2014/2015
HÁZIREND mely a Győri Móricz Zsigmond Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján
A házirend célja A házirend rögzíti a jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A házirendet az intézményvezető készíti el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor illetve módosításakor a Szülői Szervezet véleményezési jogot, a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend biztosítja a működés kereteit: az oktató és nevelő feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez és lebonyolításához, az értékek közvetítéséhez. Elősegíti az intézmény nevelési-, pedagógiai programjának megvalósítását, szabályozza a belső rendet, ezért követése kötelező mindenki számára. Az intézményi élet részletes szabályozását a tanulók munkarendjét a házirend határozza meg. A házirend betartása – a pedagógiai munka megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező.
A házirend tartalma, nyilvánossága A házirend határozza meg: - a tanítás rendjét, szünetek, csengetési rend - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, - a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, - a tanulói jogokat, és gyakorolási módjukat, - a kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját, - az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait, - a távolmaradások igazolásnak módját, - a jutalmazások és fegyelmezések szabályait, - a tanulók és a szülők tájékoztatásának rendjét - a helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, - az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását, vagy feltételhez kötését - gyermekek egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat - vagyonvédelmi és kártérítés felelősséget - szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvét - térítési díjak fizetését - osztályozó vizsga követelményei, módja - tantárgyválasztás módja
A házirend egy-egy példánya megtekinthető az intézmény könyvtárában; az intézmény honlapján (www.moricz-gyor.sulinet.hu) A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az osztályfőnökök minden tanév elején kötelesek megismertetni és feldolgozni tanítványaikkal a Házirend szövegét, megbeszélni a szülőkkel az első szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, - helyettestől, az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
A gyermekek mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az intézmény vezetője adhatnak. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az intézményegységből. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő két héten belül. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Az első igazolatlan óra után az iskola értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőit a mulasztások tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások jogszabályban rögzített következményeire. 7. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 10 órát, az iskola igazgatója köteles a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni. A 30. igazolatlan óra után az általános szabálysértési hatóságot és gyermekjóléti szolgálatot értesíti az iskola. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után az iskola értesíti a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt (amely fél évre véglegesen megvonja a családi pótlékot, és védelembe is veheti a tanulót) 8. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az óraszám 30 %-át, illetve az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 9. Az órára való becsengetés utáni beérkezés késésnek számít. Az órát vezető pedagógus a késő tanulót a késés időtartamának bejegyzésével beírja a naplóban elhelyezett magatartási füzetbe. Az osztályfőnök 45 perc késést egy igazolt vagy igazolatlan órának minősíthet. Térítési díj, tandíj, alkotói jog A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a köznevelési törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni: - étkezés igénybevételéért, - tanfolyamokon való részvételért - osztálykirándulások, hétvégi kirándulások, kulturális programok, túrák, - táborok - erdei iskola - nem az iskola pedagógusa által tartott szakkör Az étkezési térítési díjakat az élelmezésvezető meghatározott befizetési napokon havonta szedi be. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése, vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítéséről egy hónapon belül a GMK intézkedik. A GMK az igénybe
nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a befizetést követő második hónap alkalmával beszámítja. A lemondás személyesen vagy telefonon történhet 9 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A nem magyar állampolgárságú tanulók magyarországi tanulmányainak tandíjmentességét a Nkt. határozza meg. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. A tanuló által előállított termék, alkotás - az iskola tulajdonát képezi, ha az alapanyagokat az iskola biztosította - a tanuló tulajdonát képezi, ha az alapanyagokat a tanuló hozta vagy fizette ki Kártérítési felelősség - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. - A kártérítés mértéke nem haladhatja meg - a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, - b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. - A kártérítés mértékéről a gondnok javaslatára vizsgálat alapján a tantestület dönt. A vizsgálat tényéről és a döntésről az osztályfőnök értesíti a szülőt. - Kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indíthat. - A vagyonvédelem és saját testi épségük miatt a tanulók csak a használati előírásoknak megfelelően használhatják, kezelhetik az intézmény felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit! Mindenki köteles óvni az iskola berendezési tárgyait. - Ha rongálás, káresemény történik, vagy veszélyes helyzet, körülmény tapasztalható, azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek, vagy az intézmény vezetőinek! - Tartós tankönyvek elvesztése, megrongálása esetén lehetőség szerint az eredeti dokumentum pótlása, amennyiben erre nincs lehetőség, a mindenkori ár befizetésére kötelezhető a károkozó. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elve Amennyiben az intézmény központi keretből vagy segélyszervezetek által fedezetet kap a tanulók szociális támogatására, elosztását a lehető legkörültekintőbben kell elvégezni. Az elosztásban elsődlegesen az osztályfőnök javaslata érvényesül. Javaslattal élhetnek még a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat koordináló pedagógus, élelmezésvezető, a gyermek közelében lakó kollégák, valamint a szülők képviselője. A szociális támogatás adható: - szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása - kirándulások, kulturális rendezvények költségeihez hozzájárulás - táborozási hozzájárulás,
- térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása, - úszásoktatás költségeinek biztosítása Szociális támogatásban részesülhetnek: - sokgyermekes család - munkanélküli szülők - gyermeküket egyedül nevelők - tartós betegség a családban - nehéz anyagi körülmények között élők Elbírálásban résztvevők köre: - intézményvezető - intézményvezető helyettes - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat koordináló pedagógus - szülői közösség képviselője A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 1. A gyermekeket az intézmény egészének életéről, a munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézményvezető tájékoztatja - a diákönkormányzat-vezetőn keresztül, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az intézmény honlapján. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőjéhez, osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzatokhoz vagy a szülői munkaközösségekhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőivel, a nevelőtestülettel és a szülői munkaközösséggel. 5. A szülőket az intézmény egészének életéről, a munkatervekről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője - a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén éves munkaterv szerint, - az intézményben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatják, az osztályfőnökök: - az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a családlátogatásokon, - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadó óráin, - a nyílt napokon,
a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait nevelési évenként és tanévenként az intézményegységek munkaterve tartalmazza. 8. A szülők a gyermekek és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézményegység belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőivel vagy a szülői munkaközösségekkel. -
Jutalmazás elvei, formái 1. Egyes tanulók jutalmazásának, elismerésének alapelvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányai munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat tanúsít, - közösségi munkában aktív, példamutató - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el. - kiugró teljesítményjavulást produkál - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, 2. Jutalmazásra javaslatot tehetnek: Tanulóközösségek, szaktanár, osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettes, diákönkormányzat, nevelőtestület. 3. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicsérettel jutalmazható. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Osztályfőnöki dicséret - Teljesítmény és szorgalomjavulást jutalmaz. - Közösségi munkáért adható. - Többször is adható - Dokumentálásra ellenőrző és osztálynapló útján történik. - Átadása osztályközösség előtt. Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért adható házi versenyeken elért 1-3. helyezésért, kulturális tevékenységért (tánc, énekkari szereplés, irodalmi összeállításban való részvétel) kiemelkedő sportteljesítményért, pályázaton való részvételért (rajz, egyéb) Többször is adható. Dokumentálás ellenőrző és osztálynapló útján történik. Átadása osztályközösség előtt. Igazgatói dicséret Az egész iskola számára példamutató magatartás tanúsítása esetén.
Városi és területi versenyen elért 1-3. helyezést, megyei és országos versenyen elér 1-10. helyezést jutalmaz. Dokumentálás ellenőrző és napló útján történik. Átadás az iskola közössége előtt. Nevelőtestületi dicséret - Kimagasló tanulmányi eredményért, közösségi munkáért vagy más területen végzett kimagasló teljesítményért (kulturális vagy sport) adható 7. 8. o.-ban. Dokumentálás év végén a bizonyítványban történik. Átadása az iskola tanulóinak közössége előtt. Tehetség -díj - A művészet terén kimagasló eredményért - Tanév végén az iskola tanulóinak közössége előtt oklevél, könyv és serleg átadása Szakál-díj - Minden tanév végén adható 2 tanulónak (Az adott tanév legeredményesebb tanulója illetve sportolója kapja,) - Átadása az iskola tanulóinak közössége előtt (pénzjutalom és serleg formájában) - Kimagasló tanulmányi eredményért, sportteljesítményért, versenyeken való előkelő helyezésért Tárgyjutalom - Kiváló és jeles tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért adható a tanévzáró ünnepélyen. - Kulturális, tanulmányi, sportversenyen az 1-3. helyezést jutalmazza. - Nyertes pályázó is részesülhet benne. Fényképes és írásbeli dicséret a faliújságon („Akikre büszkék vagyunk” tabló) - Akik felkerülhetnek a táblára házi versenyek 1-3. helyezettje, a városi versenyen elismerésre méltó teljesítményt nyújtó tanulók, kiemelkedő kulturális, tanulmányi és sporttevékenységet végző tanulók. A pályázatok nyertesei.
4. Közösségek jutalmazásának feltételei - Kimagasló eredménnyel végzett együttes munka (pl. részvétel közhasznú munkában osztályterem rendje, gondozási terület rendben tartása). - Kiemelkedő fegyelmezettség az iskolában, iskolán kívüli közösségi megmozdulásokon. - Eredményes erőfeszítés nemes cél érdekében (pl. eredményesebb tanulmányi munka érdekében való közös erőfeszítés). Jutalmazásra javaslatot tehetnek: - diákönkormányzat, munkaközösségek, nevelőtestület Fegyelmező intézkedések formái 1. Fegyelmező intézkedések elvei Azt a tanulót (közösséget), aki a házirendet tanórán vagy tanórán kívül megszegi, illetve közösségi normát sértő magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz alkalmazásánál figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a terhére rótt vétség súlyát és annak előzetes gyakoriságát. A fegyelmező intézkedés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos.
2.
