A hipertónia epidemiológiája A kardiovaszkuláris betegségek évente több mint 15 millió ember haláláért felelősek a világon, s ezzel a mortalitási statisztikák élén állnak.
A hipertónia
Ezen belül a koszorúérbetegség az első, az agyi érbetegség a második leggyakoribb halálok. Mindkettőnek nagy jelentőségű („maior”) rizikófaktora a hipertónia. A felnőtt populáció 15-30%-a szenved hipertóniában.
Dr. Czopf László
Az idős korosztályban ez az arány eléri a 30-40%-ot. Ugyanakkor csak minden 2. hipertóniás beteget ismerünk fel, a felismert betegek közül is csak minden második kap kezelést és azok fele kap megfelelő kezelést. (Ez tehát csak kb. 12,5 - 25%-os hatékonyságú vérnyomás beállítást jelent a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban.)
Pécsi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika 2013. október 8.
Hiperinzulinémia
Inzulin rezisztencia
Diszlipidémia
A napszaki ingadozás (RR, vaszkuláris rizikó) AMI
30
Vérnyomás emelkedés
Mikroangiopátia
Szívinfarktus
25 20
Vazokonstrikció
Hirtelen halál
15
Fokozott szimpatikus aktivitás
Koronária károsodás
Angina pectoris
HH AP
10 5 0 2óra
4
6
8
10
12
14
18
20óra
Aktivált trombociták
Kamra hipertrófia
ABPM
Koronária hipertrófia Kamrai ritmuszavarok
A reggeli vérnyomásemelkedés kivédése fontos
Hirtelen halál
A vérnyomás osztályozása (WHO/ISH) Kategória
szisztolés (Hgmm)
„Fehérköpeny” hipertónia
diasztolés (Hgmm)
optimális vérnyomás
< 120
< 80
normális vérnyomás
< 130
< 85
magas normális vérnyomás
130-139
85-89
enyhe hipertónia (alcsoport: határérték h.)
140-159 140-149
90-99 90-94
mérsékelt hipertónia
160-179
100-109
súlyos hipertónia
180
110
izolált szisztolés hipertónia (alcsoport: határérték i. sz. h.)
140 140-149
< 90 < 90
- Definíció: Rendelői vérnyomás 140/90 Hgmm (több alkalommal) és 24 órás ABPM napi átlagérték < 125/80 Hgmm - Kivizsgálás:
- Teendő:
egyéb rizikófaktorok? esetleges célszervkárosodás? életmódváltozás (testmozgás, táplálkozás, rizikócsökkentés) rendszeres ellenőrzés gyógyszeres kezelés célszervkárosodás esetén
Ha a szisztolés és diasztolés érték különböző kategóriába esik, a magasabb érvényes. 2003 European Society of Hypertension - European Society of Cardiology Guidelines The Management of Arterial Hypertension
1
Hipertenzív sürgősségi állapot és hipertenzív krízisállapot
Szekunder hipertónia - Alvási apnoe - Parenchimás vagy vaszkuláris vesebetegség - A primer aldoszteronizmus gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk (az összes hipertóniás kb. 6%-a, terápiarezisztens hipertónia esetén ez akár 20% is lehet, nem mindig jár hipokalémiával) - Phaeochromocytoma - Cushing szindróma - Hyperparathyreosis - Intracranialis tumor - Coarctatio aortae ...
