A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség. Fenntartói Közoktatási Minőségirányítási Programja (FMIP)

A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Fenntartói Közoktatási Minőségirányítási Programja (FMIP)


FENNTARTÓ:

Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség 4220 Hajdúböszörmény Kálvin u. 19.

FMIP HATÁLYA: Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség közoktatási intézménye ÉRVÉNYESSÉGE:

2011. augusztus 31. – 2016. december 31. A FENNTARTÓ JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATÁNAK SZÁMA: 188/2011. (IX. 06.) KÉSZÍTETTE: Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség

HATÁLYBA LÉPÉS NAPJA: 2011. szeptember 01.

1


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1. 1. Jogszabályi háttér 1. 2. A közoktatási minőségirányítási program hatálya 2. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA

4 4 5 6

2. 1. Európai minőségpolitika 6 2. 2. Országos minőségpolitika 6 2. 3. Kapcsolódási pontok a megyei fejlesztési tervhez 7 2. 4. Kapcsolódási pontok az önkormányzati intézkedési tervhez 7 2. 5. A Magyarországi Református Egyház küldetésnyilatkozata 10 2. 6. A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Református Egyházközség intézményére vonatkozó jövőképe, küldetésnyilatkozata 11 2. 7. Alapelvek 13 2. 8. A minőségfejlesztés folyamata 17 2. 9. Helyzetelemzés 18 2. 10. Az intézménnyel kapcsolatos általános elvárások 20 2. 11. Az intézménnyel kapcsolatos konkrét elvárások 23 3. FENNTARTÓI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 3. 1. A közoktatási intézmény irányításával kapcsolatos fenntartói bályozások 3. 2. A tervezési feladatok szabályai 3. 3. A fenntartói ellenőrzések rendje a saját intézményben 3. 4. Az intézmény értékelésének rendje 3. 5. A koordináció rendje a kapcsolódó területekkel, ágazatokkal

28 sza28 37 38 43 45

4. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNY KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYVEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 49 4. 1. A vezetői teljesítményértékelési rendszer helye a fenntartói ellenőrzés, értékelés rendszerében 49 4. 2. A vezetői teljesítményértékelési rendszer- célja és kialakításának főbb jellemzői 50 4. 3. A vezetői teljesítményértékelési rendszer helyi kialakításának követelményei 51

2


4. 4. Alapelvek:

51

4. 5. A vezetőértékelési rendszer területei

51

4. 6. A vezetőértékelési rendszer követelményei

55

4. 7. A vezetőértékelés módszerei és eszközei

65

4. 8. A vezetőértékelés eredménye

66

4. 9. Az értékelés eljárásrendje

67

4. 10. A vezetői teljesítményértékelési rendszer kiépítése

70

4. 11. A vezetésértékelési rendszer eszközei, dokumentumai

70

4. 11. 1. Értékelő lap minta

71

4. 11. 2. Összesített értékelő lap minta

73

5.. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNY KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK KAPCSOLATA AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL; ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA, NYILVÁNOSSÁGA 76

3


„SZÁNJÁTOK ODA TESTETEKET ÉLŐ TETSZIK ISTENNEK.” (RÓMA 12,1) „SZERETETBEN

ÉS SZENT ÁLDOZATUL, AMELY

SZOLGÁLJATOK EGYMÁSNAK.”

(GAL 5, 13)

1. BEVEZETÉS 1.1. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény – Kt.) 129. § (5) bekezdése alapján valamennyi helyi önkormányzatnak 2004. január 31-ig el kellett készítenie az önkormányzati, fenntartói közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját. A közoktatási törvény 85. § (7) bekezdése szerint a közoktatási minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az önkormányzatoknak, fenntartóknak a közoktatási minőségirányítási programját meg kellett küldenie a közoktatási intézménye részére. A közoktatási intézménynek is el kellett készítenie az intézményi minőségirányítási programját, melynek rá kell épülnie a fenntartó közoktatási minőségirányítási programjára, az abban megfogalmazott elvárásokra. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásai az intézményi minőségirányításról a következők: „40.§ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program IMIP). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) - hiányában szülői közösség - és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4


(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben •vezetői feladatokat ellátók, •továbbá a pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

A fenntartói kötelezettség minőségirányítási program készítésére a nem állami, nem önkormányzati fenntartókra nem vonatkozott / nem vonatkozik. Ennek hiánya viszont nehéz helyzetbe hozhatja a működtetett intézményt, mert az intézménynek saját minőségirányítási programját összhangba kell hoznia a fenntartói elvárásokkal. A fenntartónak a vezető teljesítményértékelését is el kell végeznie. A fent megjelölt okok miatt a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség készít minőségirányítási programot, és készít vezetői teljesítményértékelést is. A minőségirányítási program lényege a kitűzött célok ellenőrzött megvalósítása, ezt követően az esetlegesen szükséges korrekciók ellenőrzött végrehajtása, és az újabb tervezési ciklus elindítása. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia a fenntartói minőségirányítási programmal. 1.2. A közoktatási minőségirányítási program hatálya A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség közoktatási minőségirányítási programja a fenntartásában működő közoktatási intézményre, a Jó Pásztor Református Óvodára terjed ki. A közoktatási minőségirányítási program a 2011-2016 közötti évekre készült, a közoktatási törvény 85. § (7) bekezdésében a minőségirányítási program tartamára vonatkozó követelmények érvényesítésével, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A fenntartó a közoktatási minőségirányítási programot a 000/2011. (VII. 00.) számú presbiteri határozatával fogadta el.

5


A fenntartói közoktatási minőségirányítási program 2011. szeptember 01. napján lépett hatályba és 2016. december 31-ig érvényes. A közoktatási minőségirányítási program rögzíti a fenntartó közoktatási minőségpolitikáját, s minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási programban foglaltakat a közoktatással összefüggő fenntartói feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása során érvényesíteni kell.

2. FENNTARTÓI

MINŐSÉGPOLITIKA

2.1. Európai minőségpolitika Az Európai Unió Bizottsága 2008 áprilisában javaslatot dolgozott ki az Európai Parlament és az Európa Tanács ajánlásával: „Az Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerének létrehozásáról”. A dokumentumot az Európai Parlament és Tanács 2009. május. 11-12-ei ülésén hivatalosan elfogadta. Az Egységes Minőségirányítási Keretrendszer elemei – Minőségpolitika – Minőségirányítási rendszer: – Folyamatok szabályozása – Partneri igény – és elégedettségmérés – Egységes Önértékelési Modell – Indikátorrendszer. 2.2. Országos minőségpolitika A módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § értelmező bekezdése a minőségbiztosítás szót cserélte minőségpolitikára. A változtatás a szóhasználaton kívül koncepcionális módosítást is tartalmaz. Ez utóbbi csupán arra bizonyíték, hogy a törvény általános megfogalmazásként továbbra is a minőség fogalmaként egyrészt az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeket, és a tervezett és ellenőrzött működést tekinti. A minőségpolitika jobb magyar kifejezés hiányában tükörfordítás az angol eredeti „qualiti policy” kifejezésből. A törvény új és más jelentést kölcsönöz e szónak, a minőségpolitika elsősorban stratégiai irányvonalat, a minőségirányítás rendszerének elveit jelenti. A minőségpolitika, mint általános elv három szinten jelenik meg a közoktatási törvényben: - központi felelősség - fenntartói feladat - intézményi feladat Hatékony rendszer csak akkor építhető ki, ha a fenntartó is részese annak.

6


A komplex szervezeti menedzsmentre utaló minőségirányítás, a helyi és intézményi stratégiát feltételező minőségpolitika és az intézményi önfejlesztésre, innovációra utaló minőségfejlesztés fogalmai jobban tükrözik az országos közoktatás politika szándékait. 2.3.Kapcsolódási pontok a megyei fejlesztési tervhez A megyei közoktatási fejlesztési terv részletesen tartalmazza, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon látják el feladataikat, és milyen együttműködéssel biztosíthatók a megyében a közoktatási szolgáltatások. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által 1997. évben elfogadott, a megye önkormányzatainak közreműködésével készült megyei közoktatási fejlesztési terv 2005. évben került átfogó felülvizsgálatra és a 2010/2011. évig szóló kiegészítésre. A megyei közoktatási fejlesztési terv újabb felülvizsgálatára 2011-ben került sor. A Jó Pásztor Református Óvoda szerepel a megyei önkormányzat intézkedési tervében. A megyei intézkedési terv elfogadása óta nem változtak az önkormányzatok kötelező közoktatási feladat-ellátási kötelezettségei. A települési önkormányzatok az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről-oktatásról intézmény fenntartásával, működtetésével gondoskodnak. Az intézménylétesítés szabadsága lehetővé teszi nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmény alapítását, működtetését. E intézménylétesítési szabadsággal - (Kt. 3. § (2)- élt a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség, mikor 2004-ben döntött arról, hogy közoktatás nevelő intézményt, óvodát alapít. Az óvodalapításról a végső döntést a fenntartó testület a 11/2005. számú határozatában hozta meg 2005. március 24-én. E döntését 2006. február 14-ei ülésén a 12/2006. számú határozatával megújította. A fenntartó élt jogával, döntött az intézmény elnevezéséről, a 12/2005. számú határozatában nevezte el intézményét- Jó Pásztor Református Óvodának. 2.4. Kapcsolódási pontok az önkormányzati intézkedési tervhez Hajdúböszörmény Város Önkormányzata közoktatási intézkedési tervét 2007-ben fogadta el a 8/2007. (I. 26.) önkormányzati számú határozatával. Az intézkedési terv felülvizsgálatára legutóbb: 2011 –ben került sor.

7


A közoktatási intézményhálózat feladat-ellátási, működtetési és fejlesztési tervét Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Oktatási és Művelődési Bizottsága készítette. A dokumentum célja a közoktatási intézményrendszer működésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő kötelezettségek, igények és elvárások, módszerek és eszközök meghatározása, az intézkedések meghatározása, ütemezése. A dokumentum első része helyzetelemzést tár fel, bemutatja a várható változásokat. A második fejezet az önkormányzat közoktatási intézményhálózatának feladat-ellátási, működtetési és fejlesztési tervét foglalja magában. A Jó Pásztor Református Óvoda szerepel a települési önkormányzat intézkedési tervében, mint olyan intézmény, amely együttműködési megállapodás keretében részt vesz az önkormányzati kötelező feladatvállalás teljesítésében. Részlet az önkormányzati intézkedési tervből:

„2006. szeptember 1-jén a Jó Pásztor Református Óvoda kezdte meg működését a Kálvin Téri Református Egyház fenntartásában, 3 csoporttal. Teljes vertikumát elérve öt csoporttal, 125 fővel fog működni.” „A Jó Pásztor Református Óvoda működése láthatóan megoldja a városban a férőhelygondokat, ezért a belterületen a férőhelyek bővítésére nem lesz szükség várhatóan.” „Az óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését vállalta fel a Jó Pásztor Református Óvoda.” Óvodába lépő gyermekek létszáma 400

357

350

353

356 317

339

358

339 287

300 250 200 150 100 50 0 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

A grafikon adatai jelzik, hogy az elkövetkező évben csökken Hajdúböszörmény városában az óvodába lépő gyermekek száma, mellyel a református óvodának is számolnia szükséges.

8


Óvodai létszámadatok

10. Sz. Óvoda

Kincskereső Óvoda és Általános Iskola

Jó Pásztor Református Óvoda

DE Gyakorló Óvodája

Önk. óvodák össz.

Hb. össz.

101

103

129

- -

300

1126

1426

113

102

98

130

- -

300

1147

1447

170

112

102

74

126

- -

300

1121

1421

42

185

112

102

72

120

- -

301

1125

1425

158

42

185

112

102

--

114

- -

300

1050

1350

144

151

44

185

129

106

--

114

- -

300

1057

1357

142

126

51

179

110

102

--

108

75

300

983

1358

1. Sz. Kálvineum úti Óvoda

2. Sz. Kölcsey úti Óvoda

3. Sz. Középkerti Óvoda

9. Sz. Hajdúvidi Óvoda

2000/2001.

182

137

157

2001/2002.

180

148

2002/2003.

183

2003/2004.

Napsugár Óvoda

6. Sz. Újvárosi úti Óvoda

7. Sz. Polgári úti Óvoda

44

163

110

161

55

160

144

162

48

186

142

163

2004/2005.

185

142

2005/2006.

184

2006/2007.

165

Csillagvár Óvoda

Napsugár Óvoda

Kincskereső Óvoda és Általános Iskola

Jó Pásztor Református Óvoda

DE Gyakorló Óvodája

Önk. óvodák össz.

Hb. össz.

2007/2008.

495

370

117

114

287

982

1383

2008/2009.

430

351

101

122

271

882

1275

2009/2010.

376

347

85

125

289

808

1222

A táblázatból kitűnik, hogy Hajdúböszörmény városa racionalizálási folyamatot indított el, s valósított meg. Nyomon követhető a Jó Pásztor Református Óvoda kiépülése is.

9


2. 5. A Magyarországi Református Egyház küldetésnyilatkozata A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus egy egyetemes anyaszentegyházának része, Krisztus teste, s így felkenetésének és szolgálatának részese. Egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri el. Ökumenikus kapcsolatok fenntartására törekszik. 2. 5. 1. Krisztust „az Atya Isten rendelte, és a Szentlélekkel felkente a mi legfőbb prófétánkká és tanítónkká, aki Isten titkos tanácsát és akaratát a mi váltságunk felől tökéletesen kijelentette, továbbá egyetlen főpapunkká, aki minket testének egyetlen áldozatával megváltott és az Atya Isten előtt könyörgésével szüntelenül közbenjár érettünk, és örökkévaló királyunkká, aki minket Igéjével és Lelkével oltalmaz és megtart” (H. K. 31. kérdés). 2. 5. 2. Az egyház elhivatottsága  Szolgálatával az Úrról tesz vallást.  Szolgál és könyörög az egész emberiség javáért.  Már a földi életben az Úr országa rendjének engedelmeskedik, és szabad lelkiismerettel harcol a bűn és halál erői ellen. 2. 5. 3. Krisztus evangéliumát hirdeti a Mt 28, 19-20 alapján: „Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe és tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” 2. 5. 4. Felelősséget hordoz az emberért és a teremtett világért.  Közbenjáró imádság minden emberért és feljebbvalóért (1 Tim 2, 1-2).  Szeretetszolgálat végzése. Munkálkodás a magyar nép és a Föld lakóinak jólétéért, az igazságosság érvényesüléséért, az emberiség és a teremtett világ békéjéért. 2. 5. 5. A Krisztusba vetett hit egyháza  Számon tartja Urának ígéretét: „Íme, eljövök hamar” (Jel 22, 7, 12); és szolgálatához ebből nyer erőt.  Már a földi életben Krisztus uralma alatt él (pl. szeretet törvénye Kol 3, 12-15) 2. 5. 6. A kálvini tanítás szellemében az egyház a SZENTHÁROMSÁG ISTEN DICSŐSÉGÉT szolgálja.

10


2. 6. A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség intézményére vonatkozó jövőképe, küldetésnyilatkozata A Magyarországi Református Egyház – Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, Magyarország Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – közoktatási intézményeket tart fenn. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. Mindezek megvalósítása egyházunk intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. A Magyarországi Református Egyház óvodáinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő munkával, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden gyermeke fel tudja mutatni azokat a képességeket, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. A gyermekeket keresztyén értékrend szerint nevelő, a társadalmi változásokra nyitott, azokra gyorsan és hatékonyan reagáló, az Európai Unió által támasztott követelményeknek és kihívásoknak megfelelő és azokra helyes válaszokat adó intézmény kialakítása. A gyermekeket keresztyén értékrend szerint nevelő intézmény a haza és a nemzet sorsa iránt felelősséget érző, a családot az egészséges társadalom alapjának tekintő, az elesettek iránti szolidaritást és önzetlenséget természetes életvezetési elvként megélő, és ezeket az értékeket továbbadó pedagógus közösséggel, alkalmazotti körrel neveli a jövő nemzedékét. A Magyarországi Református Egyház óvodáiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét.

11


Református hitéletünk magvetésének, a keresztyén szellemű nevelésnek két meghatározó színtere a templom és az intézmény. Az itt dolgozó, munkálkodó emberek Isten országának építésére elhívott szolgák, akik a Szentírást zsinórmértékként alapul véve látják felelősségüket, mindenkiért, akit Isten rájuk bízott: az emberért, a családért, a gyülekezetért, a hazáért, a teremtett világ minden emberéért.

Jézus Krisztus erre a szolgálatra hívott el bennünket, hogy betölthessük missziói parancsát: „… tegyetek tanítvánnyá minden népet…” (Máté 28, 19)  Feladatunk magas színvonalat, esélyegyenlőséget biztosítani, hitbeli többletet adni, a gyermekek lelki nevelését elősegíteni. 

