A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER

13

A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER 1. B evezetés Svédország m ár régen azon országok közé tartozik, am elyekben a halandóság m inden korcsoportban a legalacsonyabb a világon. Ez a nagyon m agas átlagos élettartam ban is tükröződik, szem betűnő különbséget m u tat azonban a férfiak és a nők esetében. Míg a nők a halandóság jelenlegi fokán átlagosan 79 évig élnek, a férfiak m aga sabb halandósági m utatói 6 évvel korábbra, vagyis 73 évnél időzítik az átlagos élettartam ot. A halandósági adatok tanúsága szerint az arányszám ok különö sen kedvezőek a legfiatalabbak esetében: Svédország csecsem őhalan dósága m ár régóta nagyon alacsony. H elyét még Norvégiával és D ániával szem ben is m egállja. Ez a kedvező helyzet tapasztalható a gyerm ekévek idején is, a tizenéves fiatalok és a negyvenesek köré ben m érhető halandóság azonban több nyugati országban kedvezőbb a svédországinál, például N orvégiában, H ollandiában és Angliában. Az időskorúak halandóságának összehasonlítása során szám íthatunk arra, hogy az életkor szerinti nyilvántartások az elhunytak és az átlagos népességszám esetében egyaránt pontosak Svédországban, mivel a szem élyi számok pontos születési adatain alapulnak. Ez igaz a szomszédos északi országokra is. E kedvező szintre azonban a jövő ben hatással lesz a bevándorló népességen belül érvényesülő, vár hatóan m agasabb halandóság, ez azonban a m agas halandóságú kor csoportokat kevésbé érinti. A svédországi növekvő halandósági esély bizonyos jelzéseit értelm ezve, különösen azokat kell gondos figye lem m el kísérni, akik — akár a m unkaerőpiaci helyzet m iatt, akár attól függetlenül — fokozott m értékben fogyasztanak alkoholt vagy kábítószert. Svédországban a férfiak halandósági m utatói az elm últ évti zedekben nem rosszabbodtak olyan erőteljesen, m int ahogyan az más nyugat-európai országokban — többek között Finnországban — továbbá az Egyesült Állam okban és Jap án b an történt. Ezt a folyam atot a töm egkom m unikációs eszközök gyakran vészesnek tü n te tik fel, ki kell azonban emelni, hogy Svédországban más or szágokénál sokkalta alacsonyabb halandósági szint alakult ki, m ely egyelőre tartósnak bizonyul.

14

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A női halandóság — számos más nyugati országhoz hasonlóan — Svédországban is folyam atosan csökken, noha a fiatalabb ko r csoportokba tartozó nők esetében a fenti trend gyengülése tapasz talható. A halandóság jelen tan u lm án y u n k b an közölt regionális elem zése h áttereképpen felvázoljuk a svédországi halandósággal kap csolatos fejlem ények teljes egészét, különösen törekedve arra, hogy a legutolsó három évtized teljes halandósága terén tapasztalható trendeket m egvilágítsuk, valam int a különböző életkorú férfiak és nők halálok szerinti halandósági sém áinak főbb jellem zőit ki m utassuk az 1970-es évekre. A k v a n tita tív szem pontból jelentősebb halálok-csoportokkal — m int a daganatos m egbetegedések, k e rin gési rendszer betegségek, külső erőszakból származó károsodások és m érgezések — m inden korcsoport esetében külön foglalkozunk. Az okokat családi állapot szerint is sorra vesszük, m ivel ez a vál tozó nagyon erős h a tá st gyakorol a halálokok alakulására. 2. Halandósági trendek a különféle korcsoportokon belül, 1951— 1980 2.1 Halandóság a legfiatalabb életkorokban A csecsem őhalandóságot (vagyis az első életévben bekövet kező halálozások arányát) gyakran sorolják az egészségügy és az életszínvonal m utatói közé. Ezt a jelzőszám ot illetően Svédország m ár régen az élen áll; kérdés, hogy lehetséges-e a csecsem őhalan dóság további csökkentése. Eddig ugyan a csökkenő tren d sem m i féle gyengülése sem volt észrevehető, ám bár a fejlem ények nem voltak teljesen azonosak a legelső életéven belüli különféle kor csoportokban. Az I. ábrán az 1976— 1980 közötti időszakot fel tüntető oszlopok azt m utatják, hogyan oszlik meg a legelső életév halandósága a különféle korcsoportok között és hogyan nevezzük az első életéven belüli szakaszokat. A fiúk és a lányok halandóságának összevetése azt m utatja, hogy a születés előtti halandóság nem ek közötti eltérései (azaz a halvaszületési gyakoriság a 0-vonal alatti oszlopok) elhanyagolha tók, míg a születést követően a fiúk halandósága szám ottevően magasabb. M egjegyzés: Ezt és a következő, a halandóság időbeni alaku lásának m egvilágítására szánt diagram ot szem ilogaritm ikus skála alapján szerkesztettük. Ez azt jelenti, hogy az időtengely lineáris skálájú, ahol az egyes időegységek egyenlő távolságra követik egy mást, ezzel szem ben a halandósági adatok logaritm ikus skálát kö vetnek. Eszerint a halandóság viszonylagos eltérései a teljes skálán egyenlőek. A halandósági adatok tizes logaritm usának m egvan az a tulajdonsága, hogy két halandósági a d a t közötti ugyanakkora a szá zalékos eltérés, am ely még a skálán található, e két halandósági adat között ugyanazt a lineáris távolságot jelenti. A helyett, hogy m inden egyes halandósági adat érték ét logaritm izálnánk, olyan sé-

A H A L A N D Ó S Á G

S V É D O R S Z Á G B A N

15

Fiúk \\ \\

\ (csecsem ő /nalandósóq

У

-Ónyo к

s

Posztn eo n atalis. h a la n d o sa g

\N \

N

\ sN

Ilii

Kesoi

n e o n a ta lis

Korai neonatális halandósa'g

/Perinatális < halandóság

Születés uta’n Születés e lő tt

t i

1

j j

H alvaszületés, vagy p ren atalis .halandóság

I

i s

m át alkalm azunk, am ely m inden é rték et logaritm ikus görbére for dít le. Az ilyen m ódon történő, a halandósági adatok tren d jein ek il lusztrálására szánt beosztáson a k ét görbe közötti távolságból le olvasható, hogy a halandósági adatok közt m ekkora a százalékos eltérés, függetlenül attól, hogy m aguk a számok nagyok vagy ki csinyek. Ha a görbék párhuzam osak, az azt jelenti, hogy a trendek egyform a gyorsasággal gyengülnek vagy erősödnek, vagyis az idő egység alatt ugyanakkora viszonylagos változáson m ennek át.

