyomófeszültség 10%-os összenyomódásnál (kPa)
0,04-0,06 A1 párazáró 105-165 4-13 275 >570
Előnyök: • • • • • • • • • • • • • • • •
nagyon jó hőszigetelés, még nedvesség mellett is nedvességre nem érzékeny egyszerű megmunkálás víz- és párazáró fagyálló kártevőkkel és rothadással szemben ellenálló sav- és vegyszerálló nagy teherbírás támaszték nélkül is alaktartó freon mentes nem éghető kültéri használat esetén polisztirol helyett használható rövid szállítási út egészségügyi szempontból ártalmatlan korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló alapanyag építési törmelékként deponálható
Hátrányok: • a megmunkálás során részben bitumennel ragasztják a habüveg merev, ezért a pontszerű terhelést rosszul veszi fel • relatív drága (mint teljes rendszer, ettől függetlenül gazdaságos lehet) Felhasználási területek: • Külső fal: - belső és magszigetelés - lábazati hőszigetelés • Tető: - lapostető - gyalogosan és járművel bejárható kompakt tető • Monolit födém: - esztrich és fenéklemez alatt - lábazati hőszigetelés • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - nem alkalmazható
Perlit, duzzasztott perlit, perlites hőszigetelő lemezek A perlitet perlit kőzetből (megdermedt lávakő) állítják elő úgy, hogy kb. 1.000°C-ra hirtelen felhevítve duzzasztják. A kőzet által tartalmazott víz, gőzzé válva jelentősen kitágul, az őrölt nyers perlit térfogatát ezzel akár a húszszorosára növelve. A terméket adalék nélkül, száraz ömlesztett anyagként alkalmazzák. Ha nedvesség veszélye áll fenn, akkor adalékkal (bitumen) kell kezelni. A duzzasztott perlitlemez expandált perlitkőzetből készül, amelyet kötőanyag (műgyanta, bitumen) hozzáadása mellett préselnek. Tulajdonságok Hővezető képesség(W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3)
0,04/0,05-0,07 A1 3-5 80-300
Előnyök: • szabályozza a nedvességet • kártevőkkel és rothadással szemben ellenálló • tömörített feltöltés esetén jól terhelhető • csekély saját súly • üreges terek feltöltéséhez nagyon jól ömleszthető • nem éghető • természetes előfordulású alapanyag Hátrányok: • alacsony fokú hő- és hangszigetelés • szakszerűtlen használat esetén por keletkezik a bitumenes anyag miatt egészségügyi és ökológiai szempontból aggályos • magas energiaigényű gyártás • korlátozottan rendelkezésre álló alapanyag • hosszú szállítási út Felhasználási területek: Külső fal: - magszigetelés Tető: - lejtetett lapostető szigetelés Monolit födém: - lépészaj-szigetelés esztrich alatt Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): fa gerendák között
Birkagyapjú, gyapjúlemez A gyapjúszigetelés nyírt vagy újrahasznosított birkagyapjúból készül, és lemezként, filcként vagy tömítőanyagként kapható. A birkagyapjút vegyszerek segítségével teszik ellenállóvá kártevőkkel szemben és bór-sóval lángmentesítik. A gyapjú lemezbe néhány gyártó merevítőként poliészter szálat sző az anyagba, a rojtosodás megakadályozásához. Az engedélyezett gyapjútermékek eltérő összetétellel készülnek. Az anyagot minősége szerint csak akkor leehet értékelni, ha a pontos összetételt, az adalékanyagok fajtáját és arányát ismerjük.
Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm)
0,04 B2 1-2 15-60 2-22
Előnyök: • nagyfokú hő- és zajszigetelés (lépészaj-szigetelésként is kapható) • nedvesség-szabályozó hatású • diffúzió-áteresztő • a bórsós kezelésnek köszönhetően kártevőkkel szemben ellenálló • könnyen feldolgozható • ökológiai szempontból kiváló, megújuló alapanyag Hátrányok: • a bórsós impregnálás megnehezíti a komposztálást • az importált alapanyag hosszú szállítási útvonala • relatív drága Felhasználási területek: • Külső fal: - belső hőszigetelés - szellőző külső szigetelés - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák között • Monolit födém: - nem alkalmazható • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - oszlopok, illetve gerendák között
Gyapot, gyapotlemez és filc A gyapot hőszigetelés növényi gyapotszálból készül. Bór-sós adalékkal csökkentik a penészedésre való hajlamot, és érik el a jobb tűzállóságot. A szarufák közötti lemez, filc és tömítőkócos hőszigetelés mellett a gyapot pehely formában befújással is feldolgozható. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm)
0,04 B1/B2 1-2 20-60 5-18
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • a bórsós kezelésnek köszönhetően kártevőkkel és penésszel szemben ellenálló • nagyfokú rugalmasság • egyszerű megmunkálás
