A gyökereinket ne vágjuk el

KÜ RTÖS II. évfolyam 2.szám

Közéleti havilap

Don-kanyar, a magyar Golgota A XX. századi Magyarország történelme során mindig a vesztesek oldalán állt. Még ki sem nyögte az ország a Trianon okozta sebeket, melyet területe és népessége szenvedett el, máris ott toporgott egy újabb világégés kapujában gyengén, erõtlenül, bénán. Sodródtunk a történelemmel, mint a vízbe dobott levél. Esélyünk sem volt, esélyt sem adtak. A doni vágóhídra küldték a magyar katonákat, emberi gátnak egy vesztes, önzõ, pusztító háború értelmetlen poklába. Amit elmulasztottunk több mint ötven éven keresztül, amirõl nem beszéltünk, nem írtunk, amit elfelejtettünk, szólni a pokolról, a Don-kanyar poklába vezetõ útról, mely magyar katonák sírjával van kirakva. Ez a néhány sor, a szertefoszlott életük legyen a hazai föld, édesanyák szava, gyermekek ölelése, a könnyek helyett, a megérkezés helyett. Amelyik nemzet nem képes elsiratni és méltón eltemetni halottait, nem várhat megbecsülést. Mert õk értünk is haltak, apáink voltak és nagyapáink, a nemzet árvái. Valamennyien e csonka, megtöretett és megtaposott hazának voltak a katonái. Fiatalok, néha még gyerekek. Álltak a semmi szélén egy szál puskával a kezükben, álltak bátran a tankok, ágyúk ellenében. Álltak egyedül, magukra hagyva, nem dobva el mégsem a tépett zászlót. Sokszor álmodtak az otthonról, az ölelésrõl, a kis Jézus mosolyáról a szentesték csendjében, az árván hagyottak szemének csillogásáról, a hazáról, valahol Oroszországban, valahol Oroszországban. Pipacs lángol, Isten báránya fél s a világ, tûzmadár száll az éjszakában. A baka elindul fûszál hajlékok, kertek alatt, lépked vakon az ellen óceánba. Pitypang bóbitáján a halál oson, gránátszilánk-törek, az élõ némul, hozzásimul a gyász az utolsó nász, a leghosszabb perc csendje s fájdalma ez, ,,consumnatum est“ ár ván maradt apám, szegény ezerkilencszáznegyven június tizenkilecedikén. Kihûlt, néma sóhajok Altuhovó egén, elveszett falovak, szekér, s megmaradt ölelések dühe, az õszülõ idõ betakar s felemel nagyapám ölibe, azóta Õ az én hõsöm, s hazám a Nappal kel s nyugszik, fényesíti a csillagot Kelet homlokán. Ár vább vagyok így, mint Õ, ki sohasem ringatott kezén, Isten ölébe ült ezerkilencszáznegyvenhárom június tizenkilencedikén. (Nagyapám emlékére) Kétszázezer katona. Mind halottam. Valamennyit gyászolom, valamennyit siratom. Édesapákat, testvéreket, férjeket és fiakat. Ezt a keresztet már visszük, amíg élünk, visszük minden jeltelen sírra, visszük a vállunkon, mint a temetetlen gyászt, õket gyászolva mindhalálig. Magyar katonákat, a magyar Golgotán! Hrubík Béla

2004. február

Ára 10,- korona

A gyökereinket ne vágjuk el Elnök úr! Az utóbbi idõben mintha Ön nem lenne kibékülve a sajtóval. Ezek a véleménykülönbségek Ön szerint nem abból adódnak, hogy míg a politikusok a mindennapjaikat nem a hétköznapi emberek között élik, addig az újságírók naponta szembesülnek azokkal az intézkedésekkel, melyeket Önök a parlamentben hoznak? Azt hiszem, valaki keveri a Jézuskát a géppuskával. A legutóbbi véleményváltásom Szentgáli Anikóval nem arról szólt, hogy az egyszerû emberek és a parlamenti képviselõk vitáznak. Ez a parlamenti képviselõk és a sajtó vitájáról szólt. Arról, hogy valaki tisztességesen csinálja-e a munkáját, vagy csak hallottam valakitõl alapon felületesen leírok egy hírt, mely nem teljesen igaz. Ennek ellenére nem védte, és nem is védem a képviselõket, mert nincs rá szükségük, és én ráadásul másképpen szavaztam mint a többség, de nem szeretem azt, ha csúsztatások vannak. Nemrégiben az Új Szónak azt nyilatkozta, hogy nem halat kell adni az embereknek, hanem horgászbotot. Ön szerint akkor nekünk, Dél-Szlovákia magyarlakta vidékén, ahol sok községben 40-60%-os a munkanélküliség, miért van olyan érzésünk, hogy egyes régiók halastavat is kapnak aranyhalastul? Gondolok itt a nagyszombati vagy a zsolnai és egyéb, nem magyarlakta régiókra, melyeket az állam a mi régióink rovására, a mi adónkból fejleszt? Én azt hiszem, hogy ez egy túlzott érzékenység, és azért érzik például Önök, hogy a kormány egyes régiókat jobban támogat, mint a másikat. Meg lehet nézni pl. a Samsungot, amely nem szlováklakta régióba költözött át, hanem olyanba, ahol magyarok is élnek, de nem a magyarok vagy a szlovákok miatt. A nagyszombati autógyár sem azért költözik oda, mert ott szlovákok laknak, hanem azért, mert az infrastruktúra ott a legmegfelelõbb, közel van majdnem minden egyes határhoz, ugyanakkor az autósztráda a „szájában“ van az építendõ üzemkolosszusnak, és sajnos ezeket az „apróságokat“ veszi figyelembe mindenki. A

következõ autógyárak is mind így fognak jönni, hiába igyekszünk, mindig ezek az érvek érvényesülnek. Volt egy olyan tárgyalásunk, ahol esélyünk lett volna egy kínai céggel zöldségfeldolgozás terén üzletet kötni. Megcsinálták, hogy beállították a körzõt 70 km-es távolságra, beszúrták Pozsony közepébe, és húztak egy kört. A körön belül lett volna Dunaszerdahely is, de közbeszóltak az akkori SARS-vírus körüli események, és így az üzlet elmaradt. Mi tudunk javasolni területeket, de egyet meg kell tanulni, éppen azért beszélek a horgászbotról. Mi csak lehetõségeket biztosítunk. Azt, hogy a régió él-e vele vagy sem, azt, hogy egy régión belül a vállalkozók összefognake és kihasználják az adott EU-s lehetõségeket vagy sem, az nem a politikusokon múlik. Ez olyan számomra, mint a 22-es csapdája, mert ha sohasem fejlesztünk egy lecsúszott régiót, nincs utunk, vasutunk, infrastruktúránk, akkor a befektetõk mindig elkerülik ezt a vidéket. Azért legtöbb esetben nem így van. Hiszen ott van pl. Trencsén és környéke, mennyi nagy cég ment oda? Tehát nem csak azon múlik, hogy van-e ott infrastuktúra vagy autósztráda. Sok szempont alapján döntenek, azzal viszont tökéletesen egyetértek, hogy az egyik legfontosabb szempont az infrastruktúra, ha nem is a legfontosabb. Éppen ezért az MKP volt az, aki óriási harcok árán kiharcolta azt, hogy legalább kezdjék el tervezni a déli gyorsforgalmi utat a régiófejlesztési tervek keretén belül. Természetesen egy dolog a tervezés, egy pedig a megvalósítás. Ez beletelhet 5-7 évbe is. A rendszerváltás után a Nagykürtösi járásban két nagy foglalkoztató volt, a LIAZ és a Dolina Bánya. Mindkettõ állami cég volt, mindkettõt az állam zárta be. Ma pedig azt várják tõlünk, hogy mi, átlagemberek oldjuk meg az ebbõl fakadó helyzetet. A sokat emlegetett falusi turizmusból nem lehet 8000 munkahelyet teremteni. Hogyan (Folytatás a 2. oldalon)

Közélet

2 Kürtös (Befejezés az 1. oldalról)

2004. f e b r u á r

A gyökereinket ne vágjuk el

lehet ilyen régióban vállalkozást kezdeni? Ugyanúgy, ahogyan bármilyen régióban, mert nem azon múlik, hogy a régióban nagy-e a munkanélküliség, vagy sem, hanem azon, hogy van-e olyan ötlet, amelyet az illetõ meg tud valósítani. Ma már vannak lehetõségek az EU segítségével vállalkozásokat elindítani, sõt az ún. Garanciális Befektetési Bank kisvállalkozóknak is ad támogatást, hitelt, de mindig azon múlik, hogy milyen az ötlet. Mondhatnék példát is, de már volt belõle bonyodalmam, hogy megneveztem valakit. Ki kell használni a természeti adottságainkat, a szép környezetet, de ne tõlem várják, hogy kitaláljam az ötleteket, mert mindig azt kérdezik, hogy na és ezt ki csinálja meg nekünk? Ezért mondom, hogy nem halat kell adni az embereknek, hanem lehetõséget. Nem azt állítom és mondom, hogy csak az emberek a hibásak, hiszen õk nem tehetnek arról, hogy be kellett csukni az egyik vagy másik üzemet, de az, hogy életben tartsunk egy állami céget, mert alkalmaz embereket, nem biztos, hogy megfelel az országnak is. Sajnos nehéz örökségek ezek, még a szocializmusból. 14 éve találkozom zöldségtermelõkkel rendszeresen, akik panaszkodnak, hogy nem érdemes termelni, mert a hasznot az üzletek és a kereskedõk veszik le, de mikor azt mondom, hogy fogjatok össze, szövetkezzetek, Ti szállítsátok a zöldséget az üzletekbe, akkor azt kérdik, hogy hogyan egyezzenek meg a szomszéddal. A gondolkodásmódon kell változtatni, és a mai fiataloknak talán már könnyebb lesz. A régió kettõs elszigeteltségben van. Egyrészt az ország fejlettebb területeihez képest is sokszorosan lemaradott, másrészt az itt húzódó szlovák-magyar mintegy 100 km-es határszakaszon csupán egyetlen határátkelõnk van. Valamikor az Ipoly összekötötte az itt élõket, s hogy bizonyítsuk, hogy mi sem ülünk ölbetett kézzel, elindítottuk az Ipoly-hidak újjáépítésének kérdését. Milyen erõvel tud e kérdés mögé állni az MKP? Olyan erõvel, amilyennel rendelkezünk. Kormányon belül megpróbálunk biztosítani hozzá különféle támogatásokat, és most nem csak anyagi támogatásról beszélek. Különbözõ fórumokon ezt a témát felvetjük és szorgalmazzuk. Nem akarok olcsó ígéreteket tenni, de pl. azt most már senki nem említi, hogy milyen erõfeszítésünkbe került a PárkányEsztergom közötti hidat elindítani. Ma mégis van olyan, aki azt mondja, hogy ez az õ érdeme, pedig háromszor kellett annak idején megszakítani a koalíciós tárgyalásokat emiatt. Ma már ezt mindenki természetesnek veszi. Meg kell nézni, hogyan fejlõdik a párkányi régió „csak“ egy híd miatt. Éppen ezért egy józanul gondolkodó ember, aki azt mondja, hogy a régióké a jövõ, csak támogathat egy ilyen kezdeményezést. Az egy másik dolog, hogy óriási probléma meggyõzni az embereket, hogy nem attól kell félni, hogy ezáltal Magyarországnak akkora lesz a hatása a térségben, hogy még a szlovákok is elmagyarosodnak, mert sajnos ilyen kormánykoalíciós vélemények is vannak. Egy biztos. Azt a kormánykoalíciós erõt, mely-

lyel az MKP rendelkezik, azt mögé akarjuk és tudjuk is az Ipoly-hidak újjáépítésének állítani. Az idén januárban megalakult Palóc Fórum felhívást intézett az MKP illetékes szerveihez, hogy minél elõbb alkossa meg az ún. kisebbségi törvényt, mely végre rögzíthetné törvényi szinten iskoláink, kulturális intézményeink, nemzetiségi sajtónk megmaradásának garanciáit. Mikorra várható ez a törvény? Én két törvényrõl beszélnék. Az egyik a kulturális élettel kapcsolatos törvény, amely arról szól, hogy ne kelljen minden évben könyörögnünk a költségvetésbõl, hanem törvényben kell meghatározni, hogy hány százalékot adunk a költségvetésbõl a kisebbségi kultúrára. A kisebbségek létrehoznák saját döntéshozó szerveiket, amelyek elosztanák a pénzüket, és nem az állam bácsi nyúlna bele olyan alapon, hogy annak adok, aki hûségesebb hozzám. Arra várunk, hogy elcsituljanak a kormánykoalícióban lévõ problémák, és elkezdhessük a tárgyalásokat a koalíciós partnerekkel. A másik törvény egy sokkal komolyabb. Annak is megvannak már az alapjai. Ez az önkormányzatiságunkat, önrendelkezésünket rögzíti majd, tehát folytatja azt az utat, melyet elkezdtünk. Az oktatási intézmények nagy részét önkormányzataink már megkapták, és mi szeretnénk, hogy az anyagi háttér is biztosítva legyen hozzá sokkal jobban, mint most. Az egyetem létrehozása egy pozitív folyamat kezdete lehet, és talán elmondhatjuk, hogy leraktuk általa az oktatásügyi önrendelkezésünk alapjait. 10 év szünet után újra van magyar nyelvû havilapja a nagykürtösi régiónak. Az induló havilapot szerettük volna beharangozni az Új Szóban, de ezt a lap elutasította, mondván, hogy a Kürtös számukra konkurenciát jelent. Ön szerint miért veszett ki belõlünk a szolidaritásnak a legkisebb csírája is? Örülök ennek a kérdésnek, mert én is úgy látom, hogy nemcsak a sajtó területén, de mindenhol az életben, ha valaki konkurenciát lát, azt már a születése pillanatában igyekszik megfojtani. Pedig én azt mondom, és tényleg jószándékból, hogy az Új Szónak is kellene már egy konkurens lap, és az egy másik dolog, hogy melyik fog majd megélni. Én személy szerint a regionális lapokat nem is tudnám egy országos szintû napilapnak a konkurenseként kezelni. Ilyen pl. a Csallóköz, amely a maga szintjén több régiót is felölel, mégsem konkurense az Új Szónak. Sajnos egymás segítése helyett, egymás gáncsoskodása folyik ezen a területen is. Az itteni magyarság történetében bizonyára kiemelt helye lesz a magyar egyetem megalapításának. A minap felhívott egy édesanya, aki férjével egyetemben három gyereket nevel szociális segélybõl. A gyermekek jól tanulnak, és azt kérdezte, hogy mibõl küldje õket majd egyetemre, ha tovább szeretnének tanulni. Az MKP-nak van terve a szociálisan hátrányos helyzetû diákok támogatására, akár magyar vonalon is? Magyar vonalon nem lehet ezt külön kezelni. Itt maximum azt lehet tenni, hogy

