A HAZAI ORVOSKÉPZÉS TÖRTÉNETE A NAGYSZOMBATI ORVOSI KAR FELÁLLÍTÁSÁIG

T A N U L M Á N Y O K

A HAZAI ORVOSKÉPZÉS TÖRTÉNETE A N A G Y S Z O M B A T I ORVOSI KAR FELÁLLÍTÁSÁIG S C H U L T H E I S Z

E M I L

magyar orvosok k é p z é s e h a z á n k sajátos t ö r t é n e l m i viszonyai k ö v e t k e z t é b e n nem esik egybe a m a g y a r o r s z á g i o r v o s k é p z é s s e l . H a z á n k m ű v e l ő d é s é t a k ö z é p k o r b a n ugyan a r á n y l a g sok k á p t a l a n i iskola jelzi, ezek azonban o r v o s k é p ­ zéssel n e m foglalkoztak. A z t az állítást, m e l y szerint „ . . . nyoma van annak, hogy a 14. században az esztergomi káptalani iskolának orvosi osztálya is volt.. hiteles forrás n e m támasztja alá [ 1 ] , A k ö z é p k o r i magyar egyetemek pedig r ö v i d életűek voltak, és nem mindegyik rendelkezett orvosi karral. H a t e h á t a magyar és a h a z á n k b a n m ű k ö d ő idegen orvosok t u d á s á n a k e r e d e t é t k e r e s s ü k — ha r ö v i d e n is — de foglalkoznunk kell a k ü l f ö l d ö n t a n u l ó k k a l ; a n n á l is i n k á b b , m e r t m i n t az a k é s ő b b i e k b ő l k i t ű n i k , a k ü l f ö l d ö n való t a n u l m á n y o k m é g a 18. s z á z a d b a n is j e l e n t ő s szerepet j á t s z o t t a k a magyar orvosok k i k é p z é s é b e n . A p á d u a i egyetemnek m á r a 14. s z á z a d elején volt magyar tanulója. S z á m u k a s z á z a d o k f o l y a m á n egyre emelkedett, k ö z ö t t ü k t ö b b e n lettek orvosdoktorok. Részletes fel­ s o r o l á s u k n a k u g y a n ú g y , m i n t a t ö b b i olasz, m a j d francia, angol egyetemeken t a n u l ó k é n a k , i t t nincs helye, ezt illetően u t a l u n k Veres Endre k ö n y v e i r e [ 2 ] .

A

A KÖZÉPKORI PAPORVOSOK Hogy az orvosdoktorok s z á m a a k ö z é p k o r i M a g y a r o r s z á g o n igen csekély, annak oka az á l t a l á n o s k u l t u r á l i s helyzetben k e r e s e n d ő . T a n u l t ember a k ö z é p k o r b a n ugyancsak k e v é s volt egész E u r ó p á b a n , m i n t azt Békefi Rémig is kifejtette. A z általános t a n u l a t l a n s á g o t az egyházi élet, de a közigazgatás is m e g s í n y l e t t e . Nagy Lajos király 1345-ben panaszosan jelentette a S z e n t s z é k n e k , hogy M a g y a r ­ o r s z á g világi és szerzetes p a p s á g a között m á r évek ó t a nincs egy teológiai magister sem [ 3 ] . A n n á l kevésbé lehetett orvosdoktor k ö z ö t t ü k . 1323-ban a szepesi k á p ­ talan 11 kanonokja közül c s u p á n 4 tudta a l á í r n i egy ülési j e g y z ő k ö n y v ü k e t sajátk e z ű l e g , a t ö b b i 7 n e v é t egyik t á r s u k írta alá [ 4 ] , Ez a helyzet a 15. század v é g é i g , főleg a v i l á g i a k n á l . Teljesen m á s k é p e t m u t a t viszont a p r í m á s i aula és főleg a királyi udvar. I t t vannak t a n u l t emberek (a k a n c e l l á r i á b a n ) , és a r á n y l a g nagy az i t t m ű k ö d ő orvosok s z á m a . U t ó b b i a k a t i l l e t ő e n k ü l ö n ö s e n k e d v e z ő a helyzet Zsigmond k o r á b a n [ 5 ] . A királyi udvarokban m ű k ö d ő orvosok egy r é s z e külföldi, m á s része olyan ifjú, akit a király k ü l d ö t t t a n u l m á n y a i e l v é g z é s é r e külországi egyetemre. M á r 2 Orvostörténeti közlemények

III. Béla király n é g y magyar ifjút k ü l d ö t t a párisi egyetemre. Egyike ezeknek Petrus Hungarus, k é s ő b b i kalocsai é r s e k és a király h á z i o r v o s a , k i orvosi t a n u l ­ m á n y a i t v é g i g Parisban folytatta. A p á r i s i magyar egyetemi h a l l g a t ó k r a , k ö z ö t ­ t ü k a m e d i c i n á t h a l l g a t ó k r a v o n a t k o z ó a n fennmaradt Stephanus Tornacensis rek­ tornak III. Bélához i n t é z e t t két levele (1192) [ 6 ] , N e m akarjuk a magyar orvosok Őseit a h á r o m g ö r ö g m ű v e l t s é g ű scita o r v o s n á l (Abasis, Amharsis, Toxaris) k e ­ resni, akiket az e g y é b k é n t igen k i t ű n ő és pontos medicohistoriographus Weszprémi az első magyar orvosoknak tart [ 7 ] , m i n t ahogy azt sem állíthatjuk, h o g y V e s z p r é m b e n m á r a 12. s z á z a d b a n t a n í t o t t á k volna az orvosi t u d o m á n y t [ 8 ] , mert erre nincsen semmi adatunk [9], A z t sincs azonban o k u n k feltételezni, h o g y l e g a l á b b a 13. s z á z a d b a n , m i k o r az orvosi karokat E u r ó p a - s z e r t e szervezik, csak h a z á n k maradt volna el a h a l a d ó kor s z e l l e m é t ő l . A k ö z é p k o r i magyar orvosok­ ról Weszprémi azt írja — és joggal —, hogy azok „ . . . nem annyira világi embe­ rek, mint belső hivatalbéli személyek, úgymint Ersekek, Püspökök, Kanonokok, Vikáriusok, Esperesek, Plébánosok, Szerzetesek és egyéb Papi Renden valók vol­ tának" [ 1 0 ] . M a g y a r o r s z á g o n az elméletileg is k é p z e t t orvosok megjelenése egybe­ esik a szerzetesrendek l e t e l e p e d é s é v e l , illetve elterjedésével. T u d o t t , hogy a 11—13. s z á z a d b a n a b e n c é s szerzetesek gyógyítással is foglalkoztak. M o n t e Cassino — ha nem is a k é s ő b b i klasszikus egyetemi f o r m á b a n —, de az orvosi o k t a t á s t illetően m e g e l ő z t e S a l e r n ó t [11]. A p á t j a i között olyan n a g y n e v ű o r v o ­ sokkal t a l á l k o z u n k , m i n t p l . Constantinus Africanus (megh. 1207). M a g y a r o r s z á g i b e n c é s kolostorokra v o n a t k o z ó o k m á n y o k b a n csaknem m i n d e ­ n ü t t felbukkan a Xenodochiumra és f ő k é n t az I n f i r m a r i u m r a v o n a t k o z ó u t a l á s . N e m egy helyen a g y ó g y í t ó munka szervezeti feltételeinek részletezésével [ 1 2 ] . M i u t á n a rendnek h a z á n k b a n a 11. s z á z a d b a n 22, a 12. s z á z a d b a n 4 1 , a 13-ban pedig m á r 64 a p á t s á g a és kolostora v o l t , n y i l v á n a h o z z á t a r t o z ó i n f i r m a r i u m o k kal, az i t t kifejtett orvosi t e v é k e n y s é g n e m lehetett j e l e n t é k t e l e n [13]. H a n e m is akarjuk azt állítani, hogy i t t lege artis orvosi felsőoktatás f o l y t , az orvosi t u d o ­ m á n y o k b a n való k é p z é s n e k valamiféle — k i s m é r t é k b e n e l m é l e t i , nagyobb r é s z ­ ben gyakorlati — formája n é l k ü l a rendtagok orvosi gyakorlata sem képzelhető­ éi. A kereszteseknek és a templariusoknak is voltak s z é p s z á m m a l h a z á n k b a n xenodochiumai, csatlakozó i n f i r m a r i u m a i , hospitiumai [14]. Ezekben azonban o r v o s k é p z é s soha nem v o l t . I n k á b b f e l t é t e l e z h e t ő ez a ciszterciták és karthauziak r e n d j é r ő l , akik a 12—13. s z á z a d b a n a pasztoralis munka mellett m é g b e t e g l á t o ­ gatással foglalkoztak. IX. Gergely p á p a 1234-ben kiadott rendelete utasítja a cisztercita konventet, hogy a B á c s o n a l a p í t o t t k ó r h á z v e z e t é s é r e két, a m e d i c i n á ­ ban j á r t a s és k é p z e t t szerzetest k ü l d j ö n [ 1 5 ] . N y i l v á n v a l ó t e h á t , hogy a 11 —12. s z á z a d b a n a szerzetesrendek k ó r h á z a i n a k , illetve infirmariumainak fontos sze­ repe v o l t az orvosi ismeretek t e r j e s z t é s é b e n . A medicina gyakorlati iskolái voltak. A k ö z é p k o r papjai a gyógyítást nem egyszer t ú l z á s b a is vitték. G y a k o r i a panasz, hogy Szent Benedek reguláit megszegve, egyházi feladataikat elhanya­ golva p é n z é r t k u r á l g a t n a k . E l ő s z ö r e z é r t az 1131. évi rheimsi, majd azt k ö v e t ő e n t ö b b m á s zsinat is eltiltja a klerikusokat az orvosi g y a k o r l a t t ó l . H a z á n k b a n az 1279. évi b u d a i zsinat csak a sebészi b e a v a t k o z á s t ó l tiltja el a papokat: „clericus nec illám partem chirurgiae exerceat quae ad ustionem vei ad incisionem indicat. . ."'