Ehhez a magas színvonalú minőségi munkához szakmailag kifogástalan, református hitüket gyakorló óvodapedagógusokra, alkalmazottakra van szükség, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Minden megnyilvánulásukkal példaként állnak a gyermekek előtt. Keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a gyermekeket. Kívánatos, hogy a nevelők hitben élő, áldozatkész tagjai legyenek gyülekezetüknek és saját egyházuknak. (Etikai Kódex) A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség, mint intézményfenntartó elkötelezi magát, hogy a vele kapcsolatban álló intézményével, a Jó Pásztor Református Óvodával a nyitottság, a bizalom, az őszinteség, a következetesség, a hatékonyság és gyors ügyintézés jelenjen meg – domináljon a partnerközpontú gondolkodásmód. A fenntartó látja:  A működtetés jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségét.  A rendelkezésre álló erőforrások racionális felhasználásának követelményét a stabilitás biztosítása érdekében.  Az óvodai nevelés színvonalának megőrzése, növelése céljából az intézmény folyamatos korszerűsítésének szükségességét.  A fenntartói minőségirányítási program megvalósításának fontosságát. Minőségirányítási rendszerünkben: jóságban, szeretetben, szolgálatban példaként áll előttünk Krisztus, aki maga”… az út, az igazság és az élet ...” (János 14,6) Isten törvényének betartására hívott el bennünket: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első

12


és nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22, 37-39)

Mit üzen Comenius, a nagy pedagógus a mai magyar pedagógusnak? Elsőként vizsgálni, tájékozódni kell, milyen helyzetben van az intézmény, a környező társadalom, állapotrajzot kell készíteni. Ennek alapján meg kell határozni, hogy mit kell tenni a javítás érdekében, meg kell vizsgálni, megvalósíthatók-e a célok. Meg kell határozni, milyen módszerekkel váltható valóra a kívánt változtatás. Kezdettől látni kell a végső célt, ehhez kell megválogatni a teendőket. - Amikor van jövőkép és van „tervrajz”, kezdődik az építés:

„Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg…” (Péld. 24,3). Bölcsen kell véghezvinnünk azt, amit elterveztünk. - A fundamentum, a megbízható alap Jézus Krisztus: „Mert más alapot senki nem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus.(I Kor. 3, 11) Nekünk Ő a megtartásunk, aki velünk van mindörökre, mert megígérte: „… veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28, 20) Erre a biztos alapra való feltekintés kell, hogy átjárja az intézményünkben folyó Minőségirányítási rendszer egészét. Pál apostolnak a Rómabeliekhez írott üzenete: „…nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” A szántás, a vetés, az aratás terhe és felelőssége a miénk, de a növekedést az Úr adja. 2.7. Alapelvek Az önértékelés legyen a minőségfejlesztési rendszer meghatározó eleme. Az önértékelés gyakorlattá válása azt jelenti, hogy az intézmény definiált szempontok mentén, bizonyos időközönként rendszeresen végezzen ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy az önmagukról való tudásuk több és pontosabb legyen. Tisztában legyen erősségeivel és az intézményi működtetés gyenge pontjaival. A kapott eredmények elemzésével jelölje ki az intézményi fejlesztés irányait, dolgozzon ki intézményfejlesztési terveket. Az önértékelés épüljön be az intézmény napi gyakorlatába, és ezzel az elszámoltathatóság alapjává váljon. Partnerközpontú magatartás kialakítása. 13


Az intézmény vezetése a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a működtetés irányait. A fenntartó, a gyülekezet, az intézmény támogatói, a társadalom, a gyermekek, az óvodapedagógusok, a gazdasági és a technikai személyzet, a szülők, vagyis mindenki, aki lényeges hatást gyakorol, a szolgáltatás minőségére, az intézmény kommunikációs partnerének tekinthető. A partnerközpontúság, mint érték azt jeleni, hogy az intézmény nemcsak megkérdezi partnerei véleményét, hanem komolyan is veszi, azaz épít rá az intézményi tervezések, fejlesztések során. A partneri vélemények alapján folytatott fejlesztésektől azt várjuk, hogy mérhető módon javul a partnerek elégedettsége. A fenntartói igények figyelembe vétele eredményeként a helyi közoktatás irányítás és az intézményirányítás között harmonikus együttműködést szeretnénk kialakítani. A partnerközpontúság azt is jelenti, hogy a munkatársak elfogadják a minőségfejlesztés szükségességét; tudják, hogy a belső munkatársakkal, a partnerekkel való együttműködés, egymás igényeinek meghallgatása, az egymással való törődés a minőségi munka biztosítéka. Folyamatos minőségfejlesztésre törekvés. Szeretnénk, ha intézményünkben a minőségfejlesztés eredményeként, a rendszerfejlesztéssel egy időben kialakulna, illetve állandóan fejlődne a belső igény a szakmai munka intézményi szintű jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. A szervezeti kultúra részének tekintjük az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztést. A működés tökéletesítése érdekében az intézmény rendszeresen tervezze, gondolja újra a belső ösztönzési, elismerési, teljesítmény értékelési és információs rendszereit, illetve a folyamatos fejlesztésbe közvetlen és közvetett partnereiket is vonja be. Az intézmények szakszerű, rendszerszerű működtetésére törekvés. Intézményünk számára az FMIP megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével képes lesz eredményesen és hatékonyan működni, de a kereteket az elkövetkező években kell konkrét tartalommal megtölteni. A rendszer kialakítás és fejlesztése több éves időtartamot jelent. Az intézmény működtetése során a gazdálkodásban, nevelés területén, emberi erőforrás fejlesztésben, egyéb erőforrások fejlesztésében, tervezésben, vezetésben, ellenőrzésben és az értékelésben, a folyamatok eredményesebbé tételében, kívánjuk alkalmazni a minőségfejlesztés eszközrendszerét; az intézményértékelés eredményeit.

14


Tényekre alapozott döntéshozatal A hatékony döntés legfontosabb feltétele az információk begyűjtése, feldolgozása, és ezek alapján az alternatívák felállítása. A tényszerű információ begyűjtéshez elengedhetetlen az összehasonlíthatóság és ismételhetőség követelményének való megfelelés. A tényekre alapozott döntéshez működtetni kell a belső információszerzés többféle szervezett formáját, illetve az informatikára alapozott feldolgozást. Szeretnénk, hogy szakmailag és pénzügyileg váljon intézményünk elszámoltathatóvá, ennek alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer legyen. A Jó Pásztor Református Óvoda intézményét használók (gyermekek, szülők, pedagógusok, alkalmazottak) és minden – a közoktatáshoz kapcsolódó jelenlegi és várható – szereplő számára átlátható, kiszámítható, követhető viszonyokat kell teremteni ahhoz, hogy érdekeiket kialakítva és érvényesítve ne gyengítsék, hanem segíthessék, erősíthessék egymást. A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Református Egyházközség intézménye számára az alábbi alapelveket fekteti le: o A református vallás iránti elkötelezettség elve; o Korszerűség elve (tudásban, felkészültségben, tartalomban, működésben, bánásmódban, eszközökben, technikában, stb.); o Demokratikus működés elve; o A gyermek fejlődési esélye biztosításának, az esélyegyenlőségnek az elve (a differenciált pedagógiai módszerek lehetőségeivel); o Az átjárhatóság elve (intézményen belül); o A nevelési programnak és az aktuális munkatervnek alárendelt szakmai önállóság elve; o Az intézményi helyzetelemzés és nevelési programkészítés, az elfogadott programnak megfelelő működés kötelezettségének elve; o A nevelési programban vállalt cél, kínált nevelés, színvonal, értékközvetítés megismerhetőségének-megszerezhetőségének (a lehetőség biztosításának) elve; o A gyermek alapvető szükségletei biztosításának elve; o Az állandóság lehetséges őrzésével a tudatos, érdekegyeztetett, jövőt formáló változtatásokra való készenlét elve; o Az óvoda hatásossága (a működés eredményének mérhető mennyisége, minősége) szinten tartásának, növelésének elve; o A városi közoktatás-politikához illeszkedés elve; o A folyamatos fejlesztés elve

15


A minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás) ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti a közoktatási intézmény vonatkozásában, melynek lépései: Tervezés (P): (Megyei fejlesztési terv, az önkormányzati intézkedési terv - illeszkedés), a Hajdúböszörmény Kálvin Téri Református Egyházközség közoktatási koncepciója, küldetésnyilatkozata; a helyi nevelési program elfogadása. Végrehajtás (D): A Jó Pásztor Református Óvoda a nevelési programjában megfogalmazott célkitűzései elérése érdekében – a Hajdúböszörmény Kálvin Téri Református Egyházközség által jóváhagyott - saját minőségirányítási programja, illetve dokumentumai alapján végzi feladatait. A fenntartó éves munkatervében jeleníti meg a közoktatással kapcsolatos feladatait. Ellenőrzés (C): A fenntartó az intézkedési tervében és minőségirányítási programjában rögzítettek alapján ellenőrzi az óvoda tevékenységét. Beavatkozás (A): Az ellenőrzést követő értékelések eredményeképpen – annak érdekében, hogy az intézmény a fenntartói intézkedési tervben, illetve az intézményi nevelési programban rögzített célokat még jobban megközelítsék – következtetések levonását, intézkedések megtételét várja el az intézményétől. Az intézkedések tervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban folyamatosan beszámoltatja az óvodavezetőt. Alapelv a pedagógusok – szakalkalmazottak – számára: o A Biblia értékrendje, református keresztyén szellemiség szerinti nevelés elve; o A gyermek az Úr ajándéka; o Korszerű tájékozottság és szakmai műveltség (szaktudományban, pedagógiában és más fontos területeken), nevelési képesség elve; o A folyamatos önképzés, továbbképzés, az alkotó munka igényének elve; o Az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének elve; o A gyermekért, az intézményért érzett felelősség elve; o A demokrácia szabályainak megfelelő érdekérvényesítés gyakorlásának elve. Alapelv az intézményhasználók (szülők, gyermekek) számára: o A szabad intézményválasztás elve;

16


o A gyermekért, az intézményért érzett felelősség elve; o A Jó Pásztor Református Óvoda működésével kapcsolatos véleménynyilvánítás elve; o A funkciónak megfelelő, illetve rendeltetésszerű intézményhasználat elve. 2.8. A minőségfejlesztés folyamata: Feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és intézkedési terv

Fenntartói Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program

Nevelési Program

Minőségfejlesztési rendszer (igényfelmérés)

Éves munkaterv

Intézményi beszámoló

17


2. 9. Helyzetelemzés Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar megyében, az ország egyik legnagyobb települése, lakosainak száma több mint 30 000 fő. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. Magát a települést 1248-ban említik először. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. A hajdúk legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Bocskai István hagyatéka, a nevéhez kötődő, egyetlen győzelemmel végződő magyar szabadságharc máig ható üzenete, a hajdúk öröksége egyedivé teszik a város történelmi gyökereit, ugyanakkor meghatározzák európai állampolgárként is az itt lakók gondolkodását. Hajdúböszörmény kistérségi központként is meghatározó szerepet tölt be.

(Forrás: Hajdúböszörmény város honlapja)

Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Hajdúböszörmény református vallású lakosságának növekedése miatt szükségessé vált a XIX. század végére egy második református templom építése is. Gerster Kálmán budapesti építész tervei alapján Röszler Rihárd kivitelezésében, 1898-ban készült el a város második, - a késő eklektika stílusjegyeit magán viselő - református temploma. 1980-ban új gyülekezeti teremmel gazdagodott az egyházközség. 1983-ban, - az addig közös presbitériummal működő Bocskai téri és Kálvin téri egyházrész két önálló egyházközséggé szerveződött át. 1987-ben készült el a gyülekezet új parókiája. 2005-ben kezdődött el a gyülekezeti óvoda építése, mely 2006 szeptemberében nyitotta meg kapuit. 2006 őszén megkezdődött a régi parókia felújítása, az épület leszigetelésre és teljes egészében hasznosításra került két csoportszoba, egy konyha, egy könyvtárszoba, egy segédlelkészi lakás és több raktárhelyiség kialakításával. A Hajdúböszörményi Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztorai 1983-tól:  † Nagy Ferenc lelkipásztor 1980-1994  Nagy Ferencné (Sipos Lenke) beosztott lelkész 1980-1994  Erdei István lelkipásztor 1994-2003  Erdei Istvánné (Csőke Mária) beosztott lelkész 1994-2003 18


    

Zila Péter lelkipásztor 2004-2009 Szabó Sándorné (Kiss Magdolna) beosztott lelkész 2004-2007 Vincze Márta segédlelkész 2006-2007, beosztott lelkész 2007-2009 Tönkő Levente lelkipásztor 2010Komor Csaba Norbert beosztott lelkész 2010-

A Hajdúböszörményi Kálvin téri Református Egyházközség gondnokai 1983tól:  † Tóth Zsigmond 1977-1992  Balogh Antal 1992-1995  Kiss László 1995-2009  Eszenyi Balázs 2010(Forrás: http://www.hajduvidekiem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=81:hajduboeszoermenykalvin-teri-reformatus-egyhazkoezseg&catid=38:gyuelekezeteink&Itemid=63)

A Jó Pásztor Református Óvoda rövid jellemzése: A Jó Pásztor Református Óvoda fenntartója a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség. Az intézmény székhelye: 4220 Hajdúböszörmény Kálvin tér. 18. Az óvoda a Regionális Operatív Program keretében uniós támogatással épült, 2006-ban került átadásra az épület. A beruházás összköltsége 260 millió Ft volt, melyre 230 millió Ft támogatást nyert el a fenntartó. A gyermekek modern, uniós körülmények között sajátíthatják el első élményeiket. Az épület nagyon korszerű nevelési intézmény, amely a református elvekre, hagyományokra alapoz, de a mai igényeket is kielégíti. Arculata tökéletesen illeszkedik a város és az itt élők hagyományaihoz. A tágas, sok játéklehetőséget biztosító udvar mellett a templomkertet is igénybe veszi két csoport. A minimális kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék kívánalmainak mindenben megfelel az óvoda, a gyermekek fogadásának körülményei magasan meghaladják a mai magyar átlagóvodát, hiszen a kötelező eszközjegyzéknél több eszközzel bír az óvoda. Az óvoda a 2006/07. nevelési évben indult, csoportjai folyamatosan bővültek. Az induló nevelési évben három csoportos volt az óvoda. Jelenlegi csoportszám: öt, mely az alapító okirat szerint az indítható össz-csoportszám. Az óvoda alapításától fogad sajátos nevelési igényű gyermekeket is.

19


A jelenlegi gyermekösszetétel a 2010. szeptember 15-ei adatszolgáltatás alapján: 126 fő. Ebből: hátrányos helyzetű: 27 fő, halmozottan hátrányos helyzetű: 3 fő, bejáró: 6 fő. Sajátos nevelési igényű gyermek: 4 fő. Nevelési év 2006/07. 2007/08. 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12. 74 fő 114 fő 123 fő 123 fő 125 fő 131 fő Ebből: SNI Ebből: SNI Ebből: SNI Ebből: SNI Ebből: SNI Ebből: SNI

4 fő

6 fő

5 fő

4 fő

4 fő

3 fő

Az alapító okiratban rögzített feladatokat 11 álláshelynyi óvodapedagógussal és 10 egyéb foglalkoztatottal látja el az óvoda. Az intézmény takarítását vállalkozó alkalmazásában lévő munkavállaló végzi. Megbízási szerződéssel gyógypedagógust foglalkoztat. Vállalkozási szerződéssel történt a gazdasági feladatellátás is 2011. augusztus 31-ig. Az intézmény önálló gazdálkodású, saját konyhával rendelkezik. Az óvoda nevelési programjának legutolsó változata 2011-ben készült. Az óvoda elérte kihasználtságának optimumát. 2.10. A Jó Pásztor Református Óvodával kapcsolatos általános elvárások

1. Érvényesíteni kell az óvoda alapfunkcióját: óvó-védő, szociális, nevelő és

személyiségfejlesztő, továbbá a gyermekek testi, lelki szükségleteit kielégítő. Ennek keretében különös figyelmet kell fordítani az átlagostól eltérő,

a fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekre. 2. Az óvoda biztosítsa a gyermekek azon jogát, hogy egészséges környezetben nevelkedjenek, illetve képességeinek, adottságainak és érdeklődésének megfelelő nevelésben részesüljön. A gyermek óvodai életrendjét korának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, amelyben fejlesztése sokszínű tevékenység keretében valósul meg. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása során vegye figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet.

20


3. Biztosítsa az esélyegyenlőséget az iskolakezdéshez a különleges gondozást igénylő óvodásokkal való speciális foglalkozás keretében. Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében –lehetőségeihez képest- segítse elő ezen 2, 5-3-5 éves korú gyermekek óvodai nevelésben való részvételét.

4. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű (a részképesség zavarral küzdő, fejlődésben lemaradt) gyermekek óvodai nevelésében a másság elismerése és elfogadása mellett fejlődését speciális módszerek alkalmazásával biztosítsa.

5. Az óvoda hatékony gyermekvédelmi tevékenységével biztosítsa az óvodai nevelés keretében történő iskolai felkészítő foglalkozásra kötelezett gyermekek rendszeres részvételét a foglalkozásokon. 6. A gyermekek iskolaérettségének kiszűrése közelítsen a 100 %-hoz annak érdekében, hogy kifejezetten a további óvodai nevelést igénylő gyermekek esetében kezdeményezzen iskolaérettségi vizsgálatot az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál. 7. Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése, az iskolaválasztással kapcsolatos információk átadása érdekében alakítson ki hatékony együttműködést a Baltazár Dezső Református Általános Iskolával.

8. Az óvoda őrizze meg szakmai sokszínűségét, hagyományait a nevelés színesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében. Valósítsa meg: az egészséges

életmódra nevelést, a környezeti megismerést, az anyanyelvi nevelést, vagy a magyar nemzeti öntudat megalapozását a szülőföld népi hagyományaira építve.

Egyéb általános fenntartói elvárások: 

Az óvodai nevelésnek az állandóság és folytonosság elve mellett rugalmasan kell alkalmazkodnia egyrészt a Magyarországi Református Egyház törvényeiben megfogalmazott elvárásokhoz, másrészt a társadalmi igényekhez, a kihívásokhoz.

 Olyan biztos jártasság megszereztetése a gyermekekkel az óvodai nevelés végére, mellyel az iskola érettség biztosítható. 

Az intézmény törvényszerűen, költséghatékonyan, eredményesen működjön, továbbá erősödjön a tervezés szerepe.

 A normatív állami és egyházi támogatás és a fenntartói költségvetési hozzájárulás szakszerű és takarékos felhasználása. Az intézmény felszerelésének, az általa használt épület állagmegóvása. Az intézmény tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése.

21




Korszerű pedagógiai szolgáltatások biztosításának igénylése. Folyamatos, jó munkakapcsolat az intézmény, és a fenntartó között. Tolerancia az emberi kapcsolatokban.



Az óvoda garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő nevelést.



A közoktatási rendszerbe kerüléstől (óvoda) nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele.



Az intézmény rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz.



Az intézményben stabil-innovatív, keresztyén értékrendet követő nevelőtestület működjön.



Az intézmény óvodapedagógusai vegyenek részt a minőségirányítási rendszer kiépítésében és folyamatos működtetésében, legyenek részesei az értékelési és innovációs folyamatoknak.



Az intézményre -minőségirányítási programja, rendszere alapján- minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző. E partnerközpontúság a partnerek (gyermek, szülő, fenntartó, társintézmények stb.) megkérdezésén túlmenően az erre épített intézményi tervezéseket, fejlesztéseket jelentse.



Rendszeres együttműködést alakítson ki a Baltazár Dezső Református Általános Iskolával.



Alapvető feladat minden rászoruló gyermek számára a segítségnyújtás a mentális és egyéb problémák kezeléséhez, az alapfokú képzési rendszerbe való bekapcsolódáshoz.



Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, továbbá hatékony együttműködés a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.



A jóváhagyott nevelési program alapján a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők és regisztrálhatók legyenek. Az intézmény nevelési programját jogszabály szerint alakítsa ki, majd beválását kísérje folyamatosan figyelemmel.

A nevelési programban kitűzött célokhoz egyre jobban közelítsen a mindennapi pedagógiai munka. Ennek megvalósítása érdekében a minőségirányítási rendszer kiépítése során elsődleges feladat, hogy e program alapján az intézmény határozza meg erősségeit és gyengeségeit.

22


Mindezek érvényre juttatása mellett a fenntartói minőségpolitika egyik célkitűzése –az intézménnyel kapcsolatos alapvető elvárás- az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyabbá tétele. Olyan helyzet kialakítása, amelyben az intézmény meg tudja teremteni a változás és stabilitás egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan képes működni. Úgy tudja értékeiket megőrizni, hogy közben képes alkalmazkodni a kihívásokhoz. Az intézmény megőrizve sajátosságait járuljon hozzá a település közoktatási rendszerének sokszínűségéhez. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, egyéni képességeik kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével teremtse meg az esélyegyenlőséget. Biztosítsa a hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos fejlesztését, a gyermekek szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására törekedjen. 2.11.A Jó Pásztor Református Óvodára vonatkozó konkrét elvárások

Elvárás

Az óvoda a FMIP alapján készítse el minőségirányítási programját 2011. december 31-ig. 2011. december 31ig végezze el a fenntartói intézkedési tervben foglalt feladatokat 130/2011. (V. 30.) határozat A 2011-12-es nevelési évben végezzen klímavizsgálatot abban az esetben is, ha ezt korábban nem ütemezte. Két év múlva végezzen utómérést.

Sikerkritériumok, várható eredmények FMIP alapján elkészül az IMIP

Eredmények ellenőrzése, értékelése, elemzése. Mit? Hogyan? Önértékelés

Kik végzik?

Óvodavezető MICS vezető MICS

Az intézkedési tervben megjelölt megfelelőség

Az intézkedési tervben megjelölt dokumentumok önértékelése


Elkészül teszt

Az eredmények elemzése; önértékelés, intézkedési terv készítése problémás területekre


a

klíma-

23


Sikerkritériumok, várható eredmények

Elvárás

Szervezeti fejlesztése

kultúra

A 2011-2012-es nevelési év kezdetétől az egyes csoportok gyermekeinek szülei önzetlen munkával (egy délután) vegyenek részt az óvoda esztétikus környezetének további fejlesztéséért.

Tegyen meg mindent a maximális kihasználtság érdekében. Törekedjen arra, hogy a maximálisan felvehető létszám 100 %-át megtartsa. Működjön együtt a bölcsödével és a Baltazár Dezső Református Általános Iskolával.

Törekedjen arra, hogy folyamatosan nőjön az óvodából a gyülekezetbe rendszeresen járók száma. A nemzetiségi, kisebbségi program kidolgozása, beépítése a nevelési programba egyéb alapdokumentumokban történő megjelenítés

Az alkalmazottak 65 % -a elégedett legyen. Az óvoda esztétikus környezetének tovább fejlődése látható.

Maximális náltság

Eredmények ellenőrzése, értékelése, elemzése. Mit? Hogyan? Klíma vizsgálat eredményének elemzése. Beszámolók, jelenléti ívek elemzése; önértékelés

Kik végzik?

Óvodavezető MICS vezető MICS Óvodavezető MICS vezető MICS

kihasz-

Tanügyi dokumentumok elemzése; öszszehasonlító elemzések; önértékelés;


Óvoda ismerje a társintézmények programjait, megkönnyítendő az iskolaválasztást, valamint a bölcsődeóvoda-iskola átmenetet. Kimutatható növekedés

Vezetői beszámoló a kapcsolattartásról. Beiskolázási mutatók, elemzések


Statisztika, vezetői beszámoló, szakmai értékelések. Partneri visszajelzések.


A nemzetiségi, kisebbségi program beépül az alapdokumentumokba

Alapító okirat módosítás; munkatervek, vezetői beszámolók, önértékelések, statisztikák elemzése


24


Elvárás


Az Intézményi Minőségirányítási Program megvalósítása és folyamatos fejlesztése. Az óvoda az intézményi minőségirányítási program szerint értékelje tevékenységét. Készüljenek el a munkavállalói teljesítményértékelések az IMIP szabályozás szerint. Költséghatékony és törvényes gazdálkodás

Az IMIP-ben meghatározott ellenőrzések, mérések, értékelések, a szükséges beavatkozások megtörténtek.

Tanügy-igazgatási dokumentumai legyenek naprakészek.

Naprakész információkkal rendelkeznek a gyermekekről. Az éves munkaterv tartalmazza a tevékenységek formáit. A partneri visszajelzések elégedettségi mutatója legalább 80%-os legyen. A lehetőségekhez mérten megtörténik a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése. A tehetséggondozás nevelési formáz szélesednek. Megtörténik az SNI-s gyerekek színvonalas fejlesztése.

A nevelési feladatok teljesítése a nevelési programban foglaltak szerint Kiemelt cél és feladat az életkornak megfelelő képesség és készség fejlesztése. Programja alapuljon az egyéni bánásmódra és differenciált fejlesztésre. Az esélyegyenlőséget segítő nevelési formák alkalmazása, tehetséggondozás Folyamatosan javítsa az integrált nevelés feltételeit.

A fenntartói kiegészítés csökken.

Eredmények ellenőrzése, értékelése, elemzése. Mit? Hogyan? Audit program alapján végzett ellenőrzés; önértékelés

Kik végzik?


Statisztika, vezetői beszámoló, szakmai értékelések. Partneri visszajelzések. Tanügy-igazgatási dokumentumok vizsgálata.


Nevelési program beválási vizsgálata; Partneri visszajelzések elemzése.


Beszámolók, munkatervek, szakmai értékelések.


Munkatervek, beszámolók, egyéni fejlődési naplók.



25


Elvárás


A HHH gyermekek/cigány gyermekek körében minél korábbi életkorban történő felvétel. Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése érdekében, a szakmai munka segítésére az intézmény

Szociokulturális hátrányok csökkenése, kultúrájuk, hagyományaik ápolása. Nyertes pályázatok

Tartson partneri kapcsolatot, növelje partnerei számát

Partneri kapcsolatok alakulnak ki a gyermekek nevelése érdekében

Baleseti források folyamatos felülvizsgálata, megszüntetése

Csökken/megszűnik a balesetveszély az intézményben

Eredmények ellenőrzése, értékelése, elemzése. Mit? Hogyan? Statisztika, vezetői beszámoló, szakmai értékelések. Partneri visszajelzések.

Kik végzik?


Pályázati dokumentumok


Partneri visszajelzésekből készült intézményi beszámoló elemzése. Kapcsolattartás dokumentációi Statisztika, vezetői beszámoló; Partneri visszajelzések.


minél magasabb szinten használja ki a pályázati lehetőségeket.


Az óvoda kulcsindikátorai Intézményi mutatók: Óvodába jelentkező gyermekek száma és a felvettek aránya [%] Férőhely kihasználtság [%] Nevelés és fejlesztés Fejlesztő programok és az azokban résztvevők száma Intézményvezetői foglakozások, látogatások száma Intézményen belüli tapasztalatcserék és továbbképzések száma Team-munkában résztvevő pedagógusok aránya [%] Az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma [alkalom/év] Humánerőforrás

26


Továbbképzési normatív támogatás felhasználása A továbbképzések száma A nevelési évben külső továbbképzésen résztvevő intézményi pedagógusok aránya [%] A pedagógusok szakmai végzettsége: - törvényi megfelelés, alapképzettség másoddiplomák száma, koherenciája szakvizsgázottak száma, aránya Dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező pedagógusok aránya [%] Egyéb alkalmazottak szakmai végzettsége Fluktuáció Eredményesség Egyházi intézménybe iskolát kezdők száma, aránya Bemeneti-kimeneti mutatók, hozzáadott érték - Gyermeki fejlődési mérés eredményei % Igazolatlan hiányzások száma, lemorzsolódók száma Hatékonyság Helyettesítések száma, aránya Egy intézményi pedagógusra jutó táppénzes napok száma. [nap/fő] Az intézmény költségvetésének forrásbővítése (pályázatok, támogatások) Egy gyermekre jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg [Ft/gyermek] Csoportok átlaglétszáma Az intézményben egy pedagógusokra jutó gyermekek száma [gyermek/óvodapedagógus] Egy intézményi pedagógusra jutó továbbképzési költség [Ft/fő] Szakmai eszközök, informatikai eszközök beszerzésére fordított összeg az intézmény gyermekeire vetítve [Ft/gyermek] Vezetés Szakmai dokumentumok megfelelősége Tanügyi dokumentumok megfelelősége Külső és belső környezet (higiénia és környezetkultúra) A gazdálkodás tervszerűsége, törvényessége és hatékonysága Bevételi lehetőségek és azok kihasználásának aránya Az intézményvezető szakmai eredményei (továbbképzés, tanulás, publikációk stb.) Vezetői beszámoló és önértékelés Az intézmény szervezeti kultúrája 27


Társadalmi hatások A pedagógusok részvétele a közéletben A pedagógusok, alkalmazottak részvétele a gyülekezeti életben Az intézmény kapcsolatai Partneri elégedettség mérés eredményei % Gyermeki elégedettségmérés eredményei % A közvetlen partnerektől beérkező panaszok, reklamációk száma [db Elismerésben részesült intézményi pedagógusok aránya [%] Az intézmény által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma [elismerés/év] 3. FENNTARTÓI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A minőségpolitika fogalmazza meg a célokat, a minőségfejlesztési rendszer pedig a célok megvalósításának módját és eszközeit. Jelen minőségfejlesztési rendszerben leírtak ismerete és betartása a presbitérium valamennyi tagjának és az Igazgatótanács számára kötelező érvényű, így biztosítható, hogy a minőség a hivatali munkavégzés területén meghatározó legyen, és érvényesüljön a napi gyakorlatban. Irányítás – Tervezés –– Ellenőrzés – Mérés, értékelés - Kapcsolatrendszer 3. 1. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTÓI SZABÁLYOZÁSOK

A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. A fenntartó intézménytámogatási tevékenysége A fenntartó a fenntartásában működő közoktatási intézmény költségvetésében biztosítja az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit annak érdekében, hogy az intézmény eredményesen és hatékonyan láthassa el feladatait. Ezen túlmenően a fenntartó szakmai, jogi, gazdálkodási, és a kapcsolatokra vonatkozó koordinációs segítséget nyújt intézményének ahhoz, hogy tevékenységét törvényesen, a felhasználók lehető legnagyobb megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezze.

28


Az Egyházközség döntési és felelősségei köreit törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg. A fenntartó felügyeleti jogait és kötelességeit a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Presbitériumán, valamint az Igazgatótanácson keresztül gyakorolja.

A döntési és felelősségi körök rendje: A döntési és felelősségi körök rendjét a Zsinat, a Zsinati Oktatásügyi Iroda, a Tiszántúli Egyházkerületi Tanügyi Hivatala, a presbitérium vonatkozásában az egyházalkotmány és a Református Egyház Közoktatási Törvénye határozza meg, valamint az Egyházközség Igazgatótanácsa. A fenntartó jogai és kötelezettségei: A fenntartó jogainak és kötelezettségeinek ellátásáért a Presbitérium irányítása mellett a Presbitérium elnöksége felelős. A fenntartó: -

-

dönt az intézmény alapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, tevékenysége módosításáról, szüneteltetéséről, megszüntetéséről, biztosítja a református hitelvek és célok megvalósításának feltételeit, segíti és ellenőrzi megvalósulásukat, biztosítja a működés személyi és tárgyi feltételeit, létrehozza a jogok és kötelezettségek gyakorlására az Igazgatótanácsot, meghatározza feladatkörét, kötelességét és hatáskörét, kinevezi – pályázat vagy megbízás útján - az óvoda vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, értékeli – szakértők bevonásával – a pedagógiai program feladatait, azok végrehajtását és a szakmai munka eredményeit, jóváhagyja az óvoda SZMSZ-ét, nevelési és minőségirányítási programját, házirendjét, kikérheti döntései előtt saját illetékes egyházi iskolaügyi bizottsága és más intézetek véleményét is, gondoskodik a működés anyagi feltételeiről és szükséges fejlesztéséről, melyek forrásai: - állami alap- és kiegészítő normatívák, - fenntartói (gyülekezeti) támogatás - alapítványi és magánadományok - pályázati nyeremények, jóváhagyja a költségvetést, ellenőrzi az intézmény működését, gazdálkodását és adatszolgáltatását,

29


-

biztosítja minden munkavállaló részére a munkafeltételeket, juttatásokat, kedvezményeket és az alkalmazottakat megillető jogvédelmet, a pedagógusok, a gazdasági vezető alkalmazásához és az alkalmazás megszüntetéséhez egyetértési joggal bír.

A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség jogosítványai közül egyes jogosítványait a Presbitérium az Igazgatótanácsra ruházta át. A Presbitérium megbízásából az Igazgatótanács: a hatályos jogszabályok és a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye szerint gyakorolja hatáskörét, amely során döntési, döntés előkészítő, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságokat gyakorol. Az átruházott jogkört az Igazgatótanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az Igazgatótanács szervezeti és működési szabályzatát a fenntartó testület 150/2011. (V. 30.) számú határozatával fogadta el.

A fenntartói intézkedési terv végrehajtásának rendje: A fenntartói intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatban a fenntartónak közvetlen feladatai nincsenek, ahhoz együttműködési megállapodás keretében közvetetten kapcsolódik.

A fenntartói ellenőrzés rendszere és rendje: A fenntartói irányítási feladatok közé tartozik az intézménye ellenőrzése is. A fenntartó a következők szerint határozza meg ellenőrzési rendszerét és rendjét. Az ellenőrzések típusa:      

átfogó (komplex) ellenőrzés pénzügyi ellenőrzés célellenőrzés utóvizsgálat szakmai ellenőrzés törvényességi ellenőrzés

A rendszeres ellenőrzések tematikája és gyakorisága: A rendszeres ellenőrzések tematikáját teljes részletességgel a fenntartó éves ellenőrzési terve tartalmazza. Szakmai ellenőrzésre 4 évente kerül sor. Törvé-

30


nyességi ellenőrzésének gyakorisága 4 évente szakértővel, évente az Igazgatótanács közreműködésével. A pénzügyi ellenőrzések gyakorisága évente az egyházi törvények szerint. A rendkívüli ellenőrzések - célellenőrzés - lehetőségei: A fenntartó él a rendkívüli ellenőrzések lehetőségével, célellenőrzést, célvizsgálatot, utóvizsgálatot rendelhet el azokban az esetekben, amikor az óvoda zavartalan működéséhez az feltétlenül indokolt. Az ellenőrzést végzők és az ellenőrzésért felelősök: Az ellenőrzés rendszerét Kt. és az MRE Közoktatási Törvénye határozza meg.

Az információáramlás rendjének szabályozása: Szereplői: a Zsinat, a Zsinati Oktatásügyi Iroda, a Tiszántúli Egyházkerület Tanügyi Hivatal, a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség, az Igazgatótanács, Jó Pásztor Református Óvoda Témakörök: az egyházalkotmányban foglaltak szerint, valamint a Református Egyház Közoktatási Törvénye és a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusai alapján, valamint az egyházközség és az intézmény kapcsolatrendszere, az intézmény fenntartása, működtetése kapcsán. A fenntartónak rendelkeznie kell a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó minden jogszerű információval, amely: - A fenntartó hatáskörében történő intézkedést igényel, - Befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés előkészítési munkáját, illetve magát a döntést. Az intézmény vezetője az előző pontban leírtak érdekében köteles, szakszerű, érdemi, pontos, megfelelő formában közölt, az adott információ nyújtására előírt, a határidő betartásával információt adni, nyújtani a fenntartó számára. Az információadás gyakorisága:   

igazgatótanácsi ülésen; presbiteri ülések alkalmával eseti megbeszélések

Az információkérés gyakorisága: o igazgatótanácsi ülés; o negyedévenként – költségvetési beszámolók

31


o évente – költségvetés tervezésével, normatíva igényléssel kapcsolatban o évente – óvodai beiratkozás o presbiteri ülések alkalmával o szükség szerinti időben Az információáramlás módjai: adatszolgáltatás jelentés egyeztetés meghívás

javaslattétel utasítás értekezlet egyeztetés

véleménykérés tájékoztatás beszámoltatás

A dokumentálás rendje: A fenntartó az információk áramlásának dokumentálásával kapcsolatban a következő elvárásokat fogalmazza meg. Az írásos dokumentáció fajtái: jelentés javaslat kérelem

tájékoztató utasítás jogorvoslat

beszámoló adatszolgáltatás meghívás

A dokumentumok tartalmi összetevői: o o o o o o o o

költségvetés normatíva igénylés statisztika beiskolázás nevelési évkezdés hitéleti nevelés, gyülekezeti élet nevelési folyamatok intézményműködtetés stb.

A dokumentumok formai megjelenése: - elektronikus, nyomtatott adathordozók útján vagy papíralapon o formanyomtatvány o megállapodás szerinti formák használata A dokumentumok leadásának határideje:

32


A dokumentumok leadásának határidejét az információ kérésével együtt határozza meg a fenntartó, ill. egyéb dokumentumok esetében a nevelési év éves rendjéről szóló rendeletben foglaltak az irányadóak. A fenntartó dokumentumokkal kapcsolatos reagálásai: A fenntartó a jelentésekre, beszámolókra szóban vagy írásban reagál, a tájékoztatók és javaslatok vonatkozásában pedig a presbitérium és az igazgatótanács működési rendjében foglaltak szerint jár el. A fenntartó, az elnök-lelkész az intézményt érintő presbitériumi határozatokat öt munkanapon belül megküldi az intézménynek.

Az óvodavezető döntés-előkészítésbe való bevonásának rendje: Az óvodavezető a közoktatási törvényekben foglalt témakörök teljes rendszerében, az információáramlás rendjében leírtak szerint vesz részt a döntéselőkészítő folyamatban.

