Héjj Csaba A Hew nemzetség Gát és Lovasberény 16-19. századi történetében (Kutatási beszámoló)
A szerző a m a t ő r c s a l á d k u t a t ó , és elsősorban saját családját kutatta az O r s z á g o s Levéltár anya k ö n y v i m i k r o f i l m g y ű j t e m é n y é b e n . A n e m z e t s é g vagy m á s k é n t had m á s ágaira egy véletlen mozzanat vezetett: a k u t a t ó felügyelő filmellenőrzése s o r á n az O r s z á g o s Levéltárban a Bereg v á r m e g y e i U & С anyagban a H e é család tagjaira bukkant. U n g v á r i szakmai kiránduláson j u tott t u d o m á s o m r a , hogy a kárpátaljai a n y a k ö n y v e k e t itt őrzik a levéltárban. A további felada tom ezek t a n u l m á n y o z á s a lesz. A z interneten is t ö b b értékes adatot találtam. M u n k á m során felhasználtam m é g a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban megjelent Gát és Lovasberény k ö z s é g e k r ő l szóló m u n k á k a t . Ha egy családnév nagyon rövid, akkor k ü l ö n ö s e n sokféle jelentése és e r e d e t m a g y a r á z a t a le hetséges. A z eredeti Hew, Hev, H e é nevet, amelynek ejtése előbb H ő , k é s ő b b H é lett, a ma gyar n y e l v b ő l is lehet m a g y a r á z n i , de a koreai c s a l á d n e v e k között is igen gyakori а Н е е név. D á n i á b a n , H o l l a n d i á b a n , N é m e t o r s z á g b a n és m á s g e r m á n nyelvterületen szintén ismert a H e é név. A c s a l á d o m h a g y o m á n y a szerint a Héjjek M á r i a Terézia korában telepedtek le Lovasb e r é n y b e n , és hollandiai eredetűek. M á s v é l e m é n y szerint a család n é m e t o r s z á g i vagy auszt riai eredetű. Okleveles adatok s z ó l n a k arról, hogy hol és m i k o r jelennek meg a n e m z e t s é g tagjai Magyar országon. A z első adat, H e w Imréé, 1466-ból v a l ó . A z irat 1466. október 10-én kelt. Eszerint a Nyulak s z i g e t é n élő a p á c á k Esztergom megyei Chonok birtokán H e w Imre és j o b b á g y t á r sai, Labathlani M i h á l y fia Gergely és László fia A n d r á s egyik Chew-i j o b b á g y u k a t kegyetle nül m e g v e r t é k , j o b b á g y a i k egyik ö k r é n e k lábán az ereket felvágták, a m á s i k a t pedig elvitték és megették, t o v á b b á a panaszosok Chew-i b i r t o k á h o z tartozó területen akasztófát állítottak é s arra egy embert felakasztottak. 1
2
A z 1474. április 11-én és szeptember 4 - é n kelt iratban olvasható, hogy az ó b u d a i a p á c á k tiszttartói és j o b b á g y a i k az apácák m e g b í z á s á b ó l a Zond m e z ő v á r o s alatt és Erdewd m e z ő v á ros felett a Duna v i z é n lévő és a panaszos Erdewd m e z ő v á r o s h o z tartozó Thanya n e v ű dunai h a l á s z ó helyre törtek, é s ott Bálint ti teli prépost H e w M á r t o n halász- é s j o b b á g y t á r s a i t rész ben megnyilazták, r é s z b e n m e g v e r t é k , csónakjaikat, h á l ó i k a t és a náluk lévő összes holmikat e l v e t t é k . A 16-17. s z á z a d b a n tűntek fel a család k ö v e t k e z ő tagjai: 1522-ben Stephanus H é (Bács megye 2 8 ) , 1581-ben Paulus H e w (Tokaji uradalom 747). 1587. július 13-án Mező Tarcal-on említik H e w P á l n é házát, 1588-ban újra előfordul H e w Pálné neve, 1638 körül Heu S i m o n é (Gyalui v á r t a r t o m á n y 32), 1640-ben ekként: H e ú Simon fenesi bíró (Gyalui vártarto mány 64). 3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
Ma: Margit-sziget Emerico Hew-ről lásd M O L , Dl 16421.; SZAMOTA - Z O L N A I , 1902. M O L , D l 17601. SZABÓ, 1954. MAKSAY, 1959. Magyar Nyelv, 1953.485. 1963.297. JAKÓ, 1944. 119., 134.
