A FELELOS FOGYASZTÁSHOZ

˝ FOGYASZTÁSHOZ A FELELOS

FAIR MÉLTÁNYOS TRADE

KERESKEDELEM

impresszum Fordította: dr. Karancsy Mónika A kiadvány eredetije a Pangea-Niente Troppo Società Cooperativa Sociale (00161 Roma, via Arezzo; Tel./Fax 06 44290815; Email: [email protected], Web: www.commercioequo.org) gondozásában jelent meg 2006-ban. Szerkesztette és részben írta: Gáll Veronika, Újszászi Györgyi Lektorálta: Márton Julianna, Újszászi Györgyi Grafika: Kiss Maja Nyomda: G-Print

Enlarging FAIR Capacity Building on Fair Trade – 2008-2010 Italy – Czech Republic – Malta – Slovenia – Slovakia – Hungary co-financed by the European Commission – Grant Contract ONG-ED/2007/136-173 Ez a dokumentum az Európai Unió támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Védegylet Egyesület nézetei, így semmiképpen sem tekinthetôk az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.

Borító: FSC papír, belívek: újrahasznosított cyclus offset

További információ

Kiadó: Védegylet Egyesület, 2010 1114 Budapest, Bartók Béla út 19. [email protected], 06 1 269 42 51 Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna www.vedegylet.hu

FAIR VILÁG MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM SZÖVETSÉG 1088 Budapest, Szentkirályi u. 6. [email protected], 06 70 33 90 703 www.fairvilag.hu

Tartalom

Bevezetés

4

Etikus pénzügyek

35

A fogyasztók szerepe

5

Felelôsségteljes turizmus

37

Egy másik földrajz

39

A méltányos kereskedelem – fair trade

10

Szemét egy világ

40

A téma elmélyítése

14

„Öko-igazságos”életvitel

46

A legújabb olaszországi és

A víz, az emberiség közös java

51

Európai Uniós méltányos

Kampányok: A részvételi

fejlemények

18

demokrácia eszközei

A méltányos kávé

21

Méltányos bevásárlói

Jobb ételek

23

csoportok

60

Tiszta ruhák

29

Szociális szövetkezetek

63

Méltóságban készült játékok

30

Hasznos linkek

A méltányos termelôk

32

olaszul, angolul

A tudatos megtakarítás

34

Olasz nyelvû ajánlott irodalom

Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

55

65

67

„Nem voltam más, mint egy parasztember, aki fogta a rekesz banánt és fölrakta a vonatra. Ez volt az egyetlen felelôsségem. Tulajdonképpen nem számítottam semmit, senki sem tudott rólam. Most a méltányos kereskedelemben egy olyan paraszt lettem, aki az egész világgal kapcsolatban áll, aki emberekkel, ötletekkel és ideákkal találkozik. Egy paraszt, aki büszkén írhatja rá a saját rekesz banánjára, hogy Copra Basur Costa Rica.” Arturo Gomez a Coperativa Copetra Basur egyik alapítója, dióbanán termesztô a méltányos kereskedelmen belül.

Elôszó

2006 szeptembere, Párizs, a WFTO Európa találkozója. Szállásunk kertjében sziesztázunk az ebéd után. Gaga szervezésével új EU tagországok jelenlévô „fertrédezôi” ücsörgünk fair kávénkkal a kezünkben, és beszélgetünk. Jó lenne... Együtt, valamit, tanulni, megismerni. Lehetôség van, hiszen az Európai Bizottság jóvoltából pályázhatunk EuropeAid forrásra. Másfél órás beszélgetés után abban maradunk, készül egy „draft”, és annak olvasása után döntünk arról, belevágunk-e. E két idôegyenes pont között majdnem négy év telt el. Négy olyan év, amikor csehek, magyarok, máltaiak, olaszok, szlovákok,

szlovének együtt dolgoztunk. Elôször a projektterven, a támogatás elnyerése után a megvalósításon. Közben egy-egy nemzetközi képzés során észtek, finnek, lengyelek is bekapcsolódtak. Képzéseken vettünk részt önkéntesekkel, kiadványokon dolgoztunk, megvalósítottuk a projekt célkitûzéseit. Kampányt terveztünk, közös elemekkel; a projekttalálkozók során jégtörôk, és energizerek jóvoltából csapattá kovácsolódtunk. Az Olvasó kezében tartott útmutató a projekt fontos terméke. Az olasz után mostanra csehül, magyarul, máltaiul, szlovákul, szlovénül is hozzáférhetô. Nem pont ugyanaz, mint az eredeti, mert részben „honosítottuk”. Kimaradtak a magyar olvasó számára kevésbé érdekes részek, helyettük magyar adatokat igyekeztünk bemutatni. Az elsô kiadás óta történt fontos változásokat beleszôttük a fordításba, ugyanaz, mégis más egy kicsit. Kiemelt köszönet Gaga Pignatellinek mindazért, amit projektünkért tett. Köszönet a partnereknek, hogy akár vendéglátóként, akár részvevôként teljes erôbedobással dolgoztak a megvalósításon. Köszönet a magyar


önkénteseknek, akik a projekttalálkozók képzései során tudásukkal segítették a sikeres megvalósítást. Köszönet Gáll Veronikának, aki a magyar stábot erôsítette. Végül, de nem utolsósorban a Védegylet Egyesületnek, mely 2000-ben történt alapítása óta alternatívaként tartja számon a fair trade-t, vagyis a méltányos kereskedelmet; 2005-ben indítva egy olyan projektet, mely a minél szélesebb körben történô megismertetés nem kis feladatát vállalta fel ehhez a munkához biztosítva a szervezeti hátteret, pénzügyi bonyolítást, szakmai segítséget, irodát, támogató légkört. Hosszan sorolhatnám még, mivel gazdagodtam személy szerint a szûken vett két év alatt, most nem teszem. Egy biztos: Dunia nbadala inawezekana – Lehet más a Világ!

Újszászi Györgyi

3

Bevezetés

4

Ezt a kiadványt elsô ízben 1998-ban hozta létre az olasz Pangea-Niente Troppo szervezet egy, az Európai Bizottság által társfinanszírozott projekt keretében. Közel 15 000 példányban került már sokszorosításra, a terjesztés fôleg az olasz világboltokon keresztül történt. A kiadvány iránti nagy kereslet indokolta, hogy kisebb változtatásokkal, a harmadik olasz nyelvû kiadását éli, és íme, most már magyarul is olvasható.

Az útmutató amellett, hogy kellemes olvasmány, egy olyan egyedülálló kis füzetecske, amely konkrét ötleteket ad a fenntartható fogyasztáshoz. Azon fiatalok és jövôbeni önkéntesek felé fordul, akik, mint felelôs fogyasztók, közeledni próbálnak egy szolidáris piacú világ felé. Ez a kalauz egyben képet ad a méltányos kereskedelemrôl azaz a fair trade-rôl, ezen túl: etikus bankról, ökoturizmusról, az újrahasznosításról, a civil együttmûködésrôl, és a világ olyan szemléletérôl, amely azt a célt szolgálja, hogy ember és környezete között egyensúlyt teremtsen.

Az útmutató hangsúlyt helyez a mindannyiunk birtokában lévô aktív és alternatív választási lehetôségre, arra, hogy megváltoztathatjuk azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely fenyegeti a világot és a világon élô embereket. A hosszú távon igazi változáshoz vezetô egyszerû alternatívák itt vannak az ajtónk elôtt a minden nap ismétlôdô tevékenységeinkben. Köszönjük mindazoknak, akik segítettek az új útmutató létrehozásában, és köszönjük, hogy továbbra is hisznek ebben a projektben és együtt dolgoztak velünk ezen eszköz terjesztésében.

La Cooperativa Sociale Pangea – Niente Troppo

Bevezetés

A fogyasztók szerepe

Azok közül a gazdasági funkciók közül, amelyeket most elemezni fogunk a legnagyobb szerepet a rendszerben a fogyasztás játssza, mint a gazdaság mozgatórugója. Életünk semelyik másik része nincs ennyire pontosan és erôteljesen vezérelve, mint ez. Úgy tûnik, hogy az egész rendszer egyedül a fogyasztáson és a termelésen alapul, mindenfelôl azt halljuk, hogy a mezôgazdaságot újjá kell teremteni, többet kell termelni, több pénzt kell adni az embereknek, hogy többet fogyaszthassanak.

A valóság a szemünk elôtt van. Nap, mint nap rengeteg reklám és egyéb üzenet ér bennünket, amely az újdonságokat mutatja be, felkeltve ezzel érdeklôdésünket és étvágyunkat iránta, és belehajszol egy véget nem érô vesszôfutásba. A bevételre éhes cégek legnagyobb öröme a fogyasztó. Célcsoportjaik például a hatvanas éveikben járó hölgyek, akik ugyanazt az életformát szeretnék követni, mint húszéves lányaik, vagy azok a fiúk, akik már tíz éves korukra nagy szívtiprók kell, hogy legyenek, vagy azok a nyugdíjasok, akik arra vágynak, hogy olyan fogsoruk legyen, ami a vasat is el tudja harapni, és az utolsó tangójukat egy párizsi luxusutazáson akarják táncolni. Mi az, ami ezt a gépezetet megállíthatja? A rendszer megváltoztatása. Mi vajon ezt tesszük?


Igen, de még nem eléggé. A fogyasztó ma már nem csak azért vigyáz jobban, mert kevesebb a pénze, hanem kérdéseket is kezd feltenni. Kezdi észrevenni, hogy a messzebb élô emberek jogainak védelme ugyanazt jelenti, mint saját jogainak védelme, ámbár a jelenlegi rendszer még próbál ellenállni, mindent megtesz azért, hogy életben maradhasson. Honnan származik a termék? Mikor jár le a termék szavatossága? Milyenek a termelô életkörülményei? Milyen körülmények között állították elô a terméket? Ezek azok a kérdések, amelyekre a válasz eddig nem sok embert érdekelt, de manapság egyre inkább fontosak lesznek a fogyasztó számára. Mielôtt megvásárol egy terméket, kritikus szemmel megnézi, mert nem akar olyan terméket vásárolni, amely a környezetnek vagy a termelônek árt.

5

Erre vonatkozó kutatásokból és statisztikákból kiderült, hogy az etikai követelményeknek megfelelô termékek iránt diszkrét és elterjedt érzékenység mutatható ki. A cégek elsôként vették észre ezt a jelenséget, és azonnal ráálltak erre az „etikus keresletre”. Nem véletlen, hogy a nagy cégek évrôl-évre egyre többet foglalkoznak társadalmi és környezeti kérdésekkel. Sokszor ez csak látszat, de máskor nagyon fontos döntések is ilyenkor születnek meg. Ami igazán számít, az az, hogy a fogyasztók válaszokat akarnak, és a cégek válaszokkal kell, hogy szolgáljanak nekik.

6

Egyre többet beszélnek a társadalmi felelôsségvállalásról, manapság ez szinte minden cégnek mindennapos alapvetô témája lett. A társadalmilag felelôs cégek nem mindenáron profitot akarnak, hanem olyan termelési és cégvezetési modelleket állítanak fel, amelyek vigyáznak mind az emberi, mind a környezeti fenntarthatóságra.

Egy cég többféle okból vállalhat magára ilyen viselkedési kódexet, na és persze a fogyasztók viselkedése is befolyásolja ôket, de sokszor a legfontosabb az, hogy az adott cég sikeresen tudjon részt venni a versenyben, egy olyan versenyben, amelyikben a minôségre sokat adnak. A felelôsség tehát a termelés körülményeire vonatkozó társadalmi és környezeti garancia, a termelô munkájával vagy épp a saját asztalunknál történô étkezéssel kapcsolatban. Azonban még így is nagy a szakadék a jelen helyzet és aközött, amilyennek lennie kéne.

A mérleg egyik oldalán az adott cég áll viselkedésével, míg a másik oldalon a termék környezeti és társadalmi súlyával. A vásárlásunk által mi, fogyasztók választhatjuk meg, hogy merre billenjen el a mérleg nyelve. Mi döntjük el, hogy megmaradjon-e ez az egyenlôtlenség. Ez egy olyan hatalom, amellyel befolyásolni tudjuk a piacot, a cégeket. Legtöbbször nem is vesszük észre, hogy rendelkezünk ezzel a hatalommal. Pedig akárhányszor nem figyelünk oda erre, vásárlásaink annyiszor járulhatnak hozzá egy igazságtalanság megtörténéséhez.

…és ez a szakadék ott is marad, mindaddig, amíg a cégek nem törekszenek arra, hogy valós változás történjen… Ebben a szituációban a fogyasztó a mérleg nyelve.

A fogyasztó szerepe

Civilizált társadalomként ezekben az esetekben ellen kell állnunk ennek a strukturált erôszaknak jogaink megvédése érdekében, de nem erôszakos módszerekkel, hanem jogi eszközökkel. A rendszer megváltoztatására tehát létezik alternatíva, úgy hívják: tudatos fogyasztás. Ez olyan mindennapi viselkedés, amely az általunk vásárolt termékek alapos kiválasztását jelenti, ám nem csak ár és minôség szempontjából, hanem a forgalmazók hozzáállása és választásai alapján is. Néha viszont ez sem elég. Néhány cég annyira hatalmasnak és védettnek érzi magát, hogy nem tartja be a határokat, és csak a komoly profitot hajszolja. Ezen cégek üzletpolitikájába belefér bármilyen etikával ellentétes viselkedés, az emberi jogok teljes figyelmen kívül hagyása. Általában a leggyengébb társadalmi rétegeket tudják megcélozni. Olyan hatalom, mely arroganciát szül és áldozatokat ejt anélkül, hogy egy szalmaszálat is keresztbe tenne.

Itt van például a bojkott és a nyomásgyakorlás. Mindkettô szervezett válasz lehet, egy civilizált eszköz egy civilizált társadalom kezében. Nyomást tudunk gyakorolni, hogy eredményeket érjünk el, és amikor ez sem elég, jöhet a bojkott! A bojkott szervezett és idôszakos felhagyása egy vagy több termék vásárlásának azzal a céllal, hogy a gyártó cégek viselkedésének megváltozását kieszközöljük. Harc aközött, aki a jogok tiszteletben tartását kéri, és aközött aki ezt megtagadja. Ez a fajta cselekedet, azonban pont azért, mert különleges cselekedet, nagy szervezettséget igényel. Pontos stratégiát, kevés, de tisztán átlátható követelményt.


Nagy kár, hogy a hatóságok és nemzetközi szervezetek egy része még mindig képtelen megérteni az okokat és a gyakorlatokat, és megpróbálják kikerülni azokat. Például az olasz törvényi szabályozás még mindig bünteti a bojkottot, bûncselekménynek tekinti, noha az utóbbi évek jogtudománya olyan ítéleteket hozott, amely azt vetíti elôre, hogy a bojkott felelôsségteljes viselkedés.

7

˝ KÉRDÉSEK FELMERÜLO Mielôtt cselekednénk, információkra van szükségünk, hogy mindent tisztán lássunk. Ehhez sok eszköz áll rendelkezésünkre, kezdve nyomtatásban megjelenô publikációktól az ezernyi internetes forrásig. Tehát ha akarjuk, nem nehéz eldönteni, hogyan harcoljuk, és hogyan kérjük azt, hogy bizonyos jogokat tiszteletben tartsanak. Ami nehezebb, az annak észrevétele, hogy hol lehetnek csapdák, ahol a tények és a látszólagos viselkedés elválik.

8

Például gondoljunk kedvenc focicsapatunkra. Egy vagy több cég úgy gondolja, hogy társadalmi felelôsséget vállal, ezért hozzátesz a dologhoz valamit. Pénz ad, és egy márkanevet, így közvetítôként szerepel azzal a céllal, hogy pénzt gyûjtsenek.

Nagyon szép, nem? De mit teszünk, amikor rájövünk, hogy ez a pénz olyan cégtôl jön, amelyik a világ másik felén, a Dél országaiban, egyáltalán nem etikusan árusítja a nélkülözhetetlen tejport? Vagy amikor rájövünk, hogy ugyanezek a pénzek olyan szervezetekhez kerülnek, amelyek gyermekeket foglalkoztatnak, mégpedig lehet, hogy épp ugyanazokban az országokban, ahol úgy használják a tejport, hogy azzal megölik gyermekeiket? Mi az értelme mindennek? Nem lenne sokkal egyszerûbb lemondani errôl a pénzrôl és korrektül viselkedni? Ezen jótékonyságra fordított pénzek nagy része különbözô bankoktól származik. Mennyit ér az a gesztus, hogyha ezek a pénzek olyan cégekhez kerülnek, amelyek arra fordítják ezt az összeget, hogy teljesen kizsigereljék a tôkét?

Nem kellene elôször megkérdezni, hogy ezek a bankok, amelyek lehetôvé tesznek különbözô fajta tranzakciókat, nem árusítanak-e fegyvereket olyan országoknak, ahol embereket tesznek nyomorékká és életeket oltanak ki? El kellene gondolkodnunk errôl, mielôtt szolgáltatásokat veszünk igénybe! És azon is, hogy a Déli féltekérôl származó termékeket, amelyeket itt Magyarországon leemelünk a boltok polcairól, milyen munkakörülmények között állították elô? Milyen árat fizettek a földmûveseknek a terményért? Az exportra termeléshez a helyi élelmiszertermeléstôl vették-e el a földeket? Keresneke annyit a földmûvesek, hogy meg tudják tartani földjeiket?

A fogyasztó szerepe

Sokszor maga a termék minden szempontból tökéletes. De akkor is tökéletesnek mondható-e, ha a multinacionális cég, amelyik elôállítja, például a harmadik világba szállít veszélyes hulladékot, vagy Kelet-Európában kizsákmányolja munkásait, esetleg fegyveres szervezetekkel áll kapcsolatban? Az elsô lépés tehát, hogy ne építsünk homokvárakat lelkiismeretünk megkönnyítésére, hanem kötelezzük el magunkat ezen a fronton, és fogjunk össze, hogy egyértelmû állásfoglalást alakíthassunk ki. Egy forradalom: néha csendes, néha hangos.

Láthattuk tehát az érme mindkét oldalát. Láthattuk, mi van a mögött, amit sokszor a rendszerek legjobbikának mondunk, és bár az emberiség nagy része nem ért vele egyet, mégis elnézi, hogy egy 4 éves kisgyerek napi 12 órában szôjön, ahelyett hogy játszana vagy tanulna. Pedig ez nem ideológiai kérdés! Nehezen hihetô, hogy mindenki legalább egyszer ne hallott volna ezekrôl a dolgokról, és hogy legalább egyszer ne hívták volna fel figyelmét, hogy tegyen ellene.