Definíció: - 210/120 Hgmm panaszok és tünetek nélkül = sürgősségi hipertenzió - 210/120 Hgmm célszerv károsodás tüneteivel = hipertenzív krízisállapot - Az ellátás alapelve a vérnyomás fokozatos csökkentése
A szisztolés vérnyomásválasz maximum-minimum értékei napi egyszeri antihipertenzív gyógyszer szedése mellett
Az antihipertenzív terápia célértékei
Minimum (maradék trough)
180
- 125/75 Hgmm: > 1 g/nap proteinúria esetén
placébó
- 130/80 Hgmm:
II. típusú diabéteszben, parenchimás vesebetegségben, stroke-on átesett betegeknél, igazolt koronária betegség esetén
Hgmm
160
140
Maximum (csúcs peak)
120
100
Antihipertenzív gyógyszeres kezelés egyensúlyi állapotban
adag
90
- 140/90 Hgmm: egyéb esetekben
7:00
11:00
15:00
19:00
23:00
3:00
7:00
mérési idő (h) Meredith PA.: J. Hum. Hypertens. 11: 39-43, 1997
Magas vérnyomás és kardiovaszkuláris kockázat A kezelt magas vérnyomásos betegek kardiovaszkuláris (CV) halálozása kétszerese a normotenziós egyénekének. Felelős faktorok: – társuló befolyásolható CV rizikófaktorok: kb. 30% – társuló nem befolyásolható CV rizikófaktorok és kísérőbetegségek: kb. 20% – nem megfelelően beállított hipertónia: kb. 50%
A vérnyomásmérés módja - Nyugodt körülmények között, pár perces pihenést követően - Legalább két alkalommal kell mérni 1-2 perces eltéréssel, nagy különbség esetén ismételt mérés szükséges - Standard, normál méretű mandzsetta használata javasolt (12-13 cm hosszú, 35 cm széles) általában, azonban nagyobb és kisebb méretű mandzsetta használata is szükségessé válhat (elhízás, anorexia esetén, gyermekkorban) - A beteg testhelyzetétől függetlenül a mandzsettát a szív magasságában kell felhelyezni - A szisztolés és a diasztolés RR meghatározása a Korotkoff féle I. és V. hang alapján történik - Első alkalommal a beteg mindkét karján ajánlott a vérnyomást megmérni az esetleges perifériás vaszkuláris betegségből adódó különbségek detektálása céljából. Ilyen esetben a magasabb vérnyomásérték a mérvadó. - Diabéteszes, idős betegeknél vagy egyéb, ortosztatikus hipotóniára hajlamosító állapotban a vérnyomást álló helyzetben, a felállást követő 1. és 5. percben is ajánlott megmérni (Schellong).
2
A vérnyomásmérés típusai 1. Orvosi rendelőben, vagy kórházi körülmények között mért vérnyomásértékek (referencia) 2. 24 órás ABPM vizsgálat megfontolandó, ha: - jelentős különbségek vannak a rendelői vérnyomások között - alacsony összesített kardiovaszkuláris rizikójú betegnél magas vérnyomásokat mérünk a rendelőben - jelentős különbség van az otthoni és a rendelői értékek között - hatástalannak tűnik a gyógyszeres kezelés - tudományos feldolgozást tervezünk 3. Otthoni vérnyomásmérés előnyei: - javíthatja a beteg compliance-ét - több információ áll rendelkezésre a kezeléshez lehetséges hátrányai: - a beteg szorongását válthatja ki - a betegek „önkezelése” gyakoribbá válik A különböző típusú vérnyomásmérések esetén különbözők a normálértékek.
Kórelőzmény, családi anamnézis 1. A hipertónia fennállásának időtartama, a magasvérnyomás súlyossága (max. értékek)
A normális vérnyomás felső határa a különböző vérnyomásmérési típusoknál (Hgmm)
sRR
dRR
Rendelői vagy kórházi
< 140
< 90
ABPM (24 órás napi átlag)
< 125
< 80
A beteg otthoni saját mérése
< 135
< 85
sRR: szisztolés vérnyomás, dRR: diasztolés vérnyomás, ABPM: Ambulatory Blood Pressure Monitoring = ambuláns vérnyomásmonitorozás
3. Rizikófaktorok - kardiovaszkuláris betegség/hipertónia egyéni és családi kórelőzménye - diszlipidémia egyéni és családi kórelőzménye
2. Szekunder hipertóniára utaló jelek - vesebetegség a családban (policisztás vese) - korábbi vesebetegség, recidív húgyúti infectiok, hematúria, NSAID abúzus (parenchimás vesebetegségek)
- diabétesz mellitusz egyéni és családi kórelőzménye - dohányzás - diéta, táplálkozási szokások
- palpitáció/fejfájás/verejtékezés/szorongás (phaeochromocytoma)
- túlsúly/elhízás
- izomgyengeség, tetánia (hiperaldoszteronizmus)
