A földrajzi helyhez és hagyományhoz kapcsolódó termékek és értékek oltalmi lehetőségei, különös tekintettel a hungarikumokra

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Keller Ágnes

A földrajzi helyhez és hagyományhoz kapcsolódó termékek és értékek oltalmi lehetőségei, különös tekintettel a hungarikumokra

TDK dolgozat

Miskolc 2010

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 2. 1. Áru-, eredet- és minőségjelzők elhatárolása.......................................................................... 5. 1.1. Árujelzők ....................................................................................................................... 5. 1.1.1. Kereskedelmi név ................................................................................................ 6. 1.1.2. Védjegy................................................................................................................ 6. 1.1.3. Földrajzi árujelzők ............................................................................................... 6. 1.2. Minőségjelzők ............................................................................................................... 9. 1.3. Eredetjelzők ................................................................................................................. 11. 2. A hungarikumok kialakulásának története, fogalma, jelenlegi szabályozása ..................... 14. 2.1. A hungarikumok kialakulásának története .................................................................. 14. 2.2. A hungarikum fogalmának meghatározása ................................................................. 18. 2.3. A hungarikumok jelenlegi szabályozása ..................................................................... 20. 3. Földrajzi helyhez kapcsolódó és hagyományos magyar értékekkel kapcsolatos fogalmak és oltalmi lehetőségek .................................................................................................................. 28. 3.1. Európai Uniós oltalmi formák ..................................................................................... 28. 3.1.1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalma .................................................................................... 30. 3.1.2. A szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ................................................. 31. 3.1.3. A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalma .................... 31. 3.1.4. Hagyományos különleges termék (HKT) .......................................................... 32. 3.2. Hagyományos és tájjellegű termékek .......................................................................... 33. 3.3. Hungarikumok ............................................................................................................. 36. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................................... 37. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................................... 39.

1

Bevezetés Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, mellyel számos lehetőség nyílt meg hazánk számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek versenyképességének megőrzésével kapcsolatban. Ám a beáramló importtermékek óriási száma miatt veszélyt is rejt magában. Ezért is fontos a magyar termékek ismertebbé tétele mind hazánkban, mind az EU többi tagállamában. Viszont ezen termékek nélkülözhetetlen jellemzője kell hogy legyen a kiváló minőség mellett az egyediség is. Előnyt jelent, hogy Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt kiválóan alkalmas kiemelkedő minőségű és magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítására, amelyek nemzeti és hagyományos értékeket hordoznak. Az, hogy mi tekinthető tipikusan magyar terméknek, evidensnek tűnhet, holott nem az. Előfordulhat, hogy több ország tekinti azt sajátjának. Így elengedhetetlen az ún. hungarikumok jogi szabályozása, valamint védelmi rendszerének kiépítése, hiszen a hazai termékek népszerűsítéséhez, ill. a magyar piac fellendítéséhez hozzájárulhat. A hungarikumoknak jelenleg nincs külön jogszabályi háttere, ugyanis a hungarikumokról szóló törvényjavaslat jelen dolgozat írásakor még nem lépett hatályba, így hatályos jogi fogalmának meghatározására sem került sor. Bizonyos nemzeti élelmiszerek, szeszes italok, ill. borok közösségi oltalomban részesülhetnek az Európai Unió rendeletei alapján, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felsorolt termékek maguk a hungarikumok. Kérdéses, hogy mi sorolható be ebbe a kategóriába. Az elmúlt másfél évtizedben egyre erőteljesebben jelentkezett az igény a hungarikumok védelmi rendszerének kiépítésére. Ennek következtében számos kezdeményezés született, különböző programok láttak napvilágot. Kiemelendő a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban VM) tevékenysége; ezen kívül két országgyűlési határozatot is hoztak. Jelenleg pedig a hungarikum-törvény javaslat végleges verzióját és elfogadását várjuk. Munkámban különböző módszerekre tekintettel vizsgálódtam. Fontosnak tartom a hungarikumok

kialakulásának

vizsgálatát,

hiszen

a

hungarikum

törvényjavaslat

megszületéséig számos jelentős esemény történt, mely mind hozzájárult az eredményhez. Dolgozatomban a hungarikumokhoz hasonló számos jogintézmény vizsgálatával foglalkozok, melyek azonban nem sorolhatók be kizárólag az agrárjogba. Az árujelzők – például – tipikusan a polgári jogba illeszthetők, mivel a szellemi alkotások joganyag részét képezik. Azonban az Európai Unió agrárpolitikájában (KAP) nagy hangsúlyt helyez egyrészt 2

a vidéki (falusi) termékek, másrészt a kiváló minőségű termék-előállítás fejlesztésére. Ehhez hasonló célokból csatlakozott Magyarország 1998-ban a francia kezdeményezésű Euroterroirs programhoz. Ezen kívül más, jogilag védelmet nyújtó kezdeményezés is történt, melyek a földrajzi helyhez (Magyarország, egyes régiók), illetve tradicionális értékekhez kapcsolódó nemzeti termékek piacra kerülését, ismertté válását, valamint a gazdaság fellendítését célozzák. A még hatályba nem lépett ’hungarikum-törvény’ is ezen okokból kívánja bevezetni ezt az új kategóriát. Így, bár azon lényeges minőségjelölési formák, mint a földrajzi árujelzők és védjegyek – melyek dolgozatom részét képezik -, a polgári jogon belül a szellemi alkotások körébe sorolandóak, indokoltnak találom az agrárjogi szempontból történő elemzését. Ezen kívül munkámban előfordulnak közgazdaságtani kategóriák. Ez azzal magyarázható, hogy dolgozatom tárgya a jogtudományon kívül nagyban érinti a közgazdaságtudományt. Több földrajzi helyhez és hagyományhoz kapcsolódó fogalom létezik, melyek ezeket az értékeket kívánják védeni a különböző oltalmi rendszerek keretében, nemzetközi szinten, az EU-n belül és hazánkban egyaránt. Ezek egymáshoz nagyon hasonlóak, ám korántsem egyformák. Mivel a hungarikumok bizonyos része védhető más oltalom alapján is, szükségesnek látom ezen lényeges fogalmak egymástól és a hungarikumoktól történő elhatárolását. Célom, hogy egy átfogó képet adjak a hungarikumok jelenlegi helyzetéről és rávilágítsak a készülő törvény tervezetének esetleges hiányosságaira. Mindezekre figyelemmel a munkámat a következő hipotézis köré építettem: a hungarikum-törvény képes lesz megfelelő védelmet biztosítani az egyes hazai értékek számára. A hungarikum szó írását nem egységesen találhatjuk meg a szakirodalomban. Létezik ’Hungarikum’, ’Hungaricum’, ’hungarikum’ és ’hungaricum’ változat is. Dolgozatomban a ’hungarikum’ ily módon történő írását választottam, tekintettel a készülő hungarikum-törvény szövegtervezetében szereplő írásformára. Dolgozatom három részből áll. Az első rész az „Áru-, eredet- és minőségjelzők elhatárolása” címet viseli. Ebben elhatárolásra kerülnek azok a kategóriák, melyek a földrajzi helyhez nagyban kapcsolódnak. Többek között itt ismertetem a védjegyeket és a földrajzi árujelzőket. A második rész „A hungarikumok kialakulásának története, fogalma, jelenlegi szabályozása” címet viseli. A történeti részen belül sorra veszem a legfontosabb eseményeket, melyek által eljuthattunk a hungarikum törvénytervezet elkészítéséig. A hungarikumnak 3

