A Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola

A Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola Pedagógiai programja Sorszám: Módosítási szám: 7.

Készítette:

Jóváhagyta:

......................................... Dr. Vas Rezsı Igazgató

......................................... Fenntartó képviselıje

Hatálybalépés dátuma: 2010. szeptember 01.

Cél: A Közoktatási törvény 44.§ 1. pontja értelmében az iskolában a nevelı és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. E program határozza meg az intézményben a nevelési és az oktatási elveket, a tanítandó tananyagot, az értékelési elveket, valamint minden olyan tevékenységet, amelyet a közoktatási törvény ebben a dokumentumban ír elı szabályozni. A pedagógiai program olyan alapdokumentum, amely a neveléssel-oktatással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed. Érvényességi kör: Jelen dokumentum érvényes az iskola valamennyi tanárára és diákjára. Érvényességi idı: Minimum 7 tanév, amennyiben a fenntartó az Alapító okiratban foglalt célokat és feladatokat nem változtatja meg. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. Nyilvánosság: A dokumentum a könyvtárban, a vezetıknél, a Szülıi Munkaközösség elnökénél és a Diákönkormányzat vezetıjénél, valamint az iskola számítógépes hálózatán megtekinthetı. Módosítás: Kérheti a fenntartó, az iskola igazgatója, a munkaközösség vezetık, a szülık vagy a diákok, illetve a tanárok nagyobb csoportja, az igazgatóhoz benyújtott írásos kérelemben, aki a következı nevelıtestületi értekezleten beterjeszti a módosítási javaslatot a testületnek, egyidejőleg javaslatot tesz a módosítást elvégzı team tagjaira. A pedagógiai programot 4 évenként felül kell vizsgálni. Szülık, diákok, tanárok nagyobb csoportján a létszámuk 20%-át értjük. Legitimáció: A dokumentumot és módosításait a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadása elıtt ki kell kérni a Szülıi Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményét.

A dokumentum tartalmát megismertem, az általam képviselt közösség nevében elfogadásra javaslom.

Székesfehérvár, 2010 ...............................................................

.........................................

......................................... DÖK képviselı

SZM elnök

A dokumentumot a nevelıtestület 2010augusztus 25-én tartott értekezletén elfogadta.

Székesfehérvár, 2010. 08. 26.

......................................... dr Vas Rezsı igazgató

......................................... Feczkó János tanár

Pedagógiai Program 2010 Tartalomjegyzék

Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola

TARTALOMJEGYZÉK 1

AZ ISKOLA ADATAI ......................................................................................... 8 1.1 AZ ISKOLA HIVATALOS ELNEVEZÉSE ............................................................................................................. 8 1.2 AZ ISKOLA ALAPÍTÓJA ÉS FENNTARTÓJA ....................................................................................................... 8 1.3 AZ ISKOLA FELÜGYELETI SZERVE .................................................................................................................. 8 1.4 AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI TERÜLETE .................................................................................................................. 8 1.5 AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA.................................................................................................................................. 8 1.6 AZ ISKOLA SZÉKHELYE.................................................................................................................................. 8 1.7 AZ ISKOLA OM AZONOSÍTÓ SZÁMA:.............................................................................................................. 8 1.8 AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, ÉS A PROGRAM BENYÚJTÓJA .................................................................................. 8 1.9 AZ ISKOLA PECSÉTJÉNEK LENYOMATA .......................................................................................................... 8 1.10 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................................................................................ 9

2

AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE ........................................................................ 12 2.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ - NEVELİMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ......................................................................................................................................................... 12 2.1.1 Pedagógiai alapelvek ......................................................................................................................... 12 2.1.2 Nevelı-oktató munka általános pedagógiai céljai.............................................................................. 12 2.1.3 Az oktató – nevelı munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere........................................ 14 2.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................... 15 2.3 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................ 19 2.4 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............ 21 2.5 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ................................................... 22 2.6 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK.................................. 22 2.7 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM ................................. 23 2.8 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ...................................................................... 23 2.8.1 Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5 és 2.7 szerint. ........................... 23 2.8.2 A drog és bőnmegelızési programok .................................................................................................. 23 2.8.3 Pályaorientációs tevékenység ............................................................................................................. 25 2.8.4 Szociális támogatások......................................................................................................................... 25 2.9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. ............................................................................................................................... 26 2.10 A SZÜLİ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ............................................................................................................ 40 2.10.1 A szülı, a tanuló az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttmőködésének formái ........................ 40 2.10.2 Az együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségei ......................................................................... 40 2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................... 41 2.11.1 Helyzetértékelés ................................................................................................................................ 41 2.11.2 Egészségnevelési és környezetnevelési célok .................................................................................... 42 2.11.3 Egészségnevelési és környezetnevelési alapelvek ............................................................................. 42 2.11.4 Támogató eszközök ........................................................................................................................... 43 2.11.5 A mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása ........................................................................... 43 2.11.6 Egészségnevelési és környezetnevelési feladatok.............................................................................. 44 2.11.7 Az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési program megvalósításának cselekvési terve ....... 44 2.11.8 A környezeti és egészségnevelési feladatrendszer minıségbiztosítása ............................................. 46

3

A HELYI TANTERV ........................................................................................ 47 3.1 A NAT TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓJA ............................................................................................................. 47 3.2 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉVFOLYAMONKÉNTI BONTÁSBAN ................... 51 3.3 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................................................ 56 3.3.1 A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ........................................................... 56 3.3.2 A taneszköz kiválasztás elvei: ............................................................................................................. 56 3.4 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .......................................................................................... 57

IV

Pedagógiai Program 2010 Az iskola adatai


3.5 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁI .......................... 58 3.5.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........................... 58 3.5.2 A tanuló teljesítménye értékelésének, minısítésének formái............................................................... 60 3.5.3 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, formái ................. 64 3.6 AZ ISKOLA VIZSGARENDSZERE .................................................................................................................... 66 3.6.1 Az alapmőveltségi vizsga .................................................................................................................... 66 3.6.2 Az érettségi vizsga .............................................................................................................................. 66 3.6.3 A szakmai vizsgák ............................................................................................................................... 66 3.6.4 Az iskola belsı vizsgái ........................................................................................................................ 66 3.7 AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINİSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ................................................................................................................................................... 67 3.7.1 Az egyes modulok értékelése és minısítése......................................................................................... 67 3.7.2 Az egyes modulok minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ........................ 67 3.8 A KÖZÉPFOKÚ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ........................................................................................................ 67 3.9 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................. 67 3.9.1 Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához ................... 80 3.9.2 Intézményi osztályonkénti összesített minısítı adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához. ....................................................................................................................................... 81

4

A SZAKMAI PROGRAM .................................................................................. 82 4.1 A SZAKMAI KÉPZÉS PROGRAMJA ÉS A KÉPZÉS SZERKEZETE ......................................................................... 82 4.1.1 Általános leírás ................................................................................................................................... 82 4.1.2 Az érettségi után induló akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzések ..................................... 82 4.1.3 Az érettségi után induló moduláris középfokú technikus képzési irányok ........................................... 82 4.1.4 Az érettségi után induló Országos Képzési Jegyzék szerinti középfokú technikus képzési irányok .... 82 4.1.5 Fakultációs lehetıségek ...................................................................................................................... 84 4.1.6 A szakmai képzésbe való belépés feltételei ......................................................................................... 84 4.1.7 Beszámítási lehetıségek...................................................................................................................... 84 4.1.8 A második szakmai képesítés megszerzésének lehetısége .................................................................. 85 4.2 2006. SZEPTEMBER 1-TİL FELMENİ RENDSZERBEN BELÉPİ VÁLTOZÁSOK ................................................. 85 4.2.1 A szakmai képzésbe való belépés feltételei ......................................................................................... 85 4.2.2 Beszámítási lehetıségek...................................................................................................................... 85 4.2.3 Képzési kínálat.................................................................................................................................... 86

5

MAKRO-TANTERVEK.................................................................................... 87 5.1 NÉMET, ANGOL............................................................................................................................................ 87 5.1.1 Kezdı .................................................................................................................................................. 88 5.1.2 Középhaladó ....................................................................................................................................... 95 5.1.3 Haladó ................................................................................................................................................ 96 5.2 NÉMET, ANGOL, SPANYOL, OLASZ, OROSZ NYELV ..................................................................................... 104 5.2.1 Felkészítı emelt szintő érettségi vizsgára ......................................................................................... 104 5.3 NÉMET, ANGOL, SPANYOL, OLASZ, OROSZ NYELV ..................................................................................... 105 5.3.1 A középszintő érettségi témakörei és követelményei ......................................................................... 105 5.3.2 Célnyelvi kerettanterv az elıkészítı évfolyam számára .................................................................... 107 5.3.3 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola elsı két évfolyama számára /10-11. Évfolyam/ ............... 124 5.3.4 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola utolsó két évfolyama számára /12-13. Évfolyam/ ............ 127 5.3.5 Célnyelvi kerettanterv az elıkészítı évfolyam számára .................................................................... 131 5.3.6 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola elsı két évfolyama számára /10-11. Évfolyam/ ............... 136 5.3.7 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola utolsó két évfolyama számára /12-13. Évfolyam/ ............ 140 5.4 MAKRO-TANTERV AZ ANGOL NYELVI CIVILIZÁCIÓ TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ .......................................... 144 5.5 SPANYOL, OLASZ, OROSZ NYELV, VALAMINT NÉMET, MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV (ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŐ OSZTÁLYOK) ...................................................................................................................... 151 5.5.1 Kezdı ................................................................................................................................................ 152 5.6 TÖRTÉNELEM ............................................................................................................................................ 160 5.7 EMELT SZINTŐ TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTİ FOGLALKOZÁSOK ............................................... 168 5.8 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV.................................................................................................. 170 5.8.1 Irodalom ........................................................................................................................................... 170 5.8.2 Magyar nyelv .................................................................................................................................... 180

5/491



MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV A NÉMET NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA.................... 202 5.8.3 Irodalom ........................................................................................................................................... 202 5.8.4 Magyar nyelv .................................................................................................................................... 213 5.9 FÖLDRAJZ.................................................................................................................................................. 218 5.10 TESTNEVELÉS MAKRO- TANTERVÉNEK CÉLJA, FELADATA ÉS FELOSZTÁSA .............................................. 224 TESTNEVELÉS ................................................................................................................................................. 230 5.10.1 Középszint ....................................................................................................................................... 230 5.11 FIZIKA ..................................................................................................................................................... 241 5.11.1 MOZGÁSOK, TÖMEG ÉS ERİ 9. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 10. évfolyam) ................... 241 5.11.2 10. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 11. évfolyam) Merev test, munka, folyadékállapot, hıtan . 243 5.11.3 11. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 12. évfolyam) ELEKTROSZTATIKA, ELEKTROMOS ÁRAM, REZGÉSEK, HULLÁMOK ............................................................................................................ 247 5.11.4 12. osztály (5 évfolyamos képzésben 13. évfolyam) OPTIKA, ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, MODERN FIZIKA ..................................................................................................................................... 250 5.12 FIZIKA EMELT SZINTŐ ÉRETTSÉGIRE KÉSZÍTÉS ........................................................................................ 252 5.12.1 11. évfolyam .................................................................................................................................... 252 5.12.2 12. évfolyam .................................................................................................................................... 252 5.13 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................................................... 254 5.13.1 Irodalom ......................................................................................................................................... 254 5.14 BIOLÓGIA TANTÁRGY MAKRO-TANTERVE ............................................................................................... 259 5.15 KÉMIA TANTÁRGY MAKRO-TANTERVE .................................................................................................... 264 5.16 MAKRO-TANTERV AZ OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁHOZ ..................................................................................... 270 5.16.1 9. évfolyam ...................................................................................................................................... 270 5.16.2 10. évfolyam .................................................................................................................................... 272 5.16.3 11. évfolyam .................................................................................................................................... 273 5.16.4 12. évfolyam .................................................................................................................................... 274 5.17 5 ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS OSZTÁLYFİNÖKI TANTERVE .............................................................................. 275 5.18 MATEMATIKA.......................................................................................................................................... 276 5.18.1 Matematika középszintő felkészítés................................................................................................. 279 5.18.2 Matematika emelt színtő felkészítés ................................................................................................ 280 5.18.3 Matematika kéttannyelvő képzés..................................................................................................... 282 5.18.4 Matematika a német nyelvi elıkészítı osztályok számára .............................................................. 283

6

GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT ..................................................................... 284 6.1 2006 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV A GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA ................................. 284 6.2 2010 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV A GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA ................................. 311 6.2.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás .................................................................................................... 311 6.2.2 Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek ................................................................................. 312 6.2.3 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok ............................................................................. 313 6.2.4 Gépészeti alapismeretek (gépészet alapjai) ...................................................................................... 314 Érettségi témakörök középszinten .............................................................................................................. 314

7

ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT ............................ 335 7.1 2006 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV AZ ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA ..................... 335 7.2 2010 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV AZ ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA [SZÉTV_ÉRETTS_347_2008_KORM_RENDELET” SZERINTI] ........................................................................ 355

8

GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT ......................................................................... 381 8.1 ELEKTROTECHNIKA (12. ÉVFOLYAM) ........................................................................................................ 381 8.2 INFORMATIKA (9. – 10. ÉVFOLYAM) .......................................................................................................... 383 8.3 2006 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV A GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA ................................. 388

9

INFORMATIKA SZAKMACSOPORT .............................................................. 394 9.1 2006 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV A INFORMATIKA SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA ....................... 394 9.2 2010 SZEPTEMBERTİL ÉRVÉNYES TANTERV A INFORMATIKA SZAKMACSOPORT SZÁMÁRA A SZÉTV_ÉRETTS_347_2008_KORM_RENDELET SZERINT .............................................................................. 416

10 INFORMATIKA SZAKMACSOPORT KÉTTANNYELVŐ KÉPZÉS ...................... 436

6/491



11 ÉNEK-ZENE............................................................................................. 459 12 AZ EGYES TANTÁRGYAK MINIMUM KÖVETELMÉNYEI .............................. 465

7/491



1 AZ ISKOLA ADATAI 1.1 Az iskola hivatalos elnevezése Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola

1.2 Az iskola alapítója és fenntartója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

1.3 Az iskola felügyeleti szerve Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

1.4 Az iskola mőködési területe Székesfehérvár Megyei Jogú Város, Fejér megye Az iskola országos beiskolázású.

1.5 Az iskola jogállása Az iskola önálló jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével önállóan gazdálkodik. Az intézmény vezetıje az igazgató, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogot gyakorol.

1.6 Az iskola székhelye 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. Fax: 22/315-332, Telefon: 22/315-330, 514-040 E-mail: iskolatitkar @ gr-szechenyi.hu

1.7 Az iskola OM azonosító száma: 030206

1.8 Az iskola igazgatója, és a program benyújtója dr. Vas Rezsı

1.9 Az iskola pecsétjének lenyomata

8/491



A fenti közlések forrása Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyőlése által elfogadott okirata, a 116/2004. (III.25.) sz., a 161/2003. (V.22.) sz., az 556/2001. (XII.20.) sz., a 404/2000. (X.19.) számú határozattal módosított 95/97. (III. 20.) számú Határozat a Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola alapító okiratáról. Az Alapító okirat másolata a mellékletben található.

1.10 Az iskola bemutatása A Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola alapítása óta a régió középfokú szakemberigényét elégíti ki. 1939-tıl képzünk gépész végzettségő, érettségizett szakembereket, 1950 óta pedig általános gépésztechnikusokat.

A VIDEOTON intenzív fejlıdésének következtében 1957-ben indítottuk híradásipari technikusi, majd 1974-ban a számítástechnikai képzést. Iskolánk 1950-ben kapcsolódott be a felnıtt tanulók oktatásában esti tagozatos képzés formájában. 1953-ban indult a levelezı tagozatos gépésztechnikus képzés. Az iparosodó Dunántúl szakember szükségletének kielégítésére az iskola Ajkán, Tapolcán, Veszprémben, Keszthelyen és Kaposváron létesített levelezı tagozatú konzultációs központot, ahol gépésztechnikusi, szakközépiskolai érettségi és híradásipari technikusi oklevelet kaphattak tanítványaink. A rendszerváltás a város életében is olyan változásokat hozott, amelyek a szakközépiskola régi, nagyüzemekre épített képzési struktúráját elavulttá tette. A privatizált gazdaságban nemcsak az eddigi képzésben szükséges nagyüzemi háttér felbomlása, hanem a munkahelyek számának csökkentése, új utak keresésére ösztönözte a szakképzést, így iskolánk vezetıségét is. Iskolánk sikerrel pályázott az „Emberi erıforrások fejlesztési program” ifjúsági elsı projectére, így elsık között léphettünk a középfokú szakképzés új útjára.

9/491



A világbanki képzés keretében átértékeltük képzési stratégiánkat, a munkaerıpiac és a nemzetközi tapasztalatok alapján újszerő szakmai orientációs képzést vezettünk be. A kor követelményeinek megfelelıen minden szakon emelt óraszámban nyújtunk felhasználó orientált számítástechnikai ismereteket. Nagy hangsúlyt helyezünk a nyelvi képzésre. Évfolyam színtő nívócsoportos bontásban tanítjuk az idegen nyelveket. Az informatika és hírközlés szakmacsoporton belül indított három osztályból egy angol nyelvi specialitású, ami azt jelenti, hogy a 9. és a 10. évfolyamon 6-6. a 11. és a 12. évfolyamon 8-8- órában tanulhatnak nyelvet a tanulók. 2004/2005-ös tanévtıl két tanítási nyelvő oktatást kezdtünk angol nyelven. A tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamon a technikusi osztályokban mőszaki nyelvet oktatunk. Kísérleti jelleggel bevezettük, hogy egyes szakmai gyakorlati órákat is idegen nyelven tanítunk. Fontosnak tartjuk a közismereti tárgyak magas szintő oktatását, hogy tanulóink megfelelı általános mőveltséggel rendelkezzenek. Diákjainknak a sikeres érettségi után lehetıségük van arra, hogy tanulmányaikat egyetemen, fıiskolán folytassák. Akik iskolánkban maradnak, azok számára biztosítjuk, hogy a munkaerıpiac igényeinek megfelelı, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó technikusi végzettséget szerezzenek. A Megyei Munkaügyi Központ igénye szerint vállaljuk a munkanélküliek képzését. A fenti célok megvalósítása érdekében az iskolában egy olyan célirányos fejlesztést valósítottunk meg, amely biztosítja mind a gépész, mind a villamos szakmacsoporton belül a tényleges munkaerı-piaci igényt és a vállalati igényeket is kielégítı technikus képzést. Székesfehérvár Önkormányzatának kiemelkedı ipartelepítési politikáját úgy igyekszünk támogatni, hogy a vállalatokkal rendszeres kapcsolatot tartunk és igyekszünk a képzésünket úgy irányítani, hogy biztosítani tudjuk a megfelelı szakember utánpótlást. A négyéves világbanki alapképzésre építve így lehetıségünk van szülıi és a vállalati igényeknek megfelelı technikusi kimeneteket oktatni. A fejlesztések eredményeképpen biztosított az új OKJ kimenetek személyi és tárgyi feltételei. Az iskolában folyó oktatással biztosítani kívánjuk a következı társadalmi elvárást: szakoktól függetlenül csak olyan technikusokra van szükség, akik értenek a számítástechnikához, és legalább egy idegen nyelven beszélnek. Iskolánk képzési struktúrája ilyen módon megfelel az Európai Unió elvárásainak is, mivel az elsı világbanki project és a külföldi tanulmányutak tapasztalatait felhasználva kialakítottuk azt a négyéves érettségit adó világbanki képzési modellt, amely biztosítja egy rugalmas, a munkaerıpiac igényeihez alkalmazkodó technikusi képzés indítását. Iskolánknak nem csak Székesfehérvár, hanem a régió (országos) szakember igényét is figyelembe kell venni. Tanulóink 45%-a Fejér megyei, 10%-a megyén kívüli tanuló. 1992-ben, a régióban mőködı vállalatoknak nem volt szükségük a korszerő technológiát ismerı szakemberekre, technikusokra. Ma már megváltozott a helyzet, igénylik a korszerő technológiát ismerı, nyelvet beszélı technikusokat. Ezt támasztja alá a Munkaügyi Központ statisztikája is: nincs a munkanélküliek listáján, 19 éves korban nálunk végzett pályakezdı technikus. A technikusi végzettségőek közül a 20-24 éves korosztályban is a munkanélküliek aránya 5-10% a régióban. Ez is megerısít abban, hogy biztosítani kell diákjainknak a megfelelı szakmai technikusi végzettséget. Ennek egyik eszköze a minıségfejlesztési programban való részvétel, amelynek eredményeként kiépítettük a COMENIUS II: minıségfejlesztési modellt, és törekszünk az ISO szabvány szerinti minıségirányítási rendszer nemzetközi tanúsításának a megszerzésére. Intézményünk a hagyományos technikus képzésben szerzett tapasztalatokat az 1985. évi Közoktatási Törvényben leírt öt éves technikus képzésben kamatoztatta. Ezt váltotta fel részben az itt elért eredmények alapján beinduló világbanki képzés.

10/491



A világbanki tantervek és a Kerettanterv közös vonásait, továbbá szemléleti azonosságait kihasználva állítottuk össze helyi tantervünket, a NAT követelményeinek figyelembe vételével. Jelenleg a következı szakmacsoportokban képezünk tanulókat: Gépész /két osztály/ Elektronika-elektrotechnika /egy osztály/ Információ és hírközlés /három osztály/ Fontos szerepet szánunk az akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzésnek. Ebben a rendszerben a képzés 2000/2001. tanévben megkezdıdött. Jelenleg több szakon képezünk mérnökasszisztenseket.

11/491

Pedagógiai Program 2010 Az iskola nevelési terve


2 AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE 2.1 Az iskolában folyó oktató - nevelımunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1.1 Pedagógiai alapelvek Iskolánk a következı értékeket szeretné kialakítani a tanulókban, illetve kiemelt figyelmet fordít a következı készségek kialakítására: Munka és minıség összhangjának megteremtése Kommunikációs készség javítása Állampolgári aktivitás kialakítása Erkölcsi alapok megszilárdítása Pályaválasztási érettség kialakítása Pályaérettség kialakítása Testi-lelki egészség Alkotóképesség növelése Hon-és népismeret Környezeti nevelés Információ és kommunikációs kultúra fejlesztése Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Tanulás Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Egészségfejlesztés Fogyasztóvédelem Közlekedésre nevelés Bőnmegelızés Áldozattá válás elkerülésének technikái Erıszakmentes konfliktuskezelés technikája

2.1.2 Nevelı-oktató munka általános pedagógiai céljai. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyőlése által elfogadott okirata, a 116/2004. (III.25.) sz., a 161/2003. (V.22.) sz., az 556/2001. (XII.20.) sz., a 404/2000. (X.19.) számú Határozat a Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola alapító okiratáról alapján intézményünk tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: "Általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és a felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint munkába állásra, a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítı nevelés és oktatás folyik."

12/491



Ezeket és a NAT követelményeit figyelembe véve a tantestület az iskola nevelési-oktatási célját az alábbiakban foglalja össze. Az intézmény alapfeladatának a szakirányú továbbtanulásra való felkészítést és szilárd szakmai alapismeretek elsajátíttatását tekinti. Célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik megfelelnek a munkaerıpiac idıszerő követelményeinek. Önképzésre, továbbképzésre és átképzésre alkalmasak, vállalkozói környezetben is megállják a helyüket. E cél megvalósítása érdekében a pályaorientációra külön hangsúlyt fektetünk, a meglévı eszközökkel és a tapasztalt kollégák segítségével pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadást tartunk. Sajnos a korábbi négy évfolyamon át való tanítás helyett az óratervi megszorítások miatt ezen túl csak tanórán kívüli keretben, illetve az osztályfınöki és a szakmai alapozó tantárgyakba integráltan. Az iskola célrendszerébe ezt a célt és a hozzá tartozó tevékenységi formát a fenntartó intézmény mőködtetési- és fejlesztési tervével összhangban építettük be. Az iskola nem ír elı kötelezı alapvizsgát, de a diákok élhetnek jogukkal és a Közoktatási Törvény 9.§ 3. pontja értelmében, intézményünkben alapvizsgát tehetnek. A 11. és 12. évfolyamon az intézményi kiemelt célnak megfelelıen a szakmai irányítottságú továbbtanuláshoz szükséges tárgyakból az emeltszintő érettségi vizsga követelményrendszerének elsajátíttatása a cél, a szaktárgyak kiemelt oktatása mellett. A nem szakirányban továbbtanulók számára kiscsoportos emeltszintő érettségi vizsgára való felkészítést szervezünk. Az iskola alapfeladatának tekinti az oktatás mellett a nevelést is, ez a két tevékenység nem választható szét. A követelmények teljesítése csak következetes felkészítı munka eredménye lehet. A munkával való nevelés pedig személyes példamutatáson kell, hogy alapuljon. A szakképzési 13. és 14. évfolyamon olyan tartalmú elméleti és gyakorlati képzést kívánunk megvalósítani, amelynek vizsgaeredményeit az intézményünkkel együttmőködı felsıoktatási intézmények kreditpontonként ismerik el és a munkaerıpiacon biztos elhelyezkedést nyújtanak.

13/491



2.1.3 Az oktató – nevelı munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere Az általános célkitőzéseket az alábbi érték–cél–feladat–eszköz–eljárás rendszerben kívánjuk megvalósítani. A szakmai program bevezetı szakaszában meghatározzuk azokat a további, a fenntartó intézménymőködtetési- és fejlesztési tervében elvárt célokat, amik elsısorban a szakmai képzés eredményességével kapcsolatosak. Érték Munka és minıség

Cél Következetes nevelımunkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában, majd azt követıen is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minıség az élet általános jellemzıje és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját.

Feladat Feladatunk minden tanórai és órán kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, fıleg a gyakorlati képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra.

Eszköz/eljárás Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedı teljesítményt. A tanári munka minıségével is folyamatosan példát kell mutatni.

Kommunikációs készség

Az emberi és szakmai együttmőködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása

Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelvet.

Biztosítjuk a könyvtár-használatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük, tanítási órákon és azon kívül is. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is.

14/491


Állampolgári aktivitás kialakítása


érdekében. Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.

A diákönkormányzat és más diákszervezetek munkájának segítésével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerő tanítása a tanórákon.

Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlıdését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képezı értékek az általános emberi normákból és a fejlıdı társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitőzéseket az alábbi érték–cél–feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték Erkölcsi alapok

Cél Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános mőveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítı képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati értelmezése.

Feladat A tanárok minısítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belsı szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Eszköz/Eljárás Alapvetınek és elsıdlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szőrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttmőködés nélkülözhetetlenségére.

15/491



Pályaválasztási érettség

A tanulók a 10. évfolyam végéig ismerjék meg, hogy a pályaválasztásban a saját személyiségük a döntı. Tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklıdési körének, képességeinek, személyiség jellemzıinek és értékítéleteinek hasznosítására.

A multipotenciális pályaalkalmasságból az orientációs és az osztályfınöki órák önismereti foglalkozásaira támaszkodva feltárjuk a személyes alkalmasságot.

A szükséges mértékben és esetekben tanácsadással és ügyintézési támogatással segítjük az elızetes választás tudatos és megalapozott módosítását.

Pályaérettség

A 14. évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlıdés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a 14. év végéig.

A pályaorientációs és az osztályfınöki munkával felkészítjük a tanulókat a munkaerıpiacon való helytállásra.

Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerı-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben osztályfınöki munkával, részben pedig a járulékos órakeret terhére biztosított, számítógéppel támogatott tanácsadással segítjük.

16/491



Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség mőködésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlıdés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a mővészet iránt.

A mindennapos testmozgás lehetıségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. Nyári táborokat és teljesítménytúrákat szervezünk és segítünk.

Alkotóképesség

Az eredmény érdekében való tervszerő és kitartó munka vonzóvá tétele is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegő, és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projectek arányát.

Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

17/491



Könyvtárhasználat megtanítása, elektronikus eszközök bevonása a tanulásba, önálló feladatok kitőzése, számonkérése, elemzése. Tanulás-módszertani órák tartása az osztályfınöki órák keretében. Az egyéni adottságok, Olyan feltételek Felkészülés a felnıtt Annak tudatosítása, hogy az életpálya képességek tevékenységek lét szerepeire során többször kell megismerésén alapuló biztosítása, amely pályamódosítást önismeret fejlesztése. elısegíti, hogy a tervezni. Pályaorientáció tanulók különbözı Átfogó kép nyújtása a tanítása helyzetekben munka világáról. Megfelelıen képzett kipróbálhassák A rugalmasság, az humánerı forrás magukat együttmőködés és a biztosítása. Szociális bizonytalanság motívumrendszer kezelése. kialakítása a Társadalmi, tanulókban. állampolgári Szakmai orientáció kompetenciák keretében a felismertetése. különbözı munkák tevıleges megismertetése az erre a célra létesített laboratóriumunk kihasználásával. Az egészség, mint Az egészségvédelmi Az egészségvédelmi Egészségfejlesztés érték elfogadása, program program tanórán és egészségvédelem megvalósítása. azon kívüli megelızéssel, ezen tevékenységet igény kialakítása. feltételez. Az órarendi kereteken kívül a prevenciós tevékenység folytatása egészségvédelmi napok, kirándulások és külsı elıadók bevonásával. A szülık igényeinek fejlesztése, felvilágosító elıadások szervezése szülıknek. Tanulás

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása

A tanárok ismerjék meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit. Vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat. Törekedjenek a gondolkodási képességek fejlesztésére.

18/491


Áldozattá válás elkerülésének technikái


A veszélyhelyzetek felismertetése Különbözı technikák megismertetése ezek elkerülésére. Konfliktuskezelés erıszakmentesen. Menekülési utak felismerése különbözı helyzetekben. Az emberi méltóság tisztelete.

Annak elfogadtatása, hogy minden ember egyenlı. Emellett olyan józan ítélıképesség kialakítása, amellyel a veszélyhelyzetek és a veszélyes egyének felismerhetıek, és elkerülhetıek. Jogorvoslás lehetıségeinek megismertetése

A Rendırség dolgozóinak bevonásával osztályfınöki órák tartása az eddig megszokott, több éves gyakorlat szerint.

2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a NAT közös követelmény rendszerén alapulnak. A feladatrendszer teljesítése természetesen érvényes a Kerettanterv által nem szabályozott évfolyamokra is. A feladatok teljesítése minden pedagógus kötelessége, koordinálása az osztályfınökök hatáskörébe tartozik. Ez feladatként meg is jelenik a munkaköri leírásokban. A feladat ellátásban az ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége kiemelt jelentıségő, mert az osztályfınökök külsı segítıjeként is részt vesz a munkában, továbbá pályázatok írásával és a külsı elıadókkal való kapcsolattartással segíti a célok teljesítését. Kiemelt fıbb fejlesztési területek: - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képzı ismeretek, - az elıítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megırzésére történı felkészítés, - a bőnmegelızés, - a drogprevenció, - az erkölcsi ismeretek, - fogyasztóvédelmi nevelés.

NAT közös követelmény Hon-és népismeret

Környezeti nevelés

Cél

Feladat

Eszköz/eljárás

A tanulók legyenek nyitottak, megértık a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A környezet védelem segítse elı harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel.

Külföldi cserekapcsolatok ápolása.

Tanuló és tanárcsere.

Socrates programban Pályázatírás, való együttmőködés csoportos külföldi partnerekkel. környezetvédelmi munka.

19/491



Információ és kommunikációs kultúra

A kommunikációs kultúra és az önálló véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. Az információ szelektálási képesség kialakítása

Testi-lelki egészség

Empátia készség fokozása.

Európai azonosságtudategyetemes kultúra

A tanulók tudjanak élni az EU adta lehetıségekkel, ismerjék azokat. Ugyanakkor nemzeti öntudatuk, hovatartozásuk érzése kialakuljon. Az Európán kívüli kultúrák elfogadása.

Erıszakmentes konfliktuskezelés technikája

Konfliktushelyzetek felismerése. Önismeret fejlesztése. Konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az emberi méltóság tisztelete.

Fogyasztóvédelem

Öntudatos, másokat is tisztelı, a fogyasztói értékeket ismerı és elismerı állampolgárok nevelése.

Képességfejlesztés, a DÖK aktív bevonása a tanulókat érintı döntések elıkészítésébe. Internet használati képzés.

Tanulók továbbképzése iskolai és iskolán kívüli fórumokon. Önismereti csoportok mőködtetése Csoportos továbbképzés tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatással Beteg, sérült, Egészségvédelmi fogyatékos napok tartása, külsı embertársak iránti elıadók bevonásával elfogadó és segítıkész drog és AIDS magatartás prevenció. Iskolán kialakítása. kívüli akciókon való részvétel támogatása. Az EU kialakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét megismertetni a tanulókkal. Az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése a diákokkal. Szemléletformálás, erıszak ellenes magatartás értékként való elfogadása, különbség tétel az egyes magtartások megítélése között, a jogszerőség követése, jogszerő utak megtalálásának módozatai. Fogalomtisztázás, jogszabályi háttér megismertetése, jogorvoslati lehetıségek. Megfelelı fogyasztói magatartás kialakítása.

Versenyeken való részvétel, külföldi tanulmányutak szervezése, iskolai cserekapcsolatok ápolása, a diákok bevonása ebbe.

Önismereti csoportfoglalkozások tartása. Játékos szituáció elemzés. Mesterséges konfliktushelyzetek megoldása.

Osztályfınöki órák kereteiben feldolgozandó téma. Próbavásárlások kiscsoport kereteiben, osztálykirándulások alkalmával. Tudatformálás, ajándékozási, étkezési és öltözködési szokások 20/491



feltérképezésével.

Közlekedésre nevelés A közlekedési szabályok ismerete, önmagunk és más testi épségének védelme.

Bőnmegelızés

A közlekedési táblák megismertetése gyalogosoknak és kerékpárosoknak. Alapvetı közlekedési morál kialakítása.

Közlekedési szabályok betartása és betartatása osztálykirándulások alkalmával, kerékpártúrán, közös közlekedések alkalmával. Versenyeken való részvétel, versenyek szervezése. Jogosítvány megszerzésének erkölcsi támogatása. Öntudatos, Prevenció keretében a SZMSZ, Házirend jogszabályokat ismerı, bőnös magatartás betartatása, hivatalos tisztelı és betartó fogalmának iskolai iratokon a állampolgárok tisztázása. jogszabályi nevelése. Jogszabályok hivatkozások ismertetése, feltőntetése. értelmezése. Együttmőködés a Bőnüldözés Rendırséggel. szerepének tisztázása, Következetes bőntetı eljárások és jogalkalmazás a azok diákokat érintı következményeinek kérdésekben az ismertetése. iskolai életen belül.

2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Ifjúságvédelmi felelıs foglalkoztatása a törvény szerint. A vele való állandó konzultáció. Osztályfınöki egyéni beszélgetések. Családdal való kapcsolattartás. Szakemberrel való konzultációs lehetıség kihasználása. Az ifjúságvédı szervekkel szociális szervekkel való kapcsolattartás. Osztályfınökök és tantestületi érdeklıdı tagok állandó továbbképzése ebben a témában. DÖK bevonása a munkába. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése.

21/491



(Az iskola a közelmúltban nem volt és jelenleg sem érintett etnikai vagy kisebbségi ügyekben. Az iskolavezetés és a nevelıtestület azonban ismeri a törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.)

2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg. Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik. Tanulmányi verseny elıtti idıre koncentrálva a tanítási idın kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik. A második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges. A 2001/2002. tanévtıl angol nyelvi irányultságú informatika szakmacsoportos osztály is indul. Sport területén az egyesületekkel való együttmőködésben valósul meg. A 2001/2002. tanévtıl sport irányultságú informatika szakmacsoportos osztály is indul. Az iskolában mőködı "oktatásfejlesztı Széchenyi alapítvány" támogatja a tehetséges tanulókat (nyelvtanulás, sport, stb.). A tehetséges tanulók számára az iskola évenként szavaló versenyt és mőveltségi vetélkedıt szervez. Minden lehetséges tanulmányi versenyre benevezünk és megszervezzük a helyi fordulókat OKTV, OSZTV, OMTV, Arany Dániel matematika verseny, megyei tanulmányi versenyek, Irinyi kémia verseny és számos történelmi és mőveltségi vetélkedı az aktuális érdeklıdés függvényében.

2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévı feszültségek hatását erısen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelısnek és az osztályfınöknek a feladata. Elsıdleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlıdésükben tapasztalható rendellenességeket idıben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfınök, gyermekvédelmi felelıs, igazgatóhelyettes, igazgató és az önkormányzat gyámügyi elıadója). Ezt követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az elıidézı okok megváltoztatására kell irányulnia. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetıség szerinti közös orvoslása. Néha elıfordul, hogy a szülıvel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védı-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvetı pedagógiai elvei között elsı helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének a megismerését. A beszélgetések, az ıszinte érdeklıdés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. A kollégiumokkal való együttmőködésben különös figyelmet szentelünk ennek a feladatnak. Az ifjúságvédelmi felelıs munkaköri leírása részletesen tartalmazza a tennivalókat. Köteles foglalkozni a rendırségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival. Ideértve a bíróság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is.

22/491



A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan hívunk vendégelıadókat az AIDS megelızésére, a drog és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. Minden felhasználható videó anyagot beszereztünk az osztályfınököknek. Ezekhez a diákok önállóan is hozzáférhetnek a könyvtárban. A tanárok számára továbbképzést szerveztünk a drogot fogyasztók felismerésére. Állandó kapcsolatban állunk a rendırség bőnmegelızési csoportjával. İk a tanulókat évenként továbbképzik az áldozattá válás elkerülésének témakörében. Évenként 1 tanár részt vett az ÁNTSZ által szervezett mentálhigiénés tanfolyamon (9 nap/év). Így 5 képzett kollégával rendelkezünk. Folyamatosan pályázunk az ISM ilyen célú kiírásaira.

2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Pályaorientációs személyes és számítógépes tanácsadás. Önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül. Tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül. Differenciált képességfejlesztı, felzárkóztató foglalkozások szervezése. A 9-10 évfolyamokon tanulószoba szervezése. Társasági életben való jártasság kialakítása (tánciskola, illemtan, diákönkormányzat által szervezett szabadidıs programok stb.). Könyvtári szabadidıs programok. A bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas várakozó termet biztosítunk. Kulturális szervezı tanár minden igényelt rendezvényre közvetíti a jegyvételt. Osztályonkénti és egyéni színházlátogatásokat szervezünk.

2.8 Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 2.8.1 Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5 és 2.7 szerint. 2.8.2 A drog és bőnmegelızési programok Iskolánk, a Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola számára nem ismeretlen dolog a drog-prevenció fogalma, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenység, hiszen néhány éve folyik már ilyen jellegő program nálunk. Mivel a diákság köre nem állandó, minden évben újabb 14 éves korosztály kerül iskolánkba, így az egészségnevelı programnak ezt a részét is újra és újra meg kell újítani, folytatni kell. Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitőzéseit a következıképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: Ahhoz, hogy diákjaink képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, a megelızési programok szervezésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk. A színvonalas, hatékony és szakszerő programok elıfeltétele a megfelelı szakember. Iskolánk néhány pedagógusa éppen ezért olyan képzésben vesz részt, amely biztosítja ezeket a feltételeket.

23/491



Az iskolai drogstratégiának az elsıdleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Tudjuk azonban azt is, hogy a 14-18 éves korosztály számára a legtöbb esetben nem az a követendı, amit a felnıttek mondnak, ezért úgy gondoljuk, hogy a pedagógusaink által vezetett foglalkozások mellett kiemelt szerepet kap a kortárssegítık munkája is. A prevenciós munka nem korlátozódhat csak a az iskola színterére, hiszen a gyerek magatartásbeli változásának tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendık. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Emellett a szülıkkel is egy olyan jellegő kapcsolatot kell kialakítani, amelynek során ık is bekapcsolódhatnak megelızési programunkba. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. A szakszolgálatok munkatársait ezen kívül az elsıdleges prevenció munkájába is bevonjuk. Iskolánk drogstratégiájának kialakításában és megvalósításában kiemelt szerepet kap a drogkoordinátor személye, aki egyben iskolánk ifjúságvédelmi felelıse is. Munkájában azonban nemcsak az iskola vezetés és a 2-3 segítı pedagógus támogatására van szükség. A hatékony prevenciós munka elıfeltétele, hogy az egész tantestület támogassa munkáját. A tanári kar megnyerése tehát szintén fontos része ennek a munkának. Iskolai drogstratégiánk segítı kapcsolatai: a) Iskolán belüli: az iskola vezetése, az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelıs, a védını, az osztályfınökök, a szaktanárok, kortárs segítık, diákönkormányzat. b) Iskolán kívüli a szülık, a család, Rév Szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat szakemberei. A bőnmegelızésben segítségünkre van a Városi Rendırkapitányság, akiknek szakemberei évek óta minden osztályban évente egy-két alkalommal elıadást tartanak az áldozattá válás elkerülésérıl és a legelterjedtebb ifjúsági bőnözés következményeirıl.

24/491



2.8.3 Pályaorientációs tevékenység Az iskola pályaorientációt segítı eszközeinek felhasználásával (Choices, Stop, Job-City), igény szerint egyéni tanácsadást tartunk. Erre képzett szakemberekkel rendelkezünk. Az osztályfınöki órák keretén belül megoldjuk a pályaismeret, az álláskeresés és elhelyezkedési technikák megismertetését. Ehhez az osztályfınökök számára felkészítı foglalkozásokat szervezünk.

2.8.4 Szociális támogatások Az iskola biztosítja: A fenntartói és az állami segélyalapok elvszerő elosztását, az osztályfınök és a diákbizottság bevonásával, a szociális rászorultság elvei alapján. A rászorulók egyéni segítésének eseti szervezését. Reggeli és délelıtti étkezési lehetıséget az iskolai büfében. Ebédelési lehetıséget az iskolai menzán. Segélyezési lehetıséget az SZMSZ szerint. Egészségügyi szőrıvizsgálatokat a tv-i elıírás szerint. A szociális - mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatást az ifjúságvédelmi felelıs és a DÖK vezetı tanár segítségével, az osztályfınöktıl, vagy mástól való jelzés alapján a szükséges belsı és külsı együttmőködéssel. Iskolai alapítványi támogatást, eseti elbírálás alapján. Az országos, regionális és helyi támogatási lehetıségek megismertetését, és segíti a pályázatokon való eredményes részvételt. Az osztálykirándulások keretén kívül szervezett, a teljes diákságot érintı tanulmányi kirándulásokat, sport megmozdulásokat az iskola alapítványa ösztönzi és támogatja.

25/491



2.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke. Sorszá Megnevezés m

Egység meghatározás

Kötelezı mennyiség

Létezı Igények Iskola mennyis megjegyzése ég I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemzı adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belsı burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tőzvédelmi jogszabályok tartalmazzák

osztályonként iskolánként iskolánként (székhelyen és telephelyen)

1

négy osztályonként

1

5.

tanterem szaktanterem logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba tornaterem

iskolánként

1

6.

tornaszoba

iskolánként (székhelyen és telephelyen)

1

7.

sportudvar

1

1

8.

igazgatói iroda

iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként

1

1

1. 2. 3.

4.

27 13

1

2

26/491


9.

nevelıtestületi szoba

10.

helyettesi iroda

11. 12.

gazdasági vezetıi iroda ügyviteli helyiség

13.

könyvtár

14.

könyvtárszoba

15. 16.

orvosi szoba


iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként (székhelyen és telephelyen)

1

2

1

2

iskolánként (önálló gazdálkodás esetén) iskolánként

1

1

1

2

iskolánként

1

1

iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként

1 1

1

17. 18.

Kiszolgáló helyiségek sportszertár aula (elıtér, közösségi tér)

iskolánként iskolánként

1 1

1 1

19.

porta

iskolánként

1

3

20. 21. 22.

ebédlı fızıkonyha melegítıkonyha

1 1 1

1 1

23.

tálaló-mosogató

1

1

24. 25.

öltözı hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC

iskolánként iskolánként iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként és nemenként iskolánként és nemenként

1 1

8 8

épületenként, nemenként

1

2

26.

összevontan a könyvtárral

27/491


27.

tanulói WC

28.

mosléktároló

29. 30.

éléskamra szárazáru raktár

31.

földesáru raktár

32.

egyéb raktár

33.

szertár


épületenként, szintenként, nemenként iskolánként (székhelyen és telephelyen) iskolánként iskolánként (székhelyen és telephelyen iskolánként (székhelyen és telephelyen iskolánként (székhelyen és telephelyen) épületenként

1

8

1 1 1 1 1

4

1

2

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

34.

1. Tanterem tanulói asztalok

tanulók létszámának figyelembevételével

541

35.

tanulói székek


1445

36. 37. 38.

nevelıi asztal nevelıi szék eszköztároló szekrény

tantermenként tantermenként tantermenként

1 1 1

40 40

39.

tábla

tantermenként

1

40

szaktantermekb en van

28/491



40.

ruhatároló (fogas)

41. 42.

szeméttároló helyiségenként 1 sötétítı függöny ablakonként 1 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) ktanterem

49 77

a) számítástechnikai terem tábla + flipchart számítógépasztal kettı tanulónként számítógépek és kettı tanulónként tartozékai nyomtató programok szükség szerint lemeztároló doboz b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem

8

43. 44. 45. 46. 47. 48.

49. 50. 51. 52.

53. 54.


1 1 1

8 116 139

1

34 1112 13

2

nyelvi labor tíz-tizenöt tanuló egyidejő foglalkoztatására berendezés magnetofon 1 írásvetítı 1 c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) elszívó berendezés vegyszerálló mosogató

minden teremben van,esetenként falra szerelt

17 14

három tanulónként

1

1

tantermenként két asztalonként

1 1

1 1

29/491


55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.

70. 71.

72.


fali mosogató tantermenként poroltó tantermenként mentıláda tantermenként eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi tantermenként törpefeszültségő tanulóasztalonként csatlakozások d) mővészeti nevelés szaktanterem

1 1 1 2

1 1 1 2

1

1

1 1

1

rajzasztal (rajzpad, tanulónként rajzbak) tárgyasztal (állítható) tantermenként mobil-lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó Iskolánként ötvonalas tábla tantermenként CD vagy lemezjátszó, tantermenként magnetofon tároló polcok tantermenként e) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére állítható magasságú támla nélküli szék

15

f) gyakorló tanterem

1

iskolánként (székhelyen és telephelyen)

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba tükör

1 2 2 2 2 1 1 1

1 30/491


73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89.

90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.


asztal 1 szék 2 szınyeg 1 4. Tornaszoba kislabda 5 labda 5 tornaszınyeg 2 tornapad 2 zsámoly 2 bordásfal 2 mászókötél 2 gumikötél 5 ugrókötél 5 medicinlabda 5 stopper 1 kiegészítı tornakészlet 1 egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint 5. Tornaterem kosárlabda palánk győrő mászórúd 6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya

5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1

2 1 2

4 2 2

1

1

1 1

1 1

1

1 31/491


97.

98. 99. 100. 101. 102. 103. 104.

105. 106. 107. 108. 109. 110. 111.


egyéni fejlesztést egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatásához szükséges szolgáló speciális mennyiségben tornafelszerelések 7. Igazgatói iroda íróasztal 1 1 szék 1 1 tárgyalóasztal 1 1 szék 2 14 iratszekrény 1 1 fax 1 1 telefon 1 1 8. Nevelıtestületi szoba fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 42 szék pedagóguslétszám szerint 45 napló és folyóirattartó 1 1 könyvszekrény 1 1 ruhásszekrény vagy pedagóguslétszám szerint 1 fogasok mosdókagyló 1 1 tükör 1 1 9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetıi iroda)

112. asztal 113. szék 114. iratszekrény 115. lemezszekrény 116. írógép

felnıtt létszám figyelembevételével felnıtt létszám figyelembevételével

8 12 1 1 1

5 2 2

32/491



117. írógépasztal 118. szék 119. fénymásoló 10. Könyvtár 120. tanulói asztal

1 1 1

121. tanulói szék

122. 123. 124. 125.

egyedi világítás könyvtárosi asztal könyvtárosi szék szekrény (tároló)

126. tárolók, polcok, szabadpolcok 127. létra (polcokhoz) 128. telefon 129. fénymásoló 130. számítógép, 131. nyomtató 132. videó 133. televízió 134. CD vagy lemezjátszó 11. Könyvtárszoba

olvasóhelyenként

2 12 2

egy iskolai osztály, 12 egyidejő foglalkoztatásához szükséges mennyiségben egy iskolai osztály, 24 egyidejő foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 1 1 1 1 1 1 háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

33/491



135. tanulói asztal

6 tanuló elhelyezése

136. tanulói szék

6 tanuló elhelyezése

137. egyedi világítás 138. könyvtárosi asztal 139. könyvtárosi szék 140. szekrény (tároló) III. NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK

olvasóhelyenként

1. Taneszközök 142. tárgyak, eszközök, évfolyamok, tantárgyak információhordozók az alapján, oly módon, hogy iskola pedagógiai az iskola munkarendje programjában elıírt szerint minden osztály tananyag alkalmazhassa feldolgozásához 143. egyéni fejlesztést | évfolyamok, tantárgyak szolgáló speciális alapján oly módon, hogy taneszközök az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa 144. magnetofon iskolánként (székhelyen, telephelyen) 145. magnetofon ha legalább négy osztály mőködik, további 146. magnetofon + mikrofon Osztályonként 147. CD vagy lemezjátszó iskolánként (székhelyen, telephelyen)

1 1 1 3-6

tárgyak, eszközök munkalapon kell kitölteni

speciális taneszközök munkalapon kell kitölteni

1

1

1

1

1 1

15 8

34/491



148. videó (lejátszó)

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 149. televízió iskolánként (székhelyen, telephelyen) IV. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI

Látási fogyatékosok 150. olvasó televízió 151. nagyítók 152. kézikamerás olvasókészülék 153. speciális könyvtartó eszköz 154. számítógép színes, nagyító programmal 155. világító színő, erısen kontrasztos, illetve nagyított mérető demonstrációs ábragyőjtemény 156. pontírógép 157. pontozó 158. Braille-tábla 159. számítógép beszélı szintetizátorral vagy Braille-kijelzıvel 160. Braille-nyomtató 161. optacon

1

14

1

14

tíz tanulónként tanulói létszám szerint tíz tanulónként

1 1 1

tanulói létszám szerint

1

tíz tanulónként

1

Osztályonként

1

tanulói létszám szerint tanulói létszám szerint tanulói létszám szerint tíz tanulónként

1 1 1 1

iskolánként iskolánként

1 1

35/491


162. scanner 163. speciális rajzeszköz készlet 164. abakusz Hallási fogyatékosok 165. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adóvevı készülék 166. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelı felszerelés 167. zöld alapon sárga, széles vonalköző tábla 168. a különbözı nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelı kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó 169. a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenırzésére alkalmas elektronikus eszközök 170. a nyelvi fejlıdésükben akadályozottak kommunikációját segítı nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus


iskolánként tanulónként

1 1

tanulónként

1

tanulói létszám szerint

1

iskolánként

1

tantermenként

1

iskolánként

1

iskolánként

1

iskolánként

1

36/491



eszköz

Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak 171. fogyatékossághoz tanulói létszám szerint, igazodó egyénre tantárgyanként szükség szabott eszközök szerint 172. állítható magasságú tantermenként tábla V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

173. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet 174. mentıláda 175. gyógyszerszekrény (zárható) 176. munkaruha

iskolánként (székhelyen, telephelyen) iskolánként (székhelyen, telephelyen) iskolánként (székhelyen, telephelyen)

testi fogyatékosok munkalapon kell kitölteni 1

1 1

18

1 a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az iskolai kollektív

66 fı részére a koll.sz. szerint

37/491



szerzıdés szerint

177. védıruha

178. tőzoltó készülék

a munkavédelemrıl szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az iskolai munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tőzvédelmi szabályok szerint

38,5 fı részére a koll. Sz. szerint

54

VI. TOVÁBBI ESZKÖZÖK, MELYEKKEL AZ ISKOLA RENDELKEZIK, VAGY AZ OKTATÁSHOZ RENDELKEZNI KELL

179. magnetofon + mikrofon 15 180. egyéni fejlesztést erıgépek, videó, kazetták szolgáló spec. Sporteszközök 181. túrázáshoz, vizi és téli sátrak legalább 30 fı részére, sílécek, sportokhoz szükséges síbakancs + kötés legalább 20 fı részére eszközök 182. magasugró állvány 2 pár 183. magasugró léc 5 db.

kötelezı kötelezı

kötelezı

kötelezı kötelezı

38/491


184. 185. 186. 187. 188.

szivacs svédszekrény mászókötél tartó mászórúd tartó könyvtár számára fénymásoló 189. CD lejátszó 190. szemléltetı eszk. tárolására polcok 191. térképek


1 db. 2 db. 2 db. 2 db. 1 db.

kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı

1 db. 6 db. 5 db.

0

39/491



2.10 A szülı, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 2.10.1 A szülı, a tanuló az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttmőködésének formái Az iskola tanulói ugyanazon fenntartó által mőködtetett kollégiumokban nyerhetnek elhelyezést. Az iskola és a kollégium iskolánkban járó tanulóit nevelı tanárai rendszeres kapcsolatban vannak. Ennek keretében a kollégium tanárai folyamatosan követik a tanulók eredményeit, az iskola ennek érdekében biztosítja az iskolai dokumentumok elérését, a kollégium a szükséges esetekben tájékoztatja az iskolát a tanulóval kapcsolatos eseményekrıl és körülmények megváltozásáról, a kollégium nevelıtanárai részt vesznek az iskola osztályozó értekezletein, és szükség szerint meghívást kapnak az együttmőködést érintı további értekezletekre, a két intézmény szükséges mértékben egyezteti éves munkatervét, az iskola és a kollégium tájékoztatja a szülıket a két intézmény feladatairól és vállalt kötelezettségeirıl.

2.10.2 Az együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskolai és kollégiumi szülıi értekezleteken az intézmények tájékoztatják a szülıket az együttmőködési lehetıségek kiterjesztésérıl. A két intézmény közös rendezvények szervezésével segíti a tanulók szabadidıs tevékenységének szervezését. A kollégium, lehetıségei szerint férıhelyet biztosít az iskolai rendezvényeken résztvevı vendégek számára. A két intézmény lehetıségei szerint támogatja a tanulócsoportok és a szülık kezdeményezéseit.

40/491



2.11 Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja 2.11.1 Helyzetértékelés Erısségek

Gyengeségek

• Jó a kollektíva. • A tanárok szakmai tudása kimagasló. • Jól mőködı, strukturált kapcsolatrendszerünk van. • Fejlett oktatástechnikai eszközrendszerünk van. • A vezetık és a meghatározó munkatársak innováció képessége figyelemre méltó. • Kiemelkedı az iskola iránti érdeklıdés. • Jól érzékelhetı a fenntartó elégedettsége. • Alkalmasak vagyunk a siker érvényesítésére, és az esetleges kudarcok kezelésre is. • Több mentálhigiénés akkreditált tanfolyamot végzett tanárunk van. • Szép az iskola környezete, parkja nagy • Van tornatermünk • Van környezetvédelemmel foglalkozó, elhivatott szakemberünk • Kreatív és odaadó az ifjúságvédelmi felelıs • Nagy a hagyománya a prevenciós munkának

• Az anyagi megbecsülés nem arányos az elvárt feladatokkal. • Az innováció képesség a tanárok egy kis részénél nem megfelelı, vagy szakirányhoz kötött. • Nagy mértékő a leterheltség, különösen a meghatározó munkatársak körében. • A humán erıforrások kihasználtsága nem teljes körő. • Nem egyforma a motiváció a prevencióra • A környezetvédelemmel kis csoport foglalkozik csak • Az iskola több épületbıl áll, sok a diákok vándorlása, ezért a szünetekben a felügyelet nehezen oldható meg. • A szünetekben az udvar felügyelete nehezen oldható meg

Lehetıségek

Veszélyek

• A kapcsolatrendszer tartalmi elemekkel tovább bıvíthetı. Struktúrája fejleszthetı. • Erısíthetı a szemlélet- és szervezet-fejlesztés minıségközpontúsága. • Fokozható a munkatársak elkötelezettsége és a humán erıforrások kihasználtsága. • A tanár – diák – szülı párbeszéd javításával elérhetı a konszenzus az oktató – nevelımunka területén. • A fiatal kollégák motiválásával növekedhet a testület innovációs tevékenysége • Személyes példamutatás • Az ellenırzések és visszacsatolások hatékonyságának növelése pozitívan befolyásolhatja a munkát • A környezetvédelem közüggyé tétele • A nemzeti és nemzetközi eredmények megismerése és megismertetése a tanulókkal • Szelektív hulladékgyőjtés • Veszélyes hulladék begyőjtése az iskolahasználóktól is.

• A kollégák motiválása sikertelen, így megtorpan a fejlesztı munka. • Nem valósul meg a technikai lehetıségek teljes és leghatékonyabb kihasználása. • A minıségirányítási rendszer kiépítése közben készült szabályozók soknak tőnhetnek a napi munkában, és lemerevítik azt. • Médiahatások • A nagy park alkalmas a dohányzásra, „el lehet bújni benne”. • A „Melo diák” az iskola udvarában mőködik, ezért nehéz kiszőrni a nem kívánatos elemeket.

41/491



2.11.2 Egészségnevelési és környezetnevelési célok Az egészség-és környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Tanulják meg, hogy az ember a természet része, az ember egészsége a természet egészégével összhangban érhetı el. Az egészség érték, melynek megırzése az egyén és a társadalom felelıssége is. Ebben pedig a megelızésé a legfıbb szerep. Fogadják el és segítsék a tartósan egészségkárosult társaikat.

2.11.3 Egészségnevelési és környezetnevelési alapelvek Az iskola biztosítja a hatékony tanulási környezetet az iskolában és az iskola gyakorlati munkahelyein. Az iskola az egészséges tanulási környezetet, mint a hiteles környezeti és egészségnevelés egyik alapfeltételét példaként kínálja és mőködteti. Az iskola pedagógiai programjába egészségnevelési és környezeti nevelési részprogramot támogató tartalmi elemeket épít be, illetıleg a kapcsolódó részfeladatokat oly módon határozza meg, hogy a részprogram hatékony megvalósítását integrált tevékenységelemekkel támogassa. Az iskola egészségnevelési programját a tanulók életkori sajátosságainak megfelelıen alakítja ki és alkalmazza. Az éves munkatervben az iskola különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára. Az iskola a környezet és az egészség kapcsolatának jelentıségét teljes tevékenységrendszerében kiemelten kezeli.

42/491



2.11.4 Támogató eszközök Az iskola egészségnevelési programját az itt felsorolt programelemek és intézkedések támogatják: 2.6 fejezet „Az ifjúságvédelemmel összefüggı intézkedések”. 2.8.2 fejezet „Drog és bőnmegelızési programok”. 2.2 fejezet „Testi-lelki egészség és Egészségfejlesztés” címő szakasza. A mindennapi testedzés lehetısége.

2.11.5 A mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása 2.11.5.1 Az iskola tárgyi adottságai A testedzéshez a kötelezı eszközjegyzéken túl meglévı eszközök Tornaterem. Focipálya. Teniszpálya. Kézilabda pálya. Fallabda pálya. Ping–pong terem.

2.11.5.2 A diákok számára biztosított lehetıségek A tanulók használhatják a focipályát, teniszpályát és a kézilabda pályát a tanítás teljes ideje alatt /7.45 – 19.45-ig/. Használhatják a tornatermet a tanítási órákban /heti 2/, illetve minden nap 14-15 óra között. Ezen idı alatt felnıtt felügyelı vigyáz a biztonságra. Használhatják a fallabda pályát és a ping–pong termet ugyanebben az idıben, illetve minden esetben, he felnıtt felügyelı tartózkodik az épületben, és a terem nem foglalt. Ezt a testnevelı tanárokkal egyeztetve tehetik meg.

2.11.5.3 A sportot támogató egyéb tevékenységek Iskolánk sporttagozatos osztályokat indít, minden évfolyamon egyet évente. Felelıs: igazgató. Ezen tanulók kötelezı óra száma 2-vel több hetente, mint a többi osztályé. Felelıs: igazgató. Az iskola kapcsolatot tart fenn a VIDEOTON és az ALBACOMP sportklubokkal, biztosítja számukra az utánpótlás nevelését. Felelıs: igazgató. A Dávid Kornél Kosársuli keretein belül saját tornatermében lehetıséget nyújt a tanulóknak az edzéseken való részvételre /naponta 15-18 óráig/. Felelıs: igazgató. A focista tanulókkal a VIDEOTON edzıje az iskolában heti több órában foglalkozik. Felelıs: igazgató. A sporttagozatos osztályok kiemelten részesülnek a differenciált képességfejlesztésre felhasználható órákból, hogy ily módon pótolható legyen a versenyek miatt kiesett idı. Felelıs: mőszaki igazgatóhelyettes.

43/491



Minden lehetséges sportversenyen elindítjuk csapatainkat, az amatırök és az igazolt játékosok számára kiírt versenyeken egyaránt. Felelıs: testnevelık. Az iskola alapítványa a sportot kiemelten támogatja. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes. Évenként sportnapot rendezünk a DÖK bevonásával. Felelıs: igazgató, DÖK patronáló tanár, testnevelık. DSE, napi egy óra áll a rendelkezésére, amely idı alatt a tornatermet és a különbözı helyiségeit felügyelet mellett használhatják a tanulók. Az iskola a mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása érdekében amennyiben szükséges a saját lehetıségeken túl, a mindenkori kínálati lehetıségek figyelembe vételével, legalább egy tanévre elıre, szerzıdéssel garantált formában biztosítja a technikai, tárgyi és személyi feltételeket a feladatellátáshoz. A helyi tantervben meghatározott fizikai állapot mérés eredményeinek kiértékelése után a testnevelık megbeszélik az eredményekbıl adódó személyre szóló feladatokat, útmutatást adnak a szükséges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges egyéni vagy csoportos feladatokhoz.

2.11.6 Egészségnevelési és környezetnevelési feladatok Az egészség értékként történı elfogadtatása, ezen belül a folyamatos igény kiépítése az egészség védelmében, a fizikai és pszichés teherbíró képesség növelésében. A testmozgás igényének fenntartása és/vagy felkeltése. A kábítószer ellenes propaganda: a drog veszélyeinek megismertetése, a használat egészségi és jogi következményei, a drogfüggés fokozatainak (mint a veszély fokozatainak) felmutatása: testi, lelki, testi-lelki. A dohányzás, alkoholfogyasztás egészségkárosító hatása. Az egészséges étkezés-kultúra formálása. A középiskolás életkorban különösen veszélyt jelentı biológiai, higiéniai, pszichés tényezık. A felelıtlen társkapcsolatok következményei. A gyógyszerfogyasztás korlátai, tudnivalói. Egészségügyi problémák kezelése. Az iskola környezetének védelme. A friss levegı fontosságának tudatosítása, ezen belül a szellıztetési lehetıségek kihasználása. A veszélyes hulladék győjtése. A rendszeres szőrıvizsgálatok megszervezése. Munkavédelmi oktatások tartása. Az edzettség és az egészség rangjának növelése a tanulók és a szülık körében egyaránt.

2.11.7 Az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési program megvalósításának cselekvési terve Az osztályfınöki órák tanmenetébe kötelezıen beépülnek az alábbi témák: ♦ Környezeti kompetenciák és felelısség. ♦ Környezeti kompetenciák fejlesztése. ♦ Az egészség és a környezet kapcsolata. ♦ Tanulási környezet és társadalmi környezet. 44/491



♦ Az ember-pálya megfelelés, mint a személyiség közvetlen környezete. ♦ Helyi környezeti adatok, tervek, tendenciák. ♦ Kiemelten fontos egészségügyi feladatok, életkori aktualitások, környezeti aktualitások. ♦ Az egészségügyi ellátórendszer általános és helyi információi. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfınöki munkaközösség-vezetı. Külsı elıadó biztosítása osztályonként minimum évi két alaklommal a tanulói kérések alapján. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfınöki munkaközösség-vezetı. Az iskola évenként szervez egy környezet- és egészségvédelmi napot, aminek programja az éves munkatervben kerül meghatározásra.. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelıs. Az iskola továbbképzési tervének meghatározásakor kiemelten kerül figyelembevételre a környezeti és az egészségnevelés szakember igénye. Az iskola képzési tervének és általános fejlesztésének kialakításakor a környezeti és az egészségnevelés kiemelt szerepet kap. Felelıs: igazgató. Az élethosszig tartó tanulás tantárgyi, osztályfınöki, valamint vezetıi munkába integrált feladatainak megvalósítása során a környezeti és az egészségnevelési feladatok kezelése kiemelt faladat, különösen az erre vonatkozó ellenırzési és beszámolási kötelezettségeket illetıen. Felelıs: igazgató. A helyi tanterv tantárgyainak illetve moduljainak oktatása során a szakmai munkaközösségek kidolgozzák, illetve megvalósítják a tantárgyi tartalmak környezeti és egészségnevelési kapcsolódásainak kihasználását a személyiségfejlesztés érdekében. Felelıs: munkaközösség-vezetık. Az iskola külsı kapcsolatrendszerébe beépíti a környezeti és egészségnevelési hálózatokkal való együttmőködést. Ennek realizálást az éves munkatervben kell részletesen meghatározni. Felelıs: igazgató. Az iskola pályázati tevékenységében a környezeti és egészségnevelési feladatok támogatása kiemelt szerepet kap. Felelıs: igazgató. Az iskola anyagilag és szervezési eszközökkel támogatja a tanulók vagy kisebb közösségek iskolai és iskolán kívüli környezeti és egészségnevelési akciókon, rendezvényeken, kampányokon való részvételét. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, DÖK patronáló tanár. Az ifjúságvédelmi felelıs munkájában kiemelt szerepet kap a személyes kapcsolattartás a szülıkkel, tanulókkal és az osztályfınökökkel. Felelıs: ifjúságvédelmi felelıs. Az iskola kiemelten figyel a tantermek tisztaságára, megvilágítására, dekorációira. Az iskola biztosítja szünetekben a tartózkodási lehetıséget a szabadban, a dohányzás káros hatásainak ismertetése mellett biztosítja az erre kijelölt helyet a jogszabályoknak megfelelıen. Felelıs: igazgató, gondnok. Konyhai étkeztetéseket olyan helyiségben szervezi meg, amely megfelel az EU elıírásainak. A választékot biztosítja a tanulóknak és a dolgozóknak egyaránt, a menü összeállításába bevonja a DÖK képviselıit.

45/491



Felelıs: igazgató, étkezésvezetı. Büfét üzemeltet, ahol az egészséges táplálkozásnak megfelelı élelmiszerek forgalmazását szorgalmazza. Felelıs: igazgató. Mentálhigiéniás ügyelet, fogadóórát biztosít hetente ugyanabban az idıben. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelıs.

2.11.8 A környezeti és egészségnevelési feladatrendszer minıségbiztosítása Az éves munkatervben konkretizálni kell az idıszerő feladatokat, felelısöket kell kijelölni a határidık és a beszámolási kötelezettség megjelölésével. Felelıs: igazgató. A költségvetésben évenként meg kell tervezni a környezeti és egészségnevelési feladatok finanszírozását, a költségvetési beszámolóban pedig külön kell értékelni a rendeltetésszerő felhasználást, illetve teljesítést. Felelıs: igazgató, gazdasági vezetı. A továbbképzési terv készítésénél és az arról szóló értékelésben a környezeti és egészségnevelési célok támogatása külön szempontként kell, hogy szerepeljen. Felelıs: igazgató. Az intézményvezetıi értékelések és beszámolók, akár a nevelıtestület, akár a fenntartó számára készülnek a környezeti és egészségnevelési feladatokkal külön is foglalkoznak. Felelıs: igazgató. Az iskola, illetve képviseletében az igazgató különös figyelmet fordít a települési egészségügyi és környezetvédelmi intézményekkel való együttmőködésre, a szolgáltatások igénybevételére, a tanulók egészségügyi ellátásának szervezésére. Felelıs: igazgató, nevelési igazgatóhelyettes. A Minıségfejlesztési Program indikátorrendszerének mutatóival a környezeti és egészségnevelési feladatok ellátásának hatékonyságát külön kell vizsgálni, évenként a munkatervbe meg kell tervezni a beavatkozási pontokat. Felelıs. Igazgató, nevelési igazgatóhelyettes.

46/491

Pedagógiai Program 2010 A helyi tanterv


3 A HELYI TANTERV A helyi tanterv összeállításakor a központi szabályozás mellett figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat érvényes Intézményhálózat Mőködtetési- és Fejlesztési Tervét és a NAT bevezetésével kapcsolatos fenntartói elvárásokat is. A hozzánk érkezı tanulók különbözı iskolákból jönnek és elızetes szándékuk szerint iskolánktól a továbbtanulás feltételeinek biztosítása mellett a szakképesítés megszerzését várják el. A NAT és a kerettanterv alapján kialakított helyi tantárgyszerkezet ennek megfelelıen került kialakításra. Ez a tantárgyszerkezet felmenı rendszerben a 2004/2005. tanévtıl érvényesül. A jelenleg már iskolánkban tanuló évfolyamok diákjai a 2001-ben elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program helyi tantervében rögzített tantervek tantárgyszerkezete és a hozzá tartozó tantervek szerint tanulnak. Az akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés megszerzése is a korábban kiadott engedély és óraterv szerint folytatódik. Az alábbi összefoglaló táblázatok a Kerettanterv alapján kialakított tantárgyi szerkezet óraszámait tartalmazzák.

3.1 A NAT tantárgyi integrációja Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Matematika Angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, orosz nyelv

TÖRTÉNELE M

Mőveltségi terület/témakör Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom • Kritikai gondolkodás • Kommunikáció Mővészetek • Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erısítése, kifejezı készség fejlesztése • Mozgóképkultúra és média ismeret/megfigyelés, ismeretszerzés, kommunikáció, szövegértés, értelmezés, elemzés, tolerancia, kritikai gondolkodás, problémaérzékenység, önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Mővészetek • Vizuális kultúra/kommunikációs képességek Matematika Élı idegen nyelv

Ember és társadalom • ismeretszerzés, tanulás • kritikai gondolkodás • térben, idıben való tájékozódás • a tartalom kulcselemei • a reflexiót irányító kérdések • Etika Mővészetek

Heti óraszám 4-4-4-4

3-3-4-4 4-4-4-4

2-2-3-3

47/491


Földrajz

Kémia


Vizuális kultúra/motoros készségek Ember a természetben • tájékozódás a tudomány – technika - társadalom • kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány • és a tudományos megismerés természetérıl • természettudományos megismerés • a lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum • rendszer • irányítás, vezérlés, szabályozás • fenntarthatóság, a környezet védelme Földünk, környezetünk Ember a természetben • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/anyag • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/Anyagok a technikában és hétköznapi életben • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/anyagszerkezet • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/atomszerkezet, ionok, molekulák, atommag • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az anyagszerkezeti ismeretek társadalmi jelentısége • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/állapot, változás, folyamat

2-0-0-0

2-1-0-0

48/491


Fizika

Biológia


Ember a természetben • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/halmazállapot változás • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/energia • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az energia terjedése • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az energia megmaradás • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az energia átalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ a tér • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ idı és mozgás • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/egyensúly Ember a természetben • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az információ • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ állapot, változás, folyamat • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az élet • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ evolúciós szemlélet • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az élıvilág szervezıdési szintjei • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az élıvilág rendszerezése • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az élet mőködése • tájékozódás az élı és élettelen természetrıl/ az ember egészsége

1-2-2-2

0-2-0-0

49/491



Osztályfınöki

A mővészetek • a csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása • Rögtönzési és együttmőködési képességek fejlesztése • A megismerı és befogadóképesség fejlesztése • Zenei alapismeretek Az életvitel és gyakorlati ismeretek • Egészségkultúra • Fogyasztói kultúra • Környezetkultúra • Szabadidı-kultúra • Háztartáskultúra • Közlekedéskultúra • Biztonságkultúra Mővészet • Vizuális kultúra/önismeret, önértékelés, önszabályozás

Informatika

Informatika Az életvitel és gyakorlati ismeretek • Információs kultúra Mővészetek • Vizuális kultúra/problémamegoldó képesség Életvitel és gyakorlati ismeretek • Termeléskultúra • Biztonságkultúra • Gazdálkodáskultúra • Pályaorientáció • Munkakultúra Mővészetek • Vizuális kultúra/kreativitás

Szakmacsoport os alapozó oktatás Elmélet Gyakorlat

Testnevelés

Testnevelés és sport

1-1-1-1

3-3-0-0

3-2-7-7 0-1-3-3

2-2-2-2

50/491



3.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak évfolyamonkénti bontásban GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Informatika Testnevelés Osztályfınöki Mőszaki ábrázolás Az ember és környezete Gépészeti alapismeretek Anyag-és gyártásismeret Alkalmazott számítástechnika Szakmai alapozó gyakorlat Géprajz gyakorlatok

9. évf. 4 2 4 3 1 2 2 0,5 2,5 2 1 1+1 4 -

10. 11. 12. ÉRETT- OSZTÁLY / CSOPORT évf. évf. évf. SÉGI 4 4 4 KÉ 2 3 3 KÉ 4 4 4 KÉ 9/2, 10/2, 11/2, 12/2 3 4 4 KÉ 11/2, 12/2 2 2 2 VÉ 1 VÉ 2 VÉ VÉ 0,5 2,5 VÉ 9/3, 10/3 2 2 2 VÉ 1 1 1 1 2 3 VÉ 4 2 2 4 4 6 9/3, 10/3 11/3 12/3 1 11/3

Összes óraszám

30

30

32

32

KÉ: kötelezı érettségi tárgy VÉ: választható érettségi tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fı.

51/491



ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Informatika Testnevelés Osztályfınöki Elektrotechnikai alapismeretek Elektronikai alapismeretek Alkalmazott informatika Elektronikai gyakorlatok Szakmai alapozó gyakorlat Összes óraszám

9. évf. 4 2 4 3 1 2 2 0,5 3 2 1 2 4 30,5

10. 11. 12. ÉRETT- OSZTÁLY / CSOPORT évf. évf. évf. SÉGI 4 4 4 KÉ 2 3 3 KÉ 4 4 4 KÉ 9/2, 10/2, 11/2, 12/2 3 4 4 KÉ 11/2, 12/2 2 2 2 VÉ 1 VÉ 2 VÉ VÉ 0,5 3 VÉ 9/3, 10/3 2 2 2 VÉ 1 1 1 2 4 4 VÉ 2 2 11/3, 12/3 6 6 11/3, 12/3 4 9/3, 10/3 30,5 32 32

KÉ: kötelezı érettségi tárgy VÉ választható érettségi tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fı.

52/491



INFORMATIKA SZAKMACSOPORT NAT 2004. TANTÁRGYAK 9. 10. 11. 12. ÉRETT- OSZTÁLY / CSOPORT évf. évf. évf. évf. SÉGI Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉ Történelem 2 2 3 3 KÉ Idegen nyelv 4 4 4 4 KÉ 9/2, 10/2, 11/2, 12/2 Matematika 3 3 4 4 KÉ 11/2, 12/2 Fizika 1 2 2 2 VÉ Kémia 2 1 VÉ Biológia 2 VÉ Földrajz 2 VÉ Informatika 3 3 VÉ 9/3, 10/3 Ének 0,5 0,5 Testnevelés 2 2 2 2 VÉ Osztályfınöki 1 1 1 1 Informatikai alapismeretek 2 2 8 8 VÉ * Szakmai alapozó gyakorlat 4 4 9/3, 10/3 Informatikai gyakorlatok 4 4 11/3, 12/3 Összes óra 30,5 30,5 32 32 KÉ: kötelezı érettségi tárgy VÉ választható érettségi tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fı. * Hardver irányultságú osztályban: 5 óra hardvertechnikai alapismeretek+3 óra szoftvertechnikai alapismeretek, szoftver irányultságú osztályban 5 óra szoftvertechnikai alapismeretek+3 óra hardvertechnikai alapismeretek. ában.

53/491



INFORMATIKA SZAKMACSOPORT /kéttannyelvő képzés./ TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom KÉ Történelem KÉ Angol nyelv KÉ Angol nyelvi civilizáció CVÉ II. idegen nyelv VÉ Matematika KÉ Fizika CVÉ vagy VÉ Földrajz CVÉ Biológia VÉ Kémia VÉ Informatika CVÉ, vagy VÉ Testnevelés VÉ Osztályfınöki Ének Informatikai alapismeretek CVÉ, VÉ Számítástechnikai gyakorlatok Informatikai gyakorlatok

Összes óra

9. 10. 11. 12. 13.évf. OSZTÁLY / CSOPORT évf. évf. évf. évf. 3 3 3 3 3 2 2 3 3 9/2, 10/2, 11/2, 12/2, 13/2 18 8 6 4 4 9/3, 10/3, 11/3, 12/3, 13/3 2 2 12/2, 13/2 4 4 6 6 9/2, 10/2, 11/2, 12/2, 13/2 3 3 3 3 3 11/2, 12/2, 13/2 1 2 2 2 11/2, 12/2, 13/2 2 10/2 2 2 1 2 2 3 9/3, 10/3, 11/3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 0,5 4 4 12/2, 13/2 -

4 -

4 -

4

4

30,5 33,5 33

34

34

10/2, 11/2 12/2, 13/2

KÉ: kötelezı érettségi tárgy VÉ választható érettségi tárgy CVÉ: célnyelven választható érettségi tantárgy Angol nyelven oktatott tárgy Az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fı. Az angol nyelven oktatott tárgyak listáját az iskola az adott tanévben a megjelölt tárgyakból választja, és az oktatást felmenı rendszerben biztosítja Az angol –magyar kétnyelvő érettségi bizonyítvány feltétele: angol nyelvbıl a sikeres emelt szintő érettségi vizsga, és két célnyelven tanult további tárgyból legalább a középszintő sikeres vizsga.

54/491



GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT, német nyelvi elıkészítıs, 5 évfolyamos képzés TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem Német nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Testnevelés Osztályfınöki Mőszaki ábrázolás Anyagismeret Az ember és környezete Gépészeti alapismeretek Anyag-és gyártásismeret Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika Szakmai alapozó gyakorlat Géprajz gyakorlatok Összes óraszám Csoportbontásból adódó plusz óraszám Összes finanszírozandó óraszám

9. évf. 2 1 13,5 13,5 2

10. 11. 12. 13. ÉRETT- OSZTÁLY / CSOPORT évf. évf. évf. évf. SÉGI 3 3 4 4 KÉ 2 2 3 3 KÉ 7 5 5 5 KÉ 0/2, 9/2, 10/2, 11/2, 12/2 7 5 5 5 3 3 3 3 KÉ 11/2, 12/2, 13/2 3 3 3 1 2 2 2 VÉ 2 1 2 VÉ 2 4 3 3 VÉ 0/3, 9/3, 10/3 8 6 6 2 2 2 2 2 VÉ 1 1 1 1 1 2 2 1 2 3 VÉ 2 2 2 1 4 4 4 6 10/3 11/3 12/3 13/3 8 8 8 12 1 12/3 2 27,5 30 30 32 32 19,5 21 22 16 22 47

51

52

48

54

KÉ: kötelezı érettségi tárgy VÉ: választható érettségi tárgy Csoportbontásból adódó plusz óraszám Az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A minimális csoportlétszám 8 fı.

55/491



3.3 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.3.1 A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek alkalmazása csak az érintett munkaközösségek véleményeinek kikérésével lehetséges. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehetı legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. A tankönyvet és tanulmányi segédletet, valamint tankönyvcsaládot a felmenı rendszeren belül nem szabad váltani, kivéve ha az addig alkalmazott könyvet már nem adják ki. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a tankönyv árát is. Azonos körülmények mellett, vagy ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, az olcsóbb könyvet kell alkalmazni. Csak olyan tankönyv alkalmazható, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben alkalmazott ábrák megfelelıen segítik-e a szöveges részek megértését. Nyelvkönyvek esetében elınyben kell részesíteni azokat a könyveket, ahol megvalósul a nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. Az angol-magyar két tanítási nyelvő osztályokban a 12-13. évfolyamon az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészülés folyik, ehhez célirányú tankönyvek kellenek. A tankönyveken és munkafüzeteken túl pedig szükségük van félévente kettı könnyített olvasmányra célnyelven.

3.3.2 A taneszköz kiválasztás elvei: Figyelembe vesszük a szakmai követelményrendszerben és a tantervben elıírtakat. A hagyományos, közvetlen megjelenítésen alapuló eszközök rendszerben tartásával is biztosítjuk a többoldalú szemléletet a tananyag átadása során. A modern és a hagyományos szemléltetést párhuzamosan alkalmazzuk ugyanazon témák oktatása során. Fontos szerepet biztosítunk a saját készítéső eszközöknek. Nem tekintjük a számítógépet kizárólagosnak és mindenre alkalmas, mindent helyettesítı eszköznek, de alkalmazását kiterjesztjük minden indokolt esetre. Ügyelünk rá, hogy a valóságot egyre tökéletesebben utánzó eszközök révén ne tegyük a valóságot elvonttá. A szimuláció elınyei mellett a hátrányait is elemezzük az eszközválasztásnál és alkalmazásánál. A taneszközök beszerzésénél figyelembe vesszük az erkölcsi elavulás és a tényleges amortizáció várható alakulását. Csak munkavédelmileg minısített eszközt alkalmazunk, ha azok mechanikai ereje, üzemi feszültsége vagy más jellemzıje ezt megköveteli. A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és mőszerek ösztönzı hatásúak kell, hogy legyenek. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy ezáltal is segítsük a programban meghatározott "munka és minıség" részcél megvalósítását.

56/491



3.4 A magasabb évfolyamra lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola a 2007-2008-as tanévben még kettı tantárgyból teszi lehetıvé javítóvizsga letételét. A 2008-2009-es tanévtıl a törvényi elıírásoknak megfelelıen ez a szám nincs korlátozva. A belsı vizsgákat a 11/1994-es MKM rendelet módosításai szerint szervezzük. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítık legkésıbb az augusztusi javító-pótló vizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javítóvizsgát. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról illetve a javítóvizsga idejérıl a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt. A szakképzı évfolyamokon továbbtanulók és a 12-ik évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tett tanulók a sikeres érettségi bizonyítványt legkésıbb az adott év ıszi vizsgaidıszakában kötelesek megszerezni. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi elıírások a mérvadóak. Az intézmény sajátságos szakjai miatt azonban a pályaalkalmasságot igazolni kell (9. évfolyamon is kizáró ok az alkalmatlanság). Az iskolára jellemzı továbblépési periódus a tanév. Ettıl eltérı továbbhaladási engedélyt kiskorúnál a szülı kérésére, nagykorúnál egyéni kérésre a szaktanár, az osztályfınök és a DÖK véleményének kikérése után az igazgató adhat. Két tanítási nyelvő osztályok számára a 10. évfolyamról a 11. évfolyamra lépés ajánlott feltétele az államilag elismert angol „C” típusú középfokú nyelvvizsga. Ennek hiányában az iskola nem látja biztosítottnak azt, hogy a tanuló teljesíteni tudja a két tanítási nyelvő érettségi követelményeit. Ezért a sikeres normál érettségi vizsga érdekében az igazgató konzultál a szülıkkel, és felajánlja, hogy a tanuló tanulmányait a 10. évfolyamon, informatika szakirányú, egy tanítási nyelvő osztályban folytathatja. Ez a megszorítás azért szükséges, mert a szaktárgyak angol nyelven való sikeres tanulásához és az érettségi vizsgára való felkészüléshez ez a nyelvtudás szint elengedhetetlen.

