A Holokauszt és Bródy Imre Készítette: Romsics Petra Szent István Gimnázium, Kalocsa Felkészítő tanár: Dr. Magóné Tóth Gyöngyi
Mindannyian tudjuk, hogy rengeteg értelmiségi ember halt meg a Holokauszt során. A legtöbben meghaltak, és nagy részük kimenekült az országból. Ezen emberek közül Bródy Imrét szeretném kiemelni, mert én őt választottam. Az esszémben részletesen fogok írni a Holokausztról, ezen belül a magyar Holokausztról és, hogy Bródy Imre hogyan kapcsolódik a Holokauszthoz. A Holokauszt szó jelentése és fogalomként kezelése mást jelent. Mint szó azt jelenti, hogy „égő áldozat” (görög eredetű szó), de mint fogalom azt jelenti, hogy Istennek ajánlott elégő tűzáldozat. A Holokausztban Hitler előre megtervezett módszerekkel irtotta ki a zsidókat. Hitler 1922-ben ezeket mondta Joseph Hell újságírónak:” Ha hatalomra jutok, legelső dolgom a zsidók megsemmisítése lesz. Amint meglesz hozzá a hatalmam, akasztófasorokat fogok állítani – például a müncheni Marienplatzon –, amennyit csak a forgalom enged. Oda lesznek a zsidók felakasztva, kivétel nélkül; és addig lógnak ott, amíg bűzleni nem kezdenek; addig lógnak, amíg a higiénia szabályai engedik. Amint levágják őket, jön a következő adag, és így tovább, amíg csak marad zsidó Münchenben. Más városok követni fogják a példát, amíg Németország teljesen meg nem tisztul a zsidóktól.1 ” Az 1930-as években a zsidók jogait leszűkítették, 1933-ban kitiltották őket a közösségi életből, 1935-ben pedig megfosztották őket állampolgárságuktól. A Holokauszt kezdetét Kristallnachttól, 1938. november 9-től számítják. Néhány nappal azelőtt Franciaországban Herschel Grynszpan lelőtte Ernst Eduard von Rath-ot. Ennek válaszául a németek megöltek 100 zsidót. Több ezer zsinagógát és zsidó lakást romboltak le, és mintegy 30000 zsidót koncentrációs táborba szállítottak. 1939 őszén a németek megszállták Nyugat-Lengyelországot. Az ott élő zsidókat a vasúti csomópontok mellé gettókba tömörítették, de ekkor még nem volt kísérlet kiirtásra. 1940-43 között Lengyelországba deportálták a zsidókat. Először Madagaszkár szigetére akarták, de ez nem volt kivitelezhető. Ezután a zsidóság egy részét gettókba telepítették, a másik részét koncentrációs táborokba vitték, ahol vagy az éhezéstől vagy a betegségektől vagy a munka miatt rengetegen meghaltak.1942 januárjában tartották az ún. wanseei konferenciát, ahol megvitatták a „végső megoldást”, de 1941 őszén már el volt döntve, hogy a zsidókat meg fogják ölni. A wanseei konferencián már csak az eszközöket vitatták meg. A zsidók nagy részét munkatáborokba vitték, és akiket munkaképtelennek láttak gázkamrákba vitték. Akik
↑ Josef Hell. "Aufzeichnung", 1922, ZS 640, p. 5, Institut für Zeitgeschichte, idézi Gerald Fleming. Hitler and the Final Solution. Berkeley: University of California Press. 1984. p. 17, idézi "Joseph Hell on Adolf Hitler", The Einsatzgruppen. 1
meghaltak azokat vagy elégették, vagy tömegsírokban temették el. A Holokausztban elhunytak számát 5 és 6 millió között becsülik A Holokauszt sajnos kiterjedt Magyarországra is. Innen is rengeteg zsidó embert deportáltak gettókba és koncentrációs táborokba. Ennek előzményei a következők voltak: a Numerus clausus (jelentése: zárt szám), az első-második- és harmadik zsidótörvény, a kanyemecpodolszkiji deportálás és az újvidéki mészárlás. 1942 márciusában Kállay Miklós lett a miniszterelnök Magyarországon. Kállay rendkívül németellenes volt, ezért a magyarországi zsidóság biztonságban érezte magát. Mikor aztán Kállayt leváltották, és Sztójay Döme lett a miniszterelnök a németek megszállták Magyarországot (1944. március 19.). A deportálásokat német részről az Adolf Eichmann vezette 150-200 fős alakulat + a magyar hatóságok, magyar részről pedig „A három Laci” (Ferenczy László, Baky László, Dr. Endre László) néven ismert testület segítette. Ennek előkészítése az volt, hogy újabb és újabb zsidóellenes intézkedéseket hoztak. Az első és egyben legfontosabb szabály volt, hogy minden 6 éven felüli zsidó gyermek a felső ruhadarabjának bal mellrészen viselnie kellett egy látható, 10x10 cm átmérőjű, selyem- vagy bársonyanyagból