A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011)

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA Hojdákné Kovács Eleonóra, Iván Krisztián Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.

Kivonat Hazánk fekvése, geológiai adottságai miatt jelentős termálvízkészletünk, melynek összetétele, minősége sok esetben alkalmas ásványvízzé, gyógyvízzé minősítéshez. Ugyanakkor éppen a geológiai adottságokból fakad a termálvízkészleteink utánpótlódásának korlátozottsága is. Éppen ezért nagyon fontos ezen „vízkincsünk” körültekintő, takarékos használata, hasznosítása, és egyben mennyiségi valamint minőségi védelme is. A hatályos jogszabályok a nemzetgazdaság érdekeinek és az Európai Unió elvárásainak megfelelően szabályozzák a felszín alatti vízhasználatok engedélyezését és védelmét. A növekvő hévíz-, ásvány- és gyógyvízigények, ill. a felhasználás növekedése is szükségessé teszi az átgondolt és kiszámítható vízgazdálkodást. Az e szakterületen az észak-magyarországi vízügyi hatóságnál összegyűlt tapasztalatok és felmerülő kérdések rövid áttekintésére teszünk kísérletet az alábbiakban.

Rövid előzetes A jelenlegi ásványvíz-, gyógyvíz- fogalommeghatározás alapján megállapítható, hogy mind az ásványvíz (természetes ásványvíz), mind a gyógyvíz kategóriában lehetnek hévizek és hidegvíznek minősülő vizek egyaránt. Előadásunkban – tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlatban hazánkban és illetékességi területünkön is elsősorban ezek előfordulása, hasznosítása jellemző, és a köztudatban is elsősorban erre asszociálunk – termálvizekkel, valamint ásványvízzé és gyógyvízzé minősített termálvizekkel foglalkozunk. Ide soroltuk azokat a termálkarsztos előfordulásokkal kimutatottan kapcsolatban lévő vizeket is, melyek hőmérséklete éppen a termálvizes határérték (30 °C) körül ingadozik.

1. Bevezetés Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elsőfokú vízügyi hatóságként a hévíz-, ásvány- és gyógyvízhasználatokkal kapcsolatban elsősorban az engedélyezési, ellenőrzési feladatokat látja el, valamint a hidrogeológiai védőidomok, védőterületek kijelölését végzi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészének, Heves megye nagy részének, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 3 településének területén. Az 103

Hojdákné Kovács Eleonóra, Iván Krisztián

illetékességi területünk változatos földtani és vízföldtani felépítéséből adódóan a felszín alatti vízhasználatok, ezek között hévíz, ásványvíz és gyógyvízkészletek is változatosak: termálvízbeszerzésre karsztos vízadóból és porózus összletekből, forrásokból, negatív és pozitív nyugalmi nyomásszintű kutakból egyaránt vannak példáink. Területünkön összesen 6 db termálvíztest van, ebből 3 karsztos, 3 porózus víztest. Az adottságok különbözőségének megfelelően a problémák is változatosak és szerteágazóak.

2. Az engedélyezett hévíz-, ásványvíz- és gyógyvízhasználatok, védőidomaik áttekintése illetékességi területünkön A Felügyelőség nyilvántartásában 50 db engedélyezett termálvizet hasznosító objektum szerepel. A vízgazdálkodási nyilvántartást vezető ÉKÖVÍZIG 2007-ben 64 db hévizet feltáró objektumról adott számot, az általunk közölt érték a jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező kutakra, forrásokra vonatkozik. A hiányzó objektumok szénhidrogén kutatófúrásból vagy szerkezetkutató fúrásból visszamaradt kutak, továbbá olyan, vízjogi létesítési engedéllyel épített kutak, melyeket víztermelésbe ezidáig nem állítottak be, használaton kívüli vagy megfigyelő létesítmények. További 11 db hévízkút kivitelezésére van érvényes vízjogi létesítési engedély (ebből 1 db visszasajtoló kút) és több új vízbeszerzés elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik, vagy vízjogi létesítési engedélyezési eljárása folyamatban van. A hasznosított hévízkutak, -források közül jelenleg 14 db vize van gyógyvízzé minősítve, további 7 db objektumnál az „ásványvíz” megnevezés használata engedélyezett. Az engedélyezett összes termálvíztermelő kapacitás 8.121.583 m3/év. Ebből az ásványvízzé és gyógyvízzé minősített hévízkészlet megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás és minőségi védelem biztosításának jogi szabályozása terén az elmúlt években a kérdéskör fontosságát felismerve számos jogszabály, jogszabály módosítás született. A vízbázisvédelemmel kapcsolatban alkalmazott legfontosabb jogszabály a jelenleg hatályos 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, mely a védelmet biztosító tiltások, korlátozások elrendelésére vonatkozó részletes szabályokról rendelkezik. A kormányrendelet értelmében a hidrogeológiai védőidomok, védőterületek kijelölése csak közcélú vízbázisokra kötelező, ugyanakkor e rendelet alapján biztosítható az ásvány- és gyógyvízkutak, -források vízbázisainak védelme is. Ugyancsak védőterület (ill. több zónából álló védelmi rendszer) szükséges a 104