A H e é n e m z e t s é g egyik c s a l á d á g á n a k k ö z p o n t i települése, G á t az 1552. évi a d ó ö s s z e í r á s szerint teljesen elpusztult, de a k ö v e t k e z ő é v b e n a feltehetően a m o c s á r v é d e l m é b e m e n e k ü l t lakosok visszatértek, és újjáépítették lakhelyüket. 1553-ban h ú s z család lakott G á t o n , ebben az é v b e n írták ö s s z e először a H e é hadból Ambrosiust é s Simont. A z 1466-ban szereplő Imre és az 1552-ben említett István B á c s m e g y é b ő l , esetleg a k é s ő b b G á t o n letelepült H e é hadból való. A n é m e t eredet itt sem kizárt, L a m p e r t s z á l l á s a település is a n é m e t telepesek miatt kap ta a B e r e g s z á s z nevet. A H e é családból többen is voltak Gát főbírái, í g y Ambrosius 1581-ben és 1597-ben, Joannes az 1616. és az 1625. évben, Mattheus 1632-ben, Stephanus 1635-ben, Gregorius 1636-ban. Georgius több é v b e n (1638, 1659, 1663, 1672, 1679), Demetrius 1690-ben és 1694-ben nyer te el a földesúr é s a falu b i z a l m á t . M á s t e l e p ü l é s e n is feltűnnek a család tagjai a főbírói tiszt s é g b e n , így p l . Deda k ö z s é g b e n Andreas 1611-ben, J á n o s i b a n pedig Nicolaus 1695-ben, m í g Joannes 1702-ben volt a k ö z ö s s é g első embere. A z 1598. évi d é z s m a - és házösszeírás szerint Bereg megye helységeiből G á t o n harmincan fizettek tizedet. A családfők s z á m a ö s s z e s e n 33 volt, m í g 24 h á z esett a d ó alá. 1649-ben Lorántffy Zsuzsanna ö z v e g y fejedelemasszony íratta össze uradalma j o b b á g y a i n a k vagyoni helyzetét. A b i r t o k á b a n lévő G á t o n ekkor 46 j o b b á g y o t , 51 fiút, egy lovat, 147 ökröt, 31 tinót, 96 tehenet, 453 sertést és 86 m é h k a s t jegyeztek fel. A k ö z s é g b ő l a m u n k á c s i v á r b a n szolgáló hetes drabantos k a t o n á k között H ő nevű is szerepel. 1679 őszén, a bécsi udvarral kötött fegy verszünet u t á n T h ö k ö l y serege U n g és Bereg v á r m e g y e településein - köztük G á t o n - kapott téli szállást. 1682-ben T h ö k ö l y utasítására összeírták a m u n k á c s i uradalmat, és i n t é z k e d é s e k e t tettek j ö v e d e l m e i n e k n ö v e l é s é r e . Ekkor m i n d ö s s z e 56 portát vettek számba. Z r í n y i Ilona t ö b b mint két évig, 1688. j a n u á r 17-ig v é d e l m e z t e M u n k á c s várát a császári-királyi katonai túlerő ellen. E k ö z b e n a v á r védői gyakran kicsaptak az ellenségre, és megtorolták a labancok fosz togatásait, amelyeket a v á r körüli településeken - így G á t o n is - elkövettek. 1703-1704-ben a m u n k á c s i uradalom területéről G á t faluból t i z e n h á r m á n k ü z d ö t t e k hajdú ként R á k ó c z i seregében, k ö z t ü k H ő János é s H ő Samu. 1705. szeptember 30-án R á k ó c z i meg erősítette a katolikus és p r o t e s t á n s rendek k ö z ö t t i megállapodást, amely a d ö n t ő e n r e f o r m á t u s sá vált Gát falu esetében is vallási m e g n y u g v á s t hozott. 1709 elejére az ország g a z d a s á g i e r ő forrásai szinte teljesen k i m e r ü l t e k . A z e l ő b b i évtizedek h á b o r ú i n a k n y o m o r ú s á g a i t ó l sújtott o r s z á g b a n kitört pestisjárvány t ö b b százezer embert pusztított el. 1709 nyarán a ragály m á r a fejedelmi székhelyen, M u n k á c s o n és a k ö r n y e z ő településeken - minden bizonnyal G á t o n is - szedte áldozatait. 