Készült a REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA altémája keretében
A hely szelleme – a területi fejlesztések lokális dimenziói A Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciáján elhangzott előadások Győr, 2013. június 19–22.
Szerkesztették: Rechnitzer János–Somlyódyné Pfeil Edit–Kovács Gábor ISBN: 978-615-5391-10-1
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolája, Győr, 2013
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0010 Tehetséggondozási rendszer és a tudományos-képzési műhelyek fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen
TARTALOMJEGYZÉK BALOGH PÉTER: KISTÉRSÉGI HOVATARTOZÁS ÉS FORRÁSABSZORPCIÓ: AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ÚJ ÚTJAI?
5
BARÁTH GABRIELLA: A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI CSÁKBERÉNYBEN
16
BODA MÁRTON ATTILA-TOPA ZOLTÁN: A HAZAI BANKI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT
28
BODOR ÁKOS: A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN
39
BOGÁRDI TÜNDE: A FOGLALKOZTATOTTSÁG-NÖVELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KILÁTÁSAI A DÉL-HEVESI FALVAKBAN
47
BRACHINGER TAMÁS: A KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGEI VALAMINT BUKTATÓI A HELYI TÁRSADALOMBAN
60
BÜKINÉ FOKI ARIEL: A NYUGAT KIRÁLYNŐJE A XIX. ÉS XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN ÉS NAPJAINKBAN
69
CZAKÓ KATALIN: REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK ELEMZÉSE A MAGYARSZLOVÁK HATÁRSZAKASZON
79
CZIRFUSZ MÁRTON: GLOBÁLIS HELYI GAZDASÁGOK VIDÉKEN: FÖLDRAJZI LÉPTÉK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETETLENSÉGEK
94
CSIZMADIÁNÉ CZUPPON VIKTÓRIA – SÁRINÉ CSAJKA EDINA: A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN
101
DITRÓI ZOLTÁN: A REGIONÁLIS KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓMSOR SUGÁRZÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1929-2012
110
DOMINEK ÁKOS: KKE-I ORSZÁGOK JÁRM_IPARI KLASZTEREINEK, KLASZTERESEDÉSI FOLYAMATAINAK ÉS KLASZTERPOLITIKÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE
123
DULAI CSILLA: AZ ENCSI KISTÉRSÉG TÖRPEFALVAINAK TÍPUSAI ÉS GAZDASÁGI MEGÚJULÁSI LEHETŐSÉGEI
136
FEKETE DÁVID: AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK VÁROSFEJLESZTÉST TÁMOGATÓ ÚJ ESZKÖZEI A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN
145
GRÜNHUT ZOLTÁN: A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE AZ IZRAELI TECHNOLÓGIAI INKUBÁTORPROGRAMBAN
155
GULYÁS GABRIELLA: PÉCS ÉS SZELLEMVÁROS TÉRSÉGEINEK INFRASTRUKTÚRÁLIS FEJLESZTÉSE
166
HAKSZER RICHÁRD: HELYI FEJLESZTÉSEK AZ EU-S ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A MAGYARSZLOVÁK HATÁRRÉGIÓBAN
176
HORECZKI RÉKA: KISVÁROS – KIS KATEGÓRIA – KIS ÉRDEKLŐDÉS?
191
HORNYÁK MIKLÓS: LOKÁCIÓVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK KINYERÉSE ÉS ELEMZÉSE SZÖVEGKORPUSZBÓL
197
HORVÁTH SAROLTA NOÉMI: MAGYARORSZÁG VÁROSRÉGIÓINAK VERSENYKIHÍVÁSAI A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE
210
HORVÁTH ÁDÁM, MIHÁLY MELINDA, SUPKA BÁLINT: A FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FEHÉRGYARMATI KISTÉRSÉGBEN
220
HUSZÁK LORETTA: FELTALÁLNI, LEVÉDETNI – HASZNOSÍTANI? INNOVÁCIÓK HASZNOSÍTÁSÁNAK TENDENCIÁI EURÓPÁBAN
230
JÓNA GYÖRGY: A MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉGEK TERÜLETI TŐKÉJE – A GAZDASÁGI KRÍZIS ELŐTT ÉS ALATT
245
JÓNA LÁSZLÓ: A CENTROPE RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI GYŐRMOSON-SOPRON ÉS VAS MEGYE SZÁMÁRA
256
2
JÓZSA VIKTÓRIA – DR. NAGY HENRIETTA: HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS – MEGÉRI-E A BEFEKTETÉST, ÉS HA IGEN, KINEK? A MISKOLCI HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉS TAPASZTALATAI
271
KISMARJAI BALÁZS: ORSZÁG – BORRÉGIÓ – BORVIDÉK. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A 21. BUDAVÁRI BORFESZTIVÁLON
281
DR. KOTOSZ BALÁZS: A FELSŐOKTATÁS HELYI GAZDASÁGI HATÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRRA
297
KOVÁCS ELŐD PÉTER: SZOMBATHELY MJV ÖNKORMÁNYZATA, MINT A HELYI GAZDASÁG MOZGATÓRUGÓJA?