A fegyelmező intézkedések formái - Szóbeli fegyelmeztetés - írásbeli figyelmeztetés - szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, gyakori felszereléshiány, a házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló rendszeres és /vagy tudatos fegyelmezetlenség miatt. - osztályfőnöki: a tanulónál halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegés és a házirend enyhébb megsértése, magatartás füzetbe 10 beírás után. - ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy óraközi szünetekben történt súlyosabb fegyelmezetlenség – durva, erőszakos magatartás – miatt. - napközis nevelő: súlyosabb fegyelmezetlenség esetén, tanulmányi idő alatt történő rendzavarás miatt. - Írásbeli intés - osztályfőnöki: a házirend súlyos megsértése miatt, vagy három figyelmeztetés után. - igazgatói: az osztályfőnöki írásbeli intéseket teszi nyomatékosabbá, vagy az iskolai normák súlyosabb megsértése miatt adható. - nevelőtestületi: eredménytelen igazgatói intés után
A rendszabályozó intézkedések fokozati: - 3 figyelmeztetés után osztályfőnöki írásbeli intés - 2 osztályfőnöki intés után szóbeli igazgatói figyelmeztetés szülő jelenlétében - osztályfőnöki intés után igazgatói írásbeli intés - igazgatói intés után nevelőtestületi intés Az elmarasztalás egyes fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata. Álláspontja kialakításában – adott helyzetben – figyelembe veszi az osztályban tanító szaktanárok véleményét. A rendszabályozó intézkedések fokozatait az osztályfőnöki intések számától függően következő fokozatként automatikusan megkapja a tanuló. A fegyelmező intézkedések dokumentálása: az ellenőrző és osztálynapló útján történik. A bejegyzés és az osztálynaplóban történő dokumentálás annak a tanárnak a feladata, aki azt adja. Az igazgatói fegyelmező intézkedést az osztálynaplóban az osztályfőnök rögzíti. Az ellenőrzőbe került minden rendszabályozó bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. 3. Közösség fegyelmezetlen magatartását szabályozó intézkedések A diákönkormányzat, munkaközösség vagy nevelőtestület javaslata alapján egy-egy tanulói közösség is részesülhet fegyelmező intézkedésben, az iskolai munkát sértő hozzáállás, tevékenység alapján. Formája: szóbeli intés az iskola közössége előtt A tanulók fegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnökök közös feladata: helyes szokásrendszerek megteremtésével és azok következetes betartásával a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával. 4. Arizona program Iskolánk tanulói elfogadták, így részesévé váltak az Arizona programnak. Az iskolavezetés és az osztályfőnökök által kellő tájékoztatást kaptak a konfliktuskezelő programról. Aki az Arizona program három alapelve ellen vét, és nem akar, vagy nem tud viselkedésén változtatni, lehetőséget kap, hogy az adott órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon.
Ebben az esetben kopogtatás, illendő köszönés után bemegy az Arizona szobába. Átadja az osztályból hozott lapot, majd a teremben felügyelő nevelőtől kapott nyomtatványt kitölti. Ha megtörtént a nyomtatvány válaszainak elfogadása a diák elhagyja az Arizona szobát. Szó nélkül bemegy az osztályterembe, leteszi a hozott lapot a tanári asztalra, és csendben leül a helyére, bekapcsolódik a munkába. Ha nem akar visszatérni az osztályba a gyermek, a tanóra végéig az Arizona szobában maradhat. Néhány fontos szabály: - a tanulónak mindig pótolnia kell az órai munkát; - az Arizona szobában való tartózkodás nem mentesít a következő órai felelés vagy dolgozatírás alól; - témazáró alatt is elhagyható az osztályterem, de a dolgozatot a megoldott feladatok erejéig értékeli a pedagógus; - az Arizona szobába távozott gyermek kérhet segítséget az órát tartó pedagógustól a tananyag pótlásával kapcsolatban – természetesen csak tanórán kívül; - az Arizona szobába távozó tanuló nem kaphat büntetést döntéséért; - az Arizona szobában tartózkodó gyermekek egymással nem kommunikálhatnak, csak a felügyelő nevelővel. A program keretében a diák segítő beszélgetésen vesz részt. (Az ötödik alkalom után már kötelező jelleggel.) A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak: a./ 1-4 alkalom után a beszélgetés résztvevői: tanuló + általa megjelölt felnőtt b./ 5. alkalom után: diák + osztályfőnök + az Arizona csoport tagjai közül a tanuló által választott nevelő c./ 10. alkalom után: az előbb említett szereplők + az egyik szülő (előzőleg erről a megbeszélésre hivatalos értesítést kap) d./ 15. alkalom után: kibővül az előző kör az iskola igazgatójával e./ 20. alkalom után: bevonjuk a Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központját a megbeszélésbe f./ 25. alkalom után: a Győri Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztály is bekapcsolódik A fent említett alkalmak egy tanév időtartamára vonatkoznak. Ha a szülő nem hajlandó az együttműködésre, azt azonnal jelezzük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak. Minden osztály részt vesz a számukra meghirdetett Arizona versenyben. Az iskolai hirdetőtáblán rendszeresen összesítjük az Arizona szobába távozó gyerekek számát osztályonként. Egy-egy félév végén a legkevesebb pontszámmal rendelkező osztályok pénzjutalomban, oklevélben részesülnek. 5. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, az intézménynek kárt okoz, fegyelmi eljárást kell indítani. A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve az Nkt. rendelkezései az irányadók. Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmények és juttatások megvonása - áthelyezés másik tanulócsoportba. Fegyelmi büntetést a nevelőtestület adhat. Ha a nevelőtestület határozata alapján a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell indítani, annak lebonyolítását egy három tagból álló nevelőtestület bizottság végzi.