16

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A m int azt a II. ábrából leolvashatjuk, a tren d ek a csecsemőkori halandósági adatok valam ennyi összetevője esetében csökkennek, ám bár a tren d bizonyos gyengülése észlelhető a legutóbbi évtized ben a posztneonatális (vagyis az élet első négy hete utáni) időszak halandósága esetében. A jelenséget közelebbről is szükséges m eg vizsgálni, hogy vajon a tre n d m egváltozása a bevándorlók gyerm e kei közti m agasabb m egbetegedési és halandósági esélynek tu la jd o nítható-e. Még egy m ásik csoporttal is szám olnunk kell azonban, m ely esetében m agasabb a halandóság esélye: az alkoholista és ká bítószer-fogyasztó nők gyerm ekei esetében, akiket a m eg nem fe lelő környezet és a m agzati árta lm a k eg y arán t fenyegetnek. Egyes

A

H A L A N D Ó S Á G S V É D O R S Z Á G B A N

17

svédországi felm érések (1) azt m utatják , hogy az úgynevezett tá rs a dalm i-gazdasági különbségek nagyon kicsiny eltérést okoznak a neonatális halandóság esetében, m íg az első életév hátralévő idősza kában m ár valószínűleg nagyobb szerepet játszanak. Az első élet évben az 1000 élveszületettre ju tó halálozások szám a a legutóbbi öt év a la tt 6,7-re csökkent a leánycsecsem ők, 8,7-re a fiúcsecsem ök kö rében. A fiúk halandósági többlete viszonylag állandó m aradt az 1950-es és 1960-as évek idején, a legutolsó évtized során azonban valam elyest csökkent. Túl korai volna azonban a rró l beszélni, hogy a m agzatdiagnosztika gyakorolt h a tá st a halandósági trendekre. 2.2 G yerm ek- és fiatalkori halandóság A teljes halandóság egy szinte ugyanilyen kedvezően alakuló összetevője a csecsem őhalandósághoz hasonló gyerm ekkori halandó ság, különösen a legfiatalabb korcsoportban, az 1—4 évesek körében (III. ábra, a folyam atos vonalú görbék). A fiú k és a lányok h alan dósága hasonló tendenciát m utat, még ha a szint a fiúk esetében je lentősen m agasabb is. A 10— 14 év közöttiek korcsoportja m ár hoszszú idő óta a legalacsonyabb halandóságot m u ta tja az életkori ská lán. A fiatalk o rú ak csoportjában a halandóság további csökkenése a legutóbbi időben m egállt. A halandóság alakulásának jobb m egértéséhez részleteznünk kell azt betegségek, illetve balesetek szerint, am int azt a III. ábrán m ind az öt korcsoport esetére lá th a tju k . A kisgyerm ekek körében a csökkenő halandóságot m ind a balesetekből, m ind a többi okból szárm azó halálozások csökkenő szám ára vezeth etjü k vissza, jóllehet, k v an titatív an szem lélve a betegségeknek van a legnagyobb szerepe. A m egbetegedésekből szárm azó halálozások szám ának csökkenése időszakról időszakra fiúk és lányok körében eg y arán t folytatódik va lam ennyi korcsoport esetében, egészen a 20 évesek csoportjáig. A halálozási adatok tre n d jei változását m eghatározza azonban a bal esetekből szárm azó halálozások aránya, am ely a fiú k esetében csök ken egészen addig az életkorig, am íg m opedre nem ülnek és az első jogosítványukat m eg nem kapják. A lányok körében a csökkenő tre n d m ár a 10— 14 évesek csoportjában m egszűnik. E ttől az élet kortól fogva halandóságuk alakulásában a külső erőszakból és m ér gezésből származó halálozások dom inálnak, a tren d időszakról idő szakra erősebb. A lányok esetében a balesetekből szárm azó halandó ság növekedése viszonylag erősebb, az ilyen halandóság tényleges szintje azonban jóval alacsonyabb a fiúkénál. A lányok teljes h alan dóságának összesített hatása a halandósági tren d ek nagyfokú stag n álását m utatja, am ely a 15— 19 évesek körében valam elyest csök ken, és a legutolsó öt év során a 20— 24 évesek körében emelkedik. A férfi halandósági adatok hosszas stagnálás u tán a legutóbbi évek ben csökkeni kezdtek. Ez az örvendetes tendencia nem terelh eti el azonban figyelm ünket arról a tényről, hogy a tizenéves, és az azt követő ifjú korban lévő fiú k halandósága nagyon erős túlsúlyban van a lányokéhoz képest.



19

2.3 Felnőtthalandóság Ha közelebbről szem ügyre vesszük a legutóbbi három évtized halandóságának tre n d je it a fiatalkor m ásodik felétől az időskor felé haladva (IV/a. és IV/b. ábra), m egállapíthatjuk, hogy a női halan dóság folyam atosan csökken a teljes életkori skála m entén, m íg a férfi halandóság csupán a 60-as korcsoportban és azt követően m u ta t valam elyest jelentéktelen csökkenést. A középkorúak körében m ár bonyolultabbak a trendek, az 1960-as évek közepe felé csök kenő tendenciát m utatnak, ezt ú jra növekedés követi, úgyhogy ezeknek a korcsoportoknak a halandósági szintje az 1950-es évek kezdetén tapasztaltéhoz hasonló. Az okokat szám osán próbálták m egfejteni, de az egyik leggyakrabban em lített — az alkoholvásár láskor kötelező ellenőrző könyvecske m egszüntetésének negatív h a tása — nem csupán a haláloki halandóság alakulásának ten d en ciájá n ál fontos, hanem nagy h atással van a rokkantnyugdíjasok szám á nak em elkedésére és az ittas állapotban elszenvedett balesetek nö vekvő gyakoriságára is. A halandóságnak az idősebb férfiak köré ben csökkenő tre n d je hihetőleg az orvosi ellenőrzés javuló színvo nalának köszönhető, kiváltképpen ami a férfiak szív- és érrendszeri m egbetegedéseit és az egyedülálló férfiak intézm ényes tám ogatását illeti. E nnek m egfelelően az idősebb nők egészségügyi ellátásának színvonala is javult, ez azonban aligha az egyedüli m agyarázata a nőknek a férfiak év al összevetett halandósága erőteljes csökkenésé nek. A m egnövekedett életszínvonal talán nagyobb hatással van a

20

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

nőkre, m int a férfiakra, vagy talá n az ennek nyom án járó negatív életstílus tényezők kevésbé já rjá k át a nők életvezetését. A fiatalabb korcsoportokban ezzel szem ben a halandóság terén észlelt javulás nem oly erős, m int az idősebb korcsoportokban, m elynek még akkor is m egvan a maga m agyarázata: ha a fiatalabb nők szélesebb köre v áltoztatta meg életstílusát a dohányzás és az alkoholfogyasztást il-



21

letően, ez viszont haláloki halandóságuk változásában is visszatük röződik. A halandóság hasonló alakulását — a nők halandósági adatainak erőteljes csökkenését, és a férfiak egyre növekvő túlsúlyát a halan dóság terén — tap asztalh atju k az egész nyugati világban, anélkül, hogy közös alapot tu d n án k találni a jelenség valam iféle egységes m agyarázatára.

