5U487
A Hét
y
T Á R S A D A L M I ,
K R I T I K A I
ÉS K Ö Z G A Z D A S Á G I
^gkpgw m
H E T I L A P
fcysjgss
1935 APR. 1 5
//
Magyar ember a teheráni a u t ó k i r á l y
Hökkék utánautasztak Marikán ak Sxin&áx
45.
ÉVFOLYAM
— Mostl
—
Kösgaxdaság
1935. ÁPRILIS
ARA Í O
15
FILLÉR
7-8.
SZÁM
Felhívjuk a budapesti közönség figyelmét az esztergomi Szent István strandfürdő gyógyvizére! Erőteljes propaganda indult meg máris Esztergomban a gyógyvizéről nevezetes, kirándulásokra is kiváltképpen alkalmas gyönyörű fekvésű Szent István-strandfürdő népszerűsítésére. A ragyogó tiszta zöldvízű strand a meleg idő beálltával v á r j a a budapesti nyaralók és kirándulók százait. Nemcsak nyaralók, de vikendező társaságok számára is ideális kirándulóhely a Szent István-strand, ahol nemcsak nagyszerű fürdőzésre, de szórakozásra is nyílik alkalom. A kirándulók felkereshetik a török világból megmaradt török fürdőket és külön női és férfiuszodák szolgálják a mindkét nembeli fürdőzők kényelmét. Esztergom városa is annyi látnivalót és szórakozást
nyújt, hogy a kirándulók alig tudnak betelni vele. A számos betegségre áldásos hatású gyógyvizekben való fürdőzés mellett kiváló szellemi elfoglaltságot nyújt a prímási palota ragyogó képtára és könyvtára is, valamint a kirándulóhelyek, amelyek együtt pompás látványosságot és felfrissülést jelentenek a budapesti vendégek számára akár több napi ott tartózkodás alatt is. Főként a fiatalság érezheti magát kitűnően az esztergomi Szent István-strandon, amelynek kellemességeit alig lehet eléggé a kirándulók figyelmébe ajánlani. A város kellemességeit kitiinő, modern szálloda egészíti ki, amelynek termei egész kirándulótársaságok számára is rendelkezésre állanak. Bizonyos, hogy aki egyszer Esztergomban töltötte vikendjót vagy pihenőjét, az ezt a kellemes, szívet-lelket gyönyörködtető, „Budapest melletti Badent" soha nem fogja elfelejteni.
Budapest,
1935. április
13.
Magyar ember a teheráni auíékiráiy Sebestyén Ferenc a legnagyobb autógyár tulajdonosa1 2 . 0 0 0 „Sebastan" Kocsi szalad Ázsiában, amely a gyár reKlámfa szerint „minden fjázmál nélKtílöztjetetlen" A Keleti pályaudvar ívlámpák- mindig úr akart lenni, mesteremkal és fényreklámokkal teleagga- ber. — Hisz (most olyan gazdag emtott várócsarnokában a bécsi gyors érkezésére váró tömeg hul- ber, hogy egész Bácskát megvelámzik. Izgatottan kérdezősködő hetné, — vetem közbe. — Megvehetné, az igaz, de nem munkásnők, állig begombolt férfiak és hiányosan öltözött alkalmi veszi. Pedig, ha elég a gyára, hordárok között egyszerűen öltö- semmije se lesz, a föld meg megzött, öreg, hatvanon felülinek lát- maradna. szó nénike ül egy fapadon, aki Tovább beszélt volna az egyszeminden vonat érkezésénél elhagy- rű gondolkozású nénike, közben ja helyét és megkérdi a jegysze- azonban sürgés-forgás támad a dőtől: várócsarnokban, mindjobban köze— Kérem, most a bécsi vonat ledik egy mozdony pöfögésének hangja, berobogott a bécsi gyors. jött meg? Amikor már negyedszer teszi „Édes, szép fiam!..." fel a kérdést, a vasutas megkérdezi tőle: Izgatott tülekedés, lökdösés, kia— Kit vár olyan nagyon, anyó- báláp. Az öreg néni megtörüli kám? drótkeretes pápaszemét, megfogja >— A fiamat, akit tizenkét éve a karomat és izgatottan nézi a jevárok. Most jön haza Perzsiából. gyüket leadó utasokat. Lakatosinas volt a lelkem, ami— Majd segítek keresni, — monkor bevonult katonának a háború- dom —, hogy néz ki a Feri? ba, most meg már úgy jön haza, — Közepes termetű, sovány a mint autógyáros... lelkem. Fekete kabát volt rajta, Folytatta volna a szegény öreg amikor elment a háborúba. néni a beszélgetést, de leváltották Sebestyén néni leírása alapján a jegyszedőt és új jött a helyébe, ugyancsak nehéi lett volna a teez pedig még nem tudta, hogy a heráni autógyárost megtalálni. nénike fia milyen ré'gen nem járt De azért rendületlenül kerestem, itthon. Visszaült ismét a fapadra kutattam a Sebestyén „gyereket". és várt. Mellótelepedtem. Érdekelt, Egyszer csak Sebestyén néni elhogy ki is az, aki lakatosinasból ereszti a karomat, hatalmas, szélett autógyáros. les vállú, elegáns, napbarnított — Bizony, mindig nyugtalan arcú férfi emeli pehelyként a mavérű gyerek volt az én Feri fiam. gasba és a csókok özönével árasztHa megmaradt volna egyszerű ja el a könnyező öregasszonyt. föld munkásembernek, mint édes— Édes, szép fiam, Ferikém, de apja, a megboldogult jó uram, megnőttél... Mióta utazol?... már régen otthon lehetne a Bács— Harmadik napja, édesanyám. kában. Talán pár lánccal már na— Akkor bizonyosan megéhezgyobb földünk is lenne, de hát ő tél. De van itt a kosaramban töl-
tött csirke. Hazulról hoztam,, tudom, hogy szereted .. -
A hotel halljában Hármasban ülünk a hotel halljában. Sebestyén Ferenc, a teheráni autókirály beszél, az anyja úgy lesi minden szavát, mint a megváltást, én jegyzeteket csinálok. — önt bizonyosan csak a perzsiai viszonyok érdeklik és talán úntatni fogják a fogságbeli élményeim, mégis megkérem, hallgassa meg ezt is az édesanyám kedvéért— 1914-ben a lakatosműhely.ből vonultam be a háborúba. Két évi harctéri szolgálat után orosz fogságba kerültem. Karlövéssel egyik moszkvai kórházba vittek, majd onnan gyógyultan Szibériába szállítottak, Vladivosztokba. — A fogságban töltöttem életem legszomorúbb, de talán leghasznosabb napjait. Az első hetek úgy múltak el, mintha ólomlábakon járt volna az idő. Magas drótkerítés vette körül a fogolytábort és a mi életünk annak köriilhatároltságában pergett le. Száz és száz ember volt bezáfva magárahagyottan, minden kultúrát nélkülözve. Akik, mint jókedvűek, a közeli szabadulásiban bízók jöttek, itt; csakhamar feladtak minden reményt Aki sokat beszélt, aki tervezgetett és a jövővel álmodott, azt ellenséges szemekkel néfcték a többiek. A szótlanság két-három hónapi itt tartózkodás után mindenkit, kivétel nélkül hatalmába kerített.