57/491



3.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái 3.5.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésével szembeni legfıbb követelmény, hogy iskolánk olyan célok és feladatok elérésére törekszik, melyeket a társadalom igényel, illetve amelyeket a gyermek életkorához kötötten a NAT, a közoktatási törvény, az alapmőveltségi-, illetve az érettségi vizsgaszabályzat elıír. A beszámoltatás mindig arra a tananyagrészre vonatkozhat, amelynek tanítását a helyi tantervben az iskola az adott tantárgyhoz tervezte. A beszámoltatás alapvetı célja a tanuló által elért eredmények, az általa nyújtott teljesítmény értékelése abból a célból, hogy a tanuló elımenetelérıl a szülıt és a tanulót tájékoztatni lehessen, illetve az iskolai folyamat eredményességét a szaktanár felmérhesse. A tanulók beszámoltatásának formái a következık: összefüggı szóbeli felelet, feladatmegoldás, több kérdésre adott néhány mondatos felelet, rövid írásbeli felelet, feladatmegoldás, témaköri felmérık, témazáró dolgozatok, feladatlapok, különbözı célú (pl. év végi) felmérések, beszámolók, beszámoló referátumok, kiselıadások, önálló megfigyelések, kísérletek leírása, illetve végrehajtása, házi feladatok és írásbeli munkák, elıadások, házi dolgozatok, pályázati dolgozatok,(pályázati munkák) versenyeken nyújtott teljesítmény stb. a két tanítási nyelvő osztályokban a 11. évf. végén szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsga angol nyelvbıl, informatikából és történelembıl. A fenti tevékenységeket, teljesítményeket érdemjegyekkel is értékelhetjük. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái 1-4 óra anyagát számon kérı írásbeli felelet. 1-2 téma lezárását követı írásbeli felelet (tanmenetben tervezett). Szakmai gyakorlati tantárgyból mérési jegyzıkönyv. Az AIFSZ képzésben zárthelyi dolgozat.

58/491



A beszámoltatások rendje 1-4 óra anyagát számon kérı írásbeli feleletek elızetes bejelentés nélkül bármikor megengedettek. 1-2 téma lezárását követı írásbeli feleleteket legalább három nappal elıre be kell jelentetni. A beszámoltatások korlátai 1-4 óra anyagát számon kérı írásbeli feleletek idıtartama legfeljebb 45 perc lehet. 1-2 téma lezárását követı írásbeli feleletekre 1vagy 2 összefüggı tanítási óra fordítható. 1-2 téma lezárását követı írásbeli feleletekbıl naponta legfeljebb 1, hetente összesen legfeljebb 4 íratható, ezt az osztály vagy a csoport érdekképviselıje tartja számon. Írásbeli felelet alkalmazható bármely tantárgyból, kivéve a szakmai gyakorlati tantárgyakat. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Visszajelzés a tanulónak, a tanárnak, a szülınek a tanuló haladásáról. Alkalmazása a tantárgy jellegétıl függıen eltérı. A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya 1-4 óra anyagát számon kérı írásbeli feleletek esetén három felelet jegye kerül összegzésre. Az így keletkezett érdemjegy felel meg egy szóbeli felelet, vagy egy témazáró írásbeli felelet érdemjegyének. Ha három írásbeli feleletbıl kettı elégtelen, akkor az összegzett jegy az átlagtól függetlenül elégtelen. Félévkor a részjegyek a következı félvére átvihetık, év végén háromnál kisebb részjegy figyelembe vétele nem kötelezı. Az összegzett jegyek illetve a témazáró írásbeli feleletek jegyei kerülnek a naplóba és az ellenırzıbe. A mérési jegyzıkönyv mindkét írásbeli beszámoltatási formaként alkalmazható, de elızetesen közölni kell a tanulóval a jegyzıkönyv értékélésbeli rendeltetését és súlyát. A két tanítási nyelvő osztályok vizsgáinak eredménye egy-egy érdemjegynek számít, amelyek az év végi eredménybe beszámítanak.

3.5.1.1 Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek: A tanórai elméleti anyag megtanulását célzó szöveges házi feladat kijelölése. A szóbeli számon kérésre való felkészüléshez amennyiben van tankönyv, annak megfelelı fejezeteit meg kell jelölni. Matematika, fizika és mőszaki szakmai tárgyakból a tanórai anyaghoz kapcsolódó néhány, számoláson alapuló feladat írásos megoldása házi feladatként. Irodalomból a fogalmazási és mőelemzési készség javítása érdekében évi néhány alkalommal átfogó jellegő, elemzı házi dolgozat elkészítése. Idegen nyelvbıl a munkafüzet a munkafüzet feladatai, illetve fogalmazási készség javítása érdekében kisebb önálló írások elkészítése ajánlott. Történelembıl kisesszé írása, ill. évi néhány alkalommal átfogó jellegő nagyesszé elkészítése önálló otthoni munkaként. A szakképzı évfolyamokra, az AIFSZ kivételével a 9-12 évfolyamra vonatkozó szabályok érvényesek.

59/491



A házi feladatok ellenırzésének alapelvei A házi feladatokat folyamatosan ellenırizzük. A típushibák kollektív javításra kerülnek. Házi feladatok elkészítésének elmulasztása elégtelennel minısíthetı. Három így szerzett elégtelen kerül be a naplóba és az ellenırzıbe egy jegyként. A felkészülés korlátai Szóbeli tanulásra egy óra tananyaga adható fel új anyagként. Írásbeli feladatként: Matematika, fizika, idegen nyelv és mőszaki szakmai tárgyakból a tanórai anyaghoz kapcsolódó néhány, számoláson alapuló feladatra legfeljebb 15-20 perc tervezhetı tantárgyanként. Irodalomból és történelembıl a fogalmazási és mőelemzési készség javítása érdekében évi néhány alkalommal átfogó jellegő, elemzı házi dolgozat elkészítése, két hetes határidıvel. Szakrajzi feladatok elkészítésére tervezhetı idı heti 90 perc a 9-12 évfolyamon, heti 240 perc a 13-14 évfolyamon.

3.5.2 A tanuló teljesítménye értékelésének, minısítésének formái A tanulók értékelésének irányulása Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul; nem a tanulót, hanem a teljesítményét minısíti. A tanuló munkájának értékelése egyben a pedagógust is tájékoztatja a kitőzött tanítási cél elérésének szintjérıl, rámutatva, hogy mit tehet a cél elérésének érdekében. Az egyes tantárgyak ill. mőveltségi területek értékelésében mutatkozó specialitások és különbözıségek ellenére fontos az intézményi és tantárgyankénti értékelési rendszer bizonyos alapelveinek rögzítése. Értékelési rendszerünkben folyamatos értékelést valósítunk meg, melynek alapja az aktuális tananyag elsajátításának a különbözı módszerekkel történı minısítése. A folyamatos értékeléssel nyomon tudjuk követni a tanulók fejlıdését. Értékeljük a tanuló igyekezetét, önállóságát, ötletességét, ügyességét is. Az értékelés legyen: folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerő. A nem kampányszerő ellenırzés természetes kísérıje lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhetı, sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és elırehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlıdését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása stb.), változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható - segítse elı a rendszeres munkavégzés és a felelısségtudat kialakulását, konkrét - az értékelés legyen tárgyszerő, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erıfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása. A tantárgyi tudás értékelésére vonatkozó általános elvek

60/491



A jogszabályi elıírás alapján a tanulói tevékenységeket a tanár 1-tıl 5-ig osztályozza, azaz az elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles fokozatokat alkalmazza, és a félévek végén a minısítés (osztályzat) alapját, az évközben adott érdemjegyek képezik. A tanuló teljesítményét és elımenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minısíti. Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke. A tantestület egységesen törekszik arra, hogy az értékelésben jelenjék meg az osztályzás fejlesztı, nevelı szerepe mind az érdemjegyek, mind az osztályzatok esetén. Arra törekszünk, hogy az értékelt szóbeli és írásbeli megnyilvánulások aránya közelítse a tantárgy érettségi vizsgán elıírt arányát. Ettıl csak méltányossági okok alapján lehet eltérni (például diszfunkciók miatt). A félév végi minısítés osztályzattal történik, melynek alapját az évközben adott érdemjegyek képezik. Az osztályzatot a szaktanár – az érdemjegyek átlagából kiindulva – a tantárgyi követelmények teljesítésének mérlegelésével állapítja meg. Így a tanár az évközi sikertelen eredményeket figyelmen kívül hagyhatja, amennyiben azt a tanuló javította. Az írásbeli munkák minısítésében jelenjék meg a megoldás elemeinek értékelése; például annak megléte, hiánya, hibája. Ez nagyfokú tagoltság esetén pontozással is kifejezhetı.

61/491



Az értékelés célja: a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. A TANULÁSI FOLYAMAT AZ ÉRTÉKELÉS KEZDETE diagnosztikus fajtája feltárja az elızetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás esetén, ideje a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor visszajelzés tanár, diák, célja szülı számára formája

FOLYAMATA

formatív fejlesztı, önfejlesztést segítı

idıben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése rövid dolgozat röpdolgozat, (osztályozni nem illik) a szóbeli feleletek, teljesítményt pontban, osztályfeleltetés vagy százalékban fejezi ki.

VÉGE

szummatív minısítı értékelés, a tanulási idıt zárja le

félév, év vége

összegezés, minısítés, értékelés témazáró, szóbeli- írásbeli feleltetés

A tantárgyi értékelésre vonatkozó konkrét elvek A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendı nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév, illetve a félév elején hozza a tanulók tudomására. A szaktanár szintén a tanév, illetve a félév elején közli, hogy a különféle tanulói megnyilvánulások milyen súllyal szerepelnek a félév végi értékelésben, minısítésben, illetve azt, hogy az elmaradt vagy sikertelen írásbeli munka miként pótolható, illetve javítható. A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megırzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. 62/491



Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben , ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıje értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján - a nevelıtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról. A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintő elsajátítása. A tantárgyi teljesítmények értékelésének szempontjai: JELES érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezıkészsége szakszerő, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegyet kaphat az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. Írásés szóbeli kifejezıkészsége gyengébb, elıadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A közbülsı osztályzatokat a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelı módon állapítja meg, az iskola törekszik az elégséges és a jeles szint között az érdemjegyek lineáris megállapítására. Az azonos típusú osztályokban tanító tanárok az osztályzás egységes szempontjaiban a munkaközösségek vezetıinek ellenırzése mellett megállapodhatnak. Az egyes tantárgyakból nyújtott kiemelkedı tanulmányi teljesítményeket a szaktanár tantárgyi dicsérettel is elismerheti, melyet a bizonyítvány és az anyakönyv megfelelı rovataiban kell feltüntetni. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, az iskolai SZMSZ és az iskolai házirend a mérvadó. Az iskola valamennyi képzési formája a 12. évfolyam utáni érettségi vizsgára készítı jellegő, szervezett formában az alapmőveltségi vizsgára nem készít fel. A szakképzési évfolyamokon a megfelelı szakmai vizsgákra való felkészítés a cél. A középfokú tanulmányokat lezáró érettségi vizsgák megszervezésérıl az iskola az elıírásoknak megfelelıen gondoskodik, valamennyi tanuló számára lehetıvé téve, hogy a kötelezı, illetve kötelezıen választható tantárgyakból középszintő vagy emelt szintő érettségi vizsgát tehessen. Szükség esetén a vizsgára való felkészülés lehetıségét a város más – megfelelı típusú képzést folytató – intézményével együttmőködve biztosítjuk.

63/491



Elismerések a házi- és városi versenyeken elért eredményekért: háziversenyek (tanulmányi, mővészeti, sport) I–III. helyezett: osztályfınöki írásbeli dicséret, városi versenyek (tanulmányi, mővészeti, sport) I–III. helyezett: igazgatói dicséret, IV-VI. helyezett: szaktanári dicséret, megyei versenyek, országos versenyek I–VI. helyezett: igazgatói dicséret, OKTV, OSZTV I–X-ig helyezett: nevelıtestületi dicséret.

3.5.3 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, formái 3.5.3.1 A tanuló magatartása, értékelésének és minısítésének követelményei A tanuló magatartásának minısítése a tanuló iskolai tevékenységét, pontosságát, megbízhatóságát és a közösséghez való viszonyát értékeli. A minısítést a tantestület a törvényi elıírások szerint állapítja meg, figyelembe véve a tanuló alkati adottságait, személyiségi jegyeit és a változás jellegét. Ezt az értékelést a tantestület a tanuló személyiségének fejlesztésére, a kitőzött nevelési célok elérésére kívánja használni.

3.5.3.2 A tanuló magatartása, értékelésének és minısítésének formái A 9-12. évfolyamon az értékelés egyszavas, melynek tartalma a következıkben kerül kifejtésre. PÉLDÁS minısítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása fegyelmezett, közösségi tevékenysége, aktivitása és kapcsolatai példaként szolgálhatnak, öntevékeny. Az iskolai szabályokat betartja, az iskolában követi a társadalmi normákat. Társait és saját magát helyesen értékeli, jelentısebb megingásai nincsenek, igazolatlan hiányzása – egyéb erényei mellett – nem számottevı. A példás magatartású tanulót a tantestület jó szívvel állítaná példaként más közösségek elé. JÓ minısítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása általában fegyelmezett, az iskola közösségi munkájában részt vesz, közösségi kapcsolatai rendezettek. Az iskolai szabályokat betartja, az iskolában követi a társadalmi normákat. Társait és saját magát reálisan értékeli, csak kisebb megingásai vannak, igazolatlan hiányzása – egyéb erényei mellett – elhanyagolható mértékő. A jó magatartású tanulót – a közösség szempontjából is – könnyen elfogadhatónak tartja a tantestület. VÁLTOZÓ minısítést kapjon az a tanuló, aki iskolai magatartásában olykor áthágja az iskolai szabályokat, nem mindig követi a társadalmi normákat. Az iskola közösségi munkájában csak alkalomszerően vesz részt, közösségi kapcsolatai bizonytalanok, rendezetlenek. Társait és saját magát is gyakran hibásan értékeli, jelentısebb megingásai is vannak. Igazolatlan hiányzása gyakori. A változó magatartású tanuló egyes iskolai megnyilvánulásait a tantestület nehezen elfogadhatónak ítéli.

64/491



ROSSZ minısítést kapjon az a tanuló, akinek iskolai magatartása fegyelmezetlen, többször áthágja az iskolai szabályokat, gyakran nem követi a társadalmi normákat, olykor kimondottan ellenszegül. Az iskola közösségi munkájában alig vesz részt, közösségi kapcsolatai esetlegesek, rendezetlenek. Társait és saját magát is nagyrészt hibásan értékeli, véleménye olykor kifejezetten sértı, általában megbízhatatlan. Igazolatlan hiányzása vészesen gyakori. A rossz magatartású tanuló több iskolai megnyilvánulását a tantestület elfogadhatatlannak tartja. A 13-14. évfolyamon a magatartást szóban értékeljük.

3.5.3.3 A tanuló szorgalma, értékelésének és minısítésének követelményei A tanuló szorgalmának minısítése a tanulónak az iskolai munkához, a tanuláshoz való viszonyát, rendszerességét, igényességét értékeli. A minısítést a tantestület a törvényi elıírások szerint állapítja meg, figyelembe véve a tanuló egyéni adottságait, személyiségi jegyeit és a változás jellegét. Ezt az értékelést a tantestület a tanuló személyiségének fejlesztésére, a kitőzött nevelési célok elérésére kívánja használni.

3.5.3.4 A tanuló szorgalma, értékelésének és minısítésének formái A 9-12. évfolyamon az értékelés egyszavas, melynek tartalma a következıkben kerül kifejtésre. Ha a magatartás, illetve a szorgalom megítélésében olyan ellentmondások vannak, amelyeket reálisan nem tükrözhet az egyszavas minısítés, akkor az osztályfınök az anyakönyv és a bizonyítvány "Megjegyzés" rovatába, illetve az ellenırzı könyvbe szöveges kiegészítést tehet. PÉLDÁS minısítést kapjon az a tanuló, aki iskolai tanulmányi munkáját folyamatosan végzi, tanulmányi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, minden területen a tıle elvárható teljesítményt nyújtja. Tanórai munkája és készülése példaként szolgálhat, tanórán kívüli – a tanulmányi munkához kötıdı – feladatokat is vállal, jelentısebb megingásai nincsenek. JÓ minısítést kapjon az a tanuló, aki iskolai tanulmányi munkáját folyamatosan ellátja, tanulmányi feladatait becsületesen elvégzi, a tıle elvárható teljesítményt nyújtja. Tanórai munkája és felkészültsége megbízható, olykor tanórán kívüli – a tanulmányi munkához kötıdı – feladatokat is vállal, legfeljebb csak kisebb megingásai vannak. VÁLTOZÓ minısítést kapjon az a tanuló, aki iskolai tanulmányi munkájában alkalomszerően dolgozik, tanulmányi feladatait rendszertelenül végzi. Teljesítménye jelentısen ingadozik, legfeljebb egy-két területen nyújt megfelelı teljesítményt. Tanórai munkája és készültése ingadozó, gyakran felületes, igénytelen. Tanórán kívüli feladatokat általában nem vállal, jelentısebb megingásai is vannak, esetleg van elégtelen tantárgyi minısítése is. Ha a tanuló valamely tantárgyi minısítése elégtelen, akkor ezt a szorgalmi minısítést csak különleges esetben kaphatja. HANYAG minısítést kapjon az a tanuló, aki iskolai tanulmányi feladatait rendszeresen elmulasztja, tanulmányi munkáját általában alacsony színvonalon vagy egyáltalán nem végzi el. A legtöbb tantárgyból igénytelenül készül vagy rendszeresen készületlen, teljesítménye gyenge, munkája felületes, pontatlan. A tanórán kivonja magát a munkából, tanórán kívüli feladatokat sem vállal, olykor ellenszegül, esetleg több elégtelen tantárgyi minısítése van. A 13-14. évfolyamon a szorgalmat szóban értékeljük.

65/491



3.6 Az iskola vizsgarendszere 3.6.1 Az alapmőveltségi vizsga Az alapmőveltségi vizsga az iskolán belüli továbbhaladáshoz nem szükséges. Minden olyan tanuló számára biztosítjuk ugyanakkor a vizsga lehetıségét, aki ezt törvényes feltételek mellett, adott határidıig kéri.

3.6.2 Az érettségi vizsga A szakközépiskola a Közoktatási törvény értelmében érettségi (érettségi- képesítı) vizsgára készít fel és érettségi vizsgát szervez. Kötelezı vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élı idegen nyelv, kötelezıen és szabadon választott vizsgatárgy. Ezek köre a szakmacsoportnak megfelelı órafelosztásban jelölve van. A kötelezı és a nem kötelezıen választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat elıírásai az irányadók.

3.6.3 A szakmai vizsgák A szakközépiskola az Alapító okiratnak megfelelıen a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében képesítı vizsgát szervez az OKJ elıírásai szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat, amennyiben az iskola a vizsgákhoz elıírt feltételeket biztosítani tudja, mindig saját területén és saját tanmőhelyében bonyolítja le. Az iskola nem csak a saját iskolarendszerő képzésében resztvett tanulók számára szervez OKJ szerinti vizsgát, hanem vállalja máshol vagy saját tanfolyamain felkészítettek vizsgáztatását is.

3.6.4 Az iskola belsı vizsgái Az iskola belsı vizsgát nem szervez, csupán a nyelvi csoportok átjárhatóságát biztosítja évenként három alkalommal végzett szintfelmérı dolgozat megírása után. Az intézményben a nyelvi speciális képzéső osztályok kivételével évfolyamszintő nyelvoktatás folyik. A csoportba sorolás a beiratkozás után, a 9. évfolyam megkezdése elıtt írt felmérı dolgozat eredménye alapján történik. A csoportok szintjüknek megfelelıen alap, közép vagy haladó képzéső tanterv szerint tanulnak. Az egyes csoportok követelményrendszerét a tanév kezdetekor a tanulók megismerik. A 9. és 10. évfolyamon évenként 3 alkalommal, a 11-12. évfolyamon évenként 2 alkalommal szintfelmérı dolgozatot írnak, ezután a nyelvtanár a tanulóval és a szülıvel való konzultálás után dönt a csoportban tartásról, vagy a csoportváltásról.

66/491



3.7 Az egyes modulok értékelése és minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 3.7.1 Az egyes modulok értékelése és minısítése Modul rendszerő képzés csupán a szakképzı évfolyamokon alkalmazható, akkor, ha a képzés központi programja azt lehetıvé teszi. Értékelési alapelvek: Az egyes modulok indításakor a tanulóval közölni kell: annak idıtartamát, tartalmát, követelményét, a számonkérés módját /írásbeli, szóbeli, gyakorlati/, az értékelés elveit, a számonkérés idıpontját, a javítási, pótlási lehetıségeket, az érdemjegy beszámításának súlyát az év végi osztályzatba.

3.7.2 Az egyes modulok minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulokat záró beszámolóval fejezzük be. Ennek értékelése a megszokott ötfokú skála szerint történik. Elégtelen osztályzat esetén a szaktanár által kijelölt idıben, de legkésıbb a félév végéig pótdolgozat íratása kötelezı. A jelenlegi képzési programokban a modul ugyanolyan súlyú, mint bármely tantárgy, ezért érdemjegye ugyanolyan súllyal kerül beszámításra a továbbhaladásnál, mint az egyes tantárgyaké. Ez alapján a továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat minden modulból.

3.8 A középfokú érettségi témakörei Az iskola helyi tantervében rögzítette azokat a tárgyakat, amelyekbıl vállalja az emelt –és a középfokú érettségi vizsgára való felkészítést. /3.2./ Ezeknek a témaköreit a makrotantervekkel együtt közöljük.

3.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „… az általános iskolákban, középiskolákban, szakiskolákban évente két alkalommal”, ısszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának a mérésérıl. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetı az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetıséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges színt elérésére, megtartására. (Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik.) Az Oktatási Minisztérium által kiadott – fittségi felméréseket tartalmazó – útmutatás segítségével lehetıség van az iskolai testnevelés minıségfejlesztéséhez.

67/491



Az oktatási miniszter által létrehozott ”testnevelési Bizottság” feladata az volt, hogy a magyar tanuló ifjúság fizikai állapotának felméréséhez olyan motoros teszt-együttest állítson össze, amely megfelel az alábbi kritériumoknak: a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki; feleljenek meg a tudományos kritériumoknak; nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek; elsısorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevıket mérje ♦ kardio-respiratorikus állóképességet, ♦ erıt, ♦ az izomerı állóképességet, ♦ testösszetételt. legyenek egyszerően végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek.

A 14-19 ÉVES TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ PRÓBARENDSZEREK 1, Általános ajánlások. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetıvé teszik a tanulók fejlıdése során az alapvetı fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. Viszont a NAT által meghatározott és azok programjára épülve segítse a tanulók fizikális állapotának a mérési lehetıségét, melynek segítségével egységes képet lehessen kialakítani az ország és egyes régiók fittségi szintjérıl. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A próbarendszer két csoportra bontottuk elsısorban az eszközellátottságot figyelembe véve: Kötelezı és ajánlott tesztek. A vizsgálatok megszervezés A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelı tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelı tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A tanulóknak mindig megfelelı pihenési idıt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetıje tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hımérséklet, stb.) A tesztek eredményeit minden gyereknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelı lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyereké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülıké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példány a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni. A preferenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg a NAT képesség fejlesztési és fittségi feladataira támaszkodva.

68/491



2, Fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek A mérések általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési /sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetıség van, jól szellızı, nagy teremben, pl. az iskolai tornateremben vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipı szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözıek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket elıre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításban nincs erre külön utasítás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetıje bátorítsa ıket a mért képességnek megfelelı pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor elıször a motoros teszteket végeztessük el. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Dinamikus láberıt mérı teszt: helybıl távolugrás. 2. Vállövi és a karizom erı-állókép. Mérése: fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan. 3. A váll- és a törzsizom dinamikus erejének mérése: tömött labda dobás két kézzel, a fej felett hátra. 4. A hátizom erı-állóképességének mérése: hason-fekvésbıl törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig. 5. A hasizom erı-állóképességének mérése: hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig. 6. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni). b) 12 perces futás-Cooper teszt. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minısítéséhez A hazai és a külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlıdésének tanulmányozásához legfıbb faktorként: kondícionális képességek, és koordináció vizsgálatát jelölik meg. A motorikus képességek fejlıdését, fejlesztését befolyásoló legfıbb tényezık: biológiai fejlıdés/érés , sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ: az adottságoktól (öröklött fiziológia, biológiai, testi adottságok), gyakorlástól.

69/491



A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlıdik. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérı ütemő fejlıdést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlıdése/fejlesztési lehetısége kerül elıtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb idıszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külsı ingerekre a „fejlesztési optimum” szakaszának, vagy az un. Szenzitív idıszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével- a felnıtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés- a motorikus fejlettség (koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemzı felnıttkori szintet. Ezért olyan lényeges az egész nemzet számára, hogy az általános politika szerves részeként egy preventív szemlélető iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerő, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálatok és mérési eredmények azt támasztják alá, hogy megfelelı, képesség szerinti differenciált terheléssel- még a leggyengébb testi- biológiai, fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is felfejleszthetı arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetős életbe”. Kondicionális képességek A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlıdik az izom ereje gyorsasága és állóképessége. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna Lehetıvé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerően is kifejezhetı megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggı értelmezését, elemzését. A teljesítmény élettani paraméterek különbözıségének felfedése, lehetıséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerő megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetıség területén mutatkozó hiányosságokat, ezáltal lehetıvé teszi azok mielıbbi tudatos felszámolását. Objektíven tükrözi a társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag adott csoportra ható változását. A rendszeres idıszakos, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöbölésére. Összehasonlítási és viszonyítási lehetıséget ad, az azonos módszerrel, de különbözı földrajzi területen élı, tevékenykedı, különféle sportágakat őzı egyének teljesítményéhez. A testnevelı által elvégzendı feladatok Egységes minıség-ellenırzés. Egységes minıségbiztosítás. Folyamatos visszacsatolás.

70/491



Hogyan értelmezzük az egyes minısítı kategóriákat? IGEN GYENGE: gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai- szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének –átmeneti- javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítja. GYENGE: az egész napos tevékenységtıl még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ: a rendszeres mindennapi tevékenységtıl ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erısen igénybe veszi. KÖZEPES: elérte azt a szintet amely elegendı ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a késıbbi élete folyamán is egészsége megırzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ: ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill., amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél elıbb hozzákezd az alapvetı kondicionális képességeinek magasabb szintre való fejlesztéséhez. KIVÁLÓ: aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhetı fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA: ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetı. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintő sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A feladatok leírása 1, Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Kiinduló helyzet: az elugró vonal (elugró deszka) mögött oldal terpeszben, (lábfejek párhuzamosan és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipı orra nem érintheti a vonalat. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejő páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel elıre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugró vonalra merılegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. Három lehetıség és a legjobb eredmény számít. 2, A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése: (fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db)) Maximális idı; nık 1,5 perc, férfiak 3 perc Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz elırenézı ujjakkal történik – a törzs egyenes, – a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merıleges.

71/491



Feladat: a vizsgált személy mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását, a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott idıhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletesen, nem gyors tempóban végzendı. 3, A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése; Tömött labdával dobás két kézzel, a fej felett hátra (m) (12 éves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával.) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a dobóvonalat, a tömött labdát ( két kézzel alulról fogva) a melle elıtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó elıre hajlítás – boka-térd és csípıhajlítás – közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és csípıhajlítás megállításával, a nagy farizom erıteljes megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vetı mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés elıtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyhez legközelebbi része – közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A pontérték beszámításakor a legnagyobb dobást kell beszámítani. Három próbálkozás lehetséges. 4, Hátizmok erı-állóképességének mérése (db); Hason fekvésbıl törzsemelés és- leengedés folyamatosan, kifáradásig. Maximális idıtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb nem puha szınyegen a hasán fekszik úgy, hogy homlokával és behajlított karjaival érinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és farizom egyidejő megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: 1. ütem: törzs és tarkóra tett kar emelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyökérintés az áll alatt, 3. ütem: hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásba, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott idıtartamon belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5, A Hasizom erı-állóképesség mérés (db); Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig. Maximális idıtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb nem puha szınyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke elıre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc irányításával, a gerincszakaszokat folyamatosan felemelve, üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (elırenézı) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan.

72/491



Értékelés: a megadott idıtartamon belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. 6, Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: 12 perces futás – Cooper teszt. A teszt leírása: a vizsgált személyek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehetı leghosszabb távot teljesítik a kimért futópályán. Megengedhetı, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy idıre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követıen kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni. Értékelés: a 12 perc lejárta után megadott jelre a tanulók megállnak és ott azon a helyen ahol éppen voltak leülnek és megvárva bediktálják a köreik számát, hozzáadva az utolsó körben megtett métereket. Az eredményt méter pontossággal kel megadni.

73/491


1. Helybıl távolugrás (m) IX.-XII. osztály Lányok Pont- 15 16 17 érték éves éves éves 0,5 1,51 1,55 1,56 1,0 1,54 1,58 1,59 1,5 1,57 1,61 1,62 2,0 1,60 1,64 1,65 2,5 1,63 1,67 1,68 3,0 1,66 1,70 1,71 3,5 1,69 1,73 1,74 4,0 1,72 1,76 1,77 4,5 1,74 1,79 1,80 5,0 1,77 1,83 1,84 5,5 1,80 1,86 1,87 6,0 1,83 1,89 1,90 6,5 1,86 1,93 1,94 7,0 1,89 1,97 1,98 7,5 1,92 2,01 2,02 8,0 1,96 2,04 2,05 8,5 2,00 2,07 2,08 9,0 2,04 2,10 2,11 9,5 2,08 2,13 2,14 10,0 2,12 2,16 2,17 10,5 2,15 2,19 2,20


18 éves 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,93 1,97 2,00 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22

19 éves 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,23

Fiúk Pontérték 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 9,5 10,0 10,5

15 éves 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 2,00 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22 2,25 2,28 2,31 2,34 2,38 2,42

16 éves 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,27 2,30 2,33 2,37 2,41 2,45 2,49

17 éves 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,28 2,31 2,34 2,37 2,41 2,45 2,49 2,53

18 éves 1,95 1,98 2,01 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22 2,25 2,28 2,31 2,34 2,37 2,40 2,43 2,46 2,50 2,54 2,58

19 éves 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,28 2,31 2,34 2,37 2,41 2,45 2,48 2,51 2,54 2,57 2,61

74/491



2. Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). IX.-XII. osztály Lányok Fiúk Pont- 15 16 17 18 19 Pont- 15 16 17 18 19 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 0,5 1 2 3 4 0,5 18 20 22 24 26 1,0 1 2 3 4 5 1,0 20 22 24 26 28 1,5 2 3 4 5 6 1,5 22 24 26 28 30 2,0 3 4 5 6 7 2,0 24 26 28 30 32 2,5 4 5 6 7 8 2,5 25 28 29 31 33 3,0 5 6 7 8 9 3,0 26 29 30 32 34 3,5 6 7 8 9 10 3,5 27 30 31 33 35 4,0 7 8 9 10 11 4,0 28 31 32 34 36 4,5 8 9 10 11 12 4,5 29 32 33 35 37 5,0 9 10 11 12 13 5,0 30 33 34 36 38 5,5 10 11 12 13 14 5,5 31 34 35 37 39 6,0 11 12 13 14 15 6,0 32 35 36 38 40 6,5 12 13 14 15 16 6,5 33 36 37 39 41 7,0 13 14 15 16 17 7,0 34 37 38 40 42 7,5 14 15 16 17 18 7,5 35 38 39 41 43 8,0 15 16 17 18 19 8,0 36 39 40 42 44 8,5 16 17 18 19 20 8,5 37 40 41 43 45 9,0 17 18 19 20 21 9,0 38 41 42 44 46 9,5 18 19 20 21 22 9,5 40 42 44 46 47 10,0 19 20 21 22 23 10,0 42 44 46 48 49 10,5 20 21 22 23 24 10,5 44 46 48 50 51

75/491



3. Kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával (m) IX.-XII. osztály Lányok Fiúk Pont- 15 16 17 18 19 Pont- 15 érték éves éves éves éves éves érték éves 0,5 4,70 4,90 5,10 5,20 5,30 0,5 7,00 1,0 4,90 5,10 5,30 5,40 5,50 1,0 7,30 1,5 5,10 5,30 5,50 5,60 5,70 1,5 7,60 2,0 5,30 5,50 5,70 5,80 5,90 2,0 7,90 2,5 5,50 5,70 5,90 6,00 6,10 2,5 8,20 3,0 5,70 5,90 6,10 6,20 6,30 3,0 8,50 3,5 5,90 6,10 6,30 6,40 6,50 3,5 8,80 4,0 6,10 6,30 6,50 6,60 6,70 4,0 9,05 4,5 6,30 6,50 6,70 6,80 6,90 4,5 9,30 5,0 6,50 6,70 6,90 7,00 7,10 5,0 9,55 5,5 6,70 6,90 7,10 7,20 7,30 5,5 9,80 6,0 6,90 7,10 7,30 7,40 7,50 6,0 10,05 6,5 7,10 7,30 7,50 7,60 7,70 6,5 10,30 7,0 7,30 7,50 7,70 7,80 7,90 7,0 10,55 7,5 7,50 7,70 7,90 8,00 8,10 7,5 10,80 8,0 7,70 7,90 8,10 8,20 8,30 8,0 11,05 8,5 7,90 8,10 8,30 8,40 8,50 8,5 11,30 9,0 8,10 8,30 8,50 8,60 8,70 9,0 11,55 9,5 8,30 8,50 8,70 8,80 8,90 9,5 11,80 10,0 8,50 8,70 8,90 9,00 9,10 10,0 12,05 10,5 8,70 8,90 9,10 9,20 9,30 10,5 12,30

16 éves 7,50 7,80 8,10 8,40 8,70 9,00 9,30 9,55 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,50 11,80 12,05 12,30 12,55 12,80

17 éves 8,00 8,30 8,60 8,90 9,20 9,50 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80 12,05 12,30 12,55 12,80 13,05 13,30

18 éves 8,50 8,80 9,10 9,40 9,70 10,00 10,30 10,50 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80 12,05 12,30 12,55 12,80 13,05 13,30 1355 1380

19 éves 9,00 9,30 9,60 9,90 10,20 10,45 10,70 10,95 11,20 11,45 11,70 11,95 12,20 12,45 12,70 12,95 13,20 13,45 13,70 13,95 14,20

76/491



4. Hason-fekvésbıl törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). IX.-XII. osztály Lányok Fiúk Pont- 15 16 17 18 19 Pont- 15 16 17 18 19 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 0,5 33 34 35 36 37 0,5 35 37 39 41 43 1,0 35 36 37 38 39 1,0 36 38 40 43 44 1,5 37 38 39 40 41 1,5 37 39 41 44 45 2,0 39 40 41 42 43 2,0 38 40 42 45 46 2,5 41 42 43 44 45 2,5 40 42 44 46 48 3,0 43 44 45 46 47 3,0 43 45 47 49 51 3,5 45 46 47 48 49 3,5 46 48 50 52 54 4,0 47 48 49 50 51 4,0 49 51 53 55 57 4,5 49 50 51 52 53 4,5 52 54 56 58 60 54 5,0 52 53 55 56 5,0 55 57 59 61 63 5,5 55 56 58 59 5,5 58 60 62 64 66 57 6,0 58 59 60 61 62 6,0 61 63 65 67 69 6,5 61 62 63 64 65 6,5 64 66 68 70 72 7,0 64 65 66 67 68 7,0 67 69 71 73 75 7,5 67 68 69 70 71 7,5 70 72 74 76 78 8,0 70 71 72 73 74 8,0 73 75 77 79 81 8,5 73 74 75 76 77 8,5 76 78 80 82 84 9,0 76 77 78 79 80 9,0 79 81 83 85 87 9,5 79 80 81 82 83 9,5 82 84 86 88 90 10,0 82 83 84 85 86 10,0 85 87 89 91 93 10,5 85 86 88 88 89 10,5 88 90 92 94 96

77/491



5. Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig (db). IX.-XII. osztály Lányok Fiúk Pont- 15 16 17 18 19 Pont- 15 16 17 18 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves 0,5 38 40 42 44 46 0,5 41 43 45 47 1,0 42 44 45 48 50 1,0 45 47 49 51 1,5 46 48 49 52 54 1,5 49 51 53 55 2,0 50 52 53 56 58 2,0 53 55 67 59 2,5 54 56 57 60 62 2,5 57 59 61 63 3,0 58 60 61 64 66 3,0 61 63 65 67 3,5 62 64 65 68 70 3,5 65 67 69 71 4,0 65 67 69 71 73 4,0 69 71 73 75 4,5 68 70 72 74 76 4,5 72 74 76 78 5,0 71 73 75 77 79 5,0 75 77 79 81 5,5 74 76 78 80 82 5,5 78 80 82 84 6,0 77 79 81 83 85 6,0 81 83 85 87 6,5 80 82 84 86 88 6,5 84 86 88 90 7,0 83 85 87 89 91 7,0 87 89 91 94 7,5 86 88 90 92 94 7,5 90 92 94 96 8,0 89 91 93 95 97 8,0 93 95 97 99 8,5 92 94 96 98 100 8,5 96 98 100 102 9,0 95 97 99 101 103 9,0 99 101 103 105 9,5 98 100 102 104 106 9,5 102 104 106 108 10,0 101 103 105 107 109 10,0 105 107 109 111 10,5 104 106 108 110 112 10,5 108 110 112 114

19 éves 49 53 57 61 65 69 73 76 79 82 85 88 91 94 97 100 103 106 109 112 115

78/491



6. Cooper-teszt, 12 percig futás, gyaloglás (m). Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. IX.-XII. osztály (15-19 éves életkorú) Pont- 15 16 17 18 19 Pont- 15 16 17 18 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves 1 1790 1830 1860 1890 1900 41 2640 2680 2710 2740 2 1810 1850 1880 1910 1920 42 2660 2700 2730 2760 3 1830 1870 1900 1930 1940 43 2680 2720 2760 2790 4 1850 1890 1920 1950 1960 44 2700 2740 2780 2810 5 1870 1910 1950 1980 1990 45 2720 2760 2800 2830 46 2740 2780 2820 2850 6 1900 1940 1970 2000 2010 7 1920 1960 1990 2020 2030 47 2760 2800 2840 2870 8 1940 1980 2010 2040 2050 48 2790 2830 2860 2890 9 1960 2000 2030 2060 2070 49 2810 2850 2880 2910 10 1980 2020 2050 2080 2090 50 2830 2870 2900 2930 11 2000 2040 2070 2100 2110 51 2850 2890 2930 2960 12 2020 2060 2090 2120 2130 52 2870 2910 2950 2980 13 2040 2080 2120 2150 2160 53 2890 2930 2970 3000 14 2070 2110 2140 2170 2180 54 2910 2950 2990 3020 15 2090 2130 2160 2190 2200 55 2930 2970 3010 3040 16 2110 2150 2180 2220 2220 56 2960 3000 3030 3060 17 2130 2170 2200 2230 2240 57 2980 3020 3050 3080 18 2150 2190 2220 2250 2260 58 3000 3040 3080 3110 19 2170 2210 2240 2270 2280 59 3020 3060 3100 3130 20 2190 2230 2270 2300 2310 60 3040 3080 3120 3150 21 2210 2250 2290 2320 2330 61 3060 3100 3140 3170 62 3080 3120 3160 3190 22 2230 2270 2310 2340 2350 23 2260 2300 2330 2360 2370 63 3100 3140 3180 3210 24 2280 2320 2340 2380 2390 64 3120 3160 3200 3230 25 2300 2340 2370 2400 2410 65 3150 3190 3220 3250 26 2320 2360 2390 2420 2430 66 3170 3210 3250 3280 27 2340 2380 2410 2440 2450 67 3190 3230 3270 3300 28 2360 2400 2440 2470 2480 68 3210 3250 3290 3320 29 2380 2420 2460 2490 2500 69 3230 3270 3310 3340 30 2400 2440 2480 2510 2520 70 3250 3290 3330 3360 71 3270 3310 3350 3380 31 2430 2470 2500 2530 2540 32 2450 2490 2520 2550 2560 72 3290 3330 3370 3400 33 2470 2510 2540 2570 2580 73 3320 3360 3390 3420 34 2490 2530 2560 2590 2600 74 3340 3380 3420 3450 35 2510 2550 2580 2610 2620 75 3360 3400 3440 3470 36 2530 2570 2610 2640 2650 76 3380 3420 3460 3490 37 2550 2590 2630 2660 2670 77 3400 3440 3480 3510 38 2570 2610 2650 2680 2690 39 2600 2640 2670 2700 2710 40 2620 2660 2690 2720 2730

19 éves 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2900 3010 3030 3050 3070 3090 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3410 3430 3460 3480 3500 3520

79/491



3.9.1 Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: _______________________________________________________________________________________________ A vizsgálatot végzı tanár neve: __________________________________________________________________________________________ Osztály: _______ A tanuló Felmérés Minısítés: Cooper-teszt Helybıl- Fekvıtámaszban HasonHanyattfekvésbıl Kétkezes labdadobás neve ideje: pontszám futással (m) távolugrás karhajlítás és fekvésbıl felülés hátra fej fölött tömött Születési 20…/… összesen (m) nyújtás (db) törzsemelés térdérintéssel (db) labdával (m) év, hó, tanév és leengedés nap (db) Telj. Pont Telj. Pont Telj. Pont Telj. Pont Telj. Pont Telj. Pont Telj. Pont İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz İsz Tavasz

80/491



3.9.2 Intézményi osztályonkénti összesített minısítı adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához. Az intézmény neve, címe, tel., fax: ________________________________________________________________________________________ A vizsgálatok elvégzéséért tanárok neve: __________________________________________________________________________________

Osztály

9. osztály 9. osztály 10. osztály 10. osztály 11. osztály 11. osztály 12. osztály 12. osztály Összesen Összesen

Felmérés ideje: 200…/… tanév. İsszel Tavasszal İsszel Tavasszal İsszel Tavasszal İsszel Tavasszal İsszel Tavasszal

0-20 pont igen gyenge

21-40 pont gyenge

MINİSÍTİ KATEGÓRIÁK 41-60 61-80 81- 101-120 pont pont pont 100 kifogásolható közepes pont kiváló jó

121-140 pont extra

Felmentett tanulók száma összesen

Felmért tanulók száma összesen

Tanulók száma összesen

81/491

Pedagógiai Program 2010 A szakmai program :


4 A SZAKMAI PROGRAM 4.1 A szakmai képzés programja és a képzés szerkezete 4.1.1 Általános leírás Intézményünk szakközépiskola, az Alapító okiratban meghatározott tevékenységébıl adódóan az érettségi vizsgára való felkészítés mellett szakmai vizsgára felkészítı oktató és nevelı munkát és akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzést is folytat. A 2004/2005. tanévtıl az alábbi szakmacsoportokban folytatunk képzést: Gépész szakmacsoport (2 osztály). Informatika, számítástechnika, hírközlés szakmacsoport (3 osztály). Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport (1 osztály).

4.1.2 Az érettségi után induló akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzések A 2000/2001. tanévtıl villamosmérnök-asszisztens (BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fıiskolai Kar). A 2001/2002. tanévtıl gépipari mérnök asszisztens (Dunaújvárosi Mőszaki Fıiskola).

4.1.3 Az érettségi után induló moduláris középfokú technikus képzési irányok Gépipari számítástechnikai technikus. Orvos-elektronikai technikus. Híradásipari technikus. Információ és rendszergazda.

4.1.4 Az érettségi után induló Országos Képzési Jegyzék szerinti középfokú technikus képzési irányok Gazdasági informatikus. Mőszaki üzletszervezı technikus. Közlekedés üzemviteli szállítmányozási technikus. Gépipari számítástechnikai technikus. Híradásipari technikus. Informatikai technikus.

82/491



Az egyes képzési területeken ajánlott szakképesítések részletes jegyzéke: A gépész szakmacsoporton belül az igényeknek megfelelıen a következı OKJ kimeneteket tudjuk oktatni: OKJ szám: - Gépipari számítástechnikai technikus

52 5442 04

- Gépgyártás-technológus technikus

52 5442 03

- Gépszerkesztı technikus

52 5442 05

- Automatizálási technikus

52 5499 01

(gépipari és elektronikai szakirány) - NC, CNC gépkezelı

32 5233 02

- NC, CNC programozó technológus

34 5233 01

(mechanikai és elektrotechnikai szakirány) - Általános menedzser

54 3434 01

- Menedzser asszisztens

54 3404 01

- Mőszaki üzletszervezı technikus

52 5499 08

- Anyagvizsgáló minıségbiztosító technikus

53 5401 01

- CAD – CAM tervezı. Dokumentumkezelı informatikus

54 4641 07

- Fémipari anyagtechnikus

52 5432 07

- Gépésztechnikus

52 5442 02

Az informatika és elektronika-elektrotechnika szakmacsoporton belül lehetıségünk van a következı OKJ kimenetek oktatására: OKJ szám: - Híradásipari technikus

52 5423 01

- Ipari informatikai technikus

52 5423 03

- Mőszaki számítástechnikai technikus

52 5423 07

- Orvoselektronikai technikus

52 5423 08

- Elektrotechnikai technikus

52 5422 01

- Számítástechnikai mőszerész

51 5223 10

- Gazdasági informatikus I.

54 4641 01

- Gazdasági informatikus II.

52 4641 01

- PLC programozó

34 4641 01

- Számítástechnikai szoftverüzemeltetı

52 4641 03

- Számítógép-kezelı (-használó)

33 4641 01

- Számítástechnikai programozó

54 4641 04

- Számítógép rendszerprogramozó

54 4641 05

83/491



- Információrendszer szervezı

54 4641 02

- Informatikai hálózati rendszer –telepítı

31 4641 01

- Informatikus (rendszer, oktatás)

54 4641 03

A közlekedési szakmacsoporton belül elsısorban az alapképzésre (számítástechnika nyelv) épülı OKJ kimeneteket szeretnénk indítani, amire igény is van: OKJ szám: - Közlekedésüzemviteli szállítmányozási technikus

52 7010 04

- Szállítmányozási ügyintézı

52 3439 01

- Közlekedésgépészeti technikus, közútjármő gépész

53 5441 05

- Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser

54 3433 05

Akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés 2 évfolyamon OKJ szám: - Gépipari mérnökasszisztens

55 5442 01

- Villamosmérnök asszisztens

55 5423 01

4.1.5 Fakultációs lehetıségek Számítógép kezelı. Szoftver-üzemeltetı. NC, CNC gépkezelı. Hegesztı. Pneumatikus ismeretek. AutoCAD. CAD/CAM ismeretek.

4.1.6 A szakmai képzésbe való belépés feltételei A feltételeket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakképzı évfolyamokra gimnáziumokból is lehet jelentkezni. Az iskola felnıttképzést is folytat. Ezen csoportokhoz a szakképzı évfolyamokra a csatlakozás a nappali tagozatéval azonos feltételek mellett lehetséges. Az iskola az igények szerint csak felnıttek számára is szervez szakképzést. A felnıttképzés szervezése során a közel jövıben megjelenı felnıttképzési törvényt is figyelembe fogja venni. Az intézmény sajátos szakjai miatt azonban a pályaalkalmasságot bármelyik évfolyamon való beiratkozás elıtt igazolni kell. Az iskolára jellemzı továbblépési periódus a tanév. Ettıl eltérı továbbhaladási engedélyt a Közoktatási Törvény figyelembevételével az igazgató adhat.

4.1.7 Beszámítási lehetıségek Beszámításra két lehetıség van. A szakképzı évfolyamokon beszámítható az orientációs és a szakmai alapozó képzésbıl a kerettantervi rendelet szerint meghatározott óraszám. Modul rendszerő képzés esetén a beszámítható modulokat az egyes képesítések központi programja határozza meg.

84/491



4.1.8 A második szakmai képesítés megszerzésének lehetısége A hatályos jogszabályok szerint meghatározott életkorig bármely oktatott szakma tanulása megkezdhetı az érvényes belépési és beszámítási feltételeket is figyelembe véve.

4.2 2006. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben belépı változások 4.2.1 A szakmai képzésbe való belépés feltételei A feltételeket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakképzı évfolyamokra gimnáziumi végzettséggel is lehet jelentkezni. A 2006-tól hatályos OKJ szerint ráépülı képzésnek minısülı szakképesítések esetén csak a megfelelı OKJ végzettség a képzés megkezdésének feltétele. Az iskola felnıttképzést is folytat. Ennek feltételeit a Felnıttképzési törvény tartalmazza. A felnıttképzés az iskolában más képzıkkel való együttmőködés keretében is folyhat. Az intézmény sajátos szakjai miatt azonban a pályaalkalmasságot bármelyik évfolyamon való beiratkozás elıtt igazolni kell. Az iskolára jellemzı továbblépési periódus a tanév. Ettıl eltérı továbbhaladási engedélyt a Közoktatási Törvény figyelembevételével az igazgató adhat.

4.2.2 Beszámítási lehetıségek Beszámításra két lehetıség van. A szakképzı évfolyamokon beszámítható az orientációs és a szakmai alapozó képzésbıl a kerettantervi rendelet szerint meghatározott óraszám, a 2005/2006. tanévig elvégzett tanulmányok alapján. A 2006/2007. tanévtıl a 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet 3.§ (3) b szakasz alapján végzett képzés teljes mértékben beszámítható a szakképzési évfolyamokon. Modul rendszerő képzés esetén a beszámítható modulokat az egyes képesítések központi programja határozza meg.

85/491



A ráépülı képesítés neve

OKJ azonosítószám

A képesítés neve

54

520

01

Gépipari minıségellenır

54

521

01

Gépgyártástechnológiai technikus

54

521

05

Üzemeltetı gépésztechnikus

31

521

02

CNC forgácsoló

31

521

09

Gépi forgácsoló

52

523

01

Automatikai mőszerész

PLC programozó

54

523

01

Elektronikai technikus

Szórakoztató elektronikai mőszerész

54

523

02

Orvoselektronikai technikus

52

523

03

Mechatronikai mőszerész

54

482

01

Adatbázis adminisztrátor

55

481

01

Általános rendszergazda

54

481

01

CAD-CAM informatikus

54

481

02

Informatikai alkalmazásfejlesztı

54

481

03

Informatikai rendszergazda

55

481

02

Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı

54

481

04

Informatikus

54

482

02

IT kommunikációs szolgáltató

54

213

03

55

481

03

55

481

04

Web-programozó

52

841

01

Közlekedésüzemvitel-ellátó

55

345

01

Kereskedelmi menedzser

55

810

01

Mérnökasszisztens

További információ

Mechatronikai szerelı

Számítógépes mőszaki rajzoló

Multimédia-alkalmazás fejlesztı Telekommunikációs asszisztens

Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézı Gépipari mérnökasszisztens Hálózati informatikus Mechatronikai mérnökasszisztens Mőszaki informatikai mérnökasszisztens Villamosmérnök-asszisztens

4.2.3 Képzési kínálat

86/491

Pedagógiai Program 2010 Makro-tantervek :


5 MAKRO-TANTERVEK 5.1 Német, angol

A NAT szerinti kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia

Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt tantárgy fejlesztési feladat tanításának célrendszerében Énkép, önismeret X Hon- és népismeret

Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

X

Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Teljesülése a tantárgy tanítása során X X X

X

Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlét szerepeire

A német és angol nyelv tanításához három tanterv készült, mivel a képességek szerinti csoportbontás ezt szükségessé teszi: kezdı középhaladó haladó A csoportok átjárhatósága érdekében a 9-12. évfolyamokon félévente egyszer végzi el a munkaközösség a tanulók tudásának és készségeik fejlıdésének mérését. Amennyiben a tanuló teljesítménye nagymérvő (70-80 %-os) fejlıdést mutat, úgy lehetıvé kívánjuk tenni számára a fejlettebb készségekkel rendelkezı tanulók csoportjába való átlépést. Feltétel: az átlépı tanulónak pótolnia kell az új csoportjában már elsajátított tananyagot. A 12. évfolyamon csoportváltás már nem engedélyezett.

87/491



5.1.1 Kezdı Azok számára, akik az idegen nyelvet 2. idegen nyelvként kezdik, az alábbi tantervek szerint a 10-13. évfolyamon történik az oktatás, spanyolból, oroszból és olaszból a kezdı szinten, németbıl a csoport összetételétıl függıen minden évben felmérés után kerül meghatározásra.

5.1.1.1 9. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 124 óra (Ld. a 10. évfolyam tantervében) Részösszefoglalás ......................................................................................... 18 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákban rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas, köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; 88/491



kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.100 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök; használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerő közléseket; írásban megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

89/491



5.1.1.2 10. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 124 óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 18 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges, érzelmek kifejezésére szolgáló, személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló, információcseréhez kapcsolódó, a partner cselekvését befolyásoló, interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok. Projekt. (Részletezve a kerettantervben található.) Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, függı beszéd, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

90/491



elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.200 szavas, köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

91/491



5.1.1.3 11. évfolyam Évi óraszám: 111 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 125 óra (Ld. a 12. évfolyam kerettantervében) Részösszefoglalás .......................................................................................... 18óra Dolgozatírás ................................................................................................... 5 óra Összesen: ..................................................................................................... 148óra A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.2000 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

a

Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

92/491



egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

93/491



5.1.1.4 12. évfolyam Évi óraszám: 99 óra 32 x 4 = 128 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ............................................................................. 72 óra Összefoglalás .................................................................................................. 9 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 3 óra Vizsgára való felkészítés .............................................................................. 44 óra Összesen: .................................................................................................... 128 óra Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges, érzelmek kifejezésére szolgáló, személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló, információcseréhez kapcsolódó, a partner cselekvését befolyásoló, interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok. Projekt. (A kommunikációs szándékok részletes kifejtését a kerettanterv tartalmazza.) Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, függı beszéd, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

94/491



Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

5.1.2 Középhaladó Tananyag és követelmények megegyeznek a kezdık részére összeállított tantervvel. Amennyiben a csoport teljesítménye engedi, úgy lehetıvé kell tenni a gyorsabb haladást, illetve a szókincs rendszerezésén és bıvítésén keresztül, kiegészítı anyag beiktatásával a tanulók készségeit (hallás, beszéd, olvasás, írás) kell fejleszteni.

95/491



5.1.3 Haladó Célok és feladatok: A német nyelv tanulása során a tanulóknak olyan szintő nyelvtudást kell szerezniük, amelyen fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. Lényeges, hogy az idegen nyelvő tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de a diákok nyelvi szintje tegye lehetıvé új tananyag feldolgozását is. Az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások segítsék a nyelvtanulást. A hangsúly a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Egyensúlyt kell teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között.

5.1.3.1 9. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 124 óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 18 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges, érzelmek kifejezésére szolgáló, személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló, információcseréhez kapcsolódó, a partner cselekvését befolyásoló, interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok. Projekt. (Részletezve a 10. évfolyam kerettantervében található.) Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, függı beszéd, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

96/491



A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.200 szavas, köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

97/491



5.1.3.2 10. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 130 óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 12 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra Kommunikációs szándékok és fogalomkörök (Ld. a 11.évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.2000 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

a

Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;

98/491



kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

99/491



5.1.3.3 11. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ............................................................................ 132óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 11 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 5 óra Összesen: ..................................................................................................... 148óra Kommunikációs szándékok és fogalomkörök (Ld. a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.

100/491



Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

101/491



5.1.3.4 12. évfolyam Évi óraszám: 128 óra 32 x 4 =128 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) .............................................................................. 78óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 11 óra Dolgozatírás .................................................................................................... 5óra Vizsgára való felkészítés ............................................................................... 34óra Összesen: ..................................................................................................... 128óra Kommunikációs szándékok A kommunikációs szándékok és fogalomkörök megegyeznek az elızı évfolyam tantervével, de ezek itt bonyolultabb nyelvi formában fordulnak elı, s más a témák megközelítési módja. A tananyag tartalmában az alábbi témakörök jelennek meg: Emberi kapcsolatok. A saját és az idegen: multikultúrális társadalom. Ember, társadalom, állam. Környezet, természet, tudomány és technika. Én és a környezetem. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák gondolatmenetének kommunikációs szándékának megértése több beszélı esetén is.

követése,

Beszédkészség Beszélgetés folytatása általánosabb, összetettebb témákban, a tanuló álláspontjának, véleményének szabatos, összefüggı kifejtése. Valós kommunikációs szándékoknak megfelelı árnyaltabb kommunikáció. Összefüggı, nyelvhelyességi szempontból pontosabb beszéd. Olvasott szöveg értése Általánosabb jellegő, elvontabb témájú szövegek megértése. Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése. Szépirodalmi szövegek megértése.

102/491



Íráskészség Árnyalt, rendezett kifejezésmód a mindennapi világtól távolabb esı, általánosabb témákban. Változatos szókincs, a mondanivalónak megfelelı komplex mondatszerkezetek használata. Logikus szerkesztés és tagolás. Szövegtípusok mőfaji jellemzıi és a különbözı közlésformák sajátosságai.

103/491



5.2 Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelv 5.2.1 Felkészítı emelt szintő érettségi vizsgára 5.2.1.1 11-12. évfolyam Évi óraszám: 11. évfolyam: 37 x 2 = 74 óra 12. évfolyam: 32 x 2 = 64 óra TÉMAKÖRÖK: 1. Személyes vonatkozások, család. 2. Ember és társadalom. 3. Hazánk és a német nyelvő országok (összehasonlítás). 4. Környezetünk. 5. Az iskola. 6. A munka világa diákszemmel. 7. Egészséges életmód. 8. Szabad idı, mővelıdés. 9. Kultúra, kulturális élet. 10. Tudomány és technika. 11. Közérdeklıdésre számot tartó témák. 1.) Beszédhelyzetek 1. Családban, családnál, baráti körben. 2. Iskolában. 3. Étteremben, kávéházban, vendéglıben. 4. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban. 5. Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában. 6. Telefonbeszélgetésben. 7. Tájékozódás az utcán, útközben. 8. Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülın, hajón). 9. Áruházban, üzletben, piacon. 10. Szolgáltató egységekben (fodrász, javítás, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta stb.). 11. Orvosnál. 12. Rendırségen, hivatalokban. 13. Szünidei munkahelyen. 14. Országhatáron. 2.) Kommunikációs szándékok közlések; érzelmek, értékítélet, személyes beállítottság kifejezése; interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok; társadalmi konvenciók kifejezése; a partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok. 3.) Nyelvtani szerkezetek A receptív és produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezeteket az emelt szintő érettségi vizsga követelményrendszere részletesen tartalmazza.

104/491



5.3 Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelv 5.3.1 A középszintő érettségi témakörei és követelményei Témakörök/Kompetenciák Beszédértés (hallott szöveg értése)

Beszédkészség

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák)

Követelmények 1. Kommunikatív készségek Hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvetı kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegbıl az adott helyzetben szükséges információk megértése Részvétel a vizsgázó saját érdeklıdési körébe esı, tanulmányaiban elıforduló vagy általános érdeklıdésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben. Valós kommunikációs szándékoknak megfelelı beszélgetés folytatása. Egyértelmő, egyszerő, világos stílusban történı megnyilatkozás. Olyan a mindennapi életben elıforduló, köznyelven íródott, változatos típusú szövegek lényegének megértése, amelyeknek témája közel áll a vizsgázó mindennapi tapasztalataihoz. Az életben általában használatos olvasási módok alkalmazása a szövegekben és a feladatokban (globális, szelektív, részletes értés). A szövegszerkezeti sajátosságok és a szövegösszefüggések felhasználása egy szöveg értelmezéséhez. Érthetı kifejezésmód a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásának technikái.

105/491



A két tanítási nyelvő szakközépiskolai oktatás makro-tanterve Célkitőzések és feladatok - Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. - Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. - Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlıdik. - Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelıen. - Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezetı módszereit. - Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. - Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelı témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni, és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. - Bıvítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. - Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. - Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. - Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvő kommunikáció, információszerzés, olvasás. - Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvő kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetıségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. - Célunk, hogy a tanulók a más mőveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. - Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. - A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdıív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény stb. - Juttassuk a tanulókat a középiskolai tanulmányaik végén a C1, /minimális szint/, optimális esetben pedig a C2 szintre.

106/491



Melyek azok a kommunikációs kompetenciák, melyek fejlesztésére különös figyelmet kell fordítani? 1. Kognitív kompetencia - általános tudás, - országismeret, - kulturális különbségek/sajátosságok, illetve értékrend, elıítéletek tudatosítása. 2. Nyelvi kompetencia - megfelelı szókincs birtoklása, - fogalomkörök ismerete, - olyan nyelvi eszközök birtoklása, melynek segítségével a beszédszándékok pontosan, egyértelmően kifejezhetık, - nem nyelvi kifejezıeszközök birtoklása, - receptív, produktív, interaktív, mediatív alapkészségek birtoklása. 3. Szociális kompetencia - nyelvi viselkedési szabályok tudatosítása, - identitás, éntudat érvényre juttatása, - valamely szereppel való azonosulás, szakítás.

5.3.2 Célnyelvi kerettanterv az elıkészítı évfolyam számára 1. Célkitőzés és feladatok Az elıkészítı évfolyam egy év alatt hozzájuttatja a tanulót az oktatás nyelvéhez, ami egyrészt lehetıvé teszi, hogy más ismeretekhez jusson, másrészt eszközt ad a kezébe, amellyel egy speciális képzésben vehet részt, melynek komplexitása messze meghaladja az egyszerő idegennyelvtudást. Ebben az általános keretben a nulladik év célja kettıs: fejleszteni a nyelvi kompetenciákat azzal a tudattal, hogy a végsı, csak évek múltán elérhetı cél az anyanyelvi beszélı szintjéhez közelítı nyelvtudás, lehetıvé tenni a tanterv nem nyelvi tantárgyainak célnyelven való tanulását. 2. Általános fejlesztési követelmények A B1 és B2 közötti szint elérése. B1 szint / Európa Tanács definíciója/ Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidı stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történı utazás során adódik. Egyszerő, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklıdési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különbözı eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá B2 szint / Európa Tanács definíciója/ meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fı gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelı szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintő normális interakcióra képes anyanyelvő beszélıvel, folyamatosan és spontán módon, hogy az az egyik félnek sem megterhelı. Világos, részletes szöveget tud alkotni különbözı témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különbözı lehetıségekbıl adódó elınyöket és hátrányokat. Vázlatosan meg tudja indokolni a különbözı álláspontokat és terveket.

107/491



3. Tantárgyspecifikus fejlesztési követelmények: Kommunikációs szándékok: Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: egyetértés, véleménykülönbség kifejezése, az egyetértés és véleménykülönbség tisztázása, tájékozottság, a tájékozottság tisztázása, emlékezés, emlékeztetés, a beszélıtárs emlékeinek tisztázása, valószínőség, a valószínőség mértékének tisztázása, bizonytalanság, kételkedés, a bizonytalanság mértékének tisztázása, kötelesség, a kötelesség tisztázása, szükségszerőség, a szükségszerőség tisztázása, megengedés, a megengedés tisztázása, engedélyezés, az engedély megtagadása, képesség/képtelenség valaminek a végrehajtására, a képesség/képtelenség tisztázása, saját vélemény, érdeklıdés valakinek a véleménye iránt, óhaj, kívánság, szükséglet, az óhaj, a szükséglet tisztázása, szándék, a szándék tisztázása, elınyberészesítés, az elınyberészesítés tisztázása. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: öröm, megelégedettség, elégedetlenség, elkeseredés, a beszélıtárs elégedettsége, elégedetlensége iránti érdeklıdés, pozitív viszonyulás, negatív viszonyulás, a pozitív/negatív viszonyulás tisztázása,

108/491



érdeklıdés, az érdeklıdés hiánya, közömbösség, az érdeklıdés/érdeklıdés hiányának tisztázása, csodálkozás, a csodálkozás hiánya, remény, kiábrándulás, bosszúság, zavartság, nyugtalanság, félelem, megnyugtatás, a nyugtalanság, félelem iránti érdeklıdés, jóváhagyás, beleegyezés, az ellentmondás, bőnösség, beismerés, a beleegyezés/az ellenvélemény iránti érdeklıdés. Ráhatás, meggyızés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban: közös cselekvésre való felkérés, bizonyos cselekvésre történı felkérés, a javaslattal való egyetértés, konkrét dolog kérése, a javaslat elfogadása/elutasítása iránti érdeklıdés, tanács, figyelmeztetés (nem számított eseményekre), a cselekvésre való felhívás, biztatás, utasítás, instrukció, igény, az igényre adott válasz, követelés, a követelésre adott válasz, elégedettség, elégedetlenség, az elégedettség/elégedetlenség tisztázása, a segítség felajánlása, válasz a segítség felajánlására, javaslat, meghívás, a meghívás elfogadása, a meghívás, javaslat elutasítása, kitérı válasz, tiltás. A társadalmi érintkezés formális elemei: bemutatkozás,

109/491



közlés (leírás, kijelentés), korrekció, pontosítás, az információ tisztázása, kérdésekre adott válaszok, a figyelem felkeltése, megszólítás, üdvözlés, válasz az üdvözlésre, viszontválasz, ismerkedés, bemutatkozás, búcsúzás, bocsánatkérés, a bocsánatkérés elfogadása, a köszönet kifejezése, hála, a hála kifejezésére adott válasz, bók, a bókra adott válasz, figyelmesség, gratuláció, a gratulációra adott válasz, jókívánság, együttérzés, részvét, ajándékozás, pohárköszöntı, telefonbeszélgetés. A beszéd felépítése: kezdet, a szavak keresése (pauza, hezitálás), önkorrekció, a téma bevezetése, logikai sorrend jelzése, kiegészítés, példa felhozása, kiemelés, összegzés, a következtetés levonása, a partner figyelmének jelzése, a beszédpartner félbeszakítása, a beszéd, beszélgetés befejezése, telefonbeszélgetés, a levél formái.

110/491



A kommunikáció helyreállítása: a meg nem értés jelzése, az elmondottak megismétlésének kérése, a szavak, mondat pontosításának kérése, a pontosításra, megerısítésre irányuló kérdés, a meg nem értés, pontosításkor feltett kérdés, kérés valaminek a megmagyarázására, más szavakkal történı magyarázat, annak tisztázása, megértette-e önt beszédpartnere, egy nem értett szó vagy kifejezés kijelentése, felkérés a kommunikációban való segítésre, kérés, hogy a beszédpartner beszéljen lassabban. Szókincs A két tanítási nyelvő osztályokban a szókincs tanítására különös gondot kell fordítani, mert speciális igényeket kell, hogy kiegészítsen a gyerekek lexikai tudása. Részint olyan témakörök szókincsét kell ismerniük, amelyeket az általános nyelvtanulás nem érint, részint a szókincsüket másképpen, az anyanyelvi beszélıhöz hasonlóan fogják kezelni. Ez különösen érezhetı a passzív szókincs nagyságában, amely passzív szókincs bármikor könnyen aktivizálható. A passzív szókészlet nagyságán kívül az is megkülönbözteti a kéttannyelvő osztályok tanulóit az általános nyelvtanulótól, hogy szakszókincsük olyan nagy, hogy az megfelel az anyanyelvi beszélıkének. Ugyancsak a célnyelven ismeri a nyelvtani fogalomkörök lexikáját, a nyelvtan terminológiáját. Fontos, hogy a célnyelv lexikájának tanításakor mindig a teljességre törekedjünk, az adott témakör teljes lexikáját megtanítsuk, helyezzünk nagy hangsúlyt a szóbokrokra. Az anyanyelvi beszélıhöz hasonlóan, a tanulók meg tudják választani a megfelelı stílust és hangnemet. Ezt befolyásolja a kommunikáció témája, célja és a beszélgetı partnerek egymáshoz való viszonya. A megfelelı stílushatást a szókincs odaillı megválasztásával lehet elérni. Igen fontos, hogy az elıkészítı évtıl kezdve a tanulók hozzászokjanak a szinonimák használatához és ahhoz, hogy a szavakat célnyelven magyarázzák és a célnyelvi magyarázatok alapján értsék meg. A továbbiakban szintekre bontva megadjuk a szókincs tanulásával kapcsolatos követelményeket.

111/491



B1 szint Az elıkészítı évben a tanuló sajátítson el 2000 lexikai egységet aktív és további 1000 lexikai egységet passzív szókincsként. (Szókincslista minden Európai nyelvhez a megfelelı Küszöbszint dokumentumokban található.) Legyen birtokában egy olyan szókincs, hogy körülírással a mindennapi élet témaköreivel kapcsolatban (lásd Témaköröknél) ki tudja magát fejezni. Legyen birtokában a szaktárgyak tanulásához szükséges lexika. (Ez nem az európai B1 szint, hanem a kéttannyelvőség plusz követelménye.) Az elsajátított szókincset jól használja, még akkor is, ha bonyolultabb gondolatok kifejezésénél problémákba ütközik. Ezek a problémák azonban (és itt van az alapvetı különbség a kéttannyelvő és az általános nyelvtanuló között) semmi esetre sem akadályozzák meg abban, hogy gondolatait a rendelkezésére álló szókinccsel átadja. B2 szinten A tanuló 1000 új lexikai egységet sajátítson el. A legáltalánosabb és az érdeklıdési körébe vágó szókincs széles skáláját ismeri. Mondandóját változatossá tudja tenni a szinonimák és antonimák használatával. Lehetnek még olyan szókincsbeli hiányosságai, amelyek körülírásra kényszeríthetik. Általában elvárható a szókincs pontos használata, még akkor is ha idınként nem pontosan választja meg az oda illı szót, de ez nem zavarja a kommunikációt Fogalomkörök A fogalomkörök a nyelv azon szemantikai területei, amelyek kifejezéséhez különbözı nyelvtani struktúrákat használunk. Létezés kifejezése - a létige különbözı alakjai, használata. Birtoklás kifejezése - a birtoklást kifejezı ige/igék. Térbeli viszonyok - irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (elıtt, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság, súly, őrtartalom kifejezése. Idıbeli viszonyok - idıtartamok, idıpontok, egymást követı események, jelenre utalás, múltra utalás, jövıre utalás, igeidık összefüggései, igeidı-használat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése. Függı beszéd - a függı beszéd formái minden igeidıben. Mennyiségi viszonyok - számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás. Minıségi viszonyok - alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás. Esetviszonyok - alany, tárgy, birtokos, részes-, eszköz-, célhatározó, helyhatározó, idıhatározó, mőveltetés. Logikai viszonyok - mellé- és alárendelı mellékmondatok, feltételes és megengedı mellékmondatok. Kohéziós eszközök - névelık, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános, határozatlan stb.) használata, elıre- és visszautalás. Modalitás kifejezése - kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, elırejelzés, engedély, tiltás, bizonyosság, valószínőség.

112/491



Témakörök B1 szint A család és a barátok. A ház és a lakás részei. Háztartás, háztartási eszközök. Környezetünk: állatok, növények. Az iskola. Az emberi test részei, az ember külsı jellemzése. Öltözködés, divat. Vásárlás. Napok, hónapok, évszakok, napirend. Ünnepnapok. Élelmiszerek, ételek, étkezési szokások. Utazás, nyaralás, étterem, szálloda. Szabadidı, hobby. Zene, hangszerek. Sport. Olvasás. Kiállítás, múzeum. Mozi, színház. B2 szint Az ideális család. Generációs problémák. Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (az élet nagy állomásai). Diákélet, diákcsere és együttmőködés. Ember és környezete. Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok. Fogyasztói társadalom. Különbözı médiumok, reklám. Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv). Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység, fogyatékos embertársaink. Káros szenvedélyek. Bőnözés, bőnüldözés, jogrend. Sztereotípiák, elıítéletek, tolerancia. Mővészetek (képzımővészet, építészet, iparmővészet, filmmővészet, tánc ...). Jövıkép. Turizmus.

113/491



NYELVI KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK RECEPTÍV KÉSZSÉGEK Olvasásértés Az olvasás igen alkalmas arra, hogy a nyelvi képességek fejlesztésén túl az ismeretszerzést és az önazonosság kialakulását is segítse. Fontos, hogy az olvasás révén a személyiségnek nemcsak értelmi (kognitív), hanem érzelmi (affektív), sıt pszichomotorikus adottságai is fejlıdnek. Éppen ezért a tanulóknak a célnyelv tanulásának elsı pillanatától egyforma súllyal kell foglalkozniuk tényközlı (referenciális), illetve megjelenítı (reprezentatív) szövegekkel, vagyis törekedni kell arra, hogy a hétköznapi leíró, illetve szaktárgyi szövegeket minden tudásszinten megfelelı mennyiségő fiktív történet, irodalmi olvasmány egészítse ki. Ezzel együtt lehetıséget kell találni a kifejezı hangos olvasás (felolvasás) gyakorlására is. Ugyanakkor meg kell ismertetni a tanulókat azokkal a fortélyokkal, olvasási stratégiákkal, melyek alkalmazása révén nemcsak a könnyő, hanem a közepesen nehéz, illetve nehéz szövegek befogadására is képesek lesznek. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a lépéseket és eszközöket, melyek hozzásegíthetik a tanulót ahhoz, hogy bármely olvasott szöveget különösebb erıfeszítés nélkül megértsen: összefoglaló (globális), kiemelı (szelektív), részletezı olvasás és értés, szó-, mondat-, szövegszintő értelmezés adott kulturális közegben, a témával kapcsolatos elızetes ismeretek aktivizálása, a szövegfajta sajátosságai: elvárások, formális megoldások számbavétele, kulcsszavak és témamondatok felismerése, logikai rend keresése - pozitív és negatív ítéletek, a szöveg értelmezése, a nyilvánvaló (explicit) és a rejtett (implicit) szándékainak, üzeneteinek felismerése. Cél Az olvasástanításnak az a célja, hogy a tanuló idegen nyelven is képessé váljon önállóan, tanári vagy egyéb segédlet nélkül saját érettségének és érdeklıdésének megfelelı ismeretekhez, információkhoz és élményekhez jutni, még pedig úgy, hogy mind olvasási tempójában, mind szövegértésében egyre inkább megközelítse az átlagos anyanyelvi olvasó teljesítményét. A tanulónak középiskolai tanulmányai befejezése elıtt el kell jutnia addig, hogy az idegen nyelven való olvasást természetes szükségletének tekintse, és kulturális kíváncsiságának megfelelıen válogatni tudjon az idegen nyelvő szövegek közül. B1 szinten A tanuló legyen képes néma olvasással, a saját tempójával, a szövegre figyelve feldolgozni az olvasott szöveget, hibátlanul, folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval felolvasni hangosan egy számára ismeretlen szöveget, még akkor is, ha az tartalmaz számára ismeretlen szavakat, kiszőrni a lényeget, a lényeges információkat, egy bármilyen témájú olvasott szövegbıl, megérti a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset, megérteni az idegen nyelvő szómagyarázatokat, tanári segítséggel egynyelvő szótárt használni,

114/491



megérteni az idegen nyelvő nyelvtani magyarázatokat, ismeri az ehhez szükséges szakszókincset, felismerni az alapvetı stílusbeli különbségeket, megérteni a személyes témájú leveleket, az abban leírt eseményeket, érzelmeket, kéréseket, és így levelezést folytatni, egy 1-2 oldalas szövegben meglelni a rejtett információkat, és a szöveg egyes részeiben talált információkkal képes különbözı feladatok teljesítésére, megtalálni a számára fontos információt különbözı hétköznapi dokumentumokban, újságokban (pl. prospektusok, mősorismertetık, menetrendek stb.), megérteni egy köznapi témájú újságcikket, megtalálni benne a jelentısebb pontokat, megérteni az egyszerőbb eszközökhöz vagy gyógyszerekhez kapott használati utasításokat. B2 szinten A tanuló legyen képes felolvasni normál tempóban, kifejezı olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is, értelmezı olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz szöveg lényegi kiemelésére, felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani elemeket, újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztı cikkek globális megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni, szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is, az egynyelvő szótár használatára,

115/491



Beszédértés Cél A tanuló egyre inkább képessé váljon hallás útján, a saját érdeklıdésének, érettségének és szükségleteinek megfelelı ismeretekhez és információkhoz jutni. B1 szinten A tanuló legyen képes kiszőrni a lényeget, a lényeges információkat egy számára ismerıs témájú hallott szövegbıl, ha viszonylag lassan és tagoltan beszélnek, megérteni a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset, megérteni az idegen nyelvő szómagyarázatokat, megérteni az idegen nyelvő nyelvtani magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset, felismerni az alapvetı stílusbeli különbségeket, követni egy rövid (5-10 perces) elıadás fonalát a számára ismerıs témakörökben (lásd máshol), valamint a szaktárgyak számára ismert témaköreiben, megérteni egyszerő technikai utasításokat, használati utasításokat, megérteni és teljesíteni részletes utasításokat, megérteni a rádióban, illetve a televízióban elhangzó riportok lényegét. Ha nincs háttérzaj és elég tagoltan és lassan beszélnek, megérti a mősor nagy részét, követni a szappanopera stílusú filmeket, és megérteni a dialógusok nagy részét, ha viszonylag lassan és tagoltan beszélnek. B2 szinten A tanuló legyen képes megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követı, akár anyanyelvi beszélıt személyes kommunikációban, figyelemmel követni egy bármilyen témájú elıadást, az információkat abból kiszőrni, és ha kell, akár le is jegyzetelni, megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mind tartalmilag, mind nyelvileg igényes elıadást, globálisan megérteni hang- és videofelvételeket, megérteni autentikus filmeket és tévémősorokat. Ha normális nyelvi tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is, megkülönböztetni a nyelvi regisztereket, hallás útján akár önállóan is ismereteket szerezni.

116/491



INTERAKTÍV KÉSZSÉG Az interaktív nyelvi tevékenységet az európai kerettanterv a hagyományos két receptív (olvasásértés, hallásértés) és két produktív (beszéd és írás) készség mellett önálló kategóriaként kezeli, valószínőleg azért, hogy ezzel is aláhúzza a benne rejlı komplexitás fontosságát. Vitathatatlan, hogy a nyelvtanulási folyamatban kitüntetett szerepe van a receptív és produktív készségek együttes alkalmazását kívánó, interakcióra épülı társalgásnak és levelezésnek. A legtöbb tanuló a spontán társas megnyilatkozások (magánbeszélgetés, emailezés) során érzi leginkább, hogy a nyelvtanulásnak értelme van, hiszen itt egyértelmő és azonnali visszajelzést kap a nyelvtudására, a sikeres kapcsolatteremtés ugyanakkor biztonságérzetének növekedésével is jár. Ekkor válik igazán világossá számára, hogy az idegen nyelv nem nyelvtanulási cél, hanem éppúgy kommunikációs eszköz, mint a saját anyanyelve. Jelen kerettanterv az interakciós tevékenységet nem tekinti önálló alapkészségnek, ezért leggyakoribb megjelenési formáit az azokat meghatározó alapkészségeknél tárgyalja, tehát például a társalgást a beszédproduktum egyik alfajaként határozza meg. Hangsúlyozni kívánja ugyanakkor, hogy 1-1 párbeszéd lefolytatásához a tanulóknak valóban szükségük van különbözı interakciós stratégiákra, melyek ismerete és használata nélkül a beszélgetés könnyen kudarcba fulladhat: receptív – reproduktív – produktív tevékenységek együttes alkalmazása, verbális és non-verbális kifejezıeszközök használata, a kommunikációs szándékoknak és a pragmatikai szabályoknak megfelelıen, beszélgetés kezdeményezése és fenntartása, lezárása, partnerre való figyelés, feladatvégzésre való összpontosítás (message-oriented communication), természetes magatartás felöltése, intenciók, beszédszándékok (személyes beállítódás, vélemény, érzelmek, ráhatás, meggyızés, kölcsönös megértés, társadalmi érintkezés, beszéd felépítése, kommunikáció helyreállítása, tájékoztatás, felhívás, kifejtés, elbeszélés) kifejezése, összetett és elvont témák egyszerő nyelvi eszközökkel való megtárgyalása, különleges képességek (találgatás, körülírás, hasonlítás, testbeszéd, félreértések tisztázása stb.) alkalmazása.

