A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
Konzulens: Prof. Dr. Kalmár Sándor CSc
Kaposvár 2008.
Bevezetés A mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen és sajátos erőforrása a termőföld, amelynek minősége, művelési ágak szerinti arányai, tulajdonviszonyai jelentősen befolyásolják az ágazat eredményeit. Hazánkban a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya, más európai országokhoz képest kiemelkedően magas. Az ország egyes régióiban, megyéiben a földhasználat, a művelési ágak összetétele, a talajok minősége eltérő, ezért az ágazat gazdasági jelentősége is eltérő. Tolna megye a jó mezőgazdasági adottságú megyék közé sorolható, ahol a szerény iparosítás miatt a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van. Dolgozatomban Tolna megye mezőgazdasági hasznosítású területének fontosabb tényezőit, a művelési ágak sajátosságit, a földtulajdon és a földhasználat változását vizsgálom. A témaválasztást a földhasználatban, a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások, valamint a megyéhez való kötődésem, a Tolna megyei Földhivatalnál töltött szakmai gyakorlatom indokolja. A megye jellemzőinek rövid ismertetése után a termőföld erőforrás jellegét, hazai jelentőségét mutatom be. Ez után a művelési ágak szerkezetét vizsgálom az országos helyzet, illetve a Dél-Dunántúli régió és a hozzátartozó megyék – köztük Tolna megye – adatainak összehasonlításával. Ez a fejezet tartalmazza még a fölhasználat gazdálkodási formák szerinti megoszlását is. A harmadik fejezetben a tulajdonviszonyok változásával és a földhasználat birtokméret szerinti alakulásával foglalkozom. A dolgozathoz a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait, adatait, a témakörben megjelent tanulmányokat, valamint a szakmai gyakorlat során a Tolna Megyei Szakigazgatási Hivataltól, a KSH megyei kirendeltségétől kapott anyagokat használtam fel. A feldolgozás főként az utóbbi évek adataira épül, a jelenlegi helyzetet mutatja be.
1
I. Tolna megye általános bemutatása Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik, a Dél-dunántúli régió részét képezi Baranya, valamint Somogy megyével együtt. Székhelye Szekszárd, mely az ország legkisebb, 34 ezer lakosú megyeszékhelye, a megye lakosságának csupán a hetede él itt. Területe 3703 km2, 4,0%-os területi arányával az ország negyedik legkisebb megyéje. Területén 9 város és 100 község található. A megye alapvetően vidéki jellegű, jellemzőek az aprófalvak. A települések közel 60%-a 1000 fő alatti. Népessége 238,4 ezer fő, amely 2,1%os arányt jelent, a lakosok száma alapján Nógrád megye előtt az ország másodi legkisebb megyéje. Népsűrűsége 65,1 fő/km2, az országos átlag (108,2 fő/km2) 60%-a. A megye két nagytájhoz, a Dunántúli-dombsághoz és a Mecsek-hegység keleti nyúlványaihoz tartozik. Legalacsonyabb pontja a Duna mentén, Pörbölytől keletre 88,1 méter. Legmagasabb pontja a Dobogó (593 m). A megye változatos felszínét dombságok és a közéjük ékelődő völgyek, süllyedékterületek alkotják. Területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegű. Ásványkincsekben szegény, területének jelentős része mezőgazdasági hasznosítású. A megye termőterülete 304 ezer ha, ebből 254 ezer ha (83,6%) mezőgazdasági terület, 46,3 ezer ha erdő, 3,7 ezer ha nádas és halastó. A mezőgazdasági művelésű terület 70,5%-a szántó, 3,2%-a gyümölcsös, kert és szőlő, 9,9% a rét és legelő, 15,2% erdő, 1,2% nádas és halastó. A leginkább jellemző szántóföldi növények: búza, kukorica, repce és burgonya. A megye termőhelyi adottságai kiválóak a szőlő- és gyümölcstermelés számára is itt található az ország egyik történelmi borvidéke. A mezőgazdaság természeti adottságai alapvetően kedvezőek a Dél-Dunántúlon. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, ennél csak a Dél-Alföldön magasabb ez az érték. Az átlagos középhőmérséklet valamivel az országos átlag felett van a régióban, a csapadékmennyiség pedig az országos átlag körül, kevéssel az alatt alakul. Talajok tekintetében változatos a kép, a jó minőségű mezőségi talajoktól az erdőtalajokon át a homoktalajokig szinte minden talajtípus megtalálható a régióban.
