A gyermekkel való pozitív kapcsolat építése
Írta Maricela Escamilla University of Houston Clear Lake Fordította Julianna Fisher University of Houston Clear Lake
Mi a pozitív kommunikáció? • A pozitív kommunikáció eszköze a helyes viselkedés • • • •
megerősítése és a rossz viselkedés felszámolása. A pozitívan való kommunikáció segiti a gyermekek önbizalom érzését, az önértékelést, és a másokkal való jó kapcsolatok teremtését. Pozitív kommunikációval a gyermekeket tiszteletben tartjuk. A pozitiv kommunikációban beletartozik nemcsak a beszélgetés hanem a gyerek meghallgatása is. A gyermek, aki úgy nő fel hogy állandóan bíráljak és megítélik, negatív önképet fejleszt ki magáról. Miután megszokottan gyakorlod a pozitív megerősítést otthon, látni fogod, hogy a kommunikáció könnyebb lesz. Ezen kívül segíti a fiának vagy lányának megtanulni a külvilággal való kommunikálást.
"Ha a gyermek együtt él a jóváhagyással, megtanul önmagával is élni." Dorothy Law Nolte
A jó szülő-gyermek kommunikáció alapelvei • Hagyd hogy a gyermek tudja, hogy érdekled, és hogy részt • • • •
akarsz venni az életében, hogy segíteni tudsz ha szükséges. Vigyázz, mit mondasz. Kutatások kimutatták, hogy a kommunikáció akár 90 százaléka nonverbális. Hallgass aktívan. Szembe kell nézni a gyermekkel, és teljes figyelemmel kell hallgatni arra amit mond. Beszélj magabiztosan, nem haraggal vagy nyafogva. Használj „Én" nyilatkozatok. Enyhíti a feszültséget és a konfliktust, csökkenti a védekezést, meghatározza és elősegíti a kommunikációs problémákat, míg befolyásolja gyermekek viselkedés változását. – Például: „Aggódok ha nem hívsz amikor a barátaiddal vagy, mert azt képzelem, hogy valami rossz történt veled."
A jó szülő-gyermek kommunikáció alapelvei • A gyermeket kínos helyzetbe hozni mások előtt csak • • • • • •
ellenségeskedéshez vezet, és nem jó a kommunikációhoz. Fizikailag a gyerek szintjén kell kommunikálni vele. Figyelj oda és légy udvarias. Ne szakítsd félbe a gyermeket, amikor próbál mondani valamit. Légy udvarias, mintha a a legjobb barátoddal beszélnél. Ne kérdezd, hogy miért, de kérdezd, hogy mi történt. Használj pozitiv kifelyezéseket, inkább mint hogy "ne tegye." Más szóval, mondd a gyermeknek, hogy mit tegyen, nem, hogy mit ne tegyen. Tartsd az erkölcsi prédikációt minimumra, mert nem segít abban, hogy a kommunikáció nyitott legyen. Ne használj letevő szavakat vagy nyilatkozatokat: pl. buta, ostoba, lusta: „Te hülye, semmi értelme nincs annak amit mondasz" vagy "Mit tudsz te, te csak egy gyerek vagy."
A jó szülő-gyermek kommunikáció alapelvei • Soha ne ígérj a gyermeknek olyant amit nem tudsz • • • •
teljesíteni. Meg kell probálni minden igéretet betartani. Segíts a gyermeknek a bizonyos problémák megoldásán. Mutasd meg, hogy elfogadod a gyermeket maga miatt, függetlenül attól, hogy milyen tettet követett el. Fogadd el a gyermeket és dicsérd meg a kommunikálásra irányuló erőfeszítéseit. Ne feledd, hogy a szeretet is része a hatékony kommunikációnak és megnyugtató a gyermek számára ha megosztunk vele egy-egy mosolyt és ölelést (ami szintén erős kommunikációs eszköz).
Dicséret szavak •
Ey igen!
Csak igy továvbb!
Tetszik ahogy csinálod!
Helyes!
Csodálatos!
Meg vagyok elégedve veled!
Büszke vagyok rád!
Jól van! Jó neked!
Wow! Igy kell!
Jobban viselkedsz!
