KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
A három- és négydimenziós ultrahang-diagnosztika a szülészetben Dr. Arany Antal, Dr. Vízer Miklós, Pécsi Tudomány Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ, Klinikai Központ Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika A képalkotó eljárások közül az utóbbi évtizedekben az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlôdésének lehettünk tanúi. Az 1980-as évek vége óta a 3D ultrahang a kutatás fô területévé vált a szülészetben és nôgyógyászatban is. A 3D vizsgáló módszer a diagnosztikus pontosság és gyorsaság jelentôs javulását eredményezte. A 3D ultrahangvizsgálat volumenképeket ábrázol, a volumenen belül minden struktúra vizsgálható nemcsak felületi nézetbôl, hanem szimultán megjelenített áttetszô (ún. transzparens) üzemmódban is. A térhatású kép segítségével az ébrény és a magzat anatómiai viszonyai pontosabban elemezhetôk, számos fejlôdési rendellenesség korábban kerül felismerésre. A magzati szerv-volumetria kiegészítve a 3D áramlásvizsgálatokkal normális és kóros szervmûködés vizsgálatát teszi lehetôvé. Új ismeretekkel gazdagodhatunk a magzati fiziológia területén. A 3D ultrahangtechnika hasznos nem-invazív eszközévé vált az embrionális és magzati fejlôdés tanulmányozásának, amely helyettesítheti az invazív (vetélési kockázattal járó) vizsgáló eljárásokat. A technika fejlôdésével megvalósult a 3D digitális képalkotás és archiválás, és az ún. telemedicina révén szakmai és interdiszciplináris hazai vagy akár nemzetközi konzultációs lehetôséget vehetünk igénybe. A XXI. század küszöbén forradalmi áttörést hozott a mozgóképet adó négy-dimenziós (4D), más néven „realtime 3D”, vagy „live-3D” technika klinikai gyakorlatba való bevezetése. A folyamatos valós idejû térbeli ábrázolás révén, a magzat méhen belüli fejlôdése, viselkedése, személyiségének és egyediségének kialakulása tanulmányozható.
The development of diagnostic ultrasound increased in the last decades. From the end of '80s research projects mainly focus on 3D ultrasound imaging in Obstetrics and Gynecology, which resulted in the improvement of the diagnostic accuracy and the speed of the diagnostic workflow. The volumetric visualization of 3D ultrasound allows not only the surface rendering of the examined volume, but also the inner parts can be seen simultaneously by the help of transparent mode. The fetal anatomical relations can be analized more precisely and many of the congenital anomalies can be discovered earlier thanks to the three-dimensional imaging. The fetal organ-volumetry together with the 3D
36
IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS
Doppler-technics enables the examination of normal and pathologic organ function in many cases, which provides us extended knowledge of fetal physiology from time to time. The 3D ultrasound technics became useful non-invasive method in the examination of embrio- and fetogenesis, which can even replace the invasive examinal procedures, that has risk of abortion. According to the technical development of three-dimensional digital imaging, archiving and telemedicine there is a possibility to have a resort to either national or international, professional and interdisciplinar consultation. The 'four-dimensional' called 'real-time 3D' ultrasound or live-3D technics with motion picture is revolutionary innovation in clinical practice on the dawn of 21st century, which helps us examining the fetal development, personality and it's behavior by the real-time, continous three-dimensional ultrasound technics.