a magyar egyetem mûködéséhez, szolgáltatásainak biztosításához anyagi forrásokat szerzünk, ezáltal az itt tanulás olcsóbb lesz. Ilyen nemû tárgyalásokat folytatunk az anyaországgal. Most tárgyalunk azokról a törvényekrõl, amelyek az egyetemeken belül, nevezzük úgy, hogy a tandíj bevezetésérõl szólnak. Nekünk nincs problémánk a tandíjjal addig, amíg meg tudja teremteni az egyensúlyt. Vannak olyan családok, ahol nem jelent gondot, hogy a gyerek havonta fizet-e egy-két ezer koronát, vagy sem. Ezekbõl a beszedett díjakból aztán lehet képezni egy alapot, egy szociális ösztöndíjat, melybõl lehetne támogatni a szociálisan hátrányos helyzetû diákokat. Egykor én is kaptam szociális ösztöndíjat, akkoriban ez 300 korona volt. Ha ez az egyensúly beáll, abban a pillanatban nincs probléma. Ha nem, akkor nem fogjuk a törvénytervezetet támogatni. Az MKP idén is folytatja a tavaly megkezdett lakossági fórumokat. Mikorra várható, hogy elérik a régiónkat? Ha felenged a fagy, és az utak lehetõvé teszik a biztonságos kiszállást, akkor gondolom a márciusi hónap folyamán a nagykürtösi régióban is megjelenünk. Keletet végigjártuk tavaly, most KözépSzlovákia következik. Júniusban választások várnak bennünket az EU parlamentjébe. Milyen esélyei vannak az MKP-nak, hány képviselõt küldhetünk Brüsszelbe? Úgy gondolom, hogy magyar részrõl két ember juthat az EU parlamentjébe, ha sikeresen meg tudjuk szólítani a választóinkat. Az Országos Elnökségnek a saját javaslata már megvan, és most tárgyalunk az MKP járási elnökeivel, hogy az egyes járásokból kiket lehetne még erre a listára rátenni. Természetesen az Országos Tanács dönt majd abban, hogy teljes listát állítunk-e majd, vagyis 14 embert, vagy csak kevesebbet. Azt természetesen látni kell, hogy ezek az emberek elsõsorban a lobbizás területén jelentenek majd óriási segítséget. Az EU alapelve az uniós polgár három nyelv. Természetesen a másik két nyelv mit sem ér, ha az elsõ helyen nem az anyanyelv szerepel. Így beiratkozások táján mit üzen a peremvidék magyarságának az anyanyelv megtartásáról? Én azt hiszem, hogy egyértelmû, és most nem akarok idézni különbözõ embereket. Azt, amit anyanyelven sajátítunk el, azt a leggyorsabban és a legmélyebben tudjuk elraktározni, és azt az ember soha nem felejti el. Meg kell nézni azt, aki idegen nyelven tanul, ha nem gyakorolja, rövid idõn belül elfelejti, amit tanult. Azt üzenem minden magyarnak, hogy a gyökereinket, azt ne vágjuk el. A gyökér az anyanyelv, mellyel a szülõföldhöz kötõdünk, elszakíthatatlanul, és az anyanyelven keresztül tudjuk magunkat a legjobban megértetni, az anyanyelven keresztül tudjuk magunkat legjobban fejleszteni. Ne felejtsük el, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hová megyünk, mert az anyanyelv, nemcsak megtartó és formáló, de irányt mutató erõ is. Hrubík Béla

2004. f e b r u á r

Kürtös 3

Közélet

Szociális juttatások januártól Szociális segély

Azoknak a családoknak jár, ahol az egy háztartásban élõk összbevétele nem haladja meg a létminimum összegét. A törvény egy fõre 4210 koronát, a háztartásban élõ minden további felnõttre 2940 koronát, a gyerekekre pedig 1910 koronát számít. A munkavállalás ösztönzése érdekében a norma a szociális segély alapösszegét határozza meg, mely egyedülálló személy esetében 1450 Sk és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni.

Ösztönzõ pótlék - 1000 korona

A segély mellé további 1000 koronás ösztönzõ pótlékot kapnak majd azok, akik aktívan keresnek munkát. A pótlék csak annak jár, aki igazolja, hogy valóban munkát szeretne vállalni, azaz átképzésen vesz részt, tanul, közhasznú munkát vállal községében, esetleg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segíti. Egy héten legalább 10 órát kell ledolgozni, legfeljebb 20 órát lehet ledolgoztatni a kiegészítésért. A segély összege az eltartott gyermekek számának arányában nõ, az alapösszeg több mint négy gyerek esetében akár 4210 korona is lehet. A rászorultság megállapításakor nem veszik figyelembe sem a szociális ösztöndíj, sem a családi pótlék összegét.

Lakásfenntartási támogatás

Az új szabályozás egyszerûbbé, hozzáférhetõbbé teszi a lakásfenntartási támogatást is. A támogatás összege attól függõen változik majd, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élõk 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak.

Nyugdíjkiegészítõ támogatás - 1000 korona

Újdonság a törvényben, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben lévõk havi 1000 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükséghelyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak. Mi számít jövedelemnek a szociális segélyre való jogosultság megállapításakor: • a szociális segélyért folyamodó személy jövedelme, valamint a házastárs jövedelme • az eltartott gyermek jövedelme • azon szülõk esetében, akik maguk is eltartott gyermekek tehát kiskorúak - figyelembe veszik az õ jövedelmüket, valamint azt a bevételt is, amit utánuk más természetes személyeknek jár (például a családi pótlékot) • az eltartott gyermek esetében az õ jövedelme, a szülei jövedelme, ha vele egy háztartásban élnek; ha ez a gyermek egyedül, csak egyik szülõjével vagy más természetes személlyel él egy háztartásban, akkor a gyermek jövedelme, a szülõ jövedelme és az a jövedelem, melyet a gyermek után más természetes személy kap • jövedelemnek számít a nettó bér, az adómentes jövedelem, kivételt képez a kártérítés Mi nem számít jövedelemnek: • az egyszeri szociális segély, melyrõl külön törvény rendelkezik - például a gyermek születésekor járó egyszeri segély, a temetési költségekhez való hozzájárulás • a tehetetlenség esetén járó nyugdíjemelés • egyszeri szociális segély • ösztöndíjak

Családi pótlék

A családi pótlék új rendszerével elsõsorban a munkavállalókat akarja segíteni az állam: az eddigi gyakorlattal szemben magasabb támogatást kapnak azok családok, ahol legalább az egyik szülõ dolgozik. Ezt családi pótlék alapösszegének a emelésével és a nagyobb adókedvezménnyel akarja elérni a szociális minisztérium. Hátrányosan érinti a legalacsonyabb bevételi osztályba tartozókat az is, hogy megszûnik a család anyagi helyzetétõl függõ kiegészítés. A törvény egységesen 500 koronás családi pótlékot javasol, emellé további 400 koronát kapnak adókedvezmény formájában azok, akik dolgoznak. Abban az esetben, ha a havi adóelõleg alacsonyabb 400 koronánál, a különbözetet az állam hozzáfizeti a fizetéshez. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülõ sem dolgozik: õk értelemszerûen elesnek az adókedvezménybõl származó kiegészítéstõl, így gyermekenként akár havi 390 koronával is alacsonyabb családi pótlékot kaphatnak, mint ami jelenleg jár nekik.

Változást jelent az is, hogy a családi pótlék a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem függ majd a gyermek életkorától: mindenkinek egységesen 500 korona jár majd: • a családi pótlékot a januárban alakuló szociális hivatalokban lehet kérvényezni, március 31-ig a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek - a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - maguk folyósítják alkalmazottaiknak • a családi pótlék folyósításának feltétele az iskoláskorú gyermekek esetében a rendszeres iskolalátogatás • a hávi négyszáz koronás - éves 4800 koronás - adókedvezmény minden eltartott gyermek után jár - a gyermek 25 éves koráig, ha az egyetemi tanulmányokat folytat • az adókedvezmény azoknak jár, akik az adott évben megkeresték legalább a minimálbér hatszorosát, a minimálbér 2003. október 1-jétõl 6080 korona, tehát egy évben legalább 36480 korona bruttó keresettel kell rendelkeznie az igénylõnek • az adókedvezményt a munkaadónál kell kérvényezni

Anyasági segély

Megszûnik az anyasági segély felsõ határát érintõ korlátozás, és változik a kiszámításának módszere is: a hat hónapon át járó juttatás a bruttó bér 55 százaléka lesz. Azok az anyák, akik nem fizették megfelelõ ideig a betegbiztosítást, a gyermekgondozási segély jár majd. Az egyedülálló és a kettes ikreknek vagy ennél több gyermeknek életet adó anyák esetében az anyasági segély 37 héten át jár.

Táppénz

Januártól változik a táppénz kifizetésének rendszere is. Az elsõ tíz napban a munkaadó fizeti, a beteg csak a 11. naptól kapja pénzét a Szociális Biztosítótól. A táppénz összegét is új módszer alapján számítják ki: az elsõ három napban a bruttó bér 25 százaléka, a negyedik naptól pedig 55 százaléka jár majd.

Munkanélküli segély

Ez a juttatás is biztosítási alapon mûködik majd, folyósítása a januártól megszûnõ munkaügyi hivatal helyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár majd, összege a megelõzõ idõszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogosulttá a segélyre, ha elbocsátását megelõzõ négy évben legalább három évig volt munkája.

Foglalkoztatásnövelõ támogatások

A foglalkoztatási törvény több új támogatási típust hoz létre. Egy részük továbbra is a munkaadóknak jár majd, például átképzésre, új munkahely teremtésére fordíthatják, de jelentõs összeget kaphatnak azok a munkanélküliek is, akik saját vállalkozás alapításába fognak. A községek továbbra is pályázhatnak közhasznú munkák szervezésére, a magas munkanélküliségû járásokban 12, a jobb helyzetben lévõ járásokban 9 hónapig jár a támogatás. Közhasznú munkára csak olyan munkanélkülit lehet felvenni, aki legalább három hónapja nem dolgozik.

A munkanélkülinek járó átképzési támogatás

Ebben az esetben a törvény nem tesz különbségét a régiók fejlettsége alapján, mindenhol ugyanakkora támogatás jár. Az átképzésen résztvevõnek kifizetik a tanfolyam teljes költségét, térítik ezzel összefüggõ egyéb kiadásait - útiköltség, szállás és étkezési díj -, valamint a gyermekes családok további, a gyermek nevelését elõsegítõ támogatást kapnak. Ez utóbbinak összege 1200 korona egy gyermek esetében, minden további gyermek után újabb 900 korona igényelhetõ.

Magánvállalkozások alapításának támogatása

A támogatás folyósításának alapfeltétele, hogy a kérvényezõ legalább három hónapig munkanélküli legyen. Vállalnia kell továbbá, hogy legalább két évig mûködteti újonnan létrehozott vállalkozását. A támogatás összegét a valós költségigény alapján állapítják meg, mértéke függ a munkanélküliség arányától az adott járásban, illetve attól, hátrányos helyzetû munkanélküli kéri-e azt.

Egészségkárosultak alkalmazásáért járó támogatás

Ha a munkaadó vállalja, hogy a hátrányos helyzetû munkanélkülit legalább 12 hónapig alkalmazza, régiótól függõen 39 963 koronától egészen 127 882 koronáig terjedõ támogatást kérhet. Ha vállalja, hogy további 12 hónapig megtartja a felvett munkanélkülit, akkor további, 39 963-tõl 79 926 koronáig terjedõ támogatásra jogosult. A támogatás mértéke az egy fõre jutó GDP és a munkanélküliség arányától függ. Összeállította BG

4 Kürtös

2004. f e b r u á r

Régiófejlesztés

AZ EURÓPAI ALAPOK SZLOVÁKIA SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás a KÜRTÖS januári számából) NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV/MÛVELETI PROGRAMOK 1. CÉLKITÛZÉS A Szlovák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Programjának kidolgozását egy sor elõkészítõ intézkedés elõzte meg. Az 1999–2001-es idõszakban az alábbi dokumentumok kerültek kidolgozásra: • a Szlovák Köztársaság Integrált, Regionális és Szociális Fejlesztési Terve; • a Szlovák Köztársaság Nemzeti Regionális Fejlesztési Terve; • Regionális és Ágazati Mûveleti Programok, és egyebek. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2003. m á r c i us 12-én a 166/2003 sz. kormányhatározattal került jóváhagyásra, 2003. március 14-én pedig jóváhagyás végett az Európai Bizottságnál került elõterjesztésre. Partnerünk 2003. április 9-én kelt levelében hozta a szlovák fél tudtára, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervet - mint a CSF-rõl való tárgyalás szükséges alapját – elfogadta. A N e m z e t i F e j l e s z t é s i Te r v s t r a t é g i a i c é l j a i a következõk lettek megfogalmazva: A tartósan fenntartható fejlõdés követelményeit tiszteletben tartva olyan mértékû GDP növekedés biztosítása, amelynek folytán a Szlovák Köztársaság 2006-ra elérné, illetve túllépné az EU-tagállamok átlagos, egy fõre esõ GDP-jének 54%-át.