22

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

3. Haláloki halandóság az 1970-es évekb en 3.1 V áltozások a halandóság eloszlása terén Ha befejeztük a svéd népesség halandóságának a legutóbbi há rom évtizedben tapasztalható átalakulása tanulm ányozását, érdeklő désre ta rth a t számot, hogy vajon m agának a halandóságnak a ne m ek és életkor szerinti eloszlása hogyan változott ugyanebben az időszakban. A változásokat m egpróbáltuk az időszak elejére és vé gére készített halandósági profilok segítségével illusztrálni — azaz az 1951. és 1980. évi halandóságot ábrázolni —, a korfa alap jáu l a legfiatalabbak (1— 5 évesek) szolgálnak (V. ábra). Ezeket a profilokat a népességfölosztás és a m egfelelő év ha landósági intenzitása eg y arán t befolyásolta. M ennél nagyobb h á nyada található a népességnek a m agasabb életkorú rétegekben, an nál több haláleset halm ozódik föl a profil felső részén. A változások is tanulm ányozhatók a diagram m indkét oldalán m egadott százalékos adatok segítségével. A diagram a halálozások ötéves korcsoportok szerinti eloszlását adja m eg nem ek és évek szerint. Tagadhatatlan, hogy az elm últ harm inc év során hatalm as vál tozások történtek, am elyek között különösen figyelem re m éltó a női halandóság eloszlása: az erőteljesen csökkenő halálozási adatok az egyre m agasabb korú nők életben m arad ását jelzik. M ind keve sebb a halálozás a nyugdíjba vonulási életkort megelőzően, és egyre több 80 éven túl, a változások azonban a férfiak esetében nem enynyire szem betűnőek. 3.2 A tényleges halálozások eloszlása, összes és haláloki halandóság A halálozások 1974— 1978. évi eloszlását nagyon egyszerűen il lusztráljuk. K ülön oszlopokon tü n te tjü k föl a női és a férfi halan dóság százalékos eloszlását (VI. ábra). Az összes férfihalandóság legalább 20 százaléka a 45—64 éves időszakra esik, míg ug y an erre az időszakra az összes női halandó ságnak csupán 13 százaléka ju t. A 45 évesnél fiatalabbak körében a halálozás a férfiak esetében éppen 7 százalékos, a nőké viszont valam ivel 4 százalék fölött van. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy azok, akik Svédországban a nyugdíjba vonulási élet kor előtt halnak meg, a népességnek erősen szelektált csoportját alkotják, m elynek tagjai kiváltképpen ki vannak téve a halandósági esélyt fokozó tényezőknek. A női halálozásoknak csaknem az egy negyede a 85 éves kor fölött következik be, szem ben a hasonló korú férfiak 15 százalékos halálozásával. H a határvonalként a 75 évet jelöljük meg, az ennek m egfelelő százalékos arányszám ok a férfiak esetében 47 százalék, a nőknél 65 százalék. Ez az arány term észetesen rögtön növekedni kezd, m ihelyt egy állandóan öre gedő népességgel állunk szemben, m elyet nem csak a halálozási esé lyek változásai, hanem a népesség korösszetételének elcsúszása is érint.

24

A halálokok elem zése során a 45—64 és a 65—79 év közti kor osztályok tanulm ányozására szorítkoztunk. T udjuk ugyanis, hogy a legm agasabb életévekben bekövetkezett halálozásokat nehéz egyetlen halálok szerint osztályozni, ennélfogva a halál számos együttesen érvényesülő betegségi tényező következm énye. R itkán választható ki egyetlen, a h á ttérb en meghúzódó halálok, a WHO által kidolgozott szabályok szerint; ez a tény igazolja a legm agasabb életkorban levők haláloki halandósága elem zésének hiányosságait. 3.3 A haláloki halandósági statisztika problém ái Fontos, hogy a haláloki halandóság elemzése és az egyes cso portok összehasonlítása során figyelem be vegyünk a halálesetek életkor szerinti megoszlásához hasonló összefüggéseket, továbbá az eredm ényeket és a különbségeket ne erőltessük, különösen a magas életkorban m egfigyelhető jelenségekből ne vonjunk le téves követ keztetéseket. Számos értelm ezés módosul a haláloki statisztikák

A

H A L A N D Ó S Á G


25

háttéranyagainak figyelem be vételével, valam int az osztályozási és a kódolási folyam at során. E rre számos példa hozható föl. Ilyen tévedés lepleződik le például az úgynevezett erőszakos halálozások százalékos m egoszlása esetében, am elynek 45 százaléka a nők ese tében 75 éves kor fölött következik be. A kérdés tüzetesebb vizsgálatából az következik, hogy az e f fajta halálozások többségénél a h á tté rb e n ható halálok egy szintre k erül (m ondjuk rendszerint egy com bnyak-törés) az azt követően egyidejűleg alkalm azott m esterséges lélegeztető készülék használa tával. Az idős nőknél — az alkoholisták és a doh ányosok esetéhez hasonlóan — a csontok törékenysége gyakran járh a t együtt „erő szakos halállal”, vagyis a X V II . főcsoporttal („Külső erőszak és m ér gezés által okozott halálozások”). Ezek az öregek m inden valószínű ség szerint a törést követően, elfekvő osztályon tö rté n t hosszas ápolás u tán halnak meg. Ebben az esetben a re jte tt halálokot — számos egyéb betegséggel kapcsolatos tünetcsoport esetéhez hason lóan — világosan meg kell határozni, m égpedig a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvostól kezdve a kódolás módjáig, hogy az egészségügyi politika szám ára adódó következtetéseket le lehessen vonni, a halálokok sém ájának alapján. A svédországi halandóság egy bizonyos vonása azonban elto r zítja a halálokok sém áját, akár más országokkal, akár korábbi idő szakokkal vetjük össze azokat. A lehető legkevesebb légcső- és tüdő gyulladást regisztrálunk halálokként, ez pedig különösen a szív- és érrendszeri m egbetegedések terü letén jár nagy kihatással a tre n dekre és az összehasonlításokra. Ügy tűnik, Svédországban más or szágokénál m agasabb az ischem ias szívbetegségek száma, annak következtében, hogy m ásutt gyakrabban adnak meg halálokként lég zőszervi m egbetegedéseket. Ha szem előtt ta rtju k em e osztályozási különbségeket, és például az északi országok összehasonlítása során egyesítjük a nevezett betegségcsoportokat, a sorrend egészen m eg változik. Mivel a statisztika alapja a halotti bizonyítványban halál okként m egadott diagnózis, a halálokok regionális indexeiben meg figyelhető eltérések ugyanannak a betegségi tünetcsoportnak eltérő jelzésére vagy m agyarázatára vetíthetők vissza. Jó példa erre a lég zőszervi m egbetegedések haláloki láncolata. Az indexszám ítások egyes típusainál az időskori halálozások erősen ingadoznak, ennél fogva a halálokok m eghatározásának bizonytalansága elferdítheti az eredm ényeket. A halálokok elem zésénél tehát gyakran szükséges, hogy az indexbe sorolás ne túl nagy életkor intervallum ok szerint tö rténjen; legjobb, ha a halandósági adatok elem zésekor ötéves ko r csoportokat párhuzam osan tanulm ányoznak. 3.4 A haláloki halandóság sém áinak á ttekintése életkor és nem ek szerint Ha nem felejtjü k el, hogy a halandóság és a halálesetek száma is az életkorral együtt erőteljesen nő, az egyes ötéves kohorszok haláloki halandóságának eloszlásáról a teljes életcikluson belül —