[16], A papokat az orvoslástól eltiltó rendeleteket III. Honorius p á p a k ü l ö n ö s n y o m a t é k k a l erősítette meg. M i v e l azonban ennek alig v o l t foganatja — erre utal a tiltó r e n d e l k e z é s e k s ű r ű i s m é t l ő d é s e is —, a 14. s z á z a d közepéig a pap­ orvosok elméleti és gyakorlati m u n k á j a r e n d k í v ü l jelentős [17], A klerikusok é s laikusok k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g , k ü l ö n ö s e n a késői k ö z é p k o r b a n , távolról sem o l y a n nagy, m i n t amilyennek mai szemmel n é z v e t ű n i k . A z i d ő b e n ugyanis az orvosok klerikusok is, m i n t ahogy t u l a j d o n k é p p e n a l e g t ö b b magasabb kvalifikációjú ember az a l s ó b b egyházi rendeket felvette; f ő k é n t a z é r t , hogy a p a p s á g p r i v i l é g i u m a i t élvezhessék. Ennek nem m o n d ellent az a k ö r ü l m é n y , hogy nemcsak felszentelés, de az a l s ó b b egyházi rendek h i á n y a sem lehetett akadálya a k ö z é p k o r b a n magas egyházi állások b e t ö l t é s é n e k . Ismeretes, hogy A n j o u - h á z b e l i királyaink e l ő s z e r e ­ tettel a d o m á n y o z t a k h á z i - , illetve u d v a r i orvosaiknak p ü s p ö k s é g e k e t [18]. A ka­ tolikus e g y h á z b a n ugyanis a potestas ordinis és a potestas jurisdictionis l é n y e ­ gileg és tárgyilag k ü l ö n b ö z ő lévén, k ü l ö n is v o l t a d o m á n y o z h a t ó [19], í g y a leg­ magasabb egyházi stallumok b e t ö l t é s é n e k sem v o l t sine qua nonja a teljes teo­ lógiai s t ú d i u m elvégzése és a felszentelés; m e g e l é g e d t e k t ö b b n y i r e az alsó egy­ házi rendekkel. A z orvosi fakultások E u r ó p a - s z e r t e v a l ó megjelenésével t u l a j ­ d o n k é p p e n m e g s z ű n i k a paporvosok létjogosultsága. M i u t á n h a z á n k b a n egye­ t e m i o r v o s k é p z é s a k ö z é p k o r b a n csak r ö v i d ideig volt, é r t h e t ő , hogy m é g a k ö z é p ­ kor v é g é n is főként klerikusok közül k e r ü l n e k k i neves orvosaink, m i n t a m i l y e n p l . Albicus doktor, p r á g a i érsek, majd Ó b u d á n Zsigmond király orvosa [ 2 0 ] . A z orvosi fakultások m ű k ö d é s é n e k m e g i n d u l á s á v a l , a m e d i c i n á é magisterek é s doktorok laikus k o l l é g i u m á n a k m e g a l a k u l á s á v a l a nem s z a k k é p z e t t gyógyító t e v é ­ k e n y s é g viszont m á r nem k e r e s z t é n y i humanista k ö t e l e z e t t s é g n e k , hanem m i n t arra a 16. század s z á m o s perirata utal, az orvosi rend m á r k e z d e t t ő l fogva fél­ tett jogai c s o r b í t á s á n a k m i n ő s ü l [21]. A m i a paporvosok m ű k ö d é s é t a k é s ő b b i századok f o l y a m á n illeti, a 16—18. s z á z a d b a n látjuk, hogy a p r o t e s t á n s e g y h á z a k papjainak igen nagy s z á m a egy­ ú t t a l graduait orvosdoktor, illetve a t u d o m á n y o s karriert befutott orvosok k ö z ö t t s z á m o s theologiae doktorral t a l á l k o z u n k , m i n t amilyen p l . Csanaki Máté, GyöngyössiPál, Fábri János [22].

KÖZÉPKORI

EGYETEMEINK:

VESZPRÉM, PÉCS, ÓBUDA, POZSONY A m i a középkori hazai iskolákat illeti, a v e s z p r é m i volt az első, mely a s t ú d i u m generale szintjét m e g k ö z e l í t e t t e . V a l ó s z í n ű , hogy a v e s z p r é m i k á p t a l a n i i s k o l á t III. Béla emelte egyetemi rangra és b ő v í t e t t e k i s t ú d i u m a i t , n y i l v á n v a l ó a n a párisi m i n t á j á r a („prout Parisius in Francia") [23]. A z egyetem m ű k ö d é s é r ő l nem sokat t u d u n k , a kor v i s z o n y a i b ó l ö n k é n t is következik azonban, hogy a 12. század m á s o d i k felében és a 13. s z á z a d b a n f r é q u e n t a i t v o l t [24], E r r e u t a l IV. László király 1276-ban kelt egyik o k m á n y a , mely a v e s z p r é m i e g y h á z n a k t ű z v é s z által t ö r t é n t elpusztításával foglalkozik és az akkor i g a z á n horribilis ö s z szeget k i t e v ő ötvenezer e z ü s t m á r k a kártételei között a főiskola 3000 m á r k a é r t é k ű k ö n y v t á r á t említi [25]. M é g k ö z v e t e t t e n sincs adatunk arra v o n a t k o z ó a n , h o g y a

v e s z p r é m i egyetemen m e d i c i n á t adtak volna elő. A király egy m á s i k , 1277-ből származó okirata [26], mely ugyancsak a v e s z p r é m i k ö n y v t á r a t említi („Libris omnium scienciarium") nem e l e g e n d ő arra, hogy e b b ő l orvosi k ö n y v e k r e és így indirekte o r v o s i karra k ö v e t k e z t e s s ü n k ; m i n t a r r ó l m á r szó v o l t , az orvosi k ö n y ­ vek akár igen nagy száma is legfeljebb csak azt j e l e n t e n é , hogy a kor szokásához h í v e n egyes klerikusok V e s z p r é m b e n is foglalkoztak az o r v o s t u d o m á n y irodal­ mával és f e l t e h e t ő e n g y a k o r l a t á v a l . A z egyetem t a n á r i karát nem ismerjük. A 13. század u t o l s ó k é t é v t i z e d é b e n h a z á n k b a n egyetem nem volt, jóllehet ennek s z ü k ­ ségessége f e n n á l l o t t , mivel az 1309. évi b u d a i zsinat m e g ú j í t o t t a azt a p á p a i r e n d e l k e z é s t , mely érseki és p ü s p ö k i i s k o l á k b a n legalább egy jogban j á r a t o s t u d ó s , illetve i n artes liberales k é p z e t t magister jelenlétét írja elő [27], F e l t e h e t ő e n ez volt egyik oka annak, hogy Nagy Lajos P é c s e t t új egyetemet alapított. M á s i k oka a királyi kancellária, v a l a m i n t egyéb k ö z p o n t i hivatalok jogban j á r a t o s tisztviselők i r á n t i igénye lehetett [28]. A z a l a p í t á s ideje 1367., amint az V, Orbán p á p a m e g e r ő s í t ő bullájából k i d e r ü l [29]. A b u l l á b ó l k i t ű n i k , hogy a p á p a elvileg m i n d e n kar létesítéséhez hozzájárult, kivéve a teológiai fakultást [ 3 0 ] . A z új egyetem szervezésénél m i n t á u l a bolognai szolgálhatott. Erre utal az egyetem első p r o f e s s z o r á n a k Galvano diBologna-nak személye is [31]. A m i a p é c s i egyetem v o n a t k o z á s á b a n az o r v o s k é p z é s t illeti, sajnos p o z i t í v u m m a l nem t a l á l k o z u n k . A p á p a i m e g e r ő s í t ő bulla s z ö v e g e elvileg ugyan lehetővé teszi orvosi fakultás felállítását, orvosi kar létesítéséről és m e g i n d u l á s á r ó l azonban nincsen adatunk. Jóllehet Nagy Lajos király é r d e k l ő d é s e az o r v o s t u d o m á n y és szeretete az orvosok iránt jól ismert [32], s e m m i n y o m á t nem találjuk annak, hogy a p é c s i egyetemnek orvosi kara lett volna [33]. A pécsi s t ú d i u m generale a 15. század elején m e g s z ű n t [ 3 4 ] . A m i t o v á b b folyt, az csak s t ú d i u m particulare, ahol az orvosi o k t a t á s m á r elvileg sem l e h e t s é g e s . Azonban a s t ú d i u m particulare sem h a n y a g o l h a t ó el az o r v o s k é p z é s t i l l e t ő e n . A h h o z ugyanis, hogy az egyetemi t a n u l m á n y o k a t valaki megkezdhesse, e l ő b b a b s o l v á l n i a kellett a septem artes liberales s t ú d i u m a i t . A z a r t e s - o k t a t á s pedig nemcsak a teljes s t ú d i u m g e n e r á l é n , de a p a r t i c u l a r é n , a káptalani iskolákban is folyt [35]. Luxemburgi Zsigmond u r a l k o d á s a idején B u d a lett a birodalom talán leg­ j e l e n t ő s e b b k u l t ú r k ö z p o n t j a . Ennek a nagy k u l t u r á l i s f e l l e n d ü l é s n e k egyik leg­ fontosabb m o m e n t u m a hazai viszonylatban az Ó b u d a i Egyetem l é t r e h o z á s a . A z Ó b u d a i Egyetemet k é t s é g t e l e n ü l Zsigmond király — s nem m i n t azt t ö b b e n állítják, az ó b u d a i káptalan — a l a p í t o t t a [36], A p á p a i m e g e r ő s í t ő bulla bizonyítja, hogy az a l a p í t á s 1395-ben t ö r t é n t [37]. A m e g e r ő s í t é s t Zsigmond kérésére IX. Bonifác adta. K a n c e l l á r n a k Lukács ó b u d a i p r é p o s t o t jelölte meg [38]. 1410-ben ugyancsak Zsigmond kérésére XXIII. János (az ellenpápa) erősíti meg az Ó b u d a i Egyetem p r i v i l é g i u m a i t . Ez a bulla expressis verbis szól az orvosi karról is. A v o n a t k o z ó szövegrész magyar f o r d í t á s b a n így hangzik: „ . . . megállapítjuk és rendeljük, hogy a nevezett Óbuda városában örök időkre egyetem álljon fenn a szent hittudomány, a kánoni és a polgári jog, az orvosi tudo­ mány ( k i e m e l é s t ő l e m Sch. E.) és a szabad művészetek karával, vagyis minden megengedett karral, továbbá, hogy azon egyetem tanárai mindazon kiváltságok és szabadságok részesei legyenek, melyeket a párisi és bolognai, az oxfordi és kölni

