2015. XIV. évfolyam 2. szám (130.)
Bevezető
Tartalom
Tudomány A Nagy Hadronütköztető
A
2
bőre sikeredett, hála lelkes munkatársunknak: Ágotának. 5 beszámolót, cikket is köszönhetünk neki. Természetesen továbbra is várunk minden olyan anyagot, mely gazdagíthatja a kiadványt.
Filmklub Az Avatar világa
3
Beszámoló A krimi és Sci-fi
5
Drónok jelene jövője
8
Hungarocon 2015
11
Van képünk hozzá
15
Aréna rövidfilmek
18
Hírlevél júniusi száma igen
A tudomány rovatban a nemrégiben felújított és ismételten üzembe helyezett cerni létesítményről lehet olvasni. Ezt követi a szokásos filmklub, melyben egy igaz nem mostanában vetített, de tudományos szempontból érdekes cikkel ismerkedhet meg a kedves Olvasó. Ezután jönnek a jól megszokott Írószövetségi és egyéb rendezvényekről szóló tudósítások.
XXXXXX
A Hírlevél következő száma várhatóan októberre jelenik meg, addig is mindenkinek kívánok a szerkesztőgárda nevében jó pihenést, nyaralást! -G.L.- főszerkesztő
1
Tudomány
letkező részecskéket a detektorok észlelik és elemzik. A fizikusok azt remélik, hogy az eddig elérhetetlen energiával egymásnak csapódó atommagok egzotikus, új részecskéket hoznak létre az LHC gyűrűjében, az anyag olyan állapotai jelennek meg, melyek csupán a világegyetem születésének első néhány pillanatában léteztek. Az egyik ilyen megtalált részecske a Higgs-bozon. Ez ad tömeget az anyagnak. Az univerzumot leíró elmélet egyik fontos láncszeme. De hogyan is találták meg a Higgs-bozont? Nos, minden proton valójában három kvarkból áll, és ezeket a tömeg nélküli gluonok tartják össze. A gluon egy erőátvivő részecske, az erős kölcsönhatásé. (négy erő létezik: az erős, a gyenge, az elektromágneses és a gravitációs) A fénysebesség 99,9999991 százalékával egymásnak ütköző protonok szétesnek, és a kvarkok-gluonok ütközése során létrejön a Higgs-bozon, mely rendkívül instabil, tömege 100-200 -szor nagyobb mint a protoné s a másodperc 10-25-öt része alatt elbomlik más részecskékké. Miután sikerült bizonyítékot találni a Higgs-bozon létezésére, tovább kutatnak a tudósok. Egyáltalán miért is létezik anyag? Az ősrobbanásban ugyanis elméletileg annyi anyagnak kellett volna keletkeznie, mint antianyagnak, de nem így történt. Felvetődik az is, hogy a távoli galaxisok és szupernóvák mozgása azt sejteti, hogy a világűr sötét térségeiben jóval több anyag és energia van, mint amennyi a csillagokban és a galaxisokban látunk. Az LHC fény deríthet ennek mibenlétére. A Nagy Hadron ütköztető seregnyi új felfedezést ígér. Az ősrobbanás során keletkezett szimmetria sérülésére is fény derülhet, azaz, hogy miért van több anyag, mint antianyag. Sőt még miniatűr fekete lyukak is képződhetnek. Sokan tartanak attól, hogy az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú kísérleteiben fekete lyukak keletkezhetnek. Nos, ezek azonban még ha létre is jönnek, azonnal elpárolognak. Még ennél is fantasztikusabb rémképekkel is előálltak, miszerint olyan mágne-
A Nagy Hadron ütköztető
Napvilágot látott a hír, hogy újra üzembe áll némi szünet után a Nagy Hadron Ütköztető (LHC). Az elmúlt évben ugyanis felújították, bővítették, korszerűsítették. De mi is ez a létesítmény és mi célt szolgál? Minden idők legnagyobb részecskefizikai berendezése a francia-svájci határ alatt húzódó LHC, egy 27km kerületű alagútban keringteti szédületes sebességgel a szubatomi részecskéket. Ezeket egy régebbi gyorsító, melyet korábban építettek, adagolja be az LHC gyűrűjébe. A projektben közel 50 ország több ezer tudósa dolgozik. Az LHC fő detektorai a CMS és Atlas, rendeltetésük, hogy föltárják az anyag alapvető tulajdonságait és a világegyetem elemi kölcsönhatásait. Az ALICE ólom atommagok ütközéseinek elemzése alapján vizsgálja a kvark-gluon plapzmát (ilyen állapotú volt a világ röviddel az ősrobbanás után) és végül az LHCb segít megértenünk, hogy az ősrobbanásban miért is keletkezett több anyag, mint antianyag. Az LHC gyűrűjében több ezer közel 0 Kelvinre lehűtött szupravezető mágnes található, ezek gyorsítják és irányítják a részecskéket, majd egymásnak ütköztetik őket. A közel fény sebességgel száguldó részecskék olyan nagy energiával ütköznek, hogy az anyag energiává alakul, és új részecskék születnek. Az újonnan ke-
2
ses monopólusok jöhetnek létre, melyek lebontják az atommagokat, vagy az univerzum átmegy egy alacsonyabb energiaállapotba, ezáltal megsemmisülünk. Ezek bizonyára nem következnek be, ugyanis a természetben vannak ennél nagyobb energia felszabadulások is. Ha lehetséges volna ez, akkor már megtörtént volna. Ám ha mégis létrejönne egy mini fekete lyuk, mely csak akkora, mint egy proton, az érdekes lenne, mert elbomlásakor keletkező részecskék számos kérdést megválaszolnának. Ezeken túl felvetődik a kérdés, mire jó az LHC? Ezek az ún. alapkutatások később számos hasznot hoznak. Például jobb CT berendezéseket építhetünk, melyek nélkülözhetetlenek az orvosi képalkotásban, de gyakorlati haszna lehet a távközlésben is, és egy nap segítséget nyújthat a csillagközi utazás megvalósításában is. Emellett persze nem árt tudnunk azt sem, hogy hogyan is épül fel az a világ, amely körülvesz minket, hiszen ezt kutatták már a sumérek, a görgök, Kopernikusz és Galilei, Newton és sokan mások.
tében meglehetősen egyszerű, ám számos tudományos vonatkozása van, főként csillagászati szempontból. Ezeket érdemes szemügyre venni, a sztorit pedig felejteni. Az első ilyen legfontosabb kérdés az exobolygók világa. Pandora ugyanis egy exohold, mely a Plüphemos névre keresztelt gázóriás körül kering. A gázóriás pedig a legközelebbi csillagrendszer az Alfa Centauri bolygója, mely 4,2 fényévnyire van tőlünk. A film az akkori kutatási eredményeket lovagolta meg. 2010-ben számos Jupiter típusú gázóriást fedeztek fel, mely közel kering a csillagához, nem úgy, mint saját Naprendszerünkben, ahol a Jupiter jó 700 millió km-re van a Naptól. A Polüphemos a hármas rendszer (Alfa Centauri A, B és a Proxima) életövében található. Felvetődött a csillagászokban a gondolat, ha egy ilyen órásbolygó, melynek szép számmal vannak holdjai, köztük akkora is mint a Föld, akkor ha az olyan közel kering a csillagához, hogy rajta folyékony lehet a víz, akkor bizonyára élet is kialakulhatott rajta. A csillagok többsége többes rendszer, s elsősorban gázóriások találhatók bennük. Eddig még egyetlen olyan exobolygó rendszert sem sikerült találni, mely egy az egyben megfelelne a Naprendszerünkben látottaknak. Nemrégiben sikerült felfedezni kőzetbolygókat is szép számmal, de ezek szuperföldek, melyek 2-5 Földátmérőjűek. Ezek egyikes sem kering kimondottan életövben. A Földi analógia a csillagászok szerint ritkaság számba megy, valahogy úgy vélik, hogy 2 Földtömeg alatt megfogyatkoznak a kőzetbolygók. Akad néhány kisebb tömeg, de ezek túl közel keringenek csillagukhoz. A Föld tehát egy kivételes bolygó. Ma legalábbis így gondoljuk. Ellenben szép számmal létezhetnek Pandorához hasonló exoholdak. Így magától adódott a megoldás. A Pandorra azonban teljes mértékében Jupiteri analógia. A Jupiternek Galilei féle holdjai között akad a Merkúr bolygónál nagyobb is. Emellett a filmben felvázolt mágneses tulajdonságok is egyértelműen az órásbolygók sajátjai. Megjegyzendő egyébként, hogy a Jupiternek, így más
-Garzó László-
Filmklub
Az Avatar világa tudományos szemmel
2010-ben került bemutatásra a hazai mozikban az Avatar című film, mely történe-
3
