ERGONÓMIA 5.1
A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában Tárgyszavak: acélhengermű; derékfájás; ergonómia; foglalkozás-egészségügyi orvos; részvételen alapuló ergonómia.
A munkahelyi ergonómiai intézkedések kialakítása és megvalósítása hatékony szerepet tölthet be a vázizomzati (mozgásszervi) problémák, pl. a nyak, kar és a derék fájdalmának megelőzésében és kezelésében. Japánban az üzemorvosok feladatkörébe tartozik a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi problémák kezelése, a dolgozók képzésének, az ergonómiai intézkedések kifejlesztésének és kivitelezésének irányítása (1. táblázat). 1. táblázat A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések kezelésének módszerei Japánban Kategória
Részletezés
Ergonómia
– munkaszervezés, munkatér, padló típusa, nehéz anyagok, munkavégzés magassága, ülő pozíciók (szék)
Egészségvédelmi technika
– rezgés, hideg, vegyi faktorok
Munkaadminisztráció
– munkaműveletek váltakozása, gyógyulásban/munkában töltött idő aránya, munkavégzés időtartama
Támogatás
– derék, térdizület, csukló, ujj
Munkamódszer
– emelési technikák, munkavégzés közbeni tartás, munka/pihenés
Életstílus
– testmozgás, étrend, pihenés, ingázás
Gyógyászati segédeszközök
– gyógyfűző, térd-, csukló- és ujjrögzítők
Fizikai terápia
– tornagyakorlatok, akupunktúra, lézerterápia, hőterápia, húzóterápia
Kémiai terápia
– gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító gyógyszerek, izomlazítók, nyugtatók, kenőcsök, érzéstelenítők
1
Acélhengermű karbantartási osztályán dolgozó munkások körében előforduló derékfájás Az alább ismertetett esettanulmányban egy szalaghengermű karbantartási osztályán a dolgozóknál a derékfájás kialakulásának okaival és megelőzésének vagy csökkentésének lehetőségeivel foglalkoznak. A hengerműben az acéltömbökből hengereket készítenek. Az acélmű karbantartási osztálya szerelőüzemből és cserélőüzemből áll. A szerelőüzemben a munkások szétszedik és megtisztítják a hengerállványokat. A gépesítést megelőzően a csapágytőkéket kézzel tisztították a műhely padlózatán. Ez a művelet minden egyes csapágytőke esetében körülbelül 1,5 órát vett igénybe. A cserélőüzemben az állványokon kicserélik a használt hengereket, csapágytőkéikkel együtt a felújított hengerekre és csapágytőkéikre. A használt hengerekből álló készleteket felvonóval szállítják a hengeresztergáló műhelybe. A munkafolyamatok során mindkét üzem munkásai nehéz szerelvényeket mozgattak, gyakran előrehajolt testtartásban dolgoztak, és emiatt többségük rendszeresen ismétlődő derékfájásról panaszkodott. Az ergonómiai javítások szervezése, módszere A szalaghengermű karbantartási osztályának szerelőüzeménél dolgozó munkások a munkából való távolmaradások gyakori ismétlődése miatt felkérték a vállalat foglalkozás-egészségügyi részlegét a derékfájás okának kivizsgálására, a panaszok csökkentésére, ill. megszűntetésére irányuló lépések végrehajtására. A részleg munkatársai, beleértve az üzemorvost is, meglátogatták az érintett munkaterületet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szerelvények szétszedésével és tisztításával együtt járó előrehajolt testtartás okozza a derékfájást. A probléma kiküszöbölésére első megközelítésben egy megfelelően kialakított tisztítóállvány felállítását javasolták a munkásoknak. Ezt a megoldást azonban − a biztonsági és hatékonysági problémák miatt – nem fogadták el a karbantartó csoport dolgozói. Ebből a tapasztalatból a foglalkozás-egészségügyi részleg előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az adott munkakörülményeket és munkafolyamatokat a munkások ismerik legjobban, így ők tudják legmegfelelőbben megoldani a problémát a biztonsági és hatékonysági követelmények kielégítése mellett. Az ergonómiai fejlesztési modell megtervezése és végrehajtása a foglalkozás-egészségügyi részlegnek és a munkásokból álló kis létszámú munkacsoportnak az aktív együttműködését feltételezi. A modell végrehajtása a minőség-ellenőrzésben alkalmazott módszer alapján történt, amelyre az alábbiak jellemzők: – a munkások aktív részvétele a fejlesztési munkákban, – kis létszámú munkacsoportok, – az adott problémák több szempontból történő megvilágítása, 2
– a gyakorlati követelményeket kielégítő, egyszerű, kis költségekkel járó intézkedések. A foglalkozás-egészségügyi csoport munkatársai oktatási program keretén belül tájékoztatták a munkásokat a derék (gerinc) felépítéséről és funkciójáról, a munkavégzéssel kapcsolatos derékfájás főbb okairól, amelyek a következők lehetnek: nehéz tárgyak mozgatása, helytelen testtartás a munkavégzés során, előrehajlás, guggolás, hátrahajlás, oldalirányú mozgások, hosszú ideig tartó ülő helyzet, a test rezgése. Elmagyarázták a fontosabb gyakorlati ergonómiai alapelveket, amelyek betartásával a derék terhelése és így fájdalma csökkenthető. A munkakörülmények megfelelő kialakításával a nehéz munkaeszközök és szerelvények szállításával és mozgatásával együtt járó terhelést minimálisra kell csökkenteni, a hatékonyabb és biztonságosabb emelés érdekében mechanikai segédeszközöket (például kocsik, konténerek) kell alkalmazni. A munkafolyamatok végrehajtása, a szerelvények mozgatása a törzshöz közel, könyökmagasságban történjen, minél rövidebb ideig tartó előrehajolt és/vagy guggoló testhelyzetben. A munkaeszközöket, tárgyakat nem a földön, hanem speciálisan kialakított tárolóegységeken, többszintű állványokon kell tartani. A fejlesztési eredményeket kérdőívek, ill. csoportos megbeszélések formájában értékeltek. A foglalkozás-egészségügyi csoport munkatársai rendszeresen látogatták az érintett munkahelyeket, állandó kapcsolatban álltak a munkásokkal, a fejlesztési eredményekről gyakori beszámolókat tartottak a vezetők számára, és az elért sikerek alapján megfelelő keretet igényeltek a vállalati költségvetésből az ergonómiai program további megvalósításához. Az ergonómiai intézkedések gyakorlati kivitelezésének folyamata A 2. táblázat gyakorlati példát mutat be a munkavédelmi intézkedések kifejlesztésének folyamatára. 2. táblázat A munkahelyi ergonómiai fejlesztések kialakításának folyamata a gyakorlatban 1. lépés
a szerelvények tisztítására szolgáló állvány bevezetésének terve; végrehajtása a szerelőüzemben akadályokba ütközött
2. lépés
deréktámasztó öv bevezetése, amely a derékfájdalom jelentős csökkenését eredményezte
3. lépés
a munkások aktív részvételének kialakítása a fejlesztési tevékenységekben
4. lépés
gépesítés és automatizálás bevezetése a teljes üzemben
5. lépés
az intézkedések kiterjesztése a cserélőüzemre is
3
A fejlesztési programot megelőzően a munkások a szerelőüzemben a szerelvények, alkatrészek szétszerelését, tisztítását a műhely padlózatán előrehajolt pozícióban végezték. A foglalkozás-egészségügyi csoport ezt a helytelen testtartást tekintette a derékfájás fő okának, emiatt javasolta a tisztítóállvány bevezetését. Ennek az intézkedésnek a megvalósítása azonban biztonsági és hatékonysági szempontok miatt nem sikerült, mivel a munkások úgy látták, hogy a tisztítandó tárgyak különböző formái miatt nehéz meghatározni az állvány megfelelő magasságát, ill. nem megfelelő elhelyezés esetén a tisztításra váró szerelvények leeshetnek. A 2. lépésben a munkásokat deréktámasztó övvel látták el, amely megakadályozza az előrehajlást és csökkenti a derék terhelését. Ezt követően az átlagos hiányzási arány csökkent, ez pedig ösztönzőleg hatott a munkásokra és a vezetőkre egyaránt a további fejlesztések, költségvetési előirányzatok vonatkozásában. A 3. lépésben olyan módosításokat hajtottak végre, amelyekkel csökkenthető az előrehajolt/guggoló pozícióban eltöltött idő. A csiszolást például ülő testhelyzetben végezhetik. A hengerfelület görgőn való forgatásával a csiszolandó felületet megfelelő magasságban mozgatták. A csapágyak tisztítására bevezették a nagynyomású meleg víz alkalmazását, ezáltal a tisztítás hatékonysága fokozódott, csökkent a csapágyak tisztításához szükséges idő. A 4. lépésben gépesítési/automatizálási technológiák alkalmazását próbálták ki. Az automata tisztítórobot bevezetésével és a tisztítás módszerének további fejlesztésével a kézi tisztítással töltött idő körülbelül 10%-ra csökkent. Így mérséklődött az előrehajolt testtartás időtartama, a nehéz szerelvények emelésével előidézett terhelés nagysága. Az 5. lépésben ezeket az intézkedéseket kiterjesztették a cserélőüzemre is. A fenti intézkedések bevezetésével a munkavégzés körülményei jelentősen javultak, csökkent a nehéz szerelvények mozgatásával járó terhelés, az előrehajolt pozícióban töltött idő. A derékfájás miatti panasz, ill. a munkából való hiányzás aránya határozottan mérséklődött. (Molnár Kinga) Udo, H; Yoshinaga, F: The role of the industrial medical doctor in planning and implementing ergonomic measures at workplaces. = International Journal of Industrial Ergonomics, 28. k. 3–4. sz. 2001. p. 237–246. Carrivich, P. J. W.; Lee, A. H.; Yan, K. K. W.: Consultative team to assess manual handling and reduce to risk of occupational injury. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 5. sz. 2001. p. 339–344. Stork, J.: Problemlösung durch Konsensprinzip. = Sichere Arbeit, 2001. 2. sz. p. 25–26.
4
5