Ez tökéletes! Milyen jó ötlet! Milyen jól tudod ellenőriyni magad!
Ezt igy kell!
Tetszik, ahogy ______ Vettem
Nagyon jó! Sokkal jobb!
észre, hogy ____
Csak
így tovább! Csak vicceltem! Egyre jobban vielkedsz! Nagy felelősséget mutattál amikor_______
Nagyra értékelem, azt amikor ______Jól csinálod.
Jól emlékszel mindenre! Ez mar szép! Szeretem amikor______ Tetszik ahogy kérés nelkül______ Nagyon örvendek hogy te vagy a fiam/lányom.
Jól csináltad.
Jutalmazás vagy lefizetés? • Jutalmazd meg a gyereket, ha a gyermek •
befejezte a dolgát , jó jegyet kapott az iskolában, egy nehéz vizsgán átment, vagy nem vitatkozott bátyjával két hétig. Ne tévesszük össze a megjutalamázást a lefizetéssel. Ne ajánlj plusz pénzt vagy ajándékot olyan feladatokér ami a gyermek rendszeres dolgaihoz tartozik. Ehelyett használj pozitív kommunikációt. (Gargus, 2010)
A szülők gyakori hibái • Szeretjük gyermekeinket, és a legjobbat
kivánjuk nekik, de a mindennapi stressz rosszabitani tud bármilyen helyzeten. • Eredménytelen kommunikációs szokásokat kezdünk el. • Ez nehezíti a gyermekek fegyelmezését vagy a kényes dolgok megbeszélését. • Lehet, hogy kérdezed magadtól: „Vajon mit csinálok rosszul?"
Az első hiba: rossz környezet • Olyan környezetet teremts, amiben a
gyerek biztonságban beszélni tud. • Tarts távol olyan zavaró dolgokat mint a TV, az emberek, háziállatok, és a saját mentális fókusza. • Válasszon egy csendes helyet ami mindekettőtöknek kényelmes. • Ne koncentrálj a mentális zavarókra. (Downing & Downing, 2010)
Második hiba: Túl sokat beszélünk és nem figyelünk oda • Amit neked mondanod kell az nem olyan fontos mint • • • •
amit a gyereknek kell mondanija. Az emberek megnyilnak, amikor úgy érzik, hogy meghallgassák őket, de leállnak, amikor úgy érzik, hogy előadást tartanak nekik. Kérdezd meghívó kérdések: "Mondd el, mi történt." "Hogyan, ment az ön számára?" "Hogy érzi magát?" Legyél tisztában a gyermek érzelmeivel és próbáld megérteni, hogy ő mit érez. Ha beszélsz akkor mindig ugy kezd, hogy erősítsd meg azt amit a gyermek mond. Hagyd, hogy a gyermek tudja, hogy szereted őt feltételek nélkül. (Downing & Downing, 2010)
Második hiba: Túl sokat beszélünk és nem figyelünk oda, folyt. • Ha kell javítanod amit a gyermek mond, akkor • •
•
támogatva és tanítva csináld. „Billy, az felelőtlen, hogy a játékaidat mindenütt hagyod.” Ilyen kérdéseket kérdezhet: „Hogy, volt ez neked?" „Szerinted mások mit éreznek amikor ilyet csinálsz?" „Mit tehetsz a következő alkalommal, hogy jobb legyen mindenki számára?" Hagyd hogy a gyermek hozzájáruljon a megoldáshoz.
(Downing & Downing, 2010)
Harmadik hiba: Bírálás, hibáztatás, elnevezés • Az ismételt kritika mély érzelmi és lelki sebeket okozhat. • A legtöbb ember leáll, amikor úgy érzi, hogy támadják, • •
és így a valódi kommunikáció nem lehetséges. A gyermekek akiket gyakran bírálnak negatív öntudatot fejlesztenek ki. A gyermekek gyakran azok lesznek akiknek nevezzük őket. "Billy, te olyan lusta vagy!"
• Fordíts figyelmet arra amikor a „te” szavat használod.
Kövesd olyan szavakkal amik felépítik az öntudatát és emlékezteti őket azokról a pozitív dologról amit amit te látsz bennük.
