A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a kormányzati szervek és a magyar hatóságok véleménye alapján összeállított, a kiegészítı dokumentációk és a konzultáció alapján felülvizsgált észrevételek a tervezett tıketerebesi (Trebišov) hıerımővel kapcsolatban folyó Espoo-i Egyezmény szerinti eljárás keretében
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2007. július 5-én jelezte a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból érintett lehet a szlovákiai Tıketerebesre tervezett erımő beruházásának megvalósításában; majd, mint potenciális hatásviselı fél, kérte az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény (Espooi Egyezmény) alkalmazását. Ezt követıen 2007. augusztus 3-i keltezéssel, a szlovák minisztérium megküldte a beruházó által elkészített környezeti hatástanulmányt. A KvVM megerısítette Magyarország részvételi szándékát a szlovák környezeti hatásvizsgálati eljárásban az Espooi egyezmény szerint, majd október 15-én megküldte mind a hivatalos magyar álláspontot, mind a nyilvánosság által tett észrevételeket. A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium október 31-én további, a beruházó által készített dokumentumokat küldött meg a KvVM-nek. November 15-én Sátoraljaújhelyen nyilvános lakossági fórumra került sor, ahol a szlovák fél részérıl a beruházó, a tervezı és a hatástanulmány készítı szakértık válaszoltak a magyar lakosság kérdéseire, észrevételeire. December 3-án a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium megküldte a KvVM-nek a beruházó válaszait az október 15-i hivatalos magyar álláspontra. December 12-én a szlovákiai Kassán a magyar és a szlovák fél között az Espooi egyezmény szerinti konzultációra került sor a magyar fél által legfontosabbnak tartott témakörök megvitatására. Jelen álláspont a magyar kormányzati szervek és hatóságok véleményének összegzése a megkapott dokumentumok és a konzultáción elhangzottak figyelembe vételével.
I.
Összefoglaló és általános észrevételek
Magyarországnak 2007. nyarán jutott tudomására a szlovák félnél folyó környezetvédelmi eljárás ténye. Mivel a szlovákiai eljárás ekkor már elırehaladott állapotban volt, a szlovák fél csak nagyon rövid határidıket biztosított a magyar szakértık számára a hatástanulmányhoz tartozó kiegészítı dokumentumok tanulmányozására. A magyar fél rugalmasságot tanúsított a szlovákiai eljárás idıkeretei miatt, és sürgısséggel küldte meg hivatalos álláspontját, valamint vállalta azt is, hogy a kiegészítı információk megismeréséhez képest nagyon rövid idın belül részt vesz az Espoo-i Egyezmény szerinti konzultáción. A 2007. októberében megküldött hivatalos magyar állásponthoz képest a szlovák fél által kiegészítésként megküldött dokumentumok és a konzultáció alapján néhány kérdés tisztázódott, azonban így is számos, a magyar területet érı hatás elıfordulási lehetıségében, mértékében nem született kielégítı válasz, fennmaradt a bizonytalanság. A hatástanulmány levegıtisztaság-védelmi szempontból nem támasztja alá kellı mértékben, hogy a tervezett beruházásnak nincs határon átterjedı hatása, ökológiai illetve vízvédelmi szempontból pedig egyáltalán nem vizsgálja a határon átterjedı lehetséges hatásokat.
Nem történt meg a vizsgált 20 km-es körzetben sem a kiülepedés (depozíció) értékének megvizsgálása, pedig a magyarországi hatások teljes körő értékelése/értékelhetısége érdekében ez indokolt lett volna, mert támpontot adhatott volna a hatások mértékének megbecslésére. Ebbıl következıen nem történt meg a terjedésszámítások kiterjesztése sem, amely az országhatáron átterjedı hatások vizsgálata érdekében nagyobb távolságot (kb. 50 km-es körzetet) vesz figyelembe. A hatástanulmány szerint a tervezett létesítmény be fogja tartani az EU irányelvekben elıírt határértékeket, az Európai Unió által kidolgozott BREF dokumentum küszöbértékeit azonban nem fogja teljesíteni. A hatástanulmány nem tartalmazza a széntüzeléső erımő üzemelése közben a légkörbe jutó nehézfémek, valamint a rákkeltı policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) kiülepedésének, talajra, növényzetre