306
DR. KOVÁCS GÁBOR: A SAJÁT FORRÁSOK SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁSBAN
317
KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT: TAKARÉKSZÖVETKEZETEK SZEREPE A REGIONÁLIS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSBEN
326
KOVÁCS VILMOS, KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA: A VAJDASÁGI TEJTERMELŐ GAZDASÁGOK ÉS TEJFELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
336
LAZÁNYI ORSOLYA: A KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS SZEREPE A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN
343
LENDVAY ENDRE: ÖNKORMÁNYZATI SZEREPEK ÉS ESZKÖZÖK A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN
353
LÉVAI ANDRÁS: KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK ÉS A KORRUPCIÓ KAPCSOLATA
365
LŐRINCZNÉ BENCZE EDIT: HORVÁTORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK TÜKRÉBEN
379
MADARAS GIZELLA ALIZ: EGY ERDÉLYI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTŐ TÉNYEZŐI
390
MEZEI KATALIN – TROJÁN SZABOLCS – NÉMETH LYI)GAZDASÁGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGE RÉGEN ÉS MOST
ATTILA:
(HE-
399
MIHÁLY PÉTER DÁNIEL – CSÉPE ZOLTÁN: A SZEGEDI IDEGENFORGALMI HUMÁNER_FORRÁS KIHÍVÁSAI A SZERB ÉS A ROMÁN TURISTA-ÉRKEZÉSEK DINAMIKUS NÖVEKEDÉSE KAPCSÁN
408
DR. MOLNÁR ESZTER: HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI JÓ GYAKORLATOK AZ ANGLIAI CORNWALL TARTOMÁNYBAN
418
MOLNÁR MÁRIA: A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK HELYZETE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSBŐL, AVAGY A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK
425
MURÁNYI PÉTER: FALUFESZTIVÁLOK ÉS A HELYI KULTÚRA
438
PÁGER BALÁZS: ISMÉT AZ „ÍGÉRET FÖLDJE”? – ŁÓDZ GAZDASÁGI ÁTALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN
447
PLATZ PETRA: AZ EDORA KUTATÁS TANULSÁGAI
459
POREISZ VERONIKA: FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK KÖZÉP-KELET EURÓPAI HATÁR MENTI RÉGIÓKBAN
471
LUKÁCS RÉKA-RÁCZ IRMA: MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS FEJLŐDÉSI KÜLÖNBSÉGEI
486
STIFTER VIKTÓRIA: AZ ÉRZELMILEG INTELLIGENS VÁLLALAT ÉS A TUDÁSMENEDZSMENT
499
SULYOK JUDIT: VÍZ, AMI ÖSSZEKÖT. A BALATON RÉGIÓ TÁJI KÖRNYEZETÉNEK TURIZMUSORIENTÁLT VIZSGÁLATA
507
HORVÁTH ÁDÁM, MIHÁLY MELINDA, SUPKA BÁLINT: A FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FEHÉRGYARMATI KISTÉRSÉGBEN
518
SUTI ZOLTÁN: ADJ KIRÁLY: HÁZAT VAGY HAZÁT! MIGRÁCIÓS PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁGON ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
528
SZABÓ DOROTTYA: A TERMELŐI PIACOK MAGYARORSZÁGON: LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK
546
DR. SZABÓ SZANDRA KINGA: AZ UNIÓS FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA ELŐÍRT ÜTEMTERV BETARTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY SZERINTI JOGORVOSLAT ERRE GYAKOROLT HATÁSÁRA
557
3
AGRÁREGYETEMEK
DR. SZÉKELY ANDREA: REGIONÁLIS MULTIPLIKÁCIÓ A SZEGEDI ÁRKÁD PÉLDÁJÁN
565
SZÉKELY KINGA KATALIN: KÍNÁLAT- ÉS SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS KOVÁSZNA VÁROSÁBAN
574
SZENDI DÓRA: NÉMETORSZÁG EGY FŐRE JUTÓ GDP-JÉNEK VIZSGÁLATA A MORAN FÉLE I MUTATÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL
584
TÓTH BALÁZS ISTVÁN: A HAZAI KISTÉRSÉGEK VONZEREJÉNEK ÉS TERÜLETI TŐKÉJÉNEK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE
591
TÓTH TAMÁS: VERSENYKÉPESSÉG KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN
604
USZKAI ANDREA: A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ SZINTJEI A CENTROPE TÉRSÉGBEN
621
VALÁNSZKI ISTVÁN: TÁJTERMÉKEK SZEREPE A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN
634
VARJÚ VIKTOR: KÖRNYEZETPOLITIKAI FEJLESZTÉSI TERVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ IRÁNYÍTÁS ÉS MENEDZSMENT A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI TÉRBEN
646
WIRTH GÁBOR: A VELENCEI-TÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A RENDSZERSZEMLÉLETI MEGKÖZELÍTÉS TÜKRÉBEN
654
ZAHORCSÁK ZSOLT: AZ ÜZLETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATÁNAK NEMZETKÖZI ÉS HAZAI MÓDSZERTANA, VALAMINT EZEK ADAPTÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA VONATKOZÓAN
665
4
A FELSŐOKTATÁS HELYI GAZDASÁGI HATÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRRA1 (The Local Economic Impact of Higher Education Institutions in Székesfehérvár) DR. KOTOSZ BALÁZS Kulcsszavak: felsőoktatás, HGF, gazdasági hatásvizsgálat Az egyetemek és a főiskolák nem csupán oktatási szolgáltatások nyújtásában és a foglalkoztatásban játszanak szerepet, de a helyi fejlesztésekben is fontos feladatuk lehet. Bár az elméleti háttér adott egy felsőoktatási intézmény helyi gazdasági szerepének, súlyának megállapítására, a becslési módszereknek is létezik megvitatott irodalma, és számos külföldi empirikus példa is rendelkezésre ál, a hazai számítás kevés. Tanulmányunk Székesfehérvár esetén keresztül mutatja be ezt a hatást.
Bevezetés Egy felsőoktatási intézmény gazdasági hatásának mérése számos kutatás tárgyát képezte már (Armstrong 1993; Bleaney et al. 1992; Bridge 2005; Brownigg 1973; Cooke 1970; Felsenstein 1995; Lewis 1988; Love and McNicoll 1988). Az egyetemek és a főiskolák nem csupán oktatási szolgáltatások nyújtásában és a foglalkoztatásban játszanak szerepet, de a helyi fejlesztésekben és a kulturális javak előállításában, illetve a település imázsának formálásában is fontos feladatuk lehet. A kutatás első részében a felsőoktatás hatását interdiszciplináris elméleti megközelítésben vizsgáljuk, majd a második részben azokra a területekre koncentrálunk, amelyek megfelelően egzakt módon számszerűsíthetőek (mérés és becslés segítségével), ezáltal alkalmasak egy felsőoktatási intézmény helyi gazdasági szerepének, súlyának megállapítására. Bár az elméleti háttér adott, a becslési módszereknek is létezik megvitatott irodalma (erről ld. Siegfried et al 2006), és számos külföldi empirikus példa is rendelkezésre áll (Caroll-Smith 2006, Blackwell et al 2002, Pallenbarg 2005, Jabalameli et al 2010, Tavoletti 2007, Huggins and Cook 1997, Bleaney et al 1992, Bridge 2005, Ohme 2003, Simha 2005, Robert-Cooke 1997), mindössze egy befejezett esettanulmány lelhető fel a hazai szakirodalomban, a győri Széchenyi István Egyetem példája. Az ottani becslések 8-16 milliárd Ft közé teszik a hatást, annak függvényében, hogy milyen közvetett hatások kerültek figyelembe vételre, illetve milyen paraméter feltételezésekkel éltek. A Pécsi Tudományegyetemen (Mezei 2005) és Zalaegerszegen is készültek számítások, azonban a kutatásnak számszerűsített végeredménye nem ismert.
