A GYÁRVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

A GYÁRVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

Készítette: Horváth Jánosné igazgatónő

Hatályba lépés időpontja: 2013. június 20.

Tartalomjegyzék Bevezető rendelkezések ............................................................................................................ 4 Az intézmény adatai ................................................................................................................. 5 Az iskola nagyobb tanulóközösségei ................................................................................... 5 Jogok és kötelességek ............................................................................................................... 6 A tanulók jogai ..................................................................................................................... 6 Tanulói jogok gyakorlása .................................................................................................... 7 A tanulók kötelességei .......................................................................................................... 8 Az iskola munkarendje .......................................................................................................... 10 Általános működési szabályok .............................................................................................. 11 Étkezések rendje ................................................................................................................. 12 Egészség-és balesetvédelem ............................................................................................... 13 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok .......................... 14 A tanuló kötelessége ........................................................................................................... 14 Vagyonvédelem, kártérítés .................................................................................................... 16 Egyéb előírások ....................................................................................................................... 16 A hetesek kötelességei ............................................................................................................ 18 Késés ........................................................................................................................................ 18 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ............................................ 19 Tanulmányi kötelezettségek .................................................................................................. 21 Tanulmányok alatti vizsgák szervezése ................................................................................ 22 Követelmények ................................................................................................................... 22 Az osztályozó vizsga formái, tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ............. 23 A tanuló fegyelmi felelőssége ................................................................................................. 64 Az iskolai írásbeli büntetések formái ............................................................................... 64 Fegyelmező intézkedés ....................................................................................................... 65 Fegyelmi büntetés ............................................................................................................... 65 Dohányzás büntetése .......................................................................................................... 66 Jutalmazások .......................................................................................................................... 66 A jutalmazások formái....................................................................................................... 66 A jutalmak formái .............................................................................................................. 67 Osztályok jutalmazása ....................................................................................................... 67 A tanuló anyagi felelőssége .................................................................................................... 68 A tanuló munkájának elismerése .......................................................................................... 68 Tanulmányi jegyek ................................................................................................................. 69 Magatartás jegyek .................................................................................................................. 70 Szorgalmi jegyek .................................................................................................................... 70 A tanulók és a szülők tájékoztatása ...................................................................................... 71 Hivatalos ügyek intézésének rendje ...................................................................................... 73 Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elve.......................................... 73 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ...................................................................... 74 Tanuló által előállított termék, dolog díjazása .................................................................... 75 Záró rendelkezések ................................................................................................................ 76 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék ................................................................ 77 1. számú melléklet .................................................................................................................. 78 Csengetési rend ................................................................................................................... 78 Szünetek rendje .................................................................................................................. 78 2. számú melléklet .................................................................................................................. 79 2

Tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................ 79 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok........................................ 82 3. számú melléklet .................................................................................................................. 85 Géptermi rend .................................................................................................................... 85 4. számú melléklet .................................................................................................................. 87 A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .................................................................... 87

3

Bevezető rendelkezések

A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek megismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és kiemelten foglalkozni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokat érinti.

4

Az intézmény adatai Neve: Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola Gyárvárosi Általános Iskolája Székhelye: 9027 Győr, Vágóhíd út 4. Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest Nádor utca 32.

Az iskola nagyobb tanulóközösségei - a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 10%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.

5

Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: 

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,



igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés),



napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,



személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,



tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,



érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,



vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön,



részt vegyen tanulmányi versenyeken,



csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,



kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,



szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,



véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,



képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, 6



választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,



kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,



kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, szabad idejében munkát vállalhasson,



egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,



családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,



fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)



kérheti átvételét más iskolába.

Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 25 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. egy osztály, vagy legalább 15 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. 7

Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.



Diákkör létrehozását minimum 10 fő tanuló kezdeményezheti.



Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.



A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.



A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételit.

Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

A tanulók kötelességei 

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,



tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,



részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton,



rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,



érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,



az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, 8



biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,



Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos.

 

a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza,



segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,



tisztelje társait és az iskola dolgozóit,



védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb.,



az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,



A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg.

Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, mobiltelefon, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

9

Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás általában 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), a két nagyszünetben jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. 10

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését az ebédlő biztosítja. Az ebédlő igénybevételére a negyedik óra utáni szünettől van lehetőség.

Általános működési szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket minden tanév elején megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.

Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség.

11

A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanárnak és lehetőség szerint osztályfőnökének köteles jelezni a távozás okát és pontos idejét. A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok a 2. számú mellékletben találhatók.

Étkezések rendje Az étkezések ideje: Az anyaiskolában:  alsó tagozatosok: 12 00 órától,  felső tagozatosok: 12 35 órától. A Balassi Bálint tagiskolában:  alsó tagozatosok: 12 00 órától,  felső tagozatosok: 12 50 órától.

12

Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. Az étkezés időtartama alatt csak az étkezők tartózkodhatnak a helyiségben. Ebédelni csak tanítási órák után lehet, óraközi szünetben nem ebédelhetnek a tanulók. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével lehet elhagyni.

Egészség-és balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola balesetés munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, kémia, fizika, technika óra és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A tanulók részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva végzi munkáját az iskolaorvos és védőnő. Az iskolaorvos rendelési idő alatt minden tanuló által felkereshető.

13

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az iskola bármelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

14

Védő-óvó előírás: futkározás, ablakpárkányra történő felkapaszkodás, konnektorba belenyúlás tilalma, kosárpalánk rendeltetésszerű használata, udvari dobogó balesetveszélye, korláton való lecsúszás tilalma, galéria rendeltetésszerű használata. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót

Az iskolaorvos elvégzi - vagy szakorvos részvételével biztosítja - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente két alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.

15

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. A szülőnek joga van a szűrővizsgálatokat más módon elvégeztetni, de ezt az intézmény vezetőjétől írásban kérelmeznie kell. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.

Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Mobiltelefon tanítási- napközi, illetve tanulószoba ideje alatt csak kikapcsolt állapotban lehet a tanulóknál, s azt bekapcsolni, illetve használni csak tanári engedéllyel, tanár jelenlétében lehet. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A folyosók és az udvar tisztaságáért az osztályok a felelősek a meghatározott rend alapján.

16

A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Amennyiben a tanuló rendszeresen gyógyszert szed vagy tart magánál, ezt az osztályfőnöknek a szülő írásban jelezi köteles. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1- 4 évfolyam számára 17.00 óráig, míg 5 - 8 évfolyam számára 20.00 óráig tarthatók.

17

A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.

18

Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: 

a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.



a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta,



a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet). Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola, tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell.

19

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell:  3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet  6 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet  9 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet  12 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet.

20

Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: 

félévkor: február 1 - 15.



a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

21

Tanulmányok alatti vizsgák szervezése

Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Követelmények A vizsgák követelményei a Pedagógiai Program helyi tantervében szereplő, az adott tanévre az osztály számára a tananyaghálóban részletezett tananyag.

A javítóvizsga: A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon, augusztus 15-étől augusztus 31-éig javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban értesíti, és figyelmezteti őket arra, hogy a javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. A tanuló - előzetes jelentkezés nélkül - bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. Az osztályozó vizsga: Az osztályozóvizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga napjait az igazgató jelöli ki, és erről a vizsgázót, illetőleg a szülőt két héttel a vizsga előtt értesíti.

22

Az osztályozóvizsga helye általában az az iskola, amelybe a tanulót utoljára beírták. Indokolt estben a tanuló kérheti, hogy a vizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az engedélyt az igazgató adja. Az osztályozóvizsgára legalább egy hónappal a vizsga előtt kell jelentkezni a végzett tanulmányokról szóló bizonyítvány benyújtásával (ha az nincs az iskola birtokában). Az osztályozó vizsga formái, tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei 1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanköteles tanulónak, aki valamilyen okból (tartós, huzamosabb betegség, mulasztás vagy tartós külföldi tartózkodás miatt) nem volt osztályozható. Továbbhaladásához való bizonyítványt akkor kaphat, ha: - Annál az intézménynél, ahol nyilvántartásban van, önként jelentkezik, s írásban kéri, hogy osztályozó vizsgát akar tenni, s bizonyítványát bemutatja. - A vizsga ideje – tanév vége vagy eleje lehet. - A vizsga napját az igazgató jelöli ki, erről a vizsgázót legalább 10 nappal előtte írásban értesíteni kell. - A vizsga 3 tagú bizottság előtt zajlik – tagjait az igazgató jelöli ki, az elnöki teendőket maga az igazgató vagy az általa megbízott személy végzi. - A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. - Az osztályozóvizsga egyes tantárgyai (ének, testnevelés, idegen nyelv) alól az igazgató felmentést adhat. - Ha a tanuló osztályozóvizsgán szerezte valamennyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

23

- Az osztályozóvizsga díjtalan, nem nyilvános. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét, záradékait, az anyakönyvbe és a bizonyítványba – lehetőség szerint – az osztálynaplóba be kell vezetni. - Ha a bizottság a vizsgázót eredménytelennek minősíti kettőnél több tantárgyból, évismétlőként kell kezelni. Ha egy vagy két tárgyból sikertelen, újabb osztályozó vizsgát engedélyezhet az igazgató egy hónap elteltével. 2. Az osztályozóvizsgák egyéb formái: a. /előrehozott osztályozó vizsga (Tartós külföldi tartózkodás ill. különleges tehetségű tanuló esetén – a két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi idő számára lerövidíthető – előrehozott osztályozó vizsgát tehet). Több tanévet egy tanévben teljesíthet. - Tanulmányi idő megrövidítését és az előrehozott vizsga iránti igényt a tanuló (szülei útján) írásban kérvényezi az iskola igazgatójánál. Az igazgató az osztályfőnök, a szaktanár véleménye alapján dönt, és határozatot hoz, erről értesíti a szülőt és az irattárat (nyilvántartást) írásban. Ebben meg kell határozni az iskolalátogatási módot és kötelezettségeket, valamint a továbbhaladás módjait is. - A tanulmányi idő megrövidítése esetén a tanuló a tantárgyi követelmények teljesítése alól nem mentesíthető. - Egy tanévben csak egyszer lehet előrehozott osztályozóvizsgát tenni. - Az előrehozott vizsga kritériumaiban teljesen megegyezik a 5./1-ben foglaltakkal, csak több évet foghat át. (A tanulói kérelemben előre kell jelezni az évfolyamok számát.) b, / összevont osztályozó vizsga (Rendkívüli körülmények esetén – külföldi tartózkodás elhúzódása, tartós gyógyüdülés, egyéb okból való felmentés részben vagy egészben felmentett óralátogatások esetén.)

24

Utólag tehet a tanuló osztályozó vizsgát, legfeljebb két évfolyamból – előzetes írásbeli az iskola igazgatójához beadott kérvénnyel. - Lebonyolítása, adminisztrálása megegyezik az 5/1-ben leírtakkal. Mindegyik osztályozóvizsgára vonatkozik: 1./ Meg kell győződni a bizonyítvány és anyakönyv alapján a tanuló előzőleg mely évfolyamról kapott bizonyítványt. A tanuló – lehetőleg – abban az iskolában tegyen osztályozóvizsgát, ahová előzőleg járt. 4./ Ha a vizsgára behívott tanuló valamilyen ok miatt nem jelenik meg, (kivétel: előre igazolt, jelentett betegség) – és távolmaradását 3 napon belül nem igazolja, az igazgató köteles a szülőt értesíteni a tanuló kötelezettségének elmulasztásáról, s egyben még egy lehetőséget – új vizsgaidő kijelölésével – biztosítani számára. 5./ Az osztályozóvizsgák írásbeli, szóbeli (esetleg gyakorlati) részből állnak – kijavítani, értékelni érdemjeggyel, szöveges értékeléssel kell, valamint aláírással kell ellátni. 6./ Az osztályozóvizsga minden fajtájáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

3. Az osztályozó vizsga tárgyai: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

2.3.4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5.6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, természetismeret, idegen nyelv 7.8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv.

25

1. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM: – egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; – meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; – az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás) – a tanult memoriterek elmondására; – magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; – kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő – néma és hangos olvasására; – másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; – a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; – szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. – a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.

MATEMATIKA: - Számok olvasása, írása 20-as számkörben. - Számfogalom, számok tulajdonságai, biztos számlálás 20-as számkörben (páros, páratlan, számszomszédok). - Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. - Összeadás, kivonás, bontás, pótlás 20-as számkörben. - Egyszerű összefüggések: több, kevesebb, egyenlő megfogalmazása, lejegyzése, relációs jelek alkalmazása.

26

- Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása, válasz megfogalmazása. - Síkbeli alakzatok megkülönböztetése, alak megnevezése, csoportosítása (logikai készlet). KÖRNYEZETISMERET: – tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit. – tudja az irányokat helyesen használni. – ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja. – tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét. – Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét. – tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról. – tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent. – ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit. 2. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM: – ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; – a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; – olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre;

27

– tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; – 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; – az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el. – Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. – Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. – a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

MATEMATIKA - Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. - A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonság alapján - A számok közötti kapcsolatok felismerése. - Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.

28

- A kisegyszeregy biztonságos ismerete. - A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. - Tagok felcserélhetőségének ismerete. -

Fordított műveletek alkalmazása.

-

A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.

- A kapcsolatok kifejezése szóban. - Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. - Állítások igazságának megítélése. -

Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.

-

Nyitott mondat készítése ábráról.

- Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: - Lejegyzés (ábrázolás) -

Műveltek kijelölése

- Számolás - Ellenőrzés -

Válasz megfogalmazása

- Adott szabályú sorozat folytatása. -

Sorozatok képzése.

- Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. - Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. - Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. - Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. - Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. - A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.

29

KÖRNYEZETISMERET: – Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! – Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről! – Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint! – Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket! – Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben! – Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit! – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit! – Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében! – Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket! – Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! – Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit! – Ismertessen egyet a település hagyományai közül! 3. évfolyam MAGYAR NYELVTAN – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; – az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; – egyszerű szavak elválasztására önállóan;

30

– igék, főnevek, melléknevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); – a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; – a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés- és zárás helyes jelölésével; – írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; – az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

MAGYAR IRODALOM – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; – tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; – a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; – hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; – az időrend megtartására események leírásakor; 31

– memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; KÖRNYEZETISMERET – A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon! Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról! Olvassa le helyesen a hőmérőt! Használja helyesen a tanult mértékegységeket! – Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét! Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra! Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat! Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját! – Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt! Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket! – Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek! Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot! Tervezze meg változatos, egészséges étrendjét! – Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton! Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit! – Ismertessen egyet a település hagyományai közül!