egyetemeken a tudósoknak és magisteréknek, a tanároknak és tanulóknak, különösen a hittudományi karon az apostoli Szentszék, a római birodalom, vagy bárki más adományozott'* [39], 1448-ban Stock Miklós orvosdoktor és ó b u d a i p r é p o s t az egyetem kancellárja [40]. Ulrich von Rychenthal a r r ó l t u d ó s í t , hogy a Constanzi zsinaton Zzigmond k í s é r e t é b e n r é s z t vettek az Ó b u d a i Egyetem t a n á r a i . Ezek között v o l t : DiernachTyrnau (Nagyszombati?) Mátyás, teológiai és v a l ó s z í n ű l e g , de n e m b i z o n y í ­ tottan medicinae-doktor, valamint Klostein Simon orvosdoktor. U t ó b b i orvos­ v o l t á h o z kétség nem fér. Rychenthal őt m i n t „meyster in der erczney"-t említi, majd i s m é t e l ő f o r d u l a doctores et magistri i n medicinis között m i n t „Simo clostai" [41], N i n c s azonban alap arra, hogy a b é c s i e g y e t e m r ő l Ó b u d á r a 1396ban m e g h í v o t t Johannes Horaw orvos lett volna [ 4 2 ] . Jóllehet az orvosi o k t a t á s részleteiről adatok nem maradtak fenn, tekintettel a tanári kar ö s s z e t é t e l é r e , az egyetem s z e r v e z e t é r e , n y i l v á n v a l ó , hogy az Ó b u d a i Egyetemen annak m e g ­ s z ű n é s é i g o r v o s k é p z é s t is folytattak [43]. A k ö z é p k o r negyedik e g y e t e m é n e k alapítása Mátyás király n e v é h e z f ű z ő d i k . A z általa a l a p í t o t t pozsonyi egyetem initiatora a humanista Vitéz János. II. Pál p á p a Mátyás k é r é s é r e Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz i n t é z e t t b u l l á j á b a n felhatalmazta az érseket, hogy az ország b á r m e l y v á r o s á b a n , melyet a király e célra kijelöl, egyetemet hozzon létre minden fakultással. Megengedte, hogy az ú j o n n a n a l a p í t a n d ó egyetemet a bolognai egyetem mintájára szervezze, annak s t a t ú t u m a i t á t v e g y e . Ez az oklevél R ó m á b a n kelt 1465. május 1 9 - é n [ 4 4 ] , A z Istropolisban (Pozsony) felállított egyetem első kancellárja Vitéz János, aki 1467ben m á r t a n á r o k a t k ü l d esztergomi aulájából a pozsonyi egyetemre [ 4 5 ] . A z egye­ tem ü n n e p é l y e s m e g n y i t á s a 1467. július 20-án t ö r t é n t . A z egyetemi o r v o s k é p z é s t ö r t é n e t é t illetően nagy f o n t o s s á g ú Vitéz János p r í m á s n a k Pozsony v á r o s t a n á ­ csához E s z t e r g o m b ó l 1407. j ú l i u s 1 8 - á n írott levele. Ebben e m l í t i , hogy az új egyetemre k ü l d i t ö b b e k között t a n á r k é n t Péter mester o r v o s d o k t o r t , , . . . preterea Magistrum doctorem arcium et medicine ut iam Domino annuente in ilia universitate, id, quod institum est, execucioni demandetur, incipiantque lecciones" [46], Péter mester i t t n y i l v á n egymaga adta elő a teljes m e d i c i n á t . Ez n e m szól ellene az orvoskar teljes é r v é n y ű m ű k ö d é s é n e k , mert m i n t ismeretes, m é g a 16. szá­ zadban is nem egy n é m e t egyetemen (Wittenberg, T ü b i n g e n ) egy-egy o r v o s t a n á r egymaga k é p v i s e l t e a fakultást [ 4 7 ] , A z o r v o s k é p z é s s z e m p o n t j á b ó l t e r m é s z e t e s e n n e m h a n y a g o l h a t ó el az a k ö r ü l ­ m é n y sem, hogy az Academia I s t r o p o l i t a n á n a q u a d r i v i u m t a n á r a n e m kisebb t u d ó s volt, m i n t Regiomontanus [ 4 8 ] , K ö z e lehetett a medikusok o k t a t á s á h o z a neves t e r m é s z e t t u d ó s Ilkusch Mártonnak is. Ilkusch m i n t a s z t r o l ó g u s lett h í r e s , de orvosi t a n u l m á n y o k a t is folytatott a krakkói egyetemen. A p á p a 1470-ben m á r orvosdoktornak címezi [ 4 9 ] . Ilkusch doktor Mátyás király egyik kedvence, akinek nevével k é s ő b b a budai egyetemen is t a l á l k o z u n k [50]. A z o r v o s k é p z é s részleteire v o n a t k o z ó a n i t t sem t a l á l u n k részletes adatokat. A z erre v o n a t k o z ó k ü l ö n b ö z ő i r o d a l m i utalások n e m b i z o n y í t o t t a k . T é n y , hogy a pozsonyi egyetemen szerzett t u d o m á n y o s fokozatok teljes é r t é k ű e k voltak. A bécsi egyetem a Pozsonyban nyert egyetemi gradust elfogadta [ 5 1 ] . Bizonyos azonban, hogy az a Thüringer János, a k i t az o r v o s t ö r t é n e t i i r o d a l o m

a pozsonyi egyetem o r v o s p r o f e s s z o r á n a k tart, csak t é v e d é s b ő l k e r ü l t a t a n u l ó k n é v s o r á b ó l a t a n á r o k közé [52], A m i az ötödik k ö z é p k o r i magyar egyetemet, a Mátyás király által B u d á n felállítani k í v á n t Universitast illeti, annak az orvos­ k é p z é s s e l való összefüggésének m é g tervezetben' adatai sem ismeretesek.

A

TÖRÖKKOR ÉS AZ ERDÉLYI

FŐISKOLÁK

Mátyás halála u t á n a k ö z á l l a p o t o k , majd a t ö r ö k megszállás eleve k i z á r t a az egyetemi o k t a t á s f e n n t a r t á s á n a k l e h e t ő s é g é t , de a m é l t a t l a n u t ó d o k sem f o r d í ­ tottak gondot a m ű v e l ő d é s r e s a felsőoktatásra. E r d é l y b e n viszont a fejedelmek, b á r s z e r é n y e b b eszközökkel és kisebb m é r e t e k b e n , de folytatói voltak Mátyás k u l t ú r p o l i t i k á j á n a k . M i k o r E r d é l y 1541-ben ö n á l l ó s u l t , Báthory István e r d é l y i fejedelem főiskolát alapított K o l o z s v á r o t t . Ez a t ö b b e k által egyetemnek dekla­ r á l t főiskola 1582-ben indult meg teológiai és filozófiai fakultással, orvosi kara n e m volt. F o l y t azonban az orvosi ismeretek bizonyos fokú oktatása a filozófiai f a k u l t á s o n , a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s disciplinák k ö z ö t t [ 5 3 ] . Bethlen m ű v e l ő d é s p o l i t i k á j á n a k pedig legfontosabb összetevői közé tartozott a szervezett peregrinatio, valamint a székvárosi főiskola. A z előbbibe b e l e é r t e n d ő t e r m é s z e t e s e n az orvosjelöltek p e r e g r i n a t i ó j a is. Ezt e g y é b k é n t m á r a k o r t á r s a k is í g y látták [54]. Bethlen Gábor fejedelem bizonyosan a Ferdinánd feletti g y ő z e l e m és a m e g k ö t ö t t b é k é b e n elért e r e d m é n y e k e m l é k e z e t é r e , E r d é l y m ű v e l ő d é s é n e k e l ő m o z d í t á s á r a , 1617, évi ígéretének b e v á l t á s a k é p p e n egy olyan t ö r v é n y t alkotott, m e l y főiskola létesítésére i r á n y u l t . E r r e a G y u l a f e h é r v á r o t t felállított főiskolára 1622-ben m á r neves külföldi professzorokat h í v o t t . Ezzel az A k a d é m i á v a l e g y ü t t ­ m ű k ö d ő iskola egyik rektora,Ascanius Mihály o r v o s d o k t o r , / . Rákóczi György u d v a r i orvosa v o l t , aki a külföldre k é s z ü l ő diákokat elemi orvosi ismeretekre oktatta. H a nem is tartozik szorosan az o r v o s k é p z é s h e z az elemi orvosi ismeretek köz­ l é s e , de az o r v o s j e l ö l t e k előképzése s z e m p o n t j á b ó l b i z o n y á r a nem j e l e n t é k t e l e n ezeknek a k o l l é g i u m i o r v o s t a n á r o k n a k e t é r e n v é g z e t t o k t a t ó és nem l e b e c s ü ­ l e n d ő i r o d a l m i m u n k á s s á g a . Klasszikus képviselője ezeknek az o r v o s t a n á r o k n a k Kyr Pál, aki 1534—59-ben B r a s s ó v á r o s fizikusa és e g y ú t t a l a híres H o n t e r u s féle brassói k o l l é g i u m b a n a filozófia t a n á r a . B r a s s ó b a n 1551-ben k ö z z é t e t t „ S a n i tatis s t ú d i u m ad i m i t a t i o n e m A p h o r i s m o r u m c o m p o s i t u m . . c í m ű m ű v é t kifejezetten a d i á k s á g orvosi e l ő k é p z é s e céljából í r t a . ( E g y é b k é n t ez az első o r v o s i munka, a m i t E r d é l y b e n k i n y o m t a t t a k [55]). Ezek közé sorolhatjuk Pariz Pápai Ferenc orvosdoktort is, a nagyenyedi Bethlen k o l l é g i u m b a n a g ö r ö g nyelv t a n á r á t , s z á m o s orvosi m ű szerzőjét, aki 35 esztendeig t a r t ó tanári m ű k ö d é s e alatt a klasszikus filológia mellett rendszeresen adott elő élettant és h y g i e n é t is. T a n í t v á n y a i k ö z ü l é p p e n előadásai h a t á s á r a s z á m o s a n lettek orvosok. Hunyady Ferenc igen neves e r d é l y i orvos, a kolozsvári k o l l é g i u m t a n á r a , és b á r n e v é t h i s t ó r i a i m u n k á i , valamint versei t e t t é k i s m e r t t é az irodalomban, a t e r m é s z e t ­ t u d o m á n y o s és e l e m i orvosi o k t a t á s t sem hanyagolta el. Ugyanezt m o n d h a t j u k Friedrich von Monau brassói f i z i k u s r ó l , aki 1635-ben a b r a s s ó i e v a n g é l i k u s kollé­ g i u m t a n á r a [ 5 6 ] , A kollégiumi ifjúságot t e r m é s z e t t u d o m á n y o s szellemben ne­ v e l ő , az é l e t t a n r a o k t a t ó tanár v o l t Laskói Csókás Péter [ 5 7 ] .