1710 t a v a s z á n az o r s z á g egész területén m á r egy éve erősen dúló pestis mellett éhínség tört k i , amely újabb sok ezer áldozatot követelt, és a k ö v e t k e z ő é v b e n is tize delt a b o r z a s z t ó kór. A z e s z t e n d ő végére a s z a b a d s á g h a r c az ország északkeleti v á r m e g y é i b e , l é n y e g é b e n a R á k ó c z i - b i r t o k o k r a szorult vissza. M u n k á c s és a környékbeli falvak zsúfolva voltak az előretörő császári seregek elől m e n e k ü l ő kuruc k a t o n á k k a l . 1711-ben, a szatmári b é k e k ö t é s évében a hatalmas R á k ó c z i vagyont, köztük a m u n k á c s i v á rat a h o z z á tartozó v á r u r a d a l o m m a l együtt a b é c s i udvar elkobozta é s k o r o n a b i r t o k k á tette. Ez zel G á t falu is királyi tulajdonba került. A szatmári b é k e után a kincstár a m u n k á c s i uradalom kezelésével a szepesi igazgatóságot bízta meg, de az olyan m o s t o h á n végezte feladatát, hogy „az elszegényedett lakosokkal és elnyomorodott jobbágysággal ellátott" m u n k á c s i uradalom a k ö v e t k e z ő é v e k b e n alig hozott j ö v e d e l m e t . 1712-ben tovább pusztított a pestis, rossz volt a t e r m é s , a j o b b á g y o k bajait, ínségét pedig t o v á b b növelte az is, hogy gondoskodniuk kellett m é g az országot megszálló császári k a t o n a s á g ellátásáról. A z 1715-ben tartott első n é p e s s é g - ö s s z e í r á s latin n y e l v ű conscriptori k ö n y v é b e csak a csa ládfőket j e g y e z t é k fel. G á t o n ekkor t i z e n n é g y a d ó z ó személyt találtak, akik a m u n k á c s -
szentmiklósi u r a d a l o m t ó l mint földesúrtól b é r e l t é k földjeiket és kaszálójukat. K ö z ü l ü k tizen kettő volt colonus (telepes, földműves). A z összeírás szerint Joannes Héji ( H e é ) h é t köböl szántót és egy kaszás rétet, Joannes Héj ( H e é ) h é t k ö b ö l szántót, illetve kettő k a s z á s rétet, m í g Joannes H e é ( H e é ) hat k ö b ö l szántót, illetve fél k a s z á s rétet, Andreas Hev ( H ő ) pedig nyolc k ö b ö l szántót é s öt kaszás rétet használt. 1720-ban Bereg v á r m e g y é b e n újra felmérték a falvak lakosságát. G á t o n Joannes Heév (Heé) b i r t o k á b a n 6 pozsonyi m é r ő szántó és 2 k a s z á s rét volt, Andreas H e é v neve mellett pe dig 8 pozsonyi m é r ő szántó, valamint 1 h k a s z á s rét van feltüntetve. B e r e g s z á s z - V é g - A r d ó n ekkor h á r o m Joannes Heu n e v ű lakos szerepel. l
A földesurak a d ó - és terménybehajtó t ú l k a p á s a i n a k korlátozására 1767-ben M á r i a Terézia által kiadott úrbéri rendeletet Bereg v á r m e g y é b e n 1775. november l-jétől vezettek be. Ekkor G á t o n a H e é k k ö z ü l Andreast, Sámuelt, Stephanust, ö z v e g y Michaelist, ö z v e g y Joannest és Gregoriust (mindannyian j o b b á g y o k ) , valamint Joannes zsellért írták össze. A z u r b á r i u m alá írói között található H e é Stephanus, aki merthogy nem tudott írni, egy keresztet tett a neve fö lé. A z 1774-es beregszász-vég-ardói összeírásban Andreas, Joannes és Nicolaus Hej neve sze repelt. 