— Sokan voltak, akik a fogság
2
A
harmadik esztendejét szenvedték át Vladivosztokban borzalmas megpróbáltatások között. Ezek úgy jártak keltek, mint az élőhalottak. Ezeket semmi sem érdekelte. Gépiesen fogyasztották el szűkre szabott napi táplálékukat, majd a barak egyik csendes sarkában meghúzódva, semmibe néző szemekkel nyugodtak bele a napok egyhangú múlásába. Féltem tőlük, féltem a sorsuktól és fiatalságom ösztönösen távoltartott engem ezektől a szerencsétlenektől.
Haza a fiamhoz!...
HÉT
gyötört* heteken keresztül. Szemét lecsukva, feküdt ágyában még a közelében sem volt szabad tartózkodni, mert ilyenkor szinte őrjöngött fájdalmában. — Egy ködös őszi napon levelet hozott számára a posta. Lázasan tépte fel a borítékot é s órákig nézíe a levél sorait. Egyszerre csak öltözni kezdett, ibár lábai, amelyeket a láz teljesen legyöngített, remegtek, mégis megindult a barakból kifelé, összenéztünk páran, de egyikünk sem kérdezett semmit. Negyedóra múlva puskalövéseket hallottunk. Reggel tudtuk meg, hogy Gergelyt lőtték agyon az őrök, mert szökni akart. Agyán, p á r n á j a alatt megtaláltuk a végzetes levelet.
— Hazulról, szüléinktől, testvéreinktől a postavárás hozott csak némi izgalmat a fogolytábor elkárhoztatottjai közé. Ilyenkor „Apulcám gyere haza, milliómegmutattuk egymásnak a hazulszor csókol nzerető fiad, Gerról érkezett leveleket, nem volt titkunk egymás előtt. De egy gely Imre, I. osztályú tanuló." ilyen posta hozta viszont életem A kis első elemista Gergely legborzalmasabb élményét, ameImro első ákom-bákom írása meglyet soha nem tudok elfelejteniölte az apját. — Egy olaszliszkai fiú volt közöttünk, ha jól emlékszem, Gergely Teherán felé nevű. Hónapokig nem kapott ha— 1919-ben felbomlott a fogolyzulról semmi értesítést Idegláz táborok fegyelme. Csapatostól szökdöstünk. K i merre kereste boldogulását. Négyen voltunk fiatal baraktársak, akik Perzsia felé MUiar kirílyi | | | Osztálysorslátéh vettük utunkat. Igaz, hogy csak A most befejezett 33. sorsjátékon akkor tudtuk hová dobott bena n a f y jutalmat nünket a sorsunk, amikor már ott voltunk. Autójavítóműhelyben helyezkedtem el. Az ottani kereseti lehetőségekhez mérten jó állásom a legnagyobb főnyereményt volt. Egy évi munka után annyi megtakarított pénzem volt, hogy egy kisebb műhelyt vehettem maismét gamnak, a legjobb időben, a legnagyobb autókonjunkturában. ElTOROK használt, rossz autókat vásárolszerencsés Tevői nyerték. tam össze, amelyeket rendbehozva ismét áruba bocsátottam. Rövid Kísérelje meg szerencséjét egy év leforgása alatt húszszoroT Ö R Ö K N É L sára emelkedett vagyonom. Műhelyemben a finomabb munkákat Elérhető legnagyobb nyeremény
3 0 0 . 0 0 0 P 2 0 0 . 0 0 0 P
5 0 0 . 0 0 0 P Nyereményhuzás már
április 13-án és 16-án Hivatalos I. oszt. sors jegyárak: Vi sorajegy '/» sorsjegy 1/« sorsjegy
p24.—
P 12.—
p ó -
t ö r ö k a . é t t á r s a bankház r t . Bndapeat, IV., Sz«rvita-tér 3.
csak olyan munkások végezték, akiket s a j á t magam tanítottam be. — Két évvel később, hogy Vladivoeztokból megszöktem, 1921-ben egy találmányomat szabadalmaztattam. majd röviddel később konzorcium alakult a találmány kihasználására. Mondanom sem kell, azt hiszem — folytatta Sebestyén Ferenc —, hogy a részvénytársa-
ság reménye, amelyet ötletemhez fűzött, százszázalékig bevált, — A „Sebastan" gyártmányú autókból, amelynek modelljét ón készítettem, és amelynek szerkezete a találmányom, ma 12.000 van üzemben. — Ez a szám csak a hazai viszonylatban tűnik magasnak, Perzsiában nem. Perzsiában ugyanis a vasúti forgalom egészen minimális, A személyforgalmat luxusautók és autobuszok bonyolítják le. Ennek az a magyarázata, hogy Perzsiát, ezt az ázsiai államot a legkitűnőbb autóutak hálózzak be. Meggyőződésem szerint rövidesen, tíz év leforgása alatt, a vasút Perzsiából teljesen kiszorul. — Még egy érdekes számot mondok. Kereken hárommillió pengőt költött a részvénytársaságunk az az elmúlt öt évben reklámra. Igaz, hogy ennek meg is van a hatása, mert kevés ember van akibe különböző hirdetéseink nem szuggerálták volna bele a „Sebastan" autók reklámját, hogy „a Sebastan autók minden házban nélkülözhetetlenek!" Az érdekes beszélgetésnek az öreg Sebestyén néni vet véget, aki lefekvés előtt mé'g a pétervári dolgokról is tájékoztatni a k a r j a a fiát... Benczés Tibor
^T® Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakévét és a Franck kávé» pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta.