készült, „kanárisárga” hatágú csillagot, ezen felül kitiltották őket minden közéletben használt helyről pl. mozi, színház, fürdők. Összesen kb. 100 rendeletben korlátozták a jogaikat. A gettósításokat mintegy néhány hét alatt levezették. Országszerte április közepe és július eleje között kb. 170 gettóba 437000 zsidót zsúfoltak össze. A gettósításokat levezető csendőröket Ferenczy László vezette. Ez után Hitler elrendelte, hogy a német vezérkar a magyarországi megszállás tervét dolgozza ki. Március 15én Hitler tárgyalásra hívta Horthyt, ahol megállapodtak: Horthy megígérte, hogy nem ad parancsot a németek bevonulása ellen, cserébe Hitler megígérte, hogy ez a megszállás csak átmeneti lesz. Március 19-én a németek bevonultak, és Sztójay Döme lett a miniszterelnök. A csapatokkal együtt vonult be az SEK (Sondereinsatzkommando) is. A Sztójay-kabinet új belügyi vezetésével megkezdődött a zsidók végső kitelepítése Magyarországról, de a németek számára meglepő volt, milyen gyorsan haladtak előre. Április közepe és május vége között Magyarország szinte teljes zsidó lakosságát gettókba vagy koncentrációs táborokba szállították. Az első tömeges deportálások 1944. március15-én kezdődtek el. Horthy az 1944. június 26-án összehívott tanácson javasolta a deportálások beszüntetését. Először ellenezték ezt a javaslatot, de végül be kellett látniuk, hogy az egyre romló hadi helyzet és a külföldi tiltakozások miatt július 6-án le kellett állítaniuk a deportálásokat.
Visszatérve az első mondatomra rengeteg értelmiségi ember halt meg vagy menekült ki az országból. Rengeteg művészt, tudóst, irodalmárt vesztettünk el nemcsak csak a Holokauszt,2 hanem a II. világháború alatt is. Pár név ezek közül pl.: Radnóti Miklós, Barát Mór, Bródy Imre. Ezen nevek közül Bródy Imrét emelném ki, mert én őt választottam. Bródy Imre 1891. december 23-án született, Gyulán. Édesapja Bródy Adolf ügyvéd volt Gyulán. Az elemi és polgári iskolát szülővárosában végezte, majd 1902-1909 között pedig Aradon az állami főgimnáziumban tanult. A fővárosban 1909-1913 között a Pázmány Péter Tudományegyetemre
járt.
1915-ben
tanári
oklevelet
kapott.
1918.
június
13-án
bölcsészdoktori oklevelet kapott. Majd 1919-ben tanársegéd lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1920-1922 között a göttingeni egyetemen Max Born munkatársa lett, szintén tanársegédként. Bródy bemutatkozásul megismertethette doktori értekezését az egyatomos ideális gázok kémiai állandójának kiszámításáról. Ezután német nyelven is jelentek meg munkái és a jó kezdés után még 7 tanulmánya megjelent. „Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájának Born-Kármán elméletéről. A Born-Kármán-elmélet a rácspontok körüli kis amplitúdójú atomi rezgéseket, mint kölcsönhatás nélküli fononokat tárgyalja. Max Born és Bródy Imre 1921-ben a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbáció számítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dinamikájának alapvető elméleti eszköze a BornKármán-modell.” Göttingenben részt vett a Zeitschrift für Physik szerkesztésében is. 1922ben hazajött Budapestre. 1923.július 1-jétől tagja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (ismertebb néven Egyesült Izzó) Pfeifer Ignác vezette kutatólaboratóriumának. 1927-ben Benedek Marcell kérésére segédkezett az Irodalmi Lexikon szerkesztésében. Az izzólámpa tökéletesítésén dolgozott Körösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Teisz Emillel.3 Bebizonyította, hogy az argon és a volfrámgőz nem gázdiffúzió, hanem termikus diffúzió szerint keveredik. Ezen kívül bebizonyította még, hogy az argon és a nitrogén helyett nagyobb molekulasúlyú védőgázt kell használni. Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte, miután felismerte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest kb. 10-20% hatásfokjavulást eredményez. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa felfedezése volt4. Az 1930-as szabadalmaztatás után a gyártással még sok kérdés volt. Az első feladat volt megoldani a kripton olcsó előállítását. A 2
Magyar életrajti lexikon A-K. Főszerk. : Kenyeres Ágnes, Akadémia Kiadó Bp. 1967. 267.o.
