26. oldal A proháló országos hálózat a nonprofit szolgáltatók és a nonprofit szolgáltatások hálózatának fejlesztéséért

civil fórum

2

Tartalomjegyzék 3. oldal Groskáné Piránszki Irén: A hálózatfejlesztés közös tanulási folyamat, tudatos közösségi építkezés 4. oldal Csáki Rozália: A nem pók által szőtt háló 5. oldal Pawel Jordan: Hálózatok fejlődése és fejlesztése

26. oldal A proHáló – országos hálózat a nonprofit szolgáltatók és a nonprofit szolgáltatások hálózatának fejlesztéséért

Civil Könyves Pavilon Pavilon 40. oldal Hálózatfejlesztés proHÁLÓ – CIVIL MŰHELY KÖTETEK 2. 2008., Pécs

27. oldal Vercseg Ilona: Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat – KÖZTÁMHÁLÓ

41. oldal Frida Balázs: Bevezetés a kampányológiába

12. oldal Scsaurszki Tamás: Hálózatok

29. oldal Dr. Kákai László: Kapcsolati hálózatok jellegzetes mintái Baranya és Somogy megyében

16. oldal Osváth László: A civil szféra hálózatai és a társadalmi fejlődés

32. oldal Bullain Nilda, Tóth Andrea Judit: Európai civil együttműködési modellek

20. oldal Diana Nistorescu: A Gyermekért Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége – FONPC

36. oldal Hudi Zsuzsa: Nemzetközi hálózat kiépítésének lehetőségei, kapcsolatépítés szolgáltató és fejlesztő európai szervezetekkel

21. oldal Incze Zsuzsánna: RuralNet – a közösségfejlesztésben aktív civil szervezetek hálózata 24. oldal Bereczki Kinga: Háromszéki civil hálózat: CIVEK

Beszámolók 42. oldal Fókuszban a hálózatok V. Civil Nap a délvidéki Zentán Felhívás 43. oldal Chris Worman: A TechSoup Romániába jön

Civil vitafór um

45. oldal Csáki Rozália: Pânza, care nu e cusută de păianjen

39. oldal Dr. Bodó Barna: Civil Alap

46. oldal Tartalomjegyzék (RO)

25. oldal Adriana Zaharia: FOND – Romániai Fejlesztési Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2009-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: 400196 – Kolozsvár Aviator Bădescu u. 35. telefon/fax: +40-0264–450230 e–mail: [email protected] ISSN 15822–4004

3

Hálózatépítés a civil szférában

A hálózatfejlesztés közös tanulási folyamat, tudatos közösségi építkezés

Ö

rülök, hogy felhívhatom a figyelmet, és megoszthatom gondolataimat egy olyan téma kapcsán, amely az elmúlt hat évben oly sok örömet, időnként kudarcot és igazi szakmai kihívást jelentett számomra is a proHáló hálózatban. A témaválasztást nagyon időszerűnek tartom, hiszen a hálózatépítés és -fejlesztés, hálózati együttműködés témakörökkel gyakran találkozhatunk manapság: szervezeti formaként, együttműködésre vállalkozó partnerségek hosszú távú céljaként, pályázati kiírásokban támogatandó tevékenységként, kutatási területként és nonprofit szakirodalomként. Hogy ki mit ért e fogalmakon, csak egy elnevezést, vagy minőségi együttműködést takaró keretet, akkor láthatjuk igazán, ha mélyebben ismerkedünk e fogalmakkal. Bemutatásra kerülnek jó gyakorlatok, megosztjuk tapasztalatainkat, és tanulni tudunk egymástól.

Miért is érdemes hálózatépítésben gondolkodni? Elsőként azért, mert nap mint nap megélhetjük a közös gondolkodás örömét, azt hogy nem vagyunk egyedül, és mert rendelkezésünkre állhat egy olyan közösen épített tudástár, amelyből mindannyian pontosan annyit vehetünk ki, amennyivel hozzájárultunk az épüléséhez. És ez utóbbi fontos szabályra nem mások figyelmeztetnek majd minket, hanem a saját önértékelésünk és közösségünk belső szabályzata az elfogadott mérce. Megsokszorozódhatnak a kapcsolataink, összeadódhatnak a gyakorlatban bevált módszereink. Megtanulhatjuk a feladatok közös tervezésének előnyeit és nehézségeit, átélhetjük a közösségi megvalósítás folyamatát, és megtapasztalhatjuk az egymásért felelősséggel tartozás érzését. Mindez nem egyik napról a másikra történik. Amiből a hálózatépítéshez talán a legtöbb kell, az az idő, a közös célok és eredők meghatározásához, a mindenki által elfogadott egyértelmű alapelvek és etikai normák megalkotásához. Szükség van az

egymás iránti bizalomra és nyitottságra, hogy megértsük, a szervezeti különbözőségeinkből kovácsolható a legfőbb erényünk. Nem könnyű átlépni azon a megszokott gyakorlaton, hogy saját szervezetünk pillanatnyi érdekeinél fontosabbak a hálózat hosszabb távú törekvései. Szükség van fegyelmezettségre, elhivatottságra, hogy céljaink elérése érdekében megszervezzük önmagunkat. Képesek legyünk a kezdeményezésre és arra, hogy a közösségünk képes legyen cselekvő módon részt vállalni önmaga fejlesztésében.

Az együttműködésen alapuló hálózatok létrehozását több tény is inspirálhatja. Új szolgáltatások bevezetése, építve a tapasztalatok átadására. A tagok különbözőségeiből adódó tudások összeadása és annak közösségi hasznosítása. Közös állásfoglalások és modellértékű programok kidolgozása. Egymás kölcsönös érzelmi támogatása. A proHáló gyakorlatát alapul véve a hálózatépítést olyan közösségfejlesztő folyamatnak tekintem, amelyben a hálózatfejlesztés egy állandóan alakítható eszköz, módszer a céljaink elérése érdekében. Cél, Érdemes figyelhogy a folyamat végén Az együttmûködémet fordítanunk a hákialakuljon egy életkélózatfejlesztési folyapes, önfenntartó hálósen alapuló hálózamatban rejlő veszézat, de talán az odáig tok létrehozását lyekre is. Ügyeljünk vezető út – amely az több tény is inspirálarra, hogy senki ne egyezőségek és különhatja. Új szolgáltatátekinthesse eszközbözőségek feltérképesok bevezetése, építnek a hálózatot saját zésétől, annak megfocéljainak elérésére. galmazásától, hogy ve a tapasztalatok Ne erőltessük a fejlőmit várunk a hálózati átadására. A tagok dés folyamatát, annál léttől, a stratégiaalkokülönbözõségeibõl jobban, mint amenytásig és megvalósításig adódó tudások ösznyire az adott periótart – nagyon sok apró szeadása és annak dusban már megérett lépést és éveket jelent. közösségi hasznosía tagságságunk. BizoEzt a közös tanulási nyára lesznek, akik folyamatot, tudatos tása. Közös állásfogaz együttműködés belső építkezést tarlalások és modellérkezdeményezésekor tom a legfontosabbtékû programok kimég idegenkednek a nak a hálózat fejleszdolgozása. Egymás közös munkától. Idő tése szempontjából. kölcsönös érzelmi és egymás megismeKívánom, hogy rése kell, hogy a köbármely aspektusból támogatása. zös munka és gondolis olvassák majd a Cikodás révén az ő kérvil Fórum e számában déseik is elhangozzanak, és azokra megjelent írásokat, szolgálja az a konszenzussal elfogadható válaszok partnerségi kezdeményezéseik elinszülessenek. Felvetődhet, hogy egy- dulását, hálózataik épülését. formaság, uniformizálás a megoldás. Bízom abban, hogy a leírtak segítGyakorlatból tudom, hogy ez is men- séget jelentenek a hálózati együttműnyi konfliktus forrása lehet. ködések előnyeinek megértésében, bátorítást adhatnak induló kezdeméHa azt vesszük szemügyre, hogy nyeseknek, de felfigyelhetnek a nemennyire kialakult a hálózati struktú- hézségekre is. ra, beszélhetünk információs, koordinációs és együttműködési hálózatról. Groskáné Piránszki Irén A maga nemében mindegyik fontos, hiszen együttműködésen alapul. A küa proHáló hálózat lönbözőségeiket elsősorban a tagok egyprogramközpontjának vezetője, másközti viszonyában, a vállalt célokKelet-magyarországi ban és tevékenységekben, illetve mindKözösségszolgálat Alapítvány ezek kiérleltségében találhatjuk meg. e-mail: [email protected]

civil fórum

4

A nem pók által szõtt háló

M

ilyen is ez? Ki/kik és ho- együttműködés. És a hálózat lényegyan, miből szövik? Miért? ge, a pók szőtte hálóhoz hasonlóan, Mire jó? Mekkora? hogy össze legyenek kapcsolva a Ha a civil társadalom kapcsolat- szálak az egyes csomópontok körendszereit vizsgáljuk, akkor óha- zött, melyek révén bármely törtétatlanul szembesülünk egyik sajátos nésre a háló egyszerre és egyként szerveződési formájával, a hálóza- tud reagálni. Ebben rejlik többlettosodással, a hálózatokkal. Az erdé- ereje, súlya, hatékonysága. Ami öszlyi magyar civil szféra talán egyik szeköti az egyes csomópontokat, az legrégebbi ilyen jellegű szerveződé- a kommunikáció és a közös cseleksi formája az Erdélyi Magyar Köz- vés. Amely azonban csak akkor jöművelődési Egyesületek hálózata. het létre, ha a hálózat szereplői egy Ha romániai szinten figyeljük e fo- nyelvet beszélnek, és ha mindenki, lyamatot, akkor a ’90-es évek máso- a maga mértéke szerint cselekvően dik felében és a 2000-es évek elején vesz részt ebben. Könnyen beláthatészlelhető egy erőteljesebb hálózato- juk, hogy a hálózatokban való részsodási folyamat. vétel egy szervezet részéről szakmai Hogyan és miért felkészültséget is iindulnak el ilyen fogényel. Szükség van Egyre nagyobb szüklyamatok? Miből éarra a tudásra és pítkeznek? Mint bárkapcsolatrendszerre, ség van a jó célokért mely cselekvés kiinamit beviszünk a hátörténõ széleskörû dulópontja, a hálózalózatba, de a szerveegyüttmûködésekre, tok alapja is az emzetünk külső kommelyek nemcsak egyber, pontosabban amunikációja is megegy projekt közös zok a személyek, akik felelően fejlett kell valamilyen oknál foglegyen ahhoz, hogy megvalósításában va kapcsolatban állebben a mozgásban merülnek ki, hanem nak egymással, atartani tudjuk a léhosszú távra tervezvagy valami arra sarpést. A hálózatban nek, és ezáltal egy kallja őket, hogy kapvaló részvétel ugyanadott közösség, vagy csolatba lépjenek is egy új tevékenytérség fejlõdésére is egymással. Így alakul ség elindulását és ez a civil szervezetek koordinációját jelenhatással lehetnek. esetében is, hiszen a ti. Nem pontszerűen szervezeteket is az kerülünk bele egy őket alkotó személyek testesítik adatbázisba, ahol tudnak rólunk, meg. A civil szervezetek közötti hanem egy közös cselekvésbe kerükapcsolatok elsősorban személyek lünk bele, melyben meg kell találközötti kapcsolatokként épülnek ki. nunk a helyünket, szerepünket. MaMindig van kapcsolattartó személy ga a hálózati együttműködés is egy a szervezet részéről. És ha ebből in- fejlődési folyamat, mely a megaladulunk ki, akkor hirtelen azt is kulástól kezdődően kitartó munka, mondhatnánk, hogy bárki és bárhol együttműködés által válik nemcsak képes hálózatokat kialakítani. Elmé- a tagszervezeteket megerősítő hálóletileg igen, a gyakorlat azonban vá, hanem a tagszervezeteket egyenmás. A valóság sokszínűségéből, a ként meghaladó ügyek hatékony személyek és az általuk alkotott kezelőjévé is. Pawel Jordan írásából szervezetek másságából adódóan a e fejlődési folyamat szakaszait is hálózatépítés sem egy egyértelmű megismerheti az olvasó. és bárhol, bárki számára működő De bízunk-e kellően egymásban? gyakorlat. Úgy vélem, az erdélyi magyar civil Hogy miért is jönnek létre háló- szféra még sokat kell építkezzen e zatok a civil társadalomban, arról téren. Kellő hangsúlyt fektetünk-e a lapszámunkban Pawel Jordan, szervezetünkön belüli és azon kívüScsaurszki Tamás és Osváth László li kommunikációra? Milyen kapcsocikkében olvashatnak bővebben. latrendszerünk van? Figyelünk-e Mire van szükség a hálózatépí- arra, hogy az általunk is követett cétéshez? A felismert közös cél, ér- lokat mások milyen módszerrel vadek(eltség) mellett alapvetően biza- lósítják meg? Nyitottak vagyunk-e a lomra. Erre épülhet csakis egy jó tanulásra és a tapasztalataink meg-

osztására? Van-e olyan munkatársunk, aki kellőképpen tudja képviselni a szervezetünk érdekeit és képes együttműködéseket kiépíteni? Kérdések, melyeken minden szervezetnek érdemes elgondolkodni, mielőtt bekapcsolódna egy hálózatba. Egyre nagyobb szükség van a jó célokért történő széleskörű együttműködésekre, melyek nemcsak egyegy projekt közös megvalósításában merülnek ki, hanem hosszú távra terveznek, és ezáltal egy adott közösség, vagy térség fejlődésére is hatással lehetnek. Hat év hálózatépítési munkájának szép példáját ismerheti meg az olvasó a proHáló hálózat bemutatásából. De olyan hazai sikeres civil hálózatok munkájába is betekintést nyerhet lapunk hasábjain, mint a CIVEK – Civilek Háromszékért Szövetség, a közösségfejlesztéssel foglalkozó romániai civil szervezeteket tömörítő RuralNet, a Romániai Fejlesztési Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége (FOND), a Gyermekért Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége (FONPC). Tóth Andrea Judit és Hudi Zsuzsa írásai a nemzetközi civil hálózatok kiemelkedő példáit mutatják be. Ez alkalommal is érdekes olvasnivalóval szolgálnak rovataink, a Vitafórum és a Civil Kurázsi. Civil Könyves Pavilon rovatunkban két igen érdekes olvasmánnyal ismerkedhetnek meg. Beszámolunk a Fókuszban a hálózatok című, Kolozsváron megrendezett tapasztalatcseréről, műhelymunkáról, továbbá a zentai V. Civil Napról és civil vásárról. És az utóbbi lapszámainktól eltérően, ez alkalommal egy felhívással is jelentkezünk, mely a Romániában újdonságként megjelenő TechSoup programot, a civil szervezeteknek szóló technológia adományozásának új lehetőségét mutatja be. E lapszámunk jelszava és egyben gondolatzáró soraim Henry Fordot idézik: „Összejönni – ez a kezdet, együtt maradni – haladás, együtt dolgozni – siker.”

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: [email protected]

5


Hálózatok fejlõdése és fejlesztése1 Van-e szükség hálózatokra? A helyi közösségek fejlődése különbözőképpen módon mehet végbe, pl. kaotikusan, rendszertelenül és bármilyen vezérlőelv nélkül, vagy tudatosan, tervezetten, egy kiforrt elképzelést követve. Számos kiadvány foglalkozott már a helyi közösségek fejlesztésének módszereivel és mikéntjével. Ebben a dolgozatban egy nagyon egyedi módszert szeretnék bemutatni, amely a már jól bevált módszerek különböző közösségekben való elterjesztésén, és a tapasztalatok megosztásával egy új minőségi szint elérésén alapszik. Itt kimondottan a „buborékszerű” változásra gondolok, ami sok esetben nem lesz életképes, amennyiben kizárólag a helyi közösség mobilizációjára épül. Vagyis HÁLÓZATOK alakítására gondolok. Ezt a módszert a világszerte sikerrel alkalmazzák: például így szervezik a mozgássérült gyerekek Speciális Olimpiáit a világ számos országában, de így jöttek létre az Állampolgári Tanácsadó Központok3 Nagy-Britanniában (e példát követve alakultak meg a lengyelországi Állampolgári Tanácsadó Központok4, amelyek már 20 településen működnek), az Önkéntes Központok Hálózata5 vagy a CAL6 (Helyi Kezdeményezések Központja). Természetesen amikor a különböző hálózatok alakítására gondolok, ebbe a különböző tapasztalatcserére vonatkozó megállapodásokat és a mások tapasztalatát felhasználó saját munkánk fejlesztését is beleértem. Többek között így alakult meg a lengyel Civil Képzők Egyesülete7. Sok emberrel találkoztam, akiknek komoly kétségeik vannak bizonyos ötletek vagy elképzelések tudatos és tervszerű fejlesztésével, illetve a tapasztalatcsere hasznosságával

kapcsolatban, ellenben erősen hisz- ködik függetlenül és önállóan helyi, nek az önfejlődésben, és az olyan regionális és országos szinten anélkül, alulról jövő önálló kezdeményezé- hogy bármilyen hálózathoz tartoznásekben, amelyeki bármilyenminemű nak. Gyakran igénybe vesznek kü„külső” beavatkozás nélkül történ- lönböző képzéseket és egyéb segítsének. Elképzeléseik szerint spontán get, de megőrzik különállóságukat. fejlődés során államMások számos esetpolgári szerveződéseben ingerülten reagálA hálózat véleméket jönnek létre, amenak az olyan szavakra, lyeket nem felülről mint „hálózat”, „szönyem szerint nagyon határoznak elalakítavetség”, vagy „koorhatékony eszköz a nak ki, mi több, nem dináció”. Ezzel együtt bevált megoldások egy kívülálló szervenéhány év óta megfielterjesztéséhez, a zet ellenőriz. Ez a gyelhető az, hogy a már kidolgozott megközelítés, annak szervezetek inkább ellenére, hogy nagyon összekapcsolódnak, módszerek alkalmavonzó, hiszen azt felmintsem hogy külön zásához, ugyanazon tételezi, hogy öntudadolgozzanak. Lenhibák elkövetésének tos, tettre kész, felelős gyelországban ilyen, a elkerüléséhez és az és jól szervezett emszervezetek összefoértékes tapasztalatok berek mindenhol gását elősegítő szerekicseréléséhez. nagyszámban vanpet töltenek be mindenak, a következő dolnekelőtt a SPLOT Hágokat nem veszi filózatban részt vevő gyelembe: Nonprofit Szolgáltató Központok8, és 1) nem teszi lehetővé a bevált mo- más szektorfejlesztő szervezetek, mint dellek, módszerek és kipróbált például a FIP Egyesület9. De e szervemegoldások együttműködésen zetek fejlesztő munkája nem tárgya ennek a tanulmánynak. Jelen írásom alapuló szisztematikus átadását; 2) az ilyen kezdeményezések rend- központi témája a hálózatok építése. szerint a sötétben tapogatózva, A hálózat véleményem szerint nakülső segítség nélkül találják meg gyon hatékony eszköz a bevált megolaz előrevívőelőrevivő utat, s álta- dások elterjesztéséhez, a már kidolgolában másokhoz hasonló ered- zott módszerek alkalmazásához, ugyanményre jutnak hosszú probálko- azon hibák elkövetésének elkerülésézásokpróbálkozások és hibák sora hez és az értékes tapasztalatok kicseréléséhez. A hálózatok és a különböután; 3) számos településen a helyi közös- ző együttműködési formák kialakításégnek impulzusra van szüksége sában a társadalmi fejlődés óriási lea cselekvéshez. Ilyen impulzus le- hetőségei rejlenek, de sajnos ma még het egy más helyen jól működő ezek a formák kevéssé (el)ismertek. példa. Ekkor beindul a folyamat: Éppen ezért tanulmányom célja meg„Hisz ez működik! – ha máshol győzni az olvasót az ilyen típusú már működik, akkor nekünk is si- struktúrák szélesebb körű alkalmazásával járó előnyökről, valamint bemukerülni fog”. tatni azt a hatalmas lehetőséget, ami a Ugyanakkor nem vagyok elvakult helyi közösségek okosan átgondolt és híve a mindenáron való hálózatoso- már kipróbált megoldásokon alapuló dásnak. Nagyon sok jó szervezet mű- fejlődésében/fejlesztésében rejlik.

Jelen tanulmány a szerző, Pawel Jordan munkájának egy rövidített változata. Az eredeti tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította. 2 Pawel Jordan a BORIS elnöke, tréner, több könyv és tanulmány szerzője, valamint számos hálózat kezedményezője és résztvevője. A tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította. 3 A szervezet angol neve Citizens Advice Bureau, további információ a szervezetről a www.citizensadvice.org.uk honlapon található. 4 A szervezet lengyel neve: Biuro Porad Obywatelskich, további információ a szervezetről a www.zbpo.org.pl honlapon található. 5 A szervezet lengyel neve: Siec Centrów Wolontariatu, további információ a szervezetről a www.wolontariat.ngo.pl honlapon található. 6 A szervezet lengyel neve: Centra Aktywnosci Lokalnej, további információ a szervezetről a www.cal.ngo.pl honlapon található. 7 A szervezet lengyel neve: Stowarzyszenie Trenerów Organizacji Pozarządowych, további információ a szervezetről a www.stop.engo.pl honlapon található. 8 A szervezet lengyel neve: Siec Wspierania Organizacji Pozarzadowych, további információ a szervezetről a www.splot.ngo.pl honlapon található. 9 A szervezet lengyel neve: Stowarzyszenie na rzecz Forum Inicjatyw Pozarzadowych, további információ a szervezetről a www.fip.ngo.pl honlapon található. 1

civil fórum

6

A hálózatok két alapvető formájáról beszélhetünk: – a közös modellen alapuló hálózatok (pl. Önkéntes Központok Hálózata, CAL-Hálózat, Közösségi Alapítványok Hálózata10, Állampolgári Tanácsadó Központok, Élelembankok11, Nonprofit Szolgáltató Központok); – a közös célon és érdekeken alapuló hálózatokról (pl. azon szervezetek hálózata, amelyek mozgássérültekkel foglalkoznak, környezeti neveléssel, falusi oktatással stb.).

lözhetetlenek. Számos jó programot és működési formát lehetne sikeresen átadni és alkalmazni Lengyelország más területein is, de ez mégsem történik meg. Nem történik meg, mert nincs meg a terjesztés „eszköze”, nincs ember, aki idejét és energiáját arra fordítanája, hogy az adott példát más területre átvigye. Úgyszintén nincs meg az a személy sem, aki a hasonló területeken, pl. környezetvédelemmel, családon belüli erőszak áldozataival vagy a mozgássérültekkel dogozó szervezetek összekapcsolásáért erőfeszítéEbben a dokumentumban nem seket tenne. A magányosan műköfoglalkozom koalíciókkal és szövet- dő szervezetek nem hasznosíthatják ségekkel, amelyek fő célja nyomás- mások tapasztalatait, pedig gyakran gyakorlás, illetve változás elérése egy ugyanazokkal a problémákkal és adott jogi helyzetben, a közigazgatás nehézségekkel találkoznak. Továbműködésében vagy egy probléma bi fontos, ha nem a legfontosabb tétársadalmi megítélésében. Ilyen le- nyezője a hálózatok szükségességéhet például a Korrupcióellenes Koalí- nek: az érzelmi támogatás. A magáció12, a különböző civil szervezetek rahagyatottság érzése nagyon gyakhelyi és regionális ran kíséri a saját körszövetségei stb. Az nyezetük megváltozilyen hálózatok tertatásáért tevékenykeA hálózatokat azért mészete inkább a kodő embereket. Ez kialakítják, hogy a taalíciókhoz hasonlít, égéshez és a további gok közösen oldjaazaz céljuk a közös munkához szükséges nak meg problémáelképzelések megvamotiváció elvesztésékat, felhasználják lósítása és a nyomáshez vezet. A hálózagyakorlás mintsem a tok természetes érzelegymás erõforrásait, tapasztalatcsere és a mi támogatást nyújtó kicseréljék tapasztalajobb szolgáltatások csoportokká válnak a taikat, jobban koorkiépítése helyi szinhasonló problémákdinálják tevékenyséten. Néha a hálózakal küzködő embegüket stb. toknak „vegyes” terrek összefogásán kemészetük van, azaz a resztül. nyomásgyakorlás összekapcsolódik a szakmai tapaszGyakran akadályozza a hálózatok talatcserével, de összességében a fejlesztését a pénz és az ilyen kezdenyomásgyakorlás dominál. ményezések fontosságát felismerő adományozók hiánya. TermészeteDolgozatomban mindenekelőtt sen Lengyelországban voltak és vansaját tapasztalataimra szeretnék tá- nak bevált példák átadására és hálómaszkodni, melyeket számos hazai zatok létrehozására irányuló próbálés nemzetközi hálózat létrehozásá- kozások. Itt külön kiemelendő a Steban résztvevőként szereztem, ugyan- fan Batory Alapítvány13, amely már akkor más vezetők és szakemberek számos bevált modell elterjesztését tapasztalataiból is merítek. Termé- célzó programot indított. Szintén szetesen a hálózatok építésében a si- fontos megemlíteni a Stefan Batory ker vagy a kudarc sok tényezőtől Alapítvány által támogatott hálózafügg, és ezeket a szeretném elemezni tokat: Önkéntes Központok, Nonprofit Szolgáltató Központok, CAL, ebben az írásban. Közösségi Alapítványok, és az ÁlAz elején még egyszer felelőség- lampolgári Tanácsadó Központok. teljesen válaszolnunk kell arra a Ugyanakkor Nagy-Britanniában a kérdésre, hogy szükség van-e háló- központi kormányzat nagyon sok hazatokra. Az én válaszom – IGEN, a sonló hálózatot támogat jelentős forhálózatokra szükség van, sőt nélkü- rásokkal […] - ez Lengyelországban

ma szinte elképzelhetetlen. A különböző minisztériumok természetesen elismerik a civil struktúrák fontosságát, de ezzel általában a téma le is van zárva. Dolgozatomban nagy figyelmet szentelek a már kidolgozott működési modellel rendelkező, és ezt tudatosan más helyi közösségekben terjeszteni kívánó hálózatoknak, valamint a közös célokon alapuló hálózatoknak. A meglévő különbségek ellenére, mindkét struktúra sok közös vonást mutat, így együtt kezelem őket. A következő fontos okok miatt érdemes együttműködésen alapuló hálózatokat alakítani: – helyi közösségeknek nyújtandó jobb szolgáltatások kialakítása, amelyek mások tapasztalatainak felhasználásán alapulnakul; – a hálózat egyes tagjainak különböző értékeit, tudását és potenciálját kamatoztatni saját munkánkban; – közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkel szemben; – egymás kölcsönös érzelmi támogatása.

