A GAZDASÁGI SZAKTAHITÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖHYE FELELOS SZIRKESZTO SZÉP LASZLÓ

1~. 11ám.

XXIII. évfolyant

kiskunfélegyháza, 1938. ', december h6

rtOCAZDAS' Cl~~ W.~W~ N POKTAT'AS· A GAZDASÁGI SZAKTAHITÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖHYE 6•••

El6fi ..t6oi dlj : Egy 8·- pong6. lu o16fizot4oi· 4• hirdot4oi dljalc a Gazdatáti Szalctonitálc Orozógoa Etyooüloto f6p4nztáránalc Kioujnálláora az 54.135. coolclcozámlán lcüldond61c.

FELELOS SZIRKESZTO

SZÉP LASZLÓ

Mogjolonilc auguoztuo há lciY4toi4Yol mlndon há 1-4n. Szorlcoozt6o4v Kiolcunf61ogyháza Az ogyooiilot tagjai a lapot tagdljulc foj4bon kapják.

A lap kiadásáért felel: PIGHICZKY FERENC elnök, Szek11árd. Kictd6tulajdonos : A Gazd. Szaktanit6k Orsz. Egyesülete, Szekszárd

Komcittom Húsz esztendő sötét távlatából új élet fényeként verődik át az öreg Dunán Szent András templomának tornyáról a büszke magyar lobogó, hogy hirdesse az igazság győzelmét, me/y kiterjesztette hatalmát a Csallóköz áldott rögeire, megdöntve a porhintés és szemfényvesztés ideiglenes erőit, úrrá teszi ismét ott az ezeréves elvitathatatlan magyar jogot. Az egész magyar társadalom osztatlan és határtalan örömmel kisérte a jelszabadulás feledhetetlen eseményeit az egész Felvidékre vonatkoztatva, de talán nem akadt egyetlen magyar szív sem, me/y ne dobbant volna kü/ön hevesebbet egy-egy jobban hozzánőtt folt visszamentésekor, melyhez élete során mélyebben gyökerező emlékek rögzítették. A magyar gazdasági szaktanítói kar tekintélyes részénél is mutatkozott e nemes szimptóma az ősi Komárom Duna-hidján átdübörgő új-hadak zaja és a felszabaduló testvérek üdvrivalgása nyomán, mert ez a város készitette elő jövendő nemzetépítő munkájukra a komáromi m. kir. állami gazdasági szaktanítóképző intézetben. Négy korosztály hagyta el a csallóközi Alma Mater szeretettel ölelő karjait a "boldog" világban és húsz év óta várja, hogy ha rövid pár pillanatra is, visszatérhessen oda.

Elmultak az öt, tiz, tizenöt, húsz éves, sőt negyedszázados találkozók terminusai, melyeken vágyó pillantásokkal fordultunk a leeresztett sorompók felé soha el nem muló hittel, hogy valamikor a régi falak között, de szabad honi levegőben üdvözölhetjük a kedves fészket, me/y annakidején boldog reményekkel telitve röppentett ki bennünket. hitünk beteljesült, Komárom szabad és magyar, a csallóközi kisparadicsom szeretettel várja hű gyermekeit! Erős

Nem akadhat közöttünk egy sem, aki megtagadná a multat, mert ezzel önmagát tagadná meg; nem teheti hallatianná senki a hívó szózatot a hálátlanság bélyege nélkül; nem halványodhatott el a régi barátság, mert hiszen az élet csak közelebb hozhatott bennünket; de mindnyájunkban élhet a vágy, jelkeresni a szent rögöket, melyen első szárnymozdulatainkat végeztük: éppen ezért tegyünk igéretet, hogy a legrövidebb időn belül a Hadúr után mi is átkelünk a Dunahidon és deresedő fejjel és talán kissé ernyedt izmokkal, de el nem muló szeretettel öleljük szivünkre az emlékekkel teli Vág-Duna, Ekeli-csatorna, a Qadóci-düló és a Komáromí-rét felejthetetlen rögeit. -p.

~

MEZÖOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

1938. december hó.

-----------~~~~~~~--~~~~

Az új 2.

,

tanterv es bevezetése. (Géher Lajos közgyűlési értekezése.)

Új tantárgyakat a mezögazdasági népiskola a tantervvel nem kapott. Oktatási anyaga tehát a 36 éves bevált keretek között maradt. Ének és testnevelés nem volt ugyan a régi tantervben felvéve, mégis minden iskolában foglalkoztak ezekkel kirándulások és gyakorlati tanításra való menetel alkalmával. Az új tanterv is csak az eddigi keretek közölt és alkalomszerfien veszi fel az énekkel és testgyakorlással való foglalkozást, igy ezeknek a tantervben való szereplése változást nem fog elöidézni. Nincs új tantárgy, de az eddigiek osztályok szerinti elrendezése és a tantárgyak keretében a tanitási egységek száma és meghatáraiása már igen figyelemreméltó vonása az új tantervnek. E téren van a legtöbb változás és idöszera módositás, s itt tOnik fel legjobban a régi és új tanterv közötti különbség. Eddig a tantárgyak némelyike elaprózódott 2-3 osztályra is. Pl. a gyümölcsfatenyésztés a fiúk 3, a tejkezelést, baromfitenyésztési és csecse· möápolást a leányok két tanéven át tanulták. Erre az elaprózásra szükség nem volt, a gyakorlat kivánalma egyszerűsítést, összevonást követelt meg. Az új tanterv e kivánairnat részben megvalósította, mert a fatenyésztést két osztályra, tejkezelést, baromfitenyésztést, csecsemőápolást pedig egy osztályba tette. Legtöbb tantárgy anyaga a mezögazdasági népiskolában azonban olyan gazdag, hogy egy tanév alatt el sem végezhető, ezért pl. a konyhakertészet és növénytermesztés 2-2, az állattenyésztés, szőlőmfivelés háztartástan és kézimunkázás 3-3 tanév anyaga maradt továbbra is. A tanitandó anyag elrendezésében számottevő változás van pl. az állattenyésztésben. Az 1. fiú osztály általános állattenyésztése megrövidül és a házinyúl tenyésztésével bővül. A ll. fiú osztályból a lótenyésztés a lll. osztályba került, helyét a ser téstenyésztés váltotta fel. A lll. osztályban új anyag a baromfitenyésztés; külön tantárgy lett a gazdasági törvények ismertetése, mert ezek beható tanftását a gyakorlati követelmények elöirták. Az l. leányosztályban az általános állattenyésztés, selyemhernyó, nyúl, kecske tenyésztés került az

eddigi szarvasmarha-tenyésztés és tejkezelés helyébe. A baromfitenyésztés a ll. oszt. anyaga lett, a szarvasmarha-tenyésztés és tejkezelés pedig a 1:1. osztályba került. jelentőségében sokat nyert a gyümölcs- és virágkertészet, továbbá az egéslségtan tanítása a Ill. leány, a konyhakertészet az I. fiú osztályban. Változások a közismereli és a többi gyakorlati gazdasági tárgyak anyagában és elrendezésében is vannak, de ezek további felsorolását elhagyom, mert a helyi tanmenetek összeállitásakor minden hallgatóm már megismerkedett velük. Az új tanterv sok módositást végzett a közismereli tárgykörben és ennek különösen az olvasmány-tárgyalás alapján tanitandó anyagában. Igy sokat módosult a földrajz, mert az 1. osztá lyokban a lakóhely és környezetét kell tanítania az eddigi hazai földrajzi anyag helyett. Tánitványaink többsége nem ismeri kellően a szülőhelyét, ennek jellegzetes talaj, éghajlati természetes kiválóságait, köztekedési utait, intézményeit, stb. Szükséges ezeknek alapos megismerése, közgazdasági szempontból való értékelése, megbecsülése és szerelele is. Ennek tanitása nehéz anyag lesz a gyakran váltakozó tanerők részére, mert előzetes helyzet és környezet tanulmányokat, határ-bejárást, kellő és alapos előkészületet követel meg a sikeres tanitáshoz. Hazánk gazdasági földrajza a ll. osztály anyaga lett, mig Budapest székesfőváros és közgazdasági jelentőségének ismertetése a lll. osztályba került, kevés európai és öt földrészi ismerettel. A reánk nézve idegen államok, hegyek, folyók, stb. tehát elmaradnak s csak a minket érdeklő a velünk kapcsolatos és gazdasági vonatkozásu ismeretközléseket követel meg az új tanterv. A történelem együtt van az u. n. alkotmánytani tudnivalókkaL Itt a hangsúly az utóbbiakra esik, ezért a lll. fiú osztályban már kül~n tantárgyként szerepel heti egy órában a gazdákat érdeklő törvényeknek és társadalmi szervezeteknek az ismertetése. Az l. osztályban a mohácsi vészig, a ll. osztályban a kiegyezésig, a Ill. osztályban

t938. december

hó.