MATEMATIKA - Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. - Biztos számfogalom 1000-es számkörben. - Számok írása, olvasása 1000-ig. - Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. - Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.

32

- Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. - Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban - Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. - Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. - Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. - Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. - Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. - Testek építése modellről - Síkidomok előállítása tevékenységgel. - Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével - Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. - A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. - Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. - A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. - A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján

4. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM – feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; 33

– érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; – a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; – együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; – egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; – tájékozódásra a szótárokban; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére; Készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: – a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; – a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; – a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése;

34

– a múlt idő jelének helyes használata; – az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; – a keltezés egyszerű alakjának írása; – szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); Jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: – szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; – egyalakú szótövek fölismerése; – a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; – a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; – a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, – záró írásjelük helyes megválasztása; – közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: – elbeszélés, leírás vagy levél; – a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; – írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; – önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.

MATEMATIKA – Biztos számfogalom tízezres számkörben. – Számok helyi érték szerinti írása, olvasása.

35

– Számok képzése, bontása. – Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. – A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. – Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. – A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. – A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. – Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. – Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. – Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. – Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. – Megoldási algoritmusok alkalmazása. – Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában. – Összetartozó elemek táblázatba rendezése. – Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. – Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. – Mérés szabvány egységekkel. – Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. – Számítások a kerület és terület megállapítására. – Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. – Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. 36

– Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. KÖRNYEZETISMERET – A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat! – Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon! – Tudja az élőlényeket megfelelő csoportba besorolni, ismerje ezeknek a csoportoknak fő jellemzőit. – Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből! – Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket! – Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait! – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket! – Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább! – Tudjon irányokat meghatározni fő égtájak segítségével. – Ismerje a domborzat jelölését a térképen! – Ismerje fel a Földön kívüli térségek létét! – Találja meg lakóhelyét, valamint az ország nagy tájegységeit Magyarország domborzati térképén! – Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit! – Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét! – Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között! – Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket! – Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben! 37

– Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról! – Rendelkezzenek az életkoruknak megfelelő környezeti erkölccsel, társadalmi–természeti felelősséggel, együttműködő-képességgel, a személyes és közös felelősségtudat alapjaival! 5. évfolyam HELYESÍRÁS 1. Írása legyen rendezett, olvasható. 2. Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. 3. Kevés hibával másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15 nehéz szót.

NYELVTANI ISMERETEK: 1. Tudja, mit jelent a kommunikáció szó, mik a tényezői. 2. Tudja felsorolni a beszélőszerveket. 3. Ismerje a következőket: hangok felosztása, a magán- és a mássalhangzók felosztása 4. Ismerje a mély és magas magánhangzókat. 5. Tudja, mi a hangrend törvénye, és azt ismerje fel a szavakban, ill. maga is tudjon példákat gyűjteni. 6. Tudja felsorolni a helyesírási alapelveket: a kiejtés, a hagyomány és a szóelemzés elvét. 7. Ismerje az abc-t, a betűrendbe sorolás szabályait, ezt a gyakorlatban is tudja alkalmazni. 8. Tudjon egyjelentésű és rokon értelmű szavakat gyűjteni, ismerje fel az ellentétes jelentést a szavak között.

IRODALOM

38

1. A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tk. prózai és verses szövegeit. . Az ismert szövegeket tudja értelmezni. 2. Tudjon felsorolni néhányat az év során tanult művek közül címmel és szerzővel együtt. 3. Adott műcímhez tudjon szerzőt (írót, költőt) rendelni, a tanult írók, költők nevéhez egy-egy mű címét társítani: ( Petőfi: János vitéz, Alföld, Egy estém otthon, Arany: Családi kör, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, stb). 4. Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Petőfi életét, tudjon néhány adatot Molnár Ferenc életéről, tudja elhelyezni a korban. 5. Ismerje és tudja elmondani a János vitéz, a Tündérszép Ilona, a Fehérlófia, A Pál utcai fiúk tartalmát. 6. Ismerje az alábbi fogalmakat, tudja azok legfőbb sajátosságait: elbeszélő költemény, népdal, regény, mese, monda, mítosz 7. Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismert szövegben tanári segítséggel ismerje fel őket. 8. A tankönyvben lévő mítoszok közül egy szabadon választottnak tudja elmondani a tartalmát. 9. Tudja elmondani az alábbi műveket önállóan (memoriterek): - Petőfi: János vitéz néhány versszaka, 3-4 vers

TÖRTÉNELEM - Források csoportosítása. - A zsákmányoló ember foglalkozásai és szerszámai. - A termelő ember foglalkozása és szerszámai. - Az ókori Kelet nagy birodalmainak és folyóinak megmutatása atlaszában és a falitérképen. - Az öntözéses földművelés folyamatának néhány mondatos ismertetése. 39

- Egy ószövetségi történet elmesélése. - A történelem korszakainak felsorolása - Mi fűzte egységbe a görög városállamokat? - Spárta, a katonaállam. - Az athéni népgyűlés. - Róma és a Római Birodalom térképen való elhelyezése. - Egy történet elmondása Caesarról vagy Augustusról. - Néhány mondatos ismertetés Pannónia provinciáról. - Jézus élete - Krisztus előtt, Krisztus után fogalmak helyes használata. - Eltelt időtartam kiszámítása. (pl. Róma alapítása és bukása között) - A magyar nép vándorlása, állomásainak megnevezése és térképen való megmutatása. - A honfoglalás története és időpontja. - Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később. - Tudjon a tanult történetekhez kérdéseket feltenni. - Istenek, mondai hősök és valós történelmi személyek szétválasztása. - A Frank Birodalom és Nagy Károly. - A keresztény egyház jellemzői. - A földesúri uradalom részei - A lovagi életmód. - A középkori városok, céhek. - Géza fejedelem és Szent István király. - Szent László, Könyves Kálmán és IV. Béla. TERMÉSZETISMERET - Ismerje fel és nevezze meg közvetlen környezetének egyes anyagait, és tudja azokat csoportosítani bizonyos szempontok alapján. - Tudja jellemezni a tanult növények testfelépítését, azok működését. 40

- Mutassa be a házban és ház körül élő állatok testfelépítését, életmódját. - Legyen tisztában Magyarország világban elfoglalt helyéről. - Ismerje, értelmezze és használja a térképek jelrendszerét. - Tudjon irányt és távolságot meghatározni, tájékozódni hazánk domborzati és közigazgatási térképén. - Ismerje a földrajzi helymeghatározás alapjait. - Ismerjen fel egy-két csillagképet az égbolton. - Ismerje a Föld mozgásait és azok következményeit. - Tudja megnevezni és térben elhelyezni az éghajlati övezeteket. - Értse

az

éghajlati

diagramokat

és

térképek

leolvasását.

41

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek

Halmazok értelmezése és alkalmazása

Természetes számok

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása a milliós számkörben Összeadás, kivonás többjegyűvel, szorzás, osztás két-

jegyűvel Egész számok

Számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása Műveletek az egész számok körében

Tört számok

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása. Egyszerűsítés, bővítés Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Egyjegyű pozitív nevezőjű törtek szorzása, osztása egész számmal

Tizedes törtek

A számok helyes leírása, számegyenesen való ábrázolása Tizedes törtek összeadása, kivonása. Tizedes törtek szorzása, osztása egész számmal

Descartes féle koordináta

Helymeghatározás a derékszögű koordináta rendszer-

rendszer

ben

Geometria, mérés

Körző, vonalzó helyes használata Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása Síkidomok rajzolása Kerület és terület fogalma Téglalap területe és kerülete Hosszúság és terület mértékegységeinek ismerete Kocka és téglatest

42

IDEGEN NYELV Hallott szöveg értése - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban - válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér Olvasott szöveg értése - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség - ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol

43

6. évfolyam MAGYAR NYELVTAN 1. Ismerje a sajtóirodalom alapvető fajtáit, képes legyen könyvtárhasználattal önálló anyaggyűjtésre. 2. Tudja a szófajok rendszerét, ismerje fel a különböző alapszófajokat és azok csoportjait /alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, névszók, főnév, melléknév, számnév, névmások, ige, igenevek, határozószók/. 3. Tudja helyesen írni a legalapvetőbb tulajdonneveket, abból képzett mellékneveket, a mellékneveket, a számneveket és keltezést, az igék különféle alakjait. 4. Legyen tisztában az igeragozás szám/személy, mód/idő viszonyaival. 5. Tudja megkülönböztetni a különféle szövegfajtákat: elbeszélés, leírás, jellemzés, irodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg. 6. Képes legyen a szövegjellemzők alapján önálló szövegalkotásra. MAGYAR IRODALOM 1. Tudjon egy szöveget megfelelő tempóban, folyamatosan felolvasni. Néma olvasás után lényeges kérdésekre válaszolni. 2. Ismerje a monda fogalmát, típusait, tudjon néhány címet mondani. 3. Tudja elmondani Arany János Toldi c. elbeszélő költeményének tartalmát, szerkezeti jellemzőit, az ütemhangsúlyos verselés fogalmát. Ismerje Arany életének legfontosabb állomásait. 4. Ismerje fel /segítséggel/ a költői eszközöket, tudja azok fogalmát /megszemélyesítés, metafora, hasonlat, allegória, ellentét, párhuzam, túlzás/. 5. Tudjon példát mondani a műből az epizódra, gúnyra, intelemre. 6. Ismerje a dal jellemzőit, fajtáit /népdal, műdal, népdalküszöb, szerelmi dal, virágének, találós vers, kesergő, toborzó, bujdosó ének/. Tudjon népdalokat mondani.

44

7. Ismerje a ballada jellemzőit. Tudja felidézni a Kőmíves Kelemen, Júlia szép leány, Vörösmarty: A búvár Kund, Arany: Mátyás anyja című balladák tartalmát, jellemzőit. 8. Ismerje a regény fogalmát, fajtáit. 9. Tudja elmondani Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényének fejezetcímeit, rövid tartalmát, szerkezetét. 10.Tudja a reneszánsz és a felvilágosodás fogalmát, tudja kötni Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály nevét, egy-egy művét. 11.Tudja bemutatni Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című művét, a levonás magyarázatát, az időmérték lényegét. 12.Memoriter: Néhány versszak a Toldiból + Előhang, 4-5 versből részletek.

TÖRTÉNELEM - I. Károly és Nagy Lajos. - Törökellenes harcok Magyarországon, Nándorfehérvár. - Hunyadi Mátyás. - A mohácsi csatavesztés. - A földrajzi felfedezések. - A reformáció, alkotmányos királyság Angliában. - A Napkirály birodalma. - Az USA megalakulása. - A három részre szakadt Magyarország. - Habsburg-ellenes harcok. - A Rákóczi-szabadságharc. - A francia forradalom és Napóleon. - Az ipari forradalom. - A reformkor Magyarországon. (Széchenyi István, Kossuth Lajos).

45

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek

Halmazok értelmezése és alkalmazás Igaz-hamis állítások, kisebb-nagyobb

Természetes számok

Oszthatósági szabályok (2-vel,3-mal,5-tel,9-cel,10zel) Legnagyobb közös osztó Legkisebb közös többszörös

Egész számok

Alapműveletek egész számokkal

Racionális számok

Műveletek racionális számkörben Műveletek helyes sorrendje, zárójelhasználat

Arányosság

Egyszerű arányos következtetések Százalék fogalma

Geometria, mérés

Tengelyes szimmetria A szimmetrikus háromszögek tulajdonságai Háromszögek fajtái szögek és oldalai szerint Szögmásolás, szögfelezés Térfogat és űrmérték Kocka, téglatest, négyzetes oszlop felszíne és térfogata

TERMÉSZETISMERET - Ismerje hazánk felszín és felszín alatti vizeit és azok jelentőségét. - Mutassa meg a térképen a legjelentősebb hazai álló- és folyóvizeket, ismerje a főfolyó, mellékfolyó és torkolat fogalmát. - Ismerje és tudja bemutatni az erdő, valamint a vizek és vízpartok tanult élőlényeit, csoportosítsa azokat bizonyos szempontok alapján. - Készítsen táplálékláncot a tanult élőlényekből. - Mutassa meg a térképen, mutassa be és jellemezze a tanult tájakat. - Olvasson információkat diagramokról, tematikus térképekről. 46

- Ismerje a különböző hegységképződési folyamatokat. - Csoportosítsa a kőzeteket keletkezésük, tulajdonságaik és felhasználásuk alapján. - Lássa a települések eltérő társadalmi és gazdasági szerepét, azok előnyeit és hátrányait. - Ismerje fel a környezet- és egészségkárosító folyamatokat. - Legyen tisztában a kamaszkori változások jeleivel és okaival. - Mutassa be az emberi életműködések közötti kapcsolatokat konkrét példákon keresztül.

IDEGEN NYELV Hallott szöveg értése - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz kérdéseket tesz fel - megértési probléma esetén segítséget kér; - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése

47

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. 7. évfolyam NYELVTAN 1. Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel: ismerje fel a következő szófajokat: főnév, melléknév, számnév, névmás, igék, névelő. Ismerje a névszók fogalmát. 2. Tudja felsorolni az alárendelő szószerkezetek fajtáit (tárgyas, jelzős, határozós), ismerje a mondatrészek jelölését (aláhúzás módját, jelölését az ágrajzban). 3. Tudja elmondani az állítmány fajtáit, az alany és az állítmány kérdéseit. 4. Ismerje fel az alanyt, az igei és a névszói állítmányt. 5. Tudja elmondani a tárgyas szószerkezet kérdését, ismerje jelölési módját. 6. Tudja felsorolni a határozók fajtáit, azok kérdéseit. 7. Ismerje fel a határozós szószerkezetek gyakoribb fajtáit: hely, idő, ok, cél, eszköz, társ, mód, állapot, szám, részes, ismerje jelölésük módját. 8. Tudja felsorolni a jelzők fajtáit, azok kérdései. 9. Ismerje fel a következő jelzőket: minőség, mennyiség, birtokos.

