A hatásos beszéd. A meggyőzés retorikai elemei. Szabó Csenger gondolatai Dale Carnegie A hatásos beszéd című írása nyomán. szabocsenger

A hatásos beszéd A meggyőzés retorikai elemei

Szabó Csenger gondolatai Dale Carnegie A hatásos beszéd című írása nyomán

szabocsenger.hu

A hatásos beszéd – a meggyőzés retorikai elemei | Szabó Csenger gondolatai Dale Carnegie nyomán

Előszó Dale Carnegie a XX. század elején több nagysikerű könyvet írt, az egyik ilyen a „The Quick and Easy Way to Effective Speaking”, azaz magyar kiadásban a „A hatásos beszéd módszerei”. Ez az írás e könyv alapján készült. Olvasásakor azt gondoltam – mindamellett, hogy kiváló mű –, hogy a lényegi részét könnyen össze lehetne foglalni egy rövidebb verzióban. Így, akinek a mai rohanó világunkban kevesebb ideje marad az olvasásra, lehetősége támad ugyanazt a tudást megkapni rövidebb idő alatt. A jegyzetembe néhol belecsempésztem a saját gondolataimat is, így alkotva egy kerek egész írást. Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt az olvasmányt, aki szeretné önmagát a mindennapokban, vagy a munkája során világosan és hatásosan kifejezni. Kellemes tanulást és kitartást kívánok!

Gondolkodásmód

elszántság

felkészültség

siker

A nagyok gondolatai Ahhoz, hogy belevessük magunkat a hatásos beszéd rejtelmeibe és megtanuljuk a saját gondolatainkat tisztán, világosan kifejezni, fontos, hogy először megértsük, hogyan gondolkodtak erről a történelem legnagyobb szónokai. Az alábbi idézeteket figyelemmel olvassuk el, és gondolkodjunk el rajtuk!

Elszántság „Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni. Ha jó akarsz lenni, jó leszel. Ha gazdag akarsz lenni, gazdag leszel. Ha művelt akarsz lenni, művelt leszel. De csak akkor, ha igazán akarod ezeket, ha mindennél jobban akarod. Ha nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.” /William Jones/

Felkészültség „Soha nem leszek olyan tapasztalt szónok, hogy zavar nélkül beszélni kezdjek, ha nincs mit mondanom.” /Lincoln/

Siker „A siker egy idő után szokássá válik.” /William Jones/ „Azt szeretem, ha a prédikáció hallgatása közben úgy érzem: ez az ember darazsakkal hadakozik.” /Lincoln/

Én hogyan csináljam? Alapvető módszerek   

A beszédünk előtt tartsunk magunknak buzdító beszédet. Ezzel a kellő hangulatba kerülünk. Végezzünk előtte harminc másodperces légző gyakorlatot! Mindig kísérjük figyelemmel a hallgatóság reakcióit!

-2-

A hatásos beszéd – a meggyőzés retorikai elemei | Szabó Csenger gondolatai Dale Carnegie nyomán 



Ha bátornak szeretnénk érezni magunkat, úgy kell viselkednünk, mintha bátrak lennénk. Például képzeljük azt, hogy a hallgatóság azért gyűlt össze, hogy a hitelük meghosszabbításáért rimánkodjon. Így mindjárt bátrabban szólalunk meg! A témát magam is izgalmasnak kell találnom. Ezt jól tudjuk ellenőrizni a következő kérdésfeltevéssel: ha valaki nyíltan szembehelyezkedne a véleményemmel, képes lennék-e őszintén és meggyőződéssel védelmezni az álláspontomat?

hit

őszinteség

lelkesség



 

  



   