- sportolás, testmozgás
- gyógyszer/egyéb anyag szedése:
- személyiségjegyek
- orális antikoncipiensek - szteroidok, NSAID - eritropoetin - ciklosporin - amfetamin, kokain
4. Célszerv károsodások tünetei - agy, szem: fejfájás, szédülés, TIA, látásromlás, kognitív hanyatlás - szív: mellkasi fájdalom, palpitáció, diszpnoe, lábdagadás - vese: poliúria, szomjúság, niktúria, hematúria - perifériás artériák: claudicatio intermittens, hideg végtagok, fekélyek 5. Korábbi antihipertenzív kezelés - gyógyszercsoportok, típusok - hatásosság - mellékhatások, gyógyszerallergia 6. Családi, személyi, környezeti faktorok
Gyógyszeres anamnézis Korábbi antihipertenzív kezelés (heteroanamnézissel kiegészítve) beteg gyógyszerlistája beteg beszámolója gyógyszereiről gyógyszeresdobozok rokon gyógyszereket adagoló személy háziorvos egészségügyi dokumentáció - gyógyszercsoportok, típusok, adag - hatásosság - mellékhatások, gyógyszerallergia
3
Fizikális vizsgálat Szekunder hipertónia - Cushing szindróma jelei - Neurofibromatózis bőrjelei - feokromocitóma - megnagyobbodott vesék tapintása - policisztás vesebetegség - hasi zörejek auszkultációja – renovaszkuláris hipertónia - prekordiális, mellkasi zörejek auszkultációja - aorta betegség, coarctatio aortae Célszerv károsodások jelei - agy: arteria carotisok feletti zörej, motoros/szenzoros, kognitív defektusok - retina: szemfenéki abnormalitások - szív: ritmuszavar, szívzörejek, tüdő felett pangás, perifériás ödéma - perifériás artériák: hiányzó/csökkent/aszimmetrikus perif. pulzusok, hideg végtagok, iszkémiás bőrléziók, fekélyek
3. kiterjesztett vizsgálatok indokolt esetekben - szekunder hipertónia kizárása: - renin, aldoszteron, katekolamin, kortikoszteroid meghatározás - angiográfia, ultrahang, CT, MRI - komplikált hipertónia esetén: - részletes vizsgálatok: cerebrális/kardiális/renális szövődmények
Az esszenciális hipertónia kezelése Cél: szövődmények megelőzése (stroke, demencia, koronária betegség, akut koronária szindróma, szívelégtelenség, veseelégtelenség, retinopátia) „rizikóintervenció” nem gyógyszeres terápia: dohányzás, testsúly↓, Na-bevitel↓, diéta (halolaj...), alkohol↓, testmozgás↑, magatartásth. kombinációs gyógyszeres terápia: antihipertenzív szerek - egyéb gyógyszerek antihipertenzív szerek egymással
1. rutinszerű vizsgálatok - éhgyomri glükóz - összkoleszterin, HDL-koleszterin, (non-HDL-koleszterin) - triglicerid - húgysav - kreatinin - kálium - hemoglobin, hematokrit - vizelet általános és üledék vizsgálat - EKG 2. ajánlott vizsgálatok - echokardiográfia - carotis Doppler ultrahang vizsgálat - CRP - mikroalbuminúria (diabétesz esetén kötelező) - kvantitatív proteinúria, ha a tesztcsík pozitív eredményű - szemfenék vizsgálat
A tíz fő, halálhoz vagy rokkantsághoz vezető ok 1990-ben és előrevetítve 2020-ra 1990
2020
1 Alsó légúti fertőzés
1 Iszkémiás szívbetegség
2 Hasmenéses betegségek
2 Maior depresszió
3 Perinatális állapotok
3 Közúti balesetek
4 5 6 7 8 9 10
Maior depresszió Iszkémiás szívbetegség Cerebrovaszkuláris betegség Tuberkulózis Kanyaró Közúti balesetek Kongenitális abnormalitások
4 5 6 7 8 9 10
Cerebrovaszkuláris betegség COPD Alsó légúti fertőzések Tuberkulózis Háború Hasmenéses betegségek HIV
A hipertónia gyógyszeres kezelésének alapelvei lehetőleg hatékony kezeléssel kell kezdeni (compliance) (kp. súlyos, súlyos esetben kombinációval kezdeni) a legkisebb hatásos adagot alkalmazni (célérték) a lehető legkevesebb mellékhatást szabad okozni (alacsony dózisú kombinációk) a naponta egyszeri adagolás korszerű (compliance) alacsony dózis, majd fokozatos (kéthetenkénti) emelés elfogadható ár
4
Mit várunk az antihipertenzív kezeléstől? 1. Az individuálisan meghatározott célvérnyomás elérését 2. A érstruktura károsodás (vaszkuláris remodelling) mérséklését
A hipertónia kombinációs gyógyszeres kezelése A monoterápia az esetek jelentős részében elégtelen a célvérnyomásértékek eléréséhez (68%).
