A Győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Lapja

PÜnküsd - vakáció

A Győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Lapja XV. évf. 2. szám

Pünkösd - vakáció

2008. június

Pünkösd

„Boldog, aki nem lát és mégis hisz.” Jn. 20, 29 Ballagtak a „vén diákok”

Mulatság az Oviban is

Ifjú „Boticceli-k”

Év végi körlevél Szent Anna tisztelete

Kirándulási ötlet: Sopron

2008. június

A szerkesztő szól

Az „Oviban” Farsang - Böjtelő „A böjtelő a farsang utolsó három vasárnapja, illetőleg a közbeeső harmadfélhét hamvazó szerdáig. Felkészülés a nagyböjt időszakára. A farsangi szokások, álarcos, bohókás felvonulásai, mulatozásai különös színességgel hirdetik a tél és a tavasz szimbolikus küzdelmét. Ezt őrizte meg a palóc kiszehajtás szokása, a farsangvasárnap, hétfő és húshagyókedd, háromnapos vidám mulatozással. A húshagyókeddi mulatozást pontban éjfélkor fejezték be. Rába-

Kedves Olvasó! Kissé nehezen, és a megszokottnál később, de elkészült az idei évfolyam második száma. Hogy mért csak most, annak ezernyi oka van. Az egyik például az, hogy nem igazán juttatjátok el gondolataitokat, kéréseitek a szerkesztőkhöz, így nekem sajnos nehéz kitalálnom az igényeiteket. Talán már oda jutottunk, hogy nincs is ilyen??? Kár lenne, hisz sok érdekes emberpalánta van köztetek, akik sok mindennel foglalkoznak, bizonyos dolgokkal profi szinten is. Adjatok ezeknek a munkáitoknak hangot, hadd ismerjenek, ismerjünk meg mi is Benneteket! Címünk és segítőim változatlanok: mustá[email protected] és Búcsuházy Enikő is szívesen közvetít közöttünk. Én a magam nevében egy versre hívnám fel a figyelmeteket, melyet a lap 19. oldalán találtok. Egy általam nagyra becsült idősebb kollégám koncertjén hallottam először ezt a verset, és mélyen érintett az, amit hallottam. Úgy érzem, hogy nagy kár lenne, ha a világot ilyennek hagynánk, hagynátok, mint amilyennek – sajnos teljesen reálisan,- látja a költő! Kívánok mindannyiunknak tartalmas pihenést a nyárra!

közi, rábahídvégi hagyomány szerint, akik éjfél után tovább ropják a táncot, hamvazószerda reggelén földbe süllyednek.” Mi, tartva a kötelező báli időszakot január 31-én ünnepeltük az ovi-farsangot. Voltak nyuszik, dínók, királykisasszonyok, párduc, tigris és még számtalan ötletes jelmez. A csoportokban vidám játékokat játszhattak a gyerekek, és most annyi édességet ehettek, amennyi beléjük fért. A tornaterem átváltozott farsangi táncteremmé, ahol a táncházi forgatagban mindenki kedvére rophatta. Ehhez kaptunk segítséget Delbó Krisztitől a néptánc foglalkozások vezetőjétől.

Csallóközi Színes Ceruzák A nemzetközi méreteket öltött Csallóközi Színes Ceruzák óvodás rajzpályázatán Győr városa negyedik alkalommal képviseltette magát. Néhány győri óvoda között a Prohászka is kitett magáért. Óvodánkat képviselték a Margaréta csoportból Csóka Balázs, Rences Dóri, Wunder Imola és Jakab Dalma. A Nefelejcsből Horváth Szabina, Németh Bori rajzai kerültek a kiállító falra. Több százan csodálták meg a kifogyhatatlan tárházú, gyermeki fantáziavilágot, megelevenítő alkotásokat. A szakmai zsűri külön díjban részesítette Jakab Dalma „Az égig érő paszuly” című munkáját.

Büszkék vagyunk rájuk, gratulálunk nekik!


is zajlik az élet Vendég óvónénik látogatása Győr városi és Győr környéki óvónőket fogadtunk az óvodában. Az óvodapedagógusok nyugdíjas egyesületének tagjai hallottak rólunk, és kíváncsiak voltak, milyen is az a Prohászka. Az óvó nénik közül már mindenki nyugdíjban van, de a korábbi kapcsolatok, a szakma iránti szeretet ma is összetartja őket, és havonta mindig találkoznak, elbeszélgetnek egymással, felelevenítik az aktív óvodai éveket. Ebben a hónapban a mi óvodánkat választották, mert még sosem jártak katolikus óvodában. Mi igyekeztünk kitenni magunkért. A Margaréta csoportos gyerekek és néhány Nefelejcses gyerekek

rövid műsorral köszöntötték őket. Magdi néni vidám népi gyermekjátékfűzést tanított meg a gyerekeknek, ezt megelőzően katolikus énekeket énekelte, Zsuzska néni gitárkíséretével. Meghatódva nézték óvodásaink műsorát, közbe-közbe visszaemlékezve aktív napjaikra. Óvodánk minden felnőtt dolgozója izgatottan készült a vendégfogadásra, csoportszobáinkat átalakítottuk színház, illetve étteremmé, hogy a kis köszöntő után ötórai tea keretében felidézhessék emlékeiket, érdeklődhessenek a mai óvodai élet szépségéről, nehézségeiről. Nekünk is jó volt találkozni azokkal, akik 40-50 évvel

Mackó hét A néphit szerint február 2-án Gyertyaszentelő B oldogasszony napján kijön a barlangjából körülnézni. Ha felhős, borús időt talál, kinn marad. Ha napos az idő, saját árnyékától megijed és visszabújik, mert még soká lesz tél. A gyerekek egyik kedvelt állat és mesefigurája a maci. A népi megfigyeléssel összekötve idén ismét megtartottuk a MACKÓ TALÁLKOZÓT. Minden kisgyerek elhozhatta kedvenc mackóját, „akik” kedves színfoltjai voltak az óvodának. Volt köztük mérges-morcos, loncsos-bozontos, fiú bocs és lány bocs. Itt volt Micimackó és Vackor. Gyerekek otthoni kedvencei Persze mackó, Béla mackó, Brumi és társai vidáman néztek az érkezőkre.

A héten több mese, vers, mondóka ének szólt a medvékről. Maci álarcok, kezét-lábát mozgató macit készítettek a gyerekek. Mi a macik kedvenc eledele? Hát persze, hogy a méz. Kisétáltunk a piacra, ahol legalább sokféle mézet ismerhettünk meg: akác, repce,hárs, sőt még dióval, gyümölccsel telirakott virágmézet is láttunk, kóstolhattunk.

Nyílt napok az óvodában A szülők számára mindig érdekes és izgalmas, amikor betekinthetnek gyermekeik óvodai életének mindennapjaiba. Ezért tavasszal, az előző évekhez hasonlóan az idén is lehetőséget adtunk erre. A gyerekek számára is különlegesek ezek a napok, hiszen együtt jönnek be a csoportba, de Anya, Apa „csak” megfigyelő lehet. Nekünk óvónőknek feladatunk, hogy felkészítsük a szülőket arra, hogy bár a megszokott rendszer szerint folyik a napunk, a gyerekek reakciói eltérhetnek az átlagos napokétól. Minden gyerekre másként hat a szülő jelenléte az óvodai környezetben. Néhányuk visszahúzódóbb lesz, mások bohóckodók, esetleg dacosak, van olyan is, aki „szárnyakat kap”, és mindig ő akar szerepelni, hisz meg akar felelni a szülőjének. A kisebbeknél előfordul, hogy nem tudnak leválni a szülőről, egész délelőtt az ölében ülnek, figyelve társaikat. Egyik magatartásforma sem baj, idővel túllép majd a gyerek rajta, és nem zavarja igazából a megfigyelést. Ezeken az alkalmakon a szülők megláthatják azt is, hogy a gyerekeik fejlődése nem csak a tanult versek, dalok, mesék, elkészítet rajzok mennyiségével mérhető. Érdekes megfigyelniük a gyerekek egymáshoz és a felnőttekhez való alkalmazkodását, viselkedését az egyéb tevékenységek (játék, rakodás, tisztálkodás, öltözködés, munka …)során. Minden csoportunk két napot biztosít az érdeklődőknek. Így elkerülhetjük a zsúfoltságot, az amúgy is szűk csoportszobáinkban, marad hely a megszokott, szabad nyugodt játéknak, építkezéseknek, barkácsolásnak, a meghitt beszélgetésnek, is. Úgy érezzük, hogy a szülők szívesen jöttek hívásunkra, a látottak hatására felmerült kérdéseiket lelkesen beszélték meg velünk. Talán bíztatást, megerősítést kaptak saját módszereikhez, és segítette ez az együttlét a közös nevelőmunkánkat is. Virágné Bertalan Éva, Takácsné Keszei Emőke