Őszinteség! Magunkat kell adnunk, hinni kell abban, amiről beszélünk. Lehet, hogy unalmasnak tűnhet a téma, DE valójában pontosan annyira izgalmas a beszéd, mint amennyire a témát a beszélő izgalmasnak tartja. Meg kell győznünk a hallgatóságot arról, hogy a mondandónk FONTOS SZÁMUKRA! Azok az előadók, akik saját élettapasztalataikról beszélnek, mindig le tudják kötni a hallgatóságot. Kudarcok és sikerek, hobbi, kikapcsolódás, speciális ismeretek, különleges élmények, hit és meggyőződés. Határoljuk be a témát, tudjuk mi lesz az eleje és a vége, és ne menjünk el a végletekig. Gyűjtsünk a már behatárolt téma köré sokkal több gondolatot, példát, mint amennyit el szeretnénk mondani. Ezáltal mindig lesz tartalékunk, muníciónk. Illusztráláskor 5 fontos tulajdonságnak kell megfelelnünk: o emberközeliség o testreszabottság o részletezés o dramatizálás o képszerűség Sajátmagunkról nem beszélünk „erőszakosan”, de a rólunk szóló anekdota, személyes élmény nagyon jó eleme a beszédnek. Az sem rossz, ha másról mesélünk el egy történetet, de ekkor mindig nevezzünk meg az illetőt – még ha az kitalált név is. Példák részletességének ellenőrzése: A „ki? mit? mikor? hol? miért?” kérdésekre tudjon választ adni. A történetekbe: nevek, párbeszéd (akár hanghordozás utánzásával), jelzők, cselekvések leírása! A vizuális szemléltetés nagyon jó eszköz. Olyan szavak használatára kell törekedni, melyek képet alkotnak. Ugyanakkor a képek élesek és tiszták legyenek!

-3-


Érzelmek „A szív is gondolkodik, a gondolkodás azonban ezt fel nem érheti.” /Pascal/   



Minél többet tudunk valamiről, annál izgalmasabbnak fogjuk találni a témát. Fontos a megfelelő ismeretgyűjtés. Engedjük szabadjára érzelmeinket beszéd közben! Viselkedjünk természetesen! Mielőtt megszólalnánk, vegyünk egy mély lélegzetet. Ne támaszkodjunk semminek, és ha van szónoki emelvény, ne használjuk azt! Fejünket emeljük fel. A határozott hang biztonságot ad. Ha elkezdünk gesztikulálni, az serkenteni fogja ezt. Viselkedjünk határozottan! A beszédet a hallgatókévá, illetve a hallgatókat a beszéd részévé kell tenni. Olyan dolgokról kell beszélni, vagy a mondandót olyan kontextusba kell helyezni, amely a hallgatóság tagjait foglalkoztatja. A közönség boldogan szenteli figyelmét annak az előadónak, aki az őt érdeklő és őt érintő dolgokról beszél.

Kapcsolatteremtés „Az ábrándozás a gondolkodás spontán és kedvelt formája.” /James Henry Robinson/  







A hallgató egoista. Beszéljünk arról, hogy „hogyan lehet NEKI jó”. Néhány elismerő szót mondjunk a hallgatóságról, vagy a velük kapcsolatos tevékenységekről. Kritizálni tilos őket. Mindazonáltal az elismerés őszinte kell, hogy legyen, nem mézes-mázos és általános. Mondjunk nekik valami olyasmit, amiről nem is sejtik, hogy tudhatjuk. Ha őszinte és megalapozott dicsérettel nem szolgálhatunk, inkább egyáltalán ne dicsérjünk! Keressünk kapcsolatokat! Kapcsolat köztem és a helyszín között, ahova jöttem. Jó lehet az emberek megemlítése név szerint a hallgatóság soraiból (csak olyat, akivel tényleg tisztában vagyok, és mindig kedves hangnemben, tolakodás nélkül tegyük ezt meg). „Önök”, „Ti”, „Mi” személyes névmások használata. Vonjuk be a hallgatóságot! Kérdésekkel, esetleg fel lehet állítani őket, bevonni az előadásba, segítséget kérni. Szavazásra késztetni őket. Percy H. Whiting szavaival élve: legyenek „Társak a vállalkozásban.” A hallgatók hihetetlenül gyorsan észreveszik, ha egy előadó magasabb rendűnek tekinti magát akár szellemileg, akár társadalmi helyzete miatt. A hallgatóság értékelni fogja, ha ismertetjük saját korlátainkat, feltéve, ha azt is éreztetjük: mindent megteszünk, ami csak az erőnkből telik.

