A HÁTSÓ BORÍTÓ SZÖVEGE:
Ez a könyv nem állítja, hogy földön kívüliek járkálnak körülöttünk, és azt sem, hogy dimenziók közötti átjáró van a Bermuda-háromszögben, vagy hogy világuralomra törne néhány tucat titokzatos ember, de ezek ellenkezőjét sem bizonygatja. A megmagyarázhatatlan vagy megmagyarázatlan (eltitkolt) események, jelenségek mindig vonzották a gondolkodó ember fantáziáját. Ebben a könnyed stílusú, de tárgyilagos és alapos könyvben a szerző harminc különösen érdekes, máig tisztázatlan témával kapcsolatban rendszerezi azt, ami tudható, és teszi mellé azokat a teóriákat, amikkel a képzelet kipótolta a hiányzó részleteket. Tisztességes gyűjtőként nem minősít és nem válogat, hanem a legátfogóbb képre törekszik, így a hipotézisek közé kerül bizony mosolyogtató is – az olvasó feladata, hogy eldöntse, mit vesz komolyan belőle. Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt alkotna, gondoljon vissza, hogyan vélekedhettek a kor társak az első emberről, aki azt mondta, hogy a Föld nem áll, hanem minden addig elképzelhető sebességnél gyorsabban száguld. Mennyivel volt az hihetőbb akkor, mint ma egy időutazás?
[tiboru]
KONTEÓ
1
Harminc válogatott összeesküvés-elmélet
Göncöl Kiadó – 2013
Tartalom 1. fejezet – Rejtőzködők A templomos lovagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Az Illuminátusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A Bilderberg-csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Szcientológia-hipotézisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2. fejezet – Földön, vízen, levegőben A Bermuda-háromszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Mary Celeste . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Roswell és az M-12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Gagarin-konteók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A TWA–800 rejtélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3. fejezet – Előre megfontolt szándékkal Egy pápa halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Roberto Calvi – Isten bankára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 A JFK-dosszié . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 Marilyn Monroe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 John Lennon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 Jörg Haider . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 4. fejezet – Természet, tudomány Nikola Tesla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Tunguzka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 Az örökmozgó és az alternatív energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Fluorid-összeesküvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 A Gyatlov-incidens . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 5. fejezet – Történelmi kérdőjelek A Voynich-kézirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 A nácik aranya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Patton tábornok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282
Antarktisz-anomáliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 A romániai „forradalom” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 6. fejezet – Magyar rapszódia A MA–240 járat tragédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 Elbert János halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 A Fenyő-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 Körmendi gyerekgyilkosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 A móri mészárlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389
1. fejezet
Rejtőzködők
A templomos lovagok Ha kicsit gunyorosan akarunk fogalmazni (és nem tartunk attól, hogy emiatt ŐK az orrunkra koppintanak), bátran mondhatjuk, hogy többé-kevésbé titkos társaságokkal napjainkban tele van a padlás: illuminátusok, bilderbergesek, szcientológusok, hogy csak azokat említsem, akikről ebben a könyvben mi is megemlékezünk (a szabadkőművesek és a többiek majd egy tervezett második kötetben lépnek színre, ezt később így jelezzük: →Konteó2). Van, azaz volt azonban egy olyan csapat, amely elméletileg már hétszáz éve megszűnt ugyan, de egykori szervezetük, céljaik és küldetésük a mai napig foglalkoztatja a konteósok fantáziáját. Nem véletlenül, hiszen a hajdani templomos lovagrend annak ellenére tartogat még meglepetéseket, hogy történészek, teológusok és kincskutatók ezrei foglalkoztak már vele. Nyitásként fussunk egy laza, bemelegítő kört a megalakulásuk körül, mert – ahogyan az lenni szokott – a közmondásos eb mindig a gyökereknél van elásva. Nem akarunk történelemórát tartani, de bizonyos előzményekről feltétlenül beszélnünk kell ahhoz, hogy a következményeket megértsük.