2008. június

Év végi Kedves Szülők! A következő tanév zökkenőmentes szervezése érdekében az alábbiak tudatosítását kérjük Önöktől. A nyári szünidőben július hónapban az iskola és az óvoda is zárva lesz. Ügyintézésre a gimnázium épületében augusztus 4-én, valamint augusztus 11-én 8 és 12 óra között lesz lehetőség. A 2008/2009. tanév tankönyvellátásával kapcsolatban az alábbiak figyelembe vételét és teljesítését kérjük: - A három-, vagy többgyermekes családban élő, és a tartósan beteg gyermek az ingyenes (a könyvtárból kölcsönözhető) tankönyvre való jogosultságát a családi pótlékról szóló igazolás (pl. családi pótlék átvételét igazoló bizonylat, számlakivonat, bérjegyzék) révén bizonyíthatja. Ezt az igazolást legkésőbb a tankönyvosztáskor be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a kedvezmény igénybevételére nincs lehetőség. - A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, valamint a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló ingyenes tankönyvre való jogosultságát a róla kiállított orvosi igazolás (annak másolata) révén bizonyíthatja. Ezt az igazolást legkésőbb a tankönyvosztáskor be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a kedvezmény igénybevételére nincs lehetőség. - A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő család az erről szóló, érvényes önkormányzati határozatot a tankönyvosztáskor be kell, hogy mutassa. Amennyiben jogosultságukat nem igazolják, a tankönyvek teljes árát ki kell fizetni. (Az előző tanévre szóló határozat 2008. június 30-án hatályát veszti. Felhívjuk figyelmüket, hogy a kedvezmény igénybe vételéhez új kérvényt kell benyújtani az önkormányzathoz, az ügyintézés kb. 1 hónapot vesz igénybe.) Számlát csak a tankönyvek megvásárlásakor tudunk kiállítani!

- A tankönyvosztásra kijelölt napokon csak a megvásárolandó könyvek vehetők át. A könyvtárból kölcsönözhető könyveket az első tanítási napon az osztályfőnököktől kapják meg az arra jogosultak. A tankönyveket az iskola Apáca utcai épületének tornatermében lehet megvásárolni – de. 9-től 12-ig ill. du. 13tól 16-ig . Augusztus 25. 1 – 4. osztály Augusztus 26. 5 – 8. osztály és a 7.H és a 8.H osztályos tanulók

Tájékoztatásul megadjuk az egyes évfolyamok és osztályok jövő évi tankönyvcsomagjainak várható árát. Az alábbi összegek csak tájékoztató jellegűek, hiszen a nyár folyamán még változások várhatók. Ár (Ft)

Hatosztályos Gimnázium Ár (Ft) 7. 8. 9. 10. 11. 12.

20600 16200 27700 23000 10300 6800

Négyosztályos Gimnázium Ár (Ft) 9. 10. 11. 12.

24500 17300 21900 8100

Az általános iskolásoknak és a gimnazistáknak az általános iskola épületében: augusztus 25-27-ig 9-12 és 13-16 óráig

Az óvodásoknak az általános iskola (Apáca utca 43. sz.) épületében: augusztus 27-én 8-12 és 13-16 óráig. Az ebédbefizetéssel kapcsolatos tud nivalók:

Augusztus 27. gimnáziumi osztályok A folyamatos ügyintézés érdekében kérjük a fenti időpontok szigorú betartását!

Általános Iskola 1. 7100 2. 7700 3. 11700 4. 7800 5. 19600 6. 12900 7. 19400 8. 15800

Ebédbefizetés szeptemberre:

A Gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. Törvény 148. §-a (5) bekezdés alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermek, és a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 1-5. osztályos tanuló, 100 %-os intézményi étkezési kedvezményre jogosult akkor, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Ezt a kedvezményt azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha az étkezési díj befizetésekor rendelkezik a szülő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kiállított, érvényes önkormányzati határozattal (annak másolatával), s ezt az étkezési díj befizetéséhez magával hozza. Ellenkező esetben az étkezés teljes árát ki kell fizetni. Csak az a határozat fogadható el, amely a 2008/2009-as tanév megkezdésekor érvényes. Felhívjuk a Kedves Szülők figyelmét, hogy több esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat a tanév végén (2008. június 30. ill. 2008. augusztus 31.) lejár. Tehát a következő tanévre ezeket a határozatokat az önkormányzatnál a nyár folyamán meg kell újíttatni. A 2008/2009-es iskolaév kezdésével kapcsolatban a következő tájékoztatást adjuk: A tanévnyitó Veni Sancte augusztus 31-én, vasárnap délután 4 órakor lesz a Bazilikában. A tanulók 1540-ig ünneplőben, osztályonként sorakozzanak fel a Bazilika előtt. A tanévnyitó


körlevél szentmisére a szülőket és a hozzátartozókat is szeretettel hívjuk és várjuk. A tanítás szeptember 1-jén, hétfőn 8 órakor kezdődik. A viszontlátásig Jelenits István szavaival és gondolataival búcsúzunk: A diák örömmel és izgatott várakozással néz a vakáció elé, a szülőben megsűrűsödik az aggodalom. A fiai-lányai elé nyíló szabadságnak ő elsősorban nem az örömét, hanem a kockázatát érzékeli. Lehet, hogy eddig is ritkán tudott elbeszélgetni gyermekeivel, de legalább tudta hol vannak, mit csinálnak, áttekinthette majd minden lépésüket. A szünidő a váratlan helyzetek sorozatát jelenti, azok meg veszedelmeket: fizikai és erkölcsi természetűt is. Szó se róla, ez az aggódás nem oktalan és nem felesleges. De nagy baj volna, ha egészen elhatalmasodnék - épp a keresztény családokon. Az természetes, hogy a hívő ember különös felelősséget érez gyermekeiért: nem mindegy neki, milyenek lesznek, s egy olyan világban, melynek közszellemét egyre kevésbé alakítja az evangélium, nemcsak embert, hanem jó keresztényt is akar nevelni belőlük. De minden igazi nevelésnek - különösen a keresztény nevelésnek - a szabadságra kell nevelnie. Talán épp egy-egy szünidő küszöbén eszmél rá ennek igazi jelentőségére a keresztény szülő. Jó és szükséges a védelem, a szoktatás, az otthon és a mindennapi ellenőrzés fegyelme. De évről évre több szabadságra is szüksége van egy fejlődő embernek, ahol nem döntenek, róla, helyette, hanem neki kell döntenie - közvetlen védelem és ellenőrzés nélkül, személyesen szembenézve az élet kockázataival és lehetőségeivel. A szabadságnak ezekbe a helyzeteibe fiát-lányát a legjobb szülő is csak imádságával kísérheti el. Mit tehetünk, s mit kell még tennünk az imádságon túl? Okosan kiszabhatjuk a fokozatosság rendjét. A szabadsághoz-felelősséghez szokni kell, hogy milyen fokozatokban, az aggályoskodás és szűkmarkúság nélkül a szülőknek jó kiszámítaniuk.