Emlékezzünk, minden egyes vásárlásunk a cégek viselkedésére vonatkozó szavazat! Ez csendes lázadás (tudatos fogyasztás), ugyanakkor hangot ad annak is, hogy az emberi jogok megtaposása rivaldafénybe kerüljön, és lerántsa a képmutatás fátylát, amely az igazságot eltakarja. Azon gyermekek mellé áll ez a forradalom, akik ebben a pillanatban is focilabdákat gyártanak, vagy téglákat cipelnek. Azon felnôtt rabszolgák mellé, akik banánültetvényeken, vagy egy bármikor összedôlô játékgyárban dolgoznak. Azon férfiak, nôk és gyermekek mellé, akik a mi piacunkra termelnek, miközben munkáltatójuk kihasználja ôket profitnövelésre és konkurenciacsökkentésre.

9

A méltányos kereskedelem – fair trade*

10

Az emberiség legôsibb tevékenységeinek egyike a kereskedelem. Mindig is fontos szerepe volt a távoli kultúrák közötti tudás és kapcsolatok terjesztésében. Azonban a történelem során voltak és vannak sötétebb korszakai is ennek a tevékenységnek, amely azt okozta, hogy bolygónk társadalmi és környezeti összeomlás szélén áll.

A méltányos kereskedelem ebben az összefüggésben egy triviálisnak tûnô, ám a hagyományos gazdaságtanban meg nem valósuló célt tûzött ki: megváltoztatni azt a gazdasági modell mechanizmust, amely csak szélesíti a társadalmi igazságtalanságokat és egy olyan új szemléletet kialakítani, amely az úgynevezett gazdaságilag kevésbé fejlett országok termelôit is egyenlô partnerként kezeli, elismerve ôket kereskedelmi partnereknek és mindenek elôtt visszaadva nekik emberi méltóságukat. A méltányos kereskedelem mozgalom olyan gazdasági kapcsolatokat épít, melyek során figyelembe veszik az emberi jogokat, a szolidaritást, a környezetünk védelmét, és az átlátható, ellenôrizhetô kereskedelmi tevékenységeket.

˝ AZ EMBER MINDENEK ELOTT A méltányos kereskedelem egy olyan kereskedelem szeretne lenni, amelynek emberi arca van; amely a nyereségesség elé az igazságosságot, a gazdasági növekedés elé az emberi jogokat a termelékenység elé pedig az emberi kapcsolatokat helyezi. A méltányos kereskedelem alternatív kereskedelmi lehetôséget kínál ahhoz képest, ami a hagyományos nemzetközi piacon történik, ahol az tekinthetô normálisnak, hogy kihasználják a fejlôdô országok munkaerejét és környezeti erôforrásait és a nyersanyagokért hatalmas árat kérnek a multinacionális cégek.

* a fair magyarra fordítása több megoldást kínál – etikus, igazságos, tisztességes, méltányos – ahogy ezt különbözô cikkekben tapasztalhatjuk. A témával foglalkozó civilek a méltányos kifejezés használatát rögzítették a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség alapítási folyamata közben. A döntéshez nagymértékben hozzájárult Boda Zsolt cikke, amely az Esély címû folyóiratban jelent meg, és méltányosként használta a fair-t. (a szerk.) „A méltányos kereskedelem elvei”, Esély, 2001/4, 14-34.o.


Ez az alternatív kereskedelem abban az értelemben méltányos, hogy a termelôk és a kézmûvesek közösségei állnak középpontban. Olyan karitatív tevékenység, egy olyan üdvös változás, amely a tudatos fogyasztástól függ. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy figyeljünk a másikra. Híd a gazdaság és a környezet, az igazságos kereskedelem és egy konkrét megfogható szolidaritás között.

A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM ALAPELVEI A méltányos kereskedelem garantál, egy un. minimum árat, amelyet a termelôk kapnak terményeikért és a kézmûvesek portékáikért. Ez az ár fedezi a dolgozók és családjuk alapvetô szükségleteinek ellenértékét; a termékeket felvásárló importôr nincs abban a helyzetben, hogy felülírja ezt az árat, mint ahogyan az a hagyományos piacon történik. A méltóságteljes munka teljes körû biztosítása szintén alapelv. Ez tisztességes munka-

környezetet jelent, ahol a társadalomnak semmilyen csoportja, (pl. nôk, mozgássérültek), nincsen diszkriminálva. A tisztességes munka ezen kívül azt is jelenti, hogy teljes mértékben elutasítja a kizsákmányoló (szerk.) gyermekmunkát. A demokrácia, vagyis a munkafolyamatok demokráciája is nagy hangsúlyt kap. Minden termék közösségekbôl, falvakból és szövetkezetektôl érkezik, amelyek különös figyelmet fordítanak arra, hogy a munkások az összes döntési folyamatban részt vegyenek. A saját kereskedelmi partnerek elôfinanszírozása azt jelenti, hogy a rendelés leadásakor az importôr megelôlegezi akár az ár 50 százalékát is mielôtt az áru megérkezne a raktárába. Így a dolgozók alapvetô szükségleteiket anélkül elégíthetik ki, hogy uzsorások vagy helyi közvetítôk áldozataivá válnának és az árfolyam-ingadozások sem érintik negatívan ôket, továbbá rendelkezésükre áll egy olyan tôke, amellyel a termelési folyamatot vagy a munkastruktúrát javítani tudják.


A környezeti fenntarthatóság érdekében elônyt élvez a nem környezetszennyezô és természetes módszerekre alapozott termelés. Egyre sûrûbben törekszenek a bio termelésre kikerülve így a ritka és nehezen megújítható alapanyagok importját. A szolidaritás olyan, társadalmilag igen kiemelkedô projekteken keresztül mutatkozik meg, amelyeknek az egész közösség haszonélvezôje (pl. iskolák, kórházak, kutak, a munkahelyzet és a technológia javítása). Az átláthatóság révén a fogyasztó az információk teljes birtokában van arról, hova jut minden egyes fillérje, amelyet kifizetett a termékekért. E célból a termékek nagy részét kísérô kártya egészíti ki, amely részleteiben tartalmazza a végsô árnak minden kiadási és egyéb összetevôjét.

11

12

Ez tehát a méltányos kereskedelem – fair trade, de mindemellett sok egyéb is: egy valóban „alternatív” gazdaságot készít elô, ahol elkerülhetô, hogy egy közösség teljesen egy termék termelésétôl függjön, fôleg a külföldi piacokra szánt áruknál, akkor is, ha történetesen a termék méltányos. Így több termelôi csoportnak természetes, hogy elôször a helyi piac felé fordul, hogy az alapvetô szükségletek terén autonómiát alakítson ki. A méltányos kereskedelemnek köszönhetôen ezeknek az embereknek lehetôsége nyílik arra, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi kereskedelembe, képezzék magukat, egészségügyi és szociális projektekben vegyenek részt.

A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM ˝ SZEREPLOI Ahhoz, hogy ez a tudatos termelôi és fogyasztói láncolat mûködjön, a következô szereplôkre van szükség:

• a fogyasztókra és vásárlókra, akik a méltányos kereskedelembôl származó termékeket választják a hagyományos piaci termékek helyett, így összpontosítva vásárlói erejüket egy átláthatóbb és fenntarthatóbb kereskedelemre.

• a termelôkre (mezôgazdasági dolgozók és kézmûvesek hivatalos és informális szövetkezetei), akikkel folyamatos és megbízható kapcsolatot tartanak fenn a kereskedôk.

• a védjegy garanciájára, amelyet az erre szakosodott szervezetek kontrollálnak és igazolnak.

• a fair trade intézményi rendszerére, amely elkötelezett a fair trade elveinek terjesztése mellett és teljes körû információt ad arról. Minôsíti és értékesíti a termékeket, tartja a kapcsolatot a termelôkkel és a fogyasztókkal, valamint segíti a fejlesztési projektek megvalósulását.

A VALÓDI VÁLTOZÁS A méltányos kereskedelem az a forradalom, amiért nap, mint nap tennünk kell, akár egy olyan egyszerû és banális hétköznapi cselekedettel, mint a bevásárlás. A fair trade mozgalomban dolgozni, önkénteskedni, vagy tudatos vásárlóként támogatni azt jelenti, hogy hiszünk egy olyan világban, ahol a kis hétköznapi cselekedeteinknek komoly súlya van, mivel elkerülhetetlenül részesei vagyunk egy globális gazdasági gépezetnek.


Kávé, kakaó, tea, fûszerek, rizs, bab, méz, kuszkusz, és egyéb élelmiszerek, ékszerek, bizsuk, ruhák, táskák, ajándéktárgyak, kosarak, játékok, hangszerek, lakberendezési tárgyak. Íme, néhány példa azokból a termékekbôl, amelyek megvásárolhatók a világboltokban* és megvásárlásásukkal mi is egy tudatos, felelôs, és szolidáris lépést tehetünk. Hogyan lehet felismerni a fair trade termékeket? 1986 óta két célja van a fair trade termékek tanúsítási rendszerének. Egyrészt a termékek kereskedelmi csatornáinak folyamatos bôvítése, másrészt hogy a bôvítés során vegyék figyelembe a mozgalom alapelveit a termelési és a kereskedelmi folyamatokban.

* A világboltok (Third Worlds' Product Shop volt az eredeti elnevezés, amely a mindennapi használat során egyszerûsödött World Shop-ra, azaz világüzletre. Az elnevezés olyan üzleteket jelez, ahol kizárólag méltányosan forgalmazott termékeket lehet kapni. Európában közel 3000 ezer világüzlet várja a tudatos fogyasztókat (a szerk.)

A védjeggyel ellátott termékek kapcsán biztosak lehetünk abban, hogy a méltányos kereskedelem alapvetô kritériumait szem elôtt tartva készültek, és kerültek a polcokra.

Nemzetközileg elismerik, hogy Fairtrade, ha: • a termék csomagolásán ezen védjegyek egyike található meg

• a kereskedô a termékeket a World Fair Trade Organization / Méltányos Kereskedelem Világszervezet (WFTO) tagszervezetén keresztül importálja és forgalmazza.

13 A nemzetközi tanúsítványok a Fairtrade Labelling Organizations International / Nemzetközi Méltányos Kereskedelem Védjegy Szervezetek (FLO) hatáskörébe tartoznak, amelyhez 19 ország fair trade szervezete csatlakozott. A FLO tehát a minôsítésért felelôs intézmény, amely meghatározza, értékeli és ellenôrzi a kritériumokat.


A fair trade márka nem csak egyes termékekre vonatkozik, hanem szervezetekre is. A WFTO kidolgozott egy ellenôrzô rendszert, amely biztosítja és betartatja a méltányos kereskedelem elveit a teljes kereskedelmi láncon keresztül. Ha egy adott szervezetet elismert a WFTO, akkor a szervezet is használhatja a logót.


14

1968-ban az UN UNCTAD (székhely: Genf), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának végén elôször mondták ki azt a szlogent, hogy „Trade not Aid” („Segély helyett Kereskedelem”), amely egy új stratégiai iránymutatást adott a fejlesztési politikáknak, azzal a céllal, hogy nagyobb egyensúlyt segítsenek elô a világ gazdasági javainak elosztásában a Föld gazdaságilag kevésbé fejlett országaiban élôk életfeltételeinek javítása által.

Most, több mint 40 évvel késôbb, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy valami nem mûködik, ugyanis jelenleg a Föld lakosainak 78 százaléka a globális gazdagság 18 százalékával rendelkezik, míg a maradék 22 százaléka a gazdagság 82 százalékának örvend. Ezen kívül 1960-ban a leggazdagabb lakosság 20 százaléka háromszor volt gazdagabb, mint a legszegényebb lakosság 20 százaléka. Ez az arány 1998-ra 78:1-hez változott!! Ennek a sikertelenségnek számos strukturális oka lehet, amelyek közül itt csak néhányat említünk meg: a monokultúra* meggyökerezôdése, a mezôgazdasági termékek árcsökkenése a fogyasztói szokások változása miatt, az árak instabilitása és a kínálat merevsége a kereslethez képest.

EGY KIS TÖRTÉNELEM A fair trade már több mint 60 éve létezik és pozitív hatása a gazdaságilag szegényebb országok fejlôdésében az európai intézmények által is elismert. Napjainkban a fair trade több mint 70 déli országban legalább 5 millió ember számára jelent pozitív változást az életminôség javulásának terén, és legalább 4000 termelôszövetkezetet és több százezer munkást foglal magában. A fair trade szervezetei az Európai Unió majdnem minden országában jelen vannak, továbbá Japánban, USA-ban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában. Csak Európában 15 intézmény dolgozik a fair trade termékek minôsítésén, több mint 100 importôr foglalkozik fair trade termékek kereskedelmével, és több mint 3000 világboltban lehet fair trade termékeket vásárolni, ahol körülbelül 10.0000 önkéntes és egyre több fizetett alkalmazott dolgozik.

* monokultúra: egy adott mezôgazdasági területen csak egyféle növény termesztése hosszabb ideig www.idegen-szavak.hu


A fair trade az alternatív kereskedelem kisebb része ugyan, mégis a világkereskedelem kb. 0,01 százalékát képezi, ám pár országban néhány termék esetén nagyon erôs a piacra lépés. Például Svájcban a fair trade banán a piac 47 százalékát szolgálja ki, míg az Egyesült Királyságban (melynek piaca nyolcszor akkora, mint Svájcé), a fair trade kávé az ôrölt termékek piacának 20 százalékát fedi le. A védjegyet adó szervezetek szerepe fokozatosan nô, Európában jelenleg 15 országban van jelen a gazdasági együttmûködést fejlesztve a hagyományos gazdaságon belül, a közintézményekben és a privát szférában egyaránt. Európában a kezdô lépést 1959ben a Benelux államokban egy holland katolikus pártból alakult szervezet fiataljai tették meg, akik adománygyûjtô kampányt szerveztek azért, hogy Szicíliába tejport juttathassanak.

Az úgynevezett harmadik világ országaiból származó termékek importálása azonban csak 1967-tôl kezdve indult el. Ezzel egyidejûleg más kooperációs próbálkozások is megszülettek, mígnem 1969-ben az Oxfam nyitotta meg az elsô világboltot Breukelenben. Ennek a tapasztalatnak hihetetlen sikere volt, olyannyira, hogy 2 éven belül Hollandiában 120 világbolt nyílt, és ez a kezdeményezés gyorsan elterjedt más európai országokban is, mint például Németország, Svédország, Franciaország, Svájc, Belgium és Nagy-Britannia. Olaszországban ÉszakEurópához képest nagy késedelemmel indult el a fair trade mozgalom, elsô lépéseit a 80as évek végén tette meg, az utóbbi idôben azonban eléggé biztató eredményeket ért el.


KÖZÉP- KELET-EURÓPAI HELYZET 2010 közepére az Európai Unió minden új tagországában elkezdôdött a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos szemléletformáló tevékenység. Az eszközök, módszerek, szereplôk közel azonosak, természetesen az adott országra jellemzô sajátosságokkal. Lengyelországban magasabb az egyházi szervezetek részvétele, a cseheknél több világbolt mûködik, Szlovéniában áruház lánc polcain van évek óta fair kávé és tea. Az érdeklôdô olvasók elôtt több lehetôség áll: ismerve az ország nyelvét, a világhálón keresve érhetô el információ; vagy a könyv magyarországi kiadója, a Védegylet Egyesület az érdeklôdôk kérdéseire megadja azon szervezetek neveit, elérhetôségét, melyek a téma szakértôi.

15

˝ FONTOS ELORELÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON

16

A magyarországi civil szervezetek is évek óta készültek arra, hogy a fair trade koncepciót megismertessék a fogyasztókkal. A szemléletformálás, felvilágosítás részét képezik filmbemutatók, beszélgetések, ismeretterjesztô elôadások, valamint a fesztiválokon megjelenô fair trade kávézó. A Gambia kiállítás Magyarország számos városában, különbözô rendezvények keretén belül viszi hírét az afrikai kontinens legkisebb államának, és nem mellékesen a méltányos kereskedelem hírét. 2005 óta a fesztiválok civil falujának állandó részvevôje a méltányos kávézó, ahol kóstolás közben ismerkedhetnek a fesztivállátogatók a fair trade alapelveivel. A Hegyalja Fesztiválon és a Szegedi Ifjúsági Napokon 2009-tôl csak fair kávé kapható. A mozgalom két intézményi támogatója a Köztársasági Elnök, és a Jövô Nemzedékek Országgyûlési Biztosa. A magyarországi külképviseletek egy részében is cserélték a kávét-teát. Új szolgáltatásként, a


KERESKEDELEM

www.fairvilag.hu

magyar termelôket is képbe hozva, a Fenntartható Étkeztetés Szolgáltatás vált elérhetôvé. A méltányos kávé és tea mellett csak magyar, bio, és szezonális alapanyagokból készült szendvicsek/meleg ételek rendelhetôk rendezvényszervezés, konferencia lebonyolítás kapcsán. A témával foglalkozó filmek ismertetése a www.fairvilag.hu oldalon tekinthetô meg. Pályázatról pályázatra készülnek a különbözô célcsoportnak szóló kiadványok, melyek egy része letölthetô, egy része csak nyomtatott formában érhetô el.

A Merlin Színház nem csak színházakat, hanem egy Világüzletet is befogad! Az üzletben méltányosan forgalmazott termékek mellett magyar társadalmi vállalkozások portékái is megvásárolhatók. A szervezetek megalapították a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetséget, amely azért dolgozik, hogy a méltányos kereskedelem elvei operatívvá váljanak, hiszen nem elég egy lista az elvekrôl, hanem elengedhetetlen megszervezni, ellenôrizni, és érvényesíteni, hogy ezeket az elveket tiszteljék is. A szövetség tagjai önálló és közös programokat szerveznek, melyek kapcsán a méltányos kereskedelem alapelveit ismertetik meg minél szélesebb körben. Kiemelt célcsoportjuk a közép- és felsôfokú oktatásban résztvevô fiatalok.


A tevékenységek színtere változatos: iskolai óráktól kezdve egyetemi elôadásokon át, jeles környezetvédelmi napokhoz kapcsolódóan egészen a nyári fesztiválokig. Minden részvevô szervezetnek vannak természetesen „magán-akciói”, hiszen a fair trade megközelítése, értelmezése nem feltétlenül egyezik tökéletesen egy zöld szervezet és egy békeszervezet esetében, de az erôforrások feldarabolása helyett igyekeznek minél több fronton együttmûködni.

Jelenleg aktív tagok honlapjai, ahol tájékozódhat a méltányos kereskedelemrôl:

Tudatos Vásárlók Egyesülete www.tve.hu

Védegylet Egyesület www.vedegylet.hu

Útilapu Hálózat www.utilapu.org 17 Zöld Fiatalok www.zofi.hu

Messzelátó Egyesület www.messzelato.hu


A legújabb olaszországi és Európai Uniós méltányos fejlemények

18

Az évek során a felelôsségteljes fogyasztók pozitív válaszai a méltányosan forgalmazott termékek iránt nem csak azt tették lehetôvé, hogy a világ déli részén élô termelôk sokaságát vonják be a fair trade mozgalomba – megadva nekik ezzel a lehetôséget, hogy méltóságteljes életet éljenek –, hanem azt is hogy, el tudták terjeszteni a fair trade politikai üzenetét, a nemzetközi kereskedelem mechanizmusainak módosítását az intézmények és a közvélemény erôteljes érzékenyítése által. Így minden nap egyre jobban szélesedett az alternatív termékek iránti kereslet, és mind a világboltok, mind a hagyományos boltok polcai sok termékkel gazdagodtak, lehetôvé téve ezzel a fogyasztóknak, hogy méltányos fogyasztási döntéseket hozzanak. A közintézmények se maradtak érzéketlenek erre az igazság iránti kérelemre, és más-más szinten, de érdeklôdést és kötelezettségvállalást mutattak, hogy ezt az etikus folyamatot fenntartsák.