óriásbolygónak is olyan erős a mágneses tere, és ezáltal a káros sugárzása, hogy elpusztítaná az emberi életet. A film másik fontos felvetése a csillagközi utazás. Nos a filmbéli ötlet a fotonrakéta elméleti megoldás. Ki is dolgozták a tudósok, de megvalósítása számos akadályba ütközik. Többek között az antianyag előállítása okoz komoly gondot. Ha a mai antianyag termelésünket vesszük figyelembe (amit CERN állít elő) akkor évmilliók alatt lenne meg az utazáshoz szükséges menynyiség. A másik gond az, hogy irtózatosan nagy és erős űrjárművet kellene építeni. Az annihiláció egy olyan el nem párolgó tükörrendszer fókuszában kell, hogy lejátszódjon, melyhez 700 km hosszú hűtőrendszernek kell kapcsolódnia. Az antianyagot ezen felül mágneses palackokban kell tárolni, melyek semmilyen körülmények között sem szivároghatnak, mert akkor felrobban az űrhajó. Ma még egyik feltételnek sem tudunk eleget tenni, gondolva csak arra, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Nincs tapasztalatunk arról, hogy évtizedekig vagy évszázadokig valamilyen technikai eszköz folyamatosan működjön. Egyébként a fotonrakéta remek elgondolás, csak a megvalósítása nehéz. Az egyetlen eszköz, mellyel megközelíthető a fénysebesség, és elérhető az Einsteni ikerparadoxon jótékony hatása. (Most hagyjuk figyelmen kívül a térhajtóműveket, melyek megvalósítása még az is lehet, hogy a fizika törvényeibe ütközik) A Pandora elképzelt állat és növényvilága meglehetősen érdekes, de azért mégsem akkora fantázia műve, mint azt gondolnánk. A látványtervezők ugyanis felütöttek egy paleontológai könyvet, kicsit utána olvastak a dolgoknak. A földtörténet folyamán szép számmal akadtak furcsábbnál furcsább állatok. Másrészt tanulmányozták az őserdők állat és növényvilágát. Néhány növény és állat modelljét a földi őserdők ihlették. Ilyen a biolumineszancia is, melyet a mélytengeri élőlények vagy éppen a közönséges szentjánosbogár használ. A Navi-k pedig olyan antropomorfra sikerültek, hogy már kívánni sem
lehet különbet. Persze, hiszen ki szimpatizálna egy ocsmány idegen lénnyel? Az újkőkori társadalom, mely találkozik a modern gonosz emberekkel egy gyönyörű mese, de semmi több. Persze valóság alapja lehet, hisz az ember kapzsisága és nyersanyag éhsége valószínűleg hasonló forgatókönyv szerint zajlana, mint azt a filmkészítők elképzelték. És akkor el is érkeztünk a rejtélyes Unobtániumhoz, mely ide csalta az embereket. Nos ez az az érc, mely magas hőmérsékleten is szupravezető. Jelenleg az emberiség csak a 0K-hez közeli hőmérsékletű szupravezetést ismeri, mikor is az elektromosság ellenállás nélkül halad a vezetőben. A magas hőmérsékletű szupravezetés egyelőre álom csupán, egy azonban biztos, hogy forradalmasítaná a földi technikát. Elmondható tehát, hogy a film összegyűjtötte azokat a tudományos eredményeket, melyekkel a csillagászat az utóbbi években szolgált és olyan látványvilágot teremtett, melyben addig nem volt részünk. Felvetett néhány etikai problémát is, de ez nem hozott újat. Ezt már elmesélték akkor, amikor a konkvisztádorok kifosztották Amerikát. -Garzó László-
Beszámoló
A krimi és az SF kapcsolata Beszámoló az Írószövetség 2015 március 18-i rendezvényéről
4
lami Shakespeare követte el, Hamlet címmel. Ebben is van gyilkosság, a királyt ölik meg, Hamlet, aki nyomozni kezd a történtek után, és valamiféle bizonyítási kísérlet is. Kissé később eszembe jutott, hogy tulajdonképpen a Szeget swzeggel is krimi, van benne zsarolás, hatalmi viszszaélés, megtévesztés egyaránt. A felfedő pedig maga az uralkodó. 1819-ben jelenik meg E. T. A. Hoffmann: Scuderi kisasszony című regénye, ami szintén egy bűncselekmény leírása, és nyomoznak is benne. Aztán 1841-ben megjelenik E. A. Poe közismert novellája, a Morgue utcai kettős gyilkosság, benne minden különc detektív ősapjával. 1862-63-ban egy Adams nevű angol szerző megjelentetett néhány ilyen műfajú írást, aztán 1867-ban megjelenik az örök klasszikus, Sherlock Holmes figurája, az első novella, amiben szerepel, magyarul a Bíborvörös dolgozószoba címmel jelent meg. 1866-ban megjelenik egy lélektani krimi, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című regénye. Az 1920-as években az éppen induló filmkészítés is érdeklődik a műfaj iránt, ezzel némi hangsúlyeltolódás következik be. Előtérbe kerül a nyomozó karaktere, és a reálisan ábrázolt környezet. Az ötvenes évek elején megjelenik az ún, kemény öklű krimi irányzat, Ed McBain pedig hivatásos nyomozókról ír egy hoszszú regénysorozatot, amiben minden detektívnek egyéni, érdekes karaktere van. Egyfolytában elolvasva, akár történelmi alapanyagnak is tekinthető. Ahogy a regény egyre elterjedtebbé vált, úgy csökkent az ilyen témájú novellák száma. Egyre rendszeresebbé váltak a sorozatok. Van bűnügyi dráma is, de ez nem túl gyakori. Ezek egyike a Halálcsapda, a másik a Betörő az albérlőm. Mindkettőt filmre vitték, és ami az utóbbit illeti, a bűnügyi vígjáték nem túl gyakori műfajába tartozik. Ezt a műfajt is többféle szempontból lehet felosztani. Akunyin például 16 alműfajra
Jelen voltak (az ismerősök közül) Sárdi Margit, Németh Attila, Bukros Zsolt, Kovács „Tücsi” Mihály, Fedina Lídia, Kovács Andrea, Hidy Mátyás, Antal József. Sóhár Anikó, Szélesi Sándor, ez utóbbi három előadói minőségben. Az előadás kezdete előtt néhány perccel az asztalra tették a frissen megjelent Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai című novelláskötetet, ami a beszélgetés apropójaként szolgált. A kötet fordítói nagy létszámban voltak jelen, és meg is kapták az őket illető tiszteletpéldányokat. Antal József kezdte, azzal a közléssel, hogy a továbbiakban igyekszik minél kevesebbet kimondani az SF kifejezést, ezt majd az utána következő előadók teszik meg. Feltette a kérdést: Tulajdonképpen mit nevezhetünk kriminek szerkesztés, tematika, vagy önálló írásmód szempontjából? Egy meghatározás szerint bűnügy története, illetve annak felderítése. Miért sikeres?: Én is szeretem, és sokat olvasom. A műfaj elég régről ismert, az elsők között van az Ezeregyéjszaka egyik része, a Három alma története. Van benne meggyilkolt és feldarabolt fiatal lány, a történet több szempontból való magyarázata, megtévesztő bűnjelek,és téves vallomások is. Csak a nyomozó személye hiányzik, a nagyvezír. Dzsáfár, nem nyomoz, a sors és a szerencse hozza elébe a megfejtést. Még az ismerős motívum, a ketyegő óra is megvan, mert a nagyvezírnek egy napon belül meg kell oldania a rejtélyt, különben lefejezik. A következő ilyen történetet va-
5
osztotta, és mindegyikhez írt egy-egy történetet. Ami őt illeti, nagyon népszerű Oroszországban többen olvassák a könyveit, mint a Gyűrűk Urát vagy Harry Potter történeteit. Ami ez utóbbit illeti, Akunyin története annyiban hasonlít Rowlingéra, hogy az ő első műveit is számos kiadó utasította vissza. Antal József felosztása: a bűn fajtája, az elkövető személye, a felfedezés módja és a felfedező személye. A bűn fajtái: legtöbbször gyilkosság, de van gyújtogatás, szélhámosság, és ebben a műfajban is van ifjúsági regény. Ez utóbbira példa az Emil és a detektívek. Az elkövető általában kiemelkedik az átlagból, Jellemző az elkövetés módja, a tett elrejtése, sokszor még az is kérdéses, történt-e egyáltalán gyilkosság. A felfedő lehet akár hivatásos, akár amatőr nyomozó. Néhány vélemény szerint a nyomozó személye az íróét tükrözi, de remélhetően ez nem így van. A ki a tettes kategóriának Agatha Christie a nagymestere. Ennek az ellentéte, amikor a történet elejétől tudjuk, ki a tettes, az az érdekes, hogyan derítik ki, miért és hogyan történt. Van az ún, intellektuális krimi, ennek az egyik változata a zártszoba-rejtély. Az egyik első krimi, a Morgue utcai kettős gyilkosság már erről szólt. Igaz, itt a bűnt nem éppen egy szuperbűnöző követte el. Ami a felderítő személyét illeti, lehet hivatásos nyomozó, ( Ed Mcbain történetei) lehet magándetektív, (lásd Holmes) és lehet lelkes – és tehetséges – amatőr, mint Miss Marple. Az alvilági krimi az elkövető szempontjából mondja el a történetet, vannak maffiatörténetek, lásd Keresztapa, bérgyilkos krimi, kedves csirkefogó történet, lásd Angyal. Úri betörő történetek, lásd Arsene Lupin. Van katonai krimi (Tábornokok éjszakája) ennek egyik alfaja a kémtörténet, pl. a Tű a szénakazalban, vagy a Kulcs a Manderley házhoz. A terrorizmus témája is egyre jobban divatba jött, Termelési krimi: Gyilkos nap, techno-thriller: Kongó.