és állatvilágra gyakorolt kumulatív hatásainak elemzését. A KHT nem foglalkozik természetvédelmi szempontból a határon átterjedı környezeti hatásokkal, ezért nem ítélhetı meg, hogy a tervezett tevékenység hatásai érintik-e az országhatár közelében lévı védett és Natura 2000-es területeket, illetve, hogy milyen hatással lehetnek a Nemzeti Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 hálózat részét képezı Bodrog folyó ökológiai állapotára, valamint a bortermelésre és a hozzá kapcsolódó turizmusra alapozó Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidékre. A vízvédelemmel kapcsolatban az anyag mind mennyiségi-, mind minıségi szempontból csak tájékoztató adatokat közöl. Figyelembe véve, hogy az Ondava és Latorca folyók egyesülésébıl eredı/keletkezı Bodrog határvízfolyás, a beruházás vízgazdálkodást és vízminıség-védelmet érintı hatásaival is szükséges lett volna a KHT-nek az érdemi szakmai véleményezéshez, elbíráláshoz szükséges részletességgel foglalkoznia. A dokumentációban nem szerepeltetik a keletkezı hulladékok mennyiségét, a hulladékok győjtésének módját, azok elszállítását, kezelési és hasznosítási lehetıségeit. Az égetési maradékokkal foglalkozó részek csak érintılegesen foglalkoznak a salak és pernye további kezelésével, ami alapján az esetleges talajra és felszín alatti vizekre gyakorolt hatásaik nem ítélhetık meg. A hatástanulmány környezet-egészségügyi szempontból sem vizsgálja a potenciális országhatáron átterjedı hatásokat. A konzultáción elhangzottak alapján a beruházó nem is tervezi megvizsgálni a lehetséges országhatáron átterjedı hatásokat. Ennek hiányában azonban az esetlegesen országhatáron átterjedı hatások továbbra sem ítélhetık meg korrektül, ezért az erımő környezeti hatástanulmányát változatlanul nem tartjuk elfogadhatónak, és javasoljuk, hogy az illetékes szlovák hatóságok se fogadják el. A magyar álláspont részletes kifejtését a következı fejezet tartalmazza. Kérjük a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy a tárgyi ügyben lefolytatandó eljárásokról nyújtson tájékoztatást, és lehetıség szerint Magyarország részvételét azokban biztosítsa, különös tekintettel a Tanács 96/61/EK (IPPC) irányelve alapján folytatandó eljárásra.
2
II.
Részletes észrevételek
I. Az alapállapot és az alapadatok bemutatása, környezeti hatások minimalizálása 1. A tervezett tevékenység által várhatóan jelentısen befolyásolt környezeti alapállapot bemutatása kvalitatív jellegő, nem tartalmaz a különbözı környezeti elemek vonatkozásában a jelenlegi állapotra vonatkozó adatokat például a levegıminıség (immisszió) vagy a beruházással érintett vízfolyások (Trnavka, Ondava) tételes vízminıségi adatai (alapállapot felmérés) tekintetében. A tervezett beruházás volumene miatt kiemelkedı fontosságúnak tartjuk az alapállapotra vonatkozó környezeti adatok ismertetését és felhasználását az elemzésben. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, kérjük, hogy célzott mérési programmal történjen alapállapot felmérés a várható hatásterületen. 2. A környezeti hatástanulmány nem tartalmaz részletes technológiai folyamatábrát, nem mutatja be részletesen a technológiai folyamatokat, berendezéseket, kiszolgáló egységeket. Az anyag mellékletét képezi „A Tıketerebesi Új Energetikai Forrás helyszínrajza”, mely 1:2000 méretarányú. A helyszínrajz azonban áttekinthetetlen, és mivel azon a beruházáshoz kapcsolódó összes létesítményt szerepelteti a tervezı, a rendelkezésre álló jelmagyarázat ellenére sem használható. A konzultáción bemutatott háromdimenziós látványtervbıl és az egyszerősített építési tervbıl nem olvashatók ki olyan lényeges információk, amelyek a részletes technológiai folyamatábrából. 3. A hatástanulmány nem tartalmaz vízforgalmi diagrammot, anyagmérleget. 4. Az ártalmas környezeti hatás lehetı legalacsonyabb szinten való tartására vonatkozó intézkedési javaslatok tekintetében a környezeti hatástanulmány ugyancsak általánosságokat tartalmaz, nem ad megoldási javaslatokat a konkrét beruházás vonatkozásában.