A MÉLTÁNYOS SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ TERÜLETEI Az alternatív kereskedelem gondolata minden nap újabb és újabb fejleményeket ér el. A fogyasztók választhatják a fair trade termékeket különleges alkalmakra (esküvô, keresztelô, bankett, temetés), vagy a munkahelyen is (étel- és ital automata). Ugyanúgy, ahogy a közintézmények, konkrét cselekedetekkel bizonyíthatnak. Hiszen ismerôsök, rokonok megajándékozására a világboltokban különbözô nagyszerû és egyedi tárgyak tárháza lelhetô fel az egyszerû pólótól és ruhadaraboktól kezdve a különleges étkészletekig és festményekig minden alkalomra*. Ha egy ilyen tárgyat választ, megvan az a tudat, hogy minden termék mögött egy társadalmi jellemzô van: a munka értékké tétele, egy család története és olyan gyerekeké, akiknek így megadatik a tanulás lehetôsége.

* azokban az országokban, ahol van világüzlet (a szerk.)


A méltányos cateringben pedig a helyi termelôk együttmûködésébôl származó termékekkel, bio és fair trade alapanyagokból készülnek a különféle ételek, ezzel etikus célokat valósítanak meg; a fogadásokat és konferenciákat is olyan örömteli pillanattá változtathatják, amelyek visszhangja elér a világ Déli felébe. Mindezek mellett szem elôtt tartják a környezetvédelem fontosságát is, és ügyelnek arra, hogy lehetôség szerint ne használjanak eldobható edényeket; a tisztítószerek a természet számára ártalmatlanok legyenek.

Az európai intézmények kötelességvállalása A méltányos kereskedelem iránti növekvô érdeklôdés világosan jelzi, hogy a felelôsségteljes állampolgárok és a civil szervezetek egyre inkább konkrét válaszokat kapnak egy átlátható gazdasággal kapcsolatos kérdéseikre. A pozitív eredmények igen széles skálája figyelhetô meg, Európai szinten az évek során sokféle politikai és közintézményi fellépést sorolhatunk fel, amelyek fontos szerepet adnak a méltányos kereskedelemnek:

• 1994: az Európai Bizottság elkészített egy alternatív kereskedelemrôl szóló feljegyzést, amelyben biztosította támogatásáról az Észak és Dél közötti méltányos kereskedelmet, és kialakított egy ezzel foglalkozó munkacsoportot;

• 1991: az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást a kávéfogyasztásról, amely aktív eszközként szolgált a harmadik világ kis kávétermesztôinek segítésére, ezért az Európai Intézményekben bevezették ezt a kávét;

• 1997: az Európai Parlament kiadott egy állásfoglalást a „rugmark” védjegyrôl így támogatva a „Tiszta Ruha” kampányt és a fair kereskedelem megmozdulásait;

• 1994: az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az Észak és Dél közötti fair kereskedelem elôsegítésére;


• 1996: az Európai Közösségek Szociális és Gazdasági Bizottsága elfogadta a „Vélemény az európai méltányos kereskedelemrôl” c. dokumentumot;

• 1998: a méltányos kereskedelem mozgalom formális meghívást kapott az UNCTAD fejlesztési partnerekrôl szóló konferenciájára;

19

• 1998: az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a méltányos kereskedelemrôl; • 2000: az elsô Európai Unió- Afrika Csúcstalálkozó záródokumentumában szerepelt a méltányos kereskedelem; • 2000: új együttmûködési partnerség jött létre az Európai Unió, Afrika, a Karibtenger és a Csendes-Óceán országai között a Cotonou egyezmény keretében; a partnerség visszanyúlik a méltányos kereskedelem gondolatának erôsítéséhez;

20

• 1992-2000: az EFTA megszervezte az „Öt nap a méltányos kereskedelemért” c. rendezvényt, melynek köszönhetôen elterjedt a fair kávé és tea használata az európai intézményekben (nem kizárólagosan) és nagyon sok tagállam ügyfélirodájában is, valamint több nemzeti önkormányzat belekezdett a méltányos kereskedelemrôl szóló információs dokumentum kidolgozásába;

• 2001: az Európai Bizottság Kereskedelmi Fôigazgatóság kereskedelmi biztosa, Pascal Lamy úr, arról biztosította a tárgyaló feleket, hogy a méltányos kereskedelem témaköre szerepel a Fôigazgatóság és a civil szféra között zajló Civil Társadalmi Konzultációs Folyamatban; • 2006. július 6-án az Európai Parlament elfogadott egy nyilatkozatot a méltányos kereskedelem és a fejlôdés kapcsolatáról, amelyben többek között arra hívja fel a Bizottság és a Tanács figyelmét, hogy a fair kereskedelmet mozdítsák elô, mint a Millenniumi Fejlesztési Célkitûzések elérésének hatásos eszközét.



A kávé az etióp fennsíkról ered, de élvezeti cikként való termesztése és használata valószínûleg Jemen Mokka tartományában kezdôdött és leginkább ôk látták el az arab piacot századokon át. Az arabok a X. században, majd késôbb a törökök innen vitték az italt és használata hamarosan kiterjedt Jemen határain kívülre is, majd a kereskedôk és a hajósok elhozták a nyugati országokba. A késôbbiekben az európai gyarmatosító hatalmak terjesztették el a növényt az elfoglalt földeken és exportálták. A kávé a leigázott országok költségvetésének egyik legfontosabb bevételi forrása lett, ugyanakkor a helyi lakosság nem sokat profitált ezekbôl a bevételekbôl.

A TÁNCOLÓ KECSKÉK ÉS A FÁRADHATATLAN DERVISEK „Egy abesszíniai Káldi nevû pásztor a kecskéit legeltette Mokka környékén, amikor is egyszer csak azt vette észre, hogy bizonyos kecskék, akik piros bogyókat ettek egy bokorról, úgy táncoltak, mintha megvesztek volna. A pásztor nagyon meglepôdött a dolgon és elmesélte ezt a nyáj tulajdonosának, Seodet Jahiának is. A tulajdonos nem hitte el a pásztor történetét és a gonosz bogyókat a tûzbe dobta. Váratlanul az ily módon megpörkölt bogyóból erôs és nagyon finom illat kezdett el áradni, ami arra késztette Seodet Jahiat, hogy utánajárjon a titoknak. Kiszedték a bogyókat a tûzbôl, és a megfeketedett szemeket vízbe rakták. Így rájöttek, hogy egy nagyon finom ízû italt lehet elôállítani, amit késôbb a kolostorokban élô derviseknek adtak. A dervisek annyira felfrissültek az italtól, hogy anélkül, hogy elaludtak volna, egész éjszakán át imádkozni tudtak. Az italt arabul elnevezték „kahvah”-nak vagy „kahuénak”, amely erôt jelent.”


21

IGAZSÁG EGY MÁSIK CSÉSZÉBEN

A KÁVÉ, EGY BIZONYTALAN PIAC

22

A kávétermesztés gazdaságilag alapvetô dolog nagyon sok Közép és Dél-Amerikai országban, Afrikában és Ázsiában. A kávé világpiaci ára (alapvetôen egy hozzávetôleges átlagár, amelyet a különféle típusok árából számolnak ki) kevésbé stabil és ezerféle rizikó faktortól függ, úgymint a hirtelen és elôre nem látható meteorológiai jelenségek, a fogyasztás csökkenése, és nem utolsó sorban a spekuláció. A kávé termelése leginkább a fejlôdô országokra koncentrálódik, de alapvetôen az ára a nagy multinacionális cégeken múlik, amelyek egy oligopolisztikus (korlátozott) piac szereplôi.

Az alternatíva létezik. Minden világboltban lehetséges méltányos áron vásárolni különféle kávékat, és bizony sok pozitív következmény bújhat meg egy-egy csésze fair kávéban. A méltányos kereskedelem garantálja a kávétermelôknek a biztos alapárat, amely függetlenné teszi ôket a nemzetközi piac ingadozásaitól. A kávé árát közvetlenül a termelôknek fizetik ki, így megnövekszik a spekulációs lehetôségek kizárása. A spekuláció mind helyi és mind nemzetközi szinten elôfordul a kereskedelmi gyakorlatban. Hosszú távú szerzôdésekkel biztosítják, hogy ezek a termelôk szövetkezetekbe tudjanak tömörülni. Nem csak a fair ár, hanem a termelôk és családjaik jobb életkörülménye olyan eredmények, amelyek gazdasági, fejlesztési terveket segítenek elô, új társadalmi és termelési technikákat, tanítási és iskoláztatási programok megkezdését, kórházak megépítését teszik lehetôvé.


Jobb ételek A RIZS

1. A rizsföldek hány százaléka található Ázsiában? a) 50 % b) 70 % c) 90 % 2. Ázsiában a rizst túlnyomórészt saját ellátásra termesztik. A termény hány százaléka kerül a világpiacra? a) 5 % b) 15 % c) 25 %

4. A magas hozamú fajták felváltják a sokféleséget. Hány rizsfajtát termesztenek Thaiföldön és Burmában a rizsföldek 40 százalékán? a) 3 fajtát b) 5 fajtát c) 10 fajtát 5. Hol nem terem meg a rizs? a) Spanyolország / Portugália b) Görögország / Olaszország c) Bulgária / Románia 6. Mi az a rizsbank? a) egy a helyi fajták eltartására mûködô raktár b) egy bank, ahol rizzsel fizetnek c) egy rizsraktár, hogy a rizst akkor lehessen értékesíteni, amikor kedvezô az ára 7. Az USA-ban hatalmas területeken termesztik a rizst, így az USA a negyedik legnagyobb exportország. Melyik rizsfajtát termesztik túlnyomórészt? a) a hosszúszemû indicarizst b) a kerekszemû japonicarizst c) a jázminrizst MEGFEJTÉS 1/c. 2/c. 3/c. 4/b. 5/c. 6/a. 7/a.

A méltányos kereskedelem az asztalra is le tud tenni alternatívákat. Egy másik világból származó íz, rizs, banán, kávé, szója, quinoa vagy kakaó némi hazai fûszerezéssel és egy kis fantáziával sok lehetôséget rejt magában ahhoz, hogy méltányos étel kerüljön az asztalunkra.

Az életet adó mag, ahogy a szanszkrit szövegekben hívják. Az egyik legrégebbi és legfontosabb étel a Földön. A Kínában folyó régészeti ásatások olyan rizzsel teli lepecsételt tárolókat találtak, amelyeket 7 000 évvel ezelôtt zártak be. Kínából a rizs eljutott Japánig, Indiából a Közel-Keleten át elhozták Európába és Amerikába. A világboltokban lehetôség nyílik különféle származású és típusú rizsek vásárlására, úgy mint Thaiföldrôl a Homeamali (aromás) típus és a lueng on (teljes) típus, vagy Ecuadorból az Indica típus (eredeti), esetleg Indiából a basmati típusú rizs.

3. Hány rizsfajta létezik ma (a statisztika szerint)? a) 100 fajta b) 1000 fajta c) 100 000 fajta


23

24

A QUINOA*

A KUSZKUSZ

A libatopfélék családjába tartozó növényt több mint 5 000 éve termesztik az Andok köves talaján. A quinoa az egyik legtöbb ásványi anyagot és tápanyagot tartalmazó legtáplálóbb gabona, nem hiába tartották az inkák a „Magok Anyjának” és szent növénynek. Az Andok népességének egyik alapélelmiszere, családi gazdaságokban termesztik és sokszor az az itt élô családok egyetlen bevételi forrása.

A kuszkusz eredete az Afrika hegyes tájain élô ôsi berber törzsekhez köthetô. A kereskedelmi útvonalak kialakulásával ez az élelmiszer az arab világ nagy részén elterjedt, majd késôbb az egész mediterrán területen ismert lett különféle neveken és elkészítési módokon. A XVI. században a kuszkusz átkelt az óceánon és ma Brazíliában is találkozhatunk vele a helyi ételek sorában. Tradicionális receptek szerint a kuszkusz úgy készül, hogy búzalisztet, vagy kukoricadarát, esetleg árpalisztet (attól függôen, hogy a Föld mely pontján járunk) vízzel összekeverünk, sóval ízesítjük, majd a tésztát addig gyúrjuk apró kerek mozdulatokkal, amíg a tipikus csomócskák létre nem jönnek, és azután napon hagyjuk kiszáradni. A világboltokban teljes kiôrlésû búzából készült palesztinai kuszkuszt (maftun) lehet kapni.

* A quinoa (ejtsd: keen-wah) leginkább a gabonafélékhez hasonlít, azok közül is a köleshez áll a legközelebb. A quinoa (Chenopodium quinoa) lágyszárú, egynyári növény, amely akár 2 méteres magasságig is megnô, olyan, mint egy szépen fejlett spenót. Dél-Amerikában az egyik legfontosabb táplálék, joggal, hiszen a növény tápanyag- és ásványi anyag tartalma messze felülmúlja az általunk használt gabonafélékét. Ázsiában is ismert, az indiaiak például nagyon takarékosak: nem csupán a magját fogyasztják, hanem a leveleit is zöldségként, a növény szárát pedig az állataiknak adják takarmányként. Köleshez hasonló magjainak semleges íze van. Roppant egészséges, rengeteg fontos vitamint és nyomelemet tartalmaz: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C-, E-vitamint és karotint is tartalmaz. Nem tartalmaz glutént. www.biopiac.net (a szerk.)

Jobb ételek

Rizs

RECEPTEK

Kantoni rizs

Édes rizsgolyócskák

Hozzávalók 4 fôre: 4 csésze rizs, amelyet már elôzô nap megfôztünk 3 tojás 4 kis fej hagyma 1 kiskanál petrezselyem 1 kanál só 1 teáskanál bors fél csésze füstölt sonka kockára vágva 2 kanál szójaszósz 2-3 fej csíkokra vágott, szárított gomba

Hozzávalók: 200 g kukoricakeményítô 1 csésze rizsliszt 1 csésze nádcukor 250 g szójabablekvár (vagy más lekvár!)

Elkészítés: Az egyik leggyakoribb kínai fogás. Kezdésként áztassuk be a gombát, majd vágjuk apróra a hagymával. Ezután egy serpenyôben forrósítsuk fel az olajat és melegítsük meg egy picit az elôzôleg elkészített rizst. Adjuk hozzá a hagymát, a sonkát, a gombát, sózzuk, borsozzuk. Amikor jól elkevertük a hozzávalókat, formázzunk egy lyukat a közepébe és üssük bele a tojásokat. Amikor egy kicsit megsülnek, újra alaposan keverjük össze. Szórjuk bele a petrezselymet, és öntsünk bele a szójaszószt. Keverjük meg még egyszer és frissen tálaljuk!

Elkészítés: A kukoricakeményítôt és a rizslisztet hideg vízzel összekeverjük. Amikor a massza már sima, akkor cseresznye nagyságú golyókat formázunk belôle. Utána szétlapítjuk, és kinyújtjuk a labdácskákat az asztalon, körülbelül akkorára, mint egy csészealj. Egy kanállal egy kis lekvárt adagolunk a kerek lapok közepébe, és kis batyukat formázunk belôlük. Figyeljünk, hogy biztosan „csukva van-e a batyu szája” és a csomagocskáink sértetlenek. Forraljunk fel egy liter vizet, cukorral. Nagyon vigyázva dobjuk a zubogó vízbe a labdacsokat. Amikor a csomagocskák feljönnek a víz tetejére, még tíz percig fôzzük. Egy tál levesben, melegen tálaljuk. Nagyon finom!


25

Quinoa

26

Kakaó, kávé

Dulce de Quinoa

Cioccotorta

Hozzávalók: 170 g quinoa 1 nagy manzana (alma) meghámozva és feldarabolva ½ liter agua (víz) azucar (cukor) tetszés szerint (3 vagy 4 kanál) egy kis darab canela (fahéj)

Hozzávalók: 40 dkg csokis keksz (szögletes formájú) 50 dkg mascarpone sajt 50 dkg dulce de leche (tejkaramell) 3 dl presszókávé (kicsit fel lehet hígítani) egy kis kakaópor

Elkészítés: A quinoa kiváló salátákhoz, vagy hús- és halételek köreteként, de zöldséggel vagy sajttal is ízletes. Íme, a gyorsan és könnyen elkészíthetô, quinoás édesség elkészítése: mossuk meg a quinoát, majd egy lábosban rakjunk fel vizet forralni a tûzre. Amikor a víz felforrt, a fahéjjal együtt öntsük az edénybe a quinoat, majd körülbelül 20 percig kis lángon fôzzük. Akkor puhultak meg a quinoa szemek, amikor megdagadnak és kis fehér karikák keletkeznek rajtuk. Ha szükséges, adjunk hozzá, még egy kis vizet, majd a feldarabolt almát és a cukrot. Keverjük össze és fôzzük még tíz percig, amíg a víz majdnem teljesen elpárolog, és az alma megpuhul. Ha levettük a tûzrôl, hagyjuk kihûlni. Kóstoljuk meg, elég édes-e, és hintsük meg fahéjas porcukorral.

Elkészítés: Keverjük össze a mascarponét a dulce de lechével, amíg a krém homogén nem lesz. Mártsuk bele a kekszeket a kávéba, de éppen csak annyira, hogy el ne ázzanak. Mártogatás után rétegezzük ôket egy szögletes tál aljába (mi egy tepsit használtunk). Majd kenjünk rá egy réteg krémet, majd ismét egy réteg kávés keksz következik és így tovább, hogy összesen hat réteget kapjunk. Legvégül a felsô krémes réteget hintsük meg kakaóporral. Tegyük hûtôszekrénybe legalább két órára.

Receptek

Kuszkusz

RECEPTEK

Tabbouleh (libanoni saláta) Hozzávalók 3 fôre: 125 g kuszkusz 150 ml víz 6 db koktélparadicsom 1 csokor petrezselyem ¼ kígyóuborka 2 szál újhagyma (helyettesíthetô bébi póréhagymával) 1 citrom héja és leve 1 duci gerezd fokhagyma 3 ek extra szûz olívaolaj só

Chakery Elkészítés: A kuszkuszt egy tálba tesszük és leöntjük forró vízzel, majd lefedjük és öt percig állni hagyjuk, míg a kuszkusz magába szívja a vizet. A paradicsomot, az uborkát kis kockákra, az újhagymát karikákra vágjuk, a petrezselymet felaprítjuk és hozzákeverjük a kuszkuszhoz. A citrom lereszelt héját is rászórjuk. A citrom levét, az olívaolajat és az összezúzott fokhagymát alaposan összekeverjük, sóval ízesítjük, majd ráöntjük a kuszkuszra és többször átforgatjuk.