MEZŐOAZDASÁGI NÉPOKTATAS

pedig a napjainkig terjedő történelmet kell tanitani, mégpedig gazdasági szempontból és a gazda szemével nézve. Az egészségtan anyaga egészen megváltozott, a 111. osztályban pedig a gyermekápolással és neveléssel sok tekintetben szerencsésen egészUit ki. Az egészségtannak kimélyitését a gyermekhalandóság és védelem, a betegség elleni sikeres küzdelem nemcsak indokolja, hanem szakségessé is teszi, ezért e tárgy tanítása mintegy központi ten· gelye lett a közismereli oktatásnak. Anyagváltozás van a fogalmazás, számtan és mértanban is, de már a fentieknél kisebb mértékben. Igen hálás és érdekes volna minden egyes tantárgyat, annak osztály rendezését és tanítási kivitelét részletezni, de ez tantestületi Ulésekre, lapunkra és a leendő szakianitói szemináriumokra tartozik, igy nem lehet szerény értekezésem anyaga. Kivánatos azonban az ezekkel való beható foglalkozás mielőbbi megindítása, miként ezt más iskolák, kutönösen az elemiek tantervak megjelenése után még most is eszközlik. Tantervünkben tehát a nevelői és közismereli tudnivalók jelentékenyen bővültek anélkül, hogy a gazdasági tárgyak csak legkevésbbé is hátrányba kerültek volna. Feldolgozásuk megköveteli a tanitási idő igen jó kihasználását és pontos megtartását, a tanitásokra való előkészületet lelkiismeretes elvégzését, mert ezek nélkut nevelői és oktatói eredményt nem várhatunk. A tanterv végrehajtásában nagy segitségre szolgál a helyesen összeállitott tanmenet és a gondos óravázlat Könnyitést hoznak az új kiadású tankönyvek is, hogy a tanulóknak és az oktatók-. nak szolgálatára álljanak. A helyi tanmenetek viszont már elkészültek, jó részük már jóváhagyást is nyert, a tanitások tehát az új tanterv alapján már megindultak. Minden tanerő igyekezett tanruenetét a lehetőséghez, a helyi viszonyokhoz és a megváltozott kürülményekhez szabni és eiké· szíteni. Ezek az átmeneti tanmenetek rendes kisérői minden új tantervnek és változásnak; lényegük pedig abban nyilvánul, hogy csak egy tanévre ~zólnak s ennek leteltével ujból elkészülnek. Ez mdokolt és érthető is, mert a régi tantervről az t1jra való átmenet lényegében zavartkeltő és több évet, nagy köruttekintést, kellő gyakorlatot és felkészültséget kiván.

3

Az új tantervnek az l. osztályba való teljes bevezetése látszólag nem okoz gondot, de most mégis nehezen vihető kereszUll, mert a legfőbb segítő eszköz, a tanterv szerinti olvasó- és tankönyv nem áll még rendelkezésre. Az eddigi könyvek az új anyagnak csak egy részét tartalmazzák, igy minden órára nem használhatók, sok kiegészítést másrészről pedig kiagyásokat igényelnek. A Il. és lll. osztályokban van sok anyag, amit előzőleg már tanultak a növendékek. Ezeknek újból való felvétele és részletes tanítása tehát feleslegesnek látszik, a tanmerietbe azonban mégis felveendők, hogy ismétlésszerilen újból áthaladjunk rajtuk és az új tanterv szellemét ezekben is érvényesítsük. Az első tanmenetek összeállitása tehát nehéz, figyelmes és gondos munkát követel. Már a későbbieket jelentékenyen meg fogja könnyíteni a gyakorlat és az a körutmény, hogy a tankönyvek már rendelkezésre állanak. Legtöbb oktató úgy véti, hogy a tantervben felvett anyagot teljes egészében kell tanitania. Ez elgondolásában nehezut meg tanmenetének elkészitése és egész tanévi munkája is. A tanterv az eszményi iskola teljes anyagát öleli fel s ezt nem_ lehet minden helyen és minden iskolában megvalósitani. A mezőgazdasági népiskola nem általános, de szakirányú mfiveltséget adó intézmény s ilyennek alkalmazkodnia kell a helyi körutményekhez és kivánalmakhoz még a tanterv keretében is. Minden általános mfiveltséget nyujtó iskolában érvényesUihet a tanterv teljes egészében, de már a szakirányu iskolákban a tantervből csak a helyi szakséglet és kivánalom részletei tanitandók, vagyis az az anyag, amire a tanulóknak otthoni és jövő foglalkozásukban valóban szilkségük van. A közép vagy szakiskolákban pl. messze környék tanulói, a mezőgazdasági népiskolába csak a saját községünk, városunk gyermekei járnak. Előb­ biekben a tanitásnak általánosnak, minden tárgyra kiterjedőnek kell lennie, a mi iskolánkban pedig csakis a helyi viszonyokhoz és szilkségletekhez kell alkalmazkodnia. A mi iskaláinkat nem a szomszéd község vagy vármegye, körzet avagy kerület kedvéért, de a szakebbre szabott helyi követelmények érdekében szervezték meg és tartják fenn. Nekünk és tanitói munkánknak tehát szigoruan alkalmazkodnia kell a helyi, az otthoni, a szilkebb községi viszonyokhoz, mert végzett tanitványaink sem szóródnak el a megye, az ország killönböző részeibe, de ott maradnak az iskola körzet~ben, szülőföld­ jükön és ennek határában. (Folyt. köv,)

4

MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

Í938. december

h6.

------------------~~~~~~~~~~------~~~~~~

A marhakáposztának a tengeri közt való termelése Állandóan hangoztatjuk, hogy úgy a többtermelés, mint a nagyobb jövedelem szempontjából megfelelő jószággal lássuk el gazdaságunkat Ez könnyen megoldható is volna, ha nagyobb kiterjedésil rét és legelő állana a gazda rendelkezésére, de sajnos ezt kevés gazdaság mondhatja el, ezért ennek pótlására ugyancsak rá vagyunk utalva a mesterséges takarmányok termelésére. Ha a szántóföldi takarmánytermelésünket úgy akarjuk fokozni, hogy %-ban a többi termelvényünk se szenvedjen, akkor a másodtermelést is minél kiterjedtebben be kell vezetni gazdaságunkban, hogy ezáltal a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon. Ettől az elgondolástól indíttatva tettem ez éven kisérletet arra nézve, hogy a tengerinél a marhakáposztát, mint köztes terményt próbáljam meg. Egy kat. hold tengeri táblát két részre osztottunk. t,'2 holdon köztesnek marhakáposztát, •12 holdon disznótököt vetettünk.

A Fleismann-féle tengerit száraz fekvésU, laza talajon folyó évi április hó 28-án 90 négyzet cm-re vetettük. Minden fészekbe 3 szem tengerit tettünk, melyből kikelés után két szárat hagytunk meg. Egyidejüleg a négy tengeri tő átlójának a keresztezésébe 2 szem marhakáposzta magot vetettünk, itt a kikelés után egy tövet hagytunk meg. Ebből látható, hogy a marhakáposzta termelésének a legegyszerUbb módját választottuk, vagyis nem palántanevelés útján, hanem egyszerUen a magvetésre szoritkoztunk. A táblát háromszori kézi kapálásban részesitettük, ezzel úgy a tengeri, mint a marhakáposzta együttesen megkapta a szükséges gyomirtó és talajjavító munkákat. A másik 1/2 holdon a tengeri közé disznótököt tettünk. A tengerit szeptember 20-án törtük le, az egy holdról 33 q csöves tengerit mértünk. A tengeritörés alkalmával a marhakáposzta már szépen fejlődött, amint a képünkön igyekszünk bemutatni.

t 938. december hó.

MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

5

~~==~~~------~~~~~~~~~~~~-----------------Sajátságos, hogy a tengeritermés mind A tengeri letörése után a tengeriszárat a két fél holdon majdnem kilóra egyező tőből azonnal eltávolitottuk, ez által az egész volt. A szár és levélzet valamivel fejlettebb- táblán csak a marhakáposzta maradt. Ezen nek látszott. A tengeri szárat azonban a két részről nem mértük le külön, mert az munkánál nagy gondot kellett arra forditani, iskolának még nincs hidmérlege. A disznó- hogy a tengeriszár kihordása alkalmával a tök mennyiségét sem állapitottuk meg oly marhakáposzta levélzete ne törődjön le. A pontosan, hogy azt kisérletnél számon vehet- káposzta jól fejlett és eléggé zárt sorú, nénk, mert amint ért, sertéssel, lóval etettük. amint ezen felvételünkön látszik.