jelenleg nincs hatályos törvényi definíciója, azonban az elmúlt évek során többen is megkísérelték ennek megfogalmazását. Többek között Birinyi József – a Hungarikum Munkacsoport elnöke -, a Hungaricum Club, a könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló törvény hungarikum fogalmát vizsgáltam, illetve a hungarikum kerettörvény tervezete szerinti definíciót. A hungarikumok jelenlegi szabályozásának ismertetése azért nem egyszerű, mert még nem szabályozza hatályos jogszabály a hungarikumokat jelen dolgozat írásakor. Így az eddig született törvénytervezetek alapján vizsgálódtam. A harmadik rész a „Földrajzi helyhez kapcsolódó és hagyományos magyar értékekkel kapcsolatos fogalmak és oltalmi lehetőségek”. Ezen belül foglalkozok az egyes európai uniós oltalmi formákkal (mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok és borok földrajzi árujelzőivel, valamint a hagyományos különleges termékkel), a hagyományos és tájjellegű termékekkel és a hungarikumokkal. A hagyományos és tájjellegű termékek alatt Pallóné dr. Kisérdi Imola megfogalmazása alapján a Hagyományok – Ízek – Régiók programban szereplő termékeket értem, melyek ugyan nem állnak nemzeti oltalom alatt, hiszen ez csak egy gyűjtemény, mégis úgy vélem, szükséges ennek ismertetése. Ebben a részben kerül továbbá összehasonlításra az egyes fogalmak egymással és a hungarikummal szemben. Végezetül szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek Szilágyi János Edének; külső konzulensemnek – a Hungarikum Munkacsoport Elnökének – Birinyi Józsefnek; a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyvivőjének Török Antalnak; valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársainak a segítségért.

4

1. Áru-, eredet- és minőségjelzők elhatárolása A fejlett országok túlkínálati piacain a fogyasztók a különlegességet, a többitől eltérő specialitásokat keresik (hagyományt, karakterisztikus tájegységet, kultúrát). Ilyen minőségi különlegesség az eredet, a földrajzi kötődés, vagy a hagyományos, különleges tulajdonság, és azok jogi oltalmát biztosító jelölése. Annak érdekében, hogy kiváló magyar termékekeink helyt tudjanak állni az EU belső és külső piacain, fontos, hogy megkülönböztető minőségi jellel (védjegy, földrajzi árujelző) lássuk el őket és ezt a fogyasztókkal is megismertessük és elfogadtassuk.1 Az áruk, termékek származásáról, előállításáról, minőségéről a fogyasztók már viszonylag könnyen tájékozódhatnak az egyes eredet- és minőségjelzőknek köszönhetően. Ezeknek különösen nagy szerepük van egy termék ismertebbé tételében. A jobb átláthatóság és áttekinthetőség érdekében szükségesnek tartom az áru-, eredet- és minőségjelzők elhatárolását.

1.1.

Árujelzők

Az árujelzők olyan rendkívül változatos formában megjelenő és jogi oltalom alatt álló megjelölések, amelyek alkalmasak valamely gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, valamint annak árui és szolgáltatása megkülönböztetésére, reklámozására és más gazdasági funkciók ellátására.2 Az árujelzők az iparjogvédelem szakkifejezése, melyeket fő funkcionális azonosságai (megkülönböztető, védelmi, minőségjelző és reklám funkciók) kötik össze.3 A XIX. század második felében az iparjogvédelem kialakulásával az árujelzők különböző fajai elkülönültek egymástól. Ettől az időtől különböztetünk meg kereskedelmi neveket, védjegyeket és földrajzi árujelzőket.4 Az árujelzők a piacgazdaságban piacteremtő, fenntartó és fejlesztő eszközök, amelyek jelképként gyakran erősebben hatnak a fogyasztói képzeletre, mint a száraz tények.5

1

PANYOR Ágota: A különleges élelmiszerek piacnövelési lehetőségei megkérdezések tükrében. Doktori értekezés, Budapest,2007, Budapesti Corvinus Egyetem, 45. o. 2 TATTAY Levente: A szellemi alkotások joga. Budapest, 2003, Szent István társulat, 323. o. 3 TATTAY Levente: Védjegyekről vállalkozóknak. Budapest, 1995/1, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 105. o. 4 SZABÓ Erzsébet: Az eredet- és minőségjelzők alkalmazásának lehetőségei és feltételei a marketingkommunikációban. Doktori értekezés. Budapest,2006, Budapesti Corvinus Egyetem, 169. o. 5 BOBROVSZKY Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. 1995, Országos Tanulmányi Hivatal, 88. o.