A KÜLFÖLDI EGYETEMEK ÉS A Z ORVOSI

SZEREPE

MAGÁNISKOLÁK

M í g a viszonylag f ü g g e t l e n E r d é l y b e n kibontakozhatott az o r v o s k é p z é s csí­ rája, addig a t ö r ö k m e g s z á l l t a M a g y a r o r s z á g o n m é g erről sem lehetett s z ó . V a l a ­ miféle felsőoktatás c s u p á n a megmaradt királyi M a g y a r o r s z á g o n j ö h e t e t t volna s z á m í t á s b a . Ez azonban e l s z e g é n y e d e t t , a külföld v o n z á s a viszont nagy v o l t . í g y lett a 17 — 18. század magyar o r v o s k é p z é s é n e k s z í n h e l y e a külföld. A 18, s z á z a d b a n a magyarok k ü l f ö l d ö n t a n u l á s a nem m e n t m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l a k ö z p o n t i k o r m á n y z a t a k a d é k o s k o d á s a miatt. B é c s n e m látta s z í v e s e n a magyar ifjak külföldjárását. Igyekezett ezt meg is a k a d á l y o z n i . 1725-ben elren­ d e l t é k , hogy csakis B é c s b e n kiállított útlevéllel szabad elhagyni az o r s z á g o t . A t a n u l m á n y i célból k ü l f ö l d r e u t a z á s t a h e l y t a r t ó t a n á c s , majd a bécsi u d v a r i kancellária e n g e d é l y é h e z k ö t ö t t é k [58]. M i u t á n ez gyakran n e h é z s é g b e ü t k ö z ö t t , vagy n e m r i t k á n e g y á l t a l á n nem j u t o t t a k ú t l e v é l h e z , é r t h e t ő , hogy a t a n u l n i v á g y ó k illegális utakon, n e m egyszer á l ö l t ö z e t b e n , m i n t v á n d o r l ó i p a r o s l e g é n y e k mentek külföldre, ahol a p r o t e s t á n s o k a t t ö b b m i n t 30 egyetem v á r t a ö s z t ö n d í ­ jakkal. A félelem oka a k ü l f ö l d i egyetemek felvilágosodott l é g k ö r e v o l t . A z ösztöndíjak mellett e g y é b financiális e l ő n y ö k t e t t é k k ö n n y e b b é a magyar t a n u l ó k h e l y z e t é t egyes külföldi egyetemeken. í g y p l . U t r e c h t b e n a magyar (és kizárólag csak a magyar!) hallgatók b e i r a t á s i díját é p p ú g y e l e n g e d t é k , m i n t a groningeni vagy baseli egyetemen, ahol az a n y a k ö n y v b e n n e m egy magyar neve mellett a következő b e j e g y z é s o l v a s h a t ó : „gratis inscriptus est, quia Hungarus" [59]. A külföldi t a n u l á s t segítették elő a p r o t e s t á n s főurak stipendi­ u m a i is. A hazai universitas teljes, t e h á t orvoskarral is k i e g é s z í t e t t kialakulása e l ő t t gyakran m e g t ö r t é n t , hogy az orvosjelölt s t ú d i u m a i n a k m e g k e z d é s é r e egyik vagy m á s i k ismert, nagy k a p a c i t á s ú és jó e l m é l e t i felkészültségéről is h í r e s orvos t a n í t v á n y a lett. Ez esetben vagy v a l ó b a n csak a t a n u l m á n y o k m e g k e z d é s é r ő l , a s t ú d i u m o k b a való b e v e z e t é s é r ő l volt s z ó , hogy az orvosjelölt ne teljesen k é s z ü ­ l e t l e n ü l kezdje meg egyetemi t a n u l m á n y a i t , vagy pedig csaknem teljes e l m é l e t i és gyakorlati orvosi t a n u l m á n y o k a t v é g z e t t a t a n í t v á n y . U t ó b b i esetben a k ü l ­ földi t a n u l m á n y ú t ideje l é n y e g e s e n m e g r ö v i d ü l t , hiszen ekkor a cél a t a n u l m á ­ nyok kiegészítése, az ismeretek k i b ő v í t é s e s főként a d i p l o m a , a t u d o m á n y o s gradus m e g s z e r z é s e v o l t . Ez a t a n u l á s i forma e g y é b k é n t k ü l f ö l d ö n sem v o l t szokatlan. Orvosi m a g á n i s k o l á k k a l m á r a 16. s z á z a d b a n t a l á l k o z u n k M a g y a r ­ o r s z á g o n . I l y e n m a g á n i s k o l á t tartott fenn a n a g y h í r ű felvidéki orvosdoktor és r e f o r m á t u s lelkész, Görgey Pál, akinek orvosi m a g á n i s k o l á j a 1670-ig m ű k ö d ö t t az U n g megyei K a p ó s k ö z s é g b e n . T a l á n a legnevesebb i l y e n jellegű iskola Fischer Dánielé. A nagy i r o d a l m i m u n k á s s á g á r ó l híres és széles k ö r ű praxist foly­ t a t ó felvidéki orvos k é s m á r k i m a g á n i s k o l á j á t s z á m o s orvosjelölt l á t o g a t t a . A m e l ­ lette t a n u l ó Gömöri Dávid m á r két év u t á n megkapta a j é n a i orvosdoktori d i p ­ l o m á t [ 6 0 ] . A 18. s z á z a d m á s i k híres m a g á n i s k o l á j á t Moller Károly Ottó tartotta fenn B e s z t e r c e b á n y á n . Ez a híressé v á l t Academia M o l l e r i a n a t ö b b e k k ö z ö t t olyan, k é s ő b b nagy h í r ű v é vált orvosok t a n u l m á n y a i t i n d í t o t t a el, m i n t Madai Dávid Sámuel, Perlitzi János Dániel stb. T a n í t v á n y a i s z á m á r a írta „ S u c c i n c t a

morbos c u r a n d i methodus suis auditoribus i n domesticis scholis dictata" c í m ű m ű v é t [61]. Orvosi fakultással r e n d e l k e z ő o r s z á g o k b a n is jelentős szerepe v o l t az orvos­ k é p z é s b e n a m a g á n i s k o l á k n a k . M i ó t a Boerhaave az elméleti o k t a t á s n a k a k l i n i k a i gyakorlattal való kiegészítését az o r v o s k é p z é s g e r i n c é v é tette, a k ó r h á z a k o n , i l l . klinikákon t ú l m e n ő e n a m i n d e n n a p i gyakorló orvosi munka s e g í t e t t e elő a k l i n i k a i t a n u l m á n y o k kiegészítését és s e g í t e t t e elő a 18. s z á z a d b a n a m a g á n i s k o l á k v i r á g ­ zását. F ő k é n t neves klinikusok m a g á n g y a k o r l a t á t látogatták h a l l g a t ó i k , és r é s z t vettek m e s t e r ü k m a g á n p r a x i s á n a k vizitjein. D e ezt m e g e l ő z ő e n sem tartozott ez a kiképzési m ó d a ritkaságok közé, hiszen m á r Paracelsus e m l í t i , hogy s z á m o s seyen zween t a n í t v á n y a között két é r t e l m e s magyar is v o l t : „ . . . von Pannónia wohlgerathen . . [62], Eperjesen a 17. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n Weber János orvos és g y ó g y s z e r é s z v o l t a v á r o s b í r ó . E g y k o r ú feljegyzések szerint saját k ö l t ­ ségén o r v o s - g y ó g y s z e r é s z e t i i s k o l á t tartott fenn Eperjesen. A felvidékihez hason­ lóan E r d é l y b e n is t ö b b orvosi m a g á n i s k o l á v a l t a l á l k o z u n k . Bologa egyenesen „egy sajátosan erdélyi jelenségnek" nevezi a m a g á n ú t o n folytatott orvosi t a n u l m á ­ nyokat. A m a g á n i s k o l á t f e n n t a r t ó orvosok k ö z ö t t találjuk Pariz Pápai Ferencet; k é s ő b b Kölesérintk is voltak n ö v e n d é k e i [63].

PERLITZI JÁNOS ÉS AZ E G R I

TERVEZETE

„SCOLA MEDICINALIS"

A m a g á n i s k o l á k azonban b á r m i l y jók voltak is, nem p ó t o l h a t t á k az egyetemi o r v o s k é p z é s t . A középkori egyetemek m e g s z ű n é s e u t á n t ö b b kísérlet t ö r t é n t orvosi kar felállítására, b á r az e g y h á z e k é r d é s b e n nem foglalt el egységes állás­ pontot. A jezsuita rendnek n e m v o l t célja az orvosi kar felállítása. H a Pázmány elvileg nem is z á r k ó z o t t el egy orvosi fakultás felállításának g o n d o l a t á t ó l , semmi erre i r á n y u l ó k ü l ö n ö s t ö r e k v é s t nem m u t a t o t t . M i k o r azonban a j o g i és orvosi kar létesítése elméletileg s z ó b a k e r ü l t , Mutio Vitelleschi, a jezsuita rend r ó m a i Pázmánynak: generálisa, 1635. szept. 1-én kelt levelében a k ö v e t k e z ő k e t í r t a „Barberini bíboros (Francesco Barberini VIII. Orbán p á p a á l l a m t i t k á r a és unoka­ öccse) jól tudja, hogy Magyarországon a jogi és orvosi hivatásra nem minősítenek, ám ennek különösebb szüksége nem is látszik fennforogni, mert hiszen számos akadé­ mia hagyatott már jóvá és nyert megerősítést, amelyben sem jogi, sem orvostudományi doktorok nem gr aduáltattak". M e g l e p ő e g y é b k é n t , hogy egy ideig a nagyszom­ bati egyetem a l a p í t á s á h o z a p á p a é p p e n a k é t világi kar — a j o g i és orvosi — egyik, az a l a p í t á s t e r v é b e beava­ h i á n y a m i a t t n e m adta b e l e e g y e z é s é t . Pázmány tott p a p t á r s a , k é s ő b b az egyetem rektora, Dobronoki p á t e r s z á m o l e r r ő l be nap­ lójában [ 6 4 ] . A z orvosi kar felállításának s z ü k s é g e s s é g é t Kollonics Lipót é r s e k viszont elis­ merte, sőt s z ü k s é g e s n e k l á t t a . E r r e utal 1689-ben írt „ E i n r i c h t u n g s w e r k " c í m ű javaslata, melyben teljes, t e h á t orvosi fakultással is r e n d e l k e z ő egyetem felállí­ tása mellett szól, azt r e m é l v e , hogy így M a g y a r o r s z á g kellő s z á m ú k é p z e t t orvoshoz j u t [ 6 5 ] . A z orvosi kar felállítását m e g e l ő z ő e n a l e g j e l e n t é k e n y e b b tervezet Perlitzi

János Dánieltől s z á r m a z i k . Perlitzi, akkor N ó g r á d megye f ő o r v o s a , 1751-ben Mária Teréziához tervezetet n y ú j t o t t be, melyben orvosi egyetem, t u d o m á n y o s a k a d é m i a és o r s z á g o s k ö n y v t á r s z e r v e z é s é r e tett javaslatot. A tervezet első feje­ z e t é b e n felsorolta mindazokat az e g é s z s é g ü g y i és g a z d a s á g i k á r o k a t , melyeket a kellő s z á m ú és k é p z e t t s é g ű orvos h i á n y a okoz, indokolja a hazai o r v o s k é p z é s szükségességét. A 2. fejezet a hazai orvosi t a n u l m á n y o k előnyét fejtegeti. A 3.-ban az általa elképzelt orvosi iskola s z e r v e z é s é n e k m ó d j á t , t á r g y i feltételeit ismerteti. K ü l ö n ö s e n figyelemre m é l t ó , hogy Perlitzi t u l a j d o n k é p p e n az e g y e t e m t ő l tel­ jesen f ü g g e t l e n ü l k í v á n t a ezt az általa tervezett orvosi felsőoktatási i n t é z e t e t belállítani a pesti rokkantak h á z á b a n , illetve egy m á s i k verzió szerint, a selmecfányai városi k ó r h á z z a l kapcsolatosan [66], Perlitzi t e r v e z e t é b ő l , m i n t ismeretes, nem lett semmi. A z első n y i l v á n o s a k a d é m i a i jellegű o r v o s k é p z ő iskola M a g y a r ­ o r s z á g o n az 1769-ben Egerben l é t e s í t e t t „ p ü s p ö k i orvosi iskola", melyet az egri irgalmasrendi k ó r h á z z a l kapcsolatban gróf Esterházy Károly egri p ü s p ö k állí­ tott fel az Egerben 1740 óta m ű k ö d ő jogi iskola k i e g é s z í t é s e k é p p e n . A „ S c h o l a M e d i c i n a l i s " szervezője és vezetője Markhot Ferenc dr., Szolnok és Heves v á r ­ m e g y é k főorvosa [67]. A z egri Scola Medicinalisban a bolognai egyetemen v é g z e t t Markhot Ferenc doktor, aki az irgalmasrendi k ó r h á z főorvosa v o l t , tíz hallgatót oktatott a kor s z o k á s á n a k megfelelően m e g h a t á r o z o t t , előre kijelölt t a n k ö n y v e k b ő l . A z e l ő a d á ­ sok és gyakorlatok színhelye az irgalmasrendiek k ó r h á z a v o l t , ahol v a l ó b a n m i n ­ den l e h e t ő s é g megvolt a gyakorlati k é p z é s h e z [68]. N e m vitás, hogy az iskola kezdetben legfelsőbb, t e h á t l e g a l á b b i s h e l y t a r t ó t a n á c s i engedéllyel m ű k ö d ö t t . Ringelhann és Soós m e g t a l á l t á k Markhot 1784-ben IL József császárhoz b e n y ú j t o t t hozzájárulás p a n a s z i r a t á t , melyben azt írja, hogy „legfelsőbb engedély és püspöki alapján az egri orvosi katedrán mint nyilvános oktató, általános megelégedés mellett fejezte be az első stúdium évét és hasonló módon folytatta a továbbiakat" [69]. N e m ismeretes, hogy az e n g e d é l y t m i k o r v o n t á k vissza. V a l ó s z í n ű azonban, hogy ez összefüggésben van a nagyszombati karon az o k t a t á s m e g i n d u l á s á v a l . A z egye­ t e m i orvosi fakultás felállításával az egri orvosi iskola elsorvadt, és 1774-ben m e g s z ű n t . Bizonyos, hogy az egri Scola Medicinalis jelentős á l l o m á s a magyar o r v o s k é p z é s t ö r t é n e t é b e n , ha f e n n á l l á s á n a k rövid ideje és az i t t t a n u l t h a l l g a t ó k csekély s z á m a m i a t t , j e l e n t ő s é g é t n e m is szabad t ú l b e c s ü l n i .