A hévíz-, ásvány- és gyógyvízgazdálkodás kérdései hatósági szemmel, kiemelten Egerszalók-Demjén...

közfürdők vízellátását biztosító kutak és források védelméhez (121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet).

1. ábra. A jelenlegi joggyakorlat szerint az ásvány- és gyógyvízkutak védőidomának tervezése a minősítő határozatot kiadó ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal előírása alapján (vagy az előírásnak való megfelelés érdekében) történik, ugyanakkor a minősített ásvány- és gyógyvizek számát és a lefolytatott kijelölési eljárásokat összevetve az a tapasztalat, hogy a védettség igazolása általában elegendő, a védőidom kijelölésére nem minden esetben kerül sor. A hévízkutaknál, különösen a gyógyvízzé is minősített hévizeknél a vízbázis védelme ugyanakkor fokozottabb mértékben beruházói igény, ami a tulajdonos, üzemeltető számára is szükségessé teszi a védőidom kijelölését. Fontos megemlíteni, hogy a védőidom kijelölése a hatályos jogszabály alapján alapvetően a vízkészlet minőségi védelmét szolgálhatja. Figyelembe véve, hogy termál gyógyvíznél a vízadó általában nagy mélységben és/vagy feláramlási zónában helyezkedik el, a minőségi védelem főként mélyfúrások, esetleg bányászati tevékenység kedvezőtlen hatásainak megelőzése érdekében lehet szükséges. A vízminőség védelménél a gyakorlatban sokkal inkább van (lenne) igény tulajdonosi, üzemeltetői részről a vízmennyiség védelmére, a vízhőmérséklet fenntartására. Különösen igaz ez a Délnyugati-Bükk térségére. A termálvíz, ásvány- és gyógyvízhasználatokra vonatkozóan érvényben lévő védőidom határozatokat az 1. táblázat tünteti fel (van olyan ásvány-és gyógyvíztermelő létesítmény, amelyre vonatkozóan a védőidom kijelölésére még a kormányrendelet hatályba lépését megelőzően került sor, a táblázat ezeket is tartalmazza).

105


1. táblázat. Ásványvízkutak, -források megnevezése és védőidomaik. Objektum Határozat Eger, Szent József forrás folyamatban Miskolc-Tapolca termálkút 20.540/1987. Sárospatak-Végardó III. 955-1/2011. 12.912-7/2005 Tiszaújváros (T-5, II. kút) Gyógyvízkutak, -források védőidomai Objektum Bogács I. és II. sz. kút Bükkszék Demjén Kenderföldi Demjén Hegyeskő völgyi Eger, forráscsoport (Tükör-forrás, Strand I., Bárány uszoda) Egerszalók De-42/A Mezőkövesd I/A, II. Tiszaújváros T-4

Határozat H-6978-6/2003. 6862-12/2007., mód.: 1260-4/2008. 1848-10/2010. folyamatban folyamatban H-559-96/2004., mód.: 10/2007. és 565-8/2011. folyamatban

2574-

12.912-7/2005

A védőidommal rendelkező ásvány-gyógyvíz termelések mennyiségi megoszlását az 2. ábra mutatja.