Politika krimi, lásd Archer művei, összeesküvés történet, lásd Pelikán ügyirat. Kémtörténet, ebből a legjobban ismert Ian Fleming James Bondja, de John le Carré regényei is ebbe a kategóriába tartoznak. Újságírói krimi, erre szép példa Millennium trilógia. Történelmi krimi, magyar példa Marcellus Mihály római kori történetei. Ebben a korban játszódik Saylor Róma sorozata is. Orvosi krimi, ennek mintadarabja Robin Cook-tól a Kóma. Pszichológiai krimi: John Harris művei. Dekadens krimi: Akunyintól a Halál szeretője. Szerelmi szál is van a Tű a szénakazalban című regényben, ahol a szuperkém ezen bukik le. Felvilági krimi: Akunyintól a Koronázás. Politikai krimi Akunyin: Akhilleusz halála. Kémtörténet Akunyintól az Államtanácsos. Keményöklű krimi: Chandler regényei tartoznak ebbe a kategóriába. Noir Hammettől a Máltai sólyom. Mostanában nagyon elterjedt a skandináv krimi műfaja, ebben a finnek a legjobbak, mert abban isznak a legtöbbet, nem csak a bűnözők, de a nyomozók is, ideértve a nőnemű detektíveket is. Van mediterrán krimi is, ennek szép példája a Montalbano felügyelő. A jogi krimi szálat a tárgyalótermi krimi képviseli, John Grisham az ismert képviselője. Színházi krimi, ennek példája a már említett Halálcsapda. Egzotikus krimi, mint Graham Greene művei. Kisvárosi krimi, ennek Christie a mestere. Humoros krimi, ennek Rejtő Jenő az illusztris példája. Ifjúsági krimi, ebben azért általában nem gyilkossági ügyben nyomoznak. Van persze paródia is, de ez ritkán sikerül jól. Egy idő után a krimi műfaja megmerevedett, kanonizálódott, 10, illetve 20 pontban foglalták össze a követendő szempontokat, ezért a keményöklű krimi komoly változást hozott ebbe a műfajba, mert a társadalmi problémákkal is foglalkozott. Már Christie is kilépett a sablonból, mert egy rendhagyó történetben az elkövető a narrátor. A kémregény a második világháború, illetve a hidegháború idején érte el a fénykorát, majd ez is séma lett. A lélektani
6
krimi a nyolcvanas években terjedt el, ilyen pl. a Vörös sárkény, vagy az Amerikai pszicho. Ezzel egyidőben a keményöklű krimi is feltámadt. Egy jelenlévő közbeszólt, hogy annak a krimik, amiben tudjuk, ki a gyilkos, szép példája Columbo hadnagy, és az ő esetei. Antal József azt felelte, hogy hadnagy úr azzal érte el a sikereit, hogy nem megy le a tettes nyakáról. Borzasztó szokása, hogy az ajtóból visszafordul, ennél is roszszabb, hogy fél perc múlva jön újra. Eddig szándékosan kerültem a sci-fi és a krimi összefonódását, ezt a témát átengedtem a következő előadónak, Sóhár Anikónak, akinek ezennel átadom a szót. Sóhár Anikó azzal kezdte, hogy némi kiegészítést fűzött az elhangzottakhoz. Az Oidipus király is a krimi műfajba sorolható, itt a nyomozás furcsa eredménnyel járt, mert a nyomozó kiderítette, hogy saját maga volt a tettes. A hivatásos detektívek közül érdemes megemlíteni Maigret felügyelő nagyszámú történetét. Sárdi Margit kért szót, és erről a műfajról beszélt. Miért sikeresek ezek a történetek? Néhány vélemény szerint ez intellektuális műfaj, tétel és bizonyítás. Hogy keletkezett ez a tematika? A felsorolt előzményektől eltekintve XVIII. századi indult ez a folyamat. Addigra megerősödött a polgárság, erőssé vált a törvény, még Magyarországon is, és ezt a polgári társadalom igényelte is. A kalandokat már nem az életben, hanem az irodalomban keresték. Az 1670-es években Magyarországon elterjedt volt Fortunatus históriája, Ez nem eredeti magyar mű volt, hanem fordítás, illetve átdolgozás az olasz eredetiből. Egy Mulatságok című kiadványban pedig személyiséglopás fordul elő. 1750-ben Hernádi Dienes József, egy protestáns prédikátor arról ír, hogy egy bábasszonyt boszorkánysággal vádolnak, és halálra ítélik. Neki viszont sikerült bebizonyítania az ártatlanságát. Ezek után újra Sóhár Anikó vette át a szót. Mi is a sci-fi? Ennek is sokféle meghatározása és sokféle alműfaja van. Anikó ötvennégyet talált, ezeket fel is sorolta, de
sajnos, nem mindegyiket sikerült leírnom. Viszont legalább a leírtakat felsorolom. Ebben a műfajban is van hard és soft. Van tehát a közeljövőről szóló történet, szintetikus biológiai SF, cyberpunk, novopunk, génmanipuláció, az idegrendszer és a gép összekapcsolása, steampunk, retro futurizmus. Ez utóbbi azt jelenti, milyennek képzelték a múltban korunkat, és a jelenlegi szerzők ezzel az anyaggal dolgoznak. Ebben is van keményöklű irányzat, első találkozásról, megszállásról, összeesküvésről szóló, Külön irányzat az időutazásos krimi, ebben az időrendőrség igyekszik meggátolni azt, hogy valaki új irányt szabjon a történelemnek. Szép példa rá az Időjárőr, illetve a Halhatatlanság halála. Érdekes újdonság az irodalmi krimi, ebben egy jól megírt könyvet igyekeznek megváltoztatni. Ez utóbbira példa Fforde: A Jane Eyre eset, ebben be lehet lépni a könyv világába. Van persze zombikról, vámpírokról, és egyéb élőlényekről szóló történet, Spekulatív SF, xeno történet (ebben egy idegen derít föl valamit), űrwestern, középkori lovagi történet (ebben kereszteslovagok derítenek föl egy idegen bolygót), szerelmi történet, elveszett kolóniák, tenger alatti világok története. Ezek után próbáljuk összeilleszteni a két műfajt. A hangsúly a felderítésen van. Ki, hogyan, miért tette, amit tett. Campbell véleménye szerint ezt a két műfajt nem lehet összeegyeztetni. Asimov ennek cáfolatára írta meg az Acélbarlangok (lánykori nevén Gyilkosság az űrvárosban) című regényt. Ebben egy nyomozópáros dolgozik együtt, egy robot és egy ember, ami kissé Holmes és Watson kapcsolatára emlékeztet. A szerző a cél érdekében létrehozta a robotika három törvényét. Aztán jó néhány folytatást is írt hozzá, mindanynyiunk örömére. Ebben a műfajban is előfordul szabványos bűnözés, vannak űrkalózok és szuperbűnözők is, akik sokszor az el nem ismert zseni kategóriába tartoznak. Erre szép példa Verne hőse, Hódító Robur, akiből aztán az őrült tudós őstípusa lesz. Főleg a történet második részé-
7
ben, a Világ urában. Ugyancsak az őrült tudós kategóriába tartozik a Francia zászló főhőse. Van persze itt is szupernyomozó, van olyan bűnöző, aki a rendszer hibáit, illetve hiányosságait használja ki, mint a Rozsdamentes Acélpatkány, Van időutazásos krimi, amiben próbálják kikerülni az ún. nagypapa-paradoxont, ezt egyébként a rendőrség is igyekszik meggátolni. Van továbbá gondolatbűnözés és telepata nyomozó is. Külön téma a bűnüldözés, illetve a száműzöttek világa, ők többnyire egy fegyencbolygón építik ki a társadalmon kívüliek társadalmát. Ennek is van magyar előképe. Jókai :A Nepean-sziget cím novellája. Van, ahol a bűnözők szervátültetés donorai lesznek, és van, ahol időhurokba kerülnek, van, ahol hibernálják őket. Van, ahol még a bűntett meghatározása is kétes, lásd Card: A holtak szószólója című regényét. Egy Donaldson nevű szerzőnek van olyan története, amiben az áldozat, a tettes és a felfedő szerepe állandóan cserélődik. Egy kanadai írónő könyvében a női detektívből először magánnyomozó, majd vámpír lesz, és ilyen minőségben zombik vérfarkasok és egyéb ilyen, természetfölötti lények után kutat. Antal József: Van olyan krimi is, ami arról szól, hogy ellopták a történet kéziratát, ezt Ed McBain írta. Ezzel Anikó is befejezte az előadást, én viszont nem álltam meg, és közbevetettem, hogy két, szerintem kitűnő tárgyalótermi drámát ismerek, mindkettőt többször is filmre vitték, az egyik a Vád tanúja, a másik a Tizenkét dühös ember. Dráma az Arzén és levendula is, éspedig a bűnügyi vígjáték elég ritka kategóriájába tartozik. Erle Stanley Gardner nagyon sok könyvet írt egy fortélyos ügyvéd, egy talpraesett magánnyomozó, továbbá egy okos titkárnő hármasáról Egy résztvevő: Van olyan történet is, amiben nem derül ki, ki volt az elkövető, sokféle magyarázat képzelhető el. Ilyen a Vihar kapujában. Ezután Szélesi Sándor következett, elmondta, hogy igenis van olyan krimi, ami-
ben az olvasó a tettes, persze, hogy Karinthy Frigyes írta, a Lefűrészelt tüdőcsúcsok címmel, az Így írtok ti sorozatban jelent meg. Aztán rámutatott az asztalon látható könyvre, és elmondta, hogy a kötet szerkesztőjének, J. J Abramsnak nem ez az egyetlen, azonos témát taglaló novelláskötete, van ilyen vámpírokról, illetve zombikról is. A Holmes téma azonban eddig is nagyon népszerű volt a különféle szerzők körében, és most összegyűjtötte belőle a legjobbakat. Olyan novellákat közöl, amiben mai szerzők idézik fel a közismert detektív alakját és történeteit. Legfőbb alapelv Holmes híressé vált mondása, mintegy védjegye, miszerint ha kizárjuk azt, ami lehetetlen, ami megmarad, bármilyen valószínűtlen is, az a megoldás. Ez utóbbi mondat 14 fordító tolmácsolásában tizennégy féleképp hangzott, úgyhogy legalább ezt össze kellett csiszolni. Ezekben a történetekben is mindenre van megoldás, a zártszoba rejtélyre, a gabonakörökre és a Fermi paradoxonra egyaránt. Ezután kiderült, hogy nem csak tiszteletpéldányokat hoztak szétosztani, de meg is lehetett vásárolni a könyvet. -Pasztler Ágota-
A drónok jelene és jövője Beszámoló a Ferencvárosi Művelődés Központ 2015 március 20-i rendezvényéről Ezen a rendezvényen három, viszonylag rövid időtartamú előadás hangzott el. Kissé korábban érkeztem, ezért volt időm körülnézni. Találkoztam néhány, jelmezbe öltözött szereplővel, ezek némelyike nem volt ismerős számomra, de könnyen lehet, hogy ez az én hibám. Ami ismerős volt számomra, az egy jedi-lovag, továbbá egy olyan pilótanő, aki a Csillagok háborúja IV. részében szerepelt. Kissé később kiderült,
8
hogy ő Bálint Diana, és a film robotjainak modellezéséről beszélt. Ott volt egy valóban katonás megjelenésű, sok kitüntetéssel dekorált katonatiszt a Csillagkapu sorozatból, azt hiszem, őt láttam már a Hungarocon alkalmával is. Sikerült megnéznem a két kiállított drónt, nagyon tetszetősek voltak. Ahogy említettem, Bálint Diana beszélt a robotok elkészítéséről, akár modell, akár természetes nagyságban. Sajna, képek nélkül nem könnyű érzékeltetni, milyenre sikerültek, de állítom, hogy jól.