II. Levegıtisztaság-védelem Tüzelıanyagok, emissziók 5. Nem ismert, hogy milyen tüzelıanyag összetétel esetén képes a rendszer úgy mőködni, hogy a hatások tekintetében megfelelı legyen. A hatástanulmány nem adja meg a tüzelıanyagok lehetséges paramétereit, jellemzı kémiai összetételét, melyek alapján meg lehetne ítélni a mőködésbıl származó hatásokat. 6. Az alkalmazni kívánt tüzeléstechnikai megoldásra referenciákat sorol fel a tanulmány, de emissziós adatokat nem mellékel hozzá, így nem ítélhetı meg, hogy azok határérték alattiake. Nem ismert továbbá, hogy a referencia helyeken alkalmazott tüzelıanyag összetétele mennyiben hasonlítható össze a Tıketerebesen alkalmazni kívánt tüzelıanyag összetételével. A környezeti hatástanulmány nem tartalmazza a konkrét technológiához és konkrét tüzelıanyag összetételre számított emissziós adatokat. 7. A légszennyezı anyagok kibocsátásával a KHT viszonylag részletesen foglalkozik, azonban nem derül ki az anyagból, hogy az emissziók számításánál milyen tüzelıanyag összetételre vonatkozó adatokkal számoltak. Nem ismerteti a tanulmány az egyes
3
tüzelıanyagok beltartalmi összetételét: különösen a kéntartalmat, nehézfém tartalmat (As, Hg, V, Pb, Co, Cr, Ni, stb.). Nem hasonlítja össze ıket összetétel és tüzeléstechnikai szempontból sem, kibocsátás szempontjából nem rangsorol, és nem tesz javaslatot a felhasználandó tüzelıanyagokkal szemben támasztott követelményekre. Véleményünk szerint a megalapozott kibocsátás elemzéshez ezeket az adatokat figyelembe kellett volna venni, az összehasonlító elemzéseket el kellett volna végezni. Elemezni kellett volna a legrosszabb esetek vizsgálatából származó komponens hatásokat, különös tekintettel a felhasználni tervezett tüzelıanyagok As és Hg tartalmára. 8. Az eredeti szlovák nyelvő tanulmány 60. oldalán a 2. táblázatban SO2 és NOx koncentrációnak 223,37 mg/m3-t számol, ami nem fogadható el, mivel a vonatkozó határérték 200 mg/m3! Az értékelésben a szerzı a határérték teljesülését állapítja meg, ami ellentmondásos. A kérdésre adott írásbeli válaszban elismerik, hogy a számított koncentráció SO2 és NOx esetében magasabb, mint a határérték. A hatástanulmány készítıje által a konzultáción adott válasz szerint 223,37 mg/m3 érték javítva lett. A kiegészítésekben ez azonban nem található meg. Meg kell jegyezni, hogy az NOx, SO2 és CO kibocsátást a kibocsátási határértékbıl számolták vissza. A kibocsátásoknak ilyen módszer alapján történı számítását a ténylegesen várható kibocsátások megismerése céljából nem tartjuk megfelelınek. 9. A KHT bemutatja a három fluid kazán névleges bemenı hıteljesítményéhez tartozó alapvetı mőszaki paramétereket1, azonban az ezt követı – a kibocsátásokat bemutató – táblázatokban két különbözı bemenı hıteljesítményre adtak meg kibocsátási adatokat, melyre az anyag nem ad magyarázatot. A tüzelıanyag mindkettınél feketeszén (azok pontos összetételének megadása hiányzik), a kibocsátások között azonban lényeges különbségek fedezhetık fel. A konkrét tüzelıanyag felhasználáson alapuló légszennyezı kibocsátások továbbra sem ismertek. A táblázatok adatai közötti ellentmondásokra nincs feloldás sem a pótlólag megküldött anyagokat, sem pedig a konzultáción elhangzottakat figyelembe véve. A kibocsátásoknak ilyen módszer alapján történı számítása a ténylegesen várható kibocsátások megismerése céljából nem fogadható el. 10. A dokumentáció említi, hogy a késıbbiek során faapríték, esetleg biomassza égetésére is sor kerül, valamint, hogy a technológia alkalmas barnaszén égetésére is, de ezekre a tüzelıanyagokra vonatkozóan sem ad kellı információt. A tanulmány ki kellett volna egészíteni ezen tüzelıanyagok releváns paramétereivel, valamint az égetımőben való elégetésük során jelentkezı környezeti hatásaik elemzésével. 11. A kémény adatait az „A kémények minimális magasságának a meghatározása és a légszennyezı-forrás immissziós-terjedési szempontból történı véleményezése Tıketerebes Új Energiaforrás” – címő szakvélemény 2. sz. táblázata tartalmazza, maga a hatástanulmány kéménymagasságra vonatkozó adatokat nem közöl. A szakvélemény 6.4. pontjának feladata a kémény minimális magasságának meghatározása. A hivatkozott pontban a szakértı megadja a 2. sz. táblázatban található kéménymagasságot. A hatástanulmányban nem található adat arra vonatkozóan, hogy mi indokolja a megadott kéménymagasságot. 12. A tanulmányban nem azonosíthatók az ún. alapterheléshez tartozó teljesítmény értékek (bemenı hıteljesítmény, elektromos teljesítmény) sem.
