A Horváth István Általános Iskola

A Horváth István Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010.

„Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnıttet, akivé lesz …… lássuk meg a felnıttben a gyereket, aki volt.” Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes

Helyi Pedagógiai Program BEVEZETİ 1/1. Az iskola mőködésének törvényi feltételei az Alapító Okirat alapján Az intézmény neve: Horváth István Általános Iskola, OM azonosítója: 037023 Székhelye: 8105 Pétfürdı Berhidai út 54. Telefon: 88 / 598-910 Telephelye: 8105 Pétfürdı, Hısök tere 1. Telefon: 88 / 476-019 Jellege:

Nyolc évfolyammal, matematika, számítástechnika és idegen nyelvi emelt szintő csoportokkal mőködı nevelési, oktatási intézmény.

1

A maximálisan felvehetı tanulólétszám: 448 fı A tanulócsoportok száma: - alsó tagozat: 8 (4 párhuzamos) - felsı tagozat: 8 (4 párhuzamos) - napközis csoportok száma: 5 Alaptevékenysége: 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852012-1 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) (Szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével alátámasztottan a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetık.) 852022-1 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) (Szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével alátámasztottan a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetık.) 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912-1 Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915-1 Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 1

2010. június 3.

2

Kiegészítı tevékenység: 562917-2

Munkahelyi étkeztetés

Alapítói jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerve: Pétfürdı Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 8105 Pétfürdı, Berhidai út 6. Típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató, közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan mőködı Elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Költségvetési keretekkel rendelkezik, melyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelısséggel bír. Gazdálkodási feladatait Pétfürdı Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezeti egysége, a Pénzügyi Csoport (önkormányzati kincstár) végzi. Bankszámlával nem rendelkezik, pénzforgalmát az önkormányzati bankszámlához kapcsolódó alszámlán bonyolítja.

A Pedagógiai Program módosítását az iskola nevelıtestülete 2010. június 3-án fogadta el. A Pedagógiai Program felülvizsgálatára általában négy évenként kerül sor. Megvalósulásának értékelése minden tanév végén a tanévzáró értekezleten történik. Az általánosan elfogadottól eltérıen felülvizsgálatra, értékelésére a 2010/2011. tanévben kerül sor, ekkor épülnek be a vásárol jó gyakorlatok, valamint a helyi tantervi részben 3-4. évfolyamon a szövegértés szövegalkotás (magyar nyelv és irodalom), valamint a 7-8. évfolyam angol nyelv tantárgy tantervének módosítása. A Pedagógiai Program módosítását a TÁMOP 3.1.4 pályázaton végzett munka tette szükségessé, alkalmazkodva a XXI. század pedagógiai modernizációs törekvésihez. A Pedagógiai Program nyilvánosan elérhetı az iskola könyvtárában, valamint honlapján.

A Pedagógiai Programot Pétfürdı Nagyközség Képviselı-testülete 2010. július 8-án hagyta jóvá. Határozat száma: 206/2010.(VII.8.)

3

1/2. Küldetésnyilatkozat: Célul tőzzük ki, hogy minden egészséges gyermek a nevelés által teljes értékő felnıtté váljon. Ennek érdekében egyrészt igyekszünk a szociális hátrányokon enyhíteni, másrészt a jó képességő tanulóink tehetségét kibontakoztatni és fejleszteni. Mindezeket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy figyelembe vesszük tanulóink életkori sajátosságait és a helyi környezet (szülık, tanulók, fenntartó együttmőködı intézmények és szervezetek) igényeit és elvárásait. 2Iskolánk pedagógiai elve a teljes tanulói személyiség fejlesztése, ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás keretében fejlesztjük tanulóink készségeit, képességeit és ismereteinek körét. 1/3. Iskolánk története: 1922-ben alakult meg az úgynevezett tanyasi, majd 1932-ben a gyártelepi iskola. Az államosításig a római katolikus egyház volt a fenntartó. A tanítás a létszámnövekedés után több épületben történt. Jelenlegi épületünk 8 tanteremmel 1967-ben épült. A Péti Nitrogénmővek fejlesztésével ismét növekedett a tanulók száma, ezért az iskolát 4 tanteremmel bıvítették, majd ismét szők lett a hely, így a településünkön lévı volt szakmunkás kollégiumot alakították át iskolává. Jelenleg az alsó tagozat 1-3. évfolyama tanul ott. Iskolánkban a legmagasabb tanulólétszám 1985-ben volt, közel 1000 fı. Azóta, mint minden más településen csökken a gyerekek száma. 1997-ben nevet választottunk iskolánknak. Névadónk Horváth István, aki a gyártelepi iskola tanítója, majd hosszabb ideig igazgatója volt. Rá emlékezünk minden év tavaszán a Horváth István Napok rendezvényein. 1/4. Hagyományaink: (települési, iskolai, osztályszintő) 1.) Iskolánk rövid történetébıl is kitőnik, hogy intézményünk régi múltra tekint vissza, ezért az évek során egyre több hagyományt teremtettünk. Ezek idırendi bontását az alábbiakban soroltuk fel. 2.) Iskolánk tanulói részt vesznek települési, iskolai és osztályszintő rendezvényeken.

2

2010. június 3.

4

Hagyományaink települési

iskolai Aug.

Szept.

Okt.6.

Okt.23. Nov.

Mősoros megemlékezés Helytörténeti

Nov.

Dec. Jan.

Kultúra Napja

Jan.

osztályszintő 1.osztály számára kettı-három napos iskolai elıkészítı foglalkozás Felkészülés a tanévnyitóra Az év során a „KISTÉRSÉGEK” által megszervezett tanulmányi, kulturális, sportversenyeken részvétel Hulladékgyőjtés

Megemlékezés (faliújság, rádiós mősor) Színházlátogatás szervezése igény és lehetıség szerint (1-8.o.) Mősoros megemlékezés Ady versmondó verseny (Berhida) Mesemondó verseny Kazinczy szépkiejtési verseny TITOK Angol versenyek Arany János nyelvi verseny Simonyi helyesíró verseny Karácsonyi ünnepély Nyelvünkben élünk kommunikációs verseny Bendegúz nyelvész vetélkedı Bendegúz magyar, matek,

A 2., 3. osztály számára feladatmegoldó verseny meghirdetése magyar, matematika, környezet tantárgyakból

Mikulás ünnepség, ajándékozás, klubdélután

Márc.15. Mősoros megemlékezés

Máj.

Anyák napi ünnepség Gyereknap

környezet, angol, humán tantárgyakból Febr. Zrínyi matematika verseny Területi kémia verseny Farsang alsós, felsıs Alapítványi bál Márc. Versmondó verseny Márc.15. Mősoros megemlékezés Ápr. Hulladékgyőjtés Föld Napja (takarítás) Horváth István Napok (kulturális, sport és tanulmányi versenyek) Máj. Anyák napi szülıi értekezletek Kihívás napja Diákönkormányzat év végi jutalomkirándulása Júni. Ballagás, tanévzáró Nyári napközis tábor

Tanulmányi osztálykirándulások

6

2/1. Az iskola társadalmi környezete Településünk 1997. október 1-jén vált önálló nagyközséggé. Kulturális, oktatási és gazdasági kapcsolatai Várpalotához kötik. Kialakulása szorosan összefügg a Nitrogénmővek Rt alapításával, tanulóink szüleinek nagy része ebben az országos szinten is jelentıs nagyüzemben dolgozik. A szülık nagy része betanított- illetve szakmunkás. Jelentıs azon tanulóink száma, akik csonka családban, vagy rossz anyagi körülmények között nevelkednek. 2/2.3 Tanulóklétszáma

iskolánk tanulóinak száma: . ebbıl az 1-4.osztályosok száma: 5-8.osztályosok száma: napközis tanulók száma: más településrıl bejárók

2007/2008. 2009/2010. 376 fı; 2 fı magánt. 365; 1 magántanuló 183 fı 191 193 fı 174 115 fı 118 49 fı 45

2/3. A tanítás-nevelés feltételei: Iskolánkban két épületben folyik az oktatás. Az alsó tagozatos épület tágasabb, nagyobb a gyerekek mozgástere. Tíz tanterem, egy tornaszoba és egy ebédlı áll a tanulók rendelkezésére. Hat osztály tanul osztálytermekben. Három napközis csoport foglalkozása van délután. A felsı tagozatos épületben tíz osztály tanul, két napközis csoport mőködik, az egyik a negyedik évfolyamosok számára, a másik a felsısök részére. Az épület tizenöt tanteremmel, két technika, egy könyvtárral, egy tornateremmel rendelkezik. Minden osztálynak saját tanterme van, bizonyos tantárgyakat szaktanteremben oktatunk (fizika, ének-rajz, kémia-biológia, német-földrajz, angol, technika, testnevelés, számítástechnika). A szünetekben a vándorlás kevesebb, így a gyerekeknek több lehetıségük van az udvaron a mozgásra. Mindkét épülethez tágas udvar és tornapálya tartozik. A magatartási, szorgalmi átlagok tükrében tanulóink magatartása, szorgalma jónak mondható, hisz évek óta a 3,9 és 4,2 között mozog. Az alsó tagozatban két-három tizeddel jobb, mint a felsı tagozatban. A szorgalmi átlag valamivel alacsonyabb 3,4-4,1 közötti. Itt nagyobb eltérés mutatkozik az alsó és a felsı tagozat között. A tanulmányi dicséretek száma elég magas, a tanulólétszám kb. 20 %-a kapja évek óta. A területi, megyei tanulmányi és sportversenyeken szereplı tanulóink közül mindig vannak helyezettek. 2/4. Tantestületünk összetétele: 4

A nevelıtestület létszáma 28 fı, ebbıl 11 tanító, 13 tanár, 4 napközis nevelı. A tanítók közül 1 fı könyvtárosi, a tanárok közül 1 fı félállásban ifjúságvédelmi feladatot lát el, 1 fı logopédus, aki az óvodások fejlesztését is végzi. 3 4

2010. június 3. 2010. június 3.

1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 5

Kulcskompetenciák

A NAT meghatározza az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljait. Ezeknek a céloknak az elérésében döntı szerep jut a kompetenciák fejlesztésének. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: − anyanyelvi kommunikáció − idegen nyelvi kommunikáció − matematikai kompetencia − természet-tudományos kompetencia − digitális kompetencia (IST) − hatékony önálló tanulás − szociális és állampolgári kompetencia − kezdeményezıképesség és vállalkozó kompetencia − esztétikai, mővészeti tudatosság és kifejezıképesség.

5

-

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a nevelés során és az oktatásban, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben.

-

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése

2010

8

és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. -

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

-

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.

-

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.

-

Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

-

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a 9

társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

-

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

-

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Közös értékeink Fontos alapelvnek tartjuk - Az értelmi képességeket fejlesztı ismeretanyag megértését és alkalmazását, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását. - Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítását. - Legfontosabb alapelvünk a kompetencia alapú oktatás megvalósítása az iskolában 6 A továbbképzéseken megismert új eljárások és pedagógiai eszközrendszer bevezetése az iskola minél több évfolyamán szükséges. A frontális osztálymunkát fokozatosan kiegészítik, felváltják az új tanítási módszerek: kooperativitás, projektek, beszélgetıkör stb. Sokoldalúan kívánjuk kihasználni az Internet lehetıségeit a tanórákon, az otthoni kutatómunkában, információszerzésben, fejlesztı feladatok készítésében, megoldásában. A kompetenciaterületek fejlesztése során törekszünk az alábbi feltételek megteremtésére: - meleg, nyitott iskolai légkör - világosan megfogalmazott célok és szabályok - tanulóközpontú tanulás és tanítás - kooperatív tanulási formák alkalmazása - sokféle tanulási forrás biztosítása - a gyerekek pozitív elfogadása - személyközi kapcsolatok sokasága (pedagógus-pedagógus, pedagógus-tanuló, pedagógusszülı, illetve külsı partnerek) - Szülıföldünk, hazánk, a Kárpát-medence7 kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerését, megırzését, tiszteletben tartását - Demokratikus magatartásformák kialakítását - Különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezését, feldolgozását 6 7

2010. június 3. 2007. december 06.

10

- Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítását - A környezetvédelem lehetıségeinek ismertetését és gyakorlását - 8A tanulók magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká - 9Biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadásának lehetıségét -10 Tanulóink fogadják el más nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok, a nemek egyenlıségét -11 Gyermekeink legyenek érzékenyek az emberiséget fenyegetı globális problémákra, érezzék át, hogy ezek megoldásáért mindenki egyaránt felelıs 12

A kompetencia alapú oktatás célrendszere:

Arra törekszünk, hogy a hagyományos oktatási formát (frontális) kiegészítse a tevékenykedtetı, önálló ismeretszerzésen alapuló oktatás. Céljaink megvalósítása érdekében olyan újszerő tanulási helyzetek megteremtését alkalmazzuk, melynek középpontjában a csoportmunka, a tanulói tevékenykedtetı ismeretszerzés és az együttmőködés áll. Céljaink között szerepel 1.) az iskolába lépı kisgyermek ırizze meg a tanulás iránti érdeklıdését és nyitottságát 2.) a megismerési és megértési képessége fejlıdjön 3.) az óvoda játékközpontúságát fokozatosan váltsa fel az iskolai tanulás tevékenysége 4.) váljék fogékonnyá saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok iránt 13

Feladatainknak tekintjük: 1.) kiemelten a tanulás tanítását, a hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatását (tantárgyanként) A korszerő oktatási módszerek között alkalmazzuk iskolánkban: - kooperatív technikák alkalmazása - egyéni fejlesztések, - csoportmunkák, - projektmódszer, - szerepjátékok, drámapedagógia - témahét, - mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra - nem szakrendszerő oktatás az 5. és 6. évfolyamban.

8

2007. december 06. 2007. december 06. 10 2007. december 06. 11 2007. december 06. 12 2010. június 3. 13 2010. június 3. 9

11

2.) elemi ismereteket közvetítünk, alapvetı képességeket és alapkészségeket fejlesztünk, A fejlesztések, az ismeretek közvetítésében használjuk a korszerő infókommunikációs eszközöket és technikákat; projektor, laptop, interaktív tábla. 3). mintákat nyújtunk az ismeretszerzéshez, feladat –és problémamegoldáshoz A feladatok megoldásában használjuk az elérhetı digitális tananyagtartalmakat, elsısorban az SDT-t. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az ismeretszerzés folyamatában a digitális pedagógia módszertanának alkalmazását. A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: • • •

Tantárgyi ismeretek bıvítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintő alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: • • • • •

Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A felmenı rendszerben bevezetett kompetencia alapú tantárgyak estében el kell érni IKT eszközökkel támogatott tanórák 25%-os arányát Óratípusok: • • •

Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenırzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok: • • • • •

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedezı, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenırzés, értékelés

Digitális tartalmak: • •

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülıknek, tanároknak szóló információkkal, az iskola saját belsı hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, 12

• • •

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, e-tanulás rendszerekkel kezelhetı, módosítható tartalmak, tananyagok

A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra kerülnek. 4.) segítünk a tanulási szokások megalapozásában 5.) támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását Törekszünk arra, hogy a diákokat önálló személyként, egyénként kezeljük. A diákokra, mint egyénekre koncentrálunk, és azon lehetıségükre, hogy nagyobb részt és felelısséget vállaljanak saját tanulási folyamatukban. A TÁMOP program keretében megvalósított mérési eljárásaink és a mérések eredményei segítik az egyéni fejlesztési tervek elkészítését. 6.) segítünk a tanulási nehézségek leküzdésében 7.) törekszünk a szociális-kulturális környezetbıl adódó hátrányok csökkentésére 8). felkészítjük a további tanulásra az önálló ismeretszerzés képességének kialakításával diákjainkat – a tanuló önálló ismeretszerzési képességének fejlesztése a korszerő IKT eszközök alkalmazásával 9.) elıkészítjük a gyermeket a társadalomba való majdani beilleszkedésre 10.) A test és a lélek harmonikus fejlesztését: a.) az egészséges életmód alapvetı ismereteinek és az azt elısegítı szokásoknak kialakítását b.) az érzelmi élet gazdagítását c.) önismeret és reális önértékelés fejlesztését, a helyes önismeret és önértékelés lehetıvé teszi a tanuló egyéniségéhez igazodó pályaválasztást, az élethossziglani tanulás kialakításának igényét, melyhez az életpálya kompetencia fejlesztése hozzájárul. d.) a társas kapcsolatok iránti igények erısítését 11.) A szocializáció folyamatainak elısegítését: a.) helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását b.) kortárs kapcsolatok megerısítését c.)a mindennapi életvitellel kapcsolatos praktikus ismeretek nyújtását 12.) Az elemi mőveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtését: a.) biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot b.) alapvetı készségek és képességek elsajátítását c.) mentális képességek célirányos fejlesztését d.) az önálló tanulás és önmővelés megalapozását, fejlesztését 13

Eszközeink, eljárásaink 14

Több éves pedagógiai tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek egész iskolai pályáját, majd munkaerı-piaci esélyeiket is nagymértékben befolyásolja, hogy az iskolai élmények, az iskolai oktatás kezdeti szakaszában kapott nevelés-oktatás mennyire segíti a tanulót készségei, képességei megfelelı fejlıdéséhez. A sikeres életpálya építésének és az élethosszig tartó tanulás feltételeként szükséges a „jó tanuló” hagyományos jellemzıitıl eltérı vagy azokat kiegészítı más személyiségjegyek erısítése: önállóság, belsı kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, toleráns attitőd, együttmőködési készség.

A nevelés eszközei és eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. Ez leggyakrabban a gyermekek fı tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei, a nevelési folyamat egymással összefüggı, egymást feltételezı nagyon fontos elemei, amelyek elválaszthatatlanok a nevelés céljától. A nevelési módszereink igazodnak: - a tanulók életkori sajátosságaihoz - értelmi fejlettségéhez - képességeihez

- a nevelık személyiségéhez - pedagógiai kulturáltságához - felkészültségéhez - vezetıi stílusához

A módszerek alkalmazásának elve: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek: - követelés - meggyızés - gyakorlás - ellenırzés - értékelés - elismerés - büntetés Eljárásaink, módszereink: a.) A meggyızés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei (pl: meggyızés, minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, vita) b.) A tevékenység megszervezésének módszerei (pl: követelés, megbízás, ellenırzés, értékelés, gyakorlás, játékos módszerek) c.) A magatartásra ható módszerek (pl: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, felszólítás, követelés, parancs, büntetés, felügyelet, ellenırzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás) 14

2010. június 3.

14

Eszközeink, módszereink: Nyelvi (verbális) eszközök /pl: beszéd, beszélgetés, interjú/ Nem nyelvi (non verbális) eszközök: /testbeszéd/ Szociális technikák /pl: ön –és emberismeret fejlesztése, fejlesztı beszélgetés, minta –és modellnyújtás, megerısítés, szerepjáték, dramatizálás/ 15

Kooperatív technikák A kooperatív tanulás együttmőködı tanulást jelent, amely nem egyenlı a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel. A kooperatív tanulás több, mint a teljesítmény növelése, tárgyi tudás mélyítése, kritikai gondolkodás képességének fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók a tanulási szituációk jelentıs részét kooperatív csoportokban éljék meg. A kooperatív csoportok a csoporttagok egymást kölcsönös függıségén alapul. Az együttmőködı tanulás lényege: A társas készségek, képességek fejlıdése, fejlesztése: megtanul másokra figyelni, megköszönni tudás és a köszönet elfogadása egy feladat, szöveg többféle értelmezése, segítségadás, segítség elfogadása, meghallgatni tudás, biztatás, és biztatás elfogadása, kommunikációs készségek, gondolkodási képességek. A kooperatív tanulás hatására nı a gyerekek tanulási motivációja, csökken a szorongásuk, ezáltal erısödik pozitív beállítottságuk az iskolával, tanulással kapcsolatban. Javul a tanulási teljesítményük és segíti a problémamegoldó, kreatív gondolkodás fejlıdését. Jó irányba alakul a gyerekek egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább megértésére, elıítéletük, elfogultságuk csökken. A kooperatív tanulás egyenlı esélyt biztosít a hátrányos helyzető és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre. A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyızését, kiszorítását. A kooperatív tanulás négy alapelve: az egyenlı részvétel, az építı egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelısség minden feladattípusnál be vannak építve rendszerébe. A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez.

15

2010. június 3.