Súlyosabb esetben (bántalmazás, lopás, garázdaság) jegyző felé jelezni a szabálysértést, ha még nincs 14 éves, felette szabálysértési eljárást kell indítani. Ugyanúgy kell eljárni kényszerítésnél személyi szabadság megfosztástól, rágalmazás, testi sértés, tanár elleni fellépés esetén, illetve gyermekvédelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés alkalmazása után az ebben részesült tanulónak vagy közösségnek lehetőséget kell adni hibáinak javítására, bizonyítására. 6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Fegyelmi vétség elkövetése esetén az szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtetik a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárást az intézmény vezetője vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vehet a kiskorú kötelességszegő, illetve sértett esetén a szülő (gondviselő), vagy a kiskorú kötelességszegő, illetve sértett képviseletével megbízott személy, továbbá a szülői szervezet elnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat koordináló pedagógus. Az egyeztető eljárás célja - a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendje: - A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az intézmény vezetője felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének/gondviselőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője/gondviselője írásban a hozzájárulását adta az intézmény vezetőjénél. - Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő/gondviselő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő/gondviselő) egyetért. - A kötelességszegő kiskorú szülője/gondviselője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az intézményegység vezetőjénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. - Az egyeztető eljárás megindításáról szóló értesítést az intézmény vezetője az eljárás megindítása előtt legalább nyolc nappal megküldi az eljárásban résztvevőknek az időpont és a hely pontos megjelölésével. - Az egyeztető eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül le kell folytatni. - Ha a kötelességszegő és a sértett szülei/gondviselői az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az intézmény vezetője felfüggeszti. - Az egyeztető eljárás eredményeként létrejött írásos megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a kötelességszegő mikor teszi jóvá a hibáját; mit tesz a konfliktus rendezéséért, valamint a sérelem orvoslásának határidejét. - Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője/gondviselője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az intézmény vezetőjétől, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. - Az egyeztető eljárás eredményeként megkötött megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő/gondviselő) öt tanítási napon belül jelentheti be, hogy a fegyelmi eljárás folytatását kéri.
-
-
-
Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza. A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 10 munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül.
Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték; tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); a megengedhető időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; házasságkötés, terhesség, külföldi tartózkodás, egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; más iskolából lépett át, és az előzőekben tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; fegyelmi büntetésként kizárták az iskolából, de osztályozóvizsga letételét számára megengedték; a tanórákon nem tanult tantárgyból (valamilyen idegen nyelv) osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: Az osztályozóvizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga napjait az igazgató jelöli ki, és erről a vizsgázót, illetőleg a szülőt két héttel a vizsga előtt értesíti. Az osztályozóvizsga helye általában az az iskola, amelybe a tanulót utoljára beírták. Indokolt estben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Az engedélyt az igazgató adja. Az osztályozóvizsgára legalább egy hónappal a vizsga előtt kell jelentkezni a végzett tanulmányokról szóló bizonyítvány benyújtásával (ha az nincs az iskola birtokában). Írásbeli vizsgát a közismereti tantárgyakból kell tenni. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból (szükség esetén külső segítséggel) alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság tagjai lehetőleg azok a tanárok legyenek, akik a tanulót tanították, vagy vizsgáztatták. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A feladatot előre ki kell adni, hogy megfelelő felkészülési idő álljon a tanuló rendelkezésére. A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap, további felkészülési idővel. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul
félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az összevont (maximum két évfolyam) osztályozóvizsgán olyan írásbeli tételt kell kitűzni, amely mindkét évfolyam tananyagának ismereteit feltételezi; a szóbeli vizsgát azonban évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani, s a felsőbb évfolyamú vizsga szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyamú vizsga szóbeli részén megfelelt. Mindkét évfolyamról külön-külön bizonyítványt kell kiállítani. Az osztályozóvizsga díjtalan és nem nyilvános. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell vezetni annak megjegyzésével, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tett. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg anyakönyvbe és bizonyítványba bevezetni.