1 Az eredeti szlovák nyelvő tanulmány 23-24. oldalán
4
Elérhetı legjobb technikák 13. A légszennyezı anyagok csökkentésére javasolt valamennyi technika a vonatkozó uniós elérhetı legjobb technika (BAT) referencia dokumentumokból (BREF) került beemelésre a környezeti hatástanulmányba, konkrét mőszaki megoldás tekintetében nem ad támpontot. A légszennyezı anyagok emissziójának csökkentésére javasolt valamennyi technika általános, a BREF-bıl szó szerint emelték be a környezeti hatástanulmányba, a légszennyezı anyagok leválasztásának tényleges módja nincs megadva, részletezve. 14. A dokumentum részletes számításokat tartalmaz az erımő széntüzeléső kazánjainak légszennyezı anyag kibocsátására. Az alapvetı légszennyezı anyagok tekintetében a helyzet a következı: Kibocsátási határértékek a vonatkozó 2001/80/EK EU irányelv szerint [mg/Nm3] 200 200
Kén-dioxid (SO2) Nitrogén-oxidok (NOx) [NO2-ben kifejezve] Szilárd anyag (PM) 30 Szén-monoxid* 250 (CO) *A szén-monoxid nem szerepel az EU irányelvben.
Tervezett kibocsátási érték [mg/Nm3] 200 200
20 200
Az EU irányelv határértékei az elérhetı legjobb technika szempontjából csak a minimum követelményeket jelentik, új létesítményekre vonatkozóan az Európai Unió által kidolgozott BREF dokumentum küszöbértékei az irányadóak. Az 1.a) alatti anyag szerint (15. oldal) az erımő ennek a BREF dokumentumnak a figyelembevételével épülne. Bár a tervezett szilárd anyag kibocsátási határérték (20 mg/Nm3) szigorúbb, mint az EU irányelv elıírása (30 mg/Nm3), azonban a tervezett értékek elmaradnak a BREF ajánlott értékeitıl, amelyek a következık: SO2 NOx PM
100-200 mg/Nm3 50-150 mg/Nm3 5-10 mg/Nm3
Az elıbbiek szerint a PM, az SO2 és az NOx tekintetében a tervezett létesítmény kibocsátási határértékei nem felelnek meg a BREF ajánlott és az új erımővekre elvárt kibocsátási küszöbértékeinek. Immisszió 15. A tervezett tıketerebesi széntüzeléső erımő emissziója és ebbıl eredıen levegıminıségre gyakorolt hatása jelentıs mértékő lehet a magyarországi érintett térségek jelenlegi immissziós állapotához képest, hiszen ebben a térségben jelentıs ipari eredető légszennyezés nincs. A térség levegıminıségét alapvetıen a közlekedés és a kommunális tüzelés kibocsátásai határozzák meg. Ezért bármely kibocsátás is kedvezıtlenül befolyásolhatja a települések levegıminıségét. Ennek ellenére a hatástanulmány a határon átterjedı potenciális hatásokkal nem foglalkozik, a konzultáción elhangzottak szerint a szakértık megbízása csak a Szlovák 5
Köztársaság területére szólt. Megfelelı, erre alkalmas modellel változatlanul szükségesnek tartjuk a légszennyezés nagyobb távolságra való számítását. 16. A tanulmány szerint a vizsgált technológiából származó szennyezıanyagok számított koncentráció értékei alacsonyabbak, mint a hosszú- és rövidtávra megengedett immissziós határértékek. Ugyanakkor a számításokat csak 20 km-es térségen belül végezték el. Annak bizonyítására, hogy országhatáron átterjedı környezeti hatást a tervezett létesítmény nem okoz, be kellett volna mutatni az érintett magyarországi területek várható immissziós állapotát is. 17. A kibocsátások hatásterületének térképi megjelenítésekor a hatásterület ábrázolása nem terjed túl a magyar-szlovák országhatáron. A szakvélemény adatai alapján a légszennyezettség értékei Magyarország területén alatta maradnak a határértékeknek, azonban ezeket a számított adatokat és a figyelembe vett határértékeket nem adja meg. Véleményünk szerint elengedhetetlen a pontos számított adatok megadása a határértékkel való összevethetıség miatt. 18. Az erımő által kibocsátott, nem hagyományos légszennyezı anyagok (As, nehézfémek, HCl, HF) igen kis koncentrációban, de hasonló módon terjednek, mint a nagyobb tömegáramú emittált anyagok (SO2, NOx, PM10). A hatástanulmányban vizsgálni kellett volna a szilárd szennyezıanyagokkal terjedı policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH) is. A kis koncentrációban, de az erımő tervezett üzemideje (40 év) alatt folyamatosan kibocsátott és a hatásterületen kiülepedı szennyezıanyagok, elsısorban a nehézfémek és a PAH vegyületek, módosíthatják a talaj mikroszennyezı anyag összetételét és ezen keresztül a termesztett növények, illetve a természetes ökoszisztéma jellemzıit, ennek az akkumulációs hatásnak a vizsgálatára sem