A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje (TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT) KARI KIEGÉSZÍTÉSE Ad 2. § (2) K. (1) A hallgatónak a Tanulmányi Bizottságnak, valamint a Kreditbizottságnak címzett, a következő tanulmányi félévet közvetlenül érintő beadványait legkésőbb a vizsgaidőszak lezártát követő egy héten belül kell benyújtania az illetékes tanulmányi előadóhoz - szakváltoztatást, - műveltségi területi vagy szakirány-változtatást, - tagozatváltoztatást, - finanszírozás változtatást, - kedvezményes (egyéni) tanulmányi rendet kérést érintően. (2) A fenti határidő vonatkozik a Szabályzat 10. § (3) bekezdésében foglaltakra is. (3) A K.(1) bekezdésben foglalt, határidőn túl érkezett beadványok méltányosságból bírálhatók el.
Ad 3. § (1)-(4) K. (1) a) A Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) elnökét a tagok maguk közül választják. A TB titkára a Dékáni Hivatal vezetője, aki szavazati jog nélkül vesz részt a bizottság munkájában. b) A Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KB) elnöke a tanulmányi dékán-helyettes, tagjai a szakfelelősök, illetve képviselőjük. (2) A karon egy TB és egy KB működik. A TB-ben biztosítani kell a tanulmányaikat különböző szakokon (és formában) folytató hallgatók képviseletét. (3) A kari TB létszáma: 10 fő A kari KB létszáma: 5 fő (4) A bizottságok maguk figyelembevételével:
határozzák
1
meg
ügyrendjüket
a
következők
a) A bizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak több mint fele
külön-külön is jelen van. b) A bizottság határozatait a jelenlévő tagjainak egyszerű többségi szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. c) A bizottság döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős/ szakfelelős/tanszékvezető véleményét. d) A bizottság - kivéve a visszavétel, az átvétel, a párhuzamos képzés, az egyéni tanulmányi rend, a tagozatváltoztatás és a szakváltoztatás engedélyezését - egyes jogköreit minősített többséggel átruházhatja a bizottság elnökére. e) Az elnök az átruházott hatáskörben történő döntés előtt köteles kikérni a hallgatói önkormányzat elnökének vagy képviselőjének és az illetékes tantárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető véleményét. Ad 8. § (7) K. (1) A tantervi követelmények korábbi teljesítését a szorgalmi időszak második hetének végéig, illetve átvétel esetén az átvételi kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell.
Ad 9. § (1)-(2) K. ( 1) A tantárgyi programok akkreditálását a Kari Akkreditációs Bizottság végzi.
Ad 10. § (2) K. (1) A kar dékánja jogosult a kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre hallgatókat felvenni.
Ad 10. § (3)-(4) K. (1) Abban az esetben, ha az átvett hallgató olyan intézményből jön kreditrendszerű képzést folytató szakunkra, amelyben nem kreditrendszerű oktatás folyt, illetve évkihagyás után folytatja tanulmányait, ha a Kreditátviteli Bizottság a korábban teljesített tantárgyat és eredményét elismeri, a fogadó szakunk tantervében meghatározott kreditpontot kapja. (2) Az átvétel előzetes, illetve a megkezdett tanulmányokkal párhuzamosan teljesítendő feltételeiről az átjelentkező hallgató eddigi tanulmányait és az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a K. Bizottság dönt. 2
(3) Az átvételről való döntés keretében határozni kell a következőkről: a) A Szabályzat 18 § (1) bekezdésben foglalt . feltételek teljesülése, megléte. Különösen méltánylandó körülmények, okok. b) A hallgató melyik évfolyamra, melyik szakra, tagozatra, képzési át.