48

HELYESÍRÁS 10. Írása legyen olvasható és rendezett. Diktálás után írt szövegben legyen képes a hibáit javítani. Az alapvető és gyakran használt tulajdonneveket (saját adatai) írja hibátlanul.

MAGYAR IRODALOM 1. A tanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, továbbá az olvasott művek tartalmáról szabatosan beszámolni. 2. Ismerje a reformkor legfőbb jellemzőit,tudja elhelyezni a korban, ismerje kulturális intézményeit, tudja íróit, költőit felsorolni. Tudja megfogalmazni, hogy mit tanultunk irodalomból a 7. osztályban, vagyis a tanult írókat, költőket irodalmi alkotásokat tudja felsorolni. 3. Tudja felsorolni az irodalmi műnemeket és műfajokat. 4. Ismerje a következő költők életét vázlatosan a tankönyv szövegei alapján: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. 5.Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, regény, ballada, novella. 8. Tudja a következő memoritereket: Himnusz, Szózat, Reszket a bokor, mert… + még két a tankönyvből szabadon választott Petőfi-verset. 9. Legyen tisztában a kijelölt kötelező olvasmány: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai cselekményével, tudja felsorolni a főszereplőket. 10. Ismerje és tudja elmondani két Mikszáth-novella cselekményét. TÖRTÉNELEM - A nemzetállamok kora. - Önkényuralom, kiegyezés, dualizmus. - Ipari forradalom a XIX. század végén, és ennek magyar vonatkozásai. - Az 1. világháború. 49

- Európa a két világháború között. - Magyarország a két világháború között. - A 2. világháború.

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek

Halmazok uniója, metszete és részhalmaz Logikai „és”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden”

Egész számok

Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás Legnagyobb közös osztó Legkisebb közös többszörös Hatványozás, normál alak

Racionális számok

Műveletek racionális számkörben Műveletek helyes sorrendje, zárójelhasználat

Algebrai kifejezések

Algebrai kifejezések, helyettesítési érték számítása Elsőfokú egyenletek megoldása és ellenőrzése

Függvények

Lineáris függvények ábrázolása Sorozatok folytatása adott szabály szerint

Geometria, mérés

Középpontos szimmetria Középpontos síkidomok, paralelogrammák tulajdonságai Egyállású és váltó szögek felismerése Háromszögek és négyszögek szerkesztése Háromszögek és négyszögek belső és külső szögöszszege Idő és tömeg mértékegységei

50

KÉMIA - Anyagok tulajdonságai - Halmazállapotok, halmazállapot változások - A levegő összetétele - Az égés és tűzoltás - A víz (természetes vizek, és szennyezése, biológiailag tiszta víz, kémiailag tiszta víz) - Oldatok összetétele - Keverékek - Keverékek és oldatok szétválasztása - A víz alkotórészei, vízbontás - Az atom és elem jele (vegyjelek) - Az atom felépítése - Elektronburok, elektronburok szerkezete - Periódusos rendszer (főcsoportszám, periódus szám) - Fémek és nemfémek jellemzése - Elemmolekulák (hidrogén-, oxigén-, klór-, nitrogén molekula) - Vegyület molekulák (víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia)

FIZIKA KÖLCSÖNHATÁSOK TERMÉSZET TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK - Ismerje a mérőeszközök használatát, a mérési folyamat menetét - Ismerje a mért mennyiségek mértékegységét és tudja átváltani azokat MOZGÁSOK - Legyen tisztában a mozgás viszonylagosságával A TESTEK MOZGÁSA - Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását 51

- Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban. - Szabadesés jellemzése, gyorsulás fogalma

A DINAMIKA ALAPJAI – Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat. Newton I. törvénye. – Értelmezze a tömeg fogalmát. – Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét. – Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát. – Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását. – Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. – Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. A NYOMÁS – Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. – Folyadékok és gázok nyomását értelmezze – Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. – Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. – Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben. - Tudja, hogy a fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg. 52

- Ismerje az egyszerű gépek típusait és azok működési elvét

HŐTAN - Ismerje a hőmérséklet fogalmát és mérését - Ismerje a nevezetes hőmérsékleti skálákat, végezze el a CelsiusKelvin fok átváltást - A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján. - Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazás- Ismerje a forráspont, olvadáspont, forráshő, olvadáshő fogalmát - Legyen tisztában a tüzelőanyagok égésével és azok következményével - Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. - A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni. - Tudja értelmezni a hőjelenségeket (hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. - Halmazállapot változások jellemzése ENERGIA - Ismerje az energiafajtákat és azok egymásba való átalakulásukat - Tudjon felsorolni konkrét energiafajtákat - Ismerjen alapvető energiaforrásokat, energiahordozókat - Ismerje a teljesítmény és hatásfok fogalmát és oldjon meg egyszerű számítási feladatokat

53

BIOLÓGIA - Ismerje fel a tanuló a tanult élőlényeket kép, vagy rajz alapján és tudja legjellemzőbb tulajdonságaikat. - Tudja a tanult élőlényeket az élőhelyüknek megfelelő kontinensen elhelyezni. - Tudjon minden tanult életközösségben legalább egy táplálékláncot készíteni. - Ismerje a nevezetes szélességi köröket és az általuk határolt éghajlati öveket. - Tudjon különbséget tenni az éghajlati övek és éghajlati területek között, és jellemezni azokat. - Legyen tisztában az alapvető környezetvédelmi fogalmakkal és a környezetszennyezés megelőzésének módjaival. FÖLDRAJZ - Ismerje kialakulása és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni - Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, tudja bemutatni a jellegzetességeit - Tudja jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait - Ismerje a kontinensek tipikus tájak és országok regionális sajátosságait. - Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén. - Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat. - Legyen képes éghajlati és csapadékdiagramok leolvasására és értelmezésére.

IDEGEN NYELV Hallott szöveg értése - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; 54

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket tesz fel - eseményt mesél el - megértési probléma esetén segítséget kér - beszélgetést kezdeményez, befejez Olvasott szöveg értése - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; 55

8. évfolyam NYELVTAN 1. Rendelkezzen a tanuló az előző években szerzett nyelvtani ismeretekkel minimális szinten. 2. Ismerje fel a mondatokat a beszélő szándéka szerint, az írásjeleket helyesen alkalmazza a mondatok végén. 3. Tudja megkülönböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat. 4. Tudja elmondani az alárendelő összetett mondatok ismérveit, fajtáit, egyszerűbb összetett mondatot tudjon ábrázolni. 5. Ismerje a mellérendelő összetett mondatok fajtáit, jeleit, néhány kötőszót, és tudjon elemezni egyszerűbb mellérendelő összetett mondatot. 6. Írásképe legyen olvasható, áttekinthető 7. Tudjon szöveget leírni hallás után, 10-15 mondatot kb.10 perc alatt. Írástempója legyen megfelelő. Az alapvető tulajdonneveket írja helyesen (saját adatai) 8. Ismerje a mondatvégi és mondatközi írásjeleket, tudja kis hibával alkalmazni. 9.Tudjon önéletrajzot írni tanári segítséggel. 10. Ismerje az iskolai könyvtárat, tudjon benne eligazodni. 11. Rendelkezzen minimális nyelvtörténeti ismerettel: tudja felsorolni nyelvrokonainkat, tudja jellemezni a magyar nyelv természetét.(tk. szövegei alapján) 12. Legyen fogalma a nyelvjárásokról, a nyelvváltozatokról.

MAGYAR IRODALOM 1. A tanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, az olvasott szöveg tartalmának elmondására.

56

3. Tudja elmondani, hogy mit tanultunk irodalomból 8. osztályban, vagyis felsorolni az írók költők nevét, tudjon említeni 8.-ban tanult irodalmi alkotásokat. 4. Tudja az irodalmi műfajokat műnemek szerint elrendezni, ismerje a következő fogalmakat: líra, epika, dráma, dal, elégia, epigramma, regény, novella, ballada, óda. 3. Ismerje a következő költők életét vázlatosan, a tankönyvben lévő szöveg alapján: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós. 4. Ismerje a következő fogalmakat: szonett, leoninus, lélektani novella. 5. Tudjon 3 idén tanult költeményt. (szabadon választható) 6. Tudja elmondani Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalmát. 7. Ismerje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének tartalmát, ismerje a szereplők nevét, ugyanígy Tamási Áron: Ábel c. regényét. (Segítség: tankönyv szövege) 8. Tudjon az idén tanult irodalmi alkotásokról 2-3 mondatot mondani. TÖRTÉNELEM - Kétpólusú világ, hidegháború. - Magyarország a 2. világháború után, 1956, Kádár-korszak. - A szovjet tömb felbomlása, globalizáció. - Társadalmi szabályok. - Háztartási, családi gazdálkodás. - A média szerepe napjainkban. - Reklám, hír, hírérték, sajtó. - Alapvető állampolgári fogalmak.

57

MATEMATIKA Halmazok uniója, metszete és részhalmaz

Gondolkodási módszerek

Logikai „és”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” Műveletek és műveleti sorrend a teljes racio-

Racionális számok

nális számkörben Négyzetgyök fogalma táblázat használata Algebrai kifejezések

Algebrai kifejezések, azonosságok

Egyenletek

Szöveges feladatok megoldása egyenlettel

Összefüggések, függvények,

Másodfokú függvény, abszolút érték függ-

sorozatok

vény Egyenletek grafikus megoldása Számtani és mértani sorozat Pitagorasz tétele

Geometria

Gúla, kúp, gömb Valószínűség, statisztika

Átlag, grafikonok értelmezése

KÉMIA Az alábbi elemek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása) - hidrogén

- klór

- oxigén, ózon

- kén

- nitrogén

- foszfor

- szén

- szilícium

- nátrium

- kálcium

- alumínium

- vas

Az alábbi vegyületek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása - víz

- sósav

- kén-dioxid

- kénsav

- nitrogén-oxidok

- salétromsav 58

- foszforsav

- szén-monoxid, szén-dioxid

- szénsav

- nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát - kalcium-karbonát, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid Alumínium- és vasgyártás lényege, az acél

FIZIKA ELEKTROMOSSÁG - A testek elektromos állapota - Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák - Elektromos áram fogalma - Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése - Elektromos áramkör részei, - Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése - Soros és párhuzamos kapcsolás - Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége - Egyszerű számításos feladat Ohm törvényével kapcsolatban - Az elektromos áram hatásai, gyakorlati alkalmazások - Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége - Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége - Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ - Az elektromágneses indukció - A váltakozó áram (előállítása, tulajdonságai) - Az elektromos távvezetékrendszer, transzformátor

59

FÉNYTAN - Fényforrás fogalma, csoportosítása - Fény terjedése - Fény visszaverődése - Síktükör, gömbtükrök képalkotása, használatuk a gyakorlatban - A fény törése. Domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben - Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni - A szem és a látás - Fehér fény és a szivárvány. A testek színe. BIOLÓGIA - Szerveződési szintek, sejtek és szövetek típusai és azok jellemzői, felismerésük képről. - A bőr felépítése, rétegei, alkotórészei és ezek feladatai. - A mozgás szervrendszere, részei, a csontok, izomtípusok, csontkapcsolódások (rajz) - Anyagcsere: a légzés lényege, mechanizmusa, szervei, légzésszám. - az emésztés szervei, szakaszai, emésztőnedvek, tápanyagok, vitaminok - a keringés szervei, vérkörök és a szív (rajz), a vér, vércsoportok, - a kiválasztás szervei (rajz), a szűrlet, a vizelet alkotói, művese - Tudósok és felfedezéseik a tananyaghoz kapcsolódóan. FÖLDRAJZ - Ismerje a tanuló a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. - .Tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, a megismert országok természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. - Ábrázolja ismereteit egyszerű térképeken, rajzokban - Ismerje fel a kontinensek, tipikus tájak és országok sajátosságait. 60

- Értse meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. - Lássa, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi voltukban egyenrangúak. - A hazai tájakhoz való kötődés érdekében ismerje természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. - Ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjon hozzájuk tartalmi jellemzőket kapcsolni.

IDEGEN NYELV Hallott szöveg értése - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket tesz fel - eseményt mesél el 61

- megértési probléma esetén segítséget kér - beszélgetést kezdeményez, befejez Olvasott szöveg értése - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; Hallott szöveg értése - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség 62

- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz - kérdéseket feltesz, - megértési probléma esetén segítséget kér - egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerű történetet megért - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges Íráskészség - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz - egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet) létrehoz nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti, információt a lényegtelentől elkülöníti

63

A különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára. A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Az iskolai írásbeli büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés  napközis, tanulószobai nevelői figyelmeztetés (tanulószobai magatartás füzet)  osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés (magatartási füzetben található beírások száma alapján)  osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés (magatartási füzetben található beírások száma alapján)  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés  igazgatói megrovás  tantestületi figyelmeztetés  tantestületi intés 64

 tantestületi megrovás Adható bármelyik fokozatú írásbeli figyelmeztetés vagy intés egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.

Fegyelmező intézkedés  szóbeli figyelmeztetés,  írásbeli figyelmeztetés: o Osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. o Igazgatói figyelmeztetés.  írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o Igazgatói intő.  megbízás visszavonása.

Fegyelmi büntetés  megrovás,  szigorú megrovás,  áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, amennyiben a másik iskola írásos befogadó nyilatkozatával rendelkezünk

65

A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. § szerint kell eljárni.

Dohányzás büntetése Az iskolában, és 50 méteres körzetében tilos a dohányzás. Dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: 

első esetben igazgatói írásbeli intés,



ismétlődés esetén a tantestületi dönt a tanuló fegyelmi tárgyalásáról.

Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

A jutalmazások formái  osztályfőnöki, napközis nevelői dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtő-

66

munkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;  igazgatói dicséret: tanulmányi városi 1-3., megyei 1-5., országos 1-10. versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.  tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

A jutalmak formái  emlékplakett: évfolyamonként legfeljebb egy, kivételes esetben két tanuló kaphatja  könyvjutalom  tárgyjutalom  oklevél Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató szorgalom  versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység  kiemelkedő sporttevékenység

Osztályok jutalmazása  tisztasági versenyben elért első helyezésért az adott tanévben egy tanításmentes munkanap adható

67

 papírgyűjtésben elért első helyezésért félévenként egy tanításmentes munkanap adható

A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről, és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásoknak megfelelően az iskola pert indíthat! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

68

Tanulmányi jegyek Az első évfolyamon, valamint a 2. évfolyam félévi értékelésében szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően vagy gyengén teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 2-4. évfolyamon évvégén a tanulókat érdemjegyekkel értékeljük.

5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

69

Magatartás jegyek

5

példás

4

jó

fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy ta-

3

változó

nulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy

2

rossz

tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

Szorgalmi jegyek Ha az iskola tanulójának a magatartás füzetben jelzett ellenőrző hiánya eléri az öt bejegyzést, akkor a tanuló szorgalma nem lehet példás. A további 5-5 bejegyzés a tanuló érdemjegyét szorgalomból egy-egy értékeléssel rontja. legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi köte5

példás

lességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít)

4

jó

3

változó

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1

70

bukás) tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy 2

több bukás vagy tanulmányi eredménye messze el-

hanyag

marad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

A tanulók és a szülők tájékoztatása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az aktuális tudnivalókról 

az iskola igazgatója  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,  a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten, ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

71

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója  a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,  a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök:  az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban:  a családlátogatásokon,  a szülői értekezleteken,  a nevelők fogadóóráin,  a nyílt tanítási napokon,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőnegyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

72

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elve

Amennyiben az intézmény központi keretből vagy segélyszervezetek által fedezetet kap a tanulók szociális támogatására, elosztását a lehető legkörültekintőbben kell elvégezni. Az elosztásban elsődlegesen, az osztályfőnök javaslata érvényesül. Javaslattal élhetnek még az ifjúságvédelmi felelősök, a gyermek közelében lakó kollégák, valamint a szülők képviselője. A szociális támogatás adható: - szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása

73

- kirándulások, kulturális rendezvények költségeihez hozzájárulás - táborozási hozzájárulás, - térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása, - úszásoktatás költségeinek biztosítása Szociális támogatásban részesülhetnek: - sokgyermekes család - munkanélküli szülők - gyermeküket egyedül nevelők - tartós betegség a családban - nehéz anyagi körülmények között élők Elbírálásban résztvevők köre: - intézményegység vezető - intézményegység vezető helyettes - gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése  az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola helyi pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni  A Közoktatási törvény előírásai alapján a fenntartó által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérnie a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét.

74

 A térítési és tandíjakat félévente kell az iskolatitkárnál befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.  Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az igazgató gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, illetve ha tartósan hiányzik és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.  Az étkezési térítési díjakat havonta előre személyesen kell befizetni, vagy névvel ellátott lezárt borítékban beküldeni az iskola által legalább egy héttel előre jelzett időpontban. Pótbefizetésre az ebédbefizetést követő héten az iskolában személyesen van lehetőség.  Az iskola az igénybe nem vett és 1 nappal előre lemondott étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére személyesen visszajuttatja.

Tanuló által előállított termék, dolog díjazása A tanulók által elkészített termékek értékesítése során keletkezett hasznot az iskolának meg kell osztania a tanulóval. A tanulóknak kifizetett összeget az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető nevelő javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskolai igazgatója dönt.

75

Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, az iskola könyvtárában bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

76

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

A Házirendet a nevelőtestület 2013. június 20- án elfogadta.

................................................ intézményvezető

2013. június 20-án a szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

……………………………………… szülői szervezet elnöke

………………………………………… diákönkormányzat vezetője

Záradék: A házirendet a fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta.

................................................ aláírás

77

1. számú melléklet

Csengetési rend

Óra

Becsengetés

Kicsengetés

1.

800

845

2.

855

940

3.

955

1040

4.

1055

1140

5.

1150

1235

6.

1245

1325

7.

1345

1430

Szünetek rendje 1. óra utáni szünet – a tanulók tízóraiznak 2. óra utáni szünet- a tanulók az udvaron töltik 3. óra utáni szünet- a tanulók az udvaron töltik 4. és 5. óra utáni szünetben- a tanulók a folyosón töltik a szünetet

78

2. számú melléklet

Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. (Felügyeletet 10 főtől biztosítunk.) Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

79

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődése kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kirándulásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutá80

nok, táncos rendezvények, stb.) .A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

A tanórán kívüli foglalkozások jelentkezési rendje:

 A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14

00

óra és

16.30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

81

 A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.  A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.  A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.  A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.  Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.  Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

82

- akiknek mindkét szülője dolgozik, - akik állami gondozottak, - akik nehéz szociális körülmények között élnek.  A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 16 nak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16

00

00

óráig tarta-

és 16

40

óra

között az iskola felügyeletet biztosít  A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 16 00 óráig tart.  A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.  A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el.  A tanulót a tanulószobai foglalkozásról időszakosan felmenthető, ha a magatartásával a rendet bontja!

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói, tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes.

83

4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak helyben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. lexikonok, enciklopédiák és a nem nyomtatott dokumentumok. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 3 hét. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. A helyben használható dokumentumot a könyvtárostól kell igényelni, a könyvtár erre kijelölt részében lehet használni és használat után a könyvtárosnak kell visszaadni. 11. Internet használat céljára a könyvtárban elhelyezett és az erre a célra kijelölt gépeket lehet használni. Használatához a könyvtáros engedélyét kell kérni és kötelező a használati szabályokat betartani. Amennyiben a használathoz CDROM vagy DVD szükséges, azt szintén a könyvtárostól lehet igényelni. Internet használata esetén a szabályzatot ez esetben is kötelező betartani. Olyan elektronikus ismerethordozó esetén, amely alkalmazásakor hangjával mások munkáját zavarhatja, előzetesen a könyvtárossal egyeztetni kötelező. 11. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni vagy az árát megtéríteni. 12. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 13. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 14. A könyvtár a tanév elején meghatározottak szerint tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 15. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. 84

3. számú melléklet Géptermi rend

1. A számítógépteremben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel öszszefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.

85

9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.

11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.

12. Tilos:  a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,  mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

86

4. számú melléklet

A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

Az igazgató minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak (középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is). A tájékoztatónak tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.

87

„ A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit. ” / Erich Fromm /

Házirend

1. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................2 Bevezető rendelkezések, a Házirend hatálya .....................................................................................3 2.1. Az intézmény adatai ...................................................................................................................4 2.2. Az iskola nagyobb tanulóközösségei .........................................................................................4 3. Jogok és kötelességek ........................................................................................................................4 3.1. A tanulók jogai ...........................................................................................................................4 3.2. Tanulói jogok gyakorlása ...........................................................................................................5 3.3. A tanulók kötelességei................................................................................................................5 4. Az iskola munkarendje ......................................................................................................................6 4.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje .......................................................................................6 4.2. A délutáni foglalkozásokra, a napközi otthonra és tanulószobára vonatkozó szabályok ...........7 5. Általános működési szabályok ..........................................................................................................7 5.1. Az iskolai könyvtár és számítógépterem használatára vonatkozó szabályok ............................7 5.2. Egészségvédelem........................................................................................................................7 5.3. Balesetvédelem ...........................................................................................................................8 5.4. Intézményi védő, óvó előírások..................................................................................................8 5.5. Vagyonvédelem, kártérítés, a tanuló anyagi felelőssége ............................................................9 5.6. Tájékoztató füzet ......................................................................................................................10 5.7. A hetesek kötelességei..............................................................................................................10 5.8. Késés ........................................................................................................................................10 5.9. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek ...................................................10 6. Tandíj-kötelezettség és térítési díjak ...............................................................................................11 7. Tanulmányi kötelezettségek ............................................................................................................12 7.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................................12 7.2. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .............................................................................13 7.3. Jutalmazások ............................................................................................................................14 7.4. A tanuló munkájának elismerése ..............................................................................................15 7.5. Értéklelés, érdemjegyek ...........................................................................................................16 7.6. Magatartási jegyek ...................................................................................................................16 7.7. Szorgalmi jegyek ......................................................................................................................17 7.8. A tanuló fegyelmi felelőssége ..................................................................................................17 8. A tanulók és szülők tájékoztatása ....................................................................................................18 9. A tankönyvtámogatás rendje és formája..........................................................................................19 10. Hivatalos ügyek intézésének rendje .............................................................................................19 11. Záró rendelkezések ......................................................................................................................20 12. Mellékletek...................................................................................................................................21 12.1. 1. sz. melléklet ......................................................................................................................21 12.2. 2. sz. melléklet ......................................................................................................................22 12.3. 3. sz. melléklet ......................................................................................................................24 1. 2.

2

2. Bevezető rendelkezések, a Házirend hatálya A házirend belső jogi szabályozó. A Házirendet :   

az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá.

Ezen házirend:         

a Közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (folyamatosan hatályát veszti) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - többször módosított - 11/1994. ( IV. 8. ) MKM rendelet (folyamatosan hatályát veszti) a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a módosított 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a 229/2012. kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az Országos Diákjogi Tanács 1997. évi október 28-i ajánlása az iskolai házirendről; az intézmény Pedagógiai programjának és Szervezeti működési szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A házirend területileg érvényes  

az iskolában az iskola által szervezett rendezvények (például: osztálykirándulás) fizikai területén és az odaés visszavonulás alatt, ha a vonulás is közös, vagyis az iskola szervezi meg, nem az iskola által szervezett, de a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvény (például: múzeumlátogatás) fizikai területén. ( Az oda- és visszautazás már iskola által szervezett, ha a vonulás tényleg közös, vagyis az iskola szervezi meg.)



Nem érvényes tehát a házirend (kivétel a fentiek esetében van!) az iskola fizikai határán kívül, például utcán, közlekedési eszközön, nyári vakáción, szórakozóhelyen, az iskola előtti buszmegállóban. A házirend személyileg érvényes   

diákjaira (ideértve a magántanulót). az iskola dolgozóira, pedagógusaira (ideértve a külső oktatókat, vendégtanárokat is).

A házirend időbeli hatálya kiterjed  éves viszonylatban a teljes tanévre (beleértve a szüneteket is)  napi viszonylatban az iskola területén (rendezvényen) való tartózkodás teljes időtartamára. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Szülői szervezet és a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Házirend érvénybe lépésének napjától visszavonásáig érvényes. 3

A Házirend az iskola honlapján elérhető. A szülők gyermekük iskolába történő beíratásakor megkapják a Házirend egy példányát. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján, szülői értekezletén megismertetik tanítványaikkal, illetve szüleikkel a Házirendet. Az intézmény adatai

2.1. 

neve :



székhelye :

Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola Kodály Zoltán Általános Iskolája  419-915, 527-468 Fax: 419-915 E-mail cím: [email protected] 9028 Győr, Tárogató u. 18.

Az iskola nagyobb tanulóközösségei

2.2. 

a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 50 %-a.

A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát.

3. Jogok és kötelességek A tanulók jogai

3.1.

Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:                

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, sportkör, könyvtár) napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön iskolai tanulmányi rendje pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakuljon ki tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjen vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs ellátásban - részesüljön, a szaktanár ajánlásával részt vegyen tanulmányi versenyeken, 1-4. évfolyamon legfeljebb napi 1, 5-8. évfolyamon napi legfeljebb 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, (az egyeztetés a szaktanár és az osztálytitkár feladata) kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg a megíratástól számított két héten belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, 4

     

véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny). Tanulói jogok gyakorlása

3.2.

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. (lásd: DÖSZ, SZMSZ) Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül is érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösséget érintő kérdésekben kötelező kikérni a Diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a Diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 46.§-ában meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanulók kötelességei

3.3.

Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy            

részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, gondoskodjon arról, hogy ellenőrzőjét mindennap magával hozza, abba az érdemjegyek és információk bekerüljenek, és ezeket a szüleivel aláírassa, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, vigyázzon az iskola helyiségeinek tisztaságára és alapvető higiéniájára, biztosítsa a tanuláshoz szükséges feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, felkészülten érkezzen a tanórákra, a házi feladatokat maradéktalanul végezze el (a házi feladatok meghatározását, rendjét az iskola Pedagógiai programja tartalmazza), segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai testi épségét, egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer - fogyasztás, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, 5



a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg (lányok: fehér blúz, sötét alj; fiúk: fehér ing, sötét nadrág).

A tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, és egyéb multimédiás eszközök, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

4. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület és a Diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás 8 00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben, vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben ( kivétel a szaktantermek, tornaterem ), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskolaépület előtti teret az utca felé nem hagyhatják el. A tornateremben, szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljenek minden olyan magatartást, amely veszélyezteti a testi épségüket, vagy rongálást okozhat. Tűz - és bombariadó esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, tanáraikat a tanári szobából kihívhatják, de oda be nem mehetnek. Pedagógus óráról csak indokolt esetben hívható ki. Rendkívüli esetben a diákok az intézményegység-vezetőt, és helyettesét azonnal is megkereshetik. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. óráig tartanak, „nulladik óra” csak indokolt esetben tartható. A csengetési rend az 1. sz. mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, az ebédlő igénybevételére a 4. óra utáni szünettől folyamatosan van lehetőség. Étkezni csak kulturáltan lehet, ügyelni kell az étterem rendjére, tisztaságára. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 4.1.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között legalább 15 perc szünetet kell tartani; hosszabb (legalább 20 perces) szünetet kell tartani azon tanulók számára, akik közvetlenül a tanórán kívüli foglalkozás előtt ebédelnek. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1900 óráig kell befejezni. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményegység-vezető helyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés 1 tanévre szól. A foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az intézményegység-vezető engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6

4.2.

