A gazdasági szabadságharc és pazarlás: lehet erre építkezni?

járu

2 | Intézet a Demokratikus Alternatíváért

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzése az LMP Magyarország talpra áll címmel megjelent alternatív költségvetési koncepciójának néhány lényegi pontját vizsgálja. A jelentős kiadás-átcsoportosítás és bevételnövelő intézkedések keveréke érdemi átrendezést eredményez a költségvetésben, a bevételi oldalon egy alternatív gazdaságpolitikai irányultságot jelenítve meg. Megállapítható, hogy kevés az új elem a tavalyi alternatív költségvetésben foglaltakhoz képest, továbbá a makrogazdasági környezet, illetve a fenntartható költségvetési politika hiánya nem kedvez a dokumentum által „megfogalmazott” irányvonalváltásnak. A párt alternatív koncepciója nem reflektál a vállalkozások adóterheit csökkentő kormányzati intézkedésekre, jóllehet ezek jelentős adóteher-átrendezést jelentenek, illetve kedvezőtlenül hatnak a háromkulcsos szja bevezetéséből származó várt bevételre. A tavalyihoz hasonlóan idén is elkészült az LMP alternatív költségvetési javaslata, amelyet a párt beterjesztett 2013-as törvényjavaslat reális alternatívájának szán. A Magyarország talpra áll című kiadvány1 két részből áll. Az első fele erősen politikai jellegű, számba veszi, hogy mennyibe került az országnak a gazdasági „szabadságharc”, illetve a közpénzügyi pazarlás. A második részben felvázol egy bevételoldali alternatív gazdaságpolitikát (adóátrendezést), a kiadási oldalon pedig az elmúlt években vesztes – elsősorban az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem – területeken irányoz elő addicionális kiadásokat a bevételnövelő intézkedések terhére – összhangban a párt ökopolitikai irányvonalával.

A gazdasági szabadságharc és pazarlás: lehet erre építkezni? Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy mennyibe került eddig az Orbán-kormány – irányát tekintve paradox módon stabil2 – „unorthodox” gazdaságpolitikája, az IMF–EUhitelmegállapodás halasztása. Ez egy „mozgó célpont”, a piac ugyanis folyamatosan monitorozza a megállapodás esélyét, ennek megfelelően az ehhez kapcsolódó „felár” is állandóan változik. Október közepén a tíz éves állampapírok hozama néhány éves mélyLehet Más a Politika (2012): Magyarország talpra áll. Az LMP alternatív költségvetési javaslata. Elérhető: http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2012/10/Magyarorszag_talpraall.pdf. 2 Abban az értelemben kiszámítható, hogy jelentős adóterheket rak a vállalati szektorra (döntően a nagyvállalatokra bizonyos ágazatokban), illetve a fogyasztásra (telekomadó, áfaemelés, biztosítási adó, infláció feletti jövedékiadó-emelés, chipsadó, stb.). 1