26

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

az első és a legutolsó kohorszok kivételével — olyan proporcionált képet lehet alkotni, m elynek segítségével meg lehet ism erni a ko horszok sém áinak változását, valam int nem ek szerinti eltérését. N éhány fontosabb haláloki csoport korcsoportok szerinti százalékos eloszlását adjuk meg, a férfiak ad atait a VII/a. ábrán, a nők ad atait pedig a VII/b. ábrán. Az 1974— 1978 közötti összefüggéseket megadó hasábok m utatják, hogyan dom inál a fiatalkorban és a középkor első felében a baleset és az erőszakos halálnem ; hogy a rák arányo-

A

H A L A N D Ó S Á G S V É D O R S Z Á G B A N

27

san nagyobb szerepet játszik a női. m int a férfi halálozáson belül, és hogy a szív- és érrendszeri m egbetegedésekkel nagyobb m érték ben csupán a 40 évesnél idősebb férfiak esetében kell számolni, a nőknél pedig még ennél is későbben. Hogy e százalékos arányokat viszonyítani tu d ju k a halálesetek évenkénti számához, valam int a halandósághoz, ezeket az adatokat is m egadtuk az ábra jobb oldalán. Egy külön álló oszlopban adtuk m eg a halálokoknak az összes kor csoportok közötti együttes megoszlását. K özvetlen képet adnak arról,

28

A N N - M A R IE

B O L A N D E R

hogy m elyek a leggyakoribb halálokok, és várható, hogy az idős kor ban túlsúlyban levő okok az összesítésnél is a legnagyobb szerepet kapják. A kép továbbá bizonyos bepillantást enged abba a kérdésbe is, hogy hová kell a m egelőzésnek irányulnia. Figyelm eztetést jelent, hogy a 20— 24 éves férfiak halálozásának 80 százaléka a balesetek és az erőszakos halálnem ek által következik be. Egy hasonló, a százalékos arány h ely ett a halandósági arányon alapuló felosztás a halálokok sém ájának egy m ásik dim enzióját adja, ennélfogva a kö vetkező fejezetben a kép ilyetén kiegészítését ny ú jtju k , az egyes korcsoportokra lebontva. 3.5 A halálokok sémái a gyerm ek- és fiatalkorban Az első életévben elszenvedett halálozások okok szerinti alaku lásán belül túlsúlyban vannak a veleszületett rendellenességek, a szülési sérülések, és a m agzati életből szárm azó fejlődési ren d ellenességek különféle típusai; ezek az okok többségükben m ár az élet első hetében halálhoz vezetnek. Még a korai daganatokat is veleszületettnek tekintik, a légzőszervi és gyom or-, illetőleg bél rendszeri fertőzéseket azonban azok közé a betegségek közé osztá lyozzák, am elyeket a gyerm ekek m egkapnak, és orvosi kezelés segítségével ezeket nem nehéz legyőzni. A klasszikus gyerm ek betegségek általában csak később következnek, tudniillik azok, am e lyeket az oltások különféle form ái még nem szü n tettek meg. A gyerm ekhalandóság gyors csökkenése kétségtelenül korunk legjelen tősebb orvosi vívm ányai közé tartozik; ebben az életkorban a m eg előzés sokkal nagyobb szerepet játszik, m int az összes többi élet szakaszban. M indazonáltal m ár régen föl kellene vetni ebben az összefüggésben olyan kérdéseket, m elyek kizárólag a rra irányulnak, hogy m indenre kiterjedő, átfogó képet kaphassunk a halálokok el oszlásáról a gyerm ek- és ifjúkorban. Némi á ttek in tést n y ú jt az oszlopdiagram ok sorából álló VIII. ábra; ez a halandóság intenzitását ábrázolja m indkét nem esetében. A felosztás az egyes kohorszoknál a kevés számú, túlsúlyban levő halálok szerint készült. U gyanazt a lineáris skálát alkalm aztuk egé szen a 45. évig, a gyerm ek- és ifjúkori, továbbá a középkor első felét kitevő kohorszok esetében, hogy a különböző korcsoportok közötti összehasonlítást m egkönnyítsük. A gyerm ekkori halálokok sém áján belül még m indig az olyan betegségek az uralkodóak, m int a veleszületett szívrendellenességek, más szervek rendellenes fejlődése, daganatos betegségek, kiváltképp a leukém ia. A halálos balesetek között legtöbb a gépjárm ű-baleset és a vízbe fulladás. A fiúk jelentős többlethalálozásra adnak okot, am ely a 15 éves k o rt követően erősen hangsúlyozódik, am ikor jelentősen m egszaporodnak a m oped- és kerékpár-balesetek, de m ár az öngyilkosság is kezd bizonyos szerepet játszani. A m orbiditás sémái ezzel szem ben csupán jelentéktelen m értékben változnak az életkor előrehaladtával, csupán a daganatos betegségek és a szív es érrendszeri m egbetegedések valam elyes növekedése vehető észre, a huszas életévekben.