(Downing & Downing, 2010)
Negyedik hiba: A gyerek ötletének a figyelmen kívül hagyása • A gyerekeknek szükségük van arra hogy némi • •
beleszólásuk legyen abba ami történik velük. Megértve kell érezzék magukat. Amikor meg van nekik engedve nehány döntés, és hozzájáruljhatnak olyan családi beszélgetésekhez amelyek érintik őket, megtanulják, hogy hogyan lehet jó döntéseket hozni, pozitív önképet kifejleszteni, és felelősnek lenni.
(Downing & Downing, 2010)
Az ötödik hiba: A dühösen vagy csalódottan való kommunikálás • Az érzésed és a hozzáállásod döntik el a hangulatot. • A gyerekek észreveszik a negatív hangulatot mielőtt a • • • •
szavakat kimondod. Ha mérges, akkor a gyermek haraggal válaszol, védekezően tagad, vagy pedig teljesen leáll. Mielőtt beszélsz, ne összpontosíts olyan dolgokra amelyek miatt jött létre a harag. Azokra a dolgokra kell figyelni amelyeket a gyerek igazán értékel. Létesíts meghívó és barátságos hangulatot minden beszélgetésnél. (Downing & Downing, 2010)
Ilyen szavakat kell használni a gyerekekkel minden nap • • • • • • • • • •
Köszönöm! Meg tudod csinálni! Beszélj róla! Hogyan segíthetek? Mind belesegítünk. Gyere öleljelek meg. Kérlek... Jó munka! Ideje... Szeretlek.
Próbáld ki otthon: • Válassz egy napot és írd le hogy hányszor
mondod: „Nem", „Állj meg", „Ne", „Hagyd abba", vagy „Te ennél tudnál jobbat csinálni." Ezek a szavak helyett pozitív nyilatkozatokat kell használni.
Meggondolni való • • • • • • • • • • • • •
Ha egy gyermek kritikával él, megtanulj ítélkedni. Ha egy gyermek ellenségeskedésben él, megtanul harcolni. Ha egy gyermeket nevetségessé teszik, megtanul félénknek lenni. Ha a gyermek félelemben él, megtanul nyugtalannak lenni. Ha egy gyermek szégyennel él, megtanulja a bűnben élést. Ha a gyermek együtt toleranciával el, megtanulja a türelmet. Ha a gyermek bátorítással él, megtanulja a magabiztosságot. Ha egy gyermek elfogadásban él, megtanul szeretni. Ha egy gyermek elismeréssel él, megtanulja hogy jó ha van célja. Ha egy gyermek őszinteségben él, megtanulja hogy mi az igazság. Ha a gyermek méltányossággal él, igazságosságot tanul. Ha a gyermek biztonságban él, megtanul hinni magában és másban. Ha egy gyermek barátságban él, megtanulja hogy a világ egy szép hely, ahol élni, szeretni és szeretve lenni kell.
(Névtelen)
Ne feledd... • A gyerekkel való pozitív kommunikáció azt jelenti • •
hogy odafigyelünk, tiszteljük a gyerek érzéseit, és odafigyelünk a hangulatra. Ha nagyon elfoglalt vagy, akkor is fordíts egy kis időt minden nap arra hogy leülj és meghallgasd amit a gyermeknek mondanija kell. Gyermekek erősödnek a buzdító és dicséret szavaktól.
Bibliográfia • Better Health Channel. (2010). Parenting- communicating with children. • • • •
Retrieved from http://www.betterhealth.vic.gov.au/bhcv2/bhcarticles.nsf/pages/Parenting_ communicating_with_children?OpenDocument Child Development Institute. (2010). Guidelines for parent/child communication. Retrieved from http://www.childdevelopmentinfo.com/parenting/communication.shtml Child Welfare League of America: Child, Youth, and Family Development. (2000). Communicating with young children. Retrieved from http://www.cwla.org/positiveparenting/tipscomm.htm Gargus, B. (2010). Why positive reinforcement works: Using posititive communication. Family Education. Retrieved from http://life.familyeducation.com/communication/behaviormodification/29734.html?page=2&detoured=1 Harrelson, P. (2010). Communicating with young children. National Ag Safety Database. Retrieved from http://nasdonline.org/document/1485/d001278/communicating-with-youngchildren.html