SEBÉSZKÉPZÉS ÉS A

SEBÉSZCÉHEK

A kezdetben egységes medicina k é t alapdisciplinája, a belorvoslás és a s e b é s z e t Galenus k o r á b a n kezd szétválni. Ez a m i n d k é t ág s z á m á r a k e d v e z ő t l e n folyamat az arab befolyás n ö v e k e d é s é v e l fokozódik. M a x i m u m á t a 12 — 13. s z á z a d b a n éri el. A z e g y h á z k i j e l e n t é s e : „ecclesia abhorret a sanguine" teljessé teszi a s z a k a d á s t . A .seborvoslás s z á z a d o k o n át k ü l ö n ú t o n járva, a sebészek k é p z é s e é r t h e t ő e n teljesen eltérő az o r v o s k é p z é s t ő l . J ó l l e h e t a sebészi m a n u á l i s m u n k á t az e g y h á z tiltó rendelkezései miatt a 13. s z á z a d b a n a klerikusoktól legalábbis r é s z b e n m á r a laikusok v e t t é k át, és azt i p a r s z e r ú e n ű z t é k , a c é h e k b e való felvétel h o s s z ú ideig a k a d á l y o k b a ü t k ö z ö t t .

A c é h r e n d s z e r a 13, s z á z a d b a n alakult k i , ettől kezdve a városok i p a r ű z ő lako­ sainak k ö t e l e z ő e n valamely céhhez kellett tartozniuk, A sebészek foglalkozását azonban kezdetben oly m é r t é k b e n l e a l a c s o n y í t ó n a k t a r t o t t á k , hogy chirurgusokat a c é h e k b e n e m vettek fel. A u s z t r i á b a n és az ö r ö k ö s t a r t o m á n y o k b a n 7. Lipót 1689-ben királyi paranccsal k ö t e l e z t e felvételükre a c é h e k e t [70], H a z á n k b a n a s e b é s z c é h e k m á r a 16. s z á z a d b a n megalakultak. A z esztergomi sebészek 1597-ben kelt céhlevele r é s z l e t e s e n közli a c é h s z a b á l y o k a t , k i t é r v e a t a n u l m á n y i rendre is. E r d é l y b e n a s e b é s z c é h e k a 17. s z á z a d elején alakulnak. Bethlen Gábor 1628. évi okirata e m l í t i a s e b é s z b o r b é l y m e s t e r e k c é h é t . A céhlevelek m e g h a t á r o z z á k a c é h b e való felvétel feltételeit, a p r ó b á k a t , és k i t é r n e k a céhbeli l e g é n y e k t a n í ­ t á s á r a , illetve t a n u l á s á r a is; kiemelve majd m i n d e n c é h l e v é l b e n és h a s o n l ó irat­ ban, hogy „ . . . az, ki belső nyavalyákhoz nem tud, doctorrá magát ne tegye, mert ha valakinek halála történik miatta, ő is meghaljon érte,. A sebészinas, legény, mester jogait, kötelességeit, a t a n u l á s és a v i z s g á z á s , a különféle „ p r ó b á k " m ó d j á t igen jól á t t e k i n t h e t ő e n ismerteti az az okirat, melyet M a r o s v á s á r h e l y főbírája és t a n á c s a 1628. április 1 3 - á n állított k i . E b b e n megújítja a mesterek k é r é ­ s é r e a céhnek Báthory Zsigmond fejedelemtől kapott, de elveszett c é h s z a b á l y a i t [71]. A sebész t a n u l m á n y i útja k ö v e t k e z ő v o l t : ha a gyakorlati s e b é s z e t e t n é g y évi i n a s k o d á s alatt elsajátította, ü n n e p é l y e s k ö r ü l m é n y e k között a v a t t á k l e g é n n y é , felszabadították. A v i z s g á n részt vettek a doktorok, ha ilyenek a v á r o s b a n v o l ­ tak, a s e b é s z m e s t e r e k , n é h á n y kirendelt mestet m á s c é h e k k é p v i s e l e t é b e n és két t a n á c s t a g . Á t t e k i n t v e a vizsgaanyagot meg kell á l l a p í t a n i , hogy az e l m é l e t i k é p ­ zés színvonala alacsony v o l t . A c é h e k kiképzési, illetve vizsgáztatási j o g á t — a n í v ó e m e l é s é r d e k é b e n — 1756-ban k o r l á t o z t á k . E t t ő l kezdve ugyanis a mester­ vizsgát a megyei fizikus előtt kellett letenni. A s e b é s z v i z s g a t á r g y á t és formáját illetően a h e l y t a r t ó t a n á c s 1761. augusztus 14-én kelt rendelete i n t é z k e d i k . A régi, csak a céhek által s z a b á l y o z o t t vizsgával szemben, ahol m é g a „ r e m e k k é s z í t é s " d o m i n á l , i t t l é n y e g e s a n a t ó m i a i és pathológiai ismeretek s z á m o n k é r é s é r ő l van s z ó [72], A debreceni s e b é s z c é h f e l t e h e t ő e n Weszprémi által összeállított, 1761 a u g u s z t u s á b ó l d a t á l t , m á r a fenti rendelet s z e l l e m é t t ü k r ö z ő vizsgaanyaga meg­ található a debreceni k o l l é g i u m i k ö n y v t á r b a n ő r z ö t t k é z i r a t b a n [73]. Ez a magyar nyelven í r o t t k é z i r a t k i t ű n ő k é p e t ad a r r ó l , hogy a 18, s z á z a d b a n m i l y e n fokú és jellegű t u d á s t k í v á n t a k meg egy magyar s e b é s z o r v o s t ó l . T o v á b b emelkedett a s e b é s z k é p z é s színvonala, amikor m á r a l e g é n y a v a t á s is csak a tisztiorvos e l ő t t letett vizsga alapján, de f o r m á j á b a n m é g c é h e n belül t ö r t é n h e t e t t . A z egyetem orvosi k a r á n a k m e g n y i t á s a u t á n az o t t m e g i n d u l t k ü l ö n seborvosi tanfolyam vette á t a s e b é s z e k k é p z é s é t . 1770-ben a Generale N o r m a t i v u m i n Re Sanitatis előírja, hogy s e b é s z e t i gyakorlatot csak az folytathat, aki az egyetemen tett v i z s g á t .

J E G Y Z E T E K

[ 1 ] Békefi R. : A káptalani iskolák története Magyarországon 1 5 4 0 - i g . Budapest, 1 9 1 0 . 9 3 . 1. [ 2 ] Matricula et acta hungarorum i n Universitatibus Italiae Studentium, Padua 1 2 2 1 - 1 8 6 4 . Budapest, 1 9 4 1 .