15

Új tanulásszervezési eljárások Tantárgytömbösítés16: A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg. A kötelezı tanórai foglalkozások teljes intézményi idıkeretének legalább 510-15%-a mértékéig17. A minimális célértéket 3 év alatt felmenı rendszerben kell elérni. Intézményi megvalósítás területei: - a szakrendszerő oktatásban- viszonylag magas óraszámú tantárgyak / pl. matematika, idegen nyelv / esetében- mőveltségterületeket átfogó csoportosítással. Többhetes ciklusokra alkalmazva a tömbösített óráknak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük, úgy, hogy az egyik napon kettı, a másik napon három foglalkozás van. Az intézmény tantestülete tanévenként határozza meg a tantárgytömbösített tantárgyak körét, melyet az adott tanév munkatervében rögzítünk. Témahét18: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas idıkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A pedagógiai programba rendszerszerően beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak. Az intézmény tantestülete tanévenként határozza meg a témahét idıtartamát, témáját, melyet az adott tanév munkatervében rögzítünk. Projektoktatás19: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projekt módszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához szervesen kapcsolódik. Röviden olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendı tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehetı legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. Minden tanévben a munkaterv készítésekor a tantestület dönt a projekt tartalmáról, idıpontjáról, melyet az adott tanév munkaterve tartalmaz. 16

Tantárgytömbösítés a 2009/2010 tanévben angol nyelv és matematika tantárgyból történt. Mivel a jó gyakorlat átvételére csak a szorgalmi idıszak végén volt lehetıség, így az átvett jó gyakorlat a pedagógiai programmellékletét képezi, a pedagógiai programba való beépítésére a következı tanév során, kerülhet sor. Az átvett jó gyakorlat addig a pedagógiai program függelékét képezi. 17 A szakrendszerő tanítási órákra vonatkozóan a 2011/12. tanévre kell a 15%-ot elérni, fenntartási kötelezettségünk 2015-ig tart. 18 Témahét 2009/2010 tanévben „ Barátaink az Unióban” témakörben valósult meg, a pedagógiai program függelékét képezi. 19 Három hetet meghaladó projekt 2009/2010 tanévben Mindennapi matematikából volt, a megvalósított projekt pedagógiai program függelékét képezi.

16

Modul, moduláris oktatás20: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. Önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szervezıdésének logikája eltérı modultípusokat hozhat létre. Sorrendjük és egymásra épülésük nem lehet véletlenszerő. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb- nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekbıl (modulokból) felépülı jellege lehetıvé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás rugalmasságát, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A következı új tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzuk intézményünkben:

Megnevezés Kompetencia alapú oktatási program, programcsomag alkalmazása Tantárgytömbösített oktatás Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Projekt Témahét

Cím, tantárgy Matematika, szövegértésszövegalkotás, idegen nyelv Például: Matematika, idegen nyelv Például: Idegen nyelv szövegértésszövegalkotás Pályaorientáció A tanév programja szerint A tanév programja szerint

Terjedelem

Évfolyam

Felelıs

Egész tanév

Felmenı rendszerben

Tanítók, nyelvtanárok, tanárok

Egész tanév

A szakrendszerő oktatásban

Szaktanárok

Felsı tagozat

Szaktanárok

Alsó tagozat

Tanítók

7-8. évfolyam

Osztályfınökök

3-5 hét

5. évfolyam

Osztályfınökök

1 hét

5-8. évfolyam

Osztályfınökök

Egész tanévben

Tanévenként egy, 30 órás

A táblázatban foglaltak a minimális elvárások, természetesen az egyes tanévek programjában ennél több területen is megvalósulhatnak a fentiek, amennyiben arra a nevelıtestület, illetve a munkaközösségek, pedagógusok vállalkoznak. Tantárgytömbösített órák száma 2 párhuzamos osztályra: 5.

6.

7.

8.

heti

évi

20

Moduláris oktatás 2009/2010 tanévben Pályaorientációból (életpálya építésbıl) volt, a megvalósított modul pedagógiai program függelékét képezi.

17

Nem szakrendszerő Szakrendszerő

évi heti ciklusonként

11

11

0

0

22

814

34

34

50

50

168

6216

5% 310,8 8,4 16,8

10% 621,6 16,8 33,6

15% 932,4 25,6 51,2

18

2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermeki személyiség társas kapcsolatai során fejlıdik. A tanulók társas kapcsolatai kiterjednek a családra, kortárs csoportokra és a vele kapcsolatba kerülı felnıttekre. Ezért A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül, a közösség fejlesztése gyakoroltatás útján. A folyamat alapja az erkölcsi normatívák tudatosítása, következetes betartatása. 1. célunk, hogy tanulóink - egyéni adottságaikkal - különbözı mértékő fejlıdésükkel - az iskolai és azon kívüli tanulásukkal - egyéb tevékenységükkel - spontán tapasztalataikkal összhangban minél tökéletesebben kibontakoztathassák személyiségüket. 2. Iskolánk teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek: - tanulásnak - játéknak - munkának 3. Fejleszteni szándékozzuk: - a tanulók önismeretét - együttmőködési készségét - (eddze) akaratukat 4. Hozzájárulunk példamutató magatartásunkkal - az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez, életmódjuk, motívumaik, szokásaik terén. 5. Feladatunknak tekintjük a.) Az értelem kimővelését a következı területeken: a. a játékszeretet és az alkotásvágy b. a felfedezési és megismerési vágy c. érdeklıdés és sikerélmény, mint az emberi tevékenység mozgatórugói – ennek szükségessége a mindennapi életben d. kognitív kommunikáció (beszéd - beszédértés, írás, olvasás), mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak. e. gondolkodás (viszonyítás, általánosítás, problémamegoldás) f. tanulás (tanulási módok optimalizálása, tapasztalati és értelmezı tanulás, önálló és szociális tanulás) b.) Társas kapcsolatok kialakítását, fejlesztését g. globális és egyéni értékrendek kialakítása, megfelelı szociális szokások, készségek és ismeretek elsajátításának elısegítése, szabálytudat, döntési szabadság, felelısség h. egyéni, szociális értékrend kialakítása, fejlesztése i. szociális szokások minták készségek 19

ismeretek j. szociális értékérvényesítés fejlesztése (szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése) k. segítıképesség fejlesztése l. együttmőködési képesség m. versengés képességének fejlesztése c.) Egészséges és kultúrált életmódra nevelést, amely magába foglalja.

az önkiszolgálási, önellátási, önvédelmi, valamint önmegismerı, önkifejezı, önfejlesztı, önértékelı képességek fejlesztését.

6. A személyiségfejlesztés színterei lehetnek: n. tanórák o. szakkörök p. sportkörök q. kirándulások r. osztályfınöki órák s. napközis foglalkozások t. mindennemő közösségi rendezvények

20

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja, megteremti. Mivel az iskolába érkezı elsı osztályosok több óvodai csoportból érkeznek, próbáljuk legalább a kb. 4-5 fıs baráti kört megtartani. Ezt tekintjük a majdani osztályközösségek alapjának. Iskolánkban a közösségfejlesztés fı területei a : •

tanórák

- szaktárgyi órák - osztályfınöki órák

•

tanórán kívüli foglalkozások

- napközi - séta, kirándulás - szakkörök - DSE - iskolai, települési rendezvényeken való részvétel, fellépés - színház, mozi látogatás - osztálykirándulások - erdei iskola - vándortábor - nyári napközis tábor

•

a hagyományaink címszó alatt felsorolt tevékenységek

Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai. Abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -

az egyén sokoldalú megismeréséhez tanuló közösségi magatartásának kialakításához véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlıdéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érzı magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, nem differenciáltan, egymástól függetlenül, hanem egymást erısítve fejlesztik a tanulókat. Fontos, hogy megjelöljük azokat a leglényegesebb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskolánk valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Tudjuk, hogy a gyermekek szocializációját nemcsak a pedagógusok, hanem a környezetük is alakítja. Ezért a közösségfejlesztés során az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sıt az iskolát segítı szervezetek tagjainak is szerepük van, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal példát mutatnak a tanulóknak.

21

Arra törekszünk, hogy minden tanuló: -

-

ismerje meg a társas együttélés alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerkedjen meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságaival, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeivel, és legyen büszke a sikereinkre sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértı a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, váljon érzékennyé környezetének állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megırzésébe, életmódjában a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnıttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni, az önálló, felnıtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait, kapjon kellı mélységő támogatást a káros függıségekhez vezetı szokások kialakulásának megelızéséhez, tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, legyen képes önellenırzésre, egymás segítésére és segítı szándékú ellenırzésre, tevékenysége erısítse a közösséghez való kötıdést,

22

4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Arra törekszünk, hogy a szülı-gyerek kapcsolat mintájára kialakuljon egy sajátos érzelmi kapcsolat pedagógus és gyerek között, hiszen a gyermek életében nagy jelentısége van a felnıtt szeretetének, elismerésének. Ennek birtokában a gyerek biztonságérzete növekszik, pozitív érzelmek keletkeznek benne. Az iskolába lépéskor, és késıbb is a pedagógus az a személy, aki az ismeretlen, új helyzet okozta szorongásokat, bizonytalanságot a gyermekben csökkentheti, a kínos feszültségek, félelmek eloszlatója lehet. A 6-10 éveseknél a pedagógus abszolút tekintély, elfogadott vezetı. Gyakran választják példaképül, rajongással veszik körül. A serdülı kritikusan szemléli nevelıit, számára az alapos szaktudás, az értékes emberi vonások jelentenek tekintélyt. A pedagógus személyisége alapvetı motivációs tényezı, így közvetlen meghatározója lehet a tanulási teljesítményeknek. Az utóbbi évek kedvezıtlen gazdasági, társadalmi és szociális tendenciái miatt sok esetben a család nem tud megfelelı viselkedési mintát adni a gyermekek számára. Ezért egyre több az iskolába bekerülı tanulók között a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdı. A viszonylag magas osztálylétszámok miatt a velük való egyéni foglalkozás egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A felsı tagozatban a baráti körök, kortárscsoportok befolyása igen nagy. Ezek a hatások (pl: trágár beszéd, agresszív magatartás, empátia, tolerancia hiánya) gyakran ellentétesek az általánosan elvárt értékekkel A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység formái: u. egyéni bánásmód (beszélgetés, meggyızés, önismereti csoportfoglalkozások) v. tanácsadás, segítségnyújtás (ifjúságvédelmi felelıs, fogadóórák, szülıi értekezletek, családlátogatás) w. szükség esetén szakemberhez irányítás (Nevelési Tanácsadó, pszichológus) Sajnálatos módon nemcsak rajtunk múlik, hogy ezeken a gyerekeken segíteni tudjunk, hanem az ıket érintı valamennyi hatás pozitív változására lenne szükség. Ennek érdekében szorosan együttmőködünk az óvodával, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal, a képviselı testület szociális bizottságával.

23

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Az iskolai munka szerves részei a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében megkülönböztetünk: x. kötött tanórai tanórán kívüli y. szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat I.

Kötött: tanórai foglalkozásaink: z. egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés (differenciálás). aa. emelt szintő oktatás bb. választható foglalkozások cc. középiskolai elıkészítı tanórán kívüli foglalkozásaink: dd. napközis illetve tanulószobai foglalkozások - iskolai sportkör

1.) Napközi és tanulószoba: Nagyon sok család nem képes azokat a feladatokat ellátni, amire az iskolába kerülı gyerekeknek szükségük lenne. A sokszor szétesı, nyugtalan, valódi értékeket nem nyújtó, anyagi egzisztenciális gondokkal küszködı családokból sok tanulónk érkezik úgy, hogy az alapvetı együttélési normákkal sem rendelkezik. Nehezen tudnak alkalmazkodni, kicsi a kudarctőrı képességük, s ismereteikben is kisebb-nagyobb elmaradások vannak, ezért nagy szükség van a napközis foglalkozásokra. A napközinek fontos feladata a tanítás szakszerő segítése mellett a nevelési feladatok részbeni vállalása is. Fontos, hogy a napköziben is kialakuljon a nyugodt családias légkör. A napközi jelenleg 4 tanulócsoporttal mőködik. 2.) A DSE szakosztályai ee. asztalitenisz ff. természetjáró gg. taekwon-do hh. mazsorett

II.

A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestületünk dönt.

Figyelembe vesszük a: ii. tanulói, szülıi igényeket jj. a rendelkezésre álló szakemberek körét kk. az anyagi lehetıségeket ll. a tanulói lehetıségeket

24

1.) Szakköreink: A foglalkozásaink ingyenesek, elsısorban a tehetséggondozást szolgálják. mm. nyelvmővelı nn. nyelvi oo. számítástechnika pp. énekkar qq. kémia rr. biológia ss. matematika tt. dramatikus játékok uu. néptánc 2.) Versenyeink: Iskolánk a következı területi versenyek megrendezését és lebonyolítását vállalja fel: vv. kémia ww. sport xx. levelezı 3.) Házi versenyeink: Iskolánk bármely tanulója részt vehet és eredményes szereplésével sikerélményhez juthat. yy. versmondó zz. mesemondó aaa. daléneklési bbb. szépírási ccc. helyesírási ddd. olvasási eee. könyvtárhasználati fff. feladatmegoldó ggg. levelezı Felmenı rendszerő versenyek esetén tehetséges tanulóink részt vesznek a területi, megyei, országos fordulókon is. Költségtérítéssel járó programok: 4.) Erdei iskola: Szeretnénk elérni, hogy minél több gyerek hozzájuthasson ehhez a tanulást és kikapcsolódást nyújtó lehetıséghez. 5.) Tanulmányi kirándulások: Olyan kirándulási útvonalakat tervezünk, amelyek a szülık pénztárcáját kímélve az iskolai tananyaghoz igazodva bıvítik tanulóink ismereteit, és közben élményhez is juttatják ıket. 6.) Szabadidıs tanórán kívüli foglalkozásaink: Színház, mozi, múzeum, könyvtárlátogatás

25

III.

Könyvtár

Iskolai könyvtárunk a központi iskola földszinti helyiségében mőködik. Alapterülete 85 m2 , olvasói férıhelyek száma 24 fı. Zárt könyvtár, csak az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe. Mőködése során igazodik a tanév tanítási napjaihoz. Az iskolai szünidıben zárva tart. Tanéven belül a heti nyitvatartási idı 22 óra. Vezetıje könyvtár szakkollégiumot végzett pedagógus. Az alábbi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot: - Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára - Pétfürdı, Közösségi Ház - Krúdy Gyula Könyvtár, Várpalota A könyvtár mőködésének célja: segítse elı az oktató-nevelı munkát, mint tevékenységet - a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését - segítse elı az iskolai könyvtárhasználók általános mőveltségének kiszélesítését -a folyamatosan korszerősített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. Feladatai: - elısegíti az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását - biztosítja az iskola nevelıi és tanulói részére az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat - győjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megırzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja - rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv –és könyvtárhasználatának felkészítésében A könyvtár fejlesztésével kapcsolatos feladatok: Az állományfejlesztés feladatai: - a kézikönyvtár felújítása, bıvítése - a pedagógiai szakirodalom felújítása - tartós tankönyvek vásárlása - az ismeretterjesztı irodalom bıvítése - audiovizuális ismerthordozók (hangkazetta, CD, videokazetta, számítógépes multimédiás, interaktív anyag) folyamatos bıvítése.

26

IV.

Vakációs kínálatunk:

Iskolánk próbál színvonalas elfoglaltságot nyújtani tanulóinknak, többek között: - a napközis tábor Költségtérítéses - a vándortábor - az állótábor megszervezésével. Vakációs kínálatunkban vannak anyagilag megterhelıbb programok, de gondoltunk a szociálisan hátrányos helyzetben lévıkre is.

27

6. Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban félállású gyermek –és ifjúságvédelmi felelıs látja el a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Célunk: -

minden gyermek részére biztosítani a fejlıdéséhez szükséges feltételeket, lehetıségeket képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához. képesek legyenek felismerni a rájuk leselkedı veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás) amely személyiségfejlıdésüket torzíthatja. találják meg ezek elhárítására a megfelelı magatartásformákat a megelızés, a hátrányos helyzet csökkentése és a segítségnyújtás

A gyermek –és ifjúságvédelmi felelıs munkája: -

-

-

a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulók felmérése az osztályfınökök közremőködésével nyilvántartásba vételük; javaslattétel a további teendıkre vonatkozóan ezen tanulók szabadidıs tevékenységének és tanulási elımenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl: fejlesztı csoport, önismereti csoport, viselkedésmódosító eljárások) a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása /pl: táborok/ tanácsadás tanulóknak, szülıknek, pedagógusoknak szociális ellátások számbavétele /pl: étkezés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet/ mentálhigiénés -, drog – és bőnmegelızési programok szervezése fegyelmi eljárásokban való részvétel kapcsolattartás az igazgatóval osztályfınökkel Gyámügyi hivatal Gyermekjóléti szolgálattal Nevelési Tanácsadóval Rendırséggel Védınıi szolgálat gyerekorvos óvoda esetenként családlátogatás szociometriai felmérések készítése

Ezek a feladatok különösen érvényesek a halmozottan hátrányos helyzető vagy veszélyeztetett tanulóinkra.

28

7. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Évrıl évre egyre több olyan tanulónk van, akiknek az átlagosnál nagyobb nehézséget okoz az olvasás-írás, esetleg a számolás elsajátítása. Ezekre a problémákra utaló jelek gyakran már az óvodában jelentkeznek, másoknál pedig csak az iskolában eltöltött néhány hónap után, vagy még késıbb derülnek ki a gondok. Keresnünk kellett a megoldást, hogy iskolánkon belül fokozott segítséget tudjunk nyújtani az érintett tanulóknak. A segítségnyújtásnak többféle módját alkalmazzuk: a.) Fejlesztı foglalkozások Iskolánkban három fejlesztı pedagógus dolgozik. Munkájuk lényege, hogy nem a tantervben elıírt anyag elsajátítását segíti, hanem azokat a készségeket, képességeket igyekeznek fejleszteni, amelyek az írás – olvasás - számolás elsajátításához elengedhetetlenül szükségesek. Ezeknek a feltárásához 1-6. osztályban a tanév elején logopédiai szőrést végeznek. Ha a tanuló elakad valahol, különbözı speciális módszerekkel próbálják megtalálni az elakadási pontot, s onnan elindulva, nagyon apró lépésekben, játékos – rajzos - mozgásos feladatokkal segítik ezen a holtponton átlendülni, s lassacskán továbbhaladni. Fejlesztı foglalkozásainkon maximum 4-5 gyerek van jelen, így az egyéni, speciális problémákkal is tudnak foglalkozni. A fejlesztı órák – 1-6. osztályig - a délelıtti tanítási idıben heti 2 alkalommal, Meixner-féle módszerrel vannak.

b.) Korrepetálások: A hagyományos korrepetálásunk lényege, hogy az osztálytanító vagy a szaktanár a napi tananyag elsajátításában segíti azokat a tanulókat, akik erre rászorulnak. Ez a segítségnyújtás lehet idıszakos: betegség utáni lemaradás pótlása a gyerek egy-egy anyagrészt nehezebben ért meg egy-egy tárgy tanulása nehézségekbe ütközik A korrepetálás lehet állandó jellegő, ha valaki egy adott tantárgyból általában gyenge, illetve minden olyan esetben amikor jogszabály írja elı. A korrepetálással célunk, hogy a tanulót segítsük abban, hogy a többiekkel együtt tudjon haladni, lényege pedig a rásegítés a napi tananyag elsajátításában. Szükség esetén javasoljuk a tanuló szüleinek, hogy gyermeke vegye igénybe a tanulószobát, illetve a napközit.

29

21

8. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása 1. A fogalom meghatározása

Sajátos nevelési igényő az a tanuló (SNI), aki az iskolai tantervi követelményeket csak oktatási többletszolgáltatás, külön támogatás segítségével tudja megvalósítani. A tanulás területén mutatkozó problémák a súlyosság valamint pedagógiai szempont alapján három csoportra osztható: tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság.

21

2010. június 3.

30

A sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló fogalmát az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény határozza meg:

2. Integráció Pedagógiai értelemben együttnevelést értünk - sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényő gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Tágabb értelmezésben kiterjed még azokra a gyermekekre is, akik – a közoktatási törvény alapján – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. E nehézségek megállapítása a nevelési tanácsadók feladata. A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció a speciális nevelési szükséglető gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlıség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára s az esetleg tapasztalható nagyon eltérı képességeire a kiemelkedıen tehetségestıl a gyenge adottságúig. Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a szabadidıben, otthon és a munkában. Az integráció, mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani eszközökkel felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta fizikai együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetıségeihez mérten közös tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese.