Hozzávalók: 1 tubus sûrített tej 2 natúr joghurt (175 g) 1 tejföl (175 g) 1 ananászkonzerv lé nélkül (vagy ennek megfelelô tömegû friss ananász) szerecsendió ízlés szerint 1 rúd vanília vagy 1 csomag vaníliás cukor 15 dkg kuszkusz cukor ízlés szerint (lehetôleg fair trade nádcukor) 27 Elkészítés: Keverjük össze a kuszkuszon kívül az öszszes hozzávalót. Fôzzük meg a kuszkuszt vízben, és ha kész, a szósszal leöntve tálaljuk.


Kuszkusz

RECEPTEK

Marokkói töltött padlizsán korianderes öntettel

28

Hozzávalók 4 fôre: 2 közepes padlizsán 2 ek olívaolaj 1/2 citrom leve 100 g kuszkusz 150 ml zöldségalaplé 50 g mazsola / aszalt sárgabarack 4 paradicsom 3 szál újhagyma 25 g fenyômag ôrölt fahéj só ôrölt bors A korianderes öntethez: 8 ek joghurt (vagy 4 ek joghurt + 4 ek tejföl) 4 tk citromlé 2 gerezd fokhagyma egy darabka gyömbér (lehet ôrölt is) fél csokor koriander

Elkészítés: A padlizsánokat hosszában szárastul félbevágjuk, éles késsel mélyen bevagdossuk, hogy "rácsos" legyen, majd fél órára besózzuk. Mikor a keserû levét kidobja, lemossuk a zöldségeket. Az olívaolajat és a citromlevet (4 tk kivételével) összekeverjük, megkenjük vele a padlizsánok belsô felét, s megszórjuk frissen ôrölt borssal. Belsô felükkel felfelé tepsire fektetjük, és 25-30 perc alatt megsütjük ôket, míg a padlizsán húsa megpuhul. Közben a kuszkuszt megfôzzük az alaplében, a paradicsomot és barackot apróra vágjuk (ha mazsolát használunk, azt nem kell), az újhagymákat felkarikázzuk, a fenyômagot pedig szárazon, serpenyôben megpirítjuk.

A padlizsán puha belsejét kivájjuk, apróra vágjuk, és minden egyébbel együtt a kuszkuszhoz keverjük. A keveréket sóval és fahéjjal ízesítjük. További 10-15 percre visszatesszük a sütôbe, és átsütjük a tölteléket is. Ezalatt elkészítjük az öntetet. A koriandert apróra vágjuk, és a citromlével, reszelt (vagy ôrölt) gyömbérrel és nyomott fokhagymával együtt a joghurtba keverjük.

Receptek

Tiszta ruha?

Made in Italy, China, Taiwan. Azok a címkék, amelyek a naponta hordott ruháinkon vannak, olyan származási országokat jelölnek, amelyek néha nagyon messze esnek tôlünk, ám pontos információink nincsenek arról, hogy valójában az innen származó ruhadarabjaink milyen hosszú utat is tettek meg a Föld körül, mire elérkeztek üzleteinkbe és szekrényeinkbe.

Eláruljuk, valójában ez nem egy kellemes világ körüli utazás. Ami e mögött megbújik, az az igazságtalanság és a munkaerô kizsákmányolásának univerzuma. A textilipar és a ruhaipar is remekül tudja érvényesíteni lehetôségeit. Ezeknek a vállalatoknak több leányvállalata van különbözô országokban aszerint, hogy a termék elôállításának munkafázisaihoz hol tudnak minél olcsóbb munkaerôt, alapanyagot beszerezni ahhoz, hogy minél jobban megérje a tulajdonosoknak. Hiszen az ideális kombináció az, amely a maximális profitot adja, akár a munkások embertelen körülmények között való dolgoztatása árán is. Az elmúlt 10 évben a szövetipar központja, tehát a kereskedelem iránya a nyugati országokból az iparilag fejletlenebb Ázsiába és Kelet-Európába mozdult. Az alvállalkozók révén a multinacionális cégek maximálisan kihasználják azokat a lehetôségeket, amelyeket ezek az országok tudnak adni. A nagy forgalmazói üzletláncok a manufaktúrák felé olyan követelményeket támasztanak árban, minôségben és átadási feltételekben, amelyeknek nem minden eset-


ben tudnak megfelelni. Ha a manufaktúra nem fogadja el ezeket a lehetôségeket, a forgalmazók máshonnan fognak rendelni. A kézmûves mûhelyek tehát azt látják, hogy profitjuk semmivé válik és ugyanezeket a feltételeket alkalmazzák beszállítóikkal szemben. Ennek a láncnak a végén vannak azok, akik senkin nem tudják behozni a veszteségeiket. Több ezer munkás, akinek nincs más választása, mint hogy degradáló munkát végezzen éhbérért. Férfiak, nôk és gyerekek, akiket megfosztottak a méltóságuktól.

29

Méltóságban készített ruhák-játékok

„TISZTA RUHA” (CLEAN CLOTHES) KAMPÁNY

„A PAMUT ÚTJA”: KAMPÁNY A JOBB ÚTRA TÉRÉSÉRT

30

Ezért bármilyen országból is származik az a ruha, amelyet épp felveszünk, tartsuk szem elôtt, hogy a munkások, akik elkészítették ezeket számunkra, tisztességes munkakörülmények között dolgozhassanak. Épp ezért sok éve már, hogy a fair trade világboltok ruhákat, textileket és textilipari termékeket (szônyeg, táska, fali szônyeg) importálnak a világ déli részén élô kistermelôktôl. A textiltermékek árusítása által a világboltok elômozdítják a döntéshozatali eljárásokban való részvételt, a fair fizetést, a termelési folyamatok környezeti hatásaira való odafigyelést és amennyiben lehetséges, vegyi anyagoktól mentes alapanyagok használatát, tradicionális festési és szövési módszerek alkalmazását.

A kampány célja, hogy információt nyújtson a méltányos kereskedelem és a biotermelés tapasztalatairól, Dél és Észak földmûveseinek és a közszereplôk pozitív fellépéseirôl, elmélyítve ezzel a témát a nemzetközi kereskedelemben. „A pamut útja” kampány azon kívül, hogy ezekre a témákra való érzékenyítésre törekszik, kötelezettséget vállal arra is, hogy a világ déli részén élô textiltermelôk, az északi kis ôstermelôk és a fogyasztók között összefogást építsen ki. Mindezt egy hálózat kiépítésével képzeli el, ahol a részt vevôk együtt küzdenek az export segélyek szükségtelenné tételéért, az uniós vagy kormányzati segélyek megtartásáért, a tradicionális és családi gazdaságok elômozdításáért, valamint a bio és a méltányos kereskedelem elôsegítéséért.

A nemzetközi együttmûködésû kampány célja többek között véget vetni annak az elnyomásnak, kizsákmányolásnak és zaklatásnak, amelynek legfôképp a textiliparban vannak kitéve a világ déli részén dolgozók, fôleg nôk és gyerekek. A kampány nyomást gyakorol a vállalatokra, hogy vállalják felelôsségüket, azért hogy méltóságteljes körülmények között történjen a termelés. Ezen kívül segíti az egyes dolgozókat, üzemi tanácsokat, szakszervezeteket és azon termelô országok NGO-jait, amelyek felhagytak a munkásokra nézve ártalmas tevékenységekkel. Megmozdulásokat tervez, amely a fogyasztók tudását növeli és olyan információkat ad nekik a textilipari munkakörülményekrôl, melyek alapján választási jogukat úgy tudják gyakorolni, hogy a cégek munkapolitikájára hatást gyakorolnak.

Méltóságban készített ruhák-játékok

˝ MÉLTÁNYOS BABÁK SELYN-TOL A méltányos kereskedelem a játékgyártásnak is alternatívát ad, hogy határok nélkül lehessen játszani.

JÁTÉKOK A játék jó a szellemnek, a testnek és az agynak. Nem lehetünk azonban érzéketlenek arra, amikor ez az öröm csak azé, aki játszik, hiszen sajnos a játékgyártásban is sok az igazságtalanság. A munkások körülményei drámaiak, és gyerekeink sokszor olyan játékokkal játszanak, amelyet más gyerekek készítettek ahelyett, hogy iskolába járnának vagy játszanának. Ezen kívül a játékgyártás során különleges figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre is. Olyan szövetek, egyéb anyagok használatára kell törekedni, amelyek sem otthon, sem a gyárban nem ártalmasak az egészségre, és olyan termelési technológiát kell választani, amely nem szennyezi a környezetet.

Pillangók, mackók, csigák, vízilovak, cicák, egerek és egyéb tücskök-békák szép színes ruhákba öltöztetve. Ezek a Selyn Fabric Toys termékei. A kézzel készített pamut babák Srí Lankáról jönnek. Elôállításuk 100 százalékban természetes anyagból történik, a gyártási feltételek az Európai Unió biztonsági elôírásainak is megfelelnek. A terv a 90-es évek elején született egy ügyvédnô kezdeményezésével, azzal a céllal, hogy elômozdítson egy olyan gazdasági tevékenységet, amely az országban élô emberek kultúráját és munkáját segíti a világban egy politikailag bizonytalan idôszakban. Eleinte 3 szövôszék elegendô volt, hogy a régi kéz- és pamutmûvességet újraélessze, ma azonban Selyn a méltányos kereskedelem hálózatának köszönhetôen 2 kereskedelmi központot, néhány külsô szövômûhelyt és egy üzletet


üzemeltet Kurunegalában, valamint több otthondolgozó nôt is foglalkoztat a vidéki területeken. 275 munkásnak ad munkát, és a szövetbabákon kívül tolltartókat, bábukat, tanító játékokat és perselyeket is készítenek. A Selyn Toys a méltányos kereskedelem elveit vallja magáénak, elôtérbe helyezi a természetes anyagok használatát, sok kézzel dolgozó személynek ad munkát, kiskorú munkások nem vesznek részt a termelésben, és emberi méltóságú munkakörnyezetet biztosít dolgozóinak, akiknek garantálja a megfelelô fizetést. Azon kívül, hogy a tradicionális szövôszéki munkát segíti elô és a piac új szegmenseit nyitja meg, visszafogja a mezôgazdasági területekrôl történô elvándorlás mértékét. www.selynexports.com

31


32

A méltányos kereskedelem minden terméke mögött gazdasági és társadalmi igazságosság iránti igény, valamint tiszta és átlátható kapcsolatokon alapuló együttmûködési akarat rejlik.

Méltányos kereskedelembôl származó terméket vásárolni azt jelenti, hogy egy megfogható cselekedettel felvesszük a harcot az igazságtalanság ellen. Egy olyan igazságtalanság ellen, amelynek következményei közvetlenül hatnak ki fogyatékos vagy szociálisan hátrányos helyzetben élô emberek életére és lehetôségeire. Szerencsére egyre növekvô számú kereskedô és kézmûves vesz részt a méltányos kereskedelem hálózatában a szövetkezetektôl kezdve a kis családi vállalkozásokig, a kávé- és cukortermesztôktôl a fa- és üveggyártó kézmûvesekig, Afrikától Ázsiáig és Latin-Amerikáig. Minden kezdeményezés mögött egy történet áll férfiakról, nôkrôl és gyerekekrôl, akik a méltányos kereskedelem által lehetôséget kaptak arra, hogy a világ Déli féltekéjén a saját kultúrájukat, saját reményeiket megvalósíthassák és kiléphessenek a kilátástalanság ördögi körébôl.

Ma hozzávetôlegesen 5 millió azon emberek száma, akik a méltányos kereskedelem révén változtatni tudtak. Ôk méltóságteljes körülmények között dolgoznak, és olyan projektekben vesznek részt, amelyek a munka-, szociális-, egészségügyi- és kulturális körülményeiket javítják.


AFRIKA

LATIN-AMERIKA

ÁZSIA

Granbassam egy, az Atlanti óceánra nyíló régi gyarmatváros Elefántcsont-parton, ahol az ország fejlesztésének koordinációja zajlik. A környezô országokból sok bevándorló él itt, aki akkor érkezett, amikor Elefántcsontpart az egyik legstabilabb és legnövekvôbb ország volt a régióban. A kézmûvesek kis szövetkezetekbe vagy családi üzemekbe tömörülve a turistáknak készítik termékeiket, mint például a különlegesen díszített textíliák, vagy az emberek ás állatok által inspirált fa maszkok, valamint az ôsi szimbólumokat újra felfedezô kerámiák és kôbôl készült tárgyak. Ám mivel ez nem jelent folyamatos keresletet, a bevétel a család eltartására nem elegendô. A méltányos kereskedelem hálózatához való kapcsolódás lehetôvé tette ezeknek a különféle népcsoportú és ügyességû termelôknek, hogy túllépjenek a nehézségeken. Most egy közös nagy raktárt üzemeltetnek valamint szolidaritási pénzügyi alapot mûködtetnek.

A Minka egy olyan civil szervezet, amely több mint 50 perui kézmûves közösséget tömörít. Pulóvereket, zenei eszközöket, szônyegeket, matracokat és a tradicionális San Pedro faliszônyegeket, kosarakat, különbözô kerámiákat, ékszereket, bôrmûves termékeket, retablokat és másfajta festett képeket hoz forgalomba Peru különbözô részein élô kézmûvesektôl. A szervezet a fôváros perifériáján élô kézmûvesek kis informális csoportjaival dolgozik együtt, akik a gyors haladás és az urbanizáció miatt a magas társadalmi degradáció veszélyének vannak kitéve. A Minka szervezeti filozófiájának alapvetô elemei az integráció, az önigazgatás, a demokratikus részvétel és a képviselet.

A Woman's Skill Development Project-et (WSDP) 1975-ben indították, a Nôk Nemzetközi Évében. Egy teljességgel önálló nonprofit szervezetrôl van szó, amelynek elsôdleges célja a marginalizálódott és szegény nôk számára egy olyan tudás átadása, amely lehetôvé teszi számukra kézmûves portékák forgalmazását. A WSDP oktatási programjában részvevô nôk sokféle társadalmi, gazdasági és etnikai körülmény közül jönnek. Sokukat elûzték falvaikból és otthonaikból, mert olyan hátrányos csoportok tagjai, mint az özvegyek, elváltak, mozgássérültek, vagy erôszak áldozatai. A WSDP szabás-varrásra, szövésre, színezésre, alkalmazott menedzsmentre és más kézmûves termeléssel kapcsolatos ismeretekre oktatja ôket.


33


34

Az elveket a gyakorlatban is valósítsuk meg. Méltányos kereskedelembôl származó terméket vásárolni annyit jelent, hogy az ember tisztességesen költi el saját pénzét. Amikor elmegyünk a sarki közértbe vásárolni, gondoljunk arra, ki és hogyan termelte az árut. Ugyanúgy, ahogy megtakarításainkat és befektetéseinket egy általunk választott pénzügyi szakértôre bízzuk, informálódnunk kellene arról is, hogy azt hogyan és mire használja fel. A tradicionális bankok és takarékszövetkezetek ugyanis nem épp egy etikus rendszert képviselnek, már ami a beruházásokat és a megtakarításokat illeti.

EGY KEVESEKNEK FENNTARTOTT VILÁG A tradicionális bankok és takarékszövetkezetek ugyanis csak az azonnali profit-maximalizálásra törekszenek, és éppen ezért mintegy javallott számukra az összegyûjtött pénzt magas profitú aktivitásokba fektetni. Fegyverkereskedelembe, környezetre és emberre káros termékek kereskedelmébe, vagy olyan tevékenységekbe, amelyek a kiskorúak kihasználásán vagy a civil szabadságjogok elnyomásán alapulnak; esetleg pénzmosásba és egyéb közjó ellen való bûnügyi tettekbe. Ez egy olyan világ, ahová csak annak van joga belépni és még több pénzt csinálni, akinek sok pénze van.

A pénz végül is önmagának dolgozik, a pénz teremt pénzt anélkül, hogy a valós gazdasághoz bármiféle kapcsolat fûzné. Ebbôl az következik, hogy akinek szüksége van pénzre ahhoz, hogy létrehozzon valami kézzel foghatót, nem talál a tradicionális banki piacon. A bankok ugyanis csak pénzük egy nagyon limitált részét használják fel arra, hogy privát állampolgároknak kölcsönöket adjanak, és általában nagyon magas kamatokat kérnek. Ezzel súlyos gazdasági helyzetet teremtenek, amelyre persze nem vállalnak garanciát.


Etikus pénzügyek

Egy etikus pénzügylet átlép a profitmaximalizálás logikáján, az etikusság elveit ötvözi a banki eszközökkel és csak olyan projekteket finanszíroz, amelyeknek magas a szociális és környezeti hasznossága. Biztos befektetési formát képvisel, egyrészt a szociális felhasználás céljából, amelyre az összegyûjtött pénzt fordítják, másrészt a befektetônek megadja azt a biztonságot, hogy a befektetett összeget visszakapja. Ahhoz, hogy etikus pénzügyekbe fektessük pénzünket nagyon sok eszköz áll rendelkezésünkre a takarékbetétkönyvtôl a valódi folyószámláig (bankkártyával és hitelkártyával) esetleg a szabadon felhasználható vagy lekötött be-

tétektôl a kötvényekig. A pénzügyi alternatívákat szolgáltató szervezetekrôl egy internetes adatbázisból tájékozódhatunk, így megválaszthatjuk, hogy milyen területre kívánjuk befektetni megtakarításaikat, például a környezet megóvására, kulturális és sport tevékenységekre, stb. Itt fel van sorolva minden finanszírozható projekt, ki, mire, mennyi támogatást kap. Az etikus pénzintézetek túl akarnak lépni azon a diszkrimináción, amelyet a pénzügyi rendszer bevezetett a hitelképes és a hitelképtelen személyek között, amely lényegében azt jelenti, hogy pénzt csak az kaphat, akinek már van. A polgárok hitelhez való hozzáférését alapvetô jogként ismeri el és azoknak is adnak hitelt, akik anyagi szempontból nem tudják garantálni a visszafizetést.


Magyarországon a MagNet Magyar Közösségi Bank (www.netbank.hu) képviseli az etikus bankot. A többségi magyar tulajdonban lévô bank új fejezetet nyitott a hazai pénzügyi életben. Aktívan részt vesz a társadalmi felelôsségvállalásban, és felvállalja azt az úttörô szerepet, hogy az ügyfelek közremûködésével valódi választási lehetôségek révén forrást biztosít olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, és amelyek közös jövônk biztosítékai lehetnek az ügyfelek mindennapos, hétköznapi, ámde felelôs és tudatos döntései által.

