A
Herman
Bodroghalom
OTTÓ MÚZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
(sátoraljaújhelyi j.)
Egry József tanító telefon jelentését követően az alábbi lelőhelyekről gyűjtöttünk leleteket: A falu és a víztorony közti út bal oldalánál levő első homokbányánál behúzott peremű bronzkori táltöredékek, ujjbenyomásos léccel díszített cserépdarabok találhatók. Tovább, a víztorony felé, az út bal oldalán, Medvetanyának — Farkastető-dűlő — nevezett részen újabb kelta kori cserepek és vastöredékek kerültek elő szántáskor. A víz toronyhoz közel, az út jobb oldalán levő homokbánya mellett, a falu felé eső részen a szántásban nagyobb mennyiségű obszidián penge található. Lsz. 72. 25. 1. A 2. homokbányából származó urnát dr. Deák László orvos a múzeumnak ajándékozta. A helyszínen több bronzkori töredéket gyűj töttünk. Bódvarákó
(edelényi j.)
Dobódél területéről Dénes György középkori településre utaló cserép töredékeket gyűjtött. A leleteket átadta a Herman Ottó Múzeumnak. Edelény
(edelényi j.)
A mucsonyi elágazással szemközti Csebi-dűlőben az Alkotmány Mg Tsz kavicsbányájának bővítésekor középkori templom, temető és település nyomára bukkantak. A leletmentés során egy kis méretű, szögletes szen télyzáródású román kori templom alapjait és 80 sírt tártunk fel. A sírokból XIV—XV. századi ruhadíszek, övveretek, pártamaradványok, koporsó szögek, valamint XIV—XVI. századi pénzek kerültek elő. A templomtól északra egy osszáriumot, több középkori hulladékgödröt, kemencealapot tártunk fel. Ezekből XII—XV. századi edények, edénytöredékek és fém tárgyak kerültek elő. A sóderbánya É-i oldalán történő bővítéskor szintén több gödörnyom .mutatkozott 2—4 m mélységben. Ezekben állatcsontváz gabonamagvak kal, vaskori és népvándorlás kori cserepeik, csont- és fémtárgyak, állat csontok voltak.
A
600
Hejőcsaba
Herman
OTTÓ MÚZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
(Miskolc)
Az új cementgyár Klinfeer-tároló alagút alapozási munkáinál mintegy 6 m mélységben sóderrétegbe ágyazva egy mammutállkapocs maradvá nyait fedezték fel. A leleteket Hédervári István átadta a Herman Ottó Múzeumnak. Hét (putnoki j.) Ipacs Ilona, a kazincbarcikai Központi Általános Iskoia tanára jelen tette, hogy a község Zsoldos-telep nevű részén, a temetővel szemben cse repeket találtak. A terepjáráskor bronzkori Lsz. 72. 16. 1—10. 12—14. 16—24.; vaskori Lsz. 72. 16. 11.; kelta Lsz. 72. 16. 15. 25—30. és közép kori cseréptöredékeket találtunk. Kazincbarcika
(putnoki j.)
A Tardona patak partján cserepeket és öriőkövet talált Mészáros Ti bor kazincbarcikai lakos. Az egészségügyi szakiskola építésekor dózerolták a területet, így került elő neolit Lsz. 72. 17. 1—9., bronzkori Lsz. 72. 17. 10—12. 14.; vaskori Lsz. 72. 17. 13. anyag. Távolabb két vassalakrög is volt. Találtak még vassalakot és bütyökdiszes edényt a Kakas-tanyánál, az Adám-völgyben is. Kesznyéten
(miskolci j.)
A falu területéről, pontosabban nem ismert helyről származik egy kardtöredék. Lsz. 72. 21. 1. Bronz. Áttört markolatú, pengéje díszített. Pengetöredék, nagyobb része hiányzik. Galuska Imre ajándéka. A Tisza dűlőn Galuska Imre bronzkori cserepeket gyűjtött. Lsz. 72. 20. 1—5. A tsz-műhely területén, a régi fűrész helyén Galuska Imre korongolt, vilá gos barna kis edényt és nyéllyukas vas dárdahegyet gyűjtött. Lsz. 72. 22. 1—2. A leletek kelta koriak. A református templom kertjében, a templom tól keletre XVI—XVII. századi sírokat szedtek ki emésztőgödör ásásakor. A mintegy 5—6 sírból kikerült vastárgyak és edények töredékeit a
Kistokaj
— homokbánya
(miskolci j.)