A káposztáok ezután még egy kapálást kap és novembertől kezdve szarvasmarha állományunk etetésénél, mint zöldtakarmányt adagol juk. jelenleg 1 0-ölről lemért káposzta súlya 22 kg, ezt 20 kg-ra lekerekitve, kat. holdra átszámitva 340 q zöldtakarmánykáposzta termést találunk. Ezen kisérletet, mint már előbb is emlitve van, marhakáposztával a folyó évben 1.·2 holdon végeztük. A most elért eredményt azonban még nem tekinthetjük készpénznek, mert ez év augusztus hónapja csapadékdús volt, ami nagyon kedvezett e kettős termelésnek. Ezért megbizható eredmény megállapitása szempontjából, különféle talajon

több évi kisérletre van szükségünk, hogy legalább 5 évi átlagtermést mutathassunk fel. A kisérletnél ezután pontosabban számon kell venni mindent, tengerinél a szárfejlödést. Ugyancsak meg kell figyelni, hogy ilyen nagy tötávolság mellett nem fásodik-e meg a káposzta szára, továbbá, hogy korán érő tengeri közt nem volna-e jobb sűrűbben vetni, miáltal a szár és levélzet finomabb maradna. Esetleg akkor igazán elmondhatjuk, hogy ezen kettős termeléssei a górénk is megtelik, a káposztáok pedig megmarad. Debrecen, 1938. november 3. Kurdy Séndor

~ .. :;:,

n

...

---------------------------------------------------------------------

~·.}. ,., l

~

6

MEZÖOAZDASÁOIN~POKTATÁS

-

1938. december hó

Berkshire hasznositása (Folytatás)

;~

A malacok az első két héten csak anyatejen élnek, mely elegendő is az életfenntartáshoz és a testsúly gyarapításához. A harmadik hét elején már szoktatjuk a malacokat szemcstakarmányok felvételéhez. Az anyatej után a malac első s legjobban szeretett takarmánya a szemesárpa, melyet eleinte ad tibitum kapnak naponta cea 3-4 dkg-ot, késöbb ezen mennyiség 25-30 dkg-ra emelkedik. A negyedik hét után kezdjük meg a malacok etökészitését a választásra, azaz megtanitjuk öket enni s megkedveltetjük velük azokat a takarmánykeverékeket, melyeket egész életükön át fogyasztani fognak. Árpadarával kezdjük s ehhez mint alapanyaghoz, keverjük fokozatos adagolássat a korpát, tengeridarát, olajpogácsát Az elválasztás utolsó hetében a malacok annyi takarmányt elfogyasztanak, hogy az anyatej csupán csemege számukra. A jó étkes malacok 0·5 kg keveréket könnyedén benyalogatnak naponta és fejenként. A 8. hét után teljesen leválaszthatjuk öket. A választás utáni 2-3 hét az u. n. romlási hét. Legyenek a malacok bármilyen jól tápláltak, valamint tartottak és étkesek a választást minden körülmények közepette megsinylik, valósággal megnyútnak, elvékonyodnak. Az iskola éveken át foglalkozott ,s ma is foglalkozik berkshirei malacok tenyésztésével és sonkasüldő hizlalássat. A következő példában egy sonkasüldő·falka hizlalási katkulációját fogom tevezetni, mely nem előszámítás, hanem a számok s eredmények lerögzítése. 1937. évi szeptember hó 8-9-iki ellésíi malacok, melyek 1938. évi augusztus hó 10-én lettek eladva. A malacok választási súlya november hó ll-én: Kicsi neva kocáé 10 darab összsutya 72 kg átlag 8·20 kg, Dömbic nevíi kocáé 9 darab összsutya 87 kg, átlag 9.66 kg. Összesesen 19 drb 159 kg sulyban, 8·36 kg átlaggal. A malacok választási sulyának ily közepes száma onnan magyarázható, hogy az egyik kocának 4 hétig 14 matacot kellett szoptania, mlg a másik ll-et. (Legutolsó elválasztásnál az átlag ugyanezen anyáknál ll kg volt s 4 darab 13·5 kg-ot nyomott ami igen szép eredmény, tekintve azt, hogy ezen fajta nem tartozik a nagy tömeget képviselö sertés fajták közé.)

e

November hó 10-töl 20-ig naponta a 19 drb kapott 4 kg szemes árpát, l kg korpát, 4 kg árpadarát fejenként 47 dkg-ot. November hó 20-tól 30-ig fokozatosan emelve 4·5 kg szemes árpát, 2 kg tengeridarát, 7.5 kg árpadarát, fejenként 73 dkg-ot. December t-től 10-ig terjedő időre a fenti mennyiséget és keveréket kapták. A malacok egy hónapi tartás után t2·88 kg-ot nyomtak átlagban, gyarapodás darabonként 4·52 dkg. Itt mutatkozik a választás utáni suly csökkenés, majd lassú emelkedés. Az úgynevezett daraszázalék 20·4 százalék, mely ha figyelembe vesszük, hogy választás utáni malacokról van szó magasnak mondható, mert hasonló tartási mód mellett más sertés legfeljebb megközelití, de el nem érzi ezen százaléko~. December hó 10-töl január hó 10-ig terjed a következő szakasz. Ezen időponttót kezdve a malacok fehérjében gazdag takarmányozásban részesülnek. Az étrendi hatás, vatamint az étvágy fokozása céljából savót adagotunk darabonként naponta l litert, mely mint testsulygyarapitó nem játszik nagy szerepet az adagolt abrakkeverékek mellett. Ezért ennek számitását mellözöm. Az első szakaszban megettek : Korpa 124 kg 12·- P t4·88 p Tengeri dara 107 kg A t3·- P 13"91 " 140 kg Árpa dara il 14•50 p 20•30 " Olajpogácsa 75 kg A 15- P t t·25 " Savó 810 t. il OOl P 8·10 "

a

A feletetett takarmány értéke : 68·44 P A takarmányban feletetett emészthető fehérje és keményitö érték mennyisége : Korpa Tengeri Árpadara Olajpogácsa

124 107 t40 75

kg kg kg kg

e. f. 12•64 8•02 t2•74 21·9

kg kg kg kg

k. é. 57"41 86•02 102•34 70•43

kg kg kg kg

Összesen: 55·30 kg 316'20 kg l kg keményitö érték ára : 21.6 fillér Keményitö érték arány : t·6 fillér t drb malac december 15-én elpusztult. A malacok sútya 356 kg-t nyomott, átlagban 19'78 kg. Súlygyarapodás 124 kg. Darabonkénti gyarapodás 6'90 kg. Dara % 27·8%, emelkedés

r. lS KO L Á l H K lS ME RT ET ÉS E. t 938. december hó.

MEZÓOAZllASÁOl NÉPOKTATÁS

42. SZEGED-ALSÓKÖZPONT Szeged szab. kir. város 140 OOO kat. tanyakörzetben, mintegy l 0000 lelket számholdnyi kiterjedésü határa túlnyomólag kis- láló népességnek és mindkét nembeli serés törpebirtokra tagozódik. E nagy határ- dülő ifjúságának gazdasági iskolájául, melybe nak felerésze a város tulajdona, mely igen 5-7 kilométer távolságból is mintaszerü helyes agrárszociális érzékkel egészen kicsiny, pontossággal járnak be a növendékek. 2-10 holdas parcellákra osztva, u. n. Az alsóközponti mezögazdasági népörökbérlet alakjában, szilárd existenciát iskola 1928. őszén nyílt meg. Az építkezényujt a rajta élő kisemberek sokaságának. sekre és felszerelésre az állam 100.000 llymódon Szeged városa a maga hatás- pengót áldozott, Szeged városa pedig 30.000 körében már régen végrehajtott egy föld- pengót adott hozzá és biztosít,otta a gyakorlóreformot, mely követésre érdemes például terület örökhasználati jogát. Igy létesülhetett szolgálhat. az eddigi sivár futóhomokon ez a jellegE birtoktagozódásból következett a fel- zetes tanyaközponti gazdakulturális intézadat, hogy a kis- és törpebirtokosok sürü mény, melyet életrehívója, a nagy kultusznépességü tanyavilága korszerü mezőgazda­ miniszter haláláig szeretettel gondozott és sági szakoktatásban is részesüljön. Erre a sokszor, szivesen meglátogatott. De sokan célra szánta néhai Klebelsberg Kunó gróf keresik fel az iskolát ma is tanulmányozás kultuszminiszter, a város vezetőségével céljából, hazai és külföldi szakemberek. egyetértve és együttmunkálkodva azt a négy Vendégkönyvünk tanusága szerint az elő­ mezögazdasági népiskolát, mely ma négy kelő látogatóknak ilyen nagy és díszes nagy tanyakörzetben látja el ezt a missziót. galériájával egyetlen hasonló iskola sem A négy iskola közül elsőnek az alsó- ékesked hetik. Tancélokra:egy gondosan ápolt parkközponti szerveztetett, cea 3000 kat. holdnyi ~----

-

-

-···-•·

••

••·

• • - - · - • • _ _4

____

e

•

•oo

••·-•·

•••·••

••

••

•···

•

..,

• 0

! 1

....... • ;

Az iskola tiz év el6tt

..