3. A kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásának vagy rosszabbodásának megakadályozását
Gyakran > hármas kombináció szükséges.
4. A célszerv károsodások csökkentését
Kezdetben kombinációs kezeléssel érdemes indítani: ≥ 160/100 Hgmm vagy magas kardiovaszk. rizikó + célérték < 140/90 Hgmm
5. A metabolikus károsodások befolyásolását Az életkilátások és az életminőség megtartását/javítását
Az antihipertenzív gyógyszerek csoportjainak kombinálhatósága
Az antihipertenzív gyógyszerek csoportjainak kombinálhatósága
Diuretikumok
Diuretikumok
AT1-receptor blokkolók
β-blokkolók
α-blokkolók
AT1-receptor blokkolók
β-blokkolók
α-blokkolók Kalcium antagonisták ACE gátlók
ACE gátlók
Az antihipertenzív gyógyszerek csoportjainak kombinálhatósága Diuretikumok
AT1-receptor blokkolók
β-blokkolók
α-blokkolók Kalcium antagonisták ACE gátlók
Kalcium antagonisták
Diuretikumok Tiazid diuretikumok: Hidroklórtiazid (HCT®, Hypothiazid) Clopamid (Brinaldix®) Tiazidszerű diuretikumok: Indapamid (Pretanix®, Rawel®) Chlortalidon (Hygroton®, Huma-Talidone®) Mineralokortikoid antagonisták: Spironolakton (Verospiron®, Aldactone®, Spiron®) Eplerenon (Inspra®) Egyéb káliumspóroló diuretikumok: Amilorid (Amilorid comp.®, Amilozid-B®) Triamteren Kacsdiuretikumok: (nem jó antihipertenzív szerek) Furosemid (Furosemid®, Furon®) Torasemid (Torem®) Etakrinsav (Uregyt®)
5
Diuretikumok Nem minden diuretikum használható! (kacs-, ozmotikus ø, mineralokortikoid blokkoló, egyéb K-spóroló, tiazid)
előnyösek lehetnek: + szívelégtelenségben + időseknél + izolált szisztolés hipertóniában hátrányosak lehetnek: – (II. típusú diabétesz mellitusz esetén) (alacsony tiazid dózis, indapamid) – (diszlipidémia esetén) – köszvény, hiperurikémia esetén
Béta blokkolók (BB) kötelezően alkalmazandók vagy előnyösek lehetnek: + stabil angina pectorisban szenvedőknél, miokardiális iszkémiában + miokardiális infarktuson átesett betegeknél (indikált) + tachiaritmiás betegeknél + szisztolés szívelégtelenségben (indikált) + (II. típusú diabétesz mellituszban) kontraindikáltak vagy hátrányosak lehetnek: – tüdőasztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén – II-III. fokú AV blokk esetén, <40/min brady. (kontraindikált) – (perifériás okkluzív artériás betegségben) – (diszlipidémia esetén) – (II. típusú diabétesz mellituszban)
ACE gátlók (ACE) kötelezően alkalmazandók vagy előnyösek lehetnek: + szívelégtelenségben és balkamra szisztolés diszfunkció esetén (indikáltak) + szívinfarktus után (indikáltak) + diabéteszes nefropátia esetén kontraindikáltak vagy hátrányosak lehetnek: – terhességben (kontraindikáltak) – kétoldali súlyos arteria renalis sztenózis esetén (kontraind.) – (hiperkalémia esetén) (különösen azotémia, mineralokortikoid antagonista alkalmazás esetén)