Alternatív költségvetés 2.0 helyett 1.1 | 3

ponton volt, az országkockázatot tükröző CDS-felár pedig szintén egy éve nem látott rekord alacsony szinten áll. Hasonlóan alakul az államadósság is, amelyet a forint-euró árfolyam alapvetően meghatároz. A legfrissebb adatok szerint gazdaság potenciális növekedési üteme jelenleg alacsony, a beruházási ráta csupán 15 százalék körül alakul, és sorozatos kérdőjelek övezik a költségvetés fenntarthatóságát is, elég csak az októberben bejelentett kiigazító csomagokra gondolni. Ennek ellenére a továbbiakban nem foglalkozunk a könnyen kritizálható kalkulációs módszereken alapuló erős politikai üzenetetekkel. A kormány gazdaságpolitikájának aktuális társadalmi költségét nehéz számszerűsíteni, ráadásul a hiteles és fenntartható fiskális politikával tartósan alacsony szinten lehet tartani, illetve a lehetséges károk mértékét is le lehet szorítani. Ezért inkább azt vizsgáljuk, hogy milyen kiadásoldali megtakarítással számol az LMP a kormányzati tervekhez képest. Az LMP az „Orbán ára” címke alatt összesen 467 milliárd forint egyenlegjavulással számol: ebből 200 milliárd a korrupció visszaszorulásából (antikorrupciós törvénycsomaggal), 50 milliárd a feketegazdaság visszaszorításából, 107 milliárd a hitelesség visszaszerzéségből, 110 milliárd pedig a felesleges kiadások csökkentésből származik. Többletforrást ezek közül leginkább az 2013-ra előirányzott, feleslegesnek minősített kiadási tételek törlésével lehet szerezni. A hitelesség visszaszerzésének jelentős része a csökkenő kamatfelárból (országkockázat) és adósságszolgálatból állna össze. A magyar állampapírba fektető piaci szereplőket azonban leginkább az IMF-megállapodással lehet megnyugtatni, azt azonban nem tudjuk, hogy az LMP hogyan viszonyul a hitelszerződéshez, a programból ez nem derül ki egyértelműen. A korrupció és a feketegazdaság

visszaszorításából

tervezett

250

milliárd

forint

többletbevétel

teljesíthetősége gyenge lábakon áll, emellett szerepel még a tavalyi programban is megtalálható, nem kellően részletezett vagyonosodási vizsgálatokból befolyó 40 milliárd forint többletbevétel. Különösen az utóbbi két tételnél nincs reális lehetőség arra, hogy a bevételek rövid távon befolyjanak, erre egy „jó” gazdaságpolitika vagy az erőforrások átcsoportosítása sem jelent garanciát. Külön érdekes a közel 200 milliárd forint makrogazdasági stabilitási tartalék képzése (kiadási tétel), amely a kormány által vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet


adóalap-csökkentő hatását hivatott ellensúlyozni. A tartalék indirekt módon az LMP által „Orbán áraként” beépített kiadáscsökkentés fedezetét is képezheti.

A tervezet a 2013-as költségvetési törvényjavaslat és az LMP tavalyi alternatív költségvetése fényében A legjelentősebb bevételoldali intézkedéseknél az LMP kitart a tavalyi alternatív költségvetésénél: visszaállítaná a többkulcsos személyi jövedelemadózást (szja), illetve a társasági adónál a jelenlegi 10 százalék helyett a 19 százalékos kulcsot 500 millió forint adóalap alatt (lásd 1. táblázat). Bevételi oldalon emellett a zöld adózásra támaszkodna a tervezet.3

Lényegi

változás

azonban

2011-hez

képest

az

általános

járulékcsökkentés elhagyása. Ugyanakkor az LMP által propagált szelektív járulékcsökkentési elképzeléséhez nagyon hasonló intézkedésekben gondolkodik a kormány 2013-tól a Munkahelyvédelmi Akcióprogram részeként: az alacsony foglalkoztatási rátájú társadalmi csoportok foglalkoztatását kívánja ösztönözni ideiglenes járulékcsökkentéssel. Kiadási oldalon a lényegi elemek gyakorlatilag nem változtak a tavalyi javaslatukhoz képest: a már rövid távon addicionális keresletet generáló Zöld Beruházási Alapból származó támogatásokkal a GDP-növekedést stimulálná a javaslat, amely hosszú távú megtakarítást tenne lehetővé az energiahatékonyság növelésével. A program többi eleme a humán szférában felgyülemlett társadalmi feszültségek csillapítását, illetve a marginalizált társadalmi csoportok (például a romák, nők vagy a hátrányos helyzetű munkavállalók) támogatását célozza.