297
A tanulmány egészében az egyetem, főiskola, felsőoktatási intézmény szavakat szinonímaként használjuk. Az elemzésben a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola hatásait vizsgáljuk. A város több felsőoktatási intézménnyel is rendelkezik, de ezek közül csak a Kodolányi János Főiskolának van a városban a székhelye. A Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve az Óbudai Egyetem helyi képzéseire is el lehet végezni hasonló elemzést a jövőben. Figyelembe kell azt is venni, hogy a Kodolányi János Főiskola nem csak székhelyén végez oktatási tevékenységet, hanem más településeken is.
Az egyetem hatásainak elméleti áttekintése Általános hatások A nagy egyetemvárosok tudásközponti szerepe közismert, azonban fontos gazdasági hatásai is vannak a felsőoktatás jelenlétének egy településen. Beck et al (1995) definíciója szerint a gazdasági hatás az a különbség „a gazdasági tevékenységben, amely az adott intézmény(ek) jelenlétében, illetve annak hiányában figyelhető meg”. Ennek a ceteris paribus vizsgálatnak a kivitelezése nem egyszerű feladat, ugyanis a jelenség rendkívül összetett: a közvetlen jövedelmeken túl figyelembe kell venni a közvetett jövedelmeket, az adminisztratív személyzet által létrehozott értéket, a cégek és a lakosság migrációs döntéseit, vagy a lakásbérleti piacra gyakorolt hatást is. A felsőoktatási intézmények szerepe azért is különleges, mert nem csak mint munkahelyek vonzzák a munkaerőt, hanem az oda járó diákok piaci termékek és szolgáltatások iránti kereslete is jelentős lehet. (Garrido-Iserte – GalloRivera 2008) A legfontosabb különbség a felsőoktatási intézmények és más munkáltatók között, hogy a felsőoktatási intézmények nem csak az alkalmazottaikat vonzzák, hanem a diákokat és más látogatókat is, akik kiadásaikkal hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéséhez. A felsőoktatási intézmények több módon is befolyásolják a helyi munkaerőpiacot. Először, mint jelentős foglalkoztató, oktatóknak, adminisztratív személyzetnek és más kiszolgáló tevékenységeket végzőknek ad munkát. Másodszor, a helyi munkaerő képességeit növeli, amivel a végzettek jobb elhelyezkedési lehetőséghez jutnak. Harmadszor, az emberi tőke állományt növeli. Negyedszer, tanulmányaik alatt a diákok nagy része állandó vagy alkalmi jelleggel munkát vállal, ami jelentős fleixibilis munkakínálatot jelent a helyi munkaerőpiacon. (Dusek-Kovács 2009)
Az export-bázis elmélet Az export bázis elmélet egy keynesi típusú makrogazdasági modell továbbfejlesztése, nyitott gazdaságot feltételezve.A gazdaságot alapvetően két szektorra osztjuk
298
(ld. 1. ábra), egy export szektorra, amely alapvetően exportra termel, és egy helyi szektorra, amely a helyi szükségleteket elégíti ki. A szektorok meghatározása nemzetgazdasági szinten egyértelmű lehet, de regionális vagy helyi szinten már nem egyértelmű. A régió határának meghúzása az eredmények szempontjából lényeges lehet, ezért a gyakorlati munka során érdemes több lehetőséget is elemezni, érzékenységvizsgálatokat lefolytatni. Az egyetemek hatáselemzése során az egyetem lesz a kiemelten kezelt „szektor”. 1. ÁBRA Az export bázis elmélet szektorai (Sectors of the export base theory)
Forrás: Lengyel-Rechnitzer 2004, 270.