5

1.1.1. Kereskedelmi név A kereskedelmi néven, másképpen cégen (firmán) azt a nevet, megjelölést értjük, amely alatt adott gazdálkodó szervezet vagy személy gazdasági tevékenységét folytatja; amely más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytató személyektől való megkülönböztetését szolgálja és arra alkalmas.6 Fontos kiemelni, hogy a kereskedelmi név használatának nem szükségképpeni feltétele a jogi személyiség. Valamint lényeges hangsúlyozni azt is, hogy e jog oltalma abszolút szerkezetű: a kereskedelmi név használatához kizárólagos jogosultságot biztosító jogintézményről van szó.7 1.1.2. Védjegy A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg.8 Kiváló reklámeszköz, segítségével a kereskedelmi forgalomban megkülönböztethetők, illetve azonosíthatók a különböző termékek és szolgáltatások. Kapcsolatot teremt az áru gyártója és az áru, valamint a szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás között. A jól bevezetett védjegy a jó minőség szimbólumává is válhat. Használata a bevezetéstől 10 évig érvényes, ezután meg kell hosszabbítani. A védjegykérelemben az oltalmazandó ábrát, szavakat, szöveget fel kell tüntetni, valamint meg kell jelölni az árucsoportot, amelyen belül a bejelentő használni kívánja a védjegyet. 1.1.3. Földrajzi árujelzők A földrajzi árujelzők funkciója a védjegyhez hasonló, fontos különbség azonban, hogy ez a megjelölés a termék eredetére utal, egy adott földrajzi helyhez, termesztési körzethez való kötődését bizonyítja. Emellett különleges minőséget is jelez, megtestesíti a hagyományos és speciális termesztési, illetve előállítási módot. A földrajzi árujelzők iránti igényt kizárólag az adott körzet termelői jelenthetik be, tulajdonosa korlátlan ideig használhatja.9 A földrajzi

6

CSÉCSY György: Magyar polgári jog: Iparjogvédelem. Miskolc, 1997, Novotni Kiadó, 119. o. LONTAI Endre – FALUDI Gábor – GYERTYÁNFY Péter – VÉKÁS Gusztáv: Szellemi alkotások joga. Budapest, 2004, Eötvös József Könyvkiadó, 251. o. 8 Uo. 124. o. 9 PAPP Mónika: A szellemi tulajdon védelme a mezőgazdaságban. Az Európai Unió Agrárgazdasága. 2004, 9. évf. 5-6. szám, 6. o. 7

6

árujelzők a termékeket a földrajzi származás szerint különböztetik meg. Általában a földrajzi hely és a termék kiváló minősége között funkcionális kapcsolat van.10 A földrajzi árujelzőket az ipari tulajdon tárgyai körött ismerik el. Fontos sajátossága azonban, hogy míg az ipari tulajdon tárgyai döntő többségükben az iparban kerülnek felhasználásra, addig a földrajzi árujelzők túlnyomórészt mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket védenek, amelyek közt különleges jelentősege van a boroknak. Nem agrártermékek – többek között – a manufakturális ipari termékek a népművészeti és háziipari termékek, azonban ezek is védhetők hazánkban földrajzi megjelöléssel.11 A földrajzi árujelzők tekintetében egységes terminológiáról lényegében nincs szó. Az eredetmegjelölések tekintetében a fő fogalmi jegyek egyezéséről beszélhetünk.12 Mind az Európai Uniós szabályozás, mind a Védjegytörvény13 (továbbiakban Vt.) alapján a földrajzi megjelölések második kategóriájaként védeni rendelik a földrajzi jelzéseket. Ugyanakkor a Párizsi Uniós Egyezmény14 és a Lisszaboni Megállapodás a származási jelzés kategóriát ismeri el, mint a földrajzi megjelölések hétköznapi, közönséges kategóriáját, amely kizárólag a termék előállítási, feldolgozási, illetve termelési helyét jelzi.15 Az EU-ban a különböző országok sajátosságainak és a modern áruforgalom követelményeinek megfelelően megváltozott a földrajzi árujelzők rendszere. Ez azt jelenti, hogy az eredetmegjelölés fogalmát modernizálták, szakítottak a szigorú helyhez kötöttség elvével, továbbá bevezették a földrajzi jelzés fogalmát, amely nem kiváló, hanem meghatározott minőségű árukra vonatkozik, valamint elhagyták a származási jelzés kategóriát.16 A Vt. teljes egészében átvette az EU terminológiáját, így hazánkban és az Unióban a földrajzi árujelzők két fajtáját különböztetjük meg: a földrajzi jelzést és az eredetmegjelölést. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.17 Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről 10

TATTAY Levente: A bor és az agrártermékek eredetvédelme. Budapest, 2001, Mezőgazda Kiadó, 179. o. Uo. 19-20. o. 12 Ezek oltalmát a Ptk. 86. § (2), a Védjegytörvény 103. § (3), valamint a Lisszaboni Megállapodás 2. § (1) bekezdés is egyaránt biztosítani rendeli. 13 1997. évi XI. törvény a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról 14 1970. évi 18. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről 15 TATTAY Levente: A bor és az agrártermékek eredetvédelme. 19-20. o. 16 Uo. 28. o. 17 Vt. 103.§ (2) bek. 11

7

származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.18

A kapcsolat minősége a termék és a földrajzi hely között Termelés, előállítás, feldolgozás mozzanatai A termék különleges minőségének oka

Eredetmegjelölés

Földrajzi jelzés

Szoros

Nem olyan közvetlen

Minden mozzanata földrajzi helyen Földrajzi környezet valamint a természeti és emberi tényező

Elég csak egy mozzanat az adott földrajzi helyen Csak a földrajzi származás

1. ábra: Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés elhatárolása Forrás: CSÁK Csilla – NAGY Zoltán – OLAJOS István – OROSZ Gábor – SZABÓ Ágnes – SZILÁGYI János Ede – TÖRÖK Géza: Agrárjog. A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között. Miskolc, 2010, Novotni Alapítvány, 488. o.

A két fogalom közti lényeges különbség abban áll, hogy az eredetmegjelölés egyrészt egy szorosabb kapcsolatot jelöl az adott termék és a földrajzi hely között, másrészt a termék készítésének (termelés, előállítás, feldolgozás) minden fázisa az adott földrajzi helyhez kötődik, harmadrészt a termék különleges minőségének oka a földrajzi környezeten túl a természeti és emberi tényező is. Ezzel szemben a földrajzi jelzés egy lazább kapcsolatot takar az adott termék és földrajzi környezet között; a termék készítésének mozzanatai közül elegendő egynek az adott földrajzi helyen történnie; továbbá a termék különleges minőségének oka pusztán a földrajzi környezet.19 Erős és kauzális kapcsolatnak kell lennie a termék és az adott régió között. Ez a kapcsolat a termék belső lényegéből fakadó hírnevének lehet tulajdonítható.20 Az árujelzők közös funkciója a megkülönböztető képesség, azonban ez a három kategóriánál nem ugyanarra terjed ki. A védjegyek az árukat és szolgáltatásokat, a földrajzi

18

Vt. 103.§ (3) bek. ANDRÉKA Tamás – BAJOR Rita – BÖHM Judit – OLAJOS István – SZABÓ Ágnes – SZILÁGYI János Ede: Környezetjog II. kötet. Miskolc, 2008, Novotni Alapítvány, 56. o. 20 Kateřina ŠTROSSOVÁ: EU Regulations on PDO, PGI and TSG. EU Community Conference, Conference Proceedings, 2006, EOQ MNB, 28. o. Forrás: http://www.eoq.hu/debr/koz0-83.pdf, letöltés ideje: 2010.09.02. 19

8

árujelzők a termékeket földrajzi származás és az azzal összefüggő minőség szerint különböztetik meg, a kereskedelmi nevek pedig a gazdálkodó szervezeteket.21 1.2.