-4-


Mozgósítás, rábeszélés A varázsformula

példa kérés érv A példa  





A példa a mozgósító beszéd háromnegyedét teszi ki. A példa vagy gyakori eseményeken, vagy egyetlen döntő eseményen alapszik. Ez tanulságot, saját életünkből vett példát jelent. A példa egyetlen személyes élményre épüljön. Hatása ugyanolyan legyen a hallgatóságra, mint az esemény rám. A hallgató ezután azt gondolja, ha velem megtörtént, vele is megtörténhet. A nyitó mondat legyen a téma közepébe vágás. Ha beszédet olyan mondattal kezdjük, amely választ ad a o ki o mit o mikor o hol o hogyan o miért kérdések valamelyikére, akkor a világ egyik legősibb figyelemfelkeltő kommunikációs eszközét alkalmazza: a történetet. A lényeges, összefüggő részleteket kell kihangsúlyozni. Összefüggéstelen részletekről beszélni tilos. Úgy kell átadni a történetet, hogy a hallgató is azt érezze, lássa, amit mi éreztünk, láttunk akkor, amikor az megtörtént.

A kérés  



Egyértelmű, egyenes kijelentésekből áll. A beszéd maradék egynegyedét teszi ki. Tömören és pontosan fogalmazzuk meg a lényeget. Az emberek csak olyat hajlandóak megtenni, amit értenek! Hatásos, szemmel látható, nyílt dologra kell kérni a hallgatóságot. o Rossz: „Kérem, támogassák a városi árvaház rászorultjait!” o Jó: „Írják fel a nevüket még ma este, és határozzák el, hogy jövő vasárnap elvisznek kirándulni huszonöt gyereket.” A kérés könnyedén teljesíthető legyen. o Rossz: „Most rögtön kezdje el fejleszteni a névmemóriáját!” o Jó: „Amikor legközelebb bemutatkozik önnek valaki, öt percen belül ismételje meg ötször az új nevet!"

-5-


A lényeget határozottan és meggyőzően kell elmondani! Más hangon, erősebben, határozottan. A szavakban érződjön az őszinteség! Ezen a ponton nem szabad bizonytalankodni vagy szégyenlősködni.

Az érv    

Az utolsó rész a mozgósítás varázsformulájában, az érvelés. Az érv kapcsolódjon a példához. Legyen rövid – 1-2 mondat. Csak egy érvet használjunk!

Lelkesedés, lelkesítés  



Mindvégig őrizzük meg a hallgatóság helyeslését. A beszédünk elején minél több igent kell, hogy megszerezzük annak érdekében, hogy a beszéd végén is ez a nyitottság legyen jelen a hallgatóságban. Kell egy közös alapot keresni, mellyel a hallgatóság biztosan egyetért, ezután óvatosan terelgetni a beszéd fonalát. Tegyünk fel egy kérdést, aminek válaszára bizonyosan mindenki kíváncsi. A hallgatósággal együtt keressük őszintén a választ. A tényeket olyan világosan kell majd tálalni, hogy a hallgató magáénak érezhesse a következtetéseket. Sokkal jobban hisznek abban az igazságban, melyet maguknak fedeztek fel.

„A legjobb érv az, amelyik látszólag csupán magyarázat.”

lelkesedés

lelkesítés

  

  

A lelkesedés fertőző. Gondolatok helyett érzéseket ébresszünk! Barátságosan viszonyulunk az ellenfél, vagy az ellentétes nézetekkel rendelkező közönséghez. Nem kezdjük mondandónkat az állításaik cáfolásával. Nem a számukra ismeretlen, idegen dolog bemutatása a cél, hanem inkább kapcsolni, kötni kell valami ismerthez az újat. Egy állítást mindig meg kell erősíteni egy illusztrációval. Ezzel bebizonyítjuk, hogy nem puszta hízelgésből tesszük meg a bókot vagy éppen a kapcsot. Nehéz dolgunk van, mert egyszerre új gondolatokat kell elültetnünk, és megakadályoznunk, hogy ellentétes gondolatok szülessenek. Óvatosan és mégis egyszerre magabiztosan kell lépkednünk ezen a talajon.

-6-


Tájékoztatás A tájékoztató beszéd legfontosabb alappillére, hogy a beszéd íve egyetlen egy dologra épüljön rá!