Modellezés A modellezés adatigénye A jövedelem multiplikációja tekintetében számos modellváltozat született, ezekről (Kotosz 2012 és Kotosz 2013) is végez összehasonlítást. A cél tulajdonképpen az egyetem exportjának meghatározása, azaz, hogy mekkora értéket állít elő ez az ágazat. Florax (1992) vagy Garrido-Iserte és Galoo-Rivera (1995), továbbá Huggins és Cook (1997), illetve Brown és Heaney (1997) több szempontú áttekintést adnak a lehatárolásról. Kifejezetten a gazdasági output kérdésével foglalkozik Pallenbarg (2005), Johnson (1994) és Bleaney et al (1992). Az utóbbi a multiplikátor egy módosított változatát is közli. Az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb tranzakciókat (pénzáramokat) a 2. ábra tartalmazza (Segarra 2003, Caffrey – Isaacs 1971, Bridge 2005 is hasonló modellt
299
használt). Az ábrán a nyilak megfelelnek a pénz áramlásának. A számítások során figyelembe kell venni, hogy az állami támogatások egy jelentős része adók és járulékok formájában visszaáramlik a kincstárhoz (ezek közül az ÁFA és az SZJA hatásait vettük figyelembe). Hasonlóan a különféle ösztöndíjak fizetése mellett a tanulmányokhoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó (pl. kollégiumi) díjakat szed a főiskola. A modellezés következő lépése a regionális multiplikáció számszerűsítése. A modellben keynesi típusú multiplikátort használunk, az eredeti változatot a modellezés céljainak megfelelően két ponton módosítva: (1) a helyi fogyasztási arányt (és szokásokat) vesszük figyelembe, (2) az elsődleges termelési és fogyasztási hatást kétlépcsős módon számítjuk. A helyi gazdasági szereplők adózott jövedelme a modell szerint helyi fogyasztássá válik, ami egyenlő a kínálati oldalon megjelenő azon szereplők jövedelmével, akik a jövedelmük egy részét majd szintén a helyi gazdasági környezetben költik el. Ennek a multiplikátor-hatásnak a részletes leírása megtalálható Bleaney (1992) és Felsenstein (1997) munkáiban. A multiplikátor-hatás az alábbi tényezők függvénye: – Személyi jövedelemadó (átlagos kulcsa) [t] – Általános forgalmi adó (átlagos) kulcsa [n] – Fogyasztási határhajlandóság [c] – A hallgatók helyi fogyasztási aránya [d] – Az alkalmazottak helyi fogyasztási aránya [e] – Az intézmény helyi fogyasztási aránya [b] Ha a látogatók helyi fogyasztását fix összegként kezeljük és azonos helyi fogyasztási arányt feltételezünk (ld. Armstrong-Taylor 2000 és Lengyel-Rechnitzer 2004), a regionális multiplikátor az alábbi formulával számítható: 1 1 − e ⋅ c ⋅ (1 − t ) ⋅ (1 − n )
A gazdasági hatás számszerűsítése A különböző kiadások és a paraméterek becslése az 1. táblázatban található. A 2. ábrán ugyanezek a számok jelennek meg, a főiskola pénzáramaival együtt. A táblázatban található adatok különböző forrásokból származnak, egy részük pedig becslések eredménye. Ahol erre lehetőség volt, tényleges adatokra támaszkodtunk, ahol lehetett, ott kérdőíves felméréssel igyekeztük feltárni az értékeket, illetve bizonyos esetekben általánosabb, országos becslésekre támaszkodtunk.