formára vehető
c) Az átvétel előtti előzetes követelmények teljesítése: meghatározandók az előírt elméleti és gyakorlati foglalkozások, ezek teljesítésük feltételei az ezekről történő számonkérés módjai, határideje, a tanulmányok megkezdése a karon, hozott kreditértékek elismerése. d) Megkezdett tanulmányokkal párhuzamosan teljesítendő feltételek. Ennek keretében meg kell állapítani a teljesítendő elméleti és gyakorlati feladatokat és az ezt igazoló számonkérési módokat, határidőket is, a követelmények teljesítését igazoló kreditértéket. e) A (4) bekezdés szerinti kreditpontok meghatározása. (4) A 3. bekezdésben meghatározott eljárás alapján kell elkészíteni az átvételi határozatot. Ebben fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy a 3. bekezdés d) pontja alapján meghatározott feltételek teljesítéséig hallgatói jogviszonya a karon csak ideiglenes. Tájékoztatni kell a hallgatót, hogy amennyiben az előírt feltételeket az előírt határidőre nem teljesíti, csak nagyon indokolt esetben kaphat határidő hosszabbítást, s csak a megkezdett tanulmányait követő 45 napon belül. Tájékoztatni kell a hallgatót a határozattal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségéről. (Szabályzat 5. §) (5) A 3. bekezdés d) pontjában említett vizsgákat a félév átlagába nem lehet beszámítani. (6) A kar egyik szakáról a másikra az a hallgató vehető át, aki legalább egy érvényes félévvel rendelkezik. Ettől eltérni csak különleges méltánylandó indokok alapján lehet (pl. olyan egészségkárosodás, mely a szakon folytatandó tanulmányokat lehetetlenné teszi). (7) Műveltségi terület változtatására a hallgató kérelmére - indokolt esetben - a műveltség területi képzés indulását követő I. félév elejéig, idegen-nyelvi műveltségi terület változtatására a II. félév végéig van lehetőség. Szakirány változtatás esetén is az előzőeket kell alkalmazni. Változtatáshoz az engedélyt a TB adja az elbocsátó és fogadó tanszék vezetőjének véleményét meghallgatva. Különleges méltánylást igénylő esetben műveltségi terület változtatására e határidőkön túl a TB javaslatára a dékán adhat engedélyt.
3
(8) Ha a hallgató tanító szakra kéri átvételét, ez csak akkor engedélyezhető, ha érvényes alkalmassági vizsgával is rendelkezik, vagy a határozat meghozatala előtt eredményes alkalmassági vizsgát tesz. (9) Karon belüli szakváltoztatást a bizottság engedélyezhet. A döntés meghozatala előtt a bizottságnak ki kell kérnie a szakfelelősök véleményét. (10) A hallgató kérelmére tanulmányai során egy alkalommal tagozatváltoztatás engedélyezhető. Levelező tagozatról nappali tagozatra - ugyanolyan finanszírozási módra - az a hallgató vehető át, aki legalább egy érvényes lezárt félévvel rendelkezik, és tanulmányi átlaga meghaladja a 4,5-et, és vállalja a teljes idejű képzésre vonatkozó szabályokat. Tagozatváltoztatást a TB engedélyezhet. Államilag finanszírozott képzésre a hallgató csak akkor vehető át, ha a korábbi statisztikai adatokhoz képest üresedés van. (11) Szakváltoztatás és tagozatváltoztatás esetén is a l – 4. bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (12) A KB az 1-4. pontok alapján 8 napon belül határozatot készít, melyet a TB rendelkezésére bocsát. A TB a döntését ezt követően 8 napon belül meghozza, és erről értesíti az átlépőt. (13) Újabb szak felvétele második vagy további alapképzésben rendes (új) felvételi eljárás keretében történhet. Második műveltségi terület vagy második szakirány felvételére - a Tanulmányi Bizottság engedélyével - csak költségtérítéses képzésben van lehetőség.
Ad 10. § (5) K. (1) A hallgatónak a regisztrációs héten, illetve a szorgalmi időszak első hetének végéig, vagy az átvételi határozat kézhezvételétől számított egy héten belül személyesen kell beiratkozni/bejelentkezni.
Ad 10. § (6)-(14) K. (1) A bejelentést a szorgalmi időszak megkezdése előtt írásban kell megtenni a Tanulmányi Osztály évfolyam-előadójánál vagy adminisztrátoránál. (2) Az összefüggő két féléves szüneteltetés írásbeli bejelentésre csak egy alkalommal adható. (3) Rendkívüli méltánylást indokoló esetben a tanulmányi dékán helyettes engedélyezheti az első félévre is a tanulmányok szüneteltetését. 4
Ad 14. § (1)-(3) K.
(1) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét intézményben/karon, minden szakon külön leckekönyve van.