VIGYÁZZ
mert n e m minden fiémtisztltó
SIDOL
Í3 A
H É T
neaáríáK a Zu&alaguicai villái Könnyek csordulása és fényképezőgépek csattogása közepette utazott el Rökk Marika az elmúlt héten Berlinbe, hogy elegei tegyen az Ufá-xal kötött filmszerződésének. Megható búcsúzási szóénak utáu kigördült a berlini gyors a pályaudvarról és elvitte Marikát Berlin-Neuhabelsberg felé. Marika régóta esedékes elutazásának osak egy nem v á r t szenzációja akadt. És pedig az, nogy Rökk Ede, Marika p a p á j a — itthon maradt. Bármilyen fájdalmas volt is számára, nem kísérhette el berlini ú t j á r a Marikát. Még pedig kizárólag azért nem, mert a kis primadonna ezúttal alaposan a sarkára állt és kijelentette, hogy ha törik, ha szakad, de egyedül utazik. Az egyhangú határozat ellen nem volt apelláta és Marika valóban teljesen egyedül hagyta el sikerei és feltűnő magánszereplései színterét. Ám Marika tervez és Rökk papa végez. Rökk Ede napokon át valósággal búskomoran rótta a pesti körútat, borongó arccal üldögélt törzskávéházában és a máskor oly heszédeskedvű férfiúnak á r v a szavát sem lehetett hallani. Szommelláthatóan mélyen lesújtotta egyetlen Marikájának távolléte. Alig lehetett megvigasztalni azzal, hogy minden filmszereplésnek egyszer vége szokott lenni és Marika is éppen és sértetlenül fog egy napon hazatérni a berlini filmibábelből. Mindez azonban nem használt. Rökk Ede napról-napra szomorúbb lett, valósággal családi gyászt öltött. A napokban azután meglepetésszerűen elmaradt megszokott törzskávéházából A beavatottak nyomban sejtették, hogy csak valami nagyon komoly ok miatt történhetett ez meg. Telefonon érdeklődtek Rökkék Zuhatag ucoai villájában, de a telefon nem fcleU. Senki sem fndta mire vélni, mi történt Rökkéknél. Aztán kipattant a titok: Rökk papa és Rölck mama minden külön értesítés nél-
kül utánautazott szeretett egyetlen Marikájának. A Zuhatag-uccai villát bezárták, személyzetét szabadságolták és a legnagyobb titokban felültek a berlini gyorsra. Azóta m á r meg is érkeztek. Nem tudni, Marika mit szólt szülei váratlan megérkezéséhez. Valószínű, hogy mint engedelmes kislány, nagyon örült a papánakmamának. Az is lehetséges azonban, hogy
Rökkék néhány napon belül visz6za fognak érkezni Pestre. Mert Rökk Marika m á r babonából i« ragaszkodni fog hozzá, hogy juszt is egyedül filmezzen Berlinben én elejét vegye a bécsi vendégszereplést kísérő eseményeknek. Egyelőre azonban — bármily csodálatos is — Rökkék még nem érkeztek vissza. Ez azonban a beavatottak szerint csak órák kérdése.
Dilettáns Egyáltalán nem vagyunk elragadtatva a kitűnő napilapnak attól az ötletétől, hogy két vérbeli íróember szellemi fővezérletével a közönség bevonásával regényíróversenyt rendez• A verseny lényege az, hogy a két író elindítja a cselekményt, azután a közönség köréből önként jelentkező műkedvelő írók folytatják a regényírást végkimerülésig. A legsikerültebb folytatást leközli az újság, a többi felett pedig kritikát gyakorol. Nem helyeseljük ezt az ötletet, mert ez a diletlánstenyésztésnek olyan televény talajt nyújt, amelyen az egyenlítő körüli őserdők buja flórájához hasonlatosan fog elburjánozni a szerepelni vágyó amatőrizmus, nagy hátrányára a hivatásos tollforgatóknak. Tessék elképzelni, hogy Schwartz könyvelő úr üres óráiban nem a lóversenyfutamok és bridzsfigurák eshetőségeivel, hanem irodalmi alkotással fog foglalkozni, ásítás helyett ihleni fog és nem lehet többé majd bírni vele, ha egy regényfolytatása napvilágot lát az újság hasábjain. Az összes avitt és modern kékharisnyák stoppolás helyett regényt folytatnak, a háztartás az egész vonalon el lesz hanyagolva és helyette irodalom lesz művelve. Szerencsétlennek tartjuk ezt a dilettáns-tenyésztést en gros már csak azért is, mert hiszen a magyar irodalmat amúgyis csőstül
elárasztották az álírók, az álirodalmi törtetők és csörtetők, i\em észszerű tehát újabb mindenre elszánt litteráris különítményeket rábocsátani az irodalomra. Mert itt olyan túláradása következhet be az eddig ki nem elégült írói ambícióknak, hogy az papirtengerévei megfojtással fenyegethet eleveneket és holtakat. Tegyük fel, hogy ebből a papíróceánból véletlenül majd ki lehet halászni egyegy igazgyöngyöt; meg fogja vájjon ez érni azt a kétségtelen koclcázatoi, hogy a felbőszült ambíciójú illegális mezei hadak zöld termékei padlótól a plafonig elöntéssel fenyegetik a célbavett redukciót és puszta fizikai súlyuknál fogva összeomlással veszélyeztetik akár az egész épületet íróstul, újságíróstul, rotációstul. Nem, az igazgyöngy anélkül is felbukkan, ha ma nem, hát holnap, ha nem merik ki utána az egész óceán vizét. Az igazi tehetség megtalálja anélkül is az utat, még ha gyalogszerrel kell is felkutyagolnia a Parnasszusra. Nem érdemes tehát evégett az álírók és dilettánsok sáskahadát ráereszteni az irodalom virányaira, mert lelegelnek és lepusztítanak, mindent, ami zöldéi és virul. Sajnos, a zsilip már fel van vonva és máris özönlenek a résen Icereszlül a felszabadított elemek. Akik az ördögöt elővarázsolták, már későn jajdulhatnak csak fel, hogy „utánam az özönvíz!''.. (jrt.)
A HÉT
4
S Z Í N H Á Z Kecíves Sebestyén Dezső! Eddig Sebestyén Géza volt Budapest tréfarendező színigazgatója, ő csinált viccet mindenből, még a saját balszerencséjéből is egészen addig, míg yievettető kedvét el nem keserítette hatalmas bukása, amellyel a színházak kataszrófasorozata Pesten megindult. Ugy látszik, hogy Ön most megirigyelte bátyja tréfás kedvét, amennyiben sebestyéndezsői vicceket olvasni a lapokban mindenfele. Hogy valaki mennyit tréfálkozik, az az illetőnek szuverén joga, a humorizáló kedvbe beleszólni nem lehet, sajnos azonban az Ön viccei szerves összefüggésben vannak a Fővárosi Operettszínház ügyeivel. Annak a színháznak az ügyes-bajos dolgairól mond ön vicceket, amelyiknek hajóját immáron nem tudni hányadszor kátyúba vezette, arról a színházról viccel, amelynek négy esztendőre visszamenő gázsitartozásai vannak. Mert bizony már négy évvel ezelőtt elkezdte ön nem fizetni
Darabok a mérlegen ValaRi járt itt Jerome K. Jerome darabja, bemutatta a Nemzeti Szinház. Horváth Árpád rendezése, Timár József, Cs. Aczél Ilona, Uray Tivadar játéka brilliáns, Vaszary Piroska ezúttal mintha nem találta volna meg igazi hangját... Általában minden rendben van, csak éppen az a valaki, aki itt járt epikus és nem drámaíró.