1809-ben a gáti református eklézsia javainak leírásában is feltűnik n é h á n y H e é - ő s : „A Re kettyénél vagyon 3 darab föld, a három 5 vékás, ezek közül kettő egy barázdán vagyon, és en nek szomszédja Napkeletről: idősebb Bak István szántó földje, amely dűlő; Délről a Vég Mi hályé; Napnyugatról: a rekettye rétje; Északról idősb Héj György szántó földje amellj dűlő. A Harmadiknak szomszédja Napkeletről idősb Bak István dűlő szántó földje Délről: Idősb Héj András. A másik fordulóban vágynak ezek: először Kat ere hidjánál vagyon egy más mellett 2 szán tó föld, a kettő negyedfél vékás. Szomszédja, Napkeletről: Idősb Héj András dűlő szántó föld je. Másodszor a felmenő Dombon vagyon Lőrintz János földjei; Napnyugatról az Ország út ja. Északról idősb Héj János földje. Harmadszor a Temető alatt vagyon 12 Kaszásra való Kaszálló, amellj közép termésében meg terem 12 szekér szénát. Szomszédja Napkeletről Ki rály István 8 lépésnyi szántó földecskéje, Délről: a Pallagi András kaszállója; Napnyugatról a Falu Kaszállója és az idősb Héj János szántó földecskéje. Ötödször Szeg földje, más fél vé ka tengeri belé megyén. Szomszédja Napkeletről a nagy rét; Délről: Idősb Héj Mihály tenge riföldje; Napnyugatról a Rekesz; Északról: idősb Héj István tengeri földje. " A k ö z s é g b e n való lakásukra az alábbi forrásrészlet utal: „ Uraság Vendégfogadót építtetett és mind ez ideig is (bár ígéretben volt, vagy van) mást helyettek nem adott. Felső szomszédja a Falu Kaszállója. Alsó Héj Miklós, és az Ország Ut. Octavo: Akasztófa Sorjában vagyon egy szélben öt darab gazos föld, belé menne az öt darabba: Öt Köböl; most pedég szorosan tsak egy Köblös. Felső szomszédja Idősb Balázsi István. Alsó, Hej János. " A nagyobbik harang felirata a család A n d r á s n e v ű tagjának egyházi tisztségviselését örökí ti meg: „A Gáthi Reformata Ekklésia (ön) tette a maga költségével Isten dicsőségére 1802-ik Curátor Héj András. Jánosi ekklésiája 1808. esztendőben ". 1827-ben Andreas és Stephanus Héj B e r e g s z á s z - V é g - A r d ó n élt, m í g Josephus Hej - az 1828. évi o r s z á g o s összeírás szerint - G á t o n lakott, itt ő volt a falu leggazdagabb j o b b á g y a hat m é r ő földdel. A kimutatás szerint egyúttal neki volt a faluban a l e g n é p e s e b b a portája, ahol rajta kívül öt felnőtt személyt jegyeztek fel. H á r o m n e g y e d kaszás rétjén n é g y ökör legelt. Egy 1844-es b e j e g y z é s szerint „ Gát helysége közössége nevezetesen főbírája Héj István az uradalmi földektől el különözve s kizárólag használt földeikben háborítatásukat pana szolván... Heé István, Bak József és Heé János gáti lakosok az általuk önmaguk szükségére
vett egy hordó pálinkának, mi az illető uradalmi tiszt által tőlük elvétetett, visszaadattatásáért esedeznek. Folyamodók törvényellenes tettet követvén el, kérelmüktől elmozdítassanak"^ A z 1848-1849-es h o n v é d e g y l e t Bereg megyei tagjainak névsorát a millennium é v é b e n , 1896-ban állították ö s s z e . A j e g y z é k szerint Gátról h á r o m igazolt h o n v é d vett részt a szabad s á g h a r c b a n . A 68. s z á m alatt szerepelt H e é György, aki 1820-ban született Gáton, k ö z v i t é z k é n t harcolt, majd évtizedekig f ö l d m ű v e l é s b ő l élt szülőfalujában. A következő adat a családról a 20. s z á z a d elején t ű n i k fel: az 1920-as é v e k b e n a Szernye m o c s á r lecsapolásában Gátról részt vett egy j ó l ö s s z e s z o k o t t kubikus csapat, amelyben h ú s z h u s z o n ö t helybeli dolgozott. M u n k á j u k a t H e é Elek irányította, akiről m á r azt is tudni, hogy v i d á m , tréfálkozó e m b e r k é n t n é p s z e r ű v o l t k ö r n y e z e t é b e n . 