felsőoktatási
(2) a) Ha a nappali tagozatos hallgatónk karunkon kívánja második diplomáját megszerezni párhuzamos képzés keretében, azt akkor teheti nappali tagozaton, amennyiben órarendileg biztosított, hogy az óralátogatási követelményeket teljesíteni tudja. Szakfelelősi és dékán-helyettesi engedéllyel félévente 3 tantárgyat/kurzust levelező tagozati csoportokkal együtt is teljesíthet (óralátogatás és vizsga). b) A nappali tagozatos hallgatók második szakot levelező tagozaton is végezhetnek. Félévenként, ha az órarend azt megengedi, maximum 3 tantárgyat nappali tagozaton is teljesíthetnek. Ezt a félév elején engedélyeztetni kell a szakfelelőssel és a dékán-helyettessel. (3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató kérheti a másik egyetemen, főiskolán eredményesen lezárt stúdiumainak beszámítását, illetve azok alapján a vizsgakötelezettségek alóli felmentését. Ilyen esetekben a tárgyak egyenértékűségéről, illetve elfogadhatóságáról a tantárgyfelelősök véleménye alapján a KB dönt. (4) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak ugyanúgy teljesítenie kell minden követelményt, továbbá ugyanúgy vonatkoznak rá a hallgatókra vonatkozó rendelkezések, mint az első alapképzésben részt vevő hallgatókra. Ad 15. § (1)-(6) K. (1) A hallgató a (4) bekezdésben említett tantárgyak mellett más felsőoktatási intézmény valamely tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát tehet, feltéve, ha ezt a fogadó intézmény engedélyezi. Az ilyen - áthallgatás alapján tett - vizsga a hallgató átlageredményébe nem számít be, hacsak az illetékes tanszék ezt választható tárgyként el nem ismeri. (2) A hallgató a tantervben előírt és kötelezően választható tantárgy helyett más felsőoktatási intézmény azonos jellegű tantárgyát is felveheti mindkét illetékes tanulmányi bizottság engedélyével, és abból vizsgát tehet. Az ilyen vizsgát úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató saját intézményében tette volna. (3) Ha a hallgató a karon más szak tantárgyaiból tesz vizsgát áthallgatás keretében, az a hallgató átlageredményébe nem számít be, hacsak valamelyik tanszék választható tárgyként el nem ismeri.
5
(4) Amennyiben más felsőoktatási intézmény hallgatója a karon oktatott valamely tantárgyat vagy tantárgyakat leckekönyvébe is fel akarja venni, és vizsgázni is akar, az illetékes tanszékvezető írásbeli javaslatára a TB engedélyével teheti meg.
Ad 16. § (1) K. (1) A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ez esetben a tanszékek javaslatára a TB és a KB tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról. Ad 20. § (1)-(13) K. (1) A NEPTUN-rendszerben és a leckekönyvben felvett tantárgyaknak/kurzusoknak mindenben meg kell egyezni. A leckekönyvi tantárgyfelvételt a Tanulmányi Osztály etikett beragasztással végzi. (2) A tantárgyfelvétel (kreditfelvétel) szabályozása Az adott félévben a hallgató felelőssége a tantárgyak és kreditek határidőre történő felvétele a mintatanterv alapján. Az ösztöndíjszámításhoz szükséges tanulmányi átlag számításához maximum 36 kredit vehető figyelembe, mely megfelel a felsőoktatási törvényben előírt, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditmennyiség 20 %-kal növelt értékének félévekre osztott átlagának. A tanulmányi átlag számításánál figyelembe kell venni valamennyi, a képzési és kimeneti követelményekben előírt egy szakirány vagy műveltségi terület egy félévben teljesített A és B tárgyát. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditmennyiség szabadon választható mértékét a szak mintatantervében szereplő tantárgyválasztékból kell teljesíteni. A leckekönyv leadásakor jelezni kell azokat a szabadon választott tantárgyakat, melyeket be kíván számíttatni az ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló összesen 36 kreditbe (figyelembe véve e szabályzat 33. § K (1) bekezdésében foglaltakat). A tantárgyfelvétel lezárása után módosításra nincs lehetőség. Ad 23. § (1)-(11) K.
(1) Felmentést kaphat a hallgató egyes tantárgyak tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól az áthallgatás, illetőleg külföldi részképzés keretében folytatott tanulmányai és elismert vizsgái alapján is. 6
(2) A felmentés feltétele, hogy a teljesített tantárgy programja feleljen meg a teljesítendő tantárgyi programnak, illetve azzal legyen egyenértékű. A kérelmekről és a beszámítható kreditértékről a tantárgyfelelős véleményét meghallgatva a TB és a KB elnökei döntenek.