A programdokumentumok elõkészítésének koordinációjáért, illetve e folyamat irányításáért a Közösségi Támogatási Keret Irányító Szerve felelõs, melynek feladatkörét Szlovákiában a SzK ÉrfM – CSF Irányítási Osztálya látja el. A mûveleti programok, illetve az egyes mûveleti programokhoz tartozó programkiegészítõk kidolgozása – az ET 1260/99 sz. rendelete értelmében – az adott mûveleti program irányító szervének felelõssége. Az adott irányító szerv az érintett régiókat képviselõ szociális partnerekkel, illetve a saját közvetítõi szerveivel együttmûködve dolgozza ki azokat.

2. CÉLKITÛZÉS Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikkének rendelkezéseivel, illetve az EB egyéb követelményeivel összhangban a SzK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma kidolgozta a pozsonyi önkormányzati kerület (NUTS II) azon térségeinek térképét, amelyek eleget tesznek a 2. célkitûzés kategóriájába való besorolás követelményeinek. A fentiek szerint kialakított régióba a Malackai (Malacky), a Bazini (Pezinok), Szenci (Senec) járás egyes területei, illetve a dunacsúnyi (Èuòovo), a horvátjárfalui (Jarovce), az oroszvári (Rusovce), a pozsonyszõllõsi (Vajnory) és a pozsonybesztercei (Záhorská Bystrica) városrészek lettek besorolva, ami a pozsonyi önkormányzati kerület teljes területének mintegy 28,82 %-át teszi ki. A pozsonyi kerületi önkormányzat 2002.9.25-én, az Európai Bizottság 2002.10.7-én hagyta jóvá a fenti zóna-térképet. Késõbb ez az anyag képezte az SPD 2 dokumentum kidolgozásához szükséges alapot. A 2. célkitûzés hatálya alá besorolt régiófejlesztési stratégiájának alapját elsõsorban olyan célok képezik, mint a térségen belüli gazdasági tevékenység diverzifikációja, a fejlesztési erõforrások lehetõ leghatékonyabb kihasználása, illetve az infrastruktúra minõségi fejlesztése. E célok elérésével a megjelölt régió lakosságának az elsõdleges gazdasági tevékenységbõl származó jövedelmektõl való függése jelentõsen csökkenne, továbbá stabilizálódna, illetve javulna szolgáltatási ágazat foglalkoztatási lehetõségeinek köre. A megvalósított infrastruktúra -fejlesztéseknek köszönhetõen a befektetõk szempontjából nõne az adott terület vonzóereje, csakúgy mint a lakosság életkörülményeinek színvonala is. A program stratégiai célját annak az állapotnak az elérése képezi,

amelynél a régió elegendõ munkalehetõséget és színvonalas életkörülményeket tudna biztosítani lakosai számára.

Prioritás

Intézkedés

1.1 Kis-és középvállalkozások fejlesztése 1. A gazdasági 1.2 Vállalkozók számára nyújtott közös szolgáltatások támogatása tevékenység támogatása 1.3 Vállakozói tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése az idegenforgalom verés élénkítése senyképességének növelése érdekében 1.4 Az idegenforgalommal összefüggõ infrastruktúra továbbfejlesztése 2. 2.1 A mezõgazdasági tevékenység diverzifikációja A vidéki 2.2.Településfelújítás és –fejlesztés, térségek illetve a vidék kulturális hagyományaitartósan nak megõrzése fenntartható Technická pomoc (efektivita riadenia a fejlõdése monitorovania implementácie SPD 2, jeho propagácia)

3. CÉLKITÛZÉS A SzK Munkaügyi-, Szociális és Családügyi Minisztériuma a 317/2002 sz. Kormányhatározattal megbízást kapott a NUTS II Pozsony 3. célkitûzés Egységes Programdokumentum irányító szervének feladatainak ellátására. A fenti kormányhatározat a Minisztériumra ruházta az Európai Szociális Alapból az emberi erõforrás fejlesztésére, a foglalkoztatás bõvítés re, illetve az élethosszig tartó tanulási programok fejlesztésére szánt támogatások pénzügyi lebonyolítását is. A dokumentum tartalmi szempontból az alábbi dokumentumok céljaiból indul ki: Európai Foglalkoztatási Stratégia, az É l e t h o s s z i g Ta r t ó Ta n u l á s M e m o r a n d u m a , a N e m z e t i Foglalkoztatási Terv (1999), a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2002–2003), a Szlovákiai Foglakoztatás Prioritásainak Közös Értékelése c. dokumentumok, az utóbbi dokumentum prioritásainak és záró rendelkezéseinek 2001. évre vonatkozó teljesítésérõl szóló értékelõ jelentés, Pozsony Fõváros Fejlesztésének Stratégiai Céljai (1999), a Szlovák Köztársaság Nemzeti Oktatási és Nevelési Programja (következõ 15–20 évre vonatkozóan), a Szlovák Köztársaság Kormányának Kormányprogramja, illetve a Szociális Rendszer és a Munkaerõpiac Reformjára Alapuló Foglakoztatást Növelõ Támogatás Stratégiája. Az 1. prioritás „Aktív munkaerõ - piaci politika és szociális integráció“ keretein belül elsõsorban az emberi erõforrás fejlesztésére és a foglalkoztatás színvonalának emelésére összpontosítanak. Célja: a gazdasági reformok szociális szempontból való rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatás strukturális változásainak támogatása, az emberi erõforrás minõségének növelése, illetve azok új kihasználási formáinak ösztönzése, végül pedig a foglalkoztatással összefüggõ közszolgáltatások színvonalának emelése. A 2. prioritás , „Az élethosszig tartó tanulás fejlesztése

és az emberi erõforrások minõségével kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatása” keretein belül leginkább

a terciáris képzés – oktatás, és egyéb, az élethosszig tartó tanulás körébe sorolható oktatások – képzések jelentõségének növelésére összpontosítjuk figyelmünket. Az említett célok szerves részét képezik az emberi erõforrások minõségi javítására tett erõfeszítéseinknek, illetve az egyes régiók versenyképességének növelésre irányuló folyamatoknak. A kiegészítõ jelleg (addicionalitás) elvének megfelelõen az Európai Szociális Alap támogatásai semmi esetre sem helyettesíthetik a tagállamok közpénzbõl fedezett, vagy ezzel egyenértékû strukturális kiadásait. A tagállam köteles biztosítani azt, hogy az adott programidõszak (2004–2006) átlagos évi kiadása legalább az elõzõ idõszakban (2000–2001) elért, adott területre vonatkozó átlagos évi költségekkel legyen egyenlõ. Összeállította Balogh Gábor

2004. f e b r u á r

Kürtös 5

SZÉLTÉBEN-HOSSZÁBAN

Több kutya, mint gyerek

Lapterjesztési tapasztalatok Elképzelhetõ, a kívülállónak úgy tûnik, könnyebb újságot terjeszteni, mint írni. Nos, a valóság némileg másképpen fest. Mivel a K Ü R T Ö S c. havilapunk saját terjesztésben kerül az olvasókhoz, ebbõl adódóan mind a decemberi, mind a januári lapszámunkkal bejártuk a járás vegyeslakta községeinek polgármesteri hivatalait és élelmiszerboltjait. Mintegy nyolcvan helyen álltunk meg, és hol hosszabb, hol rövidebb rábeszélés vagy gyõzködés után letettünk 10, 20, 30 darab újságot. A januári lapszámunk terjesztésekor érthetõ izgalommal vártuk, hogy hol, mennyi darabot adtak el a tavaly decemberi lapszámból. Szeretnénk hinni, hogy minden bizonnyal a karácsonyi ünnepekkel járó megnövekedett kiadások számlájára írható, hogy az egyes helyeken a vártnál kevesebb újság fogyott el. Volt két olyan élelmiszerbolt, ahol például egyetlenegy darabot sem adtak el, voltak olyan boltok is, ahol csak kettõ-három kelt el, és ha jól számoltuk, alig akadt tíz olyan „lerakat", ahol nem kellett elkönyvelni eladatlan lapot. Panaszkodott egyik-másik boltvezetõ, hogy sajnos nincs pénzük az embereknek újságra, ezért ne csodálkozzunk, hogy csak néhány darabot sikerült eladnia. Ezt tökéletesen megértjük, csak azon csodálkozunk, hogy a hasonló lélekszámú szomszédos faluban, ahol szintén nagy a munkanélküliség, háromszor annyi fogyott el az újságból. Errõl a helyrõl is tisztelettel kérjük a boltok elárusítónõit, hogy ahol nemigen fogy a lap, idõrõl idõre kínálják meg, és ha lehet, látható helyre tegyék az újságot. Igyekezetüket nemcsak köszönjük, de szerény terjesztési díjjal is igyekszünk honorálni. Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy ajánlják jó szívvel barátaik, szomszédaik, ismerõseik figyelmébe a K Ü R T Ü S - t , amelyet megvásárolhatnak a községek Jednota-üzleteiben, magánboltjaiban. Nagykürtösön pedig a DODO (felsõ buszmegálló), a Kórház utcai, a M.R. Štefánik téri (a ruhatisztító mellett) újságosstandon, továbbá a Mánya-fotó közelében levõ trafikban és a Clarins Travel utazási irodában (Kórház utca). Természetesen folyamatosan tájékoztatjuk majd olvasóinkat az újabb elárusítóhelyekrõl.

Hiányzik a horoszkóp? Jólesõ érzéssel hallgattam a minap egy rég nem látott ismerõsöm elismerõ szavait a lapunkról. - Olvastam a decemberi meg a januári számot is - így a negyvenes éveit taposó hölgy -, nagyon jó dolgok vannak benne, egyedül a horoszkópot hiányolom. - Hiszel a horoszkópban? - kérdeztem csodálkozva. - Igen, mert nekem általában bejön a jóslat. - Megkérdezhetem, milyen jegyben születtél? - A Szû z jegyében... De régen is volt az már... jegyezte meg huncutkás mosollyal hölgy ismerõsöm. - Mármint mi? - kérdeztem nem minden célzás nélkül. Válasz helyett stílusosan így köszönt el: - Jó lapot kívánok!

Manapaság valamit is magára adó városi ember kutyát tart, ami, ugye, elválaszthatatlan a hûséges négylábú napi sétáltatásától. Hogy lakóhelyemen, Nagykürtösön hány lakásban található ilyenolyan fajta eb, csak találgatni tudok. Egy biztos, a napnak talán minden szakában egyaránt találkozni kutyusukat pórázon vagy anélkül sétáltató felnõttekkel, fiatalokkal. Megfigyeltem, hogy reggelente, meglehetõsen korán, az emberpalánták bizony álmosan, kedvetlenül tesznek eleget kedvencük, de lehet, hogy csak a mama vagy a papa kedvence, szokásos reggeli megjártatásának. Gondolom, ez sok helyütt kutyakötelessége a gyereknek. Ismerõsömék két apró termetû ebet is tartanak lakásukban. Egyszer elújságolta nekem, hogy náluk családtagnak számítanak a kutyák. Ezek szerint, állapítottam meg magamban, õk egy öttagú család. Papa, mama, gyerek (mert az csak egy van), meg két kutya. Nehogy már több kutya, mint gyerek legyen a családokban. A kutyafáját!

Kihasználatlan épületek Széltében-hosszában járva a járást az ember nemcsak hall, hanem lát is egyet s mást. Ami ez utóbbit illeti, álljon itt egy hevenyében készült lista az utazásaim során látott üresen, kihasználatlanul álló (köz)épületekrõl, amelyekben egykoron emberek dolgoztak, termelés folyt. Kiskürtösön például évekkel ezelõtt bezárta kapuit a húsüzem. Innen a járási székhely felé tartva üresen áll az egykor szebb napokat is látott sütöde, ahonnan az egész járást ellátták kenyérrel és különféle pékáruval. Tõszomszédságában találhatók az egykori gép-és traktorállomás hatalmas szerelõcsarnokai, raktárépületei, irodaháza szintén különösebb életjel nélkül. Egy kõhajításnyira áll a gépáll o m á s t ó l a t ö b b e m e l e t e s TESLA-épület, amely átadása óta kong az ürességtõl. Hol van már a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselõ Bussai Efsz? Ablakaitól megfosztva áll az irodaháza, de a gazdasági telep bejáratának kapuja fölött még ott rozsdásodik a dicsõ múltat idézõ „JRD ÈSSP“ felirat. Közigazgatásilag Óvárhoz tartozik Patacska, ahol az egykori óvári szövetkezet valóban impozáns irodaháza árválkodik üresen. Ugyancsak ilyen állapotban leledzik Ipolyvarbón a megszûnt mezõgazdasági szövetkezet emeletes irodaháza. Miként Kõkeszin is.

Valaha nagyon keresett és finom volt a leszenyei pékségben sütött kenyér. Évek óta nem üzemel az itteni sütöde. Hasonlóképpen Lukanényén sem a tésztagyár. A nemzetközi határátkelõnek számító Szlovákgyarmaton is reménytelenül vár gazdára a volt Magtermelõ Állami Gazdaság hatalmas irodaháza. Természetesen az iménti felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Bennem és bizonyára a kedves olvasóban is akaratlanul felvetõdik a kérdés: miért hagytuk, meddig hagyjuk kihasználatlanul - kitéve az enyészetnek - ezeket az épületeket?