A tanítás rendje 1. Nyitva tartás és gyülekezés Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon: 7 órától 20 óráig tart. Tanítás előtti gyülekezési idő 7 órától az iskola ebédlőjében tanári felügyelettel. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az órarend szerinti tanteremben kell lennie. Az osztálytermekbe reggel 730 órától lehet bemenni. Szülők várakozási helye tanítás előtt és a tanítást követően: az iskola udvara, rossz idő esetén a két bejárati üvegajtó közötti előtér 2. Csengetési rend A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete: 8. órakor van, "nulladik" óra csak indokolt kérvény alapján tartható. A tanítási órák időtartama: 45 perc, napközis foglalkozások és a tanulószoba 60 perc. A csengetés időrendje: 1. tanóra: 8 órától 845 óráig utána 10perc szünet 55 40 2. tanóra: 8 . órától 9 óráig utána 20 perc szünet 45 3. tanóra: 10 órától l0 óráig utána 20 perc szünet 05 50 4. tanóra: 11 . órától 11 óráig utána 10 perc szünet 45 5. tanóra 12 órától 12 óráig utána 5 perc szünet 50 30 6. tanóra: 12 órától 13 óráig Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek előtt (kivétel a tízórai szünet után). Ha a tanár 5 perc elteltével nem jelenik meg az órán, a hetesnek meg kell keresnie ill, jelezni kell az igazgató helyettesnek. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni! Kicsengetés után az óraközi szünetek elején teremcsere, majd a folyosón, illetve nagyszünetben az udvaron, tízórais szünetben, az osztályteremben osztályfőnökkel együtt kell tartózkodni. A szellőztetés az alsóbb évfolyamokon csak osztálytanító jelenlétében történjen. 3.Ellenőrző könyv használata
-
Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Ennek rongálása tilos! Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Az ellenőrző könyvet a tanuló minden nap köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni.
-
Az ellenőrző esetleges otthonfelejtését az első óra elején jelenteni kell, melyet az órát tartó nevelő a naplóban elhelyezett magatartási füzetbe bejegyez.
-
Amennyiben elveszti, térítés ellenében újat kap.
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje 1. Tanítási órák rendje A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: előkészítse tájékoztató füzetét, és a szükséges tanfelszereléseit, figyeljen és teljesítse feladatait - képességeinek megfelelően, kézemeléssel jelezze szólási szándékát, a tanterembe lépő és- távozó felnőttet néma felállással üdvözölje, az osztályfőnök által meghatározott ülésrendet tartsa be a tanítás végén a székeket a padokra helyezze és tisztaságot, rendet hagyjon maga utánA testnevelés foglalkozásokra, testnevelési órákra, táncórákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: - a gyermek a tornaszobában csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, - a sportfoglalkozásokon, táncórákon a gyermeknek – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő, táncruha) kell viselnie, - a sportfoglalkozásokon, táncórákon a gyermek nem viselhet karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 2. Tanórán kívüli foglalkozások formái Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: - Egésznapos iskola, napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon egésznapos iskola, napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén - összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akik gyermekének otthoni felügyelete nem megoldott. Minimális létszám felügyeletre 5 fő, étkeztetés 10 fő. - Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. - Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
-
-
-
-
-
-
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A foglalkozásokon való részvételt szaktanár javasolja, de szülő is kérheti. Iskolai sportkör Szakkörök. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók Kirándulások. Az osztályfőnökök a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal, a DÖK pedig évente két alkalommal kirándulást illetve túrát szervez. A tanulók részvétele a kirándulásokon, túrákon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és/vagy költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Erkölcs-és hitoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bevett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
3.Jelentkezés és részvétel rendje - Tanulóink első osztálytól két idegen nyelv- angol és német- tanulása között választhatnak. A beíratkozó első osztályos tanulók szülei írásban jelzik választási döntésüket. A választás módosítására csak belső különbözeti vizsga letétele után van lehetőség. - Az iskola pedagógiai programjában meghatározott választható tantárgyak felvételére való jelentkezés minden tanév május 31-ig a szülő aláírásával írásban történik. - A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. - A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. - Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. - Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
o akiknek mindkét szülője dolgozik, o akik állami gondozottak, o akik nehéz szociális körülmények között élnek. - A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13:00 óra és 17:30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. - A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. - A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. - A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 4. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok - A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. - Tanulási idő 14.00-15.00 Amennyiben a tanulási idő alatt szülői kérésre a tanuló hiányzik, házi feladatát otthon kell elkészítenie. - Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít. - A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 15.00, illetve 16.00 óráig tart. - A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. - A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el, lehetőség szerint csak 15.00óra után. 5. Az étkezés rendje A napközisek nevelőjükkel étkeznek. A menzás diákok az étterem időbeosztása szerint ebédelhetnek pedagógus felügyelete mellett. A tanulók - napközisek és menzások egyaránt - kötelesek az étterem rendjét és a civilizált étkezés szabályait betartani! Ellenkező esetben a rendbontó magatartás fegyelmi intézkedést von maga után. Tantárgyválasztás A választható és egyéb foglalkozások tanévenként kerülnek meghatározásra a tanulói igények illetve a pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, felkészültsége alapján. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tanulók illetve a szülők május 20-áig jelezhetik a választással kapcsolatos döntésüket. Helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök használatának rendje Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően Az intézmények helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,
kell
használni.