[3] BékefiR. : I . m. 3 1 8 - 3 1 9 . L [4] Wagner : Analecta S c e p u s ü I . 313—14. 1. [5] Schultheisz, E. : E i n s p ä t m i t t e l a l t e r l i c h e s medizinisches Handschriftenfragment. A r c h . K u l t u r g e s c h i c h t e , X L I I . 1960, 231. 1/ valamint u a . : D i e Ä r z t e des K a i ­ sers S i e g m u n d (sajtó alatt). [6] Solymossy S. : I r o d a l o m t ö r t é n e t i K ö z i . 1924. 34. köt. 81.1. [7] Weszprémi, L : S u c c i n c t a M e d i c o r u m H u n g á r i á é et T r a n s i l v a n i a e B i o g r a p h i a , L i p s i a . 1774, I I / l p. 196. [8] Demkó K, : A magyar orvosi rend t ö r t é n e t e . Budapest, 1894. 42. 1, ama f e l t e v é s e s e m , mely szerint az [9] N e m b i z o n y í t o t t azonban Magyary-Kossa esztergomi káptalani i s k o l á b a n János mester t a n í t o t t a volna az o r v o s t u d o m á n y t . V ö . U n g a r i s c h e M e d i z i n i s c h e E r i n n e r u n g e n . Budapest, 1935. p. 2. I. : A z Ö t M a g y a r O r s z á g i E l m é l k e d é s e k n e k T o l d a l é k j a , avagy, [10] Weszprémi H a t o d i k E l m é l k e d é s . A M a g y a r O r s z á g i r é g i O r v o s D o c t o r o k r ó l . Pozsony, 1795. [11] Haeser, H. : L e h r b u c h der G e s c h i c h t e der M e d i z i n . J e n a , 1875. B d . I . p. 614—615. [12] Linzbauer, X. F. : C o d e x Sanitario M e d i c i n a l i s H u n g á r i á é , B u d a 1852—1856. T o m . I . p. 429. [13] Rupp J, : M a g y a r o r s z á g helyrajzi t ö r t é n e t e I . k ö t . 2. r. 442. 1., a g y ó g y í t ó t e v é ­ k e n y s é g r e v o n a t k o z ó a n 1. m é g Demkó i . m . 82—83.1. [14] Linzbauer X. F . ; I . m . 6 9 - 8 2 . , Rupp / . .* I . m . 1 8 - 1 9 . é s 427. 1. [15] Linzbauer X. F . ; I . m . I . 80. 1. [16] Péterfy, C . ; Sacra concilia H u n g á r i á é , P o z s o n y 1741. S y n o d u s Budensis, T o m . I . p. 108. v ö . m é g Kerékgyártó Á. : A m í v e l t s é g f e j l ő d é s e M a g y a r o r s z á g o n , B u d a p e s t , 1871. 304. 1. [17] E z e k n e k a h a z á n k b a n m ű k ö d ő klerikus orvosoknak t u d á s á r a , valamint az e l m é ­ letileg n e m k é p z e t t , de o r v o s l ó klerikusok irodalmi ismereteire v o n a t k o z ó a n l á s d Schultheisz E. : C o l c o d e i seu liber de peste des Bartholomeus Squarzialupis de P l u m b i n o . Sudhoffs A r c h i v 44. 1960. p. 333. ff., valamint u a . : G e d r u c k t e l i t u r g i s c h e B ü c h e r als medizinhistorische Quellen. Janus X L V I I I . 1959. p. 48—52. [18] Weszprémi L : S u c c i n c t a i . m . I I I . 449. [19] Aichner, S. : C o m p , juris ecclesiastici, B r i x i n a e , 1884, p. 65. [20] Schultheisz, E. : Ü b e r die W e r k e des A l b i c u s . Janus, X L I X . 1960. p. 2 2 1 - 2 3 5 . [21] Vámossy I. : A g y ó g y á s z a t t ö r t é n e t e P o z s o n y b a n . 1901. 3. 1. [22] Weszprémi L : S u c c i n c t a i . m . I . 388., valamint Schultheisz E. —Tardy L. : Fejezetek az orosz—magyar orvosi kapcsolatok m ú l t j á b ó l . Budapest, 1960. 41 — 57.1., t o v á b b á Schultheisz F . — Tardy L. : E g y i 8 . s z á z a d i magyar k a r a n t é n ­ orvos (Fábri János) O , H . 1969. 22.1273-—1277. 1. [23] C o m m e n t a r i o r . T o m . I I . L i b . V / 3 9 , p . 94. [24] Abel J. : Egyetemeink a k ö z é p k o r b a n , B u d a p e s t , 5—7, 1. [25] Kerékgyártó Á. : I . m . 484. 1. [26] Abel 7. ; I . m . 49. 1. [27] Fejér, X. F . : C o d . D i p l . V I I I . p. 49. [28] Csizmadia A. : A p é c s i egyetem a k ö z é p k o r b a n . Studia Juridica Auctoritate U n i v e r s i t a t i s P é c s publicata Budapest, 1965. 8. 9. [29] BékefiR. : A p é c s i egyetem. Budapest, 1909. 1 4 - 2 5 . 1. [30] E n n e k okaira itt n e m t é r h e t ü n k k i , l á s d erre v o n a t k o z ó a n Denifle, H. : D i e E n t s t e h u n g der U n i v e r s i t ä t e n des Mittelalters bis 1400. L , valamint Csizmadia A, : A z egyetemi o k t a t á s M a g y a r o r s z á g o n a p é c s i egyetem alapítása u t á n a 14—15. s z á z a d b a n . É r t e k e z é s e k , 1964—1968. Budapest, 1968. 210. 1.

[31] Sorbelli, A. : Storia d é l i a U n i v e r s i t à di B o l o g n a . Bologna 1944. I . 206., v a l a m i n t Fügedy E. : A l s á n i B á l i n t , a p é c s i egyetem m á s o d i k k a n c e l l á r j a . J u b i l e u m i t a n u l m á n y o k . P é c s , 1967. 97 — 109. 1. [32] Wertner M. : K ö z é p k o r i magyar orvosok é s g y ó g y s z e r é s z e k . S z á z a d o k , 1 8 9 3 , X X V I I . 594—608. 1., valamint Dercsényi D. : Nagy L a j o s kora. B p . , 1942. 26 — 28. 1. [33] A p é c s i egyetemet m i n t m i n d e n kart t a r t a l m a z ó , t e h á t teljes s t ú d i u m g e n e r á l é t m é g l e g ú j a b b a n is t é n y k é n t e m l í t i Grundmann, H. : V o m U r s p r u n g der U n i v e r s i ­ tät i m Mittelalter ( B e r l i n , 1957.) c í m ű , e g y é b k é n t pontos m u n k á j á b a n .

[34] Csizmadia A.: I . m . 211 — 213. 1. [35] Békefi R. : A káptalani i s k o l á k t ö r t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n 1540-ig. p . 248. ff. A z o r v o s t ö r t é n e t i irodalomban k ö v e t e t t gyakorlat, mely o r v o s k é p z é s t sejttet, ha egy i s k o l á b a n Aristoteleszt, vagy Avicennát tanítottak, helytelen é s alaptalan. [36] Diener, H. : Z u r G e s c h i c h t e der U n i v e r s i t ä t s g r ü n d u n g e n i n A l t - O f e n (1395) u n d N a n t e s (1423). Q u e l l e n u n d F o r s c h u n g e n aus italienischen A r c h i v e n B d . 42 — 43. 1963. p. 265. ff. [37] Fraknói V . ; N y o m o z á s o k a pápai l e v é l t á r a k b a n . S z á z a d o k , 1892. X X V I . 193. 1.

[38] Diener H. : I . m . 269. ff. [39] Fraknói V. : Oklevelek a p á p a i l e v é l t á r a k b ó l . T ö r t . T á r . 1892. 3 9 8 - 4 0 1 . 1. [40] Horváth H. : Z s i g m o n d k i r á l y é s kora. B u d a p e s t , 1937. 86. 1. [41] Rychenthal, U. von: C o n c i l i u m von C o n s t e n z , 1483. p. 146 verso, v a l a m i n t Schultheisz, E. —Tardy, L. : D i e Budapester U n i v e r s i t ä t u n d ihre V o r f a h r e n . D i e G r ü n e n t h a l Waage, B d . 3. 1963, p . 70—80. [42] Aschbach : Geschichte der U n i v e r s i t ä t W i e n I . Lányi : ( A magyar kath. k l é r u s é r d e m e i n e k e m l é k e 1848. 81. 1.) o r v o s k é n t tartja n y i l v á n csak azért, mert Wallasky C o n s p e c t u s á b a n (p. 82.) „ i n t e r viros eruditione claros" v é l e t l e n ü l t ö b b orvos k ö z ö t t sorolja fel. [43] A k ö z é p k o r i magyar egyetemek korai m e g s z ű n é s é n e k f ő k é n t g a z d a s á g i okai v o l ­ tak. E r r e v o n a t k o z ó a n l á s d Csizmadia A. : I , m . 221. 1., a k i ezt itt r é s z l e t e s e n tárgyalja. [44] I n exenso k ö z l i Császár M , ; A z A c a d e m i a Istropolitana, M á t y á s király p o z s o n y i egyeteme. O k l e v é l t á r r a l . Pozsony, 1914. 102 — 103. 1. [45] Ábel J. : I . m . 6 8 - 6 9 . 1. [46] E z t az oklevelet kiadta Belnay : H i s t . L i t t . B o n a r u m q u e A r t i u m i n H u n g a r i a . Posony, 1799. p. 37. [47] U t r e c h t b e n p é l d á u l Henri Le Roy, Apáczai Csere János egyik professzora, a k a r egyetlen o r v o s t a n á r a . V ö . Bán I. : A m a g y a r o r s z á g i f e l s ő o k t a t á s a 16 — 17. s z á ­ z a d b a n . F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e 5. 1968. 2 8 1 . 1. [48] Schier, X. X. : M e m o r i a Academiae Istropolitanae, p. 30 — 47. M e g k e l l i t t m é g j e g y e z n ü n k , hogy m í g a pápai iratokban h a s z n á l t „ s t ú d i u m generale" k i f e j e z é s az egyetemi rangot jelölte, a k é s ő b b f e l b u k k a n ó A c a d e m i a Istropolitana m e g n e v e z é s a humanista jelleget k í v á n t a k i f e j e z é s r e juttatni. Újlaki Ferenc g y ő r i p ü s p ö k 1544. é s 1546. é v i perirataiban t a l á l k o z u n k az a k a d é m i a e l n e v e ­ z é s s e l : „ S t u d i u m generale quod vulgo a c h a d e m i a m appellitant". V ö . Császár M. : I . m . O k l e v é l t á r 35 — 36. sz. o k l e v é l . [49] Békési / . ; K a t h . S z e m l e . 1902. 443. 1. [50] Fináczy E. : A k ö z é p k o r i n e v e l é s t ö r t é n e t e . 260—266. 1. [51] Schrauf K. : A b é c s i egyetem magyar n e m z e t é n e k a n y a k ö n y v e 111 — 114. 1. [52] T ö b b e k k ö z ö t t ezt a t é v e s adatot írja Vámossy n y o m á n (i. m . 12) Gortvay György i s : A z ú j a b b k o r i magyar orvosi m ű v e l ő d é s é s e g é s z s é g ü g y t ö r t é n e t e . Budapest,, 1953. 73. 1.

[53] A d a t t á r a 17, s z á z a d szellemi mozgalmai t ö r t é n e t é h e z . B u d a p e s t —Szeged, 1956. 169, ff. [54] L . erre v o n a t k o z ó a n : Redmeczi T. J. 1922-ben megjelent „ K ö n y v e t s k é " - j é t . [55] Schultheisz E. — Tardy L. : Paulus K y r orvosirodalmi m ű k ö d é s e . K é z i r a t . [56] Bologa, V, L. : A d a l é k o k az R . N . K . o r v o s t u d o m á n y á n a k t ö r t é n e t é h e z . B u k a ­ rest, 1955. 142 — 144. 1. [ 5 7 ] Tardy L. : Petrus Monedulatus L a s c o v i u s . F i r e n z e , 1964. [ 5 8 ] E n c h i r i d i o n seu E x t r a c t u s B e n i g n a r u m n o r m a l i u m O r d . R e g i o n u m sec Ignatii Kassics, T . I — I I I . P e s t i n u m 1825. [59] Zsindely I. : A baseli egyetem a n y a k ö n y v é b ő l . S á r o s p a t a k i F ü z e t e k 1860. 154, valamint Segesváry L. : Magyar r e f o r m á t u s ifjak az u t r e c h t i egyetemen. T h e o l . T a n u l m á n y o k . 44. D e b r e c e n , 1935. [U0] Gortvay Gy. : L m . 4 7 . , valamint Schultheisz E. : O r v o s t ö r t . K ö n y v t á r K ö z i . 6 — 7. 122—138.1.

[61] Vámossy : I . m . 57. 1. [62] N o v a A c t a Paracelsica. 1946, 173. 1.

[63] Bologa V. L . : I . m . 160. 1. [64] Franki V. : P á z m á n y P é t e r é s kora. Pest, 1872, I I I . 162. 1. [65] Ernyey J. : A M a g y a r G y ó g y s z e r t u d . T á r s . É r t e s í t ő j e . 1 9 3 5 . 486. 1.