-.

6

MEZÓOAZDASÁOIN~POKTATÁS

-

1938. december hó

Berkshire hasznositása (Folytatás)

A malacok az első két héten csak anyatejen élnek, mely elegendő is az életfenntartáshoz és a testsúly gyarapításához. A harmadik hét elején már szaktatjuk a malacokat szemestakarmányok felvételéhez. Az anyatej után a malac első s legjobban szeretett takarmánya a szemesárpa, melyet eleinte ad libitum kapnak naponta cea 3-4 dkg-ot, késöbb ezen mennyiség 25-30 dkg-ra emelkedik. A negyedik hét után kezdjtik meg a malacok elő­ készítését a választásra, azaz megtanitjuk öket enni s megkedveltetjUk veltik azokat a takarmánykeverékeket, melyeket egész életiikön át fogyasztani fognak. Árpadarával kezdjtik s ehhez mint alapanyaghoz, keverjUk fokozatos adagolással a korpát, tengeridarát, olajpogácsát Az elválasztás utolsó hetében a malacok annyi takarmányt elfogyasztanak, hogy az anyatej csupán csemege számukra. A jó étkes malacok 0·5 kg keveréket könnyedén benyalogatnak naponta és fejenként. A 8. hét után teljesen leválaszthatjuk öket. A választás utáni 2-3 hét az u. n. romlási hét. Legyenek a malacok bármilyen jól tápláltak, valamint tartottak és étkesek a választást minden köriilmények közepette megsinylik, valósággal megnyúlnak, elvékonyodnak. Az iskola éveken át foglalkozott ls ma is foglalkozik berkshirei malacok tenyésztésével és sonkasiildö hizlalással. A következő példában egy sonkasüldő-falka hizlalási kalkulációját fogom levezetni, mely nem előszámitás, hanem a számok s eredmények lerögzítése. 1937. évi szeptember hó 8-9-iki ellésű malacok, melyek 1938. évi augusztus hó 10-én lettek eladva. A malacok választási súlya november hó ll-én: Kicsi nevü kocáé 10 darab összsulya 72 kg átlag 8·20 kg, Dömbic nevü kocáé 9 darab összsulya 87 kg, átlag 9.66 kg. Összesesen 19 drb 159 kg sulyban, 8·36 kg átlaggal. A malacok választási sulyának ily közepes száma onnan magyarázható, hogy az egyik kocának 4 hétig 14 malacot kellett szoptania, mig a másik ll-et. (Legutolsó elválasztásnál az átlag ugyanezen anyáknál ll kg volt s 4 darab 13·5 kg-ot nyomott ami igen szép eredmény, tekintve azt, hogy ezen fajta nem tartozik a nagy tömeget képviselö sertés fajták közé.)

November hó 10-töl 20-ig naponta a 19 drb kapott 4 kg szemes árpát, l kg korpát, 4 kg árpadarát fejenként 47 dkg-ot. November hó 20-tól 30-ig fokozatosan emelve 4·5 kg szemes árpát, 2 kg tengeridarát, 7.5 kg árpadarát, fejenként 73 dkg-ot. December l-től 10-ig terjedő időre a fenti mennyiséget és keveréket kapták. A malacok egy hónapi tartás után 12·88 kg-ot nyomtak átlagban, gyarapodás darabonként 4·52 dkg. Itt mutatkozik a választás utáni suly csökkenés, majd lassú emelkedés. Az úgynevezett daraszázalék 20·4 százalék, mely ha figyelembe vessziik, hogy választás utáni malacokról van szó magasnak mondható, mert hasonló tartási mód mellett más sertés legfeljebb megközelitf, de el nem érzi ezen százaléko~. December hó 10-től január hó 10-ig terjed a következő szakasz. Ezen időponttól kezdve a malacok fehérjében gazdag takarmányozásban részesülnek. Az étrendi hatás, valamint az étvágy fokozása céljából savót adagolunk darabonként naponta 1 litert, mely mint testsulygyarapitó nem játszik nagy szerepet az adagolt abrakkeverékek mellett. Ezért ennek számítását mellözöm. Az első szakaszban megettek : Korpa Tengeri dara Árpa dara Olajpogácsa Savó

124 107 140 75 810

kg kg kg kg l.

a 12·- P a t3·- P a t4·5o P a 15- P a 001 P

14•88 13•91 20•30 11•25 8•10

p " " " "

A feletetett takarmány értéke : 68·44 P A takarmányban feletetett emészthető fehérje és keményítő érték mennyisége : Korpa Tengeri Árpadara Olajpogácsa

124 107 140 75

kg kg kg kg

e. f. 12•64 8"02 12•74 21·9

kg kg kg kg

k. é. 57•41 86•02 102·34 70•43

kg kg kg kg

Összesen : 55·30 kg 316'20 kg 1 kg keményitö érték ára : 2 1.6 fillér Keményítő érték arány : 1·6 fillér l drb malac december 15-én elpusztult. A malacok súlya 356 kg-t nyomott, átlagban 19·78 kg. Súlygyarapodás 124 kg. Darabonkénti gyarapodás 6'90 kg. Dara % 27·8%, emelkedés

l. lS KO LÁ l H K lS ME R T ET ÉS E. 1938. december hó.

MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS

42. SZEGED-ALSÓKÖZPONT Szeged szab. kir. város 140 OOO kat. tanyakörzetben, mintegy l 0000 lelket számholdnyi kiterjedésli határa túlnyomólag kis- láló népességnek és mindkét nembeli serés törpebirtokra tagozódik. E nagy határ- dülő ifjúságának gazdasági iskolájául, melybe nak felerésze a város tulajdona, mely igen 5-7 kilométer távolságból is mintaszerü helyes agrárszociális érzékkel egészen kicsiny, pontossággal járnak be a növendékek. 2-1 O holdas parcellákra osztva, u. n. Az alsóközponti mezőgazdasági népörökbérlet alakjában, szilárd existenciát iskola 1928. őszén nyílt meg. Az építkezényujt a rajta élő kisemberek sokaságának. sekre és felszerelésre az állam 100.000 Ilymódon Szeged városa a maga hatás- pengőt áldozott, Szeged városa pedig 30.000 körében már régen végrehajtott egy föld- pengöt adott hozzá és biztosít,otta a gyakorlóreformot, mely követésre érdemes például terület örökhasználati jogát. Igy létesülhetett szolgálhat. az eddigi sivár futóhomokon ez a jellegE birtoktagozódásból következett a fel- zetes tanyaközponti gazdakulturális intézadat, hogy a kis- és törpebirtokosok sürü mény, melyet életrehívója, a nagy kultusznépességü tanyavilága korszerü mezőgazda­ miniszter haláláig szeretettel gondozott és sági szakoktatásban is részesüljön. Erre a sokszor, szivesen meglátogatott. De sokan célra szánta néhai Klebelsberg Kunó gróf keresik fel az iskolát ma is tanulmányozás kultuszminiszter, a város vezetőségével céljából, hazai és külföldi szakemberek. egyetértve és együttmunkálkodva azt a négy Vendégkönyvünk tanusága szerint az elő­ mezőgazdasági népiskolát, mely ma négy kelő látogatóknak ilyen nagy és díszes nagy tanyakörzetben látja el ezt a missziót. galériájával egyetlen hasonló iskola sem A négy iskola közül elsőnek az alsó- ékesked hetik. Tancélokra:egy gondosan ápolt parkközponti szerveztetett, cea 3000 kat. holdnyi ~-----

--

--

---- .....

·----~------

.. - -- ···-··

............. ..