1944. november k ö z e p é n Gátról is többeket deportáltak. K ö z t ü k volt H e é Á r o n (*1902), H e é Elek (*1903), H e é Gyula (*1901), H e é Ignác (*1908), H e é S á n d o r (*1912) is. M i n d a n y nyian mártírhalált haltak. А I I . v i l á g h á b o r ú b a n h o n v é d k é n t esett el a gáti H e é Vince, m í g H e é Ferenc honvéd ö n g y i l k o s lett 1947. augusztus 13án. Beregújfaluból H e é Gyulát (*1907), H e é Imrét (*1916), H e é Istvánt (*1922), H e é S á m u e l t (* 1919) és H e é S á n d o r t (*1911) deportálták. D e r c e n b ő l H e é Ferenc (*1909), H e é S á n d o r (*1892), valamint az elesett h o n v é d H e é József (* 1910) neve szerepel a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú szolyvai e m l é k m ű v é n . A helyiek e m l é k e z e t e szerint H e é M i h á l y beállt önkéntesként a cseh s z l o v á k hadseregbe. 9
L o v a s b e r é n y i források szerint oda a család tagjai az 1700 évek elején N é m e t o r s z á g b ó l j ö t tek mint telepesek. Héjj Ervin n é m e t o r s z á g i családkutatása alapján ú g y véli, hogy a heddesheimi listában szereplő adatok alapján megtalálta az első családbeli telepeseket: az 1296. s z á m o n Höh Johann Martint és feleségét, Gertrúdot, akik 1710. j ú l i u s 8-án kötöttek h á z a s s á got. A férj - l o v a s b e r é n y i halotti a n y a k ö n y v b e j e g y z é s é b ő l feltételezett - születési d á t u m a (1698 körül) azonban nem erősíti meg az azonosságot, mivel a h á z a s s á g k ö t é s idején ő m é g csak 12 év körüli lehetett. A heddesheimi listán az 1295. s z á m alatt is szerepel egy családtag: H e i m i c h H ö h e Johann fia, aki 1709. szeptember 16-án született. K á z m é r M i k l ó s nyelvész a H e é nevet magyarnak tekinti, szerinte a heves m e l l é k n é v b ő l s z á r m a z i k . G á t k ö z s é g történetét végigkísérve az a sejtés alakult k i bennem, hogy a lovas b e r é n y i Heé/Héjj család k ö z v e t l e n ü l G á t k ö z s é g b ő l eredeztethető. G á t története bizonyítja, hogy az elmúlt s z á z a d o k b a n a h á b o r ú s károk, j á r v á n y o k és éhínség által sújtott lakosság gyak ran menekült el. A korabeli vallási t ö r v é n y e k szerint a földbirtokos vallása határozta meg a j o b b á g y o k vallását, így birtokosváltás esetén vallást kellett volna váltaniuk. L o v a s b e r é n y b e pedig, amikor a Heister család 1719-ben eladta Franz Anselm Fleischmann császári é s királyi haditanácsosnak. A z új földesúr katolikus vallású telepeseket hozatott Németföldről, de a j ö v e v é n y e k között magyarok is voltak. K ö z t ü k - B o t l i k József szerint - a Bak had (azaz t ö b b család) érkezett elsőként, majd ő k e t k ö v e t t e a H é had, végül a K a c s ó h a d . A H ő / H e v / H e w n é v később H e é , majd H é formára módosult. A z 1720. évi összeírás szerint az itt élt h ú s z e g é s z telkes j o b b á g y és 46 h á z a s zsellér közül azok, akik újonnan betelepültek voltak, egy évi a d ó m e n t e s s é g g e l bírtak - b i z o n y á r a ezért nem k e r ü l t e k feljegyzésre az akkortájt oda települt H e é család tagjai sem. 1721-ben azonban m á r feltűnik az a n y a k ö n y v b e n az első helyben szü letett H e é családbeli, Joannes. 10