Minőségjelzők

Még mielőtt az egyes minőségjelzőkre térnék, szükségesnek tartom tisztázni, mit is értünk minőség kifejezés alatt. A minőség általánosságban a dolgok, jelenségek lényegét kifejező, jellemző, meghatározó tulajdonságok összessége, még tömörebben megfogalmazva a minőség a célnak való megfelelés.22 A minőségre nincs egységes definíció, és a szubjektivitás nagyon erősen érvényesül benne. A szakirodalomban a minőségnek számos definíciója létezik. A minőséget definiálták úgy, mint érték (Abbott, 1955), megfelelés az előírásoknak (Gilmore, 1974; Levitt, 1972), megfelelés az elvárásoknak (Crosby, 1979), használati alkalmasság (Juran, 1988), veszteség elkerülés (Taguchi, cited in Ross, 1989), és elérni vagy meghaladni a vásárlók elvárásait (Grönroos, 1983; Parasuraman, Zeithaml & Berry, 1985).23 Az élelmiszer-minőség jogi definíciója szerint minőségen az élelmiszer azon tulajdonságainak összességét kell érteni, amelyek alapján az adott élelmiszer „megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai

uniós

jogi

aktusban

meghatározott,

az

élelmiszer-biztonságra

vonatkozó

követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek”.24 Attól függően, hogy a minőségjelző a komplex minőségre vagy csak annak egy konkrétan körülhatárolt

részére,

tulajdonságára

terjed

ki,

megkülönböztetünk:

i.

közvetett

minőségjelzőket (védjegyek); ii. komplex normarendszernek való megfelelést kifejező jelzőket, ezen belül (a.) minőségtanúsító jelzéseket (Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy, ökotermékek tanúsító jelzése), (b.) az alkalmazott technológiára, ill. termék termékreceptúrára utaló jelzéseket (hagyományos, tanyasi), (c.) az előállítás vállalati feltételeire vonatkozó tanúsítást (ISO, HACCP); iii. minőségi fokozatot kifejező jelzéseket

21

TATTAY Levente: A szellemi alkotások joga. 323. o. PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A versenyképesség biztosításának új minőségi dimenziója az élelmiszergazdaságban EU csatlakozásunk szempontjából. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, 2003, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 10. o. 23 Marcel van der VOORT - Viera BARICICOVÁ - Marek DANDAR - Maria GRZEGORZEWSKA - Herman SCHOORLEMMER - Csaba SZABO - Krzysztof ZMARLICK: Minőségi elvárások a zöldség-gyümölcs termékekre az Európai Unióban. Oktatási kézikönyv: Minőségi szabványok. 2007, EU Access report 06, 9-10. o. Forrás: http://documents.plant.wur.nl/ppo/agv/eurep-gap_7.pdf, letöltés: 2010.09.01. 24 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, melléklet 20. pont 22

9

(szeszes italok csillagszáma); iv. egyes terméktulajdonságokat kiemelő jelzéseket (light, garantáltan gluténmentes).25 Ezek közül a minőségtanúsító jelzéseket, azon belül is a tanúsító védjegyeket emelném ki. Az EU-ban a 89/104/EGK irányelv írta elő kötelezően a tagországok számára a tanúsító védjegyek oltalmát. A tanúsító védjegy a használat, az ismertség következtében nyer gazdasági jelentőséget. A Kiváló Magyar Élelmiszer (továbbiakban KMÉ) eredet- és minőségtanúsítást kombináló tanúsító védjegyet az 1/1998. (I.12.) FVM rendelet hozta létre. Azzal a céllal került bevezetésre, hogy a magyar közösségi agrármarketing tevékenység keretein belül, szervezett formában, részben állami pénzforrásokból javítsa a hazai élelmiszeripar versenypozícióját. Lehetőséget nyújt a fogyasztók hatékony tájékoztatásán keresztül a vásárlói döntések befolyásolására, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztésére, a kiváló minőségű termékek kiemelésére, megkülönböztetésére, az országimázs erősítésére. Célja, hogy kifejezze az adott áru piaci átlag fölötti minőségét, valamint e minőség állami garanciáját. A védjegy egyben kiemeli az élelmiszerek magyar eredetét, így növeli annak esélyét, hogy a hazai fogyasztók előnyben részesítik ezen termékeket az import termékekkel szemben.26 Ezen kívül fontos, hogy a földrajzi árujelzők is egyfajta minőségről tanúskodnak, hiszen a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések olyan elnevezések, amelyek egy terméket egy adott területről származóként azonosítanak, és amelyek a termék adott minősége, hírneve vagy tulajdonsága és földrajzi származása közti kapcsolatról tanúskodnak.27 A földrajzi árujelzők mögött rejlő termék minőségének kialakításában fontos szerepet játszik egyrészt a természeti tényezők kombinációja (mikroklíma, a talaj milyensége, mikroorganizmusok.) Ilyen, pl. a tokaji esetében a vulkanikus talaj, a hosszú vénasszonyok nyara. Másrészt azonban nagy szerepet játszik a humán faktor, a helyi, tradicionális ismeretanyag és tapasztalat is.28

25

SZABÓ Erzsébet: A grafikai jelek alkalmazása és jelentősége a csomagolt élelmiszerek jelölésében. Egyetemi doktori értekezés, Budapest, 1995, 169. o. 26 FEKETE-FROJIMOVICS Zsófia: A „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegy és a szakmai szervezetek kapcsolata. Doktori értekezés. Budapest, 2008, Budapesti Corvinus Egyetem, 28-29. o. 27 Az Európai Unió kiváló minőségű mezőgazdasági termékekre vonatkozó politikája. Fact Sheet, Európai Közösségek, 2007. 6. o. 28 BOBROVSZKY Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében. 2008, Liber Amicorum, 76. o.