Ez a kiszámítás pedig csak akkor sikerülhet, ha fenntartjuk a beszélgető viszonyt azzal, akit annyira féltünk és szeretünk. Ellenőrizni nem tudjuk, nem akarjuk lépten-nyomon. De segítenünk kell abban, hogy földolgozza, értékelje a tapasztalatait. Őszintén beszélnünk kell vele, mielőtt nekivág valaminek: nem azért, hogy félelmeinkkel gúzsba kössük, hanem hogy egyszerűen s önbizalmát megerősítve megmutassuk: nem naivul vagy kényszeredetten bocsátjuk el. Figyelnünk kell azokra a jelekre, amelyeket egyegy nyaralásból küldött lap, egy-egy munkahelyről hazatérőben ejtett szó hordoz. A vállalkozás végén pedig mindenképpen alkalmat kell keresnünk arra, hogy megbeszéljük, milyen meglepetésekkel szolgált, milyen tapasztalatokkal zárult az egyéni élet egy-egy korai próbarepülése. Elsötétedhet körülöttünk a látóhatár, nehézzé, olykor lehetetlenné válhat, hogy az apa vagy akár az édesanya is szót értsen fiával-lányával. Ilyenkor talán egy idősebb testvér vagy egy okos és felelősségteljes rokon, esetleg épp a lelkiatya segíthet: egyedül maradni sohasem jó, s ezt a szabadságával-felelősségével számot vető fiatal elsőnek érzi át.

De végül is a keresztény nevelés döntő eleme mégis az, hogy Isten elé elvezessük a ránk bízottakat. Szokják meg, hogy Isten nem azonos velünk. Nem mögöttünk áll, hanem fölöttünk. Vakációra induló gyermekeinknek Babits sorait idézhetjük: „Légy hű és szabad! Gondolj a madarakra, kik hívek a fához, mely fészküket adja, s mégis kilátnak, kiszállnak az égi magasba! Két hazában otthonosok: polgárai a fáknak s együtt örök polgárai mind az égnek és a szabadságnak.” Az előttünk álló nyárra, a vakációra, a boldog családi együttlétre Isten áldását kérik a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ nevelői

Simon András: A tanulás végtelen országútján

2008. június

Kincset kaptunk, Szent Anna kincsek vagyunk... tisztelet Talán ez lehetne a mottója, az idei, adventi lelkigyakorlatnak, amit Martos Balázs Levente atya tartott nekünk, a gimnázium aulájában. Egy kisebb tanúságtételből és Szentírási részletekből álló előadást mindenki nagy figyelemmel hallgatta.

Nem próbálom összefoglalni mennyi mindenről beszélt nekünk. Helyette inkább leírom mi jutott eszembe az előadást hallgatva. Nem létezik olyan ember, akinek nincsenek álmai, vagy ha van is, biztos nagyon szomorú, fáradt és depressziós. Tervek nélkül aligha lehet élni. Egész életünk egy nagy kívánságlista, amit gyermekként megálmodunk, fiatalon pedig hajszolunk. Végül felnőttként vagy feladjuk, vagy beteljesítjük, de mindenképp rá kell jönnünk, hogy hiába volt, hiszen, az öröm még mindig nincs sehol. Így kezdjük el keresni azt a valamit, vagy valakit, aki kitölti a belső űrt, erőt ad, segítséget nyújt, és célt mutat. Hajszoljuk a boldogságot. Pénzben, karrierben, családban, szerelemben, drogokban… Egyszóval mindenben és közben csodálkozunk, hogy semminek sincs értelme. A pénz elfogy, a szerelem elhalványul, még az ünnepek is csak céltalan ajándékvadászattal és rohanással telnek. Sokan vannak, akik csalódnak és még többen, akik azt állítják, gyermekkorukban hamis álmokat szövögettek a boldogságról, ami valójában nem is létezik. Tényleg így van? Mi, keresztények egy kicsit másképp gondolkodunk erről. Nekünk csak egy kívánságunk van: Isten.

Lehet, hogy gyerekként még nem róla álmodunk és fiatalon sem mindig Őt keressük, de kezünkben van egy kulcs, ami az örök élet kapuját nyitja. Ha egyszer rájövünk, milyen értéket tartunk a kezünkben, többé nem engedjük el. Ez a kulcs, Krisztus. Ha rátalálunk, már semmi másra nem vágyunk, csak Rá. Kincset lelünk. Nem valami tompa fényű huszadrangú ércet, hanem valódi színaranyat. Ő a mi boldogságunk. Benne hiszünk, benne élünk, őt reméljük. Ő az, aki egész lényünknek értelmet ad. Ő az egyetlen, aki nem hagy el, akire mindig számíthatunk, és aki mindig mindenhol ott van. Ő még egyszülött fiát sem sajnálta elküldeni értünk, megváltásunkért. Valóban van okunk szomorkodni? A mi boldogságunk kissé más, mint a többieké. Ez sem tart egy életen át, de egy életen át remél és vágyakozik, az örök élet után. Nem esünk depresszióba, nem rettegünk attól, hogy holnap itt a vég, nem hajszoljuk a boldogságot. Helyette gyertyát gyújtunk, csendben, nyugodtan várakozunk a Megváltóra, Jézusra. Nekünk minden ünnep igazi, mert egy ünnep sem ér minket készületlenül. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Nekünk jutott az a kiváltság, hogy észre tudjuk venni a villogó fényeken, zörgő csomagolópapírokon és össze- vissza rohangáló embereken túl, az ünnep igazi és romolhatatlan értékét, Jézus Krisztust. Kincset kaptunk, kincsek vagyunk. De hogy ezzel a drágakővel mit kezdünk, az csak rajtunk múlik. Vajon képesek leszünk-e megőrizni eredeti fényét és csillogását, vagy elcseréljük holmi üveggolyóra?

A Boldogságos Szűz Mária szüleiről semmit sem ír a Szentírás. Egy 2. századi apokrif könyvből tudjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. Egy régi hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26. A hazai Szent Anna-tiszteletet mutatja, hogy patrónájaként tisztelte az asszonynép, a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. Tisztelték a kádárok is, abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér). Védőszentje volt a bányászoknak is, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.

Horváth Orsolya 10.N

Pusztai László


Ér tékes Olyan világot élünk, amelyben mindenki igyekszik elzárkózni a problémákkal küzdő, idős, beteg emberektől, mert akarva akaratlanul is a halált juttatják eszünkbe, ami elől jobb elfutni, amíg el lehet. A helyzet kísértetiesen hasonlít az élelmiszereken feltüntetett szavatossági időhöz. Ha lejárt, már megromlott, ha megromlott, jobb eldobni. A gond csak az, hogy nekünk embereknek nincs szavatosságunk. A mi életünk, születésünk percétől, halálunk pillanatáig tart. Nem köthető korhoz. Isten kegyelméből kaptuk, és Ő veszi el tőlünk, egy általa alkalmasnak ítélt helyen és időben. Ez nagyon jó hír, mert azt jelenti, hogy mindenki, aki most él, fontos ember. Személyesen a Jóistennek van ránk szüksége. Legyünk fiatalok vagy idősek, egészségesek vagy betegek, Isten számít ránk. Mi személy szerint még fiatalok vagyunk, de nem árt belegondolni, mit is látunk saját környezetünkben. Hogyan viszonyulunk az öregedéshez? Elfedjük ráncainkat, a korunkat még véletlenül sem áruljuk el (vagy letagadunk belőle pár évet), festjük magunkat, fiatalos ruhákba bújunk, igyekszünk megőrizni mozgékonyságunkat, amíg csak lehet, és dolgozunk, mert ha ezekre már nem vagyunk képesek, akkor baj van. Addig érezzük magunkat értékesnek, amíg el tudjuk látni mindennapi teendőinket. Ezek után feladjuk életünket, terveinket, meghúzzuk magunkat és igyekszünk senkinek sem púppá válni a hátán. Nagyjából ez a társadalom által elfogadott helyes magatartási forma. A rossz az, hogy mindezt mi el is fogadjuk, sőt elvárjuk egymástól. Persze az esetek nagy részében nem is nagyon tudunk mást tenni. Ha megöregedtünk, vonuljunk be egy öregotthonba és maradjunk is ott! De a legszörnyűbb az, hogy hajlamosak vagyunk egyszerűen megfeledkezni egymásról. Akik már nem képesek dolgozni, kiöreged-

vagy !