A délutáni foglalkozásokra, a napközi otthonra és tanulószobára vonatkozó szabályok

A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (2) bekezdése szerint az iskolában a neveléstoktatást a délelőtti és délutáni időszakban oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16oo óráig tartsanak, továbbá 17oo óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A Nkt. 55.§ (1) bekezdése értelmében az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti a 1600 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól. Az iskola a délutáni foglalkozások tekintetében a következő gyakorlatot követi: a szülő írásbeli kérelme alapján az intézményegység-vezető felmenti a tanulót a délutáni egyéb foglalkozások alól, kivéve, ha az a tanulónak kötelező foglalkozás pl.: fejlesztő foglalkozás, mindennapos testnevelés, hangszeres zeneóra; vagy ha az a tanév elején vállalt szakkör, tehetségfejlesztés, képességfejlesztés. Napközi, tanulószoba:  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.  A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.  A tanulószobai foglalkozásra a megelőző év májusában lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.  Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.  A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napközis tanulók számára 1600 és 1700 óra között az iskola felügyeletet biztosít. Év elején a szülő írásban kérhet alsós gyermeke számára hajnali ügyeletet is reggel 600 és 730 óra között.  A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 1600 óráig tart.  A napközis és tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.  A tanuló a napközis vagy tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el.

5. Általános működési szabályok A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak az intézményegység-vezető vagy helyetteseinek írásbeli engedélyével lehet elhagyni. Az épület engedély nélküli elhagyása súlyos fegyelmi vétség. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de a jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. 5.1.

Az iskolai könyvtár és számítógépterem használatára vonatkozó szabályok

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerteti velük a könyvtáros. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. sz. mellékletben szerepel. A számítógépterem sajátos használatbavételi rendje a 3. sz. mellékletben szerepel. 5.2.

Egészségvédelem

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos, védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal a védőnő heti két alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 7

Évente részt vesznek a tanulók fogászati szűrővizsgálaton is. Az orvos feladatai  A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése.  Alkalmassági vizsgálatok elvégzése.  Közegészségügyi és járványügyi feladatok.  Elsősegélynyújtás.  Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében.  Környezet – egészségügyi feladatok.  Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben. Védőnő feladatai  Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.  A tanulók védőnői vizsgálata.  A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.  Elsősegélynyújtás.  Orvosi vizsgálatok előkészítése.  A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.  A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.  Részvétel az egészségtan oktatásában.  Testnevelés, gyógytestnevelés, technikaórák, iskolai helyiségek és környezet, a büfé egészséges kínálatának és az étkezés higiénés ellenőrzésében való részvétel.  Kapcsolattartás a szülőkkel.  Pályaválasztás segítése.  Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése. 5.3.

Balesetvédelem

Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra sor kerül a baleset – és munkavédelmi felelős irányításával az első osztályfőnöki órán és minden olyan esetben, amikor a tanulók a megszokottól eltérő tevékenységet végeznek (pl. kirándulás). Az informatika, technika, kémia, fizika és a testnevelés tanórák, foglalkozások megkezdése előtt évente egy alkalommal balesetvédelmi oktatásban részesíti a szaktanár a tanulókat. Az oktatás megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, veszélyforrást, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. 5.4.

Intézményi védő, óvó előírások

a.) Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. b.) A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek  Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. 8



A tíz évesnél idősebb tanulóink pedagógus felügyelete mellett a következő eszközöket, gépeket használhatják: - villamos fúrógép - barkácsgép: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong tartozékokkal - törpefeszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat” forrasztópáka - villamos háztartási gépek - segédmotorok, kerékpár, kerti gépszerelési gyakorlathoz /a motort és az üzemanyagot a tanuló nem kezelheti/  Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.  A tanuló által nem használható gépek, szerszámok. - villamos köszörűgép - barkácsgép faesztergálásra - faipari szalag-, körfűrész, kombinált gyalugép - valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök  A tanuló dugaszolóaljzathoz elektromos készüléket nem csatlakoztathat.  A krónikusan beteg, valamint fogyatékos tanulók esetében ki kell terjeszteni szükség esetén az iskolaorvos véleményezésével az előző pontokat c.) Teendők bombariadó, rendkívüli esemény esetén: Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az intézményegység-vezető hozhat. Akadályoztatása estén a SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézményegység vezetőjének. Ha az intézményegység dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézményegység vezetőjének, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bomba veszélyről, rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézményegység fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A riadó jelzése rövid, szaggatott csengetés, elhangzása után az épület kiürítése a Tűzvédelmi szabályzat kivonulási tervében foglaltak szerint történik. A pedagógus a védő, óvó előírásoknak a figyelembevételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 5.5.

Vagyonvédelem, kártérítés, a tanuló anyagi felelőssége

A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A tanuló által okozott kárról a szülőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékéről az intézményegység-vezető dönt vizsgálat alapján. Ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok A ruhatári szekrényeket a tanév eleji beosztás szerint kell használni. Az osztályfőnöktől megkapott kulccsal vagyonvédelmi okok miatt állandóan zárva kell tartani azokat. A szekrények rendjéért és tisztaságáért az azt használó diákok felelősek.

9

Tájékoztató füzet

5.6.

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékozató füzet, amely okmány. A tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló tájékoztató füzetét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírnibeíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A hetesek kötelességei

5.7.           

a hetesek kiválasztása az osztályon belül megállapodás vagy hagyományok útján történik, a hetes megbízatása hétfőn reggel kezdődik, és pénteken tanítás után ér véget, a két hetes feladatát megosztva teljesíti, biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet, felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig, jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket, ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az intézményegység-vezető helyetteseknek a tanár hiányát, az átadó hetes megvárja a következő osztályt, átadja a tiszta termet, az átvevő hetes átveszi a termet az előző osztály hetesétől a hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról, a hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe vagy a tanári szobába.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 5.8.

Késés

A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár az osztálynaplóba. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A többszöri késés ideje összeadódik, 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolt vagy igazolatlan óra. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 5.9. 

Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek A távolmaradások indoklása

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettségnek megfelelően a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell átadni osztályfőnöküknek a hiányzást követő első tanítási napon, de legfeljebb 1 tanítási héten belül. Váratlan családi esemény esetén a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig a szülő is adhat igazolást, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell.

10



Távolmaradási kérelem A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt – előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményegység-vezető dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. A távolmaradási engedélyt az iskola vezetője indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.



Az osztályfőnöki igazolás A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, illetve ha a tájékoztató füzetében orvosi vagy szülői igazolással rendelkezik az adott időszakra vonatkozóan. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Az osztályfőnök a gyermek első igazolatlan hiányzása esetén írásban értesíti a tanuló szülőjét, az értesítésben felhívja a szülő figyelmét a hiányzás következményeire. Tanköteles tanuló esetében, ha az igazolatlan óráinak száma egy tanítási évben: - 10 óra > az intézményegység-vezető jelez a Gyermekjóléti Központnak és az illetékes Kormányhivatalnak, - 30 óra > az iskola vezetője jelez a Gyermekjóléti Központnak és az általános szabálysértési hatóságnak (szabálysértésnek minősül a mulasztás), - 50 óra > az iskola vezetője értesíti a Kormányhivatalt és a gyermek lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – szerint illetékes jegyzőt.

6. Tandíj-kötelezettség és térítési díjak A nevelési –oktatási intézményben az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat a tandíj- és térítésdíj-fizetési kötelezettségeket, ezek mértékét a kormány 229/2012.(VIII.28.) rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 33-34-35.§-a határozza meg. Az iskola a fenti rendelet rendelkezéseit betartva jár el a tandíjak és a térítési díjak ügyében. Térítési díjak Az iskola tanulói az étkezésért térítési díjat fizetnek. A térítési díjat előre meghatározott napokon a következő hónapra fizetik számla ellenében. A befizetett étkezési napok törlésére - betegség vagy egyéb előre nem látható távollét esetén vonatkozó kérést az ügyintéző legkésőbb a lemondani kívánt napot megelőzően reggel 9 00 óráig fogadhatja el. A tárgyhavi lemondások ellenértékét a hónap lezárása után, a következő befizetéskor kell visszaadni. A lemondás a számlán mínusz tételként jelentkezik. Ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhetnek a tanulók az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény 151. § alapján. A törvényben előírtak szerint 50 %-os ill. 100 %-os térítési –díjkedvezményt kell nyújtani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. 11

A tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók után az intézményi térítési díj 50% -át kell fizetni. A kedvezményre való jogosultságot igazolni kell. Az igazolások benyújtása a nyilatkozatokkal egy időben történik. Igazolások - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat, - három vagy több gyermek esetén „Nyilatkozat” kitöltése, ha a 16 éven felüli testvér másik iskolában tanul, iskolalátogatási igazolás, - tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók esetén orvosi igazolás / MÁK által kiállított igazolás, illetve a szakértői rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Mindezt az élelmezési ügyintéző és a gyermekvédelmi felelős kíséri figyelemmel. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskolába behozott tanuláshoz szükségtelen tárgyak esetleges megrongálódásáért, eltűnéséért az intézmény semmiféle felelősséget nem vállal. Mobiltelefon az iskola épületébe behozható, de a tantermekben, szaktantermekben nem használható, és nem lehet bekapcsolt állapotban sem. Csak szünetekben telefonálhat, illetve SMS-ezhet tanár, diák egyaránt. Társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A tantermet az osztály tanulói csak rendezett, tanulásra alkalmas állapotban hagyhatják el. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – előzetes egyeztetés után az előkészítés és rendrakás terhe mellett – 19 00 óráig tarthatók. A farsangi diákbál 20 00 óráig tart. A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési – oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Az iskola területére tilos a veszélyes tárgyak behozatala (üveges üdítő, gyufa, kés, szúróeszköz stb.).

7. Tanulmányi kötelezettségek 7.1.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 12

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg, és írásban átadják a tanulónak. 7.2.

A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. §-a (6.) b, szerint a tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A 20/2012.évi EMMI rendelet III. fejezet 7. pontja tartalmazza a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályait, a tanítási órák rendjét és a tantárgyválasztás szabályait. Ennek értelmében az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie a következőket: - hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni, - a tanuló az egyházi hit- és erkölcstan órát vagy a kötelező erkölcstan órát választja-e. Mindezekről a szülőnek írásban kell nyilatkoznia. Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az intézményegység-vezetővel, illetve az általa kijelölt pedagógussal. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolja. Az iskola pedagógiai programjával összhangban a választható tárgyak és a választás rendje a következő: a.) Ének-zene emelt szintű képzés: 1-4. évfolyamon: 2+2 óra ; 3-4. évfolyamon 1+2 óra + 1 óra énekkar 5-8. évfolyamon: 1+2 óra + 3 óra énekkar A meghallgatás rendje: - a meghallgatást minden év februárjában meghirdeti az intézmény majd, ezt követően megszervezi és lebonyolítja azt - a meghallgatás a zenei hallás vizsgálatából áll - a meghallgatást az intézményegység-vezető helyettes, az énektanár és a tanító végzik 13

b.) Francia-nyelvoktatás - 2. idegen nyelvként :

3-8. évfolyamokon

2 óra

2013.szeptember 1-jétől kimenő rendszerben megszűnik. c.) Speciális tenisz - a mindennapos testnevelés keretében - : 1-5. évfolyamokon 2 óra d.) A további kötelezően választandó tanórákat az iskola helyi tanterve határozza meg. A kötelezően választandó és a szabadon választható tanórákon való részvételt a szülők a képzés kezdeti évfolyamán vállalják. Erről írásban nyilatkoznak az oktatás egész időtartamára vonatkozóan. Egyéb szabadon választott foglalkozásokra is van lehetőség, ezek tanévre választhatóak (lehetnek pl. szakkörök, sportkörök, korrepetálás, differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozás, előkészítő stb.). A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A foglalkozásokon minden tanuló részt vehet. Túljelentkezés esetén részvételi elsőbbséget meghatározó szempontok:  a tanuló o képessége o tanulmányi eredménye o érdeklődési köre o hátrányos helyzete o nincs kötelezően választott órája A felzárkóztató foglalkozásra, egyéni képességfejlesztésre a tanuló képessége és tanulmányi eredménye alapján a tanító ill. szaktanár jelöli ki. 7.3.

Jutalmazások

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái a.) Egyéni jutalmazási formák Tanév közben Versenyek: tanulmányi, sport 

Háziversenyek: első helyezett: oklevél, szaktanári dicséret, szaktárgyi jeles, második helyezett : szaktanári dicséret, szaktárgyi jeles, harmadik helyezett: szaktárgyi jeles. A sportversenyek esetén minden résztvevő kapjon jelest testnevelésből. 14



Városi versenyek: az első helyezett igazgatói, a második, harmadik helyezett szaktanári és akár az első tíz helyezett / a versenyen való résztvevők számától függően / szaktárgyi jelest kapjon. A sportversenyek esetén is a fenti eljárás érvényes de csak azon versenyek esetén, ahol továbbjutási rendszer van – megyeire, területire, országosra.



Megyei, országos versenyek:

1-5. helyezett igazgatói dicséret / ellenőrző, napló, külön emléklapon /, szaktárgyi jeles

Ezen a szinten a helyezést elért tanulók abban az esetben is kapjanak igazgatói dicséretet, ha sportklubot képviselnek. Közösségi tevékenység  Osztályfőnöki, napközis nevelői vagy igazgatói dicséret adható az osztály/csoport érdekében végzett, elismerésre méltó tevékenységért.  Osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret adható egyes szereplések után: pl. évnyitó, október 23., Mikulás, karácsony, adventi hangverseny, március 15., ballagás stb. Kodály - hét 

Ezek a rendezvények külön elbírálás alá esnek. / Oklevél és tárgyi jutalom. /

Tanév végén      

kitűnő tanuló: könyv / példás magaviseletű, kitűnő tanulmányi eredményű tanuló / jeles tanuló: oklevél / jeles rendű az a tanuló, akinek legfeljebb két jó osztályzata van, és az egyik készségtantárgyból / közösségi munkáért / napközi, osztály /: oklevél nevelőtestületi dicséret: kimagasló tanulmányi munkáért és / vagy példamutató magatartásáért adható 8. év végén : „ A Kodály Zoltán Általános Iskola kiváló tanulója ” cím elnyerése és tárgyi jutalom 4., 8. év végén: aki négyszer, illetve a nyolc év alatt folyamatosan kimagasló eredményeket ért el megyei, területi, országos sportversenyeken / iskola, sportklub/, tárgyi jutalmat kaphat.

b.) Csoportos jutalmazási forma 

7.4.

a diákönkormányzat és az iskola alapítványának anyagi hozzájárulása a kirándulásokhoz, kulturális programokhoz.