[66] Linzbauer X. F . ; I . m . I I . p. 270. [67] Fináczy E. : A m a g y a r o r s z á g i k ö z o k t a t á s t ö r t é n e t e M á r i a T e r é z i a k o r á b a n . 1899., 310. 1., v a l a m i n t Ringelhann B. : Az e l s ő magyar orvosi iskola. O r v o s o k L a p j a 1948. 15. 1. [ 6 8 ] Ringelhann B.—Soós I. : Adatok az egri orvosi i s k o l á r ó l . O r v o s t ö r t . K ö n y v t á r K ö z i . 27. 1963. 129. 1. é s k ö v . [69] Ringelhann B.—Soós I. : I . m . 130—131. 1. [70] Szádeczky : I . m . 78. a n y a g g y ű j t e m é n y 31. sz. az o k l e v é l teljes s z ö v e g é v e l . [72] Linzbauer, X. F. : I . m . I I . p. 382. C h i r u r g o r u m e x a m e n . [73] K ö z l i é s ismerteti Jaki Gy : O r v o s t ö r t . K ö n y v t á r K ö z i . 1. 1955. 5. 1. é s k ö v .

Zusammenfassung D a s ä r z t l i c h e B i l d u n g s w e s e n i n U n g a r n — v o r der E r r i c h t u n g der M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t der U n i v e r s i t ä t i n Nagyszombat ( T y r n a u * ) i m Jahre 1769 — zeigt, g e m ä s s der historischen E n t w i c k l u n g des L a n d e s , e i n eigenartiges B i l d . D a s ä r z t l i c h e B i l ­ dungswesen dieses Zeitalters i n U n g a r n ist m i t der A u s b i l d u n g der Ä r z t e n i c h t identisch. D i e B e h a u p t u n g , es sollten s c h o n i m 14ten J a h r h u n d e r t an der S c h u l e des D o m k a p i t e l s v o n E s z t e r g o m ( G r a n ) aerztliche V o r l e s u n g e n gehalten w e r d e n , erwies s i c h als u n b e g r ü n d e t . E s ist d e m n a c h i n B e z i e h u n g der Ä r z t e b i l d u n g u n e r l ä s s l i c h a u f die grosse B e d e u ­ tung der a u s l ä n d i s c h e n U n i v e r s i t ä t e n h i n z u w e i s e n . I n dieser F o r m ist das M e d i z i n ­ s t u d i u m der U n g a r n s c h o n i m 13 —14ten J h . , besonders a n den italienischen U n i v e r s i t ä t e n , aber a u c h i n Paris n a c h w e i s b a r . A u f E i n z e l h e i t e n jedoch w i r d i m R a h m e n dieser A b h a n d l u n g nicht eingegangen, sondern a u f die d i e s b e z ü g l i c h e L i t e r a t u r hingewiesen. I n der M e d i z i n des Mittelalters ist das W i r k e n der M ö n c h ä r z t e nicht hoch genug z u veranschlagen — so a u c h i n U n g a r n . D i e s e praktisch t ä t i g e n M ö n c h ä r z t e , Fratres infirmarii, die f r ü h e r n u r die k r a n k e n O r d e n s b r ü d e r , s p ä t e r aber i n d e n K r a n k e n z i m m e r n der K l ö s t e r auch, m a n c h m a l sogar ü b e r w i e g e n d , L a i e n k r a n k e n * Jetzt T r n a v a i n der Tschechoslowakei.

behandelten, erhielten ihre ä r z t l i c h e A u s b i l d u n g vorwiegend u n t e r der L e i t u n g des Magister hospitalaris i m O r d e n . I n U n g a r n w a r e n i m 13 — l ö t e n J h . besonders die H o s p i t ä l e r der Benediktiner u n d Cisterzienser S t ä t t e n des p r a k t i s c h e n M e d i z i n ­ unterrichts. I m S p ä t m i t t e l a l t e r ü b t e n auch K l e r i k e r , die keine O r d e n b r ü d e r w a r e n , ärztliche T ä t i g k e i t aus. D i e s e absolvierten meistens auch das S t u d i u m der M e d i ­ zin — nebst der Theologie — a n einer der anerkannten U n i v e r s i t ä t e n , waren nicht selten H o f - oder L e i b ä r z t e der K ö n i g e u n d bekleideten zugleich eine hohe Stellung in der k i r c h l i c h e n H i e r a r c h i e . D e r Bischof v o n V e s z p r é m L a d i s l a u s (Anfang des 14ten J h . ) , w a r zugleich k ö n i g l i c h e r L e i b a r z t . S i e g m u n d A l b i c h (1360—1427) Erzbischof z u P r a g , s p ä t e r P r o b s t i n V y s e h r a d , d a n n i n Ó b u d a (Altofen), einer d e r b e r ü h m t e s t e n Ä r z t e seiner Z e i t , w a r Hofarzt i n Ó b u d a , L e i b a r z t des ungarischen K ö n i g s u n d d e u t s c h - r ö m i s c h e n K a i s e r s S i e g m u n d , Verfasser z a h l r e i c h e r m e d i z i ­ nischen W e r k e . D a die ä r z t l i c h e T ä t i g k e i t der K l e r i k e r das L e b e n der K i r c h e nachteilig beeinflusste, untersagt zuerst das K o n z i l von C l e r m o n t 1130, ein J a h r s p ä t e r jenes v o n R h e i m s den M ö n c h e n die A u s ü b u n g ärztlicher T ä t i g k e i t . D i e M e d i z i n ging d a m i t noch nicht i n die H ä n d e von L a i e n ü b e r , sondern fiel n u n — wie d a r a u f eben hinge wiesen w u r d e — i n die H ä n d e des sog. W e l t k l e r u s ü b e r . I n U n g a r n dauert a l l e r ­ dings die P e r i o d e der monastischen M e d i z i n l ä n g e r . Papst G r e g o r I X . bestellt n o c h i m Jahre 1234 z w e i , i n der M e d i z i n gewandten Ordensmitglieder der Cisterzienser zur F ü h r u n g des i n B á c s g e g r ü n d e t e n Klosterhospitalis. A b e r a u c h dem W e l t ­ klerus w u r d e i n U n g a r n d u r c h das K o n z i l von B u d a (Ofen) 1279 n u r die c h i r u r g i ­ sche P r a x i s untersagt: „ . . . c l e r i c u s nec i l l a m p a t r e m chirurgiae exerceat, quae ad ustionem v e l ad incisionem i n d i c a t . . . " . G u t ausgebildete Ä r z t e aus dem geist­ lichen Stande m i t abgeschlossenem M e d i z i n s t u d i u m sind i n U n g a r n noch i m 15ten J h . keine Seltenheit. Ü b e r die mittelalterlichen H o c h s c h u l e n b z w . U n i v e r s i t ä t e n i n U n g a r n ist folgen­ des zu b e r i c h t e n . Die erste S c h u l e , welche als S t u d i u m generale z u bezeichnen ist, w a r die D o m ­ schule zu V e s z p r é m . Sie w u r d e v o n K ö n i g B é l a I I I . (1173—1196) z u r U n i v e r s i t ä t erweitert. W i e ein D o k u m e n t K ö n i g L a d i s l a u s ' I V . besagt, war diese U n i v e r s i t ä t „ p r o u t Parisiis i n F r a n c i a " , also gleich, wie die z u Paris eingerichtet. D i e U n i v e r s i ­ tät in V e s z p r é m war E n d e des 13ten J h . „ d u r c h die Gelehrsamkeit i h r e r Professoren u n d die grosse A n z a h l ihrer H ö r e r " i n ganz U n g a r n b e r ü h m t . D a s Bestehen einer M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t dieser H o c h s c h u l e ist dagegen nicht z u beweisen. D i e U n i v e r s i t ä t scheint sich nicht lange erhalten z u haben, sie d ü r f t e s p ä t e s t e n s i n d e n ersten Jahren des 14ten J h . d e n dem T o d e des letzten K ö n i g s aus dem H a u s e Á r p á d ' s E n d r e I I I . (gest. 1301) gefolgten S t ü r m e n erlegen sein. U m die d u r c h den U n t e r g a n g der H o c h s c h u l e z u V e s z p r é m entstandene L ü c k e a u s z u f ü l l e n , liess K ö n i g L u d w i g der Grosse (1342 — 1382) eine U n i v e r s i t ä t zu P é c s ( F ü n f k i r c h e n ) errichten. W i e aus der vom 1. S e p t e m b e r 1367 aus A v i g n o n datierten Bulle des Papstes U r b a n V . e r s i c h t l i c h ist, erteilt der Papst auf K ö n i g L u d w i g s E r s u c h e n der n e u e n U n i v e r s i t ä t dieselben R e c h t e , wie der z w e i J a h r e früher z u W i e n g e g r ü n d e t e n . L a u t der B e s t ä t i g u n g s b u l l e k ö n n e n sich an der U n i v e r s i t ä t v o n P é c s alle F a k u l t ä t e n — mit A u s n a h m e der T h e o l o g i s c h e n — b e t ä t i g e n . A l s M u s t e r diente die U n i v e r s i t ä t von B o l o g n a , wie denn a u c h der erste Professor, der b e r ü h m t e Decretalist G a l v a n o di Bologna v o n dort stammte. O b w o h l i n P é c s , g e m ä s s der G r ü n d u n g s u r k u n d e , M ö g l i c h k e i t z u r E r s t e l l u n g einer M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t g e ­ wesen w ä h r e , ist ü b e r die T ä t i g k e i t einer solchen nichts bekannt. D a f ü r die mate­ riellen G r u n d l a g e n K ö n i g L u d w i g nicht gesorgt hatte, das B i s t u m u n d der D o m ­ kapitel aber i n d e n B ü r g e r k r i e g e n i n S ü d u n g a r n finanziell stark i n A n s p r u c h g e n o m -