került sor. 19. A kibocsátások hagyományos (NOx, SO2 és PM) és nem hagyományos légszennyezı anyagaira elvégzett terjedési számítások 20 km-es távolságig adják meg a környezeti levegıben lévı légszennyezı anyagok koncentrációit. Indokolt a kiülepedés (depozíció) értékének megvizsgálása [kg/ha*év] mértékegységben, mert ez adhat támpontot a hatások mértékének megbecslésére. Mérlegelve a potenciális légszennyezés magyarországi hatásainak teljes körő értékelése/értékelhetısége érdekében indokolt a terjedésszámítások olyan kiterjesztése, amely nagyobb távolságot (kb. 50 km-es körzetet) vesz figyelembe és az SO2, NOx, PM10 mellett a nehézfémekre is kiterjed, valamint értékeli a nehézfém és PAH vegyületek kiülepedésének talajra, növényzetre és állatvilágra gyakorolt kumulatív hatásait is. Ezen számításokhoz szükséges természetesen az eltüzelésre kerülı anyagok pontos összetételének ismerete és bemutatása, melyre vonatkozóan – mint azt már az elızıekben is jeleztük – a tanulmányban nem szerepelnek információk. Technológia 20. A kazánokból távozó füstgáz szilárdanyag tartalmának csökkentésére szolgáló porleválasztó berendezések nem ismertek. A tanulmány szövet szőrıt említ, de egyetlen jellemzı paraméterét sem közli. Nem ismert, hogy a terjedési modellezésnél milyen leválasztási hatásfokkal számoltak. A porleválasztó mőködésének megítéléséhez kérjük annak jellemzı mőszaki paramétereit mellékelni, valamint a modellezéshez használt leválasztási hatásfok megadását.
6
21. A tüzelıanyagként felhasználni kívánt szenet kalapácsos törıben aprítják, de ehhez kapcsolódó porleválasztó rendszert a tanulmány nem említ, holott a felhasznált tüzelıanyag tervezett mennyisége 1.726.700 t/év. A környezeti terhelés megítélése szempontjából meghatározónak tartjuk az aprítóhoz tartozó porleválasztó bemutatását és szennyezés csökkentı hatásának elemzését. 22. A KHT „TC-2 Kazánház” pontja szerint2 CFBC (cirkulációs fluidágyas) kazán telepítését javasolják. Az üzemelés szempontjából fontos tisztázni a kazán pontos típusát. A tanulmány nem tartalmazza az alkalmazni kívánt tüzeléstechnikai megoldás részletes technológiai folyamatábráját, így a telepítésre tervezett technológia és berendezések sem ítélhetık meg. 23. A technológia részeként szerepel a kénmentesítés, melyet a fluid kazánba közvetlenül történı mészkıbevitellel terveznek megoldani. Az NOx csökkentést égéslevegı megosztással akarják megvalósítani, de utóbbiról részletezve nem esik szó, mivel a kazánok konstrukcióját sem ismerjük. Az NOx csökkentés megítéléséhez kérjük mellékelni a kazánok konstrukciójára vonatkozó részleteket.
III. Vízvédelem A felszíni vízbe történı szennyezı anyag kibocsátására vonatkozó eljárások ugyancsak az általánosság szintjén szerepelnek. A technológiához kapcsolódó vízhasználat; használt víz kezelése, elhelyezése 24. A tervezett vízhőtırendszer és a melegvíz kibocsátás hımérsékleti és mennyiségi adatai a jelenlegi tanulmányból nem ismerhetık meg. 25. A keletkezı szennyvizek, technológiai hulladékvizek összes mennyisége ismertetésre került, jelleg szerinti megoszlása azonban nem. Az alkalmazott tisztítástechnológia csak vázlatos szintő. A csapadékvizek és tisztított szennyvíz bevezetés helyeinek szelvényszámai nem kerültek megadásra. 26. A felszíni vízbe történı bevezetési pontok elıtt havária tározó építését tervezik, a vízkibocsátás vízminıség ellenırzést követıen tervezett. Az egyes vízszennyezı anyagokat tároló létesítmények mőszaki kialakítását, mőszaki védıberendezéseit azonban nem ismertetik. 27. Az 1978. július 18-i 78/659/EGK irányelv megállapítja a kijelölt édesvízi halászterületekre érvényes, egyes anyagokra és a hıkibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi minıségi elıírásokat. Ezen irányelv szerint az ún. „cyprinid” vizek esetében – ahová véleményünk szerint a befogadó is tartozik - a megengedhetı maximális hımérséklet a keveredési zóna határán nem haladhatja meg a 28 oC-ot és a maximális hımérsékletemelkedés a keveredési zóna határán nem haladhatja meg a 3 oC-ot. A hőtıvíz által a befogadó hıterhelésére gyakorolt hatásra vonatkozóan a KHT 68. oldalán az szerepel, hogy az erımőbıl az Ondavába bevezetett víz elkeveredése után az elkeveredési
2
Az eredeti szlovák nyelvő tanulmány 22. oldalán
7