10

1.3.

Eredetjelzők

Az eredetjelzők a piaci kínálat differenciálásának az előállítás/alapanyag termelés földrajzi helye szerinti dimenzióját jelentik. A hazai iparjogvédelmi szóhasználatban korábban általánosan használt földrajzi árujelző fogalom az EU eredetvédelmi rendszerének adaptálásával szűkített értelmezést nyert. Ezért többen eredetjelző néven foglalják össze mindazokat a jelzéseket, amelyek a termék-előállítás helyének kiemelésével kívánnak piaci előnyt szerezni. A földrajzi árujelzők fajtái nem mutatnak egységet nemzetközi, közösségi és nemzeti szinten. Nemzetközi szinten a földrajzi árujelzőkön belül megkülönböztetünk származási jelzést, eredetmegjelölést és földrajzi megjelölést. A származási jelzést a Madridi Megállapodás29 (MM) tartalmazza. E szerint olyan árujelző, amely közvetlenül vagy közvetve utal egy termék származási országában található valamely helyre.30 A származási jelzések arról tájékoztatnak, hogy az áru milyen földrajzi helyről – területről, országból, helységből – való, azonban itt az áru minősége és a földrajzi származás között nincs jogszabály által elismert funkcionális kapcsolat.31 A Lisszaboni Megállapodás32 (LM) meghatározza az eredetmegjelölés fogalmát: valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét - kizárólag vagy lényegében - a földrajzi környezet határozza meg, a természeti és emberi tényezőket is beleértve.33 A TRIPS34 meghatározza a földrajzi megjelölés fogalmát: a földrajzi megjelölés valamely részes állam területéről, vidékéről vagy helységéből származó olyan termékre vonatkozó megjelölés, amelynek meghatározott minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg.35 Megállapítható, hogy a TRIPS földrajzi megjelölése tágabb, 29

1967. évi 7. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények Lisszabonban az 1958. évi október 31. napján és Nizzában az 1957. évi június 15. napján felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről 30 MM 1. cikk (1) bek. 31 SZABÓ Erzsébet: Az eredet- és minőségjelzők alkalmazásának lehetőségei és feltételei a marketingkommunikációban. 3-4. o. 32 Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1. tvr. az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről. 33 LM 2. cikk (1) bekezdés 34 A Megállapodás angol neve: Trade Related Apects of Intellectual Property Rights. A TRIPS Egyezmény a GATT Uruguay fordulóját lezáró 1993-ban kötött Marrakesh-i Egyezmény része. A Marrakesh-i Egyezményt az 1998. évi IX. törvény hirdette ki Magyarországon. 35 1998. évi IX. törvény 1. C) mellékletének (TRIPS Megállapodás) 22. cikk (1) bekezdés

11

mint a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölése.36 A származási jelzés a legtágabb kategória, ezt követi a TRIPS földrajzi megjelölése, majd végül a legszűkebb kategória a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölése.37 A különbség a Lisszaboni Megállapodás definíciójához képest: egyrészt hiányzik az emberi tényező hangsúlyozása, másrészt az oltalomhoz elegendő, ha a minőséget a földrajzi eredet csak lényegében határozza meg. Legtágabb a származási jelzés kategóriája. Az EU-ban a magyarhoz hasonlóan dualista rendszer érvényesül a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a borok terén, tehát eredetmegjelölés és földrajzi jelzés között tehetünk különbséget, míg a szeszes italok tekintetében csak földrajzi jelzőről beszélhetünk. Az 510/2006/EK tanácsi rendelet38 meghatározza e két jogintézményt.39 Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik; minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik. A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az imént említett feltételeknek. A közösségi eredetmegjelölés alapvetően pontosítja a Lisszaboni Megállapodás hasonló fogalmát: a termék készítésének minden fázisa az adott földrajzi helyen kell, hogy történjen.40

36

HÖPPERGER, Marcus: WIPO: Current developments within the field of geographical indications. AIDV/WLA Bulletin, 1999. 20. szám, 23-25. o. 37 SZILÁGYI János Ede: Földrajzi árujelzők szabályozása a multilaterális nemzetközi megállapodásokban, különös tekintettel a TRIPS Megállapodásra. Miskolci Jogi Szemle, 2008. III. évf. 2. szám, 99. o. 38 510/2006/EK tanácsi rendelet (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról 39 510/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1)-(2). bekezdés 40 SZILÁGYI János Ede: Borjog, különös tekintettel az eredetvédelem kérdéseire. PhD. Értekezés tézisei. 2008. Miskolc, 19. o.

12

A 110/2008/EK tanácsi rendelet41 – szemben az 510/2006/EK és 479/2008/EK tanácsi rendeletekkel – monista rendszer érvényesül, hiszen a jogszabály csak a földrajzi jelzés fogalmát ismeri. E rendelet alkalmazásában a földrajzi árujelző olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.42 A 479/2008/EK tanácsi rendelet43 szintén foglalkozik e fogalmakkal. E jogszabály alkalmazásában az eredetmegjelölés valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amely megfelel a következő követelményeknek (a.) minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; (b.) a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik; (c.) előállítását az adott földrajzi területen végzik; (d.) a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik. A földrajzi jelzés valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, amely megfelel a következő követelményeknek (a.) olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók; (b.) a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik; (c.) előállítását az adott földrajzi területen végzik; (d.) a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.44 Nemzeti szinten a már említett eredetmegjelölést és földrajzi jelzést különíthetjük el. Mivel erre dolgozatomban már részletesebben kitértem, nem tartom szükségesnek újbóli megismétlését.

41

Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 42 110/2008/EK r. 15. cikk (1) bek. 43 A Tanács 479/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, (2008. április 29.) 44 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezet 1. szakasz 34. cikk (1) bek.

13

2. A hungarikumok kialakulásának története, fogalma, jelenlegi szabályozása 2.1. A hungarikumok kialakulásának története Arra a kérdésre, hogy mikortól beszélhetünk hungarikumokról, nem könnyű egyértelmű választ adni, tekintettel arra, hogy maga a hungarikum, mint jogintézmény csak napjainkban válik jogi szabályozás tárgyává. Viszont azon folyamat, amely során eljutottunk a hungarikum törvény megalkotásáig, több jelentős eseményt foglal magába. I.