bevonatot. A harmadik kategóriába a rögzített szobor tartozik ez mozgatható ugyan, de csak minimálisan. A fényképen egy IG-88 fajvadász robot szerepelt, ami 210 centi magas és 20 kiló. Kiállítási tárgyként, szoborként és jelmezként is használható. Aztán jött a csúcs, C3-PO, no meg a barátja R2-D2. Ez utóbbihoz alighanem volt szerencsém a Hungarocon alkalmával, találó füttyentéseivel ívta ki őszinte elismerésemet. A súlya 35 kiló, de képes volt arra is, hogy egy száznégy kilós személyt vigyen el egy darabig. Ez utóbit is egy fényképpel illusztrálta. Következett Kovács „Tücsi” Mihály, aki a drónok jelenéről és jövőjéről beszélt. Azzal kezdte, hogy ő nemrégiben vette meg az első drónját, még kissé nehéz az irányítása, de a technika fejlődik, és ez egyre könnyebb lesz. Hamarosan általános lesz az automatikus irányítás, elvileg előfordulhat, hogy egy cég drón futárszolgálatot használ. Ezt viszont egyelőre nem engedik a törvények, legalábbis az Únió keretein belül. Dubait viszont nem kötik az ilyen törvények, ezért az állami iratokat már így szállítják egyik épületből a másikba. Ezek a gépek 4 rotorral működnek, egyre kisebbek és okosabbak lesznek. Felmerül viszont a kérdés, hol közlekedhetnek ezek a gépek? Mi lesz, ha egy cég pl. úgy dönt, hogy egy pizzafutár szolgálatot üzemeltet? Átrepülhetnek-e a gépek egy családiházas övezet fölött? Mi lesz, ha pl. a paparazzik röptetnek egy ilyen gépet, és indiszkrét fotókat közölnek vélt vagy valódi hírességekről? További kérdés, mi lesz, ha elkapják? A pizzát jóízűen megeszik, a gépet meg eladják, akár alkatrészenként is. Franciaországban egyszer öt drón röpködött az elnöki hivatal, illetve más középület fölött. Nem történt semmi érdekes, de a közvéleményt foglalkoztatta az ügy. Lehet, hogy nem volt terrorizmus, de légi felderítés azért lehetett. Van már olyan változat, ami 17 kiló súly elszállítására is képes. Ennyi robbanóanyaggal már komoly károkat lehet okozni. Kérdéses a szállított csomagok védelme is. Megoldást jelenthet jogi szempontból, hogy a drónok a közte-
Elmondta, hogy a készítők a sufnituning hívei, és előnyben létesítik a pepakura technikát, ami háromdimenziós papírhajtogatást jelent. Persze, a modellezéshez nem csak papír és ragasztó kell, használják a hungarocellt, a könnyű fémlapokat, sőt egynéhány műanyagfajtát is. Ebben is több kategória létezik, elsőnek a rögzített szobor típust említette. Ezt képekkel illusztrálta,ezek egyikén Yoda mester volt látható, a rajta lévő ruha textilből, a fej és a kéz műgyantából készült. Ugyanígy készült a buckalakó is, mint a kisebb, mint a nagyobb változatban, nem is beszélve a csinos ewok maciról. A második kategóriába tartozott a karbonitba fagyasztott Han Solo. Ez már összetettebb munka volt, perlitből és műgyantából öntötték ki, a ruha és a cipő valódi, Nem túl nehéz, hiszen a szállítás és bemutatás során többször kellett ide-oda helyezni, és vigyázni arra, hogy a rajongók ne simogassák le róla a
9
rületek (utca, tér) fölött repülhetnek. Van olyan készülék is, ami képes a vízen, illetve a víz alatt közlekedni. Ezeket általában járőrözésre használják. Sok, még kihasználatlan lehetőség van. Például ha egy autó forgalmi dugóba kerül, kiereszt egy drónt, és az felméri, hogy merre érdemes menni, majd ezt közli az autó GPS-ével is. A katonai felhasználás még ennél is széleskörűbb lehet. Előfordulhat, hogy nemsoká már nem lesznek pilóták, hiszen ők a gép legkönnyebben sebezhető, legdrágább és legproblémásabb alkatrészei. Ha automata vezeti, a pilóta biztonságban van, egy szobában ül, és onnan irányítja a gépet vagy gépeket. Már van egy katonai bázis Utahban, ott egy hőlégballon van a levegőben, és ha egy kamera valami gyanús mozgást érzékel, egy drón felszáll, kideríti, mi történt, és ha szükséges, intézkedést javasol. Van már lánctalpas jármű is, kamerával, hangszóróval, no meg egy géppuskával. Az is megoldható, hogy egy drón berepül az ablakon, és felderíti, vane ott gyanús személy vagy tárgy. A legújabb típusokon hat forgószárny van, és képes arra, hogy menet közben korrigálja az irányt és a sebességet. Már van drónverseny is, ebben elhagyott gyárépületekben röptetik a gépeket, minél gyorsabban igyekezve átmenni minél több akadályon. Szerencsére ezen kívül is van polgári alkalmazás, például vízből mentés esetén. Ha a figyelő valami szabálytalanságot, például fuldokló személyt lét, kiküld egy drónt a mentőövvel, és a gép a bajba került ember mellé ejti a mentőövet. Nagyon alkalmas arra is, hogy személyeket vagy hajókat keressenek vele. Itt megkérdeztem, alkalmas-e arra, hogy eltűnt háziállatokat, kirándulókat vagy gyerekeket keressenek vele. Erre a kérdésre igenlő választ kaptam. Ezek után két fiatalember következett, akik a gyakorlatban mutatták be a drónjaikat. Az egyik kissé nagyobb, a másik kisebb és kecsesebb volt. Az előadó elmondta, hogy az Úniós rendelkezés szerint a drónok esetében 2016 végéig tör-
vényt kell hozni az alkalmazásukról. Remélhetőleg a légügyet is megkeresik, mielőtt a törvényt meghozzák, hiszen ők a gyakorlatban ismerik a témát. Ők már több felkérést kaptak, jó néhány érdekes feladatról. Ezek egyik a terményfigyelés, a kisgépet végigröptetik a tábla fölött, és vagy fényképeket készít, vagy élőben továbbítja a látottakat. Ezek után a gazda megtudja, hol és mennyire gyomos a tábla, van-e vadkár, és hogy fejlődnek a növényei. Ha valaki például képeket, illetőleg filmet akar készíteni pl. a Mátyás templom tetejéről, akkor először eseti kérelmet kell beadnia. Erre három héten belül kell válaszolni. A kérelmező általában több időpontot is megjelöl, hiszen lehetséges, hogy erős szél vagy zuhogó eső hátráltatja a felvételt. Fel és leszállási engedélyt is kell kérni. Ha valaki ezt engedély nélkül teszik akár 3-8 év büntetés elé nézhet, bá a pénzbüntetés jóval gyakoribb. Ennek 50.000-300.00 forint lehet az összege. Szekeres András, az egyik előadó, elmondta, hogy a fejlődést nem lehet megállítani, viszont a törvények elég későn követik a technikát. Érdekes módon sokan érzelmi szállal is kötődnek a drónhoz, például az amerikai katonák megsiratták azt a drónt, amit lelőttek, hiszen előtte sok és fontos hírt továbbított az ellenség mozgásáról, és a környéken telepített robbanószerkezetekről. Szinte úgy tekintik, mint egy kedves kutyát. Ami azt illeti, az itt bemutatott kisebbik drónnak itt is neve volt, Emmának hívták. Illetve most is így hívják. A polgári alkalmazások köre is sok érdekességet hozhat, ilyen például a lakás, illetve gyerekek és öregek felügyelete. Elképzelhető olyan személyi drón, amit követi az autóban lévő távirányítót. A tervek szerint 2020-ra várható az automata sofőr, lehet, hogy ez is drónt használ az út felderítésére. Ehhez az kell, hogy az akkumulátorok könnyebbek legyenek, és sokáig lehessen használni őket, de ezen a téren is áttörés várható. Ezután következett a gyakorlati bemutató, Emmát röptették a teremben. Tetszetős
10
látvány volt a fehér színű kis gép, a villogó vörös és kék lámpákkal. Ahogy elnéztem, leginkább lepkéhez vagy szitakötőhöz hasonlított, és nagyon nagy örömmel és érdeklődéssel figyeltem. Ezek után kötetlen beszélgetés következett, de ezt már nem vártam meg.