Hálózatok fajtái Mind a közös működési modellen, mind a közös célokon alapuló hálózatokat vizsgálhatjuk aszerint, hogy mennyire előrehaladott a hálózati struktúrák kialakítása. Nagyon fontos a hálózatokról való gondolkodásban, hogy a célok összetettsége és a partnerek közötti kapcsolatok erőssége nagyon különböző lehet és nincs egy „eleve” jó megoldás. 1. Első szint – egyszerű információcsere, nincsenek kölcsönös elvárások, könnyű be- és kilépni a hálózatból. Nevezzük ezt a szintet információs hálózatnak. Ez egyértelműen a közös célokon alapuló hálózatokhoz illik jobban. 2. Második szint – tapasztalatcsere és közös projektek, kialakul az informális koordináció és létrejönnek a közös, de írásban nem megfogalmazott együttműködési szabályok. Nevezzük ezt a hálózatot koordinációs hálózatnak. 3. Harmadik szint – kialakul a tevékenységek precíz koordinációja, a

A szervezet lengyel neve: Siec Funduszy Lokalnych, további információ a szervezetről a www.filantropia.org.pl/fundusze_lokalne.html honlapon található. 11 A szervezet lengyel neve: Banki Zywnosci, további információ a szervezetről a www.bankizywnosci.pl honlapon található. 12 A koalícióról további információ a www.batory.org.pl/korupcja honlapon található. 13 A szervezet lengyel neve: Fundacja imienia Stefana Batorego, további információ a szervezetről a www.batory.org.pl honlapon található. 10

7


tevékenységek közös sztenderdjeistandardjai, a partnerek együttműködésének írott szabályai. Nevezzük ezt a hálózatot együttműködési hálózatnak. Egyik szint sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Ugyanakkor a megkülönböztetés lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat egy hálózat fejlődési folyamatában, és meg tudjuk határozni, hogy mit szeretnénk megváltoztatni. A hálózatokat azért alakítják, hogy a tagok közösen oldjanak meg problémákat, felhasználják egymás erőforrásait, kicseréljék tapasztalataikat, jobban koordinálják tevékenységüket stb. A hálózati tagok a közösen kidolgozott célokért tevékenykednek, közösen kidolgozott döntési mechanizmusok szerint irányítják a hálózat munkását, közös feladatokat hajtanak végre, és közös a tevékenységük. Az egyes tagoktól elvárható, hogy saját erőforrásaikkal is részt vegyenek a hálózat működésében. A tagok egymástól való függése természetesen lehet állandó vagy ideiglenes az adott helyzet és a hálózati együttműködés fent említett három formája szerint. A különbség a három forma között elsősorban a tagok egymás közti viszonyában, a célokban és tevékenységekben, illetve a megállapodásokban van. A következő szempontok alapján vizsgálhatjuk őket: – a célok összetettsége – az együttműködés célja különböző szintű lehet: az egyszerű információcserétől egészen a bonyolult feladatokig és problémák közös megoldásáig;. – a tagok kapcsolatainak a mélysége – a kötődés mértékét a a közös célok, feladatok, döntéshozási mechanizmusok és a közös munkára fordított erőforrások jelzik;. – a megállapodások formalizáltsága – a formalizáltság a tagok között magában foglalja a tevékenységi körre, a taktikára és a különböző mechanizmusokra vonatakozó szabályokat és megállapodásokat. AD 1. A meglehetősen lazán együttműködő szervezeteket információs hálózatnak hívjuk. Az ilyen típusú együttműködésnek főleg az információcsere a célja. A tagok jelentősebb nehézségek nélkül léphetnek be, és hagyhatják el a hálózatot, anélkül, hogy ezzel nagyobb hatást gyakorolnának az együttműködésre. A belső mechanizmusok és struktúrák nagyon informálisak. A szervezetek szinte egyáltalán nem mondanak le saját függetlenségükről. Az erőforrások megosztása elsősorban az ötletek és elkép-

zelések, hírek és jelentések cseréjén keresztül valósul meg. Gyakran nehéz kitapintani a hálózat létezését, mert nem követel külön irodát vagy épületet. Az adott szervezet tagja lehet több különböző hálózatnak, nagyobb pénzügyi ráfordítás nélkül is. A hálózati összeköttetések hasznosak lehetnek az egymástól távol lévő szervezetek erőforrásainak és tudásának felhasználásához. A potenciális partnereket elválasztó távolság nem teszi lehetővé a szorosabb együttműködést, de nem akadályozza az információ- és tapasztalatcserét. Ezen a téren kitűnő lehetőségeket kínál a nagyon dinamikusan fejlődő internet. A konkrét helyi problémák megoldásában óriási szerepe van a már bevált modellek hasznosításának. Az emberek szívesen osztják meg sikereiket. A társadalmilag kirekesztett csoportokkal, a mozgássérültekkel vagy idősebbekkel való foglalkozás területén számos jól működő modell létezik, amelyekből inspirációt/ötleteket meríthetünk. Emellett az adott modell bevezetéséhez szakmai segítséget is kaphatunk. A helyi szinten egyedül dolgozó emberek gyakran merítenek erőt és energiát a hasonló problémákkal küzdő szervezetekkel való kapcsolattartásból, legyenek azok itthon vagy külföldön. A kölcsönös támogatás miatt hoznak létre hálózati partnerséget az egy ágazatban dolgozó szervezetek. Információs hálózat Nincs koordinációs központ

AD 2. Az egymással szorosabb kapcsolatban lévő, közösen tevékenykedő szervezeteket koordinációs hálózatnak nevezzük. A tagság stabilabb, és nagyon fontos, hogy ki lép be a partnerségbe, illetve, hogy mi történik, ha az egyik tag elhagyja a hálózatot. A koordináció mechanizmusai és struktúrája írásban vagy szóban rögzített. Minden tagnak le kell mondania az önállóságának bizonyos részéről, amely hatással lehet belső alapelveire/működésére. Az ilyen típusú együttműködésnél minden tagtól elvárható, hogy saját erőforrásainak egy bizonyos részét a koordinációra fordítsa, legyen az emberi erőforrás, idő, pénz vagy eszközök. Ezt a fajta partnerséget már könnyebb észrevenni, hiszen a feladatai és a működése az előbbinél kézzelfoghatóbb mechanizmusokat és struktúrákat igényel. AD 3. Az együttműködési hálózatban a tagszervezetek szorosan össze vannak kötve. Céljuk konkrét, gyakran összetett és hosszú távú. A tagság nagyon stabil. A tagok felvétele és elvesztése komoly kérdéssé válik, és alapvető változásokat hozhat a partnerségben, beleértve a partnerség teljes kudarcát. Az együttműködés mechanizmusai és struktúrája szinte mindig írásban rögzítettek, gyakran jogi dokumentumok formájában. Minden tagszervezet önállóságának jelentős részéről mond le az együttműködés javára: ezzel párhu-

Koordinációs hálózat Megjelennek a koordinációs központ egyes funkciói Nincsenek meghatározott A tagság alapelvei tagsági kritériumok meghatározottak Szükség szerinti kommunikáció a tagok között Nincsenek működési standardok

Együttműködési hálózat Állandó koordinációs központ Pontosan meghatározott tagsági kritériumok

Rendszeres kommuniká- Állandó és gyakori ció a tagok között kommunikáció a tagok között A működés alapvető Pontosan meghatározott standardjai és szabályai működési standardok meghatározottak Nincsenek Időnként vannak Rendszeres közös projektek közös projektek közös projektek A tagok nem fordítanak Rendelkezésre állnak Minden tag erőforrásainak saját erőforrásaikból bizonyos erőforrások bizonyos részét a hálózat a közös tevékenységekre a közös tevékenységekre közös tevékenységére fordítja

civil fórum

8

zamosan az együttműködésben a tagokat képviselők jelentős döntéshozó hatalmat kapnak. A tagok erőforrásaik jelentős részét áldozzák az együttműködésre, emiatt pontos elemzésre van szükség mielőtt a szervezet a részvétel mellett dönt. Az együttműködés nagyon könnyen észrevehető helyi vagy regionális szinten, sok esetben a hálózati tagság sokkal egyértelműbb, mint maga a szervezet önálló léte. A fentiek a partnerség három formája, nem pedig fokozatok. Minden a szervezetünk igényeitől függ. A partnerség egy folyamat, így változó, rugalmas és élő. A fenti formák között nincs legjobb és legrosszabb, és az a forma, ami egy-egy helyzetben beválik, nem feltétlenül jó egy másik helyzetben. A veszélyek, melyek a másokkal való együttműködés során leselkednek ránk, nagymértékben függenek az együttműködés formájától. Az információs hálózatok esetében ezek a veszélyek minimálisak, de a partnerek közötti kapcsolatok szorosabbá válásával növekszenek. A meghatározott tevékenységi modellen alapuló hálózatok természetüknél fogva nem maradhatnak meg az információcsere szintjén. Szükség van valamilyen koordinációra és együttműködési szabályokra. Ugyanakkor a közös célokon és érdekeken alapuló hálózatok nyugodtan dolgozhatnak a három közül bármelyik szinten.

A hálózat A létrehozás folyamata A hálózatok egyik lehetséges formája a meghatározott tevékenységi modellen alapuló hálózat. Az adott modellnek, függetlenül attól, hogy mennyire kidolgozott, megvannak a maga egyedi vonásai, amelyek megkülönböztetik más programoktól és szervezetektől. Ami talán ennél is fontosabb, hogy a modell van annyira általános, hogy másik közösségekbe is átvihető legyen. A másik széles körben elterjedt hálózati forma a közös célokon és érdekeken alapuló hálozathálózat. Ezek esetében a hálozathálózat létrehozása alatt az önállóságukat teljes mértékben megőrző tagok által meghatározott együttműködés kereteinek a kidolgozását és elfogadását értjük. A mennyiben a hálózatok létrehozásának egyes szintjeire gondolunk, akkor a következő szinteket különböztethetjük meg: 1. szint – Megalakítás A. A tevékenység közös kereteinek kidolgozása.

Közös értékek és munkamódszerek megfogalmazása. Megállapodás az alapelvekről és az együttműködés formáiról. 2. szint – Fejlődés/Fejlesztés B. A célok és az irányok meghatározása. A hálózati tevékenység és fejlesztését koordináló központ megalakítása. A hálózat promóciós, képzési és fejlesztési mechanizmusainak kidolgozása. A tagsági kritériumok felállítása – tagok felvétele (és eltávolítása). 3. szint – Állandó tevékenység C. Partnerek jól működő hálózatának kialakítása és fenntartása – struktúrák és tevékenység. Koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó mechanizmusok kidolgozása. A hálózat és az egyes tagok munkájának minőségének és eredményességének monitoringja.

tot hozzon létre. El kell ismerni azonban, mint már korábban említettem, gyakorta a kezdeményező saját hozzáállása okolható mindazért, hogy nem képes másokat bevonni az irányitásba, merthogy maga nem szívesen osztja meg a hatalmat másokkal, s ez közvetlenül vezet majd a többiek passzív hozzáállásához.

A kezdeményező semlegessége A hálózat kezdeményezőjének szerepe felbecsülhetetlen. Ahhoz, hogy megteremthesse a bizalom légkörét, a kezdeményező szervezetnek legyen hitele kell legyen saját környezetében. Ha a partnerek még nem ismerik egymást, fokozottan figyelni fogják a koordinátor/kezdeményező hozzáállását. Gyakori, hogy az egy bizonyos érdeket szolgáló tevékenységek aggodalmat okoznak. Ha például kiderül, hogy a koordinátor/kezdeményező fog hasznot húzni a létrejövő szervezeti struktúrából, vagy így akar elérni bizonyos célokat, a többiek valószínűleg ott fogják hagyni az egészet.

[…]

Mi az, ami szükséges a hálózatunk sikeréhez?

Nem öncélú hálózatok

Ez a hosszú távú hálózati stratégia alapvető szabálya. A partnereknek szükségük van a bizonyosságra, hogy a közös hálózati ügyekben való döntéskor valóban számít a szavazatuk. Ha az egyik partner vagy a partnerek egy csoportja észrevehetően domináns, az a hálózat fejlődésének gátja lehet. Sőt, sokszor az ilyen tagok alapjában is több forrással rendelkeznek, ezért nem is érzik szükségét az egyenlő bánásmódnak. Valószínű, hogy a többi partner lassanként elveszti az érdeklődését a hálózati tagság iránt, mert nem látnak esélyt arra, hogy valódi partneri kapcsolat épüljön ki, és úgy érzik, rövidesen a döntéshozatalból is kiszorulnak.

Ehhez a ponthoz szorosan kapcsolódik a hálózat küldetése, amelyet világosan meghatároznak, és amely tükrözi a hálózat alapértékeit és célkitűzéseit. Bizonyos ponton előfordulhat, hogy a hálózat létrehozásán való fáradozás közben a partnerek szem elől veszítik a főcélt, hogy pl. jobb minőségű szolgáltatásokat akarnak nyújtani a helyi közösség számára. A hálózatok akkor hatékonyak, ha hozzásegítik tagjaikat ahhoz, hogy fejlesszék szolgáltatásaikat, és a többiek tapasztalataiból merítve gazdagítsák tevékenységüket. Akkor van értelme a hálózatnak, ha olyan oktatási/képzési rendszer működik, melynek az a célja, hogy a partnerek helyi szinten jobb szolgáltatásokat nyújtsanak. A hálózat csak ebben az esetben tarthat számot a közvélemény elismerésére.

Közös felelősségvállalás a hálózat tevékenységeiért

Közösen megalkotott egyértelmű alapelvek

Másik fontos szempont a hálózatépítésben az, hogy az összes tag vegye ki a részét a hálózat fejlődése iránti felelősségből. Nagyon gyakori, hogy csak egy-két igazán elkötelezett partner működteti a hálózatot, míg a többiek félrehúzódnak, nem áldoznak rá időt, energiát. Ilyen felállásban az utóbbiak csupán kedvezményezettjei a hálózatnak, nem közreműködők. Ha egy ilyen szituáció állandósul, félő, hogy a koordináló központ elveszíti a motivációját, és lemond arról, hogy hálóza-

Fontos eleme a hálózatfejlesztésnek az együttműködés alapelveinek tisztázása. Ide tartoznak a hálózati tagsággal járó elvárások és az ezekhez szorosan kapcsolódó, közösen meghatározott célok, érdekek és értékek. Kulcsszó a „közösen”, amely itt a „nem együtt” ellentéte. A kívülről megalkotott előírások és szabályok ellenállást keltenek, és soha nem fogadják el őket teljes mértékben. A szabályalkotásban való részvétel növeli az esélyét annak, hogy a szabályokat majdan betartsák.

Egyenrangú partnerek

9


Fontos még, hogy a közösen hozott szabályok minden partnerre egyformán vonatkozzanak.

Mi az, ami a hálózatunk építését gátolja? A hálózatot eszköznek tekintik Nagyon komoly akadálya a hálózatépítésnek, amikor a hálózatot eszköznek tekintik. Nyilvánvaló, hogy egyesek csak azért akarnak csatlakozni, hogy bizonyos dolgokat elérjenek. A leggyakoribb motiváció a pénzszerzés vagy a külső lobbizás.

Idegenkedés az együttműködéstől Arra gondolok itt, hogy hiányzik az együttműködési szellem az adott környezetben. Leggyakoribb az, hogy a te-

vékenységeket egyénileg valósítják meg, és idegenkednek a közös kezdeményezések bármilyen formájától. Ide számítom mind az együttműködés iránti közömbösséget, mind pedig azt az esetet, amikor kinyilvánítják ugyan az együttműködési hajlandóságot, de nyilatkozatokon kívül nem tesznek semmit.

Nehéz esetek, bajkeverők A hálózatépítést nagyon megnehezítik az olyan veszekedős, állandóan ellenkező emberek, akiknek a vita önmagában cél, és akik vég nélküli vitákat folytatnak konstruktív eredmény nélkül.

A tisztázatlan alapelvek Ha az alapelveket nem tisztázzuk, annak összevisszaság és a felelősségi

körök zűrzavara lesz a vége. A partnerség szabályainak tisztázatlansága, a koordináció és a kommunikáció hiánya pedig feszültséget és konfliktusokat szül a hálózatban.

Pawel Jordan BORIS – elnök, tréner, több könyv és tanulmány szerzője, valamint számos hálózat kezedményezője és résztvevője e-mail: [email protected] Felhasznált irodalom: 1. „CAL, egy közösségfejlesztési módszer” BORIS/CAL 2002 2. Helyi Partnerségépítés – CTIP Massachusetts

HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE – TÁBLÁZAT AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ Komponens Tagság

Fejlődési szakaszok Kik vagyunk? Nincsenek meghatározott Létezik néhány tagsági tagsági kritériumok, a háló- kritérium, de ezek ninzatba való belépés és a há- csenek pontosan megfolózat elhagyása különösebb galmazva. nehézségek nélkül történik.

A tagsági kritériumok világosan meghatározottak, a hálózatba való belépésnek és a hálózat elhagyásának megvan a maga folyamata.

A tagsági kritériumokat a tagok közötti hivatalos szerződés rögzíti.

Pontosan megfogalmazott elvárások vannak a tagokkal szemben, és erről szóbeli egyetértés van a tagok között. A tagok felületesen A tagok jól ismerik ismerik egymást, de egymást, és kölcsönös nincs közöttük bizalom. bizalom van közöttük.

Hálózati tagokkal szembeni elvárások

Nincsenek elvárások a Léteznek elvárások a hálózati tagokkal szemben. tagokkal szemben, de ezek nincsenek pontosan megfogalmazva.

A pontosan megfogalmazott elvárásokat a tagok közötti hivatalos szerződés rögzíti.

Bizalom

A tagok nem ismerik egymást.

Küldetés

A hálózatnak nincs küldetése.

A tagok teljesen megbíznak egymásban, és kapcsolataik túlmutatnak a szakmai együttműködésen. A küldetés világos, és azt minden tag követi. A hálózat minden tevékenysége a küldetés megvalósítását segíti elő, és a hálózat küldetése jól ismert az egész szektorban.

Részvétel

A hálózatnak van küldetése, de nem világos, a tagok közös értékek mentén szerveződnek.

A küldetés világos, és a hálózat főbb tevékenységei szoros kapcsolatban állnak a küldetéssel.

Hogyan működünk? A hálózat fejlesztésében A hálózat kezdeménye- Majdnem minden tag csak egy tag, a hálózat kez- zője bevon néhány ta- aktív szerepet vállal a deményezője, vállal aktív got a hálózat fejleszté- hálózat fejlesztésében. szerepet. sébe.

A hálózat A hálózat munkájának Az egyes tagok erőfe- Létezik a hálózat munkoordinálása nincs semmilyen koordiná- szítéseket tesznek a há- káját koordináló szerv, ciója. lózat koordinálására. amely a hálózat megfelelő működésére is ügyel.

Minden tag aktív szerepet vállal a hálózat fejlesztésében. A koordináló szerv ügyel a hálózat megfelelő működésére, résztvevője a hálózat legfontosabb döntéseinek, valamint a hálózat fejlesztésére is figyel.

civil fórum

10

Hálózaton belüli megállapodások

Az együttműködést semmilyen hivatalos megállapodás nem rögzíti.

Nem hivatalos (vagy Írásbeli megállapodás szóbeli) megállapodás rögzíti a tagok közötti Új jogi személy, pl. rögzíti a tagok közötti együttműködés kereteit. egyesületek szövetsége, együttműködés lesz az együttműködés kereteit. jogi alapja.

Közös projektek megvalósítása

Nincsenek közös pro- Időszakosan és ad-hoc A gyakori közös projek- A rendszeres közös jektek. módon vannak közös tek fontos elemei a há- projektek a hálózati tevékenységek. lózati munkának. munka elengedhetetlen részei.

Döntéshozatali mechanizmusok

Egy-két tag hozza a döntéseket, nincs kidolgozott döntéshozatali mechanizmus.

A tagság fele vesz részt a döntéshozatalban, de a szabályok nincsenek világosan megfogalmazva.

Információáramlás Csak szükség esetén Nincs rendszeres invan információáram- formációáramlás a talás a tagok között. gok között, a kommunikáció csak sürgős és fontos ügyek megbeszélésre szolgál.

A tagok közül alakult informális csoport koordinálja a hálózat munkáját

Minden tag részt vesz a döntéshozatalban, de a szabályok nincsenek világosan megfogalmazva.

Minden tag részt vesz a döntéshozatalban. Állandó döntéshozatali mechanizmusok vannak a hálózatban, amelyek pontosan meghatározott módon működnek.

A tagok közötti kommunikáció rendszeres és szisztematikus, a hálózati tagoknak fontos információkat rendszeresen gyűjtik, és terjesztik a tagok között.

Állandó információáramlás és kommunikáció van az egész hálózaton belül és az egyes tagok között is.

Megvannak a hálózat munkáját irányító formálisan alakult szervek, és tematikus bizottságok alakulnak a különböző fontos hálózati ügyekre.

A hálózat munkáját hivatalos struktúra irányítja, a különböző bizottságok hatáskörei pontosan meghatározottak.

A hálózat struktúrája

A hálózat struktúrája rugalmas (gyakran a hálózat kezdeményezőjének érezhető dominanciájával).

Pénzügyek

Nincsenek anyagi A szükséges anyagi erőforrások a hálózat forrásokat a tagok tefejlesztésére. remtik elő saját költségvetésükből, a hálózat nem rendelkezik önálló támogatásszerzési stratégiával.

Tevékenységek tervezése

Nincs tervezési folyamat.

A tervezés ad-hoc jel- A hálózatfejlesztés terlegű és csak a közeljö- vezése szisztematikus, vőben megvalósítandó de általában rövid távú. közös tevékenységekre terjed ki.

A tervezés rövid és hosszú távra történik, valamint operatív elemeket is tartalmaz. A tervezés fontos szerepet kap a hálózat építésében.

Hálózaton belüli tanácsadási, segítségnyújtási és oktatási rendszer

A hálózaton belüli szakértők egyáltalán vagy csak elvétve segítik a másik tagok munkáját.

A tagok munkáját időnként belső képzések és tanácsadások segítik.

A hálózati tagok igényeiknek megfelelő képzéseket szerveznek, és tanácsokkal segítik egymás munkáját. Ezek fontos és alapvető elemei minden hálózati tag munkájának.

A hálózat saját fejleszté- A hálózat rendelkezik sére, a lehetőségek sze- hosszú távú támogatásrint, külön forrásokat szerzési stratégiával. szerez.

A hálózati tagok igényeiknek megfelelő képzéseket szerveznek, és tanácsokkal segítik egymás munkáját, de ezek nem képezik a hálózati tagok alapvető feladatait.

11


Nincsenek formális értékelési eszM+É beépítése a közök, az értékedöntés-hozatali lés szóbeli inforfolyamat-ba mációra épül.

Időnként van értékelés, amit általában külső kérésre külső szakemberek végeznek. A külső visszajelzéseket nem hivatalos úton kapja a hálózat.

Az értékelést a hálózat kezdeményezi, az egyes tagok részt vesznek az értékelésben. Néhány döntésnél figyelembe veszik a M+É eredményeit. Léteznek formális mechanizmusai a külső környezetből jövő visszajelzések megszerzéséhez (pl. kérdőívek), de ezek kizárólag a hálózat tevékenységének számszerűsíthető aspektusait érintik. A kidolgozott mechanizmusok nem érintik a hálózat működésével kapcsolatos összes célcsoportot.

Folyamatos belső és külső értékelés történik, és ezek eredményeit mindig figyelembe veszik a döntéseknél. Nincs külső A monitoring és értévisszajelzés a kelési mechanizmuMonitoring partnerektől, sok a hálózat minden és értékelés a szolgáltatások célcsoportjára kiter(M+É) felhasználóitól, jednek. Az adatgyűjtámogatoktól stb. tés, melynek módszeKülső a hálózat műkörei lehetnek találkovisszajelzések désével kapcsozók, interjúk, esetlatban. megbeszélések a célcsoportok képviselőivel, mennyiségi és minőségi visszajelzéseket is ad. Nehéz helyzetek A hálózat nem A nehéz helyze- Léteznek mechanizmusok A konfliktusokat és konfliktusok foglalkozik tek és konfliktu- nehéz helyzetek és konf- azonnal megoldják – nyíltan a nehéz sok időről időre liktusok feltárására és mindenekelőtt a helyzetekkel és felszínre kerül- megoldására. konfliktusba keverekonfliktusokkal. nek, de a hálódett felek és a hálózat zat hivatalosan többi tagját nem vonnem foglalkozik ják be a konfliktus velük. megoldásába. A külső környezettel való kapcsolatok Külpolitika Nincs egységes Időnként a háló- A hálózat közös véleA közös vélemény hálózati vélezat egységes ményt alakít ki bizonyos hangoztatása fontos mény a fontos véleménnyel kérdésekről, és ezeket eleme a hálózati kérdésekről. reagál a külső gyakran hangoztatja. munkának, s fontos környezet egyes kérdésekben a hálóeseményeire. zat rendszeresen kifejezi álláspontját. Kapacitás más A hálózatnak A hálózatot A hálózat együttműködik A hálózat vezető szecivil szervezetekkel nincs tapasztalata ismerik, helyi és nemzetközi szer- repet játszik a civil való együttműködésre más szervezetek- és bizalommal vezetekkel és más szervezetek ismertsékel való együtt- tekintenek hálózatokkal. gének növelésében. A működésben, és rá más civil hálózat képes más nem ismert szervezetek. szervezetek, illetve a a civil szervezehatalom és civil szertek körében. vezetek közötti konfliktusokban való közvetítésre. A hálózatot keve- A hálózat tagjait A hálózat kapcsolatot tart A hálózat és munkája sen ismerik az ismerik a saját a legfontosabb döntésho- jól ismert a társadaadományozók, a környezetükzókkal és kidolgozott lomban és a döntéshoA hálózat külső hálózat közvetlen ben, de a háló- kommunikációs csatornái zók körében. A hálómegítélése célcsoportjai, a zat, mint önálló vannak a társadalommal. zat képes párbeszédet partnerek stb. kö- szervezet kevésfolytatni a döntéshozül. sé ismert. zókkal és megnyerni támogatásukat. PR A hálózat alig mű- A hálózat keresi A hálózat hivatalos és A hálózat kihasználja Külső kapködik együtt a mé- a szereplési le- egyéb módon szereplési a médiával bejáratott csolatok diával. Néha talál- hetőségeket a lehetőséghez tud jutni a kapcsolatait a körkozókat kezdemé- médiában – médiában. A hálózat mé- nyezettel való hatéEgyüttműködés nyez a média kép- ezek általában diaszereplései gyakoriak, kony kommunikáció a médiával viselőivel, de nin- konkrét de nem stratégikusak. érdekében. A hálózat csenek bejáratott és/vagy érdekes rendelkezik média formái és mecha- eseményekhez stratégiával. nizmusai a kom- kötődnek. munikációnak.

12

civil fórum

Hálózatok*

A

z elmúlt évek során számos – A fentiekből szinte egyértelműen lalóan nevezhetünk közös identihálózat munkáját követtem következik, hogy a hálózat tagtásnak is. figyelemmel Magyarorszá- Talán ebből a négy ismérvből látszik, jainak jó kapcsolatban kell lengon és négy régióbeli országban. de fontosnak tartom külön is elmonniük egymással. Azért említem Ezeket a megfigyeléseket és gondo- dani, hogy a hálózat kialakulása száezt külön is, mert törekedni kell latokat szeretném veletek megoszta- momra egy dinamikus folyamat és arra, hogy a hálózat minden tagni. Először azt szeretném pontosab- nem egy deklaráció vagy kinyilatjának jó kapcsolata legyen a mában meghatározni, hogy én mit ne- koztatás eredménye. sikkal. Ez különbözik más, elsővezek hálózatnak, mik a hálózatépísorban hierarchikus szervezetektés legfontosabb elemei, majd szeret- Mi szükséges től. Hiszen a hálózat erejét az adnék néhány gondolatot megosztani egy jó hálózat építéséhez? ja, hogy minden tag tudása, taveletek arról, hogy mi készteti a Egy jó hálózat építéséhez számos dopasztalata rendelkezésre áll a szervezeteket a hálózatban való mű- logra van szükség, ezek közül, a teljestöbbi tag számára – amennyiben ködésre. Ezután néez nem így van, a hálózat nem ség igénye nélkül, a hány olyan kérdést és működik hatékonyan. legfontosabbak: dilemmát szeretnék – A következő gondolat egy kicsit ... a hálózat kialaku– A tagok közötti bikörüljárni, amely a különbözik az előző három pontzalom – azt hiszem, lása számomra egy hálózatok építésének tól, de véleményem szerint nahogy az egymás irándinamikus folyamat és működésének mingyon fontos az, hogy lássuk, mi az ti bizalom nélkül naés nem egy deklarádennapi gyakorlatáa motiváció, ami a tagokat a hálógyon nehéz bármició vagy kinyilatkozval kapcsolatos, vézatban való működésre ösztönzi. lyen közös vállalkotatás eredménye. gül néhány külföldi Én három alapvető motivációval zást sikerre vinni. példát említenék arra, találkoztam: 1) félelem valamiEgy hálózat létrehohogy mit érhetnek el lyen retorziótól (tehát, ha nem lép zása hosszú folyamat jól működő hálózatok. be a hálózatba, akkor valamilyen eredménye, amely során rengeteg A hálózat szó nagyon népszerű kár éri a szervezetet, pl. a helyi kérdést kell megvitatni, számos lett az elmúlt években. Azt hiszem, önkormányzat rossz véleménykonfliktust kell megoldani. Ha a felsorolni is nehéz lenne, hogy nyel lesz róla); 2) bizonyos előtagok nem bíznak egymásban és a hányféle kontextusban használjuk a nyök megszerzése, amit a hálózaközös munka sikerében, akkor hálózat szót kezdve valamilyen válton kívüliek nem érhetnek el (ez nem szívesen beszélnek teljesen lalat terjesztési hálózatától, a számílegtöbbször pénzbeli támogatást nyíltan egymás előtt, vonakodva tógépek hálózatán keresztül az Aljelent, mondjuk egy adományozófognak időt, pénzt és egyéb erőKaida terrorista szervezet hálózatától, de lehet más is); 3) az a hit, forrásokat fektetni egy általuk biig. A nonprofit szektorban is megjehogy másokkal közösen dolgozva zalmatlanul kezelt csoport munlent a hálózat fogalma és hasonlóan a szervezet jobban el tudja érni a kájába és nem fogják veszélyeztetmás területekhez, igen különféle célját. Természetesen ez a három ni saját szervezetük sikerét olyadolgokra, szervezeti formákra és alapmotiváció keveredhet, de az nok által, akikben nem bíznak. kapcsolati rendszerekre használjuk egyik mindig domi– A tagok közötti biugyanazt a szót. náns. Tapasztalatom zalom erősítésének A hálózatokban konAhelyett, hogy egy kerek meghaszerint azok a hálóegyik fontos eszköszenzuson alapuló tározással állnék elő, inkább 4 olyan zatok, amelyek hoszze, de más ismérvonást szeretnék megemlíteni, amik szú távú hatékony döntéseket kell hozvek eléréséhez is elszámomra mindenképpen fontosak: működést szeretnéengedhetetlen a tani, olyanokat, ame– a hálózatban résztvevők egy jól nek elérni, mindengok közötti jó komlyekkel mindenki definiált közös célt tűznek ki maképpen a 3. motivácimunikáció. Bizaegyetért és belátja, guk elé, amelynek elérését közös óval rendelkező talom és jó kommunihogy az a döntés mivállalkozásnak tekintik; gokat vesznek föl. káció nélkül na– a hálózatban való részvétel autoHiszen, előbb-utóbb ért jó és fontos. gyon nehéz elképnóm egységek (szervezetek) a retorzió vagy az atzelni, hogy több küönálló döntésén alapul, s a hálótól való félelem ellönböző szervezet zatban mint egyenrangú tagok múlik (már nem érdekli az önkormeg tud állapodni abban, hogy mi vesznek részt; mányzatot, hogy benne vagyunk a közös céljuk, mik a közös értéke– a közös cél elérése a hálózati tagok a hálózatban vagy sem), az előik és módszereik. A jó kommuniaktív részvételén keresztül valónyök, különösen ha az pénz, elkáció a tagok közötti koordinációsul meg; fogy és akkor megszűnik a tagság hoz is elengedhetetlen, hiszen a ta– idővel a közös munka során köindoka. Amikor pedig okafogyotgok aktív és sikeres részvételének zös értékek, munkamódszerek, tá válik a tagság, a szervezet koordinációja fontos egy olyan váltevékenységek és egyfajta közös előbb-utóbb kilép a hálózatból. lalkozásban, ahol több szervezet tudás alakul ki, amelyet összefogdolgozik egy közös célért. * Jelen cikk a szerző által a proHáló felkérésére 2005 májusában készített előadás átdolgozott anyaga.