zónában a befogadó hımérséklete nem haladhatja meg a 26 oC-ot, azonban a tanulmány a keveredési zóna határán bekövetkezı hımérsékletemelkedésre nem ad információt. Az erımő által kibocsátott kibocsátott vizek hımérsékleti adatai nem kerültek ismertetésre, hıcsóva számítási adatokat, eredményeket nem közölnek. A felszíni vízbe történı kibocsátásnál arra történik hivatkozás, hogy minıségi paraméterei ki fogják elégíteni a szlovák jogszabályi elıírásokat, ennek értéke azonban hımérsékleti adatok tekintetében nem került ismertetésre. Kármentesítés 28. A beruházásra tervezett volt cukorgyár területén a KHT 26. oldalán leírtak szerint 2006ban a talajban olajszennyezést tártak fel, s nem kizárt az azbeszt szennyezés sem. Jelenleg még nem ismert, hogy ez a szennyezés kiterjed-e a talajvízre is, és a víztelenítés során nem kerül-e szennyezett talajvíz a hazánkba átlépı Bodrog-folyóba torkolló Trnavkába bevezetésre. 29. A korábbi álláspontunkban felmerült, hogy az építés érinthet-e szennyezett területet, egyáltalán hol vannak szennyezett területek, milyen jellegő, mértékő a talajszennyezés, valamint, hogy az építés során kitermelt szennyezett talaj elhelyezése, ártalmatlanítása hol és milyen módon történik, érintheti-e határral osztott felszín alatti víztest területét. A tervezıi válasz szerint ez a probléma megoldásra került a Környezeti állapotfelmérés (Environmental Audit) II. szakaszában, mely anyagok megtekintésre hozzáférhetık. Ezen anyagok azonban nem kerültek bemutatásra. Az építés felszíni vizekre gyakorolt hatása 30. Az erımő építése során az alapozási munkálatoknál vízszintsüllyesztést, víztelenítést terveznek. A víztelenítés során kitermelt víz a tanulmány szerint a Trnavka patakba, azon keresztül az Ondavába kerül bevezetésre, melynek befogadója a Bodrog. Nem került bemutatásra, hogy milyen mennyiségő talajvíz kitermelése tervezett az alapozás során, milyen idıszakban, idıtartamban, ez a víz milyen minıségő, hogyan befolyásolja a vízfolyások mennyiségi viszonyait, minıségi állapotát. Jelenleg nincsenek az építési területen a felszín alatti víz minıségére vonatkozó adatok. Az üzemelés felszíni vizekre gyakorolt hatása 31. A vízvédelemmel kapcsolatban a KHT mind mennyiségi-, mind minıségi oldalról csupán tájékoztató adatokat közöl. A vízminıség tekintetében azt állapítja meg, hogy a vonatkozó szlovák jogszabályban megadott határértékeket az erımőbıl kikerülı, különbözı eredető vizeknek ki kell elégíteniük. Az, hogy ennek milyen módon kívánnak eleget tenni, hiányzik a tanulmányból. Az erımőbıl kikerülı szennyvizek minıségi adatai tételesen nem kerülnek ismertetésre. 32. A beruházással érintett vízfolyások (Trnavka, Ondava) tételes vízminıségi, hımérsékleti adatai (alapállapot felmérés) nem kerültek ismertetésre csupán a kémiai és biológiai paramétercsoportok szerinti minısítési osztályba sorolást közölnek. Az erımő üzeme miatti változások vizsgálatára, számszerősítésre nem került sor. 33. A beruházással érintett vízfolyások vízhozam adatainak (sok éves adatok, különös tekintettel kisvízi hozamokra) ismertetésére nem került sor. Az, hogy a beruházáshoz
8
szükséges szabad vízkészlet az Ondava folyóban rendelkezésre áll, számszerősített adatokkal nincs alátámasztva. A beruházó megállapításai, melyek szerint a felszíni vizekbe bevezetésre kerülı használt és szennyvizek minısége meg fog felelni a szlovák törvényi elıírásoknak, a Trnavka és az Ondava vízminısége nem fog romolni, így a Bodrogra sem jut nem kívánatos szennyezés, számszerősített adatokkal nem került alátámasztásra, melyet így nem tartunk elfogadhatónak. 34. Szükségesnek tartjuk annak részletes bemutatását, hogy milyen mennyiségő és minıségő tisztított szennyvíz és csapadékvíz bevezetését tervezik a Trnavka patakba és az Ondava folyóba. Ez különbözı vízhozamok esetében hogyan befolyásolja a vízfolyások vízminıségét (fizikai-hordalékanyag, hımérséklet- kémiai, biológiai állapot), azon keresztül a Bodrog vízminıségét, okozhat-e a mennyiségi és vízminıségi változás határon áthúzódó hatást, kedvezıtlen változást. 