35

AZ ETIKUS BIZTOSÍTÁS A biztosítási rendszerben is nagy az igény az etikus mûködés iránt, és termékeny talajra talál azokban az állampolgárokban, akik tudatos és aktív cselekvôként választják ki azt a bankot, melynél igazságos és átlátható feltételek mellett tarthatják félretett pénzüket, vagy köthetik meg biztosításaikat. Az alapötlet egy olyan biztosítási etikai folyamat elindítása, amely visszaállítja a biztosítás intézményének eredeti célját: garanciavállalás kockázatokra.

AZ ETIKUS BIZTOSÍTÁS ALAPELVEI széles lefedettség minden olyan tevékenységre köthetô biztosítás, amelyet a kliens végez. Kivételt csak az a tevékenység képez, ami nem kapcsolódik közvetlenül a biztosítás tárgyához;

logikus biztosítási díj kiszámítási mód a biztosító és a biztosított számára közös kritériumok alapján állapítják meg a kockázat mértékét;

nincs elôzetes információkérés a biztosított nem köteles elôzetesen informálni a biztosítót a tevékenységgel kapcsolatos bármiféle változás miatt;

érthetô/tiszta szerzôdési feltételek a biztosító célja a biztosítottak felé a teljes átláthatóság;

szakértôi tanácsadás a biztosító mûködtet egy irodát, ahol a biztosítás tárgyának szakértôi állnak az ügyfél rendelkezésére;

segítségnyújtás szerzôdéskötés elôtt és után a biztosítás teljes futamideje alatt a biztosító szakszerû kapcsolatot tart fenn az ügyféllel.

36

Etikus pénzügyek


Messzi egzotikus országok, álomtengerpart, elbûvölô panoráma, minden komforttal rendelkezô luxus ellátás. Ezt kínálják nekünk azok az utazási irodák, amelyek kikapcsolódásunkat szervezik. Egy-egy ilyen út során sokszor észre sem vesszük azon országok helyzetét, amelyek vendégül látnak minket. Milyen körülmények között él a helyi lakosság, a környezetre és az élôvilágra milyen hatással van a turizmus, a nyaralásnak ki a valódi haszonélvezôje?

TUDATOS NYARALÁS Létezik egy olyan utazási mód, amelynek elsô számú jellemzôje a tudatosság. Ez a felelôsségteljes turizmus. Olyan turizmus, amely tisztelettel és felelôsséggel megy elébe a fogadó országoknak, az ott élô embereknek és a természetnek. Olyan utazás, amely nem veti meg a szórakozást, de ugyanakkor kötelezettségvállalást, alapos átgondolást igényel. Egy olyan utazás, amely nem segíti elô a pusztítást és a kizsákmányolást, hanem az igazságosság és fenntarthatóság eszméi mellett dönt. Ez az utazás alacsony környezeti ártalommal, de legfôképp alacsony kulturális ártalommal jár, amely valódi kapcsolatot hoz létre a vendég és a vendéglátó közösség között. A turista nemcsak egy gondtalan nyaraló, hanem a néha nehéz, és nem mindig szép valóság tanúja. Szükséges, hogy az utazók rálátással bírjanak saját fogyasztói szerepükre az utazás, mint szolgáltatás során. Olyan fogyasztókként viselkedjenek, akik


meghatározzák az utazási iroda ajánlatának értékeit és a célállomáson élô milliónyi ember sorsát. A felelôsségteljes turista az, aki egészében vizsgálja a jelenséget, azt a tényt, hogy a más kultúrákkal való találkozás nem probléma, hanem egy olyan lehetôség, amelyet érdemes megélni.

37

FAIR TRADE TURIZMUS Mint a fenntartható turizmus kulcseleme, biztosítja, hogy a turizmus gazdasági elônyei azokhoz kerülnek, akiké a terület, a termszeti erôforrások, a tudás, a kultúra, amit a turizmus során használnak. Angol nyelven további információk a turizmus eme válfajáról: www.copperwiki.org/index.php?title=Fair _Trade_Tourism www.fairtradetourism.com www.tourismconcern.org.uk/index.php?p age=fairtrade-network www.fairtourism.org/start 38

www.fairtourismsa.org.za Aki tehát utazik, nyitott szemmel tegye azt, minden esetben vigyázva arra, hogy a helyi közösségek saját életüknek urai maradhassanak, és ne legyenek leigázva. Csak így lehetséges, hogy a turizmus egy igazán jó eszközzé váljon számunkra a kultúrák egymáshoz közelítésében.

A FENNTARTHATÓ UTAZÁSOKÉRT Hazánkban a Tudatos Vásárlók Egyesülete mûködtet egy olyan honlapot, ahol sok, az utazással kapcsolatos fontos és hasznos információt megtalálhatunk, még az ökoturizmusról is: www.tudatosutazo.hu

Az AITR (felelôsségteljes turizmus olasz egyesülete) egy olyan nemzetközi szervezet, amelyik egy igazságosabb és tudatosabb turizmusért küzd, nemcsak a fejlett, hanem a fejlôdô országokban is. A közös cél az, hogy olyan utazási módot népszerûsítsen, amely a helyi közösségekkel szemben tisztelettel viseltetik, a környezeti terhelése minimális, a bevételek elosztásában pedig fair.

Az Öko-kör fenntarthatóság oldala szintén foglalkozik a témával, többek között a nemzetközi szállodaláncok zöldítésérôl, valamint megtudhatjuk, hogy mit tehetünk mi, turisták a fenntartható turizmusért: www.sulinet.hu/php/zz/fenntarthatosag/in dex_aloldal.php?cikk_id=112&szam_id=17 A nemzetközi Tourinform Hálózat magyarországi szervezete pedig informál minket a hazai öko szálláshelyekrôl, valamint az ökoturisztikai etikai kódex is olvasható honlapján: http://tourinform.hu


Egy másik földrajz

Milyen valójában fizikailag a Föld, az a világ, ahol közel 7 milliárd* ember él, utazik, dolgozik, mi az a térkép? A térkép egy sík leképzése bolygónknak, vagy egy részének, tehát ezek a leképzések arányítottak, hozzávetôlegesek és szimbolikusak. A térképet csökkentették, mert természetesen lehetetlen a Földet valódi méreteiben leképezni. Egy bizonyos arány jellemez minden térképet, ez az arány a Földön található méretek és a papíron található méretek arányos különbsége. Hozzávetôleges, mert lehetetlen síkban kifejleszteni egy gömb alakú felszínt anélkül, hogy ne deformálódjon. Szimbolikus, mert szimbólumok jelképezik a földrajzi tárgyakat (a földterület jellemzôi, határai, emberi építményei, stb.). * 6 856 661 266 a Nemzetközi Program Központ adata szerint 2010. július 18-án www.census.gov/ipc/www/popclockworld.html

PETERS TÉRKÉPE Az általunk használt, megszokott térképek deformálják a Föld egyes részeit azért, hogy bizonyos nemzetek szemszögébôl elônyösebben lehessen tekinteni a térképre, mint máséból. Például az Északi féltekét sokkal nagyobbnak mutatják, vagy Skandináviát kétszer akkorának, mint India, de Afrika is kisebb rajta Észak-Amerikánál. Dr. Arno Peters térképe egyenlôbb kivetülést ad a földgömb minden régiójára, így a felszínek közötti arányok korrektek. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a kontinensek alakjukban, arányaikban kicsit máshogy néznek ki, mint ahogyan megszoktuk, de a bolygó szárazföld-víz aránya és a kontinensek egymáshoz viszonyított helyzete pontos. Ez egy kicsit olyan, mintha papíron kiegyenlítôdne az Észak és Dél közötti helyes kapcsolat. A Föld egésze képviselteti magát az ô valójában, és a szépséghibákat nem a kulturálisan távolabb lévô helyeken próbálják korrektúrázni. http://en.wikipedia.org/wiki/Gall%E2%80 %93Peters_projection www.petersmap.com Útmutató a felelôs fogyasztáshoz

EGY TISZTÁBB BOLYGÓÉRT A mindenki által áhított „jobb világ” eljövetele azon is múlik, hogy mi milyen mindennapi életstílust veszünk fel kicsiny kis bolygónkon. Olyat, amely a környezetet, amelyben élünk, tiszteletben tartja legalább annyira, mint lakóinak jogait? Olyat, amelyben közös érték a hulladék csökkentése, az újrahasznosítás és az újrafelhasználás? Vagy az energiával való spórolás? Nos, jól fontoljuk meg ezeket a kérdéseket, mert csak akkor garantálhatjuk a bolygó fenntarthatóságát, ha a válasz igen ezekre a kérdésekre!

39

Szemét egy világ bevásárlás manapság arról szól, hogy a ténylegesen szükséges fogyasztási cikkekkel együtt nagyon sok felesleges hulladékot vásárolunk, amelyet aztán kidobunk.

40

Az ENSZ 1998-as fenntartható fejlôdésrôl szóló jelentése teljes egészében az egyenlôtlen fogyasztásra hívja fel a figyelmet, és annak szükségességére, hogy „megváltoztassuk a ma fogyasztási modelljeit a holnap emberi fejlôdéséért”. A hulladéktermelésrôl szóló részben azt olvashatjuk, hogy ezen a téren is az iparilag fejlett országok jólétben élô polgárai járnak az élen, míg a nyersanyag-pazarlás következményeit a világ szegényei viselik. A szennyezés és a hulladéktermelés mértéke nagyobb annál, amit e bolygó fel tud dolgozni. Kevesebb hulladékot „elôállítani” egy olyan elháríthatatlan szükségletté vált, amellyel mindannyiunknak számolnia kell. A szóban forgó hulladékok nagy részét a csomagolóanyagok jelentik, azaz a

A világ különbözô országaiban az egy fôre esô települési hulladék éves mennyiségei közötti különbségek még nagyok, de a tendencia hasonló: fejlettség és a fogyasztási szokások függvényében minden országban, különbözô ütemben, de növekedés tapasztalható és várható.

A Föld néhány országában az egy fôre esô települési hulladék mennyisége 2005 évben (kg) ORSZÁG

MENNYISÉG

Lengyelország

260

Belgium

460

Finnország

470

Svédország

480

Japán

400

Franciaország

540

Olaszország

540

Egyesült Királyság

580

Németország

600

Hollandia

620

Ausztrália

690

USA

750

Kanada

791

Írország

740

Norvégia

760

Dánia

740

Forrás: www.conferenceboard.ca/hcp/details/environment/municipal-waste-generation.aspx

Szemét egy világ

HULLADÉKHELYZET MAGYARORSZÁGON Nagyon durva becsléssel országos vonatkozásban mintegy 1 m3/fô/év háztartási hulladék keletkezik. Egy háztartásban ez átlagosan 350 kg hulladékot jelent. A települési szilárd hulladék összetétele Budapesten 2007-ben*:

„...jellemzôen az 5 000 – 25 000 fôs településeken keletkezô hulladék összetétel adja az országos átlagot, azaz a legjellemzôbb kategóriák: biológiai 13 százalék, papír 7 százalék, mûanyag 13 százalék, fém 3,3 százalék és finom – azaz kisebb mint 50 mm – 40 százalék. Jellemzô, hogy a lakosok számának növekedésével a biológiai hulladékok mennyisége csökken, míg a jól hasznosítható papír/mûanyag/üveg mennyisége növekszik.” – állapítja meg Dr. Faitli József tanulmánya. (Települési szilárd hulladék összetételének vizsgálata Mûszaki szakértôi tanulmány (4060431) Miskolc, 2006)

41

û * Pfeiffer Zsuzsa / FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály: A magyarországi hulladék-összetétel alakulása - vizsgálati tapasztalatok - XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008. április 22-24.


Mit tehetünk, hogy a dolgok ezen állapotán változtassunk?

Hogyan tudja családunk befolyásolni a hulladékok hasznosítását?

Legelôször a mindennapi otthoni cselekedeteire figyeljünk oda jobban, mert néhány szokásunk megváltoztatásával gyorsan és egyszerûen elérhetjük, hogy egyre kevesebb szilárd és ipari hulladék kerüljön a hulladéklerakókba.

A család számára hulladékká vált termékek nagy hányada ugyanabban a formában, vagy feljavított állapotban még használható. Mielôtt kidobnánk a feleslegessé vált tárgyainkat,gondoljuk végig, nem jó-e még valamire.

SZELEKTÍV GYÛJTÉS

42

A magyar háztartások 92 százalékától rendszeresen elszállítják a keletkezô hulladékot. Az így összegyûjtött hulladék 79 százaléka lerakóhelyekre kerül, 5,8 százalékát hulladékégetôbe viszik, és egyelôre csupán 14,2 százalék az, amelyet hasznosítanak. Becslések alapján ma (2009 a szerk.) az országban kb. 4500-5000 darab sziget található, általában 4-5 frakció gyûjtésére alkalmas edényzettel. Van olyan település, ahol 100%osnak mondható az ellátottság, van ahol egyáltalán nincs szelektív gyûjtés.

Ha van lehetôségünk, akkor mindig a betétdíjas megoldást válasszuk. Ez a módszer fôleg az italcsomagolásoknál jöhet szóba (bor, sör, üditôital, ásványvíz). Ha összehasonlítjuk a kétféle csomagolást, azt látjuk, hogy az egyszer használatos megoldásért kétszer fizetünk: egyszer az üzletben, másodszor pedig a szemétdíjban.

Az úgynevezett egyutas csomagolás, amely alkalmazása esetén minden csomagolóanyag csak egyszer kerül használatba, kényelmes és egyszerû megoldást jelent az iparnak. A csomagolóanyagot a termékkel együtt megvesszük, hazavisszük, aztán kidobjuk. A 10 csomagolóanyag ára fölösleges kiadás a számunkra, és még a hulladékkezelés költségét is fizetnünk kell szemétdíj formájában. Betétdíjas csomagolás esetén is kifizetjük ugyan a csomagolóanyagot, viszont amikor visszavisszük a boltba, visszakapjuk annak árát. Így nem csak a kukába kerülô szemét mennyiségét csökkentjük, hanem a pénztárcánkat is kíméljük. Egy sörösüveg például átlagosan 25-ször tölthetô újra, tehát ennyivel kevesebbet kell gyártani belôle.

Szemét egy világ

Szelektív gyûjtési hajlandóságunk

Jó tudni, hogy minden üzlet köteles visszafogadni azokat a palackokat, amelyeket forgalmaz,függetlenül attól, hogy ott vásároltuk-e a terméket. A betétdíj mértéke vásárláskor és visszaváltáskor azonos összegû. Nem kötelezhetô a vásárló arra, hogy az üzletben új terméket vegyen a visszakapott betétdíjból. A visszaváltott csomagolásokat a kereskedelmi hálózat visszajuttatja a palackozóhoz, ahol tisztítás és fertôtlenítés után újból terméket töltenek a palackokba. A fölösleges csomagolóanyagokra nincs szükség, ha közvetlenül a termelôtôl vásárolunk a piacon. A gyümölcsök, zöldségek esetében ez minden gond nélkül megoldható, sôt még frissebben is kapjuk az árut, hiszen a termelô közvetlenül nekünk értékesíti azt.

A kérdéseket egy 2004-ben készült közvélemény-kutatásból származó megállapításokkal válaszolhatók meg (részleges idézetek): „A szelektív hulladékgyûjtésrôl a lakosságnak tulajdonképpen helyes fogalmai vannak. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint mit jelent a szelektív hulladékgyûjtés?”, a megkérdezettek 76 százaléka helyesen azt válaszolta, hogy a háztartási hulladékok különbözô típusainak külön szemetesbe gyûjtése, elszállítása, majd feldolgozása. Csupán 16 százalék adta azt a választ, hogy ez a kifejezés az újrahasznosítható anyagok újbóli feldolgozását jelenti, és mindössze 3 százalék (49 fô) gondolta úgy, hogy ez azt jelenti, hogy a szemetesbe nem lehet építkezési törmeléket elhelyezni. (4 százalék nem tudott, vagy nem akart a kérdésre válaszolni.)


A szelektív hulladékgyûjtés céljának megítélésben is tájékozottnak tekinthetjük a lakosság nagyobb részét. A legtöbben (73 %) az újrahasznosítást említették, mint amiért fontos, hogy otthon szelektíven gyûjtsük a háztartási szemetet. Azok között, akik szerint nem fontos az otthoni szelektív szemétgyûjtés, több a férfi, mint a nô, majdnem a fele 56 éves vagy idôsebb, 60 százalékuk legfeljebb a 8 általános iskolai osztályt végezte el, és szintén magas közöttük a községben élôk aránya (49 %). Azok közül, akik egyáltalán nem gyûjtik szelektíven a háztartási hulladékot, a legtöbben azzal indokolják passzivitásukat, hogy nincs a közelükben szelektív hulladékgyûjtô (34 %), valamint, hogy „úgy is egyben szállítják el” (28 %). A harmadik indok a szemetesek alacsony száma (15 %).” www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hat teranyag-szhgy-2009.pdf

43

NULLA HULLADÉK PROGRAM Lehet, hogy Magyarországon korainak tûnik errôl beszélni, amikor még a szelektív hulladékgyûjtés is gyerekcipôben jár, könnyen belátható azonban, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendô cél. Nem lehet elegendô, hiszen a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet.

44

A Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) koordinálja a programot, amely összességében egy olyan rendszer, amelyben nem keletkezik végleges hulladék, valamint az anyag- és energiafelhasználásunk nem lépi túl a fenntartható szintet – mégis sikerül mindannyiunk (társadalmi, gazdasági, környezeti) jól-létét biztosítani.

Ez a program nem technológiai megoldás, hanem szemléletmód. Bevezetéséhez teljes fogalmi és paradigmaváltásra van szükség, hiszen a szelektálás bevezetése önmagában nem elegendô. Sokkal több a tennivaló annál, mint hogy a szemét ne kerüljön a lerakókra. A hasznosítás is kevés! Fogynak a nyersanyagok és a természetes élôhelyek, elszennyeztük a levegôt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása. A hulladékkérdés sem választható el ezektôl a problémáktól, nem lehet a rendszerbôl kiragadva „megoldani”. Megelôzés nélkül nincs igazi megoldás a hulladékgazdálkodásban.

Nagy kihívás ez, hiszen a jelenlegi rendszer (termelési, kereskedelmi, fogyasztói, hulladékkezelô, stb.) struktúrái éppen egy ezzel ellenkezô irányú folyamatot erôsítenek. Ezt szoktuk meg, ehhez építettünk ki drága infrastruktúrát, erre költöttünk sok-sok pénzt, számtalan ember megélhetését ez a rendszer biztosítja. A nulla hulladék célkitûzései tehát nemcsak környezeti, hanem társadalmi szempontból is új megközelítést kívánnak, ezért nemcsak a hulladékgazdálkodók feladata errôl gondolkodni, a tervezésbe a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. Nincs hozzá elôre gyártott, kész recept, hanem a megoldáskeresésnek egy új módja, amely elôször is egy egyértelmû jövôképet akar meghatározni. Kulcsszavai: forrásmegôrzés, szennyezés-minimalizálás, munkahelyteremtés, gazdasági önellátás, közösségépítés.