1. ábra: Tolna megye címere
2
Gazdasági jellemzők Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban folyó áron 23795 milliárd forint volt, melynek közel felét (47%-át) Közép-Magyarországon állították elő. A GDP 26%-a a Dunántúlon képződött, és együttesen ugyanekkora arányt képvisel az Alföld és Észak nagyrégió is. Az arányok a nyugati és a keleti országrész jelentősen eltérő gazdasági teljesítményét és helyzetét mutatják (1. tábla). Az összes GDP-ből a Dél-Dunántúli régió, csökkenő mértékben és mindössze 6,5%-kal részesedik. A régiók között a Dél-Dunántúl hozzájárulása a legalacsonyabb. Somogy és Tolna megye gazdasági teljesítményének aránya közel egyforma, 2,0% körüli, Baranya megye eredménye fejlettebb, ipara miatt magasabb. Az egy főre jutó bruttó hazai termék országos átlaga 2363 ezer Ft. Az egy főre jutó GDP tekintetében Közép-Magyarország áll az első helyen, ezt követi a Nyugat-Dunántúl, majd a Közép-Dunántúl következik (2. tábla). A dél-dunántúli régió mutatója az országos átlag 69,4%-át éri el, amely közel egyharmaddal marad el az országos adattól. A dunántúli régió egy főre jutó hazai termékének értéke a keleti régiók alacsonyabb összegeihez áll közelebb. 1. tábla: A bruttó hazai termék (GDP) régiónként (2006) GDP piaci beszerzési áron Régió Közép- Magyaro. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl - Baranya megye - Somogy megye - Tolna megye Észak- Magyaro. Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
milliárd Ft
megoszlás,%
ezer Ft
11229 2370 2369 1547 678,0 483,3 385,4 1899 2278 2103 23795
47,2 10,0 10,0 6,5 2,8 2,0 1,7 8,0 9,6 8,8 100,0
3921 2139 2370 1596 1702 1469 1593 1593 1512 1490 2363
Egy főre jutó GDP országos átlag = 100% 163,2 94,0 99,2 69,4 72,5 65,7 69,1 65,9 63,6 67,8 100,0
területi sorrend I III II IV 10 17 13 VI VII V –
Forrás: Statisztikai Tükör, 2008. KSH A Dél-Dunántúli régió a régiók sorrendjében a negyedik, a megyék között pedig, a 13. helyen van. Az egy főre eső bruttó hazai termék tekintetében 2006-ban: Budapest vezet toronymagasan, ezt követi Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Fejér megye. A legfejletlenebb megyék Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád. Tolna megye a középmezőnyben foglal helyet. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között 2,6-szeres a különbség. A következő ábrán (2. ábra) jól látható, hogy a Dél-Dunántúli régió fejlődése egyre inkább eltér az országos átlagtól, a GDP egy főre vetített országos és tolna megyei értéke évről-évre távolodik egymástól.