3
Valkó Iván Péter: Bródy Imre. In: Magyar Tudóslexikon. Szerk.: Nagy Ferenc, Bp.: OMIKK, 1997. p. 212213. o.
4
Selényi Pál: Dr. Bródy Imre. In: Fizikai Szemle 1954, 4. évf., p. 102.-104.
kriptongyártást termodinamikai meggondolások alapján oldották meg.5 A megoldás során Körösyvel meghatározták a levegő kripton tartalmát, majd Polányi Mihállyal és Orowán Egonnal kidolgozták az ipari eljárást. A megoldás lényege az volt, hogy a levegőnek csak mintegy 10%-át cseppfolyósítják, és ezen átfúvatják az előhűtött maradékot, így kimosva belőle a kripton többségét. Frakcionálni csak ezt a 10%-ot kell. A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Ez volt a vásár egyik szenzációja. Az ajkai kriptongyárat 1937-ben adták át. Az ajkai kriptongyár az Egyesült Izzó tulajdona volt, de a külföldi szabadalmak használata miatt Bródynak évekig kellett küzdenie az ellentétes érdekekkel. 1941-re Bródy Imre és Mihálovits Tibor új kriptongyártási eljárást dolgoztak ki, és az Izzó vezetése komolyan fontolóra vette új kriptongyárak létesítését, csupán a háborús bizonytalanságok miatt mondott le róla.6 Az önköltség csökkentése miatt létrehozta az Ajkai Hőerőművet, ahol 1941-ben indult meg a termelés. „A rácsdinamika és a kriptonlámpa Bródy nagy, és részben szó szerint látványos eredményei. Foglalkozott az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával, wolframporok lerakódásával, vasdrótok üveghez illeszthetőségével, különféle lámpatípusok élettartamával, izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével, Neumann
Mihállyal (Neumann
János testvérével)
közösen
túlnyomásos
lámpák
előállításának lehetőségét kutatták. Részt vett az Ortvay kollokviumokon – előadást tartott a fémek elektronelméletéről.7” Az 53 éves Bródy Imre alkotó erejének teljében volt, mikor 1944-ben őt is elhurcolták Magyarországról a többi zsidó emberrel együtt. Bródy Imre számára Bay Zoltán mentességet szerzett, de ezt visszautasította, inkább osztozott családja sorsában és hozzájuk csatlakozva önként a biztos halálba ment. Elfogása után családjával együtt a Mühldorfi táborba szállították. Dr. Bonta János szerint 1944 augusztusában hastífusszal szállították az auschwitzi rabkórházba.8 Halálának körülményei és időpontja ismeretlen. Földi maradványait a háború után Lendvai Ferenc, az Egyesült Izzó főkönyvelője temettette el. Tiszteletére az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított. Újpesten és Ajkán egy gimnázium, illetve Újpesten egy utca is viseli a nevét. A Holokausztban elhunyt költők és tudósok elvesztése nagy veszteség volt Magyarország életében. Hiszen ahány ilyen ember meghalt, annyi „ésszel” lettünk kevesebbek. Nemcsak az értelmiségiek elvesztése miatt, hanem az egyszerű közemberek elvesztése miatt is hozták létre 5
A Tungsram Rt. története. A 12. fejezet: A kriptonlámpa (kézirat). Tungsram, 1985. p. 97.-119. Gáspár Ferenc: A Tungsram Rt. története. A kriptonlámpa útja a szabadalomtól a tömeggyártásig. Budapest, 1987. p. 60.-67. 7 Siklós Tivadar: Bródy Imre elméleti fizikai kutatásai. In Fizikai Szemle. 1982, 32. évf., p. 168.-171. 8 Móra László: Több fényt! In: Természet Világa. 1991, 122. évf. p. 537.-541. 6
a Holokauszt emléknapot, amely január 27-én van, mert 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Az egyhangúan elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot. A Holokauszt Emlékközpont minden évben megemlékezik erről a gyásznapról. Néhány kép Bródy Imréről, munkásságáról:
.
Bródy Imre emlékszobor Gyulán Kriptonlámpa
Az Ajkai Kriptongyár A világ első kriptongyára
Az auschwitzi tábor bejárata Bródy Imre itt halt meg hastífuszban. Romsics Petra Kalocsa Szent István gimnázium 9.c