tek, megfáradtak, nem számítanak a társadalom szerves részének, sokan úgy tekintenek rájuk, mintha „lejárt volna a szavatosságuk”. Senkinek sem kellenek. Nem törődünk velük, leírjuk, szánakozva nézzük őket, vagy egyszerűen nem veszünk róluk tudomást. Pedig mennyi mindent lehetne tőlük tanulni! Alázatot, emberszeretetet, a történelem által hozott bajok méltó elviselését, házi praktikákat, amelyekre már szinte senki sem emlékszik. Ők azok, akik sok mindent túléltek, sokat tapasztaltak. A legkevesebb, ami mindegyiküknek kijárna, egy kedves szó, hangos köszönés és helyátadás a buszon. Az esetek többségében, ezeket sem tesszük meg. Menekülünk. Ha tudunk, természetünkből adódóan, messziről elkerülünk minden olyan helyet (idősek otthona, kórház), amely emberi korlátainkra emlékeztet. Még családtagként is elzárkózunk idősebb rokonainktól. Vagy ha meg is hallgatjuk őket, valószínűleg megkapják a jól ismert jelzőket: „Ez a te korodban volt, ma ilyesmi elképzelhetetlen. Ez mese!” Néha a bevált „fejezd be csak nyugodtan” című nézésünkkel bámuljuk őket, nézegetjük az óránkat, eszünkbe sem jut komolyan venni gondolataikat, figyelmeztetéseiket. Amiről beszélnek, azt a múltnak tekintjük, úgy érezzük semmiben sem közös a világunk. Ha autóval elütünk egy embert és elszáguldunk segítségnyújtás nélkül, akkor komoly büntetésre számíthatunk. Ha viszont magukra hagyjuk idős, beteg szüleinket, azt nem bünteti a törvény, sokszor még erkölcsi megbélyegzés sem ér minket érte. Az más, gondolhatnánk, azonban a két helyzet hasonlít egymásra. Mindegyik lényege ugyanaz: segítünk-e vagy tovább hajtunk, mintha mi sem történt volna? Csak futunk és futunk a végtelen felé miközben minket is elér a járványos betegség, amit örege-

désnek nevezünk. Észrevétlenül, felkészületlenül talál minket. Akkor eszünkbe jut sok kedves emlék, történet, életünk nagy hibái, tévedései, amikről még feltétlenül szólnunk kell gyermekeinknek, unokáinknak, de ők nem érnek rá, sok a tanulnivaló, a munka és mi mondanánk nekik, hogy dolgotok még lesz elég, most inkább ránk figyeljetek, de nekik csak nincs idejük. Aztán rájövünk, hogy menekülnek, előlünk menekülnek. Horváth Orsolya 10.N

Zsámbéki Missziós tábor Laci bácsi tavaj tavasszal táborba hívott. Zsámbékra a Verbita szerzetesek missziós táborába. Nagy izgalommal vártam, mert ez volt életem első tábora. Július elején 11 gyerek 4 felnőtt nekivágott az útnak. Busszal és vonattal utaztunk. Az öt nap alatt sok izgalmas program várt ránk. Kirándultunk, játszottunk, énekeltünk és táncoltunk. Minden nap volt szentmise, esti közös imádság. Nekem nagy élmény volt az Indiából, Indonéziából és más messzi országokból érkezett missziósokkal való találkozás. Érdekes volt a bőrük színe, ahogy beszéltek életükről, munkáikról. Jó érzés, hogy a világ minden táján élnek keresztények akik hirdetik Jézus örömhírét. Megköszönöm Pusztai Laci bácsinak, Pusztai Marika néninek, Őrfi Marika néninek, hogy elvittek minket és vigyáztak ránk. Jövőre is szívesen elmegyek ha lehet. Panykó Ágota 4.a

2008. június

Merre tovább??? Felsősök!

Az egyik osztálytársunknak, Dudás Lászlónak már határozott célja van. Elbeszélgettünk vele arról, hogyan hozta meg döntését, milyen lépések előzték meg a jelentkezési lap kitöltését. - Mi szeretnél lenni? - Minden vágyam az, hogy gépészmérnök legyek.

- Miért éppen ezt a pályát választottad? - Édesapám példáját szeretném követni. A nővérem férje magyarázta el a hivatás lényegét. Ez erősítette meg az elhatározásomat. - Melyik iskolában kell továbbtanulnod, hogy gépészmérnök lehess? - A Jedlikben, mert ott tudom megtanulni ennek a szakmának az alapjait. A középiskola befejezése után pedig egyetemre kell mennem, mert ez a hivatás diplomához kötött. - Melyik egyetemre? - Például Győrbe, a Széchenyi István Egyetemre, vagy Budapestre, a Műszaki Egyetemre. - Hogyan tájékozódtál, mielőtt eldöntötted volna, hogy hova jelentkezel? - Az iskolában nagyon sok segítséget kaptunk. Sokat beszélgettünk osztályfőnöki órákon a lehetőségeinkről és arról, hogy mi mindent kell figyelembe venni, mielőtt végleg elhatároznánk, melyik iskolákat jelöljük meg, és

milyen sorrendben. A jelentkezési lapok kitöltésében sokat segített az osztályfőnökünk, Kardos Márta tanárnő. - Milyen lehetőségek voltak még az információszerzésre? - Minden középiskola megrendezte a Nyitott Kapuk Napját, ahol tájékoztatást kaptunk a követelményekről, és arról a szakirányról, amit tanulni szeretnénk. Pályaválasztási kiállításon is voltunk az Egyetemi Csarnokban. Az iskolában kaptunk tájékoztató könyvet, amelyből megtudhattuk például, hogy melyik iskolában milyen képzés folyik, milyen nyelvet lehet tanulni, mely tantárgyak eredményei számítanak a felvételnél, stb. Ne feledkezzünk meg arról, hogy döntésünkhöz sok jó tanácsot kaptunk szüleinktől is. Remélem, e rövid beszélgetéssel sikerült segíteni felsős iskolatársainknak, elsősorban a hetedikeseknek abban, hogy a továbbtanulás „útvesztőiben” eligazodjanak.

Húsvéthoz kapcsolódva Pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz “ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. 2007-ben tehát május 27.én pünkösdölünk. Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. Mózes e napon kapta a kőtáblákat az Úrtól. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána a Szentlélek leszállt az apostolokra. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak

mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután mindannyian különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter is és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. E szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most

is. Üzenetet hordoz ez az ünnep, az ember és a természet szeretetét hirdeti, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és -hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban. Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. nyos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. hogy sárga legyen a

Szeretnénk megosztani veletek a továbbtanulással kapcsolatos tapasztalatainkat. Nekünk már sikerült meghozni a döntést, hogy hova szeretnénk menni, mihez van kedvünk a jövőben. Nehéz volt, mert nagy a felelősség. Nem mindenki tudja még pontosan, hogy milyen foglalkozást válasszon, de valamerre el kell indulni. Aki jól tanul, mehet gimnáziumba is, például a Prohászkába. A jelentkezési lapok kitöltéséig azonban hosszú az út. Előbb tájékozódni kell a lehetőségeinkről, tudnunk kell hogy mihez lenne kedvünk, ill. tehetségünk, és ami egyáltalán nem mellékes: milyen a tanulmányi eredményünk.