11
Varga János Hungarica-kutatása. (MOL, Bereg vármegye főispánjának iratai. 1844.) 9 DUPKA, 2004. 10 KÁZMÉR, 1993. BOTLIK, 2001. 8
1 1
L o v a s b e r é n y t 1730-ban 45 000 forintért Cziráky J ó z s e f g r ó f vette meg. N e m sokat t ö r ő d h e tett s z e r z e m é n y é v e l , mert az 1768-ban kelt források szerint a j o b b á g y o k egy része földjeit el hanyagolta és parlagon hagyta, sőt - elsősorban a n é m e t e k - el is h a g y t á k a települést, és a k e d v e z ő b b gazdálkodási feltételekkel kecsegtető b á c s k a i területekre költöztek. í g y V e p r ő d is fogadott be lovasberényi telepeseket, k ö z t ü k a H e é család tagjait is. 1 2
A H e é család m á s v i d é k e k e n élő tagjai közül a 18. század k ö z e p é t ő l p l . H e é Lajosról ma radt fenn írásos adat, aki tanító volt Hetyenben 185 l - l 852-ben, majd K i s b é g á n y b a n 1852-1855 között, végül G á t o n 1855-1859, Fejércsén 1859-1860-as t a n é v b e n , végül Rafajnafaluban 1 8 6 0 - t ó l . A Szabolcs megyei ágból H e é Lajos református csizmadia K i s v á r d á n született 1885. m á r c i us 6-án H e é Lajos és Erdélyi M á r i a g y e r m e k e k é n t . Fekete J á n o s r e f o r m á t u s földműves é s Totik Katalin 1891. október 4 - é n K i s v á r d á n született lányát, Esztert vette feleségül. Fiuk, T i bor a K i s v á r d a 1912. évi születési a n y a k ö n y v bejegyzése szerint 1912. j a n u á r l-jén jött a v i lágra. K é s ő b b Budapestre került, mint a H é e k közül sokan m á s o k is. 13
A családkutatás során eddig feltáruló adatok segítségével az ország határain innen és túl élő rokonokkal sikerült felvennem a kapcsolatot. A levéltári források és a H e é k által elmondottak alapján készül a család minden tagjára kiterjedő adattár és a leszármazási tábla, amely adalék kal szolgálhat a H e é n e m z e t s é g által lakott települések történetének a feltárásához is.
ADATTÁR (részlet)
14
A Heé hadból a 16-18. századi gáti összeírásokban szereplők Ambrosius:
1553, 1565,1570, 1571, 1576, 1577,
Nicolaus:
1578, 1580,1581, 1582, 1597. Simon:
1553.
Antonius:
1565, 1570,1571, 1576, 1577, 1580, 1581, 1582,1597.
Benedictus: Gregorius:
1594, 1597, 1598, 1599, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605.
Mattheus:
1594, 1597, 1598, 1599, 1601, 1602, 1603, 1605, 1610.
Martinus:
1565, 1570,1571, 1576, 1578, 1581,
1597, 1598, 1599, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1610.
1582, 1583,1597.
Joannes:
1599, 1603, 1611.
1565, 1570, 1571, 1576, 1577, 1580,
Michael:
1602, 1603, 1604, 1611.
1581, 1582,1583, 1597.
Joannes:
1616, 1620, 1621, 1623, 1624, 1625,
Michaelis:
1565.
Andreas:
1570, 1571,1576.
Margaretha:
1570.
Emericus:
1578.
Luchenar:
1578.
Mattheus:
1578, 1583.
Martinus:
1616.
