Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék, Andragógia szak Tanár: dr. Brachinger Tamás PhD
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BEMUTATÁSA
Készítette: Molnár Attila Károly Andragógia BA III. évfolyam Felnőttképzési szervező szakirány
TARTALOMJEGYZÉK
1. FOGALMAK .............................................................................................................. 3 1.1. Civil társadalom .................................................................................................. 3 1.2. Civil (nonprofit) szervezet .................................................................................. 3 1.3. A háromszektorú gazdaság ................................................................................. 3 1.4. A közhasznúság jogi fogalma ............................................................................. 4 2. A SZERVEZET TÖRTÉNETE .................................................................................. 4 2.1. A létrehozás körülményei, okai, az alapítók köre............................................... 4 3. A SZERVEZET BEMUTATÁSA .............................................................................. 5 3.1. A szervezet felépítése. Az szervezeti egységek feladata .................................... 5 3.2. A szervezet működési szabályai, ügyrendje ....................................................... 6 3.3. Döntéshozatal...................................................................................................... 6 3.4. Munkaszervezet .................................................................................................. 7 4. A SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA ........................................................................ 7 4.1. Saját bevételek .................................................................................................... 7 4.2. Az állami-önkormányzati támogatás szerepe ..................................................... 7 4.3. A magántámogatás szerepe (szponzoráció-mecenatúra) .................................... 7 4.4. Adománygyűjtés ................................................................................................. 7 5. ÖNKÉNTES MUNKA ............................................................................................... 8 6. MARKETING A KEDVEZŐ TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉS ÉRDEKÉBEN.......... 8 7. TÁVLATOS GONDOLKODÁS ................................................................................ 8 8. A CÉLOKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉS ............................................................. 9 9. KÖZHASZNÚSÁG .................................................................................................... 9 10. A SZERVEZET VISZONYA A HATALOMMAL ................................................... 9 11. A SZERVEZET TÁRSADALMI-SZAKMAI KÜLDETÉSE ................................... 9 12. A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYESSÉGE ................................... 10 13. A TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK ............... 10 14. BIBLIOGRÁFIA ...................................................................................................... 12 15. MELLÉKLET ........................................................................................................... 13
2
1. FOGALMAK
1.1. Civil társadalom
A magyar nyelv sokszínűsége megengedi, hogy a nem-kormányzati szervezetek kissé nyers hangzású kifejezésétől (mely angolul leginkább az NGO betűszóval írható le – ez a nongovernmental organization rövidítése) megérkezzünk a civil társadalom elnevezésig. KUTI ÉVA munkájában találkozunk még többek között az öntevékeny szervezetek, az alapítványi és egyesületi szféra, a harmadik szektor, valamint a társadalmi önszerveződés kifejezésekkel, melyek mind-mind a civil társadalom megnevezésére születtek.
1.2. Civil (nonprofit) szervezet
A nonprofit szervezetek Magyarországon az 1950-es évektől kezdve alakultak. Ugyanakkor hasonló szerveződésekre már sokkal előbbről is van példa, hiszen a jótékonyság, az önkéntes segítségnyújtás az emberi természet ősi jellemzője. Az államalapítás korára visszatekintve, láthatunk példát birtokok tartós közérdekű célra történő adományozásra. Géza fejedelem és István Király rendelkezései előképét mutatták a későbbi alapítványtételnek – tevékenységük minden olyan követelménynek eleget tett, amelynek a mai alapítványoknak is meg kell felelniük. A nonprofit szervezetekre a legjellemzőbb tulajdonságok az alábbiak mentén jellemezhetők: − a profitszétosztás tilalma (a nyereség maga nincs kizárva, de az sem a tagok, alapítók, sem a vezetők, támogatók között nem osztható fel – azt eredeti célok elérésére használják fel); − szervezeti elkülönülés a kormányzati szektortól (közvetlenül nem függenek a kormányzattól, de ez nem zárja ki, hogy közfeladatokat lássanak el); − intézményesültség
(hivatalosan
bejegyzett,
valamint
dokumentumokban
rögzített
működési szabályzatnak megfelelően tevékenykedik).
1.3. A háromszektorú gazdaság
Hazánkban az alapítványok és egyesületek jogi státusának rendezése megelőzte a politikai rendszerváltást, az egyesületek újjászerveződése már jóval 1989 előtt megkezdődött. A magyar társadalom és a kormány már a hetvenes években némi kompromisszumra jutott, 3
amelyből bizonyos együttműködés nőtt ki, s a már születőben lévő relatív autonómiák segítettek a szervezeteknek abban, hogy megragadják az „egyszektorosból háromszektorossá átalakuló gazdaság” lehetőségeit.1
1.4. A közhasznúság jogi fogalma
A 2011. évi CLXXV. törvény szerint „közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez”2.