Az óvodavezető továbbképzési rendje: Az Egyházközség a humán erőforrások fejlesztése keretében szükségesnek és kívánatosnak tekinti a fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetőjének rendszeres szakmai továbbképzését, valamint ennek erkölcsi és pénzügyi támogatását. A fenntartó az óvodavezető részére évente egyszer biztosítja országos szakmai konferencián, tanácskozáson, értekezleten való részvételt a szakmai fejlődése és szakirányú tájékozódása érdekében. A szakmai továbbképzés költségét az éves fenntartói költségvetésben kell megtervezni. A közoktatási intézményvezető tanfolyami jellegű továbbképzésen való részvételét az elnök-lelkész - mint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója – engedélyezheti a hozzá érkező, a továbbképzés célját, időtartamát, időpontjait és költségeit tartalmazó kérelem alapján.

Az óvoda működtetésére vonatkozó feladatok Felvételi körzet meghatározása Egyházi óvodánkban nincs felvételi körzethatár. A beíratás az intézmény befogadóképessége ismeretében történik, csatlakozva az önkormányzat által kiírt időponthoz. A szülők előzetesen leadhatják jelentkezési igényüket. Ennek eljárásrendjét az IMIP-nek kell tartalmaznia.

33


Nyitva tartás rendje Az óvoda heti és éves nyitvatartási rendjét az igénybevevő szülői igény ismeretében határozza meg a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Presbitériuma. A szülői igény eljárásrendjét az IMIP-nek kell tartalmaznia. A költséghatékony és takarékos szempontokra tekintettel a nyári szünidei ellátáshoz a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Presbitériuma együttműködik Hajdúböszörmény Önkormányzatával. E tekintetben az Igazgatótanács jogosult eljárni. Indítható csoportok, létszámhatár meghatározása Az óvoda csoportjai engedélyezéséről az alábbi szempontok szerint dönt a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség Presbitériuma:  Jó Pásztor Református Óvoda - alapító okirata  A közoktatási törvény létszámhatárai  A Hajdú-Bihar Megyei Közoktatás-fejlesztési Tervben foglaltak A közoktatási törvény létszámhatárai átlépése esetén az óvodavezető köteles a fenntartónak azonnali jelzést tenni a beíratást követően. A fenntartói engedélyezés: 1. határozat formájában – 10 % 2. szülői egyetértést követően határozat formájában – újabb 10 % Térítési díj megállapítása A Jó Pásztor Református Óvoda térítési díját az Igazgatótanács minden év augusztusában határozza meg. Előzetesen az óvodavezető javaslatot tesz a térítési díjra az igazgatótanácsi ülés előtt legalább három nappal. Az Igazgatótanács döntése során mérlegeli, hogy a térítési díj tekintetében azonos összeghatárokkal állapítja-e meg az óvodai térítési díjat, mint Hajdúböszörmény Önkormányzata. E témában az Igazgatótanács előzetesen egyeztet Hajdúböszörmény Önkormányzatával az igazgatótanácsi ülést megelőzően. A térítési díj fizetésének módjáról az óvoda alapdokumentumaiban köteles rendelkezni. Az óvodavezető megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása Az óvodavezető munkakör vezetői beosztásnak minősül a Mt. szerint.

34


Az óvodavezető megbízása az állami és az egyházi közoktatási törvény figyelembe vételével történik nyilvános pályázat vagy meghívás útján. Formájáról a fenntartó testület dönt. Pályáztatás esetén az Igazgatótanács ütemtervet készít, melyet a presbitérium fogad el. Az ütemtervnek rögzíti a kiírás teendőit, a véleményeztetési folyamatokat, a nevelőtestületi és alkalmazotti, szülői közösségek értekezletei, az IT javaslat és a fenntartói ülés várható idejét.

(egyetértésre - Kisebbségi Önkormányzat, ha felvállalja az intézmény a nemzeti… programot!) A munkáltatói jogokat – az óvodavezető felett – a Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Presbitériuma gyakorolja. Ez a kinevezésre, felmentésre, kitüntetésre vonatkozik. Az egyéb munkáltatói jogokat a lelkész-elnök gyakorolja. Jutalmazás, feljebbsorolás, szabadság kiadása, tanulmányi szerződés kötése a lelkész-elnök hatásköre. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad, és nem a többi pedagógus, alkalmazott cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az óvoda vezetője. A vezetés példát mutat az intézményi kultúrát támogató alapelvek és értékrend kialakításában, hiszen a minőségfejlesztési tevékenységek aktív résztvevője. A vezetés teljesítményének, hatékonyságának növelésére irányulóan új vezetési módszerekkel ismerkedjen meg és alkalmazza azokat. A vezetés az intézményi SZMSZ-ben meghatározza azokat a felelősségi köröket, hatásköröket, státuszokat, amelyek felállítása szükséges a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez. A vezetés jelöli ki e státuszok betöltésére a megfelelő munkatársakat. A minőségfejlesztési rendszer fenntartásával, működtetésével a nevelési intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásával, összehangolásával kapcsolatos feladatok megoldására az óvodavezető a feladat jellegétől függően különböző létszámú minőségfejlesztési szervezetet (teamet) hoz létre. Az óvodavezető munkakörének meghatározása. Az Egyházközség fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetője részére munkaköri leírást kell készíteni, illetve az intézmény vezetőjének rendelkeznie kell munkaköri leírással.

35


A közoktatási intézményvezető munkaköri leírását az lelkész - elnök készíti el, a presbitériummal és az Igazgatótanáccsal egyeztetve. Az óvodavezető munkaköri leírása tartalmazza:            

Munkáltatójának megnevezését, mint közvetlen felettesét Név, munkahely, munkavégzés helye Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának megnevezését, Megbízásának időtartamát, Heti munkaidejét, munkarendjét Besorolási kategória Heti kötelező óraszámát, A túlmunkadíj elszámolásának rendjét, Adható juttatás, A bérezés és pótlék megállapításának módját, Munkakörülmények Járandóság

Főbb   

feladatait, felelősségét: Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatait, A személyekkel kapcsolatos feladatait, A gazdálkodással és az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyonnal összefüggő feladatait,  A kapcsolattartásra vonatkozó feladatait,

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:  az intézmény képviselete  a nevelő munka, szakmai munka  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzése  a fenntartóval egyezteti a munkaügyi feladatainak ellátását  a munkáltatói jogkör gyakorlása  az egyházi, nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése  az egyeztetési kötelezettségek az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében  utalványozás az intézményi költségvetés felhatalmazása alapján. Felelősségi körét:  általános felelősségi körét,  különleges felelősségi körét,  helyettesítése meghatározásának kötelezettségét.

36


A közoktatási intézményvezető általános felelősségi körében meg kell határozni az intézmény minőségfejlesztési rendszerének működtetésére vonatkozó kötelezettséget, illetve felelősséget. Az intézményvezető munkaköri leírását az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója, a lelkész - elnök írja alá. Az intézményvezető munkaköri leírásának megismerését és tudomásul vételét, valamint átvételét aláírásával igazolja. Az intézményvezető munkaköri leírása 3 eredeti példányban készül, amelyből 1 példány az intézmény vezetőjét illeti meg. Új intézményvezető megbízásakor az intézményvezető munkaköri leírását a megbízás első napján meg kell kapnia. Új feladatok, vagy felelősségek megjelenése esetén, vagy nem megfelelőség észlelését követően a fenntartó, vagy az intézményvezető kezdeményezi az intézményvezető munkaköri leírásának felülvizsgálatát, illetve módosítását. 3. 2. A TERVEZÉSI FELADATOK SZABÁLYAI Az Egyházközség stratégiai terve minőségirányítási programja.

Éves fenntartói közoktatási munkaterv: Az éves fenntartói közoktatási munkatervet az Igazgatótanács készíti és fogadja el. A fenntartó éves munkaterve az adott nevelési évre vonatkozóan tartalmazza a minőségfejlesztési program és az új jogi előírások alapján az intézmény főbb feladatait, a jogszabályokból, illetve a jogszabályi változásokból eredő nevelési évi feladatokat, azokra vonatkozó határidők ismertetését, illetve fenntartói kitűzését, a fenntartó számára készítendő, illetve beküldendő jelentések, beszámolók, adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeinek, továbbá az ezekre vonatkozó beadási határidők meghatározását, beleértve ebbe a költségvetés tervezésére vonatkozó intézményi feladatokat, a nevelési év ellenőrzési és értékelési tervét. Az éves fenntartói közoktatási munkaterv készítésének általános eljárási rendje:

37


Feladat Az IT tájékoztatása a feladatról és az ütemezésről, fenntartói egyeztetés Az ütemezés elkészítése Az ütemezés ismertetése az intézménnyel, a munkaterv első változatának elkészítése, az intézmény tájékoztatása Az esetleges korrekciók végrehajtása IT tárgyalás, véleményezés, elfogadás Az intézmény értesítése a munkaterv elfogadásáról, a munkaterv megküldése az intézménynek Presbitériumi tájékoztatás Felülvizsgálat

Határidő

Felelős

09. 01.

IT elnök, lelkész-elnök

09. 05. 09. 10.

IT elnök IT elnök

09. 15.

IT elnök, óvodavezető

09. 20.

IT elnök

09. 00.

IT elnök

következő ülés Félévente

IT elnök IT elnök

Éves intézményi munkaterv – készítésének eljárásrendjét az IMIP -nek kell tartalmaznia.

A költségvetés tervezése: A költségvetés tervezésével kapcsolatos kérdések szabályozását, az eljárási rendet a hatályos egyházi ás állami törvények, rendeletek tartalmazzák a fenntartó és az intézmény kapcsolatrendszerében.

Az óvoda műszaki karbantartásának, felújításának terve: Az óvoda műszaki karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat, teendőket az intézmény karbantartási és felújítási éves terve tartalmazza. E dokumentum elkészítése a költségvetési folyamat részeként készül, előzetes fenntartói egyeztetés alapján.

Ellenőrzési terv Ls. 3. 3. pont 3. 3. A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN Az ellenőrzés az intézményi működést vizsgálja abból a szempontból, hogy az megfelel-e a központi, a helyi és az intézményi normáknak. Az ellenőrzések tu-

38


lajdonképpeni célja a megelőzés. Az ellenőrzéseket az intézmény munkarendjében tervezhetően, előreláthatóan kell szabályozni. A fenntartó kötelező ellenőrzéseinek körét a közoktatási törvény 85. § (7) bekezdése, valamint az RKt. határozza meg. Az ellenőrzés, a törvény megfogalmazása alapján, a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján. Az ellenőrzés területei: szakmai, törvényességi, pénzügyi. A Kt. 102. §-a bővíti az ellenőrzések rendjét a hatékonyság, az eredményesség, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, illetve a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzésével. Az intézmények szakmai ellenőrzését a 107. § taglalja, a törvény itt határozza meg az intézmény és a munkavállalók értékelésének lehetőségeit is. A 121. § (1) bekezdés 5.) és 9.) pontja külön definiálja az ellenőrzés és értékelés fogalmát, ami alapján a fenntartói minőségirányítási programban el kell különíteni egymástól az ellenőrzési és mérési-értékelési tevékenységeket.

INTÉZMÉNY: Jó Pásztor Református Óvoda

Az ellenőrzések rendje a közoktatási intézményben (feladatterv): TERÜLET

IDŐPONT FELELŐS

CÉLJA

MÓDJA

teljes körű: Kt. és RKt. szerinti - átfogó jellegű ellenőrzés és értékelés

2011

fenntartó, RPI szakértő

A fenntartó elvárásainak való megfelelés ellenőrzése Az intézmény tevékenységének egészére kiterjedő vizsgálat

pénzügyi - a fenntartói irányítás részeként

2012

fenntartó

szakmai -

2012

fenntartó vagy RPI szakértő

Racionális gazdálkodás ellenőrzése/ bérfelhasználás, juttatások támogatások.../ A fenntartó elvárásainak való megfelelés ellenőrzése

törvényességi

2013

egyházkerület Tanügyi Hivatal vagy RPI szakértő

Fenntartóval egyeztetett szakértői szempontsor alapján Dokumentációk teljes körű átvizsgálása Jogszabály által előírt dokumentációk, és a tényleges állapot összevetése Fenntartóval egyeztetett szakértői szempontsor alapján Helyszíni ellenőrzés a dokumentumok átvizsgálásával

pénzügyi - a fenntartói

2013

fenntartó

számvizsgáló bizottság

gazdasági zető

számvizsgáló

ve-

Az intézmény működési dokumentációjának, meglétének ellenőrzése Racionális gazdálkodás

Jogszabály által előírt

39


irányítás szeként

bizottság

ré-

gazdasági zető

ve-


2014

fenntartó


2015

teljes körű: Kt. és RKt. szerinti - átfogó jellegű ellenőrzés és értékelés

2015

fenntartó, RPI szakértő


2016

fenntartó

Célellenőrzések

indokolt esetben

utóvizsgálat

hiányosságok esetén


gazdasági zető

ve-

fenntartó


gazdasági zető

ve-


gazdasági zető

ve-

Fenntartó, igazgatótanács, intézmény vezetője Előző vizsgálatot végző

ellenőrzése/ bérfelhasználás, juttatások támogatások.../ Racionális gazdálkodás ellenőrzése/ bérfelhasználás, juttatások támogatások.../ Racionális gazdálkodás ellenőrzése/ bérfelhasználás, juttatások támogatások.../ A fenntartó elvárásainak való megfelelés ellenőrzése Az intézmény tevékenységének egészére kiterjedő vizsgálat Racionális gazdálkodás ellenőrzése/ bérfelhasználás, juttatások támogatások.../ Konkrét esetek, események körülményeinek kivizsgálása Korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolására megszabott feladatok teljesítésének visszaellenőrzése

dokumentációk, és a tényleges állapot összevetése Jogszabály által előírt dokumentációk, és a tényleges állapot összevetése Jogszabály által előírt dokumentációk, és a tényleges állapot összevetése Fenntartóval egyeztetett szakértői szempontsor alapján Dokumentációk teljes körű átvizsgálása Jogszabály által előírt dokumentációk, és a tényleges állapot összevetése -A jogszabályban rögzített módon - Dokumentumok átvizsgálása -A hiány pótlásának ellenőrzése.

A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: Szakmai ellenőrzések;  iskolaérettségi eredmények  külső mérések

40


                 

neveltségi szint vizsgálata szolgáltatási kínálat tervezése speciális fejlesztő programok vizsgálata nevelési program, annak beválása neveltségi szint óvodai foglalkozások vizsgálata keresztyén nevelés elégedettség mérések a differenciált és integrált nevelés területe gyermekek fejlődésének nyomon követése a pedagógus továbbképzések adekvátsága intézményi munkatervek, beszámolók, statisztikák, kimutatások, felmérések vizsgálata, intézményi menedzsment emberi erőforrás szülői elégedettség munkarend, munkafegyelem óvodapedagógusok szakmai dokumentumai rendezvények, állami és egyházi ünnepek, hagyományok ápolása

Törvényességi ellenőrzések;  személyi feltételek: az intézményvezetés szerkezete (alapfeladatok, egyéb alkalmazottak) létszámok, képesítési követelmények  személyi anyag (kinevezés, munkaköri leírás, átsorolások stb.)  tárgyi feltételek: a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megléte  alapító okirat  nevelési program  munkaterv  csoporttervek  tanügyi dokumentumok, nyilvántartások (törzskönyv, felvételi napló, csoportnaplók, szükséges szakvélemények stb.  alapdokumentumok, egyéb szabályzatok megléte  a tanügyi dokumentumok jogszerűsége (hatályos és érvényes)  nyilvántartások, jegyzőkönyvek (értekezlet, baleseti stb.)  normatívák igénylése  a pedagógus továbbképzés rendszere (középtávú terv, beiskolázási terv, dokumentálás)  irattári terv  előírt eszközjegyzék

41


      

intézményi beszámolók belső ellenőrzési terv és dokumentumai szabadságolási terv és nyilvántartás intézményi fórumok működése statisztikai adatok a gyermekek ügyében hozott döntések, intézkedések dokumentumai a szülőkkel való együttműködés dokumentumai

Gazdálkodási ellenőrzések;                   

gazdálkodás hatékonysága és színvonala a költségvetés vizsgálata bevétel-kiadás vizsgálata személyi kiadások dologi kiadások külső szerződések, megbízási szerződések jogszabálynak megfelelő alkalmazása a bérfelhasználás negyedévenkénti ellenőrzése kedvezmények, juttatások, támogatások pénzügyi felhasználása étkeztetés nyilvántartása étkezési díjakhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások, támogatások felhasználása térítési díjak, befizetésének ellenőrzése eszköznyilvántartás anyagnyilvántartás leltározás normatívák felhasználásának utólagos ellenőrzése költségvetés hatékony felhasználása helyettesítések számfejtésének ellenőrzése gazdálkodás szabályozottsága mérlegvalódiság belső ellenőrzés szervezettsége, hatékonysága

Az ellenőrzések lefolytatása (szabályozás): Az ellenőrzések az ellenőrzési területeken rendelkezésre álló jogszabályok, dokumentumok, belső szabályzatok alapján, azok ellenőrzésével, elemzésével történik. Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatni kell a fenntartó testületét és az intézmény vezetőjét.

42


Az ellenőrzés során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézmény vezetője. A hiányosságok megszüntetése után utóellenőrzés keretében kell meggyőződni a javítás eredményességéről. 3. 4. AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel. A fenntartói minőségirányítási program a közoktatási törvény 102. § (2) d/ pontja szerint határozza meg az értékelés rendjét, mely ez alapján kiterjed az intézmények  működésének hatékonyságára,  szakmai eredményességére,  a gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedésekre,  a gyermekbalesetek megelőzését érintő intézkedésekre. Az értékelés a tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az értékelés elsődleges célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javítására. Az értékelés a problémák és eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény:  működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,  működése megfelel-e a fenntartó által támasztott követelményeknek,  az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek megfelelnek-e az alkalmazott eljárások,  a különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök) gazdaságosan, célszerűen és hatékonyan működteti-e. Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős személyét. Az értékelést azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse.

43


Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, valamint a fenntartó az ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival.