Ad 25. § (1)-(6) K. (1) Az egyéni tanulmányi rendet legkorábban a 4. félév lezárása után a TB engedélyezheti, a tanulmányi idő alatt összesen 2 félévben. (2) Az egyéni tanulmányi rend olyan hallgatónak engedélyezhető, aki: a) valamely szakterületen teljesítménnyel rendelkezik;
kiemelkedő,
bizonyított
elméleti-gyakorlati
b) kiemelkedő országos, illetve nemzetközi szintű sportoló; c) félévet meg nem haladó külföldi részképzési meghívást, illetve ösztöndíjat kapott; d) országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő; e) külön méltánylást igényel szociális, illetve egészségügyi indokok alapján; f) párhuzamos képzés keretében is tanulmányokat folytat; g) tanulmányainak megfelelő munkahelyhez jut a képzés utolsó tanévében. (3) Egyéni tanulmányi rend a 2. bekezdés a-g) pontjaiban foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha a hallgató korábbi tanulmányai során bizonyította, hogy a követelményeket egyéni felkészülés alapján is képes teljesíteni. (4) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben részesülhet. Az egyéni és csoportos gyakorlatokon való részvétel alól azonban felmentés nem engedélyezhető. Az egyéni tanulmányi rend nem jelentheti a tantervben meghatározott képzési idő megrövidülését. (5) A kari hallgatói önkormányzat elnöke – kérésére – megbízatásának időtartamára egyéni tanrendben részesül. (6) Az egyéni tanulmányi rend alapján tanuló hallgatók számára az egyes tantárgyakból adódó tanulmányi kötelezettségek teljesítésének módját és idejét a tantárgyfelelősök (oktatók) határozzák meg. A hallgató a félév elején köteles erről az oktatótól tájékoztatást kérni. (7) Az egyéni tanulmányi rend alapján történő felkészülést a tanszékek (oktatók) konzultációkkal segítik. 7
(8) Az egyéni tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is le kell tennie az összes kötelezően előírt vizsgát, teljesíteni kell a kötelező gyakorlatokat, továbbá szakdolgozatot kell készíteni és záróvizsgát kell tenni. (9) A dékán mérlegelése alapján az egyéni tanulmányi rendre vonatkozó engedély visszavonható.
Ad 27. § (1)-(2) K (1) Karunkon az előadások látogatása kötelező. Igazolt hiányzásnak csak a mintatantervben szereplő szakmai gyakorlatok, illetve nemzetközi csereprogramokban való részvétel miatti hiányzás, valamint az engedélyezett kedvezményes (egyéni) tanulmányi rend szerint tanulók hiányzásai minősülnek. (2) A gyakorlati foglalkozásokon való részvételre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az egyéb hiányzások pótlásának lehetőségeit és körülményeit, teljesítésének módját – hallgatói kérésre – a tárgy oktatója határozza meg. (3) Gyakorlati és szemináriumi foglalkozások a) A gyakorlati, szemináriumi foglalkozások látogatása kötelező. Ezekről csak a mintatanterv szerinti kötelező hospitálások és tanítási gyakorlatok miatt lehet hiányozni. Egyéb elháríthatatlan ok (pl. betegség) miatti hiányzás esetén - írásbeli kérelemre a tanszékvezető dönt a tantárgy oktatóját meghallgatva arról, hogy a gyakorlati jegy megszerezhető-e és milyen feltételek teljesítésével. b) A szakmai, gyakorlati képzés foglalkozásairól történő távolmaradás általában nem pótolható, ám ha: a hallgató legfeljebb 2 alkalommal indokoltan marad távol, a pótlást az illetékes szakvezető engedélyezheti, feltételeit meghatározhatja, de a pótlás csak az adott félévben lehetséges; ha a hallgató rendkívüli esetben (betegség stb.) a gyakorlati képzésről kettőnél több alkalommal hiányzik, az illetékes dékán-helyettes dönt arról a szakvezető tanító/tanár véleményét kikérve, hogy a pótlás lehetséges-e vagy sem; összefüggő tanítási, ill. terepgyakorlat (tábor) az adott félévben nem pótolható, ilyen esetekben az aláírást meg kell tagadni; amennyiben ez az előkövetelményi rendszert érinti, az abban foglaltakat érvényesíteni kell. -
(4) Ha a hallgató egyéni tanulmányi rend alapján folytatja tanulmányait, és az óralátogatások alól teljes vagy részleges felmentést kapott, a követelményeket a
8