Janák Krisztina 8.a

Pünköüsd ünnepköre


Pünköüsd ünnepköre Pünkösdi jelképek Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. Pünkösdi népszokások A Pünkösdikirályné járás. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendôt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak. Pünkösdi eső Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem. Pünkösdikirály-választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Pünkösdölés “Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mink is meghoztuk a királykisas szonykát, Nem anyától lettem, rózsafán ter mettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem.” Adománygyűjtő népszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A “királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak

a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol “mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (”Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja”)

Mátkálás Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza. Zöldág-járás, zöldág-hordás A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Pünkösd vigíliája Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. A csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re

nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz. Szentháromság vasárnapja A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugarashomlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza. Úrnapja Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak. Hiedelmek Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Csíksomlyó, oltár

A z elmúlt

2008. június

Ovisaink egy csoportja felelevenítette a lucázás szokását, dolgot adva a tanári kar férfi tagjainak.

A felső tagozatosok egy rendhagyó irodalom órán vettek részt, ahol diákok tolmácsolásában hallhattak megzenésített verseket.

Lipp László atya közvetlen stílusa ismét életszerűbbé és érthetőbbé tette a gimnazisták számára Húsvét üzenetét.

10


időszak kép ekb en

Ismét eltelt egy év, újabb osztályokat bocsájtottunk útjukra. Reméljük, jó eredményeket érnek el az érettségi vizsgákon és sikerül abban a felsőoktatási intézményben továbbtanulniuk, ahová készültek!

12. H Hutás Rita of.

12. N Czéh Szabolcs of.

11

2008. június

A Mystral együttes azok közé a zenekarok közé tartozik, akik komolyan veszik a zene és költészet kapcsolatát. Nálunk nemrég Nyugatos költők megzenésített verseivel mutatkoztak be. Személyes kisugárzásuk remélhetőleg többekben felkeltette az érdeklődést a megzenésített versek iránt!

A híres, hírhedt Hope cikk a 18-ik oldalon

Angyali üdvözlet Fekete Fanni díjazott alkotása a Piarista Iskola „Angyalok a Bibliában” c. pályázatáról

12


Ifjú „Boticceli-k” A rajz órák terméseiből.... Angyali üdvözlet Fekete Márk II. helyezett alkotása a Piarista Iskola „Angyalok a Bibliában” c. pályázatáról

Jelenések könyve Barna Izabella díjazott alkotása a Piarista Iskola „Angyalok a Bibliában” c. pályázatáról

Szent Erszébet és az angyalok Sztojka Mária alkotása a Piarista Iskola „Angyalok a Bibliában” c. pályázatáról

13

2008. június

Kirándulási ötlet: Aki kirándulási terveken töri a fejét, annak a képzeletében gyakran egészen távoli úti célok jelennek meg, és tűnnek vonzónak. Mint földrajztanár, gyakran találkozom olyan tanulóval is, aki hamarabb volt a világ távoli, egzotikus helyein, mint hazai tájainkon. Pedig nem kell ahhoz Afrikába, Ázsiába, vagy Ausztráliába ellátogatni, hogy szép vidéket és sok látnivalót lássunk. Ilyen például az én egyik kedvenc városom és kirándulási ötletem: Sopron is. Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Győrtől 86, Bécstől 60, Budapesttől 220 kmre található. Az ország egyik legősibb „ékszervárosa”. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkot az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt. Látnivalókban és nevezetességekben gazdag, sok élményt nyújt a látogatóknak: a természet és az emberkéz alkotásait is. Az ívesen hajló szűk utcácskák, a középkori hangulatú terek, városfalak, zegzugos sikátorok, ódon házak a finom erkélyeikkel és boltíves kapualjaikkal, a város fölé magasodó Tűztoronnyal – és a várost körülölelő hegyek, az alpesi levegő, a sétautak, kilátók, források, a közeli Fertő–tó --kevés olyan települése van az országnak, ahol a látogató rövid idő alatt is ilyen sok élményhez juthat. Sopron területe az őskor óta lakott. A vaskorszaki népesség a síkvidékről felköltözött a hegyekbe. Várszerű településeiket sánccal vették körül. A római korban a Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Kereskedőkből és veteránusokból álló csoport telepedett le itt, a Borostyánkő út mellett. Scarbantia - Sopron az ő munkájuk nyomán vált jelentős településsé. Capitolium, fórum, amfiteátrum volt a városban. Ránk maradt nagyméretű istenszobraik, Jupiter, Juno és Minerva márványból formált képmásai a város nagyságát bizonyították. A honfoglalást követően a magyarság a X. században foglalta el Sopron környékét. A város a gyepűrendszer

14

része volt. I. István korában válhatott jelentős településsé, ekkor alapították a soproni várispánságot. Új nevét első ispánjáról, Suprunról kapta. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, ekkor született meg a mai belváros, ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye. 1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak” (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe.

Látnivalók Sopronban Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát, valamint a város lakóinak figyelmét felhívták az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége a Storno - ház, ez a palotaszerű barokk sarokház, ahol 1482-83 telén a Bécset ostromló Mátyás királyt is vendégül látták. A Stor-

no családnál vendégként Liszt Ferenc is többször adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített kosáríves kapu. A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat, a Kecske – templomot (a kapu fölötti címerben kecske szerepel, mert a hagyomány szerint egy kecske által kikapart kincsből épült). A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere is volt. A Fabricius - ház érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó rész gótikus és barokk pincéje is. Az épület tulajdonosai gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója Fabricius Endre városbíró, polgármester volt, akit baráti szálak fűztek Petőfi Sándorhoz - aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. A Tábornok - ház középkori eredetű épület, a XVII. század elején Lackner Kristóf polgármester háza volt. A loggiás udvaron középkori lakótornyot látunk, a földszinti árkád alatt kőtár található. A barokk Esterházy palotában látható a legnagyobb és legátfogóbb magyar bányászattörténeti kiállítás: a Központi Bányászati Múzeum. Az egykori várárok mentén alakult ki a belvárost körbefogó út- és térrendszer, melynek legszélesebb, félköríves szakasza a Várkerület. Belső házsora a várfal vonalát követi. A középkori vásáros bódék helyén, gyakran ezek apró méretét megtartva, a XVIII. századtól barokk, rokokó és copfstílusú házak épültek. A külső házsor a középkorban alakult ki, egymást követik itt a barokk, rokokó és klasszicista stílusban épült házak.


Sopron, a hűség városa A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén városfalak védtek, gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdani gazdanegyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. Egy XVII. századi parasztházból alakult ki a XVIII. század elején a Két – mór – ház. A két ház közti kaput akantuszleveles pilléreken álló kosárív köti össze, a kapu két oldalán csavart korinthoszi oszlopokon egy-egy mór figura tartja a párkányzatot. A párkányzat alatt fonatos mező, fölötte indadíszítés a kis Jézus szobrával. Az oromzatok közepén díszes, félköríves fülkékben Mária, illetve Szent József szobra áll. A fülkék mellett kis kerek ablakok láthatók. Az oromzatok csúcsain Szent Flórián, illetve Szent Rókus feje látható. 1380-1430 között épült gótikus stílusban a Szent György – templom, melyet az 1676-os tűzvész után barokk stílusban alakították át. A neogótikus stílusú orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. Nyolcszögletű tornya 32 m magas. Handler Nándor építette 1861-1864 között. A templomhoz csatlakozó volt zárdaépület valamint az iskola ugyancsak Handler tervei alapján egységes épületegyüttessé épült. A templom előtt a XVIII. századból származó copf stílusú Mária-kút látható. A XIII. században kezdték építeni román stílus Szent Mihály templomot. Az építkezés évszázadokon át folyt, s a XV. században gótikus formában készült el. 48 m magas