gyunk, Csubi! Lehet, hogy hőn szeretett űrhajójára gondolt? Az utána lévő képen a BB8 elég jellegzetes külsejű droid, gurult. Megtudtuk, hogy ez nem trükkfelvétel, tényleg megépítették. Egyébként a bemutatott részletek tele vannak a régi (4-5-6) részre való hivatkozással. Örömmel közlöm, hogy nem csak sivatagos, de jégbolygó is lesz. A magyarországi bemutató időpontja még bizonytalan, december 18 és 21 egyaránt szóba jött. Akármelyik is lesz, ott a helyem! Következett dr. Tóth Csaba politológus, aki Szuperhősök vs. politika címmel tartott előadást. Jóképességű előadó volt, látszott rajta az egyetemi gyakorlat. Az ELTE politika szakán a különböző sci-fi világok, illetve a szuperhősök történetével illusztrálja a társadalmi berendezkedést. Azzal kezdte, hogy ha valaki mostanság a politika szót meghallja, rögtön elhúzza a száját, és enyhe undorhangokat hallat. Viszont a spekulatív univerzumokon elég jól lehet néhány helyzetet érzékeltetni. Ilyen például Palpatine hatalomra kerülése, illusztrálva ezzel a demokrácia bukását. Ezt a helyzetet alighanem Augustus császár, illetve valamivel később Napóleon története ihlette. A Gyűrűk Ura Anglia és Németország szembenállását szimbolizálja, a vidéki angol élet és az iparosodott környék ellentétét. Tolkien szépen elfeledte, hogy az ipari forradalom Angliában kezdődött. Ezután áttért a szuperhősök, illetve az ellenfeleik bemutatására. Supermen emberi lénye (Clark Kent) inkább az átlag karikatúrájának hat. Ügyetlen, szemüveges, nem nagyon mer a nőkhöz közeledni, alig vannak barátai. Mindjárt az első gond abból adódik, hogy milyen az a társadalom, ahol ilyen, emberfeletti képességekkel bíró lények élnek? Hogyan tudjuk szabályozni őket? Alighanem destabilizálná a társadalmi rendet. Mennyire érvényesül az egy ember, egy szavazat elv? Mit lehet tenni a hősökkel? Lehet, hogy állandósulna a háború. Hogy áll a dolog a nemzetközi helyzettel? Amerika kapitány a második világháborúban a németek ellen harcolt, csuda hazafiasan.
-Pasztler Ágota-
Tavaszi Hungarocon 2015 A rendezvény hivatalosan tíz órakor kezdődött, valamivel előbb voltam ott, és kicsit körülnéztem. Nos, ami a cosplayt illeti, találkoztam tündelánnyal, jedi-lovaggal, birodalmi rohamosztagossal, Avatar-béli szereplővel, szemlátomást jól érezték magukat egymás társaságában. Abban a teremben, ahol a játékosok gyülekeztek, jó sokan voltak, és lelkesen rakosgatták a figurákat a táblára. Láttam olyan társasjátékot, amiben Lowecraft műveire épül, ahhoz képest a címlapján egy kedélyes figura volt, aki inkább egy kocavadász karikatúrájának tűnt számomra, mint vakmerő felfedezőnek. További meglepetés volt egy Munchkin nevű játék, erről eddig ezt hittem, hogy egy rövid lábú macskafajta. Aztán bementem a nagyterembe, ahol kezdődött az első előadás. Ezt Imre László tartotta, a Star Wars Ébredő Erő című, új folytatásáról beszélt. Ő egyébként az SW magyarországi klubjának elnöke. Az előadást a közismert zene kísérte, ami a legtöbb jelenlévőnek nosztalgikus mosolyt csalt az ajkára. Elsőként Imre László egy sivatagos bolygót mutatott, ami nem a Tatuin, bármenynyire hasonló is. Ebben a környezetben menekült egy néger fiatalember, rohamosztagos egyenruhában, és az arcán páni félelemmel. A következő képen Solo kapitányt és Csubit láttam, a Millenium Falcon fedélzetén. Számomra megrázó volt Harrison Fordot ilyen öregen látni, még szerencse, hogy Csubi nem változott.. Az elhangzó mondat is érdekes: Itthon va-
11
Viszont az alkotói elfeledkeztek arról, hogy ebben az időben a Szovjetunió szövetséges volt. Mi egy szuperhős politikai motivációja? Egy Max Weber nevű társadalomtudós alapvető megállapítása, hogy az erőszak az állam monopóliuma. A szuperhősök tagadják ezt, és képesek ellenállni az állami erőszaknak. Tulajdonképpen önbíráskodást gyakorolnak. Ezt a helyzetet már Karinthy is megírta a Legenda az ezerarcú lélekről című novellájában. Ennek hőse mondja az Egyesült Államok elnökének: Engem el nem pusztíthat, meg nem ölhet ember vagy állat a Földön – és ön, az emberi jog ismerője jól tudja, hogy mit jelent ez: azt jelenti, hogy én viszont büntetlenül ölhetek meg és pusztíthatok el bárkit, akit akarok. Ugyanezt a helyzetet fejtegeti a Delejes halál című, szintén Karinthy novella. Mik a szuperhősök lehetőségei? Titkos szuperhős, mint Peter Parker, alias Pókember. Rejtőzködő szuperhős, mint Batman. Ellenséges szuperhős, mint X-men. Ez utóbbi a legvalószínűbb. Államilag támogatott szereplő, lásd Amerika kapitány. Vannak olyan szereplők, akik a hősökkel tartják a kapcsolatot. A személy vagy intézmény dilemmában a személy hátránya az esetlegesség. Lehet rosszindulatú, megszállott, vagy akár elmeháborodott is. A kapcsolattartó személyt megölhetik vagy megzsarolhatják. Ezért aztán a Pókember jól teszi, hogy senki nem ismeri a nevét vagy az arcát. Az egyik ilyen történetben szerepel egy mutáns minisztérium, de az együttélés ezzel együtt sem könnyű. Amerika kapitány regisztrálni akarja a szuperhősöket, ami nem túl jó ötlet. Ezek a mutánsok a Shield című sorozatban már intézményesített szerepet játszanak. Viszont ha Amerikának van szuperhőse, akkor lehet Indiának, Kínának, Japánnak vagy Oroszországnak is. Ez olyan eredménnyel járhat, mint a hidegháború idején a nukleáris
fegyverkezés. Elvileg persze ők is kiegyenlíthetik egymást. Örömmel közlöm, hogy nekünk is van szuperhősünk, de van ám! Éspedig részint a Rádiumember, részint pedig Turulfi. Mindegyikük eléggé szabványos kalandokat élt át. Ráaádás, hogy az intrikusnak igazán szép neve van, ő a Markoláb. Ami a Shield problémáját illeti, nem tudni, hogyan lehet kontrollálni őket? Persze le fogják tagadni a létezésüket, de ez hosszú távon nem megy. Kérdés az is, mi motiválja a szereplőket? A témának komoly irodalma van, ezek szerint a szuperhősök jobboldaliak és konzervatívak. Hol vannak a baloldali szuperhősök? Egy, szerintem túlzó megállapítás az, hogy Szupermen kifejezetten fasiszta. Batman pedig fizikai erőszakkal intézi el az ellenségeit. Teszi ezt a kiemelkedő személyiség jogán. Ráadásul a fizikai edzettsége mellett rengeteg szuperszerkentyűt használ. Nem csoda, hogy a rendőrség a nyomába sem ér, elvégre nincs sem Batmobilja, sem speciális páncélja, ezért jóval nehezebben küzd meg a bűnözőkkel. Ezzel befejeződött az előadás, és Tóth Csaba megkérdezte, van-e kérdés. Kérdezni ugyan nem kérdeztem, de megjegyeztem, hogy szerintem ezen történetek népszerűsége arra vezethető vissza, hogy az állami erőszakszerveztek lassúak és körülményesek. Ha valaki kilopja a pénztárcámat, és én megfogom a kezét, az illető feljelenthet személyes szabadság korlátozása miatt. Tóth Csaba erre azt mondta, hogy a dolog nem ennyire egyszerű, hiszen előfordulhat, hogy szegény szuperhőst megtévesztik, és pl. a tolvaj állítja, hogy tőle loptak. Azonkívül Churchillt idézte, miszerint a demokrácia a legrosszabb államforma, az összes többit kivéve. Szerintem ez csak arra vall, hogy sir Winstonnak nem volt pörös ügye sem Angliában, sem Magyarországon… Óhatatlanul eszembe jutott R. Daneel Olivav, aki szerint igazságról akkor beszélünk, ha az összes törvényt betartják. Igen ám, de később ő is tanult egyet s mást. A hetvenes években a sci-fi klubban is beszéltünk
12