1. A születés Aktuális helyszínünk a Közel-Kelet, az első és a második keresztes háború közötti időszak (1115–1120 körül). A Szentföldön az európai keresztények és az iszlám harcosai gyakorlatilag folyamatosan csatáznak a mindkét nagy vallás számára ideológiailag és törté
nelmileg elsődleges fontosságú területekért, városokért (és akkor a zsidókról még nem is beszéltünk). A fő célpont, mindennek kezdete és vége természetesen Jeru- zsálem, és a körülötte található, a keresztesek által 1099-ben a muzulmánoktól visszafoglalt terület – a mintegy negyed magyarországnyi, mesterségesen létrehozott állam, a Jeruzsálemi Királyság volt. Akkoriban a bibliai kegyhelyekhez zarándokló keresztények számára nem volt kifejezetten életbiztosítás végigsétálni a csetepatéktól hangos, gyakran ellenséges arab fegyveresek által ellenőrzött vidéken, ráadásul az akkori egyiptomi uralkodó, bizonyos Al-Hakim kalifa különösen hírhedt volt a vallási intoleranciájáról. A keresztények körében egyre komolyabb igény merült fel egy olyan fegyveres alakulat (ma úgy mondanánk: különleges rendeltetésű egység) felállítására, amely a szokványos katonai feladatokon túl, hatékonyan képes lenne ezeket a zarándokokat megvédeni az arabok zaklatásaitól. Egy Hugues de Payns nevű francia (pontosabban akkor még talán „csak” frank) lovagnak végül teleszaladt a zsákja, s nyolc – a Szentföldön ideiglenesen állomásozó – társával együtt elhatározta, hogy elég a szövegelésből, s a folyamatos, ámde eredménytelen ötletelésből. Vesznek egy mély levegőt, s 1118 nyarán testületileg felkeresik a trónját frissen elfoglalt II. Baldvin jeruzsálemi királyt (aki amúgy a híres Bouillon Gottfried unokatesója volt) és kellő tisztelettel üzleti ajánlatot tesznek neki. Az ajánlat lényege az volt, hogy ők kilencen létrehoznak egy katonai szerzetesrendet, amely a napi kötelező zsolozsmákon túl kifejezetten arra összpontosítana, hogy a rendelkezésükre álló szúró és vágó eszközök kreatív alkalmazásával annyi – keresztény za- rándokot zaklató – iszlám harcost segítsen át a túlvilágra, amenynyi ez emberi erővel (és az Úr bátorító jelenlétével) csak lehetséges. A király rábólint az ötletre, sőt, az újonnan alakuló rend egy kiemelt elhelyezési körletet is kap: Jeruzsálem spirituális központjában, a Cion-hegyen jutottak egy értékes és legendás ingatlanhoz, méghozzá Salamon templomának egyik szárnyába költözhettek be. Későbbi, mindenki által használt elnevezésüket is innen kapták, mert hivatalos nevük ez volt: Pauperes Commilitorum Christi 10
Templique Salomonis (Krisztus és Salamon templomának szegény lovagjai). Az ünnepélyes fogadalom letételére 1119 karácsonyán kerül sor a Szent Sír-templomban: a Templomos Lovagrend hivatalosan is megszületik. Kicsivel később – a PR- és marketingszempontokból roppant sikeresnek bizonyuló aktív zarándokvédelmen túl – elvállalnak további (ugyancsak speciális) feladatokat is. Ilyen például a kereszténység számára kiemelkedő jelentőségű ereklyék őrzése, védelme, illetve szükség esetén ezek szállításának biztosítása. Így ők őrzik Krisztus keresztjének, illetve töviskoszorújának különböző szilánkjait, továbbá a híres torinói leplet (most ne firtassuk ezek valódiságát), de nagy pártolójuk, Clairvaux-i Szent Bernát halála után az ő köpenyének is örökösei lesznek. Roppant büszkék arra is, hogy Jeruzsálemből a flandriai Bruge-ig ők kísérik azt a tégelyt, amelyben a Megváltó pár vércseppje található. Láthatjuk tehát, hogy ők voltak a korszak Terrorelhárítási Központja; a TEK parancsnoka, Hajdu tábornok inspirálódhatna a történetükből, felkészülve például a megszüntetésre irányuló külső erőfeszítések kivédésére – de ne szaladjunk ennyire előre… Jelvényük (emblémájuk, pecsétrajzolatuk, címerük, állományjelzőjük stb.) két, pajzzsal és lándzsával felfegyverzett lovagot ábrázol, akik szorosan egymás mögött, egyetlen lovon ülnek. Rosszízű és tiszteletlen tréfák szerint ebből a templomosokat összekötő, khm, a hétköznapi mértéket messze meghaladó férfibarátság kifejeződése olvasható ki, de ezen vetület elemzését meghagyjuk a rendhagyó szexualitással foglalkozó könyvek avatott szakíróinak.