Jl montmartrel ibolya Nagy a baj, nagy a baj, nagy a b a j — éneklik A montimartrei ibolyában, amelyet szegedi színéezek mutattak be a Király Színházban. Hát tényleg nagy a baj ekörül az operett körül. Hiába a jó Kálmán muzsika, ha egyszer unalmas a librettó. Patkós Irma, Orosz Vilma, Rátkai Márton, Z. Molnár László, Szűcs László és a többi szereplők a helyükön vannak.
Egy assxony ijaxudiR Fodor László új színműve a Belvárosi Színházban. Fodor László, mint eddigi darabjaiban, ezúttal is kitűnő szerepeket és fordulatot izgalmas cselekményt írt. Ennél
é s
f i l m
szegény színészek és görlök fizetését Sebestyén Dezső• A különbség csupán a négy év előtti és a mostani gázsitartozások között az, hogy míg régebben soha be nem váltott hónokkal fizetett, addig most már bonokat sem ad, hanem vicceket mond, ha némelyik rosszul nevelt színész annyira szemtelen, hogy kérni meri az őt megillető pénzt. Hát kedves Sebestyén Dezső, viccekkel színészt fizetni nem lehet és azzal, hogy Ön tréfával üti el a gázsi dolgát, csak azt a feltevést erősítette meg, amiről már solcan eddig is meg voltak győződve, hogy tudniillik Ön nem ért a színházhoz. Hagyja tehát abba az igazgatást és térjen át sürgősen más pályára. Talán a viccírást javasolnánk. Azt csinálhatja addig, amíg ki nem derül, hogy a humor terén, is tehetségtelen. Ugy ám, kedves egy igazgatóm, úgy ám Sebestyén Dezső, aki legalább annyira dilettáns, mint amennyire hozzáértő a bátyja. Bálint László
többet a darabról nem is mondhatunk. Több ennél az előadás, amelyben Bulla Elma, Beregi Oszliár, Páger Antal mellett az cpizódisták között egy Pajorádi Ernő nevű fiatal színész pompás játéka tetszett különösen, Báróthy rendezése tökéletes.
Pereg a film Aho! iilos a szeresem A Badius új filmje Norma Shearer játékával büszkén sorozódik Pásztor Béla eddigi sikerei mellé. A Rádius új igazgatója avatott kézzel választotta ki a darabot, amely a maga üde, finom, stíhisos mivoltában az ideális Jilmjáték mintaképe. Az aráni ember Írország oizbnyos titokzatos, rejtélyességekkel takart vidékeinek íze érződik ki az Uránia ú j filmjéből. Ködös lelkek, érző szívemberek a jól megformált hősei a Man of Arannak. Eínotk-oni kisasszony Anny Ondra utói érhetetlen bája teszi édessé a Forum Knock-out kisasszonyát. Ez a színésznő a maga metiejében annyira egyéni és önálló, hogy semmi értelme sincs a fodorkláris próbálkozásoknak.
Taps és fütty Tapsolni kell Honthy Hannának, aki ebben a - szomorú, színháztalan világban estéről-estére sikerre viszi Hans J á r a y darabját a Geraldinet. A Honthy eset ékes példája annak, hogy nem szabad, nem kell a színház válságáról beszélni, egyszerűen csak jó színész kell és semmi más. Olyon színész kell, aki most, amikor a primadonnák a maguk „nemtudommitcsináljak" szertelenségben sorra festik rozsdavörösre a hajukat meg mer maradni platinaszőkének, mert nem törődik a divattal és mert tudja, hogy mit követel az egyénisége.
*
A hegedűművésznő-operettprimadonna mint* ismeretes a színfalak mögött előadásközben csaknem tettlegességig összeveszett a bonviváunal, aki arról nevezetes, hogy háromszor vette ú j r a el elvált, széplábú, ezubrett feleségét. A haragosok kibékültek és a béke olyan tartósnak ígérkezik, hogy házassággal fog végződni. * Sólyom Jankának a kiváló dizőznek a dunaparti kávéházban Szőnyi Lenke lesz az utóda. Érdekelt körökben nagy kíváncsisággal várják a szép fekete színésznő debűjét, mert hisz Szőnyi eddig főleg mint táncosnő volt ismeretes.
Í5 A
C t v ^ b
V J M t Z K
— A hét természetesen a választási események jegyében zajlott le és meg kell emlékeznünk róla, hoyy a jövő parlamentbe két olyan kitűnő pénzügyi kapacitást választottak be, akik bizonyos oldalról érthetetlenül megnyilvánuló bankellenes tendenciákat a magyar intézetek érdekében ellensúlyozzákAz egyik homo novus Remény i-S ah ne 11 er Lajos, aki fiatalon aktivitása teljében került a parlamentbe. Éppen A HÉT volt az, amely „Egy karrier története" című cikkében megjövendölte, hogy Reményi-Schneller Lajos még igen nagy feladatok ellátására hivatott és karirerjének csak egyik stációja a Községi Takarékpénztár vezérigazgatói széke.
*
— A másik bankvezér-honatya Hu.tyady Ferenc, a Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezérigazgatója, akire nagy koncepciójának a magyar föld bajának teljes ismeretével különösen a gazdaadósságok rendezése terén vár nagy feladat. Mindkét vezérigazgató-képviselőnek szívből kívánjuk, hogy mindazt a reményt és óhajt, amelyet a gazdasági élet parlamenti szereplésükhöz fűz, beváltsák.
*
— Viszont a parlamenten kívül is nagy ambícióval igyekeznek bankvezéreink a pénzügyi életet tisztázni és előbbre vinni. Milos György, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatója terjedelmes memorandumot intézett a pénzügyi fórumokhoz, a Nemzeti Bankhoz és P. K.-hoz, amelyben főleg a vidéki pénzintézetek gazdasági helyzetével foglalkozik és érdekes propoziciókat tesz a vidéki hitelélet feltámasztására. Milos Györgynek tökéletesen igaza van abban, liogy a magyar gazdasági életnek elsősorban új hitelforrásra van szüksége, mert csak így indulhat meg újra a belső mezőgazdasági újjáépítés, a többtermelés és ennek révén exportunk fokozása valutaszerzés szempontjából. Azt hiszem ezekkel a tervekkel kapcsolatban legközelebb bővebb információkkal is szolgálhatok.
A Hazai Általános Biztosító Rt. az idén f o g j a megünnepelni fennállásának 40 éves j u b i l e u m á t A társaság első elnöke néhai Kossuth Ferenc volt. Annakidején magába olvasztotta a megszűnt Katonai Biztosítót és átvette a hollandus Dordrccht üzletállományát is, mikor ez a háború alatt az országból kivonult. Ennek elle-
H É T
— Miután a Pécsi Takarékpénztár közgyűlése is lezajlott, Visnya Ernő elnökvezérigazgató, az országosan ismert pénzkapacitás jól megérdemelt négy heti pihenésre Abbáziába utazott. Visnya a tél folyamán több ízben betegeskedett s így kétszeresen szüksége van az üdülésre. Azok a tranzakciók, amelyeket egy év óta az ö vezetésével bonyolítottuk le, valamint a rövidcsen sorra kerülő újabb tranzakciók feltétlenül megkívánják Visnya Ernő számára a pihenést és erőgyűjtést.