tanszékek (tantárgyfelelősök) által meghatározott módon kell teljesítenie. Szakmai gyakorlati képzés teljesítése alól az egyéni tanulmányi rend nem mentesít. (5) A tantárgyfelelősök határozzák meg a párhuzamos képzésben vagy áthallgatásban részvevők részére a követelmények teljesítésének módját. A végrehajtásért a tantárgy oktatója a felelős. (6) A hallgató - indokolt esetben - előzetes engedélyt kérhet a kötelező foglalkozásokról való távolmaradásra: egy tanítási óráról az órát tartó oktatótól, több tanítási napról (6 napot meg nem haladóan) a tanulmányi dékán-helyettestől. (7) A gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak végéig kell megszerezni és a NEPTUN-ba, valamint a leckekönyvbe bevezetni. A szakmai gyakorlati képzés foglalkozásairól történő távolmaradás általában nem pótolható, ám ha (8) A hallgató legfeljebb két alkalommal marad távol, a pótlást az illetékes szakvezető/gyakorlatvezető engedélyezi és meghatározza a pótlás feltételeit; a pótlás csak az adott félévben lehetséges. (9) Ha a hallgató elháríthatatlan ok miatt kettőnél több alkalommal hiányzik a szakmai gyakorlati képzésről, akkor a tanulmányi dékán helyettes dönt arról - a szakvezető/gyakorlatvezető véleményének kikérésével, - hogy a pótlás lehetséges-e vagy nem. (10) Összefüggő tanítási gyakorlat/tábor az adott félévben nem pótolható, ilyen esetben az aláírást meg kell tagadni; amennyiben ez az előkövetelményi rendszert érinti, az abban foglaltakat érvényesíteni kell. (11) Szakmai gyakorlati képzésen az a hallgató vehet részt, aki a gyakorlat céljának, tartalmának sikeres teljesítéséhez szükséges tantárgy-pedagógiai, illetve tantárgyi előkövetelményt teljesítette. (12) Tanító szakon a 8. féléves összefüggő szakmai gyakorlatra csak az a hallgató mehet, aki a mintatantervben előírt valamennyi tantárgy-pedagógiát és szakmai gyakorlatot teljesítette, a szükséges krediteket megszerezte. A komplex gyakorlat pótlása az adott félévben nem lehetséges. (13) Tanító szakon a záróvizsga részét képező zárótanítást a hallgató akkor tarthatja meg, ha valamennyi tantárgy- pedagógiai vizsgáját és a gyakorlati képzéseket eredményesen teljesítette.
Ad 30. § (1)-(2)
9
K. (1) Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal számonkérendő tantárgyakból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktatók a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján jeles és jó érdemjegyet ajánlhat meg. (2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) nyilvánosan kell bejelenteni
Ad 31. § (1)-(2) K. (1) A szorgalmi időszak végén a tantárgy/kurzus tanulmányi követelményeinek teljesítését az oktató a leckekönyv aláírásával (aláírás, dátum) igazolja. (2) Ha a hallgató nem teljesíti a tantárgyi programban az aláíráshoz szükséges követelményeket, az oktató az aláírást megtagadhatja. Ez esetben az aláírás pótlására az elvégzendő feladat megjelölésével új időpontot ad, amennyiben az aláírás megtagadásának nem a hiányzás az oka. Az aláírás pótlását lehetőleg a szorgalmi időszakban kell biztosítani. (3) Ha az oktató a pótlásra nem adott engedélyt, a hallgató kérelmére (amelyet a Tanulmányi osztályra kell benyújtani) a pótlást a dékán helyettes engedélyezheti különösen indokolt esetben. (4) Az aláírás megtagadása miatt az oktató/dékán helyettes által engedélyezett pótlás elmulasztása esetén az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (5) Az aláírás végleges megtagadása esetén a hallgató féléve a tantárgyból/kurzusból érvénytelen, nem vizsgázhat, a letett elővizsga-eredményeket törölni kell.
Ad 32. § (1)-(5) K.
(1) A vizsgaidőszak időtartamát a tanév időbeosztásában tanévenként a dékán határozza meg. Levelező tagozaton a tandíj, illetve költségtérítés befizetése, valamint az adott tantárgyból befejezett konzultációk esetén a csoport utolsó konzultációs napja után kezdődik a vizsgaidőszak. Az érdemjegyet csak az oktató írhatja be legkésőbb a vizsgaidőszak végéig. Nappali tagozaton vizsgát az tehet, aki a tandíjat és költségtérítést befizette, az adott tantárgyból/kurzusból az aláírást megszerezte. Elháríthatatlan elérhetetlenség esetén az oktató által megállapított érdemjegyet a tanszékvezető vagy dékán helyettes beírhatja. 10
(2) A vizsganapokat az oktatók és a hallgatók együttesen állapítják meg. Ha az oktató által javasolt és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges eltérés van, a hallgatók jogorvoslatért a tanszékvezetőhöz fordulhatnak. (3) A vizsgarend betartásáért, valamint a kijelölt vizsganapokra vizsgáztató biztosításáért a tanszékvezető felelős. (4) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le, és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban javíthassa. (5) A Tanulmányi Osztály – az önálló oktatási szervezeti egységek vezetőitől kapott adatszolgáltatást követően – a vizsgaidőszak kezdetéig elkészíti és nyilvánosságra hozza a kar oktatóinak összesített vizsgarendjét (vizsganapok). (6) A megállapított időpontban a hallgató köteles a vizsgán leckekönyvével megjelenni. Vizsgahalasztás vizsgaidőszakon belüli engedélyezésére a vizsgáztató jogosult, ha azt a hallgató a vizsga megkezdése előtt kéri. (7) A