A földrajzi árujelzők kialakulása a XIX. század végére tehető, ekkor jelent meg az

ipari tulajdont szabályozó első nemzetközi egyezmény. Az EU-ban a földrajzi árujelzők szabályozása a Közös Agrárpolitika keretében került sor. Ennek magyarázata az lehet, hogy a földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége mezőgazdasági termék, ill. élelmiszer. Ennek megfelelően az ipari (döntően manufakturális) termékek földrajzi árujelzőinek szabályozása nemzeti hatáskörben maradt.45 II. A fejlett Nyugat-európai országokban az 1980-as évek végétől élénkülő fogyasztói érdeklődés mutatkozott a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek iránt. Az Európai Unió országaiban összeállított gyűjtemények létrehozása után határozták el a program vezetői a gyűjtőmunka közép-kelet európai országokra való kiterjesztését. A magyar gasztronómiai örökség jó híre, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztése Minisztérium, ezen belül az Európai Integrációs Főosztály fogadókészsége eredményezte azt, hogy az európai program kibővítésében elsőként Magyarország kapcsolódhatott be. Így az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéséhez csatlakozva az FVM 1998-ban elindította a Hagyományok –Ízek – Régiók programot. A program célkitűzése az volt, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét, és elősegítse gazdasági hasznosításukat.46 A két éves gyűjtőmunka eredményeképpen 2002-ben elkészült a 300 termék szakmai-történeti leírását tartalmazó két kötetes Hagyományok – Ízek – Régiók gyűjtemény. A gyűjteményben szereplő termékek ma már az Európai Gyűjtemény szerves

45

SZILÁGYI János Ede: A földrajzi árujelzők hatályos magyar szabályozása a nemzetközi és európai tendenciák tükrében. Magyar Jog, 2010, 5. szám, 267. o. 46 PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola – VÁRKONYI Gábor: "Hagyományok - ízek - régiók" program... : élelmiszerkincsünk az EU csatlakozás küszöbén. Szakmai konferencia az FVM-ben 2002. május 15. Konzervújság, 2002, 50. évf. 3. szám, 75-76. o.

14

részét képezik. A program elnevezése és logója, a HÍR bejegyzésre került a Magyar Szabadalmi Hivatal által, ez biztosítja a termékek teljes körű jogi védelmét.47 III. Az állami kezdeményezés mellett több civil szervezet is szívügyének tekintette a magyar termékek népszerűsítését. Céljaik nagyban hasonlítanak egymásra. Bár tárgyköreik különbözőek, mindegyikük ismertebbé szeretné tenni magyar termékét, többnyire versenyek, rendezvények, reklámok segítségével. Így alakult meg először a Hungaricum Club, melyet a hungarikum termékek négy neves képviselője (Tokaj Kereskedőház Rt., Pick Szeged Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Zwack Unicum Rt.) kezdeményezett. 2000 őszén a Zwack Péter kezdeményezésére megalapították a Hungaricum Clubot. Célja a Magyarországról kialakított kép erősítése volt. A nonprofit szervezet tagjai külön-külön is stabil gazdasági vállalkozást jelentenek és rendelkeznek a nemzeti eredetvédelem legmagasabb szintű védettségével. A Clubba történő felvétel szigorú feltételekhez kötött: csak olyan áru nyerhet felvételt, amely alkalmas arra, hogy az országunkat és kultúránkat azonosítsák általa és ezeket az érdemeket dokumentálniuk is kell hiteles adatokkal.48 Az alapítók nem zárkóznak el új tagok felvételétől, a kör ugyanis kibővült a Halasi Csipke Alapítvánnyal és a Petőmódszerrel.49

2. ábra Forrás: http://www.pick.hu/hu/cegunkrol_hungaricum.html Ezután több nonprofit szervezet is megkezdte működését. Például a Premium Hungaricum Egyesület, ami 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja és segítse a Kárpát-medence mindazon kis- és középméretű élelmiszeripari- és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek a magyar gasztronómiai-kulturális hagyományban gyökerezve egyedülálló minőséget állítanak elő. Meggyőződésük, hogy ezen termékek fennmaradása pótolhatatlanul hozzájárul az egyetemes emberiség örökségéhez is, mindamellett demonstrálják nemzeti hagyományunk sokszínű gazdagságát. Célkitűzésük, hogy az Európai Unió, valamint a tágabb nemzetközi 47

PAPP Mónika: Hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem. Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2004, 9. évf. 4. szám, 10. o. 48 NÓTÁRI Márta: A kertészeti- és élelmiszeripari hungarikum termékek primer vizsgálata, különös tekintettel a Dél-alföldi Régióra. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2008, Budapest, 29. o. 49 Magyar cégek Magyarországon: hungarikumok védelme. Piac&Profit, 2008. 12. évf. 7-8. szám, 25. o.

15

közösség számára egy olyan egységes magyar kulturális és gasztronómiai hagyományt mutassanak be, amelynek éppúgy része a Tokaji Aszú, mint a székelyföldi erdei áfonyából készített házilekvár.50

3.

ábra

Forrás: http://www.premium-hungaricum.hu/ Szintén 2004-ben alakult a Tokaj Vinum Hungaricum Egyesület.51 Kilenc olyan Tokajhegyaljai pincészet alapította meg, akiknek borkészítési filozófiája a több száz éves hagyományos módszereken nyugszik. Nem véletlenül lett Tokaj Vinum Hungaricum az egyesület neve, hiszen a tokaji bor egy igazi ritkaság. Védelme, óvása, ápolása és megtartása, valamint a világgal történő megismertetése és elismertetése az egyesület célja és feladata.

4.

ábra

Forrás: http://www.tokajvinum.hu/Egyesulet.html

Számos hasonló szervezet tevékenykedik még hazánkban azzal a céllal, hogy különleges, magyar sajátosságú termékeit népszerűsítse, ezzel is megőrizve a magyar hagyományokat.52 A Magyar Pálinka Lovagrend egyesületnek például a céljai között szerepel a pálinka megismertetése a világgal, rendezvények szervezésével, támogatásával hozzájárulni a magyar gasztronómia

és

az

idegenforgalom

fejlődéséhez,

valamint

a

pálinka

történelmi

hagyományinak ápolása.53

50

http://www.premium-hungaricum.hu/ , letöltés ideje: 2010.07.18. http://www.tokajvinum.hu/Egyesulet-3.html, letöltés ideje: 2010.07.18. 52 Ilyen például: Szövetség a hungarikumokért, A "Hungarikum" Élelmiszeripari és Italgyártó Klaszter, a Regnum Hungarikum Alapítvány, Panoráma Világklub, Magyarságszolgálati Alapítvány stb. 53 KOPCSAY László: A pálinka, mint hungarikum lehetséges piaci stratégiájának alapjai. Marketing&Management, 2008, 42. évf. 4. szám, 59. o. 51