Béta blokkolók (BB) Kardioszelektív/Béta-1-szelektív: Metoprolol (Betaloc®) Atenolol (Tenormin®, Prinorm®, Atenobene®, Blokium®) Bisoprolol (Concor®, Coviogal®) Nebivolol (Nebilet®) (legerősebben kardioszelektív) Nem kardioszelektív: Propranolol (Inderal®, Huma-Pronol®) (hipertireózis, migrén, remegés, szorongás) Pindolol (Visken®) Bopindolol (Sandonorm®) Carvedilol (Dilatrend®, Talliton®, Coryol®) (alfa gátló hatása is van) (szívelégtelenség) Labetalol (alfa gátló hatása is van) (terhesség) Betaxolol (Lokren®) Nadolol Oxprenolol (Trasicor®) Chlorpropanol (Tobanum®) Timolol (glaukómában szemcsepp)
ACE-gátlók (ACE) benazepril (Lotensin®) captopril (Tensiomin®) cilazapril (Inhibace®) enalapril (Renitec®, Ednyt®, Xanef®, Berlipril®, Acepril®, Enap®, Meramyl®) fosinopril (Monopril®, Noviform®) lisinopril (Lisopress®, Prinivil®, Zestril®, Conpres®) perindopril (Coverex®, Armix®, Prenessa®) quinapril (Accupro®) ramipril (Tritace®, Ramace®, Delix®, Vesdil®, Corpril®, Hartil®) spirapril (Quadropril®) trandolapril (Gopten®) zofenopril (Zofipress®)
Angiotenzin receptor blokkolók (ARB) candesartan (Atacand®, Blopress®) eprosartan (Teveten®, Eprozar®) irbesartan (Aprovel®, Carvea®) losartan (Cozaar®, Lorzaar®) olmesartan (Olmetec®, Votum®, Benicar®) telmisartan (Micardis®, Pritor®) valsartan (Diovan®, Valsacor®, Provas®, Varexan®)
6
Angiotenzin II receptor blokkolók (ARB) előnyösek lehetnek: + ACE gátló okozta köhögés/intolerancia/allergia esetén + (diabétesz mellitusz/károsodott glükóz tolerancia) + (szisztolés szívelégtelenség esetén) kontraindikáltak vagy hátrányosak lehetnek: – terhesség esetén (kontraindikáltak) – kétoldali súlyos arteria renalis sztenózis esetén (kontraind.) – hiperkalémia kapcsán (különösen azotémia, mineralokortikoid antagonista alkalmazása esetén)
Calcium csatorna blokkolók (CCB) előnyösek lehetnek: + angina pectoris/miokardiális iszkémia esetén vasospasticus angina, Raynaud sy., pulm. art. hypert. + idősebb betegeknél + izolált szisztolés hipertónia esetén + (perifériás okkluzív artériás betegségben) + (asthma bronchiale, COPD esetén) kontraindikáltak vagy hátrányosak lehetnek: – (II-III. fokú AV blokkban, <40/min bradycardia - verapamil, diltiazem) (kontraindikáltak) – (szisztolés szívelégtelenség, balkamra diszfunkció esetén - verapamil, diltiazem)
Calcium csatorna blokkolók (CCB) Dihidropiridin típusúak (Nifedipin csoport): amlodipin (Norvasc®, Normodipine®, Cardilopin®, Tenox®, Amlipin®) felodipin (Plendil®, Presid®) (kifejezett vaszkuláris szelektivitás) isradipin (Lomir®) lacidipin (Lacipil®) lercanidipin (Lercaton®, Carmen®, Zanidip®) nicardipin (Cardene®) nifedipin (Adalat®, Corinfar®, Cordaflex®) nimodipin (Nimotop®) (lipofil, neurológiai alkalmazás) nisoldipin (Baymycard®) nitrendipin (Baypress®, Bayotensin®, Balodipine®, Unipres®) Benzotiazepin típusúak (Diltiazem csoport): diltiazem (Dilzem®, Diltan®, Blocalcin®) Fenilalkilamin típusúak (Verapamil csoport): gallopamil (Procorum®) verapamil (Verapamil®, Isoptin SR®, Chinopamil®)