117/491



PRODUKTÍV KÉSZSÉGEK Beszédkészség A jelen kerettanterv a négy alapkészség arányos és egyenletes fejlesztését tartja kívánatosnak, hangsúlyozva, hogy a beszédkészség fejlesztése semmiképpen nem zárulhat le a 0., illetve 1. évfolyam végén: a nyelvi kifejezıeszközök gyarapodása, a szókészlet bıvülése ugyanis nem jár automatikusan együtt a beszédkészség fejlıdésével. Cél A tanulót képessé kell tenni arra, hogy nyelvi kifejezıeszközei korlátozott volta és tapasztalatlansága ellenére is minden élethelyzetben ki tudja fejezni gondolatait, érzéseit, meg tudja fogalmazni ítéleteit, illetve sikeres párbeszédet tudjon folytatni. El kell érni, hogy a huzamosabb ideig tartó kommunikációt ne zavarják jelentısebb félreértések, a beszélgetı társ ne kényszerüljön többszöri rákérdezésre, pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetést egyik fél se érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy emiatt a kapcsolatot megszakítsa. B1 szint Önálló megnyilatkozás A tanuló legyen képes felkészülés nélkül kb. 3-5 percig helyes kifejezésekkel, hangsúllyal és folyékonyan, egyszerő, de összefüggı mondatokkal beszélni a feldolgozott (B1 szintő) témakörökrıl, gondolatait megfelelı logikai sorrendben elıadva, biztonsággal kommunikálni a számára ismerıs témákról (információt kérni, ellenırizni), kifejezni kérdéseit, kétségeit, nehézségeit számára kevésbé ismerıs helyzetekben, leírni egy valós eseményt vagy akár egy álmot, elmesélni egy történetet, szóban összefoglalni egy eseményt, összefoglalni egy rövid elbeszélést, cikket, elıadást, vitát ha ezek nyelvezete nem túl nehéz és témájuk számára ismerıs, megmagyarázni véleményét akár elvont témákról is, mint például egy film, egy könyv, zene stb., illetve összehasonlítani azt másokéval, beszélni terveirıl, elképzeléseirıl, vágyairól, kifejezni olyan érzelmeket, mint például a meglepıdés, az öröm, a szomorúság, a kíváncsiság vagy a közöny. Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes információt cserélni, ellenırizni minden helyzetben, a célnyelv szokásainak megfelelıen (gesztusnyelv), megfelelı szókinccsel helyes válaszokat adni a hozzá intézett kérdésekre, felkészülés nélkül társalgást kezdeményezni és azt fenntartani számára ismerıs (B1 szintő) témakörökbıl, valamint olvasmány-, illetve filmélményekrıl stb., bekapcsolódni és aktívan részt venni egy hétköznapi beszélgetésbe, ha a beszélgetıpartner a normáknak megfelelıen fejezi ki magát, bár idınként még szüksége lehet arra, hogy rákérdezzen a számára ismeretlen szavakra, kifejezésekre, udvarias formában hangot adni meggyızıdésérıl, véleményérıl, egyetértésérıl, illetve ellenvéleményérıl, Félévenként kerül sor, a komplex mérésen belül, a szóbeli felmérésekre. A mért készségek a következık:

118/491



szókincs-gazdagság, nyelvtani pontosság, gördülékenység, interakció, kiejtés-intonáció. A beszédkészség szintjének mérésére, értékelésére a többi készség mérésével együtt, szóbeli vizsgán kerül sor. Lehetséges mérési követelmények A tanult témaköröknek megfelelıen kb. 10 perces idıtartamban bevezetı beszélgetés (személyre szóló kérdések alapján), tanult anyag összefoglalása (az elıre megadott témakörökhöz kapcsolódó kérdések alapján), képleírás (kérdés-felelet, történet elbeszélés, társalgás), hétköznapi témájú szituációs játék. B2 szint Önálló megnyilatkozás A tanuló legyen képes részletes, körülbelül 3-5 percig tartó, összefüggı bemutatást adni az érdeklıdési területéhez tartozó témák széles körébıl, világosan kifejteni és kiegészíteni érveit, kiállni véleménye mellett, és azt megfelelı példákkal alátámasztani, elmagyarázni véleményét az adott témakörben a különbözı lehetıségek elınyeit és hátrányait bemutatva, érvekkel alátámasztott okfejtést elıadni, közérdekő bejelentést tenni a legáltalánosabb témakörökben olyan fokú közérthetıséggel, folyékony nyelvhasználattal és spontaneitással, amely a hallgatóság körében nem okoz feszültséget vagy kényelmetlenséget, világos, jól elıkészített 10-20 perces elıadást tartani a nyilvánosság elıtt, megfelelıen kifejtve támogató vagy ellenzı véleményét bizonyos témakörökben, és megfelelı módon ismertetni a különféle megoldási lehetıségek elınyeit és hátrányait. Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes elérni, hogy a körülbelül 20-30 percig tartó folyamatos és spontán beszélgetést folytasson, a kommunikációt ne zavarják jelentısebb félreértések, a beszélgetıtárs ne kényszerüljön többszöri rákérdezésre, pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetést egyik fél se érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy emiatt a kapcsolatot megszakítsa, aktívan részt venni egy vitában, és ott kifejteni és megvédeni a véleményét, spontán módon, egyszerően, érthetıen és a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, szakterületek) leginkább megfelelı formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét és érzéseit, reagálni adott helyzetre, köznapi téma megvitatásában aktívan részt venni, a beszélgetés menetét, sebességét befolyásolni,

119/491



a partnertıl gondolatainak világosabb megfogalmazását kérni. Lehetséges mérési követelmények: személyre szóló felvezetı kérdésekre reagálás, a kijelölt témakörökbıl összefoglalás, közérdeklıdésre számot tartó témában spontán beszélgetés vagy csoportos vita. Íráskészség Cél A tanulók legyenek képesek különbözı jellegő szövegeket tudatosan megalkotni. Legyenek tisztában a közönség, a szerkezet (bevezetés, tárgyalás, befejezés), a vázlat, a témamondat, kohézió, stílus fogalmakkal és tudják azokat gyakorlatban is alkalmazni. Használják a szöveg jellegének megfelelı, a tudásszintjük szerinti legválasztékosabb nyelvezetet. Az írástanítás céljának ismertetése a B1, a B2 és a C1 szinteken B1 szint A nulladik évfolyam legfıbb célja a tanulók nyelvtudását olyan szintre fejleszteni, hogy a következı években a szaktárgyakat az adott célnyelven tudják tanulni. Ennek megfelelıen az írástanításban is elsısorban a helyes nyelvhasználatra kell helyezni a hangsúlyt, és csak másodsorban az írásmő megszerkesztésére. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az utóbbi szempontot el kell hanyagolni, de az írásmő igényes megszerkesztésével csak akkor érdemes foglalkozni, amikor a diákok már képesek az adott célnyelven bonyolultabb mondatokat is alkotni. A B2 és a C1 szint A felsıbb évfolyamokon az írástanítás célja, hogy a tanulók egyre magasabb nyelvi szinten tudják gondolataikat írásban megfogalmazni, és az esszéírás elemeit egyre tudatosabban használják. B1 szint A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét érthetıen, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni, változatos közlésformákat létrehozni, a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: magán- és félhivatalos levél, fiktív történet, élményszerő beszámoló, párbeszéd, leírás, véleménykifejtés, kiselıadás, tartalom összefoglalás, napló, formanyomtatványok kitöltése, önéletrajz. B2 szint A tanuló legyen képes kb. 400-500 szavas összefüggı szöveget írni, az esszéírás fıbb elemeit (vázlatírás, közönség, témamondat, kohézió, szerkezet) tudatosan használni, gondolatait, véleményét változatos kifejezésekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával nyelvtani hiba nélkül megfogalmazni,

120/491



a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: leírás, jellemzés, elbeszélés, érvelés, értékelés, tömörítés. A továbbhaladás feltételei Készségek Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kiszőrni a lényeget, a lényeges információkat, egy számára ismerıs témájú hallott szövegbıl, ha viszonylag lassan és tagoltan beszélnek, megérteni a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset, megérteni az idegen nyelvő szómagyarázatokat, megérteni az idegen nyelvő nyelvtani magyarázatokat, ismeri az ehhez szükséges szakszókincset, felismerni az alapvetı stílusbeli különbségeket, követni egy rövid (5-10 perces) elıadás fonalát a számára ismerıs témakörökben (lásd máshol), valamint a szaktárgyak, számára ismert témaköreiben, megérteni egyszerő technikai utasításokat, használati utasításokat, megérteni és teljesíteni részletes utasításokat, megérteni a rádióban, illetve a televízióban elhangzó riportok lényegét. Ha nincs háttérzaj és elég tagoltan és lassan beszélnek, megérti a mősor nagy részét, követni a szappanopera stílusú filmeket, és megérteni a dialógusok nagy részét, ha viszonylag lassan és tagoltan beszélnek. Beszédkészség Önálló megnyilatkozás A tanuló legyen képes felkészülés nélkül kb. 3-5 percig helyes kifejezésekkel, hangsúllyal és folyékonyan, egyszerő, de összefüggı mondatokkal beszélni a feldolgozott (B1 szintő) témakörökrıl, gondolatait megfelelı logikai sorrendben elıadva, biztonsággal kommunikálni a számára ismerıs témákról (információt kérni, ellenırizni), kifejezni kérdéseit, kétségeit, nehézségeit számára kevésbé ismerıs helyzetekben, leírni egy valós eseményt, vagy akár egy álmot, elmesélni egy történetet, összefoglalni egy rövid elbeszélést, cikket, elıadást, vitát ha ezek nyelvezete nem túl nehéz és témájuk számára ismerıs, megmagyarázni véleményét akár elvont témákról is, mint például egy film, egy könyv, zene stb., illetve összehasonlítani azt másokéval, beszélni terveirıl, elképzeléseirıl, vágyairól, kifejezni olyan érzelmeket, mint például a meglepıdés, az öröm, a szomorúság, a kíváncsiság vagy a közöny. Társas megnyilatkozás

121/491



A tanuló legyen képes információt cserélni, ellenırizni minden helyzetben, a célnyelv szokásainak megfelelıen (gesztusnyelv), megfelelı szókinccsel helyes válaszokat adni a hozzá intézett kérdésekre, felkészülés nélkül társalgást kezdeményezni és azt fenntartani számára ismerıs (B1 szintő) témakörökbıl, valamint olvasmány-, illetve filmélményekrıl stb., bekapcsolódni és aktívan részt venni egy hétköznapi beszélgetésbe, ha a beszélgetıpartner a normáknak megfelelıen fejezi ki magát, bár idınként még szüksége lehet arra, hogy rákérdezzen a számára ismeretlen szavakra, kifejezésekre, udvarias formában hangot adni meggyızıdésérıl, véleményérıl, egyetértésérıl illetve ellenvéleményérıl. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes hibátlanul, folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval felolvasni hangosan egy számára ismeretlen szöveget, még akkor is, ha az tartalmaz számára ismeretlen szavakat, kiszőrni a lényeget, a lényeges információkat, egy bármilyen témájú olvasott szövegbıl, megérti a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset, megérteni az idegen nyelvő szómagyarázatokat, tanári segítséggel egynyelvő szótárt használni, megérteni az idegen nyelvő nyelvtani magyarázatokat, ismeri az ehhez szükséges szakszókincset, felismerni az alapvetı stílusbeli különbségeket, megérteni a személyes témájú leveleket, az abban leírt eseményeket, érzelmeket, kéréseket, és így levelezést folytatni, egy 1-2 oldalas szövegben meglelni a rejtett információkat, és a szöveg egyes részeiben talált információkkal képes különbözı feladatok teljesítésére, megtalálni a számára fontos információt különbözı hétköznapi dokumentumokban, újságokban (pl. prospektusok, mősorismertetık, menetrendek, stb.), megérteni egy köznapi témájú újságcikket, megtalálni benne a jelentısebb pontokat, megérteni az egyszerőbb eszközökhöz, vagy gyógyszerekhez kapott használati utasításokat. Íráskészség A nulladik évfolyam legfıbb célja a tanulók nyelvtudását olyan szintre fejleszteni, hogy a következı években a szaktárgyakat az adott célnyelven tudják tanulni. Ennek megfelelıen az írástanításban is elsısorban a helyes nyelvhasználatra kell helyezni a hangsúlyt, és csak másodsorban az írásmő megszerkesztésére. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az utóbbi szempontot el kell hanyagolni, de az írásmő igényes megszerkesztésével csak akkor érdemes foglalkozni, amikor a diákok már képesek az adott célnyelven bonyolultabb mondatokat is alkotni. A tanuló legyen képes

122/491



kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló szöveget írni, gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét érthetıen, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni, változatos közlésformákat létrehozni, a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: magán- és félhivatalos levél, fiktív történet, élményszerő beszámoló, párbeszéd, leírás, véleménykifejtés, kiselıadás, tartalom-összefoglalás, napló, formanyomtatványok kitöltése, önéletrajz. Az évfolyam óraszáma: heti 20 óra, azaz évi 37x20 = 740 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ............................... 450 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .......................................................... 40 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ................................................... 20 óra Autentikus irodalom olvasása anyanyelvi tanárral: ..................................... 80 óra Az autentikus szövegekhez kapcsolódó lexikai-nyelvtani teszt:.................. 20 óra Modulzáró teszt szóban és írásban: .............................................................. 10 óra Célirányos vizsgafelkészítés, a választott vizsga típusfeladatainak gyakorlása: ....................................... 120 óra A tanórák ellátása: Az angol nyelv oktatása kis létszámú csoportokban történik /10-12 fıvel/. A heti 20 tanórából 8 órát anyanyelvi tanár tart, akinek fı feladata az autentikus szövegeket feldolgozó óra tartása és a készségfejlesztésen belül a választott kurzuskönyvhöz kapcsolódóan a beszédkészség és az interaktív készségek fejlesztése. A tanulói teljesítmény mérése folyamatosan és idıszakosan történik, a modulzáró írásbeli és szóbeli teszteket 120 óra után iktatjuk be.

123/491



5.3.3 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola elsı két évfolyama számára /10-11. Évfolyam/ 1. Célkitőzés és feladatok A középiskola elsı két évfolyamának célja, hogy a tanulók elkezdjék használni a célnyelvet tanulmányaikban, a célnyelv használatában egyre otthonosabban érezzék magukat, szókincsük egyre bıvüljön, nyelvtani tudásuk egyre biztosabbá váljék. 2. Általános fejlesztési követelmények

A B2 SZINT ELÉRÉSE. /EURÓPA TANÁCS DEFINÍCIÓJA/ Leírását lásd az elıkészítı évfolyam fejezetében. 3. Témalista Az ideális család. Generációs problémák. Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és együttmőködés. Ember és környezete. Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok. Fogyasztói társadalom. Különbözı médiumok, reklám. Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv). Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység. Káros szenvedélyek. Bőnözés, bőnüldözés. Sztereotípiák, elıítéletek, tolerancia. Mővészetek (képzımővészet, építészet, iparmővészet, filmmővészet, tánc ...). Jövıkép. Turizmus. 4. A 10-11. évfolyam óraterve: heti 8 ill.6 óra, azaz 37x8=296 és 37x6= 222 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ...................... 118(+44) óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .................................................... 12(+6)óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ............................................ 12(+6) óra Szakmai nyelvi modul: .......................................................................... 74(+6) óra Projektmunka kiscsoportban: ................................................................ 6(+12) óra

124/491



5. Kommunikációs szándékok és fogalomkörök A kerettanterv nem kívánja a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket azok nyelvspecifikus volta miatt szintekre bontani. A kommunikációs és nyelvtani fogalomkörök magasabb szinten mindig ugyanazok, csupán a keret, a lexikai téma, amelyben az említettek megvalósulnak, változik. Leírásukat lásd a fenti fejezetekben, az elıkészítı évfolyam célkitőzéseiben. 6. A továbbhaladás feltételei Készségek Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követı, akár anyanyelvi beszélıt személyes kommunikációban, figyelemmel követni egy bármilyen témájú elıadást, az információkat abból kiszőrni, és ha kell, akár le is jegyzetelni, megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mind tartalmilag, mind nyelvileg igényes elıadást, globálisan megérteni hang- és videofelvételeket, megérteni autentikus filmeket és tévémősorokat. Ha normális nyelvi tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is, megkülönböztetni a nyelvi regisztereket, hallás útján akár önállóan is ismereteket szerezni. Beszédkészség Önálló megnyilatkozás: A tanuló legyen képes részletes, körülbelül 3-5 percig tartó, összefüggı bemutatást adni az érdeklıdési területéhez tartozó témák széles körébıl, világosan kifejteni és kiegészíteni érveit, kiállni véleménye mellett, és azt megfelelı példákkal alátámasztani, elmagyarázni véleményét az adott témakörben a különbözı lehetıségek elınyeit és hátrányait bemutatva, érvekkel alátámasztott okfejtést elıadni, közérdekő bejelentést tenni a legáltalánosabb témakörökben olyan fokú közérthetıséggel, folyékony nyelvhasználattal és spontaneitással, amely a hallgatóság körében nem okoz feszültséget vagy kényelmetlenséget, világos, jól elıkészített 10-20 perces elıadást tartani a nyilvánosság elıtt, megfelelıen kifejtve támogató vagy ellenzı véleményét bizonyos témakörökben és megfelelı módon ismertetni a különféle megoldási lehetıségek elınyeit és hátrányait.

125/491



Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes elérni, hogy a körülbelül 20-30 percig tartó folyamatos és spontán kommunikációt ne zavarják jelentısebb félreértések, a beszélgetıtárs ne kényszerüljön többszöri rákérdezésre, pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetést egyik fél se érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy emiatt a kapcsolatot megszakítsa, aktívan részt venni egy vitában és ott kifejteni és megvédeni a véleményét, spontán módon, egyszerően, érthetıen és a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, szakterületek) leginkább megfelelı formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét és érzéseit, reagálni adott helyzetre, köznapi téma megvitatásában aktívan részt venni, a beszélgetés menetét, sebességét befolyásolni, a partnertıl gondolatainak világosabb megfogalmazását kérni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes felolvasni normál tempóban kifejezı olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is, értelmezı olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas, közepesen nehéz szöveg lényegi kiemelésére, felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani elemeket, újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztı cikkek globális megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni, szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is, az egynyelvő szótár használatára, különbözı stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 400-500 szavas összefüggı szöveget írni, az esszéírás fıbb elemeit (vázlatírás, közönség, témamondat, kohézió, szerkezet) tudatosan használni, gondolatait, véleményét változatos kifejezésekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával nyelvtani hiba nélkül megfogalmazni, a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: leírás, jellemzés, elbeszélés, érvelés, értékelés, tömörítés.

126/491



5.3.4 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola utolsó két évfolyama számára /12-13. Évfolyam/ 1. Célkitőzés és feladatok A középiskola utolsó két évfolyamán a célnyelv tanításának elsırendő feladata az érettségire való felkészülés. Ezen a szinten az elérendı cél az anyanyelvihez közelítı nyelvtudás, illetve nyelvhasználat. 2. Általános fejlesztési követelmények A B2 szint elérése 3. Témalista Aktuális politikai kérdések (életszínvonal, abortusz). Az európai együttmőködés lehetıségei (ösztöndíj, pályázat, projektek, au-pair). Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), mővelıdési lehetıségek. A média szerepe, fejlıdése a társadalomban. Gazdasági élet. Tudományos fejlıdés. A társadalom mőködésének biztosítása (családtervezés, egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet). Szociális problémák (idegengyőlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus stb.). A tanulás és munka világa. Világnézet, vallás. Célnyelv fejlıdési tendenciái. A témalista fedi az emelt szintő érettségi témaköreit /kimeneti szint/. 4. Az évfolyamok óraterve A12. évfolyam óraterve: heti 4 óra, azaz 37x4 = 148 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ............................... 110 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: ............................................................ 8 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ..................................................... 8 óra Szakmai nyelv tanulásának elısegítése: ....................................................... 22 óra /A szakmai nyelv az Informatika témakörét foglalja magában./ A 13. évfolyam óraterve: heti 4 óra, azaz 32x4 = 128 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: .................................. 38óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: ............................................................ 7 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ...................................................... 7óra Szakmai nyelv tanulásának elısegítése: ....................................................... 28 óra Vizsgafeladatok gyakorlása, záróvizsgára való felkészítés.......................... 48 óra

127/491



/A szakmai nyelv a Szoftver technológia alapjai tantárgy témakörét foglalja magában./ 5. Kommunikációs szándékok és fogalomkörök A kerettanterv nem kívánja a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket azok nyelvspecifikus volta miatt szintekre bontani. Leírásukat lásd az elıkészítı évfolyam célkitőzéseiben.. 6. A továbbhaladás feltételei Készségek Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes követni egy összetett, elvont témájú elıadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az érdeklıdési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz, megérteni egy hallott szöveget akkor is, ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok jelentését a szövegkörnyezetbıl kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterrıl van szó, vagy ha a beszélınek a standártól eltérı a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerısítsék abban, hogy jól értette, amit értett, kiszőrni a lényeges információkat egy szövegbıl, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is, ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülıtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban stb.), önállóan megérteni a dalok szövegét, megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélık nem a standár nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van, megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplık argóban beszélnek. Beszédkészség Önálló megnyilatkozás A tanuló legyen képes összetett témákról világos, részletes ismertetıt, beszámolót nyújtani, megfelelıen beépítve a résztémákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelı következtetéseket levonva, világos, tervszerően kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelı hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elısegítı részletekre, közérdekő bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni, egy összetett témáról világos, tervszerően felépített 15-20 perces elıadást tud tartani, kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelıen alátámasztó részleteket, spontán módon eltérni az elıre átgondolt szövegtıl, felkelteni a közönség figyelmét, gondolatait kifejezıen, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni. Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes

128/491



elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész idıtartama alatt ne zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél sem érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget, jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal, gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz, választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a szakma vagy a képzés) leginkább megfelelı formában, kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét, érzéseit, reagálni a beszélgetıtárs várható megnyilatkozásaira, összetett téma megvitatásában aktívan részt venni, a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni. Olvasott szöveg értése E készség fejlesztésére 11-12. osztályban összesen kb. 50 tanítási óra fordítható, melyet kb. 200 óra iskolán kívüli tevékenységgel szükséges kiegészíteni. A tanuló legyen képes a 12. (illetve 13.) osztály végére az anyanyelvi beszélıhöz hasonlóan elsı olvasásra, automatikusan megérteni mindenfajta könnyő, tényközlı és megjelenítı szöveget, terjedelemtıl függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek tartalmi, formai és stiláris sajátosságait, megfelelı olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb, ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is, viszonylag rövid idı (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának, regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak), felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit, következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvő szövegek anyanyelvétıl eltérı kulturális sajátosságaira. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 500-600 szavas összefüggı szöveget írni, az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni, gondolatait, véleményét anyanyelvi szinten, igényes kifejezésekkel, hibátlanul, összefüggıen megfogalmazni, a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: egy hipotézist kifejtı és bizonyító tanulmány, irodalmi elemzés, hivatalos levél, üzleti levél, közéleti szövegek (beszéd, felszólalás) és valamennyi eddig tanult szövegtípus.

129/491



Öt évfolyamos szakközépiskolai oktatás makro-tanterve német nyelvbıl Célkitőzések és feladatok - Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. - Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. - Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlıdik. - Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelıen. - Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezetı módszereit. - Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. - Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelı témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni, és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. - Bıvítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. - Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. - Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. - Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvő kommunikáció, információszerzés, olvasás. - Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvő kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetıségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. - Célunk, hogy a tanulók a más mőveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. - Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. - A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdıív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény stb. - Juttassuk a tanulókat a középiskolai tanulmányaik végén a C1 szintre.

130/491



Melyek azok a kommunikációs kompetenciák, melyek fejlesztésére különös figyelmet kell fordítani? 1. Kognitív kompetencia - általános tudás, - országismeret, - kulturális különbségek/sajátosságok, illetve értékrend, elıítéletek tudatosítása. 2. Nyelvi kompetencia - megfelelı szókincs birtoklása, - fogalomkörök ismerete, - olyan nyelvi eszközök birtoklása, melynek segítségével a beszédszándékok pontosan, egyértelmően kifejezhetık, - nem nyelvi kifejezıeszközök birtoklása, - receptív, produktív, interaktív, mediatív alapkészségek birtoklása. 3. Szociális kompetencia - nyelvi viselkedési szabályok tudatosítása, - identitás, éntudat érvényre juttatása, - valamely szereppel való azonosulás, szakítás.

5.3.5 Célnyelvi kerettanterv az elıkészítı évfolyam számára 1. Célkitőzés és feladatok Az elıkészítı évfolyam egy év alatt olyan tudáshoz juttatja a tanulót, ami lehetıvé teszi az idegen nyelven való ismeretszerzést, másrészt eszközt ad a kezébe, amellyel egy speciális képzésben vehet részt, melynek komplexitása messze meghaladja az egyszerő idegennyelvtudást. 2. Általános fejlesztési követelmények Az A2 szint elérése A2 szint /Európa Tanács definíciója/ Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvetı személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerő és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerő és közvetlen információcserére van szükség ismerıs és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérıl, szőkebb környezetérıl és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. 3. Tantárgyspecifikus fejlesztési követelmények: Kommunikációs szándékok: Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: egyetértés, véleménykülönbség kifejezése, az egyetértés és véleménykülönbség tisztázása, tájékozottság, a tájékozottság tisztázása,

131/491



emlékezés, emlékeztetés, a beszélıtárs emlékeinek tisztázása, valószínőség, a valószínőség mértékének tisztázása, bizonytalanság, kételkedés, a bizonytalanság mértékének tisztázása, kötelesség, a kötelesség tisztázása, szükségszerőség, a szükségszerőség tisztázása, megengedés, a megengedés tisztázása, engedélyezés, az engedély megtagadása, képesség/képtelenség valaminek a végrehajtására, a képesség/képtelenség tisztázása, saját vélemény, érdeklıdés valakinek a véleménye iránt, óhaj, kívánság, szükséglet, az óhaj, a szükséglet tisztázása, szándék, a szándék tisztázása, elınyberészesítés, az elınyberészesítés tisztázása. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: öröm, megelégedettség, elégedetlenség, elkeseredés, a beszélıtárs elégedettsége, elégedetlensége iránti érdeklıdés, pozitív viszonyulás, negatív viszonyulás, a pozitív/negatív viszonyulás tisztázása, érdeklıdés, az érdeklıdés hiánya, közömbösség, az érdeklıdés/érdeklıdés hiányának tisztázása, csodálkozás, a csodálkozás hiánya, remény, kiábrándulás, bosszúság, zavartság,

132/491



nyugtalanság, félelem, megnyugtatás, a nyugtalanság, félelem iránti érdeklıdés, jóváhagyás, beleegyezés, az ellentmondás, bőnösség, beismerés, a beleegyezés/az ellenvélemény iránti érdeklıdés. Ráhatás, meggyızés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban: közös cselekvésre való felkérés, bizonyos cselekvésre történı felkérés, a javaslattal való egyetértés, konkrét dolog kérése, a javaslat elfogadása/elutasítása iránti érdeklıdés, tanács, figyelmeztetés (nem számított eseményekre), a cselekvésre való felhívás, biztatás, utasítás, instrukció, igény, az igényre adott válasz, követelés, a követelésre adott válasz, elégedettség, elégedetlenség, az elégedettség/elégedetlenség tisztázása, a segítség felajánlása, válasz a segítség felajánlására, javaslat, meghívás, a meghívás elfogadása, a meghívás, javaslat elutasítása, kitérı válasz, tiltás. A társadalmi érintkezés formális elemei: bemutatkozás, közlés (leírás, kijelentés), korrekció, pontosítás, az információ tisztázása, kérdésekre adott válaszok, a figyelem felkeltése, megszólítás, üdvözlés, válasz az üdvözlésre,

133/491



viszontválasz, ismerkedés, bemutatkozás, búcsúzás, bocsánatkérés, a bocsánatkérés elfogadása, a köszönet kifejezése, hála, a hála kifejezésére adott válasz, bók, a bókra adott válasz, figyelmesség, gratuláció, a gratulációra adott válasz, jókívánság, együttérzés, részvét, ajándékozás, pohárköszöntı, telefonbeszélgetés. A beszéd felépítése: kezdet, a szavak keresése (pauza, hezitálás), önkorrekció, a téma bevezetése, logikai sorrend jelzése, kiegészítés, példa felhozása, kiemelés, összegzés, a következtetés levonása, a partner figyelmének jelzése, a beszédpartner félbeszakítása, a beszéd, beszélgetés befejezése, telefonbeszélgetés, a levél formái. A kommunikáció helyreállítása: a meg nem értés jelzése, az elmondottak megismétlésének kérése, a szavak, mondat pontosításának kérése, a pontosításra, megerısítésre irányuló kérdés, a meg nem értés, pontosításkor feltett kérdés, kérés valaminek a megmagyarázására, más szavakkal történı magyarázat,

134/491



annak tisztázása, megértette-e önt beszédpartnere, egy nem értett szó vagy kifejezés kijelentése, felkérés a kommunikációban való segítésre, kérés, hogy a beszédpartner beszéljen lassabban. Szókincs és nyelvtani szerkezetek Ezekben az osztályokban a szókincs tanítására különös gondot kell fordítani. Fontos, hogy a célnyelv lexikájának tanításakor viszonylagos teljességre törekedjünk, az adott témakör teljes lexikáját megtanítsuk, helyezzünk nagy hangsúlyt a szóbokrokra. Az anyanyelvi beszélıhöz hasonlóan, a tanulók meg tudják választani a megfelelı stílust és hangnemet. Ezt befolyásolja a kommunikáció témája, célja és a beszélgetı partnerek egymáshoz való viszonya. A megfelelı stílushatást a szókincs odaillı megválasztásával lehet elérni. Igen fontos, hogy az elıkészítı évtıl kezdve a tanulók hozzászokjanak a szinonimák használatához és ahhoz, hogy a szavakat célnyelven magyarázzák és a célnyelvi magyarázatok alapján értsék meg. Elegendı szókincse van ahhoz, hogy le tudjon bonyolítani ismerıs helyzeteket és témákat illetı, begyakorolt, mindennapi tranzakciókat. Elegendı szókincse van alapvetı kommunikációs szükségletek kifejezésére. Elegendı szókincse van ahhoz, hogy boldoguljon egyszerő szükséghelyzetekben. Rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erısen érezhetık az anyanyelv hatásai. A hibák ellenére többnyire érthetıen fejezi ki kommunikációs szándékait. Témakörök • • • • • • • • •

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

135/491



A továbbhaladás feltételei Hallás utáni értés Megérti a személyéhez közvetlenül kapcsolódó, gyakran használt szavakat és kifejezéseket. Megérti az egyszerő és világos hirdetések és üzenetek lényegét. Olvasás El tud olvasni rövid, egyszerő szövegeket. Megtalálja a várható, konkrét információt a mindennapi egyszerő szövegekben (pl. rövid hirdetés, prospektus, menü, menetrend), és megérti a rövid, egyszerő magánleveleket. Beszéd Társalgás: Az egyszerő, rutinszerő helyzetekben egyszerő és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekrıl vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Folyamatos beszéd: Egyszerő eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekrıl, életkörülményeirıl, tanulmányairól, jelenlegi vagy elızı szakmai tevékenységérıl. Írás Tud rövid, egyszerő jegyzetet, üzenetet vagy magánjellegő levelet írni. Óraszámok Évi óraszám: 499,5 óra 37x13,5=499,5 Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ................................ 439,5 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .......................................................... 30 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ................................................... 10 óra Az autentikus szövegekhez kapcsolódó lexikai-nyelvtani teszt:.................. 10 óra Modulzáró teszt szóban és írásban: .............................................................. 10 óra

5.3.6 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola elsı két évfolyama számára /10-11. Évfolyam/

1. Célkitőzés és feladatok A középiskola elsı két évfolyamának célja, hogy a tanulók elkezdjék használni a célnyelvet tanulmányaikban, a célnyelv használatában egyre otthonosabban érezzék magukat, szókincsük egyre bıvüljön, nyelvtani tudásuk egyre biztosabbá váljék. 2. Általános fejlesztési követelmények

A B2 SZINT ELÉRÉSE. /EURÓPA TANÁCS DEFINÍCIÓJA/

136/491



A B1 és B2 közötti szint elérése. B1 szint / Európa Tanács definíciója/ Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidı stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történı utazás során adódik. Egyszerő, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklıdési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különbözı eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá B2 szint / Európa Tanács definíciója/ meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fı gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelı szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintő normális interakcióra képes anyanyelvő beszélıvel, folyamatosan és spontán módon, hogy az az egyik félnek sem megterhelı. Világos, részletes szöveget tud alkotni különbözı témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különbözı lehetıségekbıl adódó elınyöket és hátrányokat. Vázlatosan meg tudja indokolni a különbözı álláspontokat és terveket.

3. Témalista Az ideális család. Generációs problémák. Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és együttmőködés. Ember és környezete. Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok. Fogyasztói társadalom. Különbözı médiumok, reklám. Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv). Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység. Káros szenvedélyek. Bőnözés, bőnüldözés. Sztereotípiák, elıítéletek, tolerancia. Mővészetek (képzımővészet, építészet, iparmővészet, filmmővészet, tánc ...). Jövıkép Turizmus 4. Kommunikációs szándékok és fogalomkörök A kerettanterv nem kívánja a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket azok nyelvspecifikus volta miatt szintekre bontani. A kommunikációs és nyelvtani fogalomkörök magasabb szinten mindig ugyanazok, csupán a keret, a lexikai téma, amelyben az említettek megvalósulnak, változik. Leírásukat lásd a fenti fejezetekben, az elıkészítı évfolyam célkitőzéseiben. 5. A továbbhaladás feltételei Készségek 137/491



Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követı, akár anyanyelvi beszélıt személyes kommunikációban, figyelemmel követni egy bármilyen témájú elıadást, az információkat abból kiszőrni, és ha kell, akár le is jegyzetelni, megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mind tartalmilag, mind nyelvileg igényes elıadást, globálisan megérteni hang- és videofelvételeket, megérteni autentikus filmeket és tévémősorokat. Ha normális nyelvi tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is, megkülönböztetni a nyelvi regisztereket, hallás útján akár önállóan is ismereteket szerezni. Beszédkészség Önálló megnyilatkozás: A tanuló legyen képes részletes, körülbelül 3-5 percig tartó, összefüggı bemutatást adni az érdeklıdési területéhez tartozó témák széles körébıl, világosan kifejteni és kiegészíteni érveit, kiállni véleménye mellett, és azt megfelelı példákkal alátámasztani, elmagyarázni véleményét az adott témakörben a különbözı lehetıségek elınyeit és hátrányait bemutatva, érvekkel alátámasztott okfejtést elıadni, közérdekő bejelentést tenni a legáltalánosabb témakörökben olyan fokú közérthetıséggel, folyékony nyelvhasználattal és spontaneitással, amely a hallgatóság körében nem okoz feszültséget vagy kényelmetlenséget, világos, jól elıkészített 10-20 perces elıadást tartani a nyilvánosság elıtt, megfelelıen kifejtve támogató vagy ellenzı véleményét bizonyos témakörökben és megfelelı módon ismertetni a különféle megoldási lehetıségek elınyeit és hátrányait. Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes elérni, hogy a körülbelül 20-30 percig tartó folyamatos és spontán kommunikációt ne zavarják jelentısebb félreértések, a beszélgetıtárs ne kényszerüljön többszöri rákérdezésre, pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetést egyik fél se érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy emiatt a kapcsolatot megszakítsa, aktívan részt venni egy vitában és ott kifejteni és megvédeni a véleményét, spontán módon, egyszerően, érthetıen és a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, szakterületek) leginkább megfelelı formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét és érzéseit, reagálni adott helyzetre, köznapi téma megvitatásában aktívan részt venni, a beszélgetés menetét, sebességét befolyásolni, a partnertıl gondolatainak világosabb megfogalmazását kérni.

138/491



Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes felolvasni normál tempóban kifejezı olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is, értelmezı olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas, közepesen nehéz szöveg lényegi kiemelésére, felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani elemeket, újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztı cikkek globális megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni, szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is, az egynyelvő szótár használatára, különbözı stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 400-500 szavas összefüggı szöveget írni, az esszéírás fıbb elemeit (vázlatírás, közönség, témamondat, kohézió, szerkezet) tudatosan használni, gondolatait, véleményét változatos kifejezésekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával nyelvtani hiba nélkül megfogalmazni, a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: leírás, jellemzés, elbeszélés, érvelés, értékelés, tömörítés.

139/491



6. A 10. évfolyam óraterve: 259 óra 37x7= 259 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ............................... 229 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .......................................................... 12 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ................................................... 12 óra Projektmunka kiscsoportban: ......................................................................... 6 óra A 11. évfolyam óraterve: 185 óra 37x5= 185 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ............................... 155 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .......................................................... 12 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ................................................... 12 óra Projektmunka kiscsoportban: ......................................................................... 6 óra

5.3.7 Célnyelvi kerettanterv a szakközépiskola utolsó két évfolyama számára /12-13. Évfolyam/ 1. Célkitőzés és feladatok A középiskola utolsó két évfolyamán a célnyelv tanításának elsırendő feladata az érettségire való felkészülés. Ezen a szinten az elérendı cél az anyanyelvihez közelítı nyelvtudás, illetve nyelvhasználat. 2. Általános fejlesztési követelmények A C1 szint elérése A tanuló meg tud érteni különbözı fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötı elemeket. 3. Témalista Aktuális politikai kérdések (életszínvonal, abortusz). Az európai együttmőködés lehetıségei (ösztöndíj, pályázat, projektek, au-pair). Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), mővelıdési lehetıségek. A média szerepe, fejlıdése a társadalomban. Gazdasági élet. Tudományos fejlıdés.

140/491



A társadalom mőködésének biztosítása (családtervezés, egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet). Szociális problémák (idegengyőlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus stb.). A tanulás és munka világa. Világnézet, vallás. Célnyelv fejlıdési tendenciái. A témalista fedi az emelt szintő érettségi témaköreit /kimeneti szint/. 4. Kommunikációs szándékok és fogalomkörök A kerettanterv nem kívánja a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket azok nyelvspecifikus volta miatt szintekre bontani. Leírásukat lásd az elıkészítı évfolyam célkitőzéseiben.. 5. A továbbhaladás feltételei Készségek Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes követni egy összetett, elvont témájú elıadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az érdeklıdési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz, megérteni egy hallott szöveget akkor is, ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok jelentését a szövegkörnyezetbıl kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterrıl van szó, vagy ha a beszélınek a standártól eltérı a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerısítsék abban, hogy jól értette, amit értett, kiszőrni a lényeges információkat egy szövegbıl, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is, ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülıtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban stb.), önállóan megérteni a dalok szövegét, megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélık nem a standár nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van, megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplık argóban beszélnek. Beszédkészség Önálló megnyilatkozás A tanuló legyen képes összetett témákról világos, részletes ismertetıt, beszámolót nyújtani, megfelelıen beépítve a résztémákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelı következtetéseket levonva, világos, tervszerően kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelı hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elısegítı részletekre, közérdekő bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni, egy összetett témáról világos, tervszerően felépített 15-20 perces elıadást tud tartani, kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelıen alátámasztó részleteket,

141/491



spontán módon eltérni az elıre átgondolt szövegtıl, felkelteni a közönség figyelmét, gondolatait kifejezıen, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni. Társas megnyilatkozás A tanuló legyen képes elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész idıtartama alatt ne zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél sem érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget, jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal, gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz, választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a szakma vagy a képzés) leginkább megfelelı formában, kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét, érzéseit, reagálni a beszélgetıtárs várható megnyilatkozásaira, összetett téma megvitatásában aktívan részt venni, a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni. Olvasott szöveg értése E készség fejlesztésére 11-12. osztályban összesen kb. 50 tanítási óra fordítható, melyet kb. 200 óra iskolán kívüli tevékenységgel szükséges kiegészíteni. A tanuló legyen képes a 12. (illetve 13.) osztály végére az anyanyelvi beszélıhöz hasonlóan elsı olvasásra, automatikusan megérteni mindenfajta könnyő, tényközlı és megjelenítı szöveget, terjedelemtıl függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek tartalmi, formai és stiláris sajátosságait, megfelelı olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb, ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is, viszonylag rövid idı (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának, regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak), felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit, következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvő szövegek anyanyelvétıl eltérı kulturális sajátosságaira. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 500-600 szavas összefüggı szöveget írni, az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni, gondolatait, véleményét anyanyelvi szinten, igényes kifejezésekkel, hibátlanul, összefüggıen megfogalmazni,

142/491



a fent említett kritériumokat a következı szövegtípusokban megvalósítani: egy hipotézist kifejtı és bizonyító tanulmány, irodalmi elemzés, hivatalos levél, üzleti levél, közéleti szövegek (beszéd, felszólalás) és valamennyi eddig tanult szövegtípus. 6. Az évfolyamok óraterve A 12. évfolyam óraterve: heti 5 óra, azaz 37x5 = 185 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ............................... 155 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: .......................................................... 10 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ................................................... 20 óra A 13. évfolyam óraterve: heti 5 óra, azaz 32x5 = 160 óra A tanórák megoszlása: Kommunikációs szándékok, lexikai és nyelvtani fogalomkörök, készségfejlesztés: ................................. 96 óra Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás: ............................................................ 7 óra Ellenırzés, a tanulói teljesítmény mérése: ..................................................... 7 óra Vizsgafeladatok gyakorlása, záróvizsgára való felkészítés.......................... 50 óra

143/491



5.4 Makro-tanterv az angol nyelvi civilizáció tantárgy tanításához Bevezetés Az élı idegen nyelvek tudásának és oktatásának elıtérbe kerülése az utóbbi évtizedben a két tanítási nyelvő iskolák számának fokozatos növekedéséhez vezetett. Ezekkel az intézményekkel szemben hangsúlyozottan érvényesül az a követelmény, amely elvet az általános idegen nyelvi kerettanterv a nyelvoktatás egészére vonatkozóan fogalmaz meg, hogy a tanulókat a nyelvi készségek fejlesztése mellett meg kell ismertetni a célnyelvi országok kultúrájával is. Az eddigi gyakorlat szerint a két tanítási nyelvő iskolák ennek a követelménynek többnyire a nyelvoktatás, az idegen nyelvi órák keretében tettek eleget, a jövıben azonban lehetıség lesz arra, hogy az érintett középiskolák - két tanítási nyelvő gimnáziumok és szakközépiskolák - *Célnyelvi civilizáció címen új, önálló, a célnyelven tanított tantárgyat vezessenek be, mely sikeres akkreditáció után választható érettségi vizsgatárgy lesz. A Célnyelvi civilizáció tanítása során a *kultúrát* a lehetı legtágabb értelemben kell vennünk: ide tartoznak a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, történelmével, irodalmával, mővészetével kapcsolatos átfogó ismeretek, de be kell mutatnunk tanulóinknak a célnyelvi társadalom, illetve a különbözı társadalmi rétegek és csoportok mindennapjait, életkörülményeit, szokásait, ünnepeit, értékrendjét is. Foglalkozzunk az európai és az Európán kívüli célnyelvi országok mind teljesebb körével, megfelelı arányokat kialakítva. Az egyes témák feldolgozásakor vegyük figyelembe a tanulók érdeklıdési körét, személyiségét, építsünk korábbi ismereteikre és tapasztalataikra, és hívjuk fel figyelmüket a más tantárgyak témáival való kapcsolatokra.

Óraszámok A Célnyelvi civilizációt a négy és hat évfolyamos gimnáziumok és a négy évfolyamos szakközépiskolák 11. és 12. évfolyamán, illetve az öt évfolyamos (nyelvi elıkészítı négy) gimnáziumok és szakközépiskolák 12. és 13. évfolyamán heti 2-2 órában kell tanítani. Továbbra is lehet azonban a célnyelvi civilizációs ismereteket a célnyelvvel közös órakeretben, tehát nem önálló tantárgyként tanítani. Ekkor a gimnáziumok esetében a heti 2-2 órát a megfelelı évfolya-mokon a célnyelvi órák számába kell beépíteni; a szakközépiskolák esetében a civilizációs ismereteket a szakmai óraszámok terhére lehet tervezni. (Az óraszámokhoz lásd a Függeléket.)

144/491



Alapelvek A célnyelvi civilizációs ismeretek tanítása során fel kell ébresztenünk tanulóinkban az érdeklıdést a célnyelvi kultúra iránt, és segítenünk kell ıket abban, hogy a célnyelven szerzett és rendszerezett információk útján minél átfogóbb képet kapjanak a célnyelvi országok kultúrájáról, fejlıdjön érzékenységük más kultúrákkal és azok képviselıivel szemben, tudjanak a közös Európában gondolkodni. A saját és a célnyelvi kultúrák állandó összehasonlítása révén saját kultúrájukat is jobban megismerjék és megértsék. Az utóbbi években az egyetemek is külön hangsúlyt helyeznek a célnyelvi civilizációs ismeretek számonkérésére a felvételi vizsgákon, így elengedhetetlen, hogy a két tannyelvő gimnáziumok alaposan felkészítsék diákjaikat az egyetemek által állított követelményekre. Az összóraszámból az egyes témakörök feldolgozására fordítható idı meghatározása a következı alapelv szerint történik: a teljes óraszám kb. 1/3 részét kell a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, társadalmának, gazdaságának, irodalmának, mővészetének tanítására felhasználni, ugyancsak 1/3 részt pedig a célnyelvi országok társadalmának, mindennapjainak bemutatására. Az összóraszám fennmaradó 1/3 részét minden két tanítási nyelvő középiskola saját iskolatípusának, illetve pedagógiai programjának megfelelıen szabadon tervezheti: a gimnáziumok fordíthatják ezt az órakeretet is az említett két terület témáinak feldolgozására, a szakközépiskolákban pedig oktathatók a célnyelvi országokhoz kapcsolódó szakmai alapozó ismeretek. A fenti irányelv szellemének megfelelıen iskolánkban az órakeret 1/3-át az oktatás fı profiljának, az informatikának szenteljük, kiemeljük az Informatika történetének angolszász és amerikai nagy egyéniségeit, tudósait, az e tudósokhoz kötıdı felfedezéseket, találmányokat, és teret adunk a 21. század technikai vívmányaihoz főzıdı ismeretanyag feldolgozásának is elsısorban tanulói prezentációk és projektmunkák formájában.

Célok és feladatok: A Célnyelvi civilizáció tantárgy a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, mővészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokásait, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a diákok jól elsajátítsák a célnyelvi ország(ok)ról hallott kultúrtörténeti tartalmakat és integrálni tudják a már korábban megszerzett ismereteik közé. A tanulók a célnyelv országa(i) és Magyarország gazdasága, történelme, politikai viszonyai, kultúrája közötti kapcsolatok, hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találják meg és értsék meg ezek földrajzi, gazdasági és történelmi okait, gyökereit. A tantárgy tanítása foglalja magába a célnyelv Európán kívüli országainak a kultúráját is, és hasonlítsa össze a más földrészeken található, de azonos nyelvi közösségek kultúráit. A tantárgy tanításának célja az is, hogy a diákoknak bıvüljön általános, nyelvi kommunikációs és civilizációs mőveltségük, látókörük, fogadják el és becsüljék a saját kultúrájuktól eltérı kultúrák másságát. Az irodalmi mővek, zene- és képzımővészeti alkotások elemzésekor fejlıdjön erkölcsi és esztétikai értékrendszerük.

145/491



Mivel a tanulók az idegen nyelvet eszközként használják a célország kultúrájának megismerése során -a célnyelvi civilizációs ismeretek elsajátításán kívül- a másik legfıbb cél a nyelvi készségfejlesztés: A tanulók képesek legyenek az önálló kutató munkával megszerzett ismereteiket társaik számára érthetıen, folyékonyan és összefüggıen, a megfelelı elıadásmódban és stílusban továbbítani vagy írásban kifejteni. A célnyelven írt tanulmányok, publicisztikai vagy irodalmi szövegek elovasása és megértése után emeljék ki a lényeget, fontos információkat. Alkossanak véleményt az olvasottakról. Képesek legyenek véleményüket a logika szabályai szerint, példákkal alátámasztva kifejteni. Legyen módjuk tévéhírek, ismeretterjesztı és játékfilmek megtekintésével megismerkedni a célország kultúrájával. A dokumentumfilmek megtekintésével bıvüljenek tudományos ismereteik, a játékfilmek segítsenek a magyartól eltérı viselkedési formák, szokások, gondolkodásmód megfigyelésében és rögzítésében. Ismerjék és tudják használni az eltérı mőfajú és stílusú szövegek, irodalmi szemelvények, tudományos ismeretterjesztı szövegek, különbözı korszakokból származó szövegrészletek szókincsét, kifejezéseit, ismerjék azok stílusbeli különbségeit.

Fejlesztési követelmények Törekszünk arra, hogy tanulóink •

tudjanak következtetni a földrajzi fekvésbıl, a természeti és éghajlati viszonyokból a gazdasági jellemzıre, annak hatásaira a mindennapi életben.

•

ismerjék a fıbb történelmi csomópontokat, történelmi személyiségeket, az azokhoz kapcsolódó mővészeti (irodalmi, képzımővészeti, zenei) alkotásokat, hatásukat a korszellemre, és meg tudják ítélni jelentıségüket a huszonegyedik század emberének gondolkodásában, értékrendjében, ideáljaiban.

•

legyenek tisztában azzal, hogy milyen hivatalos képet igyekszik a célország politikai vezetése kialakítani az országról és miért.

•

értsék meg az államok politikai rendszerének és társadalmi viszonyainak fejlıdését, hogyan jutottak el a jelenlegi formához, és az mennyiben szolgálja állampolgárainak boldogulását, jólétét napjainkban.

•

ismerjék azokat a fıbb társadalmi problémákat, amelyekkel az ott élı állampolgároknak nap, mint nap meg kell küzdeniük.

•

pontos ismeretekkel rendelkezzenek gasztronómiájáról, szokásairól stb.

•

tudják vizsgálni a célország kultúráját érintı interkulturális hatásokat, a kapcsolatokat a célnyelvet beszélı különbözı országok és Magyarország között.

az

ország

hagyományairól,

ünnepeirıl,

146/491



Tartalom 11-12. évfolyam 1.

Földrajzi fekvés, a célország(ok) híres városai és látványosságai.

2.

Gazdasági jellemzık, Termelés, fıbb termékek, vállalatok, márkák, közlekedés, fizetıeszközök.

3.

A célországok történelmi, mővészeti, irodalmi és vallástörténeti fejlıdésének fıbb csomópontjai.

4.

A társadalom és intézményrendszere: Politikai viszonyok. Kormányzó pártok, a szavazás menete, a parlament felépítése és mőködése. A célországok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlító elemzése. A szociológiai helyzet. A nık helyzete a társadalomban. A fiatalok helyzete és lehetıségeik. Munka és munkanélküliség. Súlyos társadalmi problémák, a bőnözés és a drog. A társadalombiztosítás. A lakáshelyzet. Az oktatás: alap-, közép- és felsıfokú képzés a célországokban. A kéttannyelvő oktatás története. Eltérések és azonosságok a célországok oktatási rendszerében és a magyar oktatási rendszerben. A vallás. Az egyház szerepe a társadalomban. Milyen vallású a lakosság a célországokban? A magyarországi vallások.

5.

Hagyományok, népszokások, népzene, néptánc, népviselet. Fontos nemzeti ünnepek a célország(ok)ban és Magyarországon. Gasztronómia. Hagyományok, tipikus ételek és italok, étkezési szokások. A célország(ok) konyhamővészete.

6.

Életmód.Eltérı és azonos gondolkodásmód, az adott társadalmakra jellemzı ideálok, értékek. Mindennapi élet, életmód. A családi ünnepek és megtartásuk módja a célországban és Magyarországon. Eltérı napirendek, mindennapi rítusok. A társadalmi érintkezés módja, az eltérı gesztusnyelvek. Játékok, táncok.

7.

Környezetvédelem Az emberiség közös problémái. Eltérések és azonosságok a célországokra jellemzı környezeti ártalmak, a leküzdésükre tett erıfeszítések és a magyarországi viszonyok között.

8.

Tömegkommunikáció, média A tömegkommunikációs eszközök hatása a mindennapi életre, színvonalas és kevésbé színvonalas sajtóorgánumok, tévémősorok stb. a célországban és Magyarországon. A tévéfüggıség kialakulása, a filmek által közvetített agresszió. Telefon és mobiltelefon. A számítógép és az internet. A virtuális világ térhódítása.

9.

Sportok Az olimpiai sportágak, a szabadidısportok, extrém sportágak. A sport szerepe a mindennapi életben. Egy-két kiemelkedı külföldi ill. magyar sportoló pályájának általános ismertetése.

147/491



A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes: •

összetettebb konkrét vagy elvont tartalmú tanulmányokat elolvasni, megérteni, a lényeges és a specifikus információt felismerni és kiemelni, az írott anyag logikus vázlatát elkészíteni és összefoglalni, szóban és írásban egyaránt. Ki tudják fejteni udvarias formában egyetértésüket vagy ellenvéleményüket az olvasottakkal kapcsolatban.

•

rövidebb szépirodalmi alkotást vagy nagyobb lélegzető szépirodalmi vagy tudományosismeretterjesztı szövegrészletet elolvasni és megérteni, azzal kapcsolatos gondolataikat megfogalmazni mind szóban, mind írásban.

•

elemezni grafikonokat, ábrákat, sajtóban megjelenı képanyagot stb.

•

tévéhíreket, ismeretterjesztı filmeket megérteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni, fontos és specifikus információkat kiemelni. A látott filmmel kapcsolatban információt cserélni, megfelelı szókinccsel helyes választ adni a feltett kérdésekre, a látottakat összefoglalni.

•

társaik elıadását megérteni, értékelni, vitában részt venni, véleményt cserélni, saját véleményüket másokéval összehasonlítani, a nem világos, kevésbé érthetı részekre rákérdezni, kifejezni kérdéseit, kétségeit az adott témával kapcsolatban.

•

rövid (10 perces), logikusan felépített, árnyaltan megfogalmazott, bonyolultabb struktúrákból álló beszámolókat szabadon, helyes hanglejtéssel, a hallgatóság számára érthetıen elmondani.

•

300-350 szavas, érvekkel alátámasztott logikusan felépített esszét írni, változatos nyelvi eszközök felhasználásával, a mőfajnak, a témának megfelelı stílust követve.

Munkaformák: A Célnyelvi civilizáció tanítása során különösen fontos szerepet játszik, hogy változatosan használjuk az egyes munkaformákat. A tantárgy sokszínőségébıl következik, hogy nem elegendı az órákon mindössze a frontális osztálymunka használata. A tanórákon kapjon helyet a partneri, a kiscsoportos és az egyéni munka. A tanórán belüli munka mellett fordítsunk figyelmet a tanórán kívüli munkaformákra is(önálló kutatómunka és project munka), amelyek során a tanulók megtanulnak tanári segítség nélkül, önállóan dolgozni (pld. könyvtárhasználat, Internethasználat, interjú, felmérés készítése).

148/491



Tanulói tevékenységek: •

a különbözı tanulási technikák és stratégiák, valamint az egyes

•

munkaformák megismerése

•

a célnyelvi órai utasítások megértése és követése

•

füzetvezetés, jegyzetelés

•

kézikönyvek használata

•

audiovizuális eszközök használata

•

számítógép, Internet használata

•

szövegmagyarázat és -értelmezés

•

kiselıadások

•

közös projektek készítése

•

viták

•

iskolai és házi dolgozatok

•

javítások értelmezése

A "Célnyelvi civilizáció" tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival A "Célnyelvi civilizáció" tantárgy komplex ismereteket tanít, ily módon számos tantárggyal összefüggésbe hozható, egyes esetekben pedig kimondottan a más szaktárgyak által tanított tananyagra épül. Épp ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a szaktanárok egymás munkáját ismerjék és segítsék. Külön ki kell emelni a "Célnyelvi civilizáció" tantárgy szoros kapcsolatát a földrajzzal, a történelemmel és a mővészettörténettel, hiszen elképzelhetetlen egy kéttannyelvő érettségi anélkül, hogy a tanulóknak számot kellene adniuk arról, hogy megfelelı ismeretekkel rendelkeznek a célország földrajzáról, történelmérıl és mővészetérıl. Amennyiben egy két tanítási nyelvő középiskola úgy dönt, hogy önálló tantárgyként vezeti be a Célnyelvi civilizációt, problémát okozhat a célnyelvi órák és a civilizációs ismeretek tantárgyi tartalmának pontos elhatárolása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Célnyelvi civilizáció tanításakor nem a nyelvi készségek fejlesztése a fı cél, hanem az e kerettantervben megfogalmazott tantárgyi tartalmak, ismeretek elsıdlegesek. Egy konkrét példán bemutatva: míg a célnyelvi órán az *Étkezések, étteremben* téma keretében fejlesztjük, a tanulók e témához kapcsolódó általános és kommunikációs kompetenciáját (szókincs, kiejtés, fogalomkörök, kommunikációs szándékok - például meghívás vacsorára -, szövegértés és szövegalkotás - például beszélgetés éttermi szituációban -, stílus, hangnem, stb.), addig a Célnyelvi civilizáció tanítása során - a célnyelvi órán tanultakra építve megismertetjük ıket célnyelvi országok gasztronómiájával, gasztronómiatörténetével.

149/491



Az átfedések teljes mértékő kiküszöbölése természetesen nem lehetséges, erre nem is kell törekednünk, hiszen a célnyelvi órán is dolgozunk például irodalmi vagy civilizációs témájú szövegekkel, és a civilizációs ismeretek célnyelven történı tanítása is fejleszti a tanulók nyelvi készségeit.

Elıfeltételek A Célnyelvi civilizáció az adott célnyelven folyik, így a tárgy tanulásakor elengedhetetlen feltétel, hogy a tanulók a tárgy tanulásáig már eljussanak egy olyan nyelvi szintre, amely nyelvi tudás ismeretében különösebb nehézségek nélkül tudják befogadni az adott kultúrtörténeti tartalmakat és kifejezni saját gondolataikat, véleményüket az adott témakörben. Ezen nyelvi szint a nyelvtani anyagok nagy részének készségszintő ismeretét és megfelelı szókincset jelent. (Lásd. B2)

Feltételek A Célnyelvi civilizáció tanítása - hasonlóan a célnyelvi órákhoz - csoportbontásban a leghatékonyabb. Az órákat célszerő olyan szaktanteremben tartani, ahol rendelkezésre állnak, illetve használhatók a szükséges tanári és tanulói segédletek: kézikönyvek, szöveggyőjtemények, képzımővészeti albumok, újságok, folyóiratok, prospektusok, képek, filmek, hanganyag, , CD-ROM-ok, illetve írásvetítı magnetofon, TV, videólejátszó, számítógép Internetkapcsolattal. A tantárgy tartalmi összetettsége miatt sok forrásból kell dolgoznunk, így biztosítani kell a fénymásolási lehetıséget. A két tanítási nyelvő osztályok számára a Célnyelvi civilizáció tanulása szempontjából is különösen fontos, hogy az iskola lehetıségeinek megfelelıen szervezzen diákcseréket, illetve célországbeli utazásokat. Az iskolák éljenek a Szókratész és Leonardo programok nyújtotta pályázati lehetıségekkel.

Értékelés Az értékelés a tanulási-tanítási folyamat szerves része. A kultúrtörténeti tartalmak tudásának értékelésekor egyfelıl figyelembe vesszük az adott ismeretanyag elsajátításának szintjét, másfelıl a nyelvi kifejezésmódot, amellyel a tanuló a megszerzett ismereteket közvetíteni tudja. A tanuló osztályzatába pozitívan számítsuk bele, ha a kultúrtörténeti tartalmak visszaadásán túl eljut az önálló véleményalkotásig. Az értékelés alapjául az évi kötelezı, két iskolai, esszékérdést tartalmazó dolgozat, a folyamatos és rendszeres órai szóbeli és írásbeli számonkérés / havonta min.egy írásbeli és egy szóbeli/, /szókincset ellenırzı kisdolgozat min. 3 / kiselıadások, prezentációk / POWER POINT/ tartása szolgáljon, Tanévente egy alkalommal a tanulóknak csoportban projekt munkát kell készíteniük, amelyet a szaktanár elızetesen megadott szempont szerint értékel és az ötös skálán osztályoz.

150/491



5.5 Spanyol, olasz, orosz nyelv, valamint német, mint második idegen nyelv (angol-magyar két tanítási nyelvő osztályok) Heti óraszám: 0-4-4-6-6 A NAT szerinti kulcskompetenciák


A NAT szerinti kiemelt Fejlesztése a fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében Énkép, önismeret X Hon- és népismeret


X


Teljesülése a tantárgy tanítása során X X X

X


A német nyelv tanításához három tanterv készült, mivel a képességek szerinti csoportbontás ezt szükségessé teszi: kezdı középhaladó haladó

151/491



5.5.1 Kezdı Azok számára, akik az idegen nyelvet 2. idegen nyelvként kezdik, az alábbi tantervek szerint a 10-13. évfolyamon történik az oktatás, spanyolból, oroszból, németbıl és olaszból a kezdı szinten,.

5.5.1.1 10. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 124 óra (Ld. a 10. évfolyam tantervében) Részösszefoglalás ......................................................................................... 18 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákban rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas, köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;

152/491



kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.100 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök; használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerő közléseket; írásban megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

153/491



5.5.1.2 11. évfolyam Évi óraszám: 148 óra 37 x 4 = 148 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 124 óra Részösszefoglalás ......................................................................................... 18 óra Dolgozatírás ................................................................................................... 6 óra Összesen: .................................................................................................... 148 óra Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges, érzelmek kifejezésére szolgáló, személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló, információcseréhez kapcsolódó, a partner cselekvését befolyásoló, interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok. Projekt. (Részletezve a kerettantervben található.) Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, függı beszéd, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

154/491



elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.200 szavas, köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

155/491



5.5.1.3 12. évfolyam Évi óraszám: 222 óra 37 x 6 = 222 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 202 óra (Ld. a 12. évfolyam kerettantervében) Részösszefoglalás .......................................................................................... 15óra Dolgozatírás ................................................................................................... 5 óra Összesen: ..................................................................................................... 222óra A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.2000 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

a

Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

156/491



egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

157/491



5.5.1.4 13. évfolyam Évi óraszám: 192 óra 32 x 6 = 192 Tananyag és követelmények Kommunikációs szándékok és Fogalomkörök (nyelvtan) ........................................................................... 136 óra Összefoglalás ................................................................................................ 19 óra Dolgozatírás ................................................................................................. 13 óra Vizsgára való felkészítés .............................................................................. 24 óra Összesen: .................................................................................................... 192 óra Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges, érzelmek kifejezésére szolgáló, személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló, információcseréhez kapcsolódó, a partner cselekvését befolyásoló, interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok. Projekt. (A kommunikációs szándékok részletes kifejtését a kerettanterv tartalmazza.) Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, függı beszéd, mennyiségi és minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb.200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb.200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb.200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

158/491



Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni; kb.250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

159/491



5.6 Történelem A NAT szerinti kulcskompetenciák


Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt tantárgy fejlesztési feladat tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret

X


X

Testi és lelki egészség

X

Felkészülés a felnıttlét szerepeire


Teljesülése a tantárgy tanítása során

X X X

X

Alapelvek, célok Az Ember és társadalom mőveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi mőveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetıségét biztosítja a szőkebb és tágabb közösség (a lakóhelytıl a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását egyrészt, hogy a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövı nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelembıl fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez főzı szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelıs döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitődöket és képességeket.

160/491



A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelıtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülı világ problémáira, és ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerő helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsıbb évfolyamokon fokozatosan elıtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai–társadalmigazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erısítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelısség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védı magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. A fejlesztési feladatok szerkezete 1 Ismeretszerzés, tanulás. 2 Kritikai gondolkodás. 3 Kommunikáció. 4 Térben-idıben való tájékozódás. 5 A tartalom kulcselemei. 6 A reflexiót irányító kérdések. Az elsı négy fejezet a fejlesztendı képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetık tantervi témáknak: különbözı témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különbözı modelljei keretében történhet meg. Az utolsó fejezet olyan – egyértelmően nem megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettıl eltérıen itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmaztuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek. Fejlesztési feladatok 1. Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés irányított beszélgetésekbıl, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésébıl, hallott és olvasott elbeszélı szövegekbıl, filmekbıl, a tömegkommunikációs eszközökbıl. Ismeretszerzés különbözı írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk győjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az Interneten. A győjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különbözı jellegő források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelı, pontos és részletes jegyzetek készítése.

161/491



Elıadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekbıl, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhetı szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerzı esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozólag. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetıség és a valószínőség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplık, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különbözı szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekrıl, jelenségekrıl és személyekrıl. Érvek győjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek győjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása. Társadalmitörténelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelı szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátterérıl, feltételeirıl, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek győjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezık (táblázatok, ábrák) használata. 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthetı megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetbıl élıszóban. A különbözı információforrások – köztük primer történelmi források – elemzésébıl levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése.

162/491



Beszámoló, kiselıadás tartása a szépirodalomból, a népszerő tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint a sajtó, a rádió- és a tévémősorok alapján. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, a következtetések levonása. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Rajzos vázlat, folyamatábra, diagram készítése. Önállóan győjtött képekbıl összeállítás, tabló készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése 4. Térben-idıben való tájékozódás Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idı tagolására. Az idı ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség idıpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az idıben ezekhez a kiemelt idıpontokhoz képest. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. idırendbe állítása. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérı idıbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérı idıbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Különbözı idıszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különbözı (pl. népsőrőséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekrıl. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelı térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerő térképvázlatok rajzolása szöveges információforrás. 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeirıl, az azokat fenyegetı veszélyekrıl és a megóvásukra tett erıfeszítésekrıl; egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a mővelıdéstörténet, illetve a történeti ökológia körébıl) mélységében tanulmányozzanak; további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedı személyiségeivel; további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentıs állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetérıl és kultúrájáról; ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek – köztük a romák – történetérıl; ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetérıl; megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival;

163/491

Formázott: Felsorolás és számozás



megismerhessék néhány jelentıs történelmi személyiség–pályaképét; ismereteket szerezzenek a szőkös erıforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetıségeirıl; elemezhessék a globális problémák, mindenekelıtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelı szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökrıl, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, napjaink nemzetközi konfliktusai, a demokrácia és az emberi jogok; szembesüljenek a szabadság és a felelısség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különbözı területein; ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminıségek és az emberi helytállás jelentıségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra ismerjék az alapvetı fogyasztói magatartásmintákat egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám- és a marketinghatások szerepét váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén 6. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következık. Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? Hogyan élhetnek együtt különbözı kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetıségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? Hogyan lehetséges, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különbözı emberek különbözıképpen értelmezik? Mi az erıszak szerepe a történelemben? Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetıségeit? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? Az érdekek vagy az értékek hatása erısebb-e a különbözı korok társadalmaiban? Konkrét témakörök osztályonkénti bontásban 9. évfolyam, 74 óra 1 Az ıskor és az ókori Kelet / 14 óra. 2 Az ókori Görögország / 15 óra. 3 Az ókori Róma / 21 óra. 4 A korai feudalizmus története Európában / 9 óra. 164/491

Formázott: Felsorolás és számozás


5 6


A magyar nép története az államalapításig / 8 óra. A mindennapi élet, életmódtörténet / 7 óra.

10. évfolyam, 74 óra 1 Az érett középkor / 10 óra. 2 Az Árpád-házi királyok kora / 10 óra. 3 A késı középkor / 10 óra. 4 Magyarország a XIV-XV. Században / 11 óra. 5 Kora újkor (1490-1721) / 11 óra. 6 Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) / 18 óra. 7 Mindennapi élet, életmódtörténet / 4 óra. 11. évfolyam, 111 óra 1 Kora újkor (1490-1721) / 6 óra. 2 A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721-1849) / 26 óra. 3 Magyarország újjászervezıdése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) / 7 óra. 4 A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1849) / 10 óra. 5 Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) /8 óra. 6 A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) /15 óra. 7 A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)/15 óra. 8 Mindennapi élet, életmódtörténet/ 4 óra. 9 Az állam, állampolgári ismeretek, európai integráció / 10 óra. 10 Etikai alapismeretek /10 óra. 12. évfolyam, 96 óra. 1 A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) /3 óra 2 Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) / 16 óra. 3 Az elsı világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931) /10 óra. 4 A nagy gazdasági válságtól a 2. világháború végéig (1929-1945) /15 óra. 5 Magyarország a gazdasági válságtól a 2. világháborús összeomlásig (1931-1945) /12 óra. 6 A jelenkor (1945-napjainkig) / 12 óra. 7 Magyarország a 2. világháború után (1945-napjainkig) / 13 óra. 8 Állampolgári ismeretek / 13 óra. 9 Mindennapi élet, életmódtörténet / 2 óra.

165/491



Két tanítási nyelvő osztály: angolul tanított tantárgy A továbbhaladás feltételei 10. évf. A tanulók legyenek képesek egyszerőbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelıhelyrıl) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot győjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerő témákhoz. Legyenek képesek egyszerő elbeszélı források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belsı ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók elıadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény idıszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelı lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerőségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. Képesek legyenek felkészülési idı után önálló szó- és írásbeli feleletre források és a történelmi atlasz térképeinek felhasználásával az emberré válás, az ókori rabszolgatartó társadalmak, a korai középkor és a korai feudalizmus témakörében. Tudják helyesen használni az ókor és a korai középkor történetének szakszavait angolul. Képesek legyenek 20-30 mondatos történelmi témájú esszé írására angol nyelven. Legyenek képesek angol nyelvő források értelmezésére. Képesek legyenek rövid szóbeli feleletek elıadására angol nyelven.

11. évf. A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élıszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet vagy elıadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelı folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élıszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelı lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebbıl következtetéseket levonni. Tudják helyesen használni a középkor és a kora újkor történetének szakszavait angolul. Képesek legyenek 30-50 mondatos történelmi témájú esszé írására angol nyelven. Legyenek képesek angol nyelvő források értelmezésére. Képesek legyenek rövid szóbeli feleletek elıadására angol nyelven.

166/491



12. évf. A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tanári segítséggel képesek legyenek az iskolai és közkönyvtárak anyagának felhasználásával kiselıadások, vitaindítók tartására. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Tudják helyesen használni az újkor történetének szakszavait angolul. Képesek legyenek 50-70 mondatos történelmi témájú esszé írására angol nyelven. Legyenek képesek angol nyelvő források értelmezésére. Képesek legyenek 10-15 perces szóbeli feleletek elıadására angol nyelven.

167/491



5.7 Emelt szintő történelem érettségire felkészítı foglalkozások Óraszámok 11-12. évfolyam heti 2 óra. 37x2 = 74. Témák: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. Az ókori Róma. Kereszténység. Feudalizmus. Mindennapok, mővelıdés a középkorban. Rendiség Európában. Magyar középkortörténet. Törökellenes harcok. Reformáció. Felvilágosodás, felvilágosult abszolutizmus. Polgári forradalmak. Reformkor Magyarországon. Forradalom és szabadságharc 1848-49-ben. Kiegyezés, dualizmus kora. Az ipari forradalmak, következményei. Nemzeti egységállamok kialakulása Európában. A hatalmi viszonyok, politikai és katonai szövetségek az 1. világháború elıtt.

168/491



A középfokú érettségi témakörei 1 Az ókor és kultúrája. 2 A középkor. 3 A középkori magyar állam megteremtése és virágkora. 4 Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban. 5 Magyarország a Habsburg birodalomban. 6 A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora. 7 A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon. 8 Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig. 9 Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig. 10 Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig. 11 A jelenkor. 12 A mai magyar társadalom és életmód.

169/491



5.8 Magyar nyelv és irodalom tanterv 5.8.1 Irodalom 9. évfolyam Óraszám:3 óra/hét Összes óraszám: 37 x 3 = 111 Általános célok A tantárgy képzési céljaival, feladataival összhangban folyamatosan, eltérı hangsúllyal fejleszteni a képességeket: szövegértést, beszédfelfogást, értı olvasást, szövegalkotást, önkifejezést, egyéni stílust. Ismerjél meg a tanulók az irodalom legjelentısebb témáit, sajátítsák el a szövegelemzés alapvetı lépéseit, tudjanak következtetést levonni. Legyenek képesek az erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek kifejtésére. Követelmények Az olvasott mővek összefüggéseinek felismerése és fogalmi rendszerezése. Legyenek képesek az elbeszélıi nézıpontokat, módokat, tér és idı viszonyait felismerni. Legyenek tájékozottak az európai kultúrában az életkornak megfelelı szinten. Tudják a mővek többletjelentését feltárni, s tudják gondolataikat élıszóban és írásban szabatosan, élményszerőn kifejezni. Megtanítandó fogalmak Lírai kompozíció, költıi én, lírai hıs, hangnem, mítosz, mitológia, zsoltár, példabeszéd, apokalipszis, idımérték, dal, epigramma, tragikum, drámai harc, elégia, óda, népköltészet, legenda, lovagkor, vágáns-líra, szonett, szójáték, végzet, Balassi-strófa, ütemhangsúly, belsı vita. Témakörök Motivációs modul ....................................................................................... 12 óra •

mőnemek és mőfajok.

•

líra

•

dráma

•

epika

•

népköltészet

•

szórakoztató irodalom Mitológia, mítoszok ..................................................................................... 6 óra

•

keleti mitológia

•

katasztrófa-mítoszok

•

hasonlóságok és különbségek

170/491



Biblia: Ószövetség, Újszövetség ................................................................. 9 óra •

Az Ószövetség keletkezése, nyelve, mőfajai

•

Teremtés-történetek

•

Katasztrófa-mítoszok

•

Családtörténetek

•

Próféták

•

Az Újszövetség keletkezése, szerkezete, nyelve

•

Történetek Jézus életébıl Az ókori görög és római irodalom ........................................................... 21 óra

•

Az Íliász és az Odüsszeia

•

eposzi kellékek, szerkezet, nyelv, világkép és embereszmény

•

A görög dráma kialakulása és jellemzıi: szerzık és mővek A görög dráma szerkezeti felépítése

•

mondakörök felhasználása

•

Antigoné

•

A tragikum forrásai A görög költészet kialakulása

•

Az idımértékes verselés

•

Szerzık és mővek Az ókori római irodalom

•

Vergilius

•

Catullus

•

Horatius A magyar népköltészet ................................................................................ 8 óra

•

mőfajok:

•

líra, epika,dráma/

•

az ütemhangsúlyos verselés A középkor irodalma: világirodalom és magyar irodalom ..................... 6 óra

•

„sötét köépkor:

•

mőnemek és mőfajok

•

virágzó középkor:

•


•

a különbözı nemzeti irodalmak kialakulása

171/491



Dante, Villon ............................................................................................................. 5 óra •

Az Isteni színjáték

•

Nagy testamentum A reneszánsz kultúra: Petrarca, Boccaccio Shakespeare ..................................... 8 óra

•

Dalok könyve

•

a szonett

•

Dekameron

•

a novella kialakulása

•

Shakespeare és a reneszánsz dráma /Rómeó és Júlia/ A magyar humanizmus és reneszánsz Janus Pannonius és Balassi Bálint ....... 10 óra

•

Janus Pannonius élete és munkássága

•

Janus Pannonius költészete

•

Balassi Bálint élete és munkássága o Szerelmi költészete o Vitézi versei o Istenes versei A barokk költészet .................................................................................................... 5 óra

•

Zrínyi Miklós élete és munkássága

•

Zrínyi Miklós, a hazafi és hadvezér

•

Szigeti veszedelem Mikes Kelemen ......................................................................................................... 4 óra

•

Törökországi levelek/A magyar széppróza kezdetei/ A kuruc kor költészete ............................................................................................. 3 óra

•

Toborzók

•

Bujdosó dalok Dolgozatírásra........................................................................................................... 8 óra Ismétlésre .................................................................................................................. 5 óra

172/491



10. évfolyam Óraszám: 3 óra / hét Összes óraszám: 37 x 3 = 111 Általános célok A kifejtés, érvelés, bizonyítás képességének és technikájának fejlesztése. A bírálat módszereinek megismerése, a nemzettudat, a történelmi látásmód fejlesztése. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a lexikonok, szakkatalógusok használatának elsajátítása. Témák és formák felismerése a mővészetben. Kreativitás a szövegalkotásban. A tanulók felkészítése a 10. évfolyam végén letehetı alapvizsgára. Követelmények A mővek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai fogalmak és összefüggések használata szóban és írásban. A jelentést hordozó mőrétegek, irodalmi élmények együttes értelmezése. a hatáskeltı eszközök felismerése a mőben. Mőfaj és kompozíció egymásra hatásának felismerése. Az alkotók életútjának ismerete. A mővészi hagyományok ismerete és értékelése. Megtanítandó fogalmak A barokk, racionalizmus, klasszicizmus, helyzet- és jellemkomikum, felvilágosodás, szatirikus regény, levélregény, drámai költemény, tézisregény, ortológus-neológus, röpirat, érték- és idıszembesítı vers, elégiko-óda, episztola, anakreóni dal, vígeposz, romantika, verses regény, drámai küzdelem, monológ, nemzeti romantika, értekezı próza, pátosz, kozmikus kép. Témakörök A klasszicizmus irodalma ........................................................................................ 4 óra •

A francia klasszicizmus szabályai /Boileau/ Az európai színház egy jellegzetes korszaka: Moliere .......................................... 5 óra

•

A klasszicista komédia

•

Moliere élete és munkássága

•

A Tartuffe elemzı bemutatása Ráció és érzelem az európai irodalomban: ............................................................ 7 óra

•

Rousseau élete és munkássága

•

Voltaire: Candide

•

Swift: Gulliver utazásai

•

Defoe.:Robinson Crusoe

•

A klasszicista regény jellegzetes vonásai

173/491



A magyar felvilágosodás nagy alakjai .................................................................... 5 óra •

Bessenyei György élete és munkássága

•

Kármán József: A nemzet csinosodása

•

Batsányi János pályája

•

Kazinczy Ferenc élete és munkássága

•

A magyar nyelvújítás Csokonai Vitéz Mihály ............................................................................................. 6 óra

•

Csokonai élete és munkássága

•

Szerelmi költészete

•

A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében

•

Csokonai, a magánosság költıje Berzsenyi Dániel ....................................................................................................... 5 óra

•

Berzsenyi élete és munkássága

•

Hazafias költészete /Ódák/

•

Berzsenyi elégiái

•

Episztolák Az európai romantika .............................................................................................. 8 óra

•

Az angol romantikus költészet /Shelley, Byron, Keats/

•

A német költészet / Goethe, Schiller, Heine/

•

Az orosz költészet /Puskin, Lermontov/

•

Az amerikai romantika /E.A.Poe/ A nemzeti romantika, a reformkor ....................................................................... 10 óra

•

A nemzeti színjátszás hıskora

•

A reformkor nagy gondolatai

•

Katona József élete és munkássága o

Bánk bán

Kölcsey Ferenc ........................................................................................................ 10 óra •

Kölcsey élete és munkássága

•

A magyar reformpolitikus

•

Kölcsey, a költı

174/491



Vörösmarty Mihály ................................................................................................ 10 óra •

Vörösmarty Mihály élete és munkássága

•

Indulás a romantika jegyében

•

Csongor és Tünde

•

Vörösmarty gondolati költészete

•

A bukott forradalom fájdalma Vörösmarty költészetében Petıfi Sándor .......................................................................................................... 14 óra

•

Petıfi Sándor élete és munkássága

•

Költıi indulása

•

Családi versei

•

Életképek és helyzetdalok

•

Tájköltészetének újszerősége

•

Forradalmi látomásköltészete

•

A forradalom és szabadságharc Petıfi költészetében

•


•

Az apostol Arany János ............................................................................................................ 10 óra

•

Arany János élete és munkássága

•

Toldi estéje

•

Balladaköltészete

•

Költészete ’48 után

•

İszikék Dolgozatírásra: ......................................................................................................... 8 óra Ismétlés ...................................................................................................................... 9 óra

175/491



11. évfolyam

Óraszám: 3 óra / hét Összesen: 37 x 3 = 111 óra Célok Az irodalmi alkotás ismerete, jelentésvilágának értelmezése. A mővek erkölcsi, történeti, lélektani, filozófiai üzenetének megértése, az összefüggésekben való gondolkodás kialakítása. A tanuló tudjon közel kerülni más helyzetek, emberek, sorsok, világlátások megértéséhez. Tudja hasznosítani saját életében a megismert mintákat és érezze át a mőalkotás esztétikai élményét. Követelmények Tudjon a tanuló összefüggéseket elemezni, személyes állásfoglalást kialakítani Gondolatait fejezze ki szóban és írásban igényesen. Ismerje a szépirodalom eszköztárának fogaknait, és tegyen szert gyakorlatra a különbözı mőelemzı eljárásokban. Ezeket az eljárásokat tudja alkalmazni elıször olvasott szöveg esetében is. Ismerje az életrajz és a mővek kapcsolatát, a mőfaji sajátosságokat: téma, kompozíció, a motívumok összefüggései. Emelt szinten legyen képes a mőfaji sajátosságokat a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal összekapcsolni, esetleg világirodalmi párhuzamot húzni. Megtanítandó fogalmak Elbeszélı költemény, látomásköltészet, paródia, ballada-formák, drámai költemény, regény, hangillat-líra, látomás-líra, anekdota, realizmus, regénytípusok, szimbolizmus, impresszionizmus, drámaiatlan dráma, szecesszió, szimultán ritmus, naturalizmus, drámai nyelv, idısík váltások, szonett, tárgyias líra, irónia, groteszk.

Témakörök Jókai Mór .................................................................................................................. 8 óra •

Jókai Mór élete és munkássága

•

Jókai romantikus regényköltészete

•

A realizmus közelében

•

Az arany ember Madách Imre: Az ember tragédiája ..................................................................... 10 óra

•

Madách Imre élete és munkássága

•

Az ember tragédiája

•

Az eszmék sorsa a Tragédia történelmi színeiben

176/491



Vajda János ............................................................................................................... 2 óra •

Vajda, a szimbolizmus elıfutára Mikszáth Kálmán ..................................................................................................... 8 óra

•

Mikszáth Kálmán pályája

•

Novelláinak újszerősége

•

Egy Mikszáth regény elemzı bemutatása A XIX. sz. világirodalma: ...................................................................................... 10 óra

•

Balzac vagy Stendhal egy regénye

•

Gogol vagy Tolsztoj egy alkotása

•

Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészete

•

Ibsen vagy Csehov drámája A Nyugat, mint folyóirat és mozgalom ................................................................... 2 óra Ady Endre ............................................................................................................... 16 óra

•

Élete és munkássága

•

A költı sorsa és költıi hitvallása

•

Pénz-versek

•

Láda örök

•

Az újító költı

•

Istenes versei

•

Háborús költészete

•

Csinszka-versek Móricz Zsigmond ................................................................................................... 10 óra

•


•

Móricz novelláinak elemzı bemutatása

•

Egy Móricz-regény elemzı bemutatása Krúdy Gyula egy mővének elemzı bemutatása .................................................... 2 óra A Nyugat elsı nemzedékének nagy alakjai: ........................................................... 8 óra

•

Juhász Gyula

•

Tóth Árpád

•

Karinthy Frigyes

177/491



Babits Mihály ............................................................................................................ 8 óra •


•

Költıi indulása

•

Gondolati költészete

•

A szemléletmód változása Babits költészetében

•

Élet és halál kérdései költészetében

•

Jónás könyve Kosztolányi Dezsı ..................................................................................................... 8 óra

•

A szegény kisgyermek panaszai

•

Számadás-versek

•

Egy Kosztolányi-regény elemzı bemutatása

•

Kosztolányi, a novellista Dolgozatírásra, összefoglalásra: .............................................................................. 8 óra Fogalmazás.............................................................................................................. 11 óra

178/491



12. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Összesen: 33 x 3 = 99 óra Célok Az érettségi vizsgára való alapos felkészítés a kijelölt tananyag elsajátíttatása mellett. Követelmények Ismerje a tanuló az életrajz jelentıs tényeit és összefüggéseit, különös tekintettel a tanult, olvasott mővek hagyományaira, forrásaira. Ismerje behatóan a fıbb mővek szövegét, és tudja elhelyezni azokat az adott korban. Ismerje a meghatározó szellemi hatásokat, kortársi reagálásokat, adaptációkat. Legyen tisztában az irodalomelméleti ismeretekkel, mőfajokkal, formákkal. Legyen képes továbbgondolni a mő által felvetett problémát, és tudjon világos gondolatmenető esszét, értekezést írni. Megtanítandó fogalmak Az avantgarde és fajtái, groteszk, abszurd, újklasszicizmus, freudizmus, komplex képek, idill, ecloga, mőelemzési eljárások, modellek, mőértés, abszurd dráma, világkép és stílus, egypercesek, közízlés. Témakörök Az avantgárd a mővészetekben ............................................................................... 4 óra Portrék és mőelemzések a XX. században: .......................................................... 10 óra •

Franz Kafka:Az átváltozás

•

Thomas Mann: Mario és a varázsló

•

Hemingway: Az öreg halász és a tenger

•

Garcia Lorca költészete

•

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

•

Bulgakov: A mester és Margarita József Attila költıi útja (8-10 mő) ........................................................................ 10 óra Radnóti Miklós portréja(4 mő) ............................................................................... 6 óra

179/491



Portrék a XX. század magyar irodalmából: ........................................................ 16 óra •

Kassák Laj os

•

Márai (1 mő, 1 részlet)

•

Németh László (1 mő, 1 részlet)

•

Szabó Lırinc ( 5 mő)

•

Déry Tibor

•

Illyés Gyula (1 próza, 1 vers)

•

Weöres Sándor

•

Ottlik G.éza

•

Örkény I,

•

Mészöly Miklós A modern színház és dráma néhány képviselıje: .................................................. 6 óra

•

Dürrenmatt,: A fizikusok

•

Arthur Miller,

•

Beckett,

•

Orwell, A kortárs líra néhány képviselıje: .......................................................................... 6 óra

•

Pilinszky, Weöres, Nemes Nagy Á., Nagy László Novellák, regények szabad választás alapján a kortárs magyar irodalomból, illetve a határon főli magyar irodalomból ............................................................. 4 óra Színházmővészet, dráma napjainkban, néhány mő szabad választás alapján ...................................................................... 4 óra Folyóiratok, mőhelyek ............................................................................................. 3 óra „2000 felé haladva" - keresztmetszet napjaink stílusaiból, mőfajaiból .............. 3 óra Dolgozatírásra, ismétlésre, összefoglalásra .......................................................... 27 óra

5.8.2 Magyar nyelv 9-12. évfolyam Általános célok

180/491



Az anyanyelvi képzés célja a megértés, a figyelem és a kifejezés képességének fejlesztése. Törekednünk kell arra, hogy fejlesszük és továbbfejlesszük a szöveghallgatást, a beszédértést, az értelmes, helyes magyar beszédet. A kultúrált nyelvi magatartás kialakításában egyaránt fontos a szóbeli és írásbeli tevékenység megszervezése és a szükséges ismeretek közvetítése. Tudatosítanunk kell, hogy az anyanyelv a nemzeti kultúra szerves része. Az iskolának szilárd grammatikai, szövegtani, stilisztikai és helyesírási ismereteket kell nyújtania. Követelmények A diák szerezzen jártasságot a szövegértelmezésben, legyen képes különféle mőfajú szövegeket feltárni és alkotni. Ismerje a kortárs írott és elektronikus tájékoztatás mőfajait, legyen képes ezek kommunikációs értelmezésére. Tudjon vitában részt venni, érvelni, cáfolni, kommunikációs zavarokat feloldani. Ismerje nyelvünk grammatikai szabályrendszerét és legyen képes tömör, szabatos és lényeges információkat összeállítani szóban és írásban. Helyesírása feleljen meg a nyelvünk helyesírási szabályainak.