tornyával a város fölé emelkedik. Oldalfalait támpillérek erősítik. A torony alján bélletes kapu vezet a templombelsőbe, melyet négy monumentális oszloppár oszt három hajóra. A neogótikus szárnyas főoltárt id. Storno Ferenc tervezte. A templom legértékesebb műtárgya egy fából faragott Madonna-szobor. A város külső részén, Sopronbánfalván áll a Karmelita templom, amihez szentek szobraival díszített barokk lépcső vezet. A templom a XV. században épült, kolostora valamivel később. Eredetileg a pálosoké volt, majd a múlt század végén karmelita apácák vették át a kolostort, s a templomot is átalakították. A homlokzatot a XVIII. században barokk stílusban alakították át. Főoltárképe, az ún. Fekete Mária a czestochowai kegykép másolata. A kolostor közelében látható a román kori, XII.-ik századi Mária Magdolna kápolna. A szőlő és a borkultúra Sopron és környékén már 2000 éves. Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik, méltán viselve a “Szőlő és bor városa” címet. Szabad királyi város lévén, privilégiumként borkimérési jogot kapott és gyakorolhatott. Ennek megfelelően a bor évszázado-

kon át fontos szerepet játszott a város életében. A gazdaság egyik alapja volt, de ha kellett, a várossal kapcsolatos politikai döntéseket is jó irányba befo-

lyásolta. Az Alpok lábainál fekvő borvidék leginkább elterjedt szőlőfajtája a kékfrankos. A régi soproni szőlősgazdák, a Bohnenzüchterek a szőlősorok között babot termeltek, ebből származik a „ponzichter” kifejezés. A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, az erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége - Sopront valóban hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső lejtős dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja. A természetjárókra szurdokok, lankák, jelzett sétautak, kiépített pihenőhelyek, több mint negyven forrás, húsz patak, hét tó, öt kilátó, és ezernyi meglepetés vár. Sopron szubalpin levegője, kellemes klímája messze földön híres, jótékony hatást fejt ki az üdülni, regenerálódni vágyó vendégekre. A gyümölcsök, gombák, virágok természet nyújtotta szépsége az erdő jellegzetes susogásával, neszeivel válik maradandó élménnyé. Az erdőt sűrűn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni. A Károly-magaslati kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást nyugatra az Alpokból idelátszó Schneeberg havas tömbje koronázza. Kellemes időtöltést ígérnek a környék hosszabb - rövidebb kirándulásai is. Nagycenken Széchenyi István gróf kastélya tekinthető meg. A fertőszéplaki falumúzeum hangulatos tájházai után, Fertődön megismerhetjük az Esterházy család fényűző életmódját, gyönyörű kastélyát. A másik útvonalon, a Fertő mellett haladva, Fertőrákos római kori Kőfejtője és a határátkelőnél a Mithras-szentély érdemel figyelmet. Kleininger Tamás

15

2008. június

Bécsi kirándulás Október 13-án szép, tartalmas kiránduláson vettünk részt az osztrák fővárosban. Megtekintettük a város nevezetességeit, és jutott idő egy röpke „kalandtúrára” is a Práterben. A Technikatörténeti Múzeumban lehetőségünk nyílt a fizika törvényeinek (csodáinak) gyakorlati alkalmazására. Nagy lelkesedéssel és izgalommal vártuk az utazás napját. Úgy készültünk fel a kirándulásra, hogy a némettanárunk, Kardos Márta néni segítségével tanulmányoztuk a város híres épületeit, azok művészettörténeti és történelmi vonatkozásait németül és magyarul is. Sok szép képet megnéztünk. Megtudtuk például, hogy a császári palotának (Hofburg) milyen szerepe volt hazánk történelmének alakulásában. Autóbuszunkkal nagyon gyorsan Bécsbe értünk, ahol várt minket az idegenvezetőnk, Feri bácsi (Nemes Ferenc nyugalmazott geológus, egyik osztálytársunknak, Cseh Martinnak a rokona, aki szerintünk mindent tud a Császárvárosról. Először autóbusszal indultunk városnézésre. Láttuk Bécs legrégibb templomát (Ruprechtskirche), a Parlament épületét, Johann Straussnak, a keringőkirálynak a szobrát, a híres bécsi Operaházat és

sok más nevezetes épületet. A Hundertwasser-Haus különleges épületénél szálltunk ki. A színes háztömb hullámos vonalaival, játékosságával és az építészeti stílusok sajátos keveredésével vonta magára figyelmünket. Nagyon érdekesnek találtuk.

A gyalogos városnézés során megcsodáltuk a Stephansdomot, amely Ausztria legnagyobb gótikus temploma és Bécs jelképe. Barangoltunk a Hofburg zegzugos udvaraiban. Láttuk Sissi császárné egykori lakosztályának ablakait, a Spanyol Lovasiskola bejáratát. Feri bácsitól sok érdekes történetet hallottunk azokról a történelmi időkről, amikor még az uralkodók éltek itt. Délután a Schönbrunn kastély csodá-

latos parkját jártuk be. Ez a szép épület a császárok nyári rezidenciája. 1441 szobája van. Mária Terézia császárnő kedvelt tartózkodási helye volt. A látnivalókról még hosszan tudnánk mesélni. A kiránduláson azonban egyéb tapasztalatokkal gazdagodtunk. Rájöttünk például vásárlásaink során, hogy nem is olyan könnyű az €-val bánni. Az idegen nyelvi környezetben érzékeltük, hogy érdemes jól megtanulni németül. Hogy kinek mi tetszett a legjobban, erről megoszlanak a vélemények. Többeknek a Technikatörténeti Múzeum, másoknak a Schönbrunn, volt aki a Práterre szavazott. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy az egész kirándulás nagy élmény volt. Köszönet érte kísérő tanárainknak: Gacs Lászlóné tanárnőnek, Jakab Gábor tanár úrnak Kardos Márta néninek, a szervezőnek, és természetesen Feri bácsinak, az idegenvezetőnek. Die Kaiserstadt ist einfach schön! Auf wiedersehen, Wien! A 6.A és 6.B osztály németes csoportja Foto: Kalmár Gellért

„Kiss” versek Haza!

Karcolt nefelejcs

A száguldóra fakó szemmel nézek. Lassítok, hogy lássam egy kicsit. Vágya, hogy kérdezzek, de válasz nélkül kacag rám megint. A jövő tábortüzéből füstbe öltözve menekülök, fetrengenek a csillagok, mint megszégyenült, szétterült dögök. Vörös korong térdel a toronyra, terpeszt, s a város karóba húzza, a vibráló vörös fényt fájdalmául az égre kiönti, kezét nyakam köré fonja, aztán megszorítja, s lánccal akasztja a vágyat a nykamba: Haza!

Távol lángban láttalak, fényes tündöklés maradt helyeden, ahova nem engedsz belépni.

16

Nem hívsz. Talán nem akarsz. Megnyílik az ég, s a part ragadozó ördögei néznek, örvénylik a levegő, kín kérgével együtt nő belémkarcolt nefelejcs-neved. Fűszál mögül Életemet álmodod, páfrányárnyék-alkonyok csak a szemed világára várnak.

Széttépett virágszirom, parázs, tüske, saskarom arcomra hull, ha eljön a tél. Éjjel csak dúdolgatok, dideregnek hajnalok, fűszál mögül figyelhetlek téged. Fűrészpillájú angyal rozsdásra sírt ajakkal kóstolgatja többször forrott vérem. Fémízűvé vált a Nap, el-elfojtja hangomat pengeéles, halott szenvedély.