1972 telén Gál András nagy méretű agyag orsógomb töredékét hozta be a Herman Ottó Múzeumba. Lsz. 72. 7. 1. A kiszálláskor és később, a leletmentésekkor a bánya bejáratával szemben vonaldíszes neolit cserép töredékeket és öriőkövet találtunk. A bánya mindkét faiában szarmata lakógödrök figyelhetők meg, cserépanyaggal. Lsz. 72. 7. 1. 8. Ugyancsak Gál András hozott a múzeumba két csatot, az egyik tiszta ezüst, a másik aranylemezzel borított részén ikőberakással. A helyszínen — a bánya le omlott külső szélén — megtaláltuk a teljes csonvázat, állatcsontmellék letet és egy besimított nyakú, füles hun korsót. 1972 nyarán Gál András
A
Herman
OTTÓ MÚZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
újabb sírleleteket hozott a múzeumba. Két cikádafibulát, egy gyűrűt és két, kör alakú díszt. Elbeszélése szerint csontvázas sír mellékletei voltak. A leletmentéskor császárikori lakógödrök kerültek elő a sír környékén. Az 1970-ben kutatott honfoglalás kori temető újabb sírjait t á r t u k fel a kistokaj i homokbányában, ahol a bánya bővítése és homokszállítás köz ben több csontvázat és leleteit megbolygatták, illetve el is hordták. Össze sen 27 csontváz helyét állapíthattuk meg, illetve 19 ép csontvázat tártunk fel. X. századi rozetták, pitykék, gombok, karperecek, edények (1. kép) és egy darab arab pénz került elő a sírokból. A honfoglalás kori temető területén több császárkori gödröt, néme lyikben állatcsontvázat és edénytöredékeket is feltártunk. Kistokaj határában Korona Róbert elpusztult középkori település helyéről XIV—XV. századi cseréptöredéiköket gyűjtött. A tárgyakat a Hermáin Ottó Múzeumnak átadta. Kistokaj
— kültelkek
(miskolci j.)
A Nagy-miskolci Állami Gazdasággal szemben, a Mályi felé vivő országút jobb oldalán, a dombtetőn őskőkori kőeszközöket gyűjtöttünk
602
A
Herman
OTTÓ MÜZEUM 1»72. ÉVI LELETMENTÉSEI
2. kép. Kelta temetőből származó edény. Muhi — Kocsmadomb
a friss szántásban. Ugyanott, a domboldalban és a szántásban széthúzva több helyen hamvak és kelta cserepek voltak. Lejjebb, Kun Miklós telkén tíz kelta kori sírhelyet azonosítottunk, illetve leletmentés során feltártunk. A sírok hamvasztásosak. Több, összehajtogatott vaskard és urnatöredék alapján a temető az LT C-be keltezhető. Miskolc — Avas Felső-Szent-György területen dr. Saád Andor terep járáskor paleolit (mezolit?) leleteket gyűjtött. Miskolc — Erenyő Ujj Sándor miskolci lakos hétvégi telkén és Miskolc felé a második szomszédjánál újabb őskori cserepek és hamvak kerültek elő. Miskolc —
Kiscsermőke
Gyurkó Gyula pattintott kőeszközöket hozott a műszaki egyetem feletti platón levő telkükről. Az általa behozott anyagban két korhatározó eszköz van. Mindkettő anyaga a Szeleta-barlangból jól ismert szürke kalcedon, illetve üveges kvarcporfir. Dr. Saád Andor megtekintette a lelő helyet. Tűzhelynyomot és faunát nem talált. Lsz. 72. 26. 1—72. 30. 2. Muhi — Fecskepart
(mezőcsáti j.)
A Sajó és a Hejő-csatorna közötti magas földnyelven homokkiter melés közben csontvázat találtak, s e mellett fekete edény töredékeit, melyet Géczy Antal ónodi tanítóhoz vittek. Az edényt a Herman Ottó Múzeumnak ajándékozta. Lsz. 73. 4. 1. Az edény nyaka hengeres, víz szintesen árkolt, hasa öblös, plasztikus és bekarcolt díszítése van. Pereme hiányzik. Ugyanitt, a Hejő-csatorna építésénél 1940—41-ben Tóth Gyula kis bögrét talált, mely ima is saját tulajdonában van. Elbeszélése szerint koponyákat is találtak.