az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek a tanév első napján az osztályfőnökök munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplóban történik. Munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt: Technika, számítástechnika tanár, Testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő, Fizika és kémia kísérleteket végző tanár, Társadalom és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy, Kirándulások előtt a kirándulást szervező személy, Táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy. A szertárból a szaktanár felügyeletével csak a kijelölt felelősök vihetik ki a szereket. Óra végén az ő feladatuk helyretenni azokat. A könyvtár szolgáltatásai térítésmentesek: - kölcsönzés - dokumentumok helyben használata - tájékoztatás - állományfeltáró eszközök használata (katalógus) - más könyvtárak szolgáltatásairól információ nyújtása A könyvtár igénybevétele: nyitvatartási rend szerint. A kölcsönzés szabályai: - a kölcsönözhető állományrészből választott dokumentumok kölcsönözhetők - tanórai használatra kölcsönözhetők: szótárak, atlaszok, feladatgyűjtemények - egy olvasó egyidejűleg két dokumentumot vihet ki - dokumentumok kölcsönzési ideje 3 hét - hosszabbítani személyesen, kérésre és csak indokolt esetben lehet A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 4 év - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1-től június 15-ig - Tartós tankönyvek elvesztése, megrongálása esetén lehetőség szerint az eredeti dokumentum pótlása szükséges, amennyiben erre nincs lehetőség, a könyv árát kell megfizetni. Tanév utolsó hetén, illetve iskolaváltáskor minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtárba. Ebédelés előtt a menzás tanulók táskáikat és kabátjaikat az erre kijelölt helyen hagyják. Általános használati rend - A tanulók az iskolában (tanítási időben és utána is) csak pedagógusi felügyelettel tartózkodhatnak! Az intézmény belső és külső terei csak a házirend betartásával vehetők igénybe! - Az iskola területe tanítási idő alatt csak vezetői, vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el, a portás regisztrálása mellett! - A munka és balesetvédelmi előírásokat, melyeket az osztályfőnökök az elő tanítási napon ismeretnek- mindenki köteles megismerni és betartani, saját és társai egészsége, épsége érdekében! - A szaktantermekbe a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben, és kizárólag a szaktanárok jelenlétében léphetnek be! Kivételt képeznek az osztálynaplóban feltüntetett, a szaktanár által megbízott szertáros tanulók.
A tanulók kötelesek a folyosókon, lépcsőházakban haladó felnőtteket udvarias félreállással elengedni és tisztelettel köszönteni! - Óraközi szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a saját és tanulótársak testi épségét. Szünetekben a tanulók a tantermekben és folyosón tartózkodnak, kivéve a harmadik óra utáni „kimenős” szünetet. - Az iskolában, az iskolához tartozó területeken és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni és alkoholt vagy egyéb drogokat fogyasztani illetve maguknál tartani szigorúan tilos! Ennek megszegése fegyelmi büntetéssel jár, amely már első eset után igazgatói írásbeli intés. - Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kihelyezni kizárólag az erre kijelölt helyen, előzetes engedéllyel (igazgatói vagy helyettesi aláírással és pecséttel) szabad! - Az osztálytermekben és a folyosókon a hulladékot szelektíven kell gyűjteni! - Az iskola reklámtevékenységet nem folytat. Tárgyakra vonatkozó eljárások - A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. - Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, MP4 lejátszó, informatikai eszközt stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével - rendkívül szükséges esetben - hozhatnak. - Anyagi felelősséget az iskola nem vállal a behozott nem szükséges dolgokért (előbbi pontban felsoroltak). - Mobiltelefon behozható, de a tantermekben, szaktantermekben gyakorlati helyeken nem használható, és nem lehet bekapcsolt állapotban sem! - Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban az osztályfőnök már a szülőket is tájékoztatja. - Tilos veszélyes dolgokat hozni: üveges üdítő, gyufa, kés, szúróeszköz, petárda, energiaital! - A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. - Szotyola és rágógumi csak tanórán kívül, megfelelő higiéniai szabályok betartásával fogyasztható. -
Iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás A tanuló megjelenése, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Az ünnepélyeken és vizsgákon az ünnepi egyenruha viselése kötelező! Testnevelési órákon csak az előírt tornafelszerelésében lehet részt venni. Külső rendezvényeken Móriczos diákoknak megfelelően viselkedjen. Az épületben az egészség és a tisztaság érdekében váltócipő használata az egésznapos /iskolaotthonos osztályokban kötelező, a többi osztályban ajánlott!
A gyermekek közösségei - osztályközösségek - diákkörök - diákönkormányzatok Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, egy csoportban tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3. Az osztályközösség munkájának szervezésére az osztályközösség más tisztviselőket is választhat. Tisztségviselő tanulók feladatai A hetesek feladatai: -
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a vezetőséget, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. felügyelik a székek felrakását a padra. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.