* — A Magyar Általános Hitelbank vidéki fiókjainál beállott változásokkal kapcsolatban örvendetes módon győzött Scitovszky Tibornak a Hitelbank vezérigazgatójának és Kállay Rudolfnak, a Hitelbank ügyvezető igazgatójának az az álláspontja, hogy a Hitelbank fiókjai élére friss, tetterős, ambiciózus fiatal vezetőket kell állítani. Mult heti számunkban megírtuk, hogy Kárpáti Elemér lett a debreceni fiók igazgatója, viszont S ékes fehérváron ugyancsak fiatalember: Farkas Dezső maradt az igazgató. A győri fiók élére valószínűleg Szekeres Emil helyettese Patak Károly kerül, aki ugyancsak az ifjabb „reformnemzedék" képviselője. Helyes lenne, ha a többi pénzintézetek és iparvállalatok is példát vennének a Hitelbanktól és azt a helyes politikát követnék, hogy „helyet az ifjúságnak" jelszóval érvényesülési lehetőséget biztosítanának a fiatal generációnak. — Édes kis történetet mesélek el végül. Egy igen előkelő és fiatal vidéki bankigazgató minden hét szombatján fel szokott rándulni a fővárosba, ahol egy nagyon aranyos, kedves és temperámén tumos fiatal művésznővel tölti együtt idejét. Bizonyos oldalról azt rebesgetik, hogy ennek a kis rózsaszínű idillnek, hamarosan komoly következményei lesznek.
nére a társaság sokkal inkább kárbiztosító. Köztudomású, hogy a Hazainak kitűnő vidéki szervezete van és parasztüzlete valamennyi biztosító közül a legerősebb. A szolidan vezetett intézet biztos jövő elé néz Párkány vezérigazgató vezetése alatt, annak ellenére,, hogy egynémely üzleti gesztióját megnehezíti patronizáló anyaintézete: az Első Magyar Általános Biztosító Társa-
ság. Több önállóság csak hasznára válna a 40 esztendős Hazainak.
Tartós hullám uj eljárással csak
EcLertoél Egyéni frizurák M u z e u m
k ö r u l
ÍO
Í134
A H É T
A konszolidáció jelei a kisebb vidéki pénzintézetek mérlegeiken Mérlegeli, a Nagyalföldröl A Hét múltkori számában| ismertettük a vidéki vezető pénzintézetek mérlegeit, most pedig alkalmunk van néhány nagyobb pénzintézet mellett több vidéki közép- és kisintézet mérlegeredményeiről is beszámolni. Már elöljáróban is megállapíthatjuk, hogy ezek a mérlegek is mindenben igazolják azt az álláspontunkat, hogy az 1934. évi vidéki hitelélet a konszolidáció és stabilizálódás jegyében zajlott le. Ezekhez a mérlegadatokhoz nem lenne szükséges bővebb kommentárokat fűznünk, csupán a r r a kell rámutatnunk, hogy az a helyes gazdasági politika, az a megfontolt felső vezetés és az a szellem, amelyet Pásztor Miksa, a P. K. nagynevű, kitűnő vezérigazgatója honosított meg az utóbbi időben a vidéki pénzintézetek revíziója során, meghozta a maga gyümölcsét és az 1934. évben már nem került sor felszámolásra a vidéki pénzintézetek között, ellenben igenis osztalékot fizetett számos olyan pénzintézet, amely az 1933. évben még nem volt képes erre. Az az egyedül helyes üzletpolitika érvényesült, hogy a pénzintézetek igenis fizessenek osztalékot, hiszen a részvények rendszerint vidéki polgári kezekben vannak s ezeknek bizalma csak akkor állhat helyre, ha befektetett tőkéjük hozadékát viszontlátják. A Ibizalomszülte egészséges tőkeképződés csak akkor következhet be, ha a vidéki intézetek a részvények után osztalékot juttatnak részvényeseiknek. De vegyük sorba a vidéki mérlegeket:
A Nagykanizsai Takarékpénztár jubiláris közgyűlését tartotta most meg. Ezelőtt 90 esztendővel alakult meg a vidéknek akkoriban egyik legnagyobb és legreprezentánsabb pénzintézete.Nagykanizsa város volt a Dunántúlnak egyik legnagyobb kereskedelmi és kulturális gócpontja. A Nagykanizsai Takarékpénztár ma is fontos
és a
missziót tölt be a városban ós a megyében és igazgatósági tagjai közölt Nagykanizsa legelőkelőbb polgárai szerepelnek. A jubiláris közgyűlésen a várost Krátky István polgármester képviselte s azon megjelent a Nemzeti Bank ottani fiókjának főnöke és a társintézetek számos képviselője is. Fábián Zsigmond visszapillantott a Nagykanizsai Takarékpénztár elmúlt 90 esztendejére és megállapította, hogy a pénzintézet mindenkor eleget tett gazdasági kötelezettségeinek. Múltjához hiven a jelenben is a r r a törekszik, hogy a város gazdasági érdekeit ne csak megvédje, hanem iokozott hitelellátással fejlődését előbbrevigye. A Nagykanizsai Takarékpénztár betétállománya ma 3,860.000 pengő. váltótárcaállí!"-a 4,488.930 pengő. Visszleszámítolás a kihetyer zések mintegy ötven százaléka. A dologi kiadasokon kívül a mérlegben az adók 30.000 pengői tesznek ki, ami a Takarék mai állagához képest túimagasan van megállapítva. Az intézet igazgatósága 15.752 pengőt számolt el leírásokra; ezek után a tiszta nvereség 28.042 pengő. Ennélfogva az igazgatóságnak módjában áll a 30 pengő névértékű részvények után egyenkint 1 pengő osztalékot juttatni a részvényeseknek. A közgyűlésen Kelemen Ferenc vezérigazgató indítványára az intézet alelnöki állását is betöltötték és egyhangú lelkesedéssel ú j népi Elek Géza földbirtokost választották meg az igazgatóság tagjai. Még csak annyit, hogy Kelemen Ferenc vezérigazgató pályáját már a takarékpénztár tisztviselőjeként kezdte el és s a j á t erejéből emelkedett fel egészen a vezérigazgatói pozícióig. Mindenkor hivatása magaslatán álló, abszolút rátermett bankembernek bizonyult. Nemcsak a város gazdasági érdekeiért szállt síkra, hanem a kisebb vidéki pénzintézetek helyzetének jobbrafordulása is az ő munkásságának eredménye.