13


náló szervezetek könnyebben tudnak egy ügy több aspektusával egyszerre foglalkozni, egyszerre több szinten dolgozni az ügyön, mint egy egyedül dolgozó szervezet. Arról nem is beszélve, hogy az erőforrások egyesítésével nagyobb hatást tudnak előidézni, és hosszabb távon tudnak dolgozni egy ügyön, hisz tudják egymást váltani. – A szervezetek felismerték, hogy függnek egymástól – az első két pontot úgy is fel lehet fogni, hogy a szervezetek munkájának eredményessége függ attól, hogy menynyi és milyen partnerei vannak: hiszen több jó partnerrel könynyebb megérteni és befolyásolni a világot. További számos példát lehetne felhozni, hogy miképp hat

Ugyanakkor egyre világosabb, hogy tapasztalatokat úgy lehet igazán hatékonyan átadni, ha jó és hosszú távú kapcsolat és folyamatos kommunikáció van az átadó és átvevő között – pontosan olyan, amilyet a hálózati működés épít. – Végül, de nem utolsósorban, a hálózatok érzelmi támogatást nyújtanak tagjainak. A magárahagyatottság érzése nagyon gyakran kíséri a saját környezetük megváltoztatásán tevékenykedő embereket. Ez kiégéshez és a további munkához szükséges motiváció elvesztéséhez vezet. A hálózatok természetes érzelmi támogatást nyújtó csoportokká válnak a hasonló problémákkal küszködő emberek összefogásán keresztül.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

– Továbblépve, szeretnék egy pillanatra visszakanyarodni ahhoz, hogy egy hálózatnál elengedhetetlen a közös cél meghatározása és az ehhez vezető közös értékek, munkamódszerek, tevékenységek kialakítása. Akkor működik egy hálózat jól, ha ezeket minden tag elfogadja és magáénak vallja. Ehhez egy olyan döntéshozói mechanizmusra van szükség, amely a hálózat minden tagjának az igényeit, elvárásait, lehetőségeit figyelembe veszi. Vagyis nem elég a demokratikus többség elvét alkalmazni, ahol a kisebbségben maradóknak kötelességük a többség akaratát megvalósítani. A hálózatokban konszenzuson alapuló döntéseket kell hozni, olyanokat, amelyekkel mindenki egyetért és belátja, hogy az a döntés miért jó és fontos. – Végül: fontosnak tartom, hogy minden tag egyenlő, de a hatékony hálózati működés érdekében szükséges vezetőséget választani. Véleményem szerint a hálózat vezetőségének kettős feladata van: (1) elősegíteni a tagok aktív részvételét a közös célok elérésében és (2) biztosítani a közös dolgok megvalósításához szükséges itt felsorolt eszközöket. Ezek a feladatok, szerintem, nagyon különböznek más szervezetek vezetőinek feladataitól, hisz ott inkább az irányítás, képviselet és egyéb funkciók dominálnak.

Miért hoznak létre hálózatokat a civil szervezetek? A következő okok fordulnak elő leggyakrabban: – A szervezetek szeretnék megérteni a körülöttük lévő világot – a világ egyre bonyolultabb és ezért egyre nehezebb megérteni. Ugyanakkor minél több szempont, minél többfajta tudás és tapasztalat áll rendelkezésre, és lehetőség van ezeknek a megbeszélésre, ütköztetésére, annál valószínűbb, hogy a szervezet egy olyan képet tud kialakítani a világról, ami segít neki az eligazodásban. Ehhez a hálózati működés ideális. – A szervezetek szeretnék befolyásolni az őket érintő ügyeket – az ügyek egyre összetettebbek, több szinten jelentkeznek és egyre nehezebb a dolgokon változtatni, hiszen egy ügy rengeteg más ügygyel függ össze. A közösen tevékenykedő és munkájukat koordi-

az egyébként függetlenül működő szervezetek tevékenysége egymásra: kezdve azzal, hogy egy szervezet rossz hírneve a másik szervezetet is kétes fényben tünteti fel, vagy egy szervezet által elért változások a másik munkáját is jelentősen befolyásolhatják. Ezért sok szervezet úgy gondolkodik, hogy akkor már érdemesebb ezt a véletlenszerű hatást megelőzni és megpróbálni együtt dolgozni, hogy tudjuk, mire számítsunk a másiktól, esetleg befolyásolni annak tevékenységét olyan irányba, ami nekünk is jó. – A szervezetek felismerték, hogy a tapasztalatok átadása kitűnő módja munkájuk tökéletesítésének. A tapasztalatok átadása egy nagyon szép és nagyon hasznos vonása a nonprofit szektornak.

A hálózatok életében felmerülő dilemmák A következőkben három olyan kérdést/dilemmát szeretnék körüljárni, amely, tapasztalataim szerint, minden hálózat életében előbb-utóbb előkerül, sőt azt is mondhatnám, hogy rendszeresen felmerül. Az első dilemma a közös identitás kialakítása. Véleményem szerint a közös identitás kialakítása majd megléte alapvető vonása egy jól működő hálózatnak. Ez a közös identitás, többek között, a közös értékekből, módszerekből, tevékenységekből és a közös tudásból áll, és arra szolgál, hogy a tagok képesek legyenek közösen cselekedni a közösen meghatározott célokért. Ezek a célok általában két nagy kategóriába sorolhatók: 1) a többi tag tapsztalatát/tá-

14

mogatását felhasználva az olyan te- lózatnak, amely egy bonyolult közös vékenységek tökéletesítése, amelye- programot hajt végre, nem csak azt ket minden tag önállóan végez a saját kell tisztázni, hogy mi a program célterületén; 2) olyan eredmények eléré- ja, hanem azt is, hogy azt milyen se, amiket az egyes tagok egyedül módszerekkel teszi, milyen értékek nem, de közös munkával elérhetnek. vezetik a munkájukat és az értékek A közös identitásra azért is szükség miképp jelennek meg a gyakorlati van, hogy az adott tag hálózatra for- munkában. Hiszen ha belegondodított erőforrásai (munkaidő, pénz lunk, adott tevékenységet számos stb.) a lehető leghatékonyabban hasz- módon végezhetünk. Elképzelhetjük nosuljanak, azaz legtöbb hasznot annak a tagnak az érzését, aki azért hozzák az adott tagnak. A dilemma vesz részt egy közös hálózati proszerintem ott van, hogy mennyi időt jektben, mert szeretné megtudni, fordítson a hálózat a közös identitás hogy milyen bevált módszerei vankialakítására és mennyit a konkrét te- nak az igényfelmérésen alapuló képvékenységek vagy napi dolgok meg- zések szervezésének, s ezért eljár a beszélésére. A kettő sokszor konflik- megbeszélésekre, fizeti az útiköltsétusban áll és a hálózatnak kell eldön- get, az otthoni munkáját túlórában tenie, hogy az adott pillanatban me- végzi el, majd kiderül, hogy a hálólyik fontosabb. zat többi tagja nem Biztosan voltatok végez igényfelmérést, már olyan helyzetben, és csak olyan képzé... a közös identitás amikor a tárgyalóaszseket szervez, amikre kialakítása majd talnál megállapodtamegkeresést kap. megléte alapvetõ votok egy másik szerveEzért egy jól működő nása egy jól mûködõ zettel egy közös prohálózatnak folyamahálózatnak. Ez a köjekt végrehajtásáról, tosan fel kell tennie zös identitás, többek átbeszéltétek, hogy azokat a kérdéseket, mit és hogyan kell amelyek azt ellenőrközött, a közös értétenni, majd amikor zik, hogy megvan-e a kekbõl, módszerekmunkának fogtatok, szükséges egyetértés bõl, tevékenységekakkor látszott, hogy a a tagok között a hálóbõl és a közös tudásgyakorlati megvalósízat céljait, értékeit és ból áll, és arra szoltást teljesen másképp módszereit illetően. képzeltétek el – töbA nemzetközi gyagál, hogy a tagok kébek között azért, mert korlat azt mutatja, pesek legyenek közöszámos dologról nem hogy ez időigényes sen cselekedni a kövagy nem elég részlemunka, de megéri. zösen meghatározott tességgel egyeztetek Különösen jó módcélokért. meg. Tapasztalataim szere a hálózati idenszerint éppen ez törtétitás kialakításának a nik majdnem minden hálózati tagok száhálózatban. Az óriási különbség az, mára szervezett belső képzések. hogy míg az egyik esetben egy egyszeri vállalkozásról van szó, ami A második dilemma szorosan előbb-utóbb véget ér, addig a hálóza- kapcsolódik a közös identitáshoz, és tok esetében folyamatos együttmű- azzal kapcsolatos, hogy a tagok ködésről van szó, s az adott különb- mennyire legyenek egymáshoz haségek egészen addig fogják akadá- sonlóak. Avagy egy jó hálózatépítő lyozni a munkát, amíg azokat ki nem szakember szavaival: látnunk kell, küszöbölik a tagok. Ezért nagyon hogy a hálózat McDonald’s éttermek fontos ezekkel a különbségekkel há- hálózata, ahol minden McDonald’s lózati szinten foglalkozni, tisztázni ugyanúgy néz ki, mindenhol ugyanőket, s egy olyan konszenzusos meg- olyan hosszú a hasábburgonya és állapodásra jutni, amit minden tag ugyanannyira van megsütve a hamegyformán elfogad. burger – vagy egy magyaros étteremAz, hogy milyen mélységig kell a láncot képzelünk el, ahol minden étközös identitást meghatározni, függ teremben felhasználják a magyaros a tagok közötti kapcsolatok szoros- konyha alaptermékeit (paprika, burságától. Nyilván egy olyan hálózat- gonya, hagyma, füstölt hús), minden nál, amely két megbeszélésen van túl étteremben megtalálható a paprikás és az információcserére irányul, a krumpli és a lecsó, de a közös ételek közös célnak tökéletesen megfelel csak a menü egy kis részét adják, az, hogy mindannyian a nonprofit mert az étlap nagy részét a helyi szektort erősítik és ezért találkoznak konyhaművészet remekei teszik ki – rendszeresen. Viszont egy olyan há- a közös logón kívül nincs az éttermek

civil fórum megjelenésében más hasonló, mert mindenhol a helyi népművészetet alapul véve tervezték meg az éttermeket. Mindkét hálózattípusnak megvan a maga előnye (és hátránya). Amennyiben nagy a hasonlóság a tagok között, azaz nagyon sok olyan tevékenységük van, amit minden tag csinál, akkor nagyon sok a potenciális közös pont és érdeklődési terület, ahol együtt tudnak dolgozni. Ezeket könnyű észrevenni és ezekre alapozva könnyű hálózatot építeni és azt működtetni. Amennyiben kicsi a tagok közötti hasonlóság, azaz a közös tevékenységen túl rengeteg egyéb dolgot is csinálnak a tagok, akkor kitűnő lehetőség van arra, hogy a tagok egyéb területen szerzett tapasztalatai gazdagítsák a hálózat többi tagját. Ami számomra fontosnak tűnik, hogy a hálózati tagok tudatosan alakítsanak ki konszenzust, hogy az adott cél eléréséhez milyen hálózatra van szükségük, milyen területen és mennyire kell egymáshoz hasonlítaniuk. A harmadik dilemma a hálózat terjeszkedése, azaz új tagokkal való bővítése. A bővítés igénye megjelenhet a hálózaton belül, mert például szeretnék új földrajzi területekre kiterjeszteni a tevékenységüket, de jöhet a hálózaton kívülről is, például új szervezetek szeretnének belépni a sikeres együttműködésbe. A bővítés rengeteg nagy változást hoz maga után, hiszen, egy jól működő rendszer számos elemét kell megváltoztatni azért, hogy a hálózat jobban tudja megvalósítani a maga elé kitűzött célt. Természetesen a hálózat dönthet úgy is, hogy nem bővül. Tapasztalatom szerint a sokáig zárt hálózatok előbb-utóbb elvesztik jelentőségüket, vagy akár meg is szűnnek. A kívül rekedt potenciális tagok mindig számosak, ők rossz szemmel vagy akár ellenségesen is fognak nézni egy olyan hálózatra, amely ismeretlen okoknál fogva nem engedi őket belépni. Függetlenül attól, hogy a kívül rekedtek egy rivális hálózatot hozhatnak létre vagy sem, mindenképpen csökkentik az eredeti hálózat hatását. Ugyanakkor a rosszkor és rosszul végrehajtott bővítés is nagy károkat okozhat a hálózatnak. A tagok előbbutóbb elhagyják azt a hálózatot, amely korábban jobban segítette működésüket.

15


Ahhoz, hogy egy hálózat el tudja dönteni, hogy mikor és hogyan bővüljön, vissza kell térnem a közös identitáshoz. Próbáltam érzékeltetni, hogy a közös identitás kialakulása egy folyamat, sokszor hosszú folyamat eredménye. A közös identitás összetevői a közös értékek, módszerek, tevékenységek és a közös tudás. Ezek lehetnek formalizáltak, azaz írásban rögzítettek, de mindig van írásban nem rögzített részük is, amit a tagok „tudnak”, mert így alakult ki, és vagy nem kellett, vagy nem volt rá idő, hogy leírják. Amikor egy hálózat a bővítés mellett dönt, tulajdonképpen azt deklarálja, hogy szeretne olyan tagokat felvenni, akik egyetértenek a hálózat céljával, elfogadják a hálózat identitását és hajlandók a közös munkához és aktív részvételhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Ebből következően a hálózatnak hármas feladata van: – Megvizsgálni, hogy elég egyértelmű-e a hálózat közös identitásának meghatározása, és azt minden tag betartja és elfogadja-e? – Megvizsgálni, hogy a jelentkező érti-e és elfogadja-e azt, valamint tudja-e hogy mivel jár a hálózati tagság? (Egyszerűbben fogalmazva arról van szó, hogy egyértelmű-e mindkét fél, azaz a hálózat és a jelentkező számára, hogy mit nyújt és mit kér a hálózat?) – A harmadik feladat pedig az, hogy a hálózat működésében szükséges változásokat megtegye a hálózat, hiszen egy több taggal működő hálózat már másképp működik. Véleményem szerint mindhárom fenti kérdés nagyon komoly, számos összetevője van, és időre van szükség, amíg a hálózat konszenzusra jut a válaszokat illetően. Hiszen sokszor a bővítésről szóló megbeszélések során derül ki, hogy a hálózat céljait nem egyformán értelmezték a tagok, a tagok egy része nem úgy ültette át a gyakorlatba a közös értékeket, ahogy arról a hálózat megállapodott. Gondoljuk át annak a jelentkezőnek a helyzetét, aki megtesz mindent, hogy a hálózat magas követelményeinek eleget tegyen, s közben kiderül,

hogy a bent lévő tagok közül sem mindenki felel meg az elvárásoknak. A második kérdés megválaszolásához is idő kell, hiszen a hálózat nem elégedhet meg a tagjelölt deklarációjával, hanem meg is kell győződnie arról, hogy a belépés pillanatában a tagjelölt megfelel az elvárásoknak. A harmadik feladat fontos része lehet, hogy a jelenlegi tagok biztosítva lássák, hogy a hálózati tagsággal járó előnyök növekedni fognak az új tagok belépésével. Ezeket mindig jobb a bővítés előtt tisztázni, mert ha a bővítés után derülnek ki, akkor komoly problémákat okozhatnak.

össze. Hálózati szinten a tavalyi költségvetésük meghaladta a 150 millió forintot, amely a tagok egyénileg szerzett pénzeit egészítette ki. A második példa a csehországi adományosztók fóruma, amelynek a működése sok szempontból megfelel a hálózati működésnek. Ez a fórum elérte, hogy a cseh kormány az elmúlt években közel 10 milliárd forintot osztott ki az ottani adományosztók között alaptőkéjük növelésére. Végül a szlovákiai közösségi alapítványok egyesületét említeném, amely szintén hálózati formában működik. A közösségi alapítványok helyi szinten működÖsszefoglalva: tanek, ezért nem könyAmikor egy hálózat a pasztalatom szerint, a nyű nekik olyan bővítésre vonatkozó programokból támobõvítés mellett dönt, elvi döntéstől sokszor gatást kapniuk, ametulajdonképpen azt igen hosszú idő, néha lyek országos szinten deklarálja, hogy szeakár két-három év is szeretnének eredméretne olyan tagokat eltelhet, amíg a hálónyeket elérni. Összefelvenni, akik egyetzat tényleg készen áll fogva mégis sikerült új tagok felvételére. két olyan adományoértenek a hálózat célErre az időszakra lezót szerezniük, akik jával, elfogadják a het átmeneti megolközel 10 millió forinthálózat identitását és dásokat találni, amely tal támogatták az orhajlandók a közös egyrészt időt ad a hászág különböző rémunkához és aktív lózatnak a fenti kérdészein működő közösrészvételhez szüksések megválaszolására, ségi alapítványokat. másrészt egyértelmű Számomra két ges erõforrásokat jelzést ad a jelentkezőfontos közös eleme biztosítani. nek, hogy van esélye a van a felsorolt pélhálózati tagságra. dáknak. Az egyik az, Ez a három dilemma, amellyel hogy egyedül egy alapítvány vagy cirendszeresen találkoztam hálózatok- vil ház sem tudta volna elérni azt, kal kapcsolatban. Ami nehézzé teszi amit közösen elértek. A második köőket, az az, hogy nincsenek abszolút zös elem az, hogy a pénzügyi sikerek válaszok, minden hálózatnak meg több éves hálózati munka után jelentkell találnia a számára legjobb vá- keztek csak. laszt. Végül szeretnék néhány külföldi példát felhozni arra, hogy a hálózati tagság milyen anyagi előnyöket is hozhat a tagoknak. Mielőtt rátérnék erre, szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a hálózatban való működés elsősorban a már említett, nem anyagi területeken segít a tagoknak. Azok a hálózatok, amelyekben a tagok egy része kimondottan az anyagi előnyök miatt vesz részt, előbb-utóbb felbomlanak. Az első példa a SPLOT hálózat, amely a lengyel civil házakat fogja

Scsaurszki Tamás nonprofit szakértő e-mail: [email protected] Felhasznált irodalom: 1. Fritjof CAPRA (2002): Titkos kapcsolatok (The hidden connections). HarperCollins, 2002. 2. David HARDING: Hálózatok értelmezése (Our understanding of networks). Kézirat. 3. Pawel JORDAN: Hálózatfejlesztés (Rozwój organizacji sieciowej). Kézirat.

16

civil fórum

A civil szféra hálózatai és a társadalmi fejlõdés

M

agyarországon a legtöbbek- pán a megfelelően működő és funknek – köztük valamennyi cionáló civil szféra és az itt kialakuló döntéshozónak is – legfel- kapcsolatok önmagukban is fontos jebb homályos meghatározatlan ké- szerepet játszanak a társadalmi fejlőpe van a civil szféra és a fejlődés kap- désben. csolatáról. Nevezetesen, hogy a civil Putnam (1993)1 hívta fel a figyelszervezetek „állítólag” fontosak a met, hogy azonos befektetett tőkedemokráciában, vagy hogy idealisz- mennyiség mellett az észak- és középtikus elvek mentén szolgáltatásokat olasz tartományok jelentős mértékben nyújtanak a hátrányos helyzetűek- nagyobb fejlődésre voltak képesek, nek, „ami egy szép dolog”. Esetleg mind déli társaik. A szerző ezt a jelenazt is tudják, hogy olyan pénzekre is séget a „társadalmi tőke”2 különbségetudnak pályázni, amire a cégek és az ire vezette vissza. Alapvető állításom összhangban van a tárönkormányzatok sadalmi tőke koncepnem. Rosszabb esetciójával, miszerint a ben a demokrácia A civil szféra hálózatársadalmi viszonyok egyik kellemetlensétai esetében két hájelentős mértékben gének tartják őket, lózati szinttel dolgomeghatározzák, hogy amelyek a fejlődés álzunk, ahol az egyik: a társadalom azonos landóan tiltakozó kea személyek közötti befektetés hatására mirékkötői. Ugyanaklyen mértékű fejlődéskor, ha magukat a ciegyüttmûködési háre képes. A civil szféra vil szférában aktív lózat, a másik: a civil szereplői és ezek hálóvezetőket kérdezszervezetek együttzatai pedig ezeket a vinénk meg e kapcsomûködési hálózatába szonyokat nagy mérlatról, nem biztos, ágyazott. tékben befolyásolhathogy ez utóbbi esettől ják, a fejlődés szolgálaeltekintve sokkal kütába állíthatják. lönbözőbb, pontosabb válaszokat kapnánk. Az alábbi cikkben igyekszem egy- A civil szféra hálózatainak két összefüggést megvilágítani a civil értelmezése szféra hálózatai és a társadalmi fejlő- A civil szféra hálózatairól értekezve a dés kapcsolatáról. Csak a hálózatok- sokféle értelmezésre tekintettel, szükra koncentrálva a civil szféra fejlesz- séges a fogalmak meghatározása. A tésben játszott szerepéből számos fej- civil kifejezés használata rendszerint lődéssel összefüggő kérdést nem az „alulról”, társadalom felől történő érintek. Írásomban eltekintek a civil építkezésre utal. A civil szféra – Jenszervezetek által konkrétan elvég- kins (1997)3 értelmezését alapul véve zett, önmagukban is fontos tevékeny- – olyan hivatalos és nem hivatalos ségektől, megoldott problémáktól szervezeteket jelent, „melyek műkö(oktatás, gyógyítás, környezetvéde- dése a profitszerzés helyett a kölcsölem, fejlesztés, hátrányos helyzetű nösségen alapul, illetve a közösségi csoportok támogatása stb.), az álta- célok felé irányul.” (Jenkins, R. M., luk szolgáltatásaikkal előállított 1997: p. 8.). A civil szféra értelmezése GDP-től, a civil szektorban foglal- tehát valamivel tágabb, mint az álkoztatottak tömegétől és a kifejezet- lamtól, piactól és az informális szekten a fejlesztésben tevékenykedő tortól elkülönített civil szektor fogalszervezetek munkájától is. Ennek ré- ma, mégpedig abban a vonatkozásvén azt remélem, hogy az érvelés vé- ban, hogy az informális szféra irányágén nyilvánvalóvá válik, hogy csu- ban elmosódik a határa. Az egyének

nem formalizált szerveződései is a civil szféra részét alkotják. A tudományos életben, főként a politikatudományi szakirodalomban használt „civil társadalom” kifejezés még ennél is tágabb fogalom, számtalan különböző értelmezéssel, melyekre jelen írásban nincs mód kitérni. A hálózat kifejezés csomópontok és kapcsolatok rendszerét jelenti. A civil szféra hálózataira gondolva szervezetek és személyek is értelmezhetők csomópontokként. A kapcsolatokat számtalan módon definiálhatjuk, például: azonos tevékenységi terület, azonos vezető, közös támogató stb. Mikor a hálózatokat a fejlődés szempontjából vizsgáljuk, akkor a kapcsolatokat valamiféle együttműködésként, kooperációként kell meghatároznunk. Ezen belül is lehetne szűkíteni a kritériumokat, hogy csupán személyes ismeretségről, közös szervezésről vagy esetleg szerződéses kapcsolatokról beszélünk-e. Jelen tanulmányban az elméleti értelmezéshez bármely együttműködés elfogadható a kapcsolat definíciójaként. A hálózatok egyik alapvető tulajdonsága az egymásba ágyazottság (Csermely, 2005)4, tehát az a jelenség, hogy különböző hálózati szintekről beszélhetünk. A civil szféra hálózatai esetében két hálózati szinttel dolgozunk, ahol az egyik: a személyek közötti együttműködési hálózat, a másik: a civil szervezetek együttműködési hálózatába ágyazott. A szervezeti hálózatok csomópontjait, a civil szervezeteket valójában személyek hálózatai hozzák létre. Egy szervezet helyi társadalomba való beágyazottsága attól függ, hogy az őt létrehozó kapcsolatrendszer mennyire kötődik a helyi társadalom szereplőihez. (Helyi társadalom ilyen értelmezésben független a térségi szinttől, lehet akár települési, kistérségi, megyei, régiós vagy akár országos is.) A fejlődés értelmezése külön érte-

Putnam, Robert D. (1993) Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press, Princeton, New Jersey A társadalmi tőke a társadalmi viszonyokból következő fejlődési, változtatási potenciált jelenti, funkcionálásában fontos szerepet játszanak a társadalmi bizalom, hálózatok, normák és a kölcsönösség. 3 Jenkins, Robert M. (1997) A nonprofit szféra és a politikai rendszer kapcsolata Magyarországon. In: Balogh Eszter – Bullain Nilda – Simon Ildikó (szerk.) Egymás jobb megértése felé – Tanulmányok az állam, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek viszonyáról Magyarországon. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, Budapest, pp. 7-14. 4 Csermely Péter (2005) A rejtett hálózatok ereje – Mi segíti a világ stabilitását? Vince Kiadó, Budapest 1 2


kezés témája lehetne. A téma szempontjából mindegy, hogy anyagi gyarapodásra, különböző célok elérésére vagy esetleg a felmerülő problémák megoldására gondolunk-e.