Alfa blokkolók (AB) doxazosin (Cardura®) indoramin phenoxybenzamine phentolamine (Regitin®) prazosin (Minipress®) tolazoline urapidil (Ebrantil®) tamsulosin (Omnic®) (benignus prostata hyperplasia – BPH) terazosin (Hytrin®, Zayasel®) (BPH)
Alfa blokkolók (AB)
Egyéb vérnyomáscsökkentők
előnyösek lehetnek:
Centrális támadáspontú szerek (imidazolin receptor agonisták, centrális alfa-2 agonisták) clonidin (Catapres®), guanfacin (Estulic®) metildopa (Dopegyt®) (terhességi hipertóniában) moxonidin (Cynt®, Physiotens®), rilmenidin (Tenaxum®), Direkt hatású vazodilatátorok (sürgősségi hipertóniában) dihidralazin (Depressan®), hidralazin, nitroprusszid Na, minoxidil (Loniten®) (K-csatorna nyitó, NO-agonista) Renin inhibitorok – aliskiren (Rasilez®, Tekturna®)
+ prosztata hiperpláziában (BPH) + (károsodott glükóz tolerancia - IGT, metabolikus szindróma) + (diszlipidémia esetén) hátrányosak lehetnek: – ortosztatikus hipotenzió hajlam esetén
7
Milyen gyógyszert adjunk? (I.) szempontok: kor: fiatalokban idősek
– diuretikumok + CCB, BB, diuretikumok
rassz: feketék
– BB, ACE, ARB + diuretikumok és CCB
Milyen gyógyszert adjunk? (III.) társbetegségek: veseelégtelenség + CCB, (ACE, ARB) – BB – diur., kálium spóroló! hiperurikémia – diur. + CCB, ARB diszlipidémia + (AB) – diur., BB (nem szel., ISA –) hipertireózis + BB (propranolol) perif. art. érbetegség – (BB) + (CCB, AB)
Milyen gyógyszert adjunk? (V.)
Milyen gyógyszert adjunk? (II.) társbetegségek: ISzB (iszkémia) + BB, CCB, ACE MI után + BB, ACE, CCB (bradikardizáló, amlod.) – rövid hatású dihidropiridin szívelégtelenség + ACE, ARB, BB, diuretikum, mineralo. – CCB (kivéve amlodipin, felodipin), AB hiperkinetikus keringés, tachikardiák: + BB, CCB (br.) AV átvezetési zavar – BB, CCB (brad.), imid.ag., alfa-2 ag. + ret. AB, diuretikumok, CCB (dihidropir.) endotél diszfunkció + szöveti hatású ACE gátló BPH + AB
Milyen gyógyszert adjunk? (IV.) társbetegségek: diabétesz mellitusz, IGT + ACE, ARB + CCB, diur., BB – BB?, tiazid diur.? metabolikus szindróma + ACE, ARB + CCB, diur., BB – BB?, diur.? szorongás, tremor krón. tüdőbetegségben
+ BB (propranolol) – BB (kardioszelektív) + CCB, ACE, diuretikum
Milyen gyógyszert adjunk? (VI.)
terhességben: társbetegségek: + metildopa, labetalol, CCB, kardioszelektív BB (metoprolol) – ACE, ARB
Kétoldali súlyos arteria renalis sztenózis
– ACE, ARB
Hiperkalémiás tendencia – ACE, ARB, (K spóroló diur.)
8
Milyen gyógyszert adjunk? (VII.)
Milyen gyógyszert adjunk? (VIII.)
társbetegségek:
szubklinikus célszervkárosodások esetén:
izolált szisztolés hipertónia (időseknél) + CCB, diur., (ARB, ACE, BB)
LVH
glaukóma
+ BB
tünetmentes ateroszklerózis + ACE, CCB
szívelégtelenség
+ diur., BB, ACE, ARB, aldoszteron antagonisták
+ ACE, ARB, CCB
mikroalbuminúria
+ ACE, ARB
vesekárosodás
+ ACE, ARB
tünetmentes balkamra funkció károsodás + ACE
Milyen gyógyszert ne adjunk?