A képalkotó eljárások közül az utóbbi évtizedekben az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlôdésének lehettünk tanúi. Számos elônye lehetôvé tette a méhen belül fejlôdô ébrény, késôbb a magzat pontos anatómiai és funkcionális állapotának vizsgálatát. Az ultrahang-diagnosztika által nyújtott információk átalakították a szülészeti ellátásban folytatott gyakorlatunkat, napjainkban e technika a szülészet nélkülözhetetlen eszközévé vált. Hazánkban a szülészeti ultrahangvizsgálatok végzésének feltételei részletesen meghatározottak és kidolgozottak: a napjaink gyakorlatát megalapozó MSZNUT szakmai protokollja pontosan definiálja a szülészeti ultrahangvizsgálatok végzéséhez szükséges személyi jártasságot, tárgyi feltételeket, intézményi szintet, továbbá meghatározza a szûrôvizsgálatok idejét, célját, megadja a vizsgálandó képleteket és mérendô mutatókat, megszabja az összefoglaló értékelés (lelet) formai és tartalmi követelményeit. Az ultrahangvizsgálatot végzô személy e tevékenységéért szakmai, jogi és etikai vonatkozásban egyaránt felelôs. A terhesség alatti szûrôvizsgálat panasz és tünetmentes terhesek meghatározott elvek szerinti, válogatás nélküli ultrahangvizsgálata, melynek elsôdleges célja a terhességi kornak megfelelô normális, vagy ettôl eltérô kóros állapotok szûrése, vagyis a méhen belül fejlôdô ébrény, majd magzat normális és kóros morfológiai, valamint funkcionális viszonyait ábrázolja. A terhesség alatt javasolt szûrôvizsgálatok számában jelentôs különbségek mutatkoznak az egyes országok között, Magyarországon a 12-13, 18-19, 30-32 és
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
36-38. terhességi héten javasolt ultrahang szûrôvizsgálatot végezni. A magzati fejlôdési rendellenességek 1960-as években történt elsô ultrahang-leírása óta számos, egyre tökéletesebb diagnózis született két-dimenziós (2D) ultrahangvizsgálattal. Ahogy a képi minôség javulása fejlesztette a kifinomult diagnosztikai lehetôségeket, a 2D ultrahang korlátai egyre világosabbá váltak. Ilyen pl.: a képi információ, mely függ a beállítás szögétôl, a megjelenítés pedig az ultrahangvizsgálatot végzô gyakorlatától. A 2D ultrahangvizsgálat csupán metszeti síkok ábrázolására képes, „foto-realisztikus felületi, illetve áttetszô” képek megjelenítése nem lehetséges, továbbá nehéz a reprodukálhatóság, a dysmorphologiai értékelés korlátozott. Brinkley és munkatársai 1974-ben készítették el elôször a humán magzat három-dimenziós (3D) ultrahangképét 15 db, 1-cm-es közönként készített ultrahang-tomogram felhasználásával, késôbb rekonstruálták a magzat geometriai modelljét [1]. Az 1980-as évek vége óta a 3D ultrahang a kutatás fô területévé vált a szülészetben és nôgyógyászatban is. Jelenleg az ultrahangtechnika fejlettsége olyan stádiumban van, amely néhány mm-es struktúrák in vivo térbeli megjelenítését teszi lehetôvé. A 3D ultrahangvizsgálat volumenképeket ábrázol a 2D ultrahang metszeti képeivel szemben. A térfogat-leképezés a magzat panoráma képét ábrázolja felületi rekonstrukciós üzemmód alkalmazásával. További felületi képek nyerhetôk a volumenen belüli bármely területrôl is. A magzati anatómia 3D ultrahangvizsgálatának legújabb eredménye a „szoborszerû” kép. A volumenen belül minden struktúra vizsgálható nemcsak felületi nézetbôl, hanem szimultán megjelenített áttetszô (ún. transzparens) üzemmódban is. A jó minôségû 3D felületi ábrázolás nélkülözhetetlen feltétele a három ortogonális sík és alapmetszet megjelenítése, valamint a vizsgálni kívánt felület és az ultrahangvizsgáló fej (transducer) közötti megfelelô nagyságú magzatvízablak jelenléte. Fontos az ortogonális síkok pozicionálása, hogy közvetlen (tiszta) felületi képet nyerjünk. A felületi rekonstrukciós üzemmód hasznos a magzati arc és a végtagok körvonalazására. A fej-nyaki képletek, valamint a végtagok, kezek, lábak és ujjak alaki rendellenességeinek 3D megjelenítése segíthet a kromoszóma rendellenességek és szindrómák felismerésében. A magzati csontváz transzparens maximum üzemmódban