3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. c) A következő elméleti jellegű tárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, társadalomismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan ellenőrzésénél: a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, a tanulók munkájáról egy-egy témakörben, szóban és írásban is ellenőrzés történik, az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. d) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet kormájában. e) Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül kell szóban feletetni.. f) A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló kötelességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. g) A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból 14.évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írás Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 10 egymást követő munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet.
A feladatlapokon fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát, a számonkérés időpontját. A tanulók csak az említett lapokon dolgozhatnak, a feladatlapon kék színű tollal írhatnak. A rajzokat, ábrákat ceruzával lehet elkészíteni. A javításhoz javítókulcsot kell készíteni. Az írásbeli beszámoltatás formái: témazáró dolgozatok, írásbeli tesztek, fogalmazások, nyelvi fordítások, feladatlapok. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: napi kettőnél több dolgozatot ugyanabban az osztályban ne írjanak a tanulók, felmentést kaphat az írásbeli munka alól indokolt esetben a tanuló (hosszas hiányzás, előző napon előre nem látott ok miatt nem tudott készülni, rosszullét, stb.), írásbeli kötelezettségét a következő órán pótolni kell, felmentést kaphat az írásbeli alól a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján házi feladat hiánya miatt egyes nem adható. Az írásbeli dolgozatok javításának formai követelményei: – A pedagógus az írásbeli dolgozatokat piros színű tollal javítja. A dolgozatra rá kell vezetni a javítás időpontját, feladatonkénti vagy feladatelemenkénti és az összesített pontszámokat, a kijavított dolgozatokat a pedagógus aláírásával látja el. Szóbeli beszámoltatás rendje
A tanulókkal előzetese tudatni kell, hogy mit fogunk szóban számon kérni. A szóbeli számonkérés is a tantervi követelményeken alapul. Lehetőség szerint biztosítsunk felkészülési időt. A szóbeli felet ne legyen meglepetésszerű. Összefüggő felet közben, ha a tanuló elakad, vagy súlyosan téved, akkor segítséget kaphat. Feleltetéskor a tanárnak meg kell figyelni, hogy mit-, és mennyit tud a tanuló, mennyire képes ismereteit saját szavaival elmondani, önállóan felhasználni, alkalmazni. Szóbeli beszámoltatás formái: Önálló, összefüggő felet: tanuló tudását önállóan, folyamatosan és összefüggően fejti Kérdés – felelet.
Feladatmegoldás. Gyakorlati beszámoltatás rendje A gyakorlati beszámoltatás formája a bemutatás Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika és életvitel tantárgyak helyi tantervében. A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az előbbiektől eltérően az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározásának elvei a) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. b) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamig a tanuló félévi osztályzatait az első félévben szerzett, a tanév végi osztályzatait az egész tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló tanév közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. c) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. d) A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Ezeket a bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleges elmaradt érdemjegyeket pótolja. e) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítésének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0 – 38 % elégtelen (1) 39-59 % elégséges (2) 60-79 % közepes (3) 80-90 % jó (4) 91-100 jeles (5) f) A sajátos nevelési igényű (nagyothalló) /SNI-s/ tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló SNI-s státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát. Ezen tanulók esetében a gyógypedagógus javaslata alapján mód van: A tanuló lassúbb haladására.
Az általános fejlesztési követelmények hosszabb idősávra és differenciált követelményszintre bontására. A szakértői vélemény alapján egyes tantárgyak, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés alól. Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani felzárkóztatásukat. A fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, ismétlés, rendszerezés kiemelt alkalmazásának. Egyénre szabott, az önmagához mért fejlődés értékelésére. Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazunk. Az integrált nevelésben résztvevő tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatba az alábbi záradék kerül: Integrált nevelésben, oktatásban részesült. g) Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának elvei: A házi feladatok igazodjanak a tanulók életkorához és egyéni adottságaihoz, képességeihez és érdeklődéséhez, tehát legyen lehetőség szerint differenciált. A házi feladatok illeszkedjenek a tanítási-tanulási folyamatba. A házi feladatok kijelölésénél a pedagógus vegye figyelembe az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét. A házi feladat segítse elő a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejlődését. A házi feladat feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak. A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók egyenletes terhelését. A házi feladatok jellegük alapján:
írásbeli, szóbeli, kutató, gyűjtőmunkára irányuló, gyakorlati feladatok lehetnek.
Korlátok:
házi feladat időbeli teljesítése az alsós tanulónak 1-1,5 óránál, a felsős tanulónak 2-2,5 óránál ne legyen több, hétvégén és tanítási szünetben mérsékelt mennyiségű feladatot kapjanak a tanulók, elsősorban alkotó, illetve gyűjtőmunkát, délutáni rendezvény esetén eltekinthetünk a házi feladattól, verstanulásra hosszabb időt biztosítsunk.