A Veszprémi Takarékpénztár rövid néhány évvel ezelőtt két intézetből, a Veszprémi és a Veszprémmegyei Takarékból fuzionált Velti Miklós elnöklete alatt. Az intézet 1934. évi zárszámadásai a kitűnő üzletveztés bélyegét viselik magukon. Érdekes, hogy Velti elnök annak idején nem tartozott a bankemberek közé, hanem a fúziós tranzakció során kapcso-
Dunántúlról lódott be a takarék igazgatóságába, amely gyorsan felismerte rátermettségét az ügyvezetésre s ezért őt választotta meg a takarékpénztár elnökévé. Az 1934. évi zárszámadás eredményei azt igazolják, hogy az igazgatóságnak ez a választása szerencsésnek bizonyult, mert a Veszprémi Takarék a mobilitás kitűnő példáját mulatja. Annak ellenére, liogy betétállományából a közületek 130.000 pengő betétet elvontak, a betétek összege ezen felül majdnem 100.000 pengővel emelkedett s ezidőszerint 2,549.749 pengőt reprezentál. Ez módot adott a vezetőségnek arra, hogy visszleszámitolásait csökkentse. A váltókihelyezések 5,343.788 pengős összegében benníoglaltatik 400.000 pengő kölcsön, amelyet a mult évben bocsátott a takarék a város és megye rendelkezésére. A kimutatott tiszta nyereség 10,750.000 pengő leírása után 38.200 pengő, amelyből rószvényenkint 1 pengő jut a részvényeseknek.
A Debreceni Városi Takarék és Hitelintézetnél emelkedett az intézet betétállománya. Most, miután az igazgatóság mandátuma lejárt, úgy a polgárság, mint a Felügyelő Hatóság kívánságának megfelelően alakították át a Városi Takarók és Hitelintézet igazgatóságát. A megválasztott igazgatósági tagok a debreceni városházi politikai pártok vezetőiből és exponenseiből állanak. Tehát Debrecenben is az lett a helyzet, mint a Fővárosi Községi Takarékpénztárnál, ahol ugyancsak a közr gyűlési pártok delegálták az igazgatósági tagokat. Az intézetnél egyébként e hónap 5-én tartották meg a 61. évi rendes közgyűlést. Az ú j jelentésből megállapítható, hogy a mult év folyamán több mint 400.000 P kölcsönt folyósított, viszont betétállománya 280.000 pengővel növekedett. Ezért a mostani mérlegében a betétjei m á r 3,468.593 P-t tesznek, amivel szemben a váltótárcája 12,084.687 P. Kimutatott nyeresége 48.511 P, amelyből megfelelő tartalékolás után 23.800 P-t osztalékképen fizet ki Debrecen városának. Megjegyezni kívánjuk, hogy az említett nyereségen kívül az oredményszámlán 7561 P-t írt le. Fontosnak t a r t j u k kiemelni azt is, hogy adók és illetékek fejében 84 788 P - t fizetett a kincstárnak, tehát majdnem kétszer annyit, mint amekkora a nyeresége.
A Egyébként. Debrecen városának ez a fejlődőképes és általános bizalomnak örvendő intézete egyik legnagyobb támasza az ottani gazdasági életnek. Vezetősége. élén dr. Magoss György vezérigazgatóval, mindeddig igen helyesen megkímélte és távol tartotta az intézetet a városban dúló politikai harcoktól.
áll, aki a városnak igen népszerű notabilitása. A bizalomnak legpregnánsabb jele, hogy a bank takarék- és folyószámlabetéleinek összege ma is 3,414.000 P, míg váltótárcaállománya meghaladja az 5 millió pengőt.
Orosházi Takarékpénztár
75-ik üzletóvéről az alábbiakban számolunk be: Mindenekelőtt nagy örömünkre szolgál, hogy az intézet kiváló régi vezetője Fehér Mihály vezérigazgató szerződését az igazgatóság a város jóváhagyásával további h á r o m évre meghosszabbították. A takarék fejlődési iránya ós mai kitűnő mobilitása elsősorban Fehér Mihály vezérigazgató nevéhez fűződik, aki fiatal korúban lépett a bank szolgálatába és azóta kitűnően megállta a helyét. A mérleg az 1934. üzletév sikorcs abszolválásáról számol be. H a figyelembe vesszük, hogy a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár betétállománya a nehéz gazdasági viszonyok dacára is 1.521.000 P-t, váltótárcája pedig 3.269.000 P-t reprezentál, úgy teljesen jogosnak látjuk az intézettel szemben megnyilvánuló közbizalmat. Nagykőrös város büszke lehet intézetére, mert hisz az eredmények szerint a takarékpénztárnak módjában áll még a városnak is nagyobb összeget juttatni nyereségéből
zárszámadását, az eredményszámlán eszközölt 55.787 P-ős leíráson kíviil 37.517 pengő nyereséggel zárta. Ebből a tavalyival _ egyezően, ebben azlévben is részvcnyenkint 1 P osztalékot fizet, a tartalék- és n y u g d í j a l a p j á t több mint 10.000 P-vel dotálja és ingatlanainak értékéből e helyen 2400 P-t írt le. Betétállománya a megelőző évi 1,121.000 P-ről 1,339380 P-re emelkedett, a váltótárcája 4 050.807 pengő, míg a visszleszámítolása 2,457.093 pengő.
A Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár (Szolnok) 1934. évi mérlege azt igazolja, hogy az ú j vezérigazgató. Földes Zoltán komoly lendülettel, nagy energiával ós körültekintéssel hozta rendbe a m a g y a r vidéknek ezt a nagy múltú és igen tekintélyes pénzintézetét. Ismeretes, hogy bizonyos parcellázásokkal kapcsolatban a Tiszavidéki Hitelintézet jövedelmezősége megcsappant. Es íme: alig egy-két esztendő u t á n sikerült a veszteségeket teljesen eliminálni és ma m á r a 900.000 P részvénytőkével rendelkező intézet kimutatott tiszta nyeresége 35.320 pengő, annak ellenére hogy a múlt évben különböző leírásokra 36.000 P-t fordított az igazgatóság. Az intézet, amelynek betétállománya. is örvendetesen növekedik és teljesen visszanyerte azt a bizalmat, amelyet ez a régi kitűnő intézet évtizedek óta élvezett. A kihelyezési állomány is megfelelő módon variálod'k és a jogos hiteligényeket az egész vonalon kielégíti. Az intézet a Ma. ggar Általános Hitelbank, leányvállalata s annak vezetésében a Hitelbank vidéki osztályának kitűnő ügyvezető igazgatója. dr. Mándi L a j o s is tevékeny részt yesz. A jutalom nem is maradt el és Földes Zoltán vezérigazgató reorganizációs munkája az intézetet ismét, aktív, hasznothajtó vállalattá telte.