ábrázolható, a pontos analízis döntô jelentôségû a topografikus rendellenességek felderítésében. A 3D vizsgáló módszer a diagnosztikus pontosság és gyorsaság jelentôs javulását eredményezte. A térhatású kép segítségével az ébrény és a magzat anatómiai viszonyai pontosabban elemezhetôk, számos fejlôdési rendellenesség korábban kerül felismerésre. Az 5. héttôl a 12. hétig típusos embrionális jellegzetességek vizsgálhatók 3D-ben [16]. A szikhólyag szerkezeti, áramlási viszonyainak változása a terhesség kimenetelével összefüggésben van [2, 3]. Az embrionális véráramlás 3D ultrahangvizsgálatainak jellegzetességei élettani ismereteinket bôvítették [4, 5]. A 3D
ultrahang adta lehetôségek már a terhesség kezdeti heteiben jelentôsek. A magzati szerv-volumetria kiegészítve a 3D áramlásvizsgálatokkal normális és kóros szervmûködés vizsgálatát teszi lehetôvé. Új ismeretekkel gazdagodhatunk a magzati fiziológia területén. A terhesség második és harmadik trimeszterében mód nyílhat a rizikóterhesek egy részének kiemelésére. A korai diagnózis feltétele a helyes terápia bevezetésének. Ezen eljárások a koraszülöttek, ezen belül is az igen alacsony súlyú magzatok életkilátásait és életminôségét számottevôen növelhetik. A 3D ultrahangtechnika hasznos nem-invazív eszközévé vált az embrionális és magzati fejlôdés tanulmányozásának, amely helyettesítheti az invazív (vetélési kockázattal járó) vizsgáló eljárásokat [6, 7]. A technika fejlôdésével megvalósult a 3D digitális képalkotás és archiválás, mely lehetôvé teszi, hogy a beteg jelenléte nélkül tovább vizsgálódjunk. A rögzített képanyag ismételt vizsgálatával pontosíthatjuk a már felismert rendellenességeket, korábban fel nem ismert elváltozásokat szûrhetünk ki, és az ún. telemedicina révén szakmai és interdiszciplináris hazai vagy akár nemzetközi konzultációs lehetôséget vehetünk igénybe. A XXI. század küszöbén forradalmi áttörést hozott a mozgóképet adó négy-dimenziós (4D), más néven „realtime 3D”, vagy „live-3D” technika klinikai gyakorlatba való bevezetése. Megfelelô számú volumenkép-sorozat adott képfeldolgozási sebességgel történô leképezése és megjelenítése révén filmszerû élményként látható a 3D vizsgálattal „szoborszerû” ébrény és magzat mozgása. A folyamatos valós idejû térbeli ábrázolás révén, a magzat méhen belüli fejlôdése, viselkedése, személyiségének és egyediségének kialakulása tanulmányozható [8-10]. Ez egyúttal a szülôk, és a magzat közötti kötôdést jelentôsen erôsíti. Azonban számos etikai kihívást is jelent. A 12. terhességi héten az embrionális arc részleteiben tanulmányozható [11]: elkülöníthetôek a szemüregek, az orr, a felsô és alsó állcsontok. Az agyi keringés részletesen vizsgálható 3D áramlási vizsgálatokkal. A középbél sérvszerû kiboltosulása miatt a hasfal kisfokú kitüremkedése élettani jelenségként értékelendô. A vizelet termelô és elvezetô szervrendszer fejlôdése nyomon követhetô. Az embrionális
1. ábra 12 hetes intakt ébrény
2. ábra 12 hetes sziámi ikrek
IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS
37
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
3. ábra 20 hetes intakt magzat
4. ábra 29 hetes magzat, syndactylia, cheilognatopalatoschisis
mellkas, gerinc, és végtagok részletes analízise lehetséges. A csontok, porckorongok 3D elemzése a vázrendszeri rendellenességek diagnózisa szempontjából nem várt lehetôségeket rejt magában. Az 1990-es években az ébrényi tarkóredô mérése látványosan növelte a számbeli kromoszóma rendellenességek felismerési arányát. Mérési hibát okozhat a nyaki régió és a belsô magzatburok együttes leképezése. A multiplanáris 3D ultrahangvizsgálat során a középvonali metszet pontosan beállítható. A magzati arc: A 28. héttôl kezdôdôen a magzati arc „szoborszerû” plasztikus megjelenítése a szülészeti 3D ultrahangvizsgálat leglátványosabb terméke, mely alapjaiban megváltoztatta a magzati arcról alkotott korábbi elképzelésünket. A magzati arc domború felületû struktúra, melynek megjelenítéséhez optimális fronto-coronális metszet szükséges. A magzati arc portrészerû 3D rekonstrukciója és a térbeli mozgóképet adó, 4D technikával történô ábrázolása az igazi magzati egyediség legobjektívebb, nem-invazív képalkotó vizsgáló módszere. Az arc megjelenítése nemcsak a fejlôdô magzat felé nyitja meg a kaput, hanem egy „új személlyel” való elsô ta-