3. Az sajátos nevelési igényő és BTM zavarral küzdı tanulók kiszőrése Sajnos legtöbbször csak az iskolában derül ki, hogy a gyerek valamilyen tanulási problémával küzd, és egyre nagyobb lesz a lemaradása az iskolai munkában. Mit tehetünk ebben az esetben? Elıször is azt kell megállapítanunk, hogy a gyerek iskolaéretten került-e az iskolába. Célszerő a „Sindelar–Zsoldos-program 1.”alkalmazása, amely az iskolát kezdı gyerekek olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeit vizsgálja, és a különbözı fokú elmaradások esetében fejlesztıprogrammal segíti a pedagógusokat. A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a NEBULÓ képességfejlesztı program, amely tanítói segédlet, és alkalmas iskolai gyerekcsoportok szőrıvizsgálatára. Iskolánkban a problémás 1. osztályos gyerekek szőrésére a DIFER-t is használjuk. A szőrés létszámát október15-ig köteles az intézmény jelenteni a KIR-nek, a vizsgálatokat december 15-ig kell elvégezni. Ha az óvodában a tanuló képességeit nem vizsgálta szakember vagy a Szakértıi Bizottság, célszerő minden iskolát kezdı gyereket megvizsgálni, hogy ha tanulási nehézséggel van dolgunk, a szükséges fejlesztést minél elıbb megkezdhessük. Idesorolhatók azok a tanulók, akik lassabban haladnak, vagy nem a helyes tanulási technikát alkalmazzák. Nagyon fontos ezért, hogy jól felépített óravezetésünkkel mintát adjunk a gyereknek a tanulási szokásokról. Ha a tanuló lassabban halad, a differenciált óravezetés a célravezetı. Az ellenırzésnél, 31

értékelésnél rugalmasabban kell alkalmaznunk a megszokott ellenırzési és visszajelzési módokat. Az iskolai elvárások a gyermekek egy részénél nem felelnek meg fejlettségi szintjüknek. A pedagóguson nagyon sok múlik, tartós és súlyos problémát elızhet meg, ha a gyermeket idejében nevelési tanácsadóhoz küldi. Azon tanulóknál, kiknél a tanulási folyamatok lassabbak, fejlettségi szintjük nem éri el az életkori szintet, a pedagógus a szülık beleegyezésével a Várpalotai Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál vizsgálatot kér. A gyermek súlyosabb állapota esetén a szakszolgálat küldi tovább Szakértıi Rehabilitációs Bizottság vizsgálatára a sajátos nevelési igény megállapítása céljából. A Ktv. úgy fogalmaz, hogy a vizsgálatot kérheti a gondviselı, vagy a gyámhivatal vagy a pedagógus. 2008-tól a szülıt a jegyzı kötelezheti a gyermeke vizsgálatára, amennyiben nem hajlandó a pedagógussal való együttmőködésre. A nevelési tanácsadó tájékozódik a gyermek iskolai elımenetelérıl, eddigi vizsgálatairól, szakvéleményt készít, mely tartalmazza a gyermeknél tapasztalható magatartási, beilleszkedési nehézségeket. Meghatározza a rehabilitációs célú foglalkoztatás idejét a szülı és a pedagógus bevonásával. Amennyiben a szülı nem fogadja el a szakvéleményt, a jegyzıköz benyújtott kérelemben kezdeményezheti a gyermek felülvizsgálatát. A szakszolgálat kontrollvizsgálatot végez, megállapítja, hogy fennáll-e a magatartási, beilleszkedési nehézség. Ha a gyermek egyéni fejlesztése során súlyosbodnak a problémák, akkor a szakértıi és rehabilitációs bizottság segítségét kell kérni. A vizsgálatot kérheti a szülı, vagy az iskola.

4. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényő tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényő tanulókat nevelıoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó elıírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitőzéseit és lehetıségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minıségirányítási programját, - a szülık elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. 5. A sajátos nevelést igénylı és BTM tanulók integrált oktatásának célja az iskolánkban

•

a tanulók beilleszkedésének elısegítése, a többi tanulóval való együtt haladása,

•

az egyéni értékek megismerése önmaguknak, társaiknak,

•

sikerélményhez juttatás, 32

•

reális jövıkép kialakítás

•

egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

•

a kudarctőrı – képesség növelése,

•

önállóságra nevelés

A tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdı gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a tantervi követelményeknek. A gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történı változtatása. A tanulók önbecsülésének fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni. Neveljük arra az „ép” tanulóközösséget, hogy a „másságot” el tudják fogadni. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közremőködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Szakértıi véleménye alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alóli mentesség lehetıségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthetı, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerő alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél elıbb kerüljön vissza az ıt integrálni képes környezetbe.

6. A célok eléréséhez szükséges feladatok •

a tanulók, a szülık, a tanárok felkészítése a sajátos nevelést igénylı tanulók fogadására, elfogadására,

•

új módszertani eljárások megismerése, adaptálása, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása,

•

új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása,

•

együttmőködés a Pedagógiai Szakszolgálattal , a gyógypedagógussal és a fejlesztı pedagógussal

•

a szakértıi véleményben szereplı javaslatok figyelembe vétele, a módszerek, eljárások folyamatos hatékonyság vizsgálatával,

•

Az iskola biztosítja a sajátos nevelést igénylı, ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását. 33

A problémák feltárásának lehetıségei, feladatai: -

a tanulók viselkedésének, tanulásuk jellemzı tulajdonságainak, egyéni fejlıdési tempójuknak a megfigyelése, stb.

-

együttmőködés és közös munka a gyermeket tanító pedagógusokkal és a szülıkkel

-

a rendelkezésre álló szakvélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai) tanulmányozása és elemzése

-

egyéni fejlesztési terv készítése

-

fejlesztı foglalkozások tartása

-

kontrollmérések elvégzése

-

következtetések levonása, további fejlesztı feladatok meghatározása. (Felmentés az értékelés, minısítés alól.)

6.1. Személyi feltételek A tantestület minden tagjának feladata a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése, a szakemberek utasítása alapján az egyéni fejlesztése. Feladat a folyamatos módszertani konzultáció, a fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus segítségével a személyre szabott követelmény, értékelés kidolgozása. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı, magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezı pedagógus, aki: •

a tananyag-fejdolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı – módosulásait,

•

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

•

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti – a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,

•

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

•

alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez,

•

együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

34

A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttmőködés során: •

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

•

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, eszközök alkalmazása stb.),

•

segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl,

•

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

•

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

•

együttmőködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

•

terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra.

•

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést biztosít

A befogadó iskolák gyógypedagógust, fejlesztı pedagógust, pedagógiai asszisztenst, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazhatnak. Fontos, hogy a tanító, a tanár munkáját segítsék, együttmőködjenek. A tanulót jól ismerı pedagógus kompetenciája, hogy megtervezze a tananyag mennyiségét, mélységét, meghatározza a haladás ütemét, és az egyéni értékelés módját. Motiválnia kell a tanulási kedvet, fokozó módszereket kell alkalmaznia differenciáltan. A befogadó pedagógus rugalmas a tanulásszervezésben, elıtérbe helyezi az együttmőködésen alapuló tanulási formákat, és a differenciáláson alapuló feladatadást. Ennek érdekében: •

a befogadó iskola kapcsolatot tart a segítı gyógypedagógiai módszertani intézménnyel;

•

részt vesznek a pedagógusok továbbképzésben a speciális ismeretek megszerzésére és bıvítésére

A nevelés a sajátos nevelési igényő gyermekeknél is a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlıdik az alkalmazkodó készség, az akaraterı, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttmőködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi 35

feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

6.2. Az integrálás eszközei

Kiscsoportos munkához megfelelı feltételeket kell biztosítani. Az egyéni tanuláshoz: különálló asztalok, szabad polcok, a tanulók által használható segédeszközök, feladatlapok, taneszközök szükségesek. Terápiára pl. mozgás megfelelı helyiségek kialakítására is szükség lehet. Az osztály létszáma: javasolt, hogy a befogadó osztály létszáma a 20 fıt ne haladja meg és legfeljebb 2 sajátos nevelési igényő tanulót vegyenek fel egy - egy osztályba. Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérı taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ık is használják. Több törvény különleges juttatásokat biztosít megsegítésükre, így kedvezményes az élelmezésük, ingyenes számukra a tankönyvellátás. A sajátos nevelési igényő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos szervezett, törvényi és intézményes segítés széleskörő.

7. Az együttnevelés pedagógiája, módszerei

Minél inkább differenciáltabb, cselekedtetıbb az oktatás, annál inkább befogadó. Az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényő tanulók elé különbözı célokat tüzünk ki, az ismereteket különbözı mélységben és terjedelemben tárjuk a gyermek elé. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetıségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetıségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában. Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minısíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztı pedagógus feladata. A fejlesztı foglalkozások megtartására minden pedagógus jogosult, aki a gyermeket tanítja, neveli, aki a gyermekkel foglalkozik. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik

36

Az egyéni fejlesztési terv mindig az adott tanuló sérült részterületeinek fejlesztését tartalmazza a szakértıi, szakszolgálati és a saját vizsgálatok, kontroll vizsgálatok eredményei alapján. A tanulási , magatartási és beilleszkedési zavarok prevenciójának lépéseit tartalmazza a már meglévı képességekre, készségekre építve. A fejlesztési terv egy ütemterv, mely a gyermekhez alkalmazkodik, 3-6 hónapra készül. Diagnosztikai vizsgálatokkal az elért eredmény mérhetı, illetve az terv felállítható. A fejlesztési óra lényege, hogy a rászoruló gyermek változatos formában, egyéni problémájához illeszkedve, sérülésspecifikus módon kaphassa meg a neki leginkább megfelelı fejlesztési módszert. A tanuló fejlıdését a Tü350. sz. illetve a Tü351. sz nyomtatványon kell vezetni. A fejlesztés többféle szervezési módon történhet. Az értékelés és minısítés alóli felmentés Ktv. 30.§ 9. pontja – alapján a gyógypedagógus „kiemeli” a tanóráról a gyereket -

egyéni foglalkozás – korrepetálás keretében

-

napközi, tanulószobai foglalkozáson

kiscsoportos /6 fı/ foglalkozáson

8. Tanulási problémák területei 8.1. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

A tanulási zavar győjtı fogalom, amely a figyelem, beszéd , olvasás, írás, matematikai képességek elsajátítása terén mutatkozó jelentıs nehézségek heterogén csoportjára utal. A zavarokat központi idegrendszeri diszfunkció okozza. A szindróma hátterében szerzett vagy örökletes eltérések a motoros, szenzoros és szenzo-motoros funkciók, illetve integráció különbözı szintő megkésett vagy rendellenes fejlıdése azonosítható. Az eltérések megjelenhetnek már kisgyermekkorban több területen, így a testséma , egyensúly, téri orientáció, észlelés terén, valamint az egymásutániságot kívánó feladatokban, készségekben. A diszlexia intelligenciaszinttıl független olvasási zavar. Jellemzı rá a betőtévesztések, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehezített. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés, pontatlan a toldalékok olvasása. Ezen tanulókra jellemzı a differenciálatlan, szegényes aktív szókincs, gyenge verbális emlékezet. Diszgráfiáról akkor beszélünk, ha az olvasásban elıforduló hibák az írásban is megjelennek. Betőkihagyások, -betoldások, átvetések, nyelvtani szabályok alkalmazásának nehézsége. Alaki diszgráfia esetében jellemzı a görcsösség, az íróeszköz helytelen fogása, a rossz kéztartás. Lassú az írás megtanulásának folyamata. Diszkalkulia az a tanulási zavar, mikor különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy , számkép felismerésének, egyeztetésének, 37

grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége áll fenn más iskolai teljesítmények ( olvasás, írás, idegen nyelv) jó színvonala mellett. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Önállóan ritkán, gyakrabban a többi tanulási zavarhoz kapcsolódva jelenik meg.

A fejlesztés célja: •

kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelı értı írás – olvasás készséget

•

fejleszteni a kifejezı készséget

•

elısegíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszervezésében

A fejlesztés feladatai: •

a testséma biztonságának kialakítása,

•

a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

•

a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

•

a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése,

•

az olvasás, írástanítás lassított tempóban hangoztató-elemzı, szótagoló módszerrel,

•

az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése,

•

az élı idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel,

•

a tanulás segítése a szöveget auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztı használatával.

•

az érzékelés – észlelés, a figyelem, az emlékeztet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

•

a testséma kialakítása,

•

a téri relációk biztonsága,

•

a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

•

a szerialitás erısítése,

•

segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

•

a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerısítés,

•

a megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása. 38

8.2. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hyperkinetikus zavarok jellemzıi: A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén a tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozási feszültséget, a zajokat. Érthetı és követhetı szabályokat igényelnek, igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket. A fejlesztés: szükség esetén megbízási szerzıdéssel óraadó gyógypedagógiai tanár, terepauta és /vagy pszichológus közremőködésével. Az iskolai oktatásban a számonkéréskor, értékeléskor figyelembe kell venni a részképesség zavart, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az értékelés és minısítés alól felmenthetık. A tevékenységek csapongása, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mőködések zavara, a nyelvi és motoros képességek fejlıdésének késése. Aszociális viselkedés, csökkent önérték tudat. A pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló. E tanulók a percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különbözı súlyosságú akadályokkal küzdenek. Jellemzı e tanulókra, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligencia faktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

Magatartási zavarok jellemzıi: Disszociális, agresszív, dacos magatartás. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvásárokat áthágja. Súlyosabb, mint egy gyerekcsíny, hosszan tart. Jellemzi a nagyfokú harcosság, a társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetı erıfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

39

A fejlesztés módszerei, feladatai: •

A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelı érzékelésére.

•

Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklıdés, terhelhetıség ismeretében.

•

A tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén, ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

•

Együttmőködés a családdal és más szakemberekkel.

•

A fejlıdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel.

•

Sikerélmény biztosítása.

•

A tanulási, képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, valamint a szakvéleményben jelzett javaslatok figyelembe vétele.

9. A tanulás szervezésének színterei: •

tanóra

•

korrepetálás

•

egyéni és csoportos foglalkozás

•

tanórán kívüli tevékenykedtetés

9.1. A tanulás szervezésének módszerei: •

páros–, csoport- és sok egyéni munka

•

tevékenykedtetés

•

többszintő feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal

•

kooperatív tanulás

•

a hagyományostól eltérı tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel

•

kéttanítós oktatási modell

•

motiváció

•

szemléltetés

•

többszintő feldolgozást lehetıvé tevı több eltérı nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal

•

a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlıdést figyelembe vevı értékelés 40

•

csoportok átjárhatósága

•

egyéni munka, önellenırzés, egymás ellenırzése

•

egymástól tanulás

•

megtanulnak együtt dolgozni gyengébb képességő társaikkal

•

nincsenek megkülönböztetve az SNI tanulók

A jó szándék, és a vállalkozó kedv fontos, de nem elegendı. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényő tanulók fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezni, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat elsajátítani, s ezeket érvényesíteni a napi munkában. A jó gyakorlatok nemcsak a sajátos nevelési igényő tanulók oktatása, nevelése okán kerülhetnek bevezetésre, hanem minden összetételő tanulócsoportban. A módszerek felszabadult, örömteli kedvvel tanuló egymás sikerének örülni tudó diákokat nevelnek. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételő osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítı gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerısödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérı szintő tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. Nem a tanmenet szerinti haladás a cél, hanem az, hogy a tanuló biztos alapokkal rendelkezzék. Negyedik osztály végére azonban a fejlesztımunka hatására el kell juttatnunk a gyereket arra a tudásszintre, amelyet a pedagógiai program az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott.

9.2. A különleges gondozásban részesülı tanulók értékelése, minısítése: Értékelés legyen biztató, ösztönzı, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minısítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól. Hasonló a funkciója és a pedagógusokra rótt felelıssége az 1–3. évfolyamon a tanulók folyamatos továbbhaladása biztosításának és az ehhez kapcsolódó egyéni fejlesztés lehetıségének A Ktv. által szabályozott értékelés és minısítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények, a rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják. Az integráltan oktatott tanulók az iskolában szokásos értékelési rend szerint kapnak minısítést a számukra megfelelı iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényőkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Az integráló nevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlıdésében akadályozott, megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. Az intézmény az integráltan oktatott, nevelt tanuló részére biztosítja a törvényben meghatározott kedvezményeket (rehabilitációs, fejlesztı óra, szóbeli számonkérés, stb.) 41

mindaddig, míg a tanuló a részére létrehozott lehetıségekkel él. Ellenkezı esetben a szülı beleegyezésével a kedvezményeket visszavonja. 10. Együttmőködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése 10.1. Családdal, szülıkkel:

•

Szülıi értekezleteken (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése).

•

Évente legalább 2 alkalommal (a szülıi értekezleteken kívül) fogadóórán van lehetıség a pedagógusok és a szülık egyéni kapcsolattartására.

•

Nyílt tanítási napok szervezése.

•

Családlátogatás.

10.2. Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal:

•

Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevı tanulókról a szolgálatot minden tanév elején.

•

A családgondozók és az osztályfınökök az iskola ifjúságvédelmi felelıseivel felkeresik a családokat, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait a várható eredményeket tudatosítják.

•

A tanuló és a család segítésére egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelısök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, elıadások, tanácsadások stb.)

•

Együttmőködési terv készül –együttmőködési megállapodással.

10.3. Szakmai és szakszolgálatokkal:

A helyi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei (pszichológusok, fejlesztı pedagógusok, logopédusok, gyógy-testnevelık) – az iskola tanítói, és leendı fejlesztı pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskolán kívül, saját intézményben az integrációs felkészítésben résztvevı tanulóknak: • •

pszichológiai ellátás gyógy-testnevelés

Az iskola fejlesztıpedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. 42

A sajátos nevelési igényő illetve BTM zavaros tanulók ellátását a Szakszolgálat évente ellenırzi - szakvélemények iktatását, fejlesztési tervek és naplókat és a fejlesztı órák gyakoriságát.

A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévenként egyeztetésre kerül a felmerült igényekkel. A szakszolgálat minısítései, dokumentációi a tanulók személyi anyagába kerülnek.

10.4. Középfokú oktatási intézményekkel •

Utánkövetés - pályaválasztás területén kínálkozó együttmőködési területek:

•

Iskolabemutatkozás (börze, nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülık, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétıl szept.-dec.)

•

Utánkövetés – középiskolák megküldik az elsı év eredményeit tanulónként, az ifjúságvédelmi felelısök együttmőködése (a két intézmény között), a beiskolázás után a személyi anyag átadása.

Várható eredmény •

Visszajelzés a folyamatok, problémakezelés módozatairól (esetleges korrekció érdekében,

•

Felmenı rendszerő utánkövetı rendszer épül ki.

10.5. Együttmőködés civil szervezetekkel

Az iskola alapítványa, valamint a diáksport egyesület támogatja tanulóinknak: a tanulmányi munkával kapcsolatos, a sport, szabadidıs, életvitel-életmód tevékenységekkel összefüggı tevékenységeit, rendezvényeit.

43

8. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 8.1 Bevezetés Az utóbbi évek kedvezıtlen gazdasági változásai jelentısen befolyásolták a családok helyzetét. Környékünkön több üzemet bezártak, létszámleépítésre került sor. Sok családban egyik vagy mindkét szülı munkanélkülivé vált. Egyrészt anyagi problémák sújtják a családokat, másrészt a kilátástalan helyzetben lévı családokban megszaporodott az alkoholizmus. Jelentıs azon tanulóink száma is, akik csonka családban, vagy rendkívül rossz anyagi körülmények között nevelkednek. Tanulóink kb: 20 %-a hátrányos helyzető, veszélyeztetett kb: 7 %-a. Hátrányos helyzető tanulók azok a gyermekek, akiket tanulmányi szempontból különbözı környezeti tényezık gátolnak adottságaikhoz mért fejlıdésükben. A károsan ható tényezık eredete: • családi mikrokörnyezet • kortárscsoport • iskolai környezet. (Pedagógiai Lexikon) 8.2 A hátrányos helyzet kritériumai alapján az ezen körbe tartozó tanulók számbavétele az aktuális tanév kezdetén a.)

Statisztikai adatszolgáltatás idıpontja: szeptember 20. • • •

b.)

osztályokban – osztályfınök feladata napközis csoportban – napközis nevelı feladata iskolai szinten – gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata

Tantestület, szaktanárok tájékoztatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulókról

Az ifjúságvédelmi felelıs, és az illetékes osztályfınökök felmérik, majd az októberi munkaértekezleten tájékoztatják a tantestület tagjait a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető, valamint veszélyeztetett tanulók számáról, csoportjairól c.)

