BIHAR VARMEGYE MEZ~GAZDASAGA AZ ELSŐ VILAGHABORÚ ELÓEST~JÉN A Földművelésügyi Minisztérium Nagyváradi Kirendeltségének 1914. évi jelentése Gazdag István
Bihar vármegye történetének levéltárunkban őrzött iratanyaga meglehetősen hiányos . A forrásbázis kiegészítése céljából Nagyváradon végzett kutatás során került felszínre az FM Nagyváradi Kirendeltségének két irata.l A Földművelődésügyi Minisztériumi Levéltár c. repertóriumban' csak a hegyvidéki, eperjesi és temesvéri kirendeltség anyága található, a nagyváradi kirendeltség . anyaga hiányzik. Ezért és mert Bihar gazdaságtörténetének feldolgozása még várat magára közöljük a kirendeltség éves beszámolójának tartalmi kivonatát . Bevezetésként vázlatosan bemutatom 1900-as adatok3 alapján a megye mezőgazdaságának jellemzőit : A vármegye gazdaságainak megoszlása
0-5 holdig 5-100 holdig 100-1000 holdig 1000 holdon felül
a gazdaságok száma
kat. hold
47 841 38 767 559 193
92 323 521 271 180 314 832 561
A terület termelési ágak szerinti megoszlása kat. hold
szántóföld kert rét szőlő (beültetve) szőlő (parlagon) legelő erdő nádas terméketlen terület
767 800 15 885 159 681 5 149 5 454 154 611 478 907 5 955 33 027
1 Prefectura Jud. Bihor. 147. d. 1915. A Magy. Kir. FM. Nagyváradi Kirendeltség 1914. évi jelentése. 1915. május 10. (27 oldal) Kézirat gyanánt . 2 FöldmGvelődésügyi Minisztérium Levéltár 1889-1945 . I. Repertórium . Készítette: Kiss Dezső. Levéltári Leltárak. 14. Levéltárak Országos Központja. Bp. 1961. 591594 . old. 3 Flatt Károly : Biharvármegye mezőgazdasága, állattenyésztése ~ erd őgazdasága . In : Biharvármegye és Nagyvárad. (Szerk. : Borovszky S¢mu). Bp. 1901. 315-325 . old.
177
A megyei mezőgazdasági termelése, különösen a nagybirtokokon belterjesnek, sokoldalúnak volt nevezhet ő. A gabonaneműek közül a búza (228 522 kh) és a tengeri (177 377 kh) vezetett. Az ipari növények sorát a kender és a dohány vezette . Jelent ős területen termeltek burgonyát (13 60U kh), a takarmánynövényekb ől a zabosbükköny (26 300 kh), a tavaszi bükköny (13 000 kh), és a lóhere (11 000 kh) érdemel említést. A természetes rétek és legelők 310 000 kh-t foglalnak el. A vármegyében 169 sz őlőművelő község volt . A gyümölcstermesztés és a konyhakertészet is magas színvonalon állt. Az állattenyésztés rangját a szarvasmarha, a sertés és a lótenyésztés biztosította . A megye nagy kiterjedés ű volt. A vármegyéhez 1910-ben a következő járások tartoztak : belényesi, béli, berettyóújfalui, biharkeresztesi, cséffai, derecskei, élesdi, érmihályfalvai, központi, magyarcsékei, margittai, nagyszalontai, sárréti, székelyhídi, tenkei és a vaskohi. A megyeszékhely : Nagyvárad thj. város volt. A megyében 489 települést tartottak nyilván a Röviden kívánok még szólni a minisztériumi kirendeltségek létrehozásáról. A földművelődési tárca különböz ő, a termeléshez kapcsolódó akciók lebonyolítására Saját közigazgatási szervein és a községi elöljáróságokon kívül rendszerint igénybe vette a gazdasági egyesületeket, a falusi szövetkezeteket . Amikor azonban generális akciók lebonyolítására került sor különleges szervezet létrehozása vált indokolttá. 1897-ben az Észak-keleti Kárpátok népének egyesítésére, gazdasági akció lebonyolítására az általános közigazgatási hatóságoktól független miniszteri kirendeltséget szerveztek miniszteri biztos irányításával Szalyva (később Munkács) székhelylye1 .5 Ezt követte 1902-ben Marosvásárhely székhellyel a székelyföldi és 1902-ben Zsolna székhellyel a felvidéki tárcakirendeltség létesítése. Idővel szélesedett e kirendeltségek munkaköre : feladatuk a földművelésügyi kormányprogramnak a helyi viszonyokhoz alkalmazott végrehajtása lett. Működésük bevált, ami utóbb arra késztette a minisztériumot, hogy másutt is állítson fel hasonló kirendeltségeket. 