.......;

Az iskola tiz év el6tt

..

MEZÖOAZDASÁOI

II.

ban elhelyezett főépület szolgál, melyben 2 tanés l munkaterem, gyüjtemény- és szertár, háztartási konyha, tantestületi iroda, igazgatói és szaktanítónői természetbeni lakás van. · A beosztott szaktanító részére külön épületben van kisebb bérlakás. Az iskolát létesítése óta Benke Ferenc igazgató vezeti, aki annak szervezési előmunkálatait is végezte. Mellette ezidőszerint Náray Ferenc c. igazgató és Nárayné Horváth Erzsébet szaktanítónő müködik. A multban - időrendi sorrendben - a következő tanerők müködtek az iskolánál : dr. Égetöné '.Zádor Margit, Mayher Mária, dr. Bogsch né Csurik Kornélia, Tarnay Mária, Bartókné Sedross Ilona és Váralyai Vince. Növendéklétszám az 1928-29. tanévben 224, 1929-30. " 159, 1930-31. " 155, 1931-32. " 133, 1932-33. " 237, 1933-34. " 327, 1934-35. " 366, 1935-36. " 361 1936-37. " 318, 1937-38. " 284, 1938-39. " 228. J

~··-~··

..,. "":"'"•

•:~· .-;~~~

-.,- ·-T"'"''

-.1 ·i

Hc5i lakás

N~POKTATÁS

1938

FeSépület (utca felcSI)

A rendes tanítás mellett a felnöttek rész tanfolyamokat szokott az is melyeknek tárgya főzés, kézi hímzés, szabás-varrás, kosá utóbbin évről-évre az isk< fűzvessző termése kerül feld< elmult iskolaévben a vármegye bizottság szervezésében magy folyam volt az iskolánál, u földművelésügyi miniszter úr személyzetének bevonásával, kisgazdaképző tanfolyamot reJ nek 30 hallgatója volt. Az iskolai gyakorlógazd látva, cselédlakással, ló- és istállóval, sertés- és baromfió trágyateleppel, takarmánykami sei, magtárral, tengeri-góréval A gyakorlati oktatás céljai fekvő 26 kh. 1067 négyszögölJ szolgál. Ebből 14 kh. 800 D-öl szántó, időszakban-,

szőlö,

2 "

"

2 " 560

" gyümö

t~9~38~·~d~ec~em~b~e-r~hó~·------~M~E~Z~Ó~O~A~ZD~A~S~Á~O~I~N~~~PO~KT~A~T~ÁS~---------------~

F6épület (udvar fel61)

l 385 dísz- és konyhakert, 2 " 745 " szérü, utak, egyéb t., 3 " 852 " rét és legelő, o " 925 " nem művelhetö t.

"

"

A szántóföldeken tetemes vízszintező munkálatokat kellett végezni a felhalmozódott homokfúvások eltávolítása céljából. A felszínre került kötöttebb talajréteg megszelídülése éveken át tartó folyamat volt, ma az0nban már jelentkezik e munkálatok jó eredménye a termésátlagok fokozatos emelkedésében. jellegzetes homoki gazdálkodásra vagyunk utalva, melynek keretében azonban nagy gondot forditunk a speciftlis szegedi növény, a fűszerpaprika termelésére. A mesterséges szálastakarmányok termesztését az iskola sikeresen bevezette körzetében s a példa mind szélesebb körben talál követésre. Legjövedelmezöbb üzemágunk a faiskola, melynek termekeit - a jó tapasztalatok folytán - , szivesen vásáralja a tanyavilág népe. Körzetünk gyümölcster-

melése mind nagyobb arányú és egységesebbé lesz. A jelenlegi állatállomány : 4 tehén, l üsző, 2 ló, 2 koca, 2 tenyészkan, egy-egytörzs lúd és nyúl, váltózó szám ú ki tenyésztett sárga magyar tyúk és vegyes galamb. Az iskola berksirei sertésállománya a köztenyésztés céljaira is szolgál, amennyiben állandóan tartunk 2-3 t i s z t a v é r ű berksirei tenyészkant, melyet már évek óta igen szivesen alkalmaznak kisgazdáink keresztezésre. Ennek eredményeként már szépen kialakult itt egy jól bevált keresztezett sertéstipus, az iskola pedig évenként átlag 500 pengő körüli jövedelemhez jut fedeztetési díjakból. Az iskolának általában az a törekvése, hogy ne csak a tudást terjessze, hanem a gyakorlatban jól bevált növénytermelési és állattenyésztési eredményeket átvigye az életbe, hogy ezzel is elősegítse a küzdelmesen élö sokezernyi kisbérlő boldogulását.

Parkrészlet

IV., _ _ _ _ _ _ _ _....:.;,M:.:;:E:::,ZÓ;:;;,O;:;:A:.:::Z;.:;D;,:.A:;::S;.:,ÁO:;:,;I:...;N~É:;:;,P..;;O;,;,;KT;.;.:.:,AT.;.;Á.;;S;...._ _ _..;t.;,;93;.;;8;.;.. • .;;,de;.;;;c,;.;em,;.;,;b;;;,e;...r~hó

Parkrészlet 1938. ónén

Udvarrészlet

~19~3~8.~d~e~ce~m~b~er~h~ó~·------~M~E~Z~Ó~O~A~Z~D~A~SÁ~O~I~N~ÉP~O~K~T~A~T~ÁS~----------------.1 az előbbivel szemben 7·40fo. A feletetett takarmány alapján, az életfenntartó szükséglet beleszámitásával t kg súly gyarapodás bekerülési költsége tisztán csak az abrak árakat számítva 55·1 fillér. Ezen átlag súly mellett kg-ként a helyi forgdlom ára szerint vágásra eladva a malacokat, a választási súly 13·- pengőbe értékesült volna. Keményitö érték alapon számított értékesülési % 39·2. Ha ezen mennyiségből az életfenntartó szükségletet is levonnánk, úgy ezen szám még emelkedne, de különböző :1agyságú malacoknál ennek kiszámítása igen körülményes. A létszám átvétel folytán emelkedik, még pedig 23 drb-ra. Az átvett malacok 2 hónappal fiatalabbak, melyek átlaga 16·60 kg 83 kg összsúlyban. Az átlagot csökkentik még pedig 19·78 kg-ról 19·08 kg-ra. A 23 drb összsúlya 439 kg. ll. szakasz: január 10-től február 10-ig. Tengeri 237·-- kg á 13·- P 30·81 P Árpa 170 5 kg á 14"50 P 24·72 P Korpa 60·- kg á 13·- P 7·80 P Tak. liszt 133·- kg á 14"50 P 19·25 P Olajpogácsa 154·5 kg á 15·- P 23·17 P A feletetett takarmány pénzértéke 105 75 P A 30 napig terjedő szakaszban háromféle takarmánykeveréket kaptak a malacok. Egyrészt az olajpogácsa mennyiségének emelése céljálJól, másrészt a drágán és nehezen beszerezhető korpa helyett áttértünk a takarmánylisztre, melyben l kg keményitő értéket 20·1 fillérért kapunk meg 28 2 fillér korpa keményítő értékkel szemben. január 10-20-ig terjedő időre a következő keveréket kapták : 23 drb naponta és fejenként 100 dkg-ot e. f. k. é. értéke tengeri 3·5 kg 262 g 2 ~l kg 46 5 fillér árpa 9·0 kg 819 g 6·51 kg 130 5 fillér korpa 6·0 kg 549 g 2·82 kg 78·0 fillér olajpogácsa 4·5 kg 1314 g 4-22 kg 67·5 fillér összesen 2944 g 16 43 kg 322·5 fillér érték arány l : 4 95. l kg keményítő Mék ára 19 6 fillér.

Keményítő

január 20-31 ig 23 drb naponta és fejenként 100 dkg-ot e. f. k. é. rrU·ke tengeri 3·5 kg 262 g 2·81 kg 46·5 fillér árpa 90 kg 819 g 6·58 kg 1305 fillér tak. liszt 6·0 kg 714 g 4 32 kg 87·0 fillér olajpogácsa 45 kg 1314 g 4·22 kg 67·5 fillér 3109 g 17 93 kg 331·5 fillér

l kg

keményítő

érték ára 18·5 fillér.