A hátrányos helyzető tanulók csoportba sorolása

Azon hátrányos helyzető tanulókat, akik a tanulás folyamatában lemaradást mutatnak az osztályfınökök, szaktanárok, fejlesztı pedagógusok az elmaradás típusa, súlyosságának mértéke, pszichés funkciók eltérései szerint csoportokba rendezik, meghatározva a felzárkóztatás formáit, módszereit. 8.3

A hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásának formái

Egyéni bánásmód nélkül ezek a gyerekek képtelenek együtt haladni kortársaikkal, teljesítményük gyengül, tanulási eredményességük folyamatosan csökken, kezdeti hátrányuk fokozódik. A közösségben perifériára sodródnak, megtapasztalják a másságot, az el nem fogadást, a kitaszítottságot, fogékonnyá válnak az antiszociális viselkedésformák iránt. Támogató, megértı – elfogadó, biztonságot nyújtó családi háttér hiányában helyzetük tovább 44

súlyosbodik. A társadalom által kívánatosnak tartott értékrendhez nehezen alkalmazkodnak, késıbbiekben társadalmi beilleszkedésük is akadályozott. a.) -

Tanórai lehetıségek differenciált foglalkozás nívócsoportos tanulásszervezés (homogén csoportbontás) osztályfınöki órákon aktuális problémák feldolgozása

-

Nem kötelezı tanórai foglakozások felzárkóztatás, korrepetálás egyéni fejlesztés logopédiai ellátás napközis és tanulószobai foglalkozások

b.)

c.) -

-

Tanórán kívüli lehetıségek tanulópárok kialakítása szakkörök mővészeti iskola szabadidıs tevékenységek osztály- és tanulmányi kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok kulturális tevékenységek
mozilátogatás
színházi elıadások megtekintése
múzeumlátogatás
ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfınök, egyéb szakember: védını, pszichológus, családgondozó,…)

8.4

A hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásának módszerei

a.)

Alapelveink

A hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásának során a pedagógiai tevékenységünkben a következı módszertani alapelveknek igyekezünk megfelelni: - személyiségi jogok tiszteletben tartása - egyéni sajátosságok maximális figyelembe vétele - társadalmi normák, értékek közvetítése - szociális viselkedés alakítása, viselkedési normák közvetítése - személyiség egészének erısítése - sikerélmény biztosítása - érzelmi biztonság megteremtése, szorongás csökkentése - elfogadó attitőd kialakítása, másság elfogadtatása - megismerési vágy felkeltése - sokoldalú tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése - állandó motiváltság, optimális terhelhetıség biztosítása - folyamatos aktivitás, tevékenykedtetés - kreativitás, képzelet fejlesztése - játék, játékosság érvényesítése 45

b.)

Alkalmazott módszerek az oktató munka során -

alapkészségek fejlesztése (motorium, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kommunikáció, önellenırzés…) pótlófoglakozások (esetenként lemaradók részére) differenciált, fejlesztı feladatsorok összeállítása felzárkózást elısegítı szorgalmi feladatok, házi feladatok napközis tanító, tanulószoba vezetı által irányított tananyag gyakoroltatás család együttmőködése (szülı által tananyag gyakorlása) egyéni fejlesztési terveknek megfelelı korrekciós, rehabilitációs, kompenzáló munka (fejlesztı pedagógusok, logopédus)

c.) A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: − Minden tanulóra kiterjed a központi tankönyvtámogatás. Ezt az összeget a tankönyvárak arányában differenciáljuk, a Szülıi Munkaközösség egyetértésével. − A helyi önkormányzat lehetıségeihez mérten igyekszik a családok anyagi nehézségein enyhíteni. (pl: tankönyvtámogatás, beiskolázási segély, menza és napközi térítési díj hozzájárulás) − A szülıi igényekhez igazodva biztosítjuk a tanulók egész napos ellátását: ügyelet, napközi, tanulószoba, diákétkeztetés. − Szükség esetén családlátogatásra is elmegyünk − Önismereti csoportokat hozunk létre és mőködtetjük − Gyermekeink továbbtanulását úgy próbáljuk irányítani, hogy a megszerzett végzettségük a társadalom igényeinek is megfeleljen. − Hozzájárulunk a táborozáshoz − Figyeljük a pályázatokat, részt veszünk azokon − Együttmőködünk a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatallal − A hátrányos helyzető tanulók segítésében tevékeny partnerünk a település Cigány Kisebbségi Önkormányzata 8.5

Hatásvizsgálat

a.)

Nevelı munka eredményességének vizsgálata - társas kapcsolatok változásai – szociometriai vizsgálat - magatartás, szorgalom változásai - iskola – család együttmőködésének változásai (gyakoriság, hatékonyság,..)

b.)

Tanulmányi eredményesség vizsgálata

A hátrányos helyzető tanulók egyéni haladási útját évente az osztályfınök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs dokumentálja.

46

9. Szülık, tanulók, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A szülık egy része igényli és keresi az alkalmat a közös együttmőködésre gyermeke érdekében. Mivel településünkön a családok társadalmi összetétele vegyes, így elıfordulnak problémák, nézeteltérések a nevelés terén. A szülıkkel többféle formában tartunk kapcsolatot. Ezek a következık: Fogadóóra:

A tanulók szüleivel az iskolai programban meghatározott rendszeres vagy rendkívüli fogadóórákon folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Alsóban (1-3. évfolyam) a szülıvel egyénileg egyeztetünk (személyesen, telefonon, üzenın keresztül, megbeszélt idıpontban). Fogadóórán a szülı tájékoztatást kap gyermeke tanulmányi munkájáról, magatartásáról, közösségi munkájáról. A tanuló haladásában bekövetkezı lényeges romlás esetén a szülıt soron kívül tájékozatjuk, igyekszünk az okokat feltárni, segíteni azok megszüntetését. Tanácsokkal, egyéni programokkal segítjük a lemaradókat és a kiemelkedıen tehetséges tanulók egyéni fejlıdését. Családlátogatás: Arra törekszünk, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk a szülıkkel. Ennek egyik módja a családlátogatás, Tájékozódhatunk, hogy: − biztosított-e minden szükséges feltétel a gyermek fejlıdéséhez, neveléséhez − milyen szokásrendszerek vannak a családban − kinek milyen feladata van a családon belül − milyen a családi légkör − milyen példát mutat a szülı gyermekének − adottak-e a feltételek a gyermek nyugodt tanulásához Szülıi értekezlet: Célunk a szülık tájékoztatása az aktuális programokról, feladatokról. A leendı 1. osztályosok szüleit tavasszal szülıi értekezlet keretén belül tájékoztatjuk az iskolai teendıkrıl, az alkalmazandó módszerekrıl. Bemutatjuk az iskolát, az osztálytermeket. Már az elsı tanítási napon szülıi értekezletet tartunk. Itt megbeszéljük az elsı hónap teendıit. Ekkor hozzák be a szülık a gyerekek tanszereit, taneszközeit. A 8. osztályosok szüleinek pályaválasztási szülıi értekezletet tartunk. Ahol, hhh. ha kérik tanácsot adunk a szülıknek a gyermekük képességeinek és érdeklıdésének megfelelı iskola típus kiválasztásában. iii. tájékoztatjuk ıket a felvétel rendjérıl, követelményekrıl. jjj. a felvételi papírok kitöltésében segítséget nyújtunk. 47

A többi évfolyamon évente háromszor hívjuk össze a szülıket. Szeptemberben tájékozatjuk ıket a tanév programjairól, a várható feladatokról, ismertetjük a követelményeket, megválasztjuk a Szülıi Munkaközösséget. Februárban az alsó tagozaton tájékoztatást adunk a félévi eredményekrıl, a felsı tagozaton mindezt megelızi az összevont szülıi értekezlet. Májusban ismertetjük a tanév során elért eredményeket, megbeszéljük a problémákat, a tanév hátralévı feladatait és a következı tanévre vonatkozó aktualitásokat. Hasznosnak tartjuk a nyílt napokat Idıpontját az osztálytanító vagy szaktanár határozza meg. A szülı beülhet a tanórákra, figyelheti gyermeke órai munkáját, aktivitását, tanórai szüneti magatartását. Tájékozódhat a tanórán alkalmazott módszerekrıl, tanácsot kérhet az otthoni gyakorlás módjára. A visszajelzések alapján a szülık jónak tartják és igénylik a nyílt napokat. Tájékoztató füzet: A rendszeres írásbeli tájékoztatás eszköze. 1. osztályban az elsı negyedévenként/ben, félévkor és évvégén részletes szöveges értékelést adunk a tanulók munkájára vonatkozóan. A 2. és 3. osztályban a készségtárgyak értékelése még szöveges marad. A felsıbb évfolyamokon az érdemjegyekbıl a szülı naponta figyelemmel kísérheti gyermeke tanulmányi munkáját. Szülıi Munkaközösség: A kapcsolatrendszer fontos része a Szülıi Munkaközösség, amelynek vezetését a szülık által választott testület látja el. A megbízás egy tanévre szól. A Szülıi Munkaközösség összekötı kapcsot jelent a szülık és az osztályfınökök között. Minden évben megválasztja elnökét. Választmánya az iskolai munkatervhez kapcsolódva tevékenykedik. Segíti a tanulói rendezvények lebonyolítását. Támogatja a tanulók év végi jutalmazását, a közösségért végzett kiemelkedı munkáért. Szülıi levél: A tanév elején a szülık tájékoztatást kapnak. Ebben tájékoztatjuk İket: az iskolában mőködı tanuló –és napközis csoportokról a tanév folyamán szervezendı szakkörökrıl, ezek idıpontjairól az iskolai szünetekrıl az ünnepélyek idıpontjáról az iskola által szervezett versenyekrıl, és ezek idıpontjáról a fogadóórák rendjérıl A felsoroltakon kívül a szülınek lehetısége van arra, hogy elıre egyeztetett idıpontban felkeresse az osztályfınököt vagy szaktanárt bármilyen problémája esetén. Szeretnénk, ha a szülık a következıkkel járulnának hozzá a nevelımunka eredményességéhez: aktív részvétel az iskolai és az osztályközösség rendezvényein 48

ıszinte véleménynyilvánítás együttmőködı magatartás a nevelési problémák ıszinte megbeszélése, közös megoldása érdeklıdı, segítı hozzáállás

Az óvoda és iskola együttmőködési tervében rögzítjük, hogy hogyan tehetjük zökkenımentessé az átmenetet. A nagycsoportos óvodásokat (majdani elsısöket) az oviban meglátogatják a leendı tanítók a beiratkozás elıtti tavasszal (február környékén) Az óvodai foglalkozások kötetlen légkörében ismerkednek össze a gyerekek a pedagógussal, aki így már ismerısként üdvözöli ıket az iskolában. Tavasszal a nagycsoportosok az óvónıkkel látogatnak el az alsó tagozat épületébe. Az elsı hónapokban meglátogathatják a óvónık a csoportjukból iskolánkban tanuló gyerekeket. Az 1. osztályos gyermekek számára fontos, hogy anyatípusú pedagógus tanítsa ıket, hiszen a gyermek életében nagy jelentısége van a felnıtt szeretetének. A beiratkozásánál a szülı kérheti, hogy gyermeke melyik osztályba, melyik osztálytanítóhoz kerüljön, mert fontosnak tartjuk, hogy a szülı bizalmat érezzen a gyermekét tanító pedagógus iránt. A továbbiakban is megpróbálunk a kéréseknek – a lehetıségekhez mérten – eleget tenni. Az 1 .osztályosok számára a tanév megkezdése elıtt iskola-elıkészítı foglalkozásokat tartunk, két-három nap alatt a gyerekek megismerkednek az iskolával, annak helyiségeivel, egymással. A tanítónı itt a gyerekekkel ismerkedik, megfigyeli ıket a különbözı tevékenységek közben. Minden tanév végén az alsó tagozatos gyerekek egy taneszközlistát kapnak a következı tanévre vonatkozóan. Ebben felsoroljuk azokat az elengedhetetlenül szükséges eszközöket, amelyeket a következı tanévben használni fogunk, így a szülı már a nyár folyamán beszerezheti ezeket. A továbbfejlesztés lehetıségei: − a leendı 4. osztályos osztályfınökök kapjanak lehetıséget majdani osztályuk megismerésére − osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve − családi játékok és vetélkedık − közös rendezvények szervezése szülık és pedagógusok között

49

10.

Környezeti és egészségnevelési program

I. Helyzetelemzés Az iskola helye és épülete Iskolánk két épületben mőködik. Mindkét épülethez nagy udvar tartozik, így lehetıség van a szünetek szabadban történı eltöltésére. A felsı tagozathoz tartozó területen kiépített sportpálya biztosítja a testnevelési órák egy részének szabadban való tartását, illetve sportolási lehetıséget délután. Mivel az udvar nyitott így délutánonként a sportpályát nemcsak tanulóink használják. A terület gondozása, rendben tartása, a szemét összegyőjtése az iskola feladata. Az udvar szebbé tétele pl. virágok ültetése, padok kihelyezése stabil hulladékgyőjtık biztosítása igényként merült fel a diákok körében. A parkolási lehetıségek megoldása fontos feladat lenne környezetvédelmi szempontból is. Iskolánk mindkét épülete a Péti Nitrogénmővek közelében épült lakótelepi iskola. Ez a sajátságos helyzet befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetıségeit. Helyzetelemzés az egészségnevelés területén Tanulóink rendszeres szőrıvizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatok eredménye, azt bizonyítja, hogy nagyon sok a túlsúlyos tanuló. Jelentıs számban fordulnak elı a különféle gerincbetegségek, pl. gerincferdülés, hanyagtartás. A lúdtalpas és különféle allergiákban szenvedı tanulók száma is igen nagy. A fogászati szőrések eredménye sem jobb, mivel alig akad olyan tanuló, akinek épek a fogai. A kezelésre visszarendelt tanulók sokszor nem jelennek meg az elıírt kezeléseken. Az iskola oktatási és nevelési programjában az egészségnevelésnek és a környezeti nevelésnek fontos szerep jut. Tanulóink minden évben jó eredményeket érnek el a különbözı sportversenyeken városi, körzeti, megyei és országos szinten is. A gyerekek a DSE által szervezett túrákon, vándortáborokban vesznek részt. A Diákönkormányzat évente két alkalommal papírgyőjtést szervez. Az iskola környékének szebbé tétele érdekében havonta több alkalommal hulladékgyőjtést tartunk. Minden osztálynak saját területe van, amit gondoz. Az iskola otthonosabbá tétele érdekében, az osztályok, tantermek díszítésére, a Diákönkormányzat a tagdíjak, valamint a Mikulás Discoból befolyt összeg egy részét visszajuttathatja az osztályoknak. Több éve folyik erdei iskola szervezése. Az iskola mőködése környezeti szempontból Az iskola épülete, udvara biztosítja a nevelımunka feltételeit. Az udvar maximálisan kihasznált. A tantermek tágasak, a padok egy része új. A régiek cseréje fokozatosan megtörténik. A termek világosak. A felsı tagozat épületében az ablakok cserére szorulnak. 50

A berendezési tárgyak megfelelıek, biztosítják a gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Intézményünk felszereltsége, eszközzel való ellátottsága biztosítja az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak kialakítását. Fontos lenne a tornatermi mosdók felszereltségén javítani, azokat meleg vízzel ellátni. Az iskola kapcsolatrendszere Az iskola rendszeres kapcsolatot tart az egészségügyi szolgálattal. Az iskolaorvos évente elvégzi a tanulók testi fejlıdésének ellenırzését. Azokat a tanulókat, akiknek erre szükségük van szakrendelésre küldi. Fogászati szőrésen minden osztály, gyermekorvosi szőrésen minden páratlan évfolyam vesz részt. A kiszőrt tanulókat kezelésre visszarendelik, vagy szakvizsgálatra küldik. Minden kiszőrt tanulót gondozásba vesznek. Nagyon jó a kapcsolat a Védınıi Szolgálattal, akik osztályfınöki órák keretében megfelelı ütemterv szerint órákat tartanak különbözı témakörökben. 5. osztály: egészséges táplálkozás a családban. 6. osztály: fiúk, lányok külön-külön elıadáson hallhatnak a pubertáskori problémákról. (A szerelem lelki oldala) Ezen kívül az alkohol és dohányzás ártalmairól is hallhatnak. 7.osztály: szexualitás, szerelem a téma, amit fiúk, lányok együtt hallgatnak meg, illetve beszélnek róla. 8. osztály: fogamzásgátlás, AIDS, rák megelızés, drog témakörök megismertetése a cél. Ezen kívül Csecsemıgondozási és Elsısegélynyújtó szakköröket vezetnek. Bekapcsolódtunk a Veszprém Megyei Önkormányzat Cholnoky Ferenc KórházRendelıintézet által indított Irányított betegellátási modell programjába (VIBEM), amely szintén az egészségnevelést segíti. Témái: Egészséges táplálkozás, Drogprevenció, Testmozgás, Kommunikáció, Önismeret, Serdülıkor testi-lelki sajátosságai kerülnek feldolgozásra 10 órában. A témákhoz biztosítanak külsı elıadót, illetve az osztályfınök is megtarthatja. A környezeti nevelés szinterei iskolánkban Tanuló csoportjaink a hagyományos oktatási formában szerzik ismereteiket, de nevelési célkitőzéseink pillérei a környezeti értékközvetítı pedagógia alapértékei. A gyakorlat közeli koncepcióba szervesen beépül az iskola környezeti nevelési programja, és mindez természetes módon illeszkedik a NAT szelleméhez is. A környezeti nevelés tantárgyköziségénél fogva nem csak a természettudományos órák feladata, mivel elsısorban nevelésbıl, szemléletformálásból – nem csupán környezetvédelemrıl- van szó, így minden pedagógus kihasználhatja a témában rejlı lehetıségeket. Szaktárgyi órákon keressük a direkt és indirekt környezeti nevelési lehetıségeket. Tanórán kívüli tevékenységek egyik formája lehet a témanap, témahét. A nyugat-európai országokban jól ismert és alkalmazott módszer hazánkban az erdei iskola mozgalommal terjed. Az erdei iskolában a táj növényeit állatait, vizsgálják az élıhelyükön. Közben a környezet védelmére is odafigyelnek és testüket is edzik. Tanulmányi kirándulásainkat is ennek szellemében szervezzük. 51

II. Célkitőzések A tanulókat képessé kell tennünk, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és keressék az arra adható válaszokat. El kell jutnunk odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlıdés és környezet kérdéseinek összefüggı rendszerét. Nem elegendı egyes problémák, de még az azok közötti összefüggés felfedezése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, majd azok kiértékelése után képesek legyenek a megfelelı válasz kiválasztására. A környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat, hanem az okokat is megértsék. Legyenek képesek az okokat azonosítani saját környezetükben. Közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttmőködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedezni, hogy a biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Az egészségnevelés fı célja, hogy képessé tegyük a tanulókat arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Többet törıdjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetıségekkel. Különbözı életmódbeli alternatívákat mutassunk be, amelyekbıl lehetıségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségnevelés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Ehhez ismerniük kell az emberi szervezet mőködését, a betegségek megelızésével kapcsolatos ismereteket. Mindezek megvalósítása érdekében intézményünk tegye lehetıvé az iskola falain belül az egészséges életmód gyakorlását (mindennapi testedzés, stressz mentesség, étkezési kultúra) Dolgozói számára is váljék az iskola egészséges munkahellyé. Az egészségnevelési-környezeti nevelési program kulcselemei: • • • • •

Az egészségnevelésre elkötelezett tantestület, A korszerő pedagógiai munka, A személyes kompetenciák fejlıdésének segítése, Az egészségvédı motívumok fejlesztése, Az egészségvédı képességek kialakítása, 52

III. A program feladata A program tágabb értelemben magába foglalja a testi és lelki, társadalmi és környezeti tényezıket és a közösségi kapcsolatokat is. Ezekkel kapcsolatban feladataink is szerteágazóak, amelyeket három csoportba osztottunk: A.) Tanulóinkkal kapcsolatos feladataink; B.) Tennivalóink a pedagógusok és az iskola alkalmazottai egészsége szempontjából; C.) Egyéb, iskolán kívüli tevékenységek.

A.) Tanulóinkkal kapcsolatos feladataink A tanulók nevelésével kapcsolatosan kiemelt feladatnak tartjuk a testi és lelki jellemzıkkel, valamint a környezeti tényezıkkel kapcsolatos dolgok szem elıtt tartását. 1. A testi jellemzık fejlesztésében a következı területeket tartjuk fontosnak: - a testkultúra fejlesztése: az egészséges életvitel iránti igény kialakítása (egészséges életmód, egészségvédelem, és az azt elısegítı szokások kifejlesztése). Ezt a munkát már az alsó tagozatban elkezdjük, hogy ezen a szokások ismerete és betartása természetessé váljon a tanulók számára. - egészséges táplálkozás: a különbözı táplálkozási szokások értékelése (egészséges étkezési módok és ételek megismerése, rossz étkezési szokások felismerése, azok leküzdése). A tanórai kereteken kívül külsı elıadók is segítségünkre lehetnek e nevelési területen. - mentálhigiéné: a lelki egészség megırzése, a lelki folyamatok kóros elváltozásainak megelızése. Már az elsı jeleknél észre kell vennünk a problémát, hogy minél elıbb kezelni tudjuk azt. - testmozgás: váljon szükségletté, mindennapi életük részévé a mozgás, amelyhez több lehetıséget biztosítunk, hogy minden tanulónk megtalálja a maga számára legmegfelelıbb fizikai tevékenységet. 2. A lelki jellemzık területén hangsúlyt helyezünk - az önismeret fejlesztésére, a reális önértékelés, a pozitív énkép kialakítására, amelyet motiváló tanulási környezet szervezésével segítünk, - a tanulók tehertőrésének erısítésére, akaratuk edzésére, együttmőködési készségük fejlesztésére, amelyhez a csoportos tevékenységi formák kiváló lehetıséget biztosíthatnak, - a konfliktusok és a problémák erıszakmentes kezelésének megtanítására a mindennapi élet során adódó pozitív és negatív példák felhasználásával, -22 a társadalmi bőnmegelızésre, -23 az áldozattá válás elkerülésének problémakörére 3. A környezeti tényezıknél figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink 22 23

2007. december 06. 2007. december 06.