300
1. TÁBLÁZAT A főiskola székesfehérvári kiadásai és paraméterek becslése (Parameter Estimation for the Expenses of the College in Székesfehérvár) P V A S M b c n d e t
Kiadás típusa Bérek és fizetések Anyagi jellegű kiadások Az alkalmazottak máshonnan származó jövedelme A diákok fogyasztása Látogatók fogyasztása Egyéb paraméterek A főiskola helyi fogyasztási aránya Átlagos fogyasztói határhajlandóság Átlagos ÁFA-kulcs A diákok helyi fogyasztási aránya Az oktatók helyi fogyasztási aránya Átlagos jövedelemadó
Érték (M Ft) 676 763 135 648 50 Becsült érték 0,7 0,6 0,205 0,68 0,75 0,196
Forrás: KSH, MNB, APEH, a KJF költségvetése és saját számítások
A főiskola kiadásait a nyilvánosan elérhető költségvetésekből (a legfrissebb a 2011-es), illetve közhasznúsági beszámolókból vettük. Bizonyos kiadások helyszínhez való hozzárendelése nem egyértelmű (különösen a bérek és fizetések).Az alkalmazottak más forrásból származó (pl. szakértői munkák, lektorálás) bevételeit – igazodva a hasonló felmérésekben alkalmazottakhoz – a bérek és fizetések 20%ában határoztuk meg. A hallgatói kiadások feltérképezésére 2012 őszén végeztünk kérdőíves kutatást a nappali tagozatos hallgatók körében. Az éves kiadás nagyságát oly módon határoztuk meg, hogy a mintaátlagot megszoroztuk a hallgatói létszámmal. A levelezős hallgatók fogyasztásánál azt feltételeztük, hogy helyi fogyasztásuk a nappali tagozatos hallgatók fogyasztásának ötöde. Mivel ők jellemzően munka (vagy más jövedelmet biztosító tevékenység) mellett végzik tanulmányaikat, fogyasztásuk jelentős része akkor is realizálódna, ha az intézmény nem lenne a városban. A különféle látogatók (pl. konferenciák, értekezletek, kiállítások résztvevői) fogyasztása közel sem olyan jelentős, mint az alkalmazottak és a diákok fogyasztása, de a teljesség kedvéért figyelembe vesszük. A látogatók fogyasztását egyösszegben becsültük, korábbi részeredmények alapján, az intézmény nagyságrendjével (hallgatószám, oktatószám) arányosítva, majd kerekítve, így a számításokban 50 millió Ftot szerepeltettünk. A fogyasztási függvény becslésére egyfelől – amennyiben rendelkezésre áll – helyi vagy regionális makrostatisztikákat lehet felhasználni, de az egyetem lokális koncentráltsága miatt kérdőíves vizsgálatok is nagyban segíthetik a becslést. A fogyasztási határhajlandóság empirikus tanulmányok szerint (ld. Árvai-Menczel 2001,
301
Vidor 2005) nem mutat regionális eltéréseket, makroszinten 0,6 körülre becsülik, a korábbi – kifejezetten egyetemi – hatásvizsgálatok 0,7-0,8 körüli értéknek találták. (Dusek 2003) Az átlagos fogyasztási határhajlandóságot a HKF-ből készült számítások alapján 0,6-re kalibráltuk. A nyilvántartások és a kérdőívek alapján a hallgatók kb. 40%-a él Székesfehérváron, a maradék 60% pedig az ország más részein, illetve külföldön. A kérdőívek alapján a helyi fogyasztás becsült aránya 68%. Általánosan a legnehezebb feladat az alkalmazottak helyi fogyasztási arányának becslése (még itt is kérdéses a helyben, de nem helyi terméket fogyasztó kezelése), bár a becslési hiba az eredményeket alig befolyásolja. Az oktatók összetétele a különböző képzési helyszínek közti mozgás miatt nehezebben becsülhető, ugyanakkor a helyben oktatók helyi fogyasztási arányát a hallgatókénál magasabbra, 75%-ra kalibráltuk (az alkalmazottak nagyobb része helyben lakó). Az intézmény helyi fogyasztása a beszerzések partnerei alapján (ez a könyvelésből egyértelműen, de nehézkesen beazonosítható). A főiskoláról azt feltételezzük, hogy anyagi jellegű beszerzéseinek 70%-át a helyi piacról valósítja meg. Az adóterhek tekintetében két paramétert kellett megbecsülni, egyrészt az átlagos személyi jövedelemadó kulcsot, amelyet a 2012-ben 19,6%-ban, míg az ÁFAkulcsot 20,5%-ban határoztuk meg. Az átlagos ÁFA-kulcs becslése egyszerűbb, bár a rendelkezésre álló súlyok az ÁKM-számítások hiányosságai miatt viszonylag régiek, de az MNB részéről jó becslések vehetők át. (Benczúr-Kátay 2010) 2. ÁBRA A főiskola pénzáramai (Cash-flow of the College)
Forrás: saját számítások
302