29

30

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

3.6 Haláloki halandóság a középkor első jelében Ha a VII/a. és a VII/b. ábrákon látható halálokok százalékos megoszlásából indulunk ki, am ely m indkét nem re feltü n teti a vala m ennyi életszakaszban tapasztalható sém ákat, kétségkívül képet alkothatunk arról, hogy a különféle halálok típusok m elyik életkor ban a leginkább szokásosak az egyes nem ek esetében. A valódi különbségek azonban akkor ugranak ki, ha összevetjük a nem, élet kor- és halálok-specifikus halandósági adatokat, am elyek a VIII. ábra oszlopai alapjául szolgáltak; továbbá ezekből indultak ki, am i kor a IX. ábrán a XVII. főcsoport statisztikájának (Külső erőszak ból és m érgezésekből származó ártalm ak) felbontását elvégezték, ezek közül is a leggyakrabban kiugró ártalm akat tü n tetv e föl. Ez a külön áttekintés az ártalm ak külső okára vonatkozik, az úgynevezett AE listára, míg az AN lista az ártalm ak jellegét tü n teti föl. Hogy a felnőttkorba való á tm en etet könnyebben m egért hessük, ami a halálokok sém áját illeti, ez a diagram m ár a 15 éves kornál kezdődik: ez bizonyos átfedést jelen t a gyerm ek- és az ifjúkor haláloki halandóságának áttekintésével, m elyen belül a halálos bal esetek és az öngyilkosság az uralkodó. Az 1969— 1978 közötti idő szak haláloki halandóságát áttek in tő IX. ábráról pontosan leolvas ható, hogyan csökken a közlekedési balesetek aránya, és az ön gyilkosságok k ét csoportja m iképp válik egyre inkább uralkodóvá. Az oszlopokat szándékosan ren d eztü k úgy, hogy a következő cso portok egymás m ellé kerüljenek: AE 147 (Öngyilkosság és önm aga által okozott károsodás), az AE 149 (V életlenül vagy szándékosan okozott károsodás, a jelleg eldönthetetlen), valam int az AE 140 (Véletlen mérgezések). Az öngyilkosságokra és az önm aga által oko zott károsodásokra vonatkozó összehasonlító tanulm ányokból vilá gos, hogy a haláloki adatok e típ u sain ak m egállapításánál és osztá lyozásánál a gyakorlat nem csak az egyes országok, hanem az orszá gokon belül az egyes régiók között is eltérő. A legutolsó haláloki csoport, AE 140 (Véletlen mérgezések) újabban 80 százalékban alkoholm érgezést jelent, azonban 1969 előtt jelentős arányban szerepeltek köztük altatók általi m érgezések, ezeket viszont abban az időben az öngyilkossági statisztika titkos adataiként kezelték. A „B izonytalan elkövetés” csoportba tartozó halálesetek nagy száma következtében a svéd öngyilkossági statisz tika különbözik a többi országokétól. Az országon belüli regionális összehasonlítást m egnehezíti, hogy az öngyilkosság elkövetésére vonatkozólag annyira eltérő k ritériu m o k at vallanak a különböző tisztiorvosi állomásokon. T ekintettel arra, hogy még a z úgynevezett „önm aga által okozott károsodások” kategóriáját is — a WHO m eg határozásával egységesen — az öngyilkosságok közé soroljuk, a nagy túladagolással jellem ezhető m érgezési esetek többségét különösebb kételyek nélkül besorolhatjuk az „Öngyilkosságok és önm aga által okozott károsodások” kategóriába, még abban az esetben is, ha búcsúlevél hiányában nincs közvetlen bizonyítékunk az öngyilkos elkövetési módra. M ihelyt egységes eligazítót adnak ki az öngyil



31

kosságok és az önm aga által elkövetett károsodások osztályozására vonatkozólag, hihetőleg összehasonlításra alkalm asabb statisztikákat kap u n k az AE 147 és az AE 149 kategóriák összevonása útján, m int ahogyan a rra m ár korábban felhívtuk a figyelm et (Bolander 1980 és 1981). 100 000 _

fore jutó 160

32

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A IX. ábráról kívánatos pontossággal kiviláglik a férfiak nagy m érvű többlethalálozása az összes ártalom csoport halálok típusai esetében. A 20. életévtől kezdve az öngyilkosság különösen a nők esetében dominál, míg a közúti közlekedési balesetek aránya m ind két nem esetében az életkorral csökken. A halálos közúti balesetek aránya m ind a férfiak, m ind a nők esetében a 30-as életévekben a legalacsonyabb. A fennm aradó csoporton belül túlsúlyban levő balesettípus — az oszlop fehéren hagyott részével jelöltük — a leg gyakrabban vízbe fulladást jelöl. Még a kis csónak használata során bekövetkezett fulladásokat is — am elyeket az egyéb közlekedési balesetek közé sorolnak — ebbe a fennm aradó csoportba osztályoz zák. Az esésből szárm azó balesetek külön szám bavételére főképpen azért van szükség, hogy az adatok az idős korban ilyen okból be következő halálozásokkal összehasonlíthatók legyenek, am ikor ezek m ár nagy helyet foglalnak el a balesetek oszlopában. A férfiak haláloki sém ájában a betegségek először a 35 évesek korcsoportjában válnak uralkodóvá, míg a nők csoportjában a bal esetek csupán a 15— 24 éves kor között vannak túlsúlyban; ez le olvasható a VIII. ábra halandósági oszlopairól. A nők daganatos m egbetegedésekből adódó többlethalálozása a 30— 34 évesek kor csoportjában jelenik meg először, és 55 éves korig érvényesül. A halandóság ilyetén alakulását az a tén y idézi elő, hogy a m ellrák és a női nem i szervek rákja — a nők esetében ezek az uralkodóak a daganatok lokalizálódásánál — korábbi életszakaszban bukkan föl, m int a férfiak ezeknek m egfelelő daganatos m egbetegedései, ahol a prosztatarák — a férfiaknál ez a leggyakoribb genitális rák m egbetegedés — jóval későbbi életkorban lép be. A férfiak köré ben a szív- és érrendszeri m egbetegedések is a középkor első felé ben jelennek meg először, ám bár ezek viselik a legnagyobb kocká zatot, m ivel m ár fiatal korban halállal végződnek. Bizonyos típusú szívbetegségek m ár fiatalokat is sújtanak, m int am ilyen a szívizom elfajulás és más m yokardiális m egbetegedések. A veleszületett szív betegségeket nem a keringési rendszer m egbetegedései közé, hanem a veleszületett fejlődési rendellenességek közé sorolják. A 40 éve sek körében azonban m ár a szív- és érbetegségekből származó halandóság az uralkodó, elsősorban az infarktus, m int halálok, a férfiak körében a daganat — m int ok — visszaszorul. A nők eseté ben ehhez hasonló uralkodó halálok csupán a nyugdíjba vonulási kor u tán tapasztalható. 3.7 Haláloki halandóság a középkorúak csoportjában A m int az a halálesetek ötéves korcsoportonkénti százalékos m egoszlását (lásd VI. ábra) tolm ácsoló oszlopokról leolvashatóan következik, 45 éves kor előtt a halálesetek arán y a nagyon alacsony, s ezért állítottuk érdeklődésűnk középpontjába a 45— 64 év közötti korcsoportot. Ez azt is jelenti, hogy figyelm ünket tudatosan az úgy nevezett „idő előtti”, vagy általában korai halálesetekre irányítottuk,

A



33

ahol a különféle rizikófaktorok könnyebben nyom on követhetők és azonosíthatók, m int a nyugdíjba vonulást követő életkorokban, am i kor a betegségek többségénél a halandóság erőteljesen növekedik. A külső erőszak és a m érgezések következtében bekövetkezett halálesetek, ahogyan azt a VIII. ábrán láttuk, egészen m ás életkor szerinti eloszlást követnek.