2. A SZERVEZET TÖRTÉNETE
2.1. A létrehozás körülményei, okai, az alapítók köre
Eredetileg létezett a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, melyet a Közoktatási Törvény hozott létre 1997-ben. Az FSZK, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogelődjét az 1998. évi XXVI. törvény, a Fogyatékos Személyek Jogairól és Esélyegyenlőségük Biztosításáról szóló törvény hozta létre. Majd néhány évekkel később a Fogyatékos a Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványt és az FSZK-t összevonták FSZK néven, s ez a szervezet hosszú ideig közalapítványként működött. A 2010-es kormányváltás után lehetőség nyílt arra, hogy azokat a szervezeteket, amelyek az államhoz köthetőek voltak, és amelyeknek egy adott célterületen volt feladata, nonprofit Kft.-kké szervezzék át (így 2012-ben az FSZK-t is). Ezeket a szervezeteket tehát az állam vagy az önkormányzat hozza létre viszonylagos önállósággal, civil szervezeti keretben azért, hogy a saját feladatinak egy részét ne az állami hivatalok végezzék.
1
Kuti Éva (1998): Hívjuk talán nonprofitnak... Nonprofit Alapítvány, Budapest 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. 2. § 20. bek., http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV. utolsó letöltés: 2013.12.09. 21:01
2
4
3. A SZERVEZET BEMUTATÁSA
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. székhelye Budapesten, a VII., Damjanich utca 4. szám alatt található. A szervezet 2012-ben keltezett Alapító okirata szerint kiemelten közhasznú jogállású. A társaságot az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseli. Az FSZK Nonprofit Kft. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységeire fordítja. A
Társaság
tevékenységének
és
gazdálkodásának
legfontosabb
adatait
évente
nyilvánosságra hozza. A Szervezet átfogó szakmapolitikai célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának és komplex rehabilitációjának elősegítése. A nyújtott támogatás rendszerint szakmai és anyagi jellegű, melynek irányai (további szervezeteken keresztül): − a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek; − a korai fejlesztés; − a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök; − az érintett gyermekek szabadidős tevékenységének megszervezése; − tanulók középiskolai tanulmányaira való felkészülés segítése; − a fogyatékos gyermekek szülei részére szülősegítő szolgáltatások. 3 3.1. A szervezet felépítése. Az szervezeti egységek feladata − Felügyelő bizottság: ellenőrzi a Társaság működésének törvényességét. − Könyvvizsgáló: ellenőrzi a gazdasági műveletek elszámolását. − Belső ellenőrzés: vizsgálja a Társaság tevékenységének szabályszerűségét. − Konzultációs Testület: a fejlesztések minőségének magas szinten tartása. − Ügyvezető: ellátja a Társaság operatív irányítását. − Ügyvezető helyettes: közreműködik a Társaság vezetési feladatainak ellátásában. − Csoportvezetők és programiroda vezetők: irányítják és felügyelik csoportjaikat. − Titkárság: a Társaság működésének operatív támogatása. − Gazdasági és Üzemeltetési Csoport: gazdasági és pénzügyi irányítás. − Stratégiai és Szakmai Fejlesztési csoport: stratégiai tervezések megtétele. 3
http://fszk.hu/wp-content/uploads/alapito-okirat.pdf utolsó letöltés: 2013.12.13. 10:27
5
− Nemzetközi Csoport: a szakmai fejlesztési koncepció nemzetközi fejezetének kidolgozása. − Kommunikációs Csoport: kommunikációs tevékenységek tervezése. − Felnőttképzési Csoport: a felnőttképzés magas színvonalú megvalósítása. − Magyar Jelnyelvi Programiroda: térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás. − Társadalmi Kapcsolatok és Szolgáltatások Osztálya: szakmai programok lebonyolítása. − Kiemelt projekteket megvalósító programirodák: kiemelt projektek megvalósítása. − Hazai Támogatások Programirodája: szülősegítő szolgáltatások fejlesztése. A kiemelt projektekhez három projektiroda tarozik: az autizmus programban működő Nyolc Pont Iroda, a foglalkoztatási rehabilitációt végző Rév Iroda, illetve az Akadálymentesítési Programiroda. További programirodák: a jelnyelvi tolmácsszolgálatok finanszírozásáért működő Magyar Jelnyelvi Programiroda, valamint a Hazai Pályázati Programiroda. A szervezetnek van egy konzultációs testülete és a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek állandó tanácskozása.
3.2. A szervezet működési szabályai, ügyrendje
A társaság képviseletét az ügyvezető látja el, melyet átruházhat a társasággal teljes munkaidejű munkaviszonyban álló személyre. A Társaság nevében az ügyvezető egy személyben jogosult az aláírásra – ezt átruházhatja az gazdasági vezetőre, illetve az ügyvezető helyettesre. A társaság bankszámlája feletti rendelkezésre az ügyvezető, illetve a Társaság számláját kezelő, a Magyar Államkincstárhoz bejelentett munkavállalók jogosultak. A működés során kötelezettség-vállalásra és utalványozásra az ügyvezető jogosult.4
3.3. Döntéshozatal
Ügyrendi döntéshozatal munkaszervezet: vezetői értekezletek vannak, ahol döntést az ügyvezető hoz, illetve a programirodák esetében a projektvezetők. A vezetői értekezletek heti rendszerességgel, a stáboknál a munkafolyamatoktól függően gyakrabban.
4
Az FSZK Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzata. http://fszk.hu/wp-content/uploads/Szervezeti%C3%A9s-M%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9si-Szab%C3%A1lyzat-2013-06-12.pdf utolsó letöltés: 2013.12.13. 10:54
6
3.4. Munkaszervezet
A Szervezet további egységei: a Felnőttképzési Csoport, az Önálló nemzetközi Csoport, a Gazdasági Üzemeltetési ügyvezető helyettes, a Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok, PR.
4. A SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA
4.1. Saját bevételek
Mint
non-profit
Kft.
saját
szolgáltatásain
keresztül,
a
gazdasági
tevékenysége
eredményeképpen bevételhez jut.
4.2. Az állami-önkormányzati támogatás szerepe
Az állam által létrehozott Szervezet költségvetési támogatásban és éves működési támogatásban részesül, emellett pályázati rendszerű projekt-támogatást tudhat magáénak.
4.3. A magántámogatás szerepe (szponzoráció-mecenatúra)
Mivel állami szervezetről van szó, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. magánszponzorációt, mecenatúrát jogilag nagyon nehezen tud kezelni.
4.4. Adománygyűjtés
Egyrészt a szervezeti keretek nem teszik lehetővé az adománygyűjtést, másrészt maga a Szervezet tevékenysége alapvetően nem szociális karitatív tevékenységre épül – a fogyatékos személyek érdekében való tevékenység sem közvetlen érintik a személyeket, hanem a fogyatékos személyekkel foglalkozó civil szervezek támogatását, szakmai fejlesztését tűzte ki céljául.
7
5. ÖNKÉNTES MUNKA
Évente vannak gyakorlati programok, melyekben hallgatói gyakornokok működnek közre – ez nem a tiszta, konkrét önkéntes munka. Önkéntes munkavégzést, bizonyos szakmai feladatok miatt meglehetősen nehezen tud kezelni a Szervezet; a pályázati projektek nem teszik lehetővé önkéntesek foglalkoztatását. A Szervezet saját rendezvényein saját munkatársak végzik a feladatokat munkaidőben, ami annyit jelent, hogy nincs rászorulva önkéntesek munkájára. Ugyanakkor vannak események, melyek során alkalmilag együtt dolgoznak önkéntesekkel.
6. MARKETING A KEDVEZŐ TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉS ÉRDEKÉBEN
Az összes programnak van kommunikációs felülete (óriásplakát, Facebook). Hagyományos PR-tevékenység folyik részint a civil szervezetek felé, akik igénybe veszik a Szervezetet, részint a cégek felé. A szakmai munkának megvannak a marketing eszközei. Szolgáltatásait leginkább konferenciákon, találkozókon, szakmai programokon keresztül mutatja be, kínálja. Programjait, ha lehet, a sajtó nyilvánossága előtt szervezi, s jó kapcsolatot tart a megfelelő minisztériumi főosztályokkal, államtitkárságokkal, valamint havi rendszerességgel ad ki hírlevelet.
7. TÁVLATOS GONDOLKODÁS
A megelőző EU tervezési időszakra (2007-2013, illetve ezen belül 2009-2013) még a Közalapítványnál készült el a stratégia. A most induló 2014-2020 időszakra a A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. készít stratégiát. Ennek célja, hogy illeszkedjen Magyarország fejlesztési terveihez, illetve hogy ezekben meghatározza a szervezet szerepvállalását. Ezenkívül a hétéves stratégiai tervek mellett a Szervezet rendelkezik 1-1,5 éves időszakokra vonatkozó, rövidtávú stratégiákkal, adott esetben még rövidebb, átmeneti időszakokat felölelő stratégiákkal, melyek egy-egy rendelet, intézkedés kezelésére vonatkoznak.
8
8. A CÉLOKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉS
A Szervezet az alapdokumentumokban megfogalmazott céloknak megfelelően működik. A fogyatékos-ügynek van egy szemléleti kérdése, amelyet a Szervezet igyekszik betartani úgy önmagára, mint a programjaira, illetve az együttműködő partnereire vonatkozóan.
9. KÖZHASZNÚSÁG
A Szervezet a törvénynek megfelelően közhasznú szervezet, mely a nevében is benne van. A Társaság cél szerinti, kiemelkedően közhasznú tevékenységei: − információs szolgáltatás; − tudományos kutatás, fejlesztés; − oktatás; − szociális ellátás bentlakás nélkül.
10. A SZERVEZET VISZONYA A HATALOMMAL
Mivel a Szervezetet maga az állam alapította, így a hatalomhoz való viszony vizsgálata ebben az összefüggésben nehezen értelmezhető. A szervezet együttműködik az állammal (elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériumával), ami sok esetben programok kezdeményezését, vagy jogszabályok véleményezését jelenti.5
11. A SZERVEZET TÁRSADALMI-SZAKMAI KÜLDETÉSE
A Szervezet társadalmi-szakmai küldetését be tudja tölteni, melyre az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek összehasonlításával következtethetünk.
5
S: Szakértelem, állami támogatottság
W: Jó kapcsolatrendszer
O: Újabb területek felkutatása
T: Politikai, jogszabályi változások
Nagy Géza, a Társadalmi Kapcsolatok és Szolgáltatás-fejlesztés Részleg vezetője szíves közlése alapján
9
12. A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYESSÉGE
A Guruló, a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat által szervezett konferencián elhangzottak szerint, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. napi kapcsolatban van közel 700 szakemberrel, szoros együttműködésben tevékenykedik közel ugyanennyi szakmai szolgáltatóval és az országos érdekvédelmi szervezetekkel. A fogyatékos-ügyi szerepvállalás tekintetében, a szervezet számos hiánypótló helyzetfeltárást és kutatást
végzett
a
partnerszervezetekkel
közösen
(2009-2010),
valamint
számos
szolgáltatásfejlesztést hajtott végre. Részt vett a tudásbázis összegyűjtésében, a tudás hozzáférhetővé tételében. Eredmények: − 70 képzési program kidolgozása és mintegy 50 akkreditáció; − országosan egyedülálló eszközpark kialakítása; − szakirodalom beszerzése, könyvtár kialakítása; − tudástár létrehozása: akadálymentes webes környezet kialakítása a tananyagok számára (elearning lehetőség); − akkreditált felnőttképző intézmény. Képzések beillesztése a hazai képzési rendszerekbe (felsőoktatás és felnőttképzés, 20112013): kommunikáció és lobbi, az új kiemelt projekt során képzések lebonyolítása TÁMOP 5.4.6 pályázati konstrukcióban, minőségbiztosítás.6
13. A TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. lelkiismeretes munkát végez a fogyatékos személyek életének megkönnyítéséért fáradozó szervezetek támogatásában. Minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források közül a lehető legtöbbet a rászorulók érdekében mozgasson meg. A szervezet szemléletében tükröződik az ember tisztelete, az életminőség javítása iránti elkötelezettség, melyet eszmeként terjeszt mind tevékenységével, mind megnyilvánulásai által.
6
http://gurulo.hu/sites/default/files/dokumentum/FSZK_prezentacio_nyiregyhaza.pdf utolsó letöltés: 2013.12.14 06:43
10
11
14. BIBLIOGRÁFIA
Kuti Éva (1998): Hívjuk talán nonprofitnak... Nonprofit Alapítvány, Budapest 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. 2. § 20. bek., http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV. utolsó letöltés: 2013.12.09. 21:01 Az FSZK Nonprofit Kft. Alapító okirata. http://fszk.hu/wp-content/uploads/alapito-okirat.pdf utolsó letöltés: 2013.12.13. 10:27 Az FSZK Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzata. http://fszk.hu/wpcontent/uploads/Szervezeti-%C3%A9s-M%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9siSzab%C3%A1lyzat-2013-06-12.pdf utolsó letöltés: 2013.12.13. 10:54 http://gurulo.hu/sites/default/files/dokumentum/FSZK_prezentacio_nyiregyhaza.pdf utolsó letöltés: 2013.12.14 06:43
12
15. MELLÉKLET
Szervezeti felépítés
13