181/491



9. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 37 óra Tömegkommunikáció 4

A nyelvtani szintek grammatikája

2 4 2 2

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

1 2 1 2 1

A szöveg jelentése

1 2 1 2

Helyesírás

1 2

Könyv- és könyvtárhasználat 2 5

A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli a rádiós és televíziós információ közvetítés meghatározó mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel rag-kapcsolódásuk és változataik. Szótan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. .Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat. Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. Témafeldolgozás különbözı – verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával. Javítás és gyakorlás

182/491



10. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 37 óra Nyelvváltozatok

Alapvetı retorikai ismeretek

2 Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérı kifejezési formái, tartalmi és 2 magatartásbeli követelményei. 2 A stílus rétegek. A magán és a nyilvános élıszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma 2 különbsége. 2 2 2 2 2

Szövegtípusok

2 2 2 2

Helyesírás

2

Könyv- és könyvtárhasználat 2 2 5

Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés és cáfolat módszerei. A hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, elıadás)funkciója , fajtái és részei. A beszéd elıkészítésének elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) elıadásának követelményei Az elbeszélés, a leírás, a levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és rendszerzése. A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különféle szövegfajtákban. A definíció, a magyarázat, az osztályozás jellemzıi; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak írásmódja. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok. Az Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Javítás és gyakorlás

183/491



11. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 37 óra Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A szépirodalmi stílus

Helyesírás

A jelentéstan stilisztikai alapja: a szavak jelentésének 2 szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmezı. 1 Denotatív és konnotatív jelentés. 1 Motivált és motiválatlan szavak. 2 Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a 2 mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai5 tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. 4 Hangszimbolika, ritmusjelenségek. 5 A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlıdés különféle formái a 5 hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a 3 szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröztetı és esztétikai lehetıségei a 2 szépirodalomban és egyéb szövegekben. 5 Javítás és gyakorlás.

184/491

Pedagógiai Program 2010


12. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 32 óra Általános nyelvi ismeretek

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerzése

1 A nyelv, mint jelrendszer. A beszéd, mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra 1 viszonya. 1 Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. 1 Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más 4 nyelvekkel (areális kapcsolat). 1 Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei 1 A magyar nyelv fı nyelvtörténeti korszakai. Az összehasonlító nyelvtudomány és grammatikai 1 rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. 1 A magyar helyesírás történetének fıbb állomásai. A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar 3 nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. 1 Nyelvünk helyzete a határon túl. 1 A nyelvtervezés elvei és feladatai. 2 A kommunikáció tényezıi és funkciói. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs 2 magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó-és alaktan, 2 mondattan). 1 A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek 2 kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 2 Az esszé. 4 Javítás és gyakorlás.

Magyar nyelv és irodalom az angol-magyar két tanítási nyelvő osztály számára Irodalom 9. évfolyam Óraszám:2 óra/hét Összes óraszám: 37 x 2 = 74 Általános célok A tantárgy képzési céljaival, feladataival összhangban folyamatosan, eltérı hangsúllyal fejleszteni a képességeket: szövegértést, beszédfelfogást, értı olvasást, szövegalkotást, önkifejezést, egyéni stílust. Ismerjél meg a tanulók az irodalom legjelentısebb témáit, sajátítsák el a szövegelemzés alapvetı lépéseit, tudjanak következtetést levonni. Legyenek képesek az erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek kifejtésére.

185/491



Követelmények Az olvasott mővek összefüggéseinek felismerése és fogalmi rendszerezése. Legyenek képesek az elbeszélıi nézıpontokat, módokat, tér és idı viszonyait felismerni. Legyenek tájékozottak az európai kultúrában az életkornak megfelelı szinten. Tudják a mővek többletjelentését feltárni, s tudják gondolataikat élıszóban és írásban szabatosan, élményszerőn kifejezni. Megtanítandó fogalmak Lírai kompozíció, költıi én, lírai hıs, hangnem, mítosz, mitológia, zsoltár, példabeszéd, apokalipszis, idımérték, dal, epigramma, tragikum, drámai harc, elégia, óda, népköltészet, legenda, lovagkor, vágáns-líra, szonett, szójáték, végzet, Balassi-strófa, ütemhangsúly, belsı vita. Témakörök Motivációs modul ..................................................................................................... 8 óra •


•

líra

•

dráma

•

epika

•

népköltészet

•

szórakoztató irodalom Mitológia, mítoszok .................................................................................................. 6 óra

•

keleti mitológia

•


•

hasonlóságok és különbségek Biblia: Ószövetség, Újszövetség .............................................................................. 9 óra

•


•


•


•

Családtörténetek

•

Próféták

•


•

Történetek Jézus életébıl Az ókori görög és római irodalom ........................................................................ 21 óra

•


•


•

A görög dráma kialakulása és jellemzıi: szerzık és mővek

186/491


•


A görög dráma szerkezeti felépítése o mondakörök felhasználása o Antigoné o A tragikum forrásai

•

A görög költészet kialakulása o Az idımértékes verselés o Szerzık és mővek

•

Az ókori római irodalom o Vergilius o Catullus

•

Horatius A középkor irodalma: világirodalom és magyar irodalom .................................. 8 óra

•

„sötét középkor:

•


•


•


•

a különbözı nemzeti irodalmak kialakulása Dante, Villon ............................................................................................................. 6 óra

•


•

Nagy testamentum Dolgozatírásra........................................................................................................... 6 óra Ismétlésre .................................................................................................................. 7 óra

187/491



10. évfolyam Óraszám: 2 óra / hét Összes óraszám: 37 x 2 = 74 Általános célok A kifejtés, érvelés, bizonyítás képességének és technikájának fejlesztése. A bírálat módszereinek megismerése, a nemzettudat, a történelmi látásmód fejlesztése. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a lexikonok, szakkatalógusok használatának elsajátítása. Témák és formák felismerése a mővészetben. Kreativitás a szövegalkotásban. A tanulók felkészítése a 10. évfolyam végén letehetı alapvizsgára. Követelmények A mővek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai fogalmak és összefüggések használata szóban és írásban. A jelentést hordozó mőrétegek, irodalmi élmények együttes értelmezése. a hatáskeltı eszközök felismerése a mőben. Mőfaj és kompozíció egymásra hatásának felismerése. Az alkotók életútjának ismerete. A mővészi hagyományok ismerete és értékelése. Megtanítandó fogalmak Balassi-strófa, a barokk, racionalizmus, klasszicizmus, helyzet- és jellemkomikum, felvilágosodás, szatirikus regény, levélregény, drámai költemény, tézisregény, ortológusneológus, röpirat, érték- és idıszembesítı vers, elégiko-óda, episztola, anakreóni dal, vígeposz, romantika, verses regény, drámai küzdelem, monológ, nemzeti romantika, értekezı próza, pátosz, kozmikus kép. Témakörök A reneszánsz kultúra : Petrarca, Boccaccio, Shakespeare ................................... 6 óra •

Dalok könyve

•

a szonett

•

Dekameron

•

a novella kialakulása

•

Shakespeare és a reneszánsz dráma/Rómeó és Júlia/ A magyar humanizmus és reneszánsz Janus Pannonius és Balassi Bálint ......... 7 óra

•


•


•

Balassi élete és munkássága

•

Szerelmi költészet

•

Vitézi versei

•

Istenes versei

188/491



A barokk költészet .................................................................................................... 4 óra •

Zrínyi Miklós élete és munkássága

•

Zrínyi Miklós hazafi és hadvezér

•

Szigeti veszedelem Mikes Kelemen ......................................................................................................... 1 óra

•

Törökországi levelek/A magyar széppróza kezdetei/ A kuruc kor költészete ............................................................................................. 1 óra

•

Toborzók

•

Bujdosó dalok A klasszicizmus irodalma ........................................................................................ 4 óra

•

A francia klasszicizmus szabályai /Boileau/

•

Az európai színház egy jellegzetes korszaka: Moliere

•


•


•


•


•

Voltaire: Candide

•


•


•

A klasszicista regény jellegzetes vonásai A magyar felvilágosodás nagy alakjai .................................................................... 4 óra

•


•


•


•


•


•


•


•


•

Csokonai, a magánosság költıje 189/491



Berzsenyi Dániel ....................................................................................................... 5 óra •


•


•

Berzsenyi elégiái

•


•


•


•


•

Az amerikai romantika /E.A.Poe/ A nemzeti romantika, a reformkor ......................................................................... 5 óra

•


•


•

Katona József élete és munkássága

•

Bánk bán Kölcsey Ferenc .......................................................................................................... 4 óra

•


•


•

Kölcsey, a költı Vörösmarty Mihály .................................................................................................. 8 óra

•


•


•

Csongor és Tünde

•


•

A bukott forradalom fájdalma Vörösmarty költészetében Dolgozatírásra: ......................................................................................................... 6 óra Ismétlés ...................................................................................................................... 2 óra

190/491



11. évfolyam Óraszám: 2 óra / hét Összesen: 37 x 2 = 74 óra Célok Az irodalmi alkotás ismerete, jelentésvilágának értelmezése. A mővek erkölcsi, történeti, lélektani, filozófiai üzenetének megértése, az összefüggésekben való gondolkodás kialakítása. A tanuló tudjon közel kerülni más helyzetek, emberek, sorsok, világlátások megértéséhez. Tudja hasznosítani saját életében a megismert mintákat és érezze át a mőalkotás esztétikai élményét. Követelmények Tudjon a tanuló összefüggéseket elemezni, személyes állásfoglalást kialakítani Gondolatait fejezze ki szóban és írásban igényesen. Ismerje a szépirodalom eszköztárának fogaknait, és tegyen szert gyakorlatra a különbözı mőelemzı eljárásokban. Ezeket az eljárásokat tudja alkalmazni elıször olvasott szöveg esetében is. Ismerje az életrajz és a mővek kapcsolatát, a mőfaji sajátosságokat: téma, kompozíció, a motívumok összefüggései. Emelt szinten legyen képes a mőfaji sajátosságokat a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal összekapcsolni, esetleg világirodalmi párhuzamot húzni. Megtanítandó fogalmak Elbeszélı költemény, látomásköltészet, paródia, ballada-formák, drámai költemény, regény, hangillat-líra, látomás-líra, anekdota, realizmus, regénytípusok, szimbolizmus, impresszionizmus, drámaiatlan dráma, szecesszió, szimultán ritmus, naturalizmus, drámai nyelv, idısík váltások, szonett, tárgyias líra, irónia, groteszk. Témakörök Petıfi Sándor .......................................................................................................... 12 óra •


•

Költıi indulása

•

Családi versei

•


•


•


•


•


•

Az apostol Arany János ............................................................................................................ 10 óra

•

élete és munkássága

•

Elbeszélı költemények: Toldi, Toldi estéje

•

Lírája a forradalom bukása után

•

Arany balladáinak sokszinüsége 191/491


•


İszikék Jókai Mór .................................................................................................................. 5 óra

•


•


•


•

Az arany ember Madách Imre: Az ember tragédiája ....................................................................... 6 óra

•


•


•

Az eszmék sorsa a Tragédia történelmi színeiben Vajda János ............................................................................................................... 2 óra

•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•

Pénz-versek

•

Láda örök

•

Az újító költı

•

Istenes versei

•


•

Csinszka-versek Dolgozatírásra, összefoglalásra: .............................................................................. 8 óra

192/491



12. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Összesen: 33 x 3 = 99 óra Célok Legyen tisztában az irodalomelméleti ismeretekkel, mőfajokkal, formákkal. Legyen képes továbbgondolni a mő által felvetett problémát, és tudjon világos gondolatmenető esszét, értekezést írni. Követelmények Ismerje a tanuló az életrajz jelentıs tényeit és összefüggéseit, különös tekintettel a tanult, olvasott mővek hagyományaira, forrásaira. Ismerje behatóan a fıbb mővek szövegét, és tudja elhelyezni azokat az adott korban. Ismerje a meghatározó szellemi hatásokat, kortársi reagálásokat, adaptációkat. Megtanítandó fogalmak Az avantgarde és fajtái, groteszk, abszurd, újklasszicizmus, freudizmus, komplex képek, idill, ecloga. Témakörök Móricz Zsigmond ................................................................................................... 10 óra •


•


•

Egy Móricz-regény elemzı bemutatása Krúdy Gyula egy mővének elemzı bemutatása .................................................... 2 óra A Nyugat elsı nemzedékének nagy alakjai: ........................................................... 8 óra

•

Juhász Gyula

•

Tóth Árpád

•

Karinthy Frigyes Babits Mihály ............................................................................................................ 8 óra

•


•

Költıi indulása

•


•


•


•

Jónás könyve

193/491



Kosztolányi Dezsı ..................................................................................................... 8 óra •


•

Számadás-versek

•


•

Kosztolányi, a novellista Az avantgárd a mővészetekben ............................................................................... 3 óra Portrék és mőelemzések a XX. században: .......................................................... 10 óra

•


•


•


•


•


•

Bulgakov: A mester és Margarita József Attila költıi útja (8-10 mő) ........................................................................ 10 óra Radnóti Miklós portréja(4 mő) ............................................................................... 6 óra Dolgozat ..................................................................................................................... 8 óra Ismétlés ...................................................................................................................... 3 óra

194/491



13. évfolyam Heti óraszám2 óra/hét Összesen: 33x 2=66 Célok: Az érettségi vizsgára való alapos felkészülés a kijelölt tananyag elsajátítása mellett Követelmények: Az alkotó és a mő elhelyezése a korban, stílusok biztos ismerete. Tudjon világos gondolatmenető esszét, érvelést írni. Megtanítandó fogalmak: Abszurd dráma, egypercesek, szereplíra, negatív utópia, kihagyásos vers Témakörök: Portrék aXX. század magyar irodalmából: ......................................................... 13 óra •

Kassák Lajos

•


•


•


•

Déry Tibor

•


•

Weöres Sándor

•

Ottlik G.éza

•

Örkény I,

•

Mészöly Miklós A modern színház és dráma néhány képviselıje: ................................................ 10 óra

•


•

Arthur Miller,

•

Beckett,

•

Orwell,

•

Az angol szinház néhány képviselıje A kortárs líra néhány képviselıje: .......................................................................... 6 óra

•

Pilinszky, Weöres, Nemes Nagy Á., Nagy László

195/491



Novellák, regények szabad választás alapján a kortárs magyar irodalomból, illetve a határon főli magyar irodalomból ............................................................. 4 óra Az irodalom háttér területei: ................................................................................... 2 óra Regionális kultúra: A kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékmúzeum ..................... 1 óra Dolgozatírásra, ismétlésre, összefoglalásra .......................................................... 30 óra

196/491



Magyar nyelv 9-13 évfolyam Általános célok Az anyanyelvi képzés célja a megértés, a figyelem és a kifejezés képességének fejlesztése. Törekednünk kell arra, hogy fejlesszük és továbbfejlesszük a szöveghallgatást, a beszédértést, az értelmes, helyes magyar beszédet. A kultúrált nyelvi magatartás kialakításában egyaránt fontos a szóbeli és írásbeli tevékenység megszervezése és a szükséges ismeretek közvetítése. Tudatosítanunk kell, hogy az anyanyelv a nemzeti kultúra szerves része. Az iskolának szilárd grammatikai, szövegtani, stilisztikai és helyesírási ismereteket kell nyújtania. Követelmények A diák szerezzen jártasságot a szövegértelmezésben, legyen képes különféle mőfajú szövegeket feltárni és alkotni. Ismerje a kortárs írott és elektronikus tájékoztatás mőfajait, legyen képes ezek kommunikációs értelmezésére. Tudjon vitában részt venni, érvelni, cáfolni, kommunikációs zavarokat feloldani. Ismerje nyelvünk grammatikai szabályrendszerét és legyen képes tömör, szabatos és lényeges információkat összeállítani szóban és írásban. Helyesírása feleljen meg a nyelvünk helyesírási szabályainak.

9. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 37 óra A nyelvtani szintek grammatikája

4 6 4 2

Helyesírás

12


Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel rag-kapcsolódásuk és változataik. Szótan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. .Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat. Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. Témafeldolgozás különbözı – verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával. Javítás és gyakorlás

197/491





2 2 2 2 2


2 2 2 2

Helyesírás Javítás

A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli a rádiós és televíziós információ közvetítés meghatározó mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

10 3

198/491






Szövegtípusok

2 2 2 2

Helyesírás

2



199/491





Helyesírás


200/491








201/491



Magyar nyelv és irodalom tanterv a német nyelvi elıkészítı osztályok számára 5.8.3 Irodalom 9. évfolyam Óraszám:2 óra/hét (1 irodalom, 1 nyelvtan) Összes óraszám: 37 x 2 = 74 Általános célok A tantárgy képzési céljaival, feladataival összhangban folyamatosan, eltérı hangsúllyal fejleszteni a képességeket: szövegértést, beszédfelfogást, értı olvasást, szövegalkotást, önkifejezést, egyéni stílust. Ismerjél meg a tanulók az irodalom legjelentısebb témáit, sajátítsák el a szövegelemzés alapvetı lépéseit, tudjanak következtetést levonni. Legyenek képesek az erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek kifejtésére. Követelmények Az olvasott mővek összefüggéseinek felismerése és fogalmi rendszerezése. Legyenek képesek az elbeszélıi nézıpontokat, módokat, tér és idı viszonyait felismerni. Legyenek tájékozottak az európai kultúrában az életkornak megfelelı szinten. Tudják a mővek többletjelentését feltárni, s tudják gondolataikat élıszóban és írásban szabatosan, élményszerőn kifejezni. Megtanítandó fogalmak Lírai kompozíció, költıi én, lírai hıs, hangnem, mítosz, mitológia, zsoltár, példabeszéd, apokalipszis, idımérték, dal, epigramma, tragikum, drámai harc, elégia, óda, népköltészet, legenda, lovagkor, vágáns-líra, szonett, szójáték, végzet, Balassi-strófa, ütemhangsúly, belsı vita. Témakörök Motivációs modul ................................................................................................... 12 óra •


•

líra

•

dráma

•

epika

•

népköltészet

•

szórakoztató irodalom Szövegértési, olvasási, szövegalkotási gyakorlatok ............................................. 25 óra

202/491



10. évfolyam: heti 2+1 óra: 74+37 irodalom+nyelvtan Általános célok A kifejtés, érvelés, bizonyítás képességének és technikájának fejlesztése. A bírálat módszereinek megismerése, a nemzettudat, a történelmi látásmód fejlesztése. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a lexikonok, szakkatalógusok használatának elsajátítása. Témák és formák felismerése a mővészetben. Kreativitás a szövegalkotásban. A tanulók felkészítése a 10. évfolyam végén letehetı alapvizsgára. Követelmények A mővek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai fogalmak és összefüggések használata szóban és írásban. A jelentést hordozó mőrétegek, irodalmi élmények együttes értelmezése. a hatáskeltı eszközök felismerése a mőben. Mőfaj és kompozíció egymásra hatásának felismerése. Az alkotók életútjának ismerete. A mővészi hagyományok ismerete és értékelése. Megtanítandó fogalmak Balassi-strófa, a barokk, racionalizmus, klasszicizmus, helyzet- és jellemkomikum, felvilágosodás, szatirikus regény, levélregény, drámai költemény, tézisregény, ortológusneológus, röpirat, érték- és idıszembesítı vers, elégiko-óda, episztola, anakreóni dal, vígeposz, romantika, verses regény, drámai küzdelem, monológ, nemzeti romantika, értekezı próza, pátosz, kozmikus kép. Mitológia, mítoszok .................................................................................................. 6 óra •

keleti mitológia

•


•

hasonlóságok és különbségek Biblia: Ószövetség, Újszövetség .............................................................................. 9 óra

•


•


•


•

Családtörténetek

•

Próféták

•


•

Történetek Jézus életébıl Az ókori görög és római irodalom ........................................................................ 21 óra

•


•


•

A görög dráma kialakulása és jellemzıi: szerzık és mővek

•

A görög dráma szerkezeti felépítése

•

mondakörök felhasználása

203/491


•

Antigoné

•

A tragikum forrásai

•

A görög költészet kialakulása


o Az idımértékes verselés o Szerzık és mővek •

Az ókori római irodalom o Vergilius o Catullus

•

Horatius A középkor irodalma: világirodalom és magyar irodalom .................................. 6 óra

•

„sötét középkor:

•


•


•


•

a különbözı nemzeti irodalmak kialakulása Dante, Villon ............................................................................................................. 6 óra

•


•

Nagy testamentum A reneszánsz kultúra : Petrarca, Boccaccio, Shakespeare ................................... 6 óra

•

Dalok könyve o a szonett

•

Dekameron o a novella kialakulása

•

Shakespeare és a reneszánsz dráma/Rómeó és Júlia/ A magyar humanizmus és reneszánsz Janus Pannonius és Balassi Bálint ….8 óra

•


•


•

Balassi élete és munkássága

•

Szerelmi költészet

•

Vitézi versei

•

Istenes versei Dolgozatírásra........................................................................................................... 4 óra

204/491



11. évfolyam: heti 2+1 óra: 74+37 irodalom+nyelvtan Célok Az irodalmi alkotás ismerete, jelentésvilágának értelmezése. A mővek erkölcsi, történeti, lélektani, filozófiai üzenetének megértése, az összefüggésekben való gondolkodás kialakítása. A tanuló tudjon közel kerülni más helyzetek, emberek, sorsok, világlátások megértéséhez. Tudja hasznosítani saját életében a megismert mintákat és érezze át a mőalkotás esztétikai élményét. Követelmények Tudjon a tanuló összefüggéseket elemezni, személyes állásfoglalást kialakítani Gondolatait fejezze ki szóban és írásban igényesen. Ismerje a szépirodalom eszköztárának fogaknait, és tegyen szert gyakorlatra a különbözı mőelemzı eljárásokban. Ezeket az eljárásokat tudja alkalmazni elıször olvasott szöveg esetében is. Ismerje az életrajz és a mővek kapcsolatát, a mőfaji sajátosságokat: téma, kompozíció, a motívumok összefüggései. Emelt szinten legyen képes a mőfaji sajátosságokat a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal összekapcsolni, esetleg világirodalmi párhuzamot húzni. Megtanítandó fogalmak Elbeszélı költemény, látomásköltészet, paródia, ballada-formák, drámai költemény, regény, hangillat-líra, látomás-líra, anekdota, realizmus, regénytípusok, szimbolizmus, impresszionizmus, drámaiatlan dráma, szecesszió, szimultán ritmus, naturalizmus, drámai nyelv, idısík váltások, szonett, tárgyias líra, irónia, groteszk. A klasszicizmus irodalma ........................................................................................ 5 óra •

A francia klasszicizmus szabályai /Boileau/

•

Az európai színház egy jellegzetes korszaka: Moliere

•


•


•


•


•

Voltaire: Candide

•


•


•

A klasszicista regény jellegzetes vonásai A magyar felvilágosodás nagy alakjai .................................................................... 6 óra

•


•


•


•


205/491


•



•


•


•


•

Csokonai, a magánosság költıje Berzsenyi Dániel ....................................................................................................... 5 óra

•


•


•

Berzsenyi elégiái

•


•


•


•


•

Az amerikai romantika /E.A.Poe/ A nemzeti romantika, a reformkor ......................................................................... 8 óra

•


•


•

Katona József élete és munkássága

•

Bánk bán Kölcsey Ferenc .......................................................................................................... 6 óra

•


•


•

Kölcsey, a költı Vörösmarty Mihály .................................................................................................. 8 óra

•


•


•

Csongor és Tünde

•


•

A bukott forradalom fájdalma Vörösmarty költészetében

206/491



Petıfi Sándor .......................................................................................................... 12 óra •


•

Költıi indulása

•

Családi versei

•


•


•


•


•


•

Az apostol Dolgozatírásra: ......................................................................................................... 6 óra

207/491



12. évfolyam: heti 3+1 óra: 111+37 irodalom+nyelvtan Célok Legyen tisztában az irodalomelméleti ismeretekkel, mőfajokkal, formákkal. Legyen képes továbbgondolni a mő által felvetett problémát, és tudjon világos gondolatmenető esszét, értekezést írni. Követelmények Ismerje a tanuló az életrajz jelentıs tényeit és összefüggéseit, különös tekintettel a tanult, olvasott mővek hagyományaira, forrásaira. Ismerje behatóan a fıbb mővek szövegét, és tudja elhelyezni azokat az adott korban. Ismerje a meghatározó szellemi hatásokat, kortársi reagálásokat, adaptációkat. Megtanítandó fogalmak Az avantgarde és fajtái, groteszk, abszurd, újklasszicizmus, freudizmus, komplex képek, idill, ecloga. Témakörök Arany János ............................................................................................................ 10 óra •

élete és munkássága

•

Elbeszélı költemények: Toldi, Toldi estéje

•

Lírája a forradalom bukása után

•

Arany balladáinak sokszinüsége

•

İszikék Jókai Mór .................................................................................................................. 6 óra

•


•


•


•

Az arany ember Madách Imre: Az ember tragédiája ....................................................................... 8 óra

•


•


•

Az eszmék sorsa a Tragédia történelmi színeiben Vajda János ............................................................................................................... 4 óra

•


•


•


208/491


•



•


•


•


•


•


•


•

Pénz-versek

•

Láda örök

•

Az újító költı

•

Istenes versei

•


•

Csinszka-versek Móricz Zsigmond ..................................................................................................... 8 óra

•


•


•

Egy Móricz-regény elemzı bemutatása Krúdy Gyula egy mővének elemzı bemutatása .................................................... 2 óra A Nyugat elsı nemzedékének nagy alakjai: ......................................................... 10 óra

•

Juhász Gyula

•

Tóth Árpád

•

Karinthy Frigyes Babits Mihály ............................................................................................................ 8 óra

•


•

Költıi indulása

•


•


•


•

Jónás könyve

209/491



Kosztolányi Dezsı ..................................................................................................... 8 óra •


•

Számadás-versek

•


•

Kosztolányi, a novellista Dolgozatírás .............................................................................................................. 8 óra Ismétlés ...................................................................................................................... 7 óra

210/491



13. évfolyam: heti 3+1 óra: 99+33 irodalom+nyelvtan Heti óraszám2 óra/hét Összesen: 33x 2=66 Célok: Az érettségi vizsgára való alapos felkészülés a kijelölt tananyag elsajátítása mellett Követelmények: Az alkotó és a mő elhelyezése a korban, stílusok biztos ismerete. Tudjon világos gondolatmenető esszét, érvelést írni. Megtanítandó fogalmak: Abszurd dráma, egypercesek, szereplíra, negatív utópia, kihagyásos vers Témakörök Az avantgárd a mővészetekben ............................................................................... 3 óra Portrék és mőelemzések a XX. században: .......................................................... 10 óra •


•


•


•


•


•

Bulgakov: A mester és Margarita József Attila költıi útja (8-10 mő) ........................................................................ 10 óra Radnóti Miklós portréja(4 mő) ............................................................................... 6 óra Portrék aXX. század magyar irodalmából: ......................................................... 13 óra

•

Kassák Lajos

•


•


•


•

Déry Tibor

•


•

Weöres Sándor

•

Ottlik G.éza

•

Örkény I,

•

Mészöly Miklós

211/491



A modern színház és dráma néhány képviselıje: ................................................ 10 óra •


•

Arthur Miller,

•

Beckett,

•

Orwell,

•

Az angol szinház néhány képviselıje A kortárs líra néhány képviselıje: .......................................................................... 6 óra

•

Pilinszky, Weöres, Nemes Nagy Á., Nagy László Novellák, regények szabad választás alapján a kortárs magyar irodalomból, illetve a határon főli magyar irodalomból ............................................................. 4 óra

•

Az irodalom háttér területei: 2 óra

•

Regionális kultúra: A kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékmúzeum 2 óra Dolgozatírásra, ismétlésre, összefoglalásra .......................................................... 34 óra

212/491



5.8.4 Magyar nyelv 0-12 évfolyam Általános célok Az anyanyelvi képzés célja a megértés, a figyelem és a kifejezés képességének fejlesztése. Törekednünk kell arra, hogy fejlesszük és továbbfejlesszük a szöveghallgatást, a beszédértést, az értelmes, helyes magyar beszédet. A kultúrált nyelvi magatartás kialakításában egyaránt fontos a szóbeli és írásbeli tevékenység megszervezése és a szükséges ismeretek közvetítése. Tudatosítanunk kell, hogy az anyanyelv a nemzeti kultúra szerves része. Az iskolának szilárd grammatikai, szövegtani, stilisztikai és helyesírási ismereteket kell nyújtania. Követelmények A diák szerezzen jártasságot a szövegértelmezésben, legyen képes különféle mőfajú szövegeket feltárni és alkotni. Ismerje a kortárs írott és elektronikus tájékoztatás mőfajait, legyen képes ezek kommunikációs értelmezésére. Tudjon vitában részt venni, érvelni, cáfolni, kommunikációs zavarokat feloldani. Ismerje nyelvünk grammatikai szabályrendszerét és legyen képes tömör, szabatos és lényeges információkat összeállítani szóban és írásban. Helyesírása feleljen meg a nyelvünk helyesírási szabályainak.

213/491



9. évfolyam Heti óraszám: 1 Összesen: 37 óra A nyelvtani szintek grammatikája

4 6 4 2

Helyesírás

12


Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel rag-kapcsolódásuk és változataik. Szótan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. .Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat. Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. Témafeldolgozás különbözı – verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával. Javítás és gyakorlás



2 2 2 2 2


2 2 2 2

Helyesírás Javítás

A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli a rádiós és televíziós információ közvetítés meghatározó mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

10 3

214/491






Szövegtípusok

2 2 2 2

Helyesírás

2



215/491





Helyesírás


216/491








217/491



5.9 Földrajz Óraszámok Heti 2 óra, azaz 37 x 2 = 74 óra. A NAT szerinti Fejlesztése a kulcskompetenciák tantárgy tanításának célrendszerében Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás

X

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

X

A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladat

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása


X X X X

X


Alapelvek, célok A Földünk–környezetünk mőveltségi terület megismerteti a tanulókat a szőkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel, folyamataival. Elısegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkrıl, a magyarság világban elfoglalt helyérıl, hazánk kedvezı és kedvezıtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemzı társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint európai integrációjáról. Megismerteti – lehetıség szerint a gyakorlatban – a szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvetı eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögébıl mutatja be részben a természettudományok, részben pedig a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk–környezetünk mőveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlıdik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodást. A mőveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlıdésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelıs magatartása.

218/491



A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetıvé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedı természetátalakító tevékenységét, valamint az ebbıl fakadó, szintén világmérető természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetıvé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején – az új kommunikációs formák elterjedésével – átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, és amelyek – az információáramlás szabadságának megjelenésével – érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. Hangsúlyozzuk a Földünk–környezetünk mőveltségi terület integrált jellegét, valamint a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét. Az életkori sajátosságoknak megfelelıen egy magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. Témák és követelmények 1. Térképi ismeretek (4 óra) Követelmények: A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetrıl, tömbszelvényrıl, légi fotóról és mőholdfelvételrıl szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különbözı méretarányú és tartalmú térképeken. A földrajzi tér különbségeinek és idıbeli változásainak leolvasása térképekrıl, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerő számítások a térkép segítségével. Különbözı típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejtı térképolvasás különféle méretarányú, különbözı ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása. 2. Kozmikus környezetünk (4 óra) Követelmények: Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvetı tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erıforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. Az idıszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idı és zónaidı értelmezése, számítása). 3. A geoszférák földrajza (6 óra) Követelmények: Eligazodás a földtörténet idıegységeiben. A földtörténet jelentısebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képzıdmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. 219/491



Az élı és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentıségük felismerése. A levegı, a víz és a kızetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különbözı földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Egyszerő ásvány-, kızet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban elıforduló ásványok és kızetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. 4. A földrajzi övezetesség (8 óra) Követelmények: A vízszintes és a függıleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése. A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban kontinensekrıl vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzıinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezık szerepének felismerése példákban, különbözı helyzetekben. 5. Népesség- és településföldrajz (8 óra) Követelmények: Az egyes ország-csoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzıinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezık szerepének felismerése példákban, különbözı helyzetekben. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe (6 óra) Követelmények: A változások ismeretében egyszerő elırejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben elıforduló prognózisok értelmezése. A termelı és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban ország-csoportok, országok példáján. A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság mőködése alapvetı összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerő ütközésének megértése. Az adott téma feldolgozását leginkább segítı földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjesztı és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különbözı

220/491



típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása. 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország-csoportok és országok (8 óra) Követelmények: A világgazdaságban eltérı szerepet betöltı régiók, ország-csoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekrıl, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése.

221/491



8. Magyarország földrajza (8 óra) Követelmények: A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötıdés kialakítása és a reális alapokon nyugvó nemzettudat erısítése érdekében. A magyarság és Magyarország jelentıségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpát-medencében. Közép-Európában, földrészünkön és a világban különbözı források elemzésével. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérı földrajzi jellemzıinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerő értelmezése. 9. Európa regionális földrajza (8 óra) Követelmények: Az európai országok földrajzi jellemzıinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttmőködési lehetıségeinek és módjainak megismerése. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megırzése. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különbözı információs anyagokban és ezek győjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon és múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan. 10. Európán kívüli földrészek földrajza (8 óra) Követelmények: A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvetı törvényszerőségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlıdésére gyakorolt hatásainak értelmezése. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelısségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén, mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezık mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetıség szerinti összehangolása, a felelıs környezeti magatartás. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai (6 óra) Követelmények: 222/491



A környezetben lezajló változások értékelése. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelısségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén, mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezık mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetıség szerinti összehangolása, a felelıs környezeti magatartás. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erıfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlıdés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentıségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának, mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer mőködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminıséggel, sıt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminıség romlását idézi elı, végsı soron földi létünket veszélyezteti. A középszintő érettségi vizsga témakörei: Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország-csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

223/491



5.10 Testnevelés makro- tantervének célja, feladata és felosztása Alapelvek, célok A NAT szerinti kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség


X



X


X


A Testnevelés és sport ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett mőveltségi terület, egyenrangú más mőveltségi és kultúraterületekkel. A testkultúrára vonatkozó képességek és készségek fejlesztése a hagyományokon is alapuló, globálisan értelmezett általános és speciális mozgáskultúra megismerésén és elsajátíttatásán keresztül valósul meg. Értékei és tudományelméleti háttere, a nevelésben betöltött funkciója indokolta tantárggyá szervezıdését. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerő fejlesztése a mozgásmőveltség s egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti. A testkultúra társadalmilag hasznos átszármaztatására és nem a test-, a sportkultúra egyes parciális részterületeinek helyileg elınyben részesített, szőken kiemelt – akár tervszerően építkezı – elıírására, átadására törekszik. A tananyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói személyiség egészének fejlesztését célozza – a teljes pszicho-motoros egységet –, és nem csak a motorium képzésének, illetve az egyoldalú terhelés oldásának eszköze. A tananyag-elrendezés más képzési területekkel, tantárgyakkal egymást erısítı, interdiszciplináris alapon mőködı kapcsolatokra, a közös órakereti tömbben tanítás lehetıségének biztosítására törekszik. Célja egy sajátos – egész életen át tartó, világnézetileg elfogadott, a nemiségnek megfelelı –, életmódba beépülı testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvıképes tudás megalapozása. A testnevelés és sport felkészít – transzferálódó hatásaival – az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtı képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére is.

224/491



Az ember bio-, pszichikai természetérıl ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben végbemenı változások egészségügyi jelentıségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megırzése és fenntartása érdekében. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvetı viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus szép test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Célja a játék- és sportkultúrában való tájékozódás, taxálható tudás kialakítása a játék és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készség alakítása. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetıséget. Speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudást biztosít. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentısen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A tanulók tanórai teljesítményének megítélésekor saját korábbi teljesítményükhöz mérhetı fejlıdésüket ajánlatos figyelembe venni. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintő elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. A Testnevelés és sport mőveltségi területen a fejlesztési feladatok végrehajtásának minısége erısen kötıdik az oktatás szervezési és nevelési kérdéseihez, a helyi hagyományokhoz, de a létesítmények, az eszközök és a felszerelések is meghatározzák azt. A fenntartható és hosszú távú pszichomotoros fejlesztés megvalósítása, az ismeretelméleti és módszertani törvényszerőségek érvényesülése, alkalmazása nem korlátozódik csupán a hagyományos, órarendben rögzített tanórai tevékenységekre. A testnevelés és sport mőveltségi terület céljaiban elsıdleges az egészségfejlesztı, egyben az egészség stabilitási tartományát növelı, a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlıdését támogató, az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztı, a sport- és mozgáskultúrával összefüggı ismereteket átadó, számonkérı, szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció. A mőveltségterület képesség- és készségfejlesztı hatásainak megvalósulásához további tantervileg kezelendı célok megvalósítására van szükség. A tananyagtartalom kiválasztásában és elhelyezésében az életkori fogékonyság, a tanulási hatékonyság törvényszerőségeinek megfelelés. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos végrehajtással, a pontos végrehajtás megırzése mellett a korosztálynak és a tanórán alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelıen kiegészítve, változatossá téve. Légzı torna. A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelés tananyag egészében. Az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása, a munkaerı képességösszetevıinek megfelelı szintő kialakítása az oktatási-nevelési folyamatban, az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a mőveltségi területen jellemzı sajátos kompetenciák testnevelésen és sporton keresztül történı fejlesztése. Az oktatási környezetben jelentkezı egyenlıtlenségek mérséklése a testnevelés és sporttevékenységekben jelen lévı szocializációs folyamatok és tényezık alkalmazásával, felhasználásával.

225/491



Életmódba beépülı testkulturális tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvıképes tudás megalapozása. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a testnevelés és a sport eszközrendszerével. A tanuló felelısségének kialakítása saját testi fejlıdése érdekében. Verbális és nem verbális kommunikációs képzés biztosítása a testkultúra sajátos színterén. Az egész iskolai tanítási-tanulási és nevelési folyamathoz motivációs bázis biztosítása a mőveltségi területhez kötıdı oktatás és nevelés révén. A megtanult testkulturális tevékenységek kontrollált versenyhelyzetekben való alkalmazása, az iskolai, más területi vagy országos bajnoki rendszerekben való részvétel.

226/491



Fejlesztési feladatok 9–12. évfolyam 9–10. évfolyam Az általános iskolában tanult alaki formák gyakorlása, lehetıség szerinti továbbfejlesztése.

Gimnasztika szabadgyakorlati alapformákkal, kézi szerekkel, nehezített variációkban, nagyobb ütemszámban.

Has-, hátizomerı-fejlesztés szabadon és kiegészítı sporteszközökkel, általános testtartást javító gyakorlatok, törzserısítés változatos formában.

Abszolút és relatív erı fejlesztésének kezdete (biológiai érettségtıl függıen) a gerincoszlop-fejlettség és törzserı szint függvényében. Mindenféle izomcsoport terhelése erı-, állóképesség-fejlesztı jelleggel.

Függeszkedés nehezített feltételekkel (fiúk), függeszkedési kísérletek, mászások (lányok).

Hajítások, dobások, vetések távolságra törekedve, technikát javítva, vertikális és horizontális ugrások (fıleg fiúk).

Aerob jellegő tartós futások, távolság- és sebességnövelı célzattal.

11–12. (13.) évfolyam A korábban tanult alaki formák célszerő alkalmazása. A gimnasztika minden formája, kézi szerekkel, társsal, összefüggı gyakorlatok formájában is. Törzserıfejlesztés, egyoldalú terhelést kompenzáló testtartásjavítás változatos formában. Minden izomcsoport módszeres erısítése, halmozott súlyokkal, növekvı terheléssel „testépítı” jelleggel (fı terhelési intenzitás zóna az egyéni szubmaximális). Függeszkedés nehezített feltételekkel (fiúk), függeszkedési kísérletek, mászás (lányok). Hajítások, dobások, vetések, ugrások (fıleg fiúk), különbözı súlyú és fajtájú szerekkel. Aerob futás, úszás folyamatosan,

227/491



iramot célozva. Úszás, aerob-anaerob sprint jelleggel, edzettségtıl függı ismétlésszámban, Vegyes jellegő versenyzések. (aerob-anaerob) állóképességi terhelések futással, úszással, versenyszerő formában is, edzettségtıl függı ismétlésszám meghatározásával. Vágtafutások (fiúk-lányok) versenyszerő körülmények között is. Vágtafutások, sprintúszások teljes versenytávokon (sportági szabályok szerint). Anaerob munkavégzés összefüggı terhelésként. Vegyes jellegő, de fıleg aerob futások (fiúk-lányok). Futással együtt járó sportjátékok tartós iramra törekvı őzése. Az elızı évben tanult küzdısportok tudásszintjének elmélyítése. Küzdıgyakorlatok, küzdısportok, esztétikai sportok a hozzájuk tartozó filozófiai tartalommal. Mindenfajta testkulturális mozgás, sportág technikájának, taktikájának Minden sportjáték csiszolása, fejlesztése, versenyszituációba ágyazott gyakorlása a technikai és versenyszabályok alkalmazásával. taktikai repertoárja versenyszintő körülmények között.

228/491



Mindenfajta koreográfia, egyre nagyobb ütemszámú és bonyolultsági szintő, esztétikai igényő megjelenítése.

Minden testgyakorlati ág (benne tánc, mővészeti elıadás, alternatív mozgásformák) tudásszintnek, tanári-tanulói érdeklıdésnek megfelelıen. Minden társadalmilag elfogadott sportág teljes képzési rendszere, életkornak megfelelı terheléssel, versenyszabályok szerint. A mozgásmőveltséget, A testkulturális tanulmányok edzettséget fejlesztı képzés során átadott elméleti elméleti hátterének az ismeretek bıvítése, a oktatási folyamatot kísérı gyakorlattal szinkronba átadása, történetiséget és hozott és rendezett globális összefüggéseket, viszonyrendszerben az felhasználhatóságot feltáró érettségi vizsgához szükséges módon. tematizálás. A fenti ismereteket figyelembe véve a 9-12. osztályos tanulók makro-tantervét a következı formában kívánjuk megvalósítani. 2 óra/hét Óraszámok

TÉMÁK Évfolyamok:

1. RENDGYAKORLATOK 2. Alapképesség fejlesztés 3. Atlétika 4. Torna 5. Sportjátékok 6. Zenére végzett mozgások, vagy küzdısportok 7. Foglalkozások szabadon 8. További felhasznált órák

9. 2

10. 11. 12. 2 2 2

6 20 14 20 4 4 4

6 20 10 20 4 4 8

6 16 12 20 4 4 10

8 16 10 20 4 4

229/491



5 évfolyamos képzések óratervei 2 óra/hét Óraszámok

TÉMÁK Évfolyamok:

1. RENDGYAKORLATOK 2. Alapképesség fejlesztés 3. Atlétika 4. Torna 5. Sportjátékok 6. Zenére végzett mozgások, vagy küzdısportok 7. Foglalkozások szabadon 8. További felhasznált órák

9. 2

10. 11. 12. 2 2 2

13 2

6 20 14 20 4 4 4

6 20 14 20 4 4 4

8 16 10 20 4 4

6 20 10 20 4 4 8

6 16 12 20 4 4 10

Testnevelés 5.10.1 Középszint 5.10.1.1 A szóbeli vizsga jellemzıi A felhasználói tudás mérésére "A" és "B" tételsorból húznak a vizsgázók. Az "A" tételek kérdéseire, utasításaira adott esszé típusú feleletek az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását mérik. A "B" tételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. A tételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elı. Középszintő testnevelés szóbeli érettségi vizsga témakörei 1.a. 1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b. 5.a. 5.b. 6.a. 6.b. 7.a.

Testnevelés jelentısége; az alaki és gimnasztikai gyakorlatok fontossága. A sportjátékokban használatos pályák méretei és a csapatok számai. Testnevelés jelentısége; az alaki és gimnasztikai gyakorlatok felosztása. A téli sportágak felosztása, versenyszámai. Testnevelés jelentısége a népi játékok fontossága. A labdajátékok csapatlétszámai és ebbıl pályán tartózkodók száma kezdéskor. Iskolai testnevelésben az atlétika szerepe, fontossága. Kosárlabdázás alapvetı, iskolai órai játékot meghatározó fıbb szabályai. Az atlétika, mint sportág felosztása. Kézilabdázás alapvetı, iskolai órai játékot meghatározó fıbb szabályai. Fıbb képességek szerepe az iskolai tanórákon és a szabadidıs elfoglaltság során. Röplabda, alapvetı iskolai órai játékok meghatározó fıbb szabályai. Kondicionális képességek (alap) szerepe a testnevelésben és ezek felosztása. Néhány gyakorlat a fejlesztésükre. 7.b. Labdarúgás alapvetı szabályai melyek az iskolai testnevelés, vagy szabadidıs sportok őzésénél elengedhetetlen.

230/491



8.a. Az olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó legfontosabb ismeretek. (Szervezeti felépítés, versenyrendszerek.) Magyarok fıbb eredményei. (Mondjon egy-két nevet és versenyszámot!) 8.b. Kosárlabda versenyszabályai. (Játékidı, idıkérés, csere, lépéshibák, faultok, büntetıdobási lehetıség.) (Kedvezményezett szabály értelmezése.). 9.a. Atlétikai mozgások felosztása, meghatározó mozzanatai. A teljesítmény meghatározó lehetıségek és egy-két gyakorlati lehetıség. 9.b. Kézilabda versenyszabályok (csapatlétszám, idı, holtidı, büntetık, kiállítások formái.). 10.a. Torna sportág jelentısége, szerepe az egészséges életmód kialakításában. A sportághoz szükséges kondicionális alapképességek és a tanult elemek összefüggései. 10.b. Röplabda versenyszabályai (csapatlétszám, líbero szerepe, 3m-es vonal fontossága, cserelehetıségek, idıkérés, pont és játszmaszámítás, érintési lehetıségek.). 11.a. Úszás sportág jelentısége. A sportághoz szükséges kondicionális képességek, ezek fejlesztésének lehetıségei. Az úszásnemek felosztása. 11.b. Labdarúgás szabályai (nagypályás, kispályás.) (Csapatlétszám, cserelehetıség, büntetések, lebonyolítási lehetıségek.). 12.a. Sportjátékok jelentısége és fontossága. A labdajátékokhoz szükséges kondicionális alapképességek és más sportágakkal való kapcsolata. 12.b. Úszás sportág versenyszabályai. (sportági felosztás, versenyszámok, rajtolás szabályai, felszerelés, fordulók, célbaérés. 13.a. Röplabda sportág jellemzı sajátosságai, szükséges kondicionális képességek, alapvetı elemek, amelyek a játékot meghatározzák. Játékrendszerek, becserélés lehetıségei. 13.b. Torna versenyszabályai. (Öltözet, szerek, szerek sorrendje, rontási lehetıségek, versenyek lehetıségei.) 14.a. Röplabda sportág kondicionális képességei: egy választott technikai elem leírása. 14.b. Torna sportág felosztása, versenyszámai. 15.a. Kézilabda sportág jellemzıi, szükséges kondicionális képességek, alapvetı technikai és taktikai elemei. 15.b. Téli sportágak felosztása, versenyszámai. 16.a. Kézilabda sportág kondicionális képességei egy választott technikai elem leírása. 16.b. Vízi sportok felosztása, versenyszámai. 17.a. Kosárlabda sportág jellemzı sajátosságai, szükséges kondicionális képességek, alapvetı technikai és taktikai elemek, amelyek a játékot meghatározzák. Játékrendszerek. 17.b. Labdarúgás versenyszabályai. 18.a. Kosárlabda sportág kondicionális alapképességei. Egy technikai elem (választott) leírása. 18.b. Röplabda versenyszabályai. 19.a. Labdarúgás sportág jellemzı sajátosságai, szükséges kondicionális alapképességek; alapvetı technikai és taktikai elemek, amelyek a játékot meghatározzák. 19.b. Kézilabdázás versenyszabályai. 20.a. Labdarúgás kondicionális alapképességei, egy választott technikai elem leírása. 20.b. Atlétika versenyszabályai. Középszintő szóbeli érettségi vizsga értékelése

231/491



A szóbeli vizsga során a teljes pontszám (150 pont) harmadát (50 pont) érheti el a vizsgázó. Ebbıl az “A” tételre 0-20, a “B” tételre 0-20 pont adható. “A” tétel 0 – 6 pont: a témához tartozó fogalmak ismerete és pontos megfogalmazása; 0 – 8 pont: az ismeretek felhasználása az adott kérdés vagy feladat megoldása érdekében; az önálló gondolkodás bizonyítása; 0 – 6 pont: a megoldás teljessége, ötletessége; az elıadás színvonala. “B” tétel 17 – 20 pont: aki az ismereteket pontosan és önállóan közvetíti; 14 – 16 pont: aki kevés tanári pontosítással tudja az ismereteket; 9 – 13 pont: aki pontatlan, a tanár segítsége kell, a teljes választ nem tudja; 5 – 8 pont: aki részeket ismer, de az ismeretek jelentıs részét nem, vagy nehezenfogalmazza meg; 2 – 4 pont: aki jelentıs tanári segítséggel ismeret részeket tud, de nem önállóan fogalmazza meg azokat; 0 pont: aki segítséggel sem tud bizonyítani a megadott idın belül. A gyakorlati vizsga jellemzıi A középszintő gyakorlati vizsgán a teljesítmény mérése, és az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemzı mozdulatsorok értékelése történik. A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerő tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. A vizsga 5 részbıl áll, amely több különbözı sportág mozgásanyagára épül. A gyakorlati vizsgázás az alábbi feltételekkel folyik: •

A gyakorlati vizsga kötelezı, és kötelezıen választható részbıl és elemekbıl áll. A vizsgázó elızetesen dönthet a választható testgyakorlati ágak közül, melyet az érettségi vizsgára történı jelentkezéskor kell megjelölnie. A vizsga napján sorsolás dönti el, hogy a tornaszámok közül szekrényugrást, vagy a talajgyakorlatot kell bemutatnia a jelöltnek.

•

A gyakorlati vizsga kötelezı részei a következık: Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat.

•

A gyakorlati vizsga kötelezıen választható részei és elemei a következık: ♦ Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter). ♦ Atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás). ♦ Atlétikai dobás (kislabda hajítás vagy súlylökés). ♦ Torna: 1 választott tornaszer (lányok: felemáskorlát vagy gerenda vagy ritmikus gimnasztika; fiúk: győrő vagy nyújtó vagy korlát). ♦ Testnevelési- és sportjátékok: 1 választott labdajáték (kézi- vagy kosár- vagy röplabda vagy labdarúgás). ♦ Úszás vagy küzdısport.

Testnevelés érettségi gyakorlati feladatai Kondicionális alapképességek (erı, gyorsasság, állólépesség és hajlékonyság fejlesztésére szolgáló feladatok bemutatása) erı (medicinlabdás gyakorlatok 5-kg-os medicinnel)

232/491



♦ kétkezes felsı átadások 10 x. ♦ kétkezes mellsı átadások 10 x. ♦ törzshajlításban átadások 10 x. ♦ felülés közben átadások 10 x. gyorsasság (sorozatugrások zsámolyok használatával) ♦ 3-4 lépés után fel-le szökdelés páros lábbal. ♦ 3-4 lépés után fel-le szökdelés jobb(bal) lábbal. ♦ 3-4 lépés után zsámolyok felett átugrás páros, jobb(bal) lábbal. állóképesség ♦ ingafutás (20 m-re elhelyezett bóják között 1 percen keresztül (min. 8). ♦ 6 perc kitartó (folyamatos futás) (min. 1200m). hajlékonyság ♦ széles terpeszben törzshajlítások (igyekezve könyökkel megérinteni a talajt). ♦ terpeszülésben hajlítások jobb, bal lábhoz illetve középre. ♦ párok egymással szemben terpeszülésben talptámasszal egymás karját fogva törzshajlítást végeznek egyszer egyik majd másik tanuló irányában a hátra dılı társ rásegítésével (30 másodpercig 4 x). Koordinációs alapképesség (mutasson be egy összefüggı szabadgyakorlatot, amely minimum 48 ütembıl álljon). Atlétika (futó, ugró és dobó számokhoz kapcsolódó feladatok bemutatása) térdelı rajt bemutatása. kétkezes váltás végrehajtása. fokozó, –iramfutás bemutatása. magasugrás lépı technika bemutatása (125 cm-en). helybıl távolugrás, és ötös ugrás bemutatása. távolugrás guggoló vagy lépı technikával. lökés, hajítás, vetés (függıleges és ferde síkban) két kézzel. lökés, hajítás, vetés (függıleges és ferde síkban) egy kézzel. súlylökés helybıl, illetve becsúszással. Torna (talajtorna, szekrényugrás, korlát vagy győrő) talajtorna: ♦ elemek bemutatása (kézállás, tarkóállás, fejállás, tigrisbukfenc, gurulóátfordulás hátra tolódással kézálláson át, ♦ elemkapcsolatok különbözı helyzetekbıl (minimum 5 elem) (mérlegállás, cigánykerék, tigrisbukfenc, kézállás, tarkóállás, gurulóátfordulás hátra tolódással kézálláson át, fejen átfordulás, kézen átfordulás, fejállás). szekrényugrás (öt részes hosszában állított szekrényen) ♦ gurulóátfordulás a szekrényen pár lépés nekifutás után dobbantóról elrugaszkodva. ♦ felugrás és leterpesztés pár lépés nekifutás után dobbantóról elrugaszkodva. ♦ guggoló átugrás a szekrény távolabbi részén támasszal pár lépés nekifutás után dobbantóról elrugaszkodva.

233/491



♦ terpeszátugrás pár lépés nekifutás után dobbantóról elrugaszkodva. korlát ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

ugrás felkarfüggésbe; lendület elıre – lendület hátra. alaplendület billenéssel támaszülésbe. gurulóátfordulás elıre terpeszülésbe. pedzés sas lendület kanyarlati leugrás. tanult elemekbıl összeállított gyakorlat bemutatása.

győrő ♦ függésben alaplendület elıre – hátra. ♦ függésbıl emelés lefüggésbe, leengedés hátsó lefüggésbe. ♦ lendületvétel vállátfordulás hátra. ♦ lendületvétel terpeszleugrás. ♦ tanult elemekbıl összeállított gyakorlat bemutatása. Sportjátékok (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, röplabda közül egy választott sportág meghatározott feladatainak a végrehajtása (bemutatása)) kézilabda ♦ átadások helyben és futás közben. ♦ félpályáról indulva átadás a kilences vonalnál álló társnak, majd indulócsel és megindulás a kapu felé; a visszakapott labdával kitámasztással kapuralövés a kilencesrıl. ♦ ugyanaz a feladat, a kapuralövés felugrással végrehajtva. ♦ hármas nyolcas végrehajtása lövı, irányító, lövı helyen. kosárlabda ♦ átadások helyben és futás közben. ♦ megindulás, megállás, sarkazás. ♦ megindulás egy leütéssel, fektetett dobás a büntetı sarkától. ♦ tempódobás. ♦ félpályáról átadás a büntetınél elhelyezkedı társnak; megindulás az oldalvonal irányába; a visszakapott labdával megállás két ütemen keresztül; sarkazás; labdavezetés köríven a társ kerülésével és fektetett dobás az ügyesebb kézzel. labdarúgás ♦ átadások helyben és futás közben. ♦ labdavezetés. ♦ dekázás lábbal és fejjel. ♦ kapura lövési formák és fejelés. ♦ egymástól (öt db) két méterre elhelyezett bóják között szlalom labdavezetés, majd passz a ferdén felállított padra; a visszapattanó labdát belsı csüddel kapura lıni. röplabda ♦ alkar és kosárérintések egyénileg és párban. ♦ nyitás alkarral. ♦ felsı nyitás. ♦ kosárérintéssel bejátszás a feladónak a visszajátszott labda leütése. Úszás választott úszásnemben ötven méter teljesítése.

234/491



Középszintő gyakorlati érettségi vizsga értékelése A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összességével kapjuk. A középszintő gyakorlati vizsgarészekben az összes pontszám 66,6%-a, tehát 100 pont szerezhetı meg. Ezen belül: Gimnasztika, kondicionális alapképességek Torna Atlétika Labdajáték Úszás vagy küzdısport

maximum 10 pont. maximum 20 pont. maximum 30 pont. maximum 30 pont. maximum 10 pont.

A gyakorlati vizsga értékelését részletes központi értékelési útmutató segíti, mely rögzíti az egyes vizsgarészekben nyújtott teljesítményekért megítélhetı pontértékeket.

5.10.1.2 Részletes értékelési útmutató testgyakorlati áganként Gimnasztikai gyakorlat, kondicionális alapképességek 10 pont 2 pont: többször hibázik a gyakorlat bemutatása során 4 pont: a végrehajtás tartalmilag hibátlan, de sem sebessége, sem ritmusa nem megfelelı 6 pont: a végrehajtás pontos, ritmusos, a végrehajtás során kisebb tartáshibákat követ el az érettségizı 8 pont: tornászos, fegyelmezett testtartás, dinamikus, pontos végrehajtás 10 pont: a gyakorlat összeállításánál a változatosság és fokozatosság elve érvényesült.

235/491



Torna 20 pont Talajtorna (10 pont) 10 pont adható, ha az összefüggı talajgyakorlatban megtalálható az 5 kötelezıen elıírt gyakorlatelem (gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás) és egy javasolt elem (kézenátfordulás vagy tarkóbillenés vagy fejenátfordulás stb.), a végrehajtás megfelelı összekötı elemek kapcsolásával, folyamatosan, jó ritmusban, térben történı változatos elrendezésben, helyes testtartással történik. Pontok vonhatók le: 2 pont: az elıírt elemekbıl egy hiányzik a gyakorlatból; 2 pont: valamelyik elem végrehajtásánál hibázik; 1 pont: nem tornászos a kivitelezés; 1 pont: az összekötı lépések kimaradnak a gyakorlatból /lányok/; 1 pont: az elemkapcsolatok miatt a gyakorlat nem folyamatos; 1 pont: a gyakorlat térbeni elrendezése nem változatos; 1 pont: egyes tornaelemekhez segítségadás kell. Szekrényugrás (10 pont) 10 pont adható, ha a támaszugrás (4 részes, széltében állított szekrényen /lányok/, 5 részes hosszában állított szekrényen /fiúk/) mindkét íve magas, a leérkezés biztonságos.

PONTOK VONHATÓK LE: 2 PONT: AZ UGRÁS ELSİ ÍVE NEM ÉRI EL A VÍZSZINTEST; 1 pont: a támasz nem mind a két kézen történik; 1 pont: a támasz helyzetben a kar nem lök; 1 pont: az ugrásnál a kar behajlik; 1 pont: az ugrás végrehajtása testtartás hibákkal történik; 1 pont: az ugrás közben a vizsgázó testtel súrolja a szekrényt; 1 pont: az ugrásnál segítségadás kell; 2 pont: a leérkezés nem biztonságos, ellép vagy elesik a vizsgázó. Győrő (10 pont) 10 pont adható arra a gyakorlatra, amelyben a 4 kötelezı elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás) és az ajánlott elemek közül (futólagos támaszba kerülés, lebegıfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás elıre, leterpesztés stb.) legalább egy szerepel, a végrehajtás pontos, folyamatos, a leérkezés biztonságos. Pontok vonhatók le: 2 pont: egy elem hiányzik a gyakorlatból; 2 pont: leesik a szerrıl; 1 pont: a győrő erısen beleng; 1 pont: az elemek kapcsolódása nem folyamatos; 1 pont: segítségadás szükséges valamelyik elemnél; 1 pont: a gyakorlatban testtartási hibák vannak; 2 pont: a leugrásnál ellép vagy elesik. Párhuzamos korlát (10 pont) 10 pont adható arra a gyakorlatra, amelyben a 4 kötelezı elem (alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás) és az ajánlott elemek közül (billenések, emelések, saslendület, vállállás stb.) legalább egy szerepel, a végrehajtás pontos, folyamatos, a leérkezés biztonságos. Pontok vonhatók le: 2 pont: egy elem hiányzik a gyakorlatból; 2 pont: leesik a szerrıl; 1 pont: az elemek kapcsolódása nem folyamatos; 1 pont: segítségadás szükséges valamelyik elemnél; 1 pont: a gyakorlatban testtartási hibák vannak; 236/491



1 pont: támasz helyzetben nem tudja megtartani magát; 2 pont: a leugrásnál ellép vagy elesik.

Sportjátékok 30 pont Kézilabda

Kosárlabda

Kapura lövés gyorsindítás után (3 kísérlet) 10 pont: ha pontos átadás után, lendületes futás közben átvett labdával, lépéshiba nélkül, levegıbıl egy lábról felugrás után jó technikával kapura lı. 3 kísérletbıl legalább 2 kapura lövés sikeres. Pontok vonhatók le: 2 pont: a labdaátadás nem pontos; 2 pont: a futás nem lendületes; 2 pont: lépéshiba történik; 2 pont: a kapura lövés nem sikerül; 2 pont: labdakezelési hibát vét.

Fektetett dobás – félpályáról indulva kétkezes mellsı átadás a büntetı vonalnál álló társnak, indulócsel után futás az oldalvonal felé, a visszakapott labdával megállás, sarkazás, megindulás, labdavezetés köríven, fektetett dobás. 3 kísérletbıl minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Jobb-, vagy baloldalról kell hajtani.

10-10 pont: ha pontos átadás után, lendületes futás közben végrehajtott, erıteljes irányváltoztatás után, lépéshiba nélkül átvett labdával, egy lábról történı Átadások: állásban, futásban végrehajtott felugrás után egy kézzel történik a kosárra felsı, vállmagas, elhajlásos átadások. dobás. 3 kísérletébıl legalább 2 kosarat ér Pontok vonhatók le: el a vizsgázó. 2 pont: a végrehajtásban technikai hiba Pontok vonhatók le: van. 2 pont: nem pontos az átadás; 2 pont: a labda többször kiesik a kézbıl. 1 pont: az indulócsel elmarad 2 pont: lépés hibát vét. 2 pont: a visszakapott labdával rosszul 2 pont: nem a feladatot hajtja végre. áll meg lépéshibát vét, Hármas nyolcas végrehajtása kapura lövéssel. 2 pont: nem talál be a kosárba; (lövı, irányító, lövı játékosok között) 2 pont. rossz a megindulás Pontok vonhatók le: 1 pont: az oldalnak nem megfelelı 2 pont: pontatlan az átadás. kézzel hajtja végre a dobást. 2 pont: nem a sportágra jellemzı a Büntetı dobás: 10 kísérlet mozgás. 10 pont: 5 találat 2 pont: kiejti a labdát. 8 pont: 4 találat 2 pont: zavarja a társak mozgását. 6 pont: 3 találat 2 pont: nem találja el a kaput. 4 pont: 2 találat 2 pont: 1 találat A segítı személyét a vizsgabizottság jelöli ki.

237/491



Labdarúgás

Röplabda

Labdaemelgetés: a gyakorlatot a földrıl felvett és feldobott labdával is lehet kezdeni. A labdát bármely, a labdarúgás szabályainak megfelelı testrésszel kell levegıben tartani. 3 kísérletbıl a legjobbat kell értékelni.

Kosárérintés, alkarérintés váltakozva: folyamatosan fej fölé, maximum két méter sugarú körben. 3 kísérlet (A labdát minden érintésnél 1,5 - 2 m-re kell a fej fölé játszani.)

Fiúk: 10 pont: 9 pont: 8 pont: 7 pont: 6 pont: 5 pont: 4 pont: 3 pont: 2 pont: 1 pont:

17 db 16 db 15 db 14 db 13 db 12 db 11 db 10 db 9 db 8 db

Szlalom labdavezetés: 20 méter hosszan, öt darab egyenlı távolságra letett medicinlabda között szlalom labdavezetés, passz a ferde padra, visszaérkezı labda kapura lövése belsı csüddel.3 kísérlet. 10 pont: folyamatos futás közben, egyenletes haladással, a sportágra jellemzı ritmusban és ütemben végrehajtva mindkét lábbal vezeti a labdát. A visszaérkezı labda rögtön történı elrúgása.

20 pont: 18 pont: 16 pont: 14 pont: 12 pont: 10 pont: 8 pont: 6 pont: 4 pont: 2 pont:

18 db 15 db 13 db 11 db 10 db 9 db 8 db 7 db 6 db 5 db

Nyitás: választott technikával. 8 kísérlet 10 pont: 5 érvényes nyitás 8 pont: 4 érvényes nyitás 6 pont: 3 érvényes nyitás 4 pont: 2 érvényes nyitás 2 pont: 1 érvényes nyitás

Pontok vonhatók le: 4 pont: messzire elgurul a labda; 4 pont: csak az egyik lábával vezeti a labdát. 4 pont: a labdavezetés nem folyamatos; 4 pont: a végrehajtás lassú; 4 pont: a kapura lövés nem rögtön történik.

238/491


Pont

Fiúk


Atlétika 30 pont Lányok Fiúk

60 m síkfutás 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

7,9 mp 8,0 mp 8,1 mp 8,2 mp 8,3 mp 8,4 mp 8,5 mp 8,6 mp 8,7 mp 8,8 mp

Lányok 2000 m síkfutás

8,9 mp 9,0 mp 9,1 mp 9,2 mp 9,3 mp 9,4 mp 9,5 mp 9,6 mp 9,7 mp 9,8 mp

7:30 perc 7:40 perc 7:50 perc 8:00 perc 8:10 perc 8:20 perc 8:30 perc 8:40 perc 8:50 perc 9:00 perc

Távolugrás 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

520 cm 510 cm 500 cm 490 cm 480 cm 470 cm 460 cm 450 cm 440 cm 430 cm

Magasugrás 440 cm 430 cm 420 cm 410 cm 400 cm 390 cm 380 cm 370 cm 360 cm 350 cm


Súlylökés (6 ill. 4 kg) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

10 m 9,75 m 9,5 m 9,25 m 9,0 m 8,75 m 8,5 m 8,25 m 8,0 m 7,5 m

9:00 perc 9:10 perc 9:20 perc 9:30 perc 9:40 perc 9:50 perc 10:00 perc 10:10 perc 10:20 perc 10:30 perc

7,75 m 7,5 m 7,25 m 7,0 m 6,75 m 6,5 m 6,25 m 6,0 m 5,75 m 5,5 m


Kislabdahajítás 53 m 50 m 48 m 45 m 43 m 40 m 38 m 35 m 33 m 30 m

38 m 36 m 34 m 32 m 30 m 28 m 26 m 24 m 22 m 20 m

A választott futószámot egyszer teljesíti a vizsgázó. Az ugró- és dobószámoknál 3 kísérletbıl a legjobb eredmény értékelendı.

239/491



Úszás 10 pont 50 m úszás választott úszásnem 25 m úszás másik választott úszásnemben Elsı úszásnem 6 pont: az 50 m-es úszást szabályos rajttal kezdi, az úszásnem szabályainak és technikájának megfelelıen úszik, a levegıvétel ritmusos és egyenletes, a vízben haladás folyamatos. Pontok vonhatók le: 2 pont: ha nem szabályos rajttal kezdi meg az úszást; 2 pont: ha az úszásnem kapkodó, nem egyenletes; 2 pont: ha a levegıvétel nem ritmusos. Második úszásnem 4 pont: ha a 25 m-es úszást szabályos rajttal kezdi, az úszásnem szabályainak és technikájának megfelelıen úszik, a levegıvétel ritmusos és egyenletes, a vízben haladás folyamatos. Pontok vonhatók le: 1 pont: ha nem szabályos rajttal kezdi meg az úszást; 2 pont: ha az úszás kapkodó, nem egyenletes; 1 pont: ha a levegıvétel nem ritmusos.

240/491



5.11 Fizika A NAT szerinti kulcskompetenciák


Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret

X X



X


A fizika tantervek a 9. és a 11. évfolyamokon tartalmaznak szabadon tervezhetıre jelölt tananyagrészeket. Ennek magyarázata az, hogy a különbözı szakmacsoportokban a szakmai és a fizika tantárgyak között más-más átfedés van. A tantárgyi harmonizáció következtében ezeket az anyagrészeket nem tanítjuk párhuzamoson és duplán a tanulóknak, hanem a tanmenetekben feltőntetett módon a tanári szabadság figyelembevételével ezek az órák gyakoroltatásra, a tananyag jobb megértetésére, elmélyítésére fordíthatók.

5.11.1 MOZGÁSOK, TÖMEG ÉS ERİ 9. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 10. évfolyam)

HETI 1 ÓRA Bevezetés Ez az órafelosztás a MOZAIK által kiadott 9-es fizikatankönyv feldolgozását szolgálja és - a minden középiskolába eljuttatott - ajánlott helyi tantervben leírt Célok és feladatok, Követelmények valamint a felsorolt Eszközök figyelembevételével használható. Itt a „Tartalom” feldolgozásának ütemezésére és néhány fontos szempont megvalósítására teszünk javaslatot. A nagyon szők órakeret miatt célszerő figyelembe venni az általános iskolában már megtanult részeket, és azok ismétlésszerő felelevenítésével idıt nyerni az új, esetleg a kiegészítı anyagrészek feldolgozásához, vagy a gyakorláshoz, feladatmegoldáshoz.

241/491



Tanmenetjavaslat Óra

Tananyag

Tevékenység, megjegyzések

I. A TESTEK HALADÓ MOZGÁSA 1.

2. 3.

4. 5. 6.

Bevezetés, ismerkedés, a közös munka jellegének, szabályainak megbeszélése stb. Az 1. Emlékeztetı feldolgozása. Az alapfogalmak rendbetétele, közös szintre hozása. 2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség fogalma. A sebességvektor. Feladatok. Egyenes vonalú egyenletes mozgások összegzıdése. Feladatok. 3.1. A változó mozgást végzı test sebessége 3.2. A gyorsulás fogalma

7.

3.3. A szabadon esı test mozgása Hajítások.

8.

3.4. Az egyenletes körmozgás

9. 10. 11. 12. 13.

A centripetális gyorsulás Feladatok megoldása Változó körmozgás Feladatok megoldása A körmozgás és a forgómozgás szögjellemzıi

14. 15. 16. 17.

Feladatok megoldása Összefoglalás Ellenırzés Hiánypótlás

Motiváció az egész évi munkával kapcsolatban.

A hozott tudás felmérése. Kapcsolat a matematikával: koordináta-rendszerek. A hozott ismeret felfrissítése, kísérletre építés. A feladatmegoldások lényegi és formai követelményeinek tisztázása. Grafikonok. Gondolkodtató kérd. Kísérlet. Relatív helyzet, relatív mozgás. A vonatkoztatási rendszer megválasztásának fontossága. Az átlag-, illetve a pillanatnyi sebesség fogalmának felelevenítése és kibıvítése. Feladatok. A hozott kvalitatív ismeretekre és kísérletre alapozva felépíteni a fogalmat, majd feladatokon erısíteni azt. Kísérlet. A meglevı ismeretekre építeni. Tudatosítani, hogy megállapításainknak érvényességi határa van. Feladatok. Az eddigiek rendszerezésére. A radián fogalmának bevezetése. Tisztázni, hogy az egyenletes mozgásnak nem a változó mozgás az ellentettje.

A vektorokról tanultak ismétlése

Kísérlet. Grafikonok. Az analógiák és a többféle leírásmód lehetıségének tudatosítása. Gondolkodtató kérdések.

II. A TÖMEG ÉS AZ ERİ 18.. 19.

Óra

20.

21.

1. Emlékeztetı. 2. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer 2. A tömeg fogalma. 3. A sőrőség Tananyag

A már tanult dinamikai ismeretek megerısítése. Az inerciarendszer fontossága. Gondolkodtató kérdések. Kísérletek. (A sőrőség nem szerepel az ált. isk. fizika tantervben, de valószínő, hogy az iskolák többségében megtanították, célszerő ellenırizni) Tevékenység, megjegyzések

5. Lendület, lendületmegmaradás (Csak akkor ez a sorrend, ha az erı fogalmát a lendületváltozás sebességeként vezetjük be!) Kísérletek. A deduktív módszer bemutatása. A zárt rendszer, mint absztrakció. 6.1. Az erı fogalma A már tanultakra és kísérletekre építve bıvíteni, és dinamikaivá tenni az erı fogalmát. Az erı fogalmának kétféle bevezetési módját összekapcsolni.

242/491


22.

6.2. Erı-ellenerı. A kölcsönhatás. 6.3. Több erıhatás együttes eredménye 7. Különféle mozgások dinamikai feltétele Részösszefoglalás feladatok megoldásával. 8. Kényszererık és meghatározásuk

23. 24. 25.

26.

9. Tehetetlenségi erık

27.

10.1. Rugalmas erı. Lineáris erıtörvény 10.2. Súrlódás. Közegellenállás

28.

29. 30.

10.3. A nehézségi és a Newtonféle gravitációs erıtörvény 11. A bolygók mozgása

31. 32. 33. 34.-36.

Összefoglalás Ellenırzés Hiánypótlás Év végi ismétlés, rendszerezés


A 6.3. nagy része új anyag, de 6.2.-t ismétlésként lehet feldolgozni, így juthat idı az erıvektorokkal kapcsolatos kérdések és feladatok megoldására is. A már ismert gondolatok összefoglalása és feladatmegoldásokkal történı megerısítése. Kinematikai és dinamikai feladatok összekapcsolása. Tudatosítani a kényszererık irányát és nagyságuk aktuális jellegét. Célszerő a lejtı típusú egyszerő gépeket itt vizsgálni. Kiegészítı anyag, de érdemes feldolgozni, a nehézségi- és a gravitációs erı megkülönböztetése érdekében is. (A tankönyvben egy elıjel hiba van! Fe = m × a0, tehát nincs negatív elıjel.) A téma kvalitatív szinten ismert, így a kvantitatív leírást, az erıtörvény fogalmát és feladatokat lehet kiemelni. A téma kvalitatív feldolgozása az ált. isk.-ban megtörtént, így a hangsúlyt annak felelevenítésére, a kísérletekre épülı kvantitatív leírásra, valamint a kérdésekre és feladatokra célszerő helyezni. Tájékozódás a gravitációs kölcsönhatás jellemzıirıl, elsısorban feladatok révén. Tudatosítani: a tudomány fejlıdésének jellemzıit, a tudomány és a társadalom kapcsolatát, a gravitációs mezı szerepét az égitestek mozgásában.

5.11.2 10. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 11. évfolyam) Merev test, munka, folyadékállapot, hıtan

Heti 2 óra Ez az órafelosztási javaslat a Mozaik Kiadó Fizika 10 Hıtan, Elektromosságtan címő tankönyvéhez készült a kerettantervek módosítására vonatkozó 10/2003. (IV.28) OM rendelet figyelembe vételével. Szeretnénk ezúton is kiemelni, és a felhasználó kollégák figyelmébe ajánlani a tankönyvben és a tanmenetben követett néhány pedagógiai alapelvünket: 1. Az idıkeret hatékony kihasználása és a tanulók fizika tantárgyhoz való pozitív viszonyulása érdekében is fontos, hogy építsünk a tanulók eddigi – elsısorban általános iskolai – elıismereteire. 2. Lényegesnek tartjuk a tananyag szemléltetéshez, tanulói és tanári, kvalitatív és kvantitatív kísérletekhez kapcsolódó feldolgozását. 3. Az elvont elméleti ismeretek, formális számítások helyett a fizikának az átlagos tanulók számára is érdekes, tanulságos, életközeli oldala kerüljön elıtérbe. Ennek megfelelıen a számonkérésnél is csökken a feladatmegoldás súlya. A számításokhoz függvénytáblázat használható. 4. Biztosítsunk ugyanakkor különbözı szorgalmi jellegő többlet-lehetıségeket a tantárgy valamelyik területe iránt nagyobb érdeklıdést mutató tanulók számára. Ilyen lehet az elméleti tananyag és a technikai alkalmazások mélyebb megértése

243/491



(apró bető), kiegészítı ismeretek, gyakorlati, történeti vonatkozások feldolgozása (megjegyzések, olvasmányok), további gondolkodtató kérdések, számításos és kísérleti feladatok megoldása. Óra Tananyag III.A MEREV TEST 1. 2.

12.1. A tehetetlenségi nyomaték. 12.2. A perdület fogalma 12.3. A forgatónyomaték

3.

Feladatok

4.

13.1. A párhuzamos hatásvonalú erık eredıje Pontrendszerek mechanikája 13.2. Tömegközéppont, súlypont. Egyensúlyi helyzetek Összefoglalás Ellenırzés Hiánypótlás

5. 6. 7. 8. 9.


Kiegészítı anyag! Kísérletre és analógiára építve célszerő feldolgozni. A kvalitatív feldolgozás és az M = F × k kiszámítási mód ált. iskolai tananyag, így ezekre építve juthat idı a fogalom dinamikussá tételére, ha a 12.1-et és a 12.2-t is feldolgoztuk. Feladatok megoldásával feldolgozni az emelı típusú egyszerő gépeket. Az erıpár fogalmának és a merev test egyensúlyi feltételeinek kiemelése. A Gondolkodtató kérdések feldolgozása.

III. ENERGIA, MUNKA 10.

Emlékeztetı A munka kiszámítása

11.

2.2. A mozgási energia kiszámítása. A munkatétel

12.

Feladatok

13.

2.3. Feszítési munka. Rugalmas energia

14. 15.

Feladatok 2.4. Az emelési munka és a helyzeti (magassági) energia

16.

Feladatok

17.

Feladatok

18.

2.5. A mechanikai energia fogalma és megmaradási tétele

19. 20.

Feladatok Feladatok

Az energia és a munka fogalma, valamint a W = F × s ismétléssel feldolgozható. A munka kiszámításának általánosítása azonban új tananyag. Kísérlettel szemléltetni a mozgási energia kiszámítás módját. Összehasonlítani a mozgási energiát és a lendületet. A Gondolkodtató kérdések feldolgozása. A kinematikát, a dinamikát és az energiaváltozásokat összekapcsoló feladatok megoldása is. A Gondolkodtató kérdések és Feladatok feldolgozásával erısíteni a fogalmakat. A Megjegyzések, A Gondolkodtató kérdések megbeszélése, és a Feladatok megoldása itt igen fontos!. Célszerő eljutni az összefoglaló, rendszerezı feladatokig. A téma feldolgozása megtörtént az ált. iskolában, így annak felelevenítésére van szükség. Ezt túllépni a kérdésekkel és feladatokkal lehet. A mechanikai energia fogalmának megértéséhez célszerő a nem mechanikai energiák kvalitatív bemutatása is

244/491


21. 2223. 2426. Óra


Teljesítmény, hatásfok Feladatok Összefoglalás, ellenırzés Tananyag

IV. FOLYADÉK ÁLLAPOT 27. Folyadékra ható külsı nyomás 28. A hidrosztatikai nyomás 29. Szilárd testek folyadékban 30. Feladatok megoldása 30. Folyadékok áramlása 31. Az áramló közeg energiája 32. Feladatok megoldása 33. Összefoglalás 34. Ellenırzés

. Tevékenység, megjegyzések

Kísérleti bemutatás Kísérlet Aerosztatikai nyomás Általános jellemzık

I. Hıtan 35.

Bevezetés Hıtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztetı

Motiváció, célok, elvárások. Tájékozódás a hozott tudásról. Hıtágulás szemléltetése.

36.

1.2. A szilárd testek hıtágulásának törvényszerőségei. A szilárd testek lineáris hıtágulása. Gyakorlás.

Mérésre épülı feldolgozás. Gyakorlati vonatkozások. Gondolkodtató kérdések, feladatok. (Kiegészítı anyag)

Szilárd testek térfogati hıtágulása. 1.3. A folyadékok térfogati hıtágulása.

A szilárd testek lineáris hıtágulási törvényébıl levezethetı a térfogati hıtágulás törvénye (nem kell újabb kísérleti bizonyítás). A törvény közelítı jellegő. (kiegészítı anyag)

Gyakorlás

Gondolkodtató kérdések, feladatok.

Számonkérés. Gázok állapotváltozásai. 2.1. Emlékeztetı. Állapotjelzık, állapotjelzık mérése.

A számonkérés lehet 15 perces röpdolgozat (elmélet, gondolkodtató kérdés, egyszerő számításos feladat)

2.2. Gázok állapotváltozása állandó nyomáson

Mérésre épülı feldolgozás. Kelvin-skála bevezetése.

37.

38. 39.

40. 41.

Gyakorlás

42.

2.3. Gázok állapotváltozása állandó térfogaton

43.

2.4. Gázok állapotváltozása állandó hımérsékleten. Gyakorlás.

44.

Gyakorlás.

Kísérletek Cartesius-búvárral (G. 28/6 ).

45.

Légnyomás meghatározása Melde-csıvel

Tanulói mérés (F. 29/4 ).

46.

2.5. Az ideális gázok általános állapotváltozása. Egyesített gáztörvény, állapotegyenlet.

Az egyesített gáztörvényhez méréssel vagy a speciális gáztörvényekbıl levezetéssel is eljuthatunk.

47.

Gyakorlás.

Gondolkodtató kérdések és feladatok.

48.

Számonkérés.

Analógia az izobár állapotváltozással.

245/491



49.

3. Molekuláris hıelmélet 3.1. Emlékeztetı

A gázok kísérleti modellezéséhez rázógép vagy elektrosztatikus feltöltéssel mőködı golyós szimulátor is használható.

50.

3.2. A gázok állapotváltozásának molekuláris értelmezése.

.

Óra

Tananyag

5152.

3.3. A gázok belsı energiája, a hıtan I. fıtétele.

53.

Feladatok megoldása

54.

Gyakorlás

55.

3.4. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata.

56.

. 3.4. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata.

57.

Gyakorlás

58.

3.5. A termikus folyamatok iránya, a hıtan II. fıtétele

59.


60.

Számonkérés.

61.

4. Halmazállapot-változások 4.1. A halmazállapot-változások energetikai vizsgálata

62.

4. Halmazállapot-változások 4.1. A halmazállapot-változások energetikai vizsgálata

63.

4.2. A halmazállapot-változások molekuláris értelmezése.

Tevékenység, megjegyzések Nem vezetjük le, csak tapasztalatokkal támasztjuk alá a belsı energia és a hımérséklet közötti összefüggést

Építés az általános iskolában tanultakra.

64.

4.2. A halmazállapot-változások molekuláris értelmezése.

65.

Gyakorlás.

Kalorimetriai számítási feladatok

66.

Jég olvadáshıjének mérése.

Tanulói mérés (56/7. feladat szerint)

67.


68.

Összefoglalás.

69.

Számonkérés. Témazáró dolgozat.

70.

Hiánypótlás.

71.72

Év végi összefoglalás

246/491



5.11.3 11. évfolyam (5 évfolyamos képzésben 12. évfolyam) ELEKTROSZTATIKA, ELEKTROMOS ÁRAM, REZGÉSEK, HULLÁMOK HETI 2 ÓRA Tananyag

Óra

I. Elektrosztatika 1. 1. Elektrosztatikai alapismeretek. Emlékeztetı

2. 3.

2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye. Gyakorlás

4.

Az elektromos mezı jellemzése. 3.1. Az elektromos térerısség.

5.

Gyakorlás.

6. 7.

Számonkérés. 3.2. Az elektromos mezı szemléltetése erıvonalakkal. 3.3. Az elektromos mezı munkája. Az elektromos feszültség.

8.

9.

Gyakorlás.

10. 11.

Számonkérés. 4. Elektromos töltések, térerısség, potenciál a vezetın.

12.

5. A kondenzátor. Az elektromos mezı energiája.

13. 14.

Gyakorlás. 6. Kondenzátorok kapcsolása. (Kiegészítés) 15. 6. Kondenzátorok kapcsolása. (Kiegészítés) 16. Összefoglalás. 17. Feladatok 18. Témazáró dolgozat 19. Hiánypótlás II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek

Tevékenység, megjegyzések Az elektrosztatikai alapismeretek felidézése és kiegészítése kísérletek segítségével. A téma jelentısége. Szorgalmi feladat lehet a házi elektroszkópos vizsgálódás.

Gyakorlásban hangsúlyt kap a töltésmegmaradás és az 1 C nagysága. Az elektromos mezı (mint anyag) jellemzése az általa kifejtett erı segítségével. Szuperpozíció elve. Mechanikai alapismeretek felidézése. Gondolkodtató kérdések és feladatok. Ponttöltés mezıje. Kísérlet: erıvonalképek kivetítése írásvetítıvel. Az elektromos mezı jellemzése a mezı által végzett munka alapján. Csak homogén mezıt vizsgálunk. Gondolkodtató kérdések és feladatok. Homogén elektromos mezıben történı mozgás dinamikai és energetikai leírása(kidolgozott feladat). Érdekes kísérleti lehetıségek. Az elektromos árnyékolás és csúcshatás a gyakorlatban. Kísérlet a kapacitást befolyásoló tényezıkre és az energiára. A kapacitás a kondenzátor , az energia a mezı jellemzıje Prefixumok használata.