3
ezer Ft
Az egyfőre jutó GDP alakulása a Dél-Dunántúlon
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Dél-Dunántúl Ország
Év
Forrás: KSH, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Az egyes gazdasági ágak eltérő mértékben járulnak hozzá az egyes nemzetgazdasági ágak bruttó hozzáadott érték előállításához. Országos viszonylatban a bruttó hazai termék előállításában egyharmados részt képviselnek a termelő ágazatok. Tolna megye gazdasági szerkezetét a bruttó hozzáadott érték alapján vizsgálva megállapítható, hogy megyénkben a termelőágazatok nagyobb szerepet játszanak, mint országosan, a szolgáltatások súlya viszont csekélyebb annál (2. tábla). 2. tábla: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlása Régió, megye
mezőgazdaság Közép- Magyarország. 0,7 Közép-Dunántúl 4,8 Nyugat-Dunántúl 4,8 Dél-Dunántúl 9,8 - Baranya megye 8,2 - Somogy megye 10,1 - Tolna megye 12,2 Észak- Magyarország. 4,5 Észak-Alföld 8,5 Dél-Alföld 11,7 Ország összesen 4,1 Forrás: Statisztikai Tükör, 2008. KSH
Bruttó hozzáadott érték megoszlása, % ipar, építőipar szolgáltatások összesen 22,0 77,3 100,0 47,9 47,4 100,0 44,4 50,8 100,0 27,0 63,2 100,0 25,4 66,4 100,0 22,9 67,0 100,0 34,9 52,9 100,0 40,8 40,8 100,0 31,5 60,0 100,0 28,1 60,2 100,0 30,1 65,8 100,0
Az ország összes bruttó hozzáadott értékéből a Dél-Dunántúl 15,4%-kal részesedik, amely a nyugati országrészben a legmagasabb. Tolna megye az mezőgazdasági teljesítményének 4,5%-át adja. A gazdasági ágak bruttó hozzáadott értéke régiók és megyék szerint igen különböző. A mezőgazdaság aránya országosan 4,1% volt 2006-ban, az ipar 30,1%-ot, a szolgáltatások pedig, 65,8%-ot tettek ki. Tolna megye gazdaságában a mezőgazdaság mindig is nagyobb szerepet játszott, mint általában az országban. Megyénk mezőgazdasági jellegét igazolja, hogy az ágazat bruttó hozzáadott értéke 12,2%, amely az országos átlag háromszorosa. Ez főként a
4
megye kiemelkedően jó agroökológiai potenciáljával függ össze. A szántóterület átlagos aranykorona értéke (26,3 AK) a második legmagasabb az országban. Tolna megye korábban sem tartozott az iparilag fejlett megyék közé. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a feldolgozó-ipart a rendszerváltást követő privatizáció meglehetősen rossz kondícióban érte, fejlődés helyett inkább a kihasználatlan feldolgozói kapacitások gyarapodtak, kevés új ipari üzem települt a megyébe. Az ipar szerepe évtizedünkben lassú növekedésnek indult, de helyzete valójában nem stabilizálódott. Elmondható, hogy a gazdasági fejlődést megalapozó és növelő ipari konjunktúra még nem érte el megyénket. Az ipar 2006-ban a bruttó hozzáadott érték 35%-át állította elő. A szolgáltatások részesedése viszont jóval az országos átlag (65,8%) alatti, mindössze 52,9% A következő, 3. ábra a régiók bruttó hozzáadott értékének gazdasági ágak szerinti összetételét szemlélteti. Látható, hogy a mezőgazdasági termelés terén a két alföldi régióval együtt a Dél-Dunántúlon is jelentős szerepet játszik az agrárágazat.
3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, régiónként, 2006 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Magyarország 0%
20%
40%
Mezőgazdaság
60%
Ipar, építőipar
80%
100%
Szolgáltatások
Forrás: Statisztikai Tükör, 2008. KSH A rendszerváltást követően jelentős mértékben csökkent a mezőgazdaságból élők, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2006-ban 190,8 ezer fő volt, amely az összes foglalkoztatott 4,9%-a. A gazdasági ágak szerkezetének eltérései a foglalkoztatottak megoszlásában is megjelennek (3. tábla).
5
3. tábla: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. (2006)
Régió, megye Közép-Magyarország. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl - Baranya megye - Somogy megye - Tolna megye Észak-Magyarország. Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
A foglalkoztatottak megoszlása,% ipar, szolgáltatások mezőgazdaság építőipar 1,5 25,2 73,3 4,8 41,9 53,4 5,7 40,9 50,3 8,2 32,7 59,1 7,0 31,8 61,3 8,6 29,4 62,1 9,8 38,4 51,8 4,2 37,3 58,5 7,8 32,4 59,8 12,5 31,6 55,9 4,9 32,9 61,6
A munkanélküliek aránya, % 2,6 4,7 4,3 8,5 8,0 10,1 7,4 10,4 9,5 7,0 6,1
Forrás: Statisztikai Évkönyv 2006. KSH 2007.