Szemét egy világ

Elemei lehetnek például: • A hulladékok kezelése helyett a hulladék keletkezésének elkerülése legyen a cél. • Azt tekintsük gazdasági sikernek, ha több szolgáltatást hozunk létre kevesebb anyag és energia felhasználásával. • A hulladékokra úgy tekintsünk, mint az üzleti élet nem hatékony és nem biztonságos anyag- és energiafelhasználására. • A termékek és szolgáltatások ára tükrözze az elôállítása során keletkezô környezetkárosodás „költségeit” ezzel segítve elô a káros termékek és szolgáltatások visszaszorulását. • Megújuló energiaforrásokkal dolgozzunk, és minél kevesebbôl állítsuk elô azt, amelyre valóban szükségünk van.

• A „mindenkinek saját termék” megközelítés helyett a „sokak számára használható szolgáltatások” terjedjenek el – ott, ahol ez elônyös.

• Ismertessük meg a termékek elôállításának környezeti hatásait is (pl. szennyezôanyag-kibocsátás, felhasznált energia, lepusztított élôhelyeket).

• Erôsítsünk rá a megelôzô tevékenységekre (pl. fogyasztáscsökkentés, terméktervezés, tisztább termelés), emellett továbbra is támogassuk a javító szolgáltatásokat, az újra-eladást, az olyan tartós termékek újra-használatát, amelyeket minél kevesebb anyagból és az egyszerû újrahasznosítás szempontjait figyelembe véve gyártottak. Fokozatosan vonjuk ki azokat az anyagokat és termékeket, amelyek nem teszik lehetôvé ezeket a tevékenységeket és/vagy amelyek mérgezik az életet.

• Az anyagok felhasználásánál ne csak feldolgozhatóságukat, újrahasznosíthatóságukat, hanem megújulásuk sebességét is vegyük figyelembe. Ne használjunk nagyobb ütemben több anyagot, mint amennyit a környezet lehetôvé tesz.

• Fejlesszük azokat az adatbázisokat, amelyek képet adnak a keletkezô hulladékokról, a felhasznált energiáról, hogy ezek is segítsék a fogyasztókat a helyes döntésben.

• Olyan fenntartható rendszert építsünk, amely mindenki számára elônyös. Fel kell hagynunk a jelenlegi gyakorlattal, amelyben a népesség 20%-a használja a források 80%-át. • Segítsük a helyi közösségeket abban, hogy önellátásuk növelésére hatékony helyi gazdaságot alakítsanak ki, jó munkahelyeket teremtsenek, közösen cselekedjenek közös célokért.

http://humusz.hu/nullahulladek/ki-mit-tehet-hulladekcsokkentesert//6614


45

„Öko-igazságos” életvitel

4 3 2 1

46

Az, amit mi hulladéknak nevezünk, nem biztos, hogy valójában az. Szemetesünk olyan tárgyakat tartalmaz, mint például újság, papírfecni, kartondoboz, italos üveg, konzervdoboz, elromlott vagy divatból kiment tárgyak: különféle csomagoló anyagok, javítható eszközök. Nem feltétlenül kidobandók. Újrahasználhatók, újrahasznosíthatók. Vagy meg sem kellett volna venni. Az Európai Uniós szabályozás is tulajdonképpen a „4R” stratégiát javasolja:

1. Reduce - CSÖKKENTÉS (megelôzés) A legfontosabb lépés, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét, amit naponta termelünk. Például azzal, hogy olyan terméket vásárolunk, amelyhez a legkevesebb csomagolóanyagot használták.

3. Recycle - ÚJRAHASZNOSÍTÁS Sok eszköz, mint például a mûanyag palackok, üvegek, újságok,konzervdobozok, sörös dobozok, könnyen újrahasznosíthatók. A folyamat végén így egy új terméket kaphatunk, melynek elôállításakor (részben, vagy egészben) nyersanyagot spórolnak meg. Ezért vásárláskor bizonyosodjunk meg arról, hogy ezek a dolgok olyan anyagokból készültek, melyek újrahasznosíthatóak. 4. Recover - ÁTALAKÍTÁS Azokból az anyagokból, amelyeket nem tudunk újrahasználni vagy újrahasznosítani, energia nyerhetô, ezért érdemes a gyártás során olyan technológiát alkalmazni, amely a hulladékból nyert energiát hasznosítani tudja.

2. Reuse - ÚJRAFELHASZNÁLÁS Egy másik jó módszer a hulladék csökkentésére, ha olyan eszközöket vásárolunk, amelyeket nem csak egyszer lehet használni. Például használjunk vászonszatyrot a mûanyag zacskó helyett, vagy újratölthetô elemet az eldobható helyett, illetve a konyhában is kerüljük az egyszer használatos edényeket.


AZ ENERGIASPÓROLÁS ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Nemcsak a fogyasztó szerepében, de a napi élet minden területén lehet tudatosan cselekedni azért, hogy csökkentsük a klímaváltozás hatásait (amelyek legsûrûbben és legtragikusabban a fejlôdô országokat érintik), az élet és a környezet minôségét javítsuk. Kis odafigyelés, egyszerû viselkedés, mindennapi szokásaink apró változtatása forradalmi folyamatot indíthat be. Vizsgáljuk meg tehát szokásainkat és keressük annak lehetôségét, hogy energiát spórolhassunk, csökkenthessük az üvegházhatású gázok kibocsátását, vagy az atmoszféra felmelegedését és hogy ne szennyezzük a környezetet.

Fôleg, mivel ezzel még kiadásainkat, energiaszámláinkat is csökkenthetjük…

…AZ ÉPÜLETEKBEN • A lakásunkban és az irodában olyan lámpákat használjunk (pl. LED), amelyek a hagyományos izzók energia-felvételének töredékéért adják ugyanazt a fényerôt. Környezetbarát gyártási technológiával készülnek, és sokkal több üzemórát bírnak. • A mosógépet csak tele használjuk, mellôzzük a túl hosszú vagy túl magas hômérsékletû programok használatát, és felejtsük el az elômosást, valamint adagoljuk úgy a környezetbarát mosószert, hogy ne pazaroljunk. • Teregessünk! A szárítógépek energiafalók. • Fürdés helyett elég egy gyors zuhanyozás.


• A hûtôt és mélyhûtôt használjuk okosan! A hûtô hômérsékletét a hôszabályozó minimum és közepes fokozata közé állítsuk be. Sohase rakjunk meleg ételt a hûtôbe, mert az túlzott mûködésre készteti a gépet és jegesedést eredményez, ami megnehezíti a hûtô munkáját. Állítsuk a hûtônket hûvös helyre, sose a tûzhely közelébe vagy a napra! A legideálisabb hely egy fûtetlen kamra. Ügyeljünk arra, hogy a hûtôajtó szigetelése ép legyen, és az ajtó szorosan zárjon. Hagyjuk szabadon a hátsó szellôzôréseket, és portalanítsuk a hôleadó rácsokat. Olvasszuk le rendszeresen! A hûtôszekrények és mélyhûtôk több energiát fogyasztanak, ha bejegesednek, ezért idônként olvasszuk le azokat – például, amikor szabadságra mennek. • A csapokra szereljünk keverô szerkezetet (perlátor), amely a vizet a levegôvel keveri így csökkentve a vízfogyasztást.

47

• Kerüljük el a légkondicionáló berendezések használatát. A ház ugyan hidegebb lesz tôle, de a házon kívüli részek nagyon meleggé válnak. Sokkal jobb a plafonra szerelni egy ventilátort. Ha tényleg kikerülhetetlen a légkondicionálás, a berendezést az épületnek azon részére szereljük, ahol a hûvös levegôt egyenlôen osztja el a környezô helyiségekben.

48

• Vásároljunk minél energiatakarékosabb termékeket! Keressük azokat, melyeken az „energiatakarékos” megjelölés szerepel. Vásároljunk olyan berendezéseket, amelyek készenléti módban nem fogyasztanak többet 1W-nál, vagy teljesen áramtalaníthatók kikapcsoláskor.

• Legyünk kíméletesek számítógépünkkel, és idônként hagyjuk aludni. A lapos képernyôk és a laptopok energiatakarékosak. • Vessünk véget a készenléti állapotban történô pazarlásnak! Az elektromos eszközök készenléti állapotban is sokat fogyasztanak. Használjunk több dugaszolóaljzatos, saját kapcsolóval rendelkezô hosszabbítót, melyet használaton kívül kapcsoljunk ki így áramtalanítva valamennyi csatlakoztatott berendezést. • Szereljünk fel napkollektorokat! Az elektromos vízmelegítôk a legkevésbé hatékony berendezések, mert a felhasznált energia mennyiségéhez hozzáadódik az áramtermeléskor és szállításkor keletkezô veszteség, és a melegítô akár egy háromfôs család évi energiafogyasztását is felfalhatja. Mielôbb cseréljük hát ki elektromos vízmelegítôinket, bojlerjainkat napkollektorokra vagy nagy hatásfokú gázfûtéses vízmelegítôre!

• Ha nincs más megoldás, mint az elektromos vízmelegítô (bojler), akkor termosztátját 50 és 60 Celsius fok közé állítsuk, hogy a hôveszteséget visszatartsák. Érdemes beszerelni egy idôzítôt, hogy a vízmelegítô ne állandóan mûködjön, csak elôre meghatározott éjszakai órákban.


… A KÖZLEKEDÉSBEN • Legalább hetente egyszer mondjunk nemet a kocsira és használjuk helyette a tömegközlekedést vagy a kerékpárt. • Használjuk a tömegközlekedést! Az autóbuszok, villamosok és vasutak akár háromszor annyira energiahatékonyak, mint a személygépkocsik. • Részesítsük elônyben a vonatot, kevesebbet szennyez és sokkal jobban pihentet. A vasúti közlekedés hálózatának növelése nem véletlenül az Európai Unió egyik prioritása. A leghatékonyabb a városi kötöttpályás közlekedés, amely a jövôben, ha bioenergia mûködteti majd, még tisztább lesz.

• Kerékpározzunk! A kerékpár kevés helyet foglal, és nem fogyaszt üzemanyagot, továbbá csendes, tiszta és edzésben tart. Használjunk ki tehát minden alkalmat a bicajozásra: munkába járáskor, bevásárláskor, sôt akkor is, ha nyaralni megyünk. • Gyalogoljunk többet! A gyaloglás edzésben tart, és az éghajlatot sem veszélyezteti. • Ne vásároljunk egy autónál többet. Normális esetben egy autó több mint elég egy család ellátására. • Jól megszervezett bevásárlásokkal, ügyintézésekkel elkerülhetjük az „egyszemélyes”, mindennapi autózást.

• Az autófenntartással kapcsolatos költségeket is csökkenthetjük, ha közös családi autót használunk vagy összefogunk szomszédainkkal, ismerôseinkkel, hogy együtt autózzunk munkahelyeinkre. • Jól megszervezett bevásárlásokkal, ügyintézésekkel elkerülhetjük az „egyszemélyes”, mindennapi autózást. • Vegyünk kisebb autót! Ha legközelebb kocsit vásárolunk, legyen ez a legfontosabb kérdés: „Mennyit fogyaszt?” Segítsünk abban, hogy az óriási limuzinok, terepjárók és más energiafalók gazdái szégyelljék kocsijukat a nyilvánosság elôtt mutogatni. • Csak akkor repüljünk, ha nagyon muszáj! A légi közlekedés az egyik legnagyobb klíma-gyilkos. Keressünk alternatívákat: szervezzünk telefon- vagy videokonferenciát. Rövidebb utakon (akár a szomszéd országokba is), a vasúti közlekedés szintén gyors és sokkal kevésbé károsítja az éghajlatot.


49

… A BEVÁSÁRLÁSBAN • Bárminek vásárlás elôtt kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg szükségünk van-e rá.

50

• Ne vásároljunk túl sok húst! A gazdag országokban való hús-túlfogyasztás a világ által termelt gabonafélék termelésének nagy részét lenyeli a húsállatok tenyésztése során, és szántóföldek lépnek az erdôk helyére. Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattenyésztés felelôs az összes üvegházhatást okozó gáz kibocsátás 18 százalékáért. A mûtrágya-elôállítás rengeteg energiát igényel, a legelôk és szójaültetvények létrehozásáért kivágják az esôerdôket, a marhatrágyából pedig óriási mennyiségû metángáz szabadul fel.

• Kerüljük az eldobható dolgokat, ezek tömeges elôállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár! • Keressük a minôséget pl. ruha vagy elektronikai berendezések vásárlásakor. A minôség tartósabb, így vásárlási döntéseinkkel is védjük a természeti erôforrásokat.

… A MINDENNAPI CSELEKEDETEINKBEN • Takarékoskodjunk a papír használatával, részesítsük elônyben az újrahasznosított papírt. • A mindennapi életünkben inkább az üveget használjuk, mint a mûanyagot.

• Ha a helyi termékeket választjuk a távoli országok árui helyett, csökkentjük a széndioxid-kibocsátással járó áruszállítást és a melegházfûtés szükségességét.

• Gyûjtsük szelektíven a hulladékot, elkülönítve a papírt, üveget (fehér üveget, színes üveget), alumíniumot, fémdobozt, használt elemeket, gyógyszereket.

• Válasszuk a bioélelmiszereket! Ezeket mûtrágyák és mesterséges növényvédô szerek nélkül termelik, és nem használnak tengerentúlról szállított takarmányt.

• Tanítsuk meg a gyerekeknek a természet tiszteletét és a szennyezés elkerüléséhez szükséges helyes viselkedést.

http://greenpeace.hu/index.php?m=kampany&alm=3&sub=4&lap=166&id=170; http://levego.hu/kiadvanyok/te_mivel_utazol http://tve.hu/tevekenysegeink/kiadvanyok/tudatos_vasarlok_konyve http://tve.hu/tevekenysegeink/kiadvanyok/jo_cuccok http://zoldzug.hu

www.zoldkoznapok.hu

http://energiaklub.hu „Öko-igazságos”életvitel


A tiszta ivóvizet és a megfelelô higiéniai szolgáltatásokhoz való hozzáférést alapvetô emberi jognak tekintjük. Számunkra természetes, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy védve legyen az olyan betegségek és az egészségére vonatkozó bármilyen fenyegetés ellen, amely nem megfelelô mennyiségû vagy szennyezett vízbôl ered. Ennek ellenére sok fejlôdô országban (leginkább Afrikában) egyre nehezebb biztosítani az embereknek ezt az alapvetô jogukat. Mindez történik annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) nyilatkozatok és tervezetek sokaságát dolgozza ki a helyzet változtatására.

A statisztikák szerint minden nap 6 000 gyermek hal meg világszerte olyan betegségben, amely az ivóvíz hiányhoz vagy szennyezettségéhez köthetô. Az afrikai barakk-falvakban az emberek öt-hússzor annyit fizetnek a vízért, mint egy amerikai.

A WHO/UNICEF Közös Vízellátás és Közegészségügyi Ellenôrzô Programjának (JMP) frissített adatai szerint 2,6 milliárd ember közegészségügyi (higiéniai) ellátása nem megfelelô 2008-ban. Legtöbbjük Dél-Ázsiában él, sokan Kelet-Ázsiában és a Szub-Szaharai Afrikában. A World Water Contract olaszországi bizottságának elôzetes becslések szerint fennáll a veszélye annak is, hogy 2020-ra ez a szám több mint 3 milliárdra szökjön.

2,6 milliárd ember (72 százalék Ázsiában) nem fér hozzá megfelelô higiéniai szolgáltatáshoz 1070

30

623

29

565

18

180

15

117

5

Forrás: Progress on Santitation and Drinking Water: 2010 Update / WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation


51

884 millió ember (37 százalék a Szub-Szaharai Afrikában) nem jut megfelelô ivóvízhez

HELYZETJELENTÉS Számunkra magától értetôdô, hogy ha megnyitjuk a csapot, máris folyik a víz, a boltok polcain pedig legalább fél tucat különféle palackozott vízbôl válogathatunk. Félô azonban, hogy hamarosan kellemetlen változásokkal kell szembesülnünk. A XXI. század egyik központi kérdése az édesvízkészletek ésszerû felhasználása.

10-bôl 7 ember vidéken él megfelelô higiéniai szolgáltatások nélkül

Forrás: Progress on Santitation and Drinking Water: 2010 Update / WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme for Water Supply and Sanitation

52

A vizet manapság a harmadik évezred „kék aranyának” nevezik, nemzetközi elemzôk és politológusok szerint konfliktusok és háborúk kirobbantója lesz a közel jövôben.

Magyarországon egyelôre nem aggasztó a helyzet. Ennek oka egyrészt az az adottság, hogy a Kárpát-medence igen gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, másrészt, hogy nálunk az európai átlagnál némileg takarékosabb a vízhasználat. Magyarország egyelôre gazdag vízkészletekkel rendelkezik, de az utóbbi évek szélsôséges idôjárása szükségessé teszi mind a meglévô kutakkal kitermelhetô vízkészletek, mind pedig a vízfelhasználás tervezhetôségét.


Az ember alapvetô biológiai vízigénye 40 liter/nap/fô. Egy átlag európai naponta 150200 liter vizet is elhasznál mindennapi tevékenységei során (fürdés, fogmosás, borotválkozás, mosás, ivás), de ebbôl mindössze kb. 2 litert iszik csak meg. Ezzel szemben Kenya egyes vidékein például egy ember teljes napi vízfogyasztása 2-5 l, míg egy átlag amerikai naponta 500 litert fogyaszt.

Ma a világ vízfogyasztása mintegy 4000 km3 évente, amelynek többségét (65%) a mezôgazdaság, 25 százalékát az ipar és 10 százalékát a lakosság és kisüzemek fogyasztják.

Magyarországon az átlagos vízfogyasztás naponta kb. 100 liter személyenként, melybôl: • • • • • • • •

ivás és fôzés: 3-4 liter mosogatás: 4-7 liter takarítás: 5-10 liter naponta többszöri kézmosás: 10-15 liter zuhanyozás, fürdés: 40-100 liter mosás: 20-40 liter WC öblítése: 20-40 liter öntözés, autómosás, stb.: az elfogyasztott mennyiséget becsülni is nehéz

53

A kommunális szennyvizek jelentôs része tisztítatlanul jut vissza a felszíni vizekbe. A világ nagyvárosaiban keletkezô szennyvíznek csak a 2 százalékát tisztítják, ez az érték Budapest esetében is csak 20 százalék.


Magyarország vízfogyasztása (millió m3/év)

ivóvíz mezôgazdasági víz ipari víz, egyéb gazdálkodók, saját kút összesen:

54

2003 561

2004 535

2005 535

793

649

649

Néhány egyszerû odafigyeléssel megoldható dolog: • fogmosás közben zárjuk el a vízcsapot • a fôzôvizet használjuk WC öblítésre • kerüljük el a túlzottan hosszú tusolást

4140 5494

4100 5284

4100 5284

MIT TEGYÜNK? A fogyasztásnak nemcsak az emberekkel, hanem a természeti erôforrásokkal is méltányosnak kellene lennie. Ezért olyan viselkedést és életmódot folytassunk, amely csökkenti a természeti kincsek pazarlását, fôleg ott, ahol ezek egyébként is korlátozott számban vannak jelen.

• új épületekben a duális hálók (hagyományos rendszer kiegészítése a visszafolyó víz hasznosítására) bevezetése csökkenti a vízfogyasztást a fürdôszobákban és a toalettekben. • az esôvíz gyûjtésének elômozdítása – ahogy már jó eredményekkel csinálják Izraelben és Franciaországban (Saint Denis).

Egyes nyugati országokban nem ivóvizet használnak bizonyos tevékenységekhez, pl. vécéöblítésre, mosásra, öntözésre és ezzel hihetetlen mennyiségû vizet takarítanak meg. Hazánkban az ilyen környezetkímélô infrastruktúrák kiépítésétôl még messze járunk, de házilagos megoldásokkal magunk is sokat javíthatnak a helyzeten. WC öblítésre pl. érdemes kiépíteni egy külön rendszert, lehet használni esôvizet vagy akár a szürkevíz-rendszer* is alkalmas. Mindenesetre: mindig tartsuk szem elôtt, hogy nálunk drága ivóvíz folyik a csapból, még a WC-tartályba is, olyan víz, melynek minden cseppje kincs. * A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkezô víz, amely azután UV-besugárzással csírátlanított, s a WC öblítésére kiválóan használható. www.passzivhaz-magazin.hu/vizsporolas (a szerk.)

www.vizmegtakaritas.hu www.vizkincs.hu www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/spi p.php?rubrique105


Kampányok: A részvételi demokrácia eszközei

A társadalmi igazságtalanság, az Északi és Déli félteke gazdasági különbsége, és minden más probléma, amely bolygónkat sújtja, nem oldódik meg azzal, hogy néhány képviselôre zúdítjuk az elvégzendô feladatokat. Mindannyiunknak cselekednünk kell! Választásaink és mindennapi viselkedésünk megváltoztathatja a világot. Kis cselekedetekkel, melyek konkrétak és hatásosak. Az a céljuk, hogy a modern fogyasztói társadalom elkorcsosult szabályait megváltoztassák. Mindannyian lehetünk saját kis életterünk gazdasági fôszereplôi. Szereplôi, és nem

nézôi vagyunk az egyre rosszabb irányba haladó világnak. Az érzékenységet célzó kampányok nagyon hasznos eszközök, amelyeken keresztül a fogyasztók egyre inkább tudatossá válnak. Felmérik, hogy vásárlási szokásaik milyen következményekkel járnak. Információt szereznek a termék minôségérôl és eredetérôl. A méltányos fogyasztás odafigyel arra, hogy minden, a vásárlás szempontjából fontos és lényeges információt közzétegyen. A bojkott és a nyomást gyakorló kampány a demokrácia azon eszközei, amelyek lehetôvé teszik a fogyasztónak, hogy kifejezze nemtetszését.

KIS TETTEK, NAGY EREDMÉNYEK A bojkott (egy termék vásárlásával való felhagyás), és a nyomást gyakorló kampány (cégeknek küldött levelek, napilapokban feladott hirdetések, a média eszközeinek felhasználása) igazán erôteljes eszközöknek bizonyulnak. Olyan koordinált és szervezett akciókról van szó, amelyeknek az a célja, hogy a cégek bizonyos viselkedésükkel felhagyjanak. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha holnaptól egyetértenénk abban, hogy egy bizonyos terméket nem vásárolunk meg, vagy egy bizonyos cég postaládája megtelne több ezer képeslappal. Minden bizonnyal erre felfigyelne a cég. Ehhez természetesen nagyon sok ember részvétele szükséges. Mindannyian tehetünk azért, hogy ez az igazságtalanság ellen létrejött „baráti kör” minél szélesebb legyen. http://tve.hu/tevekenysegeink/kiadvanyok/bojkott


55

JELENLEG IS FOLYAMATBAN ˝ KAMPÁNYOK LÉVO

56

Nestlé A kampány a déli félteke országaiban felelôtlenül árult tejpor ellen folyik. A Nestlé kórházaknak adott ingyen mûteje hozzájárul a természetes, anyatejjel való szoptatás viszszaszorulásához. A gyermek mûtejfüggôvé válik, és amikor az újszülöttet hazaviszik a kórházból, onnantól kezdve az anyának meg kell vásárolnia ezt a mûtejet. Ez a költség több mint a fele lehet a családi jövedelemnek. Szegény anyák ezért gyakran túlzottan felhígítják a tejport vízzel, amely így alultápláltságot, és betegségeket okoz (hasmenést, kiszáradást és néha halált), mert sokszor a hígításra használt víz egészségtelen. Évente hozzávetôlegesen 1,5 millióra tehetô azon gyermekek száma, akik emésztôszervi rendellenességek következtében halnak meg, amelyek a rosszul felhasznált mûtejhez köthetôek. A Nestlé által adott információk a mûtejes szoptatással kapcsolatban ellentmondanak az Egészségügyi Világszervezet

tanulmányinak és megszegik az Egészségügyi Világszervezet, és az UNICEF szabályait. A Nestlé elleni bojkottnak voltak jobb és rosszabb pillanatai is, fôleg azért, mert nehéz a fogyasztók figyelmét ébren tartani, hogy folyamatosan észrevegyék a WHO szabályainak megszegését. 2003-ban a kampány új erôre lelt, miután a multinacionális vállalat Etiópiával szemben kártérítési eljárást indított 6 000 000 dollárért egy régi kisajátítási ügyben. Ennek eredményeként a fogyasztók fellázadtak, ezért a Nestlé hátramenetbe kapcsolt.

Az Ô jogaik védelme Ez a NEWS (fair trade világboltok európai hálózata) által indított kampány a gyermekek kizsákmányolása ellen. 2005 során egy szeminárium-sorozatot és koncerteket szerveztek, továbbá egy polgármestereknek szóló érzékenyítô kampányt is indítottak, melyben egy, a polgármesternek címzett képeslappal kérték meg a képviselô-testületet, hogy kötelezze el magát a gyermek-

munka ellen azzal, hogy az általa igénybe vett szolgáltatóktól elvárja, termékeik elôállítása során ne alkalmazzanak kizsákmányoló gyermekmunkát.

NEM a Coca Cola-nak A Coca Cola-t azzal vádolják, hogy felelôs azért az elnyomási kampányért, amelyet az úgynevezett „halál osztag” folytat kolumbiai félkatonai szervezetek nevében a bogotái kormány tudtával. A kolumbiai Sinaltrainal szakszervezet nemzetközi szolidaritásra szólított fel a Coca Cola termékek bojkottálásán keresztül, hogy elérje az elnyomás végét, az áldozatok családjainak teljes kártalanítását, a szakszervezet mûködését biztosító magatartási szabályok kidolgozását és betartatását, valamint a minden alkalmazott számára biztosított megfelelô munkafeltételeket. Az „akció” sikerült, a Sinaltrainal 8 vezetôjének meggyilkolása maximális szolidaritást mozgósított. 1989-tôl a mai napig a Sinaltrainal képviselôi több tucat emberrabláson, kínzáson, halállal való fenyegetésen, koncepciós


peren és feloszlatáson estek túl. Olaszországban a Sinaltrainal igényeit a RE.BO.C (Olasz Coca Cola Bojkott Hálózat) képviseli 2003 óta. A hálózat római egyesületek és világboltok tucatjainak támogatásával jött létre és az egész ország területét behálózva, helyi csomópontokba tömörülve mûködik, és több mint 100 kis és nagy szervezetet, szakszervezeteket, politikai pártokat és egyéb helyi hatóságokat, valamint több mint 15 000 embert tudhat tagjának.

A "Clean Clothes" Kampány A nemzetközi kampányt egy koalíció indította azért, hogy véget vessen az elnyomásnak, a kizsákmányolásnak és a visszaéléseknek, amelyeknek a textiliparban foglalkoztatottak ki vannak téve. A kampány nyomást gyakorol a vállalatokra, hogy vállalják a felelôsséget a méltóságteljes munkakörülmények megteremtéséért és támogassák a munkavállalókat, a szakszervezeteket, a civil szervezetek a termelô országokban, valamint hogy tájékoztatás által érzékenyítsék a fogyasz-

tókat a textiliparban dolgozók munkakörülményeirôl, ismerjék meg a munkafeltételek javítását elôsegítô törvényeket és rendeleteket valamint folytassanak lobbitevékenységet ezen jogszabályok megalkotásáért.

Élelmiszer-önrendelkezési kampány Olyan cselekvési és informálási kampány, amellyel az olasz társadalmi és civil szervezetek a fenntartható és szolidáris termelési metódust és élelmiszer-fogyasztást igyekeznek elômozdítani. A kampány megköveteli, hogy a genetikailag módosított szervezeteket (GMO) zárják ki az agrár-élelmiszeripari termelési rendszerbôl és gondolják újra az Európai Unió Közös Agrár Politikáját (KAP), az élelmiszerpiacon hagyjanak fel a dömpinggel, ismerjék el azt a jogot, hogy kollektív szerzôdéseket köthessenek és a szakszervezeti aktivitást segítsék elô a mezôgazdasággalélelmiszerüggyel foglalkozó cégeknél.


Control Arms Az egész világra kiterjedô kampány azt kérte a nemzetközi szervezetektôl, hogy fogadjanak el egy olyan nemzetközi egyezményt a fegyverkereskedelemrôl (Arm Trade TreatyATT), amely lehetôvé teszi az ATT ellenôrzését azért, hogy megakadályozza fegyverek kontroll nélküli kereskedelemét és elôsegítse a békét, a biztonságot és az emberi jogok tiszteletben tartását a világban. A kampány elsôdleges eszköze volt a „fotó-petíció”. Az volt a cél, hogy összegyûjtsenek 1 milliárd arcot egy fényképgalériában, amelyet a világ összes kormánya elé tártak az ENSZ második, a könnyû fegyverek illegális kereskedelmérôl szóló konferenciáján 2006 júliusában.

57

NÉHÁNY SIKERES KAMPÁNY

58

Egy bojkott értékelése egyáltalán nem egyszerû dolog. Annak ellenére, hogy egyre többen állítják, hogy élnek ezzel a politikai nyomást gyakorló eszközzel, egy bojkott sikerességét nagyon sok tényezô befolyásolja. Így például a pontos cél meghatározása, a kampány eredményeinek mérhetôsége, számszerûsíthetôsége, a látványos és valós eredményesség összehasonlíthatósága. Néhány történelmi kampány a múltban komoly elôrelépést jelentett a kritikus vásárlók számára. Még a nem teljes egészében sikeres kampányok is olyan pozitív változásokat hozhatnak, mint például a viselkedési szabályok megváltoztatása és a szakszervezeti megegyezések eredményesebb volta. A lényeg, hogy ne elégedjünk meg kis gyôzelmekkel, ezért a fogyasztók figyelme maradjon szünet nélkül éber!

Etikus szponzorok Rómáért A kampány az önkormányzati szponzorálás etikus szabályozására irányult. Az önkormányzat határozatában elfogadta ezen kampány kérését és felállított egy etikai bizottságot, amely a környezeti és emberi jogi kihágásokkal megvádolt cégek tevékenységét felügyelte. 2004-ben az olyan nagy multinacionális cégek, mint például a Coca Cola, a Nestlé vagy a Nike, amelyeket sokszor ér kritika a környezeti, szociális és pénzügyi politikájuk miatt, Róma önkormányzatának égisze alatt futó eseményeket szponzoráltak. Ezen cégek a nagy sikerû rendezvények szponzorálásával szerették volna javítani közmegítélésüket. Nagyon fontos volt a közhivatalok szerepe abban az erkölcsi folyamat elindításában, amelyben a civil társadalom magára vállalta a cégek viselkedésének megfigyelését egy, maguk a cégek által lehetôvé tett nyomon követési rendszeren keresztül. A közigazgatási szerv, amely megkapja e bizottság értékelését, kötelezô véleménynyilvánítást ad ki a szponzorok etikusságáról.

Coop ösztönzô kampány Elég volt 15 nap és több mint 4 000 e-mail, hogy garantálja a Coop ösztönzô kampány sikerét. A kampány során e-maileket küldtek a Coop Italia részére, azzal a céllal, hogy a Coop márkájú termékekre újra rátehessék az átláthatósági matricát. Ez a matrica lehetôvé teszi a fogyasztóknak, hogy megismerjék a termelô nevét, és gyakorolhassák a választáshoz való jogukat azáltal, hogy saját etikai elveiknek megfelelô termékeket választanak. A nyomásgyakorlás hatására a Coop Italia igazgatósága elfogadta ezeket a kifogásokat, és újra bevezette termékein a termelô nevének feltüntetését.


McDonald’s Mára a legnagyobb gyorsétteremlánc vált a multinacionális cégek elleni élelmiszer-biztonsági harc legfôbb céltáblájává, a McDonald’s-ot érô támadások témája a környezetvédelemtôl egészen a dolgozók jogaiig terjed. Ennek kapcsán a Ban-TransFat.com Egyesület (az egyesület célja, hogy felhívja a figyelmet a telített zsírok túlzott használatára az élelmiszerekben) apró gyôzelmet aratott abban a perben, melyben azzal vádolta a McDonald’s-ot, hogy a sült krumpli sütéséhez telített zsírt használ. Az ügy kapcsán a McDonald’s 8 500 000 $ fizetett ki.

Chicco ARTSANA („tisztességes játék” kampány) 1993. november 19-én egy Hong Kong melletti gyárban óriási tûz ütött ki. A kijáratok blokkolása miatt a munkásnôk nem tudták elhagyni az épületet, így 87 munkavállaló halt meg, és több mint 42-en szenvedtek maradandó károsodást. Az ARTSANA céggel kapcsolatba hozható Chicco játékgyár ta-

gadta felelôsségét. Az ellenük indított kampány célja ezért kettôs volt: egyrészt hogy rábírja a céget, kártalanítsák az áldozatok családjait, másrészt hogy fogadjanak el magatartási kódexet a munkavállalók jogainak védelme érdekében. Öt hónapnyi lakossági nyomás és több mint 6 000 képeslap küldése után az ARTSANA elfogadta a kéréseket.

Del Monte („Mondjunk NEMET a Del Monte emberének” kampány) A kampány a kenyai ananász ültetvényeken dolgozók helyzetére hívta fel a figyelmet. A kampány során pár hónap alatt 7 000 képeslapot adtak postára. A Del Monte felé irányuló kérések fôleg arra vonatkoztak, hogy munkakörülményeket és a fizetéseket javítsák, az ültetvényeken tartsák be a biztonsági intézkedéseket és tegyenek eleget a szakszervezeti igényeknek. Annak ellenére, hogy a vállalat tagadta minden felelôsségét és többször megfenyegette a kampány résztvevôit, az elvégzett vizsgálatok kiemelték és alátámasztották a súlyos és elfogadhatatlan


problémákat. Ezen a ponton a Del Monte is feladta a harcot: miután nyilvánosan elismerte a vádakat, vállalta, hogy javítja a munkaés életkörülményeket az ültetvényeken. Chiquita („100 év elég volt” kampány) A nemzetközi kampány a multinacionális cég századik születésnapja alkalmából indult, mely eredményeként a Chiquita megállapodást írt alá a banánültetvényein dolgozók munkakörülményeinek javításáról. A dokumentum nagy hangsúlyt fektetett a biztonsági- és egészségügyi kérdésekre.

59

Méltányos bevásárlói csoportok

60

Lehet más a bevásárlás messze a szupermarketektôl, a márkák logóitól és a jól ismert reklámoktól, úgy, hogy nem számít az árleszállítás vagy a „kettôt fizet, hármat kap” akció. A fogyasztói kosár (amely egy kedves gazdaságpolitikai fogalom) megtelik biotermékekkel, friss idény gyümölcsökkel és zöldségekkel, amit közvetlenül a termelôtôl vásároltak meg és a környezetet nem károsító mosószerekkel, mosóporokkal és egyéb természetes tisztítószerekkel.

Néhány egyszerû gesztus megváltoztatja a fogyasztás jelentését: megismerhetjük a mezôgazdasági termelôt, személyesen odamehetünk ellenôrizni a termelési rendszert, elkerülve ezzel a termék forgalomba hozatalának plusz költségeit, valamint a szállítás és az árusító bolt plusz költségeit. Az idô kitágult, megismerjük annak történetét, amit néhány órával késôbb a tányérunkon látunk újra.

Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület (SZÖVET) Az egyesület azért dolgozik, hogy a termelô és a fogyasztó minél gyakrabban találkozhasson, hiszen a bizalom igazi forrása a személyes találkozás. Amikor erre nincs mód, az Élô Tisza védjegy garantálja, hogy a Tisza mentérôl származó, egészséges terméket vásároltunk olyan termelôtôl, aki a környezet védelmét szem elôtt tartja. Az egyesület célja a Tisza vízgyûjtôjén élôk megélhetési lehetôségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a tájak természeti értékeinek megôrzése és gyarapítása. Tevékenységükkel a Tisza-menti gazdákat, feldolgozókat, kereskedôket jobb gazdasági helyzetbe kívánja hozni, hogy a természetkímélô gazdálkodás javítsa a megélhetési lehetôségeiket. A termékek és szolgáltatások a Tisza mentérôl származó, magyar áruk, amelyek minôségéért az elôállító nyilatkozatban vállalt garanciát. www.savanyusag.hu


Szatyor Bevásárló Közösség Egy informális egyesülés, amelyet néhány lelkes, környezettudatos vásárló indított útjára azzal a céllal, hogy magas minôségû, lehetôleg organikus termesztésbôl származó, helyi termékeket vásárolhasson korrekt áron. A legfontosabbak, amelyek összekötik ôket: személyes igény az egészséges táplálkozásra, felelôsségvállalás az ökoszféra megóvása érdekében és elkötelezettség a fenntartható társadalom iránt. Erre a kíméletes, hosszú távú következményekkel is számoló gazdálkodás és a közvetlen kereskedelem a legjobb megoldás. A bio élelmiszerek elôállítói az egészségünkre káros vegyszerek és eljárások kizárásával hozzájárulnak az ökológiai egyensúly fenntartásához és helyreállításához, a közvetlen, lokális kereskedelem pedig csökkenti a szállításból adódó környezetterhelést és erôsíti a helyi közösségeket.

A Szatyorban heti rendszerességgel van vásárlásra mód: a tagok a hét elején megrendelik a kívánt termékeket az interneten keresztül, és a hét közepén kapják meg azt. A termékek minôségéért a termelô vállalja a felelôsséget. Amennyiben a vásárló a megrendelt árut nem megfelelô minôségûnek találja, lehetôsége van arra, hogy ne vegye át, és ne fizesse ki azt. A Szatyorban megtalálható termékek köre folyamatosan bôvül, ahogy újabb és újabb gazdákkal kerülnek kapcsolatba, akik teljesíteni tudják a feltételeket. http://szatyor.org

Termelôi adatbázis Az adatbázis célja összegyûjteni és kereshetôvé tenni a lehetô legtöbb hazai termelô elérhetôségét, azért, hogy mindazok, akik szeretik a gyerekkort idézô régi ízeket, könnyen megtalálják a lakóhelyükhöz legközelebb lévô termelôt és felvehessék vele a kapcsolatot telefonon vagy személyesen. http://termelotol.hu


Helyi termékek az Alsó-Ipoly mentén és a Dunakanyarban A Magosfa Alapítvány 2005 ôszén a helyi termékek felmérésére programot indított, melynek eredménye egy online adatbázis, amelybôl a Vác vonzáskörzetében elérhetô helyi termékekrôl és termelôkrôl kaphatunk tájékoztatást. http://magosfa.hu/hu/helyitermekek?pag e=1

61

62

Békési Portékák internetes boltja Küldetésük, hogy méltóképpen képviseljék Békés megye megôrzött ízeit, értékeit. Éléskamrájukban sorakoztatják a híres csabai és gyulai kolbászokat, lökösházi kenyeret, tótkomlósi lisztet, a Szabadkígyósi Konzervtanmûhely házias lekvárjait, kardoskúti bio bodzaszörpöt és bodzalekvárt, sokféle termelôi mézet, házi tésztát Orosházáról és tönkölybúzából készült biolisztet és száraztésztát bánkúti búzából. Kézmûves kínálatukban az év bármely napján rendelhetünk kézmûves portékákat: fazekas termékeket, mezôberényi konyharuhát, vert csipkét, hímzett abroszokat, gyöngy ékszereket, faragott szobrokat, rongyszônyeget, szalmadíszeket. A környezettudatos termékkör is a kínálat része, mert egész vállalkozásukat környezettudatos szemléletben végzik. www.bekesiportekak.hu

Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) Honlapján megtalálható a bioboltok és piacok listája, valamint az idénynövények gyûjteménye, hogy amikor csak lehet, fogyaszthassunk idénygyümölcsöket és zöldségeket, hiszen az örök szezonnak ára van, amit a környezet illetve az egészsége fizet meg. http://tudatosvasarlo.hu www.zoldterkep.hu

Messzelátó Egyesület – Budapest ökotérképe A projekt során egy, a budapesti piacokat, bioboltokat, bio- és vegetáriánus éttermeket, fair trade kávézókat, használtruha boltokat, kerékpárkölcsönzôket és -szervízeket, zöld területeket és a zöld szervezetek székhelyeit bemutató angol nyelvû, internet- és papíralapú térképet készítették el Budapesten élô külföldi fiatalok számára, mely segítségével a fiatalok környezetbarátabb életmódot folytathatnak. www.messzelato.hu/bpokoterkep



A szociális szövetkezetek rendkívüli fontos, belsô szabályozó elve az ún. „Terzo Settore” (Harmadik Szektor)1: ez egy non-profit vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagok a tevékenységükbôl származó jövedelmet nem osztják szét egymás közt, hanem befektetik a szervezet mûködésébe, vagy egyéb non-profit tevékenységre fordítják. Az 1977. decemberi Onlus-ra2 vonatkozó törvényrendelet kimondja: a szociális szövetkezetek olyan szervezetek, amelyek nonprofit módon végzik szociális tevékenységüket.

A szociális szövetkezet egy olyan szervezet, amelynek segítségével társadalmi tevékenységeket látnak el. A többi szervezettel szemben ezek a szövetkezetek úgy végzik feladataikat, hogy közben erôsítik a társadalmi közösségtudatot, mindig szem elôtt tartva az emberi bánásmódot, megvalósítva a szociális integrációt, és a munkahelyteremtést. Ezért, - mielôtt a vonatkozó törvény (381. sz., 1991. november 8.) életbe lépett volna - , általában „szociális szolidarítási együttmûködés” néven ismerték ôket.

1 ún. társadalmi vállalkozás vagy non-profit kft. 2 Organizzazione Non Lucrativa di Utilita' Sociale, jelentése: Non-profit Szociális Szervezet


A SZOLGÁLTATÁSOK A szociális szövetkezeteknek kétféle típusa létezik Olaszországban: Az egyik a szociális-egészségügyi szolgáltatásokat és oktatási feladatokat ellátó szociális szövetkezetek csoportja: idôsek, kisgyermekek, mozgáskorlátozottak gondozása saját otthonukban; családi napközik kialakítása beiskolázás elôtt álló gyermekek számára; segítségnyújtás a kábítószerrôl való leszokásban; nagycsaládos rendszerben mûködô otthonok, fiatalkorú, kiskorú bûnözôk, leányanyák, mozgáskorlátozottak, hátrányos helyzetû emberek számára; „Mondiale” („Világ”) oktatási központok; interkulturális mediációs szolgáltató központok, stb. A másik csoport a szociálisan hátrányos helyzetû emberek számára munkalehetôséget teremtô, (mezôgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy szolgáltató), piaci alapon mûködô szociális szövetkezetek, amelyek az általuk készített termékek értékesítésbôl

63

származó árbevételbôl és adományokból tartják fenn magukat. A 381/1991 sz. törvény hatálya alá esnek ezek a szövetkezetek, amelyek az alábbi kategóriákat jelentik: szellemi, fizikai és érzékszervi munkaképtelenek; egykor pszichiátriai kezelés alatt állók; jelenleg pszichiátriai kezelés alatt állók; drogfüggôk; alkoholfüggôk; családi ok miatt fiatalkorban munkára kényszerülôk; feltételesen szabadlábra helyezett elítéltek.

64

VÁLLALKOZÁS AZ EMBEREK SZOLGÁLATÁBAN A szociális szövetkezetek lehetséges alternatívát kínálnak, hatékony megoldást nyújtanak arra, hogyan lehet biztosítani a hátrányos helyzetû emberek számára a tényleges munkalehetôséget, és miként lehet a munkaadói tevékenység során érvényre juttatni a szolidáris elkötelezôdést, valamint a szociális igazságosságot.

A társadalmi vállalkozás mindemellett egy lehetséges alternatívát biztosít a bevándorló munkaerô hasznosítására. A határokon túlról érkezôk számára az a lehetôség, hogy egy szociális szövetkezetnél dolgozhatnak, módot adhat arra, hogy vállalkozói tevékenységet folytassanak, valamint állandó munkahelyre leljenek, amelynek hatására úgy érezhetik, könnyebben befogadják ôket és jobban tudnak integrálódni.

A szociális szövetkezetek által felmutatott értékek nem csak az elért eredményekben és a fent említett pozitívumokban jelentkeznek, hanem azokban az alapelvekben is, amelyek a szövetkezetek mozgatórugói: a demokratikusság és a részvétel. Fontos kiemelni, hogy a szövetkezetek tagjai közvetlenül vesznek részt a vállalkozás életében, megosztják a felelôsséget és a kockázatot, valamint a döntéshozatalok és a célkitûzések is az egész csoport konszenzusán alapulnak.


Hasznos linkek olaszul, angolul Méltányos kereskedelem AGICES – Assemblea Generale Italiana del Commercio Equo e Solidale www.agices.org Pangea-Niente Troppo, per un ommercio equo e solidale www.commercioequo.org Ctm altromercato www.altromercato.it Associazione Italiana Botteghe del Mondo www.assobdm.it Commercio Alternativo www.commercioalternativo.it LiberoMondo www.liberomondo.org Equomercato www.equomercato.it Altraqualità www.altraq.it

Roba www.roba.coop

Tudatos fogyasztás, alternatív gazdálkodás

Equoland www.equoland.it

AITR Associazione Italiana Turismo Responsabile www.aitr.org

Transfair-Fairtrade Italia www.transfair.it

Banca Popolare Etica www.bancaetica.com

Scambi Sostenibili www.scambisostenibili.it

Centro Nuovo Modello di Sviluppo www.cnms.it

EFTA (European Fair Trade Association) www.eftafairtrade.org

Consorzio CAES www.consorziocaes.it

Metamorfosi, agenzia di comunicazione sul mondo delle alternative economiche www.metamorfosi.info Rete GAS

FLO (Fairtrade Labelling Organisation) www.fairtrade.net WFTO (World Fair Trade Organization) www.wfto.com NEWS! (Network of European WorldShops) www.worldshops.org

Associazione Finanza Etica www.finanza-etica.org Campagna La mia spesa per la pace www.lamiaspesaperlapace.it Attac

www.attac.org

FairCoop

www.faircoop.it

Grameen Bank

www.retelilliput.it

Rivista mensile Altreconomia, portale sull’economia alternativa www.altreconomia.it Tavolo dell’Altra Economia www.altraeconomiaroma.org Tuttaunaltracosa – Fiera nazionale del Commercio Equo e Solidale (itinerante) www.tuttaunaltracosa.it Fà la cosa giusta – Fiera del consumo critico e degli stili di vita sostenibili (Milano) www.falacosagiusta.it

www.grameen.org

Libera, contro le mafie www.libera.it Lunaria

Rete Lilliput

www.retegas.org

www.lunaria.org

RAM www.associazioneram.it


Civitas – Mostra-convegno nazionale della solidarietà e dell’economia sociale e civile (Padova) www.civitasonline.it

65

Mi a méltányos kereskedelem - fair trade? Eco&Equo – Evento dell’attenzione Terra Futura – Mostra-convegno internazionale delle buone pratiche di sostenibilità (Firenze) www.terrafutura.it

sociale, ambientale e dell’economia alternativa (Ancona) www.ecoandequo.it Festa dell’Altra Economia – Fiera del consumo intelligente per una società più giusta (Roma) www.altraeconomiaroma.org Altrocioccolato – Evento culturale sul cioccolato, dove la giustizia sa di cacao (Gubbio - PG) www.altrocioccolato.org

66

Clean Clothes Campaign www.cleanclothes.org

Tara (India)

Rete Italiana Boicottaggio Nestlé www.ribn.it

www.taraprojects.com

Sasha (India) www.sashaworld.com WSDP (Nepal)

www.wsdp.org.np

Bombolulu (Kenya) www.apdkbombolulu.com BaSe (Bangladesh) www.basebangladesh.com CIAP (Peru)

Campagna Acquisti Trasparenti www.campagne.unimondo.org/acquisti/index.html Campagna Abiti Puliti www.abitipuliti.org

Béke, emberi jogok, együttmûködés és fejlesztés

ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia UNCTAD www.unctad.org Nemzetközi Valutaalap IMF www.imf.org

Associazione Italiana ONG www.ong.it

Campagna Control Arms www.controlarms.it

Manitese Oxfam Peacelink

Campagna No Coca Cola www.nococacola.info Campagna Scarpe Giuste www.arpnet.it/mente/scarpe/welcome.htm

Kereskedelmi Világszervezet WTO www.wto.org Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ILO www.ilo.org

Amnesty International www.amnesty.it

Emergency Campagna Bilanci di Giustizia www.unimondo.org/bilancidigiustizia

www.ciap.org

MCCH (Ecuador) www.fundacion-mcch.org.ec

Siti sulle campagne di boicottaggio in corso www.peacelink.it/boycott www.manitese.it/boycott.htm

Világbank www.worldbank.org

Bojkottok és kampányok

Campagna Banche Armate www.banchearmate.it Méltányos termelôk, kézmûvesek

Intézmények

MINKA (Peru) www.minkafairtrade.com

www.emergency.it

Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet OECD www.oecd.org Az ENSZ Fjlesztési Programja UNDP www.undp.org

www.manitese.it www.oxfam.org

Európai Unió www.europa.eu.int

www.peacelink.it

Portale su Sviluppo umano sostenibile, diritti umani e ambiente www.unimondo.org

Hasznos linkek olaszul, angolul

Olasz nyelvû ajánlott irodalom AA.VV., Cambieresti? La sfida di mille famiglie alla società dei consumi, Altreconomia, Milano 2006 BECCHETTI L., COSTANTINO M., Il Commercio Equo e Solidale alla prova dei fatti. Dai gusti dei consumatori del Nord all'impatto sui produttori del Sud del mondo, Mondadori, Milano 2006 CENTRO NUOVO MODELLO DI SVILUPPO, Guida al vestire critico, EMI, Bologna 2006 COBELLI V., NALETTO G., Atlante di un’altra economia. Politiche e pratiche del cambiamento, Manifesto Libri, Roma 2006 AA.VV., Coca Cosa? Conoscerla per evitarla, Stampa Alternativa, Viterbo 2005 AA.VV., Cittadini attivi europei solidali. Amministrazioni Pubbliche, economie sociali e partecipazione da Parigi a Sesto San Giovanni, Altreconomia, Milano 2005 BECCHETTI L., PAGANETTO L., Finanza Etica e Commercio Equo e solidale. La rivoluzione silenziosa della responsabilità sociale, Donzelli, Roma 2005 BECCHETTI L., La felicità sostenibile. Economia della responsabilità sociale, Donzelli, Roma 2005

BOAVENTURA DE SOUSA S., Produrre per vivere. Le vie della produzione non capitalistica, Ed. Città Aperta, Roma 2005 CENTRO NUOVO MODELLO DI SVILUPPO, Nord/Sud. Predatori, predati e opportunisti, EMI, Bologna 2005 DI CESARE M., GARRONE R., Povero Outgoing. Le condizioni dei lavoratori nei paradisi turistici del sud, Associazione Ram, Genova 2005 DI SISTO M., ZORATTI A., BOSIO R., WTO. Dalla dittatura del mercato alla democrazia mondiale, EMI, Bologna 2005 GESUALDI F., Sobrietà: dallo spreco di pochi ai diritti di tutti, Feltrinelli, Milano 2005 GIOVANZANA M., MUSSO D. (a cura di), Io boicotto Nestlè, Ed. Berti-Altreconomia, Milano 2005 KRIER J.M., Fair Trade in Europe 2005, FLO, IFAT, NEWS!, EFTA, Bruxelles 2005 LATOUCHE S., Come sopravvivere allo sviluppo, Bollati Boringhieri, Torino 2005 PALLANTE M., La decrescita felice, Ed. Riuniti, Roma 2005


VALERA L., GAS, gruppi di acquisto solidali. Terre di Mezzo, Milano 2005 BLISSET L., CYRANO AUTOGESTITO (a cura di), Mc Nudo, 100 buone ragioni per stare alla larga da Mc Donald’s, Stampa Alternativa, Viterbo 2004 BONAIUTI M., Obiettivo Decrescita, EMI, Bologna 2004 CASTAGNOLA A., Confessioni di un lillipuziano. Identità, organizzazione, documenti della Rete Lilliput, EMI, Bologna 2004 GUADAGNUCCI L., GAVELLI F., La crisi di crescita. Le prospettive del commercio equo e solidale, Feltrinelli, Milano 2004 RAMONET I., CHAO R., WOZNIAK, Piccolo dizionario critico della globalizzazione, Sperling & Kupfer, Milano 2004 RAZETO L., Le imprese alternative. Principi e organizzazione delle economie solidali, EMI, Bologna 2004 SPEDALETTI M., Chiara e l’uso responsabile del denaro. Finanza etica e commercio equo spiegati ai più piccoli, Sinnos, Roma 2004

67

CAFFULLI G., Giuste nozze. Guida al matrimonio in stile equo e solidale, Ed. Monti, Saronno (VA) 2003

ZORATTI A. (a cura di), Questo mondo non è in vendita. Come opporsi alle strategie del supermercato mondiale, Ed. Berti-ltreconomia, Milano 2003

CENTRO NUOVO MODELLO DI SVILUPPO, Guida al consumo critico, EMI, Bologna 2003, IV ed.

AA.VV., Economia solidale. Percorsi comuni tra Nord e Sud del mondo per uno sviluppo umano sostenibile, EMI, Bologna 2002

SAROLDI A., Gruppi di Acquisto Solidali, EMI, Bologna 2001

BASSANESE T., Cacao. Così dolce, così amaro, EMI, Bologna 2001

SHIVA V., Il mondo sotto brevetto, Feltrinelli, Milano 2001

CALDEIRINHA C., CASERTA A., GALLI S., Commercio Equo e Solidale, un mondo in via di sviluppo, Pangea, Roma 2001

AA.VV., La battaglia di Seattle, Ed. Comunicazione Antagonista, Firenze 2000

CERDÁ M. O., RUSSI D., Debito Ecologico. Chi deve a chi?, EMI, Bologna 2003 GALLICANI M. (a cura di), La finanza etica nel Sud del Mondo, EMI, Bologna 2003 MANCE E., La rivoluzione delle reti. L’economia solidale per un’altra globalizzazione, EMI, Bologna 2003 MESSINA A. (a cura di), Denaro senza lucro. Manuale di gestione finanziaria per il Terzo Settore, Carocci, Roma 2003

68 MUTUNGA W., GESUALDI F., OUMA S., Consumatori del Nord, Lavoratori del Sud. Il successo di una campagna della società civile contro la Del Monte in Kenya, EMI, Bologna 2003 OXFAM, Gusto Amaro. La povertà nella tua tazza di caffè, Ed. Berti-Altreconomia, Milano 2003 SAROLDI A., Costruire economie solidali, un percorso a quattro livelli, EMI, Bologna 2003

CASTAGNOLA A., Cancellare il debito, EMI, Bologna 2001 CELLI G., MARMIROLDI N., VERGA I., I semi della discordia. Biotecnologie, agricoltura e ambiente, Ed. Ambiente, Milano 2001 CORREGGIA M., Manuale pratico di ecologia quotidiana, Mondadori, Milano 2001 KLEIN N., No logo. Economia globale e nuova contestazione, Baldini & Castoldi, Milano 2001 PIANTA M., Globalizzazione dal basso, Economia mondiale e movimenti sociali, Manifesto Libri, Roma 2001

PRETTE M.R. (a cura di), MAG 4 E MAG 6. Il denaro come se la gente contasse qualcosa, percorsi e interrogativi su una finanza critica, Sensibili alle Foglie, Cuneo 2001

FUCECCHI E., Glob Glob – La globalizzazione spiegata ai ragazzi, EMI, Bologna 2000 VALER A., Bilanci di Giustizia. Famiglie in rete per consumi leggeri, EMI, Bologna 2000 LAVILLE J.L., L’economia solidale, Bollati Boringhieri, Torino 1999 STIZ G., Guida alla finanza etica. Come investire i propri risparmi in modo socialmente utile, EMI, Bologna 1999 VOLPI, F., Il denaro della speranza. Spirito, metodi e risultati della Grameen Bank, EMI, Bologna 1998 YUNUS M., Il banchiere dei poveri, Feltrinelli, Milano 1998

Olasz nyelvû ajánlott irodalom

GARRONE R., Turismo Responsabile. Nuovi paradigmi per viaggiare in Terzo Mondo, Associazione Ram, Genova 1997 PETRELLA R., Il bene comune, elogio della solidarietà, Diabasis, Reggio Emilia 1996 Altreconomia – L’informazione per agire, rivista mensile, Altreconomia Edizioni, Milano



KERESKEDELEM

www.fairvilag.hu

A FELELOS FOGYASZTÁSHOZ

Recommend Documents