Stílus   



Minden beszédet fel lehet építeni az idő, a tér vagy valamilyen speciális témák meghatározta logikai sorra. Nyugodtan ki lehet jelenteni előre a beszéd vázlatpontjait. Alkalmazzunk metaforákat, ha ismeretlen dologról beszélünk. Hasonlítsuk össze azt egy ismert dologgal. A számszerű adatokat alakítsuk képekké. Hasonlítani kell valamihez, mutassunk be róla egy érzékletes példát. A puszta számok önmagukban unalmasak, példákkal kell érzékeltetni őket. Összehasonlítás mindennapi dolgokkal. Kívülállók között kerüljük a szakkifejezéseket! Egyszerű, világos megfogalmazásra kell törekedni, úgy, hogy a hallgatóság legkevésbé intelligens tagja is megértse mondandónkat.

„Úgy gondolkodj, mint egy bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.” /Arisztotelész/ 

Ha a szakkifejezést többször használjuk a beszéd során, azaz elkerülhetetlen, vagyis kulcsszó, akkor mindenképpen magyarázzuk el, akár példával annak jelentését a használat előtt.

Szemléltetés 



A beszéd önmagában sokszor nem elég. Kellékekre van szükség a mondandó szemléltetéséhez, akár a színházban. Ábra, kép, vagy éppen helyben egy vázlat elkésztése. Ha az utóbbit választjuk, akkor közben rövidítéseket használjunk, és törekedjünk a gyakori visszaforduláshoz a hallgatóság felé. Fontos pontok szemléltetőeszköz használata során: o Jó láthatóság. o Amíg beszélünk, soha ne adjuk körbe a szemléltetőeszközt. o Működés közben mutassuk meg azt. A mozgó szemléltetőeszköz a jó szemléltetőeszköz! o Beszéd közben ne azt bámuljuk. o Ha már nincs szükségünk rá, a szemléltetőeszközt tüntessük el. o Előadás elején rejtsük el jól látható helyre, takarjuk le, célozgassunk rá, de a szemléltetésig ne áruljuk el, mi az.

Előadásmód Alapelvek    

A kishitűséget és a gátlásainkat dobjuk ki a kukába. Helyette adjuk önmagunkat! Az egyéniség nagy kincs, mert mindenkinek van, és mindenkinek másmilyen. Tehát vigyázni kell és folyton gazdagítani azt! Ne monológot mondjunk! Kommunikáljunk a hallgatósággal! Az előadó ugyanolyan nyíltan beszéljen, mint amikor a barátaival társalog, ugyanakkor határozottabban, energikusabban! Alapvetően a hallgatóság egyfajta kibővített természetességet vár. Ha úgy érezzük, hogy a beszédünk nem természetes, válasszunk ki valakit a hallgatóságból, és képzeljük azt, hogy vele beszélgetünk, hogy egy kérdésére válaszolunk. Sőt magunknak is feltehetjük ezeket a kérdéseket beszéd közben!

-7-


A jó szónok előadásmódja így jellemezhető: a hallgatóság csak az előadás tárgyát látja, a módját nem.

„A jó ablak nem láttatja magát, hanem beengedi a fényt.”  

Szívvel-lélekkel beszélni! Az érzések tüze eléget minden korlátot. Törekedjünk a jó előadásmódra az előre megírt retorika helyett!

„Acélgolyó helyett puskapor és viaszgyertya!” 

A rögtönzésre is van módszer. Mindig felkészültnek kell lenni, mint a vadászpilóta a vészhelyzetre. Rengeteg olyan beszéddel kell rendelkeznünk, mely valójában még sohasem hangzott el. Jó kezdés lehet egy példa, saját élmény, mint a mozgósításnál, mert felkeltjük vele a figyelmet.

Beszédünk felépítése „A hadvezetés olyan tudomány, amelyben semmi sem sikerülhet, ami nincs kiszámítva és végiggondolva.” /Napóleon/

IN MEDIAS RES 

     

    