A személyközi kapcsolatok hatása a gazdasági fejlődésre A társadalom egyes szereplői hétköznapi életük, problémáik megoldása közben folyamatosan interakcióban vannak. Az élet különböző területein kommunikálnak, együttműködnek egymással. Az együttműködési hálózatok fejlődésének alapja a bizalom. Az emberek azokkal a személyekkel, szervezetekkel tudnak együttműködni, amelyekben megbíznak. A hálózatok fejlődésének a legfőbb gátja a különböző okokra visszavezethető (értékrend, korábbi negatív tapasztalat, előítélet, kulturális különbségek, információhiány stb.) bizalomhiány. A társadalom fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy a bizalmi viszonyokon alapuló társadalmi együttműködések milyen hálózati formákat öltenek. A kialakuló társadalmi hálózatok egy társadalmi hálózati közeget alkotnak, amely irányítja az áramlásokat (információ, pénz, anyag, személyek). Akikben az emberek megbíznak, azoknak mondják el tapasztalataikat, értesüléseiket, azokkal „pletykálnak”. Nagyon gyakran az ismerősök nyújtják az információt a költözéshez, munkakereséshez, migrációhoz is. Az is hétköznapi tapasztalat, hogy az emberek szívesebben kötnek üzletet azokkal, akiket korábbról ismernek, és róluk jó benyomásokkal rendelkeznek, mint azokkal, akikről nem tudnak semmit. Ezek a cselekvések talán nem átgondolt döntéseken alapulnak, mégis társadalmi racionalitást hordoznak. Széleskörű társadalmi bizalmon alapulva sűrű kapcsolatháló tud kialakulni, ami kedvez a társadalmi tőke fejlődésének (Putnam, 1993)5. A társadalom szereplői ismeretlenül is bíznak egymásban, és nem is alaptalan ez a bizalom. A sűrű kapcsolathálón terjedő információk (pletyka) olyan kiválasztódási mechanizmusokat éltetnek, amelyek rászorítják a szereplőket a korrekt, tisztességes viselkedésre, a szabályok betartására. Ha valaki becsapja

17

a másikat, arról a közösség jelentős Könnyen belátható, hogy azok a része a sűrű kapcsolatokon keresz- társadalmak, amelyekben a bizalmattül könnyen tudomást szerez, és a lanság uralkodik és szétszabdalt a tisztességtelenül viselkedő elszige- kapcsolatháló, jelentős költségekkel telődik. Ebben a közegben olyan néznek szembe azokhoz képest, ahol normák formálódnak ki, amelyek a mindez megvan. széleskörű együttműködést, társu(1) Előbbi társadalmakban szükséges lást támogatják, amely a fejlődés az együttműködések formalizálása alapját képezi. Az emberek könyés törvényi garantálása, tehát jelennyen szerveződnek olyan problétős tranzakciós költségek lépnek mák megoldására, szükségletek kifel, ezzel együtt kisebb a szabályelégítésére, amelyek meghaladják követés, jellemzőbb a csalás és a az egyének erejét. korrupció. Mindez kiAz általános bizalterjedtebb és egyben matlanság ritka kapköltségesebb ellenőrA hálózatok fejlõdécsolathálót hoz létre. ző mechanizmusokat sének a legfõbb gátja Ebben a közegben az igényel: rendőrség, bía különbözõ okokra együttműködések és róság, adóhatóság stb. visszavezethetõ (éregyben az áramlások (2) Jellemzőbbek a játékrend, korábbi neis nehézkessé válnak, tékelméleti kudarcok könnyen megreked(pl.: potyautas problégatív tapasztalat, elõnek. A tisztességtelen ma, közlegelők probítélet, kulturális küviselkedés nem feltétlémája, fogolydilemlönbségek, informálenül jár együtt a tárma). Például a társacióhiány stb.) bizasadalom büntetésédalmi szolgáltatások lomhiány. vel, sőt kifizetődőnek ellátásához csak a tárbizonyulhat. Sokszor sadalom egy része jáaz össztársadalmi fejrul hozzá, a többi emlődés szempontjából nem hatékony ber kibújik az adófizetés alól, így a normák alakulnak ki. (Például tömeszolgáltatások színvonala alacsoges potyautas megléte a közszolgálnyabb, mint a társadalom értéktertatások rendszerében.) A társulás meléséből és általános adóterhelénehézkessé válik, e nélkül pedig az séből következhetne. emberek nem tudják megoldani az (3) A nehezebb információhoz jutás egyént meghaladó problémáikat, nem csak a társadalmi szelekciós nem tudnak specializálódni és zökmechanizmusokat gátolja, de az inkenőmentesen kereskedni. A totalinováció terjedését is megnehezíti. tárius rendszerek szükségszerűen a (4) Az atomizált társadalom, sokkal ritka kapcsolatháló irányába tolják a inkább kiszolgáltatott a hatalmi társadalmat. befolyásolásnak, nehezebben áll A sűrűn összekapcsolt és az atoellen a negatív beavatkozásnak: mizált társadalom között természepéldául a környezetszennyező tesen számos átmenet létezik. Jeltechnológiák gyakran olyan terülemző válfaja a társadalmaknak, mileteken tudnak megtelepedni, ahol kor az emberek csak a szűk családi nincs meg a civil összefogás, körben, vagy tágabb rokonságban amely hatékonyan tiltakozást tudbíznak meg, ezek a kapcsolatok irána kiváltani. nyítják a társadalmi hálózat kifor(5) Kapcsolatok híján nehezebben málódását például a kínai és a délalakul ki a helyi társadalmak olasz közösségekben (Fukuyama, identitása, amely a saját közössé1995) 6. Emellett minden társadagükért végzett cselekvésre ösztölomban vannak különféle törésvonözné az egyéneket. nalak (etnikai, kulturális, vallási, (6) Számos vizsgálat bizonyította, ideológiai, vagyoni stb.), melyek hogy szoros összefüggés van a akadályokat képezhetnek a kapcsotársadalmi bizalom, a kapcsolatok latok formálódásában, ezek mélysé(szélesebb értelemben a társadalge szintén a társadalmi hálózat szami tőke) és az egyének fiziológiás kadozottságához vezethet: például, állapota között. Ez az összefüggés amikor a társadalomban a különböa depressziós tünetegyüttes megző pártokat támogató egyének nem jelenésén és elterjedésén keresztül tudnak egymással kooperálni. fejti ki hatását. Például Magyaror-

Putnam, Robert D. (1993) The Prosperous Community. The American Prospect. 4. 13. pp 35-42. www.prospect.org Letöltve: 2008. 03. 27. Magyar nyelven: Putnam, Robert D. (2004) A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet. – Részletek. Parola 15. 3. pp. 3-5. 6 Fukuyama, Francis (1995) Trust. The Social Virtues and the Creation of Prosperity. The Free Press, New York Magyar nyelven: Fukuyama, Francis (1997) Bizalom – A társadalmi jólét és erények megteremtése. Európa Könyvkiadó, Budapest 5

civil fórum

18

szágon a középkorú férfi halandóság egy jelentős részben ilyen okokra vezethető vissza (Skarabski-Kopp, 1999)7, amely a nyilvánvaló és legfontosabb morális veszteség mellett jelentős anyagi költséggel is jár, akár a kezeléseket, akár a segélyezést, vagy a meg nem termelt GDP-t számoljuk is.

nak (transzformálódhatnak) más típusú kapcsolatokká, így üzleti kapcsolatokká is. Az egyes szervezeteket nem feltétlenül a helyi társadalom hozza létre. Azt, hogy mennyire építkeznek a helyi társadalomból, mennyire kötődnek hozzá, a beágyazódás fogalma írja le. A helyi társadalomba szo-


Szöveg nélkül

A társadalomba ágyazódó szervezetek szerepe a fejlődésben A civil szervezeteket, szerveződéseket – akárcsak a gazdasági társaságokat – az egyének társulásai hozzák létre, így ezek a szervezetek tükrözik a társadalom állapotát, egyben kapcsolati viszonyait. Gyakran a civil szervezetek maguk is a társadalmi törésvonalak két oldalán, annak korlátozott kapcsolatrendszerét követve jönnek létre. Az is jellemzi a társadalmi viszonyokat, ha nem, vagy csak korlátozott számban és méretben jönnek létre civil szervezetek. Ugyanakkor nemcsak a társadalom formálja e szervezeteket, a civil szervezetek is nagy hatással vannak az egyéni kapcsolatháló formálódására, ily módon a kapcsolatok fejlesztésének jó eszközei. A szervezetek jellemzően a személyközi kapcsolatokból, együttműködésekből nőnek ki, viszont működésük során maguk is személyközi kapcsolatokat teremtenek tagjaik, aktivistáik, célcsoportjaik között, tehát sűrítik a hálózatot. Ezekben a civil szervezetekben kiformálódott kapcsolatok, a megteremtett bizalom révén a későbbiek során átalakulhat7 8

rosan beágyazódó szervezetek lehetőséget teremthetnek a társadalmi szakadékok átívelésére (bridge building), erősítve a társadalmi kohéziót. Erre módot adhat, hogy egyes szervezetekben az egyének sokszor a munkahelyi és vagyoni determinációktól elszakadva vesznek részt, például egy énekkarban, azért mert szeretnek énekelni, egy sakk-körben, mert szívesen sakkoznak, vagy hagyományőrző klubban, mert vonzódnak a régmúlt iránt. Hétköznapi tapasztalat, hogy minden ember abban a mikrokörnyezetben, ahol él, tevékenykedik, nagyon tájékozott. Sokkal tájékozottabb, mint akár a legképzettebb országos döntéshozók. (Tulajdonképpen ezen a felismerésen alapul a szubszidiaritás közigazgatási elve is, hogy a problémákat a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni.) Ez a végtelen mennyiségű információ bele van kódolva a társadalomba, ugyanakkor önmagában a döntéshozók számára elérhetetlen, mert nem beszélhetnek külön-külön minden egyes emberrel. Ugyanakkor az állam és az egyén közötti köztes szer-

vezetek – köztük jelentős szereppel a civil szervezetek – tematikus hálózatokba szervezik az egyéneket, akár további köztes szervezeteken keresztül, amely elérhetővé teszi ezt az információforrást (Osváth, 2009)8. Gondolhatunk például egy környezetvédő szervezetre, amely sokszor biológusokat, környezetmérnököket, geográfusokat, geológusokat, régészeket, erdészeket, vadőröket stb. tömörítve számtalan szempontot, megközelítést tud megjeleníteni. A civil szervezetek ebben az értelemben gyakorlatilag egy technológiát kínálnak az információhoz, mint erőforráshoz való hozzáféréshez. Ugyanúgy technológiát, mint az olajfúró platformok, melyek lehetővé tették a korábban elérhetetlen tenger alatti olaj kinyerését, vagy a speciális bányagépek, melyek révén elérhetővé váltak a mélyben fekvő aranytelérek is. E példákkal szemben azonban a „civil technológia” gazdasági értékét nehéz számszerűsíteni. Tudjuk, hogy egy-egy átgondolatlan, nem megfelelő állami döntés akár sok milliárdos veszteséget jelenthet a közösség számára. (A nem megfelelő jelentheti azt is, hogy az adott ország viszonyai között nem megfelelő.) A hálózatba szervezett civil társadalomból kinyerhető praktikus információkat el kell különítenünk a tudományos vizsgálatok által kínált információktól, mindkettő a maga helyén kezelendő a döntéseknél.

A civil szervezetek hálózatosodásának előnyei A hálózatosodás jelensége nemcsak a nonprofit szektor sajátja, a társadalom minden szintjén jelen van. A szervezeti hálózatok a gazdaság területén a nagyon gyorsan változó technológiai és piaci környezetre adott válaszreakcióként jöttek létre (mamutvállalatok lebomlása, ipari övezetek kifejlődése). A hálózatok ereje abban rejlik, hogy nagy rugalmasságukkal gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, a felmerülő új kihívásokhoz. A hálózati együttműködés – szemben a csupán részvételen alapuló szövetséggel és fórummal – a szervezetek közötti közvetlen kooperációs kapcsolatokra támaszkodó együttműködés, a hálózatban való részvétel feltétele a hálózat legalább egy szervezetével való közvetlen kooperációs

Skrabski Árpád – Kopp Mária (1999) Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 4. 12. (tavasz) pp. 128-146. Osváth László (2009) Nonprofit érdekvédő szervezetek a döntéshozás és fejlesztéspolitika formálásában. In: Sándor Péter – Vass László (szerk.) Magyarország politikai évkönyve 2008-ról. Demokrácia Kutatások Központja Közhasznú Alapítvány, Budapest, pp. 1342-1360.

19


kapcsolat. A hálózati együttműködés pályázatírótól a projektmenedzseren alapja a kölcsönös bizalom, amely le- keresztül a mérnökig, jogászig, közhetővé teszi, hogy az erőforrások gazdászig vagy a napi ügyintéző titmegosztásával a szervezetek kölcsö- kárig. Az erőforrások sokfélesége nös hasznot érjenek megnöveli az alkalel, illetve költségeket mazkodó képességet takarítsanak meg. A és a rugalmasságot. A civil szervezeteket, hálózatokban résztszervezõdéseket – vevők száma nem Erőforrások akárcsak a gazdasági korlátozott, határait kihasználtságának társaságokat – az nehéz, sokszor nem is növekedése lehet kijelölni, végső A kapacitásfelesleg egyének társulásai soron a hálózatok kihasználása jobban hozzák létre, így ezek egy-egy nemzetközi megoldható együtta szervezetek tükröszervezeten keresztül működések keretézik a társadalom állaglobális rendszerré is ben. Például egy megpotát, egyben kapösszekapcsolódhatépült rendezvénytercsolati viszonyait. nak. A hálózatok namet kevés civil szergyon heterogén szevezet tudna egyedül replőkből állhatnak, egész évben progragyakran ki is lépnek a civil szférából. mokkal megtölteni, felesleges lenne A hálózati együttműködés célja a egy másik szervezetnek mellé építeni szervezeti előnyök kihasználása, a sajátját, ha meg tudnak egyezni az amely által összességében az egész időbeosztásról. De az is lehetséges, hálózati rendszer is hatékonyabbá hogy nincs szüksége mindkét szerveválik. A következő, bizonyosan nem zetnek egy teljes állású foglalkoztateljes leltár az együttműködésekből tottra, egy alkalmazott több szervekövetkező legfontosabb előnyöket zetnek is dolgozhat, akár ugyanabgyűjti össze. Arra keresi a választ, ban az irodában. Nagyobb bizalomhogy hol keletkezik többlet az szint mellett akár likviditási gondoegyüttműködések révén. kat is kezelni lehet közösen. Erőforrások mennyiségének növekedése A szervezetek összefogásának talán legszembetűnőbb előnye, hogy megnő a résztvevők száma. Ez nagyobb súlyt ad egy cél érdekében történő fellépésnek, ami erősíti az érdekérvényesítő képességet. A szervezetek több erőforrást lesznek képesek a közös cél mögé állítani, így közösen olyan eszközök is elérhetővé válnak számukra, amelyeket külön-külön egyiküknek sem volt lehetősége igénybe venni. Példaként gondolhatunk a pályázatok önrészére és előfinanszírozására. A mennyiségi növekedés az információra is vonatkozik. Több szervezet több tapasztalattal, kapcsolattal, információs csatornával rendelkezik. Diverzitás növekedése Az erőforrásoknak nemcsak a menynyisége, hanem a sokfélesége is megnő, így az együttműködésben hatékonyabb kombinációkban is felhasználhatók. Ha csak a szakképzett munkaerőre gondolunk, akkor is beláthatjuk ennek jelentőségét, nagyon kevés az olyan projekt, amelynek végrehajtásához csak egyféle szakemberre van szükség, és nagyon kevés az a civil szervezet, amely mindenféle szakemberrel rendelkezik, a

a felek számára. A kapcsolat interakciók folyamán fejlődik, ezért lényeges, hogy az együttműködés időben nem korlátozott. A bizalmat már apró együttműködések is megteremthetik, melyek során kialakulnak bizonyos elfogadott szokások, hagyományok, ezek nagyobb kihívások esetén is olajozottá teszik később a kooperációt. Egy jó kapcsolat sok befektetést igénylő érték, megszűnése pedig veszteség. Ugyanakkor az előnyök mellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden kapcsolat fenntartása befektetésekkel is jár, ami forrásokat, energiákat von el a cél szerinti tevékenységtől, ezt mérlegelni kell a várható hasznához képest.

Összegzés

A szervezeti hálózatok hatékonyabbá teszik az egyes szervezetek és egyben az egész hálózati rendszer működését. A szervezetek hatékonyságának növekedése azt eredményezi, hogy feladataikat is hatékonyabban tudják megvalósítani, jobban be tudják tölteni hálózati szerepüket. Ennek révén a helyi társadalomba ágyazódó szervezetek jobban tudják segíteni a sűrű kapcsolatháló formálódását, a társadalmi kohézió erősítését és a társadaHatékonyabb programszervezés lomban rejlő információs potenciál Közös célcsoportnak rendezett prog- bekapcsolását a döntéshozásba. ramok azonos időpontban könnyen Mindez a személyközi kapcsolatokkiolthatják egymás hatását, ezért ér- ban segít a tranzakciós költségek demes a hasonló területen tevékeny- csökkentésében, a társadalmi játékelkedő partnerekkel előzetesen egyez- méleti problémák kiküszöbölésében, tetni, vagy adott esetben közösen a fejlődés irányába ható társadalmi szervezni. szelekciós mechanizmusok működtetéséHatékonyabb ben, a helyi társadaA hálózati együttmûpályázás lom identitásának és ködés alapja a kölEgyre több pályázat önvédelmi mechanizcsönös bizalom, részesíti előnyben, musainak kialakításáamely lehetõvé teszi, vagy követeli meg a ban, valamint hozzáhogy az erõforrások partnerséget a megjárul a társadalom valósításban. Különegészségi állapotának megosztásával a böző hálózati konstjavulásához. Összesszervezetek kölcsörukciókban, konzorségében a civil szféra nös hasznot érjenek ciumokban együtthálózatai nagymérel, illetve költségeket működéssel több pátékben hozzájárulnak takarítsanak meg. lyázaton indulhat a ahhoz, hogy olyan szervezet, illetve natársadalmi viszonyok gyobb eséllyel. Az is alakuljanak ki, amemegoldható, hogy olyan projektekbe lyek a fejlődés előremozdításának iráis bekapcsolódjon, amit eredetileg nyába hatnak. A fejlődés helyzete nem is írtak ki civileknek. ilyen társadalmi környezetben hasonlít a kerékpároséhoz, amelynek a szél A hálózati kapcsolatok nem azo- a háta felől fúj, nem pedig szemből. nos minőségűek. Az együttműködés előnyeit akkor lehet könnyen és teljes Osváth László mélységében kihasználni, ha a kapcsolatot erős bizalmi viszony alapozza meg. A bizalom megelőlegezése társadalomföldrajz-kutató minden alkalommal kockázatot jelent e-mail: [email protected]

civil fórum

20

A Gyermekért Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége – FONPC

A

Gyermekvédelemért Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége (FONPC) 1997-ben alakult 20 gyermekvédelem területén aktív szervezet kezdeményezéseként. Ami akkor egyesítette őket, az a vágyuk, hogy láthatóbbá és ezáltal erősebbé váljanak. A Szövetség megalakulását nagymértékben támogatta az Európai Bizottság és ennek bukaresti Küldöttsége is. Egy olyan szervezet alakult meg akkor, amely atipikus volt a romániai civil társadalomban, különösen a szociális területen tevékenykedő szervezetek körében. Ezen szerveze-

tek szociális szolgáltatások nyújtására összpontosítanak, hisz ezzel a céllal hozták létre őket: hogy segítsék a gyermekeket és a nehéz helyzetű családokat. Ez volt az első alkalom, amikor ezek a szervezetek másvalamit is akartak, mint segíteni a nehéz helyzetben lévő gyermekeket. Azt akarták, hogy szavuk legyen a hatóságok előtt, azt akarták, hogy a terepen szerzett tapasztalatukat fordítsák le a gyermekek érdekében alkotott stratégiákra és politikákra. Ha nem is mondták ki ennyire élesen, ez volt az új szervezet tulajdonképpeni szerepe. Az idők során a Szövetség növekedett, úgy a tagok számát, mint a projektjeiket, megvalósításaikat tekintve. 2005-ben a FONPC egyesül

egy másik, időközben létrehozott szervezettel, a ProChild Szövetséggel, és így a neve a Gyermekért Nemkormányzati Szervezetek Szövetségévé (FONPC) változik. A FONPC jelen pillanatban a legerősebb ilyen jellegű szervezet a régióban. A Szövetség célja a tagok segítése, képességeik megerősítése, tájékoztatásuk, képviseletük és képzésük, hogy amikor szükséges, erős legyen a hangjuk. Mindez olyan projektek által valósul meg, amelyek finanszírozása különböző forrásokból történik.

Néhány tevékenységi terület: Gyermekjogvédelem 2008 szeptemberében a Szövetség az ENSZ Genfi Gyermekjogvédelmi Bizottsága elé terjesztette az Alternatív Jelentését, amely a romániai gyermekjogvédelem előírásainak betartásával kapcsolatos, s amely alternatívát jelentett a kormány jelentésére. A Jelentés 86 nemkormányzati szervezet és több mint 120 szakember véleményét tartalmazza, akik a szervezeteik felhatalmazásával több mint egy éven keresztül munkacsoportokban dolgoztak. A jelentés meleg fogadtatásban részesült a Bizottság részéről, amely 2009 februárjában meg is vitatta azt. Jelenleg más munkacsoportok azon dolgoznak, hogy mutatókat és

monitoring-eszközöket fejlesszenek ki a gyermekjogvédelem terén. A Jelentés hamarosan három nyelven is megjelenik: románul, angolul és franciául. A gyermekekkel kapcsolatos új törvénykezésről (272/2005-ös törvény) folyó egyeztetés időszakában a Szövetség nyomást gyakorolt, és sikerült bevezetnie a törvénybe azt a szakaszt, amely által egyetlen 2 év alatti gyermeket se lehessen intézményben elhelyezni. A 2005-ös év végén a Szövetség először adott jelzést azoknak a gyermekeknek a problémájáról, akiknek a szülei külföldön dolgoznak. Az idén egy új projekt keretében – amely arra a módra vonatkozik, ahogyan kísérik a szülést és fogadják az újszülöttet – egy országos szintű vizsgálatot fog elvégezni és két konferenciát szervezni azzal a céllal, hogy felhívja a felelős tényezők figyelmét a gyermek korai fejlődésekor tapasztalt hiányosságokra és szükségletekre. A nemkormányzati szervezetek által nyújtott szociális szolgáltatások népszerűsítése Több mint egy éve a Szövetségnek van egy munkacsoportja, amely a legáltalánosabb szociális szolgáltatások delegálásával foglalkozik – ez Európában sokat vitatott téma. A munkacsoport akkor jött létre, amikor a kormány előterjesztett egy törvénykezdeményezést, amely a gyermekvédelmi szociális szolgáltatások szerződtetési és finanszírozási rendszerére vonatkozik. A Szövetség egy tanulmányt készít arra vonatkozóan is, hogy milyen helyzetbe kerülnek a nemkormányzati szervezetek szolgáltatásai akkor, amikor a külföldi finanszírozások drasztikusan lecsökkennek. Néhány szemináriumot és konferenciát is terveznek ezzel a témával kapcsolatosan. Képzés Több mint két esztendeje a Szövetség létrehozott egy képzési forrásközpontot, amelynek célja azon tagszervezetek támogatása és népszerűsítése, amelyek szakmai képzést nyújtanak, képzők képzésének szervezése, de a képzéssel kapcsolatos advocacy

21


tevékenységek is. 2008-ban a Szövetség egy vitát szervezett a kompetenciák/tapasztalatok érvényesítését illetően, és az idén hozzákezdett megírni egy Leonardo advocacy projektet az életen át tartó tanuláshoz való joggal kapcsolatosan. Az évek során a tagok számára számos képzést szerveztek úgy szakmai témakörökben, mint az intézményi kapacitásfejlesztés terén. 2008 folyamán zajlott a Jó ellátás nevű projekt, mely konferenciák és műhelymunkák sorozatában öltött testet, és amelyen nemkormányzati szervezetek és egyetemek vettek részt. A projekt célja a gyermekek esetében alkalmazott jó ellátási ötletek népszerűsítése volt, a rossz ellátások terápiájával és következményeivel szemben. A tagszervezetek népszerűsítése Az utóbbi négy évben a FONPC néhány projektfinanszírozási támogatásban részesült. Egyesek olyan nemkormányzati szervezetek számára is elérhetőek voltak, amelyek nem tagjai a Szövetségnek. A támogatott szervezetek a finanszírozás mellett technikai segítségben, tapasztalatcserében és a helyi hatóságokkal való jó

viszony kialakításának segítésében is részesültek. A projektek abban segítették őket, hogy szakmaiságban és ismertségben növekedjenek. Események Minden év november-decemberében megrendezik a „Szövetség Napjait”. Az esemény szerkezete állandó: egyik nap egy országos vita a gyermekeket érintő „forró” témában (lásd külföldön dolgozó szülők gyerekeinek helyzete, országos örökbefogadás stb.), és van egy másik nap, amely a tagoknak szól. Ekkor képzés folyik kiemelten kommunikációs témákban: újságírás, forrásteremtés, marketing stb. Jó alkalom ez a tanulásra és a jól teljesítő szervezetek megjutalmazására. Partnerek A FONPC számos partnerséget alakított ki itthon és külföldön egyaránt. Ilyenek: UNICEF, Franciaország nagykövetsége, Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság, Munkaügyi Minisztérium, egyetemek. A FONCP egyik legnagyobb programja a PROCOPIL, amelyet a Francia Külügyminisztérium, franciaországi és romániai nemkor-

mányzati szervezetek és helyi hatóságok támogatnak. Három évvel ezelőtt a francia partnerekkel együtt eldöntötték a program kiterjesztését Bulgáriára és Moldáviára is. A két ország két azonos hálózata csatlakozott hozzájuk, így jelenleg regionális hálózatban vannak. A FONCP több éve tagja az Europen Social Action Network-nak (ESAN) és tagja a szervezetet vezető testületnek. Ennek az együttműködésnek az eredménye a FONCP és egyes tagszervezeteinek a részvétele több európai projektben. 2009 júniusától a Szövetség az EuroChild tagjává válik, egy olyan európai szervezet tagjává, amelynek tevékenysége főleg a gyermekek jogainak védelmére terjed ki. Kiegészítő információkat a FONCP honlapján is lehet találni: www.foncp.ro. (A honlapot a következő hónapokban felújítják.)

Diana Nistorescu FONPC – ügyvezető igazgató e-mail: [email protected] Fordította: Kis Zoltán

RuralNet – a közösségfejlesztésben aktív civil szervezetek hálózata

A

romániai közösségekre a közösségi szellem és civil részvétel hiánya jellemző, viszont az elmúlt 5-10 évben a civil társadalom egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fejlesztési folyamatokra. A közösségfejlesztési folyamatok a felsőoktatás szintjén is fontos szerepet kaptak (magiszteri és posztgraduális képzési programokat dolgoztak ki, a közösségfejlesztés, mint sajátos tantárgy belekerült egyes társadalmi orientáltságú képzési csomagok tantervébe). A RuralNet jelenleg 21 szervezetből álló hálózat. Küldetése a romániai vidéki közösségfejlesztés támogatása, a kulcsszereplők képességének fejlesztése és értékesítése által. A RuralNet célkitűzései: – közösségfejlesztési jó példák népszerűsítése;

A RuralNet hálózat tagsági minőségének jellemzői: a tagszervezetek a közösség- és vidékfejlesztés terén működnek és hajlandóak aktív szerepet vállalni a hálózatépítés folyamatában. Az éves találkozók során olyan tevekénységeket is kifejlesztettek, mint például: célkitűzések és stratégiai irányvonalakat meghatározó találkozók, képzések a tagszervezetek számára, tagszervezetek közti tapasztalatcsere és partnerség más hálózatokkal, közösségfejlesztési jó példák útmutatójának kidolgozása, romániai közpolitikák befolyását célzó tevékenységek stb. – szakmai továbbképzés biztosítása közösségfejlesztés terén; – fejlesztési politikák befolyásolása; – projektek partnerségben való megvalósítása.

Történet A RuralNet egy olyan közös elképzelés szüleménye, amelyet közösségfejlesztő szakemberek kezdeményeztek

civil fórum

22

azzal a céllal, hogy a romániai vidékés közösségfejlesztés terén hitelességre és láthatóságra tegyenek szert. A siker szempontjából fontos pillanatnak számít a kezdet és az a kontextus, amelyben létrejött. Romániában az 1998–2001-es időszak volt az, amikor a legtöbb közösségfejlesztésben érdekelt szervezet létrejött és kifejlődött, széleskörű eszköztárat és módszereket kezdtek el használni. Rengeteg tapasztalat, megközelítés, módszer és eredmény jött létre, színesebbé és változatossá téve a közösségfejlesztés területét. Elérkezett az a pillanat, amikor a kísérletező időszaknak vége lett, elégséges alapanyag termelődött, és megszületett az igény egy szakmai megközelítésre, egy professzionális szektor kialakítására.

központ – Centrul de Asistenţă Rurală (CAR) is foglalkozott hálózatépítési kezdeményezéssel különböző célkitűzésből (információ- és tapasztalatcsere, fejlesztési politikák befolyásolása, stb.): „Az első beszélgetéseket Florinnal kezdtük az ARDC keretén belül, majd Florin találkozott Teodoraval (CAR) és rájöttek, hogy ugyanarra gondolnak mindketten. Nagyon megörültünk, mikor láttuk, hogy még számos más szervezet van, akiket érdekelne ez a hálózat.” (Mara Dănăilă, a hálózat egyik kezdeményezője). Tehát az első találkozás feltételei adottak voltak: olyan szervezetek vettek részt, amelyek Románia vidéki térségeiben közösségfejlesztéssel foglalkoztak, vagyis vidéki közösség szintjén bonyolítanak különböző

A RuralNet ezekhez a kezdeményezésekhez szeretett volna hozzájárulni, közösségfejlesztési standard kidolgozásával, a közösségfejlesztő szakma népszerűsítésével és az ágazattal kapcsolatos közpolitikák befolyásolása révén. 2002-ben volt az első közös találkozó, ahol a résztvevő szervezetek már rendelkeztek előzetes ismeretekkel egymásról, tevékenységeikről és eredményeikről. A Romániai Közösségfejlesztés Egyesület (Asociaţia Română de Dezvoltare Comunitară) egy olyan projekt megvalósításán dolgozott, amely támogatta a közösségfejlesztésben aktív civil szervezetek hálózatának létrehozását. Ezzel egy időben a temesvári Vidékfejlesztési Forrás-

projekteket és programokat. A két nap alatt sor került a résztvevő 15 szervezet bemutatkozására és soksok beszélgetésre a közösségfejlesztés kontextusában. Sikerült egy közös elképzelést kialakítani az ideális közösségről és azokról a témakörökről, amelyekről érdemes továbbfolytatni a beszélgetést. Az ideális közösség az, amely: – szilárd, dinamikus, rugalmas és képes az erőforrások értékét kihangsúlyozni, népszerűsíteni saját értékeit, saját elképzeléssel rendelkezik, és vezető képességekről tesz bizonyosságot; – a közösség tagjai megőrzik és óvják a hagyományokat, a környezetet, az emberi és egyéni jogokat; – a közösség tagjai olyan emberek,

akik hisznek a jövőben, és felelősséget éreznek közösségükért, büszkék hovatartozásukra, és saját hatékonyságuk növeléséért dolgoznak, adnak, mielőtt kapnának, és tudatosan elfogadják a diverzitást; – a közösségi keret valósan szolgálja annak érdekeit, a közösség úgy cselekszik, hogy ezáltal az értékek felértékelődjenek, kialakuljon identitástudatuk, önállóságra tegyenek szert, folyamatosan tanuljanak, és hálózatot építsenek, hatékonyan kommunikáljanak a külvilággal, és megfelelően reagáljanak a zavaró tényezőkre. Kritikus fogalmak megbeszélésére is sor került, mint például: közösségfejlesztés, projekt, a közösségi beavatkozások elvei és értékei. A RuralNet tagjai úgy fogalmazzák meg a közösségfejlesztés fogalmát, mint az a folyamat, amelynek következtében, a helyi és külső erőforrások felismerése és kibővítése során az életminőség – ahogy azt a közösség megítéli – javul. 2007-ben szemléletváltás következett be, eddig a hangsúly a tagszervezetek képességének növelésén volt, az új irány a vidéki térségben zajló közösségfejlesztési folyamatok támogatása, a kulcsszereplők képességeinek fejlesztése révén. Ambíciós, de reális tervek vannak vidékfejlesztés területén többek közt a Leader program kapcsán. A RuralNet a romániai Leader program kidolgozásában vett részt, egyes tagszervezetek számos olyan tevékenységet valósítottak meg, amelynek céljai: a tájékoztatás, a tapasztalatcsere és kapcsolatépítés a romániai potenciális helyi akciócsoportok és holland, német, magyar akciócsoportok közt. Jelenleg a hálózat tagszervezetei által több mint 200 fős szakemberi gárdával rendelkezik, több mint 1200 közösséggel van kialakított kapcsolata, 250 sikeresen megvalósított projektet tud maga mögött, számos rendezvényt szervezett, ahol több mint 10 000 ember vett részt, és az ország mind a 8 fejlesztési régióját lefedi. Hogyan működik a hálózat? A hálózat nem formális (nincs jogilag bejegyezve), viszont elég szigorú belső szabályrendszerrel rendelkezik. 2002 novemberében volt aláírva az Együttműködési Egyezmény, amely meghatározza a hálózat célját, célkitűzéseit, tevékenységi területét, illetve a tagok közti kapcsolatokat, jogo-

23


kat és felelősségeket. A vezetést egy Irányító Bizottság látja el, amely három tagszervezetből tevődik össze, amelyeket a tagok az éves találkozókon választanak meg. A hálózat első éveiben inkább zárt hálózatként működött, a csoport közös határozata értelmében azért, hogy sikerüljön minél jobban megismerni egymást, és kialakítani a RuralNet identitását. Ahogy megerősödött és megszilárdult a hálózat, új tagok felvevésére is sor került. A hálózat tagjai évente találkoznak a stratégiai célkitűzések frissítése és az eredmények megbeszélése céljából. Folyamatosan van egy stratégia, amelynek megvalósítását saját és külső forrásokból finanszírozzák. A RuralNet két finanszírozásban részesült a Charles Stewart Mott Alapítvány részéről, amely segített abban, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon fizetett humán erőforrás. A RuralNet saját internetes oldallal rendelkezik www.ruralnet.ro, és több online levelezőlistát üzemeltet: [email protected], [email protected], [email protected]. A kommunikációt találkozók, Skype és telefonbeszélgetések és e-mail segítségével oldják meg. A tagszervezetek részvétele és beavatkozása a hálózat tevékenységeibe nem egyforma, vannak olyan szervezetek, amelyek folyamatosan bekapcsolódnak a tevékenységekbe, találkozókon vesznek részt, kommunikálnak, és kivitelezik a felvállalt szerepeket, viszont vannak olyan tagok is, akik közepes érdeklődéssel és részvétellel járulnak hozzá a hálózat működéséhez. Mit sikerült megvalósítani az elmúlt 6 évben? – Közösségfejlesztési útmutatót dolgoztak ki, amely munkaszabványokat, erkölcsi szabályokat, közösségfejlesztési fogalmakat és esettanulmányokat, módszertanokat tartalmaz. – Megvalósult a tagszervezetek képességének növelése képzések, találkozók, tapasztalat- és információcsere által (több mint 30 nap képzés). – Két C.S.Mott Foundation és két Phare projekt valósult meg a hálózat nevében.

– A hálózat ismeretségre és népszerűségre tett szert nemzeti és nemzetközi szinten. – Az ágazattal kapcsolatos közpolitikák kidolgozásában aktív szerepet vállalt a RuralNet, folyamatos egyeztetést folytatott a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kidolgozása alatt a Mezőgazdasági Minisztériummal. – A tagszervezetek képviselik a hálózatot a Nemzeti Vidékfejlesztési Program, (NVP) Monitorizáló Bizottságában (Civitas Alapítvány) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Irányító Bizottságában (CAR). – Egy erős identitás alakult ki a hálózatban – az ismételt találkozók, a folyamatos kommunikáció hovatartozási érzést alakított a tagokban. Van egy közös elképzelés, a tagok által elfogadott és kedvelt eljárás és munkafolyamat. – Partnerség – a RuralNet partner a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel (Közösségfejlesztési posztgraduális tanfolyam), és a PREPARE romániai partnere. – A tagszervezetek közös projektekben kezdtek el gondolkozni, nagyobb lefedettségű és hatékonyabb eredmények megvalósítása céljából. – Évente megrendezik a Nemzeti Közösségfejlesztési Konferenciát, és különböző kiadványokkal, hírlevelekkel is jelentkeztek. 2008-ban sikerült az első NVP monitorizáló jelentést elkészíteni, jelenleg készül a második. – Megrendezték a RuralNet és Közép-Kelet Európai Polgárok Hálózata (CEE-CN) közös nemzetközi konferenciáját. Mitől sikeres? Ahogy a gyakorlat is mutatja, fontos egy hálózat működéséhez és sikeréhez az, hogy közös akarat és kezdeményezés eredményeként jöjjön létre. A hálózat létrejötte valós szükségleten alapszik, nem kívülről jövő nyomásra valósult meg, több szervezet kezdeményezésére alakult meg, amelyeknek sikerült egymást támogatni az évek során különböző tevékenységek kialakításában. Ugyanakkor fontos megemlíteni azoknak az embereknek a munkáját és odaadását is, akik ápolták és felnevelték az ötletet. Ideális lenne, ha egy hálózatba a tagok egyforma energiát fektetnének be, viszont a valóság azt mutatja,

hogy leggyakrabban nem mindenki ugyanúgy áldoz erre. Mindig vannak mozgató elemek, akik a „hálózat motorját” jelentik. A kezdeményezők megmaradtak a kemény magnak, jöttek új szervezetek, amelyek bekapcsolódtak és a kezdeti frusztrációk ellenére sikerült általánosan elfogadni, hogy a hálózat működésében nem mindenki játszik és vállal egyenlő szerepet. A belső szervezés nagyon jól megalapozott és működőképes, van egy elképzelés, egy stratégia, a kommunikációs csatornák nagyon fontos szerepet töltenek be, lényeges a személyes találkozás, átláthatóság és információáramlás a tagok irányába. A megszerzett támogatások nagy jelentőséggel bírnak, mivel a tagszervezetek – civil szervezetek – szűkös pénzügyi kerettel rendelkeznek, a támogatás elengedhetetlen a hálózat tevékenységeinek lebonyolításához. A döntéshozatalban a tagszervezetek a külső hatásoktól mentesen tudtak dönteni, így a hálózat természetes folyamat által érett meg. Jövőbeni tervek, avagy hogyan tovább? A hálózat működését a tagszervezetek a közös projektekben képzelik el, olyan tevékenységek lebonyolításában, amelyek több régiós célcsoportot foglalnak magukba. A stratégiai irányvonalak: részvétel a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatban, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program monitorizálása, ugyanakkor a közösségfejlesztési jó példák népszerűsítése. Felmerült a jogi személyiség megszerzése is a közeljövőben. Tervek közt szerepel a közösségfejlesztés terén egy egységes képzési rendszer kidolgozása, a Leader program népszerűsítése és a Helyi Akciócsoportok kialakulásának támogatása, illetve a közösségfejlesztés terén egy szakmai csoport létrehozása. Szükség van viszont humán erőforrásra, elhivatott és jóindulatú emberekre, akik szeretnék továbbfejleszteni képességeiket, és tenni azért, hogy a közösségük fejlődhessen.

Incze Zsuzsánna Civitas Alapítvány – projektvezető e-mail: [email protected]

civil fórum

24

Háromszéki civil hálózat: CIVEK

2

006 nyarán Győrből azzal a kéréssel keresett meg dr. Rácz Sándor, az ottani civil szervezetek szövetségének elnöke, hogy hozzunk össze egy civil fórumot, a két térség közötti civil kapcsolatok fejlesztése érdekében. A kezdeményezés először Soros, majd a többszöri elutasítás miatt a későbbiekben NCA finanszírozású projektként konkretizálódott. Az, hogy megvalósult, elsősorban Rácz Sándor elnök kitartásának és elszántságának volt köszönhető. Bevallom őszintén, nem vettem komolyan a kétoldali kapcsolatok erősítését célzó programokat, amelyek általában kimerültek a kölcsönös látogatásokban. Sándor azonban minden eszközt és rábeszélő készségét felhasználta ahhoz, hogy tartsa bennem a hajlandóságot az együttműködésre, ami jelentősen megcsappant a látszólag kis projekt – sok macera láttán.

Így történt, hogy végül is 2006 őszén sor került a civil fórumra, amit az Eurocenter konferenciatermében szervezetünk meg, közel tizenkét szervezet részvételével. Zömében háromszéki szervezetek jelentek meg, azonban voltak Brassó megyéből is. A fórum központi témája a forráslehetőségek civil szervezetek számára, konkrétan az NCA programok voltak, a vendégek azonban (az elnök úr és további két tag a győri

szövetségtől) a spontán kialakult beszélgetés során bemutatták a saját szervezetüket, beszámoltak az alakulás kezdeti nehézségeiről, amikor is lépésről lépésre építették ki a szövetséget, nosztalgiával gondolva vissza az akkori lelkesedésre, az „egy szoba-konyha, saját számítógép” iroda hangulatára. A beszámolóból az eredmények sem maradtak el, az önzetlen hozzáállás, az önkéntes vállalás meghozta a gyümölcsét: ma több mint 100 tagot számláló civil szövetség élvezi a tagok bizalmát, az összefogásnak rengeteg hasznos és jó eredménye született a győri szervezetek számára, és adva van általa egy hálózat, amely komoly erőforrást jelent a felmerülő problémák leküzdésében és az értékes programok megvalósításában. Engem is meglepett az az egyhangú megnyilvánulás a jelenlévők részé-

ről, amely az elmondottak hatására szinte egyszerre fogalmazódott meg: fogjunk össze és szervezzük meg magunkat. Egy régóta lappangó igény a háromszéki civilekben, amit a fennmaradás és a fejlesztés szükségszerűsége hozott felszínre. Így született meg 2006. december 13-án a háromszéki civil összefogás Civilek Háromszékért Szövetség formájában 15 alapító taggal, amely jelenleg 45 tagot számlál.

Összefogni, és együtt cselekedni! – a szervezet mottója, amely úgy határozza meg magát, mint: – demokratikus szerveződés; – egyenrangú szervezetek csoportosulása; – sokszínűségek egysége; – érték- és erőkoncentráció. A vezetőtanács tagjai (a 2008-as Közgyűlés határozata alapján): Bereczki Kinga elnök Gaál Sándor alelnök – hagyományőrzés Nemes Előd alelnök – ifjúság Szakács Zoltán tag – tudomány és oktatás Tulit Zsombor tag – sport Kovács Szilamér tag – környezetvédelem Zsigmond Sándor tag – szociális és gazdaság Kocsis Zoltán tag – sport, oktatás Deák Gyula tag – kultúra A szövetség fontosabb célkitűzései/ programjai: – Háromszéki Civil Információs Hálózat – CIVNET létrehozása – a civil szervezetek közötti hatékonyabb információáramlás érdekében; – Háromszéki Civil Katalógus évenkénti megjelentetése – háromszéki civil szervezetek fontos adatait tartalmazó reprezentatív kiadvány; az első változat 2007-ben jelent meg, a kezdeményezés országos szinten is egyedülállónak bizonyult; – Civil Forrásközpont létrehozása – információs iroda civil szervezetek számára, amely tájékoztatásban, szaktanácsadásban részesít, lehetővé teszi különböző irodai munkálatok elvégzését (faxolás, fénymásolás, internet), szervezeti honlapok működtetését, valamint felmérések, tanulmányok készítésével foglalkozik; – Civil Nyílt Napok szervezésére – civil szervezeteket népszerűsítő rendezvény, amelyre évente kerül sor; – képzések – pályázatíró és humánerőforrás képzések a civil szervezetek hatékonyabb működése érdekében.

Összeállította: Bereczki Kinga e-mail: [email protected]

25


FOND – Romániai Fejlesztési Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége FOND a fejlesztési nemkormányzati szervezetek román platformja, amely a nemzetközi együttműködés és humanitárius segítés területén egyre tevékenyebbé váló szervezetek érdekeit képviseli. A Szövetség célja a fejlesztésért történő nemzetközi együttműködés értékeinek a népszerűsítése Romániában, ugyanakkor a hazai nemkormányzati szervezetek képességét kívánja fejleszteni annak érdekében, hogy képesek legyenek bekapcsolódni ebbe a területbe, és megteremtsék a keretet a partnerségre és a párbeszédre az országos kormányzati és európai szereplőkkel. Ennek értelmében, a 747/2007-es kormányhatározatnak megfelelően, a Fejlesztési Nemkormányzati Szervezetek Szö-

A

FOND tagjai is már részt vesznek regionális, határokon átívelő balkáni projektekben és programokban, kiemelten Moldáviában és Ukrajnában. A FOND célul tűzte ki a Románia külkapcsolataiban prioritásként beazonosított földrajzi térségben (Kelet-Európa, Nyugat-Balkán és DélKaukázus) lévő államok fejlesztését. Az első fázisban működési szinten beazonosították azt a két prioritással rendelkező országot, melynek fejlesztésében Románia segítséget nyújt, éspedig a Moldvai Köztársaságot és Grúziát. Úgyszintén fejlesztési együttműködési projekteket fog megvalósítani olyan országokban, mint Irak és Afganisztán. Ugyanakkor tapogatózás folyik annak a lehetőségnek az irányában is, hogy az af-

nából, Romániából, Oroszországból és más, a Fekete-tenger kiterjedt régiójából származó EU-s országokból. Az esemény a román külügyminisztérium, a BLACK SEA TRUST a regionális együttműködésért és az UNDP Románia partnerségében jött létre. Jelenleg a FOND a „Development Cooperation in Romania-Building Foundation for Policy Work” nevű projektet valósítja meg, amelyet a Presidency Fund támogat, és amely céljául tűzte ki a romániai civil társadalom azon képességeinek fejlesztését, hogy bevonja a közhatóságokat a fejlesztési együttműködésbe azért, hogy a szakterületen belüli országos politikákat befolyásolja, valamint részt vegyen az európai szintű politikai vitákon.

vetsége a román kormány partnere az országos fejlesztési együttműködési politikák fejlesztéséért tett erőfeszítéseiben. A platform stratégiája úgy a széles tömegek, mint a fejlesztésben és segítségnyújtásban érdekelt intézmények tudatosítását szolgáló kampányok fenntartására és fejlesztésére vonatkozik. Ezen túlmenően a FOND megpróbál együttműködni az új és régebbi EU-tagországok helyi szervezeteivel és szakértőivel. A platform 2006-ban alakult meg, amikor a TRIALOG tevékenységeibe bevont 34 nemkormányzati szervezet lefektette az alapjait. Jelenleg 40 tagszervezete van. A FOND tagjai a különböző területeken tevékenykedő romániai nemkormányzati szervezetek, amelyek hajlandóak megosztani az átmeneti időszak alatt felhalmozott tapasztalataikat a fejlődésben lévő szomszédos, de az afrikai országok számára is. Számos romániai nemkormányzati szervezet, valamint a

rikai kontinens fejlesztéséért tett kezdeményezésekhez is csatlakozzanak. A FOND három munkacsoportot foglal magába: Moldávia-Grúziai Csoport, Oktatás a Fejlesztésért Csoport és a Policy/Advocacy. E munkacsoportok arra törekszenek, hogy hatást gyakoroljanak a közvitákra, továbbá a Románia fejlesztését szolgáló nemzetközi együttműködési politikák kialakítására, de az átláthatóság növelésére és a fejlesztés érdekében történő együttműködési akciók szervezésére is. A FOND egyik kiemelkedő rendezvénye volt a Nemkormányzati Szervezetek Fekete-tengeri Fóruma, „Ideje, hogy megismerjük egymást” címmel (2008. október 31. – november 2.). A fórumnak több mint 220 résztvevője volt, több mint 100 nemkormányzati szervezet képviselői voltak jelen Örményországból, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Bulgáriából, Grúziából, Görögországból, Moldáviából, Törökországból, Ukraj-

A Szövetség által szervezett legutóbbi esemény Afrika Napjához (május 25.) kötődik, amikor a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, a Romániai Menekült Nők Szervezete és a Mentsük meg a gyermekeket! szervezetekkel együtt egy sor tevékenységet bonyolított le: az Európai Unió és Afrika közötti kapcsolat témájú szemináriumot, egy fényképkiállítást, filmvetítést és az afrikai hagyományos tárgyak vásárát. A FOND tevékenységeiről bővebb információkat a www.fondromania.org honlapon találhatnak. Kiegészítő információkért írjanak az [email protected] e-mail címre.

Szerkesztette: Adriana Zaharia FOND – projektasszisztens e-mail: adriana.zaharia@ fondromania.org Fordította: Kis Zoltán

26

civil fórum

A proHáló – országos hálózat a nonprofit szolgáltatók és a nonprofit szolgáltatások hálózatának fejlesztéséért

A

proHáló nonprofit szervezetek hálózata, amelynek tagjai – regionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben – szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. Létrejöttét 2003-ban 18 magyarországi nonprofit szervezet kezdeményezte. Jelenleg 12 tagja van, nem bejegyzett, de írásban rögzített szabályok szerint működik. Tagszervezeteink jó néhány tagja az 1995-ös évektől résztvevője volt a legkülönfélébb hazai civil szektoron belüli hálózatépítési kezdeményezéseknek, széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, és tagjai más megyei, országos hálózatnak is. Az önálló hálózati együttműködésünk elindulását, a közös munka örömének megismerését a KÖRE (Közösségi aktivitás és részvétel) programban való bekapcsolódás indította el döntően. Együttműködésünk kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy 1999-2003 között valamennyien részt vettünk a Civil Ház programban. Ekkor ismertük meg egymást, kötöttünk személyes barátságokat, és alakult ki bennünk a hálózati működés melletti elkötelezettség. Nemcsak maga a szó, hogy „hálózat” hatott ránk az újdonság erejével, hanem az együttműködés fejlesztésnek eszközét, annak újfajta minőségi szintjét is reméltük a közös munkától. Ebben a szakaszban a tagokat összekötő legfontosabb kapocs a nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások (információ-szolgáltatás, tanácsadó programok, képzések) voltak. A célunk az volt, hogy a meglévő szolgáltatásaink még inkább színvonalasabbak legyenek, és a nonprofit szervezetek igényeire reagálva, azok új elemekkel bővüljenek (kistérségi fejlesztések, területi és szakmai civil együttműködés új formái, nemzetközi kapcsolatépítés, kiadványok megjelentetése stb.) Tudatosan törekedtünk arra, hogy tevékenységünkben a szolgáltatások mellett megjelenjenek a fejlesztő elemek, és értően alkalmazzuk a közösségfejlesztés cselekvési technikáit. Majd ezt követte a közösségi tervezéssel kialakított projekt, amelyben tudatosan terveztük meg a hálózatunk belső fejlesztését. Terveinket a Szolgáltató Központok a tartalmas nonprofit szolgáltatásokért címmel nyújtottunk be a Charles Stewart Mott Alapítványhoz, amely terveinket támogatásra méltónak értékelte, és 2003 májusától máig támogatónk. A proHáló küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlesztő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a hazai nonprofit szektor fejlődését.

Célja: – a non-profit szektoron belüli partnerség fejlesztése és hálózatépítése, hozzájárulva ezzel a szerepét tudatosan vállaló nonprofit szektor kialakulásához, dinamikus fejlődéséhez; – közösségfejlesztő folyamatok kezdeményezése és megvalósítása; – a hálózat tagjai működési területükön bátorítják az önszerveződést, elősegítik civil közösségek létrejöttét és biztosítják számukra a működésükhöz szükséges információkat; – elősegítik a szektorok közötti együttműködést, különös tekintettel a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartásra. Olyan partneri együttműködések kialakítása, amelyben a programok tervezése, megvalósítása során épül és fejlődik a proHáló hálózat és hosszú távon működőképes marad. Az együttműködésünk alapjait a hálózati Működési Alapelvekben rögzítettük, amely olyan dokumentum, amely összefoglalja és rendszerezi a proHáló szakmai, etikai, együttműködési normáit a hálózaton belül és külső kapcsolataiban egyaránt. Legfőbb törekvésünk, hogy a tagok megerősítést kapjanak a hálózattól a helyi szolgáltató-fejlesztő tevékenységük végzéséhez, munkájukhoz megfelelő új ismereteket szerezzenek és új cselekvési technikákat ismerjenek meg. Létrejöjjön a proHáló belső tudásbankja és szakértői bázisa, javuljon a belső és külső kommunikáció, és épüljön kapcsolatrendszere. Célunk, hogy a hálózat spontán fejlődés mellett tudatos, átgondolt hálózatfejlesztési programot valósítsunk meg. Kiindulási pontnak tekintjük azokat az alapértékeket – szakmaiság, megbízhatóság, hitelesség, együttműködés, nyitottság, függetlenség, folyamatosság –, amelyeket közösen fogalmaztunk meg és fogadtunk el. Hosszú volt az út, amelyet eddig megtettünk, de mára elfogadott alapelvek szerint működünk és legfőbb törekvésünk, hogy e mögé mindenkor olyan hálózati szintű konszenzus társuljon, amely hosszabb távon működőképessé és fenntarthatóvá teszi hálózatunkat. A hálózat stratégiai tervében – 2010-ig a fejlesztési irányok az alábbiak: – nemzetközi kapcsolatépítés; – helyi társadalomfejlesztés, partnerség és hálózatépítés a magyarországi nonprofit szektorban; – a proHáló belső hálózatfejlesztő és képző programjainak tervezése és megvalósítása; – civil hálózatfejlesztés képzési program kidolgozása, akkreditálása és megvalósítása;

27


– a proHáló marketing tevékenységének fejlesztése, a nyilvánosság erősítése. A proHáló hálózat tagszervezetei: • Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba • Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Debrecen • Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger • Alföldi Civilekért Alapítvány, Kecskemét • Regionális Civil Központ Alapítvány, Miskolc • Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza • Nevelők Háza Egyesület, Pécs • Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete, Salgótarján • Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, Székesfehérvár • United Way Vértes Vidéke Alapítvány, Tatabánya • Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület, Veszprém • Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület, Zalaegerszeg

Tanulva és figyelve mások tapasztalataira is találtuk meg a saját utunkat, amelyen haladva kihívásokkal, olykor megpróbáltatással és kudarccal találkozunk, de sok örömteli, igényes és újszerű munkában van részünk. A proHálóban súlya van az adott szónak, olyan szellemi műhely, ahová jó tartozni! A hálózat tevékenységéről, a tagszervezeteinkről bővebb információ található a prohalo.hu portálon! A proHáló Hálózati Tanácsa nevében: Bárdos Ferenc, Budainé Nagy Katalin, Groskáné Piránszki Irén, Pocsajiné Fábián Magdolna, Varga Endre, Váradi Zsuzsa

Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat1 – KÖZTÁMHÁLÓ Történeti előzmények […] A nálunk – Magyarországon (szerk. megj.) – a ’70-es évektől kibontakozó közösségfejlesztői gondolat, bár a kezdetektől közösségi mozgalmakat kívánt gerjeszteni (1970-73 Budapesti Műszaki Egyetem: Önszervező-köri mozgalom; Egyetemisták a közművelődésért mozgalom), a szakmafejlesztést és a széleskörű intézményesítés lehetővé tételét is sokáig az államtól várta el – ki mástól várhatta volna el? A rendszerváltás előtt, de még utána is egy ideig, a népművelők mintegy hétezer fős foglalkozási csoportja mellett – azon belül? – gondoltunk el egy kicsiny, de országos szakmai hálózatot, százkétszáz fővel, a helyi közösségi kezdeményezéseket bátorítandó és szakmailag segítendő. Fájlaltuk, hogy az akkori közösségfejlesztők más irányultságú munkakörük átalakításával, s az új munkakör legitimációjáért zajló folyamatos küzdelemben, vagy szabadidejük feláldozásával dolgozhatnak csak közös ügyünkért. Sokáig nem ismertük fel – s e felismeréshez csak a későbbi, nyugat-európai tapasztalataink segítettek, jobbára a 1

’90-es évektől –, hogy az állami füg- szakemberek „bebetonozódnának” gőség épp e szakmunka leglényegibb nyugdíjas állásokba, s hogy ez ellene alapelvét, a közösség szólna munkánk melletti feltétlen elkömozgalmi jellegének, E hálózati mûködés telezettséget veszéamely alulról építkelyeztetné. Akkor még ző, spontán elemekerõsíti a közösségfejnem lévén harmadik ben bővelkedő, önlesztés-közösségi szektorunk (nem-hiszervező, nem ellátás munka kívánatos civatalos civil társadaljellegű munka, s ekvil, mozgalmi jellemunk azért persze ként a hivatali szemgét, hatékonyan fejvolt, mégpedig meglepontok, az állam leszti a közösségi tehetősen változatos foriránti kötelező lojalimákban és gazdag tartás csak ártana neki. vékenység iránti tártalommal!), nem gon1989-ben elkezdsadalmi befodolkodhattunk a szatük létrehozni intézgadókészséget. Megbadság keretei között, ményeinket: megalaerõsíti a szervezetes nem ismertük fel, kítottuk a Közösségket a mûködésükben, hogy az állam bábásfejlesztők Egyesülekodása alatt más, talán tét, majd („nem vákiegészíti bevételüépp a közösségi munrunk tovább az álket, de nem vállalja ka legszerethetőbb volamra!”) 1992-ben fenntartásukat, ezért násai kerülhetnének Közösségszolgálat a civil függetlenség veszélybe, nevezeteAlapítványt hoztunk nem sérül, s a lojalisen a közösségi tartallétre a közösségi keztás a segített közösmak szabadsága és a deményezések támoközösségi mozgásforgatására (a többi, ségekkel fejlõdik ki. mák spontaneitása. azonos időben – PaNem gondoltunk arra, rola –, vagy kicsit kéhogy egy nagyobb, állami fenntartá- sőbb létrehozott intézményünket – sú foglalkozási csoport tagjaiként a Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Ci-

Jelen cikk a Közösségfejlesztők Egyesülete (HU) kiadásában megjelenő Parola c. kiadvány 2005/1-es száma, 3-5. oldalain megjelenő cikk rövidített és kissé átdolgozott változata.

civil fórum

28

vil Rádió, Civil Kollégium Alapít- sadalmi mozgalmat kell gerjesztevány – most nem elemezzük). nünk, s nem egy fizetett alkalmazotti Két évre szóló alapítványi támo- gárda által működtetett foglalkozási gatásból hoztuk létre kicsiny orszá- csoportért kell harcolnunk, s a szakgos hálózatunkat: tizenkét szakem- mát a beavatkozást legitimáló elmélebert tudtunk mindössze alkalmazni tek és a kifejlesztett módszerek együtugyanennyi irodában az ország kü- tesének fogjuk fel, s nem foglalkozási lönböző pontjain. Kétéves küzdelmet csoportként. […] Mert a közösségfejfolytattunk, hogy megvessük a lá- lesztés, ismertük fel, ún. hozzájáruló bunkat az átalakulás dzsungelharcai jellegű foglalkozás is. Ez azt jelenti, közepette és a további működésre he- hogy egyedül nem képes orvosolni súlyi támogatókat szerezzünk – nem si- lyos társadalmi problémákat, főként került. Talán túl korán történt mind- strukturális problémákat nem, de sajáez. Nem tudtunk pénzt hozni a kony- tos eszközeivel, más szakmák eszköhára, ergo haszontalazeit kiegészítve, hozzá nok voltunk. Még tud járulni a probléannyira sem volt a mák megoldásához, Többszáz kezdeméköztudatban a társamérsékléséhez, kezenyezés az eredmédalmi részvétel fonléséhez. S ezen a nye ennek a segítõ tossága, mint ma. A szemléleti talajon már folyamatnak! Ezecivilség valami gyakönnyebben megszüken a helyeken a nús új dolog volt. Nalethetett és felnevelődlegfõbb törekvésünk gyon kevesen áldozhet egy, a közösségi tak érte. Nem voltak kezdeményezéseket a közösségi részvétel támogató programok bátorító és támogató megerõsítése, a hesem. S talán a mi fehálózat. Mert egy lyi közösségek felkéjünkben is a szükséilyen hálózat a már szítése az õket éringesnél nagyobb volt meglévő, sokféle kötõ változásokra. Kimég az ellátottságzösségi tevékenységet igény. De néhányan szervezi együvé – leemelten fontos, közülünk igazi civil gyenek bár állami hogy segítsük érdekurázsival vállalkozni vagy civil intézmékeik megfogalmazákezdtek, s ha keservenyek a tevékenység sát és képviseletét, sen is, de az évek sogazdái. E hálózat alulhogy passzív lakorán kiépítették a keról, civil módra, szersokból aktív államresletet saját munkávesen építkezik olyan juk iránt. Fájdalmas szervezetekkel, amepolgárokká váljanak. tapasztalást eredmélyeknek már van saját nyeztek ezek az évek, tapasztalatuk, társade nem haszontalanokat. dalmi beágyazottságuk, önkéntes báA ’90-es évek második felétől intéz- zisuk. E hálózati működés erősíti a köményeink megerősödtek, stabilizálód- zösségfejlesztés-közösségi munka kítak, csak épp hálózatot nem sikerült vánatos civil, mozgalmi jellegét, hatélétrehoznunk. Akárhonnan, bárme- konyan fejleszti a közösségi tevékenylyik aktuális program felől közelítet- ség iránti társadalmi befogadókésztük is meg a hálózatépítés kérdését, séget. Megerősíti a szervezeteket a valahogy soha nem mi voltunk azok, működésükben, kiegészíti bevételüakikre a támogatók gondoltak. […] S ket, de nem vállalja fenntartásukat, lassan körvonalazódni kezdett a ezért a civil függetlenség nem sérül, s kiépülni-képtelenséget legitimáló el- a lojalitás a segített közösségekkel fejmélet, amely a közösségi munka hár- lődik ki. A hálózat az együttműködésmas irányultságáról szól. Eszerint a re épít, egy ideje/régóta együtt dolgoközösségi munka a társadalmi refor- zó szakembereket és szervezeteket tömerek és filantrópok munkásságán, mörít és erősít meg. Nyilvánvalóan valamint a haladásért folytatott évszá- nem fedi le az egész országot, de időzados küzdelmeken keresztül érvé- vel – új támogatások megnyílásával – nyesíti a közösségi-civil eszméket és ez is kialakulna. S végül: hosszú távon értékeket, s csak ezen túl értelmezhet- ez a struktúra biztonságosabban is jük szakmaként, olyan helyzetekben, fenntartható, mert ellenállóbb a politiamikor a társadalom kezdeményező- kai-költségvetési változásoknak. és cselekvőképessége spontán módon A 2004-ben – az Ifjúsági Családmár nem képes megnyilvánulni és ügyi Szociális és Esélyegyenlőségi szakmai beavatkozásra szorul. S ha ezt Minisztérium programjaként – létrefelismertük, evidens, hogy egy nagy jött Közösségi kezdeményezéseket kör megtétele után vissza kellett ér- támogató szakmai hálózat ezen alapkeznünk a kiindulási pontunkhoz: tár- elvek szerint működik. Nincs főállású

fizetett alkalmazottja. Állami pénzből gazdálkodik ugyan, de a rendelkezésére bocsátott összeg – a terület (az egész ország) és a feladat nagyságát tekintve, afféle gyutacspénz. Arra elég, hogy a különféle közösségi szervezetek időnként találkozhassanak, képezhessék magukat, feltárják környezetük közösséghiányos területeit és azokon közösségi mozgásokat kezdeményezzenek. […]

Gondolati háttér Bevalljuk, eszmékből és értékekből indulunk ki. Közösségi alapú társadalmat szeretnénk, mert az individuumra építő társadalomban az állampolgári gondolkodás és viselkedés mozgatórugója az egyéni érdeken alapuló egyéni cselekvés, melynek érvényesülése a verseny kiéleződéséhez, a kommunikáció leszűküléséhez, széthúzáshoz és elkülönüléshez, a szolidaritás érzésének csökkenéséhez vezet. A közösségi alapú társadalomban az egyéni mellett a köz érdeke is fontos szerepet kap. A közjóért folytatott, lokális társadalmi csoportokban zajló közösségi cselekvés a részvételi demokrácia fő megnyilvánulási formája, melyben a közösség tagjai rendszeresen kommunikálnak, részt vesznek saját életük irányításában, rendszeresen kapcsolatot tartanak saját intézményeikkel, befolyásolják és ellenőrzik működésüket, miközben új – civil – intézményeket építenek a helyi közösségben. Mindezek nyomán a közösség tagjaiban kialakul a közösségi gondolkodás, a közös felelősség és az egymás iránti szolidaritás. A közösségek mellőzésének az a társadalmi kockázata, hogy még több elnyomott és perifériára szorult ember idegenedik el a társadalomtól! […] „A közösségfejlesztés oly módon erősíti meg a civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi előtérbe a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségfejlesztés a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is. A közösségfejlesztés a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és

29


az állami, magán- és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. A közösségfejlesztés kulcsfontosságú támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek, támogatja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek autonóm véleménynyilvánítását. Olyan értékrend és alapelvek mentén határozza meg önmagát, mint az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadása, amelyeket meghatározott eszköz- és ismeretrendszeren keresztül érvényesít.” (Részlet a Budapesti Nyilatkozat Preambulumából, 2004. március – lásd www.kozossegfejlesztes.hu.) Ez a közösségfejlesztés saját mezsgyéje. A hálózati munka is ezen alapelvek mentén szerveződik és dolgozik a befogadó társadalmi légkör, az attitűdváltás, a közösségi alapú társadalom kiépüléséért.

Hálózat a közösségi alapú társadalomért […] A hálózat olyan helyi kezdeményezések felkarolására vállalkozik, amelyek a tágabb közösség felé irányulnak és amelyek kapcsolatok, szakemberek, esetleg némi anyagi támogatás nélkül nem tudnának megvalósulni. Helyi cselekvők felkutatását, megerősítését, közösségek létrejöttét segítjük, amelyek még nem formalizálták kereteiket. Főként olyan terepeken kezdeményezünk – elsősorban kistelepüléseken és városi lakótelepeken –, amelyekre különösen jellemző a közösséghiányos jelző, ahol önmagától nem épül ki a civil társadalom, hiányoznak a helyi nyilvánosság fórumai, a társadalmi párbeszéd csatornái. Helyi ügyek, kezdeményezések segítésére szakemberekből álló hálózat működik valamennyi megyében és Budapest négy városrészében. A gyakorlat szerint a helyi fejlesztő szakemberek feltárják a területükön a helyi közösségi potenciált, felkutatnak cselekvő személyeket, csoporto-

sulásokat, esetleg már kialakuló közösségeket. Többszáz kezdeményezés az eredménye ennek a segítő folyamatnak! Ezeken a helyeken a legfőbb törekvésünk a közösségi részvétel megerősítése, a helyi közösségek felkészítése az őket érintő változásokra. Kiemelten fontos, hogy segítsük érdekeik megfogalmazását és képviseletét, hogy passzív lakosokból aktív állampolgárokká váljanak, részt vegyenek a saját környezetük, sorsuk alakításában, a helyi döntésekben. A hálózat tevékenységéről, sikertörténeteiről a következő internetes felületen olvashatnak bővebben, továbbá itt tekinthetik meg a hálózat munkájáról készült legfrissebb kisfilmet is: www.kka.hu

Vercseg Ilona Közösségfejlesztők Egyesülete – közösségfejlesztő e-mail: [email protected]

Kapcsolati hálózatok jellegzetes mintái Baranya és Somogy megyében1

E

gy civil szervezet érdekérvényesítési erejét, pályázati sikerességét, akár a helyi, a megyei vagy akár az országos közéletben jelentősen befolyásolja az, hogy milyen kapcsolati hálóval rendelkezik, céljainak elérése érdekében milyen erőforrásokat képes mozgósítani. Mindezekből következően a vizsgálatba bevont civil szervezetek együttműködési kapcsolatait a következő szempont szerint elemeztük2: – összevont tevékenységi csoportok képzése alapján bemutatjuk a kulturális-oktatási és tudományos, az egészségügyi-szociális, ifjúsági és gyermekvédelmi, a környezetvédelmi, gazdaság- és településfejlesztési, valamint az egyéb (vallási, polgárvédelemi, jogvédelemi, bűnmegelőzési, adományosztó, érdekképviseleti)3 szervezetek együttműködési kapcsolatait, illetve

ezek erősségét és intenzitását a különböző társadalmi szereplőkkel. Az eredmények alapján azt vártuk, hogy elsősorban tevékenységi terület alapján4: – differenciálni tudjuk – a mintába bekerült szervezetek – erős és gyenge együttműködési készséggel rendelkező csoportjait, és ezek formális és funkcionális jellemzőit. Ennek jelentőségét abban látjuk, hogy rávilágíthatunk a helyi civil társadalom rétegzettségére, illetve az ezt befolyásoló tényezőkre; – megmutatjuk ezen együttműködési kapcsolatoknak jellegzetes dimenziót, kitüntetett szerepet tulajdonítva a helyi önkormányzattal kialakított kapcsolatoknak. Ezek az adatok információval szolgálhatnak a különböző tevékenységi területű civil szervezetek helyi, önkormányzati kötődéseiről.

A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült. A kapcsolati háló módszerének és szempontjainak kidolgozása Dr. Bartal Anna Mária nevéhez fűződik, amelyet több kutatásban is teszteltünk, így Bartal Anna Mária-Kákai László: Civil szervezetek és civil projektek szerepe a dél-dunántúli régió fejlesztésében Baranya, Somogy, Tolna Megyei Önkormányzatainak megbízásából Pécs 2003.; Bartal Anna Mária-Kákai László-Szabó István: Civil kapcsolati hálók Debrecenben. Bp. Századvég-Civil Akadémia 2004, Bartal Anna Mária-Kákai László-Szabó István: Nonprofit szervezetek érdekképviselete és kapcsolatrendszere. Bp. Századvég-Civil Akadémia 2005. 3 Ezeket az igen különböző tevékenységi csoportokat megjelenítő szervezeteket az alacsony elemszám miatt vontuk össze. 4 Kákai László és Vető Balázs kutatásai alapján (NCA 01226/22/05, valamint NCA 00405/21/06). 1 2

30

civil fórum

A kapcsolati hálóba5 bekerülő partnerekkel nem azonos intenzitású egy-egy szervezet kapcsolata. Ennek a kapcsolatnak az erősségét a kérdőívben egy négyfokú skálán mértük6. Az elemzés során a könnyebb szemléltethetőség kedvéért a négyfokú skálát százfokúra transzformáltuk, amelynek egyik végpontja (100) a folyamatos együttműködést, a másik (0) pedig az együttműködés teljes hiányát jelenti. Az ábra jól szemlélteti azt, hogy a két megye szervezeteinek kapcsolati intenzitása jelentősen eltér egymástól. Míg Baranya megye esetében a szervezetek közel negyven százaléka ritka kapcsolati hálóval jellemezhető, addig Somogy megyében a mintába került szervezetek „csak” 20 százaléka jellemezhető így. Ezzel szemben Somogy megyében közel tíz százalékkal magasabb a közepesen sűrű és sűrű kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek aránya, mint Baranya megyében. Ezen kívül az egészségügyi-szociális ellátással, ifjúsággal és gyermekekkel foglalkozó szervezetek is ide sorolhatók. Ezen tevékenységcsoportba tartozó szervezetek esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint amit a környezetvédelmi szervezetek esetében tapasztaltunk. Somogy megye esetében 48%-uk közepesen sűrű, 30%-uk pedig sűrű, Baranya megyében pedig 42-42%-uk ritka és közepesen sűrű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezen tevékenységcsoporton belül is jól látható tehát a két megye szervezeteinek eltérő kapcsolati intenzitása, ami azt jelenti, hogy a felsorolt 14 potenciális partner közül Baranya esetében közel 6, Somogy esetében pedig közel nyolccal az átlagot meghaladó mértékű kapcsolatot ápolnak a megye szervezetei.

Kutatási eredmények rövid összefoglalása A megyei nonprofit szervezetek rétegzettsége A kutatási mintába bekerült, különböző tevékenységcsoportokhoz tartozó, nonprofit szervezetek vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a két megye civil/nonprofit szektora – együttműködési kapcsolataiban – igen rétegzett képet mutat. A részletesebb elemzések szerint a helyi civil/ nonprofit szektor három, jellegzetes csoportja vált leírhatóvá – a különböző társadalmi partnerekkel kialakított – együttműködési kapcsolatai nyitottsága, sokrétűsége alapján. – Az első csoportba a környezetvédelmi, település- és vállalkozásfejlesztési szervezetek kerültek, amelyekbe tartozó szervezetek nyílt és sokrétű, valamint közepesen sűrű7 együttműködési kapcsolatokat alakított ki a különböző társadalmi partnerekkel. E tekintetben lényeges különbség mutatható ki a két megye szervezeteinek vonatkozásában. Míg a Somogy megyei környezetvédelmi szervezetek fele közepesen sűrű, 44 százaléka pedig sűrű, addig a Baranya megyei szervezetek egyharmada ritka, 53 százaléka pedig közepesen sűrű kapcsolati hálóval rendelkezett.

A két megye adatainak összehasonlítása egyértelműen mutatja, hogy a Somogy megyei szervezetek együttműködési mintázata és annak erőssége jelentősen meghaladja a baranyai szervezetekét. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a két megye civil/nonprofit szekto-

Ritka kapcsolati hálóval rendelkező civil szervezetnek az tekinthető, amely négy vagy annál kevesebb partnerrel tart fenn kapcsolatot. A közepesen sűrű kapcsolati hálóval jellemezhető csoportba azok a szerveződések kerültek, akik tevékenységük során legalább öt, de legfeljebb kilenc szervezettel kerültek kapcsolatba. A sűrű kapcsolati háló ismérve a tíznél több szervezettel fenntartott kapcsolat. 6 A vizsgálatban nem csak a kapcsolat erősségét, hanem annak fontosságát is mértük a felek számára. A kérdőívben ezt a dimenziót is egy négyfokú skálán vizsgáltuk, amelynek egyik végpontja a nagyon fontos, a másik pedig a nem fontos kategória volt. Az előzőhöz hasonlóan az elemzés során ezt a skálát is százfokúra transzformáltuk. 7 Az együttműködő partnerek száma átlagosan 8. 5


31

rának meghatározó szereplői főként ezen tevékenységcsoportba tartozó szervezetek közül kerülnek ki. – A második csoportba a kulturális, oktatási és tudományos szervezetek tartoztak, amelyek fő jellemzője volt, hogy kétharmaduk együttműködési kapcsolatban ugyan közepesen nyitottak voltak, de kapcsolataik a különböző szektorokat megjelenítő partnerek közül hat szereplőre korlátozódott. Míg Baranya megyében ezen tevékenységcsoportba tartozó szervezetek 38, addig Somogy megyében 24 százalék a ritka kapcsolati hálóval rendelkezik. E szervezetekre tehát az alacsony kapcsolati intenzitás jellemző. Mindkét megyében a ritka kapcsolati hálóval bíró szervezetek 45 százaléka a kulturális, oktatási tevékenységcsoportba tartozik. Ennek oka talán az lehet, hogy ebbe a csoportba döntően olyan szervezetek tartoznak, amelyeket iskolák hoztak létre azon célból, hogy az iskolába járó diákok szüleinek személyi jövedelem-adója 1 százalékát megszerezzék. Viszont ezzel ki is merül a szervezet tevékenysége, azaz nem érdekeltek széles kapcsolati hálózat kiépítésében.

A kutatás fontos eredményének tartjuk annak a feltevésnek az igazolódását, hogy az egyes tevékenységi területekhez tartozó szervezetek együttműködési kapcsolatait nagyban befolyásolják: a főként anyagi erőforrások, valamint azok a társadalmi feladatok, amelyeket ellátnak működésük során. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált megyékben a civil/nonprofit szektort alkotó szervezetek közül általában a magasabb bevételű szervezetek több, és sokrétűbb együttműködési kapcsolatokat alakítottak ki, mint az alacsonyabb bevételű szervezetek.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony bevételű szervezeteknek a felsorolt társadalmi partnerek közül átlagosan 13, a közepes bevételű szervezeteknek 4-7 és a magas bevételű szervezeteknek tíz feletti partnerrel van az átlagot meghaladó mértékű kapcsolata. Ez azonban nem jelentetett minden tevékenységcsoport esetében egyenes arányú összefüggést, de az biztosan megállapítható, hogy az alacsony bevételű szervezeteknek – tevékenységtípustól függetlenül – rendkívül alacsonyak az együttműködési kapcsolataik.

Dr. Kákai László PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék – egyetemi docens, habilitált szociológus-politológus Pólusok Társadalomtudományi Egyesület – elnök e-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom 1. BARTAL Anna Mária, KÁKAI László, SZABÓ István (2005): Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében [hálózati dokumentum] – 113 p. – In: Századvég Civil Akadémia. Tanulmányok [webhely]. Budapest: Századvég Politikai Iskola Alapítvány. http://www.szazadveg.hu/civil/debrecenicivil.pdf 2. BARTAL Anna Mária, KÁKAI László, SZABÓ István (2005): A nonprofit szervezetek érdekképviselete és kapcsolatrendszere [hálózati dokumentum] – 124 p. – In: Századvég Civil Akadémia. Tanulmányok [webhely]. Budapest: Századvég Politikai Iskola Alapítvány. http://www.szazadveg.hu/civil/civilorszag_teljes.pdf 3. KÁKAI László – VETŐ Balázs (2006): Civil szervezetek társadalmi beágyazottsága Baranya megyében. NCA kutatás (01226/22/05) [hálózati dokumentum] – 113 p. – In: Pólusok Társadalomtudományi Egyesület. Pécs: Tanulmányok http://www.polusok.hu/baranyacivil.pdf 4. KÁKAI László – VETŐ Balázs (2007): Kutatás a Dél-Dunántúl civil szervezeteinek együttműködési stratégiáiról. NCA kutatás (00405/21/06) – 129 p. – In: Pólusok Társadalomtudományi Egyesület. Pécs: Tanulmányok http://www.polusok.hu/somogycivil.pdf

civil fórum

32

Európai civil együttmûködési modellek 1 Definíció, tipológia Mit nevezünk civil összefogásnak? Összefogás, együttműködés, partnerség, közös munka – ugyanazt fedik, más-más jelentésárnyalatokkal. Ebben az előadásban az együttműködést választom, mivel számomra ez a szó tükrözi a téma legobjektívebb megközelítését. Az összefogásban – az én értelmezésemben – van egy olyan elem, amely az együttműködésen túlmutat, ami a résztvevő szervezetek értékközösségét, vagy közös helyzetét is mutatja, hiszen összefog-

4. önálló vagy struktúrába illeszkedő (pl. szövetség tagjává válik); 5. törvény, jog által elismert külön státusszal rendelkező (pl. az ECOSOC, az ENSZ konzultatív testülete esetében); 6. független vagy valamely állam, nemzetközi szervezet által létrehozott/finanszírozott. A továbbiakban e jellemzőket is figyelembe véve elemzünk néhány nemzeti és európai szintű civil együttműködési példát.


Szöveg nélkül

ni legtöbbször valamiért vagy valami ellen lehet. Ez az érték-elem a legtöbb konkrét együttműködésben nincs feltétlenül benne, így az „összefogás” számomra leszűkítené a vizsgálódás körét. A civil szervezetek együttműködését számos jellemző alapján elemezhetjük. E jellemzők a nemzeti szintű és az európai szintű civil szerveződésekre is vonatkoztathatók. Civil szervezetek együttműködése lehet: 1. alkalmi vagy állandó (azonban az alkalmi együttműködés is tarthat hosszú ideig, akár évekig, amíg a célját el nem éri); 2. informális vagy formális (szervezet jön létre); 3. szakmai terület, szervezettípus, vagy ügy mentén létrejövő; 1

Nemzeti szintű szerveződések Európában a nemzeti szintű civil együttműködések rendszerint állandósult szervezeti formában jelennek meg. Országonként több ilyen szerveződés is található, és ezek nagyon különböző funkciókat töltenek be. Csak kevés országban létezik egy „nonprofit ernyőszervezet”, mely a nonprofit szektor átfogó, a legtöbb szereplő által elfogadott képviseletét látja el. A legjellemzőbb két példa erre, ahol ilyen szektor-szintű érdekképviselet sikeresen működik, az angliai Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Council of Voluntary Organizations, NCVO), illetve az Észtországi Nonprofit Szervezetek Hálózata (Network of Estonian Nonprofit Organizations, NENO). Ezek

olyan ernyőszervezetek, amelyeknek nem mindegyik nonprofit szervezet a tagja, mégis legitimen tudják képviselni a szektort a kormányzat felé, mivel kialakulásuk és szerepvállalásuk folyamata során a szektor erre felhatalmazást adott nekik. Hasonlóan érdekképviseleti, a „kormányzat partnere” funkciót töltenek be a legtöbb országban a szakmai terület vagy más közös nevező alapján szerveződött ernyőszervezetek. Egyedi, mégis jellemző és fontos példa Németország, ahol a – tágan értelmezett – szociális szervezetek érdekképviseletét hat párhuzamos országos ernyőszervezet látja el. Ezek történetileg vallási alapon alakultak ki (pl. Caritas, Diaconia), de mára a hagyományos nagy vallások mellett a „függetlenek”, tehát az egyik felekezethez sem tartozó szervezetek ernyője is megalakult. Így e hat szervezet tagsága szinte az összes szolgáltató típusú nonprofit szervezetet magában foglalja. Az ernyőszervezetek a szubszidiaritás elve alapján évről évre költségvetési támogatást kapnak, melyet tagjaik felé továbbítanak. Erős alkupozíciójuk révén nélkülözhetetlenek a szolgáltató szervezetek érdekvédelmében. Más típusú, mégpedig önszabályozó funkciót tölt be a holland Adományszervezők Szövetsége (Central Bureau of Fundraising, CBF), mely a kontinens leggyakrabban hivatkozott példája a szakmai – etikai kódexek megalkotására. E szervezet a „fogyasztók” (jelen esetben az adományozók) védelme érdekében hosszadalmas és széles körű egyeztetéssel dolgozta ki az adományszervezési szakmai és etikai kódexet, mely rendkívül sikeres lett (megnőtt az adományok száma, a legtöbb NGO betartja a kódexet). Bár egy ilyen funkcióra minden országban szükség lenne, a tapasztalatok szerint sokáig tart, mire oda eljut a nonprofit szervezetek egy-egy alszektora (nemhogy az egész szektor), hogy képes legyen önmaga kidolgozni és betartatni egy ilyen kódexet. A legtöbb-

Az előadás első verziója 2005. december 8-án hangzott el a Soros Alapítvány által megrendezett „A civil együttműködés dilemmái” című konferencián. Az előadás aktualizált változata a 2009. április 17-19. között az Életfa Környezetvédő Szövetség és a proHáló hálózat által megrendezett „A közösségi alapítványok kelet-európai működésének megismerése és magyarországi elterjedésük elősegítése” című konferencián hangzott el Tóth Andrea Judit előadásában.

33


ször külső, szakértői szervezetek nyújtanak minőségbiztosítási szolgáltatást a nonprofitoknak.

hozza a nemzetközi fejlesztési pénzekért zajló versenyben.

Európai szintű szerveződések A civil szervezetek közötti együttműködés egy másik módja, funkciója bizonyos szolgáltatások terjesztése és egységesítése (sztenderdizálása). Ilyen „kifelé szolgáltató” hálózat pl. Angliában az Önkéntes és Közösségi Kezdeményezések Országos Szövetsége (National Association for Voluntary and Community Action, NACVA), mely az ország területén működő több száz helyi tanácsadó szolgálatot fogja össze. Ezek a helyi szervezetek a közösségért tenni vágyó állampolgároknak segítenek céljukat elérni, akár egyszeri projektről (pl. játszótér-felújítás), akár hosszú távú célról (pl. egyesület vagy alapítvány létrehozása) van szó. Ezt a funkciót bármely már létező helyi civil szervezet felvállalhatja, ha elsajátítja a szolgáltatás szakmai sztenderdjeit és betartja a NACVA tagsági feltételeit. Ilyen rendszerben működik például az itthon is jól ismert teleház hálózat, mely eredetileg Svédországból származik. Hasonló itthoni példa lehet a CISZOK hálózat is. Végül meg kell említenünk az ún. „befelé szolgáltató”, azaz a tagoknak tanulási és fejlődési lehetőséget nyújtó ernyőszervezeteket is. Természetesen minden tagszervezet, pl. egy érdekvédelmi vagy „kifelé szolgáltató” szervezet is nyújt szolgáltatásokat saját tagjainak. Ritkábban jellemző azonban, főleg Magyarországon, hogy az ernyőszervezet fő célja a tagok „képessé tétele”, megerősítése lenne, afféle önsegítő jelleggel. Ez a funkció azért is fontos, mert valódi együttműködésre, összefogásra általában azok a tagszervezetek képesek, amelyek maguk is erős, önálló szervezetek. Ennek híján a tagság gyakran válhat az anyagi forrásokkal rendelkező ernyőszervezet (vagy az állam, illetve más adományozó) kiszolgáltatottjává. Érdekes például szolgál a Franciaországban az ezredforduló után alakult Coordination Sud, amely déli féltekén fejlesztő és humanitárius munkát végző francia szervezetek együttműködéséből született. Ennek az ernyőszervezetnek fő célkitűzése, hogy tagjait erősítse, fejlessze, és ezáltal minél jobb helyzetbe

Az európai szintű intézményesült együttműködések legjellemzőbb típusa a szakmai területek, „ügyek” mentén történő szerveződés. Csak néhány a száz körüli ilyen jellegű szervezet közül: 1. Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby) 2. Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum) 3. Szociális Platform (Social Platform) 4. Concord (Fejlesztéssel foglalkozó NGO-k) 5. Zöld Tizek (Green 10)

Az európai szintű szerveződések közül mindenekelőtt érdemes megemlíteni a szervezettípus szerinti együttműködés példáit. Ezek a nonprofit szektor két alapvető szervezeti formájának, az alapítványoknak és az egyesületeknek az európai szintű szervezetei: az Európai Alapítványi Központ (European Foundation Center, EFC), és a Közérdekű Egyesületek Európai Bizottsága (Comité Européen des Associations d’intéręt Ezek a szervezetek General, CEDAG). számos ország ernyőMindkettő az elmúlt szervezeteinek szövet20 évben alakult és Az Európai Bizottségei. Lényegében egy erősödött meg, valóságban a civilekhez federális rendszer színűleg annak jelekapcsolódó ügyeket épült ki Európában, ként, hogy e szervepéldául a Fõtitkárság melyben az európai zetek mind fontosabb fogja össze, mely a szintű szervezetnek, szerepet játszanak az melynek brüsszeli iroEurópai Unió politicivilekkel való kondája van, és amely kájának alakításában zultáció és párbe„közel van a tűzhöz”, és végrehajtásában. széd elõsegítésére annál nagyobb a legi(Igaz, a civil szervetöbbek között létretimitása, minél több zetek szerepének felhozott egy hivatalos ország ernyőszervezeismerése Európában teit tömöríti, és minél weboldalt. már globális befolyátöbb tagot tudhat masuk növekedését kégáénak a nemzeti pezte le.) Mind a CEDAG, mind az EFC szintű szerveződéseken keresztül. megkísérelnek európai szintű sza- Ennek következtében az új tagok bályozást kilobbizni az Európai Bi- csatlakozásával megnőtt az érdeklőzottságnál. Ennek célja a határokon dés az új tagországok ernyőszervezeátívelő tevékenységek, illetve tei iránt is. Tapasztalatunk szerint az együttműködések lehetőségeinek elmúlt években számos ilyen terülebővítése lenne. Az egyesületek ese- ti–szakmai szövetség kifejezetten tében például amely egyesület az azért jött létre ezekben az országok(egyelőre csak tervezet formájában ban, hogy beléphessen a megfelelő létező) Európai Egyesületi Alapsza- európai szövetségbe. Ez önmagában bály alapján működne, az tevékeny- persze nem baj, hiszen ezzel az egyes ségét bármely Uniós országban úgy szervezetek növelik lobbierejüket és végezhetné, mintha ott lenne beje- pénzhez jutási lehetőségeiket. Ugyangyezve.2 Az EFC pedig évek óta lob- akkor még sok feladat vár ezekre az bizik egy egységes, európai szintű újdonsült és többnyire kis kapacitásalapítványi szabályozásért: az erről sal bíró szövetségekre, hogy valóban szóló megvalósíthatósági tanul- hatékony érdekvédelmi funkciót látmány nemrég készült el az EU meg- hassanak el tagjaik érdekében. bízásából. Az ilyen szabályzat szeAz európai szintű ernyőszervezerint működő alapítványok esetében bármely ország adományozói érvé- tek fő tevékenységei között az infornyesíthetnék a náluk rendelkezésre mációátadáson és a kapacitás-építéálló adókedvezményeket (tehát pl. sen túl meg kell említeni a hálózatépíha egy német adományozó francia tést: ez jelentheti új projektekben partalapítványnak juttatna adományt, nerek „közvetítését” a tagszervezetek akkor ugyanúgy részesülne adó- között, vagy például a közös kampákedvezményben, mintha német ala- nyokban való együttes részvétel megszervezését is. A fentiekből adódóan pítványnak adta volna).3

2 Ez a kezdeményezés azonban egyelőre lekerült a Bizottság napirendjéről. 3 Az Európai Bíróság nemrégiben meghozott ítélete is ebbe az irányba mutat. A Persche-ügyben született úttörő jelentőségű döntés szerint a nemzetközi adományozás után járó adókedvezmények igénybevételének megakadályozása ellentétes az EU-Szerződéssel. Ha az adományozó nem tudja igénybe venni egy másik ország közhasznú szervezetének juttatott támogatása utáni adókedvezményt, az a tőke szabad mozgását akadályozza, és így ellentétes a Szerződés 56-os cikkelyével.

civil fórum

34

ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek a legfőbb funkciója az érdekképviselet. A megfelelő legitimitással bíró ernyőszervezetek érdekvédelmi tevékenységére jó példa egy-egy közös álláspont, nyilatkozat kialakítása aktuális események kapcsán. Ezt jellemzően vagy az ernyőszervezet vonatkozó munkacsoportja, vagy a stábtagok készítik elő, majd kiküldik véleményezésre a tagszervezeteknek. A tagszervezetek aktivitásuktól, szaktudásuktól és kapacitásuktól függően kiegészítik a javaslatokat, amelyeket a brüsszeli iroda azután eljuttatat a megfelelő döntéshozókhoz. A federális rendszer „csúcsa”, az ernyők ernyője az ún. Civil Society Contact Group (CSCG), mely hét nagy terület – környezetvédelem, szociális terület, nemzetközi fejlesztés, nők, emberi jogok, kultúra, egészségügy – ernyőszervezeteit fogja össze. Ez a szerveződés csak néhány éve, 2002-ben alakult, eredeti célja az NGO-k bevonása az EU jövőjéről szóló vitába (pl. bővítés, alkotmány). Érdemes még néhány szót szólni a fentiekhez képest eltérő modellben működő együttműködésekről is. Ilyen volt például a CSCG által koordinált egy konkrét ügyre létrejött ACT4Europe (Tégy Európáért), mely az Európai Alkotmány népszerűsítésére indult kezdeményezés volt. Ennek volt egy koordinátora, mely forrásokkal rendelkezett a csatlakozók számára, akik felvállalták az alkotmány különféle formában történő népszerűsítését (és más, kapcsolódó projekteket). Ez a hálózat alkalmi, külső motivációra – az elérhető forrásokra – válaszul létrejött érdekközösségen alapult. (Lásd az ábrát az együttműködés formáiról.) Ettől eltérő példa a Critical Mass mozgalom, mely a városi kerékpározás népszerűsítésére jött létre világszerte. A Critical Mass nyitott, alacsony belépési küszöbű hálózat, melyhez bármely országból bárki csatlakozhat, aki részt vállal a helyi munkában és részt vesz a felvonulásokon. Ez az együttműködés elsősorban értékvezérelt, és belső motivációra történik. Van azonban olyan együttműködési modell is, amelyben a belépés magas küszöbű, mintegy zárt rendszerként működik – ilyen pl. a Transparency International tagszervezeteivel való együttműködése. A TI egy-

egy országban működő tagszervezetei csak szigorú feltételekkel csatlakozhatnak a szervezethez, a forrásokat legnagyobbrészt maguknak kell biztosítaniuk, és szerződés alapján használhatják a TI nevet. Felmerülhet a kérdés, hogy az Európai Unió hogyan bír el a fenti elvek alapján szerveződött nagyszámú platformmal és ernyőszervezettel. A párbeszédnek számos szerteágazó csatornája van. Az Európai Bizottságban a civilekhez kapcsolódó ügyeket például a Főtitkárság4 fogja össze, mely a civilekkel való konzultáció és párbeszéd elősegítésére többek között létrehozott egy hivatalos weboldalt.5 Ami az Európai Parlamentet illeti, itt az ernyőszervezeteknek a képviselőkkel való közvetlen kapcsolattartása a jellemző. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság6 intézményesült formában teszi lehetővé, hogy a szervezett civil társadalom jobban bekapcsolódhasson az európai folyamatokba. Fontos kapcsolódási pontot jelent még, hogy a Főigazgatóságok7, illetve részlegeik gyakran egy-egy szakértő civil szervezetekből álló csoport véleményét kérik ki, és közvetlenül velük konzultálnak bizonyos szakmapolitikai kérdésekben. Mivel az EU felépítése legalább annyira komplex, mint az európai szintű civil szektoré, jellemzően a civileknek nehéz nyomon követniük, milyen aktuális esemény kapcsán és melyik szinten hallathatják a hangjukat. A párbeszéd struktúráihoz hasonlóan a finanszírozási lehetőségek és modellek is sokfélék. Az ernyőszervezetek a szokásos bevételeken túl (tagdíjak, nemzeti kormányok támogatá-

sai, magánalapítványi bevételek, céges támogatás, stb.) természetesen az Európai Unióhoz is pályázhatnak forrásért. A különböző főigazgatóságok és ügynökségek eltérő pályázati szisztémával rendelkeznek, az alábbiakban mindössze két lehetőséget emelünk ki. Az egyik a működési költségekre („operating grants”) kiírt pályázat, amelyre európai szinten aktív szervezetek és hálózatok pályázhatnak. Az egy vagy több évre szóló intézményi támogatás az érdekképviseleti munka fenntartására, valamint működési költségekre vehető igénybe. A Bizottság a támogatás fejében elvárja az EUpolitikákban való aktív részvételt és javaslattevő tevékenységet. Ezen kívül az ernyőszervezetek természetesen pályázhatnak konkrét projekttevékenységek támogatására is, melyeknek összköltsége adott esetben akár 1 millió eurót is kitehet. Ami a nemzetközi szintű közösségfejlesztést illeti, erre is számos, sikeres példát lehet felhozni, itt két szervezetet említenénk meg, amelyek eredményesen működnek nemzetközi szinten. A Közép- és Kelet-Európai Állampolgárok Hálózata (Central and Eastern European Citizens Network) több mint 20 tagszervezetével évről évre egyre nagyobb médiafigyelem kíséretében szervezi meg az Állampolgári Részvétel Hetét a környező országokban. A Közösségfejlesztők Nemzetközi Szövetsége (International Association for Community Development) globális szinten működik, jelenleg 52 országból számlál tagokat és kontinenseken átívelő programjaival segíti a helyi kezdeményezéseket.

Secretariat-General http://ec.europa.eu/civil_society/index_en.htm 6 European Economic and SocialCommittee, http://eesc.europa.eu/index_en.asp 7 Az Európai Bizottság szervezete főigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A főigazgatóságok a szaktárcákhoz hasonlítanak, ezekben történik az EU közös politikáinak kidolgozása. 4 5


35

Tanulságok, kérdések

ról vagy területfejlesztési együttmű- sajátos módon – amerikai magánalapítványok támogatására támaszAz egyik legfontosabb tanulság: a si- ködésekről.) kodott; illetve a TI, mely független keres együttműködéshez nagyon A formális tagszervezetté alakult szervezet.) Az Economist is foglalfontos, hogy egyértelmű, tisztázott céllal szerveződjön. Ez a cél meg kell együttműködések esetében fontos kozott e jelenséggel8 – még a bővítés feleljen az együttműködésben betöl- elem még a sikerhez a tagok jogai- és az Európai Alkotmány tárgyalának és kötelezettsé- sának idején –, és fő megállapítása tött funkciónak is. Pl. geinek tiszta megfo- az volt, hogy nem várható el túl ha egy szakmai terülegalmazása, és a tagi nagy ellenkezés azoktól a „civil” ten szerveződő együttMivel az EU felépítéhozzájárulás és a ka- szervezetektől, melyek költségveműködés érdekvédese legalább annyira pott szolgáltatás e- tésének több mint 80%-a Brüsszellemre jön létre, ám a komplex, mint az gyensúlya. Sajnos ből érkezik. tagoknak fejlesztésre, európai szintû civil sokszor látszik az eumegerősítésre lenne szektoré, jellemzõen A kormányzattól való függőség rópai szinten is, hogy szükségük ahhoz, hogy az ernyőszervezet- kérdése természetesen nemzeti szina civileknek nehéz kellően meg tudják fonek fontosabb, hogy ten is felmerül. Az európai minták látgalmazni érdekeiket, nyomon követniük, tagjai legyenek, mint tán az a véleményünk, hogy nincs ellenőrizni tudják amilyen aktuális esea tagoknak, hogy er- egyértelmű összefüggés a kormányzok képviseletét, akmény kapcsán és nyőjük legyen (egye- zattól kapott pénz és a kormánypolitikor érdemes lehet újmelyik szinten hallatbek között a fent em- kának való alárendelődés között. Az, ragondolni az elsődlehatják a hangjukat. lített legitimitás mi- hogy egy civil szervezet, legyen bár ges célt. Ugyanez igaz att is). Sokszor az er- egyedi vagy ernyőszervezet, mennyiarra, ha egy szervezet nyőszervezet kapaci- re van kiszolgáltatva a kormányzattúl korán kezdi el az önszabályozást, amikor a tagjai még tása nem terjed ki arra, hogy a tago- nak, mennyire gyakorol öncenzúrát, nincsenek felkészülve egy etikai kó- kat kellően bevonja a stratégiaalko- milyen messze megy el az érdekképdex elfogadására vagy betartására. A tásba, a politikák megtervezésébe, s viseletben, elsősorban kulturális, és tapasztalat ezenkívül egyértelműen arra sem, hogy a szokásos hírlevele- csak másodsorban konkrét pénzügyi azt mutatja, hogy a legsikeresebb er- ken túl szolgáltatásokat nyújtson ne- kérdés. A kultúra kérdése mindkét olnyőszervezetek mindig valamilyen kik. Mivel tudja, hogy nem sokat tesz dalon fennáll: „szolgalelkűvé” válik-e fő profillal rendelkeznek, nem csinál- a tagokért, a tagdíjat is csak nominá- egy civil szervezet, ha az állam támolisan állapítja meg, és nem függeszti gatja? Lesznek-e elvárásai, követelései nak mindent a tagjaik számára. az állami szervnek a fel a nem fizető tagotámogatott civil szerveA másik tanulság a „középről kat. Ez gyakorlatilag zettel szemben? Egy szerveződés” jelensége. Ez azt jelen- a csak papíron, legitiValójában egy violyan kultúrában, ati, hogy az itt leírt szerveződési for- mációs céllal létező szonylag elit középhol a felek egymást mák között nincsen tisztán „alulról”, tagságot jelenti, mely réteg szervezi meg a egyenlően szerződő vagy tisztán „felülről” szervezett er- azonban hosszú tánemzeti szintû szöpartnernek tekintik nyőszervezeti együttműködés. Való- von aláássa az ernyővetségeket, és (Anglia), vagy ahol jában egy viszonylag elit középréteg szervezet hitelességét mindkét fél tisztában ugyanez a „középszervezi meg a nemzeti szintű szö- is. Ez a jelenség vezevan azzal, hogy ez a vetségeket, és ugyanez a „közép-elit” tett oda, hogy ma már elit” éri el, hogy az támogatás alkotmáéri el, hogy az európai szintű szerve- egyre több európai európai szintû szernyos elven alapul ződésekben kellő befolyása legyen. szerveződés kíván bevezõdésekben kellõ (Németország), ott keÍgy rendkívül fontossá válik az or- vezetni valamilyen befolyása legyen. vésbé jellemző, hogy szágos szinten működő, dolgozó kvalifikációs eljárást a az állami politika leszakmai elit képessége arra, hogy a nemzeti szintű tagjai kenyerezze a civileket. két szint között közvetítsen. E képes- szűrésére. Ami Magyarországot illeti, e tekintetségnek egyben felelősségtudatot is Egy másik kulcskérdés az ernyő- ben még messzinek tűnik Európa. kell jelentenie, mivel a legtöbbször ezen a közép-eliten múlik, hogy a he- szervezetek finanszírozása. A leglyi tagoknak van-e valódi beleszólá- több itt leírt európai szintű szerveBullain Nilda – suk az európai politikák meghozata- zet gyakorlatilag az Európai Unió Tóth Andrea Judit lába. (S az is, hogy a helyi tagok kel- pályázati, illetve közvetlen költséglően tudnak-e élni az európai politi- vetési pénzeiből működik. (Kivétel Az Európai Nonprofit kák eredményeivel, legyen szó akár az említettek közül pl. az EFC, mely Jogi Központ munkatársai pénzforrásról, akár jogi szabályozás- egészen a közelmúltig elsősorban – Honlap: www.ecnl.org.hu

8

The subsidised world of Brussels NGOs .How independent are the civil-society organisations beloved by the European Commission?, Economist, 1 Oct. 2004, (http://www.economist.com/research/articlesBySubject/displayStory.cfm?story_id=3308986&subjectid=1521509)

36

civil fórum

Nemzetközi hálózat kiépítésének lehetõségei, kapcsolatépítés szolgáltató és fejlesztõ európai szervezetekkel*

A

nonprofit szervezetek működésének egyik célja 1. European Council for Non-Profit Organisations az EU-ban, ha országhatárokat átlépve kiter- NonProfit Szervezetek Európai Tanácsa cedag@cedagjeszthetik működésüket az egységes piac min- eu.org, http://www.cedag-eu.org den területére. A NonProfit Szervezetek Európai Tanácsa az EU-tagálAz európai szintű szerveződések létrejötte többféle lamok nemzeti és regionális nonprofit szervezeteit tömöszempontból közelíthető meg. A szervezetetek egy része ríti, így több mint 50 000 szervezetet tudhat tagjai között. szívesen köt szorosabb kapcsolatot különböző tagország- 1989-es alapításának célja volt, hogy az európai nonprofokban bejegyzett szervezetekkel, tapasztalatok, módsze- it szervezeteket egyesítő nonprofit szervezetként beforek átadása céljából. Mások adományokat szeretnének lyással bírjon a tevékenységüket érintő kérdésekre az EUgyűjteni más tagországokban, és kedvezőbb adókedvez- n belül. ményt kívánnak igénybe venni. Vannak, amelyeknek célja összefogva javítani a brüsszeli lobbi lehetőségeit. 2. Európai Alapítványi Központ (European Foundation Nagyon ritka az olyan nonprofit szerCenter, EFC) – www.efc.be vezet, amely a saját országán kívül másAz Európai Alapítványi Központ az alahol is folytat szolgáltató tevékenységet. pítványok és az aktív vállalati alapítváAz európai szintû Ezt elsősorban a jogi személyiség külföldi nyok munkáját segíti Európán belül. A intézményesült megszerzésének nehézségei magyarázszervezetet 1989-ben hét vezető európai együttmûködések zák, de vannak hagyományokban rejlő alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy legjellemzõbb típusa okai is. Általában a nemzetközi hálózattal képviseljék tagszervezeteik érdekét a rendelkező szervezetek is minden országnemzeti kormányokkal és az EU intézméa szakmai területek, ban önálló jogi személyként jegyeztetik nyeivel való partneri viszonyban, koordi„ügyek” mentén törbe szervezetüket. náló szerepet töltsenek be az európai citénõ szervezõdés. vil szektorban, s ellássák információval tagjaikat és az érdeklődőket. Ennek a Európai szintű szerveződések szervezetnek jelenleg 160 független alaAz európai szintű szerveződések létrejöhetnek szervezettípus szerinti együttműködés alapján. pítvány a tagja és 35 európai országban működő 7 000 Ezek a nonprofit szektor két alapvető szervezeti formájá- civil szervezetet támogatnak. Az Európai Alapítványi nak, az alapítványoknak és az egyesületeknek az európai Központ olyan nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy Európában, illetve Európával együttműködve előszintű szervezetei: 1. Közérdekű Egyesületek Európai Bizottsága (Comité segítse az alapítványok munkáját. A Központ székhelye Européen des Associations d’intéręt General, CEDAG) Brüsszelben, Belgiumban található, s működik egy iro2. Európai Alapítványi Központ (European Foundation dája Varsóban is. A központnak három fő funkciója van: Center, EFC) – képviselni a tagok érdekeit harmadik partner előtt, Mindkettő az elmúlt 15 évben alakult és erősödött meg, e mint a nemzeti kormányok és az Európai Unió intézszervezetek mind fontosabb szerepet játszanak az Euróményei előtt; pai Unió politikájának alakításában és végrehajtásában. – találkozók, konferenciák szervezése és a hálózati együttműködés elősegítése; Mind a CEDAG, mind az EFC megkísérelnek európai – fontos és aktuális információkkal látja el a tagszerveszintű szabályozást kilobbizni az Európai Bizottságnál zeteket támogatási programjaik megerősítésében és (European Commission). kezdeményezéseiben. Ennek célja a határokon átívelő tevékenységek, illetve együttműködések lehetőségeinek bővítése. Az egyesüle- A központ nemzetközi, független nem kormányzati szertek esetében például: amely egyesület az Európai Egye- vezet a belga jog alapján. A legfelső döntéshozó szerv a sületi Alapszabály alapján működne, az tevékenységét tagok éves közgyűlése. bármely uniós országban úgy végezhetné, mintha ott len- Szolgáltatás a tagoknak: – 7000 név és szervezet kapcsolati adatai a nonprofit vine bejegyezve. Az egységes európai szabályzat szerint lágban; működő alapítványok esetében pedig bármely ország – könyvtári katalógus: 1000 könyv az alapítványi támoadományozói érvényesíthetnék a náluk rendelkezésre álgatásokról; ló adókedvezményeket (tehát pl. ha egy német adomá– európai viszonylatok: kommünikék, készültségi köznyozó francia alapítványnak juttatna adományt, akkor lemények, sajtómunka; ugyanúgy részesülne adókedvezményben, mintha német – Orpheus Adatbázis: 500 európai támogató profiljának alapítványnak adta volna). adattára.

* Jelen cikk először a ph Érték – a proHáló időszaki kiadványa III. évfolyam 1. számában jelent meg.

37


Az EFC egyik fontos hálózati programja az ún. Orpheus Civil Society Project hálózati-információs program. Az Orpheus decentralizált hálózat, 58 információs és támogató központ a tagja. Ezek a hálózati központok nemzeti vagy regionális szervezetek vagy alapítványok. Célja, hogy megerősítse a nonprofit szektort Közép-Kelet-Európában és Oroszországban. 2005-ben a hálózat önálló jogi személyiséggé vált. www.orpheuscsn.org Az európai szintű intézményesült együttműködések legjellemzőbb típusa a szakmai területek, „ügyek” mentén történő szerveződés. Kb. száz ilyen jellegű szervezet (nők, fiatalok, szociális szervezetek, zöldek, stb.) létezik, pl.: a CONCORD EU-s fejlesztési szövetség az európai fejlesztési és segélyezési nonprofit szervezeteinek szövetsége. A CONCORD tagjaként a 20 nemzetközi hálózat és a 22 nemzeti egyesület az EU-tagállamokból, illetve a tagjelölt EU-államokból mintegy 1600 nonprofit szervezetet képvisel. Fő célja erősíteni az európai NGO-k befolyását az európai intézmények felé, összefogva a téma szakértőit és felelőseit. Az „ernyők ernyői” (ernyőszervezetek szövetségei): pl. a Civil Society Contact Group (CSCG) hét nagy terület ernyőszervezeteit fogja össze, eredeti célja a civil szervezetek bevonása az EU jövőjéről szóló vitába. Létrejöttek együttműködések egy konkrét cél érdekében is, pl.: (ATTAC, BankWatch, TI, EAPN, Act4Europe) EU Civil Society Contact Group (Civil Társadalom Kontaktcsoport) (CSCG) által koordinált Act4Europe az Európai Unió Civil Society Contact Group (Civil Társadalom Kontaktcsoport) elnevezésű csoportjának a kampánya. www.act4europe.org Az Act4Europe azzal a szándékkal jött létre, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten megkönnyítse a civil szervezetek számára a ’Future of Europe’ (Európa jövője) körül kialakult vitáról a tájékozódást és az információcserét. Ennek célja, hogy biztosítsa az információhoz való tartós hozzáférést, a döntéshozatalban való közös részvételt (részvételi demokrácia és civil párbeszéd), a demokratikusabb struktúrát, valamint a civil társadalmat érintő kérdésekben az igazság érvényesítését. Szakképzési területen meg kell említenünk az Európai Szakképzés Fejlesztési Intézetet (Centre Européen pour le Dévelopment de la Formation Professionelle), CEDEFOP. www.cedefop.gr, www.cedefop.eu.int, www.trainingvillage.gr. A CEDEFOP célja minden tevékenységével, hogy hidat képezzen célcsoportjai között, fórumot biztosítson a politikai döntéshozók, a szociális partnerek, a szakképzés kutatói és gyakorló szakemberei közötti kommunikációra. Feladata, hogy a szakképzés irányvonalait és igényeit segítsen újragondolni, illetve támogassa a közösséget a szakképzés fejlesztésének előmozdításában. Európai Képzési Alapítvány (ETF), European Training Foundation – www.etf.it Az ETF az Európai Unió ügynöksége, 1995 januárjában kezdte meg működését. Az alapítvány támogatja az Európai Uniót a csatlakozó országok gazdasági jólétének, stabilitásának és demokráciájának fejlesztésében Európán belül és kívül egyaránt. Az alapítvány feladata, hogy hozzájáruljon a szakok-

tatás és képzés reformjának folyamatához. Ezen túlmenően 1995 januárjától technikai segítséget nyújt az Európai Unió programjához, a Tempus programhoz, mely a közép- és kelet-európai országok felsőoktatásának fejlesztésére és szerkezeti átalakítására irányul. Az alapítvány együttműködik EU-intézményekkel és nagyobb fejlesztő ügynökségekkel. Elsődleges célja, hogy: – támogassa a szakoktatás és képzés reformjának folyamatát, melyek a partnerországokban és területeken zajlanak; – hasznosítsa, mobilizálja, fejlessze és elterjessze az európai szakértelmet és a gyakorlati eredményeket a szakoktatás és képzés területén; – elősegítse a hatékony együttműködést a szakoktatás és képzés, az Európai Unió és a partnerországok és területek között. Európai Öntevékeny Szervezetek Szimpóziuma (ESVA), European Symposium for Voluntary Associtions – www.nepfoiskola.hu Hollandiában bejegyzett nemzetközi alapítvány, melynek titkársága Budapesten (Magyar Népfőiskolai Társaság) működik. Tagsága Magyarországot, Dániát, Finnországot, Lengyelországot és az Egyesült Királyságot képviselő szakemberekből tevődik össze. Az 1992-ben létrejött alapítvány az eredetileg magyar-holland szakmai együttműködésből fejlődött ki nemzetközi tevékenységgé. Az ESVA olyan kutatók, szakértők és civil szervezetek munkatársainak képviselőiből álló hálózat, amely elsősorban a civil szervezetek társadalmi és képzési szerepét hivatott erősíteni, elsősorban a közép-kelet-európai térségben. Néhány szolgáltató szervezet: Combined European Bureau for Social Development (CEBSD) – www.cebsd.org, www.cebsd.org/contacts.htm Célja társadalmi és közösségi fejlesztés. A hangsúly: együttműködés, közös fellépés. Central and Eastern European Citizens Network – www.ceecn.net Célja polgári részvétel, demokratikus részvétel, tapasztalatcsere, partnerkapcsolat kialakítása Közép- és Kelet-Európában. European Community Organizing Network (ECON) – www.ecomog.net/?q=node/13 Célja hálózatfejlesztés, közösségek fejlesztése Európában. Community Foundation Network – http://www.communityfoundations.org.uk/ Közösségi Alapítványi Hálózat. Két példaértékű nemzeti szintű hálózatépítés SPLOT Hálózat – Lengyelország (www.splot.ngo) Lengyelországban a szervezetek összefogását elősegítő szerepét tölti be. Résztvevők a Nonprofit Szolgáltató Központok és más szektorfejlesztő szervezetek, pl. a FIP Egyesület (www.fip.ngo.pl). Létrehozásának első 3 évében közös értékeken és közös működési modellen (nem közös cél) alapult a tevékenységük. Meghatároztak minimális elvárásokat (sztenderdeket), 1993-tól két éven át 5 városban támogatta

38

Nonprofit Szolgáltató Központok felállítását és működését. Fontos döntés volt, hogy a hálózat zárt vagy nyitott legyen. A bővítés mellett döntöttek, minimális követelményeket dolgoztak ki 2 év alatt az újonnan belépőkkel szemben, 5 új tagot vettek fel 1999-ig. Egyes SPLOTtagok által létrejött a regionális partnerek hálózata, mely dinamikusan fejlődik. Pénzügyi támogatás: a tagok rotációs alapon pályáztak a hálózat működési költségeire és a közös projektek finanszírozására. Ez a rendszer egyenlőséget és partnerséget teremtett a különböző hálózati tagok között. Működési formája nyitott. Működési gyakorlata: meghatározták az elvárásokat, mely a hálózati tagság és a hálózati munka minden elemét szabályozta. A titkár a koordinációért felelős, két testület: a Hálózati Tanács és az elnökség dönt a hálózatot érintő fő kérdésekben. Folyamatosan próbálják csökkenteni a tudásbeli különbséget tagjaik között, emiatt képzéseket, tanulmányutakat szerveznek. A hálózati tagok kölcsönösen segítik egymást. Belső értékelési bizottság alakult, amely a monitorizálásért felelős. Információs füzetet adnak ki hálózati hírekkel havonta, fórumot működtetnek a neten. Dél-Szlovákiai Civil Információs Hálózat –www.forumic.sk 1999-ben a Fórum Kisebbségkutató Intézet (www.foruminst.sk) partnerintézményeként létrejött a Fórum Információs Központ, amely civil képzésekkel és civil szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, illetve a Fórum Régiófejlesztési Központ, amely vidékfejlesztéssel és kistérségi tervezés-

forum civic sel foglalkozik. A három intézmény konzorciumként működik Fórum Intézet néven. Az intézet tagja a Dél-szlovákiai Civil Információs Hálózatnak. A hálózat Dél-Szlovákia különböző régióiban működő információs és szolgáltató nonprofit szervezetek partnersége. Célja a civil társadalom működési feltételeinek javítása és hatékonyságának növelése. 2009. január 29-én Somorján megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely állandó jelleggel egyeztető fóruma kíván lenni a szlovákiai magyar civil szervezeteknek, kulturális és társadalmi intézményeknek, egyházaknak, vállalkozóknak és jeles közéleti személyiségeknek. Összeállította: Hudi Zsuzsa Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület – projektvezető helyettes, a proHáló hálózat tagja e-mail: [email protected] Felhasznált forrás 1. Soros Alapítvány, A civil összefogás dilemmái című konferencia, Bullain Nilda: Európai civil együttműködési modellek 2. Parola 1995/5. szám 3. Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Közösségi Adattár, közösségfejlesztés 4. Perri 6; Útban az Európai Közösség felé: A közös piaci tagság várható hatásai Magyarország nonprofit szektorára 5. Internet


39

Civil Alap

H

a pontosabban kívánunk fogalmazni: Erdélyi Magyar Civil Alap. A név alapján kikövetkeztethető: támogatásról, támogatáspolitikáról van szó. Egy olyan alapról, amelynek szükségességéről több éve beszélgetnek civilek, olykor politikusok is. A beszélgetés, a kihívásról és a feltételekről való közös gondolkodás már eljutott érdekes felvetésekig, nem eléggé tagolt – jelzés értékű, igényként értelmezendő – nyilvános javaslatok megfogalmazásáig. Azt is mondhatjuk tehát, hogy amikor a MCSZESZ 2007-es közgyűlése előtt felvetettem a Civil Alap kérdését, és az Igazgató Tanács tagjait közös gondolkodásra invitáltam, egy visszatérő, közösségünk szempontjából lényeges és kikerülhetetlen kezdeményezéshez kértem elvi támogatást. Miért lényeges és kikerülhetetlen? Miért van szükség az Erdélyi Magyar Civil Alapra (EMCA) többszörösen is? Álljon itt a fontosság igazolásaként néhány szempont és érv. 1. Demokratikus keretek között a civil szférának juttatandó támogatásokat civil keretek között kell kezelni, hogy elkerülhető legyen a civil szféra politikai elitnek történő alárendelődése, hogy a sokat emlegetett civil kontroll, a társadalmi folyamatok civil ellenőrzése működhessen. 2. A Civil Alap lehetővé tenné a civil szféra saját prioritásainak a világos megfogalmazását és megjelenítését. Ebben a helyzetben már nem a – politikailag kondicionált – támogató jelölné ki, miként az a jelenlegi gyakorlat szerint történik, hogy a társadalmi elvárások közül mely területek és feladatok a támogatásra érdemesek, hanem igenis a civilek, a támogatások címzettjei dönthetnének (akár a politikusokkal együtt) tudásuk, tapasztalatuk, felelősségük alapján, a támogatáspolitika prioritásait illetően, ők jelölnék ki a támogatási prioritásokat. 3. Civil Alap létezése esetén megoldás mutatkozna az Európai Unió által felkínált források és pénzek lehívását megnehezítő, olykor a pályázást lehe-

tetlenné tevő önrész biztosításának denképpen milliós nagyságrendű eukérdésére. Ugyanis a kisebbségek szá- rós számlát jelent. mára kiemelten fontos, meghatározó Továbbá elvi és gyakorlati szemfontosságú kulturális pályázatok/ki- pontból is lényeges kérdés: ki lehet írások esetében a pályázótól elvárt há- egy ilyen Alap kezelője? Miként alanyad 50% körüli, a többi alapokénál kítható/alakítandó ki egy olyan testüáltalában magasabb. Bár a legtöbb ci- let, amelyre ekkora összeg teljes nyuvil szervezetünk működési területe a galommal rábízható? Ki és miként szakultúra, EU-s pályázatra igen kevesen vatolhatja azt, hogy az Alap nem sormernek gondolni, a vállalhatatlan ön- vad el, nem jut az olyan romániai alarész-hányad magas volta miatt. pok sorára, amelyek valamikor a ’904. Nem ennyire konkrét, de szimboli- es évek elején kézen-közön elfogytak? kájában talán az előbbieknél is fonto- Olyan testületet kell létrehozni, amely sabb kérdés, hogy mi, erdélyi magya- nem csupán élvezi a közösség bizalrok képesek vagyunk-e önmagunk mát, de az Alapot kezelő rendszeren menedzselésére. Ha a divatos szót ki- belüli struktúrák külön-külön ne lépváltjuk, akkor: képesek vagyunk-e ön- hessenek, csak együtt, a közös felelősmagunk támogatására? Az a másfél ség jegyében. milliós népcsoport, Kikből álljon a kuamelyre hivatkozva, és ratórium? Támogatást Demokratikus kereamelynek jövőjét előodaítélőként a jelzett tek között a civil készítendő fogalmaokok miatt nem célszezunk meg stratégiákat rű politikusok bevonászférának juttatandó és programjavaslatosa. A civileké? És ha a támogatásokat civil kat, képes-e a saját erecivil éppen pályázni keretek között kell jéből egy közösségi kíván? Mert a kurátor kezelni, hogy elkeforrásként működő Ciönmagához nem párülhetõ legyen a civil vil Alap létrehozására? lyázhat. Egyházi vezeszféra politikai elitHiszem, hogy igen. tők? Van ma egyházEzért vetettem fel a megyét kormányzó nek történõ alárenkérdést a MCSZESZ püspöknek ideje és delõdése, hogy a soIgazgató Tanácsában, késztetése egy ekkora kat emlegetett civil ezért került a kérdés a feladat vállalására? kontroll, a társadal2007-es közgyűlésünk A dilemmák sorát mi folyamatok civil napirendjére. Így felvefolytathatnám. zetve, talán nem érzéNem teszem, mert ellenõrzése mûködkeljük, mekkora horda fentiek is csak azt hessen. erejű kérdés megoldászolgálták, hogy nem sát keressük. Ugyanis azért nem oldódott a kisebbségi lét keretei között mind- meg a kérdés, mert nem foglalkozunk az, ami közszolgálati jellegű struktú- vele, hanem azért, mert csak akkor lera, alig, vagy igen nehezen hozható het, akkor szabad meghirdetni, ha létre. minden kérdés a részletekig tisztázott, Tételezzük fel, létezik ma Erdély- és azon személyek is ismertek, akik az ben egy olyan (magyar) gazdasági elit, Alap kezeléséért vállalják a felelősséget. amely fontosnak tekinti, ügyként érEzek után mi mást tehetnék, mint telmezi a Civil Alapot, és hajlandó tá- Kennedy-re való hivatkozással kijemogatni. Kérdéseink sorra azzal kez- lentem: nem adjuk fel, nem mondunk dődik: mekkora alapot kellene létre- le a Civil Alap ügyéről… hozni, mekkora alaptőkére volna szükség? A válasz: akkorára, hogy az Dr. Bodó Barna összeg kamataiból lehessen támogatást osztani, a fontos célokat szolgálni MCSZESZ – elnök – az alapot felélni nem szabad. Ez mine-mail: [email protected]

civil fórum

40

Hálózatfejlesztés proHÁLÓ – CIVIL MÛHELY KÖTETEK 2. 2008., Pécs Szerkesztette: Groskáné Piránszki Irén Kiadja a Nevelők Háza Egyesület (Pécs) együttműködésben a Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal (Debrecen) A proHáló a saját útjára lépett, a spontán fejlődés mellett tudatos és átgondolt hálózatfejlesztést választotta, amikor a tagok elhatározták, hogy kidolgozzák saját működési alapelveiket, és ezek szerint alakítják ki a hálózat működését. Ekkor már a tagok közös programok révén megalapozott együttműködésére, és a hálózati szintű partnerség megismert külföldi modelljeire építkezhettek. A hálózatfejlesztés irányjelzőjévé váltak a közösen megalkotott és elfogadott alapértékek, és a hálózati szintű konszenzus megteremtése iránti elkötelezettség: elhitték, hogy hosszabb távon a közös döntéshozatal teszi működőképessé és fenntarthatóvá a proHálós közösséget. Összejönni, ez a kezdet – mottója lett a 2003-2004-es alapító szakasznak, amiből a célkitűzések, az együttműködési normák és a jövőkép alakulását követhetjük végig. Együttmaradni haladás – a 2005-2006-os évek eredményeit a Működési Alapelvek és a küldetés elfogadása, a tagok közötti kapcsolatok elmélyülése, és az önértékelési rendszer kidolgozásának felvetései ragadják meg. A legutóbbi, 2007-2008-as időszak lényegét – Együttdolgozni siker! – az elvárások és értékek, a hálózatbővítés felvetődő kérdései, a monitoring megvalósulása, az átdolgozott Működési Alapelvek elfogadása és hálózati stratégiai terv elkészítése tükrözi. E hol kanyargós, hol dimbes-dombos tájakon – néha úgy tűnt, egy helyben – megtett lépésekről részletes, első kézből való beszámolókat talál az Olvasó a kiadványban. A legfontosabb tevékenységek, eredmények, kihívások összefoglalói és az ezeket övező dialógusok dokumentumain keresztül tekinthetünk rá az öt éves hálózatfejlesztési folyamatra – eredeti írásokat, belső munkatársak elemzéseit olvasva bontakozik ki előttünk, hogyan alakult az a rengeteg munka, amit a proHáló-tagok a Hálózatfejlesztési Munkacsoport koordinálásával közös céljuk eléréséért tettek. A Hálózatfejlesztés egészében és részletgazdagságában is inspiráló és hasznos információforrás

azoknak, akik tanulni akarnak belőle, mert saját hálózatuk tudatos fejlesztését fontolgatják, de örömmel veheti kézbe a proHáló munkáját nagyra tartó civil közösség és a támogatók is. A kiadvány a proHáló tagszervezeteinél szerezhető be, amelyeknek elérhetősége a www.prohalo.hu portálon található meg.

41


Frida Balázs: BEVEZETÉS A KAMPÁNYOLÓGIÁBA Átfogó kampánysegédlet civileknek Készült a HAND Szövetség Szemléletformálás Munkacsoportja számára

„Ha tűz üt ki, nem magyarázatra van szükség, hanem azonnali tettekre: mentésre és a tűzoltásra.” Chris Rose Ha a politika a lehetőség művészete, akkor a kampány a lehetséges befolyásolásának művészete, egy fontos társadalmi és politikai változtatások elérését támogató eszközrendszer. A HAND Szövetség kiadványa nem „kőbe vésett” aranyszabályok gyűjteménye, jóval inkább lehetséges módszerek, taktikák és stratégiák széles arzenáljának bemutatása, ismertetése és elemzése. Egy kampány megtervezése és végrehajtása rendkívül összetett feladat: a jó tervezés (stratégiai szemléletű komponáltság) mellett az együttműködés, a kitartás és a következetesség a kampány leglényegesebb kívánalma, mivel a haladéktalan és sürgős cselekvést igénylő ügyek összehangolt társadalmi cselekvést (kampányolást) követelnek meg. Az oktatást és a kampányolást összevetve a mottóval megidézett szakértő Christian Rose úgy fogalmaz, hogy oktatás útján csak nagyon hosszú távú és áttételes társadalmi változásokat lehet elérni, míg a kampány sajátossága éppen a sürgető jelleg, az azonnali akció. A jó kampány határozottan növeli a bizonyosságot, sokkal inkább a motivációt, az érzelmi azonosulást és az elkötelezettséget maximalizálja, mint a tudást. Ebből fakad a kampány számos jellegzetessége: az egyszerű üzenet, a felszólító módban történő kommunikáció, és a gyors cselekvés motiválása. Éppen ezért a kampány alaplogikája igen egyszerű: 1. felismerés, veszélytudat – 2. behangolás, „zendülés”, meggyőzés, csoportosulás – 3. elköteleződés, nekiveselkedés – 4. cselekvés! Frida Balázs munkájának célja segíteni az aktív civil szervezetek mód-

szertani tudatosságát, felkészültségét és professzionalizálódását: átveszi a szükséges elméleti kereteket, áttekinthető módszereket és a professzionális kampányolást alátámasztó ismeretanyagot, ugyanakkor konkrét, praktikusan is hasznosítható ajánlásokat és fogódzókat is megfogalmaz a civil szervezetek által vezetett kam-

pányok minél sikeresebb megtervezése és végrehajtása érdekében. A kiadvány a Szemléletformálás Munkacsoportja megbízásából készült. Elektronikusan elérhető, letölthető a Hand Szövetség honlapjáról: http://www.hand.org.hu/dokumentumtar.shtml

civil fórum

42

Fókuszban a hálózatok

2

009. május 8-9-én az Erdélyi Magyar Civil Szervezetért Alapítvány és a proHáló hálózat együttműködésében sikeres tapasztalatcserére került sor Kolozsvárott. E találkozó keretében a proHáló tagjai és a hálózati együttműködés iránt érdeklődő erdélyi magyar civil szervezetek képviselői találkoztak. A proHáló folytatta az elmúlt évben elkezdett Fókuszban a hálózatok konferenciasorozatát, amelyet Magyarország hat régiójában rendezett meg azzal a céllal, hogy a hálózatfejlesztés terén elért tapasztalatait továbbadja, bemutassa. A két napos műhelymunka keretében több előadás hangzott el a hálózati működés elméleti kérdéseiről, bemutatásra került a proHáló hálózat (létrejöttének körülményei, működési alapelvei, értékelési rendszere, a munkacsoportokban végzett munka, és a marketing tevékenység). A találkozó második napján a jelenlévő hálózatok képviselői mutatkoztak be, és a további együttműködés lehetőségeiről is gondolatot cseréltek. Az erdélyi résztvevők számára is igen jó alkalom volt, hogy egymás tevékenységének jobban megismerjék, valamint annak megállapítására is, hogy a hálózatfejlesztés terén a mi tevékenységeink milyen szinten állnak, és merre kellene elmozdulni, továbbá: hogy ebben a 6 éves

tapasztalattal rendelkező proHáló hálózat tagjai miként is lehetnek segítségünkre. A találkozón részt vettek: – Civilek Háromszékért – CIVEK; – CIVITAS Alapítvány, Kolozsvár; – CIVITAS Alapítvány, Székelyudvarhely; – Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért; – Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; – Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Kolozsvár és Kovászna; – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE); – Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége; – Magyar Ifjúsági Tanács (MIT); – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE); – Romániai Falugondnokságok Szövetsége; – Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ); – a proHáló hálózat képviselői: Bárdos Ferenc, Csathó Tibor, Groskáné Piránszki Irén, Kovács György. Közösen úgy értékeltük, hogy találkozónk információban gazdag, kölcsönös előnyökkel járó, kellemes hangulatú és további együttműködés lehetőségét körvonalazó volt.

V. Civil Nap a délvidéki Zentán

2

009. május 30-án, szombaton reggel 9-14 óra között Zenta község 35 legaktívabb civil szervezetei megtartották V. Civil Napjukat. A rendezvénnyel egyidőben zajlott a II. Nemzetközi Civil Börze és Kiállítás is, egész Délvidék területéről és Magyarországról érkezett civil szervezetek részvételével. A város központi parkjában megrendezett programra elsősorban a zentai lakosok látogattak ki, a családok. A rendezvény programja ugyanis mindenki számára kínált érdekességet. A színpadon folyamatos volt a lokális jellegű szervezetek kulturális és a szórakoztató programja. Többek között fellépett a Flamenco táncklub mazsorett koreográfiájával, a Jazzbalett Iskola növendékei, az

alsófokú zeneiskola tanulói, a hagyományápoló szervezetek kórusai stb. A színpadi programon kívül a rendezvény látogatói többek között a Potisje Ebtenyésztők Egyesületének bemutatóját is láthatták. A kiképzett kutyák bemutatója élmény volt kicsik és nagyok számára. Ritkán látható a filmekbe illő jelenet, amint egy beöltözött emberre parancsszóra rátámad a kutya, majd gazdája következő intésére elengedi. A St. Longinus haditorna-bemutatót tartott, ami szintén látványos volt, a Vöröskereszt önkéntesei pedig egy profi elsősegélynyújtást mutattak be. A színpadi program mellett párhuzamosan csapatverseny zajlott. A kilátogató családok három fős csapatai pontokat gyűjtöttek az egyes kiállító

civil szervezetnél. Minden szervezetet, amely részt vett a csapatversenyben, meg kellett keresniük és a szervezetek által kigondolt feladatok megoldásával 1-től 10-ig terjedő pontot gyűjthettek be. A civilek kitettek magukért, jobbnál jobb feladatokkal rukkoltak elő. A középkori hagyományokat őrző St. Longinusnál íjjal lőttek célba, a cserkészcsapatnál különböző csomókat kötöttek, a Wass Albert Követőinek Asztaltársaságánál irodalmi kérdésekre válaszoltak, a Zentai Ifjúsági Szervezet tagjai a megnyerhető pingpong asztalon versenyeztették a játékosokat. A Vöröskereszt „életmentő” feladatot adott a csapatoknak, hordágyon szállították egyik csapattagjukat, aki közben ügyességi feladatot is végrehajtott. A végrehajtandó felada-

43


tok közül nem maradhatott el a természetesen a kézműveskedés sem. A versennyel párhuzamosan a csapatok, illetve bármelyik látogató fabatkát is gyűjthetett, amit a Fabatka boltban tudott levásárolni. A bolt ajándékait a civil szervezetek ajánlották fel és a rendezvény végére a készletet a résztvevők teljesen „kifosztották”.

A II. Nemzetközi Civil Börze és Kiállítás délvidéki és külföldi résztvevői egyránt részesei voltak ennek a forgatagnak. A professzionális kiállítóstandokban helyet kapó szervezetek tagjai kapcsolatokat építhethettek ki nemcsak egymással, hanem a zentai szervezetekkel is, amelyeknek a későbbiekben remélhetőleg közös együttműködések lesznek az eredményei.

A rendezvény legfrekventáltabb eseménye a nyereményátadás volt. A versenyre benevezett 54 csapat legjobbjai között Zenta Község Önkormányzatának jóvoltából többek között ping-pong asztal, kerékpár, digitális fényképezőgép, LCD-monitor, mobiltelefon, mp 4, számítógépasztal, görkorcsolya, gördeszka, labdák, németjuhász kiskutya, hőlégbalonutazás stb. került kiosztásra. Igazi népünnepélyként minden benevezett csapat ajándékban részesült. A Civil Nap az öt év alatt talán most tett eleget leginkább a célkitűzésének. A szervezők elérték a csapatversenynek köszönhetően a tömeges látogatottságot (mintegy 1 000 személy látogatott ki a rendezvényre), és így – a játékokon keresztül – egyre többen ismerkedtek meg a civil szervezetek értékes munkájával. Utóbbiak visszajelzései is elégedettséget tükröznek, mivel sok új szimpatizánst szereztek, akik a későbbiekben szervezetük aktív tagjaivá vállhatnak, úgy a fiatalok, mint a felnőttek köréből.

Zsoldos Ferenc „C-Fi” Civil Központ, Zenta – elnök e-mail: [email protected]

A TechSoup Romániába jön – Civil szervezetek támogatása Microsoft termékekkel és számítógépekkel –

A

z 1987-ben alapított TechSoup Global civil szervezeteknek segít világszerte, hogy technológiához jussanak, és ezáltal növelhessék programjaik hatását, hatékonyságát. A TechSoup Global küldetése „egy olyan jövőért dolgozni, melyben a világ összes nonprofit és civil szervezete rendelkezik azokkal a technológiai erőforrásokkal, amelyek segítik teljesítőképességük maximumát nyújtani”. A TechSoup elsődlegesen technológia adományozásával támogatja a civil szervezete-

ket. 2002 óta a TechSoup technológia-adományozási szolgáltatása több mint 1,1 milliárd amerikai dollár megtakarítást jelentett a civil szervezetek számára, és 2008-ra több mint évi 312 millió dollárra nőtt csak a program technológia-adományozási része. Több évvel ezelőtt a TechSoup program a partner civil szervezetek (PCSZ) hálózatának segítségével sikeresen kiterjedt Európára is. A PCSZ-k egy közös online platformon keresztül kapcsolódnak egy-

máshoz, mely a technológia adományozási folyamat minőségi ellátását biztosítja. Minden PCSZ a globális technológiai támogató-programnak egy helyi változatát ülteti gyakorlatba, és sokan közülük további, helyi szolgáltatásokat is biztosítanak. Az országos programok gyakran biztosítanak számítógép újrahasznosítási szolgáltatást, IT-megoldásokat fogyatékkal élő személyek számára, és technológiai platformokat, melyek maximalizálják a szervezeti hatékonyságot és lehetővé te-

civil fórum

44

szik a digitális piachoz való teljes hozzáférést. Mit jelent ez a romániai civil szervezetek számára? Júniussal kezdődően lehetőségük van regisztrálni a TechSoup honlapján, böngészni a termékkatalógusokban, pályázni, és ha azt elfogadják, igényelni a terméktámogatást. A pályázatok feldolgozásáért és elbírálásáért elsődlegesen a TechSoup Romania partnere, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (www.szka.org) lesz felelős. Ide tartozik a civil szervezetek jogi helyzetének ellenőrzése, az alapító okiratok és adóbejegyzési igazolások begyűjtése és az alkalmanként felmerülő kérdések tisztázása. Ha kérdéseik vannak a folyamattal kapcsolatban, kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot a www.szka.org honlapon keresztül. A TechSoup Románia kezdetben csak Microsoft programokat fog forgalmazni, de idővel több fejlesztő fog csatlakozni a programhoz. Annak érdekében, hogy a TechSoup-platformot tovább bővíthessék, a TechSoup szociális vállalkozásként működik, a termékek ellenértékeként egy kisebb adminisztrációs díjat számol fel. Ez a díj a termékek piaci árának 4-8%-a, például a Microsoft Office hozzávetőlegesen 16 euróba kerül. Ez a díj fedezi a TechSoup Románia költségeit, az új termékek bevonását a programba, és helyileg releváns képzések, valamint támogató eszközök kialakítását, melyek segítik a technológia hatékony felhasználását a civil szervezetek küldetésének megfelelően. A TechSoup Global-on keresztül a civil szervezetek több nyílt forráskódú, illetve ingyenes szoftverhez kapnak hozzáférést. A szoftver mellett a TechSoup Románia kínálatában hardver is találha-

tó az Ateliere Fără Frontiere szervezet Assoclic programján keresztül. Az Assoclic 2008-ban indult Romániában, több mint 600 számítógépet adományozva 60 civil szervezetnek országszerte. A szoftverhez hasonlóan a hardver-támogatások is egy kisebb adminisztrációs díjjal fognak járni. Több információ található a http://romania.assoclic.org honlapon. Mint sok nagyszerű lehetőségre, erre is vonatkoznak korlátozások. Például a Microsoft-termékeket a civil szervezetek kétévente egyszer igényelhetik, és az adományozások maximum 50 licenszre és 5 szoftver brandre (mint „Office” vagy „Enterprise Server”) vannak korlátozva. Ezeknek a korlátozásoknak a függvényében fontos előre megtervezni, mely alkalmazásokat lehetne a leghatékonyabban felhasználni a különböző szervezeti igényeknek megfelelően. Nemrég egy konferencián San Franciscóban a Microsoft szóvivője a civil szervezetek technológiai fejlődését egy piramishoz hasonlította. A piramis legalsó részén, ahol a legtöbb civil szervezet található, azok vannak, amelyek a mindennapi munkájukhoz használnak fel biztonságos és megbízható szoftvereket. Egy résztvevő megjegyezte azt a tényt is, hogy sok közép- és kelet-európai szervezet kalóz szoftvereket használ. Erre a kijelentésre, mint válasz, fontos megemlíteni, hogy a kalóz szoftverekhez nagyon nehéz technikai támogatást szerezni, ha épp szükség van rá. A piramis következő fokán azok a civil szervezetek vannak, amelyek a technológiát küldetésükhöz használják fel, olyan programokkal, mint a projektmenedzsment szoftverek, az e-mail szerverek vagy más kommunikációt elősegítő programok. A piramis legfelső fokán azok a szervezetek vannak, amelyek a technológiát

ténylegesen a világ jobbá tételére használják fel. Ez jelentheti új eszközök felhasználását, de akár azt is, hogy a szervezetek maguk válnak fejlesztőkké. A TechSoup az utóbbi kategóriához tartozik, több módon is kiemelt fontosságú szerepe volt a civil szervezetek kommunikációs technológiáját és hálózati munkáját illetően, olyan programok által, mint a Second Life és más Net 2.0 eszközök. Bár sokan közülünk nem fognak feljebb kerülni a technológia-piramison, mégis megéri stratégiailag gondolkodni, miképp használhatná fel szervezetünk a TechSoup-támogatásokat. A www.techsoupglobal.org/casestudieslist honlapon egy sor esettanulmány található, melyekből láthatjuk, hogy olyan civil szervezetek, mint pl. az SOS Children Lengyelországban, hogyan használta fel a támogatást nemcsak jogtiszta szoftver biztosítására, de számítógép-tanfolyamokat is indított a négy általuk működtetett „Gyermekfaluban”. A Microsoft-termékek mellett a TechSoup helyi programozók, fejlesztők munkáit is szeretné bevonni a programba, és megosztani a TechSoup portálon keresztül. Példa erre egy helyileg fejlesztett „Fundraising Adatbázis”, mely elérhető lesz a TechSoup indításakor. Ezt az alkalmazást a Microsoft a Közösségi Kapcsolatokért Egyesülettel (Asociaţia Pentru Relaţii Comunitare) közösen fejlesztette ki. A TechSoup Romániában egyenesben: http://www.techsoup-romania.org/

Chris Worman Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató e-mail: [email protected] Fordította: Hegyi Hunor

45

Reþele în societatea civilã

Pânza, care nu este cusutã de pãianjen

O

are cum e? Cine și cum, din ce e cusută? De ce? Pentru ce? Cât de mare e? Dacă analizăm sistemele de relaţii ale societăţii civile, vom întâlni neapărat una dintre cele mai caracteristice forme de organizare, cea de crearea a reţelelor. Reţeaua Asociaţiilor de Cultură Maghiară din Transilvania este probabil cel mai vechi model al acestui tip de organizare. Dacă aruncăm o privire la acest proces la nivel naţional, crearea reţelelor apare în a doua parte a anilor 90 și începutul anilor 2000. Cum și din ce cauză pornesc astfel de procese? Din ce sunt ele constituite? Ca punct de plecare al oricărei activităţi, fundamentul reţelelor este omul, mai precis acele persoane, care sunt conectate sau sunt îndrumate să se conecteze dintr-un motiv aparte. Așa se întâmplă și în cazul organizaţiilor civile, fiindcă și ele sunt reprezentate de persoanele care lucrează în cadrul acestora. Relaţiile dintre organizaţiile civile pornesc în primul rând din relaţiile interpersonale. Totdeauna există o persoană de contact din partea fiecărei organizaţii. Și dacă pornim de aici, se poate afirma ca oricine și oricînd este capabil să creează reţele. Teoretic da, dar în practică arată cu totul altfel. Din cauza diversităţii din viaţa reală, a diferenţelor dintre persoanele care alcătuiesc organizaţiile civile extinderea reţelelor nu este de la sine înţeles, nu este o practică funcţionabilă pentru oricine. Despre cauza creării reţelelor în societatea civilă puteţi citi mai mult în prezentul număr al revistei în articolul d-lor Pawel Jordan, Scsaurszki Tamás și Osváth László. De ce este nevoie pentru crearea reţelelor? Pe lângă scopul comun și interesele comune fundamental este nevoie de încredere. Doar pe aceasta se poate construi o bună colaborare. Iar esenţa reţelei, similar cu pânza de păianjen, este ca firele dintre punctele de conexiune să fie conectate, fiindcă doar în așa fel poate să reacţioneze integral și coerent la orice întâmplare. În acesta se poate regăsi

forţa sporită, importanţa și eficienţa acesteia. Ceea ce interconectează punctele de conexiune este comunicarea și activităţile comune. Acesta însă se realizează doar în acel caz în care membrii reţelei împărtășesc idei comune, și fiecare după măsura lui participă activ în formarea acestora. Putem recunoaște foarte ușor, că participarea unei organizaţii într-o reţea presupune o anume pregătire profesională. Sunt necesare acele cunoștinţe și sisteme de relaţii pe care le introducem în reţea, dar în acelaţi timp și comunicarea internă a organizaţiei trebuie să fie dezvoltată în așa fel încât să putem face faţă evoluţiilor din reţea. Și asta deoarece participarea într-o reţea anticipează începerea și coordonarea unei noi activităţi. Nu devenim un punct al unei baze de date de unde putem fi recunoscuţi, ci devenim partea unei activităţi comune în care trebuie să ne găsim locul și rolul nostru. Colaborarea în cadrul unei reţele, în sine este un proces de dezvoltare, care de la înfiinţare presupune o muncă consecventă, astfel cooperarea putând să devină nu doar o reţea care întărește membrii acestuia, ci și un sistem care poate rezolva eficient acele situaţii și probleme care depășesc capacitatea de soluţionare a membrilor în sine. Cititorul poate identifica etapele acestui proces de dezvoltare din articolul d-lui Pawel Jordan. Dar oare avem încrederea reciprocă necesară? După părerea mea societatea civilă maghiară din Transilvania mai are mult de făcut în această privinţă. Punem oare un accent potrivit pe comunicare internă și externă? Ce fel de sistem de relaţii avem? Suntem atenţi la modul în care scopurile pe care și noi le considerăm importante prin ce alte metode sunt realizate de alţii? Suntem deschiși la procesul de învăţare și împărtășirea experienţelor noastre? Avem oare colegi care pot să reprezinte organizaţia noastră și sunt capabili să iniţieze colaborări? Acestea sunt întrebările la care fiecare organizaţie trebuie să se gândească înainte de a se implica într-o colaborare în

reţea. Este din ce în ce mai multă nevoie de colaborări de anvergură, dar care nu trebuie să se restrângă doar la implementarea unui proiect, ci este planificat pe termen lung, astfel putând să aibă efect amplu în dezvoltarea unei comunităţi, regiuni. Cicitorul poate să identifice un exemplu bun al dezvoltării reţelei proHáló care a durat timp de șase ani. Dar poate avea o privire și la activitaea de succes al unor reţele din societatea civilă din România, cum ar fi CIVEK – Asociaţia Civililor pentru Háromszék; RuralNet o reţea alcătuită din organizaţii civile active în domeniul dezvoltării comunitare; Federaţia Organizaţiilor Neguvernamentale pentru Dezvoltare (FOND), Federaţia ONGurilor pentru Copil (FONPC). Articolele scrise de Bullain Nilda-Tóth Andrea Judit și Hudi Zsuzsa prezintă exemple semnificative ale reţelelor internaţionale civile. Și de această dată găsiţi un articol interesant în rubrica Forum Civic. În rubrica Pavilionul Cărţilor Civile puteţi face cunoștinţă cu două cărţi foarte interesante. În cadrul rapoartelor de evenimente vă informăm despre schimbul de experienţă și workshopul denumit Reţele în focus, organizată la Cluj, totodată despre a V-a ediţie a Zilei Civice din Zenta. Spre deosebire de numerele anterioare ale revistei, vă adresăm un anunţ despre programul Techsoup care este o noutate în România, și care reprezintă o posibilitate de procurare a technologiilor informatice prin donare necesare pentru organizaţiile civile. Motoul prezentului număr și totodată gândurile mele de închidere provin de la Henry Ford: „A se întâlni – este începutul, a rămâne împreună – este procesul, a lucra împreună – este succesul.”

Csáki Rozália redactor șef e-mail: [email protected]

forum civic

46

Cuprins Pagina 3 Groskáné Piránszki Irén: Dezvoltarea reţelei este un proces de învăţare comună, o construire comunitară conștientă

Pagina 25 Adriana Zaharia: FOND – Federaţia Organizaţiilor Neguvernamentale pentru Dezvoltare din România

Pagina 4 Csáki Rozália: Pânza, care nu e cusută de păianjen

Pagina 26 proHáló – reţeaua naţională pentru dezvoltarea reţelei societăţilor de prestări servicii și a serviciilor nonprofit

Pagina 5 Pawel Jordan: Extinderea și dezvoltarea reţelelor Pagina 12 Scsaurszki Tamás: Reţelele Pagina 16 Osváth László: Reţelele sectorului neguvernamental și dezvoltarea societăţii Pagina 20 Diana Nistorescu: Federaţia ONGurilor pentru Copil – FONPC Pagina 21 Incze Zsuzsánna: RuralNet – reţeaua ONG-urilor active în dezvoltare comunitară Pagina 24 Bereczki Kinga: Reţeaua civică din Háromszék: CIVEK

For um Civic Pagina 39 Dr. Bodó Barna: Fond Civil Pavilionul Cărţilor Civile Pagina 40 Dezvoltarea reţelei – proHáló, Atelier Civic 2, 2008, Pécs

Pagina 27 Vercseg Ilona: Reţea profesională pentru sprijinirea iniţiativelor comunitare Pagina 29 Dr. Kákai László: Modele caracteristice ale reţelelor de relaţii din judeţele Baranya și Somogy Pagina 32 Bullain Nilda, Tóth Andrea Judit: Modele de cooperare civică din Europa

Pagina 41 Frida Balázs: Introducere în campainology Rapoarte de eveniment Pagina 42 Reţele în focus V-a Zi Civică din Zenta (Slovenia) Anunţ

Pagina 36 Hudi Zsuzsa: Posibilităţi de construire a unor reţele internaţionale, conectare cu organizaţii europene de dezvoltare și de prestatori de servicii

Pagina 43 Chris Worman: Techsoup vine în România Pagina 45 Csáki Rozália: Pânza, care nu e cusută de păianjen (RO) Pagina 46 Cuprins (RO)

Forum Civic

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Consiliul editorial: Barna Bodó Gábor Kolumbán László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2009 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Contacte: adresa: Cluj Napoca – 400196 Aviator Bădescu nr. 35. tel./fax: +40-0264-450230 e-mail: [email protected] ISSN 15822–4004

47


ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az [email protected] e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.

26. oldal A proháló országos hálózat a nonprofit szolgáltatók és a nonprofit szolgáltatások hálózatának fejlesztéséért

Recommend Documents