A tanuló munkájának elismerése

A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi osztályzatokat a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben – maghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

15

7.5.

Értéklelés, érdemjegyek

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, ill. felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékelünk, minősítünk. 5 jeles

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

4 jó

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3 közepes

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni

2 elégséges

a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni

1 elégtelen

a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

7.6.

Magatartási jegyek

Példás Nevelőivel, társaival szemben őszinte, becsületes, segítőkész, tisztelettudó. Mindig az alkalomhoz illően öltözve, rendesen és tisztán jelenik meg. Magatartása példamutató. A Házirend követelményeit betartja. Közösségben aktivitásával, kezdeményezéseivel jó irányba befolyásolja társait. Aktív magatartásával előmozdítja a tanítási órák sikerét, kiveszi részét a diákönkormányzat munkájából. Jó Magaviselete jó, csak ritkán és kis mértékben vét a Házirend, a társadalmi együttélés szabályai ellen. A közösségben vállalt, vagy kapott feladatoknak eleget tesz. Ritkán kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja. Iskolai megbízatásait képességeinek megfelelően elvégzi. Társas kapcsolataiban megbízható, korrekt és tisztelettudó. Változó Magaviselete fegyelmezetlen. Felszerelését, ellenőrzőjét gyakran otthon felejti. Közösségi feladatokat önként nem vállal, nem kezdeményez. Egyéni érdekeit igyekszik a közösség rovására érvényesíteni. Társas kapcsolataiban nem tiszteli társait, társaival szemben önző, nem őszinte. Tanáraival szemben tiszteletlenül viselkedik. Zavarja a tanóra menetét. Durván beszél. Rongálja az iskola és társai felszerelését. Rossz Magatartása ellen gyakoriak, vagy súlyosak a kifogások. Közösségben passzív, rossz irányba befolyásolja társait, cinikus. Bomlasztóan hat a közösségre, akadályozza társait a munkájukban. Veszélyezteti társai testi épségét. Durván beszél, szemtelenkedik. Többször igazolatlanul hiányzik. Dokumentumokat hamisít. Szándékosan rongálja az iskola és társai felszerelését, vagy eltulajdonítja azokat. 16

7.7.

Szorgalmi jegyek

Példás Tanulmányi munkáját mind a tanórákon, mind otthon képességeinek megfelelően végzi, tudása maximumát nyújtja, szorgalmi feladatokat végez. Teljesítménye egyenletes, kitartó. Munkájára aktivitás, önállóság jellemző. Képességeinek megfelelően többletfeladatot vállal és teljesíti is azt. Jó Jó szorgalmú az a tanuló, aki figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, felkészül a tanórára. Munkájában esetenként igényli az ösztönzést. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Szorgalmi feladatot ritkán vállal. Változó Tanulmányi munkáját az iskolában és otthon nem mindig képességeinek megfelelően végzi. Teljesítménye hullámzó, erőfeszítésre nem hajlandó. Munkavégzése pontatlan, nem rendszeres, felszerelése hiányos. Otthoni feladatait rendszertelenül végzi, munkájára és felszerelésére igénytelen. Hanyag Tanulmányi munkájában passzív, - rossz a tanuláshoz való viszonya. Teljesítménye többnyire messze a képessége alatt marad, mert nem hajlandó rendszeresen dolgozni. Esetleg a minimális szintet sem teljesíti. Feladatait nem készíti el. Az iskolai felzárkóztató foglalkozásokon nem vesz részt, a tanári segítséget elutasítja. 7.8.

A tanuló fegyelmi felelőssége

Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: -

szaktanári figyelmeztetés

-

osztályfőnöki figyelmeztetés

-

osztályfőnöki intés

-

igazgatói intés

A házirend előírásait megszegő tanuló szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kap. A házirend szabályait sorozatosan megszegő tanuló osztályfőnöki intőt kap. / Több esetben is adható./ A súlyos vétséget elkövető tanuló igazgatói intőt kap. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. A köznevelési törvény 58-59.§-a. a 20/2012.EMMI rendelet 53-59.§-a szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet -

megrovás 17

-

szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba.

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény és a rendelet rendelkezései az irányadók. A fegyelmi felelősség és az oktatásügyi közvetítő eljárás szabályait a 20/2012.EMMI rendelet 21. és 22. pontja alapján részletesen az iskola SZMSZ-a tartalmazza.

8. A tanulók és szülők tájékoztatása 

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról 

az intézményegység-vezető o iskolagyűlésen hat hetente



a diákönkormányzat vezetője o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.



A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.



A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.



A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról





az iskola vezetője o a szülői szervezet ülésén minden félév elején, o a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja



az osztályfőnök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatja.

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 

szóban o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,



írásban a tájékoztató füzetben, valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. 18



A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.



A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel.



A szülők az iskola honlapján is tájékozódhatnak.

9. A tankönyvtámogatás rendje és formája Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskola évente november 30-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja a szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás meghatározásához. Az ingyenesség biztosítása a Törvény által meghatározott tanulók számára kötelező! A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet bejelenteni. Az iskola a tankönyvellátást könyvtári kölcsönzéssel is megoldhatja azokban az esetekben, ha a tanuló normatív kedvezményre jogosult; vagy ha normatív kedvezményre nem jogosult, de a szülő az igénylőlapon igényét bejelentette. Az utóbbi tankönyvkölcsönzési lehetőségre akkor van mód, ha a könyvtár tankönyvállománya ezt lehetővé teszi. Ha az iskola a tankönyvellátást tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítania, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. / 2. sz. melléklet / 2013.szeptember 1-jétől megváltoznak a tankönyvekre, a tankönyvellátásra vonatkozó szabályzók: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 46.§ (5.) szerint az állam biztosítja, hogy a tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre (felmenő rendszerben). A 2013/14-es tanévtől az iskola a tankönyvrendelés tekintetében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2012.évi CXXV. törvény és a 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint a tankönyvellátás rendjéről szerint jár el.

10.Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az intézményegység-vezető dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanulók ügyeik intézéséhez az iskolatitkárságot kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

19

11.Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a tanári szobában, könyvtárban és tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A Szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek egyetértési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. ……………………………………… Szülői szervezet elnöke

……………………………………… a Diákönkormányzat elnöke

Elfogadó határozat A Köznevelési törvény 25.§ (4.) bekezdése értelmében a házirend módosításához a Szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Kodály Zoltán Általános Iskola házirendjét elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: ……………………………………… a nevelőtestület képviseletében Győr, 2013.szeptember 12. Egyetértés A Köznevelési törvény 25.§ (4.) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Kodály Zoltán Általános Iskola házirendjének tartalmával egyetértünk. A Szülői szervezet nevében : …………………………………………. a Szülői szervezet elnöke Győr, 2013. április 16.

20

12.Mellékletek 12.1. 1. sz. melléklet

Csengetési rend

Óra

Becsengetés

Kicsengetés

1.

800

845

2.

855

940

3.

955

1040

4.

1055

1140

5.

1150

1235

6.

1245

1330

7.

1340

1425

21

12.2. 2. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A könyvtár használata ingyenes. 3. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 4. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 5. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, AV dokumentumok. 6. Nem kölcsönözhetők pl. kézikönyvtári könyvek. 7. A dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap ( v. 1 hónap ). 8. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 9. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, vagy a könyv árát megtéríteni. 10. A tankönyvek kölcsönzési ideje: -

egy évfolyamon használt tankönyvek esetén egy tanév;

-

a több évfolyamon használt tankönyvek esetén ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik.

11. Tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a kölcsönzött tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. A tanuló ill. a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést is figyelembe véve a tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetni: 

az első tanév végén a tankönyv árának 75%-át



a második tanév végén a tankönyv árának 50%-át



a harmadik tanév végén a tankönyvek árának 25%-át.

Elveszett, megrongált tankönyvek fizetési kötelezettsége alól indokolt esetben a könyvtáros az iskolavezetés jóváhagyásával eltekinthet.

22

12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár minden tanítási napon az olvasók rendelkezésére áll. Az iskola éves munkatervében kerül rögzítésre a heti nyitva tartás. ( Nyitvatartási idő heti 22 óra .) 

A könyvtár nyitvatartási ideje

Délelőtt

Délután

Hétfő

1000 - 1100

1230 - 1600

Kedd

900 - 1100

1230 - 1500

Szerda

1000 - 1130

1230 - 1500

Csütörtök

900 - 1100

1230 - 1500

Péntek

900 - 1100

1230 - 1500

23

12.3. 3. sz. melléklet Géptermi rend 

A számítógépteremben az intézmény dolgozóin kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az iskola igazgatója engedélyezi.  Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni.  A gépterem kulcsát csak az intézmény vezetője által összeállított listán szereplő személyek kaphatják meg. Munkaidőn kívül idegen személy csak az intézmény vezetőjének (távollétében helyettesének ) engedélyével tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért az utolsó órát tartó tanár a felelős.  A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit meg kell őrizni. A géptermi rend megtartásáért, a biztonságos műszaki üzemeltetésért az órát tartó tanár a felelős.  A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani TILOS ! 

A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS !



A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.



A berendezések belsejébe nyúlni TILOS ! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a rendszergazda végezheti. Ez alól csak a szervizek szakemberei kivételek. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. A gépteremben egyszerre legalább egy, a gépek kezeléséhez értő személynek kell tartózkodnia. Üzemben lévő géptermet felügyelet nélkül hagyni nem szabad! A javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabványok követelményeit és az esztétikai elvárásokat. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármilyen beavatkozás, amely nem felel meg a balesetvédelmi előírásoknak.

   





Tilos o a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, o mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben a Házirend megsértése miatt felelősségre vonás kezdeményezhető.

24

Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola Győr, Konini u. 2- 4. OM azonosító: 030531

HÁZIREND

BEVEZETÉS Jelen házirend hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. A házirendet az intézmény nevelőtestülete készíti, a szülői szervezet véleményezési, a diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik. A házirendet minden tanév szeptember 30-ig a nevelőtestület és a diákönkormányzat áttekinti, és szükség esetén módosítását kezdeményezi. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. I. AZ ISKOLA MUNKARENDJE

Az iskolában folyó eredményes munka feltétele, hogy a közösség minden tagja a házirendben foglaltaknak megfelelően éljen és viselkedjen, felelősséggel kapcsolódjon be a reá háruló feladatok megvalósításába.

Az iskola épülete a tanítási időben 6 órától 21 óráig tart nyitva. A tanulók a reggeli (hajnali) felügyelet 6.00-tól 7.45-ig a szülők írásbeli kérésére 10 éves korukig igénybe vehetik. Az ügyelet mindig az erre a célra kijelölt teremben van.  számára a délutáni ügyelet az utolsó óra után az arra kijelölt helyiségben, hétfőtől péntekig 17.00-ig biztosított.  az iskolába a szükséges felszerelésükkel a tanítás megkezdése előtt 15 perccel

megérkeznek a gyülekező helyre. A bejáró tanulók iskolába érkezését a közlekedési és időjárási viszonyok befolyásolhatják.  amennyiben a fenti idő előtt érkeznek az iskolába, az aulában, a büfé előtt vagy a könyvtárban kell megvárniuk a kicsengetést.  az utolsó tanítási órát követően elhagyják az iskola területét.  az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.  az ún. szabadidő sávban levő a délutáni foglalkozásokra (sportköri foglalkozások, szakkörök stb.), fakultációra, hitoktatásra, valamint a 11.-12. osztályokban az érettségire történő felkészítésre, – amennyiben nem kapcsolódnak az utolsó órákhoz, a kezdést megelőzően 10 perccel érkeznek vissza az iskolába.  az ún. „lyukas órát” a könyvtárban töltik. Mentesülhetnek ez alól szülői írásbeli kérvény és igazgatói engedély esetén.

 ha kerékpárral vagy kis motorral érkeznek, akkor ezeket lezárt állapotban, a kerékpártárolóban helyezik el.

 Az 1-8. évfolyamon tanuló diákok esetében a szülő írásbeli kérvényben jelezheti gyermeke távolmaradását a tanórán kívüli foglalkozásokról.

 az ügyeletes nevelők irányításával 7.30 órakor az osztálytermekbe mennek.

 A 16 órától 17 óráig tartó ügyeletet az 1-4. évfolyamon tanulók csak szülői kérvény alapján vehetik igénybe.

a kabátjukat, váltócipőjüket és a táskájukat az osztályközösségnek kijelölt szekrénybe teszik. A szekrények rendjéért, az osztályközösségek felelősek. Rendeltetésszerű használatukat az osztályfőnök ellenőrzi. jelzőcsengetéskor már a tanteremben tartózkodnak és a tanórához szükséges taneszközeiket, felszerelésüket, ellenőrző könyvüket előkészítik. Az iskola tanítási rendje, csengetési rend: 0. óra 710 – 750 1. óra 800 – 845 2. óra 855 – 940 3. óra 955 – 1040 4. óra 1050 – 1135

5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra

1145 – 1230 1240 – 1325 1330 – 1415 1425 – 1510 1515 – 1600

Tízórai: 940 – 955-ig tartó szünetben Uzsonna: 1415 – 1425-ig tartó szünetben Ebéd: ebédeltetési rend szerint 1-6. évfolyamon 45 perc, a 7-8. évfolyamon és a középiskolában a tanítás befejezése után. Órarend szerint nevelői felügyelettel történik. Az otthonétkezők (1-8 osztályban) ebédidőben – a főbejáraton - hagyják el az iskolát (regisztrációjukat követően). Jelzőcsengetéskor érkeznek vissza tanórára. Akik a fenti étkezési módokat nem veszik igénybe – ebédidőben – az osztályteremben tartózkodnak. A hitoktatás rendje a tanulók órarendjében szerepel. A tanítási órák rendjéért a tanórát tartó pedagógus, a hittan órák rendjéért pedig a hitoktató felel. A hagyományos és a nem hagyományos tanítási órán valamint az iskola által szervezett iskolán belüli és azon kívüli foglalkozások, időszakok rendjéért, (szakkörök, ISK, Sportiskolai foglalkozások, klubdélután, színház, tanulmányi kirándulás, iskolai rendezvények, tábor stb.) az illetékes személy a felelős.  Ha az első óra lyukas, a tanuló lehetőleg ne érkezzen be az iskolába 8.45-nél korábban. Kivételes esetben, ha a tanórákon kívüli foglalkozásra várakoznak, illetve ha a lyukas óra van napközben, és a tanulók nem tudnak hazamenni, az előcsarnokban, a büfénél vagy a könyvtárban, fegyelmezetten, a tanítást nem zavarva várakozhatnak a tanulók.  A tanítási órák, illetve az ebéd végeztével a tanuló köteles hazaindulni, ha nincs hivatalos iskolai elfoglaltsága.