247/491



20.

1. Egyenáram. Áramköri alaptörvények. 1.1. Emlékeztetı.

Áramkör összeállítása. Töltések körbeáramlása és energiaátalakulások az áramkörben.

21. 22.

Gyakorlat: Áramkörök összeállítása.

Tanulói kísérletek (96. oldal feladatai).

1.2. Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye.

Áramerısség mérés és feszültség mérés bemutatása. Ohm törvénye tanulói vagy tanári kísérlet alapján.

23.

Gyakorlás.


24.

1.3. Mitıl függ a fémes vezetı ellenállása?

Tanulói vagy tanári kísérlet. Hımérséklet-függés csak kvalitatív formában.

25.

Gyakorlás.

Gondolkodtató kérdések és feladatok. Az Ohm törvény érvényességének korlátai.

Óra Tananyag 26. Mérési gyakorlat 27. Számonkérés. 28. 1.4. Az elektromos munka, teljesítmény és

Tevékenység, megjegyzések Ellenállás, fajlagos ellenállás mérése.

hıhatás.

29.

Gyakorlás

Gondolkodtató kérdések és feladatok. Hıtani ismeretek felhasználása.

30.

1.5. Fogyasztók soros kapcsolása.

Tanulói vagy tanári kísérlet.

31.

1.6. Fogyasztók párhuzamos kapcsolása.

Tanulói vagy tanári kísérlet. Fogyasztók a lakásban.

32.

1.7. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolásának gyakorlati alkalmazásai


33.

Gyakorlás

34.

Mérési gyakorlat


35.

Számonkérés

Fogyasztók kapcsolásának vizsgálata

36.

1.8. Áramforrások modellezése. Üresjárási feszültség, belsı ellenállás. (Kiegészítés)

37.

2. Vezetési jelenségek. 2.1. Elektromos áram folyadékokban. Az elemi töltés meghatározása.

Vagy: gyakorlás.

38.

2.2. Elektromos áram gázokban és vákuumban.

Kapcsolódás az általános iskolai és a 9. osztályos kémiai elıismeretekhez.

39.

2.3. Elektromos áram félvezetıkben. Félvezetı eszközök.

Szalaggenerátorral és szikrainduktorral látványos kísérletek végezhetık.

40.

Összefoglalás

A fémekéhez hasonló egyszerő áramvezetési modell. A gyakorlatban elterjedt félvezetı esztközök.

41.

Témazáró dolgozat

.

III. Mágneses mezı, elektromágneses indukció 42.

A mágneses mezı

43.

Egyenes vezetı és tekercs mágneses mezıje

44.

Elektromágnesek

45.

A mágneses mezı hatása mozgó töltésekre

46.

Mozgási indukció, nyugalmi indukció

Indukcióvektor, indukcióvonalak, fluxus

248/491



47.

Önindukció. A mágneses mezı energiája

48.

Váltakozó feszültség elıállítása, tulajdonságai

49.

Ellenállások váltakozó áramú áramkörben

50.

Teljesítmény a váltakozó áramú áramkörben

51.-

Transzformátor. Balesetvédelem

52.

Feladatok

53.

Számonkérés

Óra

Tananyag


IV. Mechanikai rezgések és hullámok 54.

Bevezetés Emlékeztetı: A fejezet feldolgozásához szükséges ismeretek felidézése

Motiváció, célok, elvárások. Tájékozódás a hozott tudásról.

55.

A rezgımozgás fogalma, jellemzı mennyiségei. A harmonikus rezgımozgás kitérése-idı függvénye

Kísérletre épülı feldolgozás: A harmonikus rezgımozgás mint az egyenletes körmozgás vetülete.

56.

A harmonikus rezgımozgás sebessége és gyorsulása. Gyakorlás


57.

A harmonikus rezgımozgás dinamikai és energetikai jellemzése. Rezgésidı

58.

Gyakorlás. A fonálinga


59.

Mérési gyakorlat – Rezgésidı függése a tömegtıl – g mérése fonálingával

Célszerő: a T2 (m) függvény szerinti egyenes arányosságot megmutatni 10T mérésébıl T-re következtetni.

60.

Számonkérés. A rezgést befolyásoló külsı hatások és következményeik

A számonkérés lehet 15 perces röpdolgozat (elmélet, gondolkodtató kérdés, egyszerő számításos feladat)

61.

A hullám fogalma, jellemzése

62.

A hullámok visszaverıdése és törése

Fontosak a hullámkádas kísérletek. Itt tehetjük szemléletessé a nem látható hullámok (hang, elektromágneses hullámok) viselkedését is.

63.

Interferencia, állóhullámok. A hullámok elhajlása

Kiegészítı anyag: Huygens-Fresnel elv.

64.

Gyakorlás


65.

A hanghullámok keletkezése és terjedése

12-13. óra: Érdekes kísérletek bemutatása.

66.

A hang jellemzıi. Doppler-jelenség

67.

Gyakorlás. Hangsebesség mérés ismert frekvenciájú hangforrás és rezonáló légoszlop segítségével

68.

Összefoglalás

69.

Témazáró

70.

Hiánypótlás

7172

Tanévvégi összefoglalás

Vagy: Megjegyzések, érdekességek (ultrahang, infrahang) feldolgozása

249/491



5.11.4 12. osztály (5 évfolyamos képzésben 13. évfolyam) OPTIKA, ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, MODERN FIZIKA HETI 2 ÓRA Óra

Tananyag


V. Optika 1.

A fény. Fényforrások. A fényterjedése. Láthatóság

2.

A fény. Fényforrások. A fényterjedése. Láthatóság

3.

A fényvisszaverıdés törvénye

4.

Síktükör

5.

Feladatok

6.

Homorú és domború tükör Feladatok

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Feladatok

19. 20. 21.22.

Összetett optikai rendszerek (Elıadás) Összetett optikai rendszerek (Elıadás) Összefoglalás

Számonkérés A fénytörés törvénye Plánparalel lemez, prizma Lencsék Leképezési törvény Lencse fókusztávolságának mérése Feladatok Feladatok Számonkérés Összetett optikai rendszerek (Elıadás)

Bemutatás, kísérletek.

Sugármenet szerkesztése

Nem a technikai részleteken, hanem a tanultak széleskörő technikai, tudományos alkalmazhatóságának bemutatásán van a hangsúly

II. Elektromágneses hullámok 23.

Emlékeztetı. Elektromágneses rezgések

Jó, ha az emlékeztetı anyagát (az elektromos és mágneses mezıkrıl tanultakat) a tanulók az órára átismétlik. Kísérletek: csillapodó és csillapítatlan elektromágneses rezgések, rezgıkörök rezonanciája.

24.

Elektromágneses hullámok keletkezése, tulajdonságai. Teljes elektromágneses színkép

Javasolt: URH vagy mikrohullámú kísérletek.

25.

Gyakorlás. Információátvitel rádióhullámokkal (Olvasmány)

Az olvasmány “Gyakorlati megfigyelések” c. része eszközök hiányában pótolhatja a kísérleti megfigyeléseket.

26.

Számonkérés. Fényhullámok terjedése vákuumban és anyagi közegekben

Kísérlet: Megmutatjuk, hogy a fény a mechanikai hullámokról tanultak szerint viselkedik (visszaverıdés, törés, teljes visszaverıdés)

27.

Egyszerő optikai eszközök: tükrök, lencsék (Emlékeztetı)

Az általános iskolában tanultak kísérleti szemléltetéshez kapcsolódó felidézése.

28.

Gyakorlás. Leképezési törvény

250/491



29.

Gyakorlás. Lencse fókusztávolságának mérése

A fókusztávolság mérése számításos feladatként szerepelhet. Célszerő több összetartozó tárgy- és képtávolsággal is számoltatni.

30.

Számonkérés. Összetett optikai rendszerek (Olvasmány)

Nem a technikai részleteken, hanem a tanultak széleskörő technikai, tudományos alkalmazhatóságának bemutatásán van a hangsúly.

Óra

Tananyag

31.

Fényinterferencia, fényelhajlás. Optikai rés és rács

32.

Gyakorlás. Fényhullámhossz mérése optikai ráccsal

33.

A fény mint transzverzális hullám

34.

Színfelbontás, színképek

35.

Összefoglalás

36.

Témazáró dolgozat

37.

Hiánypótlás

Tevékenység, megjegyzések Kísérleti bemutatások. A polarizációs kísérlet két polárszőrıvel (polaroid napszemüveg felhasználásával) is megoldható.

III. Modern fizika 38.

Klasszikus és modern fizika. A relativitáselmélet és a kvantumelmélet születése

39.

A fényelektromos jelenség

Mérés: Fotocella vizsgálata

40.

Gyakorlás

Gondolkodtató kérdések és feladatok

41.

A foton részecske tulajdonságai

42.

Számonkérés Az elektron kettıs természete

43.

Emlékeztetı. Az atomok tömege, mérete

Mérés: Molekula méret becslése

44.

Klasszikus atommodellek: Thomson és Rutherford atommodellje

Bemutatjuk a modellalkotás módját a fizikában: korábbi modell értékeinek megırzése, tapasztalattal való ellentmondás feloldása

45.

Bohr atommodellje. A vonalas színképek értelmezése

46.

Egyenes szakaszra és az atomba bezárt elektron hullámmodellje

47.

Gyakorlás

48.

Összefoglalás

49.

Ellenırzés

50.

Hiánypótlás

15 perces röpdolgozat

Gondolkodtató kérdések és feladatok

IV. Magfizika. Csillagászat 51.

Az atommag fizikai jellemzıi, alkotórészei

52.

Nukleáris kölcsönhatás, kötési energia

53.

A természetes radioaktív sugárzások

54.

A radioaktív bomlás törvénye

55.

Gyakorlás

56.

Számonkérés. Sugárzásmérı eszközök (Kiegészítı anyag )

57. 58. 59.

Csillagok születése, fejlıdése A világegyetem szerkezete és fejlıdése A világőr kutatása

Kísérlet: Radioaktív sugárzások kimutatása: Elektroszkóp kisülése (lassú) GM-csöves detektálás Gondolkodtató kérdések és feladatok.

251/491



5.12 Fizika emelt szintő érettségire készítés 5.12.1 11. évfolyam Heti 2 óra 37 x 2=74 óra Pontszerő test kinematikája .......................................................................... 16 óra A dinamika törvényei, gravitáció ................................................................. 16 óra Munka és energia ........................................................................................... 8 óra Merev testek ................................................................................................... 4 óra Deformálható testek ....................................................................................... 8 óra Mechanikai hullámok ..................................................................................... 4 óra Hıtan, termodinamika .................................................................................. 18 óra

5.12.2 12. évfolyam Heti 2 óra 30 x 2=60 óra Optika ............................................................................................................. 8 óra Elektromágnesség......................................................................................... 20 óra Bevezetés a XX. század fizikájába ............................................................... 20 óra Fizika- és kultúrtörténeti áttekintés ................................................................ 8 óra Természet- és környezetvédelem ................................................................... 4 óra A középszintő érettségi vizsga témakörei fizikából Mechanika. A mozgások leírása. Newton törvényei, a lendület. Pontszerő és merev test egyensúlya. Mozgások fajtái. Munka, energia. Szilárd testek rugalmas tulajdonságai. Folyadékok és gázok mechanikája. A speciális relativitáselmélet elemei. Termikus kölcsönhatások. Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly. Hıtágulás. Állapotegyenletek. Az ideális gáz kinetikus modellje. Energiamegmaradás hıtani folyamatokban. Halmazállapot-változások. A termodinamika II. fıtétele.

252/491



Elektromos és mágneses kölcsönhatás. Elektromos mezı. Egyenáram. Az idıben állandó mágneses mezı. Az idıben változó mágneses mezı. Váltakozó áram. Elektromágneses hullámok. A fény mint elektromágneses hullám. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás. Az anyag szerkezete. Az atom szerkezete. Molekuláris kötések. Az atommagban lejátszódó jelenségek. Sugárvédelem. Elemi részek. Gravitáció, csillagászat. A gravitációs mezı. Csillagászat. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek. A fizikatörténet fontosabb személyiségei. Felfedezések, találmányok, elméletek.

253/491



5.13 Magyar nyelv és irodalom 5.13.1 Irodalom 5.13.1.1 9.évfolyam Óraszám:3 óra/hét Összes óraszám: 37 x 3 = 111 Általános célok A NAT szerinti kulcskompetenciák


A NAT szerinti kiemelt Fejlesztése a fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében X Énkép, önismeret Hon- és népismeret

X


Teljesülése a tantárgy tanítása során X

X

Testi és lelki egészség X


A tantárgy képzési céljaival, feladataival összhangban folyamatosan, eltérı hangsúllyal fejleszteni a képességeket: szövegértést, beszédfelfogást, értı olvasást, szövegalkotást, önkifejezést, egyéni stílust. Ismerjél meg a tanulók az irodalom legjelentısebb témáit, sajátítsák el a szövegelemzés alapvetı lépéseit, tudjanak következtetést levonni. Legyenek képesek az erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek kifejtésére. Követelmények Az olvasott mővek összefüggéseinek felismerése és fogalmi rendszerezése. Legyenek képesek az elbeszélıi nézıpontokat, módokat, tér és idı viszonyait felismerni. Legyenek tájékozottak az európai kultúrában az életkornak megfelelı szinten. Tudják a mővek többletjelentését feltárni, s tudják gondolataikat élıszóban és írásban szabatosan, élményszerőn kifejezni.

254/491



Megtanítandó fogalmak Lírai kompozíció, költıi én, lírai hıs, hangnem, mítosz, mitológia, zsoltár, példabeszéd, apokalipszis, idımérték, dal, epigramma, tragikum, drámai harc, elégia, óda, népköltészet, legenda, lovagkor, vágáns-líra, szonett, szójáték, végzet, Balassi-strófa, ütemhangsúly, belsı vita. Témakörök Motivációs modul......................................................................................... 12 óra Mitológia, mítoszok ....................................................................................... 6 óra Biblia: Ószövetség, Újszövetség .................................................................... 9 óra Az ókori görög és római irodalom ............................................................... 21 óra A magyar népköltészet ................................................................................... 8 óra A középkor irodalma: világirodalom és magyar irodalom............................. 6 óra Dante, Villon .................................................................................................. 5 óra A reneszánsz kultúra: Petrarca, Boccaccio Shakespeare................................ 8 óra A magyar humanizmus és reneszánsz Janus Pannonius és Balassi Bálint .. 10 óra A barokk költészet .......................................................................................... 5 óra Mikes Kelemen .............................................................................................. 4 óra A kuruc kor költészete.................................................................................... 3 óra Dolgozatírásra ................................................................................................ 8 óra Ismétlésre ....................................................................................................... 5 óra

255/491



5.13.1.2 10. évfolyam Óraszám: 3 óra / hét Összes óraszám: 37 x 3 = 111 Általános célok A kifejtés, érvelés, bizonyítás képességének és technikájának fejlesztése. A bírálat módszereinek megismerése, a nemzettudat, a történelmi látásmód fejlesztése. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a lexikonok, szakkatalógusok használatának elsajátítása. Témák és formák felismerése a mővészetben. Kreativitás a szövegalkotásban. A tanulók felkészítése a 10. évfolyam végén letehetı alapvizsgára. Követelmények A mővek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai fogalmak és összefüggések használata szóban és írásban. A jelentést hordozó mőrétegek, irodalmi élmények együttes értelmezése. a hatáskeltı eszközök felismerése a mőben. Mőfaj és kompozíció egymásra hatásának felismerése. Az alkotók életútjának ismerete. A mővészi hagyományok ismerete és értékelése. Megtanítandó fogalmak A barokk, racionalizmus, klasszicizmus, helyzet- és jellemkomikum, felvilágosodás, szatirikus regény, levélregény, drámai költemény, tézisregény, ortológus-neológus, röpirat, érték- és idıszembesítı vers, elégiko-óda, episztola, anakreóni dal, vígeposz, romantika, verses regény, drámai küzdelem, monológ, nemzeti romantika, értekezı próza, pátosz, kozmikus kép. Témakörök A klasszicizmus irodalma............................................................................... 4 óra Az európai színház egy jellegzetes korszaka: Moliere................................... 6 óra Ráció és érzelem az európai irodalomban: Rousseau, Swift, Voltaire, Goethe ............................................................... 10 óra A magyar felvilágosodás nagy alakjai: Bessenyei, Kármán, Batsányi, Kazinczy ........................................................ 8 óra Csokonai Vitéz Mihály................................................................................... 6 óra Berzsenyi Dániel ............................................................................................ 5 óra Az európai romantika: Shelley, Keats, Puskin, Heine ................................... 8 óra A nemzeti romantika, a reformkor: Katona: Bánk bán .................................. 9 óra Kölcsey Ferenc ............................................................................................... 6 óra Vörösmarty Mihály ...................................................................................... 10 óra Az irodalmi kifejezési formák és változataik: ........................................................ Petıfi Sándor ................................................................................................ 12 óra Arany János .................................................................................................. 12 óra Jókai Mór........................................................................................................ 8 óra Dolgozatírásra: ............................................................................................... 8 óra

256/491



5.13.1.3 11. évfolyam Óraszám: 3 óra / hét Összesen: 37 x 3 = 111 óra Célok Az irodalmi alkotás ismerete, jelentésvilágának értelmezése. A mővek erkölcsi, történeti, lélektani, filozófiai üzenetének megértése, az összefüggésekben való gondolkodás kialakítása. A tanuló tudjon közel kerülni más helyzetek, emberek, sorsok, világlátások megértéséhez. Tudja hasznosítani saját életében a megismert mintákat és érezze át a mőalkotás esztétikai élményét. Követelmények Tudjon a tanuló összefüggéseket elemezni, személyes állásfoglalást kialakítani Gondolatait fejezze ki szóban és írásban igényesen. Ismerje a szépirodalom eszköztárának fogaknait, és tegyen szert gyakorlatra a különbözı mőelemzı eljárásokban. Ezeket az eljárásokat tudja alkalmazni elıször olvasott szöveg esetében is. Ismerje az életrajz és a mővek kapcsolatát, a mőfaji sajátosságokat: téma, kompozíció, a motívumok összefüggései. Emelt szinten legyen képes a mőfaji sajátosságokat a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal összekapcsolni, esetleg világirodalmi párhuzamot húzni. Megtanítandó fogalmak Elbeszélı költemény, látomásköltészet, paródia, ballada-formák, drámai költemény, regény, hangillat-líra, látomás-líra, anekdota, realizmus, regénytípusok, szimbolizmus, impresszionizmus, drámaiatlan dráma, szecesszió, szimultán ritmus, naturalizmus, drámai nyelv, idısík váltások, szonett, tárgyias líra, irónia, groteszk. Témakörök Madách Imre: Az ember tragédiája ................................................................ 8 óra A századforduló novellairodalma .......................................................................... Vajda János .................................................................................................... 3 óra Mikszáth Kálmán novellái és egy regénye ..................................................... 8 óra A XIX. sz. világirodalma: ............................................................................ 16 óra Balzac vagy Stendhal ............................................................................................. Gogol vagy Tolsztoj ............................................................................................... Baudelaire, Verlaine, Rimbaud .............................................................................. Ibsen vagy Csehov ................................................................................................. A Nyugat, mint folyóirat és mozgalom ........................................................ 16 óra Ady Endre .............................................................................................................. Móricz Zsigmond novellái és egy regénye................................................... 10 óra Krúdy Gyula ................................................................................................... 2 óra A Nyugat elsı nemzedékének nagy alakjai:................................................. 10 óra Juhász Gy., Tóth Á., Karinthy F. ........................................................................... Babits Mihály ............................................................................................... 10 óra Kosztolányi Dezsı........................................................................................ 10 óra Dolgozatírásra, összefoglalásra: ................................................................... 18 óra

257/491



5.13.1.4 12. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Összesen: 33 x 3 = 99 óra Célok Az érettségi vizsgára való alapos felkészítés a kijelölt tananyag elsajátíttatása mellett. Követelmények Ismerje a tanuló az életrajz jelentıs tényeit és összefüggéseit, különös tekintettel a tanult, olvasott mővek hagyományaira, forrásaira. Ismerje behatóan a fıbb mővek szövegét, és tudja elhelyezni azokat az adott korban. Ismerje a meghatározó szellemi hatásokat, kortársi reagálásokat, adaptációkat. Legyen tisztában az irodalomelméleti ismeretekkel, mőfajokkal, formákkal. Legyen képes továbbgondolni a mő által felvetett problémát, és tudjon világos gondolatmenető esszét, értekezést írni. Megtanítandó fogalmak Az avantgard és fajtái, groteszk, abszurd, újklasszicizmus, freudizmus, komplex képek, idill, ecloga, mőelemzési eljárások, modellek, mőértés, abszurd dráma, világkép és stílus, egypercesek, közízlés. Témakörök Az avantgárd a mővészetekben ...................................................................... 4 óra Portrék és mőelemzések a XX. Században: ................................................. 10 óra Kaffka, Thomas Mann, Hemingway, G.Lorca, Brecht, Bulgakov......................... József Attila költıi útja (8-10 mő) ............................................................... 10 óra Radnóti Miklós portréja(4 mő) ....................................................................... 6 óra Portrék a XX. század magyar irodalmából: ................................................. 16 óra Kassák, Márai (1 mő, 1 részlet) Németh László(1 mő, 1 részlet) .......................... Szabó Lırincz ( 5 mő), Déry Tibor, Illyés Gyula,(1 próza, 1 vers) Weöres S., Ottlik G., Örkény I, Mészöly M........................................................... A modern színház és dráma néhány képviselıje:........................................... 6 óra Dürrenmatt, Miller, Beckett, Orwell, ..................................................................... A kortárs líra néhány képviselıje: .................................................................. 6 óra Pilinszky, Weöres, Nemes Nagy Á., Nagy László ................................................. Novellák, regények szabad választás alapján a kortárs magyar irodalomból, illetve a határon főli magyar irodalomból ...................................................... 4 óra Színházmővészet, dráma napjainkban, néhány mő szabad választás alapján .............................................................. 4 óra Folyóiratok, mőhelyek ................................................................................... 3 óra „2000 felé haladva" - keresztmetszet napjaink stílusaiból, mőfajaiból.......... 3 óra Dolgozatírásra, ismétlésre, összefoglalásra .................................................. 27 óra

258/491



5.14 Biológia tantárgy makro-tanterve A NAT szerinti kulcskompetenciák


A NAT szerinti kiemelt Fejlesztése a fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret

X

Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség


X X X


Alapelvek, célok Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományos mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerőségekkel. Több más mőveltségi területtel együttmőködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az ıt körülvevı természetnek a kölcsönhatásait. A mőveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodás módját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védı, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelısség kialakításához járul hozzá. A mőveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelısségére is. A mőveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevı megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva ıket. Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében zajló nevelı-oktató munka feladata, célja sokrétő: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása;

259/491



a tudományok egymásra épülését biztosító külsı és belsı feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történı gondolkozásának erısítése; az életben nélkülözhetetlen s elsısorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás, felelıs cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedı alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.). Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetıségébe és fontosságába vetett meggyızıdés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmezı tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévı elképzelések keretei között történı feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövı tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek elırejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A biológiai és egészségtani mőveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élıvilág egységét, fejlıdését és rendszerszerő „mőködését”, az élılények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyızıdésbıl fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett mőveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl Összóraszám: 74 (68 + 6 óra összefoglalás és számonkérés) Témák és követelmények 1. A biológia tudománya (1 óra) Követelmények és tartalom: Vizsgálati szempontok. Vizsgálómódszerek. 2. Fizikai, kémiai alapismeretek (2 óra) Követelmények és tartalom: Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentıségét. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. 3. Szervetlen és szerves alkotóelemek (4 óra) Követelmények és tartalom:

260/491



Elemek, ionok. Szervetlen molekulák. Lipidek. Szénhidrátok. Fehérjék. 4. Az anyagcsere folyamatai (3 óra) Követelmények és tartalom: Felépítés és lebontás kapcsolata. Felépítı folyamatok. Lebontó folyamatok. 5. Információ (4 óra) Követelmények és tartalom: Nukleinsavak, nukleotidok. Molekuláris genetika. Mendeli genetika. 6. Egyensúly (6 óra) Követelmények és tartalom: Magasabb szervezıdési szintő rendszerek egyensúlya: az élı szervezet, a társadalom és a gazdasági rendszerek egyensúlyának összehasonlítása. Dinamikus egyensúly és állandó állapot megkülönböztetése.

261/491



7. Irányítás, vezérlés, szabályozás (10 óra) Követelmények és tartalom: Idegrendszer. Gerincvelı. Agy. Érzékelés. Látás. Hallás és egyensúlyérzés. Kémiai érzékelés. A hormonrendszer. 8. Az élet (6 óra) Követelmények és tartalom: Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élıvilág, a Föld folyamatainak elemzése során. 9. Az evolúciós elmélet (4 óra) Követelmények és tartalom: A bioszféra evolúciója. Populációgenetika és evolúciós folyamatok. 10. Az élıvilág szervezıdési szintjei (6 óra) Követelmények és tartalom: A szerv-, szervezet-, fajta-, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban. 11. Az élıvilág rendszerezése (3 óra) Követelmények és tartalom: Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Az élıvilág evolúciós alapú rendszerezése alapelveinek következetes használata. 12. Életmőködések (10 óra) Követelmények és tartalom: Kültakaró. A mozgás. A táplálkozás. A légzés. Az anyagszállítás. A kiválasztás. 13. Az ember egészsége (5 óra) Követelmények és tartalom: Törekvés a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelı táplálkozási szokások kialakítására. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelızés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történı fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése.

262/491



14. Fenntarthatóság, a környezet védelme (5óra) Követelmények és tartalom: Ökoszisztéma. Anyagforgalom. Energiaáramlás. Biológiai sokféleség. Környezet- és természetvédelem. Levegı. Víz. Energia, sugárzás. Talaj. Hulladék. Középszintő érettségi témakörei Témák: Az élet jellemzıi. Fizikai, kémiai alapismeretek. Szervetlen és szerves alkotóelemek. Az anyagcsere folyamatai. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Nem sejtes rendszerek. Önálló sejtek. Többsejtőség. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak. Kültakaró. A mozgás. A táplálkozás. A légzés. Az anyagszállítás. A kiválasztás. A szabályozás. Szaporodás és egyedfejlıdés. Populáció. Életközösségek (élıhely-típusok). Bioszféra. Ökoszisztéma. Molekuláris genetika. Mendeli genetika. Populációgenetika és evolúciós folyamatok. A bioszféra evolúciója.

263/491



5.15 Kémia tantárgy makro-tanterve A NAT szerinti kulcskompetenciák



X



X X


Alapelvek, célok Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományos mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerőségekkel. Több más mőveltségi területtel együttmőködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az ıt körülvevı természetnek a kölcsönhatásait. A mőveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védı, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelısség kialakításához járul hozzá. A mőveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelısségére is. A mőveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevı megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva ıket. Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében zajló nevelı-oktató munka feladata, célja sokrétő: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása; kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; 264/491



a tudományok egymásra épülését biztosító külsı és belsı feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történı gondolkozásának erısítése; az életben nélkülözhetetlen s elsısorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás, felelıs cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedı alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.). Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetıségébe és fontosságába vetett meggyızıdés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmezı tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévı elképzelések keretei között történı feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövı tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek elırejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A kémiai mőveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen elıállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelıen megválasztott kémiai mőveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelıs magatartás kialakulásához. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl. 2. Természettudományos megismerés. 3. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl. Összóraszám: 111 (101 + 10 óra összefoglalás és számonkérés). Témák és követelmények 1. Tudománytörténet (1 óra) Követelmények és tartalom: A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. 2. Az anyag (4 óra) Követelmények és tartalom: Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. A világ anyagi természetére vonatkozó elképzelésnek mint a világ egészérıl alkotott legáltalánosabb magyarázatok egyikének használata, az anyag általános és elvont fogalmának ismeretében. 3. Halmazállapot (2 óra) 265/491



Követelmények és tartalom: A halmazállapotok részecskeszintő értelmezése. Gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapot-változások. 4. Halmazállapot-változás (4 óra) Követelmények és tartalom: Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelı folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása idıjárási jelenségekkel. Az idıjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. 5. Anyagszerkezet /részecskeelmélet/ (10 óra) Követelmények és tartalom: Az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhı), A legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. Atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a pauli-elv és a hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet. 6. Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek (10 óra) Követelmények és tartalom: Az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. A gyógyászatban, a mőszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. Oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hımérsékletfüggése. Gázok oldhatóságának hımérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. A gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). 7. Anyagszerkezet /ionok, molekulák/ (5 óra) Követelmények és tartalom: Kation fogalma, anion fogalma. A kationok képzıdését atomokból, az anionok képzıdését atomokból, elnevezésüket (-id). Ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. Az atomok és a belılük képzıdı anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. Molekula fogalma, jelölése; kötı és nemkötı elektronpár. Elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. 8. Anyagszerkezet /atommag/ (1 óra) Követelmények és tartalom: Az atommag struktúrájára vonatkozó modellek közül egynek a használata fontosabb jelenségekkel összefüggésben (radioaktivitás, magfúzió, maghasadás). 9. Az anyagszerkezeti ismeretek társadalmi jelentısége (1 óra) Követelmények és tartalom: A nukleáris folyamatok gyógyászati alkalmazásaival való ismerkedés, jelentıségük felismerése. 10. Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása (4 óra)

266/491



Követelmények és tartalom: Az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, fıcsoport és mellékcsoport. 11. Energia (8óra) Követelmények és tartalom: Kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. A kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). Az aktiválási energiát az energiadiagramon Reakcióhı, képzıdéshı fogalma, jele, mértékegysége. Hess tétele. Kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás. 12. Energiagazdálkodás (4 óra) Követelmények és tartalom: Hagyományos energiaforrások. Megújuló energiaforrások. Alternatív energiaforrások. 13. Információ (4óra) Követelmények és tartalom: Nukleinsavak. 14. A tér (4 óra) Követelmények és tartalom: Kristályrácsok. Ionrácsos kristályok. Atomrácsos kristályok. Fémrácsos kristályok. Molekularácsos kristályok. 15. Egyensúly (6 óra) Követelmények és tartalom: Megfordítható reakciók Dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). Idézet a NAT-ból Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományos mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerőségekkel. Több más mőveltségi területtel együttmőködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az ıt körülvevı természetnek a kölcsönhatásait. A mőveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védı, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelısség kialakításához járul hozzá. A mőveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelısségére is. A mőveltségi terület keretei között a természeti és technikai

267/491



problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevı megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva ıket. Az Ember a természetben mőveltségi terület keretében zajló nevelı-oktató munka feladata, célja sokrétő: • • • • • • • •

•

•

a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külsı és belsı feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlıdésének kapcsolatát érintı meggyızıdések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történı gondolkozásának erısítése; az életben nélkülözhetetlen s elsısorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelıs cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedı alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.)

A 7-12. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggı döntésekben használható tudás A kémiai mőveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen elıállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelıen megválasztott kémiai mőveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelıs magatartás kialakulásához. A középszintő érettségi témakörei 15. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. 16. A világ anyagi természetére vonatkozó elképzelésnek mint a világ egészérıl alkotott legáltalánosabb magyarázatok egyikének használata, az anyag általános és elvont fogalmának ismeretében. 17. A halmazállapotok részecskeszintő értelmezése. 18. Gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapot-változások. 19. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelı folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása idıjárási jelenségekkel. Az idıjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. 20. Az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhı), 268/491



21. A legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. 22. Atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a pauli-elv és a hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet. 23. Az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. A gyógyászatban, a mőszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. 24. Oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hımérsékletfüggése. 25. Gázok oldhatóságának hımérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. 26. A gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). 27. Kation fogalma, anion fogalma. 28. A kationok képzıdését atomokból, az anionok képzıdését atomokból, elnevezésüket (id). 29. Ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. 30. Az atomok és a belılük képzıdı anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. 31. Molekula fogalma, jelölése; kötı és nemkötı elektronpár. 32. Elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. 33. Az atommag struktúrájára vonatkozó modellek közül egynek a használata fontosabb jelenségekkel összefüggésben (radioaktivitás, magfúzió, maghasadás). 34. A nukleáris folyamatok gyógyászati alkalmazásaival való ismerkedés, jelentıségük felismerése. 35. Az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, fıcsoport és mellékcsoport. 36. Kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. 37. A kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). 38. Az aktiválási energiát az energiadiagramon 39. Reakcióhı, képzıdéshı fogalma, jele, mértékegysége. 40. Hess tétele. 41. Kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás. 42. Hagyományos energiaforrások. 43. Megújuló energiaforrások. 44. Alternatív energiaforrások. 45. Nukleinsavak. 46. Kristályrácsok. 47. Ionrácsos kristályok. 48. Atomrácsos kristályok. 49. Fémrácsos kristályok. 50. Molekularácsos kristályok. 51. Megfordítható reakciók 52. Dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

269/491



5.16 Makro-tanterv az osztályfınöki órához A NAT szerinti kulcskompetenciák


Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása


Teljesülése a tantárgy tanítása során X

X X

X

X


X

X


X

5.16.1 9. évfolyam Mőveltségi területek/ témakörök Óraszám Tartalom Egyén, csoport, közösség – Az emberi kapcsolatok alakulása, 6 emberismeret fejlıdése Együttélés szabályai Illemszabályok a társas érintkezésben Együttmőködı közösség kialakítása. Konfliktusok, konfliktuskezelés. Baráti kapcsolatok Kollégiumi élet, önállósodás Fiuk-lányok, szerelem, barátság Tanulás és munka 7 A tanulás módszerei, hatékonysága Az iskolán kívüli ismeretszerzés lehetıségei, fontossága. Iskolai könyvtári órák, könyvtárlátogatás Az iskolai élet, iskolai programok. Életvitel, és gyakorlati ismeretek 12 Korszerő táplálkozás Higiéniai követelmények, öltözködés Káros szenvedélyek, dohányzás A serdülıkor speciális nehézségei Közlekedési eszközök, közlekedési szabályok, baleset-megelızés. Mővelıdés, szórakozás, sport. Környezettudatos magatartás és fontossága. Kapcsolatunk az állatokkal.

270/491



Mővészetek

4

Szabadon felhasználható óra Adminisztráció

4 4

Mővészettörténeti alapismeretek A város története, mőemlékei Az iskola története, hagyományai, elvárásai. Külsı megjelenés esztétikája Zenei dokumentumok győjtése az iskolai ünnepekhez. Részvétel a mősorkészítésben, hagyományok, szokások. Különbözı színházi irányzatokhoz tartozó elıadások megtekintése. Koncentráció és lazítógyakorlatok. Pl.: közbiztonság, vagyonvédelem

271/491



5.16.2 10. évfolyam Mőveltségi területek/ témakörök Óraszám Tartalom Egyén, csoport, közösség – 7 Helyes önismeret. Mások emberismeret megismerésének fontossága, önfejlesztés. Közösségi ember legfontosabb tulajdonságai. A jó közösség nevelı hatása. A tisztelet. Magam és mások tisztelete. Eszményképek, ideálok. Elıítéletek, másság, tolerancia. Tanulás és munka 7 Tanulási módszerek fejlesztése. Értékelés, önértékelés. Az egyéni érdeklıdés változása. Képességek feltárása, fejlesztése. Életvitel, és gyakorlati ismeretek 12 A tizenéves helye a családban. Családi szabadidı tervezése, családi munkamegosztás. Lakáskultúra, lakástervezés. Háztartási technológiák, takarékosság. Környezetünk, növényápolás. Egészséges életmód: helyes táplálkozás, alvás, pihenés. A sport, mozgás jelentısége. Káros szenvedélyek, alkohol, kábítószerek. A serdülıkor szexuális problémái. Mővészetek 4 Mővészetek helye és szerepe életünkben. Zenei dokumentumok győjtése az iskolai ünnepekhez. Részvétel a mősorkészítésben, hagyományok, szokások. Színházlátogatás. Korunk új kommunikációs formái elınyök, hátrányok. Könyvtárismeret, könyvtárlátogatás. A média világa és a valóság. Reklámok, reklámfilmek. Szabadon felhasználható óra 4 Adminisztráció 3

272/491



5.16.3 11. évfolyam Mőveltségi területek/ témakörök Óraszám Tartalom Egyén, csoport, közösség – Egyéni és közösségi értékek, közösségi 8 emberismeret élet továbbfejlesztése. Siker és kudarc helyes értékelése. Erkölcs – különbözı korok erkölcsi értéke, abszolút erkölcsi értékek. Lelkiismeret. Belsı fegyelem. Tanulás és munka 8 Értékelés önértékelés. Iskolán kívüli ismeretszerzés lehetıségei. Továbbtanulási elképzelések. Pályaválasztási lehetıségek. Munkaerkölcs. Életvitel, és gyakorlati ismeretek 12 Egészségmegırzés, betegségmegelızés, szenvedélybetegségek. A kor szexuális problémái, a korai nemi élet veszélyei, abortusz. Káros szenvedélyek: kábítószerezés. Fertızı betegségek, járványok, AIDS. Környezetvédelem, magunk és mások számára a helyes élettér biztosítása, környezeti ártalmak. Piac, tudatos fogyasztás, takarékosság. Közlekedéskultúra. Mővészetek 3 A játékfilm, dokumentumfilm, televízió valóság felfogása. Nézıi (befogadói) magatartás. Sztárok. Színházlátogatás. Szabadon felhasználható óra 4 Adminisztráció 2

273/491



5.16.4 12. évfolyam Mőveltségi területek/ témakörök

EGYÉN, CSOPORT, KÖZÖSSÉG – EMBERISMERET

Tanulás és munka

Életvitel, és gyakorlati ismeretek

Mővészetek

Szabadon felhasználható óra Adminisztráció

Óraszám Tartalom 4 Önismereti összegzés. A közösség értékelése. Az együttélés tanulságainak levonása. A kor, amelyben élünk – a média felelıssége. Érték, erkölcs, jog. 5 Értékelés, önértékelés. Felkészülés a továbbtanulása. Pályaválasztási tanácsok, problémák, lehetıségek. Munkanélküliség problémája, pszichológiája. A megtanultak értékállósága – újrakezdés. 12 Megváltozott szülı-gyermek kapcsolat. Szerelem, szexualitás. Férfi-nı kapcsolat, családtervezés. A család szerepe fontossága – minták. Fertızı betegségek, AIDS. Táplálkozási szokások, sport. Fellépés megjelenés. Ember és stressz, mentális egészség. Szabadidı kultúrált eltöltése. 3 Zenei dokumentumok győjtése az iskolai ünnepekhez. Részvétel a mősorkészítésben, hagyományok, szokások. Tévémősorokban megjelenı konfliktusok, viselkedési módok, megoldások elemzése. Múzeumlátogatás, színházlátogatás. 4 4

274/491



5.17 5 évfolyamos képzés osztályfınöki tanterve A 9-12. évfolyam terve megegyezik a 4 évfolyamos képzés terveivel.

13. évfolyam 32 óra Pályaválasztás: ............................ 2 óra Pályaismeret: .............................. 2 óra Önismeret ................................. 10 óra Elhelyezkedési technikák:.......... 4 óra Továbbtanulási lehetıségek: ..... 4 óra Egészségvédelem: ..................... 10 óra

275/491



5.18 Matematika A NAT szerinti kulcskompetenciák


Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt tantárgy fejlesztési feladat tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret X

X



X


Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelı nevelı, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetıleg hiteles – ezért egységes, összefüggı – képet nyújtson a matematikáról, nemcsak mint kész, merev ismeretrendszerrıl, hanem mint sajátos emberi megismerési tevékenységrıl, szellemi magatartásról. A matematikatanítás formálja és gazdagítja az egész személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt, alkalmazásra érett ismereteket nyújt. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. Szerepe a matematika különbözı arculatainak bemutatása és érvényre juttatása, úgy mint: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítıje, tudomány, egyéb tudományok segítıje, az iskolai tantárgyak segítıje, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. A mőveltségi terület a matematika különbözı témaköreinek szerves összeépülésével kívánja a matematika és a matematikai gondolkodás világát feltárni. A célok és feladatok teljesíthetısége igényli, hogy a tananyagok megválasztásában a tanulói érdeklıdés és a pályaorientáció egyre nagyobb szerepet kapjon. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti (tananyag-kiválasztás, módszerek, eszközök, segítségadás stb. alkalmazásában). Például sokszor az egész csoport számára az alkalmazhatóság, más esetekben a tudományos igényesség vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a megválasztását. A matematika mőveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei a következık: a személyiség tiszteletére nevelés; 276/491



a beszélt és írott kommunikációs kultúra: mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedı érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése; a matematika természettudományokban, társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában betöltött fontos szerepének az értése, a döntési kompetencia fejlesztése; a modellek érvényességi körének és a gyakorlatban való alkalmazhatóságának eldöntésére alkalmas kompetenciák és képességek kialakítása; a jelenségekhez illeszkedı modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínőségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása; a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása; hozzájárulás a történeti szemléletmód kialakításához; a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése; a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenırzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása; alapvetı tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), mőveletek (pl. aritmetikai, algebrai mőveletek, transzformációk) automatizált végzése. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. • Mérési elvek azonos mennyiséggel és nem azonos mennyiséggel (pl. terület mérése területegységgel és hosszúságokkal, szög mérése szöggel és ívvel). 2. Tapasztalatszerzés; a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek értelmezése, visszaolvasása. • Modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése (szintetizálás). • Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak, adathármasainak jegyzése: függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; matematikai modell keresése változások leírására. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. • Esetfelsorolások, diszkusszió a szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések). • Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. 3. Emlékezés. • Bizonyítási módszerek (definíciók, sejtések, tételek megkülönböztetése, átfogalmazása, összes eset végigkövetése stb.). 4. Gondolkodás. • Fogalmak egymáshoz való viszonyának megértése, összefüggés megértése (alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés módszere). • Gondolatmenet követése; egyszerő gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok megértése.

277/491



A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötıszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása; „és”, „vagy”, „ha ... akkor”, „minden”, „mindegyik”, „van olyan”. • Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban Gondolatmenet tagolása. Ismeretek rendszerezése. • A matematika különbözı területei közötti kapcsolatok tudatosítása. (Pl. halmazmőveletek és a nyelv logikai elemei közti kapcsolat; nyitott mondat megoldása és a függvények kapcsolata; egyenletmegoldási módszerek különféle témakörökben: algebrai, grafikus, táblázatos vagy közelítéses megoldás...). Ismeretek alkalmazása. • Alkalmazás a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínőség, logaritmus függvény). Problémakezelés és megoldás. • A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). • A problémához hasonló egyszerőbb (már megoldott) probléma keresése. • A problémához illeszthetı matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.). • Koordinátageometriai modellek (pl. egyenes egyenlete, kör egyenlete, vektorok, vektormőveletek). Valószínőségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzık. Kommunikáció. • A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Negáció (tulajdonság, ítélet, nyitott mondat negációja), logikai „és”, „vagy”, „legalább”, „legfeljebb”, „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; egyszerő következtetések; definíció. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözıségeinek és értékeinek megértése és elfogadása. A matematika épülésének elveiben való tájékozottság. • Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Az egyértelmőség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. A minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanenciaelv (az algebrai nyelv jelentısége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). Axiomatizálás egyszerő példán való bemutatása. •

5.

6.

7.

8.

9.

278/491



5.18.1 Matematika középszintő felkészítés 5.18.1.1 9. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 óra Halmazok .................................................................................11 óra Számelmélet, hatványozás .......................................................15 óra Polinomok, algebrai törtek .......................................................23 óra Függvények ..............................................................................15 óra Egyenletek, egyenletrendszerek ...............................................22 óra Geometria .................................................................................15 óra Év végi összefoglalás ...............................................................10 óra

5.18.1.2 10. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 óra Statisztika ...................................................................................8 óra Geometria .................................................................................40 óra Négyzetgyök.............................................................................10 óra Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek ......................................................................35 óra Négyzetgyökös egyenletek .......................................................12 óra Év végi összefoglalás .................................................................6 óra

5.18.1.3 11. évfolyam Heti 4 óra 37 x 4 =148 Trigonometria ...........................................................................34 óra Hatványozás általánosítása, n-edik gyök, logaritmus ..............37 óra Koordinátageometria ................................................................42 óra Kombinatorika, gráfelmélet .....................................................12 óra Valószínőség-számítás .............................................................10 óra Év végi ismétlés .......................................................................13 óra

5.18.1.4 12. évfolyam Heti 4 óra 33 x 4 = 132 óra Sorozatok ..................................................................................29 óra Terület, kerület .........................................................................12 óra Felszín, térfogat ........................................................................30 óra Rendszerezı összefoglalás, ismétlés ........................................61 óra

279/491



5.18.2 Matematika emelt színtő felkészítés 5.18.2.1 11. évfolyam Heti 2 óra 37 x 2=74 óra Halmazok, logika ........................................................................................... 6 óra Algebra, számelmélet ................................................................................... 10 óra Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek ..................................... 12 óra Elemi geometria ........................................................................................... 12 óra Trigonometria ............................................................................................... 10 óra Koordinátageometria ...................................................................................... 8 óra Kombinatorika, valószínőség számítás, gráfelmélet .................................... 12 óra Vegyes feladatok ............................................................................................ 4 óra

5.18.2.2 12. évfolyam Heti 2 óra 33 x 2=66 óra Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei ............................... 10 óra Differenciálszámítás ..................................................................................... 22 óra Integrálszámítás ............................................................................................ 22 óra Összetett feladatok, elméleti tételek ............................................................. 12 óra

280/491



A középszintő érettségi vizsga témakörei 1 Halmazok 2 Matematikai logika 3 Kombinatorika 4 Gráfok 5 Alapmőveletek 6 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 7 Racionális és irracionális számok 8 Valós számok 9 Hatvány, gyök, logaritmus 10 Betőkifejezések, nevezetes azonosságok 11 Arányosság, százalékszámítás 12 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek (elsıfokú-, másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek; négyzetgyökös, abszolutértékes, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek) 13 Középértékek 14 Függvények (egyváltozós valós függvények) 15 Sorozatok 16 Elemi geometria (térelemek, távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok) 17 Geometriai transzformációk (egybevágósági transzformációk síkban, hasonlósági transzformációk) 18 Síkbeli és térbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör, térbeli alakzatok) 19 Vektorok síkban és térben 20 Trigonometria 21 Koordinátageometria (pontok, vektorok, egyenes, kör, parabola) 22 Kerület, terület 23 Felszín, térfogat 24 Leíró statisztika(statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, ábrázolása, nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók) 25 A valószínőség számítás elemei

281/491



5.18.3 Matematika kéttannyelvő képzés 5.18.3.1 9. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 óra Halmazok .................................................................................12 óra Számelmélet, hatványozás .......................................................15 óra Polinomok, algebrai törtek .......................................................23 óra Függvények ..............................................................................15 óra Egyenletek, egyenletrendszerek ...............................................22 óra Geometria .................................................................................10 óra Év végi összefoglalás, gyakorlás ..............................................14 óra

5.18.3.2 . 10. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Geometria .................................................................................45 óra Négyzetgyök.............................................................................10 óra Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek ......................................................................35 óra Négyzetgyökös egyenletek .......................................................12 óra Év végi összefoglalás .................................................................9 óra

5.18.3.3 . 11. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Trigonometria ..........................................................................34 óra Hatványozás általánosítása, n-edik gyök, logaritmus .............37 óra Koordinátageometria ...............................................................30 óra Év végi ismétlés ......................................................................10 óra

5.18.3.4 . 12. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Koordinátageometria ...............................................................17 óra Kombinatorika, gráfelmélet, valószínőség- számítás ..............35 óra Statisztika ................................................................................10 óra Sorozatok .................................................................................29 óra Év végi összefoglalás ..............................................................20 óra Heti 3 óra 37 x 3 =

5.18.3.5 13. évfolyam Heti 3 óra 33 x 3 = 99 Terület, kerület ........................................................................15 óra Felszín, térfogat .......................................................................30 óra Rendszerezı összefoglalás, ismétlés .......................................54 óra

282/491



5.18.4 Matematika a német nyelvi elıkészítı osztályok számára 5.18.4.1 9. évfolyam Heti 2 óra 37 x 2 = 74 óra Halmazok .................................................................................12 óra Számelmélet, hatványozás ......................................................10 óra Polinomok, algebrai törtek ......................................................20 óra Függvények .............................................................................10 óra Egyenletek, egyenletrendszerek ..............................................12 óra Év végi összefoglalás, gyakorlás .............................................10 óra

5.18.4.2 10. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Geometria .................................................................................45 óra Négyzetgyök.............................................................................10 óra Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek ......................................................................35 óra Négyzetgyökös egyenletek .......................................................12 óra Év végi összefoglalás .................................................................9 óra

5.18.4.3 11. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Trigonometria ...........................................................................34 óra Hatványozás általánosítása, n-edik gyök, logaritmus .............37 óra Koordinátageometria ...............................................................30 óra Év végi ismétlés ......................................................................10 óra

5.18.4.4 . 12. évfolyam Heti 3 óra 37 x 3 = 111 Koordinátageometria ...............................................................17 óra Kombinatorika, gráfelmélet, valószínőség- számítás ..............35 óra Statisztika ................................................................................10 óra Sorozatok .................................................................................29 óra Év végi összefoglalás ..............................................................20 óra

5.18.4.5 . 13. évfolyam Heti 3 óra 33 x 3 = 99 Terület, kerület ........................................................................15 óra Felszín, térfogat .......................................................................30 óra Rendszerezı összefoglalás, ismétlés .......................................54 óra

283/491



6 GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról és a Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról alapján

6.1 2006 szeptembertıl érvényes tanterv a gépész szakmacsoport számára Szakmacsoportos alapozó oktatás 9. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Mőszaki ábrázolás ................................................................................................. 74 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat.................................................................................. 148 óra Elmélet és gyakorlat összesen: ............................................................................ 222 óra 10. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Anyagismeret ........................................................................................................ 74 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat.................................................................................. 148 óra Elmélet és gyakorlat összesen: ............................................................................ 222 óra 11. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépészeti alapismeretek ........................................................................................ 74 óra Anyag- és gyártásismeret ...................................................................................... 74 óra Elektrotechnika...................................................................................................... 37 óra Alkalmazott számítástechnika ............................................................................... 74 óra Az ember és környezete ........................................................................................ 37 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat.................................................................................. 148 óra Elmélet és gyakorlat összesen: ............................................................................ 444 óra 12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépészeti alapismeretek ........................................................................................ 96 óra Alkalmazott számítástechnika ............................................................................... 64 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat.................................................................................. 192 óra Géprajz gyakorlatok .............................................................................................. 32 óra Elmélet és gyakorlat összesen: ............................................................................ 384 óra

284/491



Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 9. évfolyam Mőszaki ábrázolás Heti 2óra, évi 74óra A mőszaki ábrázolás Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elı a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A tanuló legyen képes a vizuális nyelvi ismeretek alkalmazására. A látvány vizuális tartalmának, törvényszerőségeinek feltárására. A vizuális kommunikáció megjelenítési formáinak értelmezésére, alkalmazására. A mőszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése váljon készségévé. Ismerje és alkalmazza a mőszaki rajzok szabványos jelöléseit. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •

célok meghatározása, a tanulás folyamata, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés tanulási stratégiák, a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának sajátosságai

Alapfogalmak ............................................................................................... 12 óra A mőszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok. A méretmegadás elemei. Síkmértani szerkesztések. Szerkesztés fogalma. Egyenes vonalú síkidomok. Görbe vonalú síkidomok. Mőszaki síkgörbék Ábrázolási módok .......................................................................................... 6 óra Perspektivikus ábrázolás. Axonometrikus ábrázolás. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer. Térelemek vetületi ábrázolása ......................................................................... 6óra Térelemek ábrázolása. 285/491



Pont, egyenes és sík ábrázolása. Különleges helyzető egyenesek.. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Különbözı helyzető sík ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése síkra. Síklapú testek ................................................................................................ 12óra Síklapú testek vetületi ábrázolása. Síklapú testek döfése. Síklapú testek síkmetszése, csonkolása, terítéke. Forgástestek................................................................................................... 14óra Forgástestek vetületi ábrázolása. Forgástestek döfése. Forgástestek síkmetszése, csonkolása, terítéke. Axonometrikus ábrázolások ............................................................................ 6óra Síkidomok ábrázolása. Síklapú testek. Forgástestek. Áthatások ....................................................................................................... 10óra Síklapú testek áthatása. Forgástestek áthatása. Síklapú és Forgástestek áthatása. Ismétlések, témazáró ellenırzések .................................................................. 8óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Mőszaki síkgörbék szerkesztése A képsíkrendszerekben való tájékozódás Térelemek vetületi ábrázolása Síklapú testek síkmetszése, csonkolása, terítékének szerkesztése Forgástestek vetületi ábrázolása Síklapú testek axonometrikus ábrázolása Síklapú testek áthatásának szerkesztése

286/491



10. évfolyam Anyagismeret Heti 2óra, évi 74óra Anyagismeret Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő felhasználása. A fémes és nemfémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése. A tanulók tudják csoportosítani a mőszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb anyagokat. Ismerjék az alapvetı fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemzı felhasználási területeit. Gazdálkodáskultúra. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


A mőszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása ........................ 6 óra Fémes, nemfémes anyagok. A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentısége. Az alapanyagok alapvetı fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. Fémes anyagok ............................................................................................. 40 óra Fémek osztályozása. Fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságaik. Kétalkotós alap egyensúlyi diagramok Vas és jellegzetes vasötvözetek. Vasgyártás, acélgyártás. Szabványos acélok. Könnyőfémek elıállítása és tulajdonságaik. Alumínium ötvözetek. Színesfémek elıállítása és tulajdonságaik. Nemesfémek és felhasználásuk. Nemfémes anyagok ...................................................................................... 18 óra Nemfémes szerkezeti anyagok. A fa, a bır, a gumi, a textíliák, a keramikus anyagok jellemzı tulajdonságai, feldolgozásuk, alkalmazási területeik. Hı és hangszigetelı anyagok.

287/491



Villamos szigetelı anyagok. Tőzálló anyagok. Mőanyagok. Osztályozásuk, elıállításuk, tulajdonságaik, alkalmazási területeik. Kenıanyagok. Fajtái, jellemzı tulajdonságai. Csiszolóanyagok. Fajtái, jellemzı tulajdonságai. Gazdálkodáskultúra, gazdaság ....................................................................... 6 óra Tervezés, költségvetés, források. Költség, haszon, elosztás. Beruházás, befektetés. A technikai változások gazdasági, ökológiai és szociális hatásai. Foglalkozási ágak. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 4 óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Fémes, nemfémes anyagok csoportjainak ismerete Fémek osztályozása. Fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságaik ismerete Kétalkotós alap egyensúlyi diagramokon való tájékozódás Vas és jellegzetes vasötvözetek ismerete, egyensúlyi diagramjuk olvasása Vasgyártás, acélgyártás. Könnyőfémek és tulajdonságaik. A fa, a bır, a gumi, a textíliák, a keramikus anyagok jellemzı tulajdonságai, feldolgozásuk, alkalmazási területeik. Mőanyagok. Osztályozásuk, elıállításuk, tulajdonságaik, alkalmazási területeik. Kenıanyagok. Fajtái, jellemzı tulajdonságai.

288/491



11. évfolyam Gépészeti alapismeretek Heti 2óra, évi 74óra A gépészeti alapismeretekben A fizikában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Számítások végzése, geometriai szerkesztı eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával önállóan, statikai és szilárdságtani témákban. Rajzvázlatok készítése statikai és szilárdságtani számítások folyamán. A tanulók tudják meghatározni szerkesztéssel és számítással a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerıit, veszélyes keresztmetszetét és a maximális hajlítónyomaték nagyságát koncentrált erık, megoszló erırendszer és vegyes terhelés esetében. Legyenek képesek egyszerőbb méretezési feladatokat megoldani, méretellenırzést elvégezni egyszerő és összetett igénybevételek esetén. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek ................................................. 8 óra Erı és nyomaték. A statika alaptételei. A közös pontban metszıdı erırendszer eredıjének meghatározása. Párhuzamos erırendszer eredıjének meghatározása. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, tartók vizsgálata ........................................ 18 óra A kényszerek fajtái és jellemzıik. Egyensúlyban levı rendszerek. Koncentrált erıkkel terhelt tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata. Síkidomok keresztmetszeti jellemzıi ............................................................. 6 óra Síkidomok súlypontja. Síkidomok (keresztmetszetek) elsırendő vagy statikai nyomatéka. Síkidomok (keresztmetszetek) másodrendő vagy inercia nyomatéka. Síkidomok (keresztmetszetek) keresztmetszeti tényezık. Egyszerő igénybevételek .............................................................................. 16 óra Az igénybevétel fogalma, fajtái. Feszültségeloszlás a terhelt keresztmetszet mentén különféle igénybevételek esetében. Egyszerő alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenırzése és a megfelelı anyagminıség megválasztása. Összetett igénybevételek .............................................................................. 14 óra

289/491



Igénybevételek fajtái. Az anyagban ébredı eredı feszültség meghatározása. A gyakorlatban gyakran elıforduló összetett igénybevételő gépalkatrészek méretezésének elve és méretellenırzésének alapjai. Az anyagok fáradása ...................................................................................... 4 óra Az anyagok fáradását elıidézı terhelési módok. A fáradásos törések elıfordulását csökkentı jellegzetes szerkezeti kialakítások. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 8 óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A statika alaptételei. A közös pontban metszıdı erırendszer eredıjének meghatározása. A statikai kényszerek fajtái és jellemzıik. Egyszerő egyensúlyban levı erırendszerek. (3 erı) Koncentrált erıkkel terhelt tartók szerkesztési és számítási feladatai Egyszerő síkidomok (keresztmetszetek) keresztmetszeti tényezıinek számítása Az igénybevétel fogalma, fajtái. Egyszerő alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenırzése alap igénybevételekre. Az anyagban ébredı eredı feszültség meghatározása. A gyakorlatban gyakran elıforduló összetett igénybevételő gépalkatrészek méretezése és méretellenırzése. Anyag- és gyártásismeret Heti 2óra, évi 74óra Anyag- és gyártásismeret Termeléskultúra. A szerkezeti anyagok, alap- és segédanyagok felismerése, fogalmainak tisztázása, szabványos anyagjelölések megismerése, anyag- és tárgyminták összevetése rajzokkal, leírásokkal, elemzés adott szempontok szerint. Anyag- és félgyártmány-katalógusok megismerése, katalógusból történı kiválasztás. Diagramok, állapotábrák elemzése, a vas-karbon állapotábra használata. Hıkezelések, öntészet, melegalakítások, nem oldható kötési módok, mőanyag-feldolgozás megismerése. Anyagmintákon, tárgyakon ismerjék fel és legyenek képesek rendszerezni a gépészetben általánosan használt fémeket, ötvözeteket, tudjanak példát hozni ezek alkalmazására, helyesen használják a fémtani fogalmakat. Tárgyakon, mintákon ismerjék fel a különbözı gyártási eljárások (képlékeny alakítás, mőanyag-feldolgozás, a forrasztás és a hegesztés, a hıkezelés, az öntési és a porkohászati eljárás) alkalmazását, ismerjék azok elvi lényegét.

290/491



Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


Termeléskultúra .............................................................................................. 4 óra Anyag, energia, információ eredete. Termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás. Gazdálkodás, termesztési rendszerek. Termelési rendszerek. Metallográfiai ismeretek .............................................................................. 16 óra Kristálytani alapismeretek. Színfémek, ötvözetek. Kétalkotós egyensúlyi diagramok. A vas-karbon ötvözetek egyensúlyi diagramja. Az acélok átalakulási módjai. Könnyőfémek, színesfémek egyensúlyi diagramjai, az ötvözık tulajdonságaikra gyakorolt hatása. Hıkezelés ..................................................................................................... 16 óra A hıkezelés célja, a hıkezelés mőveletei. Hımérséklet–idı diagram. Acélok hıkezelései, vasöntvények hıkezelése. Felületkezelés anyagbevitellel, kérgesítı eljárások. Réz- és alumíniumötvözetek hıkezelése. Melegalakítások ........................................................................................... 18 óra Öntészeti alapfogalmak, formázási és öntési módszerek. A képlékenység fogalma, az alakítási szilárdság. Az alakítás hatása az anyag szerkezetére. A kovácsolás, hengerlés, sajtolás, csı- és rúdgyártás szerszámai, mőveletei, berendezései. A porkohászat technológiájának alapismeretei. Hegesztés, forrasztás .................................................................................... 10 óra Alapfogalmak. Lánghegesztés, lángvágás. Villamos ívhegesztés. Ellenállás-hegesztés. Forrasztások. Nemfémes szerkezeti anyagok feldolgozása .................................................. 4 óra Mőanyag-feldolgozó eljárások gépei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 6 óra

291/491



Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Kristálytani alapismeretek. Kétalkotós egyensúlyi diagramok. A vas-karbon ötvözetek egyensúlyi diagramja. Az acélok átalakulási módjai. A hıkezelés célja, a hıkezelés mőveletei. Hımérséklet–idı diagramok. Acélok hıkezelései. Felületkezelés anyagbevitellel, kérgesítı eljárások. Öntészeti alapfogalmak, formázási és öntési módszerek. A kovácsolás, hengerlés, sajtolás, csı- és rúdgyártás. A képlékenység fogalma, az alakítási szilárdság. Az alakítás hatása az anyag szerkezetére. Villamos ívhegesztés. Ellenállás-hegesztés. Mőanyag-feldolgozó eljárások gépei, berendezései. Alkalmazott számítástechnika Heti 2óra, évi 74óra Alkalmazott számítástechnika Az iskolában rendszeresített CAD-rendszer használata. A gépészeti tervezési folyamat menetének megismerése. Komplex feladatmegoldás számítógéppel. Szövegszerkesztı, táblázatkezelı szoftverek használata. Adatbázis-kezelı szoftver használata. A tanulók oldjanak meg középiskolai szintő gépészeti tervezési feladatokat táblázatkezelı, szövegszerkesztı és CAD-program használatával. Legyenek képesek egyszerőbb adatbázisban mozogni. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


AutoCAD 2D rajzok. Alapfogalmak ................................................................................................. 6 óra Az AutoCAD részei. Parancskiadás módjai. Koordináta-rendszerek. Fóliák, vonaltípusok. Rajzkészítés .................................................................................................. 40 óra

292/491



Rajzelemek. Gyakorlatok. Rajzelemek szerkesztése, módosítása ............................................................ 8 óra Rajzok méretmegadása ................................................................................. 10 óra Több elembıl álló egységek ........................................................................... 6 óra Blokkok. Attribútumok. Kész rajzok kezelése ...................................................................................... 4 óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Parancskiadás módjai. Koordináta-rendszerek. Fóliák, vonaltípusok. Rajzelemek szerkesztése, módosítása Egyszerő gépalkatrész szerkesztése. Rajzok méretmegadása Blokkok, attribútumok használata. Elektrotechnika Heti 1óra, évi 37óra Elektrotechnikában A fizika tantárgyban szerzett elıismeretek szintetizálása. Alapvetı elméleti ismeretek elsajátítása, rendszerbe illesztése. Az egyes elektromos, elektronikai elemek és alapkapcsolások tanulmányozása bemutatás alapján. Jellegzetes villamos gépek tanulmányozása, mőködésük bemutatása. Alapvetı elvi és kapcsolási rajzok készítése. Jelleggörbék rajzolása, elemzése. A tanulók egyszerő számítási feladatokban alkalmazzák az áramkörök alaptörvényeit, önállóan végezzék el az R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat. Számításokat végezzenek a teljesítményre, a munkára és a hatásfokra. Képesek legyenek ismertetni a villamos áramköri elemek mőködési elvét, felépítését, fajtáit, a félvezetık mőködésének elvi alapjait. Tudják ismertetni a transzformátorok és villamos forgógépek, k mőködési elvét, szerkezeti felépítését, kapcsolási módjait, az energiaellátás rendszerét és túlterhelés elleni védelmét, valamint a passzív és aktív érintésvédelmi módszerek lényegét. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • •

célok meghatározása, a tanulás folyamata, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés tanulási stratégiák, a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka

293/491


•


a tantárgy tanulásának sajátosságai

Bevezetés ........................................................................................................ 3 óra Az elektrotechnikai alapfogalmak. Az egyenáramú áramkörök alaptörvényei. A szinuszos váltakozó áram és feszültség jellemzıi. Egyfázisú, háromfázisú váltakozó áramú áramkörök. Áramköri elemek .......................................................................................... 10 óra Az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek típusai, jellemzıik. Feszültség-, áramérzékelık, forgásirány-érzékelı. A villamos elemek kapcsolásai. A félvezetık mőködésének elvi alapjai Diódák, tranzisztorok, különleges félvezetık és alkalmazásuk, egyenirányító és erısítı alapkapcsolások. Az integrált áramkörök és fıbb típusaik. Transzformátorok ........................................................................................... 7 óra Transzformátorok mőködési elve, szerkezeti felépítése. Helyettesítı kapcsolás, üresjárás, terhelés, rövidre zárás. Veszteségek, hatásfok. Különleges transzformátorok. Szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek ..................................... 6 óra Szerkezeti felépítés, mőködési elv, jelleggörbék. Billenı-, terhelı- és indítónyomaték fogalma. Indítási módok, fordulatszám-szabályozás, fékezés. Villamos motorok kiválasztása ...................................................................... 2 óra Védettségi módok, építési alak, hőtési rendszer. A jelleggörbék szerepe a kiválasztásban. Villamos rendszerek üzeme ........................................................................... 3 óra Háztartási gépek, főtés, világítás, vezetékek, biztosítók. Érintésvédelem. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 6 óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Az elektrotechnikai alapfogalmak. Az egyenáramú áramkörök alaptörvényei. A szinuszos váltakozó áram és feszültség jellemzıi. Az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek típusai, jellemzıik. A villamos elemek kapcsolásai. A félvezetık mőködésének elvi alapjai Transzformátorok mőködési elve, szerkezeti felépítése. Veszteségek, hatásfok. Érintésvédelem. Szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek felépítése, mőködési elve, jelleggörbéik.

294/491



Az ember és környezete Heti 1óra, évi 37óra Az ember és környezete A természettudományos tantárgyakban szerzett ismeretek szintetizálása. Esettanulmányok készítése iskolában, lakóhelyen. Képernyıs munkahely tesztelése ergonómiai szempontból. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


Ökológiai összefoglaló ................................................................................... 6 óra Élı és élettelen környezeti tényezık. Bioszféra, ökoszisztémák – ökológiai rendszerek. Az ember helye és hatása a bioszférára. Természetvédelem, környezetvédelem .......................................................... 6 óra A természet védelme, a termıföld védelme, a víz és a levegı védelme, zaj-, rezgés- és sugárvédelem A környezet természeti értékei Hulladékok. Fenntartható fejlıdés. Környezet – egészség ..................................................................................... 6 óra Testi-lelki egészség. Egészséges életmód. A környezeti ártalmak hatása az egészségre. Környezeti válságjelenségek Munkakörnyezet ............................................................................................. 6 óra Klíma, megvilágítás, zaj és egyéb környezeti tényezık. Ergonómia, munkabiztonság, design. Munkaegészségügy– emberi tényezık ........................................................... 4 óra A munkavégzés fiziológiai, pszichológiai és szociológiai jellemzıi. Motiváció, terhelés, igénybevétel. Az emberre jellemzı személyes tér, emberi kapcsolatok. Foglalkozási ártalmak .................................................................................... 4 óra Csoportosítása, megelızése.

295/491



Esettanulmányok ............................................................................................ 2 óra Nyilvános telefon, háztartási gép, villamos kéziszerszám, tanmőhely, számítógépes (CAD) munkahely stb. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 3 óra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Az ember helye és hatása a bioszférára. A természet védelme, a termıföld védelme, a víz és a levegı védelme, zaj-, rezgés- és sugárvédelem Hulladékok. Egészséges életmód. A környezeti ártalmak hatása az egészségre. Ergonómia, munkabiztonság, design. Klíma, megvilágítás, zaj és egyéb környezeti tényezık. A munkavégzés fiziológiai, pszichológiai és szociológiai jellemzıi. Foglalkozási ártalmak csoportosítása, megelızése.

296/491



12. évfolyam Gépészeti alapismeretek Heti 3óra, évi 96óra A gépészeti alapismeretekben A tanulók legyenek képesek a gépelemek és a géprajz ismeretek alkalmazására A jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése másolással, majd önállóan. A gépelemek rajzainak készítésekor a géprajz szabványos elıírásainak alkalmazása, az ismeretek szintetizálása. A fontosabb gépelemszabványok megismerése tanári bemutatás során. Gépelemekre vonatkozó, alapvetı geometriai és szilárdsági számítások végzése. Bemutatott valós gépelemek tanulmányozása, elemzése. Csapágy-, gépelem- és egyéb katalógusok megismerése, katalógusból történı elemkiválasztás. A tanulók legyenek képesek rajzvázlatokkal bemutatni a tananyagban felsorolt gépelemek közül egy-egy típust, elmagyarázni mőködésüket. Tudják elvégezni gépelemek legalapvetıbb geometriai és szilárdsági méretezését, ellenırzését. Legyenek képesek a szabványok rendszerébıl kikeresni az adott feladathoz kapcsolódó érvényes szabványokat. A mőszaki ábrázolás alapjaiban tanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése. Szabadkézi felvételi vázlatok készítése. A géprajzszabványok megismerése, alkalmazása, tőrés- és illesztés-táblázatok használata. Géprajzok, rajzdokumentációk elemzése, értelmezése. A géprajzhoz szükséges számítások végzése. A tanulók legyenek képesek szabvány szerint munkadarabrajzot és összeállítási rajzot készíteni. Tudják értelmezni más szakterületek rajzait, rajzos dokumentációit. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


Kötı gépelemek, kötések ............................................................................... 8 óra A szegecskötések. Hegesztett, forrasztott és ragasztott kötések jellemzıi, alkalmazási területei. Szilárd illeszkedéső kötések (zsugorkötések). Csavarkötések, szeg- és csapszegkötések. Ék- és reteszkötések. Bordástengely- és poligonkötések.

297/491



Szorítókötések, axiális helyzetbiztosító elemek. Rugók és lengéscsillapítók ............................................................................. 4 óra A rugók jellemzıi, rugókarakterisztikák. A lengéscsillapítók típusai, mőködése, alkalmazási területei. Gépek rugalmas ágyazása. Csövek, csıszerelvények, tömítések .............................................................. 6 óra A csövek anyagai. Csövek névleges átmérıjének és falvastagságának meghatározása. Csıkötések kialakítása, alkalmazása. A csövek alátámasztása és felfüggesztése, csıkiegyenlítık. Csıszerelvények, tömítések. Tengelyek, csapágyazások, gördülıcsapágyak .............................................. 6 óra A tengelyek méretezése. Tengelytípusok és alkalmazásuk. Csapágyazások, csapágybeépítések. A csapágyak kenése. Tengelykapcsolók........................................................................................... 6 óra A tengelykapcsolók fajtái. Tengelykapcsolók mőködtetése. Méretezések Fékek .............................................................................................................. 8 óra A fékek feladata, csoportosításuk. A fékek mőködtetése, a fékezıerı meghatározása. Méretezések. Nyomatékátszármaztató hajtások ................................................................. 10 óra Dörzshajtás. Lapos- és ékszíjhajtások. Lánchajtások. Fogasszíj hajtások. Fogaskerékhajtások, csigahajtások. Hajtómővek .................................................................................................... 4 óra A fogaskerék-hajtómővek csoportosítása. Típusaik, szerkezeti kialakításuk. Alkalmazásuk. Mechanizmusok ............................................................................................. 6 óra A mechanizmusok fogalma. Típusai és általános jellemzıi. A szakaszos mozgatók ................................................................................... 2 óra A szakaszos mozgatás megvalósítási lehetıségei. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 4 óra Ábrázolás metszetekkel .................................................................................. 5 óra A metszet származtatása, fajtái, a szelvény és fajtái. Az ábrázolás sajátos szabályai. 298/491



Egyszerősített és különleges ábrázolások ...................................................... 4 óra Törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és elfordított vetületek. Szimmetrikus tárgy, kiemelt részletek, ismétlıdı elemek. Mozgó alkatrész szélsı állása, eredeti körvonal, csatlakozó alkatrészek. Felületi kialakítások. Méretmegadások, mérethálózatok .................................................................. 5 óra A méretmegadás jelei, méretek elhelyezkedése. Különleges méretmegadások, egyszerősítések. szabványos tárgyrészletek méretei. mérethálózat felépítésének elvei. Szöveges elıírások a rajzon. Tőrés, illesztés ................................................................................................ 5 óra Alaptőrések, szabványos tőrésnagyságok. Alak- és helyzettőrések. Illesztés, illesztési rendszerek. Felületi minıség ............................................................................................. 2 óra Felületi egyenetlenségek fogalma, fajtái. Felületi érdesség megadása. A tőrés és az érdesség összefüggése. Felületkikészítés, hıkezelés megadása. Összeállítási rajzok jellemzıi ......................................................................... 2 óra Összeállítási rajzok jellemzıi, készítési szabályai. A darabjegyzék, rajzszámozási rendszerek. Gépelemek jelképes ábrázolása ...................................................................... 6 óra Csavarmenetek. Fogazott alkatrészek. Ék-, reteszkötés, bordás tengelykötés. Rugók. Gördülıcsapágy, siklócsapágy. Szegek, csapszegek. Nem oldható kötések. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 3 óra Megfelelési minimum kritériumok: Csavarmenetek származtatása, fajtái Csavarkötések kialakítása, vázlatok, meghúzási nyomaték. Ék-, és reteszkötések kialakítása, vázlatok,. Méretezések. Gördülıcsapágy, siklócsapágy típusok. Vázlatok. Csövek névleges átmérıjének és falvastagságának meghatározása. A tengelyek méretezése. Csapágyazások, csapágybeépítések. Vázlatok. Tengelykapcsolók fajtái, mőködésük, vázlatok. Méretezések A fékek típusai, mőködésük, vázlatok, a fékezıerı meghatározása. Méretezések.

299/491



Lapos- és ékszíjhajtások, vázlatok. Méretezések. Fogaskerékhajtások, csigahajtások, vázlatok. Elemi fogazások geometriai méretezése. Forgattyús mechanizmusok felépítése, mőködése. A metszet származtatása, fajtái, a szelvény és fajtái. Metszeti ábrázolás. A méretmegadás jelei, méretek elhelyezkedése. Mérethálózat felépítésének elvei. Alaptőrések, szabványos tőrésnagyságok. Tőrések megadása, számítások. Illesztés, illesztési rendszerek. Illesztések megadása, számítások. A tőrés és az érdesség összefüggése. Felületi érdesség megadása. Alkalmazott számítástechnika Heti 2óra, évi 64óra Alkalmazott számítástechnika Az iskolában rendszeresített CAD-rendszer használata. A gépészeti tervezési folyamat menetének megismerése. Komplex feladatmegoldás számítógéppel. Szövegszerkesztı, táblázatkezelı szoftverek használata. Adatbázis-kezelı szoftver használata. A tanulók oldjanak meg középiskolai szintő gépészeti tervezési feladatokat táblázatkezelı, szövegszerkesztı és CAD-program használatával. Legyenek képesek egyszerőbb adatbázisban mozogni. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás ................................................................... folyamatos • • • • •


AutoCAD 3D rajzok CAD-rajzolás ................................................................................................ 50 óra A térbeli ábrázolás lehetıségei. Szilárdtest-modellek. Nézıpontok, beállítások. A képmegjelenítés alapjai. Vetületi rajzok 3D objektumról. Szabványos alkatrészrajzok és összeállítási rajz készítése. A mőszaki tervezés alapjai ............................................................................. 4 óra A gépészeti tervezési folyamat menete. Egyszerőbb gépészeti vagy technológiai tervezési feladat kidolgozása számítógépes támogatással.

300/491



Mőszaki dokumentációk készítése ............................................................... 10 óra A gépelemek oktatása során tanult méretezési elvekre épülı komplex feladatmegoldás számítógéppel. Szövegszerkesztı, táblázatkezelı, adatbázis-kezelı, CAD programok együttes alkalmazása. Megfelelési minimum kritériumok: Egyszerő szilárdtest-modellek készítése, vetületi rajzok a 3D objektumról. Szabványos alkatrészrajzok és összeállítási rajz készítése. Szövegszerkesztı, táblázatkezelı, adatbázis-kezelı, CAD programok együttes alkalmazá sa.

301/491



Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépipari szakmacsoport gyakorlati képzéseinek áttekintı táblázata 9-12. évfolyam 2006 szeptemberétıl felmenı rendszerben kerül bevezetésre Szakmai alapozó gyakorlat: Évfolyam 9.

Ipari anyagok felhasználása. Kézi megmunkálási gyakorlatok az alapvetı fémipari és mechanikai feladatok körében. Gyakorlati feladatok projektrendszerben.

Téma és feladat Hagyományos megmunkáló gépeken végzett alapgyakorlatok. Gyakorlati feladatok projektrendszerben

A digitális technika gépipari alkalmazása

Pályaorientációs modul az ember-pálya megfelelés kialakítása körében

10.

Kivitelezési gyakorlatok. A kézi megmunkálás körében megvalósító projektmunka.

Hagyományos megmunkáló gépeken megvalósítható projektmunka

A digitális technika a gépiparban.

11.

Anyagvizsgálati mérések. Mérési dokumentáció készítése. Gépészeti mérések Mérési dokumentáció készítése.

CNC programozási gyakorlatok és alkatrészgyártás

A digitális gépipari mérések alapvetı gyakorlatai Az SPC technika alapjai

12.

A gépipari automatizálás alapmőveletei.

CNC technológiai gyakorlatok Heidenhein programozási rendszerben.

CNC technológiai gyakorlatok FANUC és NCT 90 programozási rendszerben

302/491



9. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: A hatékony, önálló tanulás, munkavégzés ........................................... folyamatos célok meghatározása, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának, tevékenységeinek sajátosságai Kézi megmunkálási gyakorlatok ................................................................... 48óra Ipari anyagok felhasználása. Kézi megmunkálási gyakorlatok az alapvetı fémipari és mechanikai feladatok körében. Gyakorlati feladatok projektrendszerben. Gépi megmunkálások .................................................................................... 48óra Hagyományos megmunkáló gépeken végzett alapgyakorlatok. Gyakorlati feladatok projektrendszerben. A digitális technika gépipari alkalmazása ..................................................... 44óra Pályaorientációs modul ................................................................................... 8óra Követelmények A kézi megmunkálás témakörben A tanuló • Legyen képes egyszerő mechanizmus alkatrészeit minta és vázlat alapján kézi megmunkálással elkészíteni és azokat minta alapján összeszerelni. • Ennek érdekében legyen képes a kézi fémmegmunkálás alapvetı szerszámait azonosítani, kiválasztani és balesetmentesen, rendeltetésszerően alkalmazni. • Legyen képes a munkához szükséges hagyományos mérıeszközök használatára A hagyományos megmunkáló gépeken végzett feladatok körében A tanuló • Legyen képes a hagyományos megmunkáló gépeken megvalósítható alapmőveletek biztonságos és önálló elvégzésére. • Ennek keretében esztergán síkesztergálásra, hosszesztergálásra, belsı felületek megmunkálására • Ennek keretében egyetemes marógépen síkfelület marására, lépcsıs felület marására, horonymarásra • Legyen képes a munkához szükséges hagyományos mérıeszközök használatára

303/491



A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. • Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. • Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni. A digitális technika gépipari alkalmazása körében A tanuló • Legyen képes megkülönböztetni az analóg és digitális jelenségek és eljárások alapelveit és sajátosságait • Legyen képes példákat hozni az analóg és digitális gépipari készülékek alkalmazására, legyen képes összehasonlítani a mőködési elvüket • Legyen képes értelmezni a hagyományos és digitális tolómérı mőködési elvét, alkalmazásukból adódó eltérı lehetıségeket. • Legyen képes példákat hozni más technikai eszközökön való alkalmazásra Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A projekt rendszerben elıírt témák és feladatok megfelelı szintő ismerete és elvégzése – a követelmények megfelelı szintő teljesítése.

304/491



10. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: A hatékony, önálló tanulás, munkavégzés ........................................... folyamatos célok meghatározása, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának, tevékenységeinek sajátosságai Kivitelezési gyakorlatok ................................................................................ 48óra A kézi megmunkálás körében megvalósító projektmunka. Szerelési mőveletek végzése Kivitelezési gyakorlatok ................................................................................ 48óra Hagyományos megmunkáló gépeken megvalósítható projektmunka. A digitális technika a gépiparban. ................................................................. 52óra Követelmények A kivitelezési feladatok körében A tanuló • Legyen képes tanári támogatással a projektcélt azonosítani. • Legyen képes a projekt részcéljainak azonosítására, a mőveletcsoportok sorrendjének meghatározására. • Legyen képes tanári irányítás mellett a projekt megvalósítására csavarmenetek. fogazott alkatrészek. ék-, reteszkötések, bordás tengelykötések. rugók. gördülıcsapágyak, siklócsapágyak. szegek, csapszegek, és nem oldható kötések alkalmazásával. • Legyen képes a projektmunka értékelésére adott szempontok szerint. A digitális technika gépipari alkalmazása körében A tanuló • Legyen képes példákon értelmezni és megmagyarázni a kvantálás fogalmát és jelentıségét • Legyen képes példákon keresztül bemutatni az analóg digitális, illetve a digitális analóg átalakítók mőködési elvét és alkalmazásukat • Legyen képes léptetımotoros hajtás modellezésére gyakorlótáblán, illetve legyen képes alacsony szintő meghajtó program megírására, amellyel a mozgatási folyamat paraméterei digitálisan befolyásolhatók Felsıbb évfolyamba lépés feltételei

305/491



Megfelelési minimum kritériumok: A projekt rendszerben elıírt témák és feladatok megfelelı szintő ismerete és elvégzése – a követelmények megfelelı szintő teljesítése. 11. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: A hatékony, önálló tanulás, munkavégzés ........................................... folyamatos célok meghatározása, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának, tevékenységeinek sajátosságai Anyagvizsgálatok és gépészeti mérések ....................................................... 48óra Mechanikai és technológiai paraméterek mérése. Mérési dokumentáció készítése. Alkatrészek mérése. Hagyományos megmunkálógépek mérése CNC programozási gyakorlatok ................................................................... 52 óra CNC gépek felépítése Esztergálási gyakorlatok Marási gyakorlatok Digitális mérések ........................................................................................... 48óra A digitális gépipari mérések alapvetı gyakorlatai Az SPC mérési alapjai Követelmények Az anyagvizsgálatok körében A tanuló legyen képes Beadásra szánt számítási jegyzıkönyvek, beszámolók készítése. Az alkalmazott mérı- és vizsgálóeszközök, beállítására, kezelésére. A szükséges mőveletek, próbatestek szakszerő elıkészítésére. Az eljárások során alkalmazott eszközök szakszerő kiválasztására és használatára. A mérési eljárások megfigyelésére, összehasonlítására a szabványokkal. Helyesen értelmezni a mechanikus anyagvizsgálatok eredményeit. A szilárdsági vizsgálatokat végrehajtani és megmagyarázni azok elvét. A mérések végrehajtására. 306/491



A mért adatok elemzése és értékelése, összehasonlítása. Biztonsággal használni a mérımikroszkópot Kiválasztani minták közül az ötvözetlen acélokét fémmikroszkópos vizsgálat alapján. Az ipari anyagok minısítésére. A gépészeti mérések körében A tanuló legyen képes Helyes eredmények megállapítására tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával, idomszerekkel végzett hosszmérések és az érdességi etalonsorozat használata során. Az alkalmazott mérı- és vizsgálóeszközök, beállítására, kezelésére. Alkalmazni a hagyományos gépelemek sajátos mérıeszközeit (menetek, kúpok, fogaskerekek, stb. esetében) Felsorolni a hagyományos megmunkáló gépek pontossági követelményeit. Elvégezni a hagyományos megmunkáló gépek pontossági követelményeit. Mérési jegyzıkönyv készítésére. Adott követelményeknek megfelelı mérési dokumentációt elkészítésére. A digitális mérések és SPC rendszer témakörben A tanuló legyen képes A mintavétel szakszerő eljárásainak megismerésére Az alkalmazott szoftver használatára Az adott feladathoz szükséges kompatibilis mérıeszköz kiválasztására. A számítógép és a kompatibilis mérıeszközök csatlakoztatására. Önállóan végzett elemzési feladatokra a szoftver, tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos és képi ismeretforrások felhasználásával. A mérési eredmények értékelésre, elemzésére. A CNC programozás témakörben A tanuló legyen képes Felismerni és megnevezni a CNC gépek részeit Ismertetni az egyes szerkezeti elemek funkcióját és mőködési elvét Meghatározni a koordináta rendszereket, nullpontokat Munkadarab kontúrpontokat meghatározni. Egyszerőbb munkadarabok megmunkálási programját elkészíteni (eszt., marás) Szerszámot választani, szerszámozási tervet készíteni A megmunkálási dokumentációt elkészíteni. Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A követelmények megfelelı szintő teljesítése.