3. Az engedélyezési, védőidom kijelölő eljárások során gyakran jelentkező kérdések, problémák: • A vízbázisok, elsősorban a karsztos vízadók megfelelő ismeretének hiánya, ebből fakadóan a rendelkezésre álló hévízkészlet mennyiségének, utánpótlódási viszonyainak meghatározásában rejlő bizonytalanságok. Ezek bővítése egy-egy beruházó, vállalkozó anyagi lehetőségein túlmutatnak, egy konkrét engedélyezési eljárás során a kérelmezőtől nem várható el. • A hévízhasználati igények a vízadók kellő ismeretének hiányában a jelenlegi ismeretességi szinten már feltárt területekre koncentrálódnak (Eger, Egerszalók, Bogács, Miskolc) ugyanakkor kihasználatlan, elsősorban szénhidrogén kutatásból visszamaradt objektumok vannak területünkön, pl. Dél-Borsodban.

106


2. ábra. • A hévízadók megismerésére szolgáló monitoring kialakítása, tartós üzemeltetése a nagy települési mélység, költségek miatt megfelelően nem biztosíthatóak. • A korlátozott utánpótlódással rendelkező vízadóknál a tartós üzemi víznyomásszint kialakulása, az egymásrahatások vizsgálata hosszabb időt venne igénybe. Ez hasznosítás nélküli termálvíz elengedést jelent, ami mind felszín alatti vízgazdálkodási, mind felszíni vízvédelmi szempontból problémás. • Az új vízhasználat hatása az érdekeltek együttműködése nélkül nem vizsgálható. • A hatályos vízbázisvédelmi kormányrendelet alapján a hévízhasználatoknál fontos mennyiségi védelemre vonatkozó kijelölésre csak korlátozottan van lehetőség. A kormányrendelet alapvetően a vízminőség védelemre vonatkozóan adja meg a szakmai szempontokat, számítási módokat, a mennyiségi védelemre vonatkozóan különösen karsztos vízbázisok védelme tekintetében korrekt módon nem alkalmazható. • Le lehet-e zárni a pozitív kutakat, vagy meghatározott mértékű túlfolyást folyamatosan biztosítani kell? Utóbbi esetben engedélyezhető-e hasznosítás nélküli víztermelés? Erre vonatkozóan a szakértői vélemények megoszlanak. • Sok esetben a hévízhasznosítást a komplex hasznosítás igénye nélkül tervezik.

107


Megemlítünk továbbá egy, a hatályos jogszabályok alapján problémás eljárásjogi kérdést is: Az ásvány- és gyógyvízzé minősítéshez a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet értelmében „teljes körű” vízvizsgálat szükséges, azonban jelenleg jogszabály nem rögzíti ezeket a vizsgálati paramétereket. A gyakorlatban a vízvizsgálatokat a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendeletben az alapállapotvizsgálatra előírt paraméterekre végzik el, azonban tárgyát tekintve az utóbbi jogszabály csak víziközművekre vonatkozik. További probléma, hogy a víztermelő létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyében meg kell határozni a vízkészlethasználati járulék alapját képező víztípust (termálvíz, gyógyvíz). Ez azonban minősítés hiányában az engedélyezés során nem lehetséges. A minősítés feltétele ugyanakkor az, hogy a víztermelés érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen. Az általánosan ismertetett kérdéskörök mellett a konferencia helyszínéhez igazodva kitérünk Egerszalók-Demjén(-Eger) térségének gyógyvízhasználatával kapcsolatos néhány kérdésre is. A fentebb felsorolt problémák a térségben szinte kivétel nélkül előfordulnak, ezért a helyi hévízhasznosítások sajátosságainak rövid áttekintését követően a térségben felmerülő további kérdéseket emeljük ki.