Az értékelés területei: - szakmai munka - tanügyigazgatás - pénzügyi

Az értékelés indikátorai: Az értékelés indikátorai a fenntartói célkitűzésekhez rendelődnek az értékelések területei szerint. Az értékelés indikátorait az ellenőrzésben felsorolt területek alkotják – ls. fentebb. Hatékonyság - Bemeneti, időközi, kimeneti mutatók mérése és összehasonlító elemzése - Az időközi és kimeneti mérések mutatóinak és a szakfeladatra fordított költségeknek (gyermekek száma, csoportok száma stb.) összevetésével a hatékonyság mértékének megállapítása Eredményesség - Az alapító okiratban és a nevelési programban megfogalmazott célok teljesülésnek vizsgálata (abszolút mutatók) - Egyéb területeken végzett reprezentatív mérések (pl. életkorhoz kötötten) összevetése a települési vagy megyei/ országos óvodai eredményekkel (relatív mutatók) Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység - A tevékenységgel kapcsolatos adminisztráció, adatbázis naprakész vezetése, nyilvántartása - A civil és társadalmi szervezetek által végzett mérések segítése, eredményeik elemzése - Feltárt és jelzett mulasztások kezelésének eredményessége a intézményben Gyermekbalesetek megelőzését érintő intézkedések - A gyermekbalesetek számának kimutatása nevelési évenként - A balesetek megelőzését szolgáló intézkedések eredményessége - Balesetvédelmi oktatás

44


- A munka- és balesetvédelmi szabályzatok évenkénti (szükség szerint azonnali) felülvizsgálata az előforduló balesetek alapján 3. 5. A KOORDINÁCIÓ RENDJE A KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEKKEL, ÁGAZATOKKAL A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhető el az érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Fontos a folyamatos párbeszéd, a széleskörű konszenzuskeresés és a nevelésben érdekelt partnerek véleményére való nyitottság. Gyermek és ifjúságvédelem: Együttműködés tartalma: A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer működtetése. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (térítési díj…) a törvény szabályozásának megfelelően. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítés érdekében. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse törvény jogszerű munkája. Kapcsolódási pontok: A polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztálya intézi a szociális segélyeket, amely listákat az intézményvezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős le. A segítségre, támogatásra szoruló családok, gyermekek, életkörülményeinek javítása. A szociális háló kiterjesztése. Tevékenységi formák, területek: Komplex rendszer működtetése a szociális, az óvodai listán szereplő segítségre szorulók esetében. A Családsegítő Központ munkatársa felkeresi az érintett családokat, együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Életkori sajátosságok figyelembe vétele, társadalmi mobilitás, beilleszkedés elősegítése. Együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: Közcélú munkát végző segélyezett dolgozó az óvodákban, segíti az óvoda munkáját.

45


Gyülekezeti tagok, településen működő civil szervezetek felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével munkájukat segítendő szándékkal. A Presbitérium missziói bizottsága, egy-egy képviselője segíti a szociális gondozási rendszer működését. Együttműködés dokumentálásának módja kívánatos lenne: Egy olyan komplex adatbázis elkészítése, karbantartása, amelyből folyamatosan kigyűjthető és felhasználható a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítség fajtája, a felelős(ök) szervezete, személye és a nyomon követés módja. Szociálpolitika: Együttműködés tartalma: A gyermekek egyenlő esélyeinek biztosítása a szociális háló kiterjesztése. Minden gyermek járjon óvodába, a HHH gyermek minél előbb vegye igénybe a nevelés e színterét. Anyagi nehézségek miatt ne legyen óvodából hiányzó gyermek. Kapcsolódási pontok: Az érintett szervezetek képviselőinek: óvodavezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a polgármesteri hivatal ügyintézői, missziói bizottság vezetője és tagjai az érintett gyermekek, fejlődésének lehetőségét saját területükön biztosítják. Együttműködés módja, kapcsolattartás lehetősége: A szociális ellátórendszer működtetése - az előzőekben leírt személyek, szervezetek, intézmények állandó, tudatos kapcsolattartása. A szociális és a gyermekjóléti szolgálat valamint az óvoda együttműködési rendjének koordinálása. Együttműködés dokumentálásának módja: Az információs rendszer kialakítása - a tervezhető kapcsolódási pontok, kapcsolattartás, dátum szerinti, eredményesség szerinti dokumentálása. Kívánatos lenne az egységes adatközlési rendszer kialakítása, így a fenntartói koordináció is eredményesebb; pontos nyilvántartásokkal, dokumentált nyomon követéssel nem marad ki egy olyan gyermek sem, akit be kell vonni ebbe a rendszerbe.

46


Munkaerő - gazdálkodás: Együttműködés tartalma: A presbitérium határozza meg az óvodában dolgozók engedélyezett létszámát, írja ki az óvodavezető pályázatát (vagy megbízza a feladatellátással), a humánerőforrás-fejlesztésének módját. Kapcsolódási pontok: Racionális munkaerő-gazdálkodás az óvodában. Továbbképzés. Tevékenységi formák, területek: A fenntartó ellenjegyzést gyakorol a munkaerő felvételénél, illetve él egyetértési jogával az RKt. szerint. Továbbképzési lehetőségek anyagi biztosítása. Állásbörze. Együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: Folyamatos kapcsolat óvodavezető – presbitérium –igazgatótanács között. Folyamatos kapcsolat RPI-vel, továbbképzést nyújtó szervezetekkel. Kapcsolatfelvétel és –tartás: Munkaügyi Központ, felsőoktatási intézmények. Közművelődés: Együttműködés tartalma: A gyermekek napközbeni, szünidei ellátása. A szabadidejük hasznos eltöltésének lehetősége - biztosítása, szervezése. Legfontosabb cél, hogy a gyermek védett környezetben van, hasznosan tölti el szabadidejét. A könyvtár szerepe is fontos - az önálló ismeretszerzés gyakorlásánál, szabadidő hasznos eltöltésében. Kapcsolódási pontok: A művelődési ház, könyvtár, művelődési intézmények azokat a pontokat vállalják fel, amelyeket az intézmény már nem tud, a gyermekek napközbeni ellátásában, szabadidő hasznos, biztonságos eltöltésében vállalni.

47


Az óvoda számít a könyvtárra: a könyvtárbemutató, a foglalkozások segíthetik a gyermeket a majdani olvasóvá válásban, az olvasás megszerettetésében. Ugyanígy számít a művelődési ház szervezett programjaira. Az óvoda az új tervek, munkaformák indításánál értesítse/tájékoztassa a könyvtárat, hogy az ezekhez kapcsolódó anyagokat, irodalmat be tudja szerezni. Tevékenységi formák, területek: Programok, előadások Könyvtári foglalkozások Műsorok, ünnepségek, megemlékezések, szolgálatok összeállításaihoz anyaggyűjtés szakember segítségével Az óvoda gyermekei szerepelnek a városi műsorban; ünnepi beszédet mond a az óvoda vezetője, a munkavállalója vagy az egyházközség lelkipásztora, tagja Együttműködés módja, a kapcsolattartás lehetősége: Egymás kölcsönös megkeresése, a tevékenységformák, időpontok, témák megbeszélése Az együttműködés dokumentálásának módja: Ütemtervkészítés a felelős személyek tevékenységéről, az együttműködés eseményeiről. Pontos, dátum szerint nyomon követhetőek legyenek a megállapodások, tevékenységek, felelős személyek, határidők. Egészségügy: Együttműködés tartalma: A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének, működtetésének segítése az óvodában a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklete; valamint a Kt. 41.§ (5.) bekezdése alapján Tevékenységi formák, területek, együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: Éves ütemterv készítése az egészségügyi vizsgálatokról (időpont, korosztály, vizsgálat célja, védőoltások; mi a feladata a védőnőnek, óvodának) Éves gondozási terv készítése Kapcsolattartók: intézményi orvos, védőnő, óvodavezető A dokumentálás módja kívánatos lenne:

48


Az együttműködésre készítendő ütemterv, annak végrehajtásáról készíteni szükséges dokumentumot. Sport: Az óvodás gyermekek egészséges életmódra nevelése kiemelt feladat, támogatja a fenntartó, amennyiben ezen a területen többletfeladat, többletköltség jelenik meg, külön fenntartói döntés alapján. Kapcsolattartás a város sportlétesítményeinek vezetőivel. Kapcsolódási pontok: A gyermekek sportolási lehetőségeinek biztosítása. A mozgás, a sport örömének felfedezése, megszerettetése, népszerűsítése. A szabadidő hasznos eltöltése. Együttműködés módja: Az intézmény részéről kérelem a fenntartónak a költségvetés készítésének folyamatában a tervezett többlet sportprogramra. Kapcsolattartás a helyi sportegyesületekkel. Együttműködés dokumentálásának módja: Beszámoló a kapott összeg szakmai és pénzügyi felhasználásáról. 4. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNY KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYVEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 4. 1. A vezetői teljesítményértékelési rendszer helye a fenntartói ellenőrzés, értékelés rendszerében Az intézmények ellenőrzésének, értékelésének rendjét a minőségirányítási programban határozza meg a fenntartó. A fenntartó által működtethető helyi ellenőrzési értékelési rendszer egységbe foglalja a fenntartói ellenőrzést, mérést, értékelést, épít az intézményi önellenőrzés, önértékelés eredményeire és számba veszi a szülők, gyermekek elégedettségét. A fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszer meghatározza az ellenőrzés, értékelés alapelveit, céljait, területeit, szempontjait, módszereit, indikátorait, valamint az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználására vonatkozó szabályokat. Az ellenőrzési, értékelési rendszer javasolt területei közé tartoznak:  gazdálkodás és tanügy-igazgatás;

49


    

feltételek biztosítása; vezetés, menedzselés; humánerőforrás fejlesztése és hasznosítása; a pedagógiai, szakmai munka eredményessége; a helyi társadalmi, szülői elvárásoknak való megfelelés.

A nevelési intézmény működését, eredményességét jelentős mértékben befolyásolja a vezető és a vezetés minősége, ezért a vezetők teljesítményének értékelése szorosan összekapcsolódik az intézmény működésének értékelésével. A vezető teljesítményértékelése a fenti értékelési területeket alapul véve a vezetés, menedzselés területhez kapcsolható.

4. 2. A vezetői teljesítményértékelési rendszer - célja és kialakításának főbb jellemzői Olyan helyi vezetésértékelési rendszer és gyakorlat kialakítása, mely lehetővé teszi, hogy egységes eljárásrend, módszer és szempontrendszer segítségével a fenntartó alatt működő közoktatási intézményvezetői feladatait ellátó intézményvezető, mint munkavállaló teljesítményének értékelése rendszerszerűen, tervezetten, önértékelésre építve történjen meg. A vezető teljesítményértékelési rendszer épít:  

a fenntartó külső értékelésére; a vezető önértékelésére.

A két értékelést bizonyos körülmények esetén (pl. a fenntartó akadályozottsága) kiegészítheti az alkalmazottak értékelése, továbbá dokumentumok elemzése. A vezetői teljesítményértékelési rendszer jellemzői:  

 

Megfelel a szakmai és munkajogi jogszabályokban a vezetővel szemben támasztott követelménynek. Működtetése biztosítéka, hogy a vezetői feladatokat ellátó munkavállaló megismerje munkája, feladatellátása megítélésének szempontjait, követelményeit, biztosítékot nyújt a tervezett időben bekövetkező párbeszédre, az önértékelésre, az intézményesített véleménycserére. Alkalmas a vezető, mint munkavállaló teljesítmények megítélésére, minősítésére. Segíti a munkáltató képviseletében eljáró lelkipásztort a teljesítményértékelési rendszer működtetésében, ezáltal hozzájárul, hogy egyéb munkáltatói jogkörében eljárjon (újabb vezetői megbízásra való előterjesztés, jutalmazás, kitüntetés, stb.), tárgyszerű ismeret alapján hozzon döntéseket.

50


4. 3. A vezetői teljesítményértékelési rendszer helyi kialakításának követelményei     

Előzetesen lefektetett kritériumok mentén történik. Az értékelés részterületei és követelményei minden esetben a helyi igények és az addigi helyi gyakorlat figyelembe vételével kerüljön adaptálásra. Legitimációja - az érintettekkel történő egyeztetést követően – a fenntartó jóváhagyása, és az „FMIP”-be történő beillesztésével történik. A vezetővel szemben támasztott követelmények az elfogadást követően az adott munkáltatónál nyilvánosnak kell lennie. A vezetőértékelés előre meghatározott eljárásrend szerint, periodikusan működő, vezetői ciklushoz kötötten visszatérő jellegű legyen.

4. 4. Alapelvek: A rendszer helyi bevezetésekor a következő alapelveket szükséges érvényesíteni az eredményes működés érdekében: 1) A vezető – és vezetésértékelési rendszer kiterjed a fenntartó vezetőjére. 2) A vezetőértékelési rendszer illeszkedik a fenntartó intézményellenőrzési és értékelési gyakorlatához, épít annak megállapításaira, felhasználja az intézmény működésére vonatkozó értékelések addigi eredményeit. 3) A vezetőértékelési rendszer fejlesztéselvű, nem az intézményvezető és egyéb vezetők fegyelmezése, büntetése a célja, hanem a vezetői teljesítmény megítélésén keresztül, a követelménytámasztás eszközével a vezetői tevékenység fejlesztése. 4) A vezető – és vezetésértékelési rendszer az érintettek együttműködésével valósul meg, segíti az önértékelési gyakorlat kialakítását is. 5) Az értékelés során és azt követően is a fenntartó tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az egyénre vonatkozó dokumentumokat bizalmasan kezeli, harmadik fél számára az érintett kérése, beleegyezése nélkül nem teheti nyilvánossá. 6) A vezetőértékelési rendszer működésének eredményeképpen megszületett dokumentumok a munkáltató, valamint a munkavállaló birtokában maradnak, részei a munkáltatónál található személyi dokumentációnak.

4. 5. A vezetőértékelési rendszer területei Az értékelési területek meghatározása a vezetői feladatok, tevékenységek és elvárások, valamint meghatározott személyes kompetenciák mentén történik. Az alább meghatározott hét fő terület ugyancsak meghatározott számú részterületre bomlik fel annak érdekében, hogy az értékelés minél több szempont figyelembe vételével történjen. A fő területek száma és megnevezése nem módosítható. Az egyes részterületek száma ugyancsak meghatározott, azonban azok megnevezése és a hozzájuk kapcsolódó követelmények adaptálhatók.

51


Az egyes értékelési területekhez teljesítménykövetelményt határoztunk meg, amelyek a fenntartó elvárásainak figyelembe vételével módosíthatók is.

Értékelési területek A vezető értékelési modellje hét fő értékelési területet határoz meg, amelyek az alábbiak:

1. A vezetői felkészültség, kompetenciák birtoklása, alkalmazása A vezetői teljesítmény megítélése során nagy szerepet kapnak a személyes kompetenciák: a vezetési szakmai ismeretek, valamint olyan készségek birtoklása, mint a problémaérzékenység, kommunikációs készség.

2. Tanügy-igazgatási feladatok ellátása A fenntartó és munkáltató képviselői a legtöbb információval az intézményvezető, a vezető ezen a területen nyújtott teljesítményről rendelkezik. A tanügy-igazgatási feladatok vezetői irányítása, a panaszkezelés, az intézmény működését meghatározó szabályzók jogszerű, naprakész alkalmazása, a törvényes működés biztosítása állandó feladata az intézményvezetőnek, illetve az egyéb vezetőknek. A vezetők tevékenységének ez a területe az, melyről a napi együttműködés során, ellenőrzések alkalmával a legtöbb értékelő visszajelzést kapja.

3. Gazdálkodási tevékenység tervezése, szervezése, irányítása A gazdálkodás területén a tervezéstől az erőforrások szakmai hatékonyság érdekében történő felhasználásán át, a gazdálkodás vezetői ellenőrzéséig az intézményvezetőre, egyéb vezetőre számos feladat hárul, függetlenül attól, hogy részben önállóan vagy önállóan gazdálkodó intézményt vezet. A fenntartó a gazdálkodással összefüggő tevékenységet többször ellenőrzi. Az ellenőrzések során tett megállapítások, valamint a működés során tapasztaltak alapján értékelhetők a vezető gazdálkodásirányító tevékenységei.

4. A nevelési folyamatok irányítása, intézményi eredményesség A vezetők kiemelten fontos feladata az intézményben folyó pedagógiai folyamatok irányítása. E területen a vezetők azon tevékenységeinek értékelése történik meg, melyek a vezetői tervezéstől, a pedagógiai munka megszervezésén keresztül az ellenőrzésen, értékelésen át a legfontosabbnak ítélt szakmai vezetési feladatokat jelentik. Külön szempontként jelenik meg a pedagógiai munka eredményessége, az intézmény nevelési illetve pedagógiai programjának megvalósítása, mint kiemelt vezetői feladat.

5. Humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás Önálló értékelési terület, a vezető, mint „munkáltató” értékelése. A humánerőforrás tervezése, felhasználása, fejlesztése egy nevelési intézményben több mint a szűken

52


értelmezett munkáltatói feladatok sora. A jól működő vezetőt az intézményi célok, feladatok által meghatározott humánerőforrás gazdálkodás jellemzi.

6. Szervezetfejlesztés Az intézmény, mint szervezet fejlesztése, a fenntartói és partneri igényeknek való megfelelés a környezetéből érkező kihívásokra történő reagálás nagy jelentőséggel bír mind az eredményesség, mind a hatékonyság szempontjából. A vezető tevékenysége ezen a területen elsősorban a szervezeti kultúra fejlesztésére, a minél inkább tanuló szervezetté válás megvalósítására irányul, amelyben fontos szerepe van a feladat- hatás- és felelősségkör megosztásának, a munkavállalók minél szélesebb körű bevonásának.

7. Kapcsolattartás, Információ és kommunikáció E területen azon vezetői tevékenységek értékelésére kerül sor, melyek az intézmény belső információáramlásának megszervezését, valamint a vezető belső és külső partnerekkel való kapcsolattartását, az egyes partnerekkel, valamint a környezettel való kommunikációját jelentik. A szervezet hatékony működéséhez az is szükséges, hogy a vezető olyan belső információs rendszert alakítson ki, amely minden munkavállaló számára biztosítja a munkájához szükséges információkat.

A hét fő értékelési területeken belül az alábbi negyven értékelési részterületeket (szempontokat) tartalmazza: 1. Vezetői felkészültség, kompetenciák birtoklása, alkalmazása Vezetéselméleti felkészültsége Tanügy-igazgatási felkészültség Önértékelés és önfejlesztés Kommunikációs képesség Problémaérzékenység, nyitottság

2. Tanügy-igazgatási feladatok ellátása A nevelő munka feltételeinek biztosítása Az intézmény törvényes működésének biztosítása, szabályozás Alkalmazások jogszerűsége Tanügyi dokumentáció szakszerű működésének vezetői irányítása Panaszkezelés

3. Gazdálkodási tevékenység tervezése, szervezése, irányítása Gazdasági tervezési tevékenység vezetői irányítása A gazdálkodási tevékenység fegyelme, jogszerűsége Szakmai eredményesség és gazdaságosság összehangolása Gazdálkodási tevékenység vezetői ellenőrzése Forrásbővítés, forrásbevonás vezetői irányítása

53


4. Nevelési folyamatok irányítása, intézményi eredményesség Vezetői tervezés, célmeghatározás Vezetői döntéshozatal Ellenőrzés Pedagógiai tevékenység irányítása A nevelési program megvalósításának irányítása A nevelési tevékenység eredményessége

5. Humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás Humánerőforrás tervezése Humánerőforrás célszerű felhasználása Humánerőforrás fejlesztése Középvezető(k) és vezető-helyettes(ek) kiválasztása, bevonása Pedagógusok és alkalmazottak munkájának értékelése

6. Szervezetfejlesztés Belső szervezeti egységek, testületek működtetése Vezetői feladat-, felelősség- és hatáskörök megosztása Minőségfejlesztési rendszer működtetése Változásokra, igényekre történő vezetői reagálás Csapatépítés, intézményi klíma kialakítása

7. Kapcsolattartás, információ és kommunikáció Belső információáramlás megszervezése Vezetői kommunikáció Vezetői kapcsolattartás alkalmazottakkal gyermekekkel szülőkkel Vezetői kapcsolattartás fenntartóval társintézményekkel társadalmi, gazdasági szervezetekkel Az intézmény képviselete

54


4. 6. A vezetőértékelési rendszer követelményei Az alábbiakban az egyes értékelési területekhez kapcsolódó követelményeket határozzuk meg négyfokú skála segítségével. A követelmények emelkedő sorrendben szerepelnek a táblázatban, ami azt jelenti, hogy minden egyes magasabb szintű követelmény tartalmazza az alacsonyabb szinten meghatározott elvárásokat. Egyes területeken olyan követelmények is előfordulnak, amelyek hiányt, hiányosságot állapítanak meg. Ez alatt az érthető, hogy valamilyen tevékenységet gyengébb minőségben végez a vezető. Ebben az esetben természetesen a magasabb szint azt is jelenti, hogy a hiányosság semmilyen formában sem jellemző. Ezeken a területeken tehát nem magában foglalja, hanem megszünteti a magasabb szint az alacsonyabb szint tartalmát.

1. szint

2. szint

6.1. Vezetői felkészültség, kompetenciák birtoklása, alkalmazása

3. szint

4. szint

6.1.1 Vezetéselméleti felkészültség Vezetéselméleti és gyakorlati felkéVezetéselméleti felkészültségét rövi- Vezetéselméleti tudását közoktatás szültségét folyamatos önképzéssel fejdebb időtartamú vezetőképző tanfolya- vezető szakon szerzett, vezetői szakleszti, a tanultakat igyekszik vezetői mon szerezte. képesítéssel gazdagította. munkája során alkalmazni.

Megalapozott, széleskörű vezetéselméleti és gyakorlati felkészültségét, tudását vezetői munkája során folyamatosan alkalmazza.

6.1.2 Jogi, tanügy-igazgatási ismeretek birtoklása Jogi, tanügy-igazgatási ismeretei a folyaJogi, tanügy-igazgatási ismeretei a Jogi, tanügy-igazgatási ismereteket az Jogi, tanügy-igazgatási ismereteit matos fejlesztés eredményeként naprafolyamatos képzés és önképzés eredméaktuális feladatokhoz kapcsolódva igyekszik bővíteni, szükség esetén szakkészek, jogalkalmazásban való jártassága nyeként széleskörűek, tudását vezetői igyekszik elsajátítani. értői támogatást vesz igénybe. teljes körűen biztosítja az intézmény gyakorlatában is alkalmazza. törvényes működését.

6.1.3 Önfejlesztés Személyiségét, vezetői képességeit Személyiségét, vezetői képességeit Személyiségét, vezetői képességeit A megtanult menedzsment eszközöket adottnak tekinti, azok fejlesztését nem időszakosan önvizsgálat tárgyává teszi. modern menedzsment eszközökkel fej- folyamatosan fejleszti, alkalmazza, azok tartja szükségesnek. Esetenként szakirodalmat olvas. leszti (tréning, teszt, szakirodalom). eredményességét elemzi, értékeli.

6.1.4 Kommunikációs képesség

55


1. szint

2. szint

3. szint

Vezetői kommunikációját tréningeken és Kommunikációs képességei általában Kommunikációs képességeit igyekszik képzéseken folyamatosan fejleszti, megfelelőek, egyes hiányosságai azonfejleszteni, közlései a belső partnerek gondot fordít arra, hogy partnerei ponban akadályozzák vezetői szándékainak számára jól értelmezhetőek. tosan értsék a közvetíteni kívánt tarmegértését. talmakat, szándékokat.

4. szint Kiváló kommunikációs képessége a tudatos fejlesztés következtében valamennyi partnere számára lehetővé teszi szándékainak megértését és a folyamatos együttműködést.

6.1.5 Problémaérzékenység, nyitottság A vezető figyelmet fordít a környezetéA vezető a biztonságos, stabil műkö- A vezető lehetőleg nem kockáztat, de ben bekövetkező változásokra, valamint dést tekinti a legfontosabbnak, válto- kész a szakmai, egyéni problémák újsze- az intézményben keletkező problémák zásokat csak különösen indokolt eset- rű megoldására az általa szabott keretek megoldására. ben kezdeményez. között. Szükség esetén újszerű megoldások elől nem zárkózik el.

6.2. Tanügy-igazgatási tevékenység

A vezető ismeri környezete, partnerei elvárásait, az intézményt érő kihívásokra időben képes reagálni. Vezetői munkája során szívesen alkalmaz újszerű megoldásokat a nyitottság, a tolerancia, a gyors reagálás, az átgondolt kockázatvállalás jellemzi.

6.2.1 A nevelő munka feltételeinek biztosítása A nevelő munka működésének személyi és tárgyi feltételrendszere a vezetőnek felróható okból részben biztosított, ezért a pedagógiai cél és feladatrendszer megvalósítása nehézségekbe ütközik.

A nevelő munka működésének személyi és tárgyi feltételrendszere egy-egy nevelési évre biztosított, a pedagógiai cél és feladatrendszer rövidtávon megvalósítható.

A nevelő munka működésének személyi és tárgyi feltételrendszere középtávra tervezett, nevelési évenként pontosított és fejlesztett, a pedagógiai cél és feladatrendszer megvalósítható.

A nevelő munka működésének személyi és tárgyi feltételrendszere középtávra tervezett, a működő testületekkel egyeztetett, nevelési évenként pontosított és fejlesztett, a pedagógiai cél és feladatrendszer megvalósítható.

6.2.2 Az intézmény törvényes működésének biztosítása, szabályozás Az előírt szabályzatokkal rendelkeznek, A jogszabályok által előírt szabályzamelyek tartalmilag kifogásolhatók, betoknak csak egy része áll rendelkezésre, tartásuk nem ellenőrzött. A törvényes tartalmuk hiányos, a működés törvéműködés feltételei részben biztosítotnyessége kifogásolható. tak.

A törvényes működés feltételei biztosítottak, az előírt szabályzatok rendelkezésre állnak, tartalmilag többnyire megfelelőek, betartásukat időszakosan ellenőrzik.

A törvényes működés feltételei biztosítottak, az előírt szabályzatok rendelkezésre állnak, tartalmuk a vonatkozó rendelkezéseknek megfelel, betartásuk ellenőrzött.

6.2.3 Alkalmazások jogszerűsége

56


1. szint

2. szint

3. szint

A munkavállalók alkalmazásának jogszeA munkavállalók alkalmazásának jogszeA munkavállalók alkalmazása jogszerűen rűsége a legtöbb esetben nem kifogárűsége több esetben megkérdőjelezhetörténik. A besorolások, átsorolások solható, de a besorolások, átsorolások tő. nem mindig helyesen történnek. nem mindig helyesen történnek.

4. szint A munkavállalók alkalmazása minden esetben jogszerűen történik. A besorolások, átsorolások a hatályos jogszabályok alapján készülnek.

6.2.4 Tanügyi dokumentáció szakszerű kezelésének vezetői irányítása A tanügyi dokumentáció kezelése szabáA tanügyi dokumentáció kezelése nem lyozott, vezetését és pontosságát időszabályozott, vezetését ritkán ellenőrszakosan ellenőrzi, az illetéktelen hozzi, a pontatlanságok számonkérése elmazáférés elleni védelem alapvetően bizrad. tosított.

A tanügyi dokumentáció kezelése szabályozott, hitelességét, pontosságát rendszeresen ellenőrzi, a személyiségi jogok védelme biztosított, az illetéktelen hozzáférés kizárt.

A panaszkezelés eljárásrendje nem szabályozott, a vezető a benyújtott panaszokkal felületesen foglalkozik, az intézkedések nem mindig vezetnek megoldáshoz.

A panaszkezelés eljárásrendje szabályozott, a vezető a benyújtott panaszokat kivizsgálja, érdemi intézkedéseket hoz.

A panaszkezelés eljárásrendje szabályozott, a vezető a benyújtott panaszokkal rövid határidőn belül, körültekintően foglalkozik, és érdemi intézkedéseket hoz.

A vezető a gazdasági tervezéshez alapelveket és konkrét célokat határoz meg, azok érvényesülését és végrehajtását a gazdasági vezető (ügyintéző) időszakos beszámoltatásával ellenőrzi.

A vezető a gazdasági tervezés teljes folyamatában részt vesz, alapelveket és konkrét célokat határoz meg, melyeket a működő testületekkel egyeztet, folyamatosan kontrollálja a tervezési és végrehajtási folyamatokat.

A gazdálkodási tevékenység nyomon A gazdálkodás egyes területei kevéssé követhető, azonban nem mindig napra- A gazdálkodási tevékenység általában áttekinthetők, kisebb-nagyobb szabálykész, a revizori, ill. az egyes bizottsági fegyelmezett, a jogszerűség biztosítalanságokat állapítottak meg a jogszejelentések észrevételeket tesznek a tott. rűség területén. jogszerűség vonatkozásában.

A gazdálkodási tevékenység fegyelmezett és jogszerű, a revizori, ill. az egyes bizottsági ellenőrzések semmilyen javítást nem írnak elő.

A tanügyi dokumentáció kezelése nem szabályozott, annak vezetését nem ellenőrzi, a dokumentációk hitelessége nem biztosított.

6.2.5 Panaszkezelés A panaszkezelés eljárásrendje nem szabályozott, a vezető a panaszokkal érdemben nem foglalkozik, a panaszosoknak visszajelzést nem ad, intézkedést nem hoz.

6.3. A gazdálkodási tevékenység fegyelme, jogszerűsége

6.3.1 A gazdasági tervezési tevékenység vezetői irányítása A vezető a gazdasági tervezéshez alapA vezető a gazdálkodás tervezését és elveket határoz meg, azok érvényesülévégrehajtását a gazdasági vezető (ügysét és végrehajtását a gazdasági vezető intéző) beszámoltatásával kíséri figye(ügyintéző) időszakos beszámoltatásával lemmel. ellenőrzi.

6.3.2 A gazdálkodási tevékenység fegyelme, jogszerűsége

57


1. szint 2. szint 6.3.3 Szakmai eredményesség és a gazdálkodás összehangolása Az erőforrások felhasználásánál egyes Az erőforrásokat törvényes keretek területeken igyekszik figyelembe venni között, de az egyenlőség elvének alapján az egyes szakmai tevékenységek ténylerendeli hozzá a szakmai tevékenységekges erőforrás igényét, és azt érvényesíhez. ti.

3. szint

4. szint

A legtöbb esetben megállapítják az Az erőforrásokat mindig a szakmai tevéegyes tevékenységek erőforrás igényekenységhez rendelten, a lehető legoptimáit, és ennek alapján azt biztosítani lisabban használják fel. igyekszik.

6.3.4 Gazdálkodási tevékenység vezetői ellenőrzése A vezető meghatározott ciklusonként a A vezető meghatározott ciklusonként a A vezető esetenként, a gazdasági vezegazdasági vezető (ügyintéző) beszámolgazdasági vezető (ügyintéző) beszámoltő (ügyintéző) beszámolója alapján, tatásával és egyes dokumentumok áttatásával ellenőrzi a gazdálkodás folyaellenőrzi a gazdálkodás folyamatát. vizsgálásával ellenőrzi a gazdálkodás matát. folyamatát.

A vezető az SZMSZ-be meghatározott folyamat szerinti (belső ellenőrzési terv szerinti) területeken és időközönként, az abban meghatározott módszerekkel ellenőrzi a gazdálkodás folyamatát.

6.3.5 Forrásbővítés, forrásbevonás vezetői irányítása A vezető minden törvényes eszközt igénybe vesz a fenntartónál a feladatellátáshoz indokolt források bővítése érdekében. Növeli a pályázáshoz szükséges kompetenciákat, folyamatosan figyelemmel kíséri országosan is a nevelési szektorral kapcsolatos pályázási lehetőségeket és eredményes pályázatokat nyújt be.

A vezető megfelelő kompetenciával rendelkezik a pályázáshoz, folyamatosan figyelemmel kíséri országosan is a nevelési szektorral kapcsolatos pályázási lehetőségeket, és eredményes pályázatokat nyújt be. Forrásokat képes bevonni a nevelési szektoron túli (gazdasági, pénzügyi) területekről is.

A középtávú célok és az éves munkaterKözéptávú célok kitűzése is megtörtéA stratégiai tervezés nem jellemző, a vezés között a kapcsolat egyértelmű, nik, a munkatervi tervezés és a középmunkatervi tervezés az óvodai folyamaalapvetően a partneri elvárásokra épül. távú célok között a kapcsolat nem mintokra épített. A munkaterv releváns és megvalósítható dig egyértelmű. célokat tartalmaz.

A stratégia tervezés a környezeti kihívások és a partneri igények figyelembevételével folyamatos, az éves munkatervi tervezés a stratégiai célok megvalósítását szolgálja. A tervezésben funkcionálisan alkalmazza a PDCA ciklust.

A vezető meghatározott fórumokon érvel, továbbá – a törvényesség megtarA vezető meghatározott fórumokon tásával - lobbizni igyekszik a fenntartóérvel a fenntartónál a források bővítése nál a források bővítése érdekében. Kiérdekében. Egyes esetekben pályázatot használja a közvetlen környezetében nyújt be. rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket.

6.4. Nevelési folyamatok irányítása, intézményi eredményesség 6.4.1 Vezetői tervezés, célmeghatározás

58


1. szint 6.4.2 Vezetői döntéshozatal

2. szint

A döntéshozatal az előzmények és a Döntéshozatal az adott helyzet megítékörülmények figyelembe vételével törlése alapján történik, nem jellemző más ténik vezetőtársai véleményének megvélemények figyelembe vétele. hallgatását követően.

3. szint

4. szint

Döntései minden esetben tényeken és a Döntései általában tényeken és a folyafolyamatok elemzésén alapul, figyelembe matok elemzésén alapul, törekszik valavéve a felek érdekeit, valamint a döntést mennyi érdekelt fél álláspontjának megérintő területek alsóbb szintű vezetőinek ismerésére. véleményét is.

6.4.3 Vezetői ellenőrzés A pedagógiai munka vezetői ellenőrzése A pedagógiai munka vezetői ellenőrzése A pedagógiai munka vezetői ellenőrzése, középtávon és éves szinten tervezett az meghatározott éves ütemterv szerint a tapasztalatok felhasználása a gyakorellenőrzést követően visszacsatolás, történik, a tapasztalatok felhasználása latban esetleges. szükség esetén vezetői intézkedés töra gyakorlatban esetleges. ténik.

Rendszeresen, módszeresen, ismert elvárások megfogalmazásával történik az ellenőrzés ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrzést minden esetben visszacsatolás és szükség szerint intézkedés követi. Az intézkedés hatásáról visszatérő ellenőrzés formájában gyűjt információt.

6.4.4 A pedagógiai tevékenység irányítása A pedagógiai tevékenység irányítása mindenki által jól ismert feladat, felelősségi és hatáskörök szerint történik, az intézményvezető rendszeresen beszámoltatja az e területen folyó tevékenységről vezetőtársait.

A pedagógiai tevékenység irányítása mindenki által jól ismert feladat, felelősségi és hatáskörök szerint történik. Az intézményvezető közvetlenül részt vesz egyes terület(ek) irányításában, meghatározott időközönként elemzi, értékeli a pedagógiai tevékenység eredményességét, szükség esetén beavatkozik.

A nevelési program megvalósításának, A nevelési programban meghatározott A nevelési program célrendszerének, céljainak alárendelt intézményirányító cél és feladatrendszer, valamint az feladatainak ismeretében folyik a veze- tevékenységet folytat, rendszeres elleintézményi gyakorlat nincs teljes mértő szakmai, irányító tevékenysége. nőrzés, értékelés során győződik meg a tékben, összhangban. megfelelő működésről.

Szakmai önértékelés gyakorlatát kialakította. Vezetésével a nevelési program megvalósulását rendszeresen mérik, értékelik. A szükséges korrekciókat elvégzi, elvégezteti.

A pedagógiai tevékenység meghatározott keretek között folyik, a vezető nyomon követi az intézményben zajló pedagógiai folyamatokat.

A pedagógiai tevékenység irányítása vezetői munkamegosztás szerint történik, az intézményvezető időközönként beszámoltatja erről vezetőtársait.

6.4.5 A nevelési program megvalósításának irányítása

6.4.6 A nevelési tevékenység eredményessége

59


1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

A nevelő munka eredményessége az intézményi önértékelés (fenntartói értékelés) alapján jelentősen gyengébb az azonos feltételekkel működő intézményekétől.

A nevelő munka az intézményi önértékelés (fenntartói értékelés) alapján kismértékben gyengébb az azonos feltételekkel működő intézményekétől.

A nevelő munka az intézményi önértékelés (fenntartói értékelés) alapján azonos, vagy kismértékben jobb az azonos feltételekkel működő intézményekétől.

A nevelő munka az intézményi önértékelés (fenntartói értékelés) alapján jelentősen jobb az azonos feltételekkel működő intézményekétől.

6.5. Humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás 6.5.1 Humánerőforrás tervezés A humánerőforrás tervezését a „piaci A humánerőforrás tervezés esetleges, A humánerőforrás tervezés a stratégiai kínálat” alakítja. A humán erőforrás A humánerőforrás tervezése rövid támindig az aktuális nevelési évhez igazotervezéshez és az igényekhez igazodik, az tervezését az aktuális személyi szük- von átgondolt, összehangolja az intézdik. óvodai alapdokumentumokon alapul. ségletek alakítják, hosszabb távra nem mény, az alkalmazottak igényeit. tervez.

6.5.2 Humánerőforrás célszerű felhasználása Az intézményben kompetencia alapján szervezett problémacsoportok, teamek Az erőforrás felhasználás alapvetően a Az intézmény rendelkezik kompetencia Az erőforrások felhasználása terveműködnek a különböző feladatok megoldápedagógus vállalásától függ, többnyire leltárral, ennek alapján történik az zett, törekszik az egyenlő teherviseléssára. A pedagógusok kompetenciáiknak ugyanazok a kollégák kapják a plusz egyes munkavállalók bevonása a feladare, részben működik. megfelelő faladatokat végeznek, munkafeladatokat. tok ellátásába. terhelésük tervszerű, egyenletes terhelést valósít meg.

6.5.3 Humánerőforrás fejlesztése A középtávú továbbképzési program inkább formális dokumentum, az éves beiskolázási terv csak a pedagógusok igényeihez alkalmazkodik.

Tervezett a továbbképzés, beiskolázás, A kötelező továbbképzések teljesítése de mindig módosul, mert az intézményi mellett, további, tervezett erőforrás és munkavállalói igények állandóan válfejlesztés történik. toznak.

A nevelési program igényeinek megfelelően, hosszútávon a pedagógus önmegvalósítását is figyelembe véve történik a fejlesztés, amely továbbképzés mellett hasznosítja a pedagógusok önképzés során kialakított kompetenciáit is.

60


1. szint 2. szint 3. szint 6.5.4 Középvezetők és vezető-helyettesek kiválasztása és bevonása (ha van az intézményben) A vezető- helyettes(ek), középvezető(k) kiválasztása, megbízása csupán a korábbi szokásjog alapján történik. Vezetői feladatokba történő bevonásuk mereven körülhatárolt részterületekre (reszort) korlátozódik

A vezető- helyettes(ek), középvezető(k) kiválasztása, megbízása feladatukhoz kapcsolódó kompetenciáik figyelembevételével történik, vezetői feladatokba történő bevonásuk a döntéselőkészítésre is kiterjed

A vezető- helyettes(ek), középvezető(k) kiválasztása, megbízása feladatukhoz kapcsolódó kompetenciáik, intézményen belüli szakmai és emberi elfogadottságuk figyelembevételével történik. A vezetői feladatokba történő bevonásuk feltételezi közöttük a folyamatos együttműködést.

4. szint

A vezető -helyettes(ek), középvezető(k) mind az intézményvezető, mind az alkalmazottak megbecsülését élvezik, munkájuk során folyamatosan együttműködnek egymással, felkészültek arra, hogy szükség esetén egymást és az intézményvezetőt is tehermentesítsék, helyettesítsék.

6.5.5 A pedagógusok és alkalmazottak munkájának értékelése Az értékelés a minőségirányítási progAz értékelés alapja az évente írásban ramban meghatározott szempontsor rögzített szempontsor. Az értékelésbe alapján történik. Az értékelésbe bevont bevont pedagógusok és alkalmazottak pedagógusok és alkalmazottak körét köre esetleges. évente határozzák meg.

Az értékelés a minőségirányítási programban meghatározott területeken és szempontsor szerint, valamennyi pedagógusra, alkalmazottra kiterjedően meghatározott időrendben történik.

6.6. Szervezetfejlesztés

A pedagógus munka értékelése a minőségirányítási programba illesztett célt, területeket és követelményeket is tartalmazó teljesítményértékelési rendszer alapján működik, mely lefedi a munkavállalói tevékenység egészét.

6.6.1 Belső szervezeti egységek, testületek működtetése (ha működik munkaközösség) A munkaközösségek és esetenként egyes feladatokra létrehozott teamek A szervezett munkaközösségek, teamek is működnek tevékenységük eredményét működése legnagyobbrészt formális. részben hasznosítani tudja az intézmény.

A munkaközösségek és a formálisan működő teamek szakmai szempontok szerint, a nevelési program és MIP megvalósításában tevékenyen, szabályozott formában és eredményesen működnek.

A munkaközösségek, munkacsoportok, testületek működtetése szakmai alapon szerveződött, szabályozott, rendszeres, megtervezett és ellenőrzött és eredményes.

6.6.2 Vezetői feladat-, felelősség- és hatáskörök megosztása A vezetői feladatokat és felelősséget ténylegesen megosztja vezetőtársaival, A vezetői feladatokat formálisan meg- A vezetői feladatokat és felelősséget amit az SZMSZ-ben is rögzítettek. osztja vezetőtársaival, azonban felelős- ténylegesen megosztja vezetőtársaival, Ellenőrzési, értékelési jogokkal ruházza ségi és hatásköröket nem tisztázottak. ellenőrzési jogokkal ruházza fel őket. fel, beszámoltatja a végzett feladatokról és az eredményekről a vezetőket.

A vezetői feladatokat megosztja vezetőtársaival, felelősségdelegálással, hatáskörrel és illetékességgel ruházza fel őket, szükség esetén döntési és ellenőrzési jogkört biztosít. Az átruházott feladat felelősségi és hatáskörök egymással arányosak

61


1. szint 2. szint 6.6.3 Minőségfejlesztési rendszer működtetése

3. szint

4. szint

A minőségfejlesztési tevékenység tervezése PDCA elven működik, amelyet belső minőségfejlesztési munkacsoport, vagy vezető készít és hajt végre. A feladatok megvalósítása után minden estben történik vezetői intézkedés.

A minőségfejlesztési rendszer működtetése PDCA elven működik, amelyet e területen képzett személy és/vagy munkacsoport valósít meg. A minőségfejlesztési tevékenység eredményei a szervezetfejlesztés részeként folyamatosan beépülnek az intézmény működésébe.

Az igények, elvárásokat, kihívásokat Minden körülmények között a stabilitást A markánsan megjelenő elvárásokra, igyekszik megismerni, a változtatási tartja szem előtt, a változási és változ- kihívásokra igyekszik megfelelően rea- stratégiáját kidolgozza és igyekszik tatási igényekre általában ellenállást gálni, szükség szerint a változtatáshoz megvalósítani. Szervezeti változtatást tanúsít szükséges tevékenységeket elvégzi. csak az általa is nagyon indokoltnak tekinthető esetben támogatja

Az igények, elvárásokat, kihívásokat folyamatosan nyomon követi, elkötelezett a folyamatos fejlesztés tekintetében. A szervezet működésének optimalizálása érdekében a szükséges szervezeti változtatásokat elvégzi, beválásukat nyomon követi, s ha kell, módosítja.

A minőségfejlesztés feladatokat évente tervezik és megvalósítják. E feladatok Van Intézményi Minőség Irányítási elvégzésére van kijelölt személy vagy Program, annak megvalósítását értéke- csoport az intézményben. A fejlesztés lik. eredményeinek intézményi működésbe való beépítéséről csak esetlegesen születik vezetői döntés.

6.6.4 Változásokra, igényekre történő vezetői reagálás

6.6.5 Csapatépítés, intézményi klíma kialakítása Az intézményen belüli munkakapcsolatok Az intézményen belül az alkalmazottak fenntartása és fejlesztése érdekében között törekszik a jó személyközi kap- kötetlen formájú összejöveteleket, csolatok kialakítására és fenntartására. programokat is szervez, amelyeken maga is részt vesz.

6.7.Kapcsolattartás, Információ és kommunikáció

Gondot fordít arra, hogy a munkakapcsolatok mellett az arra rátermettek megfelelő feladatokat, tevékenységeket végezhessenek, amelyekkel rátermettségüket bizonyíthatják. Az egyértelmű belső értékrend színvonalas munkára sarkallja a munkavállalókat.

Folyamatosan nyomon követi az intézményi klíma változásait, szükség esetén célirányos képzésekkel, tréningekkel is javítja a belső kohéziót. Az intézményi klíma egyértelműen magas teljesítményre sarkallja az alkalmazottakat, akik között sok esetben a személyi kapcsolatok is elmélyülnek.

6.7.1 Belső információáramlás megtervezése

62


1. szint

2. szint

A belső információáramlás szabályozott, A belső információáramlás az évek alatt de a gyakorlatban nem a meghatározotkialakult íratlan szabályok szerint mű- tak szerint működik. Az információk ködik hiánya esetenként megnehezíti a munkát.

3. szint

4. szint

A belső információáramlás folyamata szabályozott, a szabályokat általában betartják, így az érintettek hozzájutnak a munkájukhoz szükséges legfontosabb információkhoz.

A belső információáramlás folyamata szabályozott. A gyakorlatban is a szabályozás szerint működik. Minden munkavállaló rendelkezik mind a munkájához, mind az intézmény egészére vonatkozó elégséges információval.

6.7.2 Vezetői kommunikáció A vezetői kommunikáció valamennyi belső A vezetői kommunikáció széleskörű, A vezetői kommunikáció az aktuális A vezetői kommunikáció a feladatok és külső partnerre egyaránt kiterjed. A valamennyi alkalmazottra kiterjedő. A feladatok kijelölésére és szóbeli ismer- kijelölésére és azok közös értelmezésészóbeli és írásbeli kommunikációs csatorszóbeli kommunikáción túl egyéb komtetésére szorítkozik. re irányul, alapvetően szóban történik. nákon túl eredményesen alkalmazza az munikációs eszközöket is alkalmaz. IKT eszközöket és eljárásokat.

6.7.3 A vezető személyes kapcsolattartása 6.7.3.1. alkalmazottakkal Az intézményvezető törekszik az alkalmazottak intézményi szinten orvosolható problémáinak megoldására. Napi kapcsolata az alkalmazottakkal korrekt.

Az intézményvezető tájékozott az intézményben történő eseményekről, ismeri az alkalmazottak munkáját is befolyásoló személyes problémáit. Valamennyi alkalmazottal a kölcsönös tiszteleten alapuló munkahelyi kapcsolatot alakít ki.

Az intézményvezető, a vezető ismeri a szülők elvárásait, elégedettségét. FogaAz intézményvezető, a vezető ismeri a Az intézményvezető, a vezető együtt- dóóráin személyesen találkozik a szülőkszülők elvárásait, igényeit, elégedettséműködik a szülői szervezettel, képvise- kel, az írásban beadott szülői kérelmekgét, szükség esetén találkozik a szülőklőikkel mindig kész az eszmecserére re 30 napon belül (ill. a probléma fonkel. tossága alapján előbb) írásban válaszol. Együttműködik a szülői szervezettel

Az intézményvezető, az egyéb vezető bármikor kész meghallgatni a szülők gondjait. Fogadóóráin személyesen találkozik a szülőkkel, az írásban beadott szülői kérelmekre 30 napon belül (ill. a probléma fontossága alapján előbb) írásban válaszol. A szülői szervezettel való együttműködést kiemelten fontosnak tartja, és eszerint jár el.

Az intézményvezető sokat tartózkodik Az intézményvezető az alkalmazottakat az intézményben, személyesen is ismeri csak előzetes bejelentkezés szerint az alkalmazottakat, akik problémákkal is fogadja megkereshetik.

6.7.3.2. kapcsolattartás a szülőkkel

6.7.3.3. kapcsolattartás a gyermekekkel

63


1. szint

2. szint

3. szint

Az intézményvezető esetenként elbeAz intézményvezető tud a gyermekek Az intézményvezető a gyermekek nagy szélget a gyermekekkel, a gyermekek problémáiról, elvárásairól, elégedettsérészét ismeri, figyelemmel kíséri probnagy részét ismeri. géről, azokat döntései során figyelembe lémáikat. veszi.

4. szint Az intézményvezető tud a gyermekek problémáiról, elvárásairól, elégedettségéről – a közvetlen kapcsolatot fontosnak tartja.

6.7.4 Vezető kapcsolattartása 6.7.4.1 fenntartóval Az intézményvezető eleget tesz inforAz intézményvezető gyakran kér tanámációszolgáltatási, beszámolási kötelecsot a fenntartótól, ezzel is mutatva, zettségének a fenntartónak. A fenntarhogy elsődlegesen a fenntartónak kell tóval szemben lojális magatartást mumegfelelnie tat.

Az intézményvezető mindig, határidőre eleget tesz beszámolási kötelezettségének a fenntartónak, közvetíti a fenntartó elvárásait az óvodai szervezet felé. Együttműködik a fenntartóval az intézmény működését befolyásoló döntések végrehajtása során.

Az intézményvezető határidőre korrekt, részletes tájékoztatást ad a fenntartónak az intézményben folyó munkáról, a munka megszervezésekor figyelembe veszi a fenntartó elvárásait, együttműködik vele, ugyanakkor képviseli intézménye érdekeit a fenntartó előtt is.

6.7.4.2 társintézményekkel Az intézményvezető jól ismeri a társinIsmeri a társintézmények vezetőit, Az intézményvezető ismeri a társintéztézmények működését, tudja mikor, Az intézményvezető korrekt, együttművelük való kapcsolatát az el nem kötele- mények vezetőit, szükség szerint találmiben lehetnek intézménye segítségére, ködő kapcsolatot alakít ki a társintézméződés jellemzi. kozik velük közös problémáik megoldása és ő miben támogathat más intézménye- nyekkel, kölcsönösen támogatva egymást. érdekében. ket, amit esetenként meg is tesz.

6.7.4.3 társadalmi és gazdasági szervezetekkel Az intézményvezető kapcsolatot keres a Az intézményvezető a helyi társadalmi, helyi társadalmi, gazdasági szervezegazdasági szervezetekkel nem tart tekkel, amelyek korlátozottan sikereközvetlen kapcsolatot sek.

Az intézményvezető kapcsolatokat épít ki a helyi társadalmi, gazdasági szervezetekkel, amelyből az intézmény is profitál.

Széleskörű társadalmi, gazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelynek eredményeképpen az intézmény jelentős szellemi és/vagy anyagi támogatást tud megszerezni, helyi társadalomba való beágyazódottsága jelentősen megerősödik.

6.7.5 Az intézmény képviselete Az intézményvezető nagy tekintélyt vívott Az intézményvezető jelen van minden Az intézményvezető következetesen Az intézményvezető következetesen ki magának és intézményének, szakmai és olyan fórumon, amely intézménye műköképviseli intézménye érdekeit külső képviseli intézménye érdekeit valamenyemberi tekintélye megkérdőjelezhetetlen. désével összefügg. fórumokon, tevékenysége növeli az innyi fórumon. Sikeresen képviseli intézménye érdekeit tézmény helyi társadalmi elismertségét. minden fórumon.

64


4. 7. A vezetőértékelés módszerei és eszközei A vezetők értékelése vezetői önértékelésre és – alapvetően a fenntartó által – végzett külső értékelésre alapozódik, amit vezetővel készített fenntartói interjú egészít ki. Ez az eljárás természetesen feltételezi, hogy mind az önértékelés, mind a külső értékelés elfogulatlanságra törekszik, azaz a valóságnak leginkább megfelelő értékelést nyújt mind a vezető, mind a külső értékelő. A fenntartó által közvetlenül végzett értékelést kiegészítheti, esetenként kiválthatja az intézmény közösségének, valamint külső szakértőnek a bevonása az értékelési folyamatba. Ennek alapján a vezetők értékelésében a következők működhetnek közre:       

Maga a vezető (önértékelés) A fenntartó hivatala, megbízottja Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség által megbízott team A nevelőtestület A nevelőtestület által megbízott team Külső szakértő

Az önértékelés önértékelési lapon történik, amely tartalmazza a vezetői értékelés 7 fő és 40 részterületét és az önértékelés oszlopát. Az önértékelést a meghatározott követelmények figyelembe vételével 4 fokú skálán kell elvégezni. Amennyiben a fenntartó, illetve közvetlen képviselője nem kíván, vagy nem tud részt venni a vezető értékelésében, akkor ezt a jogkörét átruházhatja az Igazgatótanácsra vagy képviselőjére és/vagy külső szakértőre. A jogkör átruházásakor törekedni kell arra, hogy az értékelést végző kellően informált legyen a vezető tevékenységéről. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akkor magának az értékelésnek minősége kérdőjeleződhet meg. Az alkalmazotti kör képviselőiből álló belső értékelő team megfelelő informáltsággal rendelkezhet a vezető tevékenységéről akkor, ha a teamben valamennyi alkalmazotti réteg képviselettel rendelkezik.  Az alkalmazotti értékelő teamet az intézmény minőségügyi vezetője hozza létre és működteti (lásd még 9.1.3 pont).  Az értékelő team minden tagja az önértékelési lappal megegyező értékelő lapot tölt ki önállóan. Azokat a területeket, amelyeken egyes személyek úgy érzik, hogy nem rendelkeznek információval, üresen hagyják (természetesen az értékelő team vezetőjének arra kell törekednie, hogy olyan területek ne maradjanak üresen, amelyekről rendelkezhetnek az értékelők információval). Az értékelő lapokat a team vezetője összegzi, meghatározva az egyes értékelési területeken elért átlagot.

65


Az értékelő team alkalmazása esetén a vezetővel készítendő interjút feltétlenül külső szakértőre szükséges bízni, aki előzetesen felkészül az intézmény alapvető dokumentumaiból, a vezetői pályázatból, egyéb írásos információkból, valamint a vezető önértékelésének eredményéből. Az interjú célja az, hogy tisztázza az önértékelés és a vezetői értékelés esetleges lényeges eltéréseit, állapítsa meg a vezető erősségeit és fejlesztésre váró területeit. Az önértékelés és a külső értékelés eredményét a fenntartó, illetve az általa megbízott szakértő összegzi és kiegészíti a vezetővel készített interjú szöveges öszszegzésével. Az ismertetett módszereken túl egyes esetekben az információk körének bővítése érdekében további módszerek alkalmazására is sor kerülhet, amelyek elsősorban a következők lehetnek:  Intézményi értékelési csoport (munkavállalók) - + értékelő lap + fókuszcsoportos interjú a nevelőtestület képviselőivel  Szakértői célvizsgálat elvégzése a fenntartó által kijelölt területeken  Az intézmény közvetlen partnerei egyes vezetői értékelési területhez kapcsolódó elégedettségének kérdőíves felmérése

4. 8. A vezetőértékelés eredménye Az értékelés eredményét pontszámok és a hozzá kapcsolódó szöveges kiegészítés, vezetői intézkedés meghatározása jelenti. A pontszámok megállapítása a következő módon történik: a vezető önértékelése és a fenntartó értékelése egyes területekhez kapcsolódó pontszámait összeadjuk és elosztjuk kettővel (területenkénti pontátlag). Így az értékelés eredménye az önértékelés és a fenntartói értékelés által kapott pontszámok területenkénti átlagpontszámának összege. Az elérhető maximális pontszám a 4 fokú skála értelmében a következő: Valamennyi értékelési terület: 40 * 4 =160 pont Összesen 160 pont A pontszámokban kifejezett eredmény lehetővé teszi a minősítés alkalmazását is. Ez azt jelenti, hogy a fenntartó a maximális pontszámhoz viszonyítva teljesítmény szinteket állapít meg (pl. megfelelt jól megfelelt, kiváló) az elért pontszámok arányában (%). Amennyiben sor kerül teljesítményszintek megállapítására, akkor a fenntartónak szabályozni szükséges az egyes szintekhez kapcsolódó fenntartói intézkedéseket (pl. mi a következménye annak, ha a vezető nem éri el a megfelelt szintet). A szabályozást – a vezető értékelési rendszer részeként – a minőségirányítási programban célszerű elvégezni.

66


4. 9 Az értékelés eljárásrendje

4.9.1 A vezető értékelésének eljárásrendje A vezető értékelése az alábbi eljárásrend szerint történik: 9.1.1 9.1.2 9.1.3 9.1.4 9.1.5    9.1.6 9.1.7

Felkészülés az értékelésre Vezetői önértékelés elkészítése. Munkáltatói/értékelő csoporti értékelés elkészítése. Az önértékelés és a külső értékelés összevetése Értékelő interjú elvégzése az önértékelés és a külső értékelés eltéréseinek tisztázása megegyezés fejlesztési célkitűzés A vezető összesített értékelésének elkészítése Az értékelés dokumentációjának elhelyezése, adatbázis kialakítása

4.9.1.1. Felkészülés az értékelésre A vezetőértékelés során természetesen felhasználhatók az intézmény működésére vonatkozó előző értékelések eredményei, a vezető korábbi értékelésének dokumentumai, mindazok az információhordozók, amelyek megkönnyítik a vezető számára az önértékelést, az értékelési csoport számára az értékelést, illetve a fenntartó számára a külső értékelést. E dokumentumok összegyűjtése, áttanulmányozása, megállapításainak összefoglalása feladata a külső értékelőnek és lehetősége az önértékelést végző vezetőnek.

4.9.1.2. Vezetői önértékelés elvégzése Az önértékelés önértékelő lapon történik. A megállapított értékelési területekre kidolgozott követelmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó pontértékek szerepelnek az ún. „önértékelő lapon”. Az önértékelés során a vezető az egyes területeken megjelöli azt a követelmény szintet, amelyet önmagára nézve leginkább a valóságnak megfelelőnek tart. Az önértékelés eredményét átadja a fenntartónak. Megjegyzés: Az önértékelés kiegészíthető szöveges beszámolóval. Előzetesen lefektetett szempontsor alapján készített vezetői önértékelő beszámoló készítéséről, a munkáltató dönt.

A szöveges beszámoló lehetséges szempontjai:  A vezetői program megvalósulásának elemzése.  Az intézmény működésére vonatkozó értékelések (előzőekben felsorolt dokumentumok) ellenőrzések vezetői értékelése, elemzése.  A vezető- és vezetésértékelési modell értékelési területeinek szöveges önértékelése.  Egyéb, az önértékelést végző vezető által fontosnak tartott értékelési terület önértékelése.

67


Amennyiben szöveges kiegészítést is készít a vezető, akkor azt az önértékelő lappal együtt átadja a fenntartónak.

4.9.1.3. Munkáltatói (értékelő csoporti) értékelés elkészítése Az értékelés „értékelő lapon” történik, mely azonos az önértékelő lappal. A fenntartó képviselője az önértékeléshez hasonlóan kitölti az értékelő lapot, ennek során az egyes területeken megjelöli azt a követelmény szintet, amelyet a vezetőre nézve leginkább a valóságnak megfelelőnek tart. A fenntartói értékelést helyettesítheti a fenntartó megbízásából az intézményi minőségügyi vezető irányításával kialakított intézményi értékelő csoport által elvégzett értékelés. Az intézményi értékelő csoportot az intézmény munkavállalóinak képviselői alkotják, abban mind a pedagógus, mind a nem pedagógus munkavállalók képviselői jelen vannak az összes munkavállalón belüli arányuknak megfelelően. Az értékelési csoportot a minőségügyi vezető (belső értékelési csoport vezetője, vagy ezzel a feladattal megbízott képviselője) hozza létre az értékelést megelőzően legalább két héttel. A csoport létrehozása és tevékenységének ellátása során az alábbiak figyelembe vétele szükséges:  A csoport létszáma az alkalmazottak 20%-a.  A csoportban csak olyan munkavállalók vehetnek részt, akik legalább három éve munkaviszonyba állnak, továbbá nem állnak családi vagy egyéb okból összeférhetetlenségi kapcsolatban a vezetővel.  A csoportba való munkavállalói közreműködés önkéntes, azért semmilyen térítés, javadalmazás nem adható.  A csoport tagjai az értékelés előtt konzultálnak munkatársaikkal, azonban az értékelő lap kitöltése során saját véleményüket képviselik Az értékelési csoport valamennyi tagja kitölti az értékelő lapot, amelyek eredményét a minőségügyi vezető összesíti. Az összesítés az értékelő csoport tagjai által adott pontértékek átlagának kiszámításával történik valamennyi területen. Az eredményt, valamint az egyes értékelő lapokat a minőségügyi vezető átadja a fenntartó képviselőjének.

4.9.1.4. Az önértékelés és a külső értékelés összevetése A vezetői önértékelést és a fenntartói értékelést a fenntartó képviselője, vagy az általa megbízott személy (szakértő) összeveti az önértékelés és a külső értékelés átlagpontszámait részterületenként, területenként, illetve a teljes értékelés vonatkozásában. Ezt követően megjelöli azokat a területeket ahol:  

az önértékelés és a külső értékelés között az eltérés meghaladja a 30%-t az összesített átlag nem éri el az elérhető pontszám 50%-t

4.9.1.5. Az értékelő interjú elvégzése

68


Az értékelő interjút a fenntartó képviselője, vagy az általa kijelölt megbízottja (szakértő) készíti az intézmény vezetőjével. Az interjút megelőzően legalább egy héttel az interjú készítője átadja a vezetőnek a vezetői önértékelés és a külső értékelés összesített eredményét, annak érdekében, hogy vezető felkészülhessen az interjúra. Az értékelő interjú személyes beszélgetés, az értékelésben kizárólag a vezető és a fenntartó képviselője/képviselői vesz/vesznek részt. Az értékelő interjú menete:  a vezető önértékelése és fenntartó értékelése összevetésének prezentálása  az értékelés során a kijelölt területeken mutatkozó eltérések okainak feltárása, elemzése  a vezető erősségeinek megállapítása  megegyezés a fejlesztendő területekről és fejlesztési célkitűzésekről. A fejlesztési célkitűzéseket rávezetik az összesített értékelő lapra.

4.9.1.6. A vezető összesített értékelésének elkészítése Az összesített értékelést a fenntartó, illetve az általa megbízott szakértő készíti el. Az összesített értékelés a következőket tartalmazza:  

Összesített értékelő lap az egyes területeken elért átlagpontszámok, illetve az összesített pontszám feltűntetésével Szöveges kiegészítés:  Vezetői interjú során megkötött megállapodás  A dokumentumok elemzése, valamint az interjú tapasztalatai alapján készített legfeljebb egy A/4 oldalas szakértői öszszegzésből, amely tartalmazza: a vezető erősségeit, gyengeségeit, a jelentősen eltérő értékelés okait  A vezető egyéb, az értékelési területek által nem érintett, munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szakmai közéleti tevékenységének összegzése (szakmai publikáció, kutatásfejlesztés, civil szakmai szervezeti tevékenység, stb.)  A vezető írásbeli kiegészítése, megjegyzése

Az összesített értékelés az intézményvezető és a fenntartó, illetve amennyiben az interjút szakértő készítette, akkor az interjút készítő szakértő aláírásával válik véglegessé.

4.9.1.7. Az értékelés dokumentációjának elhelyezése, adatbázis kialakítása Az értékelés eredményét a fenntartó a vezető személyi anyagában helyezi el. Az adatokat számítógépen nyilvántartva adatbázis alakítható ki, amely a követő értékelések következtében fokozatosan töltődik fel adatokkal. A követő értékelés

69


során az előző értékelési eredmény kiindulópontként szolgál. A követő értékelés eredményeit összességében és területenként összehasonlítják a megelőző értékelés eredményeivel, ami lehetővé teszi a változások megítélését. Több követő értékelés után lehetőség nyílik trendelemzés elvégzésére. Az adatbázis alkalmazásánál szigorúan be kell tartani a személyiségi, valamint az adatvédelmi jogszabályokat.

4. 10. A vezetői teljesítményértékelési rendszer kiépítése A vezetői teljesítményértékelési rendszer bevezetéséről szóló döntést követően a rendszer kiépítése a következő négy szakaszban történik: a) megismerése, b) szükség esetén adaptációja, c) kipróbálása, elfogadása és d) fenntartói jóváhagyása (legitimációja). A négy szakaszt az alábbi részletes lépéssor keretében szükséges megvalósítani: 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

A modell megismerése, megismertetése prezentáció vagy egyéb formában, mind a fenntartó képviselőivel, mind a vezetővel. Az intézményvezető felkészítése az önértékelés elvégzésére (képzés). A fenntartó és/vagy az intézmény értékelési csoportjának felkészítése a vezetőértékelésben való közreműködésre a. A munkáltató képviselőjének felkészítése az értékelő lapok kitöltésére b. Az intézményben kialakított értékelési csoport felkészítése az értékelő lapok kitöltésére c. A fenntartó, illetve megbízottja felkészítése az értékelő vezetői interjú lefolytatására A rendszer kipróbálása A próbaértékelés eredményei alapján az esetleges korrekció elvégzése A vezető értékelése időrendjének ütemezése (értékelési program) A kialakított, korrigált vezetőértékelési rendszer legitimációja (presbiteri határozat)

4. 11. A vezetésértékelési rendszer eszközei, dokumentumai

70


4.11.1. Értékelő lap – minta Értékelő lap Intézmény neve: Jó Pásztor Református Óvoda Vezető neve: Az értékelés időpontja:

2.3 2.4 2.5 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

(Ön)értékelés 1-4 pont

Vezetéselméleti felkészültsége Tanügy-igazgatási felkészültség Önértékelés és önfejlesztés Kommunikációs képesség Problémaérzékenység, nyitottság

Tanügy-igazgatási feladatok ellátása

2.2

Részterület

A nevelő munka feltételeinek biztosítása Az intézmény törvényes működésének biztosítása, szabályozás Alkalmazások jogszerűsége Tanügyi dokumentáció szakszerű működésének vezetői irányítása Panaszkezelés

Gazdálkodási tevékenység tervezése, szervezése, irányítása

1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2. 2.1

Terület Vezetői felkészültség, kompetenciák birtoklása, alkalmazása

Sorszám

Gazdasági tervezési tevékenység vezetői irányítása A gazdálkodási tevékenység fegyelme, jogszerűsége Szakmai eredményesség és gazdaságosság összehangolása Gazdálkodási tevékenység vezetői ellenőrzése Forrásbővítés, forrásbevonás vezetői irányítása

71

4.6 5. 5.1 5.2 5.3 5.4

5.5

Vezetői tervezés, célmeghatározás Vezetői döntéshozatal Ellenőrzés Pedagógiai tevékenység irányítása A nevelési program megvalósításának irányítása A nevelési tevékenység eredményessége

Humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás

4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

Nevelési folyamatok irányítása, intézményi eredményesség


Humánerőforrás tervezése Humánerőforrás célszerű felhasználása Humánerőforrás fejlesztése Középvezető(k) és vezetőhelyettes(ek) kiválasztása, bevonása Pedagógusok és alkalmazottak munkájának értékelése

6. 6.1

6.3 6.4

Szervezetfejlesztés

6.2

Belső szervezeti egységek, testületek működtetése Vezetői feladat-, felelősség- és hatáskörök megosztása Minőségfejlesztési rendszer működtetése Változásokra, igényekre történő vezetői reagálás Csapatépítés, intézményi klíma kialakítása

7. 7.1 7.2 7.3 7.3.1 7.3.2 7.3.3 7.4 7.4.1 7.4.2 7.4.3 7.5

Kapcsolattartás, információ és kommunikáció

6.5

  

  

Belső információáramlás megszervezése Vezetői kommunikáció Vezetői kapcsolattartás alkalmazottakkal szülőkkel gyermekekkel Vezetői kapcsolattartás az intézmény környezetével fenntartóval társintézményekkel társadalmi, gazdasági szervezetekkel Az intézmény képviselete

Aláírás:

72


4.11.2 Összesített értékelő lap – minta -

Összesített értékelő lap Intézmény neve: Jó Pásztor Református Óvoda

2.5 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

A nevelő munka feltételeinek biztosítása Az intézmény törvényes működésének biztosítása, szabályzók Alkalmazások jogszerűsége Tanügyi dokumentáció szakszerű működésének vezetői irányítása Panaszkezelés Gazdasági tervezési tevékenység vezetői irányítása A gazdálkodási tevékenység fegyelme, jogszerűsége Szakmai eredményesség és gazdaságosság összehangolása Gazdálkodási tevékenység vezetői ellenőrzése Forrásbővítés, forrásbevonás vezetői irányítása

Vezetői tervezés, célmeghatározás Vezetői döntéshozatal Ellenőrzés Pedagógiai tevékenység irányítása A nevelési program megvalósításának irányítása

73

Arány (%)

Átlag

1-4 pont

Fenntartói értékelés

Vezetéselméleti felkészültsége Tanügy-igazgatási felkészültség Önértékelés és önfejlesztés Kommunikációs képesség Problémaérzékenység, nyitottság

Tanügy-igazgatási feladatok ellátása

2.3 2.4

Részterület

Gazdálkodási tevékenység tervezése, szervezése, irányítása

2.2

Vezetői felkészültség, kompetenciák birtoklása, alkalmazása

1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2. 2.1

Terület

Nevelési folyamatok irányítása, intézményi eredményesség

Sorszám

(Ön)értékelés

Vezető neve: Az értékelés időpontja:

5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

A nevelési tevékenység eredményessége Humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás

4.6

Humánerőforrás tervezése Humánerőforrás célszerű felhasználása Humánerőforrás fejlesztése Középvezető(k) és vezetőhelyettes(ek) kiválasztása, bevonása Pedagógusok és alkalmazottak munkájának értékelése

6. 6.1

6.3 6.4

Belső szervezeti egységek, testületek működtetése Vezetői feladat-, felelősség- és hatáskörök megosztása Minőségfejlesztési rendszer működtetése Változásokra, igényekre történő vezetői reagálás Csapatépítés, intézményi klíma kialakítása

Szervezetfejlesztés

6.2

7.2 7.3 7.3.1 7.3.2 7.3.3 7.4 7.4.1 7.4.2 7.4.3 7.5 Összesen:

Kapcsolattartás, információ és kommunikáció

6.5 7. 7.1

  

  

Belső információáramlás megszervezése Vezetői kommunikáció Vezetői kapcsolattartás alkalmazottakkal szülőkkel gyermekekkel Vezetői kapcsolattartás az intézmény környezetével fenntartóval társintézményekkel társadalmi, gazdasági szervezetekkel Az intézmény képviselete

Fenntartói (szakértői) összegzés:

74

Arány (%)

Átlag

Részterület

1-4 pont

Terület

Fenntartói értékelés

Sorszám

(Ön)értékelés



A vezető egyéb, az értékelési területek által nem érintett szakmai és közéleti tevékenységének összegzése:

Megállapodás a fejlesztendő területekről:

A vezető írásbeli kiegészítése, megjegyzése:

fenntartó aláírása

vezető aláírása

szakértő aláírása

75


5. A Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Minőségirányítási Programjának kapcsolata az Intézményi Minőségirányítási Programmal; érvényessége, felülvizsgálata és nyilvánossága Az Intézményi Minőségirányítási Program és a Fenntartói Minőségirányítási Program kapcsolata: Az Intézményi Minőségirányítási Programnak (IMIP) összhangban kell lennie a Fenntartói Minőségirányítási Programmal (FMIP).

A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Egyházközség minőségirányítás alapja a Fenntartói Minőségirányítási Program, mely alapján az intézménye elkészíti saját minőségirányítási programját. A fenntartói minőségirányítási program összefoglalja azokat a tartalmi jegyeket, amelyeket az intézményi minőségirányítási program elkészítésekor figyelembe kell venni.

A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Egyházközség Minőségirányítási Programjának érvényessége: A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Egyházközség Minőségirányítási Programja elfogadása után hatályba lép, és 2016-ig érvényes. A Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Minőségirányítási Programját a presbitérium a 188/2011. (IX. 06.) számú határozatával fogadta el. A Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Minőségirányítási Programjának felülvizsgálati ideje: A Hajdúböszörmény Kálvin Téri Egyházközség Minőségirányítási Programjának felülvizsgálata 2 évente történik: legközelebb 2013-ban. A felülvizsgálatot az éves összegzések alapján a Minőségirányítási Program időarányos megvalósításával összevetve kell elvégezni.

A Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Minőségirányítási Programjának nyilvánossága: A Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Minőségirányítási Programját az alábbi módon teszi nyilvánossá: 

A hatályba lépést követően a dokumentum hozzáférhető a Hajdúböszörmény Kálvin téri Egyházközség Hivatalában, valamint az egyházközség honlapján: www.hbrefkalvinter.hu

Hajdúböszörmény, 2011. szeptember 6.

Tönkő Levente lelkész - elnök

Eszenyi Balázs egyházközségi gondnok

76

A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség. Fenntartói Közoktatási Minőségirányítási Programja (FMIP)

Recommend Documents