 Az 1-4. évfolyamon valamennyi tanulóról a tanév elején a szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermeke egyedül vagy szülői kísérettel megy haza. A tanulók szüleinek 17 óráig el kell vinniük gyermeküket az iskolából. A tanulót csak a törvényes gondviselőnek, illetve az általa írásban megbízott személynek adja át a pedagógus. Alsós tanuló egyedül csak a szülő írásbeli kérelmére engedhető haza. A tanulók felmentés és részleges felmentés esetén az igazgatói vagy az iskolaorvosi határozatban foglaltak szerint vesznek részt az érintett tanórán. amennyiben osztálytermükből más, kijelölt terembe kell menniük tanórára, a teremcsere a becsengetés előtt 5 perccel történik. egyes termekben (pl. számítógépes termek, könyvtár, tornaterem és szaktantermek) a szünetekben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A szaktantermekben olvasható a teremrend. a tanórák alatt elsősorban az osztályfőnök, ill. a szaktanár által meghatározott ülésrend szerint foglalnak helyet. a tanítási órák idején az iskola épületét szüleik személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök az iskolavezetés tagjainak engedélyével hagyhatják el. A portán megmondják az engedélyt adó tanár nevét. rendkívüli esetekben – szülői kérés hiányában – az iskola épületét csak az osztályfőnök, vagy iskola igazgatójának illetve igazgatóhelyetteseinek az iskolavezetés egy tagjának engedélyével hagyhatják el.  tanítási napon, tanítási időben amennyiben nem tartózkodnak az iskolában kötelesek magukkal vinni távolmaradásuk okáról egy igazolást, amelyet az iskola, a szülő, vagy az orvos állíthat ki. Engedély hiányában a rendőrségi igazoltatást követően a tanulót bekísérik az iskolába. a tanítási idő alatt előforduló balesetet jelentik az órát tartó tanárnak, a munkavédelmi felelősnek vagy az iskolatitkárnak. a tanítási órák alatt asztalukon csak az órához szükséges taneszközöket tartják a tanítási órák és foglalkozások után rendben, tisztán hagyják környezetüket. Ezt az órát tartó nevelő ellenőrzi. A hittanórákról való távozásért a hitoktató felel. a tanítási idő alatt a hetesi teendőik és az „Információ”-nál teljesítendő ügyeletesi feladataik pontos elvégzésével segítik a munkát.

A hetes teendői A hetesi megbízást az osztályfőnök adja, melyet az osztálynaplóban rögzít. Feladata, hogy jelzőcsengetéskor osztálytársai a tanteremben legyenek és taneszközeiket, ellenőrzőjüket a tanórára előkészítsék.

II. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI A 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46.§ alapján a következő jogaimat érvényesíthetem. Személyiségi jogaimat az iskola tiszteletben tartja.

Gondoskodik, hogy a tanórán legyen kréta.

Személyi jogaim gyakorlása nem korlátozhatja mások jogainak érvényesítését.

Amennyiben a tanórát tartó nevelő késik, 5 perc után köteles ezt a titkárságon bejelenteni.

Személyiségemet, emberi méltóságomat és jogaimat tiszteletben kell tartani, és védelmet kell biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

A tanulói hiányzást órakezdéskor jelenti a nevelőnek.

Hátrányos megkülönböztetés (világnézeti, vallási, lelkiismereti, politikai meggyőződés miatt) nem érhet.

A tízórait és az uzsonnát a konyháról felviszi az osztályterembe. A tízórais tálcát ebédeléskor, az uzsonnás tálcát pedig az utolsó óra után visszaviszi.

Biztonságos és egészséges környezetben tanulhatok.

Felel a terem heti rendjéért, tisztaságáért (szellőztetés, székek felrakása az utolsó óra után, függöny…).

Képességeimnek, adottságaimnak, érdeklődésemnek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülök.

A tanítás befejezése után utoljára hagyja el a termet.

 Jogom van arra, hogy az általam választott iskolában tegyek eleget a tankötelezettségnek, annak tudomásul vételével, hogy beiskolázáskor, illetve iskolaváltáskor a férőhely függvényében az aktuálisan jóváhagyott körzethatárokon belül lakók nyernek először felvételt. A körzeten kívüli tanulók közül előnyt élveznek azok, akiknek testvére már ide jár, akiknek szülei itt tanultak, amennyiben a sajátos helyzetet a jelentkezéssel egyidejűleg igazolják.

Amennyiben az osztály a szaktantermet és a csoportszobát valamely óra alatt üresen hagyja, a terem zárását és nyitását (a portáról elkért kulccsal) a pedagógusnak meg kell oldania. A hetesi teendők ellátását az órát tartó tanár, az osztályfőnök és az ügyeletes tanár ellenőrzi. Az ügyeletes tanuló feladatai az „Információnál” Az Információnál ügyeletet 7-től 11. évfolyamig az osztályfőnök beosztása alapján látnak el a tanulók. Feladatait 7.40-től, az aznapi órarendje szerinti utolsó óra befejezéséig látja el. Illedelmesen fogadja az iskolába érkező látogatókat, vendégeket. Szükség esetén felkíséri őket az iskola hivatalos helyiségébe.  Tájékoztatást ad.

 Lehetőség szerint az idegen nyelv választásának (angol vagy német) igénye alapján történjék meg az osztályba sorolás. Második osztálytól képességmérés alapján lehetőségem legyen a differenciált képességcsoportos oktatásra. A csoportok közötti átjárást a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti. Lehetőségem van a nem kötelező foglalkozások közüli választásra. Segítik pályaorientációmat és továbbtanulásomat. A tanítás során számomra a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és sokoldalúan történjen.

Tanulmányi munkáját bepótolja. Ha van lehetősége, ügyeleti ideje alatt, tanul.

Megismerhetem a tanulókat érintő jogszabályokat, jogi normákat, melyek megismeréséhez az osztályfőnökömtől és a Diákönkormányzattól segítséget kérhetek.

Az ügyeletes tanuló neve (hasonlóan a hetesekhez) a megfelelő napon bejegyzésre kerül a naplóba. Ez az osztályfőnök feladata. A munkarend betartása és betartatása az iskola minden dolgozójának és tanulójának feladata és kötelessége.

A nevelők segítségét kérhetem személyes problémáimmal kapcsolatban (lemaradás során, továbbfejlődésem érdekében, továbbtanulásommal kapcsolatban, osztálytársaim védelmére, gyengébb osztályzat esetén félévente egy javítási lehetőséget kérhetek. A javítás körülményeiről a szaktanár dönt.

Dolgozatírás esetén a tanórán van.

Személyes adottságaimnak, tehetségemnek és igényeimnek megfelelően tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon vehetek részt (szakkör, sportkör, énekkar…).

Az iskolai közösség működésével kapcsolatos kérdéseimmel, javaslataimmal, problémáimmal az igazgatóhoz, a nevelőtestülethez és a Diákönkormányzathoz fordulhatok.

 Javítóvizsgát tehetek év végén, amennyiben legfeljebb három tantárgyból kaptam elégtelen osztályzatot. A javítóvizsga idejét az iskola igazgatója határozza meg augusztus 21. és augusztus 31. közötti időpontban.

Választó és választható vagyok diákképviseletbe és tanulóközösségi tisztségekre.

 Állapotomnak, személyes adottságaimnak megfelelően megkülönböztetett ellátásban részesülhetek, és a pedagógiai szakszolgálat segítségét igénybe vehetem.

Nyitvatartás szerint igénybe vehetem az iskola könyvtárát. Az iskola létesítményeit, felszereléseit és eszközeit a kifüggesztett teremrend szerint használom. A helyiségek alkalomszerű használatára az igazgató adhat engedélyt. Részt vehetek az iskola kulturális- és sportmunkájában, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon… Felkészülésemhez segítséget kérhetek a szaktanároktól. Kérésemre független vizsgabizottság előtt adhatok számot tudásomról.  Az iskolában az életkoromnak megfelelő étkezés biztosított számomra.  Az étkezési térítési díjakat a tanév rendjében előre közölt időpontokban a térítési díj ügyintézőnél kell befizetnem. Hiányzás esetén 9 óráig az ügyintézőknél mondhatom le az étkezést személyesen vagy telefonon, amely a bejelentést követő naptól érvényes. Ingyenesen étkezőként is igényelnem kell az ebédet és le is kell mondani azt, ha nem veszem igénybe. A lemondott étkezést a következő hónapban túlfizetésként számolják el.

Az igazgató meghirdethet olyan verseny(eke)t, melynek eredményeként a legjobban teljesítő osztályközösség 1 napos jutalomkiránduláson vehet részt. 14 éves kortól – igazgatói engedéllyel – nyáron alkalmi munkát vállalhatok. Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között dönthetek az érettségi vizsga tantárgyairól, és a jogos mentességeket igénybe vehetem. Megválaszthatom a kétszintű érettségire történő felkészítés tantárgyait és azok szintjét. Amennyiben az érettségire történő felkészítés indokolja, vendégtanulói státuszt kérhetek másik iskolában.  Jogom van átvételemet kérni másik oktatási intézménybe. Jogom van szabad és kulturált véleménynyilvánításra az intézmény dolgozóival és társaimmal szemben. Egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülhetek.

Kérésemre indokolt esetben (családom anyagi helyzetétől függően) kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, s versenyre való jelentkezési költségek befizetése alól – teljes vagy részleges – mentességben részesülhetek.

Jogaim megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslatot kérhetek.

 Tankönyvtámogatásban a jogszabályban foglaltak szerint akkor részesülhetek, ha az előre meghatározott időpontig bejelentem jogosultságomat és leadom a szükséges igazolásokat, amelyek a tankönyvvásárlás időpontjában érvényesek. A könyvtári tankönyvkészlet használatát elfogadom.

III. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

Véleményt nyilváníthatok a magatartás- és szorgalomjegyeim elbírálásánál, s javaslatot tehetek osztálytársaim értékelésére is.

Kötelességem az iskolában a jogaimmal úgy élni, hogy ne sértsem a közösség érdekeit, és másokat ne akadályozzak jogai gyakorlásában.

Kiemelkedő tanulmányi -, sport- és közösségi tevékenységemért dicséretben, jutalomban részesülhetek.

A tanulmányi kötelezettségeimet képességeimnek megfelelően, rendszeres és folyamatos szorgalommal, fegyelmezett magatartással és állandó önműveléssel teljesítem. Felkészülök a tanórákra, elkészítem házi feladatomat, hiányzás esetén elmaradt feladataimat pótolom, felszerelésemet hiánytalanul, rendben, tisztán tartom, a foglalkozásokon aktívan, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással veszek részt.

Egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból írhatok egész órás témazáró dolgozatot, melynek időpontját 1 héttel előbb kell megtudnom, hogy felkészülhessek rá. Írásbeli munkáimat 10 munkanapon belül kijavítva, a tanárom egyértelmű értékelésével kézhez kapom. Ha az írásbeli munkámat a határidő lejárata után kapom meg, felszólalással élhetek az iskolavezetésnél. Magántanulóként részt vehetek a vizsgát elősegítő felkészítésben.

A 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 54.§-a alapján a következő kötelességeim vannak:

 Az erkölcstan órán vagy a helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan órai foglalkozáson részt veszek a törvény által meghatározott évfolyamokon.

 A következő tanév nem kötelező (választható) foglalkozásaira, valamint az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan órára vagy a kötelező erkölcstan órára a szülő írásos nyilatkozata alapján május 20-ig jelentkezem. A tanórákra és a választott foglalkozásokra a szükséges felszereléseimet, tanszereimet magammal hozom, és ha általános iskolás vagyok, akkor 16 óráig részt veszek az egyéb foglalkozásokon.

sötét hosszú nadrágban), fegyelmezetten viselkedem. A Himnuszt, a Szózatot tiszteletben tartom. Érettségi vizsgára nem hozok magammal az iskolába, vagy ha hozok, a vizsga ideje alatt nem tartok magamnál olyan eszközöket, amellyel másokkal kommunikálhatok, információt szerezhetek a vizsgakérdésekkel kapcsolatosan.

A tanórai munkában aktívan, fegyelmezetten közreműködöm. Mások munkáját nem zavarom.

A tanulói jogviszonyhoz nem kapcsolódó személyes értékeim, tárgyaim közül karórámat, mobiltelefonomat és ékszeremet hozhatom magammal az iskolába, viszont azokat őrizetlenül nem hagyom. Ezek a tárgyak az oktatáshoz nem szükséges eszközök, így érte az iskola felelősséget nem vállal. A mobiltelefont az órákon kikapcsolt állapotban tartom, hang- és képfelvételt nem készítek. Amennyiben ezt a szabályt megszegem, először szóbeli figyelmeztetésben részesülök, második esetben a telefont a tanár elveszi és csak a szüleimnek adja vissza. Sérelem, rosszullét, probléma esetén a pedagógusoktól segítséget kérek, akik szükség esetén értesítik a szüleimet. Ilyen esetekben önállóan hívást nem kezdeményezek.

Az ellenőrzőt minden nap magammal hozom, a kapott érdemjegyeket beírom vagy beíratom. Felelős vagyok azért, hogy az ellenőrzőbe írt bejegyzéseket a gondviselőmmel rendszeresen aláírassam.