A két keverék között keményítő érték arány számban nincs számottevő különbség, mert ez utóbbié 4 94, az előbbié 4·95. Különbséget mutat ellenben az, hogy ugyanannyi súlyban több fehérjét és keményítő értéket tudunk megetetni, miáltal keverékünktől nagyobbmérvű súlygyarapodás várható, másn~szt minden l kg keményítő érték megetetésénél 1·1 fillért takaritunk meg. február 1-10-ig a napi adagot emeljük sa keményítő érték arányszámot egy kicsit tágítjuk : 23 drb naponta és fejenként 115 dkg, öszszesen 27·5 kg. e. f. k. é. értéke tengeri 4·5 kg 338 g 3·62 kg 58·5 fillér árpa 10 O kg 910 g 7·31 kg 145·0 fillér tak. liszt 7·0 kg 833 g 505 kg 101·5 fillér olajpogácsa 6·0 kg 1752 g 5"63 kg 90·0 fillér összesen:

3833 g 21·61 kg 395·0 fillér

Keményítő

érték arány t : 5 05. l kg keményítő érték ára t8·t fillér. 30 nap alatt megettek : 98·86 kg emészthető fehérjét, 559·7 keményítő értéket. I kg keményítő érték bekerülési költsége : 18 8 fillér. A malacok összsúlya 674·5 kg, átlag 29·32 kg. Súly gyarapodás 235·5 kg, átlag 10·24 kg. Takarmányértékesülési százalék : 3t·t Ofo, emelkedés az előzővel szemben 3·30fo. l kg hús előállítási ára 44·9 fillér. Választási súly 16·13 pengőben értékesül, emelkedés 3·13 pengő. Keményítő érték alapján számított értékesülési százalék 41·6%, emelkedés 2·4%. lll. szakasz, február 10-március 5-ig. Tengeri 230 kg á 13 P 29·90 pengő Tak. liszt 207 kg á 14 P 28·98 pengő Árpadara 138 kg á 15 P 20·70 pengő Olajpogácsa 161 kg á 15 P 24·14 pengő A feletetett takarmány pénzértéKe l 03·73 pengő A 23 napig terjedő szakaszban a süldők száma lecsökkent 19-re, mert 2 drb-ot a 60 pengőért, mint tenyészkocát eladtunk, 2 drb-ot pedig az igen nagymértékben elharapódzó sertéspestis pusztitott el. Ezen utóbbi betegségel mennyire megsinylik az állatok, azt az értékesítés, mint pedig a suly gyarapodás Ofo számának csökkenésében láthatjuk.

!-----------------~M~~~Ö~O~A~Z~D~A~SÁ~O~I~N~É~P~O~K~TA~T~Á~S--------~l9=3~&~d=e=ce~m~~~r~h~ó. 16 drb malac 1·25 kg abrak fejenként, 24 kg naponta. e. f. k. é. értéke 4 kg tengeri 300 g 3·26 kg 0·54 p 9 kg árpa 819 g 6•57 kg 1"35 p 6 kg tak. liszt 714 g 4·32 kg o·89 p 1460 g 4•69 kg 0·75 p 5 kg olajpogácsa 3293 g 18•84 kg 3•53 p 121'9 kg 586•21 kg KeményiHS érték arány l : 6. Keményit<5 érték arányszám : l :5 14. l kg keményit<5 érték ára 19 fillér. Suly : 660·08 kg. Súly : 807 kg. Legutolsó mérés sulya : 557 08 kg. Legutolsó mérés súlya 660·08 kg. Suly gyarapodás : 103 kg, Súlygyarapodás 146·92 kg. Átlag suly: 34·7 kg. Átlagsuly 42·5 kg. l drb-ra eső sulygyarapodás : 5·42 kg. l drb-ra es<5 sulygyarapodás 7·8 kg. Feletetett t~karmány értéke : 103·73 P. Feletetett takarmány pénzértéke 13067 P. Feletetett takarm. keményitő értéke: 586·21 kg Feletetelt takarmány em. fehérje 122·15 kg. Feletetett takarmány emészthető febérjéje : Feletetett takarm. keményítő érték 719·78 kg. 121•70 kg. l kg keményítő érték ára 19 fillér, emelkedés l kg keményítő érték ára 17·7 fillér, csökke1·3 fillér, melynek oka a takarmány árak emelkenés az el<5bbivel szemben kg-ként 0·4 fillér. désével áll egyenes arányban. l kg hús előállitási ára l pengő. l kg hús előállitási ára 95 fillér. Takarmányértékesítési % 14%, csökkenés Takarm. értékesítés 16·2%, emelkedés 2'20fo. 171 OJo. Keményítő érték alapján vett értékesitési száKeményítő érték alapján vett értékesÜlési OJo: zalék 20·40fo, emelkedés 2·70fo. 17•7%. Választási súly értéke 23·44 pengő, emelkedés Választási suly értéke : 22·64 pengő. 80 fillér. Emelkedés : 6'51 pengő. V. szakasz a leghosszabb idő, mely egészen IV. szakasz. Március 5-április 9-ig. az eladás napjáig tartott, A malacok kg-ként 85 Tengeri 298 kg á 13·50 P 39·23 pengő fillérért lettek eladva, mint sonka siildők 2 kivéTak. liszt 231 kg á 14·80 P 35·19 pengő telével, melyek közill az egyiket 100 kg él<5sulyÁrpadara 185 kg á 15·- P 27·75 pengő ban mint tenyészkoca 1'10 p került eladásra, a Olajpogácsa 190 kg á 15·- P 28·50 pengő másik még tenyészetünkben van s a napokba kerül Feletetett takarmány pénzértéke 130 67 pengő eladásra 1'1 O P (kg-ként) cea 120 kg élősulyban, A 35 napig terjedő szakaszban a sQJdők száma l drb fenyészkoca 69·30 P-ért lett eladva, 16 drb 19 drb maradt. malac 1551 kg súlyban, 1318'35 peng<5ért. A maTakarmánymennyiség tápláló anyag tartalma: lacok nyersjövedelme 1749 65 P. e. f. k. é. Április 9-től-augusztus 10-ig elfogyasztott Tengeri 298 kg 22·35 kg 239·59 kg takarmány mennyiség pénzértéke. Tak. liszt 231 kg 27·49 kg 166·55 kg ... Tengeri 665 kg 116·20 pengő 185 kg 16·83 kg 135·23 kg Árpadara 1833 kg 308·84 " Árpadara 190 kg 55·48 kg 178·41 kg Ta~. liszt 1097 kg 170'36 " Olajpogácsa _ _ _....;;;;___ _ _~ OlaJpogácsa 170 kg 25 50 " 122·15 kg 719 78 kg Abrak 3765 kg 620 90 " Keményítő érték arány l : 6·31. A feletetett takarmány emészthet<5 fehérje és A malacok március 10-20-ig az alábbi keve- keményítő érték tartalma : réket kapták, melyben a keményit<5 értéket tágitjuk, e. f. k. é. több t · Tengeri 665 kg 49'87 kg 543 60 kg engent adagolunk azért, hogy a már le- Árpa 1833 kg 166 80 kg 1339·92 kg rakodott hús finom zsirkötőszövet kialakítása foly- Tak. liszt 1097 kg 130·54 kg 783·93 kg tán puha és egyenlitesen elosztott zsirátszövéssel Olajpogácsa 170 kg 48 94 kg 159·63 kg birjon. ~Összesen: 396'15 kg 2827'08 kg Takarmány mennyiség táplálóanyag tartalma : e. f. k. é. 37•5 kg 184•92 kg Tengeri 230 kg 24•6 " 149•24 " Tak. liszt 207 " Árpadara 138 " 12·5 " 100•87 " 47·- .. 151'18 " Olajpog. 161 "

a

1938. december

hó.

MEZŐOAZDASAOI

NéPOKTATÁS

d

~~----------~~~~~~~~~------------l kg keményitő P.rték ára 21·9 fillér, érték arány szám 7 5 Suly: 1771 kg Legutolsó súly : 807 kg Súly gyarapodás 964 kg Átlag : 93'2 kg Gyarapodás 50·7 kg l kg hús előállítási ára 64·4 fillér, csökkenés 30·6 fillér. Takarmányértékesítés százaléka 25'5°j0 , emelkedés 9·3% Keményítő érték tartalom alapján vett értékesítés 343/o, emelkedés 13·6°/0

A malacok nyers jövedelme : 1749·65 pengő. Tisztajövedelem : 618 52 P

Keményftő

Az egész hizási idő alatt elfogyasztottak a süldők : 1029·49 pengő árú takarmányt melyhez hozzászámUjuk az oltási költséget 105'64 pengő, 6 pengő takarmány mész árát. Összes hizlalási költség 1131·13 pengő.

t drb malac választási sulya értékesDit : 26·89

pengőben.