Lásd részletesen: Lehet Más a Politika (2011): Munkát, levegőt! Az LMP költségvetési koncepciója. Elérhető: http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2011/09/Az-LMP-2012.-%C3%A9vresz%C3%B3l%C3%B3-k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si-javaslata.pdf. A Munkát levegőt! program elemzését lásd: IDEA (2012): Új utakon az alternatív költségvetés. A Lehet más a Politika 2012. évi alternatív költségvetési koncepciójának (Munkát, levegőt!) értékelése. Elérhető: http://www.ideaintezet.hu/sites/default/files/uj_utakon_az_alternativ_koltsegvetes_IDEA.pdf. 3


1. táblázat: A 2013-as törvényjavaslat és az LMP alternatív költségvetéseinek összehasonlítása

Törvényjavaslat (2013)*

LMP 2012

LMP 2013

2012-től megemelt környezetvédelmi termékdíjak

környezetterhelési díj emelése

környezethasználati díjak (adóemelés)

elektronikus útdíj

használatarányos útdíj

használatarányos útdíj

kisvállalati adó, kisadózók tételes adójának bevezetése (általános adócsökkentés, főleg járulékbevételt esik ki)

társasági adó sávhatárának visszaállítása (adóemelés)

társasági adó sávhatárának visszaállítása (adóemelés)

2012-től: egy százalékpontos munkavállaló egészségbiztosítási járulékemelés; járulékplafon eltörlése (okt. 5.)

általános járulékcsökkentés (2,5 százalékpont)

---

munkahelyvédelmi akcióterv öt munkavállalói csoportját (tartós munkanélküliek, képzetlenek, szelektív járulékcsökkentés célzott járulékcsökkentés (alacsony kisgyermekes anyák, 25 év alattiak, (alacsony képzettségűeknek, illetve képzettségűeknek, illetve hátrányos 55 év felettiek) érintő hátrányos térségben) térségben) járulékcsökkentés (szociális hozzájárulási adó) és közmunkaprogram** egykulcsos szja (202 ezer havi bruttó felett a szuperbruttó az szja-terhelés jelentősen nő eltörlése); béren kívüli juttatásokat (családi adó-kedvezmény összege terhelő egészségügyi hozzájárulás csökken, háromkul-csos rendszer) mértékének emelése (okt. 17.)

háromkulcsos szja (családi adókedvezmény összege csökken, cserébe a saládi pótlék emelése)

gépjárműadózás átalakítása gépjárműadózás átalakítása 2012-től: biztosítási adó, megemelt (adóemelés), cégautóhasználtat (adóemelés), cégautóhasználtat cégautó-adó szigorítása, kereskedelmi gázolajár szigorítása, kereskedelmi gázolajár megszüntetése, repülőjegyadó megszüntetése fordított áfa a sertéságazatban (október 5.) és gabonakereskedelemben (2012-től)

5%-os áfa: zöldség, gyümölcs

5%-os áfa: zöldség, gyümölcs

adóbeszedési hatékonyság növelése vagyonosodási vizsgálatok vagyonosodási vizsgálatok (2,5 millió feletti számlaadás, fordított áfa, stb.) * 2013-as költségvetési törvényjavasalt, illetve az október 5.én és 17.én bejelentett intézkedések ** az LMP-s szelektív járulékcsökkentés kormányzati alternatívája

Forrás: az LMP 2012-es és 2013-as alternatív költségvetési koncepciói, illetve IDEA (2012)


A kormány és az LMP adópolitikai elképzelései jelentősen eltérnek: a kabinet elsődlegesen a költségvetési hiánycélt igyekszik biztosítani például az elektronikus útdíjjal, az LMP-nél azonban ez (és a többi zöld) adó a negatív externális hatások mérséklésének eszköze, nem a bevételnövelésé.

Személyi jövedelemadózás és járulékterhek Az LMP-büdzséjavaslatban a munkát terhelő elvonások igazságossági szempontjai mellett megjelenik, hogy az egykulcsos adó ütötte jelentős költségvetési lyukat eddig nem sikerült fenntartható kiadásoldali megtakarítással vagy tartósan fenntartható adóemeléssel pótolni4, ezért az LMP a többkulcsos szja-rendszert állítaná vissza, a 2010-esnél valamivel magasabb összeterheléssel: a legfelső kulcs 45 százalék lenne, 2010-ben – szuperbruttóval számítva – ugyanez 40 százalék volt, a sávhatár mindkét esetben 4 millió forint.5 Intuitíve különösen a 45 százalékos felső kulcs bevezetésével merülhet fel a bevallott jövedelem csökkenése (például átcsoportosítás az alacsonyabb közterhű osztalékjövedelem felé). Egy becslés alapján azonban a bevallott jövedelem adókulcsra vetített rugalmassága viszonylag alacsony, vagyis az adóemelést nem követi jelentős adóalapcsökkenés.6 Feltételezhetjük, hogy egy 10 százalékos adóemelés 2 százalékkal mérsékli a bevallott jövedelmet7, az LMP által kilátásba helyezett adóemeléssel pedig a bruttó fizetésből a 4 millió forint és a járulékplafon közötti jövedelemrészből hazavihető összeg 78 (a járulékplafon felett pedig 67) százalékkal lenne kevesebb annál, amit a hatályos szabályozás eredményez. Az LMP által vizionált bevétel összességében 78 milliárd forinttal is csökkenhet.8 Az adózók alkalmazkodása vélhetően könnyebb lesz, miután A fiskális kiigazítás hatásossága rövid távon még nem érte el a célját, mert a növekedési ütem visszaesése nagyobb, mint a költségvetési egyenleg javulása, ezért ezen rövid távon további kiigazító intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához. 5 http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/adotablak/ sav.html?query=Ad%C3%B3t%C3%A1bl%C3%A1k. 6 Lásd Kiss Áron – Mosberger Pálma (2011): The elasticity of taxable income of high earners: Evidence from Hungary. In: MNB Working Papers, 2011/11. Elérhető: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzetek/WP_2011_11.pdf. 7 Azaz a vonatkozó rugalmasság 0,2. 8 Az LMP javaslatában csak a munkaviszonyból származó jövedelmeket vette figyelembe, amely kissé alacsonyabb a teljes összevont jövedelemnél, ennek megfelelően a 78 milliárdos hatás is alacsonyabb néhány milliárd forinttal. Megjegyzendő, hogy a kormányzat által bejelentett járulékplafon eltörlésének intézkedése az LMP elképzeléséhez hasonlóan növeli a legmagasabb jövedelműek adóterhelését. 4


több lehetőség áll majd rendelkezésre a munkajövedelmek tőkejövedelemként való kimutatására a kisvállalati adó, illetve a kisadózók tételes adójának bevezetése után. A jelentősen emelkedő elvonások egyértelműen „versenyképtelenné” teszik a munkajövedelmet e kedvező új adózási formákkal szemben.

2. táblázat: Az LMP szja-javaslata alapján várható adóalap-kiesés szja-vonzata9 2012

1. 2. 3. 4. 5.

LMP szja javaslata

járulékplafon járulékplafon járulékplafon járulékplafon alatt felett alatt felett 20,3% 20,3% 45,0% 45,0% 18,5% 8,5% 18,5% 8,5% 38,8% 28,8% 63,5% 53,5% 61,2% 71,2% 36,5% 46,5% 0,2 0,2 0,2 0,2

felső kulcs egyéni járulékkulcs marginális effektív kulcs (1. + 2.) hazavihető rész (1 - 3.) rugalmasság

6. 4 millió Ft feletti jöv.tömeg (mrd Ft) a hazavihető rész változása (5. sor 7. alapján) 4 millió Ft feletti jöv.tömeg csökkenése 8. alkalmazkodás miatt (7. * 5.) 9. szja változás (6. * 8. * 0,45), mrd Ft

295

955

-78%

-67%

-16%

-13%

-21

-57

összesen

1250

-78

A 2013-as költségvetési hiány A tavalyi alternatív költségvetési program ismertetésekor sem volt látható a törvényjavaslatban deklarált hiánycél teljesíthetősége, további intézkedéseket jelentett

be

ugyanis

a

kormány

az

LMP

költségvetési

koncepciójának

nyilvánosságra kerülése után. Többek között ezért is veszített relevanciájából az LMP alternatív költségvetése. A párt idei alternatív költségvetésének nyilvánosságra hozatala óta két különösen fontos, a 2013-as költségvetési hiánycél 3 százalék alá szorítását szolgáló csomagot is bejelentett a kormány. Az LMP tavalyhoz hasonlóan A táblázat számításának forrásai: Kiss és Mosberger (2011); NAV (2012): Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalata. Szeptember 11. Elérhető: http://nav.gov.hu/data/cms258611/Sajtotajekoztato_hatteranyag_TAO_SZJA_EVA_20120911.pdf; NAV: SZJA statisztikák 2005-2011. Elérhető: http://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adostatisztikak/szemelyi_jovedelemado/szja_2011.html. A felső kulcs 2012-ben szuperbruttóval számolva. A négy millió feletti jövedelemtömeg megoszlása becslés Kiss és Mosberger (2011) számítása alapján. A járulékplafon feletti jövedelemtömeg becslésekor részletes jövedelemeloszlási adatok hiányában az előbbi cikk adataiból indultunk ki, és 7,5 millió forintos járulékplafonnal számoltunk (7,9 millió forint 2012-ben). 9


2012-es javaslatában érdemben nem reflektál a fenntarthatóság kérdésére, ezt úgy igyekszik kikerülni – 2011-hez hasonlóan –, hogy egyenlegsemleges átcsoportosítással operál. Az októberi események azonban arra utalnak, hogy a 2013-as költésvetés hiánycélja nem tartható. Az LMP javaslatának nyilvánosságra kerülése után 2012. október 5-én és október 17-én a kormány összesen 750 milliárd forint értékű megszorító intézkedéscsomagot jelentett be. Körvonalazódik, hogy a két csomaggal már 3 százalék körüli szintre szorítható a GDP-arányos államháztartási hiány.10 Ebből a szempontból a 2013-as államháztartási egyenleg 3 százalék alatti pénzforgalmi hiánycélja közel sem volt biztosított. Feltételezhető, hogy az alternatív büdzsé ennek ellenére a hiánycélt elérhetőnek véli11, óvatosságra utal azonban az egyenlegsemleges átrendezés, illetve a közel 200 milliárd forint makrostabilitási tartalék is.

Vállalati adózás és infláció A kisvállalati adó és a kisadózók tételes adójának bevezetése érdemben csökkenti a kisebb vállalatok és vállalkozások közterheit, alapvetően átrendezve az adóterheket a vállalatméret dimenziójában – csakúgy, mint a társasági adó esetében.12 Ez a lépés ráadásul

megfeleltethető

az

LMP

által

tavaly

még

propagált

általános

járulékcsökkentésnek, mivel legfeljebb 25 fős dolgozói létszámnál nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, amennyiben az érintett cég áttér a kisvállalati adózásra. Hasonló a helyzet az egyéni vállalkozóknál is: a kisadózók tételes adója fix összegű havi terhet jelent, kiváltva a befizetési kötelezettségek széles körét – és ezen intézkedések már jóval az LMP programjának nyilvánosságra hozatala előtt ismertté váltak. És bár az alternatív javaslat is tartalmaz egy kkv-kat segítő intézkedéscsomagot, ez azonban a kormányzati tervekben megjelenő adócsökkentés mértékével nem

Lásd például: Portfoio.hu (2012): Brüsszel szerint nem elég a két Matolcsy-csomag sem. Október 19. Elérhető: http://www.portfolio.hu/gazdasag/brusszel_szerint_nem_eleg_a_ket_matolcsycsomag_sem.174594.html. 11 Akár azáltal is, hogy további kormányzati intézkedésekkel számol a hiánycél biztosítására. 12 Magyarország Kormánya (2012): T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. Interneten: http://www.parlament.hu/irom39/07954/07954.pdf. A két új vállalati adó költségvetési hatásáról lásd: Nemzetgazdasági Minisztérium (2012): Melléklet a Költségvetési Tanács részére a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatos kiegészítő információkról. Elérhető: http://www.kormany.hu/download/9/68/a0000/KT.pdf. 10


veheti fel a versenyt. A társasági adó alsó kulcsának 19 százalékra való visszaemelésével13 a párt a kormányétól homlokegyenest eltérő álláspontra helyezkedik. A jelentékeny adóemelések (társasági adó, zöld adók, szja-terhelés átrendezése) jelentősebb inflációs hatást is kiválthatnak. A jelenlegi, továbbra is gyenge belső kereslet ezt ugyan tompítja, ugyanakkor ahhoz nem férhet kétség, hogy a terhek – különösen a zöld adók – áremelés formájában jelennek majd meg (áthárítás). Paradox módon a magasabb fogyasztási hányadú, jellemzően alacsonyabb jövedelmű háztartások jövedelmének bővülése önmagában addicionális keresletet gerjeszt az egykulcsos, adójóváírás nélküli rendszerhez képest, ami nem elhanyagolható mértékben emeli a 2013-ban várható inflációt. A tavalyi alternatív LMP-költségvetésben is szereplő 5 százalékos zöldség- és gyümölcs-áfakulcs jó kísérlet lehet arra, hogy valóban fehéríthető-e az ágazat, vagyis igaz-e, hogy 5 százalékos áfánál már nem éri meg adót csalni (szemben a 27 százalékos kulccsal). A jelentős áfacsökkentés nyomán jótékony hatásokra (az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél jelentős tehercsökkenésre, kevésbé növekvő élelmiszerárakra) lehet számítani, ugyanakkor a bevételkiesés is kellő biztonsággal tervezhető az áfakulcs csökkentésének függvényében.14 A kormány a fordított áfa (sertéságazatra vagy gabonakereskedelemre) kiterjesztésétől várja ezt a hatást.

Összegzés A tavalyi koncepcióhoz képest lényeges új elemekkel nem bővült az LMP alternatív költségvetése, sem a bevételoldali, sem a kiadásoldali intézkedéseknél. Számos, tavaly is megjelenő javaslat bevezetését azonban érdemes lehet megfontolni, mivel ezek már rövid távon pozitív hatással lehetnek (például a Zöld Beruházási Alap felhasználása, az 5 százalékos áfakulcs zöldségekre és gyümölcsökre). Számos LMP által idén és tavaly is propagált intézkedéshez igen hasonló kormányzati lépés megvalósult 2012-ben, illetve várhatóan bevezetésre kerül 2013-ban (szelektív járulékcsökkentés, zöldadók emelése), jóllehet ebben egészen más okok vezérelték. Az

Ötven millió forint adóalapig maradna a 10 százalékos kulcs, bizonyos feltételek teljesítése mellett. Lásd pl. Agrárszektor.hu (2012): 10 százalékos áfa mellett nem érné meg csalni. 2012. szeptember 26. Elérhető: http://agrarszektor.hu/hir/2255/10_szazalekos_afa_mellett_nem_erne_meg_csalni.html. 13 14


intézkedéseket alátámasztó számítások összességében megalapozottabbnak tűnnek a tavalyihoz képest. Az LMP dokumentumában tavalyhoz hasonlóan újra felmerülnek azok a problémák, amelyek csökkentik az anyag relevanciáját: a szöveg a költségvetés fenntarthatóságának kérdéskörét igyekszik elkerülni, de tudatában van a problémának, ezért is épít be egy jelentős összegű tartalékot. Emellett a dokumentum a szeptember előtt már ismertté vált fontos kormányzati intézkedésre nem reflektál. Különösen releváns ez a kérdés az új vállalati adókkal kapcsolatban, amelyek a lényegi szja-átrendezés hatását is nagyban befolyásolhatják.

A gazdasági szabadságharc és pazarlás: lehet erre építkezni?

Recommend Documents