1913-ban Temesvár és Nagyvárad, majd 1915-ben Kolozsvár székhellyel létre is hozott további hármat. fgy a miniszteri kirendeltségek száma hatra, a körzetükbe tartozó vármegyéké pedig harmincegyre emelkedett . 1913-ban a miniszter a tárcához tartozó külső hivatalokat és szakközegeket az egységes vezetés érdekében az állomáshelyük szerint illetékes kirendeltség közvetlen felügylete al áhelyezte (4 670/1913. Eln. F. M. sz . rend.). Ezzel a miniszteri kirendeltségek középfokú szakhatóságokká léptette elő : földművelésügyi igazgatásunkban az eddig merev központosítottság helyett a dekoncentráció elve jutott érvényre . A nagyváradi kirendeltség beszámolójában kirajzolódik a tárca fejlesztési koncepciója . A kirendeltség a következőkben összegezte saját feladatát : A kirendeltség feladatát képezi, hogy működési területének (Arad; Bihar és Szilágy megyék) gazdasági viszonyait, azoknak minden ágazatát állandóan figyelemmel kísérje, azok fejlesztését s a gazdaközönség anyagi és erkölcsi meger ősödését a rendelkezésre álló hitel keretei között minden lehető módon előmozdítsa : 4 Bihar vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. Bp. 1910. 5 A földművelődésügyi szakigiazg~atás története 1867-1948: (Szerk . : Pataky Ern ő) . Bp. 1970. 81. old.
17s
- a mezőgazdaság érdekében hozott s azzal kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrizze, - a területen működő s alája rendelt szakhivatalok, intézetek és önálló működésre jogosított szakközegek munkáját ellenőrizze, azokat tevékenységre ösztönözze s feladatának teljesítésében támogassa, - a területén működ ő - gazdasági célt szolgáló - egyesületek, gazdakörök, gazdasági munkásegyesületek, szövetkezetek alapszabályszerű működését figyelemmel kísérve, azokat feladatuk teljesítésében támogassa, - a gazdatársadalomnak testületi és szövetkezeti szervezkedését elősegítse, s mindazokban a kérdésekben, amelyek intézésébe a gazdatársadalmi szervezetek bevonhatók, azokkal lehetőleg karöltve járjon el". A kirendeltség három megye mezőgazdaságával foglalkozott . Írásunkban elsősorban a bihari helyzetre koncentrálunk, de Arad és Szilágy megye adatait is közöljük összehasonlítás érdekében. A nagyváradi miniszteri kirendeltség működését az 1913 . év második évnegyedében kezdte meg. Az első év működésének természetszerűen legfőbb adatát az képezte, hogy a gondozásra bízott területnek gazdasági viszonyaival, szükségleteivel megismerkedjék s a földművelésügyi érdekeit szolgáló hivatali és gazdatársadalmi szervek között az eredményt biztosító együttes munkához szükséges kapcsolatokat létrehozza, valamnit működési köréről gazdatársadalmát tájékoztassa . A miniszteri kirendeltség a földművelésügy minden ágazatával behatóan foglalkozva igyekezett megállapítani, hogy működési területén a gazdasági fejl ődés előmozdítása érdekében melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők. Megszabott hatáskörében - a rendelkezésre bocsátott hitelekhez mérten - igyekezett a szükségesnek vélt munkálatokat megindítani, illetve az ezek megindításához szükséges terveket, javaslatokat elkészíteni. A jelentés csupán a kirendeltség által a földm űvelésügyi kormányzat programja alapján megindított munkálatok eredményeiről számol be, de nem terjed ki a kirendeltség azon működésére, melyet a minisztérium által kiadott rendeletek végrehajtásánál csupán ellenőrz ő vagy felügyeleti teendőket látott el. Magában foglalja azonban a jelentés a megkezdett munkálatokkal kapcsolatban tervezett jövő feladatokat is. Az 1914 . év közepén kitört háború a kirendeltség működését is rnás irányba terelte, a gazdasági fejlesztés megkezdett munkálatalt legtöbb esetben felfüggesztette s a kirendeltség egész tevékenységét nagyarányú vetőmag szükséglet fedezése, a gazdasági munkálatok biztosítása, munkaközvetítés s élelmezés ügyeinek ellátása vette igénybe. A jelentés a kirendeltség évi tevékenységéről a következőket tartalmazza : Gazdatársadalmi szervezkedés : A miniszteri kirendeltség - különösen Bihar vármegyében - legels ő sorban a gazdatársadalom szervezkedését, gazdakörök alakítását tartotta szükségesnek, minthogy a vármegye 111 nagy és 380 kis községében csupán négy olyan gazdakört talált, mely m űködést is fejtett ki". Tíz gazdakör formálisan működött . A kirendeltség szervezésében 1914 telén 63 új gazdakör alakult . Az alapszabály értelmében a gazdakör elnöke és jegyzője hivatalból tagja a vármegyei gazdasági egyesületnek . A Bihar vármegye Gazdasági Egyesület választmányában a vezető birtokos elemen kívül helyet foglaltak az erdészeti, gazdasági és állategészségügyi felügyel ők, a kultúrmérnökség, az Országos Köz17 9
ponti Hitelszövetkezet nagyváradi képviselője, az összes járási szolgabírák". A gazdakörök napi és szaklapot járattak, 150-200 kötetes könyvtárral rendelkeztek. Több gazdakör közösen szerzett be gépeket, vásárolt vetőmagot, műtrágyát és erőtakarmányt. Jó néhány helyen mintha tárgyatelepet iS létesítettek, beszereztek tenyészállatokat, törzskönyvet vezettek, berendezkedtek tejminőség ellenőrzésre . Arad vármegyében 19, Szilágy vármegyében 56 gazdakör működött. A jelentés hangsúlyozta, hogy er ősíteni kell a gazdakörök és a vármegyei gazdasági egyesület közötti kapcsolatot. A kirendeltség területén 24 állatbiztosító szövetkezet alakult meg. Kiterjedt hitelszövetkezeti hálózat működött a megyék területén : Arad megyében 36 - tevékenysége kiterjedt 91 községre Bihar megyében 85 - tevékenysége biterjedt 317 községre Szilágy megyében 49 - tevékenysége kiterjedt 167 községre A hitelszövetkezetek fonta$ feladata volt, hogy támogassák a gazdakörök akcióit. Az értékesít ő és fogyasztási szövetkezetek száma : Arad megyében 52, Biharban - 120, Szilágyban - 41 . A Hangya 1914 második felében gabona raktárszövetkezeteket létesített megyénkben kettőt és Arad megyében is kettő t. Mind a három megyében - az utóbbi években - több nagybirtok lett parcellázva. Több község és úrbéres közönség vásárolt birtokot, főként közlegelő céljára . A parcellázásból eredő terhek az 1912 év óta tartó gazdasági és pénzvárság folytán, sajnos egyes községek lakóit súlyos anyagi zavarokba juttatták és sok gazdának nem egy esetben a parcellázás előtt tulajdonát képező tehermentes birtokrésze is elúszott" . A három vármegyében több nagy és középbirtok került feldarabolásra. Bihar vármegyében ezenkívül az Alternista bank a püspök birtokából 12 000 kh-t bérelt s ebből három középbérletet létesített 4115 kh-on, 9200 kh-ból pedig 1020 holdas kisbérleteket alakított. ,,Mint általában mindenütt, úgy ebben a körzetben történt parcellázások egy részénél iS nagy szerepet játszott a földművesnép földéhsége, amely nem a birtok jövedelmez őségében, hanem a terület növelésében látta boldogulását" . A tagosítás folyamatban van. Bihar vármegye hét községében már megvolt. Megkezd ődött Arad megyében három, Biharban 28 és Szilágy megye kilenc községében. A törekvés a szétaprózás megszüntetése, a tanyaközpontok, utak kialakítása, mindezek alapján új gazdasági rendszer meghonoSítása. A kirendeltség ennek érdekében elsősorban a kisbortokosok körében szorgalmazta a tanyák korszer ű berendezését, a vetésforgó használatát, a gazdaságos gépek használatát. A legel őkkel kapcsolatos teendőket a két alaptípusú legelő köré csoportosították : az alföldi területen a helyes kezelést állították előtérbe, az okszerű javítással (a szikes területek javítása, a vadvizes helyek lecsapolása, a gyomirtás) . De ösztönözték a gyepek felújítását, a trágyázást, a kutak-itatók létesítését és a fásítást ; a hegyvidéki területen a legelők javarészét felszántották (volt olyan helység, ahol 60%-ot) a megmaradottak nagy része meredek, kopár és sziklás - tüskével ben ő tt. Ezeknek a visszaszerzése igen hosszadalmas és meglehetősen kilátástalan. Van azonban 16 500 kh havasi legelő - ezeket fokozottabban kell hasznosítani. Ezeknek a javítása szükséges és eredményes lehet. Ezekre alapozva havasi 180
gazdaságokat kell szervezni (utakat, istálókat és kísérleti telepeket). A kirendeltség e témával igen behatóan - az állattenyésztés súlyának megfelelően foglalkozott. Az állattenyésztés: a mezőgazdaság vezető ágazata volt . Szarvasmarha : a fehér nagy fajtákról most térnek át a vöröstarka tájfajtára . A tenyésztési feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek sok esetben - még az alföldi területen is hiányozrfak (rendszeres legeltetés, takarmány termesztés), nem beszélve a hegyvidékiről. A gazdaköröknek szorgalmazni kell a törzskönyvezést, a tej ellenőrzését, az állatbiztosító szövetkezetek létrehozását, a községi állatorvosok szerződtetését és a községi bikaistálló felállítását. A kirendeltség a tenyésztési feltételek javítása érdekében vetőmag biztosítással igyekezett a lucerna és vöröshere termesztését növelni. Tervezik központi takarmány előkészítő kamarák létesítését; import állatok beszerzését az ország nyugati részéből és tejszövetkezetek szervezését. A lótenyésztés Arad és Bihar megye egyes helyein magas szinten volt. További feladatok : tájfajták meghonosítása, fedeztető állomások szervezése, csikófuttatók létesítése. A sertéstenyésztési kedv csökkent. Tenyésztési szinten a mangalica állomány volt néhány gazdaságban . A juhtenyésztés érdekében nyájakat kell importálni . A baromfitenyésztést a kisgazdák körében kell szervezni . A méhészkedés feltételei jók . A kirendeltség egész területén megtalálható a méhészeti hajlam". A három vármegye 542 községében 4041 méhtenyésztő van : 23 000 kaptárban és 12 494 kaskában 35 499 méhcsalád van. Feladatok : kaptárkészítő telep szervezése, minta méhészet létesítése, méhészeti tanfolyamok szervezése, családok kiosztása . Növénytermesztés . A talajművelés javítása érdekében a trágyázás mellett a mezőgazdasági gépek beszerzését, használatát sürgette a kirendeltség. A gépeket 15-20%-os kedvezménnyel szerezhették be a gazdakörök s A kirendeltség 40 községben létesített minta trágyatelepet ; szorgalmazta a műtrágyázást is (1914-ben 100 q szuperfoszfátot osztottak ki ingyen a gazdáknak) . Ösztönözték a vetőmagtermelést, elsősorban a búzából és tengeriből.' A kertészet színvonalát járásonként minősítették, ennek alapján Arad megyében 8, Biharban 11 és Szilágyban 6 járás területén jó színvonalú kertészkedés folyt. Feladatként jelölték meg járási faiskolák szervezését és gyümölcsfeldolgozó telepek létesítését . Munkásközvetítés. Arad és Bihar megyékben munkaer őfelesleg mutatkozott. A kirendeltség 1914. X-XI. hónapokban 6000 munkanélkülit helyezett el szerte az országban. Gazdasági ismeretterjesztés. Az önálló gazdasági ismétl őiskolák mellett 6 A gazdakörök - a kirendeltség támogatásával - 1914-ben a következ ő gépeket szerezték be: 4 tengeri morzsoló, 1 répavágó, 1 szecskavágó, 13 sző l őpermetező, 1 vetőgép, 2 kalmár rosta, 2 trieur, 1 db hídmérleg, 10 aratógép, 100 marokrakó-arató gép, 2 motoros eke. Prefectura Jud. Bihor. Bihar vármegye F őispánja . 147, d. 1915. ? Rendszeresen sar került min őségi vető mag osztására : 1913-ban búza vetőmagot kapott Arad megye - 100 000 kg, Bihar megye 380 000 kg, Szilágy megye 381 96S kg. Ószi rozsot kapott Bihar megye - 16 200 kg. összesen : 152 község, 2140 kisgazda . 1914-ben hasonló .akcióra Került sor.
előadásokat és tanfolyamokat szerveztek. 1915-re paraszt mintagazdaság felállítását tervezték Monostorpályiban . Vízellátás : Bihar és Szilágy megyékben sok tennivaló sorakozott. Szilágyban megkezd ődött a kutak építése, Bihar megyében a háború utánra tervezték . Madárvédelem . Az ornitológiai központ támogatásával madárvédelmi á1lomásokat terveztek létrehozni . A kirendeltség szervezésében 1913-ban élelmiszer kiosztási akció zajlott le, valamint ingyenes jogsegély szolgálat kezdte meg működését. A kirendeltség működésének első évéről készített beszámoló egy átgondolt fejlesztési koncepció kezdeti lépéseit összegezte, ugyanakkor bizonyította, hogy az FM a kiegyezést követő rendkívül dinamikus gazdasági-társadalmi fejlődésünk szerves részeként tervezte meg a mezőgazdaság fejlesztését. A háború azonban megszakította ezt a tevékenységet . Agriculture in the County of Bihar on the eve of World War I Annual report of 1914 of the branch office of the Ministry of Agriculture in Nagyvárad István Gazdag
In the stock of the Archives of Nagyvárad some documents of the branch office of the Ministry of Agriculture in Nagyvárad have been found, with the annual report of 1914 of the Office among other things . In this report the developmental concept of the portfolio is clearly seen : "It is a task of the office to pay constant attention to the economic relations of its area of activity (the counties of Arad, Bihar and Szilágy) and to all of their sections, to promote their improvement and the financial and moral strengthening of the agricultural class in any possible way within the available credit limits." The branch office began with its duties in 1913, a year spent in gaining information about the area . Actual work began in 1914, of which the report informs us, also giving information about the different duties. The topics of the organization of the agricultural class, of conunassation, pastures, stock breeding, plant growing, labour exchange, public education in agriculture, water supply and protection of birds are also mentioned. Cenvcaoe xosxücmeo oóaacmu b'uxap xaxaxyxe nepeoű .MUpoeo ű eoűxnt Omvem Omdenexu,q Munucmepcmsa cenbcxoao xosxücmaa aopoda Haánaapad sa I914 aod Íluimaax Tasóaa
B MaTepxanax apxxsa ropoAa Ha,gbsapau xaK,gexo xecxonbxo ,goxytexTOS Ha,gbsapaRCxoro oTUenexxx MxxxcTepcTSa censcxoro xosaxcTBa, cpegx npo~xx oTKeT sa 1914 roA, copfepxcaxxe xoTOporo Mbi cooóutaeM . B rouosoM oTKere acxo sbrpxcosblsaeTCA xosuemTxa passxTxa ivmxxcrepcrsa .«3aAaea saxn~oYaeTCa s To:~, ~TO6bi o6parxTb sxxNtaxxe xa xosRHCTSexxbie oTxouiexxx scex Teppxxopxx x scex ee oTpacneH, oTxocautxxca x OTAenexxio (oónacrx ApaR, Bxxap, CxnaRb), sTOóbt ataTe pxanbxo x Ntopanbxo noüAepxcaTb oóu~ecrso xosaes x passxsaTb scesosMOxcxarnnr MepaNxt s rpaxxuax ,gaxxbrx xpe,uxTOS. . .» OT,genexxe xa~ano csoFO paóoTy s 1913 ropy, cneuosaTenbxo, s 3TOM rOJ~y saAaaa óbtna osxaxoNrnexxe c sTOH TeppxTOpxeH . PaóoTbi rto cyu~ecTSy xaHanacs s 1914 rouy, o xoropox uaeT xxcpopMauxfo oTxeT, a Taxxce ox coRepxcxT x pasxbie saAa~r . Peub xReT o6 opraxxsosaxxocTx oóuxecTSa xosAes, o pa3Mexcesaxxx, o riacTóxntax, o xcxsoTxosoücTSe, o pacTexxesoücrse, o pacrrpelienexxx paóoaeH cxnbc, xoxynapxsaüxx sxoxomxKecxxx sxaxxH, souocxaóxexxx, oT oxpaxe xTxu .
182