erről egyszer, és arra a következtetésre jutottunk, ami így fogalmazható meg: ha valaki ilyen képességekkel rendelkezik, ne nagyon használja, csak akkor, ha saját maga, a családja, vagy az ország, ahol él, komoly veszélybe kerül. Ezután következett az 501 légió, továbbá a lázadók bemutatkozása, akik szemlátomást jól megértették egymást, és elszórakoztatták a közönséget. Miután itt nagyon sok jól kidolgozott jelmezt lehetett látni, Például Leia hercegnőt, pár birodalmi rohamosztagost, Luke Skywalkert (még megvolt mindkét keze), no meg a mamáját, Padmét. A kedves papa ezúttal hiányzott. Az előadó örömmel közölte, hogy ősz óta gyarapodott a létszámuk, pedig szabályos tagfelvételin kell részt venni a jelentkezőknek, érdekes módon ez bonyolultabb és hosszadalmasabb a lázadóknál, mint a birodalmiaknál, lásd a fentebbi előadást. Az újonnan felvettek közül megismerhettük Darth Malapith-et, Darth Maul női megfelelőjét, ő is fekete-vörösben pompázott, de szarvai azért nem voltak, szerencsére. Van korhatár is, 18 éven alul nem vesznek fel senkit, de vigaszul van Galaktikus Akadémia a gyereknek, ott nincs korhatár. Jelmezt is kaphatnak, ha kérnek. Ez volt az a perc, amikor odasúgtam a mellettem ülőnek, hogy a számukra az ewok jelmez lenne az igazi. A következő percben azt hallottam, hogy volt olyan szülő, aki már megvalósította ezt az ötletemet, az egész család örömére. A csapatuk sok jótékonysági célú rendezvényen vesz részt, idén gyereknapon is szerepelnek a Ligetben, és nemrégiben egy csontvelő átültetésen átesett gyereket látogattak meg. Neki az volt a leghőbb vágya, hogy láthassa ezt a társaságot, és ez teljesült is. Elnyerték a Disney cég engedélyét a klubjukhoz, van egy KeletEurópai szekció, ők is ide tartoznak, rajtuk kívül Ausztria, Horvátország és Románia is. Ha meghívják őket, természetesen ezen országokban is fellépnek. Aki keresi őket az a Csilalgokháborúja.hu cím alatt találja meg.
A következő előadás Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Star Wars címmel hangzott el. A mese csak a huszadik században lett gyerekműfaj, azelőtt inkább felnőtteknek szólt, Nem az a lényeg bennük, hogy sárkányok vannak, hanem az, hogy le lehet győzni őket. Az előadó a mesék és a filmsorozat közötti hasonlóságokat elemezte. Már a kezdet is jellemző, a mesékben ugyebár egyszer volt, hol nem volt, az SW-ben réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban a nyitó mondat. Egy tévésorozatban az volt a lényeg, hogy a mesehősök köztünk élnek, éspedig Maine államban. Ezek a történetek két szálból állnak, az egyik a jelenben játszódik, a másik pedig visszaemlékezés. Sajnos, ezt a sorozatot sem láttam, ezért csak leírom, amit hallottam. A történet alapja hasonló. Adott egy, illetve két hős, aki nem tudja, kicsoda is valójában, és fogalma sincs, mi vár rá. A sorozat hősnőjéről, Emmáról kiderül, hogy Hófehérke és a herceg lánya, Lukeról pedig az, hogy egy jedi lovag az apja. Luke inkább cselekvő hős, Emma belső fejlődésen megy keresztül, aztán szánja rá magát a tettekre. A továbbiakban megérkezik egy hírnök, aki elmondja a tudnivalókat, az egyik esetben R2-D2, a másikban Emma kisfia, akit örökbe adott. Az üzenet mindkét esetben egy hercegnőtől származik, aki bajba került, egy sötét erő tartja foglyul. Érdekes megfigyelni (és ezt képekkel is illusztrálta) hogy ha egy férfi főhős gonosz lesz, egyre kevesebb látszik belőle, ha viszont egy nő válik gonosszá, minél rosszindulatúbb, annál mélyebb a dekoltázsa. A negatív hősök annyiban is hasonlóak, hogy mindketten elvesztettek egy szeretett személyt, mindketten manipulatívak, és a valódi arcuk ijesztő. Hősből lettek gonoszszá, és ezzel Luke és Emma egyaránt kénytelen szembenézni. Mindkét történetben szerepel egy-egy sármos kalóz, akik antihősből lettek hő-
13
sök, és kölcsönadják a legjobban szeretett tulajdonukat, a hajójukat. Luke-t és Emmát egyaránt egy furcsa sereglet segíti győzelemre. Az egyiküket ewokok és droidok, a másikukat törpék és tündérek. Mindketten az apai kardot öröklik, és egyaránt fontos számukra a múlt feltárása. Az is mindegyikükre jellemző, hogy miután szembetalálkoznak a gonoszszal, nem ölik meg, hanem átállítják őket a saját oldalukra, a szülői szeretet miatt az antihősök megtérnek. Végül a befejezés: és boldogan éltek, amíg nem jön a folytatás… Következett a kockaasztal, ezen hét résztvevő szerepelt, Miután egymás szavába vágva beszéltek, és igen jól feladták a labdát a másiknak, veszem a bátorságot, és nem írom meg, ki mit mondott, csak általában ismertetem a témákat. Megbeszélték, hogy a Google azt tervezi, hogy háttérbe szorítja a nem túl fontos híreket, ezért aztán kéne egy szűrő, ami szűri a szűrőket. Értesültem arról is, hogy a spoiler szót valaki rontócra magyarította, és ez rögvest megtetszett. Használni is fogom, legföljebb senki sem érti. Megtudtam, hogy miután Niels Bohr megkapta a Nobel-díjat, egy sörgyár felszerelt a lakásában egy sörcsapot, amiből közvetlenül csapolhatott élete végéig. Ez megfelelő motiváció lenne az ifjú tudóspalántáknak. Örömmel tudatom, hogy az Avanger legújabb folytatása már túl van az egymilliárd dolláros bevételen Bezzeg az Amerika kapitány harmadik része csak kétszázmilliót hozott, sajnálták is szegényeket. A folytatásoknak alighanem az a lényege, hogy elfogy a koncepció. Erre jó példa a Holló, az első része jó volt, (nekem az se nagyon tetszett) a második és a harmadik egyre rosszabb. Az Őrzők megbukott a moziban, a Konstantin, a démonvadász sem volt sikeres. Bezzeg a Daredevil! Inkább a tévésorozatoknak van sikerük ilyen témakörben. Ami a Star Treket illeti, nincs róla újabb hír, alighanem mozifilm lesz
belőle, lehet, hogy űrkadétokkal, illetve a flottaakadémia tanulóival? Az eredeti szereplőkkel folytatódik az Xakták, ezúttal hat rész készül belőle. Nem egy beszélgető vallotta be, hogy az első részek jó néhány története nyomasztóan hatott rá, lásd pl. a gumiember története. Azóta viszont megedződtek. Van igény 68-10 részes minisorozatokra, ezek a kevesebb pénz, több ötlet jellemzi. Főleg az angolok jeleskednek ebben a műfajban. A filmek közül persze a legjobban a Star Wars újabb folytatását várjuk, ezúttal engem is beszámítva. A rendező számos hivatkozást épített be a történetbe, viccesen megjegyezte, hogy egy alkalommal felvillantja Jar-Jar Brinks csontvázát. Egyes pletykák szerint a Star Wars első variációja nem ilyen volt, de Lucas akkori felesége kedvelte a hős útja történeteket, és ő javasolta ezt a cselekményvázt. Elismerésem a derék hitvesnek! Az új film alapján, illetve a mellékszálakból 20-25 könyv is íródik. Ez viszont nekem több mint sok, ne nagyon számítsanak rám. Ha minimális igény és pénz van rá, a sorozatokat szívesen folytatják. A magyar példa rá az Egy óra múlva itt vagyok. Ennek záró részében lelövik a két intrikust, Oszit és Dezsőt. Csakhogy ebbe a színészek (Koncz Gábor és Bujtor István) nem akartak belenyugodni, ezért a lelövetésük után felpattantak és elfutottak. Ezt viszont a rendező helytelenítette, ezért aztán kompromisszumos megoldás született. Ha lesz folytatás, a nyitóképen azt látjuk, hogy az állítólagos halottak közül Dezső óvatosan körülnéz, Oszi pedig megkérdi: - Elmentek, Dezső bátyám? - De el ám, Oszikám! Ezzel meg is van a következő részek kezdete. Ezután kimentem egy kicsit levegőzni, és amikor visszamentem, megtudtam, hogy az utolsó előadás elmarad. Sajnálattal ugyan, de tudomásul vettem, és hazaindultam. -Pasztler Ágota-
14
Van képünk hozzá! Sci-fi és vizualitás. Tudományosfantasztikus képregények. Beszámoló az Írószövetség 2015 április 15-i rendezvényéről.