Jótékonysági tollfosztás Valaha télvíz idején a falusi aszonyok többek közt tollfosztással töltötték ki a hosszú estéket. Mára már nemcsak a tollfosztók, hanem a hozzájuk kapcsolódó szokások is feledésbe merültek. Mindenesetre Óvárban egy hasznos kezdeményezés nyomán újra szokásba jött a tollfosztás. A helyi nyugdíjasklub tagjai e hónap elején is összejöttek a kultúrházban az otthon összegyû jtött libatollat fosztani, hogy aztán akárcsak tavaly, a párnába, paplanba való fosztott tollat a községi hivatal segítségével eljuttassák valamelyik szociális otthonba. Az oldat írta és összeállította Bodzsár Gyula

6 Kürtös

2004. f e b r u á r

Kistérség

Az utolsó nógrádi vízimalom Belitzky János monográfiájában említi, hogy a XVIII. században Nógrád vármegye területén 27 malmot hajtott az Ipoly, melyek között fûrészmalmok és gabonamalmok is voltak. A gõzgép feltalálásával, a dinamó, majd a robbanómotorok térnyerésével a víz erejével hajtott malmok fokozatosan elveszítették jelentõségüket. Egyre inkább leépültek, majd a XX. század második felétõl kezdve fokozatosan leálltak. A meglévõ épületeket lebontották, maguktól összedõltek, vagy ma is kihasználatlanul állnak. Az egykori malmok helyét a népi emlékezet szájhagyomány útján megõrizte dûlõ-, hely-, vagy a Pejáchevich család címere utcanevekben. Ilyen például a hugyagi Malom út, vagy a szécsénykovácsi Malomi-rét. Az egykori Nógrád vármegye egyik legrégibb, Nógrád-Pöstyéni hengermalma még ma is áll, bár állaga évrõl évre romlik. A malom történetének és egyben az utolsó nógrádi vízimolnár élettörténetének bemutatásával emléket állítunk a kihalófélben lévõ mesterségeknek. Rávilágítva az Ipoly éltetõ vizének mindennapjainkban betöltött szerepére elgondolkozhatunk azon, hogy a természet és az ember harmóniája örök idõktõl kezdve létezett, s ahogyan a Földön minden egyes nap kihal egy állatfaj, kipusztul egy növény, úgy felejtjük el a régi mesterségeket is, amelyeket nincs kinek és hol továbbadni. A világ dicsõségével együtt így fogjuk mi, emberek egykoron önmagunkat is elpusztítani, mert nem találjuk a helyünket abban az Édenkertben, melyet Isten teremtett számunkra a Világ kezdetén.

' 

A Nógrád-Pöstyéni hengermalom az Ipolyon meglévõ malmok közül a legrégebbi. Mint az a malom hátsó bejáratának ajtófélfájába belevésett dátumból kiderül, az épületet 1815-ben építették Telleg György molnár tervei alapján. Különleges érdekesssége, hogy az ajtófélfa oldalába lyukak vannak fúrva, s akiket

egykoron lopáson kaptak, azoknak a haját bedugózták fadugóval ebbe a lyukba. A fogságból a tolvaj csak úgy tudott szabadulni, hogy jobbik esetben levágta a hajtincsét, rosszabbik esetben kiszakította, ami igencsak fájdalmas lehetett. Az ajtófélfában ennek bizonyságaként, még mindig találni bedugózott hajtincseket. Az idõ megõrizte számunkra mementóként. A XIX. században a malom még vízimalomként mûködött. A malom körül az egykori malomárok még mindig megtalálható. Régen ebben víz volt, melyet az Ipoly táplált. A malomárok elején a víz fel volt duzzasztva mintegy másfél méteres magasságra, és onnan engedték rá régebben a vízikerék lapátjaira, majd a századforduló tájékán az ún. fekvõ turbinára, mely a malmot hajtotta. A malom tulajdonosa a XIX. században egy Szlavóniából származó régi magyar család sarja, gróf Pejáchevich volt, s mely család 1772-ben nyerte el a grófságot. Gróf Pejáchevich után a malmot a közbirtokosság üzemeltette, majd 1900-ban megvásárolták a Dräxler testvérek. Ekkor még mint vízimalom mûködött. A három fiútestvér 1905-ben hozzáépített a malomhoz, majd 1928-ban tovább bõvítették.

A malom 2004-ben

A malom elsõ szintjén volt elhelyezve nyolc darab 16 járatú hengerszék, melyek a búzát õrölték. A búza a padlásról, a szitáról került osztályozás után a hengerszékekbe, s aszerint, hogy milyen minõségû volt a búza, osztályozódott a liszt is. A hengerszékek közül négy Budapesten készült a Ganz-gyárban 1872 és 1889-ben, a másik négy hengerszéket pedig Pardubicén gyártották. Ebbõl kettõ az ún. Prokop-féle henger, kettõ pedig Hübbner-féle. A lisztet egy arra kialakítottt fateknõben tartották, majd vékával mérték. Egy véka liszt 25 kilogrammot nyomott. A hengerszékek közül a legrégebbi és legértékesebb a Budapesten gyártott faszekrényes, üvegkazettás hengerszék, mellyel ma már legfeljebb ha múzeumokban találkozhatunk. A malom az Osztrák-Magyar Monarchia idején a széles környéket ellátta kitûnõ minõségû liszttel. A trianoni határok meghúzása után azonban már csak a csehszlovák oldalról hordták a gabonát ide õrlésre. Folytatjuk Hrubík Béla

2004. f e b r u á r

Kürtös 7

Kistérség

Messze még a túlsó part, avagy adjátok vissza a hidaimat Petõ - Pöstyénpuszta A II. világháborút követõen a trianoni határszakaszon a hidak nagy részét megsemmisítették, a határt a forgalom elõl elszigetelték. Így sok ember vesztette el a túloldali földjét, ro koni kapcsolatait, uta- A Pethõ család címere zási lehetõségét, templomát, iskoláját, piacát, járási székhelyét. A mindkét oldalon élõk érdeke, hogy az Ipoly vize ne a világvége, hanem összekötõ és éltetõ vízfolyás legyen. Ehhez elengedhetetlen az átkelési lehetõségek biztosítása. Jelenleg akár negyven kilométert is kénytelen utazni az, aki a légvonalban csupán ö t s z á z méterre lévõ szomszédos faluba akar átugrani.

1562-63-ban még önálló helyiségként Petõfalu néven szerepel a török kincstári számadókönyvekben, és akkor Ahmed bin Musztafa hûbérbirtoka volt. Pethõfalvi Pethõ Tamás fia, II. Tamás Madách Annát vette feleségül, kitõl három fia és egy lánya született, s kikben a Pethõcsalád nógrádi ága a XVII. század végén kihalt. A temetõben róluk már csak a fák között ólálkodó szél mesél. Petõ határában valószínûleg nagyon régen álltak már hidak. 1919-ig közvetlen a falu mellett fahíd állt, melyen keresztül a lehetõ legrövidebb úton el lehetett jutni Szécsény mezõvárosába. A régi kis fahídhoz vezetõ utak még ma is

A decemberi számban a Szécsénykovácsi és Hugyag közötti Ipoly-híd rövid történetét vázoltam. Haladjunk most a folyó forrásvidéke felé, ahol elsõ állomásunk az alig három kilométerre fekvõ, közigazgatásilag Szécsénykovácsihoz tartozó Petõ. A középkorban még önálló település, mely nevét is bizonyosan az itt birtokkal bíró, Nyitra megyébõl Nógrád megyébe átszármazott régi, törzsökös Pethõ-családról kapta, ma igen lepusztult állapotban várja a jobb idõket. Pedig az egykor mozgalmasabb korokat megélt falu szép múltra tekinthet vissza, hiszen Pethõfalva pusztaként már 1376-ban említést tesznek róla. Egy 1407. évi oklevélben filius Pethõ de Geréb, egy 1410. éviben pedig filius Ladislai de Pethõfalvaként írják le. 1424-ben Nicolaus filius Ladislai Pethew de Pethewfalva néven fordul elõ. Az utóbbinak a fia petõfalvi Pethõ Pál, aki 1469-ben a helységet birtokolta, s akinek unokája 1598ban Nógrád megye táblabírája, 1602-ben pedig szolgabírája lett.

Pöstyénpuszta hídja és a vámhivatal 1943-ban

megvannak. Petõ községtõl mintegy ötszáz méternyi távolságra állt a Petõt Pöstyénpusztával összekötõ híd, mely jelentõségében sokkal nagyobb, hiszen a Budapest-Kassa 2-es számú állami fõközlekedési útvonal Hugyag után Pöstyénpuszta határában keresztezte másodszor az Ipolyt. A folyó gyakran változtatta a medrét, ezért egyes térképek nagy eltérésekrõl tanúskodtak. A megnövekedett forgalmi igények miatt 1894-ben az itteni fahidakat modern acélhidakkal váltották fel. Így épül fel a rácsos híd két nyílással (36,2+36,2 méter) és a szlovák oldali acél, felsõpályás, ártéri gerendahíd, amely 8,5 méter támaszközû. 1944-ben a visszavonuló németek a híd szlovák oldali nyílását felrobbantották. A német csapatok utóvédje a közeli malom ablakaiból lõtte a támadó orosz csapatokat, és a helyi molnár állítása szerint az oroszok már átkeltek a folyón, amikor a németek a malom

hátsó bejáratán át távoztak eléggé sietõsen. Az épen maradt magyar oldali nyílást 1963-ban elszállították, és a Baranya megyei 58-as úton állították föl a Fekete-víz fölött, Drávaszabolcs határában. Pöstyénpusztánál az Ipoly szabályozásának alkalmával a szabályozott meder odábbhelyezésének ürügyén a megmaradt közbensõ pillért elrobbantották, melynek darabjai nagy halomban a szlovák oldali hídfõ mellett még ma is megtalálhatók. A két hídfõ teljes épségben ma is áll, sõt a helyiek összefogásának köszönhetõen a hídfõk körül a terepet az elmúlt hónapokban kipucolták, a fákat, bokrokat kivágták, így zavartalanul, tisztán átlátni a túlsó partra. Ébredezik tehát a régió, mert érzik az itt élõk, van remény a feltámadásra. Ezen a szabadságmozgalmak útját szegélyezõ vidéken szabadság és haza szavak karöltve jártak harccal, küzdelemmel. Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei tapodták földjét. Ha itt felnyílnak a féltve õrzött ládák, mélyükben õsi zászló foszladozik, éles szablya rozsdáll. A mi közös felelõsségünk megõrizni a mohával benõtt köveket, hogy ha eljön az idõ, újra a helyükre kerüljenek, és szolgálják az itt élõket, mint egykoron szolgálták. Wass Albert szavaival:

A vámhivatal híd nélkül 2004-ben

„És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a víz, csak a kõ marad, de a kõ marad.“ Hrubík Béla

8 Kürtös

2004. f e b r u á r

Élettér

Szent István védõszárnyai alatt Apátújfalu a történelmi Hont é s Nógrád határán fekszik, az Ipolyság-Nagykürtös fõútvonal közelében. Hont vármegye régi térképein Újfalu és Apáti még két önálló településként van feltüntetve. Bakács István ,,Apaty“ elsõ említését 1302-re teszi. Ettõl kezdve a Hontpázmán nemzetség családjai uralták a falut. Györffy György szerint a helységet már a XII. század elején is említik. Újfaluról hosszú idõn át úgy tudtuk, hogy 1330-ban említették elõször. Bakács István ír egy 1323-ban kelt okiratról, amelyben már szerepel a helység neve Vyfalu alakban. A faluról Fényes Elek is megemlékezik geográfiai szótárában.

Apátiról írja, hogy földje és rétje jó, szõlõje kitûnõ bort termõ, erdeje csekély. A magyar falunak a XIX. század közepén 168 katolikus lakosa volt. Újfalu Balassagyarmattól 1/4 mérföldre települt, 265 katolikus és 9 evangélikus lakossal. A palóc községnek hosszú idõn át temploma sem volt. 1923-ban Haller plébános kezdeményezésére kezdtek neki a templom építésének. Iskola is csak a század elejétõl mûködött a faluban. Áfra Tamás erdélyi tanító kezdte az oktatást. A magyar iskola az 1974-75-ös tanévben zárta be kapuit 21 diákkal, utolsó pedagógusa Pölhös Miklós volt.

„ M a r a d j o n t á vo l t õ l ü n k a h a r a g , kev é l ys é g é s a g y û l ö l s é g , h a s s o n á t m i n d a n ny i u n ka t a s ze r e t e t , a t ü r e l e m é s a z i g a z s á g o s s á g . Ta n á c s ko z á s a i n k l e g ye n e k m e g fo n t o l t a k , m i n d e n c s e l e ke d e t ü n ke t a b ö l c s e s s é g m é r t é k é h e z m é r j ü k . K ö ve s s ü k a z õ s ö k n e m ze t f e n n t a r t ó h a g yo m á nya i t . “ Szent István király intelmei. Az alábbiakban Jámbor L á s z l ó v a l , Apátújfalu polgármesterével beszélgetünk. Mióta élsz Apátújfaluban? 1976 õszén volt az esküvõm, azóta apátújfalusi lakos vagyok. Az elõzõ kérdésbõl adódik, hogy nem vagy helyi születésû. Más szemmel látod a helyi viszonyokat?

Jámbor László Apátújfalu polgármestere Sajátos tulajdonsága az itt élõ embereknek, a közösségnek, hogy mindig nyitottak voltak, és az idegeneket, mint Szent István a maga korában, befogadták és megbecsülték, mert új színt, új gondolkodást és elképzeléseket hoztak magukkal. Amióta itt élek, még egyszer sem mondták nekem, hogy ,,gyüttment", mit keresel itt, elfogadtak, és én ezt igyekszem meghálálni. Szeretek itt élni, és teszek is a községért minden erõmmel. Negyedik válsztási idõszakban állsz a falu élén. Példaértékû falufejlesztést hajtottatok végre az elmúlt 13 esztendõben. Mi a sikeretek titka? A siker titka mindig az emberekben

és a kitartó munkában van, de az is sokat segített rajtunk, hogy a község tulajdonában voltak olyan beépítésre alkalmas területek, amelyen el tudtuk indítani az individuális lakásépítési programot. Több mint 12 millió koronát sikerült állami forrásokból szereznünk az infrastruktúra kiépítésére, így rengeteg fiatalt visszacsábítottunk a községbe, fõleg azokat, akik egykoron az olcsó lakás és munka reményében a járási székhelyre költöztek. Több mint harminc ház épült ezen a részen, melyet mi csak úgy hívunk, hogy a Schusdek-féle puszta. Itt áll egy nagyon rossz állapotban lévõ kúria, mely a Schusdek-család tulajdona volt. Nagy sikerként könyvelem el továbbá azt, hogy a két szomszédos községgel, Lukanényével és Bátorfaluval együtt sikerült megépíteni a szennyvíztisztítót. Ez egy közös összefogás eredménye. Több mint hat évig épült, 2002-ben volt az átadása. Jelenleg a falu 30%-a van rákapcsolava, és tovább építjük. 2003-ban a falu mellett fekvõ egykori laktanya területén a belügyminisztérium gyûjtõtábort létesített menekültek részére. Ezek az emberek nem tartózkodnak itt egy hónapnál tovább, kivizsgálják, majd továbbszállítják õket Bõsre vagy Adamovba. Az itt lakók hogyan viszonyulnak a táborhoz, hiszen voltak helyek, ahol lakossági tiltakozások is voltak ilyen táborok létesítése ellen? Természetesen az emberekben volt félelem és kétely, de a menekültek mozgási lehetõsége korlátozott, egy õrzõ-védõ szolgálat bitosítja a tábort. Jelenleg 25-30 munkahelyet alakítottunk ki a helyieknek a tábor kapcsán.