34

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A középkorúak nem -, életkor- és halálok-specifikus halandóságát az 1974— 1978 közötti időszakra feltü n tető oszlopdiagram (X. ábra) ugyanazzal a korcsoporttal kezdődik, m int am elyikkel a korábbi kohorszok ad atait föltüntető korábbi diagram véget ért, m ivel érzé keltetni akartuk, hogy az utóbbi ábrán a halandósági skála tízszeres kicsinyítését vezettük be. Ez az áttekintés, am elyen a halálokok három csoportja jelenik meg, nevezetesen a daganatok, a szív- és érrendszeri m egbetegedé sek és a balesetek — az egyéb m egbetegedések viszonylag kicsiny csoportjával együtt — a haláloki halandóságot csak nagy vonalak ban m utatja. A 45 éves, és annál idősebb férfiak körében a k e rin gési rendszer m egbetegedései dom inálnak, míg a nők esetében a leggyakoribbak a daganatos betegségek, m int halálokok. Ezt a képet a XI. ábrán a halálokok egy sokkal részletesebben m egadott bon tása egészítette ki, m indkét nem re vonatkozóan. A balesetek cso p o rtjá t (XII. ábra) a fiatalabb középkorúak halandósági ad atait föl tü n tető IX. ábrán m egadotthoz hasonló fölosztás és skála szerint részleteztük. Még itt is volna alapja az 1969— 1978 közötti tízéves időszak további bontásának, tek in tettel arra, hogy ily módon m eg egyezhetne a regionális haláloki halandóságnak a további fejezetek ben olvasható áttekintésénél használt időszakokkal. Az oszlopokról leolvasható a keringési rendszer m egbetegedései terén a nem ek között fönnálló hatalm as eltérés, ahol a felosztást a férfiaknál az ischem ias szívbetegségek uralják, és ezek m u tatják az életkorral együttjáró legnagyobb növekedést is; ehhez járu l még az összes általunk á tte k in te tt haláloki csoportban a férfiak erőteljes többlethalandósága, ugyanis a szív- és érrendszer m egbetegedési okokból, valam int az egyéb keringési rendszeri m egbetegedések m i a tt bekövetkező halandóság határozottan nagyobb, m int a nők ennek m egfelelő halandósága. Az eltérések azonban határozottan kisebbek. A daganatos m egbetegedések fölosztása az ICD, a halálokok osztályozásának „A ” listáján alapul, és nem követi egészében a szervrendszeri fölosztást. A k a p o tt kép szerint a nők daganatból származó halandósága nagyobb, m int a férfiaké, az 55—59 évesek csoportjában. E nnek az a m agyarázata, hogy az adatok az 1969— 1978 közötti időszakra vonatkoznak, és ebben az időszakban a nők daganatos m egbetegedésekből szárm azó többlethalandósága k i egyenlítődött. E tek in tetb en a legnagyobb szerepet a tüdőrák já t szotta, am elynek aránya sokkalta nagyobb m értékben növekedett a férfiak körében, m int a nőkében a fent em lített tízéves időszak során. Az itt szám ba v e tt okcsoportok egyike az „A 58” heterogé nebb, m int a többi, és egészen különböző rákos m egbetegedéseket foglal össze: m ájrák, hasnyálm irigy-rák, az epehólyag és az epeutak rákja, m ellhártya- és agyvelőrák, kiegészülve a petefészek-rákkal, és egyéb, csak a nőkre jellem ző rákos m egbetegedésekkel.



35

36

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A balesetek különböző csoportjainak specifikálása a XII. ábrán m ind a férfiak, m ind a nők körében csupán jelentéktelen, az élet korral együtt járó növekedést m utat. Míg az öngyilkosságok aránya csökken, valam elyest nő a közúti közlekedési balesetek jelentő sége, és az életkorral együtt, az esésből származó balesetek bizonyos növekedésével kell szám olnunk. Végül em lékeztetnünk kell talán arra is, hogy a 45— 64 éves koruk között elhalálozó férfiak száma az összes férfi halálozás egy ötödét teszi ki, míg ugyanez a szám a nőknél éppen a nyolcad része, teh át ezáltal a m aga m ódján végletes, különleges csoportnak számít. ICO oco_ tőre jutó

I



3.8 Időskorúak haláloki halandósága A halandóságnak a nyugdíjba vonulási életkor körül tapasztal ható erőteljes növekedése szükségessé teszi, hogy a XIII. ábrán látható skálát ú jra a tízszeresére kicsinyítsük. Itt is bizonyos folya m atosságot képvisel, hogy az előző diagram utolsó oszlopát ez az ábra is felvette, de az új skálabeosztás szerint.

X I I I . I d ő s k o r ú a k h a la n d ó s á g a n e m e k , é le t k o r é s h a lá lo k i c s o p o r to k s z e r in t,

1974— 1978 k ö z ö t t Смертность п о ж и лы х л и ц п о п о л у , возраст у и г р у п п а м п р и ч и н смерти в п е р и о д 197-1— 1978 гг. M o r t a l it y о / o ld p e o p le b y s e x , a g e a n d g r o u p s o f c a u se s o f d e a th , 1974— 1978

E lnagyoltan tekintve, a korábbi diagram ról leolvasható a rá nyokhoz és tendenciákhoz hasonlóakkal találkozunk itt is. Az idős korúaknái m ind a férfiak, m ind a nők körében a daganatos m eg betegedések viszonylag alacsony arányban szerepelnek a halálokok között, de a férfiak többlethalálozása itt sokkalta erősebb, m in t a nőké volt a 30— 55 éves kor közötti csoportnál, am int ez a XIV. ábráról leolvasható. A halandóság nem ek közötti eltérései azonban a szív- és érrendszeri m egbetegedések terén csökkennek, a különb ségek azonban továbbra is nagyok m aradnak az ischem ias szív betegségek terén, és alig észrevehetőek az agyérbetegségeknél.