Bayer Antal kezdte a bemutatkozást, ő foglalkozik a képregényfordítással, a klasszikus és a mai művek kiadásával. Azzal az érdekes hírrel kezdte, hogy május 10-én lesz a 11. Budapesti Képregényfesztivál a Dürer kertben, jó néhány érdekes külföldi vendéggel. Harza Tamás a szuperhősökkel foglalkozik, főleg a Pókember terén szakértő, ő segít a mozifilmek esetében is. Kiss Ferenc, képregény gyűjtő, főleg az adaptációs képregényekkel foglalkozik, de gyűjti az SF műveket is, Dr. Süle Zoltán. Ő nem csak a képregényt és az SF-t kedveli, de azért gyűjtő, főleg a francia képregényekkel foglalkozik. Bayer Antal: Minden előadó akár egyedül is tudna két órán át beszélni a választott témájáról, de most kénytelenek lesznek kissé rövidebbre fogni a fejtegetést. A kérdés az, hogy mi az, amit csak ilyen formában lehet elmondani. A műfaj 1907-ben kezdődött Amerikában, egy vicces kis figura, egy módfelett jámbor alien szerepelt a képen, amint éppen lerobbant az autója. Úgy látszik, ez bárkivel előfordulhat. Az első folytatásos képregény, ami sikeres volt, az 1929-ben megjelent Buck Rogers történet. A tartalmát illetően kaland, illetve ponyva volt. 1934-ben megjelent a Flash Gordon képregényfüzet is. 1940-ben a Planet Comics kiadó már erre a műfajra specializálódott. Harza Tamás: Az első szuperhős 1938ban jelent meg, az Action Comics-ben, Igaz, egy idegen bolygóról jött, de a képességei csak fokozatosan bontakoztak ki, miután népszerű lett a műfaj kedvelői körében. Bayer Antal: Mennyire tekinthető ez scifinek? A főhős eleinte főleg azzal foglalatoskodott, hogy bájosan sikoltozó nőket mentett ki, ők általában idegen bolygókon kerültek veszélyes helyzetbe. Tamás: Eleinte nem ilyen volt, a képességei csak fokozatosan bontakoztak ki. Aztán összeismerkedett Batmannal, aki további ösztönzést adott a történetnek. Ami Batmant illeti, ő kütyümániás, minden technikai újítás érdekli, és szívesen hasz-
A találkozót Kovács Andrea szervezte, és ő vetítette az illusztrációkat, hiszen ezek nélkül nehéz lenne a képregényről beszélni. Előadók: Bayer Antal (Magyar Képregénykiadók Szövetsége), mint moderátor. Kiss Ferenc (Képregény Kedvelők Klubja) Magyar képregények. Dr. Süle Zoltán francia képregények Harza Tamás (Kingpin kiadó) Szuperhősök az amerikai képregénykultúrákban Az előadás elvileg úgy ment volna, hogy egyvalaki jut szóhoz, és ismerteti a rá eső érdekességeket, ezt egy darabig be is tartották, de a végén kötetlen beszélgetés lett belőle, a négy előadó remekül kiegészítette egymást, ezért aztán csak eleinte írom meg, ki mit is mondott, később ezt nem tudtam feljegyezni, de nem is túlzottan fontos.
15
nálja őket. Aztán jött Amerika kapitány, ő a háború szülötte, módfelett hazafias, pofont ad Hitlernek. Érthető, ha a háború után megszűnik. Bayer Antal: Amerika kapitány szerzői óvatosak voltak, ezért a hőst befagyasztották egy jégtömbbe, és a hatvanas években sikerrel kiolvasztották. A Zöld Lámpás misztikus történet, aminek a hőse szintén visszatért a hatvanas években. Marvell kapitány az űrbéli történetekben jeleskedett, nem túlzottan tudományos alapon. Dr. Süle Zoltán: A francia képregény Zig et Puce történetével indult, 1935-ben ők a XXI. században éltek, és a történet Verne hatását tükrözi. A szereplők tizenéves fiatalok. A történet lendületes, mert oldalanként jelent meg, és ezért minden lapra jutott egy kaland. Viszont nem annyira a két emberi szereplő lett népszerű, hanem Alfred, a pingvin, amit (vagy akit) a két fiú az Északi-sarkon szedett fel. Igaz, hogy pingvinek a Déli-sarkon élnek, de nem ez a történet lényege. Alfréd olyan sikeres volt, hogy az 1977-89 közötti időszakban egy, a képregényeknek adott díjat is róla neveztek el. Aztán következett Futuropolis, a jövő városa, már ahogy 1937-ben elképzelték a nagyvárosokat. Magyarországon 1937-ben jelent meg az első képregény, egy holdrakétában utaznak, a történet Verne hatását tükrözi. A Magyar Cserkész című újságban adták ki, az egyik képen egy bájos, de kissé csüggedtnek látszó kis robot üldögél, a széke alatt néhány lombik, a háta mögött elektromos eszközök. Nem olyan sűrűn, mint külföldön, de kiadtak néhány képregényt ebben az időszakban. A háború után 1956-ben jelent meg néhány képregényfüzet. Bayer Antal: Japánban 1952-ben jelent meg az első, saját készítésű képregényfüzet, aminek Astro Boy volt a hőse, akinek a megjelenése Walt Disney rajzfilmjeinek a hatását tükrözte. Ezt a műfajt Tezuka Oszamu kezdte, őt tartják az anime és a manga istenének. Sok rajzfilmet is készített. A háború utáni technikai
fejlődés hatott mind a történetekre, mind a stílusra. Manapság Japánban adják ki a legtöbb képregényt. Dr. Süle Zoltán: Franciaországban 1945ben a Reménység úttörői címmel jelent meg egy sorozat, ami nálunk is kapható volt. A történetnek nem egy hőse volt, egy tudóscsoport dolgozott a helyzetek megoldásán. A sorozat egyik darabja a Fantasztikus kert, ez műfaját tekintve inkább thriller, némi sci-fi beütéssel, és a Földön játszódik. Az alaphelyzet később más történetekben is visszaköszön. Bayer Antal: A képregényekhez jó szereplő kell. Kérdés, hogy engedték azt, hogy a francia képregény nálunk is megjelenjen? Dr. Süle Zoltán: Csere alapján, bár nem tudom, mit adtak ki Franciaországban. A képregény műfaj nem volt népszerű a háború utáni Magyarországon, inkább csak irodalmi adaptációkat jelentettek meg, főleg a Fülesben. Igaz, ezeket nagyon magas színvonalon rajzolták, Zórád Ernő vagy Korcsmáros Pál nagy nevek a szakmában. 1983-ban Kuczka Péter és Cs. Horváth Tibor kissé összekülönböztek a műfaj értékelésén, ez utóbbi támadta, hogy ez a műfaj egytől-egyig fércmű, Kuczka védte. Végül is hajlandók voltak együttműködni. Franciaországban Edgar P. Jacobs alkotott maradandót, az ő hősei, Blake és Mortimer, híresek lettek, A megjelent füzeteket Belgiumban is terjesztették. Dr. Süle Zoltán: Flash Gordon népszerű volt a háború alatt, utána nem, ezért befejezték, elvarrták a szálakat. Igaz, inkább rögtönözve, mint következetesen zárták le. Akkoriban inkább a sárga veszedelemmel foglalkoztak, ezeknek a történeteknek az egyik hőse fizikus, a másik pedig kém. Nem csak angol, illetve francia és japán képregények vannak, kiadnak ilyet spanyol vagy olasz nyelven is. A francia képregényben híres lett a Tintin kalandjai, ennek egyik részében a szépnevű főhős a Holdon is járt Az űrrakéta is kezd hasonlítani
16
a valóságosra. Maga a sorozat inkább detektív, illetve kalandtörténet. 1962-ben Franciaországban megjelenik a felnőtteknek szánt Barbarella. Ez a főszereplő független, kalandvágyó és erős jellemű nő. A történet további szereplői inkább jelképes figurák, Amerikában az 1950-es években a Weird Science 1950-ben jelentetett meg egy olyan képregényt, amiben öt UFO szálldos a Fehér Ház fölött. Az előtérben egy rádióriporter készít interjút két, módfelett ügynök kinézetű férfival. Az a legérdekesebb, hogy tudomást sem vesznek a hátuk mögött zajló légiparádéról, hiszen ez nyilván megszokott esemény lehetett. Ebben a műfajban jó néhány horror, illetve rémtörténet is megjelent, Néhány esetben nem írták ugyan le az LSD nevet, de elég jól ismertették a hatásait. Az öncenzúra sokszor ebben az esetben is fennállt. Aztán elkezdték keverni a műfajokat, pl. Batman az űrben. Jött a Fantasztikus Négyes, egy kitalált hősökből álló szupercsapat. Képességeiket egy űrbéli úton, a sugárzás hatására nyerték. Több szuperhősből álló csapattal dolgozik az Igazság Ligája, a csapat összetétele: Szupermen, Batman, Zöld Lámpás, Flash Gordon, Wonder Womam, Sólyomlány, Marsbéli Fejvadász. Érdekes összeállítás. H a harmincas évek voltak a képregény aranykora, akkor a hatvanas éveket tekinthetjük az ezüstkornak. Igyekeznek némi tudományos színezetet adni a történeteknek, például Pókember egyik ellenfele, a Keselyű gépe tranzisztorral működik. Ez mai szemmel elég nevetséges. Egyébként próbálnak lépést tartani a tudományos haladással, eleinte minden rosszat a sugárzás hatásaival magyaráztak, mostanában a génmanipulációval. Magyarországon 1956-ban Zórád Ernő rajzaival és Rónaszegi Miklós szövegével jelent meg néhány képregényfüzet, dr. Karafanda fogadása címmel, a Szivárvány könyvek sorozatban. Ez a sorozat jó néhány érdekes történetet közöl, ezek egyikét Örkény István, illetve Molnár Gábor írta. Nem is beszélve Karinthy Frigyesről.