Ebben az ínséges helyzetben meg kell becsülnünk minden egyes munkahelyet. A helyi szolgáltatási vállalat keretén belül mûködõ konyha látja el õket meleg étellel. A tábor férõhelyeinek száma 120 fõ, jelenleg teljes kapacitással mûködik, csakúgy, mint a többi menekülttábor Szlovákiában. Jól mûködõ községi vállalatotok van. Milyen munkákban vesznek részt? A vállalatot 2000-ben alapítottuk, és fõleg építési munkákkal foglalkoznak. Sokat dolgoztak a szennyvíztisztító és a csatornahálózat építésénél, jelenleg a községi bérlakásokon munkálkodnak. 1993-ban mi voltunk az elsõ község, ahol a gázmûvesítés során kísérleti jelleggel polyetilén csöveket fektettek le. Szerencsénk volt, mert minden engedélyünk megvolt az építkezés elkezdéséhez. Másfél év alatt sikerült is befejezni, és mi még élvezhettük egy darabig az olcsó gázfûtés elõnyeit. Mára ez megváltozott. Vizünk sajnos még nincs, de remélhetõleg ebben az évben ez is megoldódik, hiszen az ISPA-program keretén belül az év második felében elindul az egész járás déli részét érintõ vezetékes ivóvízhálózat kiépítése. Érdekes, hogy egy cseh tervezõiroda fogja a tervdokumentációt kidolgozni, mert szlovákiában egy sem vállalta. A környezetvédelmi miniszter, Miklós László úr személyesen megígérte, hogy az elsõ kapavágásnál jelen lesz. Ez egy igen fontos lépés lesz az egész régió számára. A községi vállalatunknak jelenleg 20 alkalmazottja van, de szezonban ez 40-re is felkúszik. Ez nagy felelõsséget ró ránk. Jelenleg 12 bérlakás, ikerház építése van folyamatban. (Folytatás a 9. oldalon)

2004. f e b r u á r (Befejezés az 8. oldalról)

A helyi magyar kisiskola 1974-ben zárta be kapuit. Jelenleg csak szlovák kisikola mûködik. Nem ellentmondásos ez egy magyar többségû faluban ? Az akkori pártvezetés erõs lobbijának köszönhetõ, hogy a magyar gyerekek szlovák iskolába járnak, mert jobban tudnak úgymond érvényesülni, és a mai napig nehéz ezen változtatni, bár történtek már erre kísérletek. Ami viszont öröm, hogy tavaly megtört a jég, és hosszú idõ után újra van magyar elsõse a falunak, õ Lukanényébe jár, és úgy néz ki, hogy szeptembertõl újabb három gyereket küldhetünk magyar iskolába. Ez a pozitív példa remélem felébreszt másokat is, mi oda fogunk figyelni rájuk, segítünk nekik, mert a magyar gyermek magyar iskolába való. Mi mindig is Balassagyarmat vonzáskörzetéhez tartoztunk, hiszen sokan oda jártak iskolába, piacra, munka után, rokoni, baráti szálak fûztek az ott élõkhöz. Remélem, hogy május elseje után, amikor belépünk az Európai Unióba, ezek a szálak még szorosabbak lesznek.

Nemcsak polgármester vagy, de közéleti ember is. Hosszasan lehetne felsorolni, miben tevékenykedsz még. Lehet-e még a szekérre pakolni? Valahol azon a határon vagyok, hogy már nem lehet többet vállalni tisztességesen, mert a polgármesteri poszt is egész embert igényel, és akkor még hol van a megyei képviselõi munka, ahol most döbbenünk rá, hogy mennyi plusz energiát igényel. A jövõben, szerintem, ezt is profi politikusoknak kell majd végezniük, egész állásban, mert különben nem

Élettér tudunk eleget tenni az elvárásoknak. Ezt a véleményt osztják a szlovák kollégáink is, õk ugyanúgy leterheltek, mint mi. Ezen változtatni kell. Néha 25 órát kellene dolgozni, hogy a felvállalt feladatokat el tudjuk végezni, de ez fizikai képtelenség. Szeretnénk a régióba valami nagyobb vállalkozást behozni, de egyelõre a nagyobb cégek elkerülik ezt a vidéket. Ezen el kellene gondolkodnia a kormánynak is. Milyen a helyi kulturális élet, sportélet? Gyurcsek László közös barátunk halálával, aki szívvel-lélekkel csinálta, segítette a kultúrát, nagy veszteség ért minket, és akik rész vettek, vesznek ebben, mint Péter Józsi, lassan kiöregszenek, ezt érezzük. Érezzük a magyar iskola hiányát is, de az emberek közömbössége is hozzájárul ehhez. Tavaly sikerült a községben állami támogatással egy Teleházat berendeznünk. Ennek vezetõje Fridrich Erzsébet, aki Leszenyérõl jár be dolgozni, próbálja a fiatalokat bekapcsolni egyfajta kulturális életbe. Karácsonykor sikerült feleleveníteni a betlehemezést, a falunapokra is igyekeznek valamival elõrukkolni Péter Józsival együtt, aki az Apátújfaluért Polgári Társulás elnöke is egyben. Jelenleg is egy esztrádmûsorral készülnek a farsangi idõszakra. Jövõre lesz 100 éve annak, hogy Apáti és Újfalu egyesült. Errõl is szeretnénk méltóképpen megemlékezni. 2002-ben nyitottunk egy falumúzeumot, mely nagyon szépen be van rendezve. A múzeum gondnoka Smidt Lajos, akinek szívügye a tájház. A sportnak a faluban mindig nagy hagyományai voltak. Futballcsapatunk a járási bajnokságban az elsõ helyen telel. A szervezet vezetése saját maga teremti elõ a pénzt a mûködéshez, vállalkoznak, a községnek csak minimálisan kell hozzájárulni a kiadásaikhoz. A kultúrház elõtti parkban egy nagyon szép Szent István-szobor található. Ki

készítette és mikor avattátok fel? A szobrot az önkormányzat finanszírozta, és a millenniumi ünnepségek keretén belül állítottuk fel. A szobor alkotója Krisztiányi Sándor budapesti szobrászmûvész, aki mûkõbõl készítette el a szobrot, melyet 2001-ben avattunk fel, Szent István napján. Azóta minden évben ekkor tartjuk a falunapot. Miért éppen Szent István? Egyrészt azért, mert államalkotó királyunk volt, másrészt pedig szeretnénk, ha az emberek, ahogy járnak-kelnek a faluban feltekintenének rá, és elgondolkodnának, hogy mit is jelent õ a magyarok számára. Szeretnénk, ha a jelenléte megerõsítené a hitet az itt élõkben, és hátha ez lesz az, ami segít minket elmozdulni, akár a magyar iskola ügyében is.

Milyen a helyzet a vállalkozások tekintetében a községben? Több mint 20 vállalkozást jegyzünk a faluban, ami jónak mondható. Ezek közül említhetném a nagyobbakat, mint Saranko József, Hegedûs József, Básti Józsefné, Básti János, Hecsei János, Ïuríková Jana. Természetesen besegítenek a helyi rendezvényeinkbe. Mik a terveitek a jövõt illetõleg? Szeretnénk befejezni a közmûvesítést, és a vízvezetéket megépíteni 2005 végéig. Természetesen ezek a munkálatok a helyi úthálózatot megrongálják, így azt is fel kell majd újítanunk. Az elkezdett községi lakásokat át kell adnunk, és ha lesz érdeklõdés, lehet, hogy újakba kezdünk. Szeretnénk a

Kürtös 9 tábor õrzését is megoldani a helyi vállalaton keresztül egy õrzõ-védõ szolgálat felállításával, ami újabb munkahelyeket teremtene. Tavaly részt vett a vállalatunk az alsósztregovai Madách-síremlék felújításában, és ha sikerül megszereznünk a megbízást, jó eséllyel pályázhatunk a szklabonyai Mikszáth- emlékház tetõszerkezetének a felújítására is. Egyre nagyobb a konkurencia, és csak a jó minõségû munkával lehet versenyben maradni. Nagy, de szép kihívás ez számunkra. Szent István azt az üzenetet hagyta ránk intelmeiben, hogy csak a másokat megbecsülni és befogadni tudó nemzetnek van esélye a megmaradásra. Több mint ezer éven keresztül megfogadtuk ezt. Megálljuk ezzel a helyünket az új Európában is? Nagyon nehéz erre röviden válaszolni, de egyben nagyon szép is, amit el lehet és el kell ennek kapcsán mondani. Szent István hagyatéka mindannyiunk számára a remény és a hit. Amikor már nem tudott kihez fordulni, elkeseredésében Szûz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. Ezzel azt üzente mindnyájunknak, hogy ha van elég erõs hitünk és elszántságunk, akkor minden bajból találunk kiutat. Ez a kiút önmagunk vállalása, nyelvünk és nemzetünk szeretete és nem feladása semmilyen körülmények között. Intelmeiben úgy fogalmazta ezt meg, hogy legyünk hûségesek, önzetlen és áldozatos munkásai a nemzet érdekeinek, hogy elhatározásainkból és tetteinkbõl áldás, boldogság és régi dicsõség szálljon a magyar hazára. Így legyen! Köszönöm a beszélgetést. Hrubík Béla

10 Kürtös

2004. f e b r u á r

Kultúra

Sikeres évet zártak Ipolynyéken A CSEMADOK Ipolynyéki Alapszervezete január 18-án tartotta évzáró taggyûlését, melyet ünnepi kultúrmûsorral nyitott meg a szervezet Százszorszép gyermekkórusa Cseri Ilona vezetésével, majd õket követte Zolczer Melánia népdalénekes, szólista. A mûsorblokkot a helyi Balassi Bálint Alapiskola tanulóinak mesefeldolgozása zárta, melyet Nagy Teréz pedagógus tanított be. A kultúrmûsor után a helyi szervezet elnöke, Gyurász Gábor értékelte az elmúlt esztendõ szervezeti életét, mely eredményes és sikerekben gazdag volt. Külön kiemelte a helyi színjátszók tevékenységét, akik Mics Károly vezetésével nagy sikerrel szerepeltek hazai és külföldi fellépések során, és a színjátszók országos versenyérõl is értékes díjakkal tértek haza. Értékelte a továbbiakban szólistáink és gyermekkórusunk tevékenységét, valamint a helyi rendezvényeket, majd további eredményes munkára buzdította a népes, mintegy 150 jelen lévõ tagot. Az évzárót megtisztelte jelenlétével Balogh Gábor, a Csemadok Területi Választmányának elnöke, aki örömét fejezte ki, hogy Ipolynyék, mint a legnagyobb taglétszámú alapszervezet, jó példát mutat a többi alapszervezetnek. Õt követõen Ipolynyék polgármestere, Tóth István megköszönte a Csemadok tagjainak, hogy a tavalyi évben is öregbítették Ipolynyék hírnevét, és a helyi önkormányzat nevében további segítséget ígért a szervezet munkájához. A 2004-es munkaterv ismertetése után, amely a folklórcsoport tevékenységének feújítását, a hagyományos szüreti ünnepély folytatását, valamint a gyermekkórus és a színjátszó csoport további eredményes mûködését vázolta fel, a taggyûlés a határozati javaslat elfogadásával, jó hangulatban ért véget. Hrubík Béla

Tradíció és koccintás Kálmán bátyánk a szívünkhöz nõtt. Mert hála Istennek, akadtak olyan tanult emberek - okosak és becsületesek -, akik már rég, amikor még az nem is volt annyira divat, vették a fáradságot és törõdtek Mikszáthtal meg a többi nagy íróemberrel. Meg hát velünk. Mert miközülünk kevesen jártak olyan iskolába, ahol Kálmán bátyánkról is magyaráztak. De így mégis megismertük és megszerettük õt. Mert aki nem buta, az tudja, hogy szépeket írt és érdemes azt olvasni. El is járunk szépen ünnepelni Szklabonyára és minden év januárjában megüljük - vagy inkább megálljuk, mert szék ott kevés akad - a születése napját. S mondhatom, jól meg van ott minden csinálva. Nekem tetszik a szép beszéd - mert hát a Praznovszky Tarjánból, az is nagy ember, és szépen el tudja mondani, azt elhihetik nekem -, meg a koszorúzás, meg az is, amikor mindenki énekel. Van, amikor gyertyát gyújtunk, de az idén fáklyák vótak. Azokat egyenesen Pozsonyból hozták. Kétoldalról vót a szobor mellett, meg egyik hátrébb. De ez még nem minden! Mert hát ilyen ünneplés hogy vóna meg koccintás nélkül. Ezért aztán elõkerültek szépen a csavaros üvegek meg a pogácsáskosarak, és koccintottunk, de csak úgy szépen a Kálmán bátyánk emlékére. Közben mindenki illedelmesen elbeszélgetett. Ugyan vannak olyanok is, akik csak kávét isznak, mert motorral vannak, de azt már Mikszáth is megírta, hogy nem való balta az olyan ember kezébe, aki kávét iszik. Azé, hogy ezek se szomorkodjanak a varbói tanító úr, tudják, az a hosszú hajú, kiosztott nekik a kisüstibõl egy-egy zsebre való lapos üveggel otthonra. Meg még mindenki kapott olyan olvasnivaló kis füzetecskét, olyan írással, amit Mikszáth írt. Meg kell hagyni, hogy meg tudja ám ez tisztelni az embert, akár miniszter, akár csak olyan falusi, mint én is jómagam. Én nem tudom, mi az a tradíció, de erre azt mondták, hogy ez az vót. Így hát azt gondolom, hogy a tradíció jó dolog. És még valamit megsúgok: egy feles égetett háziszilvalé, meg egy feles törköly még maradt ám! Csak én tudom, hol van elrejtve! Majd májusban, mikor az emlékház megnyílik, jöjjenek, majd töltünk. Tudják, én csak egy zsélyi ember vagyok, de azért haza nem viszem, mert egyedül én se szeretek inni - még kávét sem. Ennyi vót. Ha lesz megint valami, a Kürtösben majd megírom, hagy tudja meg a világ, hogy mink, palócok rendes emberek vagyunk, és tudjuk jól, hogy mi illik. Meg hát hogy megmaradjon a tradíció, mert szép dolog ám az! - zsélyi -