4. Egerszalók-Demjén(-Eger) térségének termálvízhasználatai A jelenleg nyilvántartott térségi termálvízhasználatokat a 2. táblázat foglalja össze: 2. táblázat. Objektum megnevezése Eger AT-8 Eger AT-10 Egerszalók De-42 Egerszalók De-42/a Demjén Hegyeskő-völgyi Demjén Kenderföldi Demjén 0184/77 hrsz. Eger, Tulipánkert utcai Eger, Bárány uszoda forrása Eger, József forrás aknakút Eger, termál strandfürdő forrásai

108

Üzemeltető Heves Megyei Vízmű Zrt. Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Demjén Termál Fürdő Kft. Villgépszer Kft., Hajdu Index Kft. Egri Korona Borház Kft. Villa Völgy Kft.

Lekötött vízmennyiség 416 000 m3/év 0 105.850 m3/év 803.000 m3/év 181.857 m3/év 125.000 m3/év 175.000 m3/év 20.000 m3/év 196.566 m3/év

Eger Termál Kft.

132.196 m3/év 178.437 m3/év


Objektum megnevezése Eger, Török-fürdő forrásai Eger, Török-fürdő alatti kút Eger, Szent József kút Eger, Petőfi téri vízmű I., III. sz. kút

Üzemeltető

Lekötött vízmennyiség 128.880 m3/év 72.000 m3/év

Heves Megyei Vízmű Zrt.

17.520 m3/év

Heves Megyei Vízmű Zrt.

1.350.000 m3/év

a gyógyvíz vastag, az ásványvíz vastag dőlt, a tervezett kút dőlt betűkkel szedve

A jelenleg is üzemelő térségi hévízkutak közül az elsőket (Egerszalók De42, Eger AT-8, -10) az Eger környéki szénhidrogénkutatás keretében létesítették az 1960-as évek első felében, azonban a megfelelő hasznosítás, ill. engedélyezettség érdekében érdemi intézkedések csak az ezredforduló után történtek. A térség termálvízhasználatait triász és eocén korú karsztos vízadók táplálják, a hasznosított vízkészlet a Bükk termálkarszt víztesthez tartozik. A hévíztermelő objektumokat pozitív nyugalmi és üzemi nyomásszintek jellemzik, a térségben szivattyús hévíztermelést a Felügyelőség nem engedélyezett. Az első hévíztermelések nyersanyagkutató fúrásokból történtek, EgerszalókDemjén térségében (Észak-Magyarországon egyedülálló módon) a szénhidrogén termelés a korábbi évtizedeknél lényegesen kisebb mértékben ugyan, de jelenleg is folyik. A térségben a termálvízigény, főként az új vízbeszerzési lehetőségek iránti igény az utóbbi években folyamatosan növekszik, a problémák is elsősorban ebből adódóan jelentkeznek: A földtani felépítésből eredő bizonytalanságok a vizsgált karsztos vízadóban a porózus összleteknél komolyabb fejtörést okoznak a beruházónak, tervezőnek és az engedélyező hatóságnak egyaránt. A már feltárt területen, a meglévő kutak védőidomain a rendelkezésre álló (hasznosítható) vízkészlet nagyságából, a meglévő hévízkutaktól távolodva pedig a földtani felépítésből eredő bizonytalansággal kell számolni. A vizsgált térségben további problémát okoz, hogy az eddig rendelkezésre álló vizsgálati eredmények szerint az egerszalóki termálvízhasználatok összefüggésben vannak a több száz éves fürdőkultúrájáról ismert Eger, fürdőkörnyéki forrásokkal. Erre tekintettel Egerszalók térségében a víztermelő kapacitás növelésére vonatkozó kérelemnél jelentős területre kiterjedő, regionális jellegű modellvizsgálatok igénye merül fel. Az eddigi szakértői vizsgálatok megállapításai alapján a térségben a pozitív nyomásszintek fenntartása szükséges, ami a kitermelhető vízmennyiségeket 109