A beszéd legelején meg kell ragadni a hallgatóság figyelmét! Személyes élmény, anekdota. Már az első mondatnak is érdekesnek kell lennie! o kíváncsiság o bizonytalanságban tartás Ismertethetünk egy döbbenetes tényt. Sokktechnika: váratlan dologgal ragadjuk meg a hallgatók figyelmét. Ugyanakkor nem szabad túlságosan drámainak, érzékletesnek lenni. Társalgási stílusban kell előadni: ha egy vacsoraasztalnál nem válna be, akkor a közönség előtt sem. Próbáljuk hát ki! Kérjük a hallgatóságot, hogy kézfelemelésekkel válaszoljanak a kérdésekre. A kérdés előtt tájékoztassuk őket, hogy kézemelésre kérjük a hallgatóságot! IGEN válaszokra törekedjünk! Ígérjünk meg valamit, ami a hallgatók érdekét képviseli: pl.: „Elmondom Önöknek, milyen módszerekkel tehetnek szert több jövedelemre.” POZITÍV érdeklődést kell felkelteni, soha ne keltsünk ellenszenvet! Nem sértegetünk senkit! Nem kezdünk mentegetőzéssel! Ne alkalmazzunk nem odaillő témájú humort! Ha humorral akarunk kezdeni, az álljon kapcsolatban a mondandónkkal és a közönséggel! Magunkat, a hiányosságainkat kifigurázni jónak bizonyul, de mindezt csakis humorosan. Nincs nagy mellény, vagy hetvenkedés! Fő gondolatainkat mindig támasszuk alá: pl. statisztikai adatokkal. Ha idézünk, akkor legyünk meggyőződve annak pontosságáról, illetve, hogy a hallgatóság elismeri-e az idézett ember szaktekintélyét abban a témában, melyben idézünk. Egy beszéd alatt 3, maximum 4 dolgot lehet kifejteni. Foglaljuk össze, miről beszéltünk, vagy mondjuk el tömören mondandónk lényegét. A hallgató a beszéd végére, utolsó mondataira fog a legjobban emlékezni.

-8-


Záró gondolatok Zárásként pedig gondolkodjunk el ismét ezen a néhány idézeten, most már mindannak tudatában, amit eddig megtanultunk. Ám azzal, hogy elolvassuk ezt a jegyzetet, nem válunk szónokká. A tanulás legeffektívebb módszere, a gyakorlás, itt hatványozottan érvényes. „Ha szilárdan elhatározta, hogy ügyvéd akar lenni, a fele utat már meg is tette. Ne feledje: az akarat mindennél fontosabb.” /Lincoln/ „Egy fiatalnak soha nem szabad amiatt aggódnia, hogy mi lesz vele az iskola elvégzése után, bármit tanul is. Ha állhatatosan és szorgalmasan tanul egész nap, az eredmény biztosan nem marad el. Teljes biztonsággal számíthat arra, hogy egy szép napon arra ébred: érti a dolgát, bármivel foglalkozzék is.” /William James/ „Az üzleti életben a siker legfontosabb előfeltétele a türelem és az a tudat, hogy a végső eredmény nem marad el.” /John D. Rockefeller/ „Lelkesedés nélkül soha nem születtek kimagasló teljesítmények.” /Emerson/

-9-


Tartalom Előszó ..................................................................................................................................................... 2 Gondolkodásmód ................................................................................................................................... 2 A nagyok gondolatai ........................................................................................................................... 2 Elszántság ....................................................................................................................................... 2 Felkészültség .................................................................................................................................. 2 Siker................................................................................................................................................ 2 Én hogyan csináljam? ......................................................................................................................... 2 Alapvető módszerek ....................................................................................................................... 2 Érzelmek ................................................................................................................................................. 4 Kapcsolatteremtés ................................................................................................................................. 4 Mozgósítás, rábeszélés........................................................................................................................... 5 A varázsformula.................................................................................................................................. 5 A példa ........................................................................................................................................... 5 A kérés ............................................................................................................................................ 5 Az érv.............................................................................................................................................. 6 Lelkesedés, lelkesítés ......................................................................................................................... 6 Tájékoztatás ........................................................................................................................................... 7 Stílus ................................................................................................................................................... 7 Szemléltetés ....................................................................................................................................... 7 Előadásmód ............................................................................................................................................ 7 Alapelvek ............................................................................................................................................ 7 Beszédünk felépítése.......................................................................................................................... 8 Záró gondolatok ..................................................................................................................................... 9

- 10 -

A hatásos beszéd. A meggyőzés retorikai elemei. Szabó Csenger gondolatai Dale Carnegie A hatásos beszéd című írása nyomán. szabocsenger

Recommend Documents