M á s o d i k g e n e r á c i ó s f e n y v e s e k n é l — a h o l t u s k ó z á s e l ő z e t e s e n n e m t ö r t é n t —• a tuskók vegyszeres kezelése m á r e r e d m é n y t n e m hozhat. A h o l n a g y a p u s z t u lás, o t t c s a k a f a f a j c s e r e h o z k i e l é g í t ő m e g o l d á s t . IRODALOM: [1] Igmándy Z., 1953: A f e n y ő g y ö k é r r o n t ó tapló (Fomes annosus s o p r o n i l u c o s o k b a n . A z Erdő, 2., 4., 388—389. o. [2] Pagony K., 1948: F e n y ő t e l e p í t é s a s o m o g y i h o m o k o n . Kézirat.
F r J károsítása a
634.0.846 R o b i n i a
A GŐZÖLÉS HATÁSA AZ AKÁC MŰSZAKI TULAJDONSÁGAIRA DR. KOVÁCS ILLÉS, DR. MOLNÁR SÁNDOR
Az elmúlt években egyre bővülő szerepet kapott a gyakorlatban az akác fájának hidrotermikus nemesítése. A gőzölt akác esztétikus megjelenésével különösen a bútoriparban és a belsőépítészetben kerülhet előnyösen felhasználásra. Fontossá vált tehát a hidroter mikus nemesítés hatásainak pontos feltárása. A F a i p a r i Kutatóintézet 1964-ben végzett kísérletei során 10—10, l a b o r a t ó r i u m i k ö r ü l m é n y e k között hőkezelt próbatesten vizsgálta a műszaki t u l a j d o n ságokat (1). Megállapították, h o g y a gőzölés következtében — az a l k a l m a z o t t hőfok és időtartam f ü g g v é n y é b e n — a szilárdsági értékek 0 — 6 0 % - k a l c s ö k kentek. A térfogatsúly, a k e m é n y s é g és a zsugorodási-dagadási tulajdonságok vizsgálatai a z o n b a n n e m h o z t a k megfelelően értékelhető e r e d m é n y e k e t . Így az általunk végzett összehasonlító anyagvizsgálat célja v o l t üzemi k ö r ü l m é n y e k között megfelelően tisztázni a h i d r o t e r m i k u s nemesítésnek a műszaki t u l a j donságokra g y a k o r o l t hatását. A z Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m fatechnológiai tanszékének anyagvizsgáló laboratóriumában l e f o l y t a t o t t vizsgálataink során a v o n a t k o z ó szabvány e l ő írásait és a tanszéken kialakított módszereket a l k a l m a z t u k . A f i z i k a i t u l a j d o n ságok közül meghatároztuk a zsugorodás-dagadás mértékét, a térfogatsúly nagyságát, a m e c h a n i k a i tulajdonságok közül a keménységet, a hajlító-, húzó-, talpfa-, k o c k a - és nyírószilárdságot, a bütünyomást, v a l a m i n t a hajlítórugalmassági m o d u l u s z t . A d i n a m i k a i i g é n y b e v é t e l e k alapján p e d i g az ütő-, h a j lítószilárdságot. Vizsgálati e r e d m é n y e i n k részletes értékelése meghaladná e c i k k k e r e t e i t , ezért csak a v é g e r e d m é n y e k e t ismertetjük, összevetve a fatechnológiai tanszék korábbi vizsgálataival és a k o c s á n y o s tölggyel — i r o d a l m i a d a t a i v a l (2). A vizsgálati
anyag
előkészítése
A vizsgálatokhoz szükséges a n y a g o t a N E F A G p u s z t a v a c s i fafeldolgozó üzemében választottuk k i . A kijelölt r ö n k ö k b ő l e g y - e g y d b , 60 m m vastagságú 103
középpallót vágtunk k i , ezeket hosszirányban megfeleztük és sorszámozott táblákkal láttuk e l . A z így előkészített a n y a g felét az ü z e m túlnyomásos gőzölőberendezésében nemesítettük a következő üzemi m e n e t r e n d d e l : 10 óra f e l fűtés, 20 óra gőzölés 1,6 att m e l l e t t és 14 óra lehűtés. A gőzölés következtében az a n y a g teljes keresztmetszetében egyenletesen mélybarna színű lett. M e g k e l l a z o n b a n jegyeznünk, h o g y a pallók egy részén külső és belső repedések k e l e t k e z t e k , a m i a r r a u t a l , h o g y célszerű l e n n e az a l k a l m a z o t t n y o m á s értékét csökkenteni, i l l e t v e n a g y o b b f i g y e l m e t fordítani a felfűtés fokozatosságára. A fűrészárut természetes szárítással h o z t u k a v i z s gálathoz k e d v e z ő légszáraz állapotba. A térfogatsúly
meghatározása
A térfogatsúly-vizsgálatok eredményei (1. táblázat) azt mutatják, h o g y a h i d r o t e r m i k u s nemesítés hatására a térfogatsúly átlagosan 1 4 , 0 % - k a l n ö v e k szik. A z 56 és 52 próbatestszámú vizsgálat eredményeit a szilárdsági vizsgála t o k során végzett térfogatsúlymérések és -számítások eredményei alapján ellenőriztük. A természetes állapotú akác szilárdsági vizsgálataihoz használt 137 d b próbatest átlagadata s z e r i n t 12 = 7432 N / m . A természetes és a n e m e sített a n y a g térfogatsúlya közötti százalékos eltérés 11,3% az utóbbi javára. 8
1. táblázat Vizsgálati e r e d m é n y e k természetes gőzölt akác
Megnevezés
Próbatestek szám, db Térfogatsúlyértékei N / m _ átlag _ min _ Szórási % Átlagértékek különbsége
56
52
7429 6342 8205 6,0
8265 7994 8547 5,8
Irodalmi adatok hazai kocsányos akác tölgy
3
m
a
x
7691
6769
14%
A vizsgálati e r e d m é n y e k alapján megállapítható, h o g y a hidrotermikus ne mesítés hatására a faanyag térfogatsúlya a hőkezelés paramétereitől függően növekszik. A sötétebb szín esetében az eltérés elérheti a 12—14% értéket. Megfigyelé s e i n k szerint a térfogatsúly-növekedés a túlnyomásos gőzölés eredményeképpen bekövetkező térfogati zsugorodással áll összefüggésben. A z abszolút száraz és n e d v e s térfogatsúly különbsége, v a l a m i n t az i s m e r t nedvességtartalom alapján kiszámíttottuk a gőzölt akácra vonatkozóan a tér fogatsúly-átszámítási viszonyszámot. E n n e k megfelelően az 1% nedvesség t a r t a l o m r a vonatkozó térfogatsúly-változás átlagos értéke a nemesített akác nál: = 31,39 N / m . A természetes állapotú akácra vonatkozóan a tanszék korábbi, n a g y o b b próbatestszámú vizsgálatai alapján (2) az átszámítási té n y e z ő : = 19,62 N / m l 3
Zsugorodási
vizsgálat
A f a a n y a g o k vízvesztéssel járó méretváltozásának — a zsugorodásnak a sze repe különösen fontos az i p a r i felhasználás szempontjából.. A 2. táblázatban rögzített a d a t a i n k j ó l érzékeltetik, h o g y a gőzölés hatásá104
ra a zsugorodási tulajdonságok — a közfelfogással ellentétben —• r o m l a n a k : a húrirányú zsugorodás 3 7 % - k a l , a sugárirányú zsugorodás p e d i g 2 6 % - k a l növekszik. A p u s z t a v a c s i akác zsugorodási tulajdonságai közel állnak a z o r szágos átlaghoz. A gőzölt akác húr- és sugárirányú zsugorodása m i n t e g y 3 5 % k a l m e g h a l a d j a a kocsányostölgyét. A gőzölés hatására bekövetkező kedvezőtlen zsugorodási változás összefügg a hő és nedvesség hatására lejátszódó kémiai f o l y a m a t o k k a l . E z e k b e n — egyes kutatók v é l e m é n y e szerint (3) — a l i g n i n plasztifikációja m e l l e t t a cellulóz láncokat is érintő reakciók történhetnek. F i g y e l e m b e v é v e a zsugorodási t u lajdonságok jelentős szerepét, az általunk feltárt jelenség t o v á b b i kutatást érdemel. 2. Vizsgálati e r e d m é n y e k term. akác gőzölt akác
Megnevezés Próbatestek s z á m a , d b Zsugorodási % Húr Sugár Rost
táblázat
Irodalmi adatok h a z a i akác k.-tölgy
52
51 7,33 5,33 0,18
10,02 6,72 0,28
7,76 5,50 0,19
7,56 4,82 0,36
Keménységvizsgálat A szabványosított Brinell—Möraíh-módszer m e l l e t t a vizsgálatokat elvégez tük a legmegbízhatóbb eredményt szolgáltató Krippel—Pallay-eljárással is. A vizsgálati e r e d m é n y e k azt mutatják (3. táblázat), h o g y a h i d r o t e r m i k u s kezelés hatására a k e m é n y s é g c s ö k k e n : bütüirányban 12,5 és 1 3 , 4 % - k a l , húrés sugárirányban közel azonos mértékben, 21 és 28,3, i l l e t v e 24,1 és 2 6 , 1 % - k a l (az elöl álló értékek a Brinell—Mörath szerintiek). A vizsgált akác k e m é n y s é g e m e g h a l a d t a a h a z a i átlagos értéket, a gőzölt akácé p e d i g a kocsányostölgyét. A Krippel—PalZay-módszerrel végzett v i z s gálatnál a gőzölés hatására az eltérések n ö v e k e d t e k (ez egyúttal rámutat a két vizsgálati módszer közötti különbségre is). Szilárdsági
tulajdonságok
A z egyes vizsgálatoknál megállapítottuk a vizsgálat idejére v o n a t k o z ó n e d vességtartalmat, a próbatestek térfogatsúlyát és a törési határon uralkodó fe szültséget. Elvégeztük a szilárdsági értékek és a hozzájuk tartozó térfogat súlyok átszámítását légszáraz állapotra. 3.
Keménység Brinell—Mörath (106-N/m3) Próbatestek s z á m a , d b Bütü Húr Sugár Krippel—Pallay (106-N/m3) Próbatestek s z á m a , d b Bütü Húr Sugár
Vizsgálati e r e d m é n y e k gőzölt akác t e r m . akác 26 60,2 30,4 29,3
26 52,7 24,0 22,3
26 50,5 26,7 26,3
26 43,8 19,1 19,4
táblázat
Irodalmi adatok h a z a i akác kocs.-tölgy
56,6 25,6 27,1
45,3 23,6 21,1
49,5 21,3 25,8
— — —
-
105
4. Szilárdsági t u l a j d o n s á g o k 105 N / m
2
Vizsgálati e r e d m é n y e k gőzölt akác t e r m . akác
— Oldalnyomás (talpfaszilárdság) 459 — Oldalnyomás (kockaszilárdság) 185 — Nyomószilárdság (bütünyomás) 688 1 668 — Húzószilárdság — Nyírószilárdság rostokkal párhuzamosan 123 — Nyírószilárdság rostokra merőlegesen 275 — Hajlítószilárdság 1 615 — Hajlítórugalmassági 153 700 modulusz — Ütő-, hajlítószilárdság 16,9 (J/cm ) 2
338 105
táblázat
Irodalmi adatok hazai akác kocs.-tölgy
— —
— 108
648 432
658 1732
504 882
88
112
114
245 933
340 1 308
939
130 500
127 500
112 800
15,9
14,8
— 7,7
A vizsgált e r e d m é n y e k azt mutatják (4. sz. táblázat), h o g y a gőzölés k ö v e t keztében a szilárdsági értékek c s ö k k e n n e k : 5,7—74,0% között, k ü l ö n b ö z ő mér tékben. L e g k e v é s b é változik a f a a n y a g nyomószilárdsága (bütünyomása) és ütő-, hajlítószilárdsága. A l e g n a g y o b b mértékű elváltozás p e d i g a húzó-, a k o c k a - és a hajlítószilárdságnál v o l t megfigyelhető. A kocsányostölggyel tör ténő összehasonlításból kitűnik, h o g y a gőzölt akác e l m a r a d a húzó-, k o c k a - , hajlító- és nyírószilárdságok tekintetében, a t ö b b i tényező esetében a z o n b a n m e g h a l a d j a a n n a k értékeit. Az eredmények
összefoglalása
Összefoglalva a természetes és nemesített akác műszaki tulajdonságaival k a p c s o l a t o s vizsgálatok eredményeit megállapítható, h o g y a h i d r o t e r m i k u s k e zelés hatására az akác e l v e s z t i a természetes f a a n y a g o k azon jellemző t u l a j donságát, m e l y s z e r i n t m a g a s a b b térfogatsúly esetében m a g a s a b b a k a k e m é n y ségi és szilárdsági értékek is. Itt ellentétes f o l y a m a t rögzíthető: a gőzölés következtében megnövekvő térfogatsúlyhoz mérsékeltebb keménységi és szi lárdsági értékek kapcsolódnak. (Tehát a nemesített akácra n e m alkalmazhatók a térfogatsúlyon alapuló keménységet és szilárdságokat meghatározó e m p i r i k u s képletek.) E rendkívüli jelenség a z z a l magyarázható, h o g y bár a hőkezelés hatására a fában lejátszódó f i z i k a i és kémiai f o l y a m a t o k megbontják, fellazítják a sej tek, szövetek közötti természetes k a p c s o l a t o k a t (a f a a n y a g plasztikusabbá válik), s e n n e k következtében csökkennek a keménységi és szilárdsági értékek. Vizsgálataink feltárták azt a kedvezőtlen jelenséget, h o g y a gőzölés követ keztében az akác zsugorodási tényezője növekszik. A nedvességváltozások h a tására b e k ö v e t k e z ő méretváltozásnak (zsugorodás-dagadás) különösen a külső t e r e k berendezésénél v a n jelentős szerepe. E n n e k megfelelően a gőzölt akác felhasználási területeként elsősorban belsőépítészeti létesítmény és bútor ja vasolható. A kocsányostölggyel történő összehasonlítás azt a célt szolgálta, h o g y a j e lentkező elváltozások szerepét reálisan értékeljük, n e túlozzuk e l . A z e r e d m é n y : az akác hidrotermikus nemesítés hatására is keménylombos 106
faanyag a
marad.
Alapvető
kocsányostölgyétől,
d i n a m i k a i igényűek
így
műszaki
tényezői
alkalmazási
összességében
területei
is
nem
magasabb
maradnak
el
mechanikai
és
lehetnek. IRODALOM
(1) A z akác faanyagának hidrotermikus kezelése. F a i p a r i Kutató Intézet zárójelentése, 1964. december 31. (2) D r . Kovács Illés: „ A z akác műszaki tulajdonságai". Faipar, 1977. 11. (3) Joachim Seifert: „ F a - és fa alapanyagú termékek méretváltozási sajátosságai". Holz als R o h - u n d Werkstoff, 1972., 8., 249—303. (4) Molnár Sándor, Veres Pál: „ A z akác hidrotermikus kezeléséről". Faipar, 1979., 3.
634.0.907
A JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS A SZOVJET ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉS TÜKRÉBEN KERESZTESI BÉLA akadémikus
A jóléti erdőgazdálkodás definícióját „ A fagazdaság ö k o n ó m i a i a l a p j a i " című, 1975-ben m e g j e l e n t k ö n y v b e n a k ö v e t k e z ő k b e n a d t a m m e g : A jóléti erdőgazdálkodás a l e g n a g y o b b mennyiségű, l e g j o b b minőségű f a és egyéb e r d e i termék (erdei g y ü m ö l c s ö k , méz, g o m b a , g y ó g y n ö v é n y e k stb.) t a r tamos és gazdaságos termelése m e l l e t t következetesen számol az erdő i m m a t e riális h a s z n a i v a l (csend, felüdülés, vadászélmény, természet- és tájélmény stb.), az erdő által nyújtott infrastrukturális szolgáltatásokkal (az erdő tájökológiai szerepe, tájformáló hatása, k ö r n y e z e t v é d ő és üdülési szolgáltatásai stb.). A z erdőt tehát n e m csupán f a - és e g y é b nyersanyagforrásnak, h a n e m az e m b e r természeti életkörnyezete l e g f o n t o s a b b részének t e k i n t i , s e n n e k megfelelően, a többcélú erdőhasznosítás megszünteti ezt az egyoldalúságot és l e h e t ő v é teszi, hogy az erdészet a lakosság jólétéhez f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n hozzájáruljon. A z erdészeti világkongresszusok, m e l y e k e n m ó d o m v o l t részt v e n n i (1966 M a d r i d , 1972 B u e n o s A i r e s , 1978 D j a k a r t a ) d o k u m e n t u m a i s z e r i n t c s a k n e m m i n d e n ország erdőgazdaság-fejlesztésében egészen világosan az erdő v a l a m e n n y i hasznának és szolgáltatásának a kiaknázására v a l ó áttérés tendenciája figyelhető m e g . A közelmúltban e g y k ö n y v e t k a p t a m M o s z k v á b ó l . „ A S z o v j e t u n i ó e r d ő g a z dasága" a címe, 1977-ben a N a g y Októberi S z o c i a l i s t a F o r r a d a l o m 60. é v f o r dulója alkalmából a d t a k i a L e s z n a j a P r o m i s l e n n o s z t y K i a d ó . E z a k ö n y v , m e lyet a szovjet erdészet irányítói és e l i s m e r t tudósai — m i n i s z t e r e k , a k a d é m i k u sok, erdész-közgazdászok, e r d ő r e n d e z ő k , ö k o l ó g u s o k , nemesítők, e r d ő m ű v e l ő k , gépesítők, melorátorok, e r d ő v é d ő k — írtak ( G . I. V o r o b j e v , N . P . A n u c s i n , E. S z . A r c i b a s e v , V . G . A t r o h i n , V . N . V i n o g r a d o v , S z . E . V o m p e r s z k i j , G . A . Dusin, S z . P . I v a n n y i k o v , N . P . K a l i n y i c s e n k o , I . V . K o l e s z n y i k o v , K . F . K u l a kov, G . A . L a r j u h i n , L . E . M i h a j l o v , I. J a . M i h a l i n , N . A . M o j s z e j e v , P . I. M o roz, A . N . N y i k o n o v , A . V . P o b e g y i n s z k i j , L . F . P r a v d i n , E . D . S z a b ó , S z . G . S z i n y i c i n , V . S z . S z p i r i d o n o v , A . A . S z t u g y i t s z k i j , H . O . T e d e r , A . I. T i s c s e n ko és I. V . T r o p i n ) , kitűnő képet a d a Szovjetunió erdőgazdálkodásának f e j 107