307/491



12. évfolyam Géprajz gyakorlatok Heti 1óra, évi 32óra Géprajz gyakorlatok A szabványos kiviteli elıírások alkalmazása az alkatrészrajzok és az egyszerőbb összeállítási rajzok készítése során. A pszichomotoros készségek fejlesztésével az igényes kivitelezés begyakoroltatása a szerkesztett feladatokon. Munkakultúra. A tanulók legyenek képesek alkalmazni a szabványos ábrázolási módokat és az alkatrészrajzok készítésének szabályait. Tudjanak mérethálózatot, tőrést, illesztést, felületi érdességet és különféle szöveges elıírásokat megadni. Egyszerőbb feladat kapcsán tudják alkalmazni az összeállítási rajz készítésének módszerét. Szerezzenek gyakorlatot a géprajzok pontos, szép külalakú kivitelezésében. Tudjanak gyakorlottan géprajzot olvasni és a rokon területek rajzait értelmezni. Tananyag: A hatékony, önálló tanulás, munkavégzés ........................................... folyamatos célok meghatározása, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának, tevékenységeinek sajátosságai Munkakultúra ................................................................................................. 2 óra Igény, tervezés, döntés. Szervezés, kivitelezés. Bevezetı, felvételi vázlatkészítés ................................................................... 2 óra Tengelyrıl felvételi vázlat készítése. Ábrázolás metszetekkel .................................................................................. 5 óra Szabványos metszetfajták rajzolása. Egyszerősített és különleges ábrázolások ...................................................... 5 óra Egyszerősített ábrázolások gyakorlása. Példák a különleges ábrázolási módokra. Méretmegadások, mérethálózatok .................................................................. 3 óra Méretmegadások gyakorlása alkatrészrajzokon. Adott alkatrészek vetületeinek ellátása különféle típusú, teljes mérethálózattal. Tőrések, illesztések ........................................................................................ 4 óra Alaptőrések, szabványos tőrésnagyságok megadása. Alak- és helyzettőrések megadása. Tőréstechnikai számítások. Illesztések számítása, illesztési rendszerek. Felületi minıség ............................................................................................. 2 óra A felületi érdesség megadása alkatrészrajzokon. 308/491



Tőrés és az érdesség összefüggése. Felületkikészítés, hıkezelés megadása alkatrészrajzokon. Jelképes ábrázolások gyakorlása .................................................................... 7 óra Csavarmenetek. Fogazott alkatrészek. Ék-, reteszkötések, bordás tengelykötések. Rugók. Gördülıcsapágyak, siklócsapágyak. Szegek, csapszegek. Nem oldható kötések. Ismétlések, témazáró ellenırzések ................................................................. 2 óra Megfelelési minimum kritériumok: A géprajzi szabványok szerint készített rajzfeladatok beadása. Szakmai alapozó gyakorlat Heti 6óra, évi 192óra Tananyag: A hatékony, önálló tanulás, munkavégzés ........................................... folyamatos célok meghatározása, elızetes tanulási és élettapasztalatokra építés a figyelem koncentrációja, motiváció útmutatás és támogatás a folyamatban, közös munka a tantárgy tanulásának, tevékenységeinek sajátosságai A gépipari automatizálás alapmőveletei ....................................................... 66óra Alapvetı irányítástechnikai mőveletek Hidraulikus vezérlések Pneumatikus vezérlések CNC programozás ......................................................................................... 66óra Programozási gyakorlatok HEIDENHEIN vezérlıre CNC programozás ......................................................................................... 60óra Programozási gyakorlatok FANUC és NCT90 vezérlıre Követelmények A gépipari automatizálás alapmőveletei témakörben: A tanuló • Legyen képes értelmezni az alapvetı irányítási mőveleteket • Tudja megkülönböztetni a pneumatikus és hidraulikus vezérlések alapvetı építı elemeit rendeltetésük és jellemzıik szerint • Tudja ábrázolni az alapvetı pneumatikus vezérléseket. • Legyen képes összehasonlítani a pneumatikus és hidraulikus vezérléseket.

309/491


• • • • •


Legyen képes azonosítani a létezı vezérlések építı elemeit katalógus adatok alapján. Legyen képes összeállítani gyakorló asztalon legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolást. Legyen képes felsorolni az alapvetı pneumatikus és hidraulikus építı elemek azonosításához szükséges jellemzıket, katalógus adatokat. Legyen képes értelmezni legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolást. Legyen képes legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolásban az alapvetı szerelési és mőködési hibák elhárítására.

CNC technológiai gyakorlatok körében A tanuló legyen képes • Megkülönböztetést tenni a hagyományos és CNC technológiák eljárásai és berendezései között • Felsorolni a berendezéstıl és programnyelvtıl függetlenül a CNC nyelvek általános felépítését, a fıbb utasítás típusokat, pl. a geometriai, technológiai, programszervezési és egyéb utasításokat • A geometriai utasítások körében leírni a lineáris és körinterpolációt, mind abszolút, mind inkrementális méretmegadási rendszerben • Megmunkáló központon kontúrokat leírni, ellenirányú és egyenirányú körüljárás szerint egyaránt • CNC esztergálás esetén megkülönböztetést tenni a sugárirányú tényleges illetve programozott elmozdulás között. • • • • •

Kontúrkövetés programozására, a kontúrra állás, leállás a kontúrról mőveleteinek leírására, az alkalmazandó stratégia kiválasztására A programrész ismétlés létrehozására az NC programban Megállapítani egy programrész ismétlés optimális helyét a programban Kiválasztani az alkalmazandó szerszámokat, korrekciós értékeiket meghatározni, a CNC vezérlıbe a vonatkozó információkat bevinni. A munkadarab felfogási módját kiválasztani és a munkadarab koordinátarendszerének nullapontját meghatározni.

Megfelelési minimum kritériumok: A követelmények megfelelı szintő teljesítése.

310/491



6.2 2010 szeptembertıl érvényes tanterv a gépész szakmacsoport számára A 100/1997. (VI.13.) Korm.rend. az érettségi vizsgaszabályzatot a 347/2008.(XII.31.) Kormány rendelet módosította. Ennek felel meg a gépész szakmacsoport módosított tanterve.

6.2.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás 6.2.1.1 9. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Mőszaki ábrázolás. .................................................................. 74 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szakmai alapozó gyakorlat ................................................... 148 óra

6.2.1.2 10. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Géprajz ..................................................................................... 37 óra Géprajz gyakorlatok ............................................................... 37 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat....................................................... 148 óra

6.2.1.3 11. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépészet alapjai (Mechanika) ................................................ 74 óra Anyag- és gyártásismeret ...................................................... 148 óra Alkalmazott számítástechnika ............................................... 74 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat ................................................... 148 óra

6.2.1.4 12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépészet alapjai (Gépelemek) ................................................ 96 óra Alkalmazott számítástechnika ............................................... 64 óra Munka-, tőz- és környezetvédelem. ....................................... 32 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai alapozó gyakorlat ................................................... 192 óra

311/491



6.2.2 Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 6.2.2.1 9–12. évfolyam Célok és feladatok A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel az érdeklıdést, és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erısítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bıvítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó mőszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. A gépészet gyakorlatias, sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményezı bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklıdését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, fejlıdési tendenciáit. Keltse fel az érdeklıdést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztı-, tervezımunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben megfelelı magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minıségi munkavégzés igényét és a környezet iránti felelısségérzetet. Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

312/491



Folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön és erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés.

6.2.3 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 6.2.3.1 9–12. évfolyam Célok és feladatok A Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A gépészeti munkamőveletek gyakorlati, sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával felkelti a tanulók érdeklıdését a szakmacsoport iránt, bebizonyítva számukra a gépészet gazdasági jelentıségét, hosszú távú fejlıdıképességét, távlatait. Teremtsen alkalmakat, lehetıségeket, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlesztéséhez, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelı magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerısítéséhez. Mutassa be a szakmacsoport szakképesítéseiben dolgozók tevékenységét, a munkakörök sokszínőségét. Segítse a tanulókat leendı szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Neveljen a körültekintı, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelısségteljes szakmai magatartásra. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási és a rajzi képességek. Gyakorlati munkavégzésük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlıdjék ki a veszélyérzetük, különösen az elektromos és a gépi munkakörnyezetben. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzıkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések balesetmentes kezeléséhez. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a produktív, átgondolt, körültekintı és biztonságos munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A gyakorlati tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelısségérzet, a társakra is figyelı, segítıkész magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete. A tevékenység során folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdésük.

313/491



6.2.4 Gépészeti alapismeretek (gépészet alapjai) Érettségi témakörök középszinten

1. A mőszaki ábrázolás 1.1. Mőszaki ábrázolás 9. évfolyam :74 óra (heti 2 óra) 1.1.1. Síkmértani alapfogalmak. • Rajzolás alapjai (rajzlapméret,vonalfajták, vonalvastagság, feliratmezı, szabványírás). • Méretmegadás alapelemei. • Méretszámok elıtt használatos jelek. • Összetettebb, egyenesekbıl és ívekbıl álló lemeztárgy szerkesztett rajza, mérethálója. 1.1.2. Térmértani alapfogalmak. • Egyszerőbb síklapú testek. • Egyszerőbb forgástestek. • Térmértan alaptételei. 1.1.3. Vetületi ábrázolás. • Merıleges vetítés. • Egy és két képsíkos vetítés. • Ábrázolás három képsíkban. • Nézetrend hat nézettel. • Európai és amerikai nézetrend. • Térelemek. 1.1.4. Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás. • Síklapú testrıl egypontos és kétpontos perspektivikus kép. • Izometrikus, dimetrikus vagy frontális axonometriában ábrázolt összetett mértani testek. • Egyszerő, tengelyszerő gépalkatrész axonometrikus képe izometrikus axonometriában. 1.1.5. Síkmetszés. • Vetítısíkkal képzett jellegzetes metszetidomok síklapú testek (hasábok, gúlák) esetében. • Metszetidom valódi nagysága (rotáció, transzformáció). • Henger síkmetszetei. • Kúp síkmetszetei. • Egyszerő testek palástkiterítése 1.1.6. Áthatások. • Áthatások osztályozása. • Síklapú testek áthatásai, láthatóság. • Sík- és görbelapú testek áthatásai: ♦ hasáb-henger/gömb, ♦ hasáb-kúp, ♦ henger-gúla stb. esetében.

314/491



Közös tengelyvonalú és merılegesen metszıdı helyzető görbelapú testek áthatás-szerkesztései a szeletelı módszerrel: ♦ henger-kúp, ♦ henger-henger. 1.1.7. Metszeti ábrázolás. • Metszetek származtatása. • Metszısík és nyomvonal jelölése, metszetek azonosítása. • Egy és többsíkos metszetek egyszerő gépalkatrészeken. • A szelvény és a metszet. •

1.2. Géprajzi alapismeretek. 10. évfolyam: 37 óra elmélet (heti 1óra), 37 óra gyakorlat (heti 1óra) 1.2.1. • • • 1.2.2. • • • • • • • • • • 1.2.3. • • • • • • • • • • 1.2.4. • • • • • 1.2.5. • •

Felvételi vázlatkészítés. Géprajz fajták Vázlatkészítés szabályai Valós gépalkatrészrıl szabadkézi (felvételi) vázlat. Egyszerősített és különleges ábrázolások: ferde síkú és elfordított vetületek, törés, nem teljes vetület, szimmetrikus tárgy, félvetület, helyi nézet, kiemelt részlet, ismétlıdı alakzat, hajlítás elıtti alak, síkfelület jelölése. Mérethálózat: méretmegadás általános szabályai, méretek elhelyezése, szögek, körosztások megadása, szimmetrikus alkatrészek méretezése, sorozatos kisméretek, recézés megadása, közös alapvonalra támaszkodó méretek, lekerekítés, letörés megadása, kúposság, lejtés megadása, mérethálózat kialakítása, szöveges elıírások. Mérettőrések. Tőrés fogalma, Névleges méret, alsó és felsı határméret, alsó és felsı eltérés, Illesztés fogalma, Illesztési rendszerek, illesztés fajták, számítások. A gépipar számára ajánlott illesztés – választék. Alak és helyzettőrések. Az alak- és helyzettőrés fogalma. Leggyakoribb alak- és helyzettőrések, rajzjeleik.

315/491



1.2.6. Felületminıség. • Az érdességi profil geometriai jellemzıi. • A felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság kapcsolata. • Felületi érdesség rajzjelei, • Kiemelt felületi érdesség, • Hıkezelési és felületkikészítési elıírások. 1.2.7. Jelképes ábrázolások. • Összeállítási rajzok: ♦ csavarkötések, ♦ szegecskötések, ♦ csapszegkötések, ♦ hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések, ♦ ék és reteszkötések, ♦ bordás kötések, ♦ fogaskerék, lánckerék, ♦ kapcsolódó fogazott alkatrészek, ♦ rugós szerkezetek, ♦ gördülıcsapágy, siklócsapágy, ♦ csövek, csıszerelvények. 1.2.8. Munkadarabrajz készítése. • Axonometrikus ábráról alkatrészrajz.

2. Gépészeti alapismeretek. (Mechanika). 11. évfolyam: 74 óra (heti 2 óra) 2.1. Merev testek statikája. 2.1.1. Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek. • Erırendszer, eredı fogalma • Vektorokkal végezhetı mőveletek • Erırendszerek eredıje szerkesztéssel és számítással. • Forgatónyomaték, erıpár. • Statika alaptételei. • Súlypont, súlyvonal fogalma. • Síkidom súlypontjának meghatározása.. • Tetszıleges síkidom statikai nyomatéka. • Stabilitás, állékonyság vizsgálat. 2.1.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek. • Kényszerek fajtái, jellemzıi. • Reakcióerık az egyes statikai kényszerek esetében. • Három közös síkban fekvı erı egyensúlyának szerkesztési és számítási feltételei. • Szerkesztéssel és számítással az összetett síkbeli szerkezetek reakcióerıi. 2.1.3. Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók. • Tartók kialakításai, szabványos jelölései. • Tartó igénybevétele, vizsgálata. • Kötélsokszög és vektorábra. • Nyíróerı ábra, veszélyes keresztmetszet.

316/491



Koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerıi szám. és szerk. Szerkesztéssel és számítással a maximális hajlító nyomaték. Koncentrált erıkkel terhelt befogott tartó reakcióerıi és nyomatékai szám. és szerk. 2.2. Szilárdságtan. 2.2.1. Igénybevételek. • Szilárdságtan tárgya • Egyszerő igénybevételek • A normál- és a csúsztatófeszültség kialakulása. • Hooke törvénye, szakítódiagramok. • Mechanikai feszültségek és alakváltozások. 2.2.2. Méretezés egyszerő igénybevételre. • Húzó igénybevétel. • Húzó igénybevétellel terhelt rúd méretezése. • Nyomó igénybevétel. • Felületi nyomás, palástnyomás, kazánformula. • Másodrendő nyomaték és a keresztmetszeti tényezı. • Méretezés, ellenırzés hajlításra, terhelhetıség. • Nyíró igénybevétel, méretezés, ellenırzés, terhelhetıség. • Tiszta csavaró igénybevétel. • Csavarónyomaték meghatározása. • Poláris másodrendő nyomaték. 2.2.3. Méretezés összetett igénybevételre. • Egyirányú összetett igénybevétel. • Többirányú összetett igénybevétel. • • •

3. Gépészeti alapismeretek (Gépelemek). 12. évfolyam: 96 óra (heti 3 óra) 3.1. Kötıgépelemek, kötések. • Szegecskötés. • Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések. • Zsugorkötés. • Csavarkötés. • Reteszkötés. • Ékkötés. • Bordás tengely jellemzıi. • Csapszeg- és szegkötések. • Kötések szilárdsági ellenırzése, méretezése. 3.2. Rugók és lengéscsillapítók. • Rugók feladata, fajtái. • Laprugó szilárdsági méretezése. • Mechanikus-, hidraulikus- és pneumatikus lengéscsillapítók. 3.3. Csövek, csıszerelvények. • Csövek méretezése, belsı átmérı, falvastagság meghatározása. • Csıkötések. • Csıkiegyenlítık.

317/491



• Csövek alátámasztása és felfüggesztése. • Csıelzárószerkezetek (csapok, szelepek, tolózárak stb.). 3.4. Tengelyek, csapágyazások. • Tengelyek feladata, fajtái. • Tengelyek méretezése. • Siklócsapágyak. • Gördülıcsapágyak. • Csapágyak tömítései. • Csapágyak kenése. • Csapágybeépítések. • Gördülıcsapágyak kiválasztása katlógusból. 3.5. Tengelykapcsolók és fékek. • Tengelykapcsoló-szerkezetek fajtái. • Tengelykapcsolók vázlatai. • Az igénybevett szerkezeti elemek méretezése. • Fékek fı szerkezeti kialakításai. (pofás fék, szalag fék, tárcsafék, kúpos fék, villamosfék) • Az igénybevett szerkezeti elemek méretezése. 3.6. Nyomatékát- származtató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások. • Hajtások feladata, csoportosítása. • Dörzshajtás. • Laposszíj hajtás. • Ékszíj hajtás. • Lánc hajtás. • Fogaskerék hajtás (hengeres, egyenes- és ferdefogazatú, kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzıi) • Evolvens fogazás jellemzıi. • Fogaskerék geometriai méreteinek meghatározása elemi fogazásnál. • Csigahajtás. 3.7. Hajtómővek. • Hajtómővek feladata, csoportosítása. • Jellegzetes hajtómő típusok szerkezeti felépítése, mőködése.

4. Mőszaki mérések 11. évfolyam: 49 óra (heti 4 óra 1/3 évig hármas csoportbontásban) 4.1. Egyszerő méret és felületellenırzés 4.1.1. Hosszmérés. 4.1.2. Szögmérés. 4.1.3. Kúpmérés. 4.1.4. Furatátmérı mérés. 4.1.5. Mőhely mikroszkóp alkalmazása. 4.1.6. Felületi érdesség mérés. 4.1.7. Alakellenırzés. 4.1.8. Sorozatmérés. 4.2. Anyagvizsgálati mérések 4.2.1. Szakítóvizsgálat 4.2.2. Keménységvizsgálatok. 4.2.3. Technológiai vizsgálatok.

318/491



5. Anyagismeret. 11. évfolyam: 74óra (heti 2 óra) 5.1. Fémtani alapismeretek. 5.1.1. A gépészetben használt anyagok fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai. 5.1.2. Nyersanyag, alapanyag, elıgyártmány, segédanyag fogalmak. 5.1.3. Fémek kristályszerkezete. 5.1.4. A kristályosodás fıbb jellemzıi. 5.1.5. A vas allotróp átalakulásai. 5.1.6. Ötvözet. 5.1.7. Fémtani alapfogalmak. • Ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák). • Lehülési görbék. • Lehülési görbék és a kétalkotós egyensúlyi digramok kapcsolata. • Fe-Fe3C –és- Fe-C állapotábrák. • A lehülési görbék elemzése. 5.2. Fémes szerkezeti anyagok. • Nyersvasak • Ötvözetlen acélok. • Ötvözött acélok. • Ötvözés célja. • Jellemzı ötvözık hatása. • Öntöttvasak szövetszerkezete. • Alumíniumötvözetek. • Rézötvözetek, bronzok. • Ón és ólom ötvözetek. 5.3. Nemfémes szerkezeti anyagok. • Mőanyagok tulajdonságai. • Termoplasztok. • Duroplasztok. • Elasztomerek. • Kerámia, üveg, fa, papír,textil, bır, kenıanyagok.

6. Megmunkálások. (Gyártásismeret) 11. évfolyam: 74óra (heti 2 óra) 6.1. Forgácsnélküli megmunkálások. • Öntési eljárások. • Szabadalakító kovácsolás. • Süllyesztékes kovácsolás. • Hengerlések, sajtolások. 6.2. Hıkezelések. • Ipari vasötvözetek hıkezelése. • Acélok hıkezelés. • Edzhetıség, átedzhetıség. • Hevítés, hıntartás, hőtés.

319/491



• Gyakorlati hıkezelési eljárások. • Ötvözı anyagok hatása a hıkezelésre. • Dekarbonizáció. 6.3. Hegesztések. • Hegesztés feladata, fajtái. • Lánghegesztés. • Ívhegesztés. • Hegesztés elıkészítı- és utómunkálatai. • Hegesztési hibák. 6.4. Forrasztások. • A forrasztás feladata, fajtái. • A forraszanyag és a folyasztószer szerepe. • Lágyforrasztási. • Keményforrasztás. 6.5. Mőanyagok megmunkálása.

7. Munka-, tőz-, és környezetvédelem. 12. évfolyam: 32 óra (heti 1 óra) 7.1. Munka- és tőzvédelem • Ergonómia • Munkavédelem területei. • Munkabaleset. • Elsısegélynyújtás. • Megvilágítás, klíma, zaj. • Gépek berendezések biztonságtechnikája. • Anyagmozgatás biztonságtechnikája. • Általános tőzvédelmi ismeretek. • Tőzoltó eszközök. 7.2. Környezetvédelmi alapfogalmak. • Természetvédelem. • Környezetvédelem. • Talajvédelem. • Vizek szennyezése, tisztítása. • Levegıszennyezés. • Ipari és kommunális hulladék és hulladékhasznosítás. • Zajártalom.

320/491



Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 9. évfolyam Mőszaki ábrázolás Heti 2óra, évi 74óra Tananyag: •

Alapfogalmak

•

Ábrázolási módok

•

Térelemek vetületi ábrázolása

•

Síklapú testek

•

Forgástestek

•

Axonometrikus ábrázolások

•

Perspektivikus ábrázolások

•

Áthatások

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Mőszaki síkgörbék szerkesztése A képsíkrendszerekben való tájékozódás Térelemek vetületi ábrázolása Síklapú testek síkmetszése, csonkolása, terítékének szerkesztése Forgástestek vetületi ábrázolása Síklapú testek axonometrikus ábrázolása Síklapú testek áthatásának szerkesztése

321/491



10. évfolyam Géprajz Heti 1óra, évi 37óra Tananyag: •

Felvételi vázlatkészítés

•

Ábrázolás metszetekkel

•

Egyszerősített és különleges ábrázolások

•

Méretmegadások, mérethálózatok

•

Tőrések, illesztések

•

Felületi minıség

•

Jelképes ábrázolások

•

Összeállítási rajzok jellemzıi

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A metszet származtatása, fajtái, a szelvény és fajtái. Metszeti ábrázolás. A méretmegadás jelei, méretek elhelyezkedése. Mérethálózat felépítésének elvei. Alaptőrések, szabványos tőrésnagyságok. Tőrések megadása, számítások. Illesztés, illesztési rendszerek. Illesztések megadása, számítások. A tőrés és az érdesség összefüggése. Felületi érdesség megadása.

Géprajz gyakorlatok Heti 1óra, évi 37óra Tananyag: •

Munkakultúra

•

Felvételi vázlatkészítés

•

Ábrázolás metszetekkel

•

Egyszerősített és különleges ábrázolások

•

Méretmegadások, mérethálózatok

•

Tőrések, illesztések

•

Felületi minıség

• Jelképes ábrázolások Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A géprajzi szabványok szerint készített rajzfeladatok beadása. 322/491



11. évfolyam Gépészeti alapismeretek Heti 2óra, évi 74óra Tananyag: •

Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek

•

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, tartók vizsgálata

•

Síkidomok keresztmetszeti jellemzıi

•

Egyszerő igénybevételek

•

Összetett igénybevételek

•

Az anyagok fáradása

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A statika alaptételei. A közös pontban metszıdı erırendszer eredıjének meghatározása. A statikai kényszerek fajtái és jellemzıik. Egyszerő egyensúlyban levı erırendszerek. (3 erı) Koncentrált erıkkel terhelt tartók szerkesztési és számítási feladatai Egyszerő síkidomok (keresztmetszetek) keresztmetszeti tényezıinek számítása Az igénybevétel fogalma, fajtái. Egyszerő alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenırzése alap igénybevételekre. Az anyagban ébredı eredı feszültség meghatározása. A gyakorlatban gyakran elıforduló összetett igénybevételő gépalkatrészek méretezése és méretellenırzése.

Anyag- és gyártásismeret Heti 4óra, évi 148óra Tananyag •

A mőszaki gyakorlatban felhasznált anyagok csoportosítása

•

Fémes anyagok

•

Nemfémes anyagok

•

Gazdálkodáskultúra, gazdaság

•

Termeléskultúra

•

Metallográfiai ismeretek

•

Hıkezelés

•

Melegalakítások

323/491



•

Hegesztés, forrasztás

•

Nemfémes szerkezeti anyagok feldolgozása

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Fémes, nemfémes anyagok csoportjainak ismerete Fémek osztályozása. Fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságaik ismerete Kétalkotós alap egyensúlyi diagramokon való tájékozódás Vas és jellegzetes vasötvözetek ismerete, egyensúlyi diagramjuk olvasása Vasgyártás, acélgyártás. Könnyőfémek és tulajdonságaik. A fa, a bır, a gumi, a textíliák, a keramikus anyagok jellemzı tulajdonságai, feldolgozásuk, alkalmazási területeik. Mőanyagok. Osztályozásuk, elıállításuk, tulajdonságaik, alkalmazási területeik. Kenıanyagok. Fajtái, jellemzı tulajdonságai Kristálytani alapismeretek. Kétalkotós egyensúlyi diagramok. A vas-karbon ötvözetek egyensúlyi diagramja. Az acélok átalakulási módjai. A hıkezelés célja, a hıkezelés mőveletei. Hımérséklet–idı diagramok. Acélok hıkezelései. Felületkezelés anyagbevitellel, kérgesítı eljárások. Öntészeti alapfogalmak, formázási és öntési módszerek. A kovácsolás, hengerlés, sajtolás, csı- és rúdgyártás. A képlékenység fogalma, az alakítási szilárdság. Az alakítás hatása az anyag szerkezetére. Villamos ívhegesztés. Ellenállás-hegesztés. Mőanyag-feldolgozó eljárások gépei, berendezései.

Alkalmazott számítástechnika Heti 2óra, évi 74óra Tananyag: •

AutoCAD 2D rajzok.

•

Koordináta-rendszerek

•

Fóliák, vonaltípusok

•

Rajzelemek

•

Rajzelemek szerkesztése, módosítása

•

Méretmegadás

•

Blokkok.

324/491


•

Attribútumok.

•

Rajzkészítés


Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Parancskiadás módjai. Koordináta-rendszerek. Fóliák, vonaltípusok. Rajzelemek szerkesztése, módosítása Egyszerő gépalkatrész szerkesztése. Rajzok méretmegadása Blokkok, attribútumok használata.

325/491



12. évfolyam Gépészeti alapismeretek Heti 3óra, évi 96óra Tananyag: •

Kötı gépelemek, kötések

•

Rugók és lengéscsillapítók

•

Csövek, csıszerelvények, tömítések

•

Tengelyek, csapágyazások, gördülıcsapágyak, siklócsapágyak.

•

Tengelykapcsolók.

•

Fékek.

•

Nyomatékátszármaztató hajtások

•

Hajtómővek

•

Mechanizmusok

•

A szakaszos mozgatók

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Csavarmenetek származtatása, fajtái Csavarkötések kialakítása, vázlatok, meghúzási nyomaték. Ék-, és reteszkötések kialakítása, vázlatok,. Méretezések. Gördülıcsapágy, siklócsapágy típusok. Vázlatok. Csövek névleges átmérıjének és falvastagságának meghatározása. A tengelyek méretezése. Csapágyazások, csapágybeépítések. Vázlatok. Tengelykapcsolók fajtái, mőködésük, vázlatok. Méretezések A fékek típusai, mőködésük, vázlatok, a fékezıerı meghatározása. Méretezések. Lapos- és ékszíjhajtások, vázlatok. Méretezések. Fogaskerékhajtások, csigahajtások, vázlatok. Elemi fogazások geometriai méretezése. Forgattyús mechanizmusok felépítése, mőködése.

326/491



Alkalmazott számítástechnika Heti 2óra, évi 64óra Tananyag: •

CAD-rajzolás 3D

•

A térbeli ábrázolás lehetıségei

•

Szilárdtest-modellek.

•

Nézıpontok, beállítások.

•

A képmegjelenítés alapjai.

•

Vetületi rajzok 3D objektumról.

•

Szabványos alkatrészrajzok és összeállítási rajz készítése.

•

A mőszaki tervezés alapjai

•

Mőszaki dokumentációk készítése

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Egyszerő szilárdtest-modellek készítése, vetületi rajzok a 3D objektumról. Szabványos alkatrészrajzok és összeállítási rajz készítése. Szövegszerkesztı, táblázatkezelı, adatbázis-kezelı, CAD programok együttes alkalmazása.

Munka-, tüz-, és környezetvédelem Heti 1óra, évi 37óra Tananyag: Munka- és tőzvédelem •

Ergonómia

•

Munkavédelem területei.

•

Munkabaleset.

•

Elsısegélynyújtás.

•

Megvilágítás, klíma, zaj.

•

Gépek berendezések biztonságtechnikája.

•

Anyagmozgatás biztonságtechnikája.

•

Általános tőzvédelmi ismeretek.

•

Tőzoltó eszközök.

•

Környezetvédelmi alapfogalmak.

327/491



•

Természetvédelem.

•

Környezetvédelem.

•

Talajvédelem.

•

Vizek szennyezése, tisztítása.

•

Levegıszennyezés.

•

Ipari és kommunális hulladék és hulladékhasznosítás.

•

Zajártalom.

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: Az ember helye és hatása a bioszférára. A természet védelme, a termıföld védelme, a víz és a levegı védelme, zaj-, rezgés- és sugárvédelem Hulladékok. Egészséges életmód. A környezeti ártalmak hatása az egészségre. Ergonómia, munkabiztonság, design. Klíma, megvilágítás, zaj és egyéb környezeti tényezık. A munkavégzés fiziológiai, pszichológiai és szociológiai jellemzıi. Foglalkozási ártalmak csoportosítása, megelızése.

328/491



Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépipari szakmacsoport gyakorlati képzéseinek áttekintı táblázata 9-12. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat: Évfolyam 9.

Ipari anyagok felhasználása. Kézi megmunkálási gyakorlatok az alapvetı fémipari és mechanikai feladatok körében. Gyakorlati feladatok projektrendszerben.

Téma és feladat Hagyományos megmunkáló A digitális technika gépeken végzett gépipari alkalmazása alapgyakorlatok. Gyakorlati feladatok projektrendszerben

Pályaorientációs modul az ember-pálya megfelelés kialakítása körében

10.

Kivitelezési gyakorlatok. A kézi megmunkálás körében megvalósító projektmunka.

Hagyományos megmunkáló A digitális technika a gépeken megvalósítható gépiparban. projektmunka

11.

Anyagvizsgálati CNC programozási mérések. Mérési gyakorlatok és dokumentáció készítése. alkatrészgyártás Gépészeti mérések Mérési dokumentáció készítése.

A digitális gépipari mérések alapvetı gyakorlatai Az SPC technika alapjai

12.

A gépipari automatizálás alapmőveletei.

CNC technológiai gyakorlatok FANUC és NCT 90 programozási rendszerben

CNC technológiai gyakorlatok Heidenhein programozási rendszerben.

329/491



9. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: •

Kézi megmunkálási gyakorlatok

•

Gépi megmunkálások

•

A digitális technika gépipari alkalmazása

•

Pályaorientációs modul

Követelmények A kézi megmunkálás témakörben A tanuló • Legyen képes egyszerő mechanizmus alkatrészeit minta és vázlat alapján kézi megmunkálással elkészíteni és azokat minta alapján összeszerelni. • Ennek érdekében legyen képes a kézi fémmegmunkálás alapvetı szerszámait azonosítani, kiválasztani és balesetmentesen, rendeltetésszerően alkalmazni. • Legyen képes a munkához szükséges hagyományos mérıeszközök használatára A hagyományos megmunkáló gépeken végzett feladatok körében A tanuló • Legyen képes a hagyományos megmunkáló gépeken megvalósítható alapmőveletek biztonságos és önálló elvégzésére. • Ennek keretében esztergán síkesztergálásra, hosszesztergálásra, belsı felületek megmunkálására • Ennek keretében egyetemes marógépen síkfelület marására, lépcsıs felület marására, horonymarásra • Legyen képes a munkához szükséges hagyományos mérıeszközök használatára A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. • Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. • Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni. A digitális technika gépipari alkalmazása körében A tanuló

330/491


• • • •


Legyen képes megkülönböztetni az analóg és digitális jelenségek és eljárások alapelveit és sajátosságait Legyen képes példákat hozni az analóg és digitális gépipari készülékek alkalmazására, legyen képes összehasonlítani a mőködési elvüket Legyen képes értelmezni a hagyományos és digitális tolómérı mőködési elvét, alkalmazásukból adódó eltérı lehetıségeket. Legyen képes példákat hozni más technikai eszközökön való alkalmazásra

Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A projekt rendszerben elıírt témák és feladatok megfelelı szintő ismerete és elvégzése – a követelmények megfelelı szintő teljesítése.

10. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: A kézi megmunkálás körében megvalósító projektmunka. Szerelési mőveletek végzése Hagyományos megmunkáló gépeken megvalósítható projektmunka. Követelmények A kivitelezési feladatok körében A tanuló • Legyen képes tanári támogatással a projektcélt azonosítani. • Legyen képes a projekt részcéljainak azonosítására, a mőveletcsoportok sorrendjének meghatározására. • Legyen képes tanári irányítás mellett a projekt megvalósítására csavarmenetek. fogazott alkatrészek. ék-, reteszkötések, bordás tengelykötések. rugók. gördülıcsapágyak, siklócsapágyak. szegek, csapszegek, és nem oldható kötések alkalmazásával. • Legyen képes a projektmunka értékelésére adott szempontok szerint. A digitális technika gépipari alkalmazása körében A tanuló • Legyen képes példákon értelmezni és megmagyarázni a kvantálás fogalmát és jelentıségét • Legyen képes példákon keresztül bemutatni az analóg digitális, illetve a digitális analóg átalakítók mőködési elvét és alkalmazásukat • Legyen képes léptetımotoros hajtás modellezésére gyakorlótáblán, illetve legyen képes alacsony szintő meghajtó program megírására, amellyel a mozgatási folyamat paraméterei digitálisan befolyásolhatók Felsıbb évfolyamba lépés feltételei

331/491



Megfelelési minimum kritériumok: A projekt rendszerben elıírt témák és feladatok megfelelı szintő ismerete és elvégzése – a követelmények megfelelı szintő teljesítése.

11. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 4óra, évi 148óra Tananyag: •

Anyagvizsgálatok és gépészeti mérések

•

CNC programozási gyakorlatok

•

Digitális mérések

Követelmények Az anyagvizsgálatok körében A tanuló legyen képes Beadásra szánt számítási jegyzıkönyvek, beszámolók készítése. Az alkalmazott mérı- és vizsgálóeszközök, beállítására, kezelésére. A szükséges mőveletek, próbatestek szakszerő elıkészítésére. Az eljárások során alkalmazott eszközök szakszerő kiválasztására és használatára. A mérési eljárások megfigyelésére, összehasonlítására a szabványokkal. Helyesen értelmezni a mechanikus anyagvizsgálatok eredményeit. A szilárdsági vizsgálatokat végrehajtani és megmagyarázni azok elvét. A mérések végrehajtására. A mért adatok elemzése és értékelése, összehasonlítása. Biztonsággal használni a mérımikroszkópot Kiválasztani minták közül az ötvözetlen acélokét fémmikroszkópos vizsgálat alapján. Az ipari anyagok minısítésére. A gépészeti mérések körében A tanuló legyen képes Helyes eredmények megállapítására tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával, idomszerekkel végzett hosszmérések és az érdességi etalonsorozat használata során. Az alkalmazott mérı- és vizsgálóeszközök, beállítására, kezelésére. Alkalmazni a hagyományos gépelemek sajátos mérıeszközeit (menetek, kúpok, fogaskerekek, stb. esetében) Felsorolni a hagyományos megmunkáló gépek pontossági követelményeit. Elvégezni a hagyományos megmunkáló gépek pontossági követelményeit. Mérési jegyzıkönyv készítésére. Adott követelményeknek megfelelı mérési dokumentációt elkészítésére.

332/491



A digitális mérések és SPC rendszer témakörben A tanuló legyen képes A mintavétel szakszerő eljárásainak megismerésére Az alkalmazott szoftver használatára Az adott feladathoz szükséges kompatibilis mérıeszköz kiválasztására. A számítógép és a kompatibilis mérıeszközök csatlakoztatására. Önállóan végzett elemzési feladatokra a szoftver, tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos és képi ismeretforrások felhasználásával. A mérési eredmények értékelésre, elemzésére. A CNC programozás témakörben A tanuló legyen képes Felismerni és megnevezni a CNC gépek részeit Ismertetni az egyes szerkezeti elemek funkcióját és mőködési elvét Meghatározni a koordináta rendszereket, nullpontokat Munkadarab kontúrpontokat meghatározni. Egyszerőbb munkadarabok megmunkálási programját elkészíteni (eszt., marás) Szerszámot választani, szerszámozási tervet készíteni A megmunkálási dokumentációt elkészíteni. Felsıbb évfolyamba lépés feltételei Megfelelési minimum kritériumok: A követelmények megfelelı szintő teljesítése.

12. évfolyam Szakmai alapozó gyakorlat Heti 6óra, évi 192óra Tananyag: Alapvetı irányítástechnikai mőveletek Hidraulikus vezérlések Pneumatikus vezérlések CNC programozási gyakorlatok HEIDENHEIN vezérlıre CNC programozási gyakorlatok FANUC és NCT90 vezérlıre

333/491



Követelmények A gépipari automatizálás alapmőveletei témakörben: A tanuló • Legyen képes értelmezni az alapvetı irányítási mőveleteket • Tudja megkülönböztetni a pneumatikus és hidraulikus vezérlések alapvetı építı elemeit rendeltetésük és jellemzıik szerint • Tudja ábrázolni az alapvetı pneumatikus vezérléseket. • Legyen képes összehasonlítani a pneumatikus és hidraulikus vezérléseket. • Legyen képes azonosítani a létezı vezérlések építı elemeit katalógus adatok alapján. • Legyen képes összeállítani gyakorló asztalon legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolást. • Legyen képes felsorolni az alapvetı pneumatikus és hidraulikus építı elemek azonosításához szükséges jellemzıket, katalógus adatokat. • Legyen képes értelmezni legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolást. • Legyen képes legfeljebb két végrehajtó szervet tartalmazó pneumatikus kapcsolásban az alapvetı szerelési és mőködési hibák elhárítására. CNC technológiai gyakorlatok körében A tanuló legyen képes • Megkülönböztetést tenni a hagyományos és CNC technológiák eljárásai és berendezései között • Felsorolni a berendezéstıl és programnyelvtıl függetlenül a CNC nyelvek általános felépítését, a fıbb utasítás típusokat, pl. a geometriai, technológiai, programszervezési és egyéb utasításokat • A geometriai utasítások körében leírni a lineáris és körinterpolációt, mind abszolút, mind inkrementális méretmegadási rendszerben • Megmunkáló központon kontúrokat leírni, ellenirányú és egyenirányú körüljárás szerint egyaránt • CNC esztergálás esetén megkülönböztetést tenni a sugárirányú tényleges illetve programozott elmozdulás között. • • • • •

Kontúrkövetés programozására, a kontúrra állás, leállás a kontúrról mőveleteinek leírására, az alkalmazandó stratégia kiválasztására A programrész ismétlés létrehozására az NC programban Megállapítani egy programrész ismétlés optimális helyét a programban Kiválasztani az alkalmazandó szerszámokat, korrekciós értékeiket meghatározni, a CNC vezérlıbe a vonatkozó információkat bevinni. A munkadarab felfogási módját kiválasztani és a munkadarab koordinátarendszerének nullapontját meghatározni.

Megfelelési minimum kritériumok: A követelmények megfelelı szintő teljesítése.

334/491



7 ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT 7.1 2006 szeptembertıl érvényes tanterv az elektronika szakmacsoport számára ALKALMAZOTT INFORMATIKA (11. 12. évf. ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT) Óraszámok: 11. évfolyamon:

heti 2 óra (évi 74 óra)

[csoportbontás]

12. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoport tanulói számára olyan elsısorban gyakorlati ismeretet nyújtása, mely nagy mértékben elısegíti az alkalmazásképes tudást, elısegíti a pályaválasztást. A gyakorlatok során megismertetni az informatika elméleti ismeretanyag különféle gyakorlati alkalmazásait. A tanulók gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, rendszerezzék, értékeljék, saját tevékenységüket, elemzéseket végezzenek. Minden esetben dokumentálják munkájukat, melynek tartalmi és esztétikai szempontból megfelelınek kell lenni. A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a az informatika gyakorlati alkalmazása iránt. Fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Követelmény A gyakorlati munka során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen a manuális, ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök gyakorlati használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás.

335/491



Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Ismerjék meg az informatikának és a számítástechnikának termelés más területein történı gyakorlati alkalmazását A tanórákat, foglalkozásokat csoportbontásban – 8 – 12 fıs csoportokban kell szervezni, szükség esetén csoportváltásokat (forgás) kell a tanév során beiktatni. Témakörök, tartalmak: Megjegyzés: • Az alkalmazott informatika anyagának elsajátítása idıben nem kötött, azonban törekedni kell a 9. 10. évfolyamon megszerzett informatikai ismeretek, valamint a 11. 12. évfolyam elektronika alapjai elméleti anyag és a gyakorlati munka összhangjára! 11. 12 évfolyam 1.

Irányítástechnikai gyakorlatok 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2.

az irányitástechnikai eszközök megismerése konkrét vezérlési feladat megtervezése, kivitelezése konkrét szabályozási feladat megtervezése, kivitelezése a munka számítógépes dokumentálása, adatfeldolgozás

Automatizálási gyakorlatok 2.1. 2.2. • • •

Programozott Logikai Vezérlı (PLC) alkalmazása PIC programozási gyakorlat a modellezés a szimuláció ipari robot fogalma, felépítése, paraméterei, alkalmazása a robottechnika és az automatizálás kapcsolata

3.

Áramkör tervezı program használata (pl. Tina) 3.1. az áramkör „bevitele”, DC analízis, AC analízis stb. • módosítás, analízis, módosítás... 3.2. az áramkör megépítése, bemérése • a program és a tényleges áramkör mért adatainak egyeztetése, hibaszámítás, adatfeldolgozás, dokumentálás 3.3. számítógéppel készített jegyzıkönyv készítés

4.

Nyomtatott áramkör (Nyák) tervezı program alkalmazása 4.1. Tervezés interaktív Nyák-tervezı programmal 4.2. Kivitelezés

336/491



ELEKTROTECNIKAI ALAPISMERETEK (9. 10. évf.) ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT) Óraszámok: 9. évfolyamon:

heti 2 óra (évi 74 óra) Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek (elmélet)

10. évfolyamon:


Cél Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Az Elektronikai alapismeretek szakmai érettségi (kétszintő) vizsgatárgyhoz szükséges ismeretek megalapozása. A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, hosszú távú fejlıdıképességét. Keltse fel az érdeklıdést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Követelmény A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes.

337/491



A tanulási tevékenység során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelısségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttmőködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Ismerjék meg a termeléskultúra, biztonságkultúra és gazdálkodáskultúra fogalmait, jelentıségét, gyakorlati alkalmazását Témakörök, tartalmak: 9. évfolyam 1.

A mőszaki pályák világa 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A mőszaki pályák ismerete A villamosság elıfordulása Mértékegység-rendszerek (SI) Kölcsönhatások és az anyag szerkezete

2.

Villamos alapfogalmak 2.1. Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetı-képesség 2.2. Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hıfokfüggése 2.3. Ellenállások anyagai gyártása, ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek

3.

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 3.1. Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff). Ellenállás-hálózatok, eredı ellenállásszámítások 3.2. Az alaptörvények igazolása 3.3. Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd 3.4. Méréshatár-kiterjesztés: elıtét- és sönt számítások

4.

A villamos áram hatásai 4.1. Hıhatás 4.2. Vegyi hatás 4.3. Élettani hatás, biztonságkultúra 4.4. Mágneses hatás

338/491



10. évfolyam 1.

Energiaforrások 1.1. A villamos munka, a teljesítmény, a hatás fok és a terhelhetıség 1.2. Ideális és valódi generátorok. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítı képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) 1.3. A szuperpozíció tétele 1.4. Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata 1.5. Energiagazdálkodás, gazdálkodáskultúra

2.

Villamos erıtér 2.1. A villamos tér fogalma, jellemzıi és szemléltetése, Coulomb törvénye 2.2. Anyagok viselkedése villamos térben 2.3. Kondenzátorok, kapacitások 2.4. Töltés, kisütés, energia 2.5. Kondenzátorok fajtái anyagai gyártása

3.

Mágneses erıtér 3.1. A mágneses erıtér jellemzıi és szemléltetése, erıhatások mágneses erıtérben 3.2. Anyagok viselkedése mágneses térben (domének, mágnesezési görbék, permeabilitás stb.) Anyagok csoportosítása mágneses szempontból. Fontosabb lágy- és keménymágneses anyagok fajtái (kiviteli formák), alkalmazás. 3.3. Elektromágneses indukció, indukciótörvény • A mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a kölcsönös indukció, önindukciós tényezı (induktivitás) fogalma és mértékegysége, alkalmazása 3.4. Az induktivitás be- és kikapcsolási jelenségei, az induktivitás energiája 3.5. Tekercsek transzformátorok rajzjelei, anyagai, kiviteli formái, alkalmazásai

4.

Az elektrotechnika szabványos rajzjelei, kapcsolási rajzok

339/491



ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK (Szakmai érettségi vizsgatárgy: KÖZÉPSZINT) [11. 12. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoport] Óraszámok: 11. évfolyamon:


12. évfolyamon:


Megjegyzések: • Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. • 11. és 12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. Cél A középszintő érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: • rendelkezik-e mőszaki szemlélettel és a mőszaki mőveltség részét képezı elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel, • képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerő technikai eszközök mőködésével összekapcsolni, • elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását, • rendelkezik-e az elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével, • képes-e az elektronika alapvetı fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére, • képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani. A középszintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettségi azon céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány szerinti felsıfokú intézményekbe történı továbbtanulást, kövesse és elısegítse a tanulók szakmaválasztását, valamint elıkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai képzésbe. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok megoldásának legalapvetıbb formáit várják el. Követelmény Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy, részletes követelményei alapvetıen az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének elektrotechnikai és elektronikai témaköreire épülnek, de közvetve figyelembe veszi a mőszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján készültek. Az emelt szintő követelmények tartalmazzák a középszintő követelményeket is. Középszinten alapvetıen az ismeret és a megértés szintje dominál,

340/491



emelt szinten fokozottabban elıtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettségi azon céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány szerinti felsıfokú intézményekbe történı továbbtanulást, kövesse és elısegítse a tanulók szakmaválasztását, valamint elıkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai képzésbe. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok megoldásának legalapvetıbb formáit várják el. Az elsajátítandó ismeretanyag felöleli a híradástechnika, számítástechnika, digitális technika, telefontechnika, irányítástechnika alapvetı témaköreit! A vizsga részei A középszintő érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, a vizsgázó elektrotechnika-elektronika központi írásbeli és központi szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségérıl. • Teszt-jellegő elektrotechnika-elektronika írásbeli központi kérdéssor kitöltése • Elektrotechnika-elektronika központi írásbeli feladatsor megoldása • Szóbeli vizsga elektrotechnika-elektronika helyi tételsor alapján A középszintő vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. Témakörök – a KÖZÉP-szintő érettségi témakörei: 11. évfolyam 1.

A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzıi 1.1. Egyszerő váltakozó áramkörök (a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzıi), az induktív és a kapacitív reaktancia fogalma 1.2. Összetett váltakozó áramkörök. • Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik • vektorábrák. soros R-L, R-C és R-L-C, párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzıi, alkalmazása, számítása 1.3. Rezgıkörök, rezonancia frekvencia, sávszélesség, jósági tényezı 1.4. Váltakozó áramú teljesítmények, teljesítménytényezı

2.

3.

Többfázisú hálózatok 2.1. A többfázisú rendszer fogalma 2.2. A háromfázisú rendszer lényege, jellemzıi, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések 2.3. A villamos energia szállítása és elosztása Villamos gépek 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Transzformátorok Egy- és 3-fázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok

341/491


4.


Passzív elektronikai áramkörök 4.1. A kétpólusok felosztása és jellemzıi 4.2. A négypólusok felosztása és jellemzıi 4.3. Szőrı áramkörök

5.

Félvezetı áramköri elemek 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

6.

Félvezetı diódák felépítése, mőködése, jellemzıi,alkalmazása Speciális diódák felépítése, mőködése, jellemzıi,alkalmazása Bipoláris tranzisztorok felépítése, mőködése, jellemzıi,alkalmazása Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) Egyéb félvezetık (négyrétegő dióda, tirisztor, diac, triac, UJT)

Tranzisztoros alapáramkörök 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8.

Munkapont-beállítás Erısítı áramkörök alapjellemzıi Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erısítık, csatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Visszacsatolások

12. évfolyam 1.

Alapáramkörök alkalmazásai 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

2.

Szélessávú erısítık Hangolt (szelektív) erısítık Nagyjelő erısítık Oszcillátorok Stabilizátorok A mőveleti erısítık alapjai, felépítése, alapkapcsolások

Impulzustechnikai alapáramkörök 2.1. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi 2.2. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök 2.3. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása

3.

Digitális technikai ismeretek 3.1. Logikai alapfogalmak: (számrendszerek, kódolás, Boole algebra alaptörvényei, logikai függvények leírási módjai) 3.2. Kombinációs logikai hálózatok 3.3. Logikai függvények algebrai és grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerősítése, mintermes és maxtermes szabályos alakok)

342/491



3.4. Logikai függvények realizálása NAND és NOR rendszerben 3.5. Szekvenciális hálózatok 3.6. Tároló áramkörök alaptípusai (R-S, a J-K, a T és a D tároló), tárolók alkalmazása (szinkron és az aszinkron számlálók) 3.7. Logikai alapáramkörök, áramkör családok (TTL, CMOS) 3.8. Számítógépek általános felépítése, mőködési elve tömbvázlat alapján 3.9. Perifériákat csoportosítsa, fontosabb tulajdonságai 3.10. Mikroprocesszorok általános felépítés, irányítástechnikai alkalmazása ELEKTRONIKAI GYAKORLATOK [11. 12. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 11. évfolyamon:


[csoportbontásban]

12. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Cél A szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az érettségi utáni szakképzés megalapozása. Elektrotechnikai elektronikai mőszerek megismerése, mérések végzése, dokumentálása. Elektronikus kapcsolások, dokumentáció alapján áramköri kapcsolások megépítése, üzembehelyezése, mérés, hibakeresés, javítás. Az üzemi körülmények megismerése, az önálló munka megszervezése, önálló munkavégzés. Követelmények A gyakorlati feladatok megoldása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók önálló munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az elıírások, a munka- és tőzvédelmi szabályok betartását.

343/491



Alakítsa ki a tanulók felelısségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttmőködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzıkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, mőszerek balesetmentes kezeléséhez. A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, mőszaki nyelvezetét (a mőszaki kifejezések használatának elsajátítását), mőszaki szemléletét, mőszaki mőveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat, értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerően használják a szerszámokat, kézi eszközöket, mőszereket. A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg a tevékenységük veszélyeit, a veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkezı baleset során szükséges intézkedéseket. A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintı, a társakra is figyelı, segítıkész gyakorlati munkához. A tevékenység végzése során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Követelmények a 11. évfolyam végén A tanuló legyen képes • A választott projekt kivitelezéséhez szükséges alkatrészek és anyagok azonosítására, a diszkrét áramköri elemválaszték körében • Azonosítani és kiválasztani a kivitelezéshez szükséges eszközöket és eljárásokat • A kivitelezett készüléket, részegységet, áramkört, stb. üzembe helyezni • A kapcsolódó mérések elvégzéséhez szükséges mőszerek kiválasztására • A mérések elvégzésére, az eredményekbıl meghatározható további jellemzık kiszámítására • A mérési eredmények értelmezésére • A projekt értékelésére Követelmények a 12. évfolyam végén A tanuló legyen képes • • • • • • • •

Az iskola képzési kínálatában szereplı elektronikai képesítésekhez tartozó készülékek jellegzetes áramköreinek és készülékmoduljainak azonosítására Ezek kivitelezéséhez szükséges alkatrészek, anyagok és eszközök azonosítására A kivitelezéshez szükséges mőveletek, mőveleti sorrend megtervezésére, A kivitelezése megvalósítására Az elkészült áramköri egység, modul, stb. üzembe helyezésére Az elkészült áramköri egység, modul, stb. alapvetı üzemi jellemzıinak azonosítására Az elvégzett munka és a termék dokumentálására A projekt értékélésére 344/491



Témakörök, tartalmak: 11. évfolyam 1.

Villamos alapgyakorlatok 1.1. A mőhely rendje, munkavédelem, biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása. 1.2. Mőszaki dokumentációk, villamos kapcsolási rajzok értelmezése 1.3. Villamos alkatrészek szerelése, alkatrészek vizsgálata, az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül. 1.4. Vezetékek, alkatrészek panelek elıkészítése, lágyforrasztás • A tömör és a sodrott vezetékek végeinek elıkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása. • Forrasztópáka szakszerő használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be- és kiforrasztása. 1.5. Elıkészületek egyszerő áramkörök szereléséhez • Egyszerő egyenáramú áramkörök szerelése, mőszeres ellenırzése 1.6. Elektronikai alapgyakorlatok • Egyenirányító megépítése és vizsgálata • Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata • Erısítı alapkapcsolások megépítése és vizsgálata

2.

Mérési gyakorlatok 2.1. • • 2.2. • • • • • • 2.3. • • • • • • 2.4. • • • • •

A metrológiai alapfogalmak, megismerése, mérési alkalmazása. Mérımőszerek méréstechnikai jellemzıinek vizsgálata Mérések elıkészítése, a mérések összeállítása. Egyenáramú mőszerek és alapmérések Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. Kirchhoff törvényeinek ellenırzése méréssel. Feszültségosztó áramkör mérése. Áramosztó áramkör mérése. Feszültségforrások vizsgálata Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata Váltakozó áramú mőszerek és alapmérések Elektronikus feszültségmérı mőszerek vizsgálata. Hanggenerátorok vizsgálata. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. Mérések oszcilloszkóppal. R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. Rezgıkörök paramétereinek meghatározása méréssel. Elektronikai alapmérések Félvezetı dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erısítı alapkapcsolások mérése 345/491



2.5. A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása 3.

Kivitelezési gyakorlat a teljes félvezetı választék felhasználásával projektmunka keretében. A kapcsolódó mérések elvégzése, és mérési eszközök megismerése projekthez szükséges mértékben. A projektek analóg és digitális áramköröket is tartalmazzanak.

12. évfolyam 1.

Elektronikai alapgyakorlatok 1.1. A mőhely rendje, munkavédelem, biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása. 1.2. Többfokozatú erısítık megépítése, vizsgálata, alkalmazása 1.3. Nagyjelő erısítık, megépítése, vizsgálata, alkalmazása 1.4. Oszcillátorok megépítése, vizsgálata, alkalmazása 1.5. Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai áramkörök megépítése, vizsgálata, alkalmazása 1.6. Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok megépítése, vizsgálata, alkalmazása 1.7. Szekvenciális hálózatok megépítése, vizsgálata, alkalmazása

2.

Mérési gyakorlatok Elektronikai alapmérések Többfokozatú erısítık mérése Nagyjelő erısítık mérése Oszcillátorok mérése Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) mőszeres vizsgálata. • Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok vizsgálata • Szekvenciális hálózatok vizsgálata

2.1. • • • •

3.

Az iskola képzési kínálatában szereplı képesítések jellegzetes áramköreinek és moduljainak tervezése, kivitelezése és mérése projekt feladat keretében.

346/491



SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK [9. 10. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontásban]

10. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Cél A szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az érettségi utáni szakképzés megalapozása. Elektrotechnikai elektronikai mőszerek megismerése, mérések végzése, dokumentálása. Elektronikus kapcsolások, dokumentáció alapján áramköri kapcsolások megépítése, üzembehelyezése, mérés, hibakeresés, javítás. Az üzemi körülmények megismerése, az önálló munka megszervezése, önálló munkavégzés. Követelmények 9. évfolyam végén A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében. A tanuló legyen képes • A finommechanikai megmunkáláshoz szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére

347/491



Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése témakörben • A mőszeripari szereléshez szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata témakörben • Az áramkörök szereléséhez szükséges, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. • Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. • Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni. Követelmények a 10. évfolyam végén A villamos mérések keretében A tanuló legyen képes • A villamos mérések rendeltetésének azonosítására. • Az alapvetı villamos méréseket összehasonlítani • A mérési részfeladatokat azonosítani és értelmezni • Az Ohm és Kirchoff törvényekre visszavezethetı mérésekhez szükséges eszközöket kiválasztani, a méréseket elvégezni • Mérési összeállítást ábrázolni • A villamos mérések alapvetı eszközeinek biztonságos használata mérımodelleken végzett mérések keretében. • A mérési eredményekbıl kiszámítható értékeket kiszámolni, • A mért és számított eredményeket értelmezni • A fontos részeredményeket kiemelni

348/491


• •


A mérési folyamatot összefoglalni Mérési dokumentációk készítésére.

Az egyszerő áramkörök kivitelezése keretében A tanuló legyen képes • Erısítıket és oszcillátorokat tartalmazó projektmunkák kivitelezésére diszkrét áramköri elemekbıl. • A kivitelezéshez szükséges ábrák elkészítésére • A kivitelezett áramkör, áramköri egység üzembe helyezésére és bemutatására • A mőködés összefoglalására • Az alapvetı áramköri jellemzık mőszeres mérésére az Ohm és Kirchoff törvényekre visszavezethetı mérések körében • A projektmunka értékelésére (önértékelés) A kombinációs hálózatok körében A tanuló legyen képes • Az alapvetı logikai kapuk jellemzıinek azonosítására • Egyszerő kombinációs hálózatok összeállítására gyakorlótáblán • Egyszerő kombinációs hálózatokból és alapvetı logikai IC-bıl megvalósítható projektmunka kivitelezésére • A mőködést demonstráló kijelzık kiválasztására és beépítésére vagy csatlakoztatására a projektmunka bemutatásához • A projekt összefoglalására értékélésére

349/491



Témakörök, tartalmak: 9. évfolyam Téma és feladat A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében.

Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése egyszerő projektmunka keretében, huzalozott technológiával készített termékeken.

Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata diszkrét elemekkel, tanári vezetéssel, az egyéni elgondolások megvalósításának segítése, nyomtatott áramköri technológiával, elıre gyártott nyomtatott áramköri panelokon. Pályaorientációs modul az emberpálya megfelelés kialakítása körében

10. évfolyam Téma és feladat A villamos mérések rendeltetésének megismerése. A villamos mérések alapvetı eszközeinek használata mérımodelleken végzett mérések keretében. Mérési dokumentációk készítése.

Kivitelezési gyakorlat, egyszerő félvezetıkkel, önálló megvalósítási képesség fejlesztése. Alapmérések a megvalósított eszközökön. A mérés szükségességének és eszközrendszerének megismerése.

Egyszerő kombinációs hálózatok készítése az alapvetı digitális IC-k felhasználásával univerzális modelleken vagy gyakorlótáblán illetve stabil kivitelben. Az elektronika tantárgy megalapozása.

350/491



INFORMATIKA (9. 10. évf. MINDEN SZAKMACSOPORT, kivéve az Informatika kéttannyelvő képzésben résztvevı évfolyamokat, melyre külön makrotanterv készült!!) Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmény Az informatikai eszközök használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés Informatika-alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történı megfogalmazása) Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása

351/491



Infokommunikáció: hálózatok, internethasználat Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Médiainformatika, vizuális kultúra (NAT mővészetek mőveltségi területe) Az információs társadalom jellegzetességei, eligazodás a médiákban. Könyvtári informatika, könyvtárprogram használata A NAT életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi területérıl az Információs kultúra témakörében való jártasság

Témakörök, az ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell! 9. évfolyam 1.

Az informatikai eszközök használata 1.1. Az informatikai környezet tudatos alakítása. 1.2. A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése. 1.3. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata. 1.4. Az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjairól való ismeretek megszerzése. 1.5. Problémamegoldáshoz tudatos hardver- és szoftvereszköz választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása. 1.6. Számítógép konfigurációk

2.

Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. 2.2. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása.

352/491



• Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása. • Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık használata. 3.

Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). • Algoritmizálás, adatmodellezés • Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. 3.2. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása.

10. évfolyam 1.

Infokommunikáció 1.1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban • Hatékony, céltudatos információszerzés az internetrıl, információ elhelyezése a célnak megfelelı formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. • Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása.

2.

Médiainformatika 2.1. A hagyományos médiumoktól különbözı, informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségek, azok alkalmazása a megismerési folyamatban.

3.

Az információs társadalom 3.1. Szerzıi jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történı bemutatása és alkalmazási lehetıségei. 3.2. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megırzésének technikáival való megismerkedés. 3.3. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. 3.4. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon. 3.5. Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. 3.6. Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás,

353/491



bank, tızsde, önkormányzat...). 4.

Könyvtári informatika 4.1. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. 4.2. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkeresı nyelvek alkalmazásával. 4.3. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi-logikai-technikai mőveletei. o A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

354/491



7.2 2010 szeptembertıl érvényes tanterv az elektronika szakmacsoport számára [SZÉTV_éretts_347_2008_KORM_rendelet” szerinti] ELEKTROTECNIKAI ALAPISMERETEK (9. 10. évf.) ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT) Óraszámok: 9. évfolyamon:


10. évfolyamon:


Cél Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Az Elektronikai alapismeretek szakmai érettségi (kétszintő) vizsgatárgyhoz szükséges ismeretek megalapozása. A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentıségét, hosszú távú fejlıdıképességét. Keltse fel az érdeklıdést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Követelmény A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra.

355/491



Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes. A tanulási tevékenység során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyezı, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelısségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttmőködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Témakörök, tartalmak 9. évfolyam Villamos alapfogalmak 1.1. Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetı-képesség 1.2. Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hıfokfüggése. 1.3. Ellenállások anyagai gyártása, ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei. 1.4. Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff). Ellenállás-hálózatok, eredı ellenállásszámítások. 1.5. Az alaptörvények igazolása. 1.6. Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd. 1.7. Méréshatár-kiterjesztés: elıtét- és sönt számítások. A villamos áram hatásai. 1.8. Hıhatás. 1.9. Vegyi hatás. 1.10. Élettani hatás, biztonságkultúra. 1.11. Mágneses hatás. Energiaforrások. 1.12. A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetıség. 1.13. Ideális és valódi generátorok. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítı képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin, 1.14. A szuperpozíció tétele. 1.15. Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata. 10. évfolyam 1.

Villamos erıtér. 1.1. A villamos tér fogalma, jellemzıi és szemléltetése, Coulomb törvénye. 1.2. Anyagok viselkedése villamos térben.

356/491



1.3. Kondenzátorok, kapacitások. 1.4. Töltés, kisütés, energia. 1.5. Kondenzátorok fajtái anyagai gyártása. 2.

Mágneses erıtér. 1.6. A mágneses erıtér jellemzıi és szemléltetése, erıhatások mágneses erıtérben. 1.7. Anyagok viselkedése mágneses térben (domének, mágnesezési görbék, permeabilitás stb.) Anyagok csoportosítása mágneses szempontból. Fontosabb lágy- és keménymágneses anyagok fajtái (kiviteli formák), alkalmazás. 1.8. Elektromágneses indukció, indukciótörvény. • A mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a kölcsönös indukció, önindukciós tényezı (induktivitás) fogalma és mértékegysége, alkalmazása. 1.9. Az induktivitás be- és kikapcsolási jelenségei, az induktivitás energiája. 1.10. Tekercsek transzformátorok rajzjelei, anyagai, kiviteli formái, alkalmazásai.

3.

Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök. 1.11. A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzıi. 1.12. Egyszerő váltakozó áramkörök (a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzıi), az induktív és a kapacitív reaktancia fogalma.

SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK [9. 10. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontásban]

10. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Cél A szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát.

357/491



Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az érettségi utáni szakképzés megalapozása. Elektrotechnikai elektronikai mőszerek megismerése, mérések végzése, dokumentálása. Elektronikus kapcsolások, dokumentáció alapján áramköri kapcsolások megépítése, üzembehelyezése, mérés, hibakeresés, javítás. Az üzemi körülmények megismerése, az önálló munka megszervezése, önálló munkavégzés. Követelmények 9. évfolyam végén A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében. A tanuló legyen képes • A finommechanikai megmunkáláshoz szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése témakörben • A mőszeripari szereléshez szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata témakörben • Az áramkörök szereléséhez szükséges, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani 358/491


• • •


Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni.

Követelmények a 10. évfolyam végén A villamos mérések keretében A tanuló legyen képes • A villamos mérések rendeltetésének azonosítására. • Az alapvetı villamos méréseket összehasonlítani • A mérési részfeladatokat azonosítani és értelmezni • Az Ohm és Kirchoff törvényekre visszavezethetı mérésekhez szükséges eszközöket kiválasztani, a méréseket elvégezni • Mérési összeállítást ábrázolni • A villamos mérések alapvetı eszközeinek biztonságos használata mérımodelleken végzett mérések keretében. • A mérési eredményekbıl kiszámítható értékeket kiszámolni, • A mért és számított eredményeket értelmezni • A fontos részeredményeket kiemelni • A mérési folyamatot összefoglalni • Mérési dokumentációk készítésére. Az egyszerő áramkörök kivitelezése keretében A tanuló legyen képes • Erısítıket és oszcillátorokat tartalmazó projektmunkák kivitelezésére diszkrét áramköri elemekbıl. • A kivitelezéshez szükséges ábrák elkészítésére • A kivitelezett áramkör, áramköri egység üzembe helyezésére és bemutatására • A mőködés összefoglalására • Az alapvetı áramköri jellemzık mőszeres mérésére az Ohm és Kirchoff törvényekre visszavezethetı mérések körében • A projektmunka értékelésére (önértékelés) A kombinációs hálózatok körében A tanuló legyen képes • Az alapvetı logikai kapuk jellemzıinek azonosítására • Egyszerő kombinációs hálózatok összeállítására gyakorlótáblán • Egyszerő kombinációs hálózatokból és alapvetı logikai IC-bıl megvalósítható projektmunka kivitelezésére • A mőködést demonstráló kijelzık kiválasztására és beépítésére vagy csatlakoztatására a projektmunka bemutatásához • A projekt összefoglalására értékélésére

359/491








Egyszerő kombinációs hálózatok készítése az alapvetı digitális IC-k felhasználásával univerzális modelleken vagy gyakorlótáblán illetve stabil kivitelben. Az elektronika tantárgy megalapozása.

360/491



INFORMATIKA (9. 10. évfolyam, közismereti [NAT szerinti]) Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmények Információs társadalom • a tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba • képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani • ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait; • ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; • ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

361/491



Informatikai alapok - hardver • a tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentıségét és módszereit a korszerő informatikában; • ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; • ismerje a helyi és a távhálózatok alapvetı szolgáltatásait; • legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver • a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; • tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; • ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit; • ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot; • tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit; • tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat; • részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására; • ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; • tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; • tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; • tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot; • tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit; • legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; • legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni; • tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni; • tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelı programot; • legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; • az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; • tudjon egyszerő adatbeviteli sémát (őrlapot) tervezni és alkalmazni; • tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; • nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; • a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások • tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresıprogramokkal; • tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különbözı dokumentumokat csatolni; • tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

362/491



• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; • tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; • tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetıségeit; • tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, azokkal mőveleteket végezni; • tudjon képekkel mőveleteket végezni, minıségüket javítani; • grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; • képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat • a tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; • rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével; • a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; • ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Témakörök: A középszintő ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell! 9. évfolyam 1.

Szövegszerkesztés 1.1. Szövegszerkesztı program használata, kezelıfelület beállítása. 1.2. Szöveges állomány elıírt helyrıl történı beolvasása, mentés; konvertálás 1.3. Formázások • karakter, bekezdés formázása • felsorolás-, és sorszámozás • tabulátorok • oldalformázás 1.4. Szövegjavítási funkciók • keresés csere • helyesírás ellenırzés, elválasztás, szinonima szótár • kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 1.5. Táblázatok, grafikák a szövegben • táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés • objektumok beillesztése, formázásuk 1.6. Tartalomjegyzéket generálás. az ábrajegyzék ismerete. 1.7. Élıfej és élıláb készítése. stílus fogalma jelentısége. 1.8. Körlevél készítés különbözı forrásból származó adatok és törzsdokumentum felhasználásával. 363/491



2.

Prezentáció, multimédia és grafika 2.1. Prezentáció • Prezentáció készítı program használata, kezelıfelület beállítása • Alapfogalmak • a kevesebb több -, a kontraszt-, a struktúra-, és az egységesség szabály • Prezentációs anyag elkészítése és formázása, mozgatás • szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, áttőnés, diaminta • Sablon, a tervezısablon, a színséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása • Hiperhivatkozások kezelése. • Megfelelı vetítési forma (pl. idızítés) kiválasztása, nyomtatás 2.2. Multimédia és grafika • Egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használata. • Szokványos hang- és képformátumok, a közöttük lévı konvertálási lehetıségek. • Ismerje egy egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használatát. • Ismerje a szokványos hang- és képformátumokat, a közöttük lévı konvertálási lehetıségeket. • Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása • Képek beillesztése, formázása

3.

Táblázatkezelés 3.1. Táblázatkezelı program használata, kezelıfelület beállítása. 3.2. A táblázatok felépítése • cella, oszlop, sor, aktívcella, tartomány, munkalap 3.3. Adatok a táblázatokban • adattípusok • adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás • a cellahivatkozások használata • képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény • szőrık, rendezés 3.4. Táblázat formázása • sorok, oszlopok, tartományok kijelölése • karakter-, cella- és tartományformázások • cellák és tartományok másolása 3.5. Táblázatok, szövegek, diagramok • egyszerő táblázat készítése • formázási lehetıségek (oldalbeállítás) • diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 3.6. Problémamegoldás táblázatkezelıvel • statisztikai problémák, nyilvántartás, szöveges feladat megoldása

364/491



10. évfolyam 1.

Web-lap készítés 1.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 1.2. Web-lap készítése Webszerkesztıvel • A címsor, háttérszín, háttérkép beállításai • különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek beszúrása • animációk, hivatkozások elhelyezése 1.3. Formázási lehetıségek 1.4. HTML leíró nyelv • Web-lap készítése a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerő szövegszerkesztı programmal • HTML alapelemeinek ismerete

2.

Adatbázis-kezelés 2.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai • az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs 2.2. Adatbázis kezelı program használata, kezelıfelület beállítása. • adattípusok • adatbevitel, adatok módosítása, törlése • adatbázisok létrehozása, karbantartása 2.3. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek • lekérdezések, függvények használata • keresés, válogatás, szőrés, rendezés • összesítés 2.4. Képernyı és nyomtatási formátumok • őrlapok használata • jelentések használata 2.5. SQL nyelv

3.

Elméleti ismeretek 3.1. Információs társadalom • A kommunikáció • a kommunikáció általános modellje • információs és kommunikációs technológiák és rendszerek • számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban • Ismerjen számítógépes • közhasznú információs források (az interneten) • Információ és társadalom • az informatika fejlıdéstörténete • a modern információs társadalom jellemzıi • informatika és etika • jogi ismeretek 3.2. Informatikai alapismeretek-hardver • Jelátalakítás és kódolás • analóg és digitális jelek • az adat és az adatmennyiség

365/491


•

3.3. •

3.4. •

3.5. •

•

•


• bináris számábrázolás • bináris karakterábrázolás • bináris kép- és színkódolás • bináris hangkódolás A számítógép felépítése • a Neumann-elvő számítógépek • a (személyi) számítógép részei és jellemzıik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap • a perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak • a (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése • hálózatok Informatikai alapismeretek-szoftver Az operációs rendszer és fıbb feladatai • az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete • könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése • állományok típusai, keresés a háttértárakon • állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás • az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem • a szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... • a hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten • elektronikus levelezési rendszer használata, állományok átvitele • WWW. • keresırendszerek • távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat Könyvtárak • a könyvtár fogalma, típusai • eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet • a helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány • könyvtári szolgáltatások Dokumentumok • nyomtatott dokumentumok • nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök • katalógusok • adatbázisok • közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

366/491



ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK (Szakmai érettségi vizsgatárgy: KÖZÉPSZINT) [11. 12. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoport] Óraszámok: 11. évfolyamon:


12. évfolyamon:


Megjegyzések: • Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. • 11. és 12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. Cél Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetıbb formáit várja el, emelt szinten pedig az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erısödése jelentkezik. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó – rendelkezik-e mőszaki szemlélettel és a mőszaki mőveltség részét képezı elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel, – képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerő technikai eszközök mőködésével összekapcsolni, – elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását, – rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, egyszerő elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével, – képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvetı fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére, – képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenıen – elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges mőszaki feladatmegoldó képességet, – tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikaielektronikai összefüggéseket és folyamatokat, – képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket, – rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerőségek integrálási képességével.

367/491



Követelmény Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy, részletes követelményei alapvetıen az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének elektrotechnikai és elektronikai témaköreire épülnek, de közvetve figyelembe veszi a mőszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján készültek. Az emelt szintő követelmények tartalmazzák a középszintő követelményeket is. Középszinten alapvetıen az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten fokozottabban elıtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettségi azon céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány szerinti felsıfokú intézményekbe történı továbbtanulást, kövesse és elısegítse a tanulók szakmaválasztását, valamint elıkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai képzésbe. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok megoldásának legalapvetıbb formáit várják el. Az elsajátítandó ismeretanyag felöleli a híradástechnika, számítástechnika, digitális technika, telefontechnika, irányítástechnika alapvetı témaköreit! A vizsga részei A középszintő érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, a vizsgázó elektrotechnika-elektronika központi írásbeli és központi szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségérıl. • Teszt-jellegő elektrotechnika-elektronika írásbeli központi kérdéssor kitöltése • Elektrotechnika-elektronika központi írásbeli feladatsor megoldása • Szóbeli vizsga elektrotechnika-elektronika helyi tételsor alapján A középszintő vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. A közép-szintő érettségi témakörei 11. évfolyam 1. Az elektrotechnika ismétlı áttekintése, számítási feladatok (ismétlés). 2. Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök (ismétlés). 1.1. A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzıi. 1.2. Egyszerő váltakozó áramkörök (a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzıi), az induktív és a kapacitív reaktancia fogalma. 1.3. Összetett váltakozó áramkörök (Innentıl ú anyag). • Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik. • vektorábrák. soros R-L, R-C és R-L-C, párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzıi, alkalmazása, számítása. 1.4. Rezgıkörök, rezonancia frekvencia, sávszélesség, jósági tényezı. 1.5. Váltakozó áramú teljesítmények, teljesítménytényezı. 3. Többfázisú hálózatok. 1.6. A többfázisú rendszer fogalma.

368/491



1.7. A háromfázisú rendszer lényege, jellemzıi, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések. 1.8. A villamos energia szállítása és elosztása. 4. Villamos gépek. 1.9. Transzformátorok 1.10. A villamos forgógépek felosztása és jellemzıi 1.11. Egy- és háromfázisú generátorok 1.12. Egyenáramú generátorok és motorok 1.13. Váltakozó áramú motorok 5. Passzív elektronikai áramkörök. 1.14. A kétpólusok felosztása és jellemzıi. 1.15. A négypólusok felosztása és jellemzıi. 1.16. Szőrı áramkörök. 6. Félvezetı áramköri elemek. 1.17. Félvezetı diódák felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.18. Speciális diódák felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.19. Bipoláris tranzisztorok felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.20. Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) 1.21. Egyéb félvezetık (négyrétegő dióda, tirisztor, diac, triac, UJT) 7. Tranzisztoros alapáramkörök. 1.22. Munkapont-beállítás. 1.23. Erısítı áramkörök alapjellemzıi. 1.24. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. 1.25. Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. 1.26. Többfokozatú erısítık, csatolások. 1.27. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák. 1.28. Zajok és torzítások. 1.29. Visszacsatolások. 8. Alapáramkörök alkalmazásai. 1.30. Szélessávú erısítık. 1.31. Hangolt (szelektív) erısítık. 1.32. Nagyjelő erısítık. 1.33. Oszcillátorok. 1.34. Stabilizátorok. 1.35. A mőveleti erısítık alapjai, felépítése, alapkapcsolások. 9. Impulzustechnikai alapáramkörök. 1.36. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi. 1.37. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. 1.38. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása. 10. Digitális alapáramkörök. 1.39. Logikai alapfogalmak: (számrendszerek, kódolás, Boole algebra alaptörvényei, logikai függvények leírási módjai, 1.40. Logikai függvények algebrai és grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerősítése, mintermes és maxtermes szabályos alakok, 1.41. Logikai függvények realizálása NAND és NOR rendszerben.

369/491



1.42. Logikai alapáramkörök, áramkör családok (TTL, CMOS, 1.43. Tároló áramkörök alaptípusai (R-S, a J-K, a T és a D tároló), tárolók alkalmazása (szinkron és az aszinkron számlálók, 1.44. Szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerei 1.45. Funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) mőködése, jellemzıi 1.46. A/D és D/A átalakítás szükségessége, megvalósításának lehetısége 1.47. Számítógépek általános felépítése, mőködési elve tömbvázlat alapján. 1.48. Perifériákat csoportosítsa, fontosabb tulajdonságai. 1.49. Mikroprocesszorok általános felépítés, irányítástechnikai alkalmazása. 12. évfolyam 1. Alapáramkörök alkalmazásai. 1.1. Szélessávú erısítık. 1.2. Hangolt (szelektív) erısítık. 1.3. Nagyjelő erısítık. 1.4. Oszcillátorok. 1.5. Stabilizátorok. 1.6. A mőveleti erısítık alapjai, felépítése, alapkapcsolások. 2. Impulzustechnikai alapáramkörök. 1.7. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi. 1.8. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. 1.9. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása. 3. Digitális alapáramkörök. 1.10. Logikai alapfogalmak: (számrendszerek, kódolás, Boole algebra alaptörvényei, logikai függvények leírási módjai, 1.11. Logikai függvények algebrai és grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerősítése, mintermes és maxtermes szabályos alakok, 1.12. Logikai függvények realizálása NAND és NOR rendszerben. 1.13. Logikai alapáramkörök, áramkör családok (TTL, CMOS, 1.14. Tároló áramkörök alaptípusai (R-S, a J-K, a T és a D tároló), tárolók alkalmazása (szinkron és az aszinkron számlálók, 1.15. Szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerei 1.16. Funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) mőködése, jellemzıi 1.17. A/D és D/A átalakítás szükségessége, megvalósításának lehetısége 1.18. Számítógépek általános felépítése, mőködési elve tömbvázlat alapján. 1.19. Perifériákat csoportosítsa, fontosabb tulajdonságai. 1.20. Mikroprocesszorok általános felépítés, irányítástechnikai alkalmazása. 4. Információátvitel, modulációs eljárások. 1.1. Információátvitel 1.2. Modulációs eljárások o Analóg modulációs módok. AM, FM, PM. o Digitális modulációs módok (PCM,

370/491



ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK (Szakmai érettségi vizsgatárgy: EMELT SZINT) [11. 12. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoport] Óraszámok 11. évfolyamon: heti 4+2 óra (évi 144+74 óra) 12. évfolyamon: heti 4+2 óra (évi 128+64 óra) Megjegyzések A +2 óra azok számára biztosított, akik az elektronika alapjai tantárgyat emelt szinten kívánják tanulni. Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. Cél Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetıbb formáit várja el, emelt szinten pedig az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erısödése jelentkezik. A középszintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó – rendelkezik-e mőszaki szemlélettel és a mőszaki mőveltség részét képezı elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel, – képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerő technikai eszközök mőködésével összekapcsolni, – elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását, – rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, egyszerő elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével, – képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvetı fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére, – képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani. Az emelt szintő vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenıen – elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges mőszaki feladatmegoldó képességet, – tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat, – képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket, – rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerőségek integrálási képességével.

371/491



Követelmény Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy, részletes követelményei alapvetıen az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének elektrotechnikai és elektronikai témaköreire épülnek, de közvetve figyelembe veszi a mőszaki orientációs ismeretek egyes témaköreit is. A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján készültek. Az emelt szintő követelmények tartalmazzák a középszintő követelményeket is. Középszinten alapvetıen az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten fokozottabban elıtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik. . A középszintő vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai elıkészítı érettségi azon céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány szerinti felsıfokú intézményekbe történı továbbtanulást, kövesse és elısegítse a tanulók szakmaválasztását, valamint elıkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai képzésbe. A középszintő célok elsısorban az egyszerőbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezı készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok megoldásának legalapvetıbb formáit várják el. Az emelt szintő vizsgakövetelményekben elsısorban az igényesebb felépítésre törekvés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erısödése jelentkezik. A követelmények figyelembe veszik továbbá, hogy bizonyos technikus szakokhoz, vagy egyes akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképesítésekhez – az intézmény pedagógiai programjában rögzített elıírásokkal összhangban – szükségessé válhat az emelt szintő érettségi vizsga letétele is. A vizsga részei. Teszt-jellegő elektrotechnika-elektronika írásbeli központi kérdéssor kitöltése. Elektrotechnika-elektronika központi írásbeli feladatsor megoldása. Szóbeli vizsga elektrotechnika-elektronika központi tételsor alapján. Az emelt szintő vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg.

372/491



Témakörök, tartalmak 11. évfolyam 1. Az elektrotechnika ismétlı áttekintése, számítási feladatok (ismétlés). 2. Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök (ismétlés). 1.1. A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzıi. 1.2. Egyszerő váltakozó áramkörök (a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzıi), az induktív és a kapacitív reaktancia fogalma. 1.3. Összetett váltakozó áramkörök (Innentıl ú anyag). • Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik. • vektorábrák. soros R-L, R-C és R-L-C, párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzıi, alkalmazása, számítása. 1.4. Rezgıkörök, rezonancia frekvencia, sávszélesség, jósági tényezı. 1.5. Váltakozó áramú teljesítmények, teljesítménytényezı. 3. Többfázisú hálózatok. 1.6. A többfázisú rendszer fogalma. 1.7. A háromfázisú rendszer lényege, jellemzıi, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések. 1.8. A villamos energia szállítása és elosztása. 4. Villamos gépek. 1.9. Transzformátorok 1.10. A villamos forgógépek felosztása és jellemzıi 1.11. Egy- és háromfázisú generátorok 1.12. Egyenáramú generátorok és motorok 1.13. Váltakozó áramú motorok 5. Passzív elektronikai áramkörök. 1.14. A kétpólusok felosztása és jellemzıi. 1.15. A négypólusok felosztása és jellemzıi. 1.16. Szőrı áramkörök. 6. Félvezetı áramköri elemek. 1.17. Félvezetı diódák felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.18. Speciális diódák felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.19. Bipoláris tranzisztorok felépítése, mőködése, jellemzıi, alkalmazása. 1.20. Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) 1.21. Egyéb félvezetık (négyrétegő dióda, tirisztor, diac, triac, UJT) 7. Tranzisztoros alapáramkörök. 1.22. Munkapont-beállítás. 1.23. Erısítı áramkörök alapjellemzıi. 1.24. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. 1.25. Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások. 1.26. Többfokozatú erısítık, csatolások. 1.27. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák. 1.28. Zajok és torzítások. 1.29. Visszacsatolások.