A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, sportkör. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehetnek az intézményegységek vezetői az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, az intézményegységek szülői munkaközösségeinek vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az intézményegységek vezetői által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az intézményegységek tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az intézményegységek vezetőinek be kell jelenteni a felnőtt segítő személyét, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. 5. Az intézményegységek által szervezett diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Félévkor lehetőség van a diákkörök közötti átjárhatóságra.
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Vannak jogok, amelyek csak a diákok közösségében értelmezhetők, ill. gyakorolhatók. 2. Az iskolák diákönkormányzatainak tevékenységét az osztályban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat irányítja. A diákönkormányzatok munkáját közvetlenül a választott diákvezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. Az iskolai diákönkormányzatok jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti, ill. ő látja el az iskolai diákönkormányzat képviseletét. 4. Az iskolák diákönkormányzatai a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A diákönkormányzatokat megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5. A diákönkormányzatoknak döntési joga van egy tanítás nélküli munkanap programjának kialakításában. 6. A diákönkormányzatok díjmentesen használhatják az iskolák helyiségeit. Saját felszerelést zárható helyiségben tárolja, amelynek a kulcsát, a diákönkormányzatot segítő pedagógustól lehet elkérni. Az iskolai diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Tanévenként legalább 1 alkalommal az iskoláknak diákközgyűlést hív össze, melyet a diákönkormányzat vezetője kezdeményez. 1. A diákközgyűlések megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az intézményegységek vezetői a diákönkormányzatok vezetőivel közösen állapítják meg a napirendet. 2. A tanulók az őket foglalkoztató kérdéseket előre írásban feltehetik, ill. lehetőség van a közgyűlésen való közvetlen kérdezésre is. 3. Az iskolák diákközgyűlésein minden tanulónak joga van részt venni, ill. véleményt nyilvánítani az iskolai életet érintő kérdésekben. 4. A diákközgyűléseken részt vesznek a nevelőtestületek tagjai is. 5. A diákközgyűléseken az intézményegységek vezetői tájékoztatást adnak az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben maghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanuló jogai A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a gyermek, a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért
fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői közösséghez, illetve írásban panaszt tehet az intézmény főigazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 3. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülői közösséghez, illetve írásban panaszt tehet és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az intézmény fenntartójánál. 4. Ha a tanulót az intézményi tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az intézménytől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az intézmény működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényeket írásban kell benyújtani az intézmény titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos idejét, helyét, körülményeit, a kért kártérítés összegét forintban megjelölve, indoklással ellátva. 5. A tanuló joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az intézmény kulturális életében, intézményi tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév intézményi helyi munkaterve tartalmazza. 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órán, illetve a szakköri, sport csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglakozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskolai igazgatóhelyettesek feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az intézmény titkárságán veheti át, azt az intézmény nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 10. A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az intézmény pedagógiai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. 11. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az intézmény könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az intézmény sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára vannak kifüggesztve. 12. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, tankönyvsegély).
13. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az intézmény pedagógiai programjában vannak lefektetve. 14. A tanulónak joga, hogy hit- és erkölcstanoktatásban részesüljön. 15. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az intézményorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az intézmény által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. 16. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat. 17. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az intézményben diákönkormányzat működik. A tanuló e szervekbe választó és választható. 18. A tanulónak joga, hogy az intézmény vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, a szülői közösséghez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az intézmény titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. 19. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. E jogának maradéktalan érvényesülése érdekében a diákönkormányzat minden tanév végén működteti a tanulói értékelési rendszert, ahol minden diák anonim módon szavazhat, illetve különböző szempontok alapján értékelheti tanárai munkáját. 20. A tanulónak joga, hogy adatait az intézmény biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az intézmény vezetőjétől írásban kérhet arról, hogy az intézmény – mint adatkezelő szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatot kezel a tanulóról. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 21. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal korábban megismerje, és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba beírja, hogy ugyanabban az osztályban 1-4. évfolyamon egy napon ne kerüljön sor több témazáró dolgozat írására. Ha a témazáró dolgozat megíratására szánt idő több mint 60 perc, a hosszú témazáró dolgozat tényét a naplóban is jelölni kell, hogy arról a többi szaktanár is tudomást szerezzen 5-8. évfolyamon. Egy nap legfeljebb kettő dolgozat iratható. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. 22. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, csak később, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a
dolgozat javítása során a javító tanár hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító tanártól a hiba orvoslását. Ha erre a javító tanár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához fordulhat kérésével, aki hivatalból jelöli ki a javító tanárt, és részére a dolgozatot felülvizsgálat céljából továbbítja. 23. A tanulónak joga, hogy írásban kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, az intézményvezető 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményéről. 24. A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja a kérelmét az illetékes szervhez. 25. A tanulónak joga, jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel forduljon a szülői közösséghez, illetve eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, őt a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg. 26. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnök 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 27. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve értékelése alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással együtt az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. A gyermek, a tanuló kötelességei 1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségeknek eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelennel értékeli. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanuló kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórákon kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amelyekre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. 4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az intézmény valamelyik dolgozójának. 6. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak, az intézmény alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
7. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait – az ésszerűség határain belül – teljesítse. 8. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, vagy társait, az intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az intézmény a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 9. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 10. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az intézmény által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. 11. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. A gyermekek egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, - betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, - azonnal jelentse az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, - azonnal jelentse az intézmény valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerje, az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos, iskolai fogorvos és védőnő biztosítja. Az iskolaorvos meghatározott napokon és időpontban rendel. Az iskolai fogorvos évente egyszer tart szűrővizsgálatot. 3. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a gyermek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését pályaválasztás előtt. 4. Az iskolai védőnő elvégzi a gyermek higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség esetén. 5. A vizsgálat előtt a gyermekeket és szülőket tájékoztatni kell arról, milyen jellegű vizsgálaton, mikor vesznek részt. 6. A szülőnek (gondviselőnek) joga hivatali időben – igény szerint –, hogy a gyermek egészségügyi törzslapjából informálódjon. 7. Az intézmény területén és 5 méteres körzetében dohányozni TILOS!