Az én élményem Mint gyerek éltem át az 1946/47-es durva magyarüldözést itt az Ipoly mentén. Utána iskolában, munkahelyeken ötven éven át szlovák környezetben éltem. Az Ipolyon túli hazámról csak tudtam, hogy van, de nem láthattam, hisz évtizedekig a határ zárva volt. A Himnuszt csak újévkor a rádióban hallottam. A szüleim megtanítottak rá, de sohasem énekeltem. Hiszen az ember egymagában nem szokott himuszt énekelni. Egyszer aztán Varbón, március 15-én az 1848-as honvéd sírjánál elénekeltük a magyar Himnuszt. Mindnyájan! Közösen iskolás gyerekek, meg-

lett férfiak és öreg nénikék. Közöttük én, elõször. Itt a szülõföldünkön, minden nyelv- és egyéb értelmetlen törvénytõl függetlenül, énekeltünk õszintén, elszántan, boldogan. Ezt az élményt, azóta sem tudom elfelejteni! Talán nem mindenkinek jelent az ilyesmi élményt. Késõbb, egy erdélyi sorstárssal beszélgetve döbbentem rá: nekünk, a Hazából kirekesztetteknek az ünnepekbõl kevesebb jut ugyan, de bennünk az õszinte hazaszeretet mélyebb, többet jelent, és minden ünnepünk élményt nyújtó. Bõhm

2004. f e b r u á r

Kürtös 11

Kultúra

Madách-ünnepség Balassagyarmaton

M A G YA R Í R Á S s a r i s a v o r

Negyven évvel ezelõtt alapította Nógrád megye a Madách-díjat Mint minden esztendõben, idén is hagyományosan a balassagyarmati Köztársaság téri Madách-szobornál gyülekeztek Nógrád megye kulturális, társadalmi és politikai életének szereplõi, a határon túli magyar szervezetek képviselõi, többek között a Csemadok Területi Választmánya és a Palóc Társaság tagjai, valamint Madách Imre tisztelõi, hogy születésnapjának közeledtén emlékezzenek az Ember tragédiájának halhatatlan szerzõjére, Madách Imrére. A koszorúzást követõen az ünnepség a Mikszáth Kálmán Mûvelõdési Központban folytatódott, ahol a megjelenteket Dóra Ottó, Nógrád Megye Közgyûlésének elnöke üdvözölte, majd átadta a 2004. évi Madách-díjakat, mégpedig Bódi Györgyné könyvtárosnak Salgótarjánból, az 50 esztendõvel ezelõtt létrehozott Palócföld folyóirat szerkesztõségének, élén a fõszerkesztõvel, dr.Praznovszky Mihállyal valamint Tibay Andrásnak, a Kiss Árpád Általános Iskola igazgatójának, elõadómûvésznek Balassagyarmatról. A Madách-díjasok életútját Bódi Tóth Elemér költõ, dr.Horváth István történész és T. Pataki László író, rendezõ méltatta. Az ünnepségen megjelent és köszöntõt mondott Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. Az idei rendezvény jubileumi, negyvenedik volt, hiszen a Madáchdíjat negyven évvel ezelõtt alapították Nógrád megyében, és ezalatt az idõ alatt számos meghatározó személyiséget tüntettek ki vele, többek között Urbán Aladárt is, a Palóc Társaság elnökét, a magyar szellemiség palócföldi zászlóvivõjét, aki munkásságáért kapta e megtisztelõ elismerést 1999-ben. Hrubík Béla

Tisztelt Olvasó! Lapunk ezen a helyen Magyar írás Rovásírás címmel új rovatot indít, amely múltunk igaz feltárását kínálja az õsi gyökereink iránt érdeklõdõ korosztályok számára. Az egyes részek segítségével bepillanthatunk a rovásírás történetébe, megismerkedhetünk legfontosabb emlékeivel, elsajátíthatjuk a rovásírást. Szakács Gábor, aki Friedrich Klárával együtt 2003-ban jelentette meg A Kárpát-medencei birtoklevelünk - a rovásírás címû könyvét, a következõ gondolatokkal bocsátja útjára a kötetet: „Magunk részérõl a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük õsvallásunkat, a Boldogasszonyba vetett hitünket, ne feledjük a hon(vissza)foglalás elõtti õstörténetünket és végül, de nem utolsó sorban ne feledjük - tanuljuk, ápoljuk és terjesszük szépséges anyanyelvünk õsi lejegyzett formáját, õseink reánk bízott kincsét, Kárpátmedencei birtoklevelünket - a rovásírást."

Sorozatunkban Forrai Sándor rovásjeleit használjuk. Köszönetet mondunk a Friedrich Klára - Szakács Gábor szerzõpárosnak, akik örömmel és szívesen járultak hozzá a könyvük alapján szerkesztett sorozatunk létrejöttéhez. Minden rész után feladványt is adunk játékos kedvû olvasóinknak, a megfejtést beküldõk között pedig a Palóc Társaság könyvajándékát sorsoljuk ki. Elsõként ismerkedjünk meg a rovásjelekkel! A jeleket jobbról balra haladva rójuk a papírra.

m

zs

ly

z

l

v

k

û

j

í

ü

ú

i

h

u

gy

ty

t

g

f

sz

s

é

r

e

p

d

ö

cs

c

õ

ó

b

o

á

ny

a

n

1.feladvány: Olvassa el és írja le latin betûkkel az alábbi szöveget! A szerkesztõség címére küldje be a megfejtést! Nevét és lakcímét ne feledje el megadni! Urbán Aladár

FEDETT SZABADTÉRI SZÍNPAD Kétségtelen, hogy nagyobb kihasználtságnak is örvendhetne Nagycsalomján az ún. Békeparkban (így nevezték régebben) található szabadtéri színpad, amely évtizedek óta ad helyet a C s e m a d o k Nagykürtösi Területi Választmánya által szervezett járási kulturális ünnepélynek. Bár az utóbbi években a topolyafák - megritkításának köszönhetõen némileg szellõsebbé vált a park, igazából alig változott az arculata. Tavaly õsszel azonban nagy sürgésforgás volt tapasztalható a park területén. Mint azt Škerlec

Iveta polgármester asszonytól megtudtuk, a Balstav cég szakemberei végezték a szabadtéri színpad befedését, amivel december elején készültek el. Azt is elárulta a falu elsõ embere, hogy Bertók László helyi képviselõ vetette fel a létesítmény befedésének gondolatát, amit az önkormányzat teljes mértékben támogatott. Idén, ha minden az elképzeléseik szerint történik, a színpad öltözõjéhez szociális helyiségek épülnek, jegyezte meg a polgármester asszony. -bgy-

ÉVFORDULÓK 125 évvel ezelõtt, 1879. február 8-án Pozsonyban született az alsósztregovai Madáchsíremlék Ádám szobrának megalkotója, RIGELE ALAJOS szob-rászmûvész (meghalt Pozsonyban, 1940-ben). 160 éve, 1844. február 20-án Munkácson született a magyar realista festészet egyik legnagyobb alakja, Munkácsy Mihály (1868-ig hivatalosan Lieb Mihály). Legismertebb alkotásai: Siralomház, Köpülõ asszony, Gesztenye-sor, Honfoglalás, Ecce homo, Tépés-csinálók, Golgota. Sírját a budapesti Kerepesi temetõben találjuk.

12 Kürtös

2004. f e b r u á r

Oktatás

Jubiláló egyházi iskola A múlt század hetvenes éveiben indult iskolakörzetesítéseknek esett áldozatul az óvári magyar tannyelvû kisiskola is. Ezt követõen 20 évig állt üresen az épület, míg aztán 1993-ban a községi hivatal kezdeményezésére hozzáfogtak az iskolaépület felújításához, javításához. A helyi önkormányzat költségvetésébõl 100 ezer koronát utaltak át a munkálatok folyamatos végzéséhez. Ennek eredményeként 1994. szeptember 1-jén újra megtelt kisdiákokkal az óvári - immár egyházi kisiskola. A Szent Erzsébet nevét viselõ tannintézmény elsõ pedagógusa Cseri Hajnalka volt, majd miután elköltözött a községbõl Kocsis Jenõ került a helyére. Mint azt Benkocs Irma polgármester asszony elmondta, nincs fennakadás a tíz éve indult egyházi iskola mûköd- bgy tetésében, ahol jelenleg tizenegy gyerek tanul.

MEGHÍVÓ

A Pa l ó c T á r s a s á g e z ú t o n é r t e s í t i térségünk magyar oktatási intézményeinek oktatóit, nevelõit, a p o l g á r m e s t e re k e t , a l e l k i a t y á k a t é s a szülõket, hogy 2004. március 3á n , s z e rd á n L u k a n é n y é b e n , a z a l s ó t a g o z a t o s a l a p i s k o l á b a n re n d e z i meg a Palócföldi Pedagógusok XII. T a l á l k o z ó j á t , a m e l y re s z e re t e t t e l v á r minden, a magyar iskola jövõjét szívén viselõ testvérünket.

Tí z é v u t á n MEGSZÛNT A NAGYCSALOMJAI EGYHÁZI ISKOLA

A Honti-nógrádi PALÓC l993. június 11-én megjelent számában Villant József egykori MKDM-es területi titkár tollából olvashattuk a lap elsõ oldalán, hogy az új tanévtõl megnyílik Nagycsalomján a Nagykürtösi járás elsõ egyházi iskolája. „A helyi önkormányzat döntése alapján a kultúrház szertartástermét alakítják át tanteremmé.(...) Jelenleg a munkálatok már befejezõ stádiumban vannak, már csak a közegészségügyi hivatal és az oktatasügyi minisztérium engedélyét kell beszerezni. (...) Az elsõ évben csak két osztály (1. és 2.) indítását tervezik, késõbb lehetõség nyílik további osztályok beindítására is (3. és 4.). (...) Felhívom a tisztelt szülõk figyelmét, elsõsorban a nagycsalomjai, kóvári illetõségû szülõk érdeklõdésével számolunk, milyen anyagi terhet venne le vállukról egy helyben, illetve közelben mûködõ kisiskola. Nem kellene annyit fordítani az utazás, étkeztetés költségeire. Egy jól mûködõ kisiskola létezése nem csökkentené, sõt inkább erõsítené a közelben lévõ magyar tannyelvû iskolát, létszámnövelõ bázisa lenne. Tisztelt szülõk! Ha fontosnak tartják gyermekük anyanyelven történõ nevelését, a keresztény értékrend alapján történõ oktatását, küldjék bizalommal gyermeküket az egyházi iskolába" olvashattuk az Egyházi iskola Nagycsalomján címmel megjelent tudósításban. Különösebb „zajkeltés” nélkül a 2002/2003-as tanév végén tíz küzdelmes és mozgalmas év után megszûnt a Nagycsalomjai Magyarok Nagyasszonya Magyar Tanítási Nyelvû Egyházi Iskola. Elkerülhetetlen volt a tanintézmény bezárása? - kérdeztük Kissimonyi Beatrixot, az iskola volt tanító-igazgató asszonyát. - A kisiskola alapítása nem volt egyszerû dolog egy olyan községben, ahol néhány évtizeddel ezelõtt a központosítás áldozata lett a magyar iskola. A község akkori plébánosa oroszlánrészt

vállalt az iskola alapításában, és azok az öntudatos nagycsalomi szülõk is, akik nem féltek, büszkén vállalták hitüket és identitásukat, s beíratták a helyi kisiskolába gyermekeiket. Így nyithatta meg kapuit 1993. szeptember 1-jén 10 tanulóval Nagycsalomján a Magyarok Nagyasszonya Alapiskola. A plébános úr felkérésére vállaltam ezt a számomra szent és nehéz munkát. Igen, szent dolog naponta a katedrára kiállni, és a tudást szívbõl fakadva tovább adni, de nehéz volt, mert kezdettõl fogva az iskola fennmaradásáért kellett küzdenem. 10 év alatt 40 kisdiák látogatta az iskolát a szomszéd településekrõl is. Tehát egy körzeti egyházi iskolát szerettünk volna felépíteni, ahol keresztény gondolkodású, önmagával és másokkal szemben igényes, isteni és emberi értéket megbecsülõ, hasznos nemzedékeket nevelünk fel. Törekvéseink azonban nem találtak megértésre. Létfontosságú lett volna a magyar keresztény óvoda megalapítása, amelyrõl évekig csak csépeltük a szót. A falu felekezeti szempontból is megosztott. A katolikusok ugyan magyarok, de közöttük sem tapasztaltam megértést és egységet, amit a helyhatósági választások eredménye is bizonyít. Az új önkormányzat politikájától egyáltalán nem voltam elragadtatva. A választások után lényegesen megváltozott a falu hangulata. Szimpatikusabb lett minden, ami szlovák, és szégyellni való, ami magyar. Fél évig tûrtem a megkülönböztetést és megaláztatást, mert tovább nem lehetett, hisz az volt az önkormányzat politikai célja, hogy megszûnjön a magyar iskola. Pedig meg lehetett volna menteni, és semmi másra nem lett volna szükség, csupán a helyiek megértésére és jószándékára. Egy magyar tanító a Nagykürtösi járásban bátran elmondhatja, hogy a 21. század elején az európai integrálódás

küszöbén is létezik diszkrimináció. Elkeserítõ, hogy minden itt élõ magyar ezt némán tûri. Nagyon fájdalmas volt ez számomra. A nagycsalomjai magyarság elvesztette bölcsõjét, amit talán sosem fog visszakapni. Mégis a 10 évre, ill. azokra a gyermekekre, akiket oktattam, szeretettel gondolok, és természetesen nem közömbös számomra a sorsuk. Elsõ diákjaim ebben a tanévben fognak érettségizni és egyetemi felvételire készülnek. Büszke vagyok diájaimra és a múltamra. Köszönettel tartozom azoknak, akik Nagycsalomján mindvégig bátran helytálltak az iskola érdekében, és az utolsó nehéz pillanatokban is segítségemre voltak. És hiszek benne, hogy ez az évtized meghozza gyümölcsét. Továbbra is bátorítani fogom a szülõket, hogy ne féljenek anyanyelvi iskolába íratni gyermekeiket, és mindenki tudatosítsa, hogy a magyarnak nem szabad lehajtott fejû nemzetnek lennie, hiszen dicsõ múltja, gazdag kultúrája, végigszenvedett történelme okán büszkeségtõl kell dagadnia.