hallgató nem várt akadályoztatása esetén a vizsgáról történő távolmaradását igazolni köteles. Igazolásként orvosi igazolás, vagy közlekedési akadály esetén a közlekedést bonyolító vállalat hivatalos igazolása fogadható el. Ez esetben a hallgatóval egyeztetve számára új vizsgaidőpontot kell meghatározni. Amennyiben a hallgató igazolási kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás elégtelen érdemjegy bejegyzését vonja maga után. Kreditrendszerű képzésben vizsgaidőpontot módosítani a vizsganapot megelőzően legalább 24 órával lehet olyan vizsganapra, melyen üres vizsgahely van. (8) Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni a dékán-helyettes engedélye alapján a vizsgáztató tanárral egyeztetett időpontban a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban is tehet vizsgát (elővizsga), ha a vizsgára bocsátás feltételeinek megfelel. Az elővizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. (9) A szóbeli vizsga eredményét az oktató a vizsga napján köteles a leckekönyvbe beírni. Amelyik hallgató leckekönyv nélkül jelenik meg, nem vizsgáztatható. (10) A kiemelkedő felkészültségű hallgató - az oktatóval történő előzetes egyeztetés után - a szorgalmi időszakban is tehet vizsgákat a tanszékvezető engedélye alapján, a követelmények teljesítése esetén. Félévenként, csoportonként általában 1 elővizsga engedélyezhető a szorgalmi időszak utolsó hetében. (11) A sikeres elővizsgát követően a hallgatót a további óralátogatás alól fel kell menteni. 11
(12) A hallgató az elővizsga, illetve az arra való felkészülés miatt egyéb tanulmányi kötelezettsége alól nem mentesül. Más tantárgyak órarend szerinti idejére vizsgaidőpont nem írható ki. (13) Vizsgaidőszakon túli időpontokra rendkívül indokolt esetben legfeljebb a következő félév második tanítási hetének végéig a dékán helyettes engedélyezhet vizsgahalasztást. Az így pótolt vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. (14) Gyakorlati jegy általában nem szerezhető meg a félév szorgalmi idejének vége előtt. Indokolt esetben azonban a tanszékvezető erre külön engedélyt adhat. Gyakorlati jegy a tantárgyból félévenként egyszer javítható. (15) A NEPTUN-ba és a leckekönyvbe kizárólag oktató írhat be érdemjegyet.
Ad 33. § (1)-(8) K. (1) A vizsgán való jelenlét szándékát előzetesen az oktatónak/vizsgaelnöknek be kell jelenteni. A nyilvánosság - indokolt estben - a vizsgáztató döntése vagy a vizsgázó kérésére korlátozható vagy kizárható. Bármely vizsgán joga van jelen lenni a rektornak, a rektor helyetteseknek, a dékánnak, dékán helyettesnek, szakfelelősöknek, tanszékvezetőknek. (2) Szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlat elnökét az illetékes tanszék vezetője bízza meg, lehetőleg a tanszék tanárai és docensei közül. Különleges esetekben adjunktusok is megbízhatók szigorlati elnöki feladattal. A szigorlati tétel(eke)t a hallgatók húzzák. (3) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, - az első javító vizsgát - a hallgató írásbeli kérelmére - más oktató vagy bizottság előtt teheti le, - a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni. (4) A (3) bekezdésben foglalt hallgatói joggyakorlás feltételeit a tanszékvezető, másodfokon a dékán-helyettes biztosítja. (5) A vizsga eredményét a leckekönyvbe a vizsgáztató írja be, annak hitelességét aláírással és dátummal igazolja. Írásbeli vizsga esetén az eredményt a vizsganapot követő 3. napon közzé kell tenni és a leckekönyvbe be kell írni. Kreditrendszerű képzésben az oktató legkésőbb a vizsgaidőszak végéig köteles a vizsgajegyet a gépi nyilvántartásba is bevezetni. (6) A vizsgáztató a vizsga eredményét a vizsgalapra is rávezeti, azt aláírásával, dátummal ellátva a vizsgát követő napon, írásbeli vizsga esetén a vizsgát követő 4. 12
napig a tanszék adminisztrátorának átadja. A tanszék köteles a vizsgalapok megőrzésére. A szorgalmi időszak végéig megszerezhető vizsgajegyek nyilvántartása is a fentiek szerint történik. Ilyen esetekben a vizsgalapot a szorgalmi időszak végéig kell a tanszéki adminisztrátorhoz eljuttatni, illetve megküldeni. (7) A hallgatói vizsgaeredmények (gyakorlati jegyek, vizsgák) dokumentálása a NEPTUN-ba, a leckekönyvbe és a vizsgalapra az oktató feladata. E három dokumentumban az oktató aláírásának és a dátumnak egyezni kell. (8) A leckekönyv okirat. Hibás bejegyzés esetén javításra csak a vizsgáztató oktató jogosult. (9) A hallgató a leckekönyvbe a követelmények teljesítésére vonatkozó beírást, javítást vagy törlést nem végezhet. Ilyen esetekben ellene fegyelmi eljárást kell indítani.