korlátozhatja. Nincs azonban meghatározva a szükséges nyomásszintek konkrét értéke. A vízgazdálkodási érdekből fontos komplex hasznosítás igénye a vízkőválásra hajlamos vízkészlet következtében számos műszaki problémát vet fel. További megoldásra váró feladatként jelentkezik a térségi, a termálkarszt nyugalmi nyomásszintjét észlelő „közös” (az egyes vízhasználóktól független, állami fenntartású?) monitoring megvalósítása. Az új termálvízkutak esetében a vízjogi létesítési engedélyezés és a térség már meglévő vízhasználatainak védelme összekapcsolódik. Az új vízbeszerzések felvetik a meglévő hidrogeológiai védőidomok felülvizsgálatának szükségességét is. Már eddig is több hidrogeológiai védőidom lehatárolása, ill. kijelölése történt meg, melyeket a következő átnézetes térkép szemléltet (a meglévő és tervezett meleg és langyosvizes karsztkutak és források helyét ● jelzi (3. ábra)). Amint az a térképen látható, a térségi védőidomok részben átfedésben vannak. A Felügyelőség által kiadott határozatok az egyes vízkivételek teljes hidrogeológiai védőidomait kijelölik, figyelembe véve, hogy a védelmet adott vízbázis érdekében kell biztosítani. A termelt vízmennyiségek növelésével az átfedésben lévő területek (térrészek) változhatnak.

5. Összefoglalás Az országos tendenciának megfelelően térségünkben is érzékelhető a lakossági ivóvízfogyasztás, ebből eredően a karsztból folytatott ivóvíztermelés hozzávetőleg két évtizede kezdődött csökkenése. Ennek eredményeként, továbbá az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében ezidáig az 1990-es évek elején felvázolt lehetőség, a termálforrások elapadása nem következett be. Ugyanakkor a termális vízadókból, különösen a karsztrendszerből tartósan kitermelhető vízmennyiséget továbbra is a sokévi átlagos beszivárgás határozza meg, ezért az átgondolt, takarékos hévízgazdálkodás és -védelem fontosságát a jövőben is szem előtt kell tartani. Előadásunkban nem foglalkoztunk a hévíztermeléssel tervezett kizárólag geotermális energiahasznosítás kérdéskörével. Illetékességi területünkön egyre nagyobb igény jelentkezik erre, ami elsősorban a termálvizek hőmérsékleti viszonyai és a hőmérséklet változásból adódó vízminőség változás problémáját veti fel. A kérdéskör megfelelő jogi szabályozását mielőbb meg kell oldani, a hatások átfogó értékelésére a még hiányzó szakmai tapasztalatok birtokában a jövőben kerülhet sor.

110


3. ábra. A feláramlási zónákban lévő melegvizes források hőtartalmának védelme érdekében új szakmai problémaként jelentkezik még a víztermelés nélküli hőhasznosítás hatásainak vizsgálata, szükség szerinti szabályozása (kisebb talpmélységű szondafúrások).

6. Köszönetnyilvánítás A kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A hévíz, ásványvíz-gyógyvíz gazdálkodást szabályozó legfontosabb jogszabályok: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

111


72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 65/2004. (IV. 27.) FVM-EszCsM-GKM rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól A Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozatot az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) sz. határozatában megsemmisítette. Irodalomjegyzék Geoservice Kft. (Miskolc, 2006.): Az Andornaktálya AT-8 és AT-10 jelű hévíztermelő kutak hidrogeológiai védőidoma Smaragd-GSH Kft. (Budapest, 2009.): Heves Megyei Vízmű Zrt. Eger, Petőfi téri vízbázisának diagnosztikai vizsgálata Biztonságba helyezési terv és állapotértékelés Smaragd-GSH Kft. (Budapest, 2007.): Az egri karsztforrások biztonságba helyezési terve Smaragd-GSH Kft. (Budapest, 2010.): A kenderföldi Demjén K-11-es jelű termálkút védőidomának meghatározása Smaragd-GSH Kft. (Budapest, 2010.): Egerszalók De-42 (K-4) és De-42/A (K-7) jelű hévízkutak védőidomának felülvizsgálata-2010 Smaragd-GSH Kft. (Budapest, 2011.): A Hegyeskő-völgyi Demjén K-10 OKK számú hévízkút védőterületeinek és védőidomainak módosítása VITUKI (Budapest, 1992.): Tájékoztató a karsztos termálvizek állapotáról – Eger

112

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA

Recommend Documents