Az Esztergomi Kereskedelmi és Tparbank március 5-én tartotta 67-ik évi rendes közgyűlését. Az 1934. évi zár8z|ámadás mindenben igazolta azt a bizalmat, amellyel Esztergom polgársága ezt a kitűnően vezetett, régi, jóhírű pénzi idézetet körülveszi. Az intézet élén dr. Groh József elnök-vezérigazgató
7
HÉT
A Nagykőrösi Községi Takarékpénztár
A Nagykőrösi Közgazdasági Iíank március 10-én megtartott igazgatósági ülésén az igazgatóság egyhangú lelkesedéssel fogadta el az előterjesztett mérleget. Az intézet élén Tiszavári Dezső személyében régi, kipróbált bankvezér áll, akinek eredményes tevékenységéről ad számot a mérleg, amely az intézet kitűnő prosperitását igazolja. Az 1934. üzetévben elért tiszta nyereség 18.844 pengőt tesz ki s az intézet igazgatóságának módjában állt minden 20 pengő értékű részvény után 70 fillér, vagyis 3.5 százalékos osztalékot juttatni. Betétállománya 544760, váltótárca aliaga 2,688.000 pengőt képvisel. A bank a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank érdekkörébe tartozik és természetes, hogy az a hatalmas fővárosi intézet minden lehetőséget megragad arra, hogv nagykőrösi affiliációját minél tökeletesebben támogassa. Meg kell emlékeznünk
a Nagykőrösi Népbankról is, amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank affiliációja és ügyvezetését is a központ magas stílusa i r á n y í t j a . Az intézet idei mérlegében a tavalyival szemben alig _ történtek változások. Vitéz Pintér Pál ügyvezető-igazgató a város polgárságának feltétlen
bizalmát élvezi, amely a mérlegben is kifejezésre j u t Legkisebb intézete Nagykőrös városának az
Alföldi Takarékpénz far amely kis intézet létére teljesen igazolja azt az álláspontunkat, hogy az 1934. év vidéken is a stabilizálódás időpontja volt. A kis intézet, melynek ólén egy igen kipróbált. régi vezérigazgató, Csizmadia Sándor áll, ugyancsak osztalékot képes juttatni részvényeseinek, még pedig 2400 darab 50 pengő névértékű részvény után 1 pengőt. A mérlegben lényeges változás nincs: 72.114 pengő betétet kezelt az intézet, váltótárcaállománya pedig 547.633 pengő.
A Ceglédi Takarékpénztár Egyesület 66-ik évi zárszámadása ugyancsan a fejlődés én stabilizálódás jeleit mutatja. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a takarék betétállománya az 1934. évben 200.000 P-vel emelkedett, úgy konstatálhatjuk, hogy az intézet olyan bizalomnak örvend a város és a környék poliSe.i v. A[3inn 'uaqejpq vSmapS intézetet joggal a v a t j a a vidék egyik vezető pénzintézetévé. A kihelyezések terén, dacára a gazdasági viszonyoknak, az intézet minden jogos hiteligénylőnek rendelkezésére állt. annál is inkább, mert ezzel erősen elősegítette a földárak javulását. Betétállománya 1,725.000, váltótárcaállománya 3,859.000 pengőt reprezentál. A kimutatott tiszta nyereség kb. 1.200 ezer pengős részvénytőke mellett 40.865 pengőt tesz ki. amely azt igazolja, hogy az intézet ügyvezetése. mobilitása és likviditása feltétlenül elsőrangú. Osztalékképcn 9000 részvény után részvényenkint 1.60 P j u t a részvényeseknek. Megfelelő leírások és tartalékolások igazolják az elővigyázatos ügyvezetést. Két igen kitűnő szoke m h t r vezeti az intézetet, amióta Sándor Rezső vezérigazgató betegeskedik: Csizmadi, Béla vezérigazgatóhelyettes és dr. Sándor György igazgató, akik a mai kornak mea-felelő fiatalos ambícióval i r á n y í t j á k és fejlesztik a Ceglédi Takarékpénztárt.
Az Egyesült Ceglédi Ipari , Kereskedelmi- és Népbank 43-ik évi zárszáma,dúsa mindenben igazolja Weil Lajos vezérigazgató tökéletes üzletvezetését. Az intézet, amely a Magyar Altalános Hitelbankkal van érdekel 1 ségi viszonyban, az Alföld egyik legkitűnőbben bevezetett középbankja. Betétállománya 1.314.000. kihelyezési stockja 3926.000 pengőt reprezentál és az intézet állagának az 1934. évben történt örvendetes emelkedéséről tesz bizonyságot. A kimutatott tiszta
A H É T
Í8 nyereség voltaképen 39.620 pengő, azonban a szükséges elővigyázatosság a l a p j á n 15.287 pengő leírást eszközölt az igazgatóság, a n y u g d í j a l a p o t is 1500 pengővel g y a r a p í t o t t a , úgy, hogy ezek levonásával a k i m u t a t o t t tiszta nyereség 22.433 pengő, az osztalék a 12.000 darab 50 pengős részvény u t á n 1 pengő, m í g a f e n n m a r a d ó összeget az igazgatóság megfelelő módon tartalékolta. Az intézet vezérigazgatója, Weil L a j o s egyike az ország legképzettebb oénz ü g y i szakembereinek, aki fővárosi viszonylatban is n a g y tekintélynek örvend. Meg kell még emlékeznünk
az Esztergomi Gazdasági Bank 1934. évi zárszámadásáról. Ez a kis intézet, amely az Esztergomi Takarékpénztár t u l a j d o n a , igen nemes missziót tölt be Esztergom városában, amennyiben a kisembereknek, a kisiparnak és kiskereskedelemnek nyújt, kölcsönöket. Az intézet z á r s z á m a d á s a i igen kedvezőek: betétállománya 205.243 pengő, v á l t ó t á r c á j a 477.443 pengő. A kimutatott tiszta nyereség 16.700 pengő, amelyből 1000 d a r a b 50 pengős részvény u t á n 150 pengő osztalék jut a részvénveseknek. Az i r á n y í t á s itt is EHer Ödön, az Esztergomi Takarékpénztár eln ük-vezéri ga zgató janiik kipróbált kezében van. aki érdekes, b o g y n a g y ambícióval és körültekintéssel vezeti Esztergom v á r o s á n a k ezt a n a g y h i v a t á s t betöltő kis intézetét.