Ad 34. § (4)-(6) K. (1) A hallgatóknak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott minimális kreditmennyiségbe tartozó szabadon választható tárgyakat csak a szak mintatantervében közölt tantárgyajánlatból lehet választania kreditakkumuláció számításához. Ad 35. § (1)-(5) K. (1) A számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot vagy a "nem felelt meg" minősítést a hallgató leckekönyvébe bevezetni. A sikertelen vizsgát egy tantárgyból a félévben kétszer lehet javítani (javító és megismételt javító vizsga). (2) Az elégtelen gyakorlati jegy - a tanszékvezető által meghatározott módon tantárgyanként a vizsgaidőszak végéig egy alkalommal javítható. A gyakorlati jegy javítása javítóvizsgának számít. (3) Ha a hallgató az első négy félévben 10 elégtelen osztályzatot kapott, több vizsgát nem tehet. A hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (4) A tanítási gyakorlatból kapott elégtelen, illetve a hiányzó aláírás pótlására a sikertelen vizsga pótlására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni (lásd még:.15 §.K. (1) bekezdés). (5) Ha a hallgató a szabadon választható tárgyból nem kapott aláírást, vagy munkájának értékelése elégtelen, leckekönyvéből azt a tárgyat törölni kell. 13
(6) Elégtelen zárótanítást egy alkalommal lehet javítani a dékán helyettes által megadott módon és időpontban
Ad 36. § (1)-(3) K. (1) Az újabb vizsgára a vizsgaidőszakban az érdekelt oktatónál, szigorlat esetén a tanszék vezetőjénél kell jelentkezni.. Az ilyen vizsga érdemjegyét a leckekönyv Megjegyzések rovatába "sikeres vizsga javítása" (svjav) megjelöléssel kell beírni. (2) Ha a hallgató az újabb vizsga letételére kitűzött napon nem jelenik meg, a korábban tett vizsgájának érdemjegye véglegessé válik. (3) A már lezárt félév tantárgyaiból újabb vizsgát tenni nem lehet.
Ad 37. § (1)-(11) K. (1) Az átvételi eljárásban elismert, illetve az adott félévben teljesítendő különbözeti vizsgajegyek a félév tanulmányi átlagába nem számíthatók be.
Ad 38. § K. (1) Azokat a tárgyakat, amelyeket a leckekönyv lezárásáig abba, valamint a NEPTUN-ba nem regisztráltak, törölni kell. Érvényes vizsgajegy (vizsgalap) alapján ezek a következő félévben felvehetők, óralátogatási és vizsgakövetelmények alóli mentesítéssel.
Ad 41. § (4) K.
(1) Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki
szakdolgozatát beadta, és azt az illetékes tanszék befogadta, az opponensi bírálat védésre alkalmasnak minősítette, b) a karral szemben anyagi tartozása nincs. a)
Ad 41. § (5) K. (1) Tanító szakon a 8. félévben zárótanítást kell vezetni.
14
Ad 41. § (6) K. (1) Amennyiben a hallgató a záróvizsgán elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni, kérésére a záróvizsga időszakot követő szeptemberben záróvizsgát kell szervezni.
Ad 43. § (1) K (1) A szakdolgozat elkészítésének formai követelményeit kari útmutató szabályozza, melyet valamennyi szakdolgozó hallgató megkap.