Kiss Eszter 12. N


Intrjú Zentai Márkkal -Hogyan kezdődött a kapcsolatod a zenével? -Anyukám operaénekesnő és a nagyapám kántortanító volt és eléggé sok rokonom zenél valamilyen hangszeren és így már gyerekkorom óta igazából kapcsolatban voltam a zenével és sokat jártam színházba anyukám által, sokat voltam a színpadok mögött szóval mindig kapcsolatban voltam valamennyire a zenével. Aztán tanultam valamennyit zongorázni, majd fuvolázni és anyukámmal végig énekeltünk. -Mindig énekes szerettél volna lenni? -Igazából a színészet az még nagyon érdekelt és nagyon vonzott, de konkrétan nem volt lehetőség rá, hogy magasabb szinten énekeljek Németországban. Magamnak mindig énekeltem otthon meg gyakorolgattam, de konkrétan nem volt lehetőség arra, hogy (énektanárhoz járjak)… ezért én úgy véltem, hogy mással fogok foglalkozni, de a zenével és az énekléssel mindig is foglalkoztam, szóval tartogattam egy ilyen lehetőségnek, ami fenn áll. De egészen addig, míg Magyarországon nem próbálkoztam a Megasztárban addig nem tartottam valószínűnek, hogy énekes leszek. -Nem gondolod azt, hogy pár év múlva elmész egy színházba? -De, simán. Engem nagyon érdekel még mindig a színészet és játszottam a Jóban, rosszban-ban is, ami nyílván nem egy Shakespeare dráma meg nem kellett hozzá nagyon sokat készülni, kellett hozzá egyébként, meg kellett hozzá gyakorolni, főleg így a kiejtést. De annyira az nem komoly. Simán elképzelhető, hogy majd valamikor, nem tudom, hogy még hogy fogja megengedni az időm, de szívesen járnék például egy színészeti főiskolára valamikor egyszer. Szóval majd meglátom, hogy mikor lesz. -Mivel töltöd a szabadidődet általában? -Hát igazából mostanában, hogyha van szabadidőm, akkor pihenek. Mert a pihenés az… most kellett rájönnöm, hogy a pihenés az igazából eléggé fontos, alvás nélkül az ember nem nagyon működik, ezért néha muszáj aludnom is. De nincs valami sok szabadidőm őszintén szólva, így az utóbbi pár hó-

napban nem nagyon volt, volt egy-két napom, vagy délutánom inkább. Meg tanulnom kéne az a helyzet, hogy kicsit le vagyok maradva a tanulással és nemsokára azért érettségi lesz, és kicsit le vagyok maradva, de majd bepótolom. -Hogy megy a tanulás ennyi munka mellett? -Megyeget. Most nagyon le vagyok maradva, főleg matekból, kémiából, fizikából meg bioszból. Ezeket a dolgokat majd valahogy igyekszem bepótolni, egyébként minden király, így a maradandó 2-3 tárgyból nem vagyok annyira rossz. -Akkor inkább humán beállítottságú vagy… -Igen, egyértelműen. Szóval főleg a nyelvek, esetleg még a pszihológia, filozófia ezek a dolgok érdekelnek, a reál tantárgyak annyira nem az én világom, de azt is megtanulom, hogyha muszáj, és sajnos muszáj.

-Milyen terveid vannak érettségi után? -Nem tartom valószínűnek, hogy lesz erőm tovább főiskolára járni, majd esetleg később valamikor. De az a lényeg, hogy tényleg ez az éneklés most nagyon fontos számomra és ezért én úgy vélem, hogy egy dologra egyszer lehet koncentrálni nagyon jól, hogy világszínvonal legyen, és mi arra törekszünk, hogy tényleg Európa szerte sikeres legyen. Most vannak lehetőségeink, meg most írunk új dalokat, írunk angolszövegeket, tényleg színvonalas szövegeket, ami nem ilyen kaptafa, gumipop, lerágott csont, (?) történet, hanem tényleg jó szövegeket és igyekszünk külföldön is befutni, de tényleg ahhoz, hogy ez kerek legyen és nagyon jó és profi, ahhoz erre kell

koncentrálni. -Milyen országokba szeretnétek kiküldeni ? -Igazából 16 országba van lehetőségünk, hogy kiküldjük. És akkor majd kapjuk a visszajelzést. Eddig 3 országba küldtük el, és három országból kaptunk visszajelzést és a három országból 3 mondta azt, hogy ez tetszik nekünk. Svédország, Németország, ami nagyon király, és ha Németország sikerülne, akkor meg van Ausztria és Svájc is. Ez egy nagyon-nagyon-nagyon jó lehetőség, és már Lengyelország is jelezte, hogy érdekelné őket. Ez nagyon király. Nyilván ez még csak az eleje és most kezdődik csak munka, most kezdődik a zenei része, hogy írjunk dalokat és felveszünk és ez nagyon király. -Van-e kedvenc dalod a sajátjaid közül? -A dalaim közül, nyilván most már az új dalok közül, amiket kezdünk feldemózni, felénekelni, azokat nagyon-nagyon szeretem, mert kicsit új hangzású, több gitár, kicsit felnőttebb mivel én is sokat változtam egy év alatt, de az eddigi dalok közül a „Ments meg szerelem…. című számot nagyon szeretem, azért annak nagyon sokat köszönhetek, de tulajdonképpen az összes dalt szeretem. De ami rajta van a lemezen a Summertime az a legkedvesebb, azért is van rajta és lóg ki egy kicsit a sorból és ezért is mertük megkockáztatni, mert tényleg olyan nagy kedvenc. -Milyen zenéket hallgatsz a hétköznapokban ? -Hát most minden félét, eléggé sok rock van, amit mostanában hallgatok, persze így a nagy favoritok közül azért így Robbie Williams, Maroon5 .Justin Timberlake a kedvenceim közé tartoznak, de van egy csomó jazz amit hallgatok, van egy csomó rock amit hallgatok, van a klasszikus zene, és van olyan elektronikus zene, amit szívesen hallgatok. -Köszönjük szépen az interjút!! -Én is köszönöm szépen!

17

2008. június

A hope története Talán már ti is hallotatok a Hope nevü gyémántról amit sokan elátkozottnak tartanak, hogy miért, megprobálom röviden elmesélni.A ritka kék színű gyémantot egyesekek szerint a bányából mások úgy vélik hogy Sita istennő szobrának a szeméből(innen eredhet az átok) lopták el, ekkor még 112 karátos volt (1 karát=0,2 gramm). Innen Velencébe került egy Morosini nevű patríciushoz akit nemsokkal ezután egy kocsmai verekedésben leszúrtak. A követ Tavermier francia gyémántkereskedő vette meg, őt állítólagosan következő indiai útja során vad kutyák marcangoltak szét. Egy ideig ezután Touquet francia bankár tulajdonát képezte de hamarosan a Bastille-ban végezte, és a kö XIV. Lajos királyhoz került. A királyi ékszerész szív alakúra csiszolta ezáltal kisebb lett a gyémánt de még szebb és értékessebb. A király Montespan márkinénak adta ajándékba, ám nemsokára hűtlenséggel vádolta meg és egy kolostorba záratta. A kék gyámántot -ekkoriban French Blue-nak vagy nevezték- XVI. Lajos és Marie Antoinette örökölte, az ő tulajdonukban volt a lefejezésükig de a francia forradalom alatt elrabolták a korona ékszetekkel együtt. A „korona kék gyémánt”-jának nyoma veszett. Valószínű ez időtájt egy holland gyémántmetsző Wilhelm Fals módosította a kő alakját hogy eredete titok maradhasson. A kék szív sarkait lemetszette és alsó fazettáinak szögét kissé megváltoztatta.Érdegesség hogy a gyémánt egy részén a francia csiszolat látható. Wilhelmnek sem hozott szerencsét a gyémánt fia ellopta tőla a drágakövet amibe állítolag a szíve szakadt, utobbi pedig öngyilkos lett mivel nevetségesen olcsón tudta csak