A hizlalási idő alatt megettek 5011 97 kg keményítő értéket kg-kénti ára 20 fillér. Keményítő érték alapján vett értékesOiési százalék 31·40Jo Emészthető fehérjét elfogyasztottak : 794 06 kg-ot. Keményítő érték arányszám 6·7, ezen szám a sonkasilidők hizlalásánál jónak mondható, mivel a hús gyarapítása a fontos. A multban ennél jobb eredményeket is ért el az iskola, amikor a fönt vázolt zavaró körOImények elkerUihetésével a választási suly 39, illetve 43 pengőben értékesUJt Kiskunfélegyháza

Gáspár László

Takarmányerjesztés A savanyított takarmányokat a magyar gazdák nem ismerik és nem értékelik. Nem régen Békéscsaba egyik, ugyancsak elismert gazdája a savanyítás kisérleti kérdését gazdaságában - pár szóval intézi el: ökröknek, tinóknak való. Ezzel szemben az érdeklődő gazdatársadalom tudomást szerzett arról is, hogy a német földmüvelésügyi kormány a takarmányok értékelésében az emészthető tiszta fehérje számadatait felcserélte az emészthető nyers fehérje számadataivaL A takarmányok fehérje értéke növekedett a német takarmányszámításokban, mert az amidok is fehérje értéket kaptak. A német szakkörök a magasabb értékelési számok bevezetéset azzal indokolják, hogy a savanyított takarmányok általános elterjedésével a fejils teheneknél is igen jó eredményeket értek el. A magyar szakkörök több oldalról hozták nyilvánosságra véleményüket az új - fehérje - takarmányszámításokróL Ezek a magyar viszonyoknak megfelelő vélemények. Köztelek 1938. év 53., 54., 55., 56. számok. Dr. Weiser István.

Felfigyelünk azonban arra, hogy a németek a savanyított takarmányokkal okolják meg viszonyaik mellett számítási rendszerük újítását, amit általános gyakorlati eredményekkel támasztottak alá. A német mező­ gazdasági és klimatikus viszonyok nagyon eitérők hazai viszonyainktóL Ebből azonban nem következik az, hogy hazai kisbirtokgazdálkodásunkban a savanyított takarmányok nem tudnának üzemileg a legjobban érvényesülni. A savanyított takarmányoknak nemcsak télen, de a nyári takarmányozásban is nagy jelentőségük van. Május-június hónapokban sok a zöld takarmány, ha ebből a fölösleget savanyítjuk, sok jó szénát tehetünk el télre. 1934. év nyarán a gazdák szénát etettek (" Köztel ek'' 1935. év 37., 38. sz. dr. Zaijtay Arthur közl.) Ennek oka az, hogy takarmány termesztésünk meglehetösen egyoldalú. A savanyitott takarmányok bevezetésével sokat segithet a gazda állatai ellátásán szükösebb viszonyok közt, amikor megkezdheti a megtöltött silókat.

fö ________________~M=E=ZŐ~·O~A~Z~Ö~A~SÁ~O~I~N~É~P~OK~T~A~T-ÁS~------~t-93-8.~d~e~ce~nb~e~r~hó. A silói:-~k megtöltéséf lehetőleg hűvös szecskavágó gépekkel lassan halad a szecsidőben végezzük, a silóba kerülö takarmány kázás. A gazdasági viszonyok változnak ne legyen meleg. A silózás erjesztési folyamat. a kézimunkaerő értéke nagyon emelkedik: Tisztaságban a sztirethez hasonlóan kell Indokolt a kézierő helyettesítése géperővel eljárni. A takarmány aratásánál, behordásá- kisgazdaságokban is. A gazdasági viszonyok nál, szecskázásánál ugyancsak Ugyeini kell, javulása miatt ez szociális erkölcsökbe nem hogy a takarmány ne szennyezódjék. A ütközik. A kis szecskavágó és minden kis silót takaritás után silólakkal kenik be. gép könnyen átszerelhetó motoros hajtóEzt helyettesítheti a falak alapos lesúrolása erőre. és meszelése. A takarmány felaprítása 1-3 A ki- és berakáshoz sztikséges ablakcm. hosszúra történik. A szárazabb takar- okat a lehető legtökéletesebben zárjuk. A mányt rövidebbre, a vizenyősebbet hosz- silótoldalék felrakása és megtöltése után szabbra lehet hagyni. A betaposással lehe- az előre odakészített anyaggal 30 cm. vastóleg annyi növényi sejtnedvnek kell szivá- tagon levegötöl zárjuk takarmányunkat Az rogni a berakott takarmányból, hogy a anyagréteget nedves pelyvával beárnyékolhézagokat kitöltse. Igy biztosítjuk, hogy a hatjuk, majd az esetlegesen sok esővíz takarmány ·között levegő lehetőleg ne távoltartása miatt egyszerű tetőszerkezettel maradjon. A mégis bent maradt igen kevés látjuk el. levegót a sejtek lélegzése hamar elhaszKisgazdaságaink silótakarmánya és nálja. Levegő nélkOl a növényi sejtek hamar elpusztulnak és az üregeket az elhalt növé- takarmányviszonyai eitérők nagy gazdanyek sejtnedve tölti ki. Az erjedésnek ságainktóL Kisgazdaságaink helyzete vidélevegötöl teljesen zártan 30 C0-0n alul kell kenként, sót adott viszonyok között helyentörténnie, ez a sikeres alapja a tejsavas ként változó, ezért silóink megtöltéséról üzemszerűen kell gondoskodnia. Hazai állaterjesztésnek. és növénytermesztési viszonyaink tenyésztési A száraz takarmányoknak elég sejtelsősorban a siló kukorica termeszközött levele nincsen, ezért erjesztést segítő anyagokat sztikséges hozzáadni. A növény sejt~ tése indokolt. 60 cm. sor- és 20 cm tő­ levét hígított melaszszal vagy oldott távolságba vetve igen jó eredményről számol takarmánycukorral pótoljuk. A fehérjében be hazánk gazdasági irodalma is a Funk gazdag és kevés cukort tartalmazó takar- lófogú, Bánkúti lófogú, Magyar fehér lómányok erjesztésénél szintén segít a cukor, fogú, Fehér gyöngy és Pettendi aranyözön mert a tejsavas erjedést gyorsan meg- tengerikróL A savanyitásra kerülő takarindítja. A silókukorica elég cukrot és nedvet mányokat - mint a széna készítésénéltartalmaz, segítő anyagra sztiksége nincs. virágzás kezdetén vágjuk vagy viasz-érésben aratjuk. (Kovatsits László). A csalamádé termesztésére dr. Weiser A "Köztelek" 1938. 67. számában dr. Zajtay Arthur, mint erjesztést segítő, illetve István és Zaitseker Arthur dr. pályadíj irányitó anyagat a sósavat ajánlja. Lényege nyertes munkája lehet irányadó magyar a PH 4-nél kisebb savfok baktériumölő viszonyaink között. "A vetés sortávolságának ereje, a mikroorganizmusokat szabályazza befolyása a csalamádé-termés nagyságára bizonyos fokig. Alkalmazása a talaj sav- és táplálóértékére." Ajánlják még a cukorfokával függ össze. cirok-csalamádét, napraforgó csalamádét, Takarmányerjesztéslink gyakorlati ke- a szudáni füvet savanyitásra. A német resztül vitele akkor lehet· igazán sikeres, gazdák a burgonyát főzve erjesztik. Savaha megszakitás nélkül egy nap alatt, de nyítják a cukorrépa fejét is. A pillangós legalább 2-:i nap alatt rakjuk be a fel- virágú növények savanyítása hazai viszo· apritott takarmányt. Sok kisgazdaságban, nyaink mellett nem egészen indokolt, sok de kOlönösen iskolagazdaságainkban a kis esetben vita tárgyát képezi. teljesítményű emberi erővel hajtott Krlstóf András

1938. decernher hÓ.

MEZŐGAZDASÁOI N~POKTATÁS

HIREK - Helyreigazitás. Mult számunkban "Ellenőrzés" címmel megjelent cikkOnk téves hirvétel nyomán úgy állította be a földművelésOgyi minisztérium ellenőrzését, hogy azt Véniss Gyula szaktanítóképző-intézeti igazgató is végzi. Véniss Gyula látogatásai nem birnak az ellenőrzés jellegével, hanem iskolánk látogatása kizárólag ez iskolatipus teljesebb mérvü megismerését célozzák. A földmívelésOgyi kormány részéről döntés az ellenőrzést illetően még nem történt. - Kinevezések. A M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter Ur Pigniczky Ferenc országos egyesületi elnökOnket az "Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács" tagjává három év tartamára kinevezte. A földmívelésOgyi minisztérium f. évi október 3 J-én 89.600/938. VIII. A. számú rendeletével Györfy Géza kecskeméti gyakorló mezőgazdasági r.épiskolai igazgatót további 3 év tartamára az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács tagjává kinevezte.