A
Herman
OTTÓ MÚZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
605
3. kép. Középkori buzogányfej. Muhi — Kocsmadomb
Kocsmadomb 1971 telén a Kossuth u. 14. számú kertből egy delfines díszítésű kelta kard került a Herman Ottó Múzeumba. A lelőhely azonos azzal, ahol Leszih Andor 22 szkíta sírt már feltárt, csaik az út másik oldala. 1972-ben az ásatás során 23—37. sírokat tártuk fel a Kossuth u. 10., 12., 14. sz. kertekben, illetve a 14. sz. kert mögötti akácosban ásattunk. A 15 sír közül hat hamvasztásos, a többi csontvázas. 25. és 26. sír között melléklet nélküli ló volt. A temetőhöz tartozását az igazolja, hogy csontmegtartása azonos a sírok csontanyagával. Behúzott peremű korongolt tál, füles bögre képviselik a szkíta anyagot. Díszített, pecsétlős végű bronz torques, duxi típusú fibulálk, karmantyús záródású karperecek, díszített lábperecek, korongolt kerámia a temetkezés korát a III. század első felére datálja (2. kép). Az ásatás során az egész területen rézkori gödrök és cserepek, kagylók kerültek elő. Az egyik kertben egy középkori bronz buzogányt találtak (3. kép). Princz-tanya A He jő menti Állami Gazdaság és a volt Princz-tanya közötti terü leten homokkitermelés közben bronzkori cserepek kerültek elő. A bánya művelés leállt egy időre. Seres-dűlőben kukoricakapáláskor a felszínen késő bronzkori csere peket talált Jacsó Géza és Jacsó Mária.
604
A
Nagyrozvágy
Herman
OTTÓ MÚZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
— papföldek
(sátoraljaújhelyi j.)
1971 telén balsütő tálat, rovátkolt, ovális alakú karperecet és két gyűrűt, s bronzhuzalt (Lsz. 72. 1. 1—5.) vittek a talajjavító vállalat dolgozói a sárospataki múzeumba. Dankó Katalin, majd Heilebrandt Magdolna is megnézte a helyszínt, amikoris újabb bronzleleteket szedtek össze. Tőr töredéket és két tű korongos fejét, egy lunulát és cseréptöredékeket gyűj töttek. Lsz. 71. 45. 1—23. 1972 áprilisában az MNM adattárának anyagi támogatásával történt a leletmentés. Nyolc, 2x5 m É—D irányú szelvény nagy mennyiségű cserépanyaga alapján úgy tűnik, hogy a bodrogszerdahelyi kultúra egy rétegű telepe volt itt. A felszínen tűzikutyát és egy díszes, nagy méretű lunulát találtunk. Novajidrány
(encsi j.)
Szabadság u. 16. számú háznál, pinceásáskor Lovász Miklós kb. 1 — 1,1 m mélységben cserepeket talált. A leletek körülbelül egy négyzet méternyi területen kerültek elő. Kagylók és faszéndarabok bronzkori telep létére utalnak. Ózd, III. ker., Madách u. 21. A terület parcellázás előtt Sajóvárkony Csűr-dűlő néven volt ismert. Dobosy László járt a helyszínen, ahol házépítéskor régebben és most, a pince ásásakor Barta Lajos edénytöredékeket talált. A cserépdarabok szét szórtan kerültek elő, törésük régi. A háztulajdonos szerint néhány csont darab és égett agyagdarab is volt itt. A szemben levő 26. sz. telek tulaj donosa, Ragályi István kútásáskor hasonló leletekre bukkant. Prügy — tökföld (szerencsi j.) A területről Farkas János szántásban kora vaskori edénytöredékeket gyűjtött. Lsz. 72. 10. 1—15. Sajólád (miskolci j.) Kristóf Géza, Alkotmány u. 32. sz. alatti telkén homokkitermelés közben honfoglalás kori sírra talált. Megfigyelései szerint a keletéit csont váz jobb karján egy bronzlemezből vágott karperec volt. A sír földjéből egy kis méretű aranyozott bronz rozetta is előkerült. A leletek a Herman Ottó Múzeumban vannak. Sály — Lator (mezőcsáti j.) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkásai regionális víz mű építésekor csőlerakás folyamán faimaradványra és emberi csontokra bukkantak a Sály községhez tartozó Lator-pusztán, Rózsavár u. 61. sz.