A mezőgazdaság jellegű régiókban az országos átlagnál magasabb az ágazatban foglalkoztatottak aránya. A dél-dunántúli régióban, a mezőgazdaságban 1990 és 2001 között egyharmadára (32%-ra) csökkent a foglalkoztatottak száma. A régióban foglalkoztatott közel 87 000 fős létszáma kevesebb, mint 28 000 főre zsugorodott. A megyék tekintetében a legnagyobb visszaesés Somogyot érintette, a 2001. évi létszám 29%-a az 1990-esnek, Baranyában és Tolnában a tizenegy évvel korábbi dolgozószám 34%-át foglalkoztatták. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése ebben az évtizedben is folytatódott, de a mezőgazdasági jellegű régiókban még mindig meghaladja az országos átlagot. A régiók közül e tekintetben a Dél-alföldi régió áll az élen, amelyet a Dél-Dunántúli régió követ 1,7szer magasabb, 8,2%-os aránnyal. Tolna megyében, a mezőgazdaságban dolgozók aránya megközelíti a 10%-ot, amely kétszerese az országos átlagnak. II. A föld, mint mezőgazdasági erőforrás Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A szántóterületek minősége, a talajtípusok, a fizikai adottságok, a domborzati és klimatikus viszonyok az általános minősítés szerint kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A földminőséget befolyásoló tényezők az ország területén azonban jelentős eltéréseket mutatnak. Különbségek főként a domborzat, a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai, természetes termőképessége és a vízgazdálkodás tekintetében figyelhetők meg. A termőföld a mezőgazdasági termelés alapvető eszköze. Védelméről hazánkban is gondoskodni kell, hiszen az utóbbi időben az utak, ipartelepek, új városrészek építése következtében a mezőgazdasági földterület jelentősen csökkent. A termőföld különleges termelőeszköz, mert termőképessége (kapacitása) növelhető, de nem nagyobbítható, az ország területét jelenti. Hazánkban magas a termő- és a mezőgazdasági terület aránya nemzetközi összehasonlításban is. A termőhelyi adottságok (például talajminőség, éghajlat) kiválóak. Nagyon fontos a mezőgazdasági területek körültekintő hasznosítása, hiszen a termőföld a vidéken élő népesség egyik legfontosabb megélhetési forrása.
6
A termőföld sajátosságai: •
korlátozottan áll rendelkezésre, kínálata mérsékelt,
•
térbeli kötöttsége miatt értékét a környezet befolyásolhatja (útépítés, ipari üzemlétesítés),
•
mással nem helyettesíthető,
•
számos természeti tulajdonság hordozója, nagyon eltérő minőségi különbségek jellemzik,
•
lassú a tőkekörforgás,
•
a termelési és biológiai folyamatok összekapcsolódása,
változása
nagymértékben
A művelési ágak szerkezete és megyei jellemzői Az ország 9,3 millió hektár összes területének 83%-a termőterület, 63%-a pedig mezőgazdasági művelés alatt áll, melynek döntő hányada – az összes terület csaknem fele – szántóként hasznosul. A terület 19,1%-át erdő borítja, egy tizede pedig, a gyep művelési ághoz tartozik. A földhasznosítás arányai nemzetközi összehasonlításban is a mezőgazdasági termelés jó adottságait mutatják. A mezőgazdasági hasznosítású területek aránya Európában nálunk a legmagasabb, csupán néhány ország közelíti meg (pl.: Dánia). 4. tábla: A földterület megoszlása művelési ágak szerint (2005) A művelési ágak Országosan Tolna megyében Művelési ág terület, terület, megoszlás, % megoszlása, % 1000 ha 1000 ha Szántó 4513,1 48,5 214,8 62,7 Kert 95,9 1,0 3,0 0,9 Gyümölcsös 102,8 1,1 1,8 0,5 Szőlő 86,0 0,9 5,2 1,6 Gyep 1056,9 11,4 28,9 8,4 Mezőgazdasági terület 5854,7 62,9 253,7 74,1 Erdő 1775,1 19,1 46,3 13,5 Nádas 62,0 0,6 1,4 0,4 Halastó 33,8 0,4 2,2 0,7 Termőterület 7725,6 83,0 303,6 88,7 Művelés alól kivett terület 1577,7 17,0 38,7 11,3 Összes földterület 9303,4 100,0 342,3 100,0 Forrás: Statisztikai Évkönyv, 2005. Tolna megye, KSH 2006.
Tolna megyében a művelési ágak szerkezete eltér az ország egészére jellemző megoszlástól. Legszembetűnőbb különbség a mezőgazdasági és a termőterület igen magas aránya. A megye területének közel háromnegyedét mezőgazdasági területként művelik, közel kilenctizede pedig, a termőterülethez tartozik. A mezőgazdasági terület döntő hányada, közel 63,%-a szántó művelésű, amely 15%-kal több az ország szántóterületi részesedésénél. Jellemző növényei a gabonafélék. A szőlő művelési ág Tolna megye egyik jellegzetessége. A szőlő ültetvények területe meghaladja az 5000 hektárt, amely az össze terület 1,6%-a (az országos arány 1,8-szorosa). A szőlőműveléshez kitűnőek a megye domborzati és klimatikus viszonyai és talajadottságai. Főként, vörösbort adó fajtákat termelnek, a domboldalak teraszos ültetvényein. Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő te-rülete, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A 7
borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti. A terület központi települése természetesen Szekszárd, amely a legna-gyobb szőlőterülettel rendelkezik és nevet ad a borvidéknek. A gyep és az erdő részesedése az országos átlag alatti (8,4%, illetve 13,5%). III. A földtulajdon és a földhasználat változása és jellemzői Tolna megyében Az 1980-as évek végére jellemző földtulajdon és földhasználat adatai szerint a termőterület 31,8%-át állami gazdaságok és vállalatok, 61,0%-át termelőszövetkezeti gazdaságok (mezőgazdasági, halászati és szakszövetkezetek együtt), 7,2%-át pedig egyéni és kisegítő gazdaságok használták (Dorgai, 1990). Az állami gazdaságokban és az egyéni gazdaságokban a földhasználat egyben tulajdonjogot – állami és egyéni földtulajdont – is jelentett. A szövetkezeteknél a földtulajdon és a földhasználat elkülönült egymástól, vegyes (szövetkezeti és használatra átengedett egyéni) tulajdonon alapult. A szövetkezetek földterületük 3,8%-át állami, 61,1%-át szövetkezeti közös tulajdonként művelték, míg területük 35,1%-a közös használatra átengedett tagi földtulajdon volt (Dorgai, 1990). Az 1990-es évek elején kezdődött privatizáció során 5,6 millió hektár termőterület került közel 2,6 millió magánszemély tulajdonába, tehát az egytulajdonosra jutó átlagos terület mindössze 2,6 hektár volt. A rendszerváltás eredményeként a termőföld mintegy 86-88%-a magántulajdonba került. A földterület 10-12%-át állami tulajdonként gazdasági társaságok (tartósan állami tulajdonú szervezetek, természetvédelmi területek, nemzeti parkok) használatában maradt, és 2-4%-ra tehető a szövetkezetek tulajdonát képező földterület. A földtulajdon szerkezete a kiindulási állapothoz képest utóbbi közel két évtizedben átrendeződött. A földtulajdon - országos és Tolna megyére - jellemző szerkezetét a következő ábra mutatja (4. ábra és 5. táblázat). 4. ábra A földtulajdon megoszlása, 2006 A termőterület megoszlása országosan
A termőterület megoszlása Tolna megyében Természetes személy
4,9% 22,9%
20,9%
3,0%
Állami 72,2%
Gazdasági társaság
76,1%
Forrás: Országos igazgatáshatáros területi főösszesítő adatai alapján. 2006. FVM
A termőterület tulajdon szerinti összetétele országosan és a megyében hasonló arányokat mutat. A privatizáció után kialakult állapothoz képest a magán (egy adott személy tulajdonában lévő) tulajdonú területek aránya alacsonyabb lett, az állami tulajdonú területek pedig, a földek eladása (Nemzeti Földalap) miatt gyarapodtak. Mivel a gazdasági társaságok és szövetkezetek nem vásárolhatnak földet tulajdoni arányuk lényegében nem változott. A magán személyek a kis méretű földtulajdon, idős koruk miatt döntenek az eladás mellett.
8
Tolna megyében a 2006. évi adatok szerint a termőterület több mint háromnegyede magántulajdonban van, egyötöde állami tulajdonú, 3%-a pedig gazdasági társaságok és az egyre csökkenő számú szövetkezetek tulajdona.
5. tábla: A földtulajdon megoszlása, 2006 Országosan
Tolna megyében a termőterület hektár megoszlás, % hektár megoszlás, % Természetes személyek tulajdona 5523641 72,3 240704 76,1 Jogi személyek tulajdonában összesen 2121211 27,7 75509 23,9 - állami tulajdonú területek 1749661 22,9 66063 20,9 - szövetkezetek területe 73999 1,0 2338 0,7 - gazdasági társaságok területe 211048 2,8 4480 1,4 - egyéb (önkormányzat, egyesület, egyház) 86503 1,1 2628 0,8 Összesen 7644852 100,0 316213 100,0 Forrás: Országos igazgatáshatáros területi főösszesítő adatai alapján. 2006. FVM Megnevezés
A földhasználatban ettől lényegesen eltérő arányok alakultak ki (5. ábra). Országosan a termőterület közel 40%-át egyéni gazdaságok, csaknem felét egyéni gazdaságok használják, az egyéb használók (pl.: önkormányzatok) pedig 14,5%-át művelik. A földhasználat szerkezete Tolna megyében jelentősen eltér az országos képtől. Itt az egyéni gazdálkodásnak van túlsúlyban, a termőterület 55%-án egyéni gazdaságok működnek. A gazdasági szervezetek (gazdasági társaságok, szövetkezetek) földhasználata a terület 42,9%-ára terjed ki. Az egyéb szervezetek földhasználata Tolna megyében elenyésző. 5. ábra A földhasználat megoszlás, 2005 Országosan
Tolna megyében
Gazdasági szervezetek
14,5% 48,1% 37,4%
2,0%
Egyéni gazdálkodó Egyéb
42,9% 55,1%
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 2005.; Statisztikai évkönyv, 2005 – Tolna megye, KSH
Szakirodalmi források szerint a földtulajdon és a földhasználat egyaránt igen kis területű birtokokra tagolódik, amely a gazdálkodás eredményeit, hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. A földhasználat valamivel koncentráltabb, de ez inkább a gazdasági szervezetekre jellemző. A következőkben a földhasználat birtokméret szerinti szerkezetét mutatom be az egyéni gazdaságokra vonatkozóan (6. táblázat).
9
6. táblázat: Az egyéni gazdaságok száma és földterülete birtokméret szerint
Gazdaságok Földterülete Egy gazdaság átlagos területe, ha száma megoszlása, % hektár megoszlása, % Országosan, 2003 10 ha alatti 662856 93,6 669752 28,4 1,01 ebből: 1 ha alatti 495037 69,9 122836 5,2 0,25 1-5 ha 132372 18,7 298719 12,7 2,26 10-50 ha 37132 5,2 763578 32,4 20,56 50-100 ha 5130 0,7 354326 15,0 69,07 100-300 ha 3062 0,4 509682 21,6 166,45 300 ha felett 153 0,0 60351 2,6 394,45 Összesen 708333 100,0 2357689 100,0 3,33 Tolna megyében, 2003 10 ha alatti 25035 92,4 22834 20,4 0,91 ebből: 1 ha alatti 20220 74,6 5778 5,2 0,29 1-5 ha 3693 13,6 8814 7,9 2,39 10-50 ha 1579 5,8 34595 30,8 21,91 50-100 ha 302 1,1 21814 19,4 72,23 100-300 ha 181 0,7 29664 26,4 163,89 300 ha felett 9 0,0 3260 2,9 362,22 Összesen 27106 100,0 112167 100,0 4,14 Forrás: Magyarország mezőgazdasága 2003 (Gazdaságszerkezeti Összeírás), KSH 2004. Megnevezés
Az egyéni gazdaságok birtokszerkezete rendkívül szétaprózott. Döntő többségük (93.6%-uk) 10 hektárnál kisebb területet művel, és ez országosan és tolna megyére is jellemző Ezen a kategórián belül 70-75% körüli az 1 hektár alatti területtel rendelkező egyéni gazdaságok aránya. Tolna megyében ez a szőlőterület magasabb arányára is visszavezethető. A birtokkategóriák közül ugyancsak jelentős az 1-5 hektár közötti gazdaságok aránya. A 10-50 hektár közötti gazdaságok száma mindössze 5-6%-ot tesz ki. A közepes, 50 hektár feletti egyéni gazdaságok aránya országosan 1,2%, Tolna megyében pedig, 1,8%. A kisméretű gazdaságok igazán nem nyújtanak biztonságos megélhetést, tehát a területi elaprózottság kedvezőtlen hatású. A 10 hektárnál kisebb gazdaságokhoz a terület 28%-a tartozik országosan. Ez az arány Tolna megyében 20%, amely a földhasználat átlagosnál nagyobb koncentrációjára utal. Az egyéni gazdaságok használatában levő terület átlagos mérete országosan 3,3 hektár, Tolna megyében kissé nagyobb, 4,1 hektár. A 10-300 hektár közötti, mindössze 5-6%-ot kievő egyéni gazdaságok együttesen a termőterület 69%-át művelik, a gazdaságok arányaiban kisebb száma miatt viszonylag nagyobb, megélhetést is nyújtó átlagos területen. Szembetűnő, hogy Tolna megyében ehhez a birtokkategóriához tartozó egyéni gazdaságok az összes terüket 76,6%-át műveli. A birtokszerkezet tehát a gazdaságok száma szerint egészségtelen tagoltságot, a területi arány tekintetében viszont a nagyobb gazdaságok fölényét mutatja. A gazdasági szervezetek száma a fenti birtok-kategóriák szerint jóval egyenletesebben oszlik meg, viszont a nagyobb méretű, 100 hektár feletti gazdaságok a terület 96,8%-át művelik. A gazdasági szervezetek átlagos területe 504 hektár.
10
Összefoglalás
A Dél-Dunántúli régióban – főként Tolna megyében – minden feltétel adott a versenyképes mezőgazdasági termeléshez. Az utóbbi másfél-két évtizedben a mezőgazdaság szerepe (is) csökkent a megyében, néhány kistérségben pedig, kifejezetten kedvezőtlen termelési feltételek alakultak ki. A mezőgazdasági termelés jellegzetes gazdasági ága Tolna megyének. Ezt igazolja a termőföld és a mezőgazdasági terület országos átlagnál magasabb aránya, a jó talajminőség, valamint a kedvező domborzati és klimatikus viszonyok. A megye adottságai a szántóföldi növénytermeléshez és az ültetvényes gazdálkodáshoz, főként a szőlőtermeléshez kiválóak. A rendszerváltás után lezajlott privatizáció jelentősen megváltoztatta a termőterület tulajdonviszonyait és a gazdálkodás, a hasznosítás formáit. A földterület több mint háromnegyede magántulajdonban van, több mint felét egyéni gazdaságok használják. A gazdálkodási formák területi arányai miatt csökkent a mezőgazdaság megélhetést nyújtó szerepe, és a termelés szerkezete is túl egyszerű lett. A földhasználatot a kis területű gazdaságok magas aránya, igaz ennél jóval kisebb területi részesedése jellemzi. Ez a tényező korlátozza korszerű technológiák alkalmazását, fejlesztését. A gazdálkodó szervezetek földhasználata koncentráltabb. A fejlődés, az Európai Unióhoz való felzárkózás érdekében javítani kell az egyes gazdálkodási formák közötti együttműködést, ki kell alakítani az egyéni gazdaságok szerveződéseit, és meg kell teremteni a technológiai fejlesztés feltételeit is. Ez által érhető el, hogy a megye minél több versenyképes termékkel jelenjen meg a belföldi és az unió piacán egyaránt.
11
Irodalomjegyzék 1. Munkaerő-felmérés idősorai 2000-2006. KSH, 2007. Budapest 2. Területi Statisztikai Évkönyv 2006. KSH, 2007. Budapest 3. Területi Statisztikai Évkönyv 2005 Tolna megye KSH, 2006. Pécs 4. Magyarország mezőgazdasága 2003 (Gazdaságszerkezeti Összeírás), KSH 2004. Budapest 5. Dorgai László (szerk.): A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása. Agrárgazdasági Tanulmányok, 2004. 6. szám. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest 6. Kapronczai István (szerk.: A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után. Agrárgazdasági Információk, 2002. 5. szám. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest 7. A bruttó hazai termék területi megoszlása. Statisztikai Tükör, 2008. KSH
12