eladni. 1830-ban tűnt fel a francia kék így már átszabva 44,5 karátosan Londonban, Henry Hope bankár tulajdonában, akiről a gyémánt a nevét kapta és talán ő az egyedüli ember akinek szerencsét hozott. Fia IV. György királynak adta el nemesi címért cserébe. Az „átok” továbbra sem tört meg, IV. György a szeretőjánek adta a drágakövet és hamarosan bekövetkezett az ő szerencsétlensége a botrányos válása. A hope következő gazdája II. Abdul Hamid az utolsó török szultán akit katonai puccsal távolítottak el trónjárol, ezekután görögországba menekült, ahol befogatta Simon Mantharidesz gyémántkereskedő, neki adta a szultán a gyémántot hálából. Mantharidesz a törökök elöl Párizsba menekült ahol egy családi kirándulás alatt szörnyú autobalesetben egy szakadákba zuhantak. Igor Kanitovszkij orosz herceg, a hope gyémántot megszerezve azt kedvesének adta, ő egy érte folyó párbajban lelte halálát. A babonás lány egy Spanyol úrnak adta el az ékszet. A spanyol hájója elsüllyedt, ő megfulladt, a gyémántot pedig búvárok hozták fel a tenger mélyéről. A hirhedt követ a híres párizsi ékszerész Cartier vette meg aki eladta Evelyn Walsh McLean-nek A Washington Post tulajdonosának a feleségének, azzal a feltétellel hogy ha bármi szerencsétlenség törtánik 6 hónapon belül, akkor visszavásárolja. A 6 hónap trágédiák nélkül telt el de ezekután sorra érték őket a szerencsétlenségek: fiukat elütötte egy taxi, lányuk altató túladagolásban meghalt, emiat nemsokára elváltak. McLean-nek élborult az elmélye, volt felesége pedig soha nem épült fel egy szélütésből. 1947-ben a New Yourk-i„gyémánt

király” Harry Winston megvette McLean ékszereit köztük a hope gyémántot. Tíz év múlva ezeket kiállította a Waldorf Astoriában ahol beleszeretett Athina, Arisztotelesz Onasszisz hajómágnás felesége, hiába figyelmeztették a kő múltjára, de talán őket nem érte akkora szerencsétlenség mint az előző tulajdonost, „csak” elváltak. A megállapodás szerint Winston visszavásárolta a hope-gyémántot utána- nem kis megkönnyebülésére- úgy döntöt 1958-ban hogy kölcsönadja a Washingtoni Smithsonian intézetnek az értékes ritkaságok és műremekek állami múzeumánk, ahol ma is látható. De a gyémént nemcsak a gazdáinak hanem a tudósoknak is fejtörést okozott, ugyanis ha ultra ibolya fénnyel világították meg 8,2 másodpercig mély vörös színnel izzot. A tudósoknak sikerült rájöniük hogy egyedi módon de minden kék színü gyémánt foszforeszkál vörös vagy kékeszöld színnel ez elsődlegesen a bór nevű elem miatt van, de a részleteken még dolgoznak. Ez a látványos tulajdonság hasznos is mert így meg tudják állapítani hogy melyikek származnak egy gyémánt feldarabolásából. Röviden ennyi a gyémánt legendás történte, hogy hiszel-e az átokban vagy csak túl sok az egybeesés azt eldöntheti mindenki saját maga, de akár szerencsésnek is érezhetjük magunkat mivel kicsi az esély hogy a tulajonunkba kerüljönés vele az átok? A hope Pierre Cartier által 1920-ban tervezet foglalatban van. A platina foglalatban 16 gyöngy alakú, párnás csiszolású gyémánt övezi, a foglalatot 45 gyémántból álló láncra függesztették fel. Nagy Szilvia 11.H.

Köszönet Ez úton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a farsangi Szülők-pedagógusok bálján, illetve sok értékes tombolaajándékkal támogatták rendezvényünket. A farsangi bál bevétele 97000 Ft.

18

A bevételt részvételarányosan osztottuk el az óvoda és az iskola között. ÓVODA: 30000Ft ISKOLA: DVD és VIDEO lejátszó

Ugrálókötelek, hullahopp karikák Gyermeknapi program

A bálról készült képek az iskola honlapján megtekinthetők. A Szervezők


Kiss Zoltán: Családi kör Este van, este van, elpihen a világ, tévé előtt gunnyaszt mind az egész család. Villog a képernyő, rombolja az elmét, sokan ebben lelik életük értelmét. Csapong a hülyeség az eget sodorván, Horror, krimiu, thriller az összes csatornán. Frankenstein, Drakula, örülnek a kölykök, nagymama kedvenci nyafka Golden Girlök. Véres vajas kenyér a temető falán, Batman, ET-kukac jönnek egymás után. Reggeltől estig örömüket lelik, ahogy a gengszterek egymást ütik-verik. Étkezés helyett is a Supermant nézik, még a „dolgukat” is bilin ülve végzik. A képernyő elől el nem mozdulnának, napfényt, fákat, mezőt talán nem is látnak. Háziasszony nem főz, nincs helye panasznak, rágógumit rágnak,

Arany János után szabadon rája cólát isznak. Zúg a rock-pop zene ártalmára fülnek, hónapról hónapra egyre csak hülyülnek. Gyereket nevelni? Eszükbe sem szökik, sokkal egyszerűbb, ha tévé elé lökik. Ott aztán fejlődnek, egyre okosodnak, sokan nem hogy írni, olvasni sem tudnak. Tévé előtt hasal egy kiszolgált kutya, évek óta nézi, azért olyan buta. Hazajön a gazda munkából, fáradtan, fölbont egy üveg sört, s tévé elé huppan. Üveges szemekkel bámulja a krimit, éppen egy kispapnak szúrják ki a szemit. Autók nyikorognak, robbannak a házak, kéjelegve nézi, ahogy torkot vágnak. Emberevő cápa kisgyereket fal fel, akit fürdés közben szüleitől mart el.

Élvezi a család Hasfelmetsző Jack-et, s hogy kell beváltani fedezetlen csekket. Bankot kirabolni csupán egy pillanat, tisztviselőt, rendőrt lövik, mint a nyulat. Spriccel, folyik a vér, a padló is síkos, ilyenkor a tévét kikapcsolni tilos. Egyik gyerek titkon apja zsebébe nyúlt, hátha akad benne alma, netán kisnyúl. Egyiket sem leli, helyettük a halál, csőre töltve nehéz belga pisztolyt talál. Fegyver nélkül járni életveszély máma, hálával gondolunk a „nagy Amerikára”. Hogy ez hová vezet, leírni is félek, ettől „nemesedik” a gyermeki lélek! Pisztoly, bicska, bomba és egy rozsdás bökőígy ragyog előttünk egy új és szebb jövő!

Rövid hírek Kórus Iskolánk kórusa áprilisban az Éneklő Ifjúság Hangversenyen Arany Diplomával szerzett minősítést. Május 30-án a Révfalusi templomban megtartotta évadzáró koncertjét a kórus. A magas szakmai szinvonalú előadást sajnos kevesen hallották, :-(( pedig ilyen szép dologra nem sok kórus képes!!!

Építkezés Elkezdődik a régi épület udvarának felújítása. Remélhetőleg szebb és em-

beribb lesz az új burkolat és környezet, mint az eddigi szürke beton. Hát lássuk!

Kerékpárral a szbadba A hét végén Marek Péter tanár úr vezetésével egy kisebb társaság ismét körbe kerekezte a Fertő tavat. A két nap alatt közel 120 km-t tettek meg a nyeregben. Az idő is kedvezett a túrának, talán jobb is volt a kelleténél. Páruknak a bőrén még láthatók a napsütés nyomai.

Nyugdíjazás Szeptembertől új karbantartó érkrzik az iskolába. Matyi bácsi és Laci bá munkás hétköznapjaikat a megérdemelt nyugdíjas napokkal cserélik fel. Remélhetőleg szép emlékekkel távoznak az állandó zsibvásárból! Jó pihenést!

19

2008. június

Va ká c i ó A vakáció szép és tartalmas lehet bárhol a világon. Akár a Radnai havasokban, a Balatonnál, vagy Santa Lucia-ban. Akár egy mezőn is láthatun egy kis csodát!

A címlapkép: Verrocchio: Krisztus című szobra

20

A Győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Lapja

Recommend Documents