m e n dafür n i c h t aufkommen k o n n t e n , erlosch die T ä t i g k e i t der U n i v e r s i t ä t i m l ö t e n J h . E s blieb bloss eine als S c h o l a maior w i r k e n d e juristische H o c h s c h u l e übrig. D a die U n i v e r s i t ä t von P é c s n i c h t erweitert w u r d e , errichtete K ö n i g S i e g m u n d eine neue U n i v e r s i t ä t . D i e s m a l n i c h t i m S ü d e n U n g a r n s , sondern i m Z e n t r u m des L a n d e s i n Ó b u d a , i n seiner damaligen Residentstadt, welche ein nicht u n b e ­ deutendes K u l t u r z e n t r u m von E u r o p a war. D i e G r ü n d u n g erfolgte — wie es aus der v o n Bonifaz I X . erlassenen B u l l e ersichtlich ist — i m Jahre 1 3 9 ö , D e r erste K a n z l e r war M a g i s t e r L u c a s , P r o b s t z u Altofen. E i n e neue B e s t ä t i g u n g der P r i v i ­ legien erfolgte 1410 d u r c h ein S c h r e i b e n v o m G e g e n p a p s t Johannes X X I I I . I n dieser B u l l e w i r d expressis verbis a u c h die M e d i z i n i s c h e F a k u l t ä t e r w ä h n t . I m Jahre 1448 fungiert der A r z t u n d P r o p s t N i c o l a u s S t o c k als K a n z l e r . I n kurzer Zeit scheint s i c h die U n i v e r s i t ä t z u bedeutender H ö h e emporgeschwungen z u haben, w o z u nicht wenig der U m s t a n d beitrug, dass an i h r n i c h t ausschliesslich kanonisches u n d r ö m i s c h e s R e c h t , wie zu P é c s , sondern auch T h e o l o g i e und nicht zuletzt a u c h Arzneiwissenschaft vorgetragen w u r d e n . E i n e n n i c h t geringen B e w e i s v o n der B l ü t e der M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t e n t h ä l t die L i s t e derjenigen Professoren, die die Universitas B u d e n s i s i m Jahre 1 4 1 ö auf dem K o n s t a n z e r K o n z i l vertraten bzw. i n Begleitung S i e g m u n d s daran teilnahmen. „ V o n der hohen s c h u l z u S u n d e n s i n U n g e r gelegen D i e kamen . . . S y m o n Clostein rrteyster i n der erczney . . . M a theus de d i e r n a c h . . s c h r e i b t U l r i c h von R y c h e n t h a l i n seiner G e s c h i c h t e des K o n s t a n z e r K o n z i l s (Ausgburg, 1483). A u c h diese U n i v e r s i t ä t hatte k e i n langes L e b e n . W a r u m sie a u f h ö r t e z u existieren, ist nicht bekannt. D o c h sollten n i c h t viele Jahre v e r s t r e i c h e n , bis U n g a r n wieder ein v o l l s t ä n d i g e s S t u d i u m generale sein eigen n e n n e n konnte. D u r c h A n r e g u n g des hochgebildeten H u m a n i s t e n , P r i m a s von U n g a r n , J o h a n n V i t é z , Hess K ö n i g Matthias C o r v i n u s eine U n i v e r s i t ä t i n Pozsony ( P r e s s b u r g , Istropolis) m i t Z u s t i m m u n g v o n Papst P a u l I I . errichten. D i e B e s t ä t i g u n g s u r k u n d e wurde i n R o m den 9 M a i 1465 datiert. D i e feierliche E r ö f f n u n g erfolgte a m 20. J u l i 1467. W a s die A u s b i l d u n g der Ä r z t e an der auch A c a d e m i a Istropolitana genannten U n i v e r s i t ä t anbelangt, ist ein v o n J o h a n n V i t é z a n die Stadt Pozsony gerichtetes S c h r e i b e n von 18. J u l i 1467 v o n grosser Wichtigkeit. D a r i n w i r d e r w ä h n t , dass der E r z b i s c h o f V i t é z nebst einem Magister Petrus doctor a r t i u m et m e d i c i n á é , n o c h z w e i bedeutende Professoren an die U n i v e r s i t ä t schicke. D e r eine, Magister M a r t i n u s I l k u s c h war a u c h A r z t u n d ein ganz bedeutender A s t r o n o m . E s soll n i c h t u n e r w ä h n t b l e i b e n , dass i m Professorenkollegium auch der N a m e des w e l t b e r ü h m t e n R e g i o montanus zu finden ist. N a c h d e m T o d e Matthias' C o r v i n u s w i r d a u c h ü b e r die A u f l ö s u n g dieser U n i v e r s i t ä t berichtet. E i n e s e l b s t ä n d i g e E n t w i c k l u n g i n der Ä r z t e b i l d u n g ist i n S i e b e n b ü r g e n f e s t z u ­ stellen. B i s z u m Jahre 1541 war S i e b e n b ü r g e n Bestandteil des K ö n i g r e i c h s U n g a r n , dann wurde es autonomes F ü r s t e n t u m , u m dessen B e s i t z die T ü r k e n mit den H a b s burgern d u r c h Jahrhunderte k ä m p f t e n . D e r H u m a n i s m u s aber b l ü h t e i n Sieben b ü r g e n in mehreren Zentren. 1582 w i r d die, v o n F ü r s t Stefan B á t h o r y i n K o l o z s v á r ( K l a u s e n b u r g * ) g e g r ü n ­ dete H o c h s c h u l e e r ö f f n e t . E i n e medizinische F a k u l t ä t besass diese H o c h s c h u l e Zwar nicht, doch w u r d e n hier gewisse medizinische V o r l e s u n g e n — allerdings auf elementarer E b e n e — gehalten. I n G y u l a f e h é r v á r ( K a r l s t a d t * * ) errichtete F ü r s t G á b o r Bethlen 1622 eine H o c h * heute C l u j i n R u m ä n i e n . * * heute A l b a J u l i a i n R u m ä n i e n .

schule. H i e r wirkte der namhafte A r z t M i c h a e l A s c a n i u s , der für S t u d e n t e n , die ihre medizinischen K e n n t n i s s e s p ä t e r auf auswertigen U n i v e r s i t ä t e n z u beziehen bestrebten, V o r l e s u n g e n i n den G r u n d f ä c h e r n der M e d i z i n hielt. Diese A u s b i l d u n g i n den G r u n d f ä c h e r n der M e d i z i n war f ü r das S t u d i u m der angehenden M e d i z i n e r v o n u n s c h ä t z b a r e m W e r t . E i n e r der bedeutendsten Vertreter der Professoren, die diese G r u n d a u s b i l d u n g ü b e r m i t t e l t e n , war D r . P a u l u s K y r , S t a d t p h y s i k u s von B r a s s ó ( K r o n s t a d t * ) i n den Jahren 1534—59, zugleich Professor der Philosophie a m C o l l e g i u m H o n t e r i c u m daselbst. K y r Hess 1551 unter dem T i t e l „ S a n i t a t i s S t u d i u m . . . " ein eigens für angehende M e d i z i n s t u d e n t e n geschriebenes B u c h er­ s c h e i n e n , das erste medizinische B u c h , welches i n S i e b e n b ü r g e n i n D r u c k gelegt w u i d e . U n t e r den, medizinische V o r l e s u n g e n haltenden Professoren s i n d F r a n c i s c u s P á r i z - P á p a i , F r a n z H u n y a d i , Petrus M o n e d u l a t u s L a s c o v i u s , F r i e d r i c h v o n M o n a u u. a. m . zu e r w ä h n e n . D i e T ü r k e n b e l a g e r u n g machte i n U n g a r n jeden H o c h s c h u l u n t e r r i c h t u n m ö g l i c h « So besuchten i m 16—18, J h . die ungarischen M e d i z i n s t u d e n t e n wieder das A u s l a n d » u n d zwar jetzt vorwiegend die deutschen u n d n i e d e r l ä n d i s c h e n U n i v e r s i t ä t e n , wo das S t u d i u m protestantischer S t u d e n t e n d u r c h verschiedene Stipendien g e f ö r d e r t w u r d e . D a s A u s l a n d s s t u d i u m u n g a r l ä n d i s c h e r Studenten hat nicht n u r fachliche, s o n d e r n a u c h konfessionelle G r ü n d e . L e t z t e r e r G r u n d bestand auch n o c h s p ä t e r , n a c h 1769, der E r ö f f n u n g der M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t i n Nagyszombat. D a die Protestanten in gewissem M a s s e ihrer Religionsfreiheit erneut verlustig gingen, ergab s i c h f ü r die M e d i z i n e r aus dieser Situation ein besonderes P r o b l e m : als Protestanten verweigern sie den Standeseid, welcher eine Passage ü b e r die C o n ceptio i m m a c u l a t a Sanctae M a r i a e V i r g i n i s e n t h ä l t . E i n e derartige F o r m u l i e r u n g ist aber seit 1647 Bestandteil des J u r a m e n t u m doctorale i n den v o n H a b s b u r g beherrschten L ä n d e r . D e n A u s w e g gab das A u s l a n d s s t u d i u m . E i n e interessante U n t e r r i c h t s f o r m besonders i m 17 —18ten J h . representieren die ä r z t l i c h e n P r i v a t s c h u l e n , die einige wohlgebildeten praktischen Ä r z t e besonders in O b e r u n g a r n u n d S i e b e n b ü r g e n errichteten. Solche M e d i z i n s c h u l e n unterhielten u. a. D a n i e l F i s c h e r , Stadtphysikus i n K é s m á r k * * , J o h a n n W e b e r , A r z t , A p o t h e k e r u n d B ü r g e r m e i s t e r v o n E p e r j e s * * * . K a r l - O t t o M o l l e r ' s b e r ü h m t gewordene „ A c a ­ demia M o l l e r i a n a " i n B e s z t e r c e b á n y a (Neusohl****) w a r ü b e r a u s frequentiert. Diese praxisnahe A u s b i l d u n g e r m ö g l i c h t ein g r ü n d l i s c h e s medizinisches V o r s t u d i u m , wo­ d u r c h dann das eigentliche U n i v e r s i t ä t s s t u d i u m gegebenenfalls wesentlich a b g e k ü r z t w e r d e n konnte. D i e meisten deutschen Medizinprofessoren verlangten v o n den B e s u c h e r n ihres klinischen K o l l e g s bestimmte Vorkenntnisse. Z u Junckers C o l l e g i u m c l i n i c u m i n H a l l e w u r d e n z. B . n u r „ P r o v e c t i o r e s " zugelassen. Viele der u n g a r l ä n dischen Studenten besassen bereits — D a n k den privaten M e d i z i n s c h u l e n — diese V o r k e n n t n i s s e u n d galten als Provectiores. N a t ü r l i c h w a r e n a u c h die besten P r i v a t s c h u l e n nicht i m Stande die F u n k t i o n einer M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t z u ü b e r n e h m e n . Selbst L e o p o l d K a r d i n a l K o l l o n i c s schreibt 1689 i n s e i n e m „ E i n r i c h t u n g s w e r k " ü b e r die Notwendigkeit einer v o l l ­ s t ä n d i g e n , also a u c h M e d i z i n i s c h e F a k u l t ä t enthaltenden U n i v e r s i t ä t i n U n g a r n . E s fehlten a u c h nicht P l ä n e , welche eine E i n r i c h t u n g medizinischen H o c h s c h u l ­ s t u d i u m s bestrebten. D e r vielleicht beste u n d a u s f ü h r l i c h s t e , jedoch n i c h t v e r w i r k ­ l i c h t e E n t w u r f s t a m m t von J o h a n n D a n i e l P e r l i t z i , K o m i t a t s p h y s i k u s i n N ó g r á d . * Brasov i n R u m ä n i e n . ** jetzt K e z m a r o k i n der Slowakei. * * * jetzt Presov i n der Slowakei. * * * * jetzt B a n s k á Bystrica in der S l o w a k e i .

M e h r G l ü c k hatte F r a n z M a r k h o t , Primararzt i m K r a n k e n h a u s der B a r m h e r z i g e n B r ü d e r z u E g e r ( E r l a u ) . D u r c h seine A n r e g u n g liess Bischoff K a r l G r a f E s t e r h á z y i n E g e r — quasi als E r g ä n z u g der dort schon bestehenden juristischen H o c h s c h u l e — eine S c h o l a M e d i c i n a l i s errichten, welche seine T ä t i g k e i t als ö f f e n t l i c h e M e d i z i ­ nische A k a d e m i e 1 7 C 9 begann. N a c h der G r ü n d u n g der M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t der U n i v e r s i t ä t i n Nagyszombat verfiel die M e d i z i n s c h u l e v o n E g e r schnell u n d w u r d e i m Jahre 1774 e n d g ü l t i g aufgelöst. E i n e ganz neue Periode des medizinischen U n t e r r i c h t s u n d damit der Ä r z t e ­ b i l d u n g beginnt mit der E r ö f f n u n g der M e d i z i n i s c h e n F a k u l t ä t .

3 Orvostörténeti K ö z l e m é n y e k

33