Eredeti történetek voltak, jó rajzokkal. A Háry János című újságban érdekes formában jelent meg a képregény: egy oldal szöveg, egy oldal kép. A francia képregényben az 1970-80 években legnépszerűbb hősök az Idő hajótöröttjei című kiadványban szerepeltek. Egy szerelmespár eltéved az időben, és igyekszik hazatalálni. Végre egy olyan történet, amiben nem minden idegen gonosz. Érdekes, hogy az egyik szereplőt Zoltánnak hívják. Adam Valarian 1962-től egy újszerű történetet adott ki. Ennek a főhősei a XXVIII. században élnek, időrendőrök. A rendőrpáros egyik tagja egy olyan nő, aki eredetileg a XI. században élt, de aztán bekerült az időrendőrségbe, ahol kitűnően megfelelt, lévén erős és intelligens. 1967-től jelent meg Franciaországban a Luc Orient sorozat, ami eleinte kissé Flash Gordon utánérzésnek tűnt, de a történetek eredetiek és szellemesek voltak. Ebből a történetből tizennégy folytatást adtak ki, aztán abbamaradt, és nem sok sikerrel akarták feltámasztani. A Lone Sloane sorozat 1972-ben indult, ez tekinthető az új aranykornak a műfaj területén. A főszereplő inkább akcióhős, megbízásból és pénzért küzd. A képeket Philippe Druillet rajzolta, az ő képeivel jelent meg a Galaktika 16 száma. Aztán 1975-ben megjelent egy újabb sorozat, ami a La ville qui n’ existe pas (A város nem létezett) címet viselte. A szövegírója Pierre Christin, a rajzolója Enki Bilal, egy jugoszláv származású férfi volt. Nem egy képregényt kifejezetten arra a célra szánták, hogy elolvassák a metrón, majd kidobhatják. Nem ebbe a kategóriába tartozik Chantal Montellier munkája, aki a műfajban szokatlan módon, női rajzoló. A Les cités obscures füzetben olyan városállamok szerepelnek, amik csak nagyon lazán érintkeznek egymással. A L’incal noir címűben egy, a távoli jövőben játszódó történet, aminek egy magándetektív a főhőse. A rajzolóját felkérték a Dűne díszleteinek és jelmezeinek a ter-
17
vezésre, de ez a film végül nem valósult meg. Viszont néhány motívuma visszaköszön az Ötödik elem című filmben. Visszatérve Magyarországra, Kuczka Péter javaslatára és támogatásával megjelent a Négy békeszerető földlakó a Fülesben, az 1969 évfolyam 40-51 számában, Zórád Ernő rajzaival. Szintén ő rajzolta a Népszabadság 1970-es évfolyamában az Üvegváros című képregényt. Mindkettő szövegét Kuczka Péter írta. Ugyanő kiadott amerikai és francia képregényeket is. Fazekas Attila rajzolta Perseus kapitány történetét, ő először Pierre Barbet regényének (A psziborgok álmai) képregény változatában szerepelt. Először a Fülesben jelent meg, majd a Botond című képregényújságban. A Fülesben, 1998-ban jelent meg a Tranai képregény változata, Cserkuti Dávid rajzaival. Japánban előretört a manga, ennek a műfajnak Akira a legismertebb rajzolója. Angliában a felnőtteknek szánt Dredd bíró lett sikeres, ami kemény világot ábrázol, de nem hiányzik belőle az angol humor sem. Ezt a jól sikerült sorozatot az amerikaiak is átvették, ők is felnőtteknek szánták. Szintén nekik szánták az Utolsó férfi című képregényt, amiben egy járvány után kipusztul a Föld minden férfija és minden hímnemű emlősállata. Az egyetlen kivétel egy hétköznapi fiatalember, Yorick Brown. Próbálja megtalálni a helyét az új világban, de csöppet sincs könnyű dolga. Azt hiszem, még sok érdekességet láthattunk-hallhattunk volna, de lejárt az idő. menni kellett.
Bodrossy Félix, rendezte Vas Judit. A szereplők: Koncz Gábor, Gyulai Károly és Kárpáthy Zoltán. A film az 1970 őszén tartott trieszti sci-fi fesztiválon a kisfilm kategóriában első díjat nyert. Állítom, hogy megérdemelten. A forgatókönyv alapját képező novella, amit szintén Matos Lajos írt, megjelent a Forrás 1970 évi 3. számában. Azt hiszem, ha valaki a magyar sci-fi rövidfilmeket idézi fel az emlékezetében, elsősorban animációs filmek jutnak az eszébe, ezek közül is Foky Ottó zseniális filmjei, a Bizonyos jóslatok, illetve a Babfilm. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen mindkettő csodásan sikerült, szellemes alapötlet és nagyszerű kivitelezés jellemzi őket. Szívesen emlékszem rájuk, és boldogan nézem meg bármikor. Most, hogy utána olvastam Foky műveinek, csodálkozva állapítottam meg, hogy a szintén sci-fi kategóriába sorolható Ezüstmajom című rövidfilmet is ő készítette. Ez élőszereplős történet, egy, az űrből érkezett lény alkalmazkodási kísérletét mutatja be. Ha sikerül neki a tökéletes álca, nem várhatunk szép jövőt. Ezt csak háttéranyagként említem, noha megérdemelne egy hosszabb fejtegetést, hiszen a hetvenes évek a magyar animációs filmek nagy korszaka volt. Az Aréna című rövidfilmet majdnem negyven éve láttam, és ha még emlékszem, mi több, jól emlékszem rá, ez arra vall, hogy tetszett annak idején, és alaposan el is gondolkodtatott. A történet szerint három férfit egy labirintusba zárnak valaki, és figyelik a reakciójukat. A területet magas fal köríti, még átlátni sem lehet fölötte, nemhogy átmászni. A bennlévők kapnak ételt, italt, ruhát, és néhány fémtárgyat, amit próbálnak összerakosgatni, hátha sikerül létrát készíteni belőle. Sajna, az így elkészített létra túl rövid, nemhogy átjutni, még átnézni sem lehet a falon. A labirintus időről-időre kissé megnyílik, és egy ember bemehet, hogy megpróbáljon tájékozódni, jobb esetben kiutat találni. Csak az egyikük próbálja a homokba rajzolni azt, hogy merre járt a másik kettő nem nagyon tud
-Pasztler Ágota-
Aréna Magyar fantasztikus rövidfilmek Aréna. 24 perces rövidfilm. A forgatókönyvet írta dr. Matos Lajos, fényképezte
18
tájékozódni. Viszont sikerrel raknak össze egy gerelyfélét, no meg egy olyan háromágú szigonyt, amit a gladiátorok használtak az ókori Rómában. Valahonnan egy háló is kerül, amivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, legalábbis egyelőre. A három ember számára a bizonytalanság lehetett a legrosszabb. Nem tudták, hol vannak, mit akarnak tőlük, kikerülnek-e innen valamikor? Még abban sem lehetnek biztosak, hogy mennyi időt töltöttek el a helyen, hiszen nem volt órájuk, és állandó mesterséges megvilágításban telt az idejük. Az operatőri munkát dicséri, hogy ilyen körülmények között is sikerült a bizonytalan atmoszférát érzékeltetni. A történet érdekessége, hogy az utolsó perc kivételével senki nem beszél, az elhangzó pár mondatnál pedig nem látjuk a beszélőt. A szenvtelen hangszínből ítélve gépi berendezés szólhatott. Nem akarom részletesen leírni a cselekményt, mert szeretném, hogy ha sikerül valakinek megnézni, az újdonság erejével hasson rá. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik és értékelik a drámai helyzeteket, no meg némi pszichológiát is és a film vége után el is gondolkodnak a látottakon.
Impresszum AVANA SF Hírlevél XIV. évfolyam44. szám (130.) 2015.június Felelős kiadó: Avana Egyesület, 3100 Salgótarján Fő tér 5. Főszerkesztő: Garzó László (
[email protected]) Munkatársak: Pasztler Ágota Maruzs Éva Garzó László
Design: Heim Attila Szabadon terjeszthető
KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT! AJÁNLJA EGYESÜLETÜNKNEK ADÓJA 1%-ÁT! ADÓSZÁMUNK: 18635212-1-12 KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÁSÁT! SZÁMLASZÁMUNK: SALGÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET SALGÓTARJÁN 55400187-11032814 ÉVES TAGDÍJUNK 4000 FT
19