35. A hatásvizsgálati dokumentáció a tervezett vízkivételek és szennyvízkibocsátások ökológiai hatásait sem vizsgálja, pedig a víztestek jó ökológiai állapotának elérésére, illetve az erısen módosított víztestek esetében (az érintett vízfolyások-víztestek ha jelenleg nem is erısen módosítottak, azzá fognak válni a beruházás végére) a Víz Keretirányelv szerint a jó ökológiai potenciál megvalósítására és fenntartására kellene törekedni. Az ökológiai állapotfelmérés hiányában nem lehetséges a hıerımő ökológiai hatásainak értékelése (hosszirányú átjárhatóság romlása, vízhımérséklet növekedése), a káros hatások csökkentéséhez (melyek akár az országhatáron is átnyúlhatnak) szükséges tennivalók megtervezése. Az üzemelés felszín alatti vizekre és a talajra gyakorolt hatása 36. A KHT-ban nem kerül ismertetésre a technológiából kikerülı zagy várható minısége, a keletkezı zagy végleges elhelyezésének tervezett helye, módja. Csupán azt rögzíti a dokumentáció, hogy a tervezett beruházástól kb. 3 km-re tervezik a zagylerakást, a pontos helyét még keresik. A hely ismeretének hiányában nem dönthetı el, hogy az elhelyezési terület érint-e határral osztott felszín alatti víztestet. A konzultáción történt tájékoztatás szerint a mőködés elsı két évében a zagy átmeneti tárolását és termékké minısítést tervezik, ezt követıen fognak annak felhasználásáról dönteni, az átmeneti tározót a szlovák jogszabályi elıírások alapján fogják létesíteni, késıbbi hasznosítási mód a minısítési vizsgálatok alapján lesz meghatározható. A keletkezı zagy sorsát tisztázni szükséges.
IV. Hulladékgazdálkodás Maradékanyagok, hulladékok kezelése, elhelyezése 37. Az égetési maradékokkal foglalkozó részek csak koncepció szintjén, érintılegesen foglalkoznak a salak és pernye további kezelésével. A dokumentáció energetikai mellékterméknek nevezi ezen – a vonatkozó 75/442/EGK irányelv szerint – hulladéknak minısülı anyagokat, és közli, hogy ezek építıipari alapanyagként kerülnek majd minısítésre. Volumene miatt nem engedhetı meg az elnagyolt válaszadás, amit a tanulmány készítıi erre a kérdésre adtak. Az építıipari alapanyagnak szánt hulladék tervezett sorsának részletes bemutatására lett volna szükség.
9
38. A salak és pernye elhelyezésére vonatkozó fejezet elnagyolt. Elengedhetetlennek tartjuk részletesen bemutatni többek között a salak és pernye összetételét, akkor is, ha ezek az anyagok igazoltan használhatók az építıiparban és az építıanyag iparban (referencia adatokkal). Fentiek alapján a salak-pernye elhelyezés esetleges talajra és felszín alatti vízre gyakorolt hatásai nem megítélhetık.
V. A természeti környezetre gyakorolt hatás 39. 2007. október 16-án elküldött állásfoglalásunkban részleteztük a Magyarországon Tıketerebes településtıl mintegy 17-37 km távolságra, az érintett határtérségben a következı természetvédelmi kategóriájú területeket. A KHT nem foglalkozik természetvédelmi szempontból a határon átterjedı környezeti hatásokkal még jelzés szintjén sem, ezért nem ítélhetı meg, hogy a tervezett tevékenység hatásai érintik-e az országhatár közelében lévı védett és Natura 2000-es területeket, illetve, hogy milyen hatással lehetnek a Nemzeti Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 hálózat részét képezı Bodrog folyó ökológiai állapotára, valamint a bortermelésre és a hozzá kapcsolódó turizmusra alapozó Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidékre.
VI. A kulturális és természeti örökségre gyakorolt hatások 40. A „Tokaji Történelmi Borvidék Kulturtáj”-at a nemzetközi Világörökség Bizottság már 2002-ben, 26. ülésén felvette a Világörökség Listára. Ennek elhelyezkedését elızı, 2007. október 16-án elküldött állásfoglalásunkban részleteztük. A világ kulturális és természeti örökségének védelmérıl szóló egyezményhez, a Világörökség Egyezményhez Magyarország 1985-ben, Szlovákia 1993-ban csatlakozott, így a Világörökség Egyezmény rendelkezései mindkét országra, mint Részes Államra vonatkoznak. Jelen estben különösen fontos a Világörökség Egyezmény 6. cikkely 3. pontjának figyelembe vétele, mely szerint: „3. Az Egyezményben részes minden Állam vállalja, hogy nem foganatosít semmilyen olyan intézkedést, mely közvetve vagy közvetlenül károkat okozhat az 1. és 2. cikkekben említett olyan kulturális vagy természeti örökségben, mely a jelen Egyezményben részes más Államok területén található.” Elıbbiek alapján a KHT súlyos hiányosságának tartjuk, hogy ezzel a különösen értékes és környezeti hatásokra különösen érzékeny, az erımő közelében lévı területtel a tanulmány egyáltalán nem foglalkozott.