Előnytelen kombinációk
reserpin, guanethidin (perifériás alfa blokkoló) (depresszió, ortosztatikus reakciók, folyadékretenció, fekély)
azonos csoportba tartozó szerek
alfa-metil-DOPA (kivéve terhességi hipertónia)
általában BB és bradikardizáló CCB (verapamil, diltiazem csoport)
rövid hatású szerek (csak sürgősségi esetben)
A terápia időzítése
Kombináció más gyógyszerekkel
túl gyors csökkentés (?) acetilszalicilsav (antihipertenzív hatáscsökkenés?) A sürgősségi eseteket kivéve minimum két hetes lépésekben: dózismódosítás új szer beépítése
lipidcsökkentők NSAID (antihipertenzív hatáscsökkenés)
- maximális hatás fokozatos kialakulása, - mellékhatások elkülönítésének lehetősége, - megfelelő információ megszerzése a hatékonyságról
antikoagulánsok antiaritmiás szerek (CCB, BB)
9
Rizikócsökkentés A társuló rizikófaktorok kezelése Lipidcsökkentés 80 éves korig minden koronária betegnek, perifériás artériás érbetegnek, iszkémiás agyi eseményen átesettnek, stroke-on átesettnek és régóta fennálló II. típusú diabéteszesnek sztatint kell adni, ha az összkoleszterinszint > 3,5 mmol/l (135 mg/dl), és kb. 30%-os csökkenést kell elérni. Kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedőknek és közelmúltban felismert diabéteszeseknek, akiknél a 10 éven belüli becsült kardiovaszkuláris rizikó 20% sztatint kell adni, ha az összkoleszterinszint > 3,5 mmol/l (135 mg/dl).
Trombocita aggregáció gátlás Trombocita aggregáció gátlót, különösen kisdózisú acetilszalicilsavat kell adni kardiovaszkuláris eseményen átesetteknek, mert csökkenti a stroke és a miokardiális infarktus rizikóját (feltéve, hogy a beteg nem vérzékeny). Hipertóniásoknak kis dózisú acetilszalicilsavat érdemes adni (nagyobb mértékben csökkenti a miokardiális infarktus veszélyét a vérzést okozó mellékhatásokhoz képest) 50 éves kor felett, ha a szérum kreatinin szint emelkedett, vagy ha a 10 éven belüli becsült kardiovaszkuláris rizikó 20%. Hipertóniásoknál a kisdózisú acetilszalicilsav alkalmazását megelőzően a vérnyomást megfelelően be kell állítani.
Az ESC/ESH 2007-es hipertónia ajánlás újdonságai
A hipertónia kombinációs gyógyszeres kezelésének alapelvei eltérő hatásmechanizmus együttes antihipertenzív hatékonyság > egyenkénti együttes célszervvédő hatékonyság > egyenkénti egymás mellékhatásait lehetőleg mérsékeljék
Antihipertenzív vakcina (kísérleti stádium) Angiotenzin II ellenes antitestképződést indít el
A fehérköpeny hipertónia nem külön fogalom Félrevezető az „enyhe” hipertónia és a „mikroalbuminúria” megnevezés Nem a vérnyomáscsökkentő szer megválasztása lényeges, hanem maga a vérnyomáscsökkentés
Különösen hatékony a hajnali fokozott rizikójú periódusban
A vérnyomás célértékek elérése a fontos Egyénre szabott antihipertenzív, rizikócsökkentő terápia szükséges
Az antitestek felezési ideje négy hónap
A hipertóniás beteg kivizsgálása részletekbe menően tartalmazza a célszervkárosodások vizsgálatát is (új: boka-kar index, pulzushullám sebesség) „tünetmentes, szubklinikus célszervkárosodások” (mikroalbuminúria mindenkinél)
4-6 havonta egy oltás a napi tablettaszedés helyett
Kombinációs terápia a kezelés megkezdésekor is lehetséges, nem kell megvárni a monoterápia elégtelenségét
Nem függeszthető fel a hatás
Köszönöm a figyelmet!
© Helmuth Matzka
10