16

IV. A Nemzeti Stratégiai Kutatási Program keretén belül 2001-ben került elindításra az ún. ’Hungarikum-program’, amelynek elsődleges célja volt a hazai növényi és állati termékek köréből meghatározni azokat, amelyek a helyi éghajlati és agrokémiai tulajdonságok miatt kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyek megőrzése a hazai társadalom kiemelkedő feladata.54 V. Annak ellenére, hogy sokáig tisztázatlan volt, hogy a hungarikum jelölés mely esetekben

alkalmazható

és

mit

jelent,

a

hungarikum

megjelölésre

vonatkozó

védjegybejelentéseket viszonylag nagy számban tettek. 2003. július 30-ig 13 db volt Magyarországon.55 VI. Előzménynek tekinthető, hogy 2003-ban az UNESCO Közgyűlése elfogadta a Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt.56 Magyarország kétévi közigazgatási és szakmai előkészítés után 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény57 megalkotásával tette lehetővé a dokumentum ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként

csatlakozott

az

egyezményhez.

Az

UNESCO

egyezmény

alapgondolata a közösségek által létrehozott és folyamatosan újrateremtett, élő kultúrák fennmaradásának és tudatosításának biztosítása. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a nemzetközi dokumentum létrehozásával ösztönözni kívánja a szellemi kulturális örökség megőrzését, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartását, az örökség jelentőségének tudatosítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Mindezek érdekében segíteni kívánja a nemzetközi együttműködést.58 VII. Azt a titulust, hogy hungarikum, sajnálatosan egyre több és kevésbé ismert termékre is rámondják, így a hungarikum minősítés eszmei értéke jelentősen devalválódott. Többek között ezen is szeretett volna változtatni az országgyűlés két fontos határozata. Az országgyűlésnek a hungarikumok védelméről szóló 77/2008. (VI. 13.) határozata kimondja, hogy a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, emellett felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki a hungarikumok rendszerét. A magukat hungarikumok előállítóinak tartók szerint ez a határozat mindenképpen előrelépést jelentett.59 Az időben 54

GLATZ Ferenc: Hungarikumok az élelemtermelésben, környezetgazdálkodásban. (In: Nyéki József – Papp János: Kertészeti hungarikumok, 1-318). MTA Társadalomkutató Központ kiadványa, 2003, Budapest, 9-10. o. 55 BÁNDI Tamásné: Minek nevezzelek? Hungaricum? Védjegyvilág, 2003, 2. szám, 19. o. 56 Convention for the Safeguarding of the Intanginble Cultural Heritage 57 2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről 58 http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=10&m=unesco, letöltés ideje: 2010.08.05. 59 Magyar cégek Magyarországon: hungarikumok védelme. Piac&Profit, 25. o.

17

későbbi, a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló 122/2008. (XI. 28.) OGY határozat pedig azért jelentős, mert felkérte a kormányt, hogy a hungarikumokról nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. VIII.

A munkálatok el is kezdődtek. 2010. márciusában Birinyi József vezetésével

létrejött a Hungarikum Munkacsoport, hogy kidolgozza a Hungarikum törvényt. Céljuk a hungarikum-piramis felállítása, vagyis a helyi, megyei, regionális, Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság értéktárának feltérképezése, rögzítése, az értékeket egyértelműen meghatározó, segítő, védő törvény előkészítése, elfogadtatása, a kiemelt magyar termékek és alkotások hazai, uniós és nemzetközi regisztrálása, marketing-stratégiájának kidolgozása, piacra juttatásának segítése. VII. Mindezen túl évente megrendezésre kerülnek különféle rendezvények, mellyel ugyancsak népszerűsítik a termelők az egyes hungarikumaikat. Ilyen például a Hungarikum Fesztivál, melynek célja, hogy az országban megtalálható minőségi magyar termékeket, szolgáltatásokat bemutassa a hazai és külföldi érdeklődőknek egyaránt. 2.2. A hungarikum fogalmának meghatározása Manapság egyre gyakrabban beszélünk hungarikumokról, holott a hatályos jogszabályi definíció megszületésére még nem került sor, bár már készült törvénytervezet. Számos hungarikum fogalom látott napvilágot korábban, azonban a meghatározási kísérletek jobbára csak a mezőgazdasági termékekre vonatkoztak. Ugyanakkor a hungarikumok köre azért is volt definiálható nehezen, mert szakágazatonként és tudományterületenként mást és mást jelent. Az Idegenszavak szótára szerint magyar vonatkozású szellemi alkotás (könyv, nyomtatvány) történelmi vagy természetrajzi lelet. Birinyi József – a Hungarikum Munkacsoport vezetőjének – megfogalmazása szerint hungarikumnak kell tekinteni mindazt, ami pozitív, jellegzetesen magyar érték, büszkeségre okot adó sajátosság.60 A Hungarikum Club szóvivője, Kerényi Péter definiálása: hungarikum az a termék, amely nagy hagyományokkal bír, kiemelkedő minőségű, nemzetközileg ismert és elismert, valamint alkalmas arra, hogy arról egy külföldi Magyarországot azonosítsa.61

60 61

GERHÁT Petra: Hungarikum-piramis. Magyar Demokrata, 2009, 51-52. szám, 20-22. o. http://www.mfor.hu/cikkek/11913.html, letöltés ideje: 2010.08.03.

