GYULAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. átszervezése Felkészülés az Almásy-kastély üzemeltetésére (kivonat)
Tartalom I. FEJEZET .............................................................................................................................................. 3 SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS ............................................................................................................... 3 1. Alapvető célkitűzések...................................................................................................................... 3 2. Szervezeti felépítés: a két ügyvezetős modell ................................................................................. 8 AZ ALMÁSY-KASTÉLY ÜZEMELTETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KÖLTSÉGTERVE, VALAMINT A TERVEZETT MUNKAERŐ-STRUKTÚRA ................................................................................... 12 1. A tervezést meghatározó tényezők ................................................................................................ 12 2. A költségek .................................................................................................................................... 12 3. A bevételek .................................................................................................................................... 19 4. Egyensúly és az ehhez szükséges önkormányzati támogatás lehetséges mértéke ......................... 21
2
I. FEJEZET SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS 1. Alapvető célkitűzések
1.
Szakmai vezetés megerősítése
A Társasághoz tartozó kiállítóhelyek – különösen a Kastély és a Gyulai Vár – üzemeltetéséhez tartozó feladatok, úgy mint turisztikai attrakciók irányítása, szakszerű és törvényes működésének megszervezése, szakmai vezetése (a gyűjtemény gondozása, gyarapítása, nyilvántartás vezetése, állományvédelem, új kiállítások szervezése, esetlegesen kulturális célú, a kiállítóhelyek működésébe illeszkedő rendezvények szervezése) olyan szakembert kíván, amely a Társaság jelenlegi szervezetében nem található meg. A szakmai vezető feladatai a következők: − felel a kiállítóhelyek szakmai tevékenységének színvonalas ellátásáért, − irányítja a marketing és a PR tevékenységeket, − kiválasztja az alkalmazottakat, − biztosítja a sikeres működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, − kialakítja a jegyárstruktúrát, − továbbfejleszti a projektben megvalósított marketingstratégiát, új célokat határoz meg célcsoportok alapján, − új szolgáltatásokat dolgoz ki, − folyamatosan figyeli a célcsoportok igényeit, azok alapján a szükséges módosításokat végrehajtja, − kidolgozza az ügyfélkapcsolatok rendszerét, − felügyeli a forprofit tevékenységeket, dönt a beszállítók kiválasztásában. Az új szakmai vezető kiválasztásánál az alábbi szempontok a relevánsak: − szakirányú egyetemi végzettség, − 2 idegen nyelv ismerete magas szinten, − legalább 5 éves szakmai tapasztalat, − legalább két éves vezetői tapasztalat, − büntetlen előélet, − nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, − továbbá előnyt jelent a kiemelkedő szakirányú tudományos tevékenység folytatása. A szakmai vezető a megfelelő utasítási jogok biztosítása érdekében ügyvezetőként kerülne alkalmazásra, feladatkörét képezné a kiállítási helyek, a múzeumok és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítására foglalkoztatott személyzet koordinálása. A szakmai vezető alkalmazása kettős jogviszonyban történne, a szakmai feladatokra munkaszerződést, az ügyvezetői feladatokra pedig megbízási szerződést kötnének a felek. 2.
A létesítmény-működtetés megerősítése
A Társaság által kezelt ingatlanvagyon értéke – a Kastélyt is beleszámítva – több mint két milliárd forint, amelyek közül számos az elmúlt években került felújításra. Az ingatlanok többsége az Önkormányzat tulajdonában áll, azonban a Kastély és a Gyulai Vár esetében a
3
tulajdonos a Magyar Állam. Az ingatlanok esetében mind a vonatkozó jogszabályok, mind pedig a vagyonkezelési szerződések alapján a Társaságnak jelentős karbantartási és pótlási kötelezettsége van. A Társaság által kezelt jelentős ingatlanok miatt szükségszerű az, hogy kialakuljon egy magas képzettségű szakember által irányított műszaki egység, amely biztosítja az ingatlanok állagának folyamatos figyelését és karbantartását. (A Társaság által működtetett ingatlanok közvetlen környezetében elhelyezkedő jelentős és városképi szempontból kiemelten kezelendő zöldfelületek, a Göndöcs-kert és a Kastély parkjának gondozásáért a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft-n belül létrehozandó külön munkacsoport felel majd a tervek szerint. A zöldfelületek kezelését az egyes projektekben vállaltak szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján, a város főkertészének iránymutatásai szerint kötelesek végezni.) A számos ingatlan működtetése során elengedhetetlen egy jelentős létszámú takarító személyzet is, amellyel biztosított a kiállítóhelyek és a központi épület folyamatos tisztántartása. Arra tekintettel, hogy a Társaság 11-12 telephelyen működik, a takarító személyzetet összehangoltan szükséges működtetni. Fentiek alapján elengedhetetlen a Társaság szervezetében a műszaki és a takarítói feladatok ellátására egy, a létesítmények működtetéséért felelős csoport kialakítása, amelynek vezetője egy magasan képzett szakember, amely a Társaság jelenlegi szervezetében nem található meg. A működtetési feladatokért felelős személy a Társaság vezető állású munkavállalójaként kerülne alkalmazásra, akinek a korábban részletezett feladatok ellátása a feladata. Az új működtetési vezető kiválasztásánál az alábbi szempontok a relevánsak: − szakirányú egyetemi végzettség (épületgépész, vagy más), − legalább 5 éves szakmai tapasztalat, − legalább 2 éves vezetői tapasztalat, − legalább 1 idegen nyelv középfokú ismerete, − büntetlen előélet, − nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, − továbbá előnyt jelent a hasonló munkakörben szerzett gyakorlat. 3.
A gazdasági vezetés megerősítése
A Társaság szervezetébe jelenleg egy fő pénzügyi ügyintéző tartozik, amely kizárólag úgy bizonyul elegendőnek, hogy a könyvelést külső gazdasági társaság végzi el. Ez a fajta gazdasági ügyintézés lehetséges addig, míg a Társaság szervezete és a kezelt vagyon a jelenlegi méretű, azonban egy megerősített és bonyolultabb struktúra megköveteli a gazdasági feladatoknak a Társaság szervezetén belüli ellátását. Ennek érdekében indokolt egy főkönyvelő (gazdasági vezető) alkalmazása, aki az alábbi feladatok ellátásáért felelne: − a napi pénzügyi és számviteli munkában való aktív részvétel, − kettős könyvvitel vezetése, − adóbevallások, egyéb hatósági beszámolók elkészítése, − évközi és év végi zárások összeállítása és ellenőrzése,
4
− beszámoló és üzleti terv készítésében való közreműködés, − a Társaság számviteli, pénzügyi tevékenységének rendszeres elemzése, javaslattétel az esetleges változásokra, − követelések, kintlévőségek folyamatos nyomon követése, − külső és belső számviteli ellenőrzésekben való közreműködés, − szerződések kezelése, iktatása, − munkaügyi feladatok (bérszámfejtés, elszámolások) ellátása, − a hozzá tartozó könyvelők irányítása. A főkönyvelő vezető állású munkavállalónak számít, irányítja a könyvelőket és a készletgazdálkodót. Az új főkönyvelő kiválasztásánál az alábbi szempontok a relevánsak: − felsőfokú szakirányú végzettség, − regisztrált mérlegképes könyvelői igazolás, − minimum 5 év szakmai tapasztalat, − legalább 2 éves vezetői tapasztalat, − büntetlen előélet, − nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, − továbbá előnyt jelent a hasonló munkakörben szerzett gyakorlat. 4.
A vendéglátási tevékenység megerősítése
A Társaság jelenleg két helyen végez vendéglátással kapcsolatos tevékenységet, egyrészt a Vigadóban és a Művelődési Központban rendezvények alkalmával működő büfében, másrészt pedig a Rondellában. Utóbbi a Társaság vállalkozási tevékenységének legjelentősebb bevételforrása. A Kastély üzemeltetésével a Társaság feladata lesz a kávézó és az ajándékbolt működtetése is, amely a Megvalósíthatósági tanulmány szerinti becslés alapján a Látogatóközpont bevételének közepesen jelentős részét fogja kitenni. Ez kizárólag akkor valósulhat meg, ha a vendéglátás-vonal megfelelően, kellő szakértelemmel és helyes koncepció mentén működik. Ehhez a következő feltételek mindegyikének teljesülése szükséges: A Rondella és a Kastély vendéglátó egységei egymáshoz rendkívül közel helyezkednek el, amelyek – ha a kínálatuk azonos – vendégeket vonzhatnak el a másik egységtől. Mivel mindkét egység azonos üzemeltetésben lesz, ezért kiküszöbölhető a konkurálás, fontos, hogy mindkettő kínálata eladható legyen, mindegyik rendelkezzen azzal a vonzerővel, hogy jelentős vendégtömeget szolgáljon ki a turisztikai szezon alatt, illetve a Kávézó esetében egész évben. A cél az, hogy a Kastélyba látogatók nagy százaléka vegye igénybe a kávézót, ugyanakkor az itt töltött idő alatt a Rondellát is felkeressék, és fordítva. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha a kínálatuk egymástól elkülönül; a Rondella megtartja jelenlegi stílusjegyeit (vagy talán azt továbbfejlesztve még magasabb színvonal elérésére törekszik), a Kávézóban pedig olyan italokat és süteményeket fogyaszthatnak a látogatók, amiket máshol a városban nem szerezhetnek be és elég különlegesek, egyedik ahhoz, hogy a Kastélyba jegyet váltók vagy az utcáról betérő vendégek kipróbálják azokat, és később is visszatérjenek.
5
Mindezek érdekében tehát szükséges a Társaság vendéglátás tevékenységének megerősítése, amelynek során megfelelő szakemberek gondoskodnak a tökéletes kínálat kialakításáról, azok folyamatos megújításáról, a felszolgálásról, az árubeszerzésről. A vendéglátással együtt kezelendő a Kastélyban kialakítandó ajándékbolt, amelytől a Megvalósíthatósági tanulmány szintén jelentős bevételeket vár. A sikeres működés az ajándékbolt esetében is függ attól, hogy a kínálat mennyire egyedi és eladható. „Gyula” jelzésű hűtőmágnes és kolbász a város számos pontján kapható, arra nem lehet számítani, hogy ezekből a tömegtermékekből jelentős bevétel származna. Fontos, hogy az ajándékbolt a „kötelező” portékák mellett olyan termékeket kínáljon a vendégeknek, amelyre érdemes költeni, ami egyedi.
5.
A marketing tevékenység újragondolása
A Társaság által kínált szolgáltatások négy részre bonthatóak: a) a kiállítóhelyek által nyújtott szolgáltatások, b) a közösségi terek által nyújtott szolgáltatások, c) a vendéglátó egységek által nyújtott szolgáltatások, d) a városi rendezvények. A kiállítóhelyek jelentős részre belépő ellenében látogatható. A kiállítóhelyek között a közkedvelt Vár mellett számos, közel sem kihasznált kiállítóhely található, mint például a Ladics-ház, amelyek egy megfelelő marketing tevékenység mellett újra a turisták célkeresztjébe kerülhetnek. Fontos elv, hogy a kiállítóhelyek közel önfenntartóak legyenek, elősegítve ezzel a kiállítások, a szolgáltatások megújulását is. A kiállítóhelyek megfelelő karbantartása jelentős költséget jelentenek az üzemeltetőnek, így elvárás a Társaság felé, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ezeknek a költségeknek a nagy része a belépők árából finanszírozható legyen. A kiállítóhelyek legújabb eleme, a város legfőbb látványossága lesz rövidesen a Kastély, amely az országban is egyedülálló élményt nyújt majd a közönségnek. Ahhoz, hogy a Megvalósíthatósági tanulmányban foglalt látogatószámok teljesíthetőek legyenek, szükséges egy erőteljes városi és egy országos, sőt nemzetközi reklámtevékenység is. Az ingyenesen látogatható közösségi terek által nyújtott szolgáltatások jelentősek a helyi lakosság számára, de az idelátogató turisták is értékelik ezeket. Az ellenszolgáltatás mellett látogatható közösségi terek – mint a színházi előadások is – a Társaságnak ugyan jelentős bevételt jelentek, de még így is kevés a szolgáltatásban részesülők száma. Célszerűnek tartjuk a „kevesebb több” elvét követve csökkentett számú, de magasabb színvonalú ingyenes rendezvény tartását, mellyel – reményeink szerint – elkerülhető a közönség túltelítettsége és nagyobb részvétel érhető el. Eddig a Társaság jelentős összeget költött a bevételt nem, vagy csak csekély mértékben eredményező rendezvények reklámozására szerény hatékonyság mellett, ám fontos szempontként jelentkezik az arányosság: a Társaság marketingtervében mindenképpen szerepeljen az ingyenes rendezvények promótálására fordítandó összeg, de a hangsúly a bevételt termelő események, rendezvények és létesítmények marketingjén legyen! Szükséges a kávézó önálló marketingje is, amely biztosítja, hogy a Kastély látogatásától függetlenül is használja a város és az idelátogató turisták.
6
Mint az a fentiekből – és a későbbiekben ismertetésre kerülő költségtervből is – látható, stratégiai fontosságú az egységes marketing-tevékenység az eredményesség érdekében, azonban két különböző szinten; egy városi és egy országos-nemzetközi piacon. Az országos-nemzetközi marketing végzésére vélhetően nincs felkészülve jelenleg a Társaság, és nem is várható el tőle, hiszen fő profilja nem ez, így indokoltnak tűnik az, hogy az országos mértékű marketinget az arra felkészült és ebből a célból megalapított Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Turisztikai Kft.) végezze. A Turisztikai Kft. feladatát képezné mind a Kastély (megnyitás előtt és azt követően is), a Vár és a városi rendezvények országos népszerűsítése, valamint az egyes, turistáknak szóló kiadványok készítése és terjesztése. A városi marketing tevékenységet pedig a Társaság látná el, amely biztosítaná a lakosság széles körű tájékoztatását, egyben adatokkal és koncepcióval szolgálna a Turisztikai Kft. kampányaihoz, meghatározná azok főbb irányvonalait, a kampányok kiemelt elemeit és a célcsoportokat. Fentiek alapján szükséges a Társaság marketing vonalának erősítése is, amelynek során egy marketing és kommunikációs szakember kerülne alkalmazásra, akinek a feladatai lennének többek között az alábbiak: − a Társaság marketing és kommunikációs stratégiájának és tervének kialakítása és megvalósítása, szorosan együttműködve a Turisztikai Kft.-vel, − javaslattétel a különböző szolgáltatások kommunikációs csatornáinak meghatározására az ügyvezető számára, − kapcsolattartás a médiával, sajtótájékoztatók szervezése, − a marketing-tevékenység mérhetőségének kidolgozása, − kiadványok szerkesztése. A marketing és kommunikációs szakember kiválasztásánál az alábbi szempontok a relevánsak: − felsőfokú szakirányú végzettség, − legalább 2 idegen nyelv legalább középfokú ismerete, − minimum 5 év szakmai tapasztalat, − legalább 2 éves vezetői tapasztalat, − büntetlen előélet, − nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, − továbbá előnyt jelent a hasonló munkakörben szerzett gyakorlat. A szerkezeti átalakítás során tehát összességében az alábbi szempontok a meghatározók: • a támogatási szerződésben vállalt indikátorszámnak való megfelelés (23 új munkahely létrehozása és fenntartása 5 éves időtartamra); • a Kastély – és természetesen az egyéb, eddig is működtetett közösségi színtér és muzeális kiállítóhely – rentábilis, illetve minél alacsonyabb önkormányzati ellentételezést igénylő működtetése; • a muzeális-szakmai vonal megerősítése; • a Kastély egységes arculatának kialakítása és a Kastély pozícionálása a kulturális és turisztikai piacon; • a közművelődési és rendezvényszervezési tevékenység megújítása; • a muzeális kiállítóhelyekben rejlő és eddig ki nem aknázott lehetőségek kihasználása.
7
2. Szervezeti felépítés: a két ügyvezetős modell 1.
Általános szabályok
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:196. §-a szerint a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tiltakozást a legfőbb szerv bírálja el, a legfőbb szerv döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre. Tehát az ügyvezetők hatásköreit csak részben lehet elkülöníteni, azok mindegyike egyéni felelősségű vezetője a Társaságnak, felettük a munkáltatói jogokat Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja. Az ügyvezetők együttesen látják el az alábbi feladatokat: − a Társaság ügyeinek intézése, a Társaság tevékenységének a jogszabályok és az alapító határozatai által megszabott keretek közötti irányítása, − képviselik a Társaságot harmadik személyekkel szemben, − gondoskodnak a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, − az alapító elé terjesztik a Társaság éves beszámolóját, közhasznúsági mellékletét és üzleti tervét, − az alapító döntését kérik, amennyiben az kötelező vagy a Társaság érdekében egyébként szükséges, − az alapító kérésére a Társaság ügyeiről felvilágosítást adnak, lehetővé teszik az alapító és a felügyelőbizottság részére a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést, − gondoskodnak a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, előkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről, − gondoskodnak a Társaság alapító okiratának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, valamint ezek változásának, továbbá jogszabályban előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentéséről, a jogszabály által előírt okiratok letétbe helyezéséről, − gyakorolják az ügyvezető hatáskörébe utalt kérdésekben a véleményezés jogát, − eleget tesznek a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. §-ban foglalt közzétételi kötelezettségnek. Ahhoz, hogy a Társaság áttérhessen a két ügyvezetős modellre, először is a Társaság alapító okiratának módosítását kell elhatároznia az alapítónak. A két ügyvezetős modell felállítását követően határozni kell arról, hogy ki melyik szakterületért lesz a felelős. Ennek meghatározására a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) van lehetőség. Az ügyvezetők szakterületük szerint jogosultak lesznek az alábbiakra: − a szakterületre vonatkozó utasítást, szabályzatot, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos bármilyen iránymutatást adhatnak ki az egységes, Társaságra érvényes szabályozással összhangban,
8
− részt vesznek a szakterületekkel kapcsolatos megbeszéléseken, tájékoztatást kérhetnek, véleményt nyilváníthatnak és javaslatot tehetnek a szakterületet érintő kérdésekben, − jogosultak a szakterületükhöz kapcsolódóan a munkavállalók munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, beosztására, alapbérre, erkölcsi és anyagi elismerésre vonatkozó, illetve a munkavállalók felelősségre vonásával összefüggő intézkedések megtételére, − dönthetnek a vezetői beosztásokkal kapcsolatos kinevezések tekintetében, − jogosultak a szakterületükhöz tartozó kérdésekben a képviselet gyakorlására. Az ügyvezetők felelősek: − teljes körűen, egy személyben a hozzájuk tartozó szakterület törvényes működéséért, a szakmai feladatok ellátásáért, a gazdálkodásért, − az alapító okiratban, az alapító utasításaiban, szabályzatokban és a jogszabályokban foglaltak maradéktalan betartásáért, − az irányítások alatt álló szakterületek hatékony és törvényes működéséért, − a szakterületükhöz tartozó feladatok végrehajtásáért, az akadályok elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, − a Társaság vagyonának, a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, eszközök állagának megőrzéséért, rendeltetésszerű és szakszerű használatáért, − a hozzájuk tartozó szakterület ésszerű és racionális, átlátható gazdálkodásáért, − az adatvédelem és az adatbiztonság megvalósulásáért. 2.
A szervezet általános felépítése
A Társaság élén az ügyvezetők állnak. Az egyes szervezeti egységek operatív irányítása lineáris struktúrában történik, az egységek vezetői az egyes szakterületek ügyvezetőitől kapnak utasítást. A Társaság most bemutatásra kerülő szervezeti felépítése az egyes szakmai feladatok hatékony ellátását szolgálja. A szervezeti egységek nem önálló jogi személyek.
3.
A szervezet felépítése területenként
9
A Közművelődésért felelős ügyvezető irányítása alatt álló szervezeti egységek Közművelődési-rendezvényszervezési csoport: − a szervezeti egység szakmai vezetője és irányítója: a közművelődésért felelős ügyvezető, aki maga is rendezvényszervező munkakörben dolgozik − a szervezeti egység feladatai: • általános közművelődési feladatok ellátása a Közszolgáltatási keretszerződésben foglaltak alapján, • a Művelődési Központ, a Vigadó és a Dénesmajori Kulturális Ház menedzselése, • az Agóra felügyelete és vezetése, • a város fesztiválvárosi arculatát erősítő és nemzetközi jelentőségű nagyrendezvények, valamint önkormányzati rendeletben felsorolt városi rendezvények szervezése, • rendezvényszervezés a Társaság működtetésében lévő létesítményben, • a rendezvények, ünnepségek programjának összeállítása, kapcsolattartás a meghívott előadókkal, a protokoll-lista folyamatos fejlesztése. − a szervezeti egység alá beosztott munkavállalók: művelődésszervező(k), rendezvényszervező(k), ruhatáros(ok), jegyszedő(k), ügyintéző(k).
A Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető irányítása alatt álló szervezeti egységek Közvetlen irányítása alatt: • Személyi titkár: mindkét ügyvezető személyi titkári és asszisztensi feladatainak ellátása. • Marketing és kommunikációs szakember: marketingtevékenység ellátása. Muzeális-szakmai csoport: − a szervezeti egység szakmai vezetője: a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető − a szervezeti egység irányítója: amennyiben a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető végzettsége e csoport tevékenysége szerinti szakirányú felsőfokú végzettség, akkor az ügyvezető, egyéb esetben csoportvezető − a szervezeti egység feladatai: a városi kiállítóhelyek szakmai irányításával kapcsolatos feladatok − a szervezeti egység alá beosztott munkavállalók: teremőr(ök), pénztáros(ok), muzeológus(ok), néprajzos(ok), régész, múzeumpedagógus(ok), monitoros(ok), művészettörténész. Műszaki-karbantartási csoport: − a szervezeti egység szakmai vezetője: a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető. − a szervezeti egység irányítója: a műszaki csoportvezető − a szervezeti egység feladatai: • létesítmények karbantartása és üzemeltetése, • létesítmények takarítása, − a szervezeti egység alá beosztott munkavállalók: technikus(ok), karbantartó(k), takarító(k), informatikus(ok). Gazdasági csoport:
10
− − − −
a szervezeti egység szakmai vezetője: a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető. a szervezeti egység irányítója: a főkönyvelő a szervezeti egység feladatai: a Társaság gazdálkodásának felügyelete. a szervezeti egység alá beosztott munkavállalók: könyvelő(k), gazdasági ügyintéző(k), készletgazdálkodó(k),
Vendéglátási csoport: − a szervezeti egység szakmai vezetője: a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető. − a szervezeti egység irányítója: a Kiállítóhelyekért felelős ügyvezető. − a szervezeti egység feladatai: a Rondella terasz, a Kastély Kávézója és az ajándékbolt üzemeltetése − főpincér, felszolgáló(k), ajándékbolt eladó(k). Mint az a fentiekből kitűnik, az alapítónak lehetősége van arra, hogy az eredményes működés érdekében a Társaságot úgy alakítsa át, amely a megnövekedett feladatok ellátására alkalmas lehet. Azonban a Kastély üzemeltetésébe vétele miatt szükséges minél hamarabb végrehajtani. A következőkben egy ütemterv kerül felállításra, amelynek végrehajtása mellett az átalakítást kellő időben be lehet fejezni.
Képviselő-testületi döntés a Koncepció elfogadásáról, az alapító okirat módosításáról, az ügyvezetői pályázat kiírásáról és felkérés az SZMSZ módosítására Képviselő-testületi személyéről
döntés
az
új
Az új álláshelyekre (legalább álláshelyekre) pályázat kiírása
ügyvezető
a
vezetői
2015. október 22.
2015. november 19.
2015. december 5-ig
Az új műszaki-karbantartási vezető és a főkönyvelő álláshelyekre beérkezett pályázatok elbírálása és az álláshely betöltése
2015. december 15-ig
A további álláshelyekre beérkezett pályázatok elbírálása
2015. december 31-ig
Az álláshelyek betöltése két ütemben (I. ütem)
2016. január 15-ig
Az álláshelyek betöltése két ütemben (II. ütem) és a Kft. 2016. évi üzleti tervének képviselő-testület általi elfogadása
2016. február 28-ig
Üzemeltetés megkezdése
2016. március 15. II. FEJEZET
11
AZ ALMÁSY-KASTÉLY ÜZEMELTETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KÖLTSÉGTERVE, VALAMINT A TERVEZETT MUNKAERŐ-STRUKTÚRA
1. A tervezést meghatározó tényezők A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében a muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet: a) közérdekű muzeális kiállítóhely, b) közérdekű muzeális gyűjtemény, c) múzeum. A jogszabály 48. § (3) bekezdésének definíciójából következően A Kastély közérdekű muzeális kiállítóhely, mivel jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására. A fentiek tisztázása azért kiemelkedően fontos a Kastély üzemeltetésének tervezése során, mert ennek következtében a Kastély üzemeltetéséhez nem igényelhet az Önkormányzat a látogatók számával arányos állami normatívát, a központi költségvetéstől „csak” a kötelező önkormányzati feladatként definiált kulturális szolgáltatás támogatására – illetve az Erkel Ferenc Múzeum esetében a muzeális intézményi feladatok támogatására, melynek összege a 2015. évben 27 millió Ft volt – számíthat. A kulturális szolgáltatásba viszont beleértendő a Mogyoróssy János Városi Könyvtár üzemeltetése is, így a kapott központi támogatás – 1140 Ft/lakos – nem rendelhető hozzá kizárólag a Társaság által végzett tevékenységekhez. A központi források nagyságrendje természetesen nem igazodik a Gyulán, a Kultúra Magyar Városában nyújtott kulturális-közművelődési szolgáltatások mértékéhez. Ezen túlmenően részesülhet még az Önkormányzat egyedi, eseti, a kulturális tevékenység ellátását elősegítő támogatásban, de ezzel felelősen tervezni nem lehet. Mindebből tehát az következik, hogy a Kastély üzemeltetését a saját bevételeiből szükséges megoldani. 2. A költségek A tervezés során fő elv, hogy a hangsúlyt mindenképpen a részletes költségtervre kell helyezni, mert a költségek szinte 100%-a fix költség (nem függ a látogatószámtól). A költségek ismeretében érdemes a bevételekkel foglalkozni, hiszen a jegyár, illetve a jegystruktúra ennek függvényében (is) határozható meg. Mind a költségek, mind a bevételek bruttó módon kalkuláltak. A költségek tervezésénél alapvetően két csoport vizsgálata történt meg: működési jellegű költségek és személyi jellegű ráfordítások. 2.1. A működési jellegű költségek (bruttó)
12
A működési jellegű költségek kalkulációjánál a Megvalósíthatósági tanulmány adataiból kellett kiindulni, amelyet a Mérnöki Osztálytól kapott, elsősorban a „rezsi” költségekre vonatkozó információk és számítások alapján kerültek módosításra. • •
• • •
• •
A TDM finanszírozás kikerült a tervből, tekintettel arra, hogy jelenleg a többi attrakció sem fizet a TDM-nek. A marketing költség a Megvalósíthatósági tanulmány szerinti 8,2 millió forintról csökkentésre került 5 millió forintra, mert a Társaság üzleti tervében 15,5 millió forint marketingköltség már eleve szerepel, amivel a jövő évre is számolhatunk. A marketingre jutó összesen 20,5 milliós forrás hatékony elköltésével bizonyosan bekapcsolható az új attrakció is a rendszerbe (a Társaság eddig elsősorban a jegybevételt nem jelentő, ingyenesen látogatható rendezvények, illetve a már lekötött, előre megvásárolt bérlettel látogatható előadások hirdetésére használta a marketingkeretét.) Anyagköltség nem szerepelt a Megvalósíthatósági tanulmányban, de annak tervezése mindenképp szükséges. Az egyéb szolgáltatás költségei közé tervezésre került a telekommunikáció, illetve a postaköltség is, kiindulva a Társaság üzleti tervében szereplő 3,5 millió forintos adatból. A karbantartási költségek a Megvalósíthatósági tanulmánnyal szemben magasabb összegben kerültek meghatározásra, a Mérnöki Osztály ajánlása alapján, hiszen cél, hogy az az elv érvényesüljön, mely szerint magas szintű karbantartással és a karbantartásra áldozott magasabb összeggel elősegíthető a beszerzett eszközök és a felújított épületek hatékonyabb állagmegóvása, amely végső soron azt eredményezi majd, hogy a megképzett amortizációt nem vagy nem teljes egészében szükséges a pótlásra visszaforgatni. Ez a 2,5 milliárdos aktiválási érték esetében hatalmas tétel, ráadásul az informatikai eszközök leírása 3 év alatt megtörténik. Mivel a Kastély üzemeltetése most indul, nincs bázisidőszak, ami segítené a tervezést, ezért mindenképpen szükséges egy kb. 5%-os tervezési hiba, vagy ha úgy tetszik tartalék beépítése. Az amortizáció kérdése: összegénél a táblázat üresen maradt, mert a fő kérdés a Kastély üzemeltetése érdekében felmerült költségek és az üzemeltetés során elérhető bevételek egymáshoz való viszonya. Az amortizáció természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a számviteli törvény értelmében mindenképpen el kell számolni. (Azért is indokolt ez, hiszen az amortizáció szoros értelemben nem működési jellegű, hanem beruházási jellegű költség).
13
Ft Világításhoz és épületgépészethez kapcsolódó áramfogyasztás 8 064 000 Fűtéshez kapcsolódó áramfogyasztás
2 387 360
Szennyvíz, ivóvíz, hulladék
2 572 500
Egyéb szolgáltatás költségei
2 000 000
Anyagköltség (jegyek, tisztítószerek)
2 000 000
Marketing
5 000 000
Karbantartás
10 000 000
Értékcsökkenés Tervezési hiba / Tartalék MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN
1 600 000 33 623 860
2.1. A személyi jellegű ráfordítások (bruttó) A munkabér tervezése során lényeges szempont, hogy a meglévő munkavállalók a jelenlegi bérükkel kerüljenek beillesztésre az új struktúrába, illetve hogy az új feladatokhoz és szerkezethez új pozíciók alakuljanak ki az indikátorszámoknak való megfelelés (23 fő) mellett. A Megvalósíthatósági tanulmány megfogalmaz ugyan ajánlásokat a létrehozandó új pozíciókra vonatkozóan, de tekintettel arra, hogy a Társaság átszervezése is megtörténik a Kastély üzemeltetésének megkezdésével, az új struktúrához célszerű illeszteni az új pozíciókat, szem előtt tartva a takarékos munkaerő-gazdálkodás elvét. Erre – az előzetes információgyűjtés alapján – lehetőséget biztosít a támogató szervezet. 2.1.1. Ügyvezetők A megnövekedett és szerteágazó feladatokat és a fenti szervezeti struktúrát irányító, vezető, koordináló személyek megtalálása kulcsfontosságú az átszervezés sikeressége érdekében. A közművelődésért felelős ügyvezető a Társaság jelenlegi ügyvezetője, a kiállítóhelyekért felelős ügyvezetőnek pedig olyan szakember kiválasztása célszerű, aki vagy valamelyik szakterületen szerzett végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik (közművelődés, muzeális tevékenység) és mellette olyan vezetői-menedzseri készségeket tudhat magáénak, amelyek alkalmassá teszik a Társaság vezetésére, vagy gazdasági-műszaki szakember, akitől nem áll távol a közművelődés területe. Jelen esetben kevéssé a végzettség, mint inkább a vezetői készségek a döntőek az alkalmasság kérdésében. Az ügyvezetők száma: 2 fő, teremtett munkahelyek száma: 1, Kastély miatti plusz havi bérköltség (járulékokkal): 642 500,- Ft. 2.1.2. Közművelődési-rendezvényszervezési csoport A csoport feladata az Önkormányzat és a Társaság között fennálló közszolgáltatási keretszerződésben rögzített közösségi színtér fenntartása és Gyula fesztiválvárosi arculatát erősítő és nemzetközi jelentőségű nagyrendezvények, a városi ünnepek rendszeres megszervezése, valamint a Társaság működtetésében lévő valamennyi létesítményben rendezvényszervezés.
14
Vezetője a közművelődésért felelős ügyvezető, aki a csoport vezetése mellett, mint rendezvényszervező is végez feladatot. Az alkalmazottak a jelenlegi munkakörük alapján kerültek besorolásra az új csoportba. (Előny, hogy eddig is együtt dolgoztak a csoportvezetővel, így az átszervezés nem lesz jelentős hatással a munkavégzésre.) Fontos kiemelni, hogy vannak a rendszerben megbízási/vállalkozási szerződéssel alkalmazott személyek, tehát az mindenképpen további vizsgálatra szorul, hogy a feladatellátáshoz szükség van-e a „külső” szerződésekre. Amennyiben nem, úgy ezek értéke megtakarításként jelentkezik és átcsoportosítható az új alkalmazottak bérére. • 3 fő rendezvényszervező • 2 fő művelődésszervező • 1 fő ruhatáros-jegyszedő • 1 fő titkársági-szervezési ügyintéző A csoport létszáma: 7 fő, teremtett munkahelyek száma: 3, Kastély miatti plusz havi bérköltség: 578 250,- Ft. Közművelődésirendezvényszervezési csoport Rendezvényszervező Rendezvényszervező (új) Rendezvényszervező (új) Művelődésszervező Művelődésszervező (új) Ruhatáros-jegyszedő Titkársági-szervezési ügyintéző ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
Bruttó bér (Ft/hó) 228 500 150 000 150 000 176 800 150 000 165 500 180 000 1 200 800 1 543 028
2.1.2. Műszaki-karbantartási csoport A csoport feladata a Társaság tevékenységéhez rendelt létesítmények (Művelődési Ház, Vigadó, Erkel Emlékház, Erkel Ferenc Múzeum, Kohán Képtár, Ladics-ház, Gyulai Vár és Kastély) üzemeltetése, karbantartása, takarítása. Vezetője egy magasan képzett, lehetőség szerint épületgépész végzettséggel rendelkező, legalább 1 idegen nyelvet legalább közép szinten beszélő szakember. (új alkalmazott) • Karbantartók: 4 fő, melyből 1 fő új alkalmazott • Takarítók: 6 fő, melyből 3 fő új alkalmazott • Informatikus: új alkalmazott A csoport létszáma (vezetővel): 12 fő, teremtett munkahelyek száma: 5, Kastély miatti plusz havi bérköltség (járulékokkal): 1 320 980,- Ft. (Ezen összeget csökkenti a műszakvezetői feladatok ellátására kötött megbízási szerződés összege.)
15
Műszaki csoport Csoportvezető (új) Karbantartó Karbantartó Karbantartó Karbantartó Karbantartó (új) Takarító Takarító (részmunkaidős) Takarító Takarító (új) Takarító (új) Takarító (új) Informatikus (új) ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
Bruttó bér (Ft/hó) 360 000 143 000 122 000 138 000 148 000 122 000 133 000 79 000 133 000 122 000 122 000 122 000 180 000 1 924 000 2 472 340
2.1.3. Muzeális –szakmai csoport A csoport feladata a városi muzeális intézményekkel kapcsolatos szakmai tevékenység. Vezetője: a kiállítóhelyekért felelős ügyvezető vagy csoportvezető új alkalmazottként (itt csoportvezetői bérrel kalkulálva) • Múzeumpedagógusok: 2 fő • Művészettörténész: 1 fő új alkalmazott • Muzeológus: 1 fő • Néprajzos: 1 fő • Régész: 1 fő • Monitorosok: 2 fő • Teremőrök / pénztárosok: 7 fő A csoport létszáma (vezetővel): 16 fő, teremtett munkahelyek száma: 2, Kastély miatti plusz havi bérköltség (járulékokkal): 783 850,- Ft.
16
Muzeális-szakmai csoport Csoportvezető (új) Múzeumpedagógus Múzeumpedagógus Művészettörténész (új) Muzeológus Néprajzos Régész Monitoros Monitoros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros Teremőr/pénztáros ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
Bruttó bér (Ft/hó) 360 000 161 900 122 000 250 000 180 000 147 000 280 000 128 000 133 000 128 000 138 000 138 000 122 000 138 000 147 600 133 000 2 706 500 3 477 853
2.1.4. Gazdasági csoport A csoport feladata egyrészt a Társaság gazdálkodási, könyvvezetési, beszámoló készítési, az évközi és évvégi zárásokkal kapcsolatos feladatainak ellátása, valamint az adóbevallások és más hatósági beadványok elkészítése. Vezetője egy felsőfokú szakirányú (elsősorban okleveles közgazdász) végzettségű és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező szakember, új alkalmazott • Könyvelő: 1 fő új alkalmazott • Gazdasági ügyintéző: 1 fő • Készletgazdálkodó: 1 fő új alkalmazott. Feladata a vendéglátói egységekhez tartozó beszerzések ügyintézése és a készletgazdálkodási feladatok. A csoport létszáma (vezetővel): 4 fő, teremtett munkahelyek száma: 3, Kastély miatti plusz havi bérköltség (járulékokkal): 950 900,- Ft A Társaság könyvelési feladatait jelenleg külső vállalkozó látja el havi bruttó 412.750,- Ft-ért, ez éves szinten bruttó 4 953 000,- Ft-ot jelent, amivel a gazdasági csoport éves bérköltsége csökkenthető.
17
Gazdasági csoport Csoportvezető /főkönyvelő (új) Könyvelő (új) Gazdasági ügyintéző Készletgazdálkodó (új) ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
Bruttó bér (Ft/hó) 360 000 200 000 182 200 180 000 922 200 1 185 027
2.1.5. Vendéglátási csoport A csoport feladata a Rondella terasz, a Kastély Kávézójának és az ajándékbolt üzemeltetése. Vezetője: a kiállítóhelyekért felelős ügyvezető • Főpincér: 1 fő új alkalmazott • pincér: 2 fő új alkalmazott • ajándékbolti eladó: 2 fő új alkalmazott A csoport létszáma: 5 fő, teremtett munkahelyek száma: 5, Kastély miatti plusz havi bérköltség (járulékokkal): 950 900,- Ft Vendéglátás "Főpincér" (új) Felszolgáló (új) Felszolgáló (új) Ajándékbolti eladó (új) Ajándékbolti eladó (új) ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
Bruttó bér (Ft/hó) 180 000 140 000 140 000 140 000 140 000 740 000 950 900
2.1.6. Közvetlen ügyvezetői irányítás alatt álló alkalmazottak • ügyvezetői titkár: 1 fő • marketing és kommunikációs szakember:1 fő új alkalmazott Teremtett munkahelyek száma: 1, havi bérköltsége (járulékokkal): 321 250 ,- Ft (éves szinten 3 855 000,- Ft) a fent említett, rendszerben lévő 15 500 000,- Ft-os marketingkeret miatt plusz finanszírozást nem igényel! A tényleges tevékenységre maradó forrás: 11 645 000,- Ft + a működési költségeknél betervezett 5 000 000,- Ft. Közvetlenül ügyvezetői irányítás alatt Ügyvezetői titkár
Bruttó bér (Ft/hó) 180 000
18
Marketingmenedzser ÖSSZESEN JÁRULÉKOKKAL
250 000 430 000 552 550
A koncepció alapján teremtett munkahelyek száma: 20 (az új ügyvezetővel). A Megvalósíthatósági tanulmányban javasolt gyermekfelügyelői státusz esetében megengedi a Megvalósíthatósági tanulmány a megbízási szerződés keretében történő alkalmazást, amit keret jelleggel célszerű megkötni, így csak a ténylegesen teljesített munkaórák alapján történik kifizetés. Ezzel a megoldással plusz 1 státusz létrejöhet. Az előzetes információk alapján engedélyezi az irányító hatóság, hogy a Társaság által az előző két évben a Kastély üzemeltetésének érdekében létrehozott új státuszok is beszámításra kerüljenek a kötelezően létrehozandó 23 munkahelybe. Tehát az indikátorszámot a koncepció alapján történő átszervezéssel teljesíteni tudja az Önkormányzat. A teremtett munkahelyekhez kapcsolódó bérigény: havi 5 227 380,- Ft, amely éves szinten 62 728 560,- Ft. ÖSSZES KÖLTSÉG (amortizáció nélkül és levonva a külső könyvelésért jelenleg fizetett összeget): 91 399 420,- Ft 3. A bevételek A bevételek alakulásánál a kalkuláció egy naptári évre vonatkozik, de mindenképp rögzíteni szükséges, hogy az első évben a bevételek csak a megnyitást követően, 9,5 hónapban jelentkeznek, a költségek viszont – ha sikerül tartani a korábban rögzített feszes ütemtervet – teljes évre számítandóak. Ez az indulás évében mindenképp csökkenti az eredményességet. A bevételek alapvetően 3 kategóriába sorolhatók a Kastély esetében: jegyértékesítésből származó bevételek, vendéglátási és kereskedelmi tevékenységből származó bevételek, illetve a Kastély, mint rendezvényhelyszín bérbeadásából származó bevételek. 