38

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A



39

T ekin tettel arra, hogy a halotti bizonyítvány adatai a halál okára vonatkozólag az időskorúak esetében összehasonlítás céljára nem jelentenek m egbízható kiindulási alapot, m ivel a halál bekö vetkeztekor ritk á n állapítható meg egyetlen, az esem ény bekövet-

40

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

kezeséért felelős halálok, gyakrabban egész sor azzal egyidejűleg érvényesülő tényező is m egjelenik, a halálokok részletesebb — szív es érrendszeri, valam int daganatos m egbetegedések, továbbá bal esetek szerinti — szám bavételét (lásd a XIV. és a XV. ábrát) a 80 év alattiak halandóságára korlátoztuk. A keringési rendszer m egbetegedései esetén a halotti bizonyít ványból ritk án világos, hogy vajon a szív- vagy az agyérbetegségek nehézségei indították el a betegségek láncolatát, am elyek a halál beálltához vezettek, vagy pedig a beteg egészségét m ár régen alá ásta a magas vérnyom ás, a cukorbetegség, vagy a krónikus izületi gyulladás. A halálok diagnózisának m egbízhatósága függ a bonco lások gyakoriságától, illetve a halál előtti klinikai vizsgálattól is. A halotti bizonyítvány alkalm assága sok szem pontból m egkérdő jelezhető az egészségi állapot, vagy a kórházi ápolás szükségessége m egítélésének szem pontjából, avagy az idősebb népességcsoportok közti összehasonlítás, ..betegségpanorám a” kidolgozásakor. A helyzet a jövőben talán m egjavulhat, ha lehetőséget találunk a krónikus, vagy akut betegségi állapotok fennállásának regisztrálására, a halál okaként szereplő betegségekkel közvetlen összefüggésben, vagy anél kül. Mivel a halálesetek nagy része kórházban következik be, és rákerül a kötelező betegstatisztikára, az ilyen típusú feljegyzett adatok összekapcsolásával m egvilágítható volna az időskorúak halál oki halandóságának alakulása. K étségtelen, hogy m érsékelten előrehaladott életkorban a XVII. főcsoporthoz tartozó halálokok (Külső erőszakból és m érge zésekből szárm azó károsodások) jó jelzőszám ai lehetnek egy olyan területnek, am elyen a megelőző intézkedéseknek nagyon nagy jelentőségük lehet. Jóval nehezebb a halálozási sém át az öregek csoportjában értelm ezni, a XV. ábrán ábrázoltak szerint. A halál okok e csoportján belül a halandóság k o rral eg y ü tt erőteljesen nö vekszik, és m egszaporodik a halálos kim enetelű esésből származó balesetek száma, azaz főképp a csípőizület-törések aránya, m elyet hosszas, elfekvő osztályon történő kezelés követ. Az ilyen esetek szám ottevő növekedése különösen a nők körében szem betűnő. 4. Halandóság családi állapot szerint 4.1 M i köze van a családi állapotnak a halandóság és a halálokok alakulásához? M ár régen ism eretes, hogy az életstílus tényezői nagy szerepet játszanak a halandóság szintjének és a halálokok sém áinak alaku lásában. Á ltalánosságban véve, költséges és bonyolult ezeknek a tényezőknek a tanulm ányozása, m ivel m egköveteli, hogy az élet stílus legkülönbözőbb pozitív és negatív változóit ism erjük. A gya korlatban az ilyen vizsgálódások eredm ényeit nem soroljuk az úgy nevezett prevalencia-adatok közé, m elyek egy jelenségnek adott időpontban tapasztalható helyzetéről n y ú jta n a k inform ációt. A lon gitudinális, azaz hosszabb időszakra g y ű jtö tt adatokhoz való hozzá



41

férés még ennél is költségesebb. T udjuk — vagy azt képzeljük, hogy tu d ju k — , hogy m ilyen összefüggés van a családi állapot és az életstílus egyes tényezői között. A családi kötelékek, a mások iránti kötelezettség, m egosztott háztartás, vagy ennek ellenkezője, a gondoskodás hiánya, az elszigetelődés, a m agas fokú anyagi sebez hetőség, ezek azok a tényezők, am elyeket többé-kevésbé a családi állapottal társítani szokás, am elyet valaki választott, vagy amibe belekerült. A családi állapot bizonyos m értékig a szexuális életet és a term ékenységet is irányítja. Azáltal, hogy a családi állapot változó, oly könnyen hozzáférhető a svéd népességstatisztikában, és ezáltal a svéd szem élyi ny ilv án tartás alapján készült népesedési statisztika oly m egbízható része, úgy határoztunk, hogy megvizs gáljuk, m ilyen hatása van a családi állapotnak a nemek, az életkor és a nagyobb haláloki csoportok szerinti halandóságra. Az átte k in t hetően, diagram form ájában közzétett eredm ényekkel csupán az a szándékunk, hogy bizonyos eligazítást adjanak azokról az összefüg gésekről, am elyek egyéb, a jövőben elvégzendő halandósággal kap csolatos vizsgálatoknak az alapjául szolgálhatnak. B izonyára kifogá-

42

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

solható, hogy a házasságkötés nélkül együttélők m egnehezítik a hajadonok és a nőtlenek csoportjának m eghatározását, de a 45 évesnél idősebbek körében az együttélés e form ái kisebb szerepet játszanak. A halálesetek családi állapot szerinti eloszlását a XVI. ábra tü n te ti fel.

4.2 A halandóság eltérései családi állapot szerint, a középkorú férfia k és nők körében H a a családi állapot szerinti halandóságot akarju k szám ba ven ni, és a huszonévesekkel kezdjük, tisztában kell lennünk azzal, hogy a házasok kicsiny és erősen szelektálódott csoportot alkotnak, m elyen belül a halálozások szám a alacsony, és jelentős m értékben a véletlennek k itett. A családi állapot szerinti eltérések a halandó ság terén még a m agasabb életkorban is tartósak. Rosszul ítéljük meg, ha úgy véljük, hogy a hajadonok és a nőtlenek betegségből szárm azó többlethalandóságának egy része abból ered, hogy a k ü lönösen beteges, vagy valam iképpen hátrányos, fogyatékos hely zetben levők kevésbé kötnek házasságot. A különbségek szem be tűnően jelentősebbek az öngyilkosságok és a választott halál más form ái terén, különösképpen a férfiak körében, ahol a halálokok a túlzott alkoholfogyasztással m utatnak erős összefüggést. A középkorú férfiak körében több lehetőségünk van a halan dósági szintnek és a halálokok sém áinak a családi állapot négy féle form ájával való összefüggése tanulm ányozására, kiváltképp m i vel a legm agasabb többlethalandósági adatok — azok, am elyek a teljes népesség, vagy a házas férfiak halandóságától eltérnek — , a teljes életkori skála m entén állandóak m aradnak (XVII. ábra). Meglepő, hogy ez a többlethalandóság kivétel nélkül valam enynyi halálok-típust érint, és a legszem betűnőbb az elvált férfiak csoportjában. A rákból eredő halálozások viszonylag alacsony száma a nőtlenek és a hajadonok között más összefüggésben kapcsolatba hozható a halálos kim enetelű tüdőrák betegségek alacsony arán y á val, am ely bizonyítéka a nőtlenek és a hajadonok kisebb m értékű dohányzásának; ezt különben más kérdőíves vizsgálatok szintén bizonyították. N yilvánvaló azonban, hogy azokat az elgondolásokat, m elyek e különbségek okán felvetődnek, meg kell vizsgálni, vagy a halál oki sémák behatóbb tanulm ányozása segítségével, vagy pedig oly módon, hogy az elemzésbe több változót vonnak be. K étségtelen, hogy a házasság számos, egészséggel kapcsolatos rizikó ellen m eg véd, még az életstílus form ájában is. A középkorú nők körében a teljes népességhez, és a férjes nőkhöz viszonyítva, az egyedül állók között hasonló többlethalandó ságot találunk. Az elvált nőknek azonban a hajadonokéval azonos szintű többletkockázatot tu lajdonítanak a kutatók, míg az elvált férfiak egészségi rizikója szem betűnően m agasabb, m int a nőtleneké, vagy az özvegyeké. Különös érdeklődésre tarth a tn a k szám ot