5. ábra 37 hetes mosolygó magzat
38
IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS
lálkozás is. A szülôkre tett lélektani és érzelmi hatása teljes. A szülô-gyermek kapcsolatban ez az új momentum ugyanolyan fontos, vagy talán még fontosabb, mint a terhesség elején a magzat mozgásának, a magzati szívhangoknak az észlelése. A magzati arc második trimeszterbeli vizsgálata magában foglalja a fej, az arc, és a profil teljes képét, a szemüregek, szemek, szemhéjak, az orr, filtrum, az alsó és felsô ajkak, az áll, és az orcák vizsgálatát, melyet a fülek azonosítása követ. A normálistól eltérô képletek, a fejlôdési rendellenességekkel együttjáró arc-dysmorphismusok a kromoszóma rendellenességek fontos jelei lehetnek, és a 3D ultrahangvizsgálat hasznos lehet ezek hatékony feltárásában. Ezen túlmenôen jól látható az arc speciális mozgása, mimikája, mely a magzat méhen belüli viselkedését jól tükrözi a terhesség alatt [12, 13, 14]. A magzati mellkas és has: A felületi rekonstrukciós üzemmód lehetôvé teszi a mellkas mellsô és hátsó hasadékainak részletes vizsgálatát. A szívfejlôdési rendellenességek elemzését a „ferde” síkok bevezetésével tökéletesíthetjük [13]. Ugyancsak jobban analizálhatóak a magzati tüdôfejlôdési rendellenességek. A 3D color histogram-analízis alkalmazásával kvantitatív tüdôperfúziós vizsgálatokat végezhetünk. Hasonlóképpen precízebben mutathatók ki a hasi defektusok, ami döntô szerepet játszhat a fejlôdési rendellenesség prognózisának megítélésében. Az „elektromos radír” alkalmazásával a vizsgált szervet fedô „felesleges” képletek kivághatók, így a patológiás szerv különállóan vizsgálható (nyelôcsô, gyomor, patkóbél, vesék, húgyvezetékek). Végtagok és csontvázrendszer: A 3D ultrahangvizsgálat felületi rekonstrukciós üzemmódban a normális és kóros végtagokat, ujjakat plasztikusan ábrázolja. A végtag és ujj anomáliák a magzati arc anomáliáihoz hasonlóan kromoszóma rendellenességek részei
6. ábra babygram
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
lehetnek, de önálló rendellenességként is elôfordulhatnak [12-17]. A szkeletális dysplasiák a volumenképek forgatásával transzparens maximum üzemmódban könnyen diagnosztizálhatóak [15]. A külsô genitáliák egyértelmûen identifikálhatóak. Fetális tumorok: A magzati tumorok a fejlôdési rendellenességek ritka csoportját képezik, a helyes diagnózis mindig nagy kihívást jelent. A 3D felületi rekonstrukciós üzemmódban pontosabban tájékozódhatunk a defektus elhelyezkedésérôl, nagyságáról, a környezô szervekhez való viszonyáról. Fontos információkkal segíthetjük a konziliárus társszakmák képviselôit (genetikus, újszülött- és gyermekgyógyász, gyermeksebész, idegsebész), a szülôk bevonásával a várható korrekciós megoldások, kezelések születés utáni (esetleg születés elôtti) stratégiájának tervezéséhez, a kezelés lehetôségeirôl, mely a gyógykezelések eredményességét segíti elô. Számos tudományos társaság deklarálta, hogy a modern 4D vizsgálóberendezések emlékultrahang felvételek készítésére történô alkalmazása nem támogatható a magzatra rótt, ellenôrizhetetlen mértékû ultrahang-expozíció, másrészt a tevékenység által keltett hamis szülôi biztonságérzet miatt. A nem orvosi 4D ultrahangvizsgálat során történô, véleményezést nélkülözô magzatábrázolás („baba mozizás/fényképezés”) nem egyeztethetô össze az orvosi gyógyító-megelôzô tevékenységgel még akkor sem, ha az egészséges terhes populáció részérôl nem elhanyagolható-