373/491



8. Alapáramkörök alkalmazásai. 1.30. Szélessávú erısítık. 1.31. Hangolt (szelektív) erısítık. 1.32. Nagyjelő erısítık. 1.33. Oszcillátorok. 1.34. Stabilizátorok. 1.35. A mőveleti erısítık alapjai, felépítése, alapkapcsolások. 9. Impulzustechnikai alapáramkörök. 1.36. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi. 1.37. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. 1.38. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása. 10. Digitális alapáramkörök. 1.39. Logikai alapfogalmak: (számrendszerek, kódolás, Boole algebra alaptörvényei, logikai függvények leírási módjai, 1.40. Logikai függvények algebrai és grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerősítése, mintermes és maxtermes szabályos alakok, 1.41. Logikai függvények realizálása NAND és NOR rendszerben. 1.42. Logikai alapáramkörök, áramkör családok (TTL, CMOS, 1.43. Tároló áramkörök alaptípusai (R-S, a J-K, a T és a D tároló), tárolók alkalmazása (szinkron és az aszinkron számlálók, 1.44. Szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerei 1.45. Funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) mőködése, jellemzıi 1.46. A/D és D/A átalakítás szükségessége, megvalósításának lehetısége 1.47. Számítógépek általános felépítése, mőködési elve tömbvázlat alapján. 1.48. Perifériákat csoportosítsa, fontosabb tulajdonságai. 1.49. Mikroprocesszorok általános felépítés, irányítástechnikai alkalmazása. 12. évfolyam 1. Alapáramkörök alkalmazásai. 1.1. Szélessávú erısítık. 1.2. Hangolt (szelektív) erısítık. 1.3. Nagyjelő erısítık. 1.4. Oszcillátorok. 1.5. Stabilizátorok. 1.6. A mőveleti erısítık alapjai, felépítése, alapkapcsolások. 2. Impulzustechnikai alapáramkörök. 1.7. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi. 1.8. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök. 1.9. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása. 3. Digitális alapáramkörök. 1.10. Logikai alapfogalmak: (számrendszerek, kódolás, Boole algebra alaptörvényei, logikai függvények leírási módjai,

374/491



1.11. Logikai függvények algebrai és grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerősítése, mintermes és maxtermes szabályos alakok, 1.12. Logikai függvények realizálása NAND és NOR rendszerben. 1.13. Logikai alapáramkörök, áramkör családok (TTL, CMOS, 1.14. Tároló áramkörök alaptípusai (R-S, a J-K, a T és a D tároló), tárolók alkalmazása (szinkron és az aszinkron számlálók, 1.15. Szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerei 1.16. Funkcionális áramkörök (multiplexer, demultiplexer, számláló, összeadó, regiszter) mőködése, jellemzıi 1.17. A/D és D/A átalakítás szükségessége, megvalósításának lehetısége 1.18. Számítógépek általános felépítése, mőködési elve tömbvázlat alapján. 1.19. Perifériákat csoportosítsa, fontosabb tulajdonságai. 1.20. Mikroprocesszorok általános felépítés, irányítástechnikai alkalmazása. 4. Információátvitel, modulációs eljárások. 1.3. Információátvitel 1.4. Modulációs eljárások o Analóg modulációs módok. AM, FM, PM. o Digitális modulációs módok (PCM,

ELEKTRONIKAI GYAKORLATOK [11. 12. évfolyam. ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 11. évfolyamon:


[csoportbontásban]

12. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Cél A szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az érettségi utáni szakképzés megalapozása. Elektrotechnikai elektronikai mőszerek megismerése, mérések végzése, dokumentálása. Elektronikus kapcsolások, dokumentáció alapján áramköri kapcsolások megépítése, üzembehelyezése, mérés, hibakeresés, javítás. Az üzemi körülmények megismerése, az önálló munka megszervezése, önálló munkavégzés.

375/491



Követelmények A gyakorlati feladatok megoldása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók önálló munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az elıírások, a munka- és tőzvédelmi szabályok betartását. Alakítsa ki a tanulók felelısségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttmőködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzıkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, mőszerek balesetmentes kezeléséhez. A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, mőszaki nyelvezetét (a mőszaki kifejezések használatának elsajátítását), mőszaki szemléletét, mőszaki mőveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását. A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat, értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerően használják a szerszámokat, kézi eszközöket, mőszereket. A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg a tevékenységük veszélyeit, a veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkezı baleset során szükséges intézkedéseket. A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintı, a társakra is figyelı, segítıkész gyakorlati munkához. A tevékenység végzése során erısödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelısségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. Folyamatosan erısödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés. Követelmények a 11. évfolyam végén A tanuló legyen képes • • • • • • •

A választott projekt kivitelezéséhez szükséges alkatrészek és anyagok azonosítására, a diszkrét áramköri elemválaszték körében Azonosítani és kiválasztani a kivitelezéshez szükséges eszközöket és eljárásokat A kivitelezett készüléket, részegységet, áramkört, stb. üzembe helyezni A kapcsolódó mérések elvégzéséhez szükséges mőszerek kiválasztására A mérések elvégzésére, az eredményekbıl meghatározható további jellemzık kiszámítására A mérési eredmények értelmezésére A projekt értékelésére

376/491



Követelmények a 12. évfolyam végén A tanuló legyen képes • • • • • • • •

Az iskola képzési kínálatában szereplı elektronikai képesítésekhez tartozó készülékek jellegzetes áramköreinek és készülékmoduljainak azonosítására Ezek kivitelezéséhez szükséges alkatrészek, anyagok és eszközök azonosítására A kivitelezéshez szükséges mőveletek, mőveleti sorrend megtervezésére, A kivitelezése megvalósítására Az elkészült áramköri egység, modul, stb. üzembe helyezésére Az elkészült áramköri egység, modul, stb. alapvetı üzemi jellemzıinak azonosítására Az elvégzett munka és a termék dokumentálására A projekt értékélésére


5.

Villamos alapgyakorlatok 4.1. A mőhely rendje, munkavédelem, biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása. 4.2. Mőszaki dokumentációk, villamos kapcsolási rajzok értelmezése 4.3. Villamos alkatrészek szerelése, alkatrészek vizsgálata, az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül. 4.4. Vezetékek, alkatrészek panelek elıkészítése, lágyforrasztás • A tömör és a sodrott vezetékek végeinek elıkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása. • Forrasztópáka szakszerő használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be- és kiforrasztása. 4.5. Elıkészületek egyszerő áramkörök szereléséhez • Egyszerő egyenáramú áramkörök szerelése, mőszeres ellenırzése 4.6. Elektronikai alapgyakorlatok • Egyenirányító megépítése és vizsgálata • Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata • Erısítı alapkapcsolások megépítése és vizsgálata Mérési gyakorlatok 5.1. • • 5.2. • • • • • •

A metrológiai alapfogalmak, megismerése, mérési alkalmazása. Mérımőszerek méréstechnikai jellemzıinek vizsgálata Mérések elıkészítése, a mérések összeállítása. Egyenáramú mőszerek és alapmérések Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. Kirchhoff törvényeinek ellenırzése méréssel. Feszültségosztó áramkör mérése. Áramosztó áramkör mérése. Feszültségforrások vizsgálata Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata 377/491


5.3. • • • • • • 5.4. • • • • • 5.5. 6.


Váltakozó áramú mőszerek és alapmérések Elektronikus feszültségmérı mőszerek vizsgálata. Hanggenerátorok vizsgálata. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. Mérések oszcilloszkóppal. R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. Rezgıkörök paramétereinek meghatározása méréssel. Elektronikai alapmérések Félvezetı dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erısítı alapkapcsolások mérése A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása

Kivitelezési gyakorlat a teljes félvezetı választék felhasználásával projektmunka keretében. A kapcsolódó mérések elvégzése, és mérési eszközök megismerése projekthez szükséges mértékben. A projektek analóg és digitális áramköröket is tartalmazzanak.

12. évfolyam 7.

8.

Elektronikai alapgyakorlatok 7.1. A mőhely rendje, munkavédelem, biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása. 7.2. Többfokozatú erısítık megépítése, vizsgálata, alkalmazása 7.3. Nagyjelő erısítık, megépítése, vizsgálata, alkalmazása 7.4. Oszcillátorok megépítése, vizsgálata, alkalmazása 7.5. Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai áramkörök megépítése, vizsgálata, alkalmazása 7.6. Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok megépítése, vizsgálata, alkalmazása 7.7. Szekvenciális hálózatok megépítése, vizsgálata, alkalmazása Mérési gyakorlatok Elektronikai alapmérések Többfokozatú erısítık mérése Nagyjelő erısítık mérése Oszcillátorok mérése Mőveleti erısítıvel kialakított impulzustechnikai áramkörök (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) mőszeres vizsgálata. • Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok vizsgálata • Szekvenciális hálózatok vizsgálata

8.1. • • • •

9.

Az iskola képzési kínálatában szereplı képesítések jellegzetes áramköreinek és moduljainak tervezése, kivitelezése és mérése projekt feladat keretében.

378/491



ALKALMAZOTT INFORMATIKA (11. 12. évf. ELEKTRONIKA-ELEKTROTECHNIKA SZAKMACSOPORT) Óraszámok: 11. évfolyamon:


[csoportbontás]

12. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Az Elektrotechnika–elektronika szakmacsoport tanulói számára olyan elsısorban gyakorlati ismeretet nyújtása, mely nagy mértékben elısegíti az alkalmazásképes tudást, elısegíti a pályaválasztást. A gyakorlatok során megismertetni az informatika elméleti ismeretanyag különféle gyakorlati alkalmazásait. A tanulók gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, rendszerezzék, értékeljék, saját tevékenységüket, elemzéseket végezzenek. Minden esetben dokumentálják munkájukat, melynek tartalmi és esztétikai szempontból megfelelınek kell lenni. A tevékenységek sokszínő, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklıdését a az informatika gyakorlati alkalmazása iránt. Fejlessze, formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos mőszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Követelmény A gyakorlati munka során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen a manuális, ismeretelemzı-értékelı, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök gyakorlati használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, a saját munkájukkal kapcsolatos igényesség, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerő, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötıdés, folyamatosan erısödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Ismerjék meg az informatikának és a számítástechnikának termelés más területein történı gyakorlati alkalmazását A tanórákat, foglalkozásokat csoportbontásban – 8 – 12 fıs csoportokban kell szervezni, szükség esetén csoportváltásokat (forgás) kell a tanév során beiktatni.

379/491



Témakörök, tartalmak: Megjegyzés: • Az alkalmazott informatika anyagának elsajátítása idıben nem kötött, azonban törekedni kell a 9. 10. évfolyamon megszerzett informatikai ismeretek, valamint a 11. 12. évfolyam elektronika alapjai elméleti anyag és a gyakorlati munka összhangjára! 11. 12 évfolyam 1.

2.

Irányítástechnikai gyakorlatok 1.1. az irányitástechnikai eszközök megismerése 1.2. konkrét vezérlési feladat megtervezése, kivitelezése 1.3. konkrét szabályozási feladat megtervezése, kivitelezése 1.4. a munka számítógépes dokumentálása, adatfeldolgozás Automatizálási gyakorlatok 2.1. 2.2. • • •

Programozott Logikai Vezérlı (PLC) alkalmazása PIC programozási gyakorlat a modellezés a szimuláció ipari robot fogalma, felépítése, paraméterei, alkalmazása a robottechnika és az automatizálás kapcsolata

3.

Áramkör tervezı program használata (pl. Tina) 3.1. az áramkör „bevitele”, DC analízis, AC analízis stb. • módosítás, analízis, módosítás... 3.2. az áramkör megépítése, bemérése • a program és a tényleges áramkör mért adatainak egyeztetése, hibaszámítás, adatfeldolgozás, dokumentálás 3.3. számítógéppel készített jegyzıkönyv készítés

4.

Nyomtatott áramkör (Nyák) tervezı program alkalmazása 4.1. Tervezés interaktív Nyák-tervezı programmal 4.2. Kivitelezés

380/491



8 GÉPÉSZ SZAKMACSOPORT 8.1 Elektrotechnika (12. évfolyam) [12. Évfolyam. Gépész szakmacsoportok] Óraszámok 12. évfolyamon:


Cél Az Elektrotechnika oktatásának célja bıvíteni a fizika tantárgy által kialakított világképet, megismertetni a tanulókkal a villamos gépek mőködési elvét és szerkezeti felépítését. Feladata elérni azt is, hogy a tanulók tisztában legyenek a majdani szakterületükhöz tartozó villamos gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésének alapkövetelményeivel és az érintésvédelem módjaival. A fizika tantárgyban szerzett elıismeretek szintetizálása. Alapvetı elméleti ismeretek elsajátítása, rendszerbe illesztése. Az egyes elektromos, elektronikai elemek és alapkapcsolások tanulmányozása bemutatás alapján. Jellegzetes villamos gépek tanulmányozása, mőködésük bemutatása. Alapvetı elvi és kapcsolási rajzok készítése. Jelleggörbék rajzolása, elemzése. Követelmény A tanulók egyszerő számítási feladatokban alkalmazzák az áramkörök alaptörvényeit, önállóan elvégzik az R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat. Számításokat végeznek a teljesítményre, a munkára és a hatásfokra. Képesek ismertetni a villamos áramköri elemek mőködési elvét, felépítését, fajtáit, az elektronikai elemek fogalmát, a félvezetık mőködésének elvi alapjait, ismerik a legegyszerőbb egyenirányító és erısítı alapkapcsolásokat. Tudják ismertetni a transzformátorok és villamos forgógépek, valamint a háztartásban alkalmazott erısáramú villamos berendezések és gépek mőködési elvét, szerkezeti felépítését, kapcsolási módjait, az energiaellátás rendszerét és túlterhelés elleni védelmét, valamint a passzív és aktív érintésvédelmi módszerek lényegét.

381/491



Témakörök, tartalmak 12. évfolyam 1. Az elektrotechnikai alapfogalmak. 1.1. Az egyenáramú áramkörök alaptörvényei. 1.2. A szinuszos váltakozó áram és feszültség jellemzıi. 1.3. Egyfázisú, háromfázisú váltakozó áramú áramkörök. 2. Áramköri elemek. 2.1. Az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek típusai, jellemzıik. 2.2. Feszültség-, áramérzékelık, forgásirány-érzékelı. 2.3. A villamos elemek kapcsolásai. 2.4. A félvezetık mőködésének elvi alapjai. 2.5. Diódák, tranzisztorok, különleges félvezetık és alkalmazásuk, egyenirányító és erısítı alapkapcsolások. 2.6. Az integrált áramkörök és fıbb típusaik. 3. Transzformátorok. 3.1. Transzformátorok mőködési elve, szerkezeti felépítése. 3.2. Helyettesítı kapcsolás, üresjárás, terhelés, rövidre zárás. 3.3. Veszteségek, hatásfok. Különleges transzformátorok. 4. Szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek. 4.1. Szerkezeti felépítés, mőködési elv, jelleggörbék. 4.2. Billenı-, terhelı- és indítónyomaték fogalma. 4.3. Indítási módok, fordulatszám-szabályozás, fékezés. 5. Villamos motorok kiválasztása. 5.1. Védettségi módok, építési alak, hőtési rendszer. 5.2. A jelleggörbék szerepe a kiválasztásban. 6. Villamos rendszerek üzeme. 6.1. Háztartási gépek, főtés, világítás, vezetékek, biztosítók. 6.2. Érintésvédelem.

382/491



8.2 Informatika (9. – 10. évfolyam) A NAT szerinti kulcskompetenciák



X X



X

X



(9. 10. Évf. Minden szakmacsoport, kivéve az informatika kéttannyelvő képzésben résztvevı évfolyamokat, melyre külön makro-tanterv készült!) Óraszámok 9. évfolyamon: 10. évfolyamon:

heti 3 óra (évi 111 óra) [csoportbontás] heti 3 óra (évi 111 óra) [csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, –feldolgozási, adattárolási, –szervezési és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére.

383/491



Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása. Követelmény Az informatikai eszközök használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés. Informatika-alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása. Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történı megfogalmazása, Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása. Infokommunikáció: hálózatok, internet használat. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban. Médiainformatika, vizuális kultúra (NAT mővészetek mőveltségi területe, Az információs társadalom jellegzetességei, eligazodás a médiákban. Könyvtári informatika, könyvtárprogram használata. A NAT életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi területérıl az Információs kultúra témakörében való jártasság.

384/491



Témakörök, az érettségi vizsga témakörei Megjegyzések Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı. A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet. A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell. 9. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata. 1.1. Az informatikai környezet tudatos alakítása. 1.2. A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése. 1.3. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata. 1.4. Az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjairól való ismeretek megszerzése. 1.5. Problémamegoldáshoz tudatos hardver- és szoftvereszköz választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása. 1.6. Számítógép konfigurációk. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek. 2.1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására. • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. 2.2. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban. • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása. • Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása.

385/491



Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık használata. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, 3.1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása. • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt, • Algoritmizálás, adatmodellezés. • Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. 3.2. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása. • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása. •

386/491



10. évfolyam 1. Infokommunikáció. 1.1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban. • Hatékony, céltudatos információszerzés az internetrıl, információ elhelyezése a célnak megfelelı formátumban az interneten. Platform független formátumok. • Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. 2. Médiainformatika. 2.1. A hagyományos médiumoktól különbözı, informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségek, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. 3. Az információs társadalom. 3.1. Szerzıi jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történı bemutatása és alkalmazási lehetıségei. 3.2. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megırzésének technikáival való megismerkedés. 3.3. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. 3.4. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon. 3.5. Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. 3.6. Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás, bank, tızsde, önkormányzat...) 4. Könyvtári informatika. 4.1. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. 4.2. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkeresı nyelvek alkalmazásával. 4.3. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi–logikai–technikai mőveletei. 4.4. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

387/491



8.3 2006 szeptembertıl érvényes tanterv a gépész szakmacsoport számára ELEKTROTECHNIKA [12. évfolyam. GÉPÉSZ szakmacsoportok] Óraszámok: 12. évfolyamon:


Cél Az Elektrotechnika oktatásának célja bıvíteni a fizika tantárgy által kialakított világképet, megismertetni a tanulókkal a villamos gépek mőködési elvét és szerkezeti felépítését. Feladata elérni azt is, hogy a tanulók tisztában legyenek a majdani szakterületükhöz tartozó villamos gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésének alapkövetelményeivel és az érintésvédelem módjaival. • A fizika tantárgyban szerzett elıismeretek szintetizálása. • Alapvetı elméleti ismeretek elsajátítása, rendszerbe illesztése. • Az egyes elektromos, elektronikai elemek és alapkapcsolások tanulmányozása bemutatás alapján. • Jellegzetes villamos gépek tanulmányozása, mőködésük bemutatása. • Alapvetı elvi és kapcsolási rajzok készítése. • Jelleggörbék rajzolása, elemzése. Követelmény A tanulók egyszerő számítási feladatokban alkalmazzák az áramkörök alaptörvényeit, önállóan elvégzik az R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat. Számításokat végeznek a teljesítményre, a munkára és a hatásfokra. Képesek ismertetni a villamos áramköri elemek mőködési elvét, felépítését, fajtáit, az elektronikai elemek fogalmát, a félvezetık mőködésének elvi alapjait, ismerik a legegyszerőbb egyenirányító és erısítı alapkapcsolásokat. Tudják ismertetni a transzformátorok és villamos forgógépek, valamint a háztartásban alkalmazott erısáramú villamos berendezések és gépek mőködési elvét, szerkezeti felépítését, kapcsolási módjait, az energiaellátás rendszerét és túlterhelés elleni védelmét, valamint a passzív és aktív érintésvédelmi módszerek lényegét.

388/491




Az elektrotechnikai alapfogalmak. 1.1. Az egyenáramú áramkörök alaptörvényei. 1.2. A szinuszos váltakozó áram és feszültség jellemzıi. 1.3. Egyfázisú, háromfázisú váltakozó áramú áramkörök.

2.

Áramköri elemek Az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek típusai, jellemzıik. Feszültség-, áramérzékelık, forgásirány-érzékelı. A villamos elemek kapcsolásai. A félvezetık mőködésének elvi alapjai. Diódák, tranzisztorok, különleges félvezetık és alkalmazásuk, egyenirányító és erısítı alapkapcsolások. 2.6. Az integrált áramkörök és fıbb típusaik.

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

3.

Transzformátorok 3.1. Transzformátorok mőködési elve, szerkezeti felépítése. 3.2. Helyettesítı kapcsolás, üresjárás, terhelés, rövidre zárás. 3.3. Veszteségek, hatásfok. Különleges transzformátorok.

4.

Szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek 4.1. Szerkezeti felépítés, mőködési elv, jelleggörbék. 4.2. Billenı-, terhelı- és indítónyomaték fogalma. 4.3. Indítási módok, fordulatszám-szabályozás, fékezés.

5.

Villamos motorok kiválasztása 5.1. Védettségi módok, építési alak, hőtési rendszer. 5.2. A jelleggörbék szerepe a kiválasztásban.

6.

Villamos rendszerek üzeme 6.1. Háztartási gépek, főtés, világítás, vezetékek, biztosítók. 6.2. Érintésvédelem.

389/491



INFORMATIKA (9. 10. évf. MINDEN SZAKMACSOPORT, kivéve az Informatika kéttannyelvő képzésben résztvevı évfolyamokat, melyre külön makrotanterv készült!!)

Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmény Az informatikai eszközök használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés Informatika-alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történı megfogalmazása) 390/491



Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása Infokommunikáció: hálózatok, internethasználat Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Médiainformatika, vizuális kultúra (NAT mővészetek mőveltségi területe) Az információs társadalom jellegzetességei, eligazodás a médiákban. Könyvtári informatika, könyvtárprogram használata A NAT életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi területérıl az Információs kultúra témakörében való jártasság

Témakörök, az ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell! 9. évfolyam 1.


2.

Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. 2.2. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve

391/491



módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása. • Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása. • Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık használata. 3.

Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). • Algoritmizálás, adatmodellezés • Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. 3.2. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása.

10. évfolyam 1.


2.


3.

Az információs társadalom 3.1. Szerzıi jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történı bemutatása és alkalmazási lehetıségei. 3.2. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megırzésének technikáival való megismerkedés. 3.3. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. 3.4. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon.

392/491



3.5. Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. 3.6. Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás, bank, tızsde, önkormányzat...). 4.

Könyvtári informatika 4.1. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. 4.2. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkeresı nyelvek alkalmazásával. 4.3. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi-logikai-technikai mőveletei. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

393/491



9 INFORMATIKA SZAKMACSOPORT 9.1 2006 szeptembertıl érvényes tanterv a informatika szakmacsoport számára INFORMATIKAi ALAPISMERETEK (9. 10. 11. 12. évf. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT) KÖZÉP SZINT Óraszámok: 9. évfolyamon:


10. évfolyamon:


11. évfolyamon:


12. évfolyamon:


Megjegyzések: • Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. • 11. és 12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. A NAT szerinti kulcskompetenciák



X X



X



394/491



Cél Az Informatikai alapismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklıdést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különbözı munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a mőszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenységének, a számítógép programozásnak alapelveit, módszereit és egyszerő fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Megfelelı szintő hardver és elektronikai alapismereteket biztosítson a szakirányú továbbtanulás elısegítése végett. Felkészítse a tanulókat a sikeres közép- vagy emelt szintő érettségi vizsga letételére, továbbá ECDL vagy más számítástechnikai képesítés megszerzésére. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. Követelmény A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemzı-értékelı gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, az ismeretek alkalmazásának képessége. A tanulók rendelkezzenek a szoftver szakirányhoz szükséges számítástechnikai alapokkal, ismerjék a humán informatika fıbb területeit, a szoftverek felosztását. Ismerjék a jeltovábbítás vezetékes és vezeték nélküli lehetıségeit. Tudják blokkvázlat szinten ismertetni a számítógépet, annak fı részeit, a perifériákat, azok jellemzı paramétereit ismerjék és értelmezzék. Rendelkezzenek a számítógépes programozás elméleti alapismereteivel. Ismerjék az elektrotechnika alaptörvényeit, tudjanak egyszerő egyen- és váltakozóáramú hálózatokat számítani, kellıen megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek a késıbb elsajátítandó elektronikai tananyaghoz. Az informatika, számítástechnika hardver eszközeinek ismerete, használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés. A tanulók tudjanak számítógépes munkahelyet üzembe helyezni, perifériákat csatlakoztatni, egyéni felhasználói felületet kialakítani, kommunikációs eszközöket „megszólítani”.

395/491



Ismerjék és értsék a számítógép mőködési elvét, belsı felépítését, funkcionálisan fıbb alkatrészeit, perifériáit. Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök fıbb típusait, alkalmazásuk lehetıségeit és a fejlıdési tendenciákat. Ismerjék a hardvertechnológia analóg és digitális alapáramköreit. A tanulók ismerjék és tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területő hálózatok fıbb hardver eszközeit, szolgáltatásait. Számítógép-programozás I.: A tanulók ismerjék a programozás általánosan elterjedt eszközeit, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek fıbb jellemzıit, felhasználási területét. Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepét. A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. Számítógép-programozás II.: A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek tisztában a folyamatábrázolás szabályaival. Tudjanak folyamatábrát olvasni, értelmezni. Tudjanak algoritmus-leírást készíteni. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. A tanulók ismerjék az adatszerkezetek általános tulajdonságait és típusait. Legyenek tisztában az adatdeklaráció szerepével, a változók érvényességi körével. Ismerjék az összetett adatszerkezetek alapeseteit. Értelmezzék az adatvektor és adatmátrix fogalmát, alkalmazási körét. A tanulók ismerjék fel a fontosabb alapfüggvényeket és a paraméterátadás alapjait, a hívási szabályokat az adott nyelvben. Legyenek tisztában egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztásával. A tanulók ismerjék az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Tudják az adatmezı, metódus és osztály fogalmát és jelentıségét. Értelmezzék az objektumhoz kapcsolódó metódusokat. Tudják megkülönböztetni a függvényt, eljárást és metódust. Ismerjék az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát. Legyenek tisztában az öröklıdés fogalmával és jelentıségével. Tudjanak objektumokat azonosítani, jellemzı közös tulajdonságokat kiemelni, kapcsolatokat kialakítani. Számítógép-programozás III.: A tanulók ismerjék a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát, fıbb típusait. Legyenek tisztában a vizuális objektumok tulajdonságaival, a hozzá rendelhetı események jelentıségével, az egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladatával, kiválasztásuk elvével. Ismerjék és értsék a felhasználói aktivitásra tervezett programok mőködési elvét, a programozás szabályait. Legyenek tisztában az események kiváltó eszközeivel, az eseményvezérlés által megvalósítható sokoldalúsággal. Tudjanak form- és kontrolltulajdonságokat meghatározni. Ismerjék az OSI-modell rétegeit, a leggyakrabban alkalmazott szabványokat és megvalósításait. Értsék az IEEE 802.X szabványcsaládot és az Ethernetet. Ismerjék a hozzáférési és hibakezelési eljárásokat és jellemzıket. Ismerjék a hálózati és szállítási rétegek jellemzı algoritmusait. Ismerjék és értsék a legfontosabb biztonsági rendszereket. Adatbázis-kezelés:

396/491



A tanulók ismerjék az adatbázis fogalmát, különbözı modelljeit – hangsúlyosan a relációs modellt. Értsék meg az adatbázis-kezelés feladatát és problémakörét. Érzékeljék az adatbázisés a táblázatkezelıvel leképzett adattábla közötti különbséget. Legyenek tisztában a relációs adatbázis tábláinak, mezıinek és rekordjainak kialakításával, és az ezeken végzett mőveletek matematikai alapjaival. Értsék a táblák közötti kapcsolatteremtés elvét és lényegét. Legyen gyakorlatuk az adattáblákban keletkezı redundanciák felismerésében. Legyenek tisztában a kulcsmezı szerepével, az indexelés folyamatával. Ismerjék az adatbázisok tervezésének és létrehozásának egyszerőbb eseteit. Legyenek képesek kisebb feladatokhoz mezıtípusokat meghatározni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját és módszereit. Tudják alkalmazni a segédprogramok lekérdezı utasításait. Tudjanak különbséget tenni az adattábla szőrése és a lekérdezı állomány létrehozása között. A tanulók ismerjék és értsék az SQL programnyelv szükségességét, célját, mőködési elvét. Ismerjék az egyszerő lekérdezı SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és adatmanipuláció lényegét. Gyakorlottan tudjanak egyszerő záradékokat, csoportképzıket megfogalmazni. Tudjanak adatbeviteli őrlapot tervezni, az őrlapon vezérlıket elhelyezni. Témakörök – a KÖZÉP-szintő érettségi témakörei: 9. évfolyam 1.

Informatikai alapismeretek 1. 1.1. • • • 1.2. • • •

2.

Humán informatika hír, információ, jel jeltovábbítás, információs csatorna moduláció, demoduláció Számítástechnikai informatika általános számítógép szoftver ismeretek általános számítógép hardver ismeretek hálózati alapismeretek

Elektrotechnikai alapismeretek 1. 2.1. • • • • • • • •

Egyenáramú hálózatok Áramköri elemek rendszerezése, jellemzıi Ellenállások felosztása, jellemzı adatai Az ellenállás értékének kiszámítása, ellenállások hıfokfüggése Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása Az egyszerő áramkör, az elektrotechnika alaptörvényei Feszültségosztó, áramosztó Feszültség- áram és ellenállás mérése Villamos teljesítmény és munka

397/491



10. évfolyam 1.

Informatikai alapismeretek 2. 1.1. • • 1.2. • •

2.

Humán informatika vezeték nélküli és vezetékes jeltovábbítás híradástechnikai alapismeretek Számítástechnikai informatika számítógép programozás elméleti alapismertei hálózati alapismeretek

Elektrotechnikai alapismeretek 2. 2.1. • • • • • • • • • • •

Váltakozóáramú hálózatok A színuszos jelek jellemzıi Az impedancia R, L, C elemek színuszos hálózatban A soros R-L tag A soros R-C tag A soros R-L-C kapcsolás, soros rezgıkör A párhuzamos R-L-C kapcsolás, párhuzamos rezgıkör A valóságos tekercs A valóságos kondenzátor, kondenzátorok fajtái A valóságos rezgıkör Többfázisú hálózatok

11. évfolyam 1.

A informatikában (közismereti) ill. az informatikai ismeretek c. tárgyban tanultak áttekintése, az ismeretek rendszerezése 1.1. • • 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

Humáninformatika: kommunikáció fogalmai, funkciói, formái, jelfeldolgozás Hardver alapismeretek Szoftver alapismeretek Szövegszerkesztés, táblázatkezelés ismétlı áttekintése Hálózati alapismeretek

Számítógép-programozás I. II. 2.1. Informatikai, programozási alapfogalmak • ASCII-szabvány, kódolás, kódrendszerek, számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegıpontos adatábrázolás. Az adattárolás fajtái és jellemzıi. 2.2. A programozás eszközei • programkód és programnyelv, kódolás és forrásprogram • programnyelvek mőködése, generációi és típusai, • fejlesztıi környezet és követelményei, • fordítás és szerkesztés folyamata, • programkönyvtárak • utasítások, adatok, függvények, eljárások és objektumok fogalma, célja és

398/491


2.3. • • • • 2.4. • 2.5. 2.6. • 2.7.


tartalma egy adott nyelvben. Programozás-technikai alapismeretek, programtervezés a feladat megfogalmazása, modell alkotás, algoritmuskészítés mintakódok olvasása, dokumentáció elemzése programozás folyamata, folyamatábrázolási módszerek, struktogramok kódolás, tesztelés és dokumentáció feladata, fıbb jellemzıi. Értékadás, változók, konstansok típusok kiválasztása, programok szerkezete, elemei, adatszerkezet megfogalmazása, mőveletek összetett adatszerkezetekkel Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások Programozási tételek algoritmuskészítés összetett gyakorlati feladatokhoz, fájlkezelés programból. Az objektumorientált programozás elve és alapjai, objektumok felépítése és tulajdonságai, dinamikus objektumok

HARDVER-TECHNIKAI ISMERETEK 3.

Számítógép általános felépítése 3.1. Mőködési elve, fıbb egységek feladata, jellemzıi és kapcsolatrendszere 3.2. Az alaplapok 3.3. Perifériák fı paraméterei

4.

A CPU, mikroprocesszorok 4.1. Mikroprocesszorok általános felépítése, mőködési elve, tömbvázlata, jellemzıi, kapcsolatrendsze.

5.

Memóriák 5.1. Elektronikus tárak: Operatív tárak, ROM-BIOS • Csak olvasható-, fıként olvasható-, írható olvasható tárak • A memória chip-ek jelei, memória chip-ek összekapcsolása 5.2. Mágneslemezes, mágnesszalagos tárolók (FDD, HDD, stb.) 5.3. Optikai tárolóeszközök [CD, DVD, stb.] 5.4. CD, DVD szabványok, adatformátumok

6.

Perifériák 6.1. Adatbeviteli eszközök • Egér, billentyőzet, szkenner stb. 6.2. Nyomtatók • Mátrix-, tintasugaras, lézernyomtató 6.3. Monitorok [CRT, TFT] 6.4. Periféria illesztık

7.

Multimédiás eszközök 7.1. CD, DVD, hangkártya

8.

Számítógép hálózatok és a WEB hardver elemei

399/491



ELEKTRONIKAI ismeretek 9.

10.

11.

Az elektrotechnika ismétlı áttekintése, számítási feladatok 9.1. Passzív elektronikai áramkörök 9.2. A kétpólusok négypólusok felosztása és jellemzıi Félvezetı áramköri elemek 10.1. Félvezetı diódák, jellemzıi,alkalmazása 10.2. Speciális diódák, jellemzıi, alkalmazása 10.3. Bipoláris tranzisztorok jellemzıi,alkalmazása 10.4. Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) 10.5. Optoelektronikai eszközök 10.6. Tranzisztoros alapáramkörök 10.7. Munkapont-beállítás 10.8. Erısítı áramkörök alapjellemzıinek definiálása 10.9. Bipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása 10.10. Unipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása 10.11. A mőveleti erısítı és alapkapcsolásai 10.12. Oszcillátorok 10.13. Stabilizátorok, tápegységek (áteresztı, kapcsolóüzemő) Impulzustechnikai alapáramkörök 11.1. Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi 11.2. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök 11.3. Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása

12. évfolyam 1.

Számítógép-programozás III. 1.1. A vizuális programozási nyelv • vizuális programobjektumok jellemzıi, adatátadás formok között, eseményvezérlés. 1.2. Hálózati architektúrák jellemzése • hálózatok, topológia, szinkronizáció, kódolási eljárások • IEEE 802-es szabványcsalád, FDDI-szabvány, az OSI-modell rétegei, IPX, SPX, NETBIOS és TCP/IP fogalma Nowell Netware, • Win NT XP alkalmazói ismeretek • az RPC protokoll megvalósítása, szintaxisai. • adatábrázolás, adattömörítés, könyvtárkatalógus-szerkezet, hierarchiák, jogosultságok.

2.

Adatbázis-kezelés 2.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai • adatbázismodellek, adattábla szerkezete, mezıtípusok, kapcsolómezı és index fogalma. 2.2. Relációk képzése és matematikai hátterük

400/491



relációs és halmazmőveletek, relációtervezés kapcsolatteremtés táblák között, adattábla összetartozó rekordjai, mezıi számított és ismétlıdı adatok, kulcsmezı, normalizálás Adatbázis feltöltése és rendezése Szőrés, listázás és keresés az adattáblában Őrlapok és formok használata korszerő alapszintő adatbázis-kezelı program elemzése, adatbeviteli őrlap tervezése, adatfeltöltı és információkeresı őrlapok alkalmazása • adatbeviteli eszközök, választó vezérlık és listaablakok alkalmazása. 2.6. Az SQL nyelv használata • • • 2.3. 2.4. 2.5. •

DIGITÁLISTECHNIKAI ALAPISMERETEK 3.

Alapfogalmak 3.1. A számítógép feladata, az adat és információ 3.2. Számrendszerek 3.3. Kódolás [numerikus, alfanumerikus információ kódolása, hibavédelem] 3.4. Számábrázolás 3.5. Leképzés [analóg, digitális]

4.

Kombinációs hálózatok 4.1. Logikai algebra (Boole), logikai kapcsolatok 4.2. Logikai függvények • logikai függvények egyszerősítése 4.3. Logikai függvények realizálása [NÉV, NAND, NOR rendszer]

5.

Szekvenciális hálózatok 5.1. Aszinkron és szinkron szekvenciális hálózat fogalma 5.2. Tároló áramkörök alaptípusai 5.3. Tárolók fizikai vezérlése [sztatikus, kapuzott, kétfokozatú, élvezérelt] 5.4. Szinkron szekvenciális hálózatok vizsgálata 5.5. Szinkron szekvenciális hálózatok tervezése

6.

Logikai alapáramkörök 6.1. Logikai rendszerek 6.2. Digitális integrált áramkörök 6.3. A TTL áramkör család 6.4. CMOS integrált áramkörök

7.

Funkcionális egységek 7.1. Kombinációs hálózatokra épülı [összeadók, multi- és demultiplexerek] 7.2. Szekvenciális hálózatokra épülı egységek [regiszterek, számlálók] 7.3. Memóriák, memória chip-ek

8.

D/A és A/D átalakítók 8.1. Digitál-analóg átalakítók 8.2. Analóg-digitál átalakítók

9.

Moduláció és a demoduláció 401/491



9.1. Modulációs módok felosztása, fontosabb jellemzıi, összehasonlítása 9.2. Sokcsatornás információátvitel elvei HARDVER-TECHNIKAI ISMERETEK 10.

Számítógép hálózatok 10.1. A hálózatok csoportosítása 10.2. Számítógép hálózatok hardver elemei, [ átvivı közeg, routher, bridge, modem, hálózati kártyák, kódolás stb.] 10.3. Hálózati operációs rendszer legfontosabb jellemzıi 10.4. A WEB hardver elemei 10.5. A hálózati protokoll [a hét rétegő ISO OSI modell] INFORMATIKAI GYAKORLATOK (11. 12. évf. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT

Óraszámok: 11. évfolyamon:


[csoportbontásban]

12. évfolyamon:


[csoportbontásban]



Fejlesztése a A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladat tantárgy tanításának célrendszerében Énkép, önismeret Hon- és népismeret

X X



X



Megjegyzések: • A gyakorlat témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı

402/491



Cél Az Informatikai gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoporban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, tevékenységformák és technológiák megismertetése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése a mőszaki problémák iránt, az informatikai szakmákban képesítést nyert szakemberek munkájának megismertetése. Segítség tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. A gyakorlati oktatásának célja a méréstechnikai jártasság elsajátítása is a számítógépeket alkotó digitális áramkörök legfontosabb elemeinek használata, áramkörszimuláció és a gépi kódú programozás lehetıségeinek alkalmazása. Szabadon választható témák a munkaerıpiacon való boldoguláshoz. Megfelelés a szakmai érettségi vizsgakövetelményeknek. Követelmény A tananyag tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlıdjön, erısödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerő, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az elıírások, a munka- és érintésvédelmi szabályok betartását. Számítógép-programozási gyakorlatok I. Ismerjék a második és harmadik generációs programnyelvek általános tulajdonságait, legyenek képesek valamilyen tanult programnyelven rövid programokat készíteni. Legyenek tisztában a strukturált programozás elvével, gyakorlati megvalósításával. Ismerjék a kód, a modul, a függvény és eljárás fogalmait, alkalmazásuk elvét. Tudjanak fejlesztı programot telepíteni, beállítani, fejlesztı könyvtárat programba beépíteni. Számítógép-programozási gyakorlatok II. A tanulók szintaktikailag és szemantikailag helyes forráskódot készítsenek. Tudják használni a programozói kézikönyvet. Legyenek gyakorlottak az elkészült munka archiválásában. A tanulók ismerjék az általuk használt programfejlesztı eszköz adatszerkezetét, az értékadás szemantikai szabályait. Legyenek képesek deklarációk programozására és kipróbálására, tudják ellenırizni munkájuk eredményét egyszerő adatmegjelenítési módszerekkel. Tanulmányozzák és ismerjék fel a különbözı programnyelvek adatszerkezete közötti különbséget és hasonlóságot. A tanulók ismerjék az alapvetı logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás fıbb jellemzıit. Legyen gyakorlatuk a ciklusszervezésben, a logikai

403/491



feltételek elı- és utótesztelésében. Ismerjék a megfelelı módszer kiválasztásának szempontjait. A tanulók legyenek képesek szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik szintetizálására, összetett adatszerkezetekkel való munkára. Tudatosan válasszák ki és alkalmazzák a programozási alaptételeket feladataik megoldásához. Számítógép-programozási gyakorlatok III. A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvő alkalmazást. Legyenek képesek képernyıformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletbıl választani, ismerjék a különbözı metódusok és események hatását. Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást és az erre adott programválaszt, ismerjék és tudják kiválasztani a különbözı kontrolltípusokat. Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat. A tanulók szerezzenek jártasságot a rendelkezésükre álló hálózat kezelésében. Értsék és ismerjék ennek topológiáját, kezelı utasításait és algoritmusát. Értsék és gyakorlottan alkalmazzák a levelezési listákat és terminálokat. Gyakorlottan kezeljenek könyvtárkatalógusokat, legyen ismeretük a hálózatmenedzselés feladatkörében. Lássanak el rendszer-adminisztrátori feladatokat. Gyakorlottan szervezzenek hozzáférési jogokat, felhasználói csoportokat. Adatbáziskezelés A tanulóknak legyen gyakorlatuk az adatbázis feltöltésében, akár külsı forrásból, akár segédprogram segítségével billentyőzetrıl. Tudjanak rekordokat létrehozni, feltölteni és rendezni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget. A tanulóknak legyen gyakorlatuk a különbözı szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés megvalósításában. Ismerjék és alkalmazzák az adatrekord-pozicionáló eljárásokat. Tudjanak adattáblát létrehozni, átszerkeszteni SQL-utasításmondat segítségével. Tudjanak lekérdezéseket megvalósítani SQL-mondattal, gyakorlottan alkalmazzák a záradékokat és operátorokat. Legyenek jártasak a gépi kódú programozásban. Tudják alkalmazni az assembly utasításokat, logikai és forgatási mőveletek szintaktikáját. Ismerjék a különbözı forgatási mőveletek közötti különbséget, tudják kiválasztani az adott feladathoz megfelelıt. Értsék a ciklusok szervezésének elvét, ismerjék a használandó regisztert. Legyen gyakorlatuk például egy idızítı ciklus megírásában. Legyenek képesek BIOS-program hívására és a visszatérés kezelésére. Mérés, szimuláció Tudjanak egyszerő analóg és digitális áramköröket mérni, áramkörszimulációs programot használni.

404/491



Témakörök, tartalmak: Megjegyzés: A tananyagrészek alábbi felosztása ajánlás, a célnak megfelelıen más felosztás is alkalmazható! 11. évfolyam 1.

Számítógép-programozás I. II. 1.1. Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés • szolgáltatások, forráskód szerkesztés, szintaktika, fordítás, szerkesztés • az objektumkönyvtár használata, tesztelés, kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés 1.2. Értékadás, változók, konstansok • adatbevitel és elsıdleges outputmegjelenítés • ki- és beviteli utasítások, • egyszerő algoritmusok kódolása és tesztelése, • programok szerkezete, fıbb elemeik, felépítésük gyakorlása • azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különbözı nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo). 1.3. Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások • gyakorlatok az elágazás- és ciklusszervezésre, • függvények és eljárások alkalmazása, • unit és programkönyvtár használata, • szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása. 1.4. Kiválasztás, megszámlálás, rendezés – programozási tételek • mőveletek összetett adatszerkezetekkel, összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása. 1.5. Az objektumok felépítése és tulajdonságai • a vizuális fejlesztıeszköz megismerése, használata, • egyszerő munkaform készítése • adatmezık és metódusok definiálása, • privat, public, static, globál stb. adattípusok definiálása kódmodulban.

2.

Mérési gyakorlatok I. 2.1. Egyenáramú mőszerek és alapmérések • Metrológiai alapfogalmak, mérımőszerek, elvek csoportosítása • Kirchhoff törvényeinek ellenırzése méréssel. • Feszültségosztó, áramosztó áramkör mérése. • Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. 2.2. Váltakozó áramú mőszerek és alapmérések • Elektronikus feszültségmérı mőszerek vizsgálata. • Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. • Mérések oszcilloszkóppal. • R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. • Rezgıkörök paramétereinek meghatározása méréssel. 2.3. Elektronikai alapmérések

405/491


• • • • 2.4. 2.5. 3.

4.


Félvezetı dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erısítı alapkapcsolások mérése A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása Katalógusadatok értelmezése.

Áramkör tervezés, szimuláció 3.1. Áramkör tervezı program (pl. Tina) megismerése 3.2. Analóg áramkör tervezés, szimulálás a program alkalmazásával • DC analízis • AC analízis • Kiértékelés 3.3. Nyomtatott áramkör tervezés (esetleg kivitelezés) a programmal A fenti témakörökre épülı projektfeladat

12. évfolyam 1.

Számítógép-programozás III. 1.1. A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása • Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között. 1.2. Eseményvezérlés • Eseményvezérlı eszközök és programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. • Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerő menü tervezése. Menüvezérlés. 1.3. Hálózati szolgáltatók és protokolljaik • Hálózatkezelési és rendszer-adminisztrátori feladatok. • Hálózat-menedzselés. Erıforrások megosztása.

2.

Adatbáziskezelési gyakorlat 2.1. Adatbázis feltöltése és rendezése • Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. 2.2. Szőrés, listázás és keresés az adattáblában • Csoportosított keresés, szőrés. • Lekérdezési feladatok programozása. • SQL-utasítások gyakorlata. • Utasításmondat generálása korszerő adatbázis-kezelı programban.

3.

Mérési gyakorlatok II. 3.1. Digitális- és impulzustechnikai alapmérések • Passzív- és aktív impulzustechnikai alapáramkörök (impulzus jellemzık, integráló, differenciáló tag, határoló, komparátor stb.) mőszeres vizsgálata. • TTL logikai kapuáramkörök vizsgálata • CMOS logikai kapuáramkörök vizsgálata • Kombinációs áramkörök mérése (pl. multiplexer) • Elemi tárolók vizsgálata (T, D, JK stb.)

406/491



• Egyszerő aszinkron és szinkron szekvenciális hálózatok idıbeli viselkedésének elemzése, mérése. 3.2. Digitális–analóg és analóg–digitális átalakítók, valamint a kiegészítı áramkörök vizsgálata. 3.3. Katalógusadatok értelmezése. 4.

5.

Szabadon választható témák (munkaerıpiac igényei, és a lehetıségek figyelembe vételével) 4.1. Gépi kódú programozás alkalmazása • assembly nyelv sajátosságai, alkalmazása 4.2. Áramkör tervezés, szimuláció 4.3. PLC programozása konkrét feladatokra • PLC jellemzıi alkalmazásai 4.4. PIC alkalmazások 4.5. Multimédiás alkalmazások megismerése • kép- és hangfájlok készítése, jellemzıi • video fájlok készítése, kezelése A fenti témakörökre épülı projektfeladatok

407/491



SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK [9. 10. évfolyam. INFORMATIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontásban]

10. évfolyamon:


[csoportbontásban]




X X



X




408/491



Követelmények 9. évfolyam végén A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében. A tanuló legyen képes • A finommechanikai megmunkáláshoz szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése témakörben • A mőszeripari szereléshez szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata témakörben • Az áramkörök szereléséhez szükséges, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. • Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. • Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni.

409/491




410/491








Egyszerő kombinációs hálózatok készítése az alapvetı digitális IC-k felhasználásával univerzális modelleken vagy gyakorlótáblán illetve stabil kivitelben. Az alkalmazott informatika tantárgy megalapozása.

411/491





[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]




X X



X



Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére.

412/491



Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmény Az informatikai eszközök használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés Informatika-alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történı megfogalmazása) Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása Infokommunikáció: hálózatok, internethasználat Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Médiainformatika, vizuális kultúra (NAT mővészetek mőveltségi területe) Az információs társadalom jellegzetességei, eligazodás a médiákban. Könyvtári informatika, könyvtárprogram használata A NAT életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi területérıl az Információs kultúra témakörében való jártasság Témakörök, az ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell!

413/491



9. évfolyam 1.


2.

Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. 2.2. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása. • Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása. • Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık használata.

3.

Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). • Algoritmizálás, adatmodellezés • Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. 3.2. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása 414/491



• Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása. 10. évfolyam 1.


2.


3.

Az információs társadalom 3.1. Szerzıi jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történı bemutatása és alkalmazási lehetıségei. 3.2. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megırzésének technikáival való megismerkedés. 3.3. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. 3.4. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon. 3.5. Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. 3.6. Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás, bank, tızsde, önkormányzat...).

4.

Könyvtári informatika 4.1. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. 4.2. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkeresı nyelvek alkalmazásával. 4.3. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi-logikai-technikai mőveletei. 4.4. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

415/491



9.2 2010 szeptembertıl érvényes tanterv a informatika szakmacsoport számára a SZÉTV_éretts_347_2008_KORM_rendelet szerint INFORMATIKAI ALAPISMERETEK (9. 10. 11. 12. évf. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT kivéve az Informatika kéttannyelvő képzésben résztvevı évfolyamokat, melyre külön makro tanterv készült!!) KÖZÉP SZINT Óraszámok: 9. évfolyamon:


10. évfolyamon:


11. évfolyamon:


12. évfolyamon:


Megjegyzések: • Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. • 11. és 12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az informatika tantárggyal átfedések vannak. Ezt a tanmenet készítésekor realizálni kell! Cél Az Informatikai alapismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklıdést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különbözı munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a mőszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenységének, a számítógép programozásnak alapelveit, módszereit és egyszerő fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. Megfelelı szintő hardver és elektronikai alapismereteket biztosítson a szakirányú továbbtanulás elısegítése végett. Felkészítse a tanulókat a sikeres közép- vagy emelt szintő érettségi vizsga letételére, továbbá ECDL vagy más számítástechnikai képesítés megszerzésére. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált

416/491



programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. Követelmények • A tanuló képes legyen a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, • tudja a hálózat erıforrásait – jogosultságának megfelelıen – használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), • ismerje az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlı (repeater), többportos jelismétlı (multiport repeater – hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] • képes legyen az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, • ismerje a legfontosabb programozási tételeket, • képes legyen egy fejlesztıi környezetben egyszerő programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, • tudja a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelı programot, • tudja egy létezı adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és elıírt formátumban megjeleníteni, • képes legyen a dokumentumok és a táblázatok használatára, • képes legyen szövegszerkesztı és táblázatkezelı programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat elıállítani, • tudjon adott témában prezentációt készíteni, • ismerje a térinformatika alapjait, • képes legyen valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerő feladatot algoritmizálni, • képes legyen egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, • ismerje a relációs adatbázis kialakításának fıbb szempontjait, • ismerje az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni, • ismerje a villamos alapfogalmakat, • tudja alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, • ismerje az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, • ismerje a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek mőködését, alkalmazási területüket.

417/491



Témakörök – a KÖZÉP-szintő érettségi témakörei: 9. évfolyam 1.

Informatikai alapismeretek 1.1. • • • 1.2. • • • 1.3. • •

2.

Hardver alapismeretek 2.1. • 2.2. • • • 2.3. • • • • 2.4. • 2.5. •

• • • 3.

Humán informatika hír, információ, jel jeltovábbítás, információs csatorna moduláció, demoduláció Számábrázolás, számrendszerek bináris, decimális, hexadecimális, oktális, binárisan kódolt decimális számábrázolás 8 bites bináris számok oda-vissza alakítása, bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. aritmetikai és logikai mőveleteket végrehajtása kettes számrendszerben Kódolás kód, kódolás fogalma numerikus és alfanumerikus kódok A számítógépek felépítése a Neumann-elvő számítógépek elvi felépítése, a tárolt program elve Fıbb egységek feladata, jellemzıi és kapcsolatrendszere alaplapok perifériák fı paraméterei multimédiás környezet hardver elemei Perifériák Adatbeviteli eszközök • Egér, billentyőzet, szkenner stb. Nyomtatók • Mátrix-, tintasugaras, lézernyomtató Monitorok [CRT, TFT] Periféria illesztık A CPU, mikroprocesszorok Mikroprocesszorok általános felépítése, mőködési elve, tömbvázlata, jellemzıi, kapcsolatrendszere. Memóriák Elektronikus tárak: Operatív tárak, ROM-BIOS • Csak olvasható-, fıként olvasható-, írható olvasható tárak • A memória chip-ek jelei, memória chip-ek összekapcsolása Mágneslemezes, mágnesszalagos tárolók (FDD, HDD, stb.) Optikai tárolóeszközök [CD, DVD, stb.] CD, DVD szabványok, adatformátumok

Szoftver alapismeretek 3.1. Operációs rendszerek • a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérvei • partíciók kialakítása

418/491


• • 3.2. • • 3.3. • • •


fájlrendszer betöltési folyamat, memóriakezelés Állományok kezelése könyvtárszerkezet kialakítása állománykezelés, attribútumok Segédprogramok használata archiválás, tömörítés vírusok elleni védelem lemezkarbantartás

10. évfolyam 1.

Hálózati ismeretek 1.1. A hálózatok csoportosítása 1.2. Számítógép hálózatok hardver elemei, [átvivı közeg, router, bridge, modem, hálózati kártyák, kódolás] 1.3. IP címzés jellegzetességei 1.4. A hálózati protokoll [a hét rétegő ISO OSI modell] 1.5. Hálózati operációs rendszer legfontosabb jellemzıi 1.6. A kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tőzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem) 1.7. Internet • Internet felépítése, szolgáltatásai • elektronikus levelezés alapfogalmai (e-mail cím szerkezete és felépítése, protokollok) • adatátvitel lehetıségei, és kommunikációs csatornák 1.8. A WEB hardver elemei

2.

Programozási alapismeretek 2.1. Informatikai, programozási alapfogalmak • ASCII-szabvány, kódolás, kódrendszerek, számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegıpontos adatábrázolás. Az adattárolás fajtái és jellemzıi. 2.2. A feladatmegoldás lépései • feladat meghatározása, specifikáció, algoritmus-készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás 2.3. Algoritmusok • algoritmus-leíró eszközök használata, jellemzıik 2.4. programkód és programnyelv, kódolás és forrásprogram • programnyelvek mőködése, generációi és típusai • fejlesztıi környezet és követelményei • fordítás és szerkesztés folyamata • utasítások, adatok, függvények, eljárások és objektumok fogalma, célja és tartalma egy adott nyelvben 2.5. Programozási ismeretek • Változók és típusaik • egyszerő adattípusok • összetett adattípusok: tömb, rekord,

419/491



• deklaráció, értékadás, változók, konstansok • vezérlési szerkezetek 11. évfolyam 1.

A informatikában (közismereti) ill. az informatikai ismeretek c. tárgyban tanultak áttekintése, az ismeretek rendszerezése

2.

Programozási alapismeretek 2.1. Programozási tételek • Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, szélsıérték kiválasztás, kiválogatás, metszetképzés, egyesítés tétele, összefuttatás tétele, buborékos rendezés, rendezés minimum kiválasztással, rendezés közvetlen elemkiválasztással. 2.2. Az objektumorientált programozás alapjai

3.

Elektronikai alapismeretek 3.1. Villamos alapfogalmak • áramköri elemek rendszerezése, jellemzıi • ellenállások felosztása, jellemzı adatai • az ellenállás értékének kiszámítása, ellenállások hıfokfüggése 3.2. Egyenáramú hálózatok • ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása • az egyszerő áramkör, az elektrotechnika alaptörvényei • villamos teljesítmény, munka, hatásfok • villamos és mágneses térben lejátszódó, gyakorlati jelentıséggel bíró jelenségek • a kondenzátor és az induktivitás jellemzıi 3.3. Váltakozóáramú hálózatok • A színuszos jelek jellemzıi • Az impedancia • a soros és párhuzamos RL, RC és RLC körök • A valóságos tekercs • A valóságos kondenzátor, kondenzátorok fajtái • A valóságos rezgıkör • Többfázisú hálózatok 3.4. Passzív elektronikai áramkörök 3.5. A kétpólusok négypólusok felosztása és jellemzıi

420/491



12. évfolyam 1.

Elektronikai alapismeretek 1.1. 1.2. • • • • • • • • • • • • 1.3. • • •

1.4. • • •

•

•

•

•

Az elektrotechnika ismétlı áttekintése, számítási feladatok Analóg alapáramkörök Félvezetı diódák, jellemzıi, alkalmazása Bipoláris tranzisztorok jellemzıi,alkalmazása Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) Optoelektronikai eszközök Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erısítı áramkörök alapjellemzıinek definiálása Bipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása Unipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása A mőveleti erısítı és alapkapcsolásai Oszcillátorok Stabilizátorok, tápegységek (áteresztı, kapcsolóüzemő (áteresztı, kapcsolóüzemő) Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása Digitális alapáramkörök logikai algebrai ismeretek, a logikai függvények egyszerősítésére, szabályos alakra hozására és átalakítására. a kapuáramkörök és a tárolók gyakorlati jellemzıi és felhasználási területük Szekvenciális hálózatok • Aszinkron és szinkron szekvenciális hálózat fogalma • Tároló áramkörök alaptípusai • Tárolók fizikai vezérlése [sztatikus, kapuzott, kétfokozatú, élvezérelt] • Szinkron szekvenciális hálózatok vizsgálata • Szinkron szekvenciális hálózatok tervezése Logikai alapáramkörök • Logikai rendszerek • Digitális integrált áramkörök • A TTL áramkör család • CMOS integrált áramkörök Funkcionális egységek • Kombinációs hálózatokra épülı [összeadók, multi- és demultiplexerek] • Szekvenciális hálózatokra épülı egységek [regiszterek, számlálók] • Memóriák, memória chip-ek D/A és A/D átalakítók • Digitál-analóg átalakítók • Analóg-digitál átalakítók Moduláció és a demoduláció 421/491


2.


Adatbázis-kezelés 2.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai • adatbázismodellek, adattábla szerkezete, mezıtípusok, kapcsolómezı és index fogalma. 2.2. Adatbáziskezelı használata • Feltöltés, rendezés, szőrés, listázás, keresés adattáblában • őrlapok és formok használata 2.3. Adatbázis elmélet • relációk képzése és matematikai hátterük • relációs és halmazmőveletek, relációtervezés • kapcsolatteremtés táblák között (1:1, 1:N, N:M) • számított és ismétlıdı adatok, kulcsmezı, normalizálás (1NF, 2NF, 3NF) 2.4. Az SQL nyelv használata • az SQL szintaktikája, adattípusai, mőveletei 2.5. Térinformatikai alapismeretek • alapfogalmak. • a térképek és az adatbázisok összekötési lehetıségei. • térképi keresık, az útvonaltervezık használata

INFORMATIKAI GYAKORLATOK (11. 12. évf. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT Óraszámok: 11. évfolyamon:


[csoportbontásban]

12. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Megjegyzések: • A gyakorlat témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı Cél Az Informatikai gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoporban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, tevékenységformák és technológiák megismertetése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése a mőszaki problémák iránt, az informatikai szakmákban képesítést nyert szakemberek munkájának megismertetése. Segítség tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán

422/491



ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. A gyakorlati oktatásának célja a méréstechnikai jártasság elsajátítása is a számítógépeket alkotó digitális áramkörök legfontosabb elemeinek használata, áramkörszimuláció és a gépi kódú programozás lehetıségeinek alkalmazása. Szabadon választható témák a munkaerıpiacon való boldoguláshoz. Megfelelés a szakmai érettségi vizsgakövetelményeknek. Követelmények • A tanuló képes legyen a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, • tudja a hálózat erıforrásait – jogosultságának megfelelıen – használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), • ismerje az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlı (repeater), többportos jelismétlı (multiport repeater – hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] • képes legyen az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, • ismerje a legfontosabb programozási tételeket, • képes legyen egy fejlesztıi környezetben egyszerő programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, • tudja a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelı programot, • tudja egy létezı adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és elıírt formátumban megjeleníteni, • képes legyen a dokumentumok és a táblázatok használatára, • képes legyen szövegszerkesztı és táblázatkezelı programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat elıállítani, • tudjon adott témában prezentációt készíteni, • ismerje a térinformatika alapjait, • képes legyen valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerő feladatot algoritmizálni, • képes legyen egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, • ismerje a relációs adatbázis kialakításának fıbb szempontjait, • ismerje az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni, • ismerje a villamos alapfogalmakat, • tudja alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, • ismerje az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, • ismerje a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek mőködését, alkalmazási területüket.

423/491



Témakörök, tartalmak: Megjegyzés: •

A tananyagrészek alábbi felosztása ajánlás, a célnak megfelelıen más felosztás is alkalmazható!

11. évfolyam 1.

Számítógép-programozás 1.1. Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés • szolgáltatások, forráskód szerkesztés, szintaktika, fordítás, szerkesztés • az objektumkönyvtár használata, tesztelés, kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés 1.2. Értékadás, változók, konstansok • adatbevitel és elsıdleges outputmegjelenítés • ki- és beviteli utasítások, • egyszerő algoritmusok kódolása és tesztelése, • programok szerkezete, fıbb elemeik, felépítésük gyakorlása • azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különbözı nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo). 1.3. Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások • gyakorlatok az elágazás- és ciklusszervezésre, • függvények és eljárások alkalmazása, • unit és programkönyvtár használata, • szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása. 1.4. Kiválasztás, megszámlálás, rendezés – programozási tételek • mőveletek összetett adatszerkezetekkel, összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása. 1.5. Az objektumok felépítése és tulajdonságai • a vizuális fejlesztıeszköz megismerése, használata, • egyszerő munkaform készítése • adatmezık és metódusok definiálása, • privat, public, static, globál stb. adattípusok definiálása kódmodulban.

2.

Mérési gyakorlatok I. 2.1. Egyenáramú mőszerek és alapmérések • Metrológiai alapfogalmak, mérımőszerek, elvek csoportosítása • Kirchhoff törvényeinek ellenırzése méréssel. • Feszültségosztó, áramosztó áramkör mérése. • Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján. 2.2. Váltakozó áramú mőszerek és alapmérések • Elektronikus feszültségmérı mőszerek vizsgálata. • Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok. • Mérések oszcilloszkóppal. • R-L-C áramkörök méréses vizsgálata. • Rezgıkörök paramétereinek meghatározása méréssel. 2.3. Elektronikai alapmérések

424/491


• • • • 2.4. 2.5. 3.

4.


Félvezetı dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erısítı alapkapcsolások mérése A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása Katalógusadatok értelmezése.

Áramkör tervezés, szimuláció 3.1. Áramkör tervezı program (pl. Tina) megismerése 3.2. Analóg áramkör tervezés, szimulálás a program alkalmazásával • DC analízis • AC analízis • Kiértékelés 3.3. Nyomtatott áramkör tervezés (esetleg kivitelezés) a programmal A fenti témakörökre épülı projektfeladat

12. évfolyam 1.

Számítógép-programozás 1.1. A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása • Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között. 1.2. Eseményvezérlés • Eseményvezérlı eszközök és programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. • Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerő menü tervezése. Menüvezérlés. 1.3. Hálózati szolgáltatók és protokolljaik • Hálózatkezelési és rendszer-adminisztrátori feladatok. • Hálózat-menedzselés. Erıforrások megosztása.

2.

Adatbáziskezelési gyakorlat 2.1. Adatbázis feltöltése és rendezése • Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. 2.2. Szőrés, listázás és keresés az adattáblában • Csoportosított keresés, szőrés. • Lekérdezési feladatok programozása. • SQL-utasítások gyakorlata. • Utasításmondat generálása korszerő adatbázis-kezelı programban.

3.

Mérési gyakorlatok II. 3.1. Digitális- és impulzustechnikai alapmérések • Passzív- és aktív impulzustechnikai alapáramkörök (impulzus jellemzık, integráló, differenciáló tag, határoló, komparátor stb.) mőszeres vizsgálata. • TTL logikai kapuáramkörök vizsgálata • CMOS logikai kapuáramkörök vizsgálata • Kombinációs áramkörök mérése (pl. multiplexer) • Elemi tárolók vizsgálata (T, D, JK stb.)

425/491



• Egyszerő aszinkron és szinkron szekvenciális hálózatok idıbeli viselkedésének elemzése, mérése. 3.2. Digitális–analóg és analóg–digitális átalakítók, valamint a kiegészítı áramkörök vizsgálata. 3.3. Katalógusadatok értelmezése. 4.

5.

Szabadon választható témák (munkaerıpiac igényei, és a lehetıségek figyelembe vételével) 4.1. Gépi kódú programozás alkalmazása • assembly nyelv sajátosságai, alkalmazása 4.2. Áramkör tervezés, szimuláció 4.3. PLC programozása konkrét feladatokra • PLC jellemzıi alkalmazásai 4.4. PIC alkalmazások 4.5. Multimédiás alkalmazások megismerése • kép- és hangfájlok készítése, jellemzıi • video fájlok készítése, kezelése A fenti témakörökre épülı projektfeladatok

SZAKMAI ALAPOZÓ GYAKORLATOK [9. 10. évfolyam. INFORMATIKA szakmacsoportos alapozó gyakorlatok] Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontásban]

10. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Cél A szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elısegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklıdését a mőszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és formálja a tanulók mőszaki szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a mőszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzıit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlıdésének irányát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Az érettségi utáni szakképzés megalapozása. Elektrotechnikai elektronikai mőszerek megismerése, mérések végzése, dokumentálása.

426/491



Elektronikus kapcsolások, dokumentáció alapján áramköri kapcsolások megépítése, üzembehelyezése, mérés, hibakeresés, javítás. Az üzemi körülmények megismerése, az önálló munka megszervezése, önálló munkavégzés. Követelmények 9. évfolyam végén A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében. A tanuló legyen képes • A finommechanikai megmunkáláshoz szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése témakörben • A mőszeripari szereléshez szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata témakörben • Az áramkörök szereléséhez szükséges, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani.

427/491


• •


Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni.


428/491









429/491





[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmények: Információs társadalom • a tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba • képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani • ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait; • ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; • ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

430/491



Informatikai alapok - hardver • a tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentıségét és módszereit a korszerő informatikában; • ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; • ismerje a helyi és a távhálózatok alapvetı szolgáltatásait; • legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver • a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; • tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; • ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit; • ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot; • tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit; • tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat; • részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására; • ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; • tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; • tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; • tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot; • tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit; • legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; • legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni; • tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni; • tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelı programot; • legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; • az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; • tudjon egyszerő adatbeviteli sémát (őrlapot) tervezni és alkalmazni; • tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; • nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; • a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások • tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresıprogramokkal; • tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különbözı dokumentumokat csatolni; • tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

431/491



• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; • tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; • tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetıségeit; • tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, azokkal mőveleteket végezni; • tudjon képekkel mőveleteket végezni, minıségüket javítani; • grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; • képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat • a tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; • rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével; • a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; • ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Témakörök: A középszintő ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell! 9. évfolyam 1.

Szövegszerkesztés 1.1. 1.2. 1.3. • • • • 1.4. • • • 1.5. • • 1.6. 1.7. 1.8.

Szövegszerkesztı program használata, kezelıfelület beállítása. Szöveges állomány elıírt helyrıl történı beolvasása, mentés; konvertálás Formázások karakter, bekezdés formázása felsorolás-, és sorszámozás tabulátorok oldalformázás Szövegjavítási funkciók keresés csere helyesírás ellenırzés, elválasztás, szinonima szótár kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Táblázatok, grafikák a szövegben táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés objektumok beillesztése, formázásuk Tartalomjegyzéket generálás. az ábrajegyzék ismerete. Élıfej és élıláb készítése. stílus fogalma jelentısége. Körlevél készítés különbözı forrásból származó adatok és törzsdokumentum

432/491



felhasználásával. 2.

Prezentáció, multimédia és grafika 2.1. Prezentáció • Prezentáció készítı program használata, kezelıfelület beállítása • Alapfogalmak • a kevesebb több -, a kontraszt-, a struktúra-, és az egységesség szabály • Prezentációs anyag elkészítése és formázása, mozgatás • szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, áttőnés, diaminta • Sablon, a tervezısablon, a színséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása • Hiperhivatkozások kezelése. • Megfelelı vetítési forma (pl. idızítés) kiválasztása, nyomtatás 2.2. Multimédia és grafika • Egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használata. • Szokványos hang- és képformátumok, a közöttük lévı konvertálási lehetıségek. • Ismerje egy egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használatát. • Ismerje a szokványos hang- és képformátumokat, a közöttük lévı konvertálási lehetıségeket. • Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása • Képek beillesztése, formázása

3.

Táblázatkezelés 3.1. Táblázatkezelı program használata, kezelıfelület beállítása. 3.2. A táblázatok felépítése • cella, oszlop, sor, aktívcella, tartomány, munkalap 3.3. Adatok a táblázatokban • adattípusok • adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás • a cellahivatkozások használata • képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény • szőrık, rendezés 3.4. Táblázat formázása • sorok, oszlopok, tartományok kijelölése • karakter-, cella- és tartományformázások • cellák és tartományok másolása 3.5. Táblázatok, szövegek, diagramok • egyszerő táblázat készítése • formázási lehetıségek (oldalbeállítás) • diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 3.6. Problémamegoldás táblázatkezelıvel • statisztikai problémák, nyilvántartás, szöveges feladat megoldása

433/491



10. évfolyam 1.

Web-lap készítés a. Hálózati dokumentumok szerkezete b. Web-lap készítése Webszerkesztıvel • A címsor, háttérszín, háttérkép beállításai • különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek beszúrása • animációk, hivatkozások elhelyezése c. Formázási lehetıségek d. HTML leíró nyelv • Web-lap készítése a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerő szövegszerkesztı programmal • HTML alapelemeinek ismerete

2.

Adatbázis-kezelés a. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai • az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs b. Adatbázis kezelı program használata, kezelıfelület beállítása. • adattípusok • adatbevitel, adatok módosítása, törlése • adatbázisok létrehozása, karbantartása c. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek • lekérdezések, függvények használata • keresés, válogatás, szőrés, rendezés • összesítés d. Képernyı és nyomtatási formátumok • őrlapok használata • jelentések használata e. SQL nyelv

3.

Elméleti ismeretek a. Információs társadalom • A kommunikáció • a kommunikáció általános modellje • információs és kommunikációs technológiák és rendszerek • számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban • Ismerjen számítógépes • közhasznú információs források (az interneten) • Információ és társadalom • az informatika fejlıdéstörténete • a modern információs társadalom jellemzıi • informatika és etika • jogi ismeretek b. Informatikai alapismeretek-hardver • Jelátalakítás és kódolás • analóg és digitális jelek • az adat és az adatmennyiség

434/491


•

c. •

d. •

e. •

•

•


• bináris számábrázolás • bináris karakterábrázolás • bináris kép- és színkódolás • bináris hangkódolás A számítógép felépítése • a Neumann-elvő számítógépek • a (személyi) számítógép részei és jellemzıik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap • a perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak • a (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése • hálózatok Informatikai alapismeretek-szoftver Az operációs rendszer és fıbb feladatai • az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete • könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése • állományok típusai, keresés a háttértárakon • állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás • az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem • a szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... • a hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten • elektronikus levelezési rendszer használata, állományok átvitele • WWW. • keresırendszerek • távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat Könyvtárak • a könyvtár fogalma, típusai • eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet • a helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány • könyvtári szolgáltatások Dokumentumok • nyomtatott dokumentumok • nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök • katalógusok • adatbázisok • közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

435/491



10 INFORMATIKA SZAKMACSOPORT KÉTTANNYELVŐ KÉPZÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK (12. 13. évf. INFORMATIKA KÉTTANNYELVŐ SZAKMACSOPORT számára) KÖZÉP SZINT Óraszámok: 12. évfolyamon:


13. évfolyamon:


Megjegyzés: • Az emelt szint témakörei ugyanazok, mint a középszinté, következésképpen a közép és emelt szintő tananyagot oktató tanárok munkáját össze kell hangolni, mivel emelt szinten a középszintő tananyag elmélyítése, elemzıbb, magasabb szintő megismerése folyik. • 12. és 13. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintő érettségire való felkészülést a kötelezı és a választható érettségi tárgyakból, heti 2-2-órában. • A tantárgy tanmeneteinek készítésénél ki kell használni a ráépülést az Informatika (közismereti) tárgyra Cél Az Informatikai alapismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetıséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklıdést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különbözı munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a mőszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. Különösen a tizenegyedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenységének, a számítógép programozásnak alapelveit, módszereit és egyszerő fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelısségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerő, gondos használatának, kezelésének igényét. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat.

436/491



A hardver (digitális technikai) ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépet felépítı logikai és digitális áramkörök felépítését

Fenti ismeretek célnyelvő tudása. Követelmények • A tanuló képes legyen a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, • tudja a hálózat erıforrásait – jogosultságának megfelelıen – használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), • ismerje az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlı (repeater), többportos jelismétlı (multiport repeater – hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] • képes legyen az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, • ismerje a legfontosabb programozási tételeket, • képes legyen egy fejlesztıi környezetben egyszerő programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, • tudja a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelı programot, • tudja egy létezı adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és elıírt formátumban megjeleníteni, • képes legyen a dokumentumok és a táblázatok használatára, • képes legyen szövegszerkesztı és táblázatkezelı programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat elıállítani, • tudjon adott témában prezentációt készíteni, • ismerje a térinformatika alapjait, • képes legyen valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerő feladatot algoritmizálni, • képes legyen egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, • ismerje a relációs adatbázis kialakításának fıbb szempontjait, • ismerje az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni, • ismerje a villamos alapfogalmakat, • tudja alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, • ismerje az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, • ismerje a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek mőködését, alkalmazási területüket.

437/491



Témakörök – a KÖZÉP-szintő érettségi témakörei: 12. évfolyam 1.

Az informatika (közismereti) tantárgyban tanultak áttekintése, az ismeretek rendszerezése, kiegészítése 1.1. • • • 1.2. • • • • • 1.3. • • • 1.4. • • • • • • • •

2.

Informatikai alapismeretek: Humáninformatika Számábrázolás, számrendszerek Kódolás Hardver alapismeretek A számítógépek felépítése Fıbb egységek feladata, jellemzıi és kapcsolatrendszere Perifériák A CPU, mikroprocesszorok Memóriák Szoftver alapismeretek Operációs rendszerek Állományok kezelése Segédprogramok használata Hálózati és internetes alapismeretek A hálózatok csoportosítása Számítógép hálózatok hardver elemei, [átvivı közeg, router, bridge, modem, hálózati kártyák, kódolás] IP címzés jellegzetességei A hálózati protokoll [a hét rétegő ISO OSI modell] Hálózati operációs rendszer legfontosabb jellemzıi A kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtái (tőzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem) Internet A WEB hardver elemei

Programozási alapismeretek 2.1. Informatikai, programozási alapfogalmak • ASCII-szabvány, kódolás, kódrendszerek, számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix- és lebegıpontos adatábrázolás. Az adattárolás fajtái és jellemzıi. 2.2. A feladatmegoldás lépései • feladat meghatározása, specifikáció, algoritmus-készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás 2.3. Algoritmusok • algoritmus-leíró eszközök használata, jellemzıik 2.4. programkód és programnyelv, kódolás és forrásprogram • programnyelvek mőködése, generációi és típusai • fejlesztıi környezet és követelményei • fordítás és szerkesztés folyamata • utasítások, adatok, függvények, eljárások és objektumok fogalma, célja és tartalma egy adott nyelvben 2.5. Programozási ismeretek

438/491



• Változók és típusaik • egyszerő adattípusok • összetett adattípusok: tömb, rekord, • deklaráció, értékadás, változók, konstansok • vezérlési szerkezetek 2.6. Programozási tételek • Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, szélsıérték kiválasztás, kiválogatás, metszetképzés, egyesítés tétele, összefuttatás tétele, buborékos rendezés, rendezés minimum kiválasztással, rendezés közvetlen elemkiválasztással. 2.7. Az objektumorientált programozás alapjai 13. évfolyam 1.

Elektronikai alapismeretek 1.1. • • • 1.2. • • • • • 1.3. • • • • • • • 1.4. 1.5. 1.6. • • • • • • • • • • •

Villamos alapfogalmak áramköri elemek rendszerezése, jellemzıi ellenállások felosztása, jellemzı adatai az ellenállás értékének kiszámítása, ellenállások hıfokfüggése Egyenáramú hálózatok ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása az egyszerő áramkör, az elektrotechnika alaptörvényei villamos teljesítmény, munka, hatásfok villamos és mágneses térben lejátszódó, gyakorlati jelentıséggel bíró jelenségek a kondenzátor és az induktivitás jellemzıi Váltakozóáramú hálózatok A színuszos jelek jellemzıi Az impedancia a soros és párhuzamos RL, RC és RLC körök A valóságos tekercs A valóságos kondenzátor, kondenzátorok fajtái A valóságos rezgıkör Többfázisú hálózatok Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok négypólusok felosztása és jellemzıi Analóg alapáramkörök Félvezetı diódák, jellemzıi, alkalmazása Bipoláris tranzisztorok jellemzıi,alkalmazása Unipoláris tranzisztorok (FET-ek) Optoelektronikai eszközök Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Erısítı áramkörök alapjellemzıinek definiálása Bipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása Unipoláris tranzisztoros erısítı alapkapcsolás jellemzıi, alkalmazása A mőveleti erısítı és alapkapcsolásai Oszcillátorok

439/491



• Stabilizátorok, tápegységek (áteresztı, kapcsolóüzemő) 1.7. Impulzustechnikai alapáramkörök • Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzıi • Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök • Impulzusok elıállítási módjai: a félvezetıelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, főrészjelek elıállítása 1.8. Digitális alapáramkörök • logikai algebrai ismeretek, a logikai függvények egyszerősítésére, szabályos alakra hozására és átalakítására. • a kapuáramkörök és a tárolók gyakorlati jellemzıi és felhasználási területük • Szekvenciális hálózatok • Aszinkron és szinkron szekvenciális hálózat fogalma • Tároló áramkörök alaptípusai • Tárolók fizikai vezérlése [sztatikus, kapuzott, kétfokozatú, élvezérelt] • Szinkron szekvenciális hálózatok vizsgálata • Szinkron szekvenciális hálózatok tervezése • Logikai alapáramkörök • Logikai rendszerek • Digitális integrált áramkörök • A TTL áramkör család • CMOS integrált áramkörök • Funkcionális egységek • Kombinációs hálózatokra épülı [összeadók, multi- és demultiplexerek] • Szekvenciális hálózatokra épülı egységek [regiszterek, számlálók] • Memóriák, memória chip-ek

440/491



INFORMATIKAI GYAKORLATOK

(12. 13. évf. INFORMATIKA KÉTTANNYELVŐ SZAKMACSOPORT) Óraszámok: 12. évfolyamon:


[csoportbontásban]

13. évfolyamon:


[csoportbontásban]

Megjegyzések: • A gyakorlat témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • Az oktatás a célnyelven folyik Cél Az Informatikai gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoporban a tanulók pályaválasztásának megerısítése, tevékenységformák és technológiák megismertetése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése a mőszaki problémák iránt, az informatikai szakmákban képesítést nyert szakemberek munkájának megismertetése. Segítség tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetıséget a tanulóknak képességeik szélesebb körő kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklıdés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A Számítógép-programozás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az alapvetı programozási elveket és tételeket, a programozási elmélet alapjait, a strukturált programozás fogásait és az egyszerőbb programtervezési módszereket, a korszerő objektumorientált programozás alapjait. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlat keretében önálló feladatokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ismerjék meg a korszerő objektumorientált és vizuális programozási elveket és azok egyszerőbb alkalmazását. Az Adatbázis-kezelés oktatásának célja a rendszerelméleti ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatbázis-tervezési és -szervezési ismeretek elsajátítása. Feladataik kapcsán ismerjék meg a tanulók a hagyományos adatszerkezet és az integrált adatszerkezet kezelésével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat. A gyakorlati oktatásának célja a méréstechnikai jártasság elsajátítása is a számítógépeket alkotó digitális áramkörök legfontosabb elemeinek használata, áramkörszimuláció és a gépi kódú programozás lehetıségeinek alkalmazása. Szabadon választható témák a munkaerıpiacon való boldoguláshoz. Követelmények • A tanuló képes legyen a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, • tudja a hálózat erıforrásait – jogosultságának megfelelıen – használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), • ismerje az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlı (repeater), többportos jelismétlı (multiport repeater – hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.]

441/491


• • • • • • • • • • • • • • • • •


képes legyen az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, ismerje a legfontosabb programozási tételeket, képes legyen egy fejlesztıi környezetben egyszerő programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, tudja a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelı programot, tudja egy létezı adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és elıírt formátumban megjeleníteni, képes legyen a dokumentumok és a táblázatok használatára, képes legyen szövegszerkesztı és táblázatkezelı programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat elıállítani, tudjon adott témában prezentációt készíteni, ismerje a térinformatika alapjait, képes legyen valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerő feladatot algoritmizálni, képes legyen egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, ismerje a relációs adatbázis kialakításának fıbb szempontjait, ismerje az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerő lekérdezéseket létrehozni, ismerje a villamos alapfogalmakat, tudja alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, ismerje az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, ismerje a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek mőködését, alkalmazási területüket.

Témakörök, tartalmak: Megjegyzés: A tananyagrészek alábbi felosztása ajánlás, a célnak megfelelıen más felosztás is alkalmazható! 12. évfolyam 1.

Számítógép-programozás 1.1. Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés • szolgáltatások, forráskód szerkesztés, szintaktika, fordítás, szerkesztés • az objektumkönyvtár használata, tesztelés, kódolási gyakorlatok, deklarációk, programtörzskészítés 1.2. Értékadás, változók, konstansok • adatbevitel és elsıdleges outputmegjelenítés • ki- és beviteli utasítások, • egyszerő algoritmusok kódolása és tesztelése, • programok szerkezete, fıbb elemeik, felépítésük gyakorlása • azonosság és egyedi sajátosságok vizsgálata a különbözı nyelvekben (pl. C, Pascal, Logo). 1.3. Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások

442/491



• gyakorlatok az elágazás- és ciklusszervezésre, • függvények és eljárások alkalmazása, • unit és programkönyvtár használata, • szubrutinok készítése, hívása, hívási konvenciók alkalmazása. 1.4. Kiválasztás, megszámlálás, rendezés – programozási tételek • mőveletek összetett adatszerkezetekkel, összetett feladatok keretében a programozási tételek alkalmazása. 1.5. Az objektumok felépítése és tulajdonságai • a vizuális fejlesztıeszköz megismerése, használata, • egyszerő munkaform készítése • adatmezık és metódusok definiálása, • privat, public, static, globál stb. adattípusok definiálása kódmodulban. 13. évfolyam 1.

2.

Számítógép-programozás 1.1. A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása • Projekttervezési feladatok. A projekt formjainak és objektumainak tervezése, elhelyezése és rendezése. Adatátadás formok között. 1.2. Eseményvezérlés • Eseményvezérlı eszközök és programozásuk. Kontrollok elhelyezése a formon. • Formok és kontrollok aktivizálása az esemény hatására. Egyszerő menü tervezése. Menüvezérlés. 1.3. Hálózati szolgáltatók és protokolljaik • Hálózatkezelési és rendszer-adminisztrátori feladatok. • Hálózat-menedzselés. Erıforrások megosztása. Adatbáziskezelési gyakorlat 2.1. Adatbázis elmélet • relációk képzése és matematikai hátterük • relációs és halmazmőveletek, relációtervezés • kapcsolatteremtés táblák között (1:1, 1:N, N:M) • számított és ismétlıdı adatok, kulcsmezı, normalizálás (1NF, 2NF, 3NF) 2.2. Adatbázis feltöltése és rendezése • Adatbázisok létrehozása segédprogrammal. Adatbázisrekordok feltöltése azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel. 2.3. Szőrés, listázás és keresés az adattáblában • Csoportosított keresés, szőrés. • Lekérdezési feladatok programozása. • SQL-utasítások gyakorlata. • Utasításmondat generálása korszerő adatbázis-kezelı programban 2.4. Térinformatikai alapismeretek • alapfogalmak. • a térképek és az adatbázisok összekötési lehetıségei. • térképi keresık, az útvonaltervezık használata

443/491


3.


Szabadon választható témák (munkaerıpiac igényei, és a lehetıségek figyelembe vételével) 3.1. Gépi kódú programozás alkalmazása • assembly nyelv sajátosságai, alkalmazása 3.2. Áramkör tervezés, szimuláció 3.3. PLC programozása konkrét feladatokra • PLC jellemzıi alkalmazásai 3.4. PIC alkalmazások 3.5. Multimédiás alkalmazások megismerése • kép- és hangfájlok készítése, jellemzıi • video fájlok készítése, kezelése

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI GYAKORLATOK [10. 11. évfolyam. INFORMATIKA KÉTTANNYELVŐ szakmacsoport számára] Óraszámok: 10. évfolyamon:


[csoportbontásban]

11. évfolyamon:


[csoportbontásban]


444/491



Követelmények 10. évfolyam végén A finommechanika alapvetı anyagainak, és eszközeinek használata egyszerő projektmunka keretében. A tanuló legyen képes • A finommechanikai megmunkáláshoz szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Elektromechanikus mőszer és készülékelemek szerelése témakörben • A mőszeripari szereléshez szükséges eszközök, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére Egyszerő áramkörök kivitelezési gyakorlata témakörben • Az áramkörök szereléséhez szükséges, szerszámok azonosítására, kiválasztására, szakszerő és biztonságos használatára • Az egyszerő projektmunka feladatinak, mőveleteinek azonosítására, ezek ésszerő sorrendjének megállapítására • A projekthez szükséges építıelemek körében megkülönböztetni a saját kivitelezésben készíthetı elemeket a kereskedelmi beszerzésre javasolhatóktól • Szabadkézi vázlatok készítésére a projekt kivitelezéséhez szükséges mértékben • A projekt eredményének értékelésére A pályaorientációs feladatok körében A tanuló • Legyen képes azonosítani a pályaorientáció tevékenységrendszerét • Tudja megkülönböztetni a pályaválasztást, az iskolaválasztást és a pályaorientációt • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı érdeklıdési irányát azonosítani • Legyen képes irányított önismereti foglalkozáson alapvetı képességeit azonosítani • Legyen képes irányított pályaismereti foglalkozáson az egyes pályák emberrel szemben támasztott követelményeit azonosítani. • Legyen képes irányított pályaorientációs foglalkozáson alapvetı személyes jellemzıit és az egyes pályák követelményeit összehasonlítani. • Legyen képes irányított foglalkozáson számítógépes pályaorientációs programot használni.

445/491




446/491









447/491



INFORMATIKA (9. 10. 11. évf. INFORMATIKA KÉTTANNYELVŐ SZAKMACSOPORT Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

11. évfolyamon:


[csoportbontás]

Megjegyzés: • 10. és 11. évfolyamon az oktatás célnyelven folyik (angolul) Cél A NAT Informatika mőveltségi területén megfogalmazott alábbi célok teljesítése a kéttannyelvő képzésben. Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Megjegyzés: • a követelményeket a kéttannyelvő képzés elvárásainak megfelelıen a célnyelven is teljesíteni kell, ezért célszerő a gyakorlatok során a célnyelvő programokat is használni (pl. angol Word, angol excel stb!) Követelmény Információs társadalom

448/491



a tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba • képes legyen a korszerő eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani • ismerje az informatika fejlıdéstörténetének fıbb állomásait; • ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; • ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok - hardver • a tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentıségét és módszereit a korszerő informatikában; • ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; • ismerje a helyi és a távhálózatok alapvetı szolgáltatásait; • legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver • a tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; • tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; • ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetıségeit; • ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvetı kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztı programot; • tudja használni a szövegszerkesztı program lehetıségeit; • tudjon önállóan készíteni egyszerő szöveges dokumentumokat; • részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum elıállítására; • ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; • tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; • tudja kezelni a szövegszerkesztı nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenırzı, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; • tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelı programot; • tudja használni a táblázatkezelı program lehetıségeit; • legyen képes adatokat egyszerő táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; • legyen képes egyszerő kimutatásokat készíteni; • tudjon adatokat célszerően csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyőjteni; • tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés • a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelı programot; • legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; • az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; • tudjon egyszerő adatbeviteli sémát (őrlapot) tervezni és alkalmazni; • tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; •

449/491



• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; • a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások • tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresıprogramokkal; • tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különbözı dokumentumokat csatolni; • tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; • tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; • tudjon célszerő hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; • tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetıségeit; • tudjon egyszerő ábrákat rajzolni, azokkal mőveleteket végezni; • tudjon képekkel mőveleteket végezni, minıségüket javítani; • grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; • képekbıl, szövegekbıl tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat • a tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; • rendelkezzen a könyvtárra alapozott önmővelés képességével; • a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; • ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Témakörök, az ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. 11. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell!

450/491



9. évfolyam Megjegyzés: • A 9. évfolyam heti két órája a felzárkóztatást és szintrehozást is célozza, megalapozva ezzel a következı évek célnyelvő oktatását! 1.

Elméleti ismeretek 1.1. Informatikai alapismeretek-hardver • A számítógép felépítése • a Neumann-elvő számítógépek • a (személyi) számítógép részei és jellemzıik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap • a perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak • a (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése • hálózatok 1.2. Informatikai alapismeretek-szoftver • Az operációs rendszer és fıbb feladatai • az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete • könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése • állományok típusai, keresés a háttértárakon • állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás • az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem • a szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... • a hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

2.

Szövegszerkesztés 2.1. Szövegszerkesztı program használata, kezelıfelület beállítása. 2.2. Szöveges állomány elıírt helyrıl történı beolvasása, mentés; konvertálás 2.3. Formázások • karakter, bekezdés formázása • felsorolás-, és sorszámozás • tabulátorok • oldalformázás 2.4. Szövegjavítási funkciók • keresés csere • helyesírás ellenırzés, elválasztás, szinonima szótár • kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

3.

Prezentáció, multimédia és grafika 3.1. Prezentáció • Prezentáció készítı program használata, kezelıfelület beállítása

451/491



• Alapfogalmak • a kevesebb több -, a kontraszt-, a struktúra-, és az egységesség szabály • Prezentációs anyag elkészítése és formázása, mozgatás • szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, áttőnés, diaminta • Sablon, a tervezısablon, a színséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása • Hiperhivatkozások kezelése. • Megfelelı vetítési forma (pl. idızítés) kiválasztása, nyomtatás 3.2. Multimédia és grafika • Egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használata. • Szokványos hang- és képformátumok, a közöttük lévı konvertálási lehetıségek. • Ismerje egy egyszerő hangrögzítı és rajzkészítı szoftver használatát. • Ismerje a szokványos hang- és képformátumokat, a közöttük lévı konvertálási lehetıségeket. • Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása • Képek beillesztése, formázása 10. évfolyam 1.

Szövegszerkesztés 1.1. Tanultak ismétlése 1.2. Táblázatok, grafikák a szövegben • táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés • objektumok beillesztése, formázásuk 1.3. Tartalomjegyzéket generálás. az ábrajegyzék ismerete. 1.4. Élıfej és élıláb készítése. stílus fogalma jelentısége. 1.5. Körlevél készítés különbözı forrásból származó adatok és törzsdokumentum felhasználásával.

2.

Web-lap készítés 2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 2.2. Web-lap készítése Webszerkesztıvel • A címsor, háttérszín, háttérkép beállításai • különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek beszúrása • animációk, hivatkozások elhelyezése 2.3. Formázási lehetıségek 2.4. HTML leíró nyelv • Web-lap készítése a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerő szövegszerkesztı programmal • HTML alapelemeinek ismerete

3.

Táblázatkezelés 3.1. Táblázatkezelı program használata, kezelıfelület beállítása. 3.2. A táblázatok felépítése • cella, oszlop, sor, aktívcella, tartomány, munkalap 3.3. Adatok a táblázatokban • adattípusok • adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 452/491


• • • 3.4. • • • 3.5. • • • 3.6. •


a cellahivatkozások használata képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény szőrık, rendezés Táblázat formázása sorok, oszlopok, tartományok kijelölése karakter-, cella- és tartományformázások cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok egyszerő táblázat készítése formázási lehetıségek (oldalbeállítás) diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelıvel statisztikai problémák, nyilvántartás, szöveges feladat megoldása

11. évfolyam 1.

Adatbázis-kezelés 1.1. • 1.2. • • • 1.3. • • • 1.4. • • 1.5.

2.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs Adatbázis kezelı program használata, kezelıfelület beállítása. adattípusok adatbevitel, adatok módosítása, törlése adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek lekérdezések, függvények használata keresés, válogatás, szőrés, rendezés összesítés Képernyı és nyomtatási formátumok őrlapok használata jelentések használata SQL nyelv

Elméleti ismeretek 2.1. Információs társadalom • A kommunikáció • a kommunikáció általános modellje • információs és kommunikációs technológiák és rendszerek • számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban • Ismerjen számítógépes • közhasznú információs források (az interneten) • Információ és társadalom • az informatika fejlıdéstörténete • a modern információs társadalom jellemzıi • informatika és etika • jogi ismeretek 2.2. Informatikai alapismeretek-hardver

453/491



• Jelátalakítás és kódolás • analóg és digitális jelek • az adat és az adatmennyiség • bináris számábrázolás • bináris karakterábrázolás • bináris kép- és színkódolás • bináris hangkódolás 2.3. Információs hálózati szolgáltatások • Kommunikáció az Interneten • elektronikus levelezési rendszer használata, állományok átvitele • WWW. • keresırendszerek • távoli adatbázisok használata 2.4. Könyvtárhasználat • Könyvtárak • a könyvtár fogalma, típusai • eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet • a helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány • könyvtári szolgáltatások • Dokumentumok • nyomtatott dokumentumok • nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) • Tájékoztató eszközök • katalógusok • adatbázisok • közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

454/491



Informatika a német nyelvi elıkészítı osztályok számára Óraszámok: 9. évfolyamon:


[csoportbontás]

10. évfolyamon:


[csoportbontás]

11. évfolyamon:


[csoportbontás]

Cél Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlıdı területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. A rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Cél továbbá hogy a tanulókat felkészítsük az ECDL vagy számítógép kezelı (használó) vizsgára, valamint az információs kultúra keretén belül a kommunikációs és információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Követelmény Az informatikai eszközök használata, operációs rendszer ismeret, fájlkezelés Informatika-alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történı megfogalmazása) Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása Infokommunikáció: hálózatok, internethasználat Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Médiainformatika, vizuális kultúra (NAT mővészetek mőveltségi területe)

455/491



Az információs társadalom jellegzetességei, eligazodás a médiákban. Könyvtári informatika, könyvtárprogram használata A NAT életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi területérıl az Információs kultúra témakörében való jártasság Témakörök, az ÉRETTSÉGI vizsga témakörei: Megjegyzések: • Az informatika tantárgy témakörei eléggé jól elkülöníthetı anyagrészekbıl állnak, ezért szükség esetén csoportforgás is megszervezhetı • A témakörök alábbi elosztása a 9. 10. 11. évfolyamra csak ajánlás. A helyi sajátosságok figyelembe vételével ettıl eltérı is lehet • A témakörök elosztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a szakközépiskolában adott szakmacsoport esetén mennyire okoznak átfedést az alábbi témakörök esetleg más informatikai jellegő tantárgyakkal. Ezt az adott csoport esetén a tanmenet készítésekor egyeztetni kell! 9. évfolyam Az informatikai eszközök használata Az informatikai környezet tudatos alakítása. A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata. Az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjairól való ismeretek megszerzése. Problémamegoldáshoz tudatos hardver- és szoftvereszköz választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása. Számítógép konfigurációk Informatika-alkalmazói ismeretek 1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása. • Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása. • Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei,

456/491



útvonalkeresık, térképi keresık használata. 10. évfolyam Informatika-alkalmazói ismeretek 2. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására • Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. • Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása. • Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése. • A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés adatbázisban • Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítı eszközök, illetve módszerek megismerése. • Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzık kiszámolása, következtetések levonása. • Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetıségeinek, módjainak megismerése. • Adatok tárolásához, egyszerő adatbázis kialakításához problémafüggı eszköz választása. • Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetıségei, útvonalkeresık, térképi keresık használata. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). • Algoritmizálás, adatmodellezés • Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása. 11. évfolyam Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 2. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása • A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása. • Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt). • Algoritmizálás, adatmodellezés 457/491



• Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok. • A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése. • Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerő modellek megismerése. • Feladatok megoldása fejlesztı rendszerrel. Egyszerőbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása • Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerőségek megfogalmazása. Infokommunikáció Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban • Hatékony, céltudatos információszerzés az internetrıl, információ elhelyezése a célnak megfelelı formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok. • Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása. Médiainformatika A hagyományos médiumoktól különbözı, informatikai eszközöket alkalmazó lehetıségek, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. Az információs társadalom Szerzıi jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történı bemutatása és alkalmazási lehetıségei. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megırzésének technikáival való megismerkedés. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon. Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás, bank, tızsde, önkormányzat...). Könyvtári informatika A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkeresı nyelvek alkalmazásával. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi-logikaitechnikai mőveletei. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

458/491



11 ÉNEK-ZENE 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétő, különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetıség. Középiskolában a megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel valóban a mővészi önkifejezés szintjére emelendı. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehetı hangszert. Cél a kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthetı, kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztıje is. A közös éneklésbıl a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erısödése következik. Zenei olvasás-írás A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ábécés hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének 459/491



tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 90-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetıvé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános mővészeti jellemzıit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önmővelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerő könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív mővészi tevékenység A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát. 9. évfolyam Évi óraszám: 18.5 Belépı tevékenységformák Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus elıadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közremőködés csoportos zenei elıadásban Többszólamú mővek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján

Tartalmak

Népdalok a magyar népdal minden mőfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetébıl a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúrdal) Reneszánsz énekes mővek Barokk zenemővek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zenemővek témái

Zenehallgatás

460/491



A zene összetevıinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és mőzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés, videó, CD-, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció Szekvencia készítése megadott alapmotívumra Mőzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Zenei olvasás-írás Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zenemővek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig Ábécés hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetbıl a tanult hangnemekben

Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzıi, mőfajai, stílusjegyei

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: mőzenei és népzenei periódusdallamok)

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek Népzene

Zeneelmélet

Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, elıadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerı, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem Kottaismeret: 3# 3b elıjegyzés, szolmizációs szótagok és ábécés nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szőkített és bıvített hármashangzat elve. A T-SD funkciók elve Zenei mőszavak, elıadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato;

461/491



da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero Zeneirodalom

A magyar történeti zene mőfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet mőfajai: Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúrdal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymő, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonátaforma Hangszerek: Hegedő, brácsa, gordonka, nagybıgı; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzık: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Händel

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok mődalai, oratórium- és operarészletek éneklése emlékezetbıl. Közremőködés az osztály vagy csoport énekes elıadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zenemővekben, zenemőrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. Kvintváltó dallamok rögtönzése. Könnyebb osztinatoritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása. 3 # 3b ismerete. Hangnemek megállapítása elıjegyzés alapján. Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemő kottaképe alapján. Énekes és zenekari partitúrák értelmezése. Dúr és moll karakter felismerése. 462/491



10. évfolyam Évi óraszám: 18.5 Belépı tevékenységformák Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven. Többszólamú mővek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is.

Zenehallgatás A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zenemővek hallgatása során. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei mőfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei mőfajok fejlıdéstörténetének leírása példákkal. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társmővészetek között. Önálló könyvtárhasználat, adatgyőjtés, képanyaggyőjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata. Improvizáció Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése.

Zenei olvasás-írás Aszimmetrikus ütemő ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerő dallamok lejegyzése emlékezetbıl 3 #-3b-ig.

Tartalmak

Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. XIX. századi magyar dalok. XX. századi zenei szemelvények. Énekelhetı szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjébıl. Ismertebb zenemővek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése.

Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Mővek, mőrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedı zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére). Szórakoztató zene napjainkban.

Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus- és dallam-) modellek.

A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga.

Zenei ismeretek Zeneelmélet

Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia

463/491



Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás Hangszer

Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon

Zeneirodalom

Népies mődal, magyar nóta, cigányzene Dal, mazurka, keringı, polonéz Etőd, fantázia, nocturne, rapszódia Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera Balett, operett, musical, chanson Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock stb. Aktualitások a könnyőzenébıl

Zenetörténet

Romantika, nemzeti romantika XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rockopera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzık - XIX. század: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzık - XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élı szerzık A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyőzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, mődal, mőzenei részlet, könnyebb kórusmő-részlet énekes reprodukálása emlékezetbıl (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zenemővek hallgatása során, a zene és a társmővészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Aszimmetrikus ütemő ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei olvasás-írás

Egyszerő aszimmetrikus ütemő ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl, valamint lejegyzése emlékezetbıl 3#-3b-ig.

464/491



12 AZ EGYES TANTÁRGYAK MINIMUM KÖVETELMÉNYEI Azon tárgyak, amelyek az alábbiakban nincsenek felsorolva, a minimum követelményeiket a makrotantervek után tartalmazzák. Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatika (NAT-os) tantárgyból Az összes szakirányon 9. 10. évfolyamon (kivéve a kéttannyelvő osztályt) Szövegszerkesztés témakörben A tanuló legyen képes: text típusú szöveget megnyitni, és elmenteni a szövegszerkesztı saját formátumába más néven; szövegeket begépelni és módosítani, szimbólumokat beszúrni; a dokumentumok helyesírását ellenırizni és az automatikus elválasztást használni; beállítani a lap méretét és tájolását, valamint a margók távolságát a lap szélétıl; a betők típusát, méretét és stílusát beállítani; a bekezdések behúzását, igazítását, a tér-és sorközöket megadni; alapértelmezett beállításokkal felsorolásokat és számozott listákat készíteni; megadott sor-és oszlopszámú táblázatot beszúrni, a táblázat celláit szöveggel feltölteni, a táblázatot egyszerő szegélyekkel ellátni. Bemutató készítés A tanuló legyen képes: üres bemutatót megnyitni, és elmenteni bemutatófájlként; új diákat beszúrni; beépített elrendezést és tervezısablont kiválasztani; az élıláb tartalmát elkészíteni; a diákat feltölteni billentyőzetrıl vagy fájlból szöveges tartalommal; képet beszúrni fájlból; megadott sor-és oszlopszámú táblázatot beszúrni, a táblázat celláit szöveggel feltölteni, a táblázatot egyszerő szegélyekkel ellátni. Weblapszerkesztés A tanuló legyen képes: text típusú szövegszerkesztıben HTML nyelven szabványos szerkezető weblapot készíteni és weblapként elmenteni; a dokumentumnak címet adni (title); az elıtér, a háttér és a link színét beállítani; címsorokat, bekezdéseket készíteni és középre vagy jobbra igazítani; rendezetlen és rendezett listát készíteni az alapértelmezett beállításokkal; hivatkozást készíteni azonos mappában levı másik weblaphoz; képet beszúrni és középre vagy jobbra igazítani; megadott sor-és oszlopszámú táblázatot beszúrni, a táblázat feltölteni, a táblázathoz szegélyt készíteni.

465/491



Táblázatkezelés A tanuló legyen képes: text típusú szöveget megnyitni táblázatkezelı programmal, és elmenteni a táblázatként más néven; a cellákba az adatokat begépelni és a cellák tartalmát módosítani;

sorokat és oszlopokat beszúrni; a sorok magasságát és az oszlop szélességét beállítani; a cellákban az alapértelmezett adattípusokat beállítani; egyszerőbb számításokat (alapmőveletek, összeg, átlag) elvégezni a táblázat adataival; egyszerő diagramot készíteni a kijelölt adatokból, és diagramvarázslóval a beállításokat elvégezni; beállítani a lap méretét és tájolását, valamint a margók távolságát a lap szélétıl.

Adatbázis-kezelés A tanuló legyen képes: üres adatbázist létrehozni és elmenteni megadott helyre és néven; text típusú szöveget importálni adatbázis-kezelı programmal, és elmenteni a táblaként más néven; üres táblát megnyitni, a mezıneveket az alapértelmezett adattípusokat és kulcsmezıt megadni; a táblákat adatokkal feltölteni billentyőzetrıl; a táblákat összekapcsolni; őrlapot készíteni őrlapvarázslóval; lekérdezések készítése (táblák és mezık megadása, egyszerő feltételek beállítása, rekordok sorrendjének megadása); jelentést készíteni jelentésvarázslóval. Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatikai alapismeretek-1 tantárgyból Informatika szakirányon 11. 12. évfolyamon Alapfogalmak A tanuló ismerje: az informatika kialakulásának körülményeit; az informatika fogalmát; a kommunikáció fejlıdésének fontosabb állomásait (forradalmait); az információ és az adat fogalmát; az információ- és adatmennyiség mérését; a kommunikációs csatorna felépítését és részeit; a kettes és a tizenhatos számrendszer használatának okait; a kettes és tízes számrendszerbeli egész számok közötti átalakítás módját; a kettes és tizenhatos számrendszerbeli egész számok közötti átalakítás módját; a számok kódolásának módjait (bináris és BCD kódolás); a karakterek kódolásának módjait (ACSII, unicode); a kódok hibavédelmi képességeit; az analóg és digitális jel fogalmát; az analóg és digitális jelek közötti átalakítás lépéseit;

466/491



a negatív számok ábrázolásának módjait (kettes komplemens, elıjeles abszolút értékes, eltolt); a törtszámok ábrázolásának módjait (fixpontos, lebegıpontos); a logikai alapmőveleteket (és, vagy, nem); a logikai mőveletek leírásának módjait (igazságtáblázat, algebrai leírás, logikai vázlat); a számítógépek fejlıdésének fontosabb állomásait a középkortól napjainkig (számítógép generációk). Számítógép hardver A tanuló ismerje: az elektronikus számítógép fı egységeit, azok kapcsolatát és feladataikat (processzor, memória, sínrendszer, interfészek, perifériák); a mikroprocesszorok fejlıdésének fontosabb állomásait; a mikroprocesszor fı részeit és feladataikat (vezérlıegység, mőveletvégzı egység, regiszterek, memóriakezelı egység, gyorsító tár); a félvezetı memóriák típusait és alkalmazási területüket a számítógépekben; a számítógépekhez használt perifériák fontosabb jellemzıit (billentyőzet, egér, monitor, nyomtató); a háttértárak mőködési elveit, fajtáikat és gyakorlati alkalmazásukat (FDD, HDD, CDk, DVD-k, pen drive); az interfészek fajtáit, fontosabb jellemzıit, alkalmazási területeit (RS232C, Centronics, USB, SCSI); a sínrendszerek fajtáit, fontosabb jeleit, gyakorlati alkalmazásukat (belsı sín, memóriasín, rendszersín). Számítógép szoftver A tanuló ismerje: az operációs rendszerek feladatait; a PC-k operációs rendszereinek fejlıdését (parancssoros és grafikus); a logikai meghajtó, a mappa és az állomány fogalmát és azonosításuk módját; a fájlkezelı programok feladatait (mőveletek fájlokkal, mappákkal, logikai meghajtókkal); az archiválás fogalmát és alkalmazását; a tömörítı programok fajtáit (veszteséges, veszteségmentes); a vírusok fogalmát és fajtáit; a vírusok elleni védekezés módjait. Számítógép hálózatok A tanuló ismerje: számítógép-hálózatok fogalmát és csoportosítási lehetıségeit (alkalmazás, kiterjedés topológia, közegelérés átviteli közeg típusa); a lokális hálózat fogalmát; az Ethernet hálózat fontosabb jellemzıit és tulajdonságait; a Novell hálózati operációs rendszer védelmi szintjeit (felhasználói védelem, jelszó, fájlvédelem, mappavédelem); az Internet kialakulásának körülményeit, fontosabb szolgáltatásait; az Internet címzési rendszerét (IP, DNS); a keresı- és levelezıprogramok szolgáltatásait. Információs társadalom

467/491



A tanuló ismerje: a társadalmi információs rendszerek fejlıdésének állomásait; az információs és kommunikációs rendszerek fajtáit és azok társadalmi hatásait; a szerzıi jog fogalmát; a teendıket új szoftverek vásárlásakor; a könyvárakban tárolt dokumentumok fajtáit és azok azonosítási rendszerét; a számítógépek szerepét a könyvtárban. Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatikai alapismeretek-2 tantárgyból Informatika szakirányon 11. 12. évfolyamon A minimális követelmény az alábbi célkitőzések 50%-os teljesítése. A százalékos teljesítés nem a témakörök szőkítését jelenti, hanem az egyes részek feldolgozása során a tartalmi, minıségi mutatók csekélyebb százalékát. Számítógép-programozás I. II. A tanuló ismerje: az informatikai, programozási alapfogalmakat a programozás eszközeit a programkód és programnyelv, kódolás és forrásprogram fogalmát a programnyelvek mőködését, generációit és típusait, a fejlesztıi környezetet és követelményeit, a fordítás és szerkesztés folyamatát, a programozás-technikai alapismereteket, programtervezést a feladat megfogalmazását, modell alkotást, algoritmuskészítést a mintakódok olvasását, dokumentáció elemzését a programozás folyamatát, folyamatábrázolási módszereket, struktogramokat a kódolás, tesztelés és dokumentáció feladatait, fıbb jellemzıit. az értékadás, változók, konstansok fogalmait a típusok kiválasztását, programok szerkezetét, elemeit, adatszerkezet megfogalmazását, mőveletvégzést összetett adatszerkezetekkel az elágazások és ciklusok szervezését, függvényhívásokat a programozási tételeket az algoritmuskészítést összetett gyakorlati feladatokhoz, a fájlkezelést programból. Számítógép-programozás III. A tanuló ismerje: a vizuális programozási nyelv alapfogalmait a vizuális programobjektumok jellemzıit az adatátadás formok között az eseményvezérlés alkalmazását

468/491



Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatikai gyakorlatok tantárgyból Informatika szakirányon 11. 12. évfolyamon A minimális követelmény az alábbi témakörök 50%-os elsajátítását jelenti. Valamennyi témakört projekt formában kerül feldolgozásra, és a teljesítések során a tartalmi, logikai, mennyiségi és minıségi mutatók figyelembevételével a teljesítésnek a fenti követelményt el kell érni. Hiányzás esetén a 0%-os teljesítést pótolni kell. A tanuló legyen képes a fenti (minimális) elıírásnak megfelelni az alábbi témakörökben: Az alábbi témák érintésével készítünk projekteket: 4.

•

• • 5.

3GL programozás alkalmazása a. Grafikai ismeretek, zenei elemek b. Értékadás, változók, konstansok típusok kiválasztása, programok szerkezete, elemei, adatszerkezet megfogalmazása, mőveletek összetett adatszerkezetekkel c. Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások d. Programozási tételek algoritmuskészítés gyakorlati feladatokhoz fájlkezelés programból. 4GL programozás : Delphi vizuális programozási nyelv bemutatása • vizuális programobjektumok jellemzıi, adatátadás formok között, eseményvezérlés. • feladatok megoldása

Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az kéttanítási nyelvő osztályokban informatika tantárgyból Angol-Informatika szakirányon 9. 10. 11. évfolyamon Alapfogalmak (Elements) Informatika történetének fontosabb állomásai; Számítógép generációk (Ages of infromation technology, generations of digital computing) A beszéd, írás, nyomtatás, kommunikáció és számítástechnika fejlıdése; (Development of speaking, writing, printing, communication and computing) Információ, adat, ismeret fogalma; (Definitions of information, data and knowledge) Adatmennyiségek; (Measurements of data) Kommunikációs csatorna fajtái, felépítése és részei, zajok; (Types of communication channels, construction and parts, noises) Tízes, kettes, nyolcas és tizenhatos számrendszerek; Számrendszerek közötti átváltások; (Decimal, binary, octal and hexadecimal numeral systems; Conversion to another numeral system.) Számok (bináris és BCD kód) és karakterek (ASCII és Unicode) kódolása; (Numeral /binary and BCD code) and character (ASCII and Unicode) coding) Kódok hibavédelmi képességei; (Error protecting in coding) Analóg és digitális jelek; Jelátalakítás és lépései; (Analogue and digital signals; Signal conversions and its steps) Negatív számok ábrázolása (Elıjeles abszolót értékes, kettes komplemens, eltolt) (Signed number representation /sign and magnitude, two’s complement, excess-N/)

469/491



Tört számok ábrázolása (fixpontos és lebegıpontos ábrázolás); (Fractional numbers (fixed-point representation, floating-point representation)) Alapvetı logikai mőveletek (AND, OR, NOT), igazságtábla; (Basic logical operations: AND, OR, NOT, truth table) Hardver alapismeretek (Hardware elements) Számítógép felépítése és részei (processzor, memóriák, sínrendszerek, interfészek), kapcsolatok, feladatok; (Computer architecture, the main parts of the computer /central processing unit, memories, bus system, interfaces/, connection, and main tasks) Perifériák fontosabb jellemzıi (monitor, nyomtató, billentyőzet, egér) (Characteristics of the main peripherals (monitor, printer, keyboard, mouse); Adattárolási elvek, hierarchiák, háttértárak (FDD, HDD, CD, DVD, Pendrive) (Hierarchy of storage, storage devices /FDD, HDD, CD, DVD, Pendrive/); Szoftver alapismeretek (Software elements) Operációs rendszerek fajtái és feladatai; Grafikus felhasználói felület jellemzıi; (Types of Operating systems, tasks; Graphical user interface and its features;) Logikai meghajtók szervezése; Fájlkezelés (lemez, fájl és mappa mőveletek); (Organization of logical storage; File management /disk, file, folder operations/) Archiválási fogalma és alkalmazása; (The concept of backup (archiving) and its use) Veszteséges és veszteségmentes tömörítési eljárás; (Lossy vs. Lossless compression) Vírusok fajtái, védelem; (Types of viruses, security) Számítógép hálózatok (Network) Hálózatok fajtái, elınyök, hátrányok és struktúra. (Network topologies (advantages, disadvantages and its structure)) Helyi hálózat jellemzése, alapvetı hardver elemek; (Feature of local area network (LAN); basic hardware components) Hálózati operációs rendszerek; (Network operating systems) Internet fontosabb szolgáltatásai (FTP, E-mail, böngészık, www); (Common uses of the internet (FTP, E-mail, web browsers, www)) Címzési rendszerek (IP, Domain név); (Addresses /IP address, Domain name/) Információ és társadalom (Information and society) Könyvtárak története, típusai, rendszerezése; (History of libraries, types, library management) Alapvetı dokumentum típusok. (Basic types of documents and books) Kommunikációs csatornák, társadalmi hatások (Channels of the communication, positive and negative effects on the society) Szoftverek típusai, vásárlása, szerzıi jog, kalózkodás; (Software types, software buying and license, piracy)

470/491



Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei a kéttanítási nyelvő osztályokban informatika és számítástechnika gyakorlat tantárgyból Angol-Informatika szakirányon 9. 10. 11. évfolyamon Szövegszerkesztés (Word processing) Legyen képes… (They should be able to…) Text típusú szöveg megnyitása, mentése más néven a szövegszerkesztı saját formátumába; (Open a text document and save as in the word processor extension) Szöveg begépelése, módosítása és szimbólumok beszúrása (Enter the given text, modify and insert a symbol) A dokumentumok helyesírását ellenırizni (Check the document spelling) Beállítani a lap méretét és tájolását, margók távolságát a lap szélétıl; (Set up the size of the page, landscape and margins) Beállítani a betők méretét, stílusát és típusát; (Set the size, style and type of the character) Megadni a bekezdések behúzását, igazítását, és a tér és sorközöket; (Set the identation and align of the paragraph; space and line spacing) Felsorolások és számozott listák készítésére (Create bullets and numbering lists) Beszúrni képeket a dokumentumba (Insert pictures into the document) Beszúrni egyszerő táblázatokat, szegély és mintázat beállítására (Insert a simple tables and set the borders and shading) Bemutató(Presentation) Legyen képes… (They should be able to…) Üres bemutatót megnyitni, és menteni bemutatófájlként; (Open a blank slideshow and save as powerpoint presentation) Új diákat beszúrni; Beépített elrendezést használni és tervezısablont választani; (Insert new slides; Apply slide layout and design it) Élıláb kitöltése, aktuális dátum beszúrása (Fill the footer and insert the current date) Szöveg begépelése, módosítása és szimbólumok beszúrása (Enter the given text, modify and insert a symbol) Beszúrni képeket a dokumentumba (Insert pictures into the document) Beszúrni egyszerő táblázatokat, szegély és mintázat beállítására (Insert a simple tables and set the borders and shading) Egyszerő animációkat és áttőnéseket alkalmazni. (Apply simple animations and slide transitions) Weblapszerkesztés (HTML language) Legyen képes… (They should be able to…) Text alapú szövegszerkesztıben HTML nyelven szabványos szerkezető weblapot készíteni és weblapként menteni; (Create a basic HTML file in a simple text-base word processor and save it as webpage file) A dokumentumnak címet adni (title); (Give a title for a document (with the TITLE tag) Beállítani a szöveg, a háttér és a link színét; (Set the text, background and link color) Címsorokat, bekezdéseket készíteni, igazítani a szöveget (középre, jobbra); (Create heading, paragraph and align it to center or right) 471/491



Listákat készíteni; (Create lists) Képek beszúrása és igazítása; (Insert pictures and align it) Hivatkozást készíteni azonos mappában levı másik weblaphoz, vagy képhez. (Create a link to another webpage or picture which are in the same folder) Táblázatkezelés (Spreadsheet) Legyen képes… (They should be able to…) Text típusú szöveg megnyitása, mentése más néven a táblázatkezelı saját formátumába; (Open a text document and save it as spreadsheet format) A cellákba adatokat gépelni és azokat módosítani; Adattípusokat beállítani; (Enter data into the cell and modify it, set the number format) Sorokat és oszlopokat beszúrni; (Insert new rows and columns) Egyszerő számítások (alapmőveletek) elvégzése, képletek használata; (Make simple calculations (arithmetic operations), use formulas) Alapfüggvények használata (összegzés, szorzat, átlag, megszámlálás); (Use basic funtions (sum, product, average and count) Egyszerő diagramokat készíteni a kijelölt adatokból diagramvarázslóval; (Create simple diagrams from the selected cells with the wizard) Beállítani a lap méretét és tájolását, margók távolságát a lap szélétıl; (Set up the size of the page, landscape and margins) Adatbáziskezelés (Database management) Legyen képes… (They should be able to…) Üres adatbázist létrehozni és elmenteni a megadott helyre; (Create a blank database and save it to the given folder) Text típusú szöveget importálni és elmenteni táblaként más néven; (Import a text document and save it as table with a given name) Megadni a mezıneveket, alapértelmezett adattípusokat és a kulcsmezıt; (Set the field name, default datatypes and set the primary key) A táblákat adatokkal feltölteni; (Fill the tables) Táblákat összekapcsolni; (Set relationship between tables) Őrlapot készíteni őrlapvarázslóval; (Create form with wizard) Lekérdezések készítése tervezı nézetben (mezınevek kiválasztása, egyszerő feltételek beállítása, rekordok sorrendjének megadása); (Create queries in design view /Select field names, set simple criteria, order records) Jelentést készíteni varázslóval; (Create report with wizard) Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatikai alapismeretek tantárgyból Angol-Informatika szakirányon 12. 13. évfolyamon Programozási alapismeretek (Programming basic studies) Alapfogalmak (szekvencia, szelekció, iteráció); (Basic definitions (sequence, selection, iteration); A programozás eszközei, kódolás, forrásprogram, programnyelvek, fordítás és szerkesztés; (Tools of programming, coding, source, programming languages, interpreter and compiler)

472/491



Programtervezés lépései és dokumentálás; folyamatábra, mondatszerő leírás, struktogram; (Program solving methodology and documentation; flowchart, pseudo code, N/S chart) Deklaráció (változók, típusok, rekordok, tömbök); (Declarations /variables, types, records, arrays/) Függvényhívások és eljárások ismerete (Functions and procedures) Alapvetı programozási tételek (összegzés, min-max kiválasztás, rendezés, keresés); Basic programming thesis (summarization, min-max selection, sorting, searching) Pascal nyelvi szintaktika (syntax of pascal language) Vizuális programozási nyelvek és jellemzıi; objektum-orientált szemlélet (Visual programming languages and its features; object-oriented aspect) Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Informatika gyakorlat tantárgyból Angol-Informatika szakirányon 12. 13. évfolyamon Programozási alapismeretek (Programming elements) Legyen képes… (They should be able to…) Deklarálni (változókat, típusokat, rekordokat, tömböket); (Declarations /variables, types, records, arrays/) Elágazásokat, ciklusokat használni (Use simple selections and iterations) Függvényhívások és eljárások ismerete (Functions and procedures) Alapvetı programozási tételek használata (összegzés, min-max kiválasztás, rendezés, keresés); Use basic programming thesis (summarization, min-max selection, sorting, searching) Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Elektrotechnikai alapismeretek tantárgyból Elektrotechnika-elektronika szakirányon 9. évfolyamon A tanuló: legyen képes ismertetni a villamosságtan alapmennyiségeit, azok jelét, mértékegységeit, a mértékegység-átváltásokat (prefixumokat) legyen képes ismertetni, hogy mitıl függ az ellenállás, hogyan lehet soros- ill. párhuzamos eredıt számítani legyen képes ismertetni a fajlagos ellenállás fogalmát , jelét , mértékegységét legyen képes egyszerő (max. 3 ellenállásból álló) ellenállás hálózat eredıjét kiszámolni legyen képes a villamosságtan alaptörvényeit (Ohm tv, Kirchhoff tv.) ismertetni legyen képes az alaptörvények segitségével egyszerő számítási feladatokat megoldani (pl. feszültségosztó, Wheatstone-híd rajza, a híd kiegyenlítésének feltétele) legyen képes lerajzolni az egyszerő áramkört szabványos rajzjelekkel és jelölésekkel legyen képes ismertetni egyszerő áramkör fogalmait (forrásáram/forrásfeszültség, belsı ellenállás, kapocsfeszültség), és számítani azokat legyen képes felsorolni a villamos áram hatásait, az érintésvédelmi módokat

473/491



10. évfolyamon A tanuló: legyen képes ismertetni a villamos munka teljesítmény hatásfok számítására alkalmazása összefüggéseket legyen képes felrajzolni az ideális és a valóságos feszültség- ill. áramgenerátor rajzjelét helyettesítı képét, felsorolni a generátorok üzemállapotait legyen képes ismertetni a síkkondenzátor felépítését, a kondenzátorok fajtáit legyen képes ismertetni a kapacitás fogalmát, jelét, mértékegységét, átszámításokat legyen képes egyszerő (max. 3 kondenzátorból álló) kondenzátor hálózat eredıjét kiszámolni legyen képes ismertetni a tekercs induktivitás fogalmát, jelét, mértékegységét legyen képes ismertetni generátorok, motorok elvét (mozgási indukció), a nyugalmi indukció fogalmát (Lenz tv.), jelöléseket, összefüggéseket Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Elektronikai alapismeretek tantárgyból 11. évfolyamon A tanuló: legyen képes felrajzolni a jellegzetes periódikus villamos jelek feszültség-idı függvényét (szinusz, négyszög, háromszög, főrész, tőimpulzus) legyen képes a színuszos jel fı jellemzıit ismertetni (frekvencia, periódusidı, csúcsérték, effektívérték, körfrekvencia , stb.) legyen képes ismertetni az impedancia fogalmát legyen képes kiszámítani adott induktivitású tekercs impedanciáját adott frekvencián legyen képes kiszámítani adott kapacitású kondenzátor impedanciáját adott frekvencián legyen képes kiszámítani egyszerő soros R-C, vagy R-L hálózat eredı impedanciáját és a körben folyó áramot legyen képes kiszámítani a soros rezgıkör rezonancia-frekvenciáját, a körben folyó áramot és a feszültségeket legyen képes felrajzolni a párhuzamos rezgıkört, kiszámítani a rezonanciafrekvenciáját legyen képes ismertetni a valóságos tekercs és kondenzátor veszteségeinek okait legyen képes felsorolni a fontosabb négypólus-paramétereket (Z, Y, H) legyen képes kiszámítani egyszerő (max. 3 ellenállásos) hálózat (T-tag, Π-tag) Z paramétereit legyen képes felsorolni a fontosabb félvezetı anyagokat legyen képes ismertetni a p és n szennyezés fogalmát legyen képes felrajzolni a p-n átmenetes dióda vázlatát, szabványos kapcsolási rajzjelét, karakterisztikáját, megnevezni a karakterisztika jellegzetes szakaszait legyen képes felrajzolni egy- és kétutas egyenirányító kapcsolást legyen képes felismerni és lerajzolni a különleges diódák villamos kapcsolási rajzjelét (z-dióda, varikap, LED, alagút-, foto-, schottky-, fényérzékelı-dióda legyen képes z-diódás elemi stabilizátort számítani legyen képes felsorolni a bipoláris, és az unipoláris tranzisztorok fajtáit, felrajzolni kapcsolási rajzjelüket legyen képes számítani egy földelt emitterő erısítı alapkapcsolások munkapontbeállítását, feszültségerısítését, ki- és bemeneti ellenállását

474/491



legyen képes felsorolni a többfokozatú erısítık fokozatai között alkalmazott csatolási módokat, ismertetni az eredı erısítés meghatározását legyen képes ismertetni a visszacsatolás fogalmát, fajtáit, alkalmazását legyen képes ismertetni a komplementer teljesítményerısítı mőködését, alkalmazását 12. évfolyamon A tanuló: legyen képes ismertetni az IC-k különbözı szempontok szerinti felosztását (felépítés, funkció) legyen képes ismertetni az ideális mőveleti erısítı jellemzıit, kapcsolási rajzjelét legyen képes számítani az invertáló, és a nem-invertáló mőveleti erısítı feszültségerısítését legyen képes lerajzolni a hálózati tápegység blokkvázlatát, ismertetni a blokkok rendeltetését legyen képes ismertetni az oszcillátor fogalmát, felsorolni az oszcilláció feltételeit, az oszcillátorok fajtáit legyen képes felsorolni az impulzusjellemzıket legyen képes differenciálló- és integráló négypólust rajzolni, alkalmazási példát mondani legyen képes felsorolni a multivibrátorok fajtáit, felismerni az alapkapcsolásokat legyen képes bináris, decimális, hexadecimális számrendszerek ismertetésére, ezek közötti konverzióra legyen képes ismertetni a kétváltozós logikai alapfüggvények (és, nem-s, vagy, nemvagy stb.) igazságtábláját, villamos. kapcsolási rajzjelét legyen képes egyszerő (max: négyváltozós) logikai függvény grafikus egyszerősítésére, realizálására a NÉV rendszerben legyen képes felsorolni az elemi tárolók fajtáit, lerajzolni villamos kapcsolási rajzjelüket legyen képes ismertetni a mikroprocesszor szerepét, tudja felrajzolni a mikroszámítógép blokkvázlatát Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Szakmai alapozó gyakorlatok tantárgyból Elektrotechnika-elektronika szakirányon Informatika szakirányon 9. 10 évfolyamon A labor(mőhely)rend, a baleset- és munkavédelmi szabályok betartása mellet az elıírt projektet minden tanulónak el kell készíteni A tanuló: legyen képes a választott projekt kivitelezéséhez szükséges alkatrészek és anyagok azonosítására legyen képes a kivitelezéshez szükséges eszközök kezelésére legyen képes a kivitelezésre legyen képes az alapvetı paraméterek mérésére legyen képes az elvégzett munka és a termék dokumentálására

475/491



Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Elektronikai gyakorlatok tantárgyból Elektrotechnika-elektronika szakirányon 11. 12. évfolyamon A labor(mőhely)rend, a baleset- és munkavédelmi szabályok betartása mellet az elıírt projektet minden tanulónak el kell készíteni A tanuló: legyen képes a választott projekt kivitelezéséhez szükséges alkatrészek és anyagok azonosítására legyen képes a kivitelezéshez szükséges eszközök kezelésére legyen képes a kivitelezésre legyen képes az alapvetı paraméterek mérésére legyen képes az elvégzett munka és a termék dokumentálására Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Alkalmazott informatika tantárgyból Elektrotechnika-elektronika szakirányon 11. 12 évfolyamon A tanuló: legyen képes definiálni a vezérlés és a szabályozás fogalmát legyen képes felsorolni az irányitástechnikai eszközöket legyen képes egyszerő vezérlési, vagy szabályozási feladatot kivitelezni és dokumentálni legyen képes a PLC, a PIC, az ipari robot fogalmát definiálni legyen képes egyszerő PIC programozási feladatot megoldani (pl. LED idızített vezérlése) legyen képes a tanult áramkör tervezı programmal egyszerő áramkör villamos kapcsolási rajzát megrajzolni a tanult programmal a nyák tervét elkészíteni legyen képes az áramkör DC analízisét lefuttatni legyen képes az egyszerő áramkört megépíteni legyen képes a megépített egyszerő áramkör fı paramétereit megmérni legyen képes a mérési jegyzıkönyvet számítógéppel elkészíteni Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei az Elektrotechnika tantárgyból Gépész szakmacsoport 12 évfolyamon A tanuló: legyen képes ismertetni a villamosságtan alaptörvényeit legyen képes ismertetni a szinuszosan váltakozó feszültség jellemzıit legyen képes ismertetni az ellenállások, kondenzátorok, tekercsek fı adatait legyen képes ismertetni a dióda karakterisztikát legyen képes egyenirányító kapcsolást lerajzolni legyen képes ismertetni a különbözı tranzisztortípusokat és példát mondani az alkalmazásra legyen képes ismertetni a transzformátorok mőködési elvét, alkalmazását

476/491



legyen képes ismertetni az egyen- és váltakozó áramú (3 fázisú) motorok mőködése elvét legyen képes felsorolni a fontosabb háztartási gépeket legyen képes felsorolni az érintésvédelem módjait Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei a kémia tantárgyból 9.o Ismerje az atom szerkezetét,állapítsa meg az ismert atom elektronszerkezetét.Tudja használni a periódusos rendszert,ismerje az ionok keletkezését Ismerje az elsırendő kötéseket,a redoxi-és sav-bázis reakciókat Ismerje a halmazállapotokat,az oldatokat Mondjon példáta galvánelem és az elektrolízis gyakorlati alkalmazására 10.o. Tudja a szervesvegyületek alatptíípusait,köznapi nevüket Ismerje a polimerizációt,az addíciót,mondjon példákat,írjon egyszerő egyenleteket Ismerje a kıolaj feldolgozását,tudja az oktánszám fogalmát Tudjon mőanyagokat:polietilén,pvc, bakelit felhasználását ismerje Minimum-követelmények és a továbbhaladás feltételei a biológia tantárgyból 10.o. Ismerje a vírusokat és a baktériumokat,a betegségeket Jellemezze a zöld szemesostorost ,a papucsállatkát,az amıbát Ismerje a gombák felépítését,jelentıségét Tudja a fotoszitézist és a heterotrof táplálkozás közötti különbséget Tudja a gyökér,szár,levél felépítését,feladatát Tudja a környezet és a természetvédelem fogalmát.Soroljon fel nemzeti parkokat.(minimum 3 db.) Ismerje az emberi test felépítését:a bır feépítését,a csontvázrendszert(koponya,törzs,végtagok) Ismerje a törzs és a végtagok izmait,sorolja fel a tápcsatorna szakaszait,al égzés szerveit. Mi a vitálkapacitás?,aszív részei? mi a vérnyomás?Milyen vércsoportok vannak? Mi a nyirok rendszer és mi a feladata ,mi különbség az ivaros és az ivartalan szaporodás között? Ismerje a szem és a fül felépítését, mi a szürkehályog? Mibıl épül fel a DNS , RNS mi a gén ismerje az XX és az XY kromoszómák jelentıségét Ismerje az alkohol,a kábítószerek hatásait ,az AIDS terjedését és fertızéseit

477/491



Matematika A továbbhaladás feltételei Középszintő felkészítés: 9. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: Halmazok, számelmélet, egész kitevıjő hatványozás, polinomok, algebrai törtek, függvények (lineáris, abszolutérték, másodfokú) elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, háromszögek nevezetes vonalai, egybevágósági transzformációk 10. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: hasonlóság, szögfüggvények derékszögő háromszögben, Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, négyzetgyök, négyzetgyökös egyenletek, statisztika 11. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: szögfüggvények értelmezési körének kiterjesztése, Trigonometrikus egyenletek, általános háromszög trigonometriája, hatványozás általánosítása, n-edik gyök, logaritmus, koordináta-geometria, kombinatorika, gráfelmélet, valószínőség számítás 12. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: sorozatok, síkidomok területe, kerülete, felszín és térfogatszámítás, egyszerő feladatok a 9.-12. évfolyam témaköreibıl

478/491



Emelt szintő felkészítés: 11. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, azok bizonyításait, legyen képes ezeken alapuló összetett feladatok megoldására. Témakörök: halmazok, logika, algebra, számelmélet, egyenletek egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, elemi geometria, trigonometria, koordináta-geometria, kombinatorika, valószínőség számítás, gráfelmélet 12. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: számsorozatok és sorok, az egyváltozós valós függvények analízise, differenciálszámítás, integrálszámítás Két tanítási nyelvő képzés: 9. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: Halmazok, számelmélet, egész kitevıjő hatványozás, polinomok, algebrai törtek, függvények (lineáris, abszolutérték, másodfokú) elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, háromszögek nevezetes vonalai 10. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: egybevágóság, hasonlóság, Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, négyzetgyök, négyzetgyökös egyenletek 11. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: szögfüggvények derékszögő háromszögben, szögfüggvények értelmezési körének kiterjesztése, Trigonometrikus egyenletek, általános háromszög trigonometriája, hatványozás általánosítása, n-edik gyök, logaritmus, koordináta-geometria

479/491



12. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: kombinatorika, gráfelmélet, valószínőség számítás, koordinátageometria, sorozatok, síkidomok területe, kerülete 13. évfolyam:

A tanuló ismerje az alábbi témakörökhöz tartozó definíciókat, tételeket, legyen képes ezeken alapuló egyszerő feladatok megoldására. Témakörök: felszín és térfogatszámítás, egyszerő feladatok a 9.-13. évfolyam témaköreibıl Minimum követelmények magyar irodalom és magyar nyelv tantárgyból Az évfolyam sikeres teljesítéséhet szükséges minimum elvárások és követelmények 9-12. évfolyamon

Magyar nyelv Követelmények közép szinten: az alábbi témakörökhöz tartozó fogalmak definíciószerő ismerete, alkalmazása egyszerőbb feladatok megoldásában. Esetenként 2-3 példa megnevezése. Szövegolvasás és szövegértés gondot nem okozó alkalmazása, fı szerkezeti elemek (hármas tagolás), alkalmazása szövegalkotás során. Fıbb helyesírási szabályok ismerete, azok megfelelı használata. Szabatos fogalmazás szóban és írásban, súlyos és durva nyelvhelyességi hibák kerülése. Követelmények emelt szinten: Az alábbi témakörökhöz tartozó fogalmak definíciószerő ismerete, tágabb összefüggésrendszerbe illesztése, rutinszerő alkalmazása bonyolultabb feladatok megoldásában is. Esetenként 4-5 példa megnevezése. Szöveg értı olvasása, az olvasási szintek (felszínes, mély) megkülönböztetésének képessége, szövegalkotás során a részletesebb logikus belsı tagolás alkalmazása. Helyesírási szabályok és szokások ismerete és helyes alkalmazása. Különbözı stílusok ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Pontos, szabatos és folyamatos fogalmazás szóban és írásban, nyelvhelyességi hibák kerülése. 9. évfolyam A kommunikációs folyamat; A tömegkommunikáció; Sajtómőfajok; A nyelv rendszerszerősége; Hangtan; Alaktan; Szófajtan; Mondattan; Jelentéstan; Szövegtan; A magyar helyesírás alapelvei; Könyvtári ismeretek. 10. évfolyam Nyelvi norma és rétegzettség; Nyelvváltozatok; Stilisztika; Retorika; Szövegtipológia.

480/491



11. évfolyam Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban; A szépirodalmi stílus; Hangszimbolika; Verstan; A képszerőség elemei; Egyéni stílus, korstílus. 12. évfolyam A nyelv mint jelrendszer; Nyelv és gondolkodás; Nyelvcsaládok, nyelvrokonság; A magyar nyelv eredete, története; Az uráli népek kultúrája; A magyar helyesírás története; Nyelv és társadalom; A mai magyar nyelv; Egynyelvő szótáraink; Kisebbségi nyelvek Magyarországon; Nyelvünk helyzete a határon túl; Nyelvmővelés; A nyelvi norma kérdései, alakulása.

Minimum követelmények magyar irodalom és magyar nyelv tantárgyból Az évfolyam sikeres teljesítéséhet szükséges minimum elvárások és követelmények 9-12. évfolyamon

Magyar irodalom Alapkövetelmény közép szinten a továbbiakban felsorolásra kerülı fogalmak definíciószerő ismerete, valamint összefüggésrendszerbe való illesztésük képessége. A fogalmak kapcsán minimum 2-3 tanult példa említése, a fogalmak korhoz, korszakhoz, stílusirányzathoz, adott esetben szerzıhöz kötése. Az alább felsorolásra kerülı szerzık pályaképének lényegi ismerete, beillesztése a megfelelı korba, korszakba, említésre kerülı mőveik ismerete elemzı bemutatás szintjén. Alapkövetelmény emelt szinten a továbbiakban felsorolásra kerülı fogalmak definíciószerő ismerete, valamint összefüggésrendszerbe való illesztésük képessége. A fogalmak kapcsán minimum 4-5 tanult és/vagy tananyagban nem szereplı példa említése adatokkal (pl. keletkezés ideje) kiegészítve, korszakhoz, stílusirányzathoz, szerzıhöz kötése. Az alább felsorolásra kerülı szerzık pályaképének beható ismerete, beillesztése a megfelelı korba, korszakba, szőkebb idıintervallumba, említésre kerülı mőveik ismerete elemzı bemutatás szintjén, keletkezési körülményekkel kiegészítve. 9. évfolyam Mővészet és valóság témaköre: Alapvetı fogalmak definíciószerő ismerete (mővészet, valóság, utánzás, képzımővészet, elıadómővészet, ars poetica), a fogalmak közötti összefüggések ismerete. Mőnem- és mőfajelmélet: A három alapmőnem (líra, epika, dráma) fogalmi ismerete, mőfaji példák felsorolása. Különbségtevés rutinszerő ismerete a mőnemi besorolásba elıször olvasott irodalmi szövegek esetében. Az antikvitás irodalma: Fogalmak: mítosz, mitológia, eposz, eposzi kellékek, monoteizmus, politeizmus, Biblia, Vulgata, Ószövetség, Újszövetség, kanonizáció, kánon, próféta, liturgikus, zsoltár, tragédia, tragikum, tragikus hıs, idımértékes verselés, versláb, hexameter, pax romana, aurea mediocritas, carpe diem, neoterikus, ecloga, állatmese

481/491



Szerzık/mővek: Homérosz: Íliász, Odüsszeia; Szophoklész: Antigoné; Szapphó; Anakreón; Vergilius; Catullus: Győlölök és szeretek; Horatius: Thaliarchushoz; Phaedrus: A farkas és a bárány. A középkor irodalma: Fogalmak: szerzetesrend, ókeresztény irodalom, román stílus, gótikus stílus, himnusz, legenda, siralomvölgy-felfogás, lovagi költészet, lovageposz, lovagregény, trubadúrlíra, vágánsköltészet, ballada, enciklopédikus, tercina, octava, ütemhangsúlyos verselés, rím (és típusai). Szerzık/mővek: Augustinus: Vallomások; Abelard; Assisi Szent Ferenc; Vogelweide; Roland-ének; Carmina Burana; Dante: Isteni színjáték; Villon: Nagy Testamentum; Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. A reneszánsz irodalma: Fogalmak: reneszánsz, humanizmus, novella, szonett, poeta ductus, poeta natus, Bibliafordítások, reformáció, hitvitázó dráma. Szerzık/mővek: Petrarca: szonettek (két tetszılegesen választott szonett ismerete); Boccaccio: Dekameron (egy tetszılegesen választott novella ismerete); Janus Pannonius: Galeotto Marzióhoz, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Saját lelkéhez, Mars istenhez békességért; Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm; Balassi Bálint: Hogy Júliára talála…, Egy katonaének, Adj már csendességet…. Shakespeare: LXXV. Szonett, Rómeó és Júlia. A barokk irodalma: Fogalmak: barokk, rekatolizáció, jezsuita, barokk eposz. Szerzık/mővek: Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Zrinyi Miklós katonai munkái. Klasszicizmus: Fogalmak: klasszicizmus, racionalizmus, klasszicista dráma, hármas egység szabálya, klasszicista színház és színjátszás. Szerzık, mővek: Moliere: Tartuffe; Racine. Általános elvárások: Írásban: 40 perc idıtartam alatt minimálisan 1 A/4 oldalnyi szöveg önálló megalkotása tanult anyaghoz kötötten; tankönyvbıl közösen vagy önállóan feldolgozott tananyag alapján vázlatkészítés. A lényegkiemelés és a szövegértés gond nélküli alkalmazása. Szóban: saját vázlat alapján 5-10 perc önálló összefüggı anyagismertetés; tanult anyag ismertetése segédeszköz nélkül vagy szöveggyőjtemény segítségével önállóan, maximum néhány segítı kérdés irányításával; mőelemzés mellékelt szöveg segítségével önállóan, a tanult szempontok alapján; memoriterek segítség és hiba nélkül való elıadása. Bármely tanult korszak mővészeti, kulturális, társadalmi hátterének a tananyaghoz szükséges mértékő ismerete, az errıl való önálló tájékoztatás képessége. Helyes koordináció térben és idıben: a szerzıkkel, fogalmakkal összefüggı évszámok és helyek ismerete.

482/491



10. évfolyam A felvilágosodás és irodalma Fogalmak: felvilágosodás, klasszicizmus (ismét), szentimentalizmus, empirizmus, utaztató regény, filozófiai regény, értekezés, német klasszika, Sturm und Drang, lied, nyelvmővelés, nyelvújítási harc, ortológus, neológus, episztola, rokokó, sententia, pictura, népiesség, komikus eposz, óda, elégia. Szerzık/mővek: Voltaire: Candide; Rousseau: Értekezések; Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Vándor éji dala, A Tündérkirály, Faust; Schiller; Bessenyei György: Magyarság, Kármán József: Fanni hagyományai; Batsányi János: A franciaországi változásokra (memoriter), A látó; Kazinczy Ferenc; Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, Tartózkodó kérelem (memoriter), A boldogság, A Reményhez, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, Dorottya; Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.), A magyarokhoz (II.), Osztályrészem, A közelítı tél, Levéltöredék barátnémhoz, Vitkovics Mihályhoz. A romantika irodalma Fogalmak: romantika, lirizálás, mőfajkeveredés, mőnemkeveredés, verses regény, romantikus regény, reformkor, jeremiád, hazafias költészet, helyzetdal, életkép, családi líra, hitvesi költészet, tájköltészet, forradalmi látomásköltészet, rapszódia, romantikus ballada, egyszólamú ballada, többszólamú ballada Szerzık/mővek: Hoffmann: Az arany virágcserép; Heine: A dal szárnyára veszlek; Wordsworth, Coleridge, Byron, Shelley: Óda a nyugati szélhez; Keats: Óda egy görög vázához; Scott, Poe: A holló; Victor Hugo, Puskin: Jevgenyij Anyegin; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus a magyar nép zivataros századaiból (memoriter), Huszt (memoriter), Emléklapra, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Parainesis; Vörösmarty Mihály: Zalán futása, Csongor és Tünde, Szózat (memoriter), A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, A merengıhöz, Emlékkönyvbe, Elıszó, A vén cigány; Petıfi Sándor: Egy estém otthon, A helység kalapácsa, Felhık ciklus (választott részletek), Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, A puszta, télen, Kiskunság, Nemzeti dal (memoriter), Az apostol, Pacsirtaszót hallok megint…, Arany János: Toldi, Toldi estéje, Buda halála, Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, A lejtın, Az örök zsidó, Nagykırösi balladák (tetszılegesen választott 2-3 ballada, ajánlott: Ágnes asszony, Szondi két apródja, A walesi bárdok), İszikék (választott versek példaként, ajánlott: Mindvégig, Epilógus), İszikék balladái (2-3 választott példa, ajánlott: Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Hídavatás, Teteme hívás). Általános követelmények: az elızı év követelményei, ezen túl írásban: 90 perces idıtartam alatt minimum 2 A/4 oldal terjedelmő szöveg alkotása tanult anyagra építve, valamint a szövegek feldolgozásának hatékonyabb és gyorsabb üteme, nagyobb rutin a mőelemzések terén. A lényegkiemelés és szövegértés rutinszerő alkalmazása.

483/491



11. évfolyam A 19. század második felének magyar irodalma Fogalmak: allegória, anekdota. Szerzık/mővek: Madách Imre: Az ember tragédiája; Vajda János: A vaáli erdıben, Húsz év múlva (memoriter), Az üstökös, Nádas tavon, Harminc év után; Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Beszterce ostroma. A 19. század világirodalmából Fogalmak: realizmus, realista regény, jellemábrázolás, színszimbolika, csinovnyik, regénytér, fölösleges ember, drámaiatlan dráma, polgári dráma, analitikus drámaszerkezet, naturalizmus, l’art pour l’art, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, szimbolista költészet, verszene, hangszimbolika, szinesztézia, Szerzık/mővek: Stendhal: Vörös és fekete; Balzac: Goriot apó; Gogol: A köpönyeg; Tolsztoj: Ivan Iljics halála; Dosztojevszkij: Bőn és bőnhıdés; Csehov: A csinovnyik halála; Sirály; Ibsen: A vadkacsa; Zola; Baudelaire: A Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, İszi chanson; Rimbaud: A részeg hajó, A magánhangzók szonettje; Rilke: A párduc. A 20. század elsı felének magyar irodalma Fogalmak: halál-vers, népszínmő, dzsentri, klasszicizálódás, küldetéstudat, nihilizmus, stílusparódia, pszichoanalízis, léektani regény. Szerzık/mővek: Nyugat; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…, Héja-nász az avaron, A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral, Párisban járt az ısz, A magyar Messiások, Lédával a bálban, Nekünk Mohács kell, A föl-földobott kı, Elbocsátó szép üzenet, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Ember az embertelenségben, Az eltévedt lovas, İrizem a szemed (memoriter); Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Rokonok, Barbárok; Babits Mihály: Messze… messze…, Fekete ország, A lírikus epilógja, Húsvét elıtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban (memoriter), Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája; Kosztolányi Dezsı: A szegény kisgyermek panaszai (részletek), Boldog, szomorú dal, A bús férfi panaszai (részletek), İszi reggeli, Esti Kornél novellák (választott), Hajnali részegség, Halotti beszéd, Szeptemberi áhítat, Édes Anna; Juhász Gyula: Milyen volt (memoriter), Tiszai csönd, Tápai lagzi, Anna örök; Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektıl lélekig, Jó éjszakát!, Álarcosan; Karinthy Frigyes: Így írtok ti;Csáth Géza: A kis Emma; Az avantgárd rodalmából Fogalmak: expresszionizmus, avantgárd, modernizmus, freudizmus, kubizmus, futurizmus, kalligramma

dadaizmus,

szürrealizmus,

Szerzık/mővek: Apollinaire: Kikericsek, A Mirabeau-híd; Kasák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal, a madarak kirepülnek. Általános követelmények: az elızı évek követelményein túlmenıen a tanult módszerek alapján önálló mőelemzés szóban, írásban, illetve saját vélemény alkotása, logikus és jól felépített érvelés szóban és írásban emellett.

484/491



12. évfolyam A 20. század világirodalmából Fogalmak: modern, posztmodern, illúzióvesztés, groteszk, epikus színház, elidegenítı effekus, song, egzisztencializmus. Szerzık/mővek: Thomas Mann: Mario és a varázsló, A varázshegy; Kafka: Az átváltozás; Camus: Közöny; Brecht: Kurázsi mama és gyermekei. Irodalmunk a két világháború között Fogalmak: emigrációs irodalom, nemzetiségi irodalom, esszé, urbánus, népi író, szociográfia Szerzık/mővek: Szabó Lırinc: Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Különbéke; Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Halotti beszéd; Németh László: Iszony; Illyés Gyula: Testvérek, Koszorú; József Attila: Tiszta szívvel, Klárisok, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, Reménytelenül, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Levegıt!, Kései sirató, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Hazám, Bukj föl az árból, Tudod, hogy nincs bocsánat…(memoriter), Karóval jöttél…, Talán eltőnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat…; Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraitélt!, Negydik ecloga, Tétova óda, Nem tudhatom (memoriter), Hetedik ecloga, Erıltetett menet, Razglednicák (1-4.). A 20. század második felének magyar irodalmából Szerzık/mővek: Örkény István: Egyperces novellák (részletek), Tóték; Ottlik Géza: Iskola a határon; Déry Tibor: Szerelem; Weöres Sándor: Fő, fa, füst, Rongyszınyeg (részletek), Psyché; Pilinszky János: Halak a hálóban, Harbach 1944, Francia fogoly, Négysoros, Ravensbrücki passió; Nemes Nagy Ágnes: tetszıleges válogatás a verseibıl szöveggyőjtemény segítségével (2-3 költemény); Nagy László: Csodafiu-szarvas, Ki viszi át a szerelmet, József Attila, Tőz, Versben bujdosó; Szabó Magda; Kányádi Sándor: Krónikás ének; Kertész Imre: Sorstalanság; Általános elvárások: A korábbi évek követelményein túlmenıen: 90 perc idıtartam alatt 2-3 A/4 oldalnyi terjedelmő szöveg önálló megalkotása tanult anyagból vagy korábban ismeretlen szöveg elemzésével. Önálló, logikusan felépített, a tananyag kellı ismeretérıl tanúskodó, érett és önálló véleményt tartalmazó szövegalkotás szóban, 10-15 perc idıtartamban. Mőelemzés és idézetek használatának rutinszerő alkalmazása. Meggyızı érvelés képessége bármely témában. A tananyag beillesztése tágabb összefüggésrendszerbe, akár saját meglátás alapján is. A középszintő érettségi vizsga feladattípusai alapján összeállított feladatsor sikeres teljesítése a 12. évfolyam anyagából. Földrajz A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon egyszerő tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Legyen képes egyszerő idıszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemzı folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket. Jellemeze a világ különbözı térségeiben és a Magyarországon végbemenı fıbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek információi alapján.

485/491



Testnevelés tantárgy követelményszintje a 9-12. évfolyamok részére. (kiemelve a minimum szintet) A testnevelés és sport célja Általános célok: • (alkalmazkodó, vállalkozó, aktív) fiatalok nevelése és felkészítése. Közvetlen célok: A testnevelés és sport járuljon hozzá a fiatalok: • mozgáskultúrájának, • mozgástanulási képességének, • egészséges életmódjának, aktív egészségének és, • motorikus cselekvésbiztonságának megalapozásához; • testi képességeinek fejlesztéséhez és fenntartásához; • mozgás iránti igényük és szükségletük felkeltéséhez, fenntartáséhoz, kielégítéséhez és felnıttkorba való átmentéséhez; • a testnevelés és sporttevékenység megszerettetéséhez.

A tantervi követelmények általánosságban: A fiatal rendelkezzen: • ismeretekkel az egészséges életmód, a testkultúra és sport területein. • jártasságokkal a játék és spottevékenység jellegzetes és minél több területén, a balesetelhárításban, a segítségadásban • készségekkel az egészségmegırzı tulajdonságok alakításában, a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában, az önálló testedzésben és sportolásban. • képességekkel az ügyesség, a koordináció, az erınlét a kondiciónálás területein, az együttmőködésben, az irányításban, a fair playben, a gyızni akarásban és a szabályok betartásában. A fiatalok törekedjenek a bennük rejlı testi adottságok felszínre kerülésében, az esztétikus, szép és eredményes test kialakítására Az éves tanmenet fı területei: • • • • •

rendgyakorlatok alapképesség fejlesztés atlétika jellegő torna jellegő spotjáték jellegő

Az értékelés elvei 486/491



A testnevelés osztályzat összetevıi: • ismeretek (testkultúrális - higiéniás- táplálkozási- életmód- szervezési), • technikai, taktikai tudás (jártasságok, készségek), • teljesítmény. • fejlıdés. Az értékelés területei: • aktivitás (magatartás, viselkedés, cselekvés, motiváció) • motoros képességek (erı, gyorsasság, állóképesség, hajlékonyság, egyensúlyozás) és a fıbb testtájak teljesítményszintje (alsó-felsı végtag, törzs) • sportági mozgástechnikák és taktikák, • sportági iránymutató teljesítményértékek. Az értékelés módjai: • megfigyelés, • aktivitás értékelése, • tematikus ellenırzés, • objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése.

Ezeknek a tükrében részletesebben a követelmények 1, Rendgyakorlatok: a tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A rendgyakorlatokat alakilag jól hajtsák végre. • 9. évf.: a gyakorlatokat egyöntetően és gyorsan hajtsák végre. tudjon menetelni, rövid ideig lépéstartással. Törekedjen a távolság megtartására fejlıdés és szakadozás közben. • 10. évf.: sajátítsa el a távolságtartás végrehajtásának követelményeit kanyarodásnál. Tudjon menetsebességet az utasítás szerint megváltoztatni. • 11.évf.: tudja és akarja, figyelmét az esztétikus végrehajtásra összpontosítani, az utasításokat jól végrehajtani. Tudja a távolságot futás közben és a feladat végrehajtása közben is tartani. • 12.évf.: a tanult mozgásformákat tudja hibátlanul végrehajtani. 2. Alapképesség fejlesztés: a tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Ismerje meg a gyakorlatok hatásmechanizmusát. Tudjon 8-10 gimnasztikai feladattal önállóan bemelegíteni, valamint a csoport bemelegítésének elsajátítása. • 9. évf.: a gyakorlatokat tartalmilag és formailag is helyesen tartsa végre. Tudjon 2-4-8 ütemő és 2 mozgásformát tartalmazó szabad és kéziszer-gyakorlatokat végrehajtani. • 10. évf.: a gyakorlatok közötti pihenıidı kiiktatásával, kitartóképességét fejlessze. Tudjon 2-4-8 ütemő és 2 mozgásformát tartalmazó szabad és kéziszer-gyakorlatot önállóan végrehajtani. • 11. évf.: igényelje a nehéz feladatok elıtti bemelegítés elvégzését. Tudjon önállóan bemelegíteni. A gimnasztikai alapformákat helyes ütemben és formailag pontosan hajtsa végre. • 12. évf.: önállóan végzett bemelegítéssel tudja fizikai képességeit fejleszteni.

487/491



3. Atlétika: a tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Képességei fejlıdésének arányában tudja mozgásvégrehajtását korrigálni Futás: Tudja mozgásának technikáját a távhoz igazítani, futótechnikáját képes legyen korrigálni. • 9. évf.: ismerje a rövid és hosszú távhoz szükséges futótechnikát. Tudjon 60m-es futásban: fiúk 9-9.5 mp, lányok 9.5-10.5 mp idıt teljesíteni. A 12 perces futásban fiúk. 2200m, lányok 1800m-t teljesíteni. • 10. évf.: tudjon 60m-es futásban. fiúk 9-9.5 mp, lányok 9.5-10.5 mp idıt teljesíteni. A 12 perces futásban: fiúk 2400m, lányok 2000m-t lefutni. • 11. évf.: tudjon 60m-es futásban: fiúk8.5-9 mp, lányok 9-9,5mp idıt teljesíteni. A 12 perces futásban: fiúk 2500m, lányok 2200m-t teljesítsen. • 12. évf.: azonos a 11. évfolyammal. Ugrás: a levegıben repülés ( sodródás ) közben végrehajtott mozgástechnikáját célszerően javítsa. • 9. évf.: Távolugrás: tudja a levegıben a jó talajérkezés feltételeit megteremteni. Legyen képes: fiúk 400 cm, lányok350 cm körüli ugrásra. Magasugrás: tudja aléc fölötti átjutást durva formában végrehajtani. Figyelje meg a lábak léc felett történı átjutásának sorrendjét. Legyen képes: fiúk 40-45 cm, lányok 30-35 cm súlypontemelkedésre. • 10. évf.: Távolugrás: legyen képes a lábát leérkezés elıtt felhúzva vagy megemelve tartani. Tudjon: fiúk 400cm, lányok 350cm feletti ugrásra. Magasugrás: tudja érzékelni meddig tart az emelkedés ( sodródás ). Legyen képes: fiúk 45-50 cm, lányok 35-40cm súlypontemelkedésre. • 11. évf.: Távolugrás: a leérkezés elıtt tudja térdét felhúzni, illetve lábát megemelni. Legyen képes: fiúk 400cm, lányok 350 cm fölötti ugrásra. Magasugrás: törekedjen arra, hogy ugrását a léc leverése nélkül hajtsa végre. Tudja megfigyelni a helyes végrehajtás mozzanatait. Legyen képes fiúk 50cm, lányok 40cm körüli súlypontemelkedésre. • 12. évf.: Távolugrás: tudjon szabályos elugró sávból ugrani. Rohamát mérje ki és korrigáljon. Teljesítményét jó adottság esetén növelje. Teljesítmény azonos a 11. évfolyaméval. Magasugrás: amennyiben adottságai lehetıvé teszik, növelje teljesítményét. Teljesítmény, mint 11. évfolyamon. Dobások: A lendületszerzést követıen törekedjen a szer folyamatos gyorsítására. • 9. évf.: törekedjen fokozatosan növekvı erıközlésre. Legyen képes tömött labda hátradobásánál: fiúk (3kg ) 7m, lányok ( 2 kg )6.5m fölötti teljesítményre. • 10. évf.: tudja szert a legmagasabb ponton kidobni. Legyen képes tömött labda hátradobásánál: fiúk (3 kg ) 7.5 m, lányok (2 kg ) 7 m fölötti teljesítményre. • 11. évf.: tudja a szert dobásnál felgyorsítani, a dobás legmagasabb pontján és megfelelı szögben kidobni. Legyen képes: fiúk ( 3 kg ) 8m, lányok ( 2kg ) 7 m fölötti teljesítményre. • 12. évf.: legyen képes adottságainak megfelelıen teljesítményét javítani.

4, Torna: tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudjon gyakorlatelemeket, összekötı elemek felhasználásával összekapcsolni. Tudjon egy talajtorna és egy szergyakorlatot bemutatni.

488/491



Tudjon gyakorlatelemeket jól és biztonságosan összekapcsolni. Mutassa be talajon, tornaszeren és ugrásban a gyakorlatot. Talajtorna: • 9. évf.: tudjon átfordulásokat, fordulatokat sorozatban végrehajtani. Tudjon kézen és fejen állni ( 2 mp ). Az egyensúlyi helyzeteket tartsa meg. Merjen repülést igénylı gyakorlatokat biztonságosan végrehajtani. • 10. évf.: statikus átfordulást és fordulatokat igénylı gyakorlatelemeket tudjon összekapcsolni. Legyen képes átfordulások vagy fordulatok után statikus helyzetben biztosan tartózkodni. Törekedjen a repülést igénylı mozdulatokat magas ívben végrehajtani. Tudjon 4 elembıl talajgyakorlatot bemutatni. • 11. évf.: tudjon dinamikus gyakorlatelemet követıen, statikus gyakorlatelemet végrehajtani. Tudjon olyan gyakorlatot bemutatni, melyben azonos mennyiségben szerepelnek statikus és dinamikus elemek. • 12. évf.: azonos a 11. évfolyammal. Győrő: • 9. évf.: tudja az alaplendületet biztonságosan végrehajtani. A statikus helyzetet igénylı gyakorlatelemeket, biztosan mutassa be. Tudjon egy erıelemet bemutatni. • 10. évf.: alaplendületbıl biztosan tudjon egy másik elemet végrehajtani. Legyen képes két gyakorlatelem összekapcsolására. Lendületbıl legyen képes egy leugrást bemutatni. Tudjon 3 elembıl gyakorlatot végrehajtani. • 11. évf.: tudjon a tanult gyakorlatelemekbıl gyakorlatot összeállítani és bemutatni. Legyen képes a gyakorlatot elvárható lendülettel bemutatni. A gyakorlat legalább 4 elemet tartalmazzon. • 12. évf.: azonos a 11. évfolyammal. Korlát: • 9. évf.: Támaszban tudjon elıre haladni. Tudjon támaszban fordulatokat végrehajtani. Tudjon lendületbıl leugrani. • 10. évf.: támaszban legyen képes alaplendületet végrehajtani. Tudjon átfordulást elıre végrehajtani. Lendületbıl egy leugrást biztosan hajtson végre. Tudjon 3 elembıl gyakorlatot végrehajtani. • 11. évf.: tudjon az eddig tanult gyakorlatelemek felhasználásával gyakorlatot bemutatni. Legyen képes a gyakorlatot biztonságosan végrehajtani. A gyakorlat legalább 4 elemet tartalmazzon. • 12. évf.: azonos a 11. évfolyaméval.

Gerenda: • Tudjon a gerendán járni, futni. Fél és egészfordulatokat biztosan hajtson végre. A leugrás ívét legyen képes növelni. • 10. évf.: tudjon végrehajtani mőjárásokat. Legyen képes szökkenés végrehajtására. Egyensúlyi helyzetet biztosan tartson meg. Tudjon 3 elembıl gyakorlatot végrehajtani. • 11. évf.: tudjon az eddig tanult gyakorlatelemek felhasználásával gyakorlatot bemutatni. Legyen képes a gyakorlatot biztonságosan végrehajtani. A gyakorlat legalább 4 elemet tartalmazzon. • Azonos a 11. évfolyaméval.

489/491



Támaszugrás: • 9. évf.: tudjon a dobbantóról erıteljesen elugrani. A repülés ívét legyen képes növelni. A második ívhez szükséges helyzetet teremtse meg. • 10. évf.: legyen képes vízszintes alatti lebegıtámaszos ugrást végrehajtani. Tudjon támaszból ívben repülve leugrást végrehajtani. Egy ugrást lebegıtámasszal hajtson végre. • 11. évf.: fiúk tudjanak legalább vízszintes lebegıtámasszal ugrást végrehajtani. Lányok tudjanak vízszintes alatti támaszugrást végrehajtani. • 12. évf.: megegyezik a 11. évfolyammal. RSG: • Tudjon bemutatni egyszerő kar és lábgyakorlatokat. • 10. évf.: tudjon egyszerő gyakorlatokat bemutatni a tanult mozgásformák felhasználásával. • 11. évf.: tudjon törzsgyakorlatokat végrehajtani. Tudjon végrehajtani szökkenéseket és szökdeléseket. • 12. évf.: egyszerő gyakorlatot tudjon bemutatni.

5, Sportjátékok: tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Két labdajátékot ismerjen meg. Tudjon csapattársakkal együttmőködni. Legyen képes a szabályok betartására. Játékban törekedjen biztos labdakezelésre. • 9. évf.: eredményesen tudjon részt venni egyszerő támadásban. Az ellenfél gólszerzési szándékát tudja megakadályozni. Törekedjen gól ( pont ) szerzésére. • 10. évf.: tudjon eredményesen támadást indítani. Legyen képes a rövid ideig tartó szoros emberfogás eredményes végrehajtására. Vállalkozzon a támadás-befejezésre. Tudjon gólt ( pontot ) szerezni. • 11. évf.: tudja megfelelı szinten a megismert sportjátékok mozgásanyagát alkalmazni. • 12. évf.: legyen képes a saját vagy az ellenfél csapatának jó eredményét reálisan értékelni. Kézilabda: • 9. évf.: tudja a labdakezelési feladatokat technikailag jól végrehajtani. A labdakezeléssel kapcsolatos gyakorlatokat feladathelyzetben kevés hibával tudja végrehajtani. • 10. évf.: tudjon támadásnál játék közben jól helyezkedni. Legyen képes területvédekezést végrehajtani. Jó helyzetben lévı társnak tudja a labdát bejátszani. Tudjon védık között fölött átlıni. Tudjon lövı cselt végrehajtani. Támadásból gyorsan tudjon védekezésbe visszahelyezkedni. Legyen képes „passzív” védıfal fölött gólt lıni. Tudjon a szabályok betartásával játszani. • 11. évf.: tudjon támadásban eredményesen közremőködni. Legyen képes emberfogásos védekezésre. Akarjon és tudjon gólt lıni. • 12. évf.: a tanult technikai és taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani. Kosárlabda: • 9. évf.: tudja a labdakezelésre vonatkozó, valamint a lépésszabályt betartani. Tudjon kosárra dobni feladathelyzetben, közel 50 %-os teljesítménnyel. Legyen képes

490/491


•

•

•


emberfogásos védekezést végrehajtani. Játékhelyzetben vállalkozzon kosárra dobással 30 %-os teljesítménnyel. 10. évf.: legyen képes 10-15 percig folyamatos játékra. Tudjon tartósan emberfogással játszani. Támadásnál tudjon gyorsan helyezkedni. Tudjon játszani módosított szabályokkal. 11. évf.: tudjon több dobásformával eredményesen kosárra dobni. A találati valószínőség 30 %-os. Tudja a lepattanó labdát megszerezni. Tudjon üres területre betörni. 12. évf.: a tanult technikai és taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani.

Labdarúgás: • 9. évf.: tudjon mozgó labdát megállítani. A mozgó labdát legyen képes társhoz továbbítani. Tudjon mozgó labdát kapura lıni. Találati valószínőség 7 méterrıl üres kapura 40 %-os. Tudjon kapus feladatkört ellátni. • 10. évf.: feladathelyzetben legyen képes kényszerítı átadást végrehajtani. Felugorva tudjon kapura fejelni. Tudjon szabályosan szerelni. Tudjon a kapuhoz közel és távol védıfeladatokat végrehajtani. Tudjon kispályán játszani. • 11. évf.: tudjon földrıl pattanó labdát átvenni. Legyen képes megkísérelni kapáslövéssel kapura juttatni a labdát. • 12. évf.: a tanult technikai taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani. Röplabda: • 9. évf.:tudja nyitásnál a labdát az ellenfél térfelére juttatni. A sikeres végrehajtás valószínősége 20 %. Tudjon folyamatosan adogatni alkar és kosárérintéssel. Tudjon nyitáshoz eredményesen hozzáállni. Teljesítménye érje el a 30 %-ot. • 10. évf.: tudjon feladást végrehajtani feladathelyzetben. Tudja a labdát kosárérintéssel átjátszani feladathelyzetben. A sikeres végrehajtás valószínősége 40 %. Legyen képes társaival összehangolt védekezés végrehajtására. A sikeres végrehajtás valószínősége: nyitásnál 30 %, leütésnél 20 %. Tudjon játszani könnyített szabályokkal. • 11. évf.: tudjon feladást hátra is végrehajtani. Legyen képes leütésre. Tudja a sánc mögötti területet biztosítani.

491/491

A Gróf Széchenyi István Mőszaki Szakközépiskola

Recommend Documents