Az egészséget fontos értéknek tartom. Az egészséges életvitel kialakítására törekszem. Reális önismeretem, önbecsülésem segít abban, hogy a káros szenvedélyektől – szeszes ital, drog, dohány – távol tartom magam.

Betartom és másokkal is betartatom az iskola munkarendjét és házirendjét.

Tudomásul veszem, hogy az iskolában tilos a dohányzás.

A tűzrendészeti és balesetvédelmi előírásokat betartom, ha balesetet észlelek, haladéktalanul jelentem a felügyeletet ellátó pedagógusnak.

Nem tartok magamnál olyan tárgyat, amellyel magam és mások testi épségét veszélyeztetem.

Ügyelek környezetem tisztaságára és rendjére.

 Az iskolában talált tárgyakat a portán vagy az iskolatitkári irodában leadom. A ruhaneműket a tanév végéig tárolják a folyosói szekrényben, ahol szabadon megtekinthetem. A gazdátlan ruhákat minden év júniusában karitatív célokra felajánlják.

Testnevelés órákon tiszta sportfelszerelést viselek. A szabadtéri foglalkozásokon melegítőben veszek részt. Amennyiben órát, ékszert viselek, az értékeimet megőrzésre átadom a testnevelő tanáromnak.  A mindennapos testnevelés törvényes megszervezése érdekében, ha versenyszerűen sportolok, akkor szeptember 10-ig benyújtom egyesületi igazolásomat, amely mentesít engem hetente 2 foglalkozás látogatása alól.

Óvom az iskola létesítményeit, berendezéseit, felszereléseit és az oktatás során használt eszközeit. Az iskolának és tanulótársaimnak okozott szándékos károkozásomért a kárt a gondviselőmnek kell megtérítenie, ill. a rongálást kijavítania. Tiszteletben tartom az iskola felnőtt dolgozóinak és tanulótársaimnak emberi méltóságát és jogait. Az iskola felnőtt dolgozóit és társaimat tisztelettel szólítom meg, és a napszaknak megfelelően, illendően köszöntöm. Sem cselekedeteimmel, sem szavaimmal nem sértek meg másokat. A tanulótársaimmal – az esetleges konfliktusok megoldásában – a tettlegességet és a sértegetést elkerülöm.

Az iskolán kívüli rendezvényeken is betartom az iskolai házirendben megfogalmazott viselkedési szabályokat. Kötelességeim megtartásáért felelősséggel tartozom. IV. A TANULÓK ELISMERÉSE Azt a tanulót, aki bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola elismerésben részesíti. 1. Az elismerés alapja lehet:

Megtartom az iskolai tanórai – és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét.

példás magatartás,

Hetesi, ügyeletesi és egyéb megbízatásomat a munkarendben leírtak szerint lelkiismeretesen ellátom.

közösségért végzett tevékenység,

Az iskolai ünnepélyeken – évnyitó, évzáró stb. – az alkalomhoz illő ruházatban jelenek meg (a lányok fehér blúzban és sötét szoknyában, a fiúk fehér ingben és

kimagasló tanulmányi eredmény, kiemelkedő sportteljesítmény, versenyeken, vetélkedőn, pályázatokon való kiemelkedő eredmény,

diákkörben, művészeti csoportokban kiemelkedő szereplés,

felszerelés hiánya,

minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti,

házi feladat többszöri hiánya,

a tanuló a tanulmányi munkájában jelentős fejlődést mutat.

órákon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.

2. Az elismerés formái: szaktanári-, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél,

2. Osztályfőnöki figyelmeztetés adható: a házirend megsértése miatt, igazolatlan mulasztás és késés miatt, többszöri tanulmányi- és magatartásbeli kötelezettség megszegése miatt,  3 szaktanári figyelmeztetés miatt.

jutalomkönyv,

3. Osztályfőnöki intés adható:

alapítványi ösztöndíj,

az osztályfőnöki figyelmeztetést követően,

táborozási költségekhez való hozzájárulás,

vagy, ha a cselekmény súlya azonnali intézkedést tesz szükségessé.

kitüntetések: ezüst- és aranygyűrű, kirándulásra felhasználható szabadnap. A kiemelkedő egyéni és közösségi sikereket az igazgató a tanulók tudomására hozza. A tanulók jutalmazásával és elismerésével kapcsolatos teendőket a Pedagógiai program (110-113. oldal), illetve az SZMSZ részletesen tartalmazza. Az alapítványi ösztöndíjak és a kitüntetések odaítélésében a DÖK-nek véleményezési joga van.

4. Igazgatói figyelmeztetés

V. A TANULÓK FEGYELMEZÉSE

6. Fegyelmi eljárás

Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmezésben részesül. Az iskolai fegyelmezés formái: szaktanári-, osztályfőnöki szóbeli- és írásbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, igazgatói intés, a tiltott tárgy (lézer, petárda, szúróeszköz …) időszakos elkobzása, a szabadidős, nem kötelező programoktól való eltiltás. 1. Szaktanári figyelmeztetés adható: a tantárgyi követelmények nem teljesítése,

ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi; az osztályfőnök is kezdeményezheti. 5. Igazgatói intés adható: ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi; az osztályfőnök is kezdeményezheti. Igazgatói figyelmeztetést követően.

Amennyiben a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás a törvényben leírtak alapján történik. 7. A fegyelmi büntetés: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, áthelyezés másik osztályba, áthelyezés másik iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen tartalmazza.

VI. A TANULÓI MULASZTÁSRA, HIÁNYZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A tanuló a tanítási idő alatt csak pedagógus engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Ennek regisztrálása a portán történik. A tanuló hiányzása ebben az esetben – ha tanórát is érint – igazolt hiányzás.

 A mulasztó tanuló köteles a hiányzásai miatt a tanulmányi munkájában jelentkező hiányosságokat pótolni, és a szaktanárnak beszámolni. A pótlás idejét a szaktanár a tanulóval egyezteti.

Az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben lehet hiányozni és azt szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni a tanuló ellenőrzőjében, tájékoztató füzetében.

A tanuló felmentést kérhet a testnevelés óra alól, ha a gondviselő ezt az ellenőrző könyvben írásban kéri. Erre félévente legfeljebb 3 alkalommal van lehetőség. Többszöri felmentést csak orvosi igazolással, javaslattal lehet kérni. A tanuló a felmentési kérelmet az órakezdés előtt mutatja meg a nevelőnek. A felmentett tanulónak kötelező megjelennie a testnevelési órákon, amennyiben nem jelenik meg, az óra igazolatlanná válik.

Amennyiben a tanuló tanóra alatt az orvosi rendelőbe megy – rosszullétre hivatkozással - , ottlétét a rendszeresített lapon kell igazolnia a tanórára történő visszaérkezéskor.

Ha a tanuló az egész tanévben vagy annak részében valamely tantárgyból felmentett, akkor a szülő írásbeli kérelme alapján felmenthető az óra látogatása alól, amennyiben a szülő a gyermeke felügyeletéről gondoskodik.

Betegség vagy más előre nem látható akadály miatti távolmaradást és annak várható időtartamára a hiányzás 1. napján – a szülő, gondviselő személyesen, telefonon vagy postai úton jelezze az osztályfőnöknek.

Ha a tanuló tanítási időben szervezett programon, tanulmányi kiránduláson nem vesz részt (betegség kivitelével), akkor köteles bejönni az iskolába és tanári felügyelettel ott tartózkodni addig, amíg az adott nap utolsó tanórája véget nem ér.

A hiányzás 3. napján – amennyiben a szülőtől, gondviselőtől nem érkezik semmiféle jelzés gyermeke hiányzásának okáról, az osztályfőnök telefonon érdeklődjön a tanuló hogyléte felől.

Ha a távolmaradást, hiányzást nem igazolja a tanuló, a mulasztás igazolatlan lesz. Igazolatlannak számít az a tanítási óra is, ahonnan a tanuló indokolatlanul eltávozik. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétségnek számít.

A betegségből adódó, egy napot meghaladó mulasztást az orvossal az ellenőrzőben, tájékoztató füzetben kell igazoltatni. A gondviselő tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat. Ez 3-szor 1-1 alkalom lehet. Szülői igazolás is az ellenőrzőben történik. A tanuló három tanóráról történő indokolatlan késése esetén írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. A tanuló késését (percben mérve) össze kell adni és 45 perc esetén hiányzássá (igazolt vagy igazolatlan) kell minősíteni. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első napon, vagy a távolmaradást követő első osztályfőnöki órán - maximum 1 héten belül – kell bemutatnia és aláírattatnia. Ennek elmulasztása a távolmaradás igazolatlan mulasztássá történő minősítését vonja maga után. A három napot elérő vagy meghaladó távolmaradást az igazgató, az ennél rövidebb távollétet az osztályfőnök engedélyezheti. Ezt a gondviselőnek írásban kell bejelentenie és kérvényeznie a távolmaradást megelőző, legalább 3 munkanappal előbb. A távollét akkor válik igazolttá, ha az igazgató vagy az osztályfőnök engedélyezte. Az elbírálásnál a pedagógus a tanuló tanulmányi előmenetelét és magatartását is figyelembe veszi. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan óráinak összege meghaladja a 250 órát, akkor a tanulónak évet kell ismételnie, vagy a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.  A tanuló akkor sem osztályozható, ha a mulasztása meghaladta az adott tantárgy éves tantárgyi óraszámának 30 %-át. Ebben az esetben is a fentiek alapján lehet eljárni.

Az iskola által szervezett - a tanítás idejére eső - kulturális-, és sportrendezvényeken, tanulmányi versenyeken való részvétel igazolt távollétnek minősül. Bejegyzésre kerül (speciális jellel) az osztálynaplóba, de a hiányzások összeszámolásakor figyelmen kívül kell hagyni. Az igazolatlan mulasztásnál az iskola a következő módon jár el: A tanuló első igazolatlan mulasztásáról az osztályfőnök írásban értesíti a gondviselőt. További igazolatlan hiányzások esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése mellett az osztályfőnök megkeresi a szülőt, gondviselőt. Tíz igazolatlan óra esetén az igazgató értesíti a gyámhatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot. Ha a tanulónak 10 óránál több igazolatlan mulasztása van, akkor a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a alapján jár el az iskola. Az igazolatlan órák következménye: 

2 igazolatlan óra: osztályfőnöki figyelmeztető,



5 igazolatlan óra: osztályfőnöki intő



10 igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztető,



15 igazolatlan óra: igazgatói intő,



30 igazolatlan óra: a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszony megszűnik. A tanulók hiányzásával összefüggő intézkedéséket az SZMSZ tartalmazza.

VII. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT A diákok iskolai szintű diákcsoportokat, köröket hozhatnak létre, amelyek tevékenységüket működési szabályzat alapján folytatják. A működési szabályzatot a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat felépítését, szerveit és működését a diákönkormányzat működési rendje szabályozza, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. A diákönkormányzatnak joga van a diákságot képviselni, valamint véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. VIII. A TANULÓK EGÉSZSÉGÜYI ELLÁTÁSA Az iskola – az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével – a következő egészségügyi ellátásokat biztosítja a tanulóknak: Védőoltások Tisztasági vizsgálatok Évente egyszer szemészeti és belgyógyászati vizsgálatok, iskolafogászat Minden egyéb esetben egészségügyi alapellátás Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről. A legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Tanítási napokon a kijelölt időben az ügyfélfogadási irodában. évre

meghatározott

XI. A PEDAGÓGIA PROGRAM, AZ SZMSZ ÉS A KÖZPONTI ELŐÍRÁSOK ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK  A 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet 32. és 35.-36. §-ai szabályozzák a térítési díj és a tandíj mértékének megállapításait.  Az osztályozóvizsgák követelményeit, a jelentkezés módját és határidejét, a tanulmányok alatti vizsgák szabályozását a Pedagógiai Program (78.-89. oldal) tartalmazza. A vizsgák tanévenkénti időpontja az éves munkatervben található és a rendezvénynaptárban az iskola honlapján megtekinthető.  A nemzeti köznevelésről szóló törvény 35. §-a és 97. §-a, 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 14-15. §-a, illetve a Pedagógiai Program (73. oldal, 81. oldal, 90. oldal, 96. oldal, 102. oldal) ad iránymutatást a tanulók tantárgyválasztásával és annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdésekben. XII. A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt a tanulót:

IX. A TANULÓK HIVATALOS ÜGYEINEK INTÉZÉSE Ebédbefizetés mindig a naptári ügyfélszolgálati irodában van.

A tájékoztatás egyéb formái: iskolarádió, faliújság, osztályfőnöki óra, diákönkormányzati fórumok,  az iskola honlapja.

időpontban,

az

A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rendszer szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók a nyári rendről a tanévzáró ünnepélyen és az iskolai Hirdetőtábláról, illetve a honlapról szereznek tudomást. X. TÁJÉKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumok közül a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Pedagógiai Program és az éves munkaterv 1-1- példánya a könyvtárban kerül elhelyezésre, ahol azok minden tanuló és szülő számára hozzáférhetőek; illetve olvashatóak a honlapon. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni. Az iskolai házirend ezen túl kifüggesztésre, valamint a tanév első osztályfőnöki óráján és szülői értekezletén megbeszélésre kerül.

aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki mozgássérült, akinek szülője, gondviselője, testvére az intézmény dolgozója illetve tanulója. ZÁRADÉK Jelen házirend az intézményvezető általi jóváhagyással lép hatályba és visszavonásig érvényes. Módosítást kezdeményezhet a tanulók, pedagógusok, dolgozók vagy szülők nagyobb csoportja írásban, az intézményvezetőhöz vagy a diákönkormányzathoz benyújtott javaslatával. Az így benyújtott javaslatra 30 napon belül válaszolni kell. Az intézményi elfogadott házirend az iskola nyilvános alapdokumentuma. A házirendet a nevelőtestület 2013.06.28-án fogadta el. 2013.09.02-án a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezte. A házirend 2013. szeptember 3tól hatályos. Győr, 2013. szeptember intézményvezető