an jelentôs az igény ilyenfajta ultrahangvizsgálatokra. A látványos, hatásvadász „babamozi-felvétel” esetleg abban a téves hitben ringathatja a szülôket, hogy minden normális, és a szakember által végzett további részletes áttekintés szükségtelen. Ugyancsak alapvetô hiba, hogy nem hangzik el felvilágosítás az ultrahangvizsgálat diagnosztikai hatékonyságáról sem. A „babamozi” szolgáltatás legnagyobb veszélye, hogy alááshatja az egyébként páratlan potenciált magában rejtô 3D/4D ultrahangvizsgáló módszer hitelét és a vizsgálókba vetett bizalmat egyaránt. Szerencsére, legalábbis Magyarországon, az emlékultrahang készítésével foglalkozó „babamozi” vállalkozások többsége kinyilatkoztatja, akár írásos formában is, hogy nem egészségügyi tevékenységet végez, és nem helyettesíti a terhességi ultrahang szôrôvizsgálatokat. Hét éves klinikai tapasztalataink alapján a nemzetközi adatokkal összhangban megállapíthatjuk, hogy a 3D/4D ultrahangtechnika számos, napjainkban még kiaknázatlan lehetôséggel bír a magzati diagnosztika terén. Le kell szögeznünk azonban, hogy mind költségigényessége, mind a kellô hazai gyakorlati tapasztalat hiánya miatt rutin szülészeti szôrôvizsgálatra való használata ma még nem javasolt. Ez irányú vizsgálatokat akkreditált szülészeti intézetekben, érvényes ultrahang-jártassági vizsgával rendelkezô személyek 2D ultrahangkészülékekkel kell végezzék. Fontosnak tartjuk a 3D/4D ultrahangtechnikával kapcsolatos szülészeti ismeretanyag folyamatos további bôvítését, melyre hazai és nemzetközi fórumokon a lehetôség biztosított.
IRODALOMJEGYZÉK [1] Brinkley IF, McCallum WD, Muramatsu SK. Fetal weight estimation from length and volumes found by threedimensional ultrasonic measurements. J Ultrasound Med 1984; 3: 162-169. [2] Kurjak A, Kupesic S, Banovic I, Hafner T, Kos M. The study of morphology and circulation of early embryo by three-dimensional ultrasound and power Doppler. J Perinat Med 1999; 27: 145-157. [3] Kupesic S, Kurjak A, Ivancic-Kosuta M. Volume and vascularity of the yolk sac studied by three-dimensional ultrasound and color Doppler. J Perinat Med 1999: 27: 9 1-96. [4] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal cardiac flow velocities in the late first trimester of pregnancy: a transvaginal Doppler study. J Am Coll Cardiol 1991; 17: 357-359. [5] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal and umbilical flow velocity waveforms between 10-16 weeks' gestation: a preliminary study. Obstet Gynecol 1991; 78: 812-814. [6] Merz E, Bahmann F. Weber G. Volume (3D) scanning in the evaluation of fetal malformations a new dimension in prenatal diagnosis. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 222-227.
[7] Levaillant.IM, Benoit B, Bady.1, Rotten D. Ecographic tridimensionelle apport technique et clinique en ecographic obstetricale. Reprod Hum Horm 1995; 3: 341347. [8] Pretorius DH, Nelson TR. Fetal face visualization using three-dimensional ultrasonography. J Utrasound Med 1995; 14: 349-356. [9] Lee A, Deutinger J, Bernaschek G. Three-dimensional ultrasound: abnormalities of the fetal face in surface and volume rendering mode. Br J Obstet Gynaecol 1995; 102: 302-306. [10] Nicolaides KH, Shawwa L, Brizol M, Snijders RJM. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal defects. Ultrasound Obstet Gynecol 1993; 3: 5669. [11] Hull AD, Pretorius DH. Fetal face: what we can see using 2-dimensional and 3-dimensional ultrasound imaging. Semin Roentgenol 1998; 33: 369-374. [12] Hata T. Three-dimensional ultrasonographic assessment of fetal hands and feet. Ultrasound Obstet Gynecol 1998; 12: 235-239. [13] Nelson TR, Pretorius DH, Sklansky M, Hagen-Ansert S. Three-dimensional echocardiographic evaluation of fetal
IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS
39
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
heart anatomy and function: acquisition, analysis and display. J Ultrasound Med 1996; 15: 1-9. [14] Kurjak A, Kos M. Three-dimensional ultrasonograhy in prenatal diagnosis. In: Chervenak FA, Kurjak A, eds. Fetal Medicine. Carnforth: Parthenon Publishing, 1999; 102-108. [15] Lee A, Kratochwil A, Deutinger J, Bernaschek G. Threedimensional ultrasound in diagnosing phocomelia. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 238-240.