Egyéb betartandó szabályok 1. Az iskolába kerékpárral érkező tanulók járműveiket csak a külön erre a célra kijelölt helyen tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. 2. A gyermekek az intézményekbe a szükséges taneszközökön kívül más eszközt csak a pedagógus engedélyével illetve annak kérésére hozhatnak be. Tilos az intézményekbe behozni a gyermekek, tanulók testi épségét, egészségét veszélyeztető eszközöket, játékokat. Társadalmilag elfogadott kiegészítő felszerelést (óra, mobil telefon, zsebszámológép stb.), ékszert a gyermek csak saját felelősségére hozhat be. A testnevelés órák, foglalkozások, és táncórák kivételével annak megőrzéséről az intézmény nem gondoskodik. A mobil telefont a tanórák, és foglalkozások időtartamára üzemen kívül kell helyeznie, azzal audiovizuális felvételt készíteni tilos! 3. A tanórán kívüli, esti, hétvégi foglalkozások szervezőinek, résztvevőinek és a felelős tanároknak a névsorát előzetes terem és időpont egyeztetés után az intézmény vezetőjének kell leadni. A rendezvényeken résztvevő tanulókért és a programokért a szervezők felelősek. 4. A tanulóknak a tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint kell igazolni. 5. A tanulók egyéni tanulását, önképzését, szabadidejük hasznos eltöltését a pedagógusok oktató-nevelő munkáját segíti a könyvtár. Tanulói jogviszony A tanuló jogviszony a beiratkozással jön létre. A tanuló az első tanévtől kezdve gyakorolhatja jogait, teljesíti kötelességeit. Az iskolalátogatási igazolás részére a beiratkozástól kezdve jár. A rendszeres iskolába járás alól a szülő írásban kérheti, hogy gyermeke tankötelezettségét magántanulóként teljesíthesse. A mentesítés bizonyos tárgyakból is lehetséges, az erre vonatkozó jogokat és kötelességeket az iskola igazgatójával kell megbeszélni. Az írásbeli kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. 5. A tanuló részére az eredményes évfolyam ismétlését a szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell, az 5-8. évfolyamon engedélyezni lehet. 6. A tanuló független vizsgabizottság előtt is adhat számot tudásáról. Ezt a szülőnek kell kérni az igazgatótól. Az igazgató szervezi meg, hogy mikor és hol kell a vizsgát letenni 7. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A meghívásban szerepelnie kell a sorsolás időpontjának és a sorsolás helyszínének. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályai: - A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A meghívásban szerepelnie kell a sorsolás időpontjának és a sorsolás helyszínének. A sorsolásban közreműködők: 1. 2. 3. 4.
A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézmény Szülői Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető A sorsolás menete: - A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. - A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. - Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. - Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki. Értesítési kötelezettség: - A kérelmező szülőket az iskola honlapján, ill. a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. - A szülőket írásban értesítjük a sorsolás eredményéről. - Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. -
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a gyermekek és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézményvezető készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják a diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az igazgatóhoz. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz. 4. A házirend tervezetéről az igazgató beszerzi a szülői szervezet véleményét. 5. Az intézményvezető a gyermekek, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a nevelőtestületi értekezleten. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy gyermek javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezetek (közösség) vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
A Győri Móricz Zsigmond Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása
Jelen Házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014.október 28. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület tagjai aláírásukkal tanúsítják. Dátum: Győr, 2014. október 28. …………………………………… intézményvezető A fenti Házirendet a Szülői Szervezet - a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte. Dátum: Győr, 2014.október 28. ………………………………………… Szülői Szervezet elnöke A fenti Házirenddel a Diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint egyetért. Dátum: Győr, 2014.október 28. ………………………………………… diákönkormányzat képviselője