Ad 43. § (1) K. (1) A hallgató a kar tanszékei által ajánlott vagy - esetenként - a saját maga által választott és a tanszéken jóváhagyott témát dolgozza fel, tanszékvezetői és szakfelelősi egyetértéssel. A szakdolgozat témájának illeszkednie kell az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési célokhoz. (2) A szakdolgozati témajavaslatokat a) hat és nyolc féléves képzések esetén október 20-áig, b) hét féléves képzésben március 20-áig kell közzétenni. (3) Szakdolgozati témát az a) pont szerinti képzésben részt vevőknek december 1-jéig, a b) pont szerinti hallgatóknak április 30-áig kell választani. Az erre a célra használt jelentkezési lapot a témavezető tanárral és tanszékvezetővel, valamint a szakfelelőssel kell aláíratni. A választást a tanszék és a Tanulmányi Osztály tartja nyilván. (4) A szakdolgozati témát a tanulmányi dékán-helyettes engedélyével egyszer lehet módosítani úgy, hogy a kidolgozásra két teljes félév maradjon. Ezt követően a témaváltoztatására csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor. Ha a szakdolgozat címe nem egyezik meg a témakijelöléssel, vagy módosítandó, akkor a 3. pont szerint kell a pontosítást igazoltatni. (5) A szakdolgozat készítését felkért vagy kijelölt konzulens tanár segíti. (6) A szakdolgozat elkészítése során mutatott hallgatói munkáról a konzulens írásban vagy szóban tájékoztatást ad az opponensnek, aki azt bírálatában felhasználhatja. (7) A hallgatók a szakdolgozat1 példányát bekötve, valamint egy példányban CD-n nyújtják be a tanszékre az utolsó félév április 15-éig, illetve november 15-éig. A szakdolgozat elfogadásának feltétele a konzulens állásfoglalása arról, hogy a dolgozat opponensi bírálatra bocsátható. 15
(8) A beadott szakdolgozatról az opponens szöveges értékelést készít, és minősítési javaslatot tesz. A szöveges értékelés a záróvizsga jegyzőkönyv melléklete. Az értékelésben többek között ki kell térni arra, hogy a hallgató képes-e a szakirodalmi források önálló értékelésére vagy bizonyos fokú önálló kutatásra, tudja-e önállóan is alkalmazni a tanulmányi idő alatt elsajátított szakmai ismereteket, tisztában vane a tudományos értekezés készítésének követelményeivel. Az opponens két kérdést fogalmaz meg, amelyekre a jelölt a védés során válaszol. (9) A szakdolgozatot az illetékes tanszékvezető javaslata alapján a dékán által kijelölt oktató vagy külső szakértő véleményezi. Ha a szakdolgozat értékelésében véleménye megegyezik a konzulens tanáréval, a záróvizsga jegyzőkönyvben ezt a tényt, ha eltér attól, azt rögzíteni kell. Az írásban kialakított opponensi véleményt és kérdéseket (a javasolt érdemjegy nélkül) a hallgatóval legalább egy héttel a védés előtt ismertetni kell. (10) A hallgató záróvizsga bizottság előtt védi meg szakdolgozatát. (11) A szakdolgozat védése két részből áll: a) a jelölt rövid előadásban mutatja be dolgozatát; b) a jelölt válaszol az opponens szöveges értékelésében megfogalmazott, valamint a bizottság tagjainak szóban feltett kérdéseire. (12) Ha a konzulens és opponens egyértelműen elégtelenre értékelték a szakdolgozatot, akkor új témát kell választani. A sikertelen és az új záróvizsga (védés) között legalább három hónap különbségnek kell lennie.
Ad 44. § (1)-(4) K. (1) Záróvizsgán a záróvizsgázó az alábbi osztályzatokat kapja: a) tanító szakon: - a zárótanítás érdemjegye, - aszakdolgozat és védésének összevont érdemjegye, - szóbeli záróvizsga (általános tanítói és műveltségterületi feleletei értékelésének összevont) érdemjegye; b) Informatikus könyvtáros, művelődésszervező, szociálpedagógus és szociális munka egyszakos képzésen: szakdolgozat és védésének összevont érdemjegye, szóbeli szakos feleletének érdemjegye, c) andragógia szakon: 16
- a szakdolgozat és védésének összevont érdemjegye - szóbeli záróvizsga (általános andragógiai és a szakirányi felelet értékelésének összevont) érdemjegye d) kétszakos képzésen (informatikus könyvtáros-művelődésszervező): - szakdolgozat és védésének összevont érdemjegye, - szakonkénti szóbeli záróvizsga érdemjegyei külön-külön. (2) A záróvizsga érdemjegyben kifejezett eredményét az (1) pontban foglalt részjegyek átlagának egész jegyre kerekítésével a bizottság állapítja meg. (3) Annak a hallgatónak, aki két szakon folytatja tanulmányait, vagy második szakot, műveltségi területet, szakirányt vesz fel, a záróvizsgán (vizsgákon) külön-külön mindkét szak, műveltségi terület képesítési követelményében megfogalmazottaknak eleget kell tennie, kivéve a két szakdolgozat írását, ha a téma mindkét szakon elfogadható.
Elfogadta a Kari tanács 27/2010-2011. (II. 22.) KT sz. határozatával 2011. február 22én.
Dr. Barkó Endre
dr. Baran Alexandra
dékán
kari titkár
17