53

- ügyeljenek saját és társaik biztonságának megırzésére, melyhez felelısségtudatuk fejlesztésével járulunk hozzá. - váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megırzéséhez, aktívan vegyenek részt a már meglévı, hagyományos környezetszépítı iskolai megmozdulásokban, de adjunk lehetıséget számukra az önálló kezdeményezések megvalósítására is. - ismerjék meg és gyakorolják az alapvetı környezetvédelmi ismereteket és tennivalókat, tiszteljék és szeressék a természetet, érezzék át az ember felelısségét a természet iránt, s ezen ismereteket az iskolán kívüli tevékenységekben is alkalmazzák; - tanulják meg tisztelni az embert, társaikkal, tanáraikkal, családtagjaikkal és minden emberrel megfelelı hangnemben kommunikáljanak; ennek eléréséhez következetes nevelımunkára van szükség. B.) Tennivalóink a pedagógusok és az iskola alkalmazottai egészsége szempontjából Egészséges gyermekek neveléséhez testileg és lelkileg egészséges pedagógusokra van szükség. Ehhez fontosnak tartjuk, hogy - a program témájához, feladataihoz kapcsolódóan különbözı továbbképzéseken vegyünk részt. - a szakmai munka konfliktusainak feloldására szükség esetén esetmegbeszélı csoportot hozzunk létre. - a testi egészség megırzése érdekében továbbra is biztosítson számunkra sportolási lehetıséget az intézmény. C.) Egyéb, iskolán kívüli tevékenységek A gyermekeken keresztül igyekszünk hatni a szülık ez irányú tevékenységére. Megismertetjük ıket programunk célkitőzéseivel. A környezet-szépítıakciókba megpróbáljuk bevonni ıket, számítunk minden aktív szülı tevékeny részvételére mind a környezeti, mind az egészségnevelési területen.

IV. A program szerkezete, területei A) Az egészségnevelés területén 1 Mentálhigiéniás feladatok: Megfelelı iskolai légkör kialakítása A nevelés az egész gyermeki személyiségre irányuljon Vegye figyelembe az egyéni képességeket Az egészségre káros szokások megelızésére: 24

Egészség Nap szervezése Együttmőködés a Védınıi Szolgálattal (éves egészségnevelési programok készítése) Ismertetı filmek, kiállítások és egyéb programok 24

2010. június 3.

54

2 A testi fejlıdéssel kapcsolatos egészségnevelési programok: Mozgástevékenység- mozgási igényre nevelés Minden pedagógusnak szem elıtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erısíti. Tömegsport órák számának növelése A túrázás iskolai szintő szervezése Sportrendezvények szervezése (Horváth István Napok, Foci Kupa) Lehetıség szerint Erdei iskola Szülıknek, pedagógusok szervezett sportolási lehetıség a) Higiénés magatartásra nevelés Blend-a-Med, Signál fogápolási program, vetélkedık Always-program Osztályfınöki órák ill. a védınık által tartott elıadások b) Egészséges táplálkozásra nevelés Technika, biológia, egészségtan, osztályfınöki órák keretében Az iskolai étkeztetéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése c) Biztonság megırzése Közlekedésbiztonságra nevelés Elsısegélynyújtás e) Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre készítés tanórai keretben biológia, technika, osztályfınöki órák szakköri keretben Csecsemıgondozási szakkör

B) környezeti nevelés területén Iskolán belüli: Alsó tagozat A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntı. a.)

Környezetismeret A környezetben megfigyelt jelenségek (idıjárás, évszakok), mozaikjainak egymás mellé illesztése. Felkelteni a jelenségek megismerésének vágyát. Bemutatni az élıvilág sokszínőségét, az élılények egyedi, megismételhetetlenségét, az ember felelısségét az élıvilág megırzésében.

b.)

Magyar nyelv és irodalom

55

Nagy íróink és költıink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre, ezáltal erıs motiváció alakulhat ki az élı természethez, az élılényekhez. A természeti környezetbıl vett témán alapuló rövid szépirodalmi mővek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztı mővek felhasználása jó lehetıség a környezeti nevelés megvalósítására. c.)

Rajz és vizuális kultúra A természet sokszínőségének, formagazdagságának tanulmányozása. Egy csigaház, mákgubó, ıszi levél vizsgálata a rajzi szempontokon túl új és új kérdéseket vet fel. A felhasznált természetes anyagok (gyapjú, szalma, kukoricacsuhé stb.) új érzékelési területeken, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek.

d.)

Technika és életvitel Az épített környezet tanulmányozása lehetıséget nyújt a környezeti nevelés számára. A közlekedés környezetszennyezése: lég, zajszennyezése. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos jármővek. A háztartásban használt különbözı energiafogyasztó berendezések megismerése kapcsán az energiatakarékosságra nevelés fontos feladat.

f.)

Testnevelés A mozgás örömének átélése, a szabadlevegın való tartózkodás fontossága. Az idıjárás elemeinek közvetlen megtapasztalás a szabadidıs és sporttevékenységek során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése közben is fontos szerepe van a környezeti nevelésnek.

g.)

Ének-zene Helyes tartás, levegıvétel alkalmazása. Idıjárásra, idıjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák, dalok. Felsı tagozat A kerettanterv az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle környezeti vonatkozást tartalmaz. A környezeti nevelési program elkészítésekor azokat a lehetıségeket emeltük ki, amelyekkel az adott tantárgy kibıvíthetı.

h.)

Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Témakörök Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben

Könyv és könyvtárhasználat

Tartalmak Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. A barátság, ellentét, felelısség közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. Az ember felelıssége az élı és élettelen környezettel szemben. Környezeti témájú könyvek és segédkönyvek bemutatása, használata 56

6. évfolyam Témakörök Páros és kisközösségi kommunikáció

Képek és formák a költészetben

Könyv és könyvtárhasználat

7. évfolyam Témakörök Magán- és közéleti kommunikáció

Ritmus, kép kifejezésmód-líra alapformái (dal, elégia, epigramma) 8. évfolyam Témakörök A tömegkommunikáció

Az irodalom nagy témáiból

i.)

Tartalmak Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Környezeti kérdésekkel kapcsolatos vélemények kommunikációja A lírai formanyelv sokfélesége. Változatok a környezetet bemutató képiségre, zeneiségre, szerkezetre. A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek.

Tartalmak A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és mőfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kis elıadás. Az elıbbi mőfajok környezeti témákra való alkalmazása Különféle környezeti témájú lírai alkotások

Tartalmak A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegmőfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika, interjú, riport. A reklám a hirdetés eszközei, környezeti hatásai. A tömegkommunikáció és környezeti kérdések kapcsolata. Utazás: A természeti környezet állapota leírásakor és ma. A társas és a természeti környezet viszonyának bemutatása.

Történelem és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Témakörök Élet az ıskorban

Az ókori kelet világa

Tartalmak Vadászat, halászat, győjtögetés Természeti népek napjainkban. Földmővelés, állattenyésztés, termelés, természetimádat Öntözéses földmővelés 57

Ószövetségi történetek Az ókori görögök életébıl

Az ókori Róma évszázadai A magyar történelem kezdetei Mindennapi élet, életmódtörténet

6. évfolyam Témakörök Képek a középkori Európa életébıl

Az újkor kezdetén

7. évfolyam Témakörök A polgári átalakulás kora Nemzetállamok kora A dualizmus kora Mindennapi élet, életmódtörténet

8. osztály Témakörök A globalizálódó világ

j.)

Ószövetségi történetek a teremtésrıl, a vízözönrıl Demokrácia Természet és gazdaság az ókori Görögországban Természet és gazdaság a Római Birodalomban Finnugor nomád pásztorkodás Győjtögetı, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban.

Tartalmak Milyen volt a középkori uradalom és falu? Fogalmak: uradalom, nyomásos gazdálkodás. Fogalmak: gyarmatok, manufaktúra, világkereskedelem. A gyarmati rendszer a manufaktúra és a világkereskedelem kialakulásának nyomai a mai globális folyamatokban.

Tartalmak A mezıgazdaság a gépek forradalma. Vállalkozó, haszon, tıkés, bérmunkás Az állam új feladatai; oktatásügy, egészség Gazdasági felzárkózás, folyószabályozás Közlekedés és világítás a XIX. Században. A magyar malomipar

Tartalmak Globális problémák, a globalizáció problémái. Fogalmak: globalizáció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás. A problémák kezelésére tett nemzetközi és hazai erıfeszítések (ENSZ programok, Rio folyamat)

Idegennyelv 5-8. évfolyam 58

Témakörök Témalista ajánlás: természeti környezetünk, a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok

k.)

l.)

Matematika 5.-8.évfolyam Témakörök A tanulókat körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. Adatok győjtése környezetünkbıl.

Tartalmak A tanult matematikai összefüggések felhasználása környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémamegoldásban. Adatok győjtése a környezet állapotáról.

Informatika 5.-8.évfolyam Témakörök Felhasználói szintő Számítógépes ismeretek Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése, katalógusokban való eligazodás. Hálózatok; Internet használat

m.)

Tartalmak

Tartalmak Környezeti vonatkozású feladatok megoldása számítógép használattal. Környezeti vonatkozású szoftverek bemutatása, adatok értelmezése. Védett növények és állatok Nemzeti Parkok megkeresése Környezetvédelmi pályázatok

Természetismeret 5. évfolyam Témakörök Megismerési módszerek fejlesztése Tájékozódás a térképen, térképismeret Az idıjárás és az éghajlat elemei

A földfelszín változása

Környezetünk élıvilága

Tartalmak Információszerzés ismeretterjesztı természetismereti kiadványok segítségével Turistatérkép. Környezeti vonatkozású térképek (pl. vízminıség) A jelenlegi klíma változásai (globális felmelegedés) Szélsıséges idıjárásviszonyok által okozott hazai veszélyhelyzete (belvíz, árvíz, erdıtőz, szélvihar, hóvihar)és azoknak megfelelı magatartás. A víz körforgása. A vízkészlet védelme. A talaj védelme. felelıs magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai. 59

6. évfolyam Témakörök Megfigyelési módszerek fejlesztése Magyarország nagy tájainak jellegzetességei Hazai nagy tájaink életközössége

n.)

Fizika 7. évfolyam Témakörök Nyomás a folyadékokban és gázokban

Mechanikai energiafajták, energia megmaradás

8. évfolyam Témakörök Elektromos munka, elektromos teljesítmény Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai Az energiatakarékosság

o.)

Tartalmak Környezeti témájú megfigyelések A táj arculata, természetes vizei környezeti értékei, társadalmi életképe. Az erdık és védelmük. Vizes élıhelyek és védelmük, a füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett és nem védett természeti értékei.

Tartalmak Közlekedıedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége Az energia megmaradásának tudatosítása. Az energiakészleteink végesek, ezért létfontosságú az ésszerő energiahasználat.

Tartalmak Háztartási gépek teljesítménye és fogyasztása Az elektromos hálózat, energiaellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentısége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.

Biológia 7. évfolyam Témakörök A földi élıvilág általános jellemzése

A forró övezet élıvilága A hideg övezet élıvilága Tengerek és tengerpartok élıvilága

Tartalmak Életközösségek szervezıdése, anyagforgalma a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentısége a földi élet és az ember szempontjából. Az esıerdık pusztulása és védelme, az elsivatagosodás A tundra, sarkvidék és védelmük. Életközösségek. A tengerek és az óceánok öntisztulása, a szennyezıdés következményei, a megelızés lehetıségei (tanker és fúrótorony-katasztrófák, a tengerek, mint szemétlerakók.) 60

A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtőek Gombák

8. évfolyam Témakörök Az emberi bır A mozgás A táplálkozás

A légzés

Kiválasztás

Szaporodás Az ember egyedfejlıdése Idegi és hormonális fejlıdés

p.)

Kémia 7. évfolyam Témakörök Anyagok

Változások

Egészségügyi és ökológiai jelentıségük Egészségügyi és ökológiai jelentıségük

Tartalmak Bırápolás. Környezeti ártalmak (pl. UV sugárzás) hatása a bırre A mozgásszegény életmód következményei Az egészséges táplálkozás. Szennyezı, allergén és genetikailag manipulált anyagok az élelmiszerekben. A légzıszervekre ható környezeti ártalmak. A dohányzás káros hatásai. Mi a teendı, ha a Nitrogénmővekben ammóniaömlés következik be? A szennyezı anyagok kiválasztása. A nehézfémek felhalmozódása a szervezetben. A nemi szervek higiénéje, a nemi úton terjedı betegségek megelızése Az egészséges környezet és a környezeti ártalmak hatása a fejlıdésre. A lelki egészség

Tartalmak A természetes anyagok és a vegyipari termékek sokfélesége. Vegyipari anyagok hatása a természetre. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben, helyes használatuk. Egészség- és környezetkárosító hatásaik. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban.

8. évfolyam Témakörök Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt

Tartalmak Korróziós jelenségek a mindennapi életbıl,. korrózóvédelem A korrózió és korrózióvédelem környezeti vonatkozásai. Szervetlen anyagok a természetben és Talaj:Na,CaCo3, K, Mg, Si, szilikátok. a mindennapokban Növényvédıszerek, réz-szulfát, mőtrágyák és 61

Környezeti kémia

q.)

Földünk és környezetünk 7. évfolyam Témakörök Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet és társadalom földrajza. Európa országainak természet és társadalomföldrajza 8. évfolyam Témakörök Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetıségek Magyarországon

r.)

ezek környezeti hatásai, elınyei és hátrányai. Természetes vizek: vízkeménység a legfontosabb szennyezıanyagok és hatásaik. Építkezések anyagai, elıállításuk környezeti kérdései. Energiagazdálkodás, tőzifa, természetes és mesterséges szenek, (biobrikett), kıolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram, megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegıszennyezés: üvegházhatás, savas esı, szmog. Vízszennyezés: kémhatás, iontartalom, szerves szennyezıdés, szennyvíz és tisztítása.

Tartalmak Afrika: elsivatagosodás, „éhségövezet” Amerika: Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park, és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Az egyes országok kapcsolata a természeti környezettel.

Tartalmak Természeti adottságaink és erıforrásaink, medencejelleg, a belvíz, árvíz és a hóesés okozta veszélyhelyzetek. Népesedési folyamatok. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra. A gazdasági élet ágazatainak jellemzıi a tájakon, kapcsolatuk a természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági környezettel. Hazai tájaink idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme.

Ének-Zene 5. évfolyam Témakörök Éneklés

Tartalmak Újabb magyar népdalok. Ünnepkörök dalai. Más népek dalai. Hazai nemzetiségek dalai. A környezeti harmónia iránti érzékenységet fejlesztı dalok. Természeti témájú dalok. 62

6. évfolyam Témakörök Éneklés

Zenehallgatás

7. évfolyam Témakörök Éneklés Zenehallgatás

8. évfolyam Éneklés Zenehallgatás

s.)

Tartalmak Népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Természeti témájú dalok. Népzenei felvételek (a szülıföld és más földrészek népzenéjébıl)

Tartalmak Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb népdalai. Természeti témájú dalok. Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus elıadásban.

A tanult dalok földrajzi, környezeti vonatkozásainak győjtése. A XX. század zenei irányzatai. Könnyőzene. Autentikus elıadásmód a magyar, az európai és a világzenében. A zene szerepe a globalizálódó világban.

Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam Témakörök Kifejezés és képzımővészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezeti kultúra

6. évfolyam Témakörök Kifejezés és képzımővészet Vizuális kommunikáció

Tartalmak Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése. Szöveg és kép összerendezése különbözı konkrét (környezeti) célú közlésekben. A környezet és a tárgy, a természeti és épített környezet viszonya.

Tartalmak Tájkép, csendélet. Növény ábrázolása. Természeti formák térbeli modellezése.

63

7. évfolyam Témakörök Kifejezés a képzımővészetben

Vizuális kommunikáció

Tárgy- és környezetkultúra 8. évfolyam Témakörök Kifejezés és képzımővészet

Vizuális kommunikáció

Tárgy- és környezetkultúra

t.)

Tartalmak Érzelmek, hangulatok megjelenítése. Állatfigurák elemzı rajzi és plasztikai tanulmányozása. A fény, megvilágítás hatása a hangulatra. Nagyobb mérető mesterséges és természetes formák távlati ábrázolása. A tudományos közlések képi formái. A tárgyak és az életmód kapcsolata

Tartalmak A látványrendezés. Személyes témák, érzelmek gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése. Összetettebb természeti forma részletesebb analízise. A középületek tájékoztató rendszere. Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külsı tér, kert)

Technika és életvitel 5. osztály Témakörök Az ember és környezete

Anyagok és átalakításuk Tervezés, építés

Közlekedési ismeretek

Háztartás, életvitel

Tartalmak Az ember környezet-átalakító tevékenysége. Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz, a természetes és a mesterséges környezet. Természetes és feldolgozott anyagok. A lakóházak jellemzıi, építési módok (környezettudatos építészet) A rendszerek mőködéséhez energiára van szükség. (új energiaforrások, a lakáshasználat energia megtakarításának lehetıségei, a háztartási gépek energiatakarékos mőködtetésének módja, energiafogyasztás nyilvántartása az egyéni felelısség tudatosulása) A városi és a vidéki közlekedés. A levegıszennyezés, és annak elkerülésének lehetıségei. A kerékpáros, a gyalogos és a tömegközlekedés. Egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Ruházkodás: növényi, állati eredető és mesterséges szálasanyagok.

64

6. évfolyam Témakörök Az ember és a környezete Anyagok és átalakításuk

Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel

7.évfolyam Témakörök Anyagok és energia

Közlekedési ismeretek Háztartástan életvitel

8. osztály Anyagok és energia

Tervezés, építés

Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel

u.)

Tartalmak Gazdálkodás a természeti erıforrásokkal A bányászat hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelızése. Környezetkímélı technológiák, hulladékok. Kerékpáros közlekedés fıúton, felelısség a közlekedésben. Összefüggés a környezet és a közérzet között. A háztartási hulladékok szelektív győjtése.

Tartalmak A fosszilis energiahordozók. A savas esık. Az erımővek bemutatása. Alternatív energiaforrások, ár-apály erımővek. (Nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerő bemutatása. A mőanyagok. A környezet szennyezı anyagok újrahasznosítása. A közlekedési eszközök környezetkímélı használata. Energiatakarékosság a lakásban. Növények szerepe az életünkben.

A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlıdés. Környezetkímélı energiaforrások. Napelemek mőködése. Építıanyagok. A magyar népi építészet jellegzetességei. Az épített környezet és az életvitel. Hımérsékletszabályozók. A főtés története, energiatakarékosság és a környezet megóvása. Vízvezeték és csatornahálózat. a nagyüzemi szennyvíztisztítás. Alternatív szennyvíztisztítási technológiák Környezetkímélı közlekedési eszközök. Zajszennyezés fogalma. A fogyasztói társadalom és a reklám. Anyag és energiatakarékosság a háztartástanban.

Testnevelés és a sport 5.-8. évfolyam

65

Témakörök Szabadidıs sporttevékenységek

Elıkészítés és prevenció

v.)

Tánc és dráma 5.-6. évfolyam Témakörök Készségfejlesztı gyakorlatok Történetek feldolgozás a dráma eszközeivel

z.)

Tartalmak Kerékpározás, görkorcsolyázás, gördeszkázás, síelés, szánkózás, hócsaták, korcsolyázás. A természetben való szabadidıs és sporttevékenységek alapvetı szabályai. Egyszerő relaxációs eljárások Tartásjavító gyakorlatok. A gerinctornán tanult gyakorlatok alkalmazása.

Tartalmak Koncentrációs és lazító gyakorlatok, interakciós játékok. Dramatikus improvizációk természeti, környezetvédelmi témákról.