Eredmények, továbblépési lehetőségek A tanulmányban a Kodolányi János Főiskola gazdasági hatását elemeztük Székesfehérvár városára. A számításokhoz az irodalomban legáltalánosabban elfogadott keynesi típusú multiplikátor modellt használtuk fel, amelynek felsőoktatási intézményekre specializált változatát már hazai intézményben tesztelték. A modellezéshez szükséges adatok egy része költségvetésekben, nyilvános dokumentumokban is hozzáférhető volt, más részét országosan érvényes adatbázisokból (adókulcsok), míg a fennmaradó részt primer kutatás (kérdőíves felmérés) segítségével kellett összegyűjteni. A számítások eredményeképpen – a bizonytalanságokat is figyelembe véve – arra jutottunk, hogy a Kodolányi János Főiskola teljes helyi gazdasági hatása éves szinten 2500-3000 millió Ft között van, ami Székesfehérvár MJV költségvetésének 10%-a körül, a városban keletkező adózott személyi jövedelem 3%-a felett, illetve a városban képződő GDP 1%-a felett van. A fenti értékek pontossága – mivel számos elemében becsléseken vagy arányosításokon alapul – vitathatók, finomíthatóak, de a nagyságrend minden bizonnyal helytálló. A paraméterek tekintetében több érzékenység-vizsgálatot is elvégeztünk, de ezeket itt terjedelmi okok miatt nem tudjuk ismertetni. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a városban még két másik felsőoktatási intézmény (NyugatMagyarországi Egyetem, Óbudai Egyetem) is működtet képzést, a teljes felsőoktatás akár minden 50. forintot is mozgathatja Székesfehérváron. Ez az eredmény azért is jelzi a felsőoktatás fontos szerepét, mert Székesfehérvár – összehasonlítva olyan régióközpontokkal, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs – nem számít klasszikus egyetemvárosnak. A becslések más intézményekben történő elvégzésével egy általános, országos kép is kialakítható lenne, illetve lehetőség nyílna arra, hogy megbecsüljük az 1 hallgatóra vagy oktatóra jutó hatást is, ami a helyi döntéshozók előkészítő munkájának segítésén túl általános oktatáspolitikai háttérinformációként is szolgálhatna.
Jegyzet 1
Az empirikus kutatást a Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Alapítvány támogatta.
Irodalom Armstrong, H. W. (1993): The local income and employment impact of Lancaster University. Urban Studies, 30, pp. 1653-1668. Armstrong, H. W. – Taylor, J. (2000): Regional Economics and Policy, Blackwell, Oxford. Árvay Zs. – Menczel P. (2001): A magyar háztartások megtakarításai 1995 és 2000 között, Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 93-113. o. Beck, R. – Elliott, D. – Meisel, J. – Wagner, M. (1995): Economic impact studies of regional public colleges and universities. Growth and Change, pp. 245-260.
303
Benczúr P. –Kátay G. (2010): Adóreformok hatása a magyar gazdaságra egy általános egyensúlyi modellben. http://media.coauthors.net/konferencia/conferences/3/benczur_katay.pdf (letöltve 2011.03.24.) Blackwell, M. – Cobb, S. – Weinberg, D. (2002): The Economic Impact of Educational Institutions: Issues and Methodology. Economic Development Quarterly, Vol 16, no 1, pp. 88-95. Bleaney, M. F. – Binks, M. R. – Greenaway, D. – Reed, G. – Whynes, D. K. (1992): What does a university add to its local economy? Applied Economics, 24, pp. 305-311. Bridge, M. (2005): Higher education economic impact studies: accurate measures of economic impact? Journal of College Teaching and Learning, 2, pp. 37-47. Brown, K. H. – Heaney, M. T. (1997): A Note on Measuring the Economic Impact of Institutions of Higher Education. Research in Higher Education, vol 38, no 2, pp. 229-240. Brownigg, M. (1973): The economic impact of a new university. Scottish Journal of Political Economy, 20, pp 123-129. Caffrey – Isaacs (1971): Estimating the impact of a College or University on the Local Economy, American Council on Education, Washington. Caroll, M. C. – Smith, B. W. (2006): Estimating the Economic Impact of Universities: The Case of Bowling Green State University. The Industrial Geographer, Vol 3, no 2, pp. 1-12. Cooke, E. (1970): Analysing university student contribution to the economic base of the community. Annals of Regional Science, 4, pp. 146-153. Dusek, T. (2003): A felsőoktatás lokális termelésre és jövedelmekre gyakorolt hatása. In: A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére. Szerk: Rechnitzer János-Hardi Tamás. Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Győr, pp. 60-71. Dusek T. – Kovács N. (2009): A Széchenyi István Egyetem hatása a helyi munkaerőpiacra. – In: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására (VIKEK) Évkönyve, II. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl konferencia tanulmányai, pp. 69-73. Felsenstein, D. (1995): Dealing with ”induced migration” in university impact studies. Research in Higher Education. 36, pp. 457-472. Florax, R. (1992): The university: a regional booster? Avebury, England Garrido-Iserte, R. – Gallo-Rivera, M. T. (2010): The impact of the university upon local economy: three methods to estimate demand-side effects. Annals of Regional Science, 44, pp. 39-67. Huggins, R. - Cooke, P. (1997): The economic impact of Cardiff University: innovation, learning and job generation. GeoJournal Vol. 41. no 4: pp. 325–337. Jabalameli, F. – Ahrari, M. – Khandan, M. (2010): The Economic Impact of University of Theran on the Tehran District Economy. European Journal of Social Sciences, vol 13, no 4, pp. 643-652. Johnson, T. M. (1994): Estimating the Economic Impact of a College or University on a Nonlocal Economy. PhD dissertation, Texas Tech University, Texas. Kotosz B. (2012): Felsőoktatási intézmények regionális multiplikátor hatása. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. Vol. VII., no. 1-2. ISSN 1788-7593. CD, 7 p. Kotosz B. (2013): Local Economic Impact of Universities. Analecta Technica Szegedinensia, 2013/1-2. pp. 22-26. Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest- Pécs. Mezei, K. (2005): A Pécsi Tudományegyetem hatása a város gazdaságára. In: A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. Lewis, J. A. (1988): Assessing the effect of the polytechnic,Wolverhampton, on the local community. Urban Studies, 25, pp. 25-31. Love, J. H. – McNicoll, I. H. (1988): The regional economic impact of overseas students in the UK: A case study of three Scottish universities. Regional Studies, 22, pp. 11-18. Ohme, A. M. (2003): The Economic Impact of a University on Its Community and State Examining Trends Four Years Later. University of Delaware, mimeo. Pallenbarg, P. H. (2005): How to Calculate the Impact of University on the Regional Economy. Paper presented to the Conference on Knowledge and Regional Economic Development, Barcelona, 9-11 June 2005. Robert, H. – Cooke, P. (1997): The economic impact of Cardiff University: innovation, learning and job generation. GeoJournal, vol 41, no 4, pp. 325-337. Segarra i Blasco, A. (2004): La universitat com a instrument de dinamització socioconómica del territori. Coneixement i Societat, 03, pp. 78-101. Siegfried, J. J. – Sanderson, A. R. – McHenry, P. (2006): The Economic Impact of Colleges and Universites. Vanderbuilt University Working Paper No 06-W12.
304
Simha, O. R. (2005): The Economic Impact of Eight Research Universities on the Boston Region. Tertiary Education and Management, no 11, pp. 269-278. Tavoletti, E. (2007): Assessing the Regional Economic Impact of Higher Education Institutions: An Application to the University of Cardiff. Transition Studies Review, vol 14, no 3, pp. 507-522. Vidor A. (2005): A megtakarítás-ösztönzők hatása: magyarországi tapasztalatok, PM Kutatási Füzetek, http://www2.pm.gov.hu/
THE LOCAL ECONOMIC IMPACT OF HIGHER EDUCATION INSTITUTIONS IN SZÉKESFEHÉRVÁR DR. KOTOSZ BALÁZS The local economic impact of a large tertiary education institution such as a university is an issue which has attracted considerable attention in literature. Beck et al (1995, 246) define economic impact as „the difference between existing economic activity in a region given the presence of the institution and the level that would have been present if the institution did not exist.” Generally, there are three substantial problems. First, the definition of impact, second, measuring and estimating first-round expenditures and avoiding double-counting, third, estimating the correct value of the multiplicator. The economic impact study has become a standard tool used by Western universities to persuade state legislatures of the importance of expenditures on higher education. As economic impact studies become a political tool in the review of education, conservative assumptions and methods should be used to promote objectivity in the research process. After calculations made, we found the total economic impact of the Kodolányi János College in Székesfehérvár around 2500-3000 million HUF (10% of the budget of the city, or slightly over 1% of the local GDP).
305