2. A Templom Salamon templomának is könyvtárnyi irodalma van, ezért itt csak röviden emlékezünk meg róla. A zsidók legismertebb királya valamikor az időszámításunk előtti tizedik században építtette meg az első Templomot egy Hirám Abiff nevű építőmester irányításával. Számunkra az épü11
let most csak azért érdekes, mert a Biblia szerint itt helyezték el – a Szentélyek Szentélye nevű szegletben – a frigyládát (tudjátok, amelyben az eredeti Tízparancsolatot őrizték, s amely állítólag természetfeletti erővel rendelkezett). Az első Templomot négyszáz év múlva a babiloniak lerombolják, a zsidókat elhurcolják, s a frigyláda további sorsáról nincs hitelt érdemlő információ. Egyesek szerint a babiloniak nem találták meg az idejében elrejtett kegytárgyat, mások szerint elvitték magukkal, ismét mások azt állítják, hogy már Salamon odaajándékozta Menelik etiópiai királynak, akinek utódai azóta is féltve őrzik egy axumi kolostorban – de ez már egy másik konteó. A Templomra vonatkozó számos elképzelés nemcsak a titokzatos frigyládát képzeli a jeruzsálemi óváros ma már régészeti maradványai közé, hanem a korabeli zsidók családi, állami és egyházi kincseit is. Ezen teória szerint a Templom (mindenféle liturgikus és spirituális funkciója mellett) egyfajta nemzeti banktrezorként is működött, ahová nemcsak a hitközség, hanem a magánemberek és a királyi kincstár is elhelyezhette értéktárgyait, készpénzét és más, jelentősebb ingóságait. Krisztus megfeszítését követően az eddigieknél is combosabb találgatások kaptak lábra arról, hogy mi is rejtőzhet még a Templom egykori falai, katakombái és termei mélyén. A konteósok egy része biztos abban, hogy a Szent Grál is ide volt elrejtve (bármi is legyen ez: kehely, doboz, Jézus valamelyik testrésze, használati tárgya, feljegyzése stb.). A második Templomot kábé hetven évvel az első lerombolása után építik fel a visszatérők, s ez egészen időszámításunk szerint 71-ig fennállt, amikor is a zsidó háború legvégén a rómaiak ismét a földdel tették egyenlővé. Romjain (vagy azokhoz nagyon közel) a VII–VIII. században épült fel a mai napig álló Al-Aksza mecset, amelyről a Jeruzsálemi királyság uralkodói azt hitték, hogy az ősi alapokon nyugszik, ezért Salamon templomaként emlegették, és királyi palotaként használták. Szóval ezen épület egyik oldalszárnyába fészkelik be magukat a templomosok, hogy elkezdjék elképesztő (egyházi, politikai és gazdasági) karrierjüket. 12