Egészségtan Témakörök A biztonság megırzése

Táplálkozás Mozgás és személyes higiéné

Veszélyes anyagok

Az emberi szexualitás

Családi élet és kapcsolatok

Tartalmak Az egészséget veszélyeztetı néhány tényezı. Egyén és csoport viszony a kockázatok kivédésében. Az étrend fontossága. Példák az egészséges étkezésre. Mozgás és egészség, a külsı megjelenés szerepe életünkben. A pihenés, relaxáció szerepe, formái. Az alkohol fogyasztás és dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszichoaktív szerek veszélyei a gyermekek életében. A „legális” és „illegális” szerek, függıség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozás. Túlnépesedés kérdésköre. Sztereotípiák a nemi szerepekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális, vallási vonatkozásai. A kapcsolati hálók fontossága. Az önismeret jelentése, szerepe, fontossága. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögébıl látni a dolgokat. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben, a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. 66

A környezet

x.)

A jelen hatása a jövıre. Az ipari mérető árutermelés és a környezet. A technológia fejlıdés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.” Marketingtechnikák és a környezetvédelem.

Hon és népismeret (Mozaik) 5.-6. osztály Hagyományos gazdasági tevékenységek. Mindezek hatása környezetre

y.)

Ember és társadalom 7.osztály Testünk és egészségünk iránti felelısségünk. Jólét és jól-lét háztartás, ünneplés. Természet és világegyetem, környezetvédelem.

z.)

Mozgókép- és médiaismeret A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban. (a választás lehetısége és kényszere, a tudat manipulálása) a televízió hatása a mindennapi életre, testi és lelki egészségünkre, az ízlésre és a környezetre.

Az osztályfınöki munka és a környezeti nevelés: Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok bıvülnek Az iskola szellemiségén a vezetıi elvárásokon túl az osztályfınök személyisége és elhivatottsága döntı a gyerekekben kialakuló, formálódó világkép kialakulásában. Az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerı és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Teremdíszítés: határozott környezet kialakítási feladat. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos feladat. A. környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése életmód minták elemzése, a megoldások keresése kiváló lehetıség a közösség építésre. Az osztályfınök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai keretben nem megoldható tevékenységeket. Az iskolán belüli tevékenységek között helyet kaphat még Iskolai elıadások szervezése Környezeti akciók tervezése és szervezése, pl. takarítási akciók 67

Fásítási, kertgondozási feladatok Győjtési akciók: - papírgyőjtés - szárazelemgyőjtés - szelektív hulladékgyőjtés Iskolán kívüli lehetısége: Felfedezı terepséták, terepvizsgálatok Kirándulások a természet felfedezése céljából Tanösvények felkeresése Látogatás múzeumba, állatkertbe. Környezeti szemétgyőjtési akciók a lakóhelyen (Védınık tervezik a parlagfő győjtési akciót) Erdei iskola szervezésének lehetısége Az együttmőködés területei Együttmőködés az iskola-egészségügyi szolgálattal. Rendırséggel, Családsegítı szolgálattal, civil szervezetekkel, drogambulanciával. Egészségnevelési prevenciós programok figyelemmel kísérése, közös megvalósítása. Gyógytestnevelés megszervezésének lehetıségét megvizsgálni Iskolafogászati közös prevenciós programok szervezése Családi életre készítés közös feladatai Egészségre káros szokások kialakulásának megelızésében végzett közös tájékoztatások, programok

Tevékenységek, területek. Szakkörök Természetjárás a DSE segítségével: havi rendszerességgel. Célja: a természet megismerése, -védelme, tisztelete, lakóhelyünk környékének. megismerése, bejárása A környezeti nevelési feladatok és az egészségnevelési feladatok integrált megvalósítása. Az egynapos túrák felkészítenek a nyári szünet alatti 10 napos vándortáborra. Csecsecsemıgondozás a védınık szervezésében a családi életre való felkészítést szolgálja, elsısorban lányok részére. Számítástechnika: ökológiai tartalmú stratégiai játékok, rajzok plakátok bemutatók készítése. Nyelvi okoskodó a magyar nyelv igényes használatának kialakítása írásban és szóban is. Magas színvonalú kommunikációs formák beépítése a gyerekek mindennapi életében.

68

Énekkar a tanulók hangképzése, a tanmenetben nem szereplı dalok tanulása, elıadása az iskolai ünnepségeken. Beszédmővelés helyes magyar beszéd, artikuláció, hangsúlyozás. Szavalóversenyekre felkészülés. Angol nyelvi elıkészítı, lehetıséget biztosít a tanulóknak az alapfokú nyelvvizsgára, felvételi vizsgára és a továbbtanulásra való felkészüléshez angol szakkör, idegen nyelvő levelezés az idegen nyelv jobb megismerését és gyakorlati használatát segíti. Rajz szakkör: tér- és színérzék fejlesztése, az iskolai tanórák keretében nem használt eszközök és technikák megismerése. Pályázatokon való részvétel. Magyar elıkészítı, Matematika elıkészítı, Internet szakkör segítik tanulóikat a továbbtanulásra való felkészülésben.

69

A mindennapos testnevelés Az általános iskolások fizikai állapota, állóképessége gyengének nevezhetı. Ezen segíthet, ha az általános iskolákban komolyan veszik a mindennapos testmozgást. Ennek a feladatnak a megvalósítása sokrétő, több helyszínen végrehajtandó. Testmozgásról beszélünk: a) Testnevelés órán b) DSE – foglalkozásokon c) Iskolai sportkörön d) Egyéb tanórán e) Napköziben, tanulószobán a.) A testnevelés órai munkát, meghatározza a tananyag és az óraszám. A jövıre nézve pozitív változás lenne az óraszám növekedés, mert a jelenlegi szabályozás nem az elırelépést szolgálja. Sarkalatos pontja lenne még a fejlıdésnek, hogy megakadályozzuk a testnevelés alóli kibújást. Gondolunk a felszerelés hiányára, indoktalan felmentésekre. b.) A DSE – ben iskolánkban jelenleg természetjáró, asztalitenisz, kosárlabda és TAEKWON – DO szakosztályok mőködnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az iskolai sport és a DSE összehangoltabb, egymásra épülıbb legyen. Ami még javíthat a szakmai munkán, az a szakosztályok önreklámja lehetne. A tagtoborzás elısegíti a tanulók nagyobb többségének bevonását a sportba, a mozgás megszerettetését. c.) Az iskolai sportkör, amely jelenleg magas- és távolugró szakkörként funkcionál, csak egy szőkebb réteget vonz. Szükség van úgynevezett tömegsport jellegő szakkörökre is, amely nem a versenysportot, hanem kielégíti a mozogni vágyó tanulók szükségleteit. Újra el kell indítani az osztályok közötti kosárlabda, labdarúgás, kidobó bajnokságokat, Ehhez nem kell feltétlenül testnevelı, bármely szakos tanár, tanító is koordinálhatja ezeket a versenyeket. d.) A testnevelés órán kívüli tanórákon, különösen alsó tagozatban nagy figyelemmel kell lenni a lazító, légzı gyakorlatok alkalmazására! Észrevehetı, hogy a tanulók mikor fáradnak el, mikor csökken a figyelmük, mikor válnak fegyelmezetlenné. Ilyenkor sokat segíthetnek ezek a lazító, átmozgató gyakorlatok. Nem várható el 5 – 6 – 7 órán a koncentrált figyelem sem felnıttıl, sem gyermektıl. e.) A napközi illetve a tanulószoba valamennyivel kötetlenebb színtér, mint a tanóra, éppen ezért nagy súlyt kell fektetni a mozgásra. A tanórák alatt a gyerekek minden tekintetben elfáradnak. Éppen ezért a tanulás elıtt lehetıleg a szabadban, ha ez nem lehetséges a tornateremben vagy akár a folyosón mozgási lehetıséget kell biztosítani a tanulóknak. Enélkül nem várható el tılük a megfelelı tanulási színvonal.

A jövıre vonatkozólag rendkívül fontos feladata az iskolánknak a sportegyesületekkel /PMTE, Bakony Bike stb./ DSE – vel, az egyeztetés, amennyiben nem egyedül akarja a mindennapos testmozgás kérdését megoldani. Azonban ez csak az élsport irányába orientálódó gyerekek mozgásigényét oldja meg. (A DSE szakosztályai: mazsorett, asztalitenisz, taekwon-do, természetjárás.) Szükséges nagyobb figyelmet fordítani a többi gyermek motiválására. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben megszerettetjük a játékot, mozgást tanulóinkkal, pár év múlva sokkal pozitívabb lehet a testmozgáshoz való viszony.

70

Az alsósok mindennapos testnevelése a testnevelés órákon kívül napi 30 perces játékos testmozgással valósul meg, magyar, matematika, környezetismeret, ének, rajz és technika, órán, az órarendtıl függıen, 15-15 percben. 1. évolyam

2. évolyam

3. évolyam

magyar nyelv és irodalom Technikai gyakorlattal kezdıdnek az órák. Légzıgyakorlat: helyes hangképzés, artikuláció. Tanult mondókák mozgással, játékkal kísérése. Manipulációs gyakorlatok: terítés, öltözködés. Lazító gyakorlatok, írást megelızı kézgyakorlatok. Dramatizálás, meseszereplık utánzása. Technikai gyakorlatok. Légzıgyakorlat: versek, mondókák gyors mondása. Helyes artikuláció. Tanult mesék dramatizálása. Lazító, írást megelızı kézgyakorlatok gyakorlatok,.

matematika

környezetismeret ének

A tantárgy tanításához sok eszközt használunk. Tevékenykedteté s (pálcikák, korongok, színes rudak kirakása) .szöveges feladatok eljátszása mozgással. Lazító gyakorlatok írás elıtt.

Tanult mondókák mozgással, játékkal kísérése. Tanulmányi séták (évszakok megfigyelése, ismerkedés a közvetlen környezettel, közlekedés lakóhelyünkön.

Légzıgyakorlat: helyes ki- és belégzés. Helyes testtartás, körjátékok, fogók, játékos feladatok, tánclépések.

Mondókák mozgással, játékkal kísérése. Tanulmányi séták (évszakok megfigyelése, ismerkedés a tágabb környezettel, utazás a közeli településekre. Az élı és az élettelen környezet megfigyelése. Technikai Tevékenykedteté Tanulmányi gyakorlatok. s: mérés séták: évszakok Légzıgyakorlat: különbözı megfigyelése, helyes artikuláció mértékekkel, ismerkedés a ejtés. Versek, eszközök lakóhely mondókák használata, mőemlékeivel, mondogatása játékos feladatok. emlékmőveivel.

Légzı gyakorlatok. Mozgás a dalokhoz, tánc, ritmus tapsolása, kopogás, dobogás, menetelés. Körjátékok.

Eszközök való tevékenykedtetés : kirakó, labdadobó a szorzótábláknál, lazító gyakorlatok.

Légzı gyakorlatok. Körjátékok, játékok, táncok a dalokhoz. Ritmus különbözı mozgással. 71

3. évolyam

mozgással, játékkal, mesék dramatizálása. Mondák, mesék dramatizálása, szereplık megjelenítése mozgással, arcjátékkal

Tapasztalatok győjtése a terület, kerület témakörben: körbejárás, lefedés

Tanulmányi séták. Az élı környezet megfigyelése, élıhelyek felderítése környezetünkben Környezetünk rendjének, tisztaságának megóvása.

Légzı gyakorlatok. Mozgás a dalokhoz, tánclépések. Dalok játékos elıadása.

Rajz és technika 1-4. évfolyam Lazító gyakorlatok az órák elején. A kéz lazítása, hogy az eszközök használata könnyebb legyen. Tanulmányi séták alatt az évszakok megfigyelése, majd különbözı technikákkal a munkák elkészítése. Mesék olvasása, dramatizálása, egy megfigyelt jelenet lerajzolása. Mozgások megfigyelése a társakon, utánzó mozgások. Az elkészített bábok életre kelnek: bemutatkozna, történetet adnak elı, mesét mondanak. Fontos, hogy az elkészített munkákkal ha lehet tevékenykedjünk, játszunk. A munka közben egy-egy énekkel lehet kikapcsolódni.

Napközi Az ebéd utáni szabadidıt az udvaron töltik a tanulók, ha jó az idı. Labdajátékokat, körjátékokat, bújócskát, fogót játszanak. Lehetıségük van, hogy kimozogják magukat, s frissen kezdjék a tanulást. A tanulási idı alatt is szükséges a néhány perces átmozgató, lazító gyakorlat, ami lehet egy mondóka eljátszása mozgással, egy ének dalolása ritmus dobogásával, vagy néhány perces átmozgató torna. A tanulási idı utáni dıt is a szabadban kell tölteni, ha az idıjárás ezt lehetıvé teszi.

72

11.

Fogyasztóvédelem 1 – 8. ÉVFOLYAM

Célok, feladatok A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy 73

technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: • • • •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: • • •

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. •

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

•

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

74

A fogyasztóvédelem beépülése az egyes tantárgyak tanórai foglakozásaiba Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak:

a

következıképpen

épülnek

be

a

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk Informatika – elektronikus veszélyforrások, telefónia

kereskedelem

(e-kereskedelem),

internetes

fogyasztói

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai tantárgy-közi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: ♦ a kritikus gondolkodás, 75

♦ az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: ♦ az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, ♦ információfeldolgozás, ♦ a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

76

HELYI TANTERV

Az iskola a központi kerettanterv adaptációja alapján készítette el helyi tantervét.

1.) Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására 1. Az eljárásrenddel kapcsolatos általános szabályozások Az általános rendelkezések betartását a munkaközösség vezetık ellenırzik negyedévente, az iskolavezetés az óralátogatások során, illetve a dokumentációk felülvizsgálatakor kontrolálja. A megállapításokról feljegyzés, emlékeztetı, jegyzıkönyv készül. 2. Az írásbeli beszámoltatás formái, gyakorisága Diagnosztikus mérés -

Célja: a tanulók elızetes ismereti szintjének megállapítása, helyzetfelismerés, feladat meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportra A teljesítményeket pontszámokban ill. százalékokban kifejezve értékeljük, nem osztályozzuk Diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor, tanárváltáskor, iskoláztatási szakasz határain, ill. egyéb objektív tényezı hatására végzünk az adott célcsoportban

Formatív mérés -

-

-

-

Célja a tanulási folyamat eredményének követése Formái: o írásbeli felelet o röpdolgozat o házi dolgozat o témaközi felmérés o témazáró dolgozat A teljesítményeket (a tantervi követelményekkel való összehasonlítás alapján) osztályozzuk A tanulási folyamat által meghatározott idıben rendszeresen tervszerően elosztott gyakorisággal végezzük a felméréseket és a témazáró dolgozatokat. A munkaközösség tagjai megbeszélik és egyeztetik ezeknek formáját, tartalmát, az értékelés módját és a megíratás idıpontját. Az idegen nyelv oktatása a gyermekek képességeit figyelembe véve csoportbontásban történik. Ennek megfelelıen a pedagógus maga állapítja meg a beszámoltatások formáját, tartalmát. Írásbeli felelet és röpdolgozat megíratására az év folyamán bármikor sor kerülhet

Szummatív mérés 77

-

-

Célja: az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás szakasz határán a tanítási – tanulási folyamat eredményeinek mérése A szummatív mérés formái: o Év végi felmérés o Félévi felmérés o Képességmérés, kompetenciamérés A szummatív mérések tapasztalatai alapján megtervezzük az egyén és az adott populáció egészének számára a szükséges korrekciót.

Ha az értékelés pontozással történik, úgy egyértelmő átváltókulcsot, más esetben globális értékelést alkalmazunk (lásd. témazárók értékelése).

3. Írásbeli beszámoltatás rendszere -

-

-

A szaktárgyak értékelési rendszere címő dokumentumok tartalmazzák részletesen és évfolyamokra lebontva az írásbeli beszámoltatás speciális rendjét az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva A tanmenetben, tananyagbeosztásban a témazáró dolgozatok, a félévi ill. az év végi felmérık megíratásának idejét rögzíteni kell A magyar oktatás helyzetének, színvonalának megállapítását célzó országos és nemzetközi mérések. Az Oktatási Minisztérium – OH által kijelölt mérések, melynek anyagát és idejét az oktatási miniszter rendeletben határozza meg. (Képességmérések, MONITOR vizsgálat, stb.) Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot, ill. témaközi felmérést lehet íratni a tanulókkal.(Elızetes bejelentés alapján.)

A projekt, témahét értékelése a projekt illetve, a téma tartalmától függıen az adott tantárgy keretei között történik, a feladat súlyának megfelelıen.

78

2.) Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

I. A napközi Iskolánkban az 1-3. évfolyamon a napközis nevelés 3 csoportban zajlik. A napközis munka szervesen kapcsolódik a délelıtti tanításhoz. A tanóra 14 órától 15 óráig tart. A fennmaradó idıt próbáljuk a gyerekekkel a lehetı leghasznosabban eltölteni. A helyi lehetıségekbıl adódóan a napközi 15 óra 30 percig tart. Így kevesebb lehetıség van a tanulás mellett a különbözı foglalkozások megtartására, hiszen a házi feladat elkészítése, megtanulása az elsıdlegesen fontos. A napközben nem csak a házi feladat elkészítésére és megtanulására van lehetıség. Közös játékok színesítik a programot. A gyerekek naponta legalább 45 percet töltenek az iskola udvarán, a friss levegın, hiszen ez az egészségük megırzéséhez igen fontos. A szabadidı eltöltésének lehetıségei: -

tantermi játékok (társasjáték, dominó, memóriajáték, sakk, nyomda, színezık, kártyák, puzzle, marokkó, építıkockák) kézmőves foglalkozások (gyurmázás, papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, rajzolás, gyöngyfőzés) sportfoglalkozások, udvari játékok (tornaterem használata, focizás, fogócskázás, ugrókötelezés, hullahoppozás, kidobózás, sorversenyek, labdajátékok) videofilm nézés, számítógépezés

A tanítási órákra való felkészülés alapelvei: A napközibe nagyon vegyes képességő tanulók járnak, a tanulásban sokszor egyéni bánásmódot igényelnek, melynek segítségével könnyebben túljutnak a nehézségeken. A jó képességő gyerekek általában elıbb végeznek leckéjük elkészítésével, s szívesen segítenek társaiknak a feladatok megoldásában.

Írásbeli feladatok: tankönyvi feladatok elkészítése írásbeli feladatok elkészítése rajzos feladatok elkészítése olvasmány vázlatainak elkészítése A feladat elvégzésének ellenırzése kiterjed a formára és ha lehetséges, akkor a tartalomra is. Szóbeli feladatok: olvasás olvasmány tartalmának elmondása verstanulás szabályok tanulása A feladat elvégzésének ellenırzése szóban történik, szúrópróba szerően. 79

A napköziben a tanulás folytatódhat: frontális osztálymunkával az elıre megbeszélt feladat önálló megoldásával önálló munkával tanári, tanulói segítséggel csoportmunkával tanári segítséggel egyénre szabva A tanórai tanulás minısítése a szorgalom jegybe számít bele. Ha belefér a tanórába, akkor végzünk a gyerekekkel gyakorlást, tananyag elmélyítést és próbálunk plusz ismereteket is átadni. A napközis foglalkozások nyitottak, alkalomszerően is látogathatók. A szülıkkel a kapcsolattartás állandó, így az esetleges problémákat, gyakorolni valót jelezni tudjuk.

II. A felsı tagozatos napközi A felsıs napközis csoportba 4., 5., 6., 7. és 8. osztályos tanulók járnak. A csoport összetétele miatt a tanulás és a szabadidı szervezése rugalmasan történik. Meghatározott idıtartamú fix „tanórát” nem tartunk. A másnapra való felkészülés során alkalmazunk csoportfoglalkozást önellenırzéssel, nevelıi segítségnyújtást frontális csoportmunkával, és egyéni foglalkozást egyaránt. Akik már elvégezték feladataikat, azok számára lehetıség van a szabadidı hasznos eltöltésére: -

Olvasás a könyvtárban Számítógépes játékok Társasjátékok

Ha több a közösen eltölthetı szabadidı: -

Mese vagy természetfilm megtekintése videón Egyéb aktuális programok (pl. karácsonyi készülıdés, stb.)

A tanulószoba 12 órától 15 óráig tart, így lehetıség van arra, hogy minden nap legalább 45 percet mozogjanak a tanulók a szabad levegın vagy az iskola tornatermében, ahol sportjátékokat játszhatnak. A tanításra való felkészülés alapelvei: Írásbeli feladatok: - Tankönyvi feladatok - Példatári feladatok - Vázlatkészítés - Estenként elemzı dolgozat (fogalmazás) Általában minden órára van írásban elkészítendı feladat. A feladat elkészítésének ellenırzése kiterjed az elkészítés tényére és tartalmára egyaránt.

80

A szaktanár részérıl az otthoni munka minısítésének szerepe az ellenırzés (minısítés nem történik). Az otthoni munka elkészítésének minısítése a szorgalmi jegybe számít bele. Az otthoni írásbeli feladatok viszonya a késıbbi iskolai írásbeli munkákhoz: - gyakorlás - tananyag elmélyítése - esetenként plusz ismeretek szerzése

Az otthoni szóbeli feladatok teljesítésének szempontjai: - a vastagon szedett részt minden esetben meg kell tanulni - a diák minden órán számíthat a tanultak visszakérdezésére A tanulás elvárt alapja a tankönyv, alkalmanként egyéb segédanyag, pl. térkép, tanári vázlat, rajz. A projekt, témahét írásbeli, illetve szóbeli feladatai a projekt illetve, a téma tartalmától függıen az adott tantárgy keretei között történik, a feladat súlyának megfelelıen, alkalmazkodva az általánosan megfogalmazott elvekhez..

81

3.) Eljárásrend a házi feladat adásának szabályozására 1. Kötelezı házi feladat Szóbeli házi feladat •

• •

Tananyaghoz kapcsolódó:

olvasás olvasmány tartalmának elmondása verstanulás elnevezések - szakkifejezések fogalmak - összefüggések szabályok - törvények ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár által kijelölt részei tartalmaznak. Kötelezı olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként megjelöl. Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, ajánlott irodalom.

Írásbeli házi feladat • •

Tankönyv, munkafüzet, feladatgyőjtemény, példatár, iskolai füzet, tanító – tanár által kijelölt feladatainak megoldása. Tananyag szerves részét képezı fogalmazások, írásbeli elemzések, rajzos feladatok, győjtımunkák elkészítése.

Általános rendelkezések a kötelezı házi feladatra vonatkozóan • • • • • •

•

A tanulás elvárt alapja a tankönyv, alkalmanként egyéb segédanyag, pl.: térkép, tanári vázlat, rajz. A szóbeli és írásbeli feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóra anyagához, témájához. Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. Az írásbeli házi feladat mennyisége egy átlagos képességő tanuló esetében tantárgyanként 15 percnél több felkészülést ne követeljen. Törekszünk a differenciálásra. Házi feladatot a hosszabb tanítási szünetre (ıszi-, téli-, tavaszi szünetre) nem adunk. A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerő elmarasztalásban részesüljenek. (fekete pont, ellenırzıbe – naplóba történı beírás, a házi feladat pótlása stb.). A házi feladat ellenırzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán. Módszere lehet: a tanulók önellenırzése a tanító – tanár javítása. Félévente minden nevelı kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni. Alsó tagozaton – különösen elsı osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal. 82

• •

Írásbeli házi feladat értékelése – tartalmi és formai szempontból – egyaránt fontos, ezt a nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval. Korrekció: Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása. Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben. Osztályt érintı általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok pótlása.

2. Szorgalmi (házi) feladat •

Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik.

Szóbeli házi feladat • • •

Vállalt kiselıadás a tananyaghoz kapcsolódva. Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv megjelöl évfolyamonként. Házi és felmenı versenyekre való felkészülés.

Írásbeli szorgalmi házi feladat • • •

Képességek fejlıdését tehetség fejlesztését kibontakozását elısegítı feladatok megoldása. Levelezıs és felmenı rendszerő feladatok megoldása. Írásbeli pályamunkák készítése.

Általános rendelkezések szorgalmi (házi) feladatra vonatkozóan • • •

•

• •

Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli teljesítményt célozza. Hozzájárul a tanuló széleskörő tájékozottságához. Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása. A szorgalmi feladat mennyisége: a tanuló teherbírásán és kitartásán is múlik más – más elvárás lehet egyénenként. Óvakodjunk, hogy túl sok feladat adásával a tanuló a kedvét ne veszítse el. Szorgalmi feladat gyakorisága: A tanulók elfoglaltságát figyelembe véve történjen átlagosan havonta egy-két alkalommal adunk, kivétel a verseny felkészülés idıszaka Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához plusz tanári segítség nyújtása. Minden esetben a szorgalmi munkát: ellenırizzük, értékeljük ( az igazi pedagógiai értéke akkor van, ha ez a közösség elıtt történik) az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk ( a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerő jutalomban részesüljön).

83

4.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az általános iskola tankönyvei, eszközei A Horváth István Általános Iskola nevelıtestülete az intézményben folyó nevelıoktató munka során csak a M.K.M. által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használja. Az egyes évfolyamokon a tantárgyak oktatásához kötelezıen használatos tanulói taneszközöket az intézményben mőködı szakmai munkaközösségek határozzák meg a helyi tanterv alapján. A taneszközök kiválasztásának elvei • •

•

•

• • •

•

• • •

25 26

A taneszközök segítségével legyen teljesíthetı a helyi tanterv követelményrendszere. A taneszközök kiválasztásánál alapkövetelmény, hogy a tankönyvek és más segédletek tartalma tudományos igényességő legyen. A tananyagot a gyermek életkorának megfelelı szinten tárgyalja célszerő és logikai sorrendben. 25 A tankönyvek kiválasztásánál figyelemmel vagyunk a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, olyan tankönyveket választunk, melyek illeszkednek a kompetencia alapú oktatás tartalmához 26 A kompetencia alapú oktatás eszközeit bıvítjük a digitális tartalmakkal, olyan iskola cdkel, melyek tankönyv független digitális tartalommal rendelkeznek. Folyamatosan fejlesztjük az info-kommunikációs eszközöket. Az IKT-s órákon projektor, laptop, interaktív tábla segíti a digitális pedagógiai módszertan alkalmazását. Törekedni kell az alsó és felsı tagozat viszonylatában az azonos szemléletet képviselı, a tananyag egymásra épültségét eredményezı tankönyvek, munkafüzetek használatára. A tankönyvek és segédletek kiválasztásánál figyelembe vesszük a szülık anyagi lehetıségit is. Taneszközök, tankönyvcsaládok megváltoztatására a pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemzı felülvizsgálata során, munkaközösségi döntés nyomán kerülhet sor. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Új taneszközök bevezetésének feltétlenül a nevelı-oktató munka minıségét, hatékonyságát kell növelnie. Az iskolában kötelezıen alkalmazni kell az 1998/5. M.K.M. rendelet elıírásait, az annak alapján elkészült tankönyvrendelés helyi szabályait. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegek legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

2010. június 3. 2010. június 3.

84

•

Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos, három vagy többgyermekes családban élı, továbbá egyedül álló szülı által nevelt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Az ingyenes tankönyveket az iskola könyvtári kölcsönzéssel biztosítja.

• • • •

A tanulást segítı korszerő taneszközök beszerzését mindenkor az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve, tervszerő ütemezéssel végezzük. A helyi tanterv megvalósítását elısegítı – a taneszközök jegyzékében meghatározott – szemléltetı eszközök biztosítása folyamatos. Az iskolai eszközök lehetıség szerint feleljenek meg napjaink elvárásainak. Az iskolában használt taneszközök jegyzékét a melléklet tartalmazza.

5.) Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Tantárgyanként teljesíteni kell a tantervekben meghatározott minimum követelményeket, hiszen ez képezi alapját a következı évfolyam tananyagának. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Igazolt és igazolatlan mulasztások miatti évismétlés az MKM 11/1994. rendelet 20.§ alapján történik. Évismétlésre azok a tanulók kötelezhetıek, akik három vagy több tantárgyból kapnak elégtelen osztályzatot. Akiknek három vagy négy tantárgyból elégtelen a teljesítményük, azok a nevelıtestület engedélyével akár négy tantárgyból is tehetnek pótvizsgát. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

 - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse  -

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

 -

magántanuló volt

A törvényben meghatározottak alapján az 1-4. évfolyamon nem lehet évet ismételtetni, csak a szülı beleegyezésével.

85

27

6.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítményének, értékelésének és minısítésének formái A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének alapjai28 A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus,a diák és a szülık számára azt, hogy ● figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni elırehaladását, ● a felmerülı problémákat idıben észrevegyék, ● a jól teljesítık megerısítést nyerjenek ● a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. Feladatai: ● ● ● ● ●

a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása általános ( standard ) értékekhez, illetve országos eredményekhez, a következtetés a tanítás-tanulás hatékonyságára a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás, vagy a tehetséggondozás témáinak kijelölése, a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, a hozzáadott érték mérése, a tanulók tantárgyi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése érdemjeggyel.

Elvei: ● ● ●

Az értékelés, minısítés mindig elıremutató legyen, soha nem megbélyegzı. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. Valamennyi írásbeli számonkérésnél a feladatok legyenek alkalmasak valós tudásszint mérésére, kompetenciákra. (felismerés, szabályismeret, alkalmazás)

Az országos kompetenciamérések felhasználása a pedagógiai munkában A kompetencia mérések kiértékelése után meg kell határozni a problémás területek okait és a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a pedagógusokra (alkalmazott módszerek, tankönyvek, fejlesztési feladatok, felzárkóztatás, stb.) és a tanulókra (tantárgyanként, osztályonként, egyénekre lebontva) vonatkozóan, illetve el kell készíteni az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot.

27

2010. június 3. . Mivel a „Mérés értékelés” jó gyakorlat átvételére csak a szorgalmi idıszak végén volt lehetıség, így az átvett jó gyakorlat a pedagógiai program mellékletét képezi, a pedagógiai programba való beépítésére a következı tanév során kerülhet sor. Az átvett jó gyakorlat addig a pedagógiai program függelékét képezi. 28

86

Az ismeretek számonkérésének módjai és funkciói: ●

Szóbeli: - A már feldolgozott ismeretek rendszeres szóbeli ellenırzése, számonkérése formatív funkcióval: - szóbeli felelet - kiselıadás - kérdésekre adott válaszok

●

Írásbeli: - Formatív funkcióval, változatos eszközök felhasználásával ( teszt, kifejtés, kérdés-felelet, topográfiai, rajzos, stb. ) - röpdolgozat (több óra anyagából) - írásbeli felelet (egy óra anyagából) - házi fogalmazás - Diagnosztikus funkcióval helyzetfelmérés, csoportbontás differenciálás miatt: - Szintfelmérık - Tudáspróba -

Szummatív funkcióval, egy idıszak lezárása, kimeneti eredményeinek rögzítésésére - Témazáró dolgozat ( tematikus egységek lezárásakor ) - Minimumszint felmérık ( év végén )

●

Gyakorlati : - Győjtı munka, megfigyelések, kísérletek értékelése megfelelı felkészülés, gyakorlás után

●

Önálló kiselıadás: - Egy adott téma önálló feldolgozása és elıadása

●

Óraközi munka: - Az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minısége

●

Versenyeken való eredményes részvétel

A három értékelési mód (formatív, diagnosztikus, szummatív) folyamatosan beépül a tanításitanulási folyamat egészébe, egymásra épül, egymástól elválaszthatatlan. Arányai évfolyamonként és tantárgyanként értelemszerően változnak. Célunk, hogy minden tanuló számára megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyeket képes megoldani. Az ellenırzés-értékelés során törekszünk a következıkre: Összevetjük a tanulók fejlıdését a velük szemben támasztott követelményekkel. Az egész személyiség fejlıdését értékeljük. 87

Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, saját magukhoz viszonyított fejlıdésüket. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez: emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Színe a Javítási naplóban Kijavítás lehetıség a Formája Funkciója Elızménye Idıtartama Az Értékelés tanuló Korlátai értékelésben Korrekció részérıl Határidı (hiányzó/ betöltött szerepe korrekció) Napi max. 2 Ismétlés Piros Törekedni kell elıre Témazáró Tanmenetben Összefoglalás Év végi arra, hogy a bejelentett megjelölt Rendszerezés értékelésben következı Központi vagy 45 perc Minden Ha több tematikus Gyakorlás döntı órán, de szaktanár által hiányzás esne egy összeállított egységek lezárása Elıre jegynek akadályoztatás után napra, az bejelentett számít esetén két alacsonyabb idıpont héten belül óraszámú elınyt élvez Egyéni Lehetıleg megítélés Röpdolgozat 2-3 óra anyagából Bejelentés 5-25 perc Kék következı óra szerint Nincs Max. 1 hét Írásbeli felelet Egész osztállyal 1 óra anyagából Lehetıleg vagy néhány részfeladat írásban Nincs 5-15 perc Kék, mint következı óra Egyéni Nincs vagy rajzban egy szóbeli tanulóval Max. 2 hét megítélés felelet szerint Fogalmazás Készségek, Lehetıleg Egyéni házi képességek Elıkészítése változó Kék következı óra elbírálás Nincs iskolai vizsgálata van Max. 2 hét alapján Csoportbontáshoz, Szintfelmérık Differenciáláshoz Nincs Változó Nincs Nincs Nincs Nincs Minimum Továbbhaladáshoz, Változó Lehetıleg a Szintmérık felzárkóztatáshoz Nincs Max. 45 Nincs következı óra Nincs Napi max. 2 szükséges tudás perc Max. 2 hét

6.1.

Osztályzatok, érdemjegyek

Az 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékelés van. A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét felsı tagozaton tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit rendszeresen értesíteni kell. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: 88

Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második – nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. Az elsı, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelıen teljesített Felzárkóztatásra szorul A negyedik évfolyamon év végén valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. Az elsı, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük, amelyek átdolgozása a kompetencia alapú oktatás követelményeinek megfelelıen, felmenı rendszerben, folyamatban van. 29

A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények: • • • • •

legyen érthetı a tartalma jól tagolt, áttekinthetı legyen a szerkezete a vélemény megalapozott legyen, tükrözze a gyermek valós állapotát, fejlıdését mutasson irányt a továbbhaladásra, a hiányok pótlására, a fejlesztésre amennyiben a tanuló valamely területen „ felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, az iskola és a pedagógus teendıi a következık: − A szülı bevonásával értékelni a tanuló teljesítményét − Lépéseket kell tenni a tanuló fejlıdését akadályozó tényezık felderítése érdekében − Egyéni felzárkóztatást kell számára szervezni

A negyedik – nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık:      

29

Kitőnı Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

( 5D ) (5) (4) (3) (2) (1)

2010. június 3.

89

Kitőnı: A tanév során félévkor és év végén adható. Azok a tanulók kaphatják, akik az adott tantárgyból folyamatosan kiemelkedı teljesítményt nyújtottak (a jeles osztályzatoknál meghatározott követelményt túlteljesítették). Jeles: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja az anyagot, azt alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni, véleményt mondani. Jó: A tantervi követelményeket, megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával teljesíti. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes: A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, nevelıi segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni. Rövid mondatokat mond (párbeszéd tanár és diák között), de segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Elégséges: A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad (tud valamit). Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre (akar, de nem megy). Elégtelen: A tantervi követelményeknek nevelıi útbaigazítással sem képe eleget tenni, a minimumot sem tudja.

6.2.

Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása Figyelembe vesszük a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját. A tanulók helytelen viselkedése miatt elégtelen osztályzatot nem adunk. A házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk (kivéve: Győjtımunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselıadás, házi dolgozat, fogalmazás, rendszerezı munkák, olvasónapló). A kiegészítı anyag elsajátítását szaktanári dicsérettel, tantárgyi dicsérettel honoráljuk. Nem adunk féljegyeket (törtjegyeket) A félévi, év végi osztályzatok az évi összteljesítményt értékelik és nem feltétlenül az évközi értékjegyek középarányosaként jelennek meg. A készségtárgyaknál a tanórai hozzáállás egy jeggyel módosíthatja a félévi illetve év végi osztályzatot.

A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 90

6.3

Témazárók értékelése, amennyiben pontozással történik 0 – 35 % 36 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

6.4.

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Az érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai Felmérık, témazárók, feladatlapok Szóbeli, írásbeli feleletek Győjtımunkák „Házi dolgozatok” Kiselıadások Félév végi osztályzatok Év végi osztályzatok

Piros tintával Kék tintával Zöld tintával Zöld tintával Zöld tintával Kék Piros

Az egyes tantárgyaknál a tantárgy sajátosságainak megfelelıen fekete szín is használható (lásd. helyi tanterv) 30

A pedagógus a tantárgyához kapcsolódó színek jelentését ismertesse a tanulókkal és a szülıkkel.

Az osztályzatok szerepe A félévi és év végi érdemjegyének megállapításánál: • Kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatok eredményének • Meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek, • Beszámíthatók: attitődjegyek, győjtımunkák, szorgalmi feladatok, a tanulók egyéb értékelt teljesítményei

7.) A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái: 7.1. A magatartás értékelése

Szemléleti alap: a magatartás kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal és nem viselkedés csupán.

30

2007. december 06.

91

Ennek megfelelıen iskolánkban a magatartás érdemjegy és osztályzat életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskola által szervezett programokon való: - fegyelmezettséget - viselkedéskultúráját, hangnemét, - társas emberi kapcsolatait - a közösségre, társaira gyakorolt hatását - saját maga és mások iránt tanúsított felelısségérzetét - az iskolai házirend betartását értékeli és minısíti. A tanulók magatartását havonta egy alkalommal az osztályfınök értékeli az alább felsorolt érdemjegyekkel: -

példás ( 5 ) jó (4 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 )

Félévkor és tanév végén az osztályzat megállapítására az osztályfınök tesz javaslatot, amit a nevelıtestület felülbírálhat és dönthet másképpen. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösség alakítását (osztály és iskolai), fejlıdését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelı hangnemben való kinyilvánításával, példás viselkedésével elısegíti és társait is erre ösztönzi a közösségért, az iskoláért szívesen tevékenykedik nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnıttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias, jóindulatú fegyelmezett, másokra pozitívan ható, pontos, segítıkész, aktív, megbízható a házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - a közösségnek szándékosan nem árt (néha komisz, de jóindulatú) - nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnıttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezettsége megfelelı, segítıkész, bár nem kezdeményezı – általában megbízható, pontos (idınként feledékeny) - a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában (osztályért, iskoláért) csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, illetve negatívan hat - társai viselkedését közömbösen nézi (lélektelen), nem segít, gátol, néha ártó, goromba társas kapcsolataiban - viselkedése kifogásolható, fegyelmezettsége ingadozó, önfegyelme gyenge, de igyekszik változni - nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnıttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó (nyegle) 92

-

felelısségérzete ingadozó, nem megbízható a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt és állandó figyelmeztetéssel tartja be

Rossz érdemjegyek kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlıdését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak - fegyelmezettsége erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró - viselkedése, hangnem durva, közönséges, hangoskodó, romboló, trágárul beszél, agresszív, megfélemlítı - a közösségért munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt, érdektelen, felelıtlen, megbízhatatlan - nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, felnıttekkel (idegenekkel) szemben tiszteletlen, udvariatlan - a házirendet nem tartja be, figyelmeztetések ellenére sem – rendszeresen elkésik, több igazolatlan mulasztása van.

7.2. A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló egyéni képességeihez, életkörülményeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát munkavégzését, kötelességtudatát, a tanórákon kívüli többletmunkáját értékeli. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - igényli tudása bıvítését, céltudatosan és ésszerően szervezi meg munkáját - minden tantárgyban elvégzi feladatait, munkavégzése pontos, megbízható - önálló a munkában, önellenırzése rendes - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, kitartó, pontos és megbízható - mindig felkészül, figyel, érdeklıdı, törekvı

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - figyel az órákon, a házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, az órákra rendszeresen , képességeihez mérten felkészül, törekvı - ösztönzı hatásokra rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, és ellenırzi önmagát - tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie - kötelességtudata megfelelı, néha ösztökélni kell Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - tanulmányi munkájában ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, (rendszertelen, hullámzó) - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát - szétszórtság jellemzi, ritkán mélyed el valamiben - felszerelése gyakran hiányos - házi feladatait felületesen készíti el

93

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el - nem hajlandó munkavégzésre, gondatlan, megbízhatatlan - nem törıdik kötelességeivel, érdektelenség, teljes közöny jellemzi - felszerelése szinte nincs, többnyire hiányos, házi feladatait általában nem készíti el, a tanítási órákra készületlenül érkezik

A szorgalmat minısítı érdemjegy és osztályzat megítélésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, emiatt a tagozatok (alsó – felsı) között az önállóság szintje, a kötelességtudat és az érdeklıdés eltérı súllyal képezi az értékelés alapját.

7.3. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedıen teljesítı, az iskola hírnevét, tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységeit erısítı tanulókat jutalomban részesítjük. Tantárgyi elismerés - a szaktanár szóbeli dicsérete - a szaktanár írásbeli dicsérete (ellenırzıbe, osztálykönyvbe) - osztályfınöki dicséret - igazgatói dicséret - több tárgyból kiemelkedıen teljesítı tanuló részére nevelıtestületi dicséret - az osztályközösségért kiemelkedı munkát végzı tanulókat az osztályfınök jogosult elismerni, melynek módját, formáját a tanulókkal együttesen határozzák meg Sportversenyekrıl, tanulmányi versenyekrıl, az iskolai faliújságokon és az iskolarádión keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat

8.4.

Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések

Jutalmazások (osztálykönyvbe, tájékoztató füzetbe bejegyzésre kerülnek) 1. Nevelıi dicséret 2. Osztályfınöki dicséret, 5 osztályfınöki dicséret után igazgatói dicséret 3. Igazgatói dicséret

Büntetések (osztálykönyvbe, ellenırzıbe bejegyzésre kerülnek) 1. 2. 3. 4. 5.

Osztályfınöki figyelmeztetés Osztályfınöki intés Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intés Fegyelmi eljárás (11/1994 MKM rendelet)

94

Három igazolatlan óra után az osztályfınök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs útján felszólítja a szülıt (a hivatalos nyomtatványon) a pontos iskolába járás biztosítására. A tanítási órákról, napokról történı hiányzás igazolásával kapcsolatos eljárás alapja az oktatási törvény és annak végrehajtási rendelete. A szülı által elızetes bejelentés alapján 1-3 napra az osztályfınök, és annál hosszabb idıszakra az osztályfınök egyetértésével az igazgató engedélyezheti a távolmaradást. Egy tanévben a szülı által igazolt távolmaradás legfeljebb három nap lehet. Eljárás a tájékoztató otthonhagyása esetén - öt alkalom után osztályfınöki figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, osztálykönyvbe bejegyezve) - tíznél több esetben osztályfınöki intı - a tájékoztató gondatlanság miatti elvesztése esetén osztályfınöki figyelmeztetı az új tájékoztató füzetbe A jutalmazások és büntetések odaítélésénél figyelembe vesszük a szaktanári magatartási dicséreteket, büntetéseket, késéseket, igazolatlan hiányzásokat, ellenırzı otthonhagyásokat. A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú elismerés és büntetés is adható. A jutalmazásokat, büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe vesszük, és attól csak a nevelıtestület határozata alapján térünk el. Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó irányelveket, jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején a gyermekekkel és szülıkkel (az elsı szülıi értekezleten) ismertetjük.

95

8.) Modulok Iskolánkban a moduláris oktatás keretében az alábbi tantárgyakat oktatjuk: -

Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember- és társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

Tanításuk önálló tantárgyként történik. Ezek értékelése és minısítése – a többi tantárgyhoz hasonlóan – érdemjegyekkel történik, amely értékelés beszámít az adott iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.31(Kivétel a dráma és a hon- és népismeret, mert ezek mely a magyar nyelv és irodalom, illetve az új, MOZAIK órába integrálódtak. ) A szaktárgyak értékelési rendszere címő dokumentumok tartalmazzák részletesen és évfolyamokra lebontva az írásbeli beszámoltatás speciális rendjét és a továbbhaladás feltételeit az egyes modulokhoz kapcsolódva. 32

Nem kötelezı modulként az „Életpálya építés- pályaorientáció” bevezetésére került sor a 2009/2010. tanévben. A további tanévekben ezt 7. és 8. évfolyamon kívánjuk biztosítani tanulóink számára.

31 32

2010. június 3. 2010. június 3.

96

9.) A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelési órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. ( A felmérés a "Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és az egyéni értékelı lapokon keresztül a szülık tudomására hozzák.

I: A mérés célja Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseink kiegészítése a tanulók fizikai képességeink szintjérıl, a külsı méréssel és feldolgozással győjtött információk alapján. A pedagógus munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. A tanítási-tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerısítéséhez (óraszámok meghatározása). A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés között megtalálható a minıség-ellenırzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetıség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetıvé tegyük a tudatos, célorientált javítást. A méréssel szeretnénk a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyőjtés és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni. II: Mérési területek Aerob képesség mérése (Cooper teszt). Alsó végtagok dinamikus erejének mérése (helybıl távolugrás). Csípıhajlító és a hasizom állóképességének mérése. (hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel). Hátizmok erı állóképességének mérése (hason fekvésbıl törzsemelés). Vállövi és karizmok erejének mérése (mellsı fekvıtámaszban karhajlítás). III:A mérési feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok

A mérési feladatok leírása 1. Cooper teszt, illetve 2000 m futás 97

Az általános iskola 5-8. évfolyamán 12 perces futással kell mérni a tanulók aerob képességét. 1-4. évfolyamon 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót. 2. Az alsó végtagok dinamikus erejének mérése, helybıl távolugrás (m) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejő páros karlendítés hátra, hátsó rézsutos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel elıre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merılegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. 3. A hasizomok erı-állóképességének mérése, hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatos kifáradásig (db) Maximális idıtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke elırenéz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külsı erıvel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (elırenézı) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. 4. Hátizmok erı állóképességének mérése, hason fekvésbıl törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális idıtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szınyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejő megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 98

5. A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése, fekvıtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz elırenézı ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott , a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merıleges. Feladat: a vizsgált személy mellsı fekvıtámaszból indítva a karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végezendı. Mérési határértékek 1. táblázat 2000 m Lányok Fiúk Cooper teszt Lányok Fiúk

2. táblázat Helybıl távolugrás Lányok Fiúk Lányok Fiúk

Az aerob teljesítıképesség „kell” értékei. 7 éves 8 éves 9 éves 12,50 12,34 12,22 12,46 12,07 11,19 11 éves 12 éves 13 éves 2030 m 2050 m 2060 m 2250 m 2330 m 2390 m

A helybıl távolugrás kell értékei.1 7 éves 8 éves 1,21 1,32 1,24 1,34 11 éves 12 éves 1,54 1,62 1,69 1,79

9 éves 1,41 1,47 13 éves 1,66 1,88

3. táblázat A hanyattfekvésbıl felülés „kell”’ értékei. Hasizom erı- 7 éves 8 éves 9 éves állóképesség Lányok 50 53 56 Fiúk 55 58 61 11 éves 12 éves 13 éves Lányok 61 63 65 Fiúk 65 67 69 4 táblázat A törzsemelés „kell” értékei. A hátizom erı 7 éves 8 éves állóképessége Lányok 40 43 Fiúk 44 46

10 éves 12,00 11,04 14 éves 2070 m 2460 m

10 éves 1,48 1,58 14 éves 1,71 1,96

10 éves 59 63 14 éves 67 71

9 éves

10 éves

45 48

46 50 99

Lányok Fiúk 5. táblázat A karizmok állóképessége Lányok Fiúk Lányok Fiúk

11 éves 48 52

12 éves 52 54

13 éves 54 56

A karhajlítás „kell” értékei. erı- 7 éves 8 éves 5 14 11 éves 9 22

6 16 12 éves 10 24

14 éves 54 58

9 éves

10 éves

7 18 13 éves 11 26

8 20 14 éves 12 28

A mérési eredmények értékelése, pontértékek 33

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésnek, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthetı kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámaink legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Elérhetı pontszámok: • Cooper teszt, illetve 2000 m-es futás • Helybıl távolugrás: • Hanyattfekvésbıl felülés: • Hason-fekvésbıl törzsemelés: • Fekvıtámaszban karhajlítás: • Maximális pontszám:

77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont 140 pont

Minısítı kategóriák:  Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre. (0-20,5 pont) Gyenge: Az egész napos tevékenységtıl még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvőnek. (21-40,5 pont) Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtıl már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erısen igénybe veszi ıket (41-60,5 pont) Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a késıbbiek folyamán is megtartsák. (61-80,5 pont) 33

Az értékeket Mérey Ildikó: Hungarofit szakkönyve alapján állapítottuk meg.

100

Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek. (81-100,5 pont)  Kiváló: Ezen a szinten lévık speciálisan és jól terhelhetıek. (101-120,5 pont) Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetıek, fizikai képességeik alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedı eredményt érjenek el.

10.) Az iskola tantárgyi rendszere34 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhetı óra: testnevelés Kötelezı óraszám a törvényben

1. évf. 296 148 37 37 55,5 37 111 18,5

2. évf. 296 148 37 37 55,5 37 111 18,5

3. évf. 296 148 37 55,5 55,5 37 111 0

4. évf. 259 111 18 111 55,5 37 55,5 37 111 0

740

740

740

832,5

Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)

5. évf. 111

6. évf. 111

Történelem és állampolgári ismeretek

55,5

55,5

74

74

Idegen nyelv

111

111

111

111

Matematika

111

92,5

111

111

Informatika

17

17

37

37

55,5

37

Fizika

55,5

55,5

Biológia

55,5

37

Természetismeret

7. 8. évf. évf. 129,5 129,5

34

A kompetencia lapú mőveltségi terület beépítése a helyi tantervbe jó gyakorlat átvételére csak a szorgalmi idıszak végén volt lehetıség, így az átvett jó gyakorlat a pedagógiai programfüggelékét képezi, a helyi tantervbe való beépítésére a következı tanév során, kerülhet sor. Az átvett jó gyakorlat addig a pedagógiai program mellékletét képezi.

101

Kémia Földrajz

55,5

55,5

37

55,5

55,5

Ének-zene

18

18

37

37

Rajz

37

37

37

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

37

Technika és életvitel

18,5

18,5

37

18,5

Testnevelés és sport

74

92,5

92,5

92,5

Ember és társadalomismeret, etika

18,5

18,5

Osztályfınöki

18,5

18,5

Egészségtan

18,5

Tánc (testnevelés)

18,5

Mozaik

203,5 203,5

Kötelezı óraszám a törvény alapján 832,5 832,5

925

925

Emeltszintő matematika, vagy angol

74

74

74

74

A tantárgyi rendszer heti óraterve a kerettantervek alapján a 2010/2011. 8. évfolyamon marad a régi. 35A nenszakrendszerő oktatás tantárgy neve: Mozaik Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és áll.ism. Idegen nyelv tagozat Matematika tagozat Informatika / könyvt.ism tagozat Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológiaegészségtan Kémia Földrajz Ének-zene 35

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

3

3

3,5

3,5(4)

-

-

-

-

1,5

1,5

2

2

-

-

-

3

4

4

4

4

3 +2 3 +2 0,5

3 +2 2,5 +2 0,5

3 +2 3 +2 1 +1

3 +2 3 +2 1 +1

1,5

1 1,5 1,5

1,5 1 (1,5)

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

0,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

0,5

1 0,5

2010. június 3.

102

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki óra Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Tánc(testnev) Egészségtan Mozaik Kötelezı összesen

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 0,5

1 0,5

1 1

0,5 (1) 0,5 (1)

3,5

3,5

3

3

2

2,5

2,5

2,5 (2)

0,5

0,5

0,5

0,5 (0)

1 (0,5) 0,5 0,5 (0) 20

20

20

22,5

5,5 22,5

5,5 22,5

25

25

103

Teljes órakeret számítás Kötelezı 20 20 tanórák Nem kötelezı 2 2 tanórák Egyéni foglal kozások (10%)36 összesen

20

22,5

22,5

22,5

25

25

177,5

2

2,25

5,625

5,625

7,5

7,5

34,5 17,75

229,75

Évfolyamomként 2 osztályra: 459, 5 Napközis órák (5 csoport) : 75 Könyvtár : 22 Logopédus : 21 Mindösszesen : 577,5+ 10 óra magántanulónként

Az emeltszintő oktatást a jelentkezésektıl függıen tanévenként csak egyik tantárgyból szervezzük meg.

A nem kötelezı tanórai keret és felhasználása Évfolya- 1. mok osztályok 2 száma Kötelezı 740

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Össz.

2

2

2

2

2

2

2

16

740

740

832,5

832,5

832,5

925

925

1480 20X2 10 148 2x2= 4 177,6

1480 20X2 10 148 2x2= 4 177,6

1675 22,5X2 10 167,5 2,25x2 4,5 201

1675 22,5X2 25 418,75 5,625x2 11,25 201

1675 22,5X2 25 418,75 5,625x2 11,25 201

1850 25X2 30 555 7,5x2= 15 222

1850 25X2 30 555 7,5x2= 15 222

4,8 48,8

4,8 48,8

5,4 54,9

5,4 61,65

5,4 61,65

6 96

6 96

15

15

15

15

óraszám a törvényben

köt. össz (heti).

1480 20X2 nem köt.% 10 nem köt. 148 heti 2x2= 4 Egyéni fogl 177,6 (12%) heti Összesen heti

4,8 48,8

könyvtár Napközi/ 15 tanulósz. Mindössz 36

355

69

42,6

466,6 22 75

563,6

12%-ig felmenı rendszerben 2011/12-ig

104

Csoportbontások, nem kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Technika Informatika Emelt mat., vagy angol Idegen nyelv Magyar korrepetálás Matematika korrepetálás Fejlesztı foglalkozás Angol sz. Német sz. Tömegsport Énekkar Számítástechnika sz. Összesen Szabadon felhasználh ató

2 3

2 1

2 2

2 2

2 2

2

2

2

2

8 9 8

3

3

3

3

12

2

2

2

6

2

2

2

6

4

4

4

4

1 1

1 1

8

8

8

16 1 1 1

1

1

1

1

1

1

1 2 1

12

12

13

13

15

3 3 4 2 5 85 26,6

105

37

Nem szakrendszerő oktatás

A Közoktatásról szóló törvény alapján az iskola köteles az 5. és 6. évfolyamon az éves kötelezı óraszám 25%-ban (5,5-11,25 tanóra/hét) a nem szakrendszerő oktatást biztosítani. Iskolánkban a nem szakrendszerő oktatás osztályonként heti 5,5 óra. A nem szakrendszerő oktatás (Mozaik) tervezetét a helyi tanterv tartalmazza. A nem szakrendszerő oktatás célja a kulcskompetenciák fejlesztésének folytatása, melyeket a gyermekek már az alsó tagozaton elkezdtek elsajátítani, kötetlenebb formában, változatos módszerek alkalmazásával javítani. Az egyes osztályok nem szakrendszerő tanórái alkalmazkodnak a tanulók szakrendszerő oktatásban elért eredményei. A szaktanárok javaslatai alapján azoknak a kompetencia területeknek az erısítése kerül elıtérbe, melyekben a tanulók elmaradást mutatnak. A nem szakrendszerő oktatást megfelelı tanfolyami végzettséggel rendelkezı pedagógusok végzik. A nem szakrendszerő oktatás céljai, jellemzıi Alapképességek és készségek, kulcskompetenciák fejlesztése, különösen - Olvasás-szövegértés - Érvelı-bizonyító, elemzı szövegalkotás - Írás, helyesírás - Gyakorlat közeli, életszerő helyzetekben alkalmazható matematikai eszköztudás - Logikus gondolkodás - Önállóság, együttmőködés, problémamegoldás - Kritikus gondolkodás A nem szakrendszerő oktatás jellemzıi: - Kompetencia alapú - Figyelembe veszi az egyéni haladási ütemet - Tanulásközpontú - Gyakorlatorientált A nem szakrendszerő oktatás megszervezésének szempontjai: A nem szakrendszerő oktatás kialakításánál figyelembe kell venni: - A negyedik év végi országos kompetenciamérés eredményét - A tanév végi tantárgyi mérések eredményét Leggyakrabban alkalmazott tanítási módszertan: - Differenciálás - Kooperatív technikák - Projekt - Csoportmunka - Páros munka - Egyéni munka - Frontális munka 37

2010. június 3.

106

Tartalomjegyzék Helyi Pedagógiai Program ......................................................................................................... 2 BEVEZETİ ........................................................................................................................... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................................... 8 Kulcskompetenciák ................................................................................................................ 8 Közös értékeink.................................................................................................................... 10 Fontos alapelvnek tartjuk ..................................................................................................... 10 Céljaink között szerepel ....................................................................................................... 11 Eljárásaink, módszereink: ................................................................................................ 14 Eszközeink, módszereink:................................................................................................ 15 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 19 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 21 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység............ 23 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység ............................................ 24 I. Kötött:........................................................................................................................... 24 II. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestületünk dönt.................... 24 III. Könyvtár................................................................................................................... 26 IV. Vakációs kínálatunk: ................................................................................................ 27 6. Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................. 28 7. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program .......................... 29 8. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése-oktatása......................................... 30 1. A fogalom meghatározása............................................................................................ 30 2. Integráció...................................................................................................................... 31 3. Az sajátos nevelési igényő és BTM zavarral küzdı tanulók kiszőrése........................ 31 4. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásában .......................................................................................................................................... 32 5. A sajátos nevelést igénylı és BTM tanulók integrált oktatásának célja az iskolánkban .......................................................................................................................................... 32 6. A célok eléréséhez szükséges feladatok....................................................................... 33 6.1. Személyi feltételek .................................................................................................... 34 6.2. Az integrálás eszközei ............................................................................................... 36 7. Az együttnevelés pedagógiája, módszerei ................................................................... 36 8. Tanulási problémák területei ........................................................................................ 37 8.1. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia............................................................................. 37 8.2. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar........................... 39 9. A tanulás szervezésének színterei: ............................................................................... 40 9.1. A tanulás szervezésének módszerei: ......................................................................... 40 9.2. A különleges gondozásban részesülı tanulók értékelése, minısítése:...................... 41 10. Együttmőködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése............................................... 42 10.1. Családdal, szülıkkel:............................................................................................... 42 10.2. Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal:............................................................. 42 10.3. Szakmai és szakszolgálatokkal: .............................................................................. 42 10.4. Középfokú oktatási intézményekkel ....................................................................... 43 10.5. Együttmőködés civil szervezetekkel ....................................................................... 43 8. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység.......................................................... 44 9. Szülık, tanulók, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei ............................................................................................................................ 47 10. Környezeti és egészségnevelési program ................................................................. 50 107

I. Helyzetelemzés ................................................................................................................. 50 Az iskola helye és épülete .................................................................................................... 50 Helyzetelemzés az egészségnevelés területén...................................................................... 50 Az iskola mőködése környezeti szempontból ...................................................................... 50 Az iskola kapcsolatrendszere ............................................................................................... 51 A környezeti nevelés szinterei iskolánkban ......................................................................... 51 II. Célkitőzések..................................................................................................................... 52 III. A program feladata......................................................................................................... 53 IV. A program szerkezete, területei ..................................................................................... 54 A) Az egészségnevelés területén ................................................................................... 54 B) környezeti nevelés területén ..................................................................................... 55 Tartalmak ............................................................................................................................. 59 Az osztályfınöki munka és a környezeti nevelés: ............................................................... 67 Az iskolán belüli tevékenységek között helyet kaphat még................................................. 67 Iskolán kívüli lehetısége:..................................................................................................... 68 Az együttmőködés területei.................................................................................................. 68 Tevékenységek, területek. .................................................................................................... 68 Szakkörök............................................................................................................................. 68 A mindennapos testnevelés .................................................................................................. 70 Napközi ................................................................................................................................ 72 11. Fogyasztóvédelem .................................................................................................... 73 HELYI TANTERV .................................................................................................................. 77 1.) Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására.............................................. 77 2.) Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 79 3.) Eljárásrend a házi feladat adásának szabályozására ....................................................... 82 Szóbeli házi feladat .............................................................................................................. 82 Írásbeli házi feladat .............................................................................................................. 82 Általános rendelkezések a kötelezı házi feladatra vonatkozóan ......................................... 82 Szóbeli házi feladat .............................................................................................................. 83 Írásbeli szorgalmi házi feladat.............................................................................................. 83 Általános rendelkezések szorgalmi (házi) feladatra vonatkozóan ....................................... 83 4.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................... 84 Az általános iskola tankönyvei, eszközei............................................................................. 84 A taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................... 84 5.) Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: ......................................................... 85 6.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítményének, értékelésének és minısítésének formái........................ 86 6.1. Osztályzatok, érdemjegyek ...................................................................................... 88 6.2. Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása........................................................... 90 6.3 Témazárók értékelése, amennyiben pontozással történik ........................................ 91 6.4. Az érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai ................ 91 Az osztályzatok szerepe ....................................................................................................... 91 7.) A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái: .................................................................................................................................. 91 7.1. A magatartás értékelése................................................................................................. 91 7.2. A tanuló szorgalmának értékelése................................................................................. 93 108

7.3. A tanulók jutalmazásának elvei..................................................................................... 94 8.4. Általában alkalmazható jutalmazások, büntetések................................................... 94 8.) Modulok.......................................................................................................................... 96 9.) A tanulók fizikai állapotának mérése.............................................................................. 97 Mérési határértékek .......................................................................................................... 99 10.) Az iskola tantárgyi rendszere...................................................................................... 101 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok ..................................................... 101 Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok .................................................... 101 A nem kötelezı tanórai keret és felhasználása................................................................... 104 Csoportbontások, nem kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozások .......................... 105 Nem szakrendszerő oktatás ................................................................................................ 106 Tartalomjegyzék................................................................................................................. 107

109