És most hallgattassék meg a másik fél is. Škerlec Iveta, Nagycsalomja polgármester asszonya: - A községi önkormányzatnak semmi köze a helyi egyházi kisiskola bezárásához. Nem is lehet, hiszen nem mi voltunk az iskola fenntartója, hanem a Nagyszombati Érseki Hivatal, amely legjobb tudomásom szerint nem zárta be a létesítményt, csak felfüggesztette a mûködését. Elmondhatom azt is, hogy a községi hivatal maradéktalanul eleget tett az iskolával szembeni kötelezettségeinek. Tiszta lelkiismerettel kijelenthetem, hogy sem nekem, sem az önkormányzatnak nem fûzõdött érdeke az egyházi iskola megszüntetéséhez. Összeállította: Bodzsár Gyula

2004. f e b r u á r

Szabadidõ - Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell Fájt már valaha a háta úgy, hogy szinte minden mozdulat fájdalmat okozott? Bizonyára igen. Évente állítólag több mint 3000 órát ülünk, ugyanis a 21. század emberére a kevés mozgás a jellemzõ. A hátgerincbántalmakat ide is visszavezethetjük. Az ülés egy testtartási mód, amire ugynúgy, mint a szép tartásra, oda kell figyelnünk. Hol és hogyan kezdjük ezt el? Próbáljuk ki a fitlabdát, amellyel a médián keresztül már szinte mindenki találkozott. Üljünk rá a fitlabdára, enyhén rugózva, azonnal érezzük a különbséget a hagyományos széken üléssel szemben. Az izomzat szinte feléled és dinamikusan kezd dolgozni. A dinamikus ülést csak fitlabdán gyakorolhatjuk - a gyermek az iskolában egész nap görnyed, éppen ezért, ha legalább otthon a számítógép elõtt a fitlabdán ülne, nem ülhetne helytelenül, mivel a labda helyes tartásra kényszeríti. Ugyanígy a felnõttek, akik hátfájásra panaszkodnak, az irodai székek helyett fitlabdán ülhetnének. Elképzelhetõ, hogy soraim talán mosolyra késztetik, ebben az esetben ajánlom, hogy pusztán kiváncsiságból, minél elõbb próbálja ki. Végül a kedves hölgyolvasók figyelmét szeretném felhívni arra a kis terjedelmû könyvre, amely egy számunkra aktuális témával foglalkozik, címe „S fitloptou proti osteoporóze" - Fitlabdával a csontritkulás ellen - csak szlovák nyelven tudjuk elolvasni. A könyv tartalmazza azokat a gyakorlatokat képekkel illusztrálva, amelyeket otthon tornázhatunk minden nap, és hatást gyakorolhatunk a csontozat sûrûségére az izomzat erõsítésével. Egy-egy gyakorlatot 5-10 x ismételünk meg. Balázs Tünde, Mgr.

Kürtös 13

Számítógép a mindennapokban Az elõzõ cikkben a háttértárolók ismertetésével fejeztük be. A merevlemezekhez hasonlóan a hajlékonylemez is mágneses adathordozó. Az 1987-ben még forradalmi újítást jelentõ 3,5 inches kislemez, melyre 1,44 Mbyte adat fért el, mára teljesen elavult és gazdaságtalan adathordozónak számít. Jelenleg a számítógép adatai rögzítésének leggyakoribb eszköze az otthon használt számítógépeknél az optikai adattárolás elvét használó kompaktlemez (CD) és az egyre jobban terjedõ

Országhatáron túl is elismert galambtenyésztõ Az ipolyvarbói Bagdal József kevesek által ûzött hobbinak hódol - postagalambokat tenyészt. - Mióta foglalkozol galambokkal? Gyermekkoromtól fogva szeretem az állatokat, azóta vannak galambjaim, de postagalambokkal aktívan csak katonaság után kezdtem el foglalkozni. Az elsõ példányokat ajándékba kaptam a kiszellõi alapszervezettõl, Chrtiansky úrtól, kedvcsinálónak. Ennek már kb.15 éve, jelenleg az állomány 150 darabból áll, ebbõl 30 tenyészállat a többi versenyzõ. Hozzá kell tennem, hogy az öcsémmel, Gáborral közösen hódolunk enek a hobbinak. - A polcaidon számtalan serleg sorakozik, mind rangos versenyek díjai. H o g y a n készültök f e l e g y - e g y v e r s e n y r e , é s k é r l e k n e v e z z m e g k ö z ü l ü k n é h á n y a t . Áprilisban kezdjük el a tréninget - ami betájolódás, mozgás -, hogy regenerálódjon a télen legyengült izomzat. Ez 4-5 tréningutat jelent verseny elõtt 80-100 km távról. A verseny maga májustól szeptemberig tart, minden hétvégén. A cél az, hogy minél jobban szerepeljünk, hiszen a szezon végi összpontszámok adják meg a végleges eredményt. Most csak néhány, az utóbbi idõben elért eredményt említek. Három egymást követõ évben kerületi bajnokságot nyertünk. Januárban Nyitrán voltunk országos kiállításon, ahol a kerület legjobbjai szerepeltek. A hosszú távú kategóriában (500 km-en felül) a 8. helyen végeztünk. Néhány hónappal ezelõtt zajlott Hajdúszoboszlón a GRAND PRIX világbajnoki futam. (Összehasonlításképp: mint a FORMA 1-ben a Magyar Nagydíj). Négy galamb volt benevezve, közülük három ért célba - a 2., 6., 18. helyen végeztek. Számunkra ez a rangos 2. helyet és 4000 dollár nyereséget hozott. Jelenleg is három galambunk versenyzik a Dél-afrikai Köztársaságban. - Ha már a pénz jött szóba, mennyire költséges „foglakozás" a versenyeztetés? Minden versenynek van nevezési díja - ez galambonként értendõ. Mi általában 20 darabbal szoktunk benevezni. Minél hosszabb távú (max. 900 km) a verseny, annál költségesebb, ehhez hozzájönnek még a tréningutak. A verseny alatt különleges gabonakeverékkel etetjük a galambokat, tavasszal betegségmegelõzõ kúrát alkalmazunk stb. A költségeket az öcsémmel közösen álljuk, ellentétben a magyarországi tenyésztõkkel, ahol jócskán akadnak szponzorok egy-egy rangosabb versenyre. - Mit üzensz azoknak, akik kedvet kaptak a postagalamb-tenyésztéshez? Nagy szükség lenne rájuk, mert kevesen vagyunk, a versenyeket is jobban és kevesebb költséggel lehetne megszervezni. Minden kezdõ tenyésztõnek elsõ lépésként szükséges egy rendes galambdúc, azután létre kell hozni egy jó állományt - tanácsom, hogy ne túl sok tenyésztõtõl - legyen a galamb egészséges, mert az eredményesség 70 % -ban az egészségtõl függ. Hozzá kell még tenni, hogy egy galamb általában 6 évig versenyképes, tenyészértéke pedig 10-11 év. Befejezésképpen hadd mondjuk el, hogy szakmai körökben országhatáron túl is elismert tenyésztõnek számítasz, így akinek tanácsra van szüksége, bátran fordulhat hozzád.

és gazdaságosabb DVD (digital versatile disk - digitális sokoldalú lemez). Az optikai adattárolók (CD, DVD) apró mélyedések formájában tárolják az adatokat kettõs számrendszerben, amelyek egyetlen hosszú spirál mentén helyezkednek el. Ezeket az apró mélyedéseket olvassa le a lézersugár, amelyek további feldolgozásra kerülnek. Egy klasszikus CD-n 650 Mbyte adatot tárolhatunk, míg a DVD-n 4,7-17 GB-ot. A nagyobb adatsûrûséget a vékonyabb lézersugár a rövidebb mélyedések (CD 0,83m, DVD 0,4m) és a spirálvonal nagyobb sûrítése (CD 1,64m, DVD 0,74m) biztosítja. A CD-k és DVD-k léteznek írható és többszörösíthetõ változatban is, amelyek többféle szabályzat alapján készülnek. Tehát, ha égetünk, ügyelnünk kell a megfelelõ formátum kiválasztására is. Az alapgép részeinek ismertetése közül a videokártya, hangkártya és nem utolsó sorban az alaplap rövid ismertetése vár még ránk, de már csak a következõ részben.

Bodzsár Eszter

Balázs Péter, RNDr.

Szívesen állok az érdeklõdõk rendelkezésére.

14 Kürtös

2004. f e b r u á r

Hitélet

CSAK KÉZZEL VERTEK /Befejezés az elõzõ számból/

De térjünk vissza a kihallgatásomra. Azzal kezdtek vádolni, ami valójában még Érsekújvárott kezdõdött. Az egyházüldözés minálunk már 1949-ben megindult. A békepapi mozgalom összehívott Prágában egy tanácskozást. Papjaink többsége nem tudta, mirõl is van szó, és elment. Kiadtak ott egy ún. Kiáltványt, melyben felhívták a püspöki kart, hogy egyezzen ki a kormánnyal. A püspökök ugyanis a tárgyalást még tavasszal visszautasították, mert amikor összejöttek Tátrafüreden tanácskozni, egyikük észrevette, hogy a tárgyalóteremben lehallgatók vannak. /.../ 1950-ben összeszedték a szerzeteseket. Kivéve a kórházakból. Ott még 5-6 évig maradhattak. Kezdték a püspököket is sorban letartóztatni. A rozsnyói és nagyszombati kivételével már mind börtönben ültek. A békepapok ismét értekezletet hívtak össze, és helyeselték, hogy püspökeink életfogytiglant kaptak. A jelentõsebb városokból a plébánosokat is összeszedték, sok teológiai tanárt is elvittek. Nem börtönbe, hanem koncentrációs táborokba. Az érsekújvári plébánost is, aki szlovák volt, Sulkónak hívták. Az egyik ilyen begyûjtõtábort Mocsonokon rendezték be. Itt egy alkalommal 25 foglyot kiválasztottak, akikrõl úgy vélekedtek, hogy javíthatatlanok. Ezeket egy éjjel a legnagyobb titokban Érsekújvárra szállították, és bezárták szomszédságunkba, a Komárom utcai ferencesek kolostorába. Magyarok nem voltak köztük. De köztük volt Barnás, szepesi segédpüspök. Jól bészélt magyarul, de szlováknak vallotta magát. /.../ A csoportban volt még a nagyszombati püspöki iroda vezetõje, püspöki titkárok, teológiai tanárok. A társaságnak sikerült velem érintkezésbe lépnie egy falon átdobott, gyufásdobozba rejtett üzenet révén. Érkezett hozzám a kérés, hogy kettõnek a csoportból meg kell szöknie, segítsek. Ez a kettõ a nagyszombati irodavezetõ és egy nyitrai teológiai tanár volt. Ez 1950. december 9-én történt. Mármint a szöktetés. Én december 7-én elmentem haza szüleimhez, 8-án ünnep volt, misét mondtam, az egész falu látott, de éjjel visszajöttem, és éjfélkor kivezettem õket Pozsonyig. Ott átvette õket valaki. /.../

Ez volt tehát a fõ vád ellenem. - Milyen légkörben zajlottak a vallatások? Alkalmaztak-e fizikai kényszert? - Csak kézzel vertek kihallgatás közben. Olyankor, ha nem tetszett nekik, ahogy az ember vallott. Sohasem az ütött, aki kihallgatott, hanem egy másik. És tegeztek. A kihallgatások alatt is mindig bilincsben voltunk. /.../ - Lénár atya a pozsonyi bírósági fogházból Besztercebányára került vizsgálati fogságba. Azután újra visszavitték Pozsonyba. - Bizonyos dolgokat beismertem, melyek egyébként nem voltak büntetendõk. Ha úgy vesszük, két paptársam megsegítése sem volt az. Nem voltak akkor még elítélve, jogtalanul tartották õket fogva. Hogy nem egyeztem bele a békepapok gyûléseibe? Semmi közük hozzá. Ez az én magánügyem, nem ütközik törvénybe. Hogy nem írtam alá Sztálinnak a köszöntõjét valamilyen évforduló alkalmából? Mindenki aláírta, én nem. Meg is mondtam, hogy nem írom alá. Mert egyszerûen képtelenségnek tartottam, hogy egy római katolikus lelkész aláírjon egy népek hóhérját dicsõítõ, hazug szöveget. Csak arra kellett mindig vigyáznom, hogy vallomásommal másokat bele ne keverjek bárminõ ügybe. - Milyen ítéleteket hozott a bíróság? - Társaim 20 évet, én 17 évet kaptam. De amikor az elsõ amnesztia volt, õket hazaengedték, én továbbra is maradtam a börtönben. Mert én lettem az ún. csoportvezetõ. Meg kellett várnom a második amnesztiát 1962-ben, de még akkor sem engedtek haza. A második politikai amnesztia után már csak négy püspök maradt börtönben. /.../ A tárgyalás nagyon rossz hangnemben zajlott le. A szenátus elnöke szabályosan ordított, hogy „ilyen embereket, mint maga, már rég el kellett volna távolítani a társadalomból!” Amikor 17 évre elítéltek, az volt az érzésem abban az idõben mindannyian így gondolkoztunk -, hogy ez úgysem tart egykét évnél tovább. A tizenhét évbõl aztán tizenkettõt leültem 3 hónap híján. A fõ vád az volt ellenem, hogy meg akartam dönteni a szocialista rendszer politikai alapjait.