3.1. Jegybevételek Pontos tervezésre a jegyárstruktúra kialakítása nélkül nincs lehetőség és annak kialakítása mindenképpen az új ügyvezetés feladata kell, hogy legyen. Néhány alapvető megállapítás és javaslat, valamint ezek mentén egy óvatos becslés tehető: • Mivel a Kastély közérdekű muzeális kiállítóhely, ezért a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) hatálya alá tartozik. A Kormányrendelet rögzíti, hogy kik azok a személyek, akik díjtalanul, illetve akik 50%-os díjkedvezménnyel látogathatják a kiállítóhelyet. Így tehát a látogatói létszám mellett kiemelt fontosságú a látogatók megoszlása is. • A fenti Kormányrendelet tehát – ha csak részben is, de – meghatározza a jegyárstruktúrát is: teljes árú jegy, félárú jegy, illetve díjmentes jegy. Ezeken túl érdemes családi jegyet bevezetni (annál is inkább, hiszen a Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése rögzíti is, hogy 50% kedvezményben kell részesíteni azt, aki legalább két, 18 év alatti személyt kísér és azok Ptk. szerinti közeli hozzátartozója), kombinált jegyet létrehozni (összes, a Társaság alá tartozó kiállítóhelyre és múzeumra vonatkozóan), fotójegyet alkalmazni (amennyiben szakmailag elfogadható a tárgyak
19
fényképezése), valamint egy „csak torony” belépőt alkalmazni. Mindez persze jelentősen megnehezíti a tervezést, ezért ezekkel – a toronybelépő kivételével – a kalkuláció jelenleg nem számol. A tervezési munka során lehetséges forgatókönyvek kerültek modellezésre: egy optimista 65.000 fős látogatószám (a Gyulai Vár tavalyi látogatói létszáma), egy pesszimista 30 000 fős látogatószám (a sárvári Nádasdy várkastély tavalyi látogatószáma), illetve egy köztes állapotnak tekinthető, a Megvalósíthatósági tanulmányban tervezett 39 000 fő összes látogatói létszám. A több kalkulációból itt csak a „köztes” kerül bemutatásra, a látogatói megoszlások viszont a Gyulai Vár 2014. évi statisztikája alapján kalkuláltak:
Teljes árú Félárú Ingyenes Csak torony ÖSSZESEN
Megoszlás (%)
Létszám (fő)
42,4 35,2 2,4 20,0 100
16 536 13 728 936 7 800 39 000
Bruttó jegyár (Ft) 2 500 1 250 0 400
Bruttó jegybevétel (Ft) 41 340 000 17 160 000 0 3 120 000 61 620 000
A táblázatból is egyértelműen látszik, hogy, a marketingre hatalmas feladat hárul, hiszen kulcsfontosságú a látogatói létszám a bevételek alakulásánál. A magasabb látogatószám pedig a vendéglátásból, kereskedelemből származó bevételeket is nagy valószínűséggel emeli majd. Tehát a marketing megerősítése alapvető fontosságú az eredményes üzemeltetés szempontjából.
3.2. Vendéglátási és kereskedelmi tevékenységből származó bevételek Mint ahogy az a Megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel, az üzemeltetés előtt szinte lehetetlen megbecsülni az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ), amit a költségek között szerepeltetni kellene ahhoz, hogy az értékesítés árbevételével kalkulálva szinkronban legyen a költség-bevétel oldal. Mivel a működési jellegű költségek és a személyi jellegű ráfordítások között azonban szerepelnek a kávézóra és az ajándékboltra eső költségek is, ezért tulajdonképpen az ELÁBÉ-n kívül költségoldalon minden szerepel. Így a bevételek között nem számolhat a költségkalkuláció az értékesítés árbevételével, csupán egy nettó nyereséggel. A Megvalósíthatósági tanulmány főre lebontva határoz meg egy költési hajlandóságból adódó nettó nyereséget, ami azonban nincs alátámasztva, indokolva, tehát felelősen nem tervezhető a Megvalósíthatósági tanulmányban szereplő összeg. Az óvatosság elve érdekében indokolt a 772 Ft költési hajlandóság helyett 500 Ft-os összeggel kalkulálni. Természetesen itt is a látogatószám függvénye a bevételek alakulása, ezt szemlélteti az alábbi táblázatban – a jegybevételnél rögzített látogatói létszámokkal:
Látogatószám
Nettó nyereség
Összes nettó nyereség
65 000 30 000
500 500
32 500 000 15 000 000
20
39 000
500
19 500 000
Természetesen ezek csak kalkulációk, a pontosabb tervezéshez kutatáson alapuló vizsgálat lenne szükséges! Összességében: Látogatószám 65 000 30 000 39 000
Jegybevétel 102 700 000 47 400 000 61 620 000
Vendéglátás 32 500 000 15 000 000 19 500 000
ÖSSZESEN 135 200 000 62 400 000 81 120 000
3.3. Bérbeadásból származó bevételek Nagyságrendje jóval alacsonyabb, mint az előző két bevétel kategóriának, a bérbeadás lehetősége és a bérleti díjak összege jelenleg nem ismert, ezért a tervezés szempontjából egy rendkívül óvatos becslésként az 1 000 000 Ft árbevétel kerül meghatározásra. 4. Egyensúly és az ehhez szükséges önkormányzati támogatás lehetséges mértéke A koncepció előkészítése során a rögzített költségoldal mellett a látogatószám és a költési hajlandóság eltérő mértékével is kalkuláltunk, így az üzemeltetési tevékenység „mérlegét” is hasonló elvek mellett indokolt meghatározni. Jelenleg kizárólag a legracionálisabb és legvalószínűbb változat kerül ismertetésre, 500 Ft/fő költési hajlandóság mellett, 39 000 000 fős látogatói létszámmal, az alábbiak szerint:
Működési kiadások összesen Bérjellegű kiadások összesen Kiadások összesen (könyvelői iroda díjával csökkentve) Jegyeladás bevétele Bérbeadás bevétele Bevételek összesen Kiadás és bevétel egyenlege Vendéglátás nyeresége Az egyenleg a vendéglátás nyereségével módosítva Önkormányzati támogatási igény
33 623 860 62 728 560 91 399 420 61 620 000 1 000 000 62 620 000 - 28 779 420 19 500 000 - 9 279 420 9 279 420
21