A Pápai Hitelbank l e g ú j a b b mérlege kiemelkedően igazolja ennek az intézetnek fejlődőképességét és mobilitását. Betétállománya m a j d n e m 100.000 P-vel 1623.169 P - r e növekedett és m í g v á l t ó t á r c á j a 3,006.976 P , addig a visszleszámitolásia csak 1.189.439 P . A n y a g á n a k tehát még 40%-át sem a d t a tovább és ez az a r á n y s z á m olyan kedvező, amivel a mai viszonyok között csak kevés vidéki intézet dicsekedhet. E g y é b k é n t a P á p a i Hitelbank az egész év f o l v a m á n folyósított kölcsönöket. Nyeresége 24.872 P, amelvből 5000 P-vel tartalékalapj á t d o t á l j a és részvényenkint 2.50 pengő osztalékot fizet. Az eredménvszjámiáján további 8000 P - t értékcsökkenési tartalékának növelésére fordított, 4000 pengőt viszont é r t é k p a p í r t á r c á j á b ó l és követeléseiből í r t le.
A Váci Takarékpénztár fiókja Szentendrén A Pénzintézeti Központ n e m r é g engedélyt adott a Váci Takarékpénztárnak a r r a , hogv Szentendrén fiókot létesítsen Ebben a fejlődőképes, sokezer lakosú Innja-
pestkörnyéki városban ugyanis az a helyzet, hogy csak egy pénzintézet van, de több éve már az sem tagja a Pénzintézeti Központnak. Indokolt tehát, hogy olyan intézet, vagy fiók működjön Szentendrén, amelyik takarékbetéteket elfogadhat és a hiteligényeket kielégíteni t u d j a . Nemcsak ebből a szempontból, h a n e m minden egyéb más okból is erre a szerepre igen alkalmas a Váci Takarékpénztár, amely tudvalevőleg a legjobb nevű vidéki pénzintézetek közé tartozik. A fiók működését az anyaintézet könynyen ellenőrizni t u d j a , a betétjét pedig n y u g o d t a n h í z h a t j a a közönség a Váci T a k a r é k p é n z t á r r a , m e r t az m é g a legválságosabb időkben is, azonnal, felmondás nélkül visszafizette a kezelésére bízott tőkéket. De ú g y t u d j u k , h o g y a Váci Takarékpénztár tekintélyes szabad hitelek felett is rendelkezik és ezért azokat a kölcsönkérelmeket, amelyek az ú j f i ó k j a ú t j á n jelentkeznek, egyk ö n n y e n kielégítheti.
Tiszántúli Ipari Kiállítás és Vásár junius
6—16-ig
Szegedi Ipari Vásár május 25—junius 3.-ig Az Alföld két legnagyobb városában! Debreceniben és Szegeden ez évben is megrendezik a kiállításokat. Debrecenben a Kereskedelmi és I p a r k a m a r a , Szegeden pedig a Szegedi Ipartestület évenkint visszatérő p r o g r a m p o n t j a a kiállítás rendezése. Mindkét városban m á r hetek óta permanensen dolgoznak a kiállítási a n y a g beszervezésén ás ú g y Debrecenben, mint Szegeden a múlt évekhez viszonyítva jelentékenyen emelkedett a kiállításra jelentkezők száma. Különösen a debreceni Ígérkezik impozánsnak, a m i érthető is. hiszen a Tiszántúli I p a r i Kiállítás és V á s á r állandó kiállítási területtel és csarnokkal rendelkezik amelyeket a imúlt éVben építettek meg. N e m kell tehát a kiállítás látogatóinak a v á r o s egyik végéről a m á s i k r a menni, h o g y a különböző középületekben, szétszórtan elhelyezett a n y a g o t megismerhesse, h a n e m e g y helyen van az összes kiállító. M á r a múlt évben ezen okok m i a t t sok fővárosi vállalat is résztvett a debreceni kiállításon, de ebben az évben — értesülésünk sáerint —• lényegesen több budapesti vállalat foglalt le pavillont. Hova-tovább az lesz a
helyzet, hogy a Tiszántúli I p a r i K i á l l í t á s és v á s á r nemcsak Tiszántúl i p a r á t és kereskedelmét f o g j a bemutatm, h a n e m az egész ország gazdasági fejlődését is.
Az Idegenforgalmi Hivatal az elmúlt évben Zilahy Dezső igazgató vezetésével és a lelkes és nagykoncepeiójú Kovácsházi/ Vilmos tanácsnoknak legfőbb irán y í t á s á v a l r o p p a n t értékes propagandatevékenységet fejtelt ki és különösen a Bécsbeni felállított irodák révén é r t el kitűnő eredményt. A K a r t n e r Strassen működő m a g y a r idegenforgalmi iroda működélséről m a g a Ivovácsházy Vilmos tanácsnok adott ki e g y ízléses kiállítású füzetben beszámolót, a m e l y szerint az elm ú l t évben a bécsi iroda ú t j á n nem kevesebb, mint 23.000 idegen l á t o g a t t a meg Budapestet és a m a g y a r vidék idegenforgalmi gócpontjait. A látogatók hatvan különböző európai és távol-világrészi államok p o l g á r a i közül kerültek ki. A bécsi iroda a prospektusok, hirdetések és tájékoztatók százezreit osztogatta szét Ausztriában, sorozatos propaganda előadásokat rendezett, amelyekben főként a m a g y a r főváros versenyen kívüli olcsóságát hangoztatta és sikerült is a külföldiek tízezreit M a g y a r o r s z á g r a invitálni. Olcsó t á r s a s u t a z á s o k szervezésével j á r u l t hozzá ahhoz, h o g y Budapest és a mag-yar főv á r o s szépségeit a külföldi, szerényebb igényű turisták is megismerjék, akik messze földre elvitték a f ő v á r o s és a m a g y a r vidék l á t n i v a l ó i n a k hírét. A f ő v á r o s idegenforgalmi büdzséjének 125.000 pengővel való lef a r a g á s a természetszerűen maga u t á n v o n j a a bécsi propaganda iroda tevékenységének szűkítését is, amely semmiképpen sem szolg á l j a a m a g y a r idegenforgalom érdekeit. Felelős szerkesztő és kiadó: BENCZÉS TIBOR Minden cikkért szerzője felel Szerkesztőség és kiadóhivatal B U D A P E S T , V., V I L M O S C S Á S Z Á R U T 74. Telefon: 24-0-62. Előfizetési á r a egész évre 20 P. Viktória nyomda, V I I . K i r á l y u. 3,
Az ideális női- és férfifehérnernü az Excellent
„Halselyem" mosható
olasz sorsjegyet, kényszerkölcsönt magas á r o n vesz
műselyemből
Világmárka! Ügyeljen a „ H a b s e l y e m " védjegyre, mert nem minden trikófehérnemű
BARNA
BANK
Budapest, V., Nádor-utca 26. sz. Tőzsdével szemben
„Habselyem"
Telefon: 21-3-16, 10 4-67
Kallós János M E G J E L E N T
A
-féle
„GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ" 1934—1935. évi évfolyamának második része két kötetben
TARTALMAZZA: az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A már előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a nagymérvben ki- • bővített komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Bpest, Anker. köz 2., I. 4. T.: 22-0-96 és 21-3-80
V. 3 - 1 1 .
B. N. V.