[16] Arany A., Vizer M., Wilhelm F., Szabó I. A háromdimenziós ultrahang technika alkalmazása a szülészetben. Magyar Nôorvosok Lapja, 2005; 68, 87-94. [17] Nicolaides KH, Snijders RJM, Gosden CM et al. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal abnormalities. Lancet 1992; 340: 704-707.
A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Arany Antal 1972-ben szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Általános Orvosi Karán. Ezt követôen a Mohácsi Városi Kórház szülészeti-nôgyógyászati osztályán dolgozott, majd 1976-ban szülészet-nôgyógyászatból szakvizsgát tett. A POTE Szülészeti-Nôgyógyászati Klinikájára 1978-ban nyert felvételt, mint klinikai orvos, majd 1980-tól tanársegédi, 1988-tól egyetemi adjunktusi beosztásba került, 1990-tôl részlegvezetô. Szülészeti-nôgyógyászati ultrahang-diagnosztikával 1978-tól foglalkozik, 1985 óta végez ultrahang-vezérelt invazív szülészeti-nôgyógyászati beavatkozásokat. A Magyar Szülé-
szeti és Nôgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) alapító, a társaság megalakulásától annak vezetôségi tagja. Az MSZNUT által elôírt ultrahang-jártassági vizsgák közül a legmagasabb „C”-fokozattal rendelkezik. Évtizedek óta vezetô szerepet vállal a graduális és posztgraduális szülészeti-nôgyógyászati képalkotó diagnosztikai képzésben. Számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt felkért elôadóként. Ultrahang-diagnosztikai tevékenysége mellett klinikai munkája felöleli a szülészet-nôgyógyászat különbözô területeit, ezen belül nagy hangsúlyt kap a daganatos megbetegedések korszerû ultrahang-diagnosztikája, radikális mûtéti kezelése (melyet évtizedek óta végez), és posztoperatív nyomonkövetése.
A Debreceni Egyetem professzora részesült idén az ESCI rangos nemzetközi elismerésében Az ESCI – Európai Klinikai Kutatásért Társaság rangos kitüntetését idén Dr. Nagy László, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének professzora vehette át Genfben 2008. március 28-án. A professzor, aki jelenleg a DE OEC Klinikai Genomikai Központjának vezetôje, kiemelkedô tudományos munkája és az európai orvosbiológiai kutatásban betöltött nemzetközi jelentôségû szerepe elismeréséül részesült az ESCI Orvosbiológiai Kutatások Kiválósági Díjában. A nagy tekintélyû tudományos társaság, az ESCI 1967-ben alakult pán-európai szellemiséggel, annak érdekében, hogy integrálja mindazon klinikusokat és tudósokat, akiknek szakterülete a betegségek mechanizmusának kutatása. A társaság országhatárra, illetve nemzetiségre való tekintet nélkül biztosít hatékony fórumot a kutatók számára a különbözô tudományos kérdések megvitatásához saját kiadású szakfolyóirata, a European Journal of Clinical Investigation, valamint a rendszeres évi tudományos ülései révén. A komoly pénzjutalommal járó kitüntetést, az Orvosbiológiai Kutatások Kiválósági Díját a társaság nemzetközi hírû tudósokból álló tanácsa minden évben olyan fiatal – 40 év alatti – európai tudósnak ítéli oda, aki kiemelkedô teljesítményt nyújtott és a tudományos világban újdonságnak számító eredményt ért el az orvosbiológia területén. Dr. Nagy László tudományos tevékenységének fókuszában a nukleáris hormon receptorok alapvetô biológiai folyamatokban játszott szerepének és a betegségek kórfejlôdésének vizsgálata áll. Munkatársaival együtt molekuláris szinten vizsgálja, hogyan töltik be élettani szerepüket a nukleáris hormon receptorok, illetve újszerû megközelítéssel tanulmányozza azok szerepét a nem-metabolikus folyamatokban, mint például a gyulladásban. Vizsgálja továbbá az immunrendszer fejlôdését és mûködését. Tudományterületén elért eredményei alapján Nagy László professzort a nemzetközi szakmai közvélemény a nagy fejlôdés elôtt álló molekuláris medicina úttörôi közé sorolja.
40
IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS