A gazdasági válság hatása a magyar fels oktatási és feln ttképzési rendszerre
• 1. A magyar fels oktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól • 2. Van-e a magyar fels oktatás reformfolyamatának jöv képe? • 3.Hiányzik párbeszéd a gazdaság és az oktatás szerepl i között
! •
" – $ !
# %!&
%
• •
'
" !
"! !
• (
#
)
!
' •
*
! &!
"
)
+ ! • (
!&
–•. • •
– –
# , /0 1 /$2 %$ 1 / 2%
1
,
&
'
3
, % #
# +
–
# 4
"!
+ "
#
,
–$ – –
– Kevésbé kidolgozott: - Fels fokú szakképzési szak hazai gyakorlata - A feln ttképzés (továbbképzés) fels fokú szintje
05 • 6 • 7 • 4 ! • 8 (
#
% !! +
* " " " (?) 9 :$
+
"+
3
Nemzetközi hatások: – A képzési keretrendszerek kialakításának, uniós és nemzeti átjárhatóság egyeztetésének van aktualitása – A feln ttképzés értelmezési terének b vülése, az LLL programok sokszín sége Hazai hatások: - A hazai oktatási keretrendszer folyamatos reformja - A fels oktatás gazdálkodásának változási kényszere
! • # •
!
+ #"
! )
%
" • •
* ;
* <
% +
&
'
• A képzési szintek rendszerében a nemzeti és a nemzetközi rendszerek koherenciája • Az egyes országok rendszerében különböz szint nek min síthetik ugyanazt a képzést, így nehezítve az uniós munkavállalást • A globális méret keretrendszerek, a transznacionális vállalkozások képesítési rendszere kikerülheti a képesítési rendszereket
#
# 9
!
• 6
053
% '%
• 7 *
! #
% !
Mindkét BA és MA szintet érint álláspont, irányzat a magyar oktatásfejlesztésben is vitákat generált, de els sorban az MA fejleszthet ségér l fogalmazódott meg néhány el terjesztés
# • A fels fokú szakképzés leghatékonyabb színtere • Az LLL eddig ki nem dolgozott területeinek és szintjeinek ad keretet • A munkaer -piac igényeire közvetlen reagálást tesz lehet vé • A szolgáltatás kínálatának növelése a saját bevétel növelését feltételezi: – Költségtérítéses képzések – Uniós pályázatok – Szakképzési támogatásokra való jogosultsággal
#
9'# &
Amennyiben az Innováció Európája programból kimarad a fels oktatás, ha nem érvényesíti azt az elvet, hogy a diplomás továbbképzés lehet szakképzés, Elveszítheti: - a hazai kvalifikált munkaer mobilitási lehet ségét - a gazdaságtól remélt támogathatóságot - a képesítési keretrendszer ekvivalenciáját - a hazai szakmai elit továbbképzését
9'
#
# 9
• = "
"
– –
02>
%'
% !
&!+
Nemzeti Er forrás Minisztérium célkit zésben megfogalmazta: - 7?7?3 # # 9! 7??@3
"
77%8A 3
8? A #"
&!
'
A magyar feln ttképzés és fels oktatás rendszerváltásai • Az elmúlt két évtized infrastrukturális fejlesztései a dualizmus korához hasonlíthatóak • A 20 században több hullámvölgy törte meg: – Vallási és ideológiai megkülönböztetések a Horthy korszakban – Az értelmiségi életforma, a tudomány m velése politikailag gyanús a szovjet éra alatt – a globális gazdasági kihívás: a mobilitás, az átjárhatóság, a foglalkoztathatóság és a min ség
Hiányzik párbeszéd a gazdaság és az oktatás szerepl i között 1. A rendszerváltás után Magyarországra települ multinacionális cégek olcsó, képzetlen munkaer t igényeltek 2. ma azok a cégek telepednek ide, akik jól képzett munkaer t szeretnének
felismerése három új törvényben is megfogalmazódott, a feln ttképzési, a szakképzési és a fels oktatási törvényben.
Hiányzik párbeszéd a gazdaság és az oktatás szerepl i között • törvényeknek az uniós kihívások közül legalább háromra választ kell adniuk – szakoktatásnak, a szakképzésnek és a fels oktatásnak a kapcsolódására – a közös elismertséget segít kreditrendszere, – a min ségbiztosításra. A kérdés az, igényli-e ezeket a szakembereket a munkaer piac? Ismerik-e a képzések tartalmát? Az álláshirdetésekben megfogalmazódó igények ismerete és a képzési kompetenciák marketingje segíthet
Paradigma váltásra van szükség • megfelel hangsúlyt a munkaer piac versenyképességének, a képzett munkaer iránti igénynek az elemzésére kell helyezni • élethosszig tartó megújulási igény a tudásalapú gazdálkodáshoz vezet • Más módszerekkel, más – a gazdaságtól megkívánt új –, korszer oktatási anyaggal kell a képzés középpontjába helyezni a tanulni vágyót