A tárgyalást a pozsonyi állambíróságon tartották 1952. október 2-án. /.../ - Lénár atya egy évet az illavai börtönben töltött. 1953-ban elvitték az OImütz melletti Mirovba. 1954ben átvitték Joachimovba. - Egy gyárban dolgoztattak bennünket. Az összes uránércet, amit az országban bányásztak, mind odahozták. Mi õröltük, ez volt a dolgunk. Itt raboskodtam 1956-ig. Ekkor elvittek Liptóvárra. /.../ 1957 telén átszállítottak Valdicére. Itt még hat évig raboskodtam. Itt tanultam meg az üvegcsiszolást, és hat év után innen szabadultam. Hogyan bírtam? Nehéz kérdés, de mégis egyszerû. Mondhatom azt is, hogy a jó Isten kegyelmébõl, az õ segítségével. Sohasem voltam szomorú, mindig szerettem egyedül lenni. Így jutott idõm mindenre. Ráértem elgondolkodni sok mindenrõl. Nagy segítségünkre volt, hogy bekerültek hozzánk azok az eszközök, melyekkel misézhettünk. A börtönõrök között is akadtak, akik segítettek. /.../ A 12 év börtön után még hét évig fizikai munkával kerestem a kenyeremet. Csak ezután engedett vissza az egyházmegye. 1970-ben megkaptam az udvardi plébániát. Ez egy Szent László korabeli település. Tizenhét évig mûködtem abban a faluban. Onnét kerültem ide, Tardoskeddre. - Milyen szívvel emlékszik vissza a 12 év börtönre és a 7 év felfüggesztésre? - A legkisebb harag sincs senki iránt a szívemben. Régen megbocsátottam mindenkinek, már ott a börtönben. Errõl sokat beszélgettünk odabent is egymás között. Nem haragudtunk egyetlen kínzónkra sem. Az ember a börtönben megtanulta, hogy az Úr Jézus nekünk nem autópályát adott, hanem keresztutat, és azon kell õt követni. És föl kell mennünk nekünk is ha jelképesen is - a Kálváriára. Félúton nem lehet megállni. Fel kell vinni a keresztet... (Hatényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c. munkájának alapján, rövidítve.)

Hitélet

2004. f e b r u á r

Kürtös 15

Példaképeink a szentek

Bünbánat! Bünbánat! „Üzenet az õsi írásból: Testvér! Szállj mélyen szíved rejtekébe, ha van még ott egy kis szikrája az öröm és fájdalom könnyeinek. Indítsd meg szíved és lelked gyógyító balzsamát: ragyogó könnycseppjeidet!...“ Sokszor kérdjük, ha környezetünket figyelemmel szemléljük, hogy meddig mehet ez így tovább, meddig engedi meg Isten azt, hogy az emberek a vég, a kárhozat felé sodródjanak. Néha elkeseredésünkben odáig jutunk, hogy úgy hisszük, Isten elfeledkezett a világról, magunkra hagyott minket. Pedig nem így van. Az égiek figyelmeztetnek, és megmutatják a kiutat is, csak mi nem vesszük, vagy nem akarjuk észrevenni, mert így sokkkal kényelmesebb. Fatima, Medjugorje, La Sett, Lourdes, és még sorolhatnánk azokat a helyeket, melyeken a Szûzanya megjelent és figyelmeztet, mutatja a kiutat az emberiség, a világ megmentésére. Mindegyik üzenetében a bûnbánatra kér minket, arra, hogy sokat imádkozzunk elsõsorban a bûnösök megtéréséért. Így volt ez Lourdes-ban is 1858-ban, ahol a Szûzanya 18 alkalommal jelent meg Soubirous Bernadettnek. A tizennégy éves lánynak, égi fénytõl övezve hófehér ruhában, kék övvel derekán, jobb karján pedig aranyszálra fûzött kristálygyöngy olvasóval jelent meg az

Aqueró, a Madonna. A jelenések helyén - a sziklabarlangban - forrás fakadt, melynek vize a mai napig számtalan csodás gyógyulás színhelye. Márcis 25-én a Szûzanya önmagát „Szeplõtelen Fogantatásnak" nevezte, ami rendkívüli módon elgondolkodtatta a kételkedõ papságot, annál is inkább, mivel épp négy évvel azelõtt hirdette ki XII.Pius pápa a Szeplõtelen Fogantatás dogmáját, amit maga a Szent Szûz erõsít meg Bernadettnak tett jelenésében. A Szûzanya bûnbánatot és vezeklést sürgetett, és a bûnösök megtérését kívánta. A katolikus világ február 11-én emlékezik meg a lourdes-i jelenésre, szerte a világon kilencedet tartanak. A mi vidékünkön is nagy tiszteletben tartják a „Lourdes-i Szûzanyát". Járásunk területén nagyon sok helyen építették fel a lourdes-i barlang képmását. Ma is vonz, ma is lelkesít a Szeplõtelen Szûz üzenete. Isten újszövetségi, egyik nagy, modern beavatkozása a Szûzanyán keresztül, aki Közvetítõ Isten és ember között - a modern világ életébe. Kliment Éva

MÁTYÁS Az egyik régi kalendárium Mátyás napjáról ezt írja: Mátyás ugrása. Mivelhogy szökõév, áttevõdik az ünnep február 24-rõl 25-re. Õ volt a „tizenharmadik“ apostol. Júdás, miután felakasztotta magát, üres helyet hagyott a választottak között. Mátyást tisztelték meg azzal, hogy az áruló után betöltse az apostoli széket. Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatunk errõl. Természetfigyelõ emberek jégtörõnek nevezik, azt is tudják: Mátyás napján a madarak szép sípokat kapnak, hogy rövidesen felhangozzék koncertjük erdõkben, ligetekben. Mindenképpen a tavasz hírnöke, még ha jeget hoz is. Életérõl az említett eseményen kívül csak annyit tudunk, ami a róla meg Andrásról szóló apokrif könyvben áll, hogy missziós útja során eljutott az emberevõk országába, ahol megvakították, börtönbe zárták, de András kiszabadította. Késõbb bárddal lefejezték. Így lett az ácsok meg a mészárosok védõszentje. Aztán olvasni róla a legendairodalomban: Júdeában prédikált, rengeteg csodát tett, mire õt is, mint Mesterét, bevádolták, a fõpaphoz hurcolták. Sorsa István vértanúéhoz hasonlóan alakult: mert betartotta a törvényt és tiszta szívû volt, megkövezték. Azt kérte, hogy a köveket temessék el vele együtt. Ezek szerint szavai ezek voltak a fõpaphoz: „A gonosztettek, amikkel vádoltok, elõttem szinte ismeretlenek. Kereszténynek lenni nem gaztett, hanem dicsõség.“ klim

Egyedülálló templom Nógrádban A rárósmúlyadi római katolikus kupolás templom egyedülálló stílusa ámulatba ejti az odalátogatókat. Nem csoda, hiszen a volt Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén nincs ehhez fogható templom. Medgyasszai István neves budapesti építész tervezte Kõrffi Rudolf birtokintézõ alapítványából. Az építkezési munkákat 1910-ben fejezték be. A jelentõs anyagi áldozatokat követelõ templomot Árpádházi Szent Erzsébetrõl nevezték el azért, mert Szent Erzsébet adakozó példája, mint a szegények pártfogója, még ma is nagy tiszteletnek örvend nemcsak Rárósmúlyadon, de minden magyar emlékezetében. Az építkezési munkákban nagy anyagi áldozatot hozott Serke Ferenc plébános, aki korábban abban az alsósztregovai templomban teljesített szolgálatot, ahol Madách Imrét is keresztelték. Serke plébános úr maga mûvelte meg a nagynak korántsem mondható papi birtokot. Az ebbõl származó jövedelmét és a fizetését az építkezésre fordította. A szertartásokért nem fogadott el pénzt. Paptestvérei gyakran megjegyezték, hogyan lehet ilyen mérhetetlen szegénységben élnie, mire õ mindig azt válaszolta, hogy az én Krisztusom is szegény volt, hogy lehetnék én nála gazdagabb? Tavaly volt ötven éve, hogy a rimaszombati temetõben örök nyugalomra helyezték. Még ötven év múltán is messze tündöklik igaz lelkészi példája. Az Õ kívánságára sírjának keresztjére a következõ szöveget írták: Megváltóm példáját követve én is türelemmel hordoztam keresztjét!

M. Nagy László felvétele A napokban Rárósmúlyadra látogattam, ahol Jekkel Lászó polgármestertõl megtudtam, hogy a Phare-program keretében 150000.- koronát nyertek pályázaton a templom felújítására. Mihelyt az idõjárás engedi, megkezdik a felújítást. Nem lesz könnyû, mert a templom falai vasbeton szerkezetûek, egyetlen tégla sincs bennük. Vámos László

2004. f e b r u á r

A nagykürtösi asztaliteniszezõk sikerei Járásunkban csak egy egyesület van, amely kerületi szinten képviseli járásunkat, mégpedig az ŠKST V.Krtíš asztaliteniszezõi. Tagjai két bajnokságban játszanak, az A csapat III.ligát, a B csapat pedig IV.ligát játszik. Mindkét osztály a kerület határai között lévõ járásokat foglalja magába. A bajnokságban váltakozó sikerrel szerepelnek. Az A csapattól elment a járás legjobb játékosa Peter Koreò, hasonló képességû játékossal helyettesíteni nem tudjuk, játékos vásárlására pedig nincs pénz. Végül összekovácsolódott egy négytagú gárda, amely eddig elég jól szerepel a bajnokságban. Túl a bajnokság felén a 10. helyen szerepelnek 72 %-os eredménnyel. Legutóbbi mérkõzéseiket hazai pályán játszották, az eredmény egy gyõzelem és egy döntetlen. A IV. ligás B csapat szintén hazai pályán játszott, a tabellavezetõ Doprastav Zvolen B csapatát fogadták. A továbbjutási ambícióval érkezõ vendégek, két második ligás játékossal megerõsítve, nehezebben gyõztek a vártnál. Négy mérkõzést csak 5 szettes párharc után nyertek meg, az eredmény 5:13 a vendégek javára.

A tabella állása: A csapat 1. Kalinovo 2. Stavbár B.Bystrica 3. Podbrezová B : 10. V.Krtíš A : 16. Víg¾aš-Pstruša

Kürtös 16

Sport - Olvasók oldala

18 16 1 1 51 18 15 1 2 49 18 14 1 3 47 18 10 1 7 39 18 0 0 18 18

B csapat 1.Dopr.Zvolen B 2.SOUŽ Zvolen B 3.Krupina D : 7. V.Krtíš B : 13. Krupina E

12 12 0 0 36 12 10 1 1 33 12 10 0 2 32 12 5 1 6 23 12 0 0 12 12

Ing.Milan Chamula

SAKK Január 25-én másodízben valósult meg a polgármester álatal felajánlott serlegért sakkverseny 65 résztvevtõvel. Január 25-én Csábon svájci rendszerben lebonyolított sakkverseny volt 65 résztvevövel. A polgármester serlegéért kiírt verseny II. évfolyamát Hriòová-i versenyzõ nyerte. A kilencfordulós verseny partijai 2x15 percbõl állottak. Eredmények: Felnõttek: 1. Murín.Ján, 1882 Hrinová 8 pont 2. Trebula Jozef, 2082 Hrinová 7,5 p. 3. Pásztor Štefan,1812 Èebovce 7 pont Korosztály 14-18 évig: l. Gyurász Péter ifj. Ipolybalog 2. Znám Richard Dacsókeszi 4. Nagy István Ipolybalog Korosztály 14 évig: Fiúk: 1. Balga Ferenc Csáb 2. Povalaè Štefan Dacsókeszi 3. Gál Dávid Ipolynyék Lányok: l. Gyurász Diana Ipolybalog A iárási sakkbajnokság utóbbi két fordulójának eredményei: Kékkõ - Csáb B 3,5:1,5, Dacsókeszi - Ipolynyék 1:4 Csáb - Dacsókeszi 2,5:2,5 Ipolynyék - Ipolybalog 3:2 Az oldal anyagát összeállította Balogh Gábor

Bármennyire is tiltakozunk ellene, napjaink, mindennapi életünk részévé vált a reklám. Adunk, veszünk, kínálunk és keresünk, üzenünk és vesszük mások üzenetét. Lapunk szerkesztõsége is lehetõséget kínál mindenki számára, aki igénybe szeretné venni a K Ü RT Ö S havilap hirdetési kapacitását. Nyitottak vagyunk c é g e k , h i v a t a l o k , s z e r v e z e t e k , e g y é n i v á l l a l k o z ó k , d e m a g á n s z e m é l y e k irányába is. Köszönteni szeretné családtagjait, barátait, vagy emlékezni szeretne szeretteire, munkatársat keres, vagy eladni akar, vagy csak egyszerûen támogatni szeretné hirdetésével a havilapot? Itt az alkalom! Ha nem tudja hogyan, s miképp, hívjon minket vagy írjon. Megszerkesztjük hirdetését, reklámját, üzenetét. Ismétlõdõ hirdetéseknél engedményeket biztosítunk. Háromszori ismétlõdõ hirdetés - 5% kedvezmény. Ötszöri ismétlõdõ hirdetés - 10 % kedvezmény. 1/1 oldal (195 x 277) - 5000.-SK 1/3 oldal (195 x 89) - 1650.-SK Ajánlatunk keretes hirdetésekre: 1/2 oldal (195 x 138) - 2500.-SK 1/4 oldal (98 x 70) - 1250.-SK 1 négyzetcentiméter hirdetés ára 10.-SK, így mindenki saját maga eldöntheti hirdetési keretének nagyságát, kiszámíthatja költségeit. A hirdetések felvételének határideje minden hónap utolsó napja. Köszönjük, hogy igénybe veszi szolgáltatásainkat, és reméljük, hogy nálunk megtalálja számításait.

Tisztelt Olvasó!

H I R D E S S E N

A

K Ü R T Ö S B E N !

M E S S Z I R E

F Ú J J U K

Ü Z E N E T É T !

E lapszám megjelenését az Apátújfalusi Községi Hivatal támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.