VII. Tokaji borvidékre gyakorolt hatás szılészeti, borászati szempontból 41. Arra vonatkozóan, hogy a magyar borvidéken nem várható káros környezeti hatás, az írásban megadott szakvélemény nem tartalmazott érdemi elemzést. 42. A konzultáción nem kaptunk kielégítı választ arra vonatkozóan, hogy a meglévı, elvégzett számítások és modellek elemzése alapján kizárható-e, hogy az erımő levegıbe juttatott szennyezıdése eléri a Tokaji borvidék légterét. Ez annál is fontosabb, mert az uralkodó északi szél erre esélyt ad. Ezt a lehetıséget növeli még a Zempléni-hegység domborzata, hiszen a magyar-szlovák határon egy „gyorsító és bevezetı” völgy alakult ki.
10
43. Továbbra sem ad választ a hatástanulmány arra, hogy az elvégzett számítások és modell elemzése alapján kizárhatjuk-e, hogy az erımő égéstermékének, salakjának feldolgozása, újrafeldolgozása során nem jut-e ebbıl szennyezıdés a Bodrog folyóba, ami azokat a Tokaji borvidékre hozná, ahol azok pára formájában kicsapódhatnak és napfény hatására a bennük levı szennyezıdéseket a szılıtıkén, annak levelein, fürtjein hagyják. 44. Nem vizsgálja a hatástanulmány azt sem, hogy az erımő közelségének a potenciális szennyezıdések közvetett hatásainak milyen feltételezhetı hatásai lesznek a borturizmusra, illetve a Tokaji borvidék világörökségi státuszára.
VIII. Az emberi egészségre gyakorolt hatások 45. Környezet-egészségügyi szempontból átfogó értékelést ad a besztercebányai Közegészségügyi Intézet tanulmánya a hatásterületen élı lakosság egészségi állapotáról és annak a beruházás következtében várható változásáról. A tanulmány azonban egyáltalán nem foglalkozik az erımő által kibocsátandó szennyezı anyagok határon túli terjedésével és ezek várható környezet-egészségügyi veszélyeivel. Ebbıl a szempontból figyelmet érdemelnek a tanulmány 16-17. táblázatában bemutatott adatok, amelyek szerint –igaz ugyan, hogy a csúcskoncentrációk a kibocsátás helyétıl számítva, kb. 2,5 km-nél vannak – még 20 km távolságban is magasabb értékek várhatók, mint a szennyezı hatástól mentes területeken. Tekintettel arra, hogy a szálló por (PM10, PM2,5) egészségkárosító hatása szempontjából nem beszélhetünk küszöb értékrıl, mert minden szennyezettségi szint növekedés plusz kockázatot jelent, az erımő által kibocsátandó szálló por szennyezettség határon túli terjedése várhatóan megnöveli az érintett lakosság egészségi állapotában jelentkezı kedvezıtlen változások kockázatát. Ahhoz azonban, hogy errıl érdemi véleményt lehessen kialakítani, szükség lenne a hatásterület határon átnyúló részének pontos meghatározására és az ott élı lakosság egészségi állapotára vonatkozó, a hatásterület szlovákiai részén végzetthez hasonló környezet-egészségügyi hatástanulmány elkészítésére.
IX. Havária, nem üzemszerő mőködés környezeti hatásai; monitoring 46. A haváriákkal foglalkozó fejezet nem nyújt többet a potenciálisan elıforduló balesetek puszta felsorolásánál. Alapvetı fontosságúnak tartjuk a lehetséges havária-forgatókönyvek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, ezen belül is a határon átterjedı hatások elemzését. Ehhez hasonlóan be kellene mutatni az elıforduló ipari balesetek következményeinek felszámolására tervezett lépéseket. 47. A KHT monitoringra vonatkozó része kidolgozatlan. Az anyagban a különbözı környezeti elemek tekintetében részletes alapállapot (levegı, víz) felvétel nem található. A dokumentáció az alapállapotot csupán kvalitatív módon értékeli, számszerő értékeket nem tartalmaz. Fentiek miatt a különbözı környezeti elemek hatásainak ellenırzésére javasolt monitoring rendszer érdemben nem véleményezhetı.
11