Andreas:
1594, 1597,1598, 1599, 1601, 1602,
Thomas:
1616, 1620, 1621, 1623, 1624, 1625,
Michaelis:
1616, 1620, 1621, 1623,1624, 1625,
1632, 1635, 1638. Mattheus:
1632, 1635. Andreas:
1594, 1598, 1601.
Thomas:
1594, 1597,1598, 1599, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1610, 1611.
1 2
1 3
1 4
Veprovac, Ebersdorf, ma Kruscic (Szerbia) ZÁGONI, 2005. Mikrofilmes anyaggyűjtés alapján.
1616, 1620, 1621, 1623,1624, 1625, 1627, 1636, 1638.
1603, 1604,1605, 1610, 1611. Demetrius:
1616, 1621, 1624, 1625, 1626, 1627,
1626, 1627. 1626, 1627, 1634, 1635, 1636, 1638.
Stephanus:
1616, 1620, 1621, 1624, 1625, 1626,
Michaelis:
1627, 1634, 1635, 1638.
1663, 1664, 1665, 1669, 1673, 1674, 1675, 1679, 1680.
Antonius:
1621, 1624, 1625, 1626, 1627, 1632.
Gregorius:
1624, 1626, 16327, 1632, 1634. 1635,
Stephanus:
1664, 1665, 1669, 1673, 1674, 1675, 1677, 1678, 1679, 1680.
1638, 1644.
Petrus:
1669, 1673, 1674, 1677, 1678.
Nicolaus:
1624, 1644.
Andreas:
1673, 1675, 1677, 1678, 1680.
Mattheus:
1626, 1627, 1632.
Stephanus:
1674, 1675.
Ambrosius:
1632, 1634, 1635, 1636, 1638, 1644.
Petrus:
1674, 1675.
Georgius:
1634, 1635, 1636, 1638, 1644.
Andreas:
1681, 1687, 1690, 1691, 1692, 1693,
Michael:
1638, 1644.
György:
1659, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665,
Stephanus:
1681, 1686, 1690, 1691, 1692, 1693,
1694, 1695, 1716, 1725. 1694, 1695.
1666, 1669, 1672, 1673, 1674, 1677, Demeter:
Miklós:
1678, 1679.
Michael:
1659, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665,
Petrus:
1681, 1686.
1666, 1669, 1673, 1674, 1675, 1677,
Nicolaus:
1681.
1678, 1679, 1680.
Demetrius:
1686, 1687, 1690, 1691, 1692,1693,
Joannes:
1690, 1691, 1692, 1694, 1695, 1702,
Ambrus:
1694, 1695, 1696.
1659, 1661, 1665, 1669, 1673, 1674, 1677, 1678, 1679, 1680.
1681.
1659, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665,
1704, 1716, 1725.
1669, 1673.
Valentinus:
1725.
Máté:
1659, 1661, 1662, 1664, 1665.
Gregorius:
1725.
Miklós:
1659, 1661.
Georgius:
1725.
György:
1659, 1661, 1662, 1663, 1664, 1665,
Samuel:
1725.
1669, 1673, 1674.
Franciscus:
1725.
Kis György:
1662, 1663, 1664, 1665.
Michael:
1725.
Martinus:
1662, 1663, 1664, 1665, 1666, 1673, 1674, 1675, 1677, 1678.
Felhasznált források MOL, Dl.
Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár Felhasznált irodalom
BOTLIK, 2001. DUPKA, 2004.
JAKO, 1944. KÁZMÉR, 1993. MAKSAY, 1959. SZABÓ, 1954. SZAMOTA ZOLNAI, 1902. ZÁGONI, 2005.
Botlik József: Gát. Bp., 2001. Dupka György: „Keressétek fel a sírom...". Szolyvai emlékkönyv a „malenykij robot" 60. évfordulójára a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozata iról. 1944-1959. Bp.-Ungvár, 2004. Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára, X I V - X V I I . század. Bp., 1993. Urbáriumok, X V I - X V I I . század. Szerk. Maksay Ferenc. Bp., 1959. Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp., 1954. Szamota István - Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Bp., 1902-1906. Zágoni Á. Károly: A N . T. Beregi egyházmegye emlékkönyve. Közzéteszi Csatáry György. Nyíregyháza, 2005.