- Oyümölcsfák metszéséről ír a Növényvédelem és Kertészet most megjelent legújabb száma. Cikkeket közöl még az idei új borok kezeléséről, a gyümölcsfák fagykáráról, az almarnoly elleni védekezés alapjáról, a nikotinnak a méhekre való hatásáról, az alma új eltartási módjáról, a káposzta szabadban való eltartásáról, a növényvédelmi szerek raktározásáról, a gyOmölcsfa terműn.!steiröl stb. A dúsan illusztrált szines gyOmölc~­ képet is közlö két szaklapból a "Növényvédelem" kiadóhivatala (Budapest, V. Vécsey-u. 4.) egy alkalommal dljtalanul kOld e lapra való hivatkozással mutatványszámot.

- Országos Mezögazdasági Kiállitás és Tenyészállatvásár. Az ez év tavaszán minden eddigit meghaladó sikerrel zárult mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt az Országos Magyar Gazdasági EgyesOlet a jövő évben ismét megrendezi. A rendezőbizottság vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklele alatt most tartotta első Olését, - Komáromi találkozó. A Komáromban amelyen Konkoly Thege Sándor dr. főtitkár elő­ végzett négy korosztály egyOttes találkozójának terjeszté3ei alapjan a jövő évi kiállilás rendezésémegszervezése érdekében kivánatos volna az érde- nek elkészítésével foglalkozott. A bizottság ugy keltek jelentkezése és esetleges javaslataiknak köz- határozott, hogy a jövő évi kiállitást a jól bevált tavaszi időpontban, március 22-27 napjain rentése. A szerkesztőség készséggel vállalkozik e dezi, a kiállilás első napján tartják meg a biráJajelentkezések összegyOjtésére és illetékes helyre való tokat, az ünnepélyes megnyitás pedig március juttatására az összegyOjtés után, ahol azokat fel- 23-án, csotörlöki napon lesz. A kiállilás gerince dolgozzák és mindenki értesítés nyerne az ered- ez alkalommal is a vásárral kapcsolatos tenyészkiállitás lesz, amely iránt a gdzdák máris nagy ményről illetve elhatározásról. Ilyen jelentkezéseket érdeklődési tanusitanak és igen nagy számu, értéminél előbb vár a szerkesztőség. kes anyagot készitenek elő. A száj- és körömfájás - Dádé Rezsőt a VKM. úr 1938. IX. 7-én járvány gyors és enyhe lefolyása remélni engPdi, kelt 49 683. számú rendeletével a kornádi mező­ hogy a kiállításon az összes számottevő ienyészetek résztvehetnek. A kíllföldnek az elmult esztendőben gazdasági népiskolához osztotta be szolgálattételre is tapasztalható igen nagy érdeklődésére való óradíjas helyettes gazdasági szakianitói minőségben. tekintettel, a rendezőség fokozott mértékben törekszik a klllföldi kapcsolatok kiépítésére. A kiálli- A Buvár felvidéki száma tudományos tás többi csoportjait szintén igyekszik a rendezőség cikkek és ritkaságszámba menő képek egész sorá- még teljesebbé kiépiteni olyan szemtéltető anyag val ismerteti a felszabadult Felvidék természeti, bemutatásával, amely nemcsak a szakemberek ér· gazdasági és kuhurális kincseit. Ezen kivot még deklödésére számíthat, hanem a nem mezőgazda­ foglalkozásuak számára is hasznos tanulságokat számos cikk, tudományos adat és érdekes hir sági fog nyujtani. Igy bizonnyal nagy érdeklődési fog gyarapitja a Buvár novemberi számának magas kelteni a visszakerOlt Felvidék mezőgazdasági viszinvonalu tartalmát. szonyairól tájPkoztató kiállítás. A rendezőbizottság örömmel vette tudomásul a jövő évi mezőgazdasági - Az Eötvös-Alap Önsegélyző és Család- kiállítás nagyszabásu előkészOiefeiről szóló elő­ jóléti Osztálya módot ad minden szDiőnek, terjesztést és a jelentkezés határidejét a tenyészhogy gyermekei számaira megalapozott jövőt állatok csoportjában január 6-ban, a többi csoportokban február 15-ében állapitotta meg. biztositson 1

~f~~--------------~M~É=Z~ÖG=A~Z=D~A~SÁ~·a~·I~N~é~PO~K~f-AT_Á_S________i_93_-8_._de_ce_m_be~r~

Magyar Testvérek ! A húszéven át keresztrefeszitett és megcsufolt magyar igazság Róma, Berlin és Varsó baráti támogatásával gy&ött. Visszakerültek véreink l Vissza Rákóczi és Kossuth földje. Vissza a kifosztott Felvidék földmives népe, amelynek fiai húsz évi cseh rágalom és hazugság légkörében, iskolájában és világnézetében nevelkedtek s akik még sohasem látták közelről Szent István földjét l Ezt kell nekik bemutatni! Mit akarunk ? ! Azt, hogy a felvidéki magyar és szlovák gazdaifjú testvéreink itt, nálunk szemtől-szembe ismerjék meg a magyar nemzet igazi történelmét, a falu életét, erényeit, szokásait, hazaszeretetét, munkásságát, áldozatkészségél és testvériességél és összes szépségeit, hogy visszatérve apostolai legyenek az _ezeréves szentistváni Magyarországnak. Ezt a gazdaifjúságot, a holnap és jövő embereit lélekben is vissza kell vezetnünk ősi, magyar fajtánkhoz. Magyar Testvérek ! Kis- és nagybirtokosok, földmívesek, falu népe l Szivünk egész melegével hivunk mindnyájatokat, mert az ország őserötöl duzzadó többsége és tartálya Ti vagytok l Nektek kell tehát példát adnotok az ország uijáépitésében is azzal, kogy segitségünkre jöttök. Aki megérti a Faluszövetség hivó szavát és vállal vendégként 1-2 hónapra egy gazdaifj út, aki résztvesz a család minden munkájában épugy, mint otthon, az azonnal jelentse be eimét : Budapest, V. Báthory u. 24. sz. alatt Szövetségünknél. Nagy felvilágosító munkát kell végeznünk l Erre az ősz és a tél a legalkalmasabb. Siessetek tehát a jelentkezéssel, hogy hamarosan készen legyünk. Most emberekre és áldozatos cselekedetekre van szükség, mert a történelmet nem gyávák, hanem bátrak csinálják.

Falu Magyar Gazda és Földmives Szövetség. - Az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztálya lehetőséget nyujt csekély anyagi kötelezettség mellett, nyugodt öregkor blztosltásAra.

Egyesületi élet. 136 ein. szám. 1938.

Felhivás! Főpénztárnokunk jelentése szerint a

"H" re-

pülőalapra

eddig 24 iskola teljesitette az önként megajánlott 1°/o-ot. Nagyon kérem a még hiányzó 30 iskola T. igazgatóit, hogy 8 napon belül vállalt kötelezettségüknek eleget tenni sziveskedjenek, mert a közgyülés határozata értelmében az összeg rendeltetési helyére juttatandó. Szekszárd, 1938. november 26.

Plgniczky Ferenc s. k. orsz. egyes. elnöke.

Felhivás az iskolák T. Igazgatóihoz! Főpénztárunk

jelentése alapján, felkérem az alábbi iskolák igen tisztelt Igazgató Kartársakat, hogy tekintettel az év végére és az ebből előálló számadási nehézségekre a "Mezögazdasági Népoktatás" c. lapunk előfizetését sürgősen beküldeni sziveskedjék. 1. Cegléd 1938-ra, 2. Fegyvernek 1937 és 1938-ra, 3. Kaba 1938-ra, 4. Kiskunhalas 1938-ra, 5. Kunmadaras 1938-ra, 6. Kunszentmárton 1938-ra, 7. Mezőberény 1938-ra, 8. Mezőtur 1938-ra, 9. Nagybajom 1938-ra, 10. Nádudvar 1938-ra, 11. Székesfehérvár 1938-ra, 12. Tóváros 1938 ra. Szekszárd, 1938. november 26.

Plgniczky Ferenc s. k. orsz. egyes. elnöke Vesszősi józsef nyomdai mfiintézet

Kiskunfélegyháza, 1938-1862.