43

a rákbetegségből szárm azó halandóság családi állapot szerinti el térései, ahol a hajadonok körében m agas többlethalandóság m u ta t kozik. H a közelebbről tanulm ányozzuk a daganatos m egbetegedé sekből származó női halandóságot, a családi állapottal eg y ü tt vál tozó halálokok egyike a term ékenységi sém ában rejlik, ugyanis a korai terhesség horm onális védelm et jele n t a m ellrák, a m éhrák és a petefészekrák ellen, legalábbis a középkorú és a korai idős korban levő nők körében. Az a daganatos m egbetegedés, am ely az elváltak körében többlethalandóságot okoz, a m éhnyakrák; ennek felléptét korábban az eltérő szexuális szokásoknak tulajdonították. A hajadonok és a korábban férjezettek körében öngyilkosságból és egyéb okokból adódó többlethalandósággal találkozunk; ez legin kább az elváltak között szem betűnő. A m agyarázatot a tú lzo tt al koholfogyasztásban kell keresnünk. Ez az összefüggés azonban még bizonyításra, vagy elutasításra vár, a haláloki sém ák ilyen irányú közelebbi tanulm ányozása során. A házasságot a nők körében is a korai halál elleni védelem nek tekintik. A vétkes tényező talán az egyedüllét és annak következm ényei az életstílusra. M ár em lítettük, hogy az elvált nőknél nincsen az elvált férfiakéhoz hasonló többlet rizikó, s ennek okát abban kereshetjük, hogy gyakrabban van gond viselésre szoruló gyerm ekük, vagy m indenesetre kapcsolatban m a rad n ak a gyerm ekükkel és annak újonnan épülő családjával.

44

A N N - M A R I E

B O L A N D E R



45

4.3 A halandóság eltérései családi állapot szerint, az idősebb férfia k és nők körében A z időskorúak körében a halandóság családi állapot szerinti differenciálódásának ugyanazt a sém áját figyelhetjük meg, m int a középkorú férfiak esetében (XVIII/a. ábra). Az elváltak esetében többlethalandóságot találunk, am ely az összes illusztrált halálokra visszavezethető. A családi állapottól való különösen erős függőséget találunk a tüdőrákból, a hasnyálm irigy- és a máj rákból és a prosz tatarákból adódó halandóság esetében. A nőtlen férfiak körében tapasztalható alacsony rákhalandóságot általában e csoport tüdő

46

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

rákból adódó alacsony halandóságának tulajdonítják, az egyéb csa ládi állapotba tartozó férfiakkal összehasonlítva. A nőknél a halandóság családi állapottal összefüggő eltéréseit széles körben kiegyenlítettnek tekintik, am i az egyedülállókat il leti, azonban a férjez e tt nők a többiekkel összehasonlítva, m eg tartjá k kedvező helyzetüket. A halálokok idős korban tapasztalható eltérései az alapadatok gyengesége ellenére is elemezendők, a halál okokra vonatkozólag.



47

4.4 A halandóság családi állapot szerinti eltérései egyes halálokok esetében M int m ár korábban em lítettük, a halálokok erős összefüggést m u tatn ak a tú lz o tt alkoholfogyasztással és dohányzással; ezek vi szont a családi állapot szerinti halandóságra n y ú jtan ak bizonyítékot. Példa erre az a néhány diagram, m elyen a m ájzsugorból és a tüdő rákból szárm azó többlethalandóságot ábrázoltuk. M indkét okot a m értéktelen alkoholfogyasztás, illetőleg az erős dohányzás jelzőjé nek tek in te ttü k (XIX. ábra). A XIX. ábrán m eglepően m agas a máj zsugorban elhalt elvált férfiak halandósága, m ind a középkorú, m ind az időskorú férfiak körében. Jelentős többlethalandóság vehető észre az özvegyek sorai ban is, míg a legalacsonyabb a házasok halandósága. Az elváltak többlethalandóságának oka azzal m agyarázható, hogy a tú lz o tt al koholfogyasztás gyakori válóok, m elynek különösen a legutóbbi év tizedekben szereztek érvényt, am ikor a házas nők előtt jobb lehető ségek n yíltak az anyagi függetlenségre. Bizonyos szem pontból érvelhetnénk azzal is, hogy a válás is lehet a tú lzott alkoholfogyasztás oka, valam int a családi élet hiá nya növeli az alkoholfogyasztással kapcsolatos rizikófaktort; ez jól m agyarázhatná az özvegyek többlethalandóságát. Igaz, a nőtlenek nél nem tapasztalható hasonló többletrizikó, ez pedig részben annak tulajdonítható, hogy nagy részüket m ásfajta típusú családi kötelék — a szülőké vagy a testvéreké — véd m eg ettől.

48

A N N - M A R I E

B O L A N D E R

A fenti arányok m agyarázatul szolgálnak ahhoz, hogy a tüdő rákból adódó halandóság a nőtlenek körében a legalacsonyabb, és az elváltak esetében a legm agasabb. A házasok és az özvegyek közti eltérések nem olyan nagyok, am elynek viszont az a m agyarázata, hogy a tüdőrák kifejlődése erősen függ a dohányzás időtartam ától. A nőtlenek alacsony rákhalandósági rizikójának egy m ásik m agya rázata lehet az, am ely a jelenség m ögött anyagi okot lát, tudniillik a házasodás elm aradását a férfiak rossz anyagi helyzetére vezeti



vissza, m ely m ár korábban h atást gyakorolt a dohányzás intenzi tására, avagy csökkentette a viszonylag drága cigaretta vásárlását. Egy további értelm ezés szerint a gyenge egészségi állapot egyaránt gátolja a házasodást és az erős dohányzást.

49

1

50

A N N -M A R IE

B O L A N D E R

Ezt az etiológiai összefüggést olvashatjuk le tehát, m ely m eg felel egy sereg, a tú lzott alkoholfogyasztással és dohányzással tá r síto tt halálok többlethalandósága alakulásának. M indazonáltal érde mes volna a háttértén y ező k et behatóbb vizsgálat alá venni, nem pedig — a családi állapot változóhoz hasonlóan — csupán utalni rájuk. СМ ЕРТНОСТЬ В Ш В Е Ц И И

MORTALITY IN SWEDEN

A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER

Recommend Documents