A
Herman
OTTÓ MÚZEUM 1372. ÉVI LELETMENTÉSEI
4. kép. XV. századi övveretek.
gQ5
Sály-Lator
alatt lakó ifj. Kardos György telke előtt. A lelőhely a Lator-hegy északi végével szemközt, a Lator-patak jobb partján fekszik. Leletimentő ásatás keretében egy kis méretű, szentély nélküli kör templomot, hozzá csatlakozó osszáriumot és 50 sírt tártunk fel. A sírok ból XIV—XV. századi luhadíszek, párták, övek (4. kép), pénzek, koporsó szögek /kerültek elő. A feltárás területén őskori és XI—XV. századi edény töredékek, gabonamagvak kerültek elő a szelvények földjéből. A t e m p lomtól nyugatra húzódó szántóföldeken és kertekben XI—XVI. századi cseréptöredékeket gyűj töttünk. A Vízfőig kiásott vízvezetékárok metszetében több, településre utaló gödörnyomot figyeltünk meg. Szalonna
(edelényi j.)
A középkori templom mellett meszesgödör ásásakor jellegtelen őskori patics- és cseréptöredékek és vassalak került elő. Lsz. 73. 6. 1—3. A t á r gyakat Dénes György gyűjtötte. Színpetri
— Csapás-tetői-barlang
(edelényi j.)
Színpetri határában levő András-hegyen — helyiek Csapás-tetőnek nevezik —a falu lakói az elmúlt évek során felfedeztek egy kis barlangot. A feltöltés egy részét kihordták, annyira, hogy a barlang teljes hosszáról meggyőződjenek. Dénes György hívta fel a múzeum figyelmét arra, hogy a megmaradt feltöltésben cseréptöredékek találhatók. A leletmentés során edény- és faszéndarabok, s állatcsontok kerültek elő. A kis számú emlék anyag tanúsága szerint a Kyjatice-kultúra egyik barlangi lelőhelyét talál tuk meg. Lsz. 72. 14. 1—93. Szirmabesenyő
(miskolci j.)
Márkus Gábor a községgel szemben, a Sajó túlsó partján szarmata kori koroingolt cserepéket talált. Lsz. 72. 13. 1—9. A leleteket a friss szántásban figyelte meg.
€06
A
Herman
OTTÓ MÜZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
Tarcal (szerencsi j.) Gyenes Béla, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat műszaki igaz gatóhelyettese jelentette a múzeumnak, hogy a Citrom-hegyen ősállatcsontokat találtak. A helyszínen megállapítottuk, hogy a leletek kb. 4 m mélységben kerültek elő. A szikla feletti humusz és homokos talaj ledózerolása közben akadtak a leletekre. Több fogtöredék és egy állkapocs darab foggal került innen a múzeum gyűjteményébe. Eszközöket nem találtak. Tomor, Árpaszer-dűlő
(szikszói j.)
Dankó Katalin sárospataki régész Stefancsik Erzsébet gyűjtése alap j á n bronzkori cserepeket, kőbaltatöredéket juttatott a Herman Ottó Mú zeumba. Lsz. 72. 9. 1—14. Tornaszentandrás
(edelényi j.)
Telek-dűlő lelőhelyről Dénes György jellegtelen őskori cseréptöre dékeket (Lsz. 72. 15. 1—2.) és paticsot (Lsz. 72. 15. 3.) hozott a Herman Ottó Múzeumba. A leletek a szántásban kerültek felszínre. * A megszűnt ózdi Gábor Áron Múzeum anyagából 1972-ben közel két és fél ezer régészeti tárgy került a Herman Ottó Múzeumba. Lsz. 73.11.1— 887, 73.16.1., 73.28.1—9. tételszámon kerültek beleltározásra. A gyűjte mény, melyet Rozsnyói Márton hozott létre, 1950-ben alakult múzeummá, és helyhiány miatt szűnt meg 1956 első felében. Az anyagban jelentős ásatások (Ózd—Kőaljatető és Ózd—Stadion) leletei szerepelnek. Topográfiai szempontból jelentős Rozsnyói Márton Ózd környéki gyűjtése. Ebből származik egy kis rézkori csésze, amely díszítése miatt érdemel figyelmet (5. kép). Ózd környéki rézkori anyagra jellemző a vissi típusú edény töredék, mely Korek József ásatásából került elő (6. kép). A múzeum történetéinek és anyagának részletes ismertetése a Gádor Judit—Hellebrandt
Magdolna
A
Herman
OTTÓ MÜZEUM 1972. ÉVI LELETMENTÉSEI
5. kép. Díszített rézkori csésze i
6. kép. Vissi típusú
edénytöredék