• egészségügyi szempontból ártalmatlan • nem tartalmaz káros anyagot • megújuló alapanyag Hátrányok: • nedvességgel szemben nem ellenálló (penészképződés) • ökológiai szempontból meggondolandó, mivel monokultúra révén vegyszerezett • hosszú szállítási út Felhasználási területek: • Külső fal: - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák között - könnyített lapostetőnél a gerendák között • Monolit födém: - lépészaj-szigetelés • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém); - oszlopok, illetve gerendák között
Len A len hőszigetelés hulladék lenből és poliészter erősítő szálból áll. A rovarok ellen a gyártás során bór-sóval dolgozzák fel. A len hőszigetelés lemez, filc és szálas tömítőanyag formájában kapható. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm)
0,04 B2 1-2 20-160 3-16
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • nedvességálló • rovarokkal és penésszel szemben ellenálló • egészségügyi szempontból ártalmatlan • megújuló és honos alapanyag (vegyszermentes termesztés) Hátrányok: • a bór- és poliészter-adalék miatt ökológiai szempontból aggályos a bór-só és a poliészter nehezíti a komposztálhatóságot, illetve az újrahasznosítást Felhasználási területek: • Külső fal: - szellőző külső szigetelés - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között
• Monolit födém: - nem alkalmazható • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - oszlopok, illetve gerendák között
Kender A kendert természetes alapanyagként lemezzé, filccé és tekerccsé, illetve szálas tömítőanyaggá dolgozzák fel. A kender esetében is poliésztert dolgoznak az anyagba erősítésnek. A kender jó éghetőségét bór-só vagy a kevésbé környezetterhelő nátriumkarbonáttal csökkentik. A tömítőanyag olyan szálas kenderkóc, amit hő- vagy zajszigetelésre lehet használni. A vályogos ömlesztett kendert vályogba kevert kendertörekből állítják elő. A stabil és könnyű ömlesztett anyag kiválóan alkalmas lépészaj-, zaj- és hőszigetelésre. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm)
0,04 B2 1-2 ca. 38 3-18
Előnyök: • nagyon jó zaj- és hőszigetelés • jó hőtároló képesség • nedvességgel szemben ellenálló (jó szorpciós képesség) • kártevőkkel szemben ellenálló (adalék nélkül) • ökológiai szempontból veszélytelen (azonban poliészter szálat tartalmaz) • megújuló, honos alapanyag (vegyszermentes termesztés) • rövid szállítási út • egyszerű megmunkálás Hátrányok: • nagy ráfordítást igénylő megmunkálás • a poliészter nehezíti a komposztálhatóságot, illetve az újrahasznosítást Felhasználási területek: • Külső fal: - szellőző külső szigetelés - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között - magastető - lapostető • Monolit födém: - lépészaj-szigetelés - kiegyenlítő feltöltés • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - oszlopok, illetve gerendák között - válaszfalak közötti rés felöltése
Kókusz, kókuszrost A kókusz hőszigetelést a kókuszdió háncsrétegéből nyerik. Ehhez a kókusz héját korhadás céljából egy iszapoló kádba helyezik, ahol csak a korhadásálló rostok maradnak meg, amit mosás és szárítás után hoznak forgalomba. A szálakat ezután mechanikus úton bontják szét, és dolgozzák fel nyers filccé. A tűzállóságot általában bór-sóval javítják. A kókuszszálas hőszigetelés lemez, lap vagy bitumennel impregnált kókuszlemez formájában kapható. Tulajdonságok Hővezető képesség (W/[m * K]) Tűzállósági osztály Páradiffúziós ellenállási tényező Fajsúly (kg/m3) Anyagvastagság (cm)
0,045-0,05 B3 1 50-75 4-10
Előnyök: • nagyon jó hő- és hangszigetelés • nedvesség-kiegyenlítő és nevességgel szemben ellenálló • korhadással, rothadással és rovarokkal szemben természetes módon ellenálló • diffúzió-áteresztő • nagyon rugalmas szálak • alaktartó • semleges szagú • nem töltődik fel elektrosztatikusan • megújuló alapanyag elegendő nyersanyag-forrással • újrahasznosítható • részben komposztálható Hátrányok: • nagy ráfordítást igénylő megmunkálás • jól éghető • az ammónium szulfát izgathatja a bőrt és a szemet • monokultúrás termesztésű • nagyon hosszú szállítási útvonalak Felhasználási területek: • Külső fal: - szellőző külső szigetelés - fa oszlopok között • Tető: - magastetőnél a szarufák felett, alatt és között • Monolit födém: - nem alkalmazható • Könnyű szerkezet (válaszfal/födém): - oszlopok, illetve gerendák között
Vizsgára felkészülést elősegítő kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mit nevezünk hővezetési tényezőnek? Jele, mértékegysége! Melyek a hőszigetelő anyagok csoportosításai Ismertesse a hőszigetelő anyagokat műszaki paraméterei alapján Hol alkalmazzák a természetes hőszigetelő anyagokat? A hőszigetelő anyagok tűzvédelmi besorolásai típus szerint. Hogyan állítják elő a hőszigetelő anyagokat? Sorolja fel a hőszigetelő anyagokat „építőanyag és szerkezet” beépíthetőség elvei alapján