18

Egy további meghatározásban hungarikumnak tekinthető egy állat vagy növény, vagy abból készített élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakosság generációi során kialakult hagyományokhoz (beleértve a nemzedékek során itt élő magyarságba beolvadt etnikumokat, pl. sváb, szlovák, stb.) kapcsolódik, és amelyet a magyarországi lakosság – de legalább egy kisebb tájegység lakossága szűkebb hazájára nézve – maga is magyarnak, a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, és a külföld is magyar sajátosságként ismer(het) meg.62 A borászatban hungarikumnak nevezhetjük azokat a borokat, amelyek a földrajzi eredetet és az emberi inputot tekintve olyan bor készítését eredményezi, amely egyrészt egyediségét tekintve jól megkülönböztethető a többi bortól, másrészt az ökológiai és a humán eredet sajátos, valamint jellemző, más esetben meg nem ismételhető kombinációjából vezethető le.63 Egy másfajta nézet szerint hungarikumnak nevezzük azokat a különleges termékeket, amelyek keletkezési helyük révén Magyarországhoz köthetők és más országok nem tudják előállítani ugyanabban a minőségben.64 A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint hungarikum a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, ill. magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.65 Mint látjuk, a hungarikum fogalom értelmezése még most sem teljesen egyértelmű, kérdéses, hogy konkrét termékeket, növény- és állatfajtákat, esetleg pontos étel recepteket vagy márkákat tekinthetünk-e hunarikumnak. Egy azonban bizonyos: saját nemzetünkre jellemző, tipikusan magyar dologról van szó. Viszont a hungarikumok közé sorolás feltételéül nem elegendő kizárólag a magyar jelleg, mert akkor szinte bármit hungarikumnak lehetne nevezni. Sikeres hungarikum akkor lesz egy termékből, ha jól körülhatárolhatóan magyar sajátság, de abszolút mértékkel mérve is kiváló és stabilan kiváló minőségű, valamint megfelelő

62

GILINGERNÉ dr. Pankotai Mária: A hungarikum fogalmának meghatározása. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám, 55. o. 63 BOTOS Ernő Péter - SZABÓ Attila - MÜLLER István - HAJDÚ Edit: A hungarikum fogalma a magyar szőlészetben és borászatban. Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2003, 8. évf. 5. szám, 13. o 64 BODÓ Imre – MIHÓK Sándor: A hungarikum előállításának alapjai az állattenyésztésben. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám, 68. o. 65 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1. számú melléklet

19

marketing eszközökkel azt is elérik, hogy közismertté majd közkedveltté váljon.66 A hungarikumnak olyannak kell lennie, ami igazi, eredeti, hamisítatlan magyar termék (biológiai alapoktól végtermékig), mert csak nálunk található és a külföld elismerésére is számot tart.67 A hungarikumok pontos definiálása évtizedes igény. Megoldatlansága egyre nehezebb feladatot rótt mind a tudományos-kulturális, mind a gazdasági élet szereplőire. Ez egyrészt a fogalom pontatlan, szakterületek szerinti különböző értelmezéséből adódott, másrészt az ebben a termékcsoportba tartozók szabályozatlanságából.68 Fontos kérdés tehát, hogy mi kaphatja meg a hungarikum kitüntető címet? Mezőgazdaság és élelmiszeripar (Tokai bor, szatmári pálinka, kürtöskalács, perecsenyi hagyma stb.), ipar (Herendi porcelán, üvegbeton, kiemelt magyar találmányok), épített és természeti környezet (Somlyó-nyereg,

Kölcsey

szülőháza),

kultúra,

tudomány,

művészet

(az

aradi

Szabadságszobor, Feszti körkép, Rubik kocka, Béres csepp), növény és állatfajták. Az alakuló törvény meghatározza azt is, hogy természetes és jogi személyek valamint szolgáltatások nem kaphatnak hungarikum besorolást. A magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat szerint a hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte és nemzetközi szintű elismertetése után belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként, vagy a már korábban elvégzett nemzetközi, vagy hazai hivatalos szakmai elismertetést követően a Hungarikum Nemzeti Bizottság hungarikummá minősít. 69 2.3. A hungarikumok jelenlegi szabályozása Dolgozatom írásakor még nincs hatályos hungarikum-törvényünk, sőt még az országgyűlés elé kerülő szövegtervezet sem végleges, azonban a tervek szerint mindkettőre sor kerül néhány hónapon belül. A hungarikum-törvény alatt hungarikum magyar értéktár kerettörvényt kell érteni, amelyet az ágazatoknak majd részletesen a törvény stratégiai útmutatásai alapján ki kell dolgozni. 66

GILINGERNÉ Dr. Pankotai Mária: A hungarikum fogalmának meghatározása. 55. o. Dr. KAPITÁNY József: Fűszerpaprika, mint hungarikum. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám, 61. o. 68 SÍPOS László: A „hungarikumok” esélyei napjaink EU piacán. Kertgazdaság, 2005, 37. évf. 2. szám, 87. o. 69 Hungarikum Szövegtervezet 17. 3.§ 67

20

Vizsgálatom tárgyát a Hungarikum Szövegtervezet 17 (továbbiakban 17-es tervezet) és a Hungarikum Szövegtervezet 20 (továbbiakban 20-as tervezet) képezi. Ezeket elemezve a törvénytervezetek legfontosabb szakaszait emelem ki. A 17-es tervezet értelmében a törvény célja, hogy rendelkezzen magyar nemzeti örökségünk összegyűjtéséről, rendszerezéséről, folyamatos bővítéséről és megőrzéséről, továbbá szabályozza a magyar nemzeti értékek megőrzésével és védelmével, valamint fenntarthatóságával

és

hasznosíthatóságával

kapcsolatos

feladatokat

és

intézményi

tevékenységeket. Mindezt az érintett társadalmi és civil szervezetekkel, csoportosulásokkal, egyházakkal, határon túli szervezetekkel, valamint a természetes személyekkel bevonva. A Magyarországon működő egyházak, társadalmi és civil szervezetek, csoportosulások önállóan, vagy valamely Értéktár Bizottság részeként, vagy megbízása alapján végezhetnek nemzeti értékeket azonosító és összegyűjtő munkát. A 20-as tervezet ezt kiegészíti azzal, hogy segíteni kell az értékteremtőket, harmonizálni kell a szakmai ágazati értéktárakat, és a vonatkozó törvényeket a Magyar Értéktár/Hungarikum rendszer működésével. A mindkét tervezetben megtalálható ’Értelmező rendelkezések’ foglalkozik a legfontosabb fogalmakkal,

köztük

magával

a

hungarikum

fogalommal.

A

hungarikum

olyan

megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte és nemzetközi szintű elismertetése után belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként, vagy a már korábban elvégzett nemzetközi, vagy hazai hivatalos szakmai elismertetést követően a Hungarikum Nemzeti Bizottság hungarikummá minősít. Mint látjuk nem feltétel meghatározott történeti idő megléte, hiszen létrejöhetett több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban. Lényeges azonban, hogy bizonyítsa a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást. Tehát a hely és hagyomány fontos tényező. Viszont mindez rendkívül általános. Nem egyértelmű, mit érthetünk a magyar örökséghez történő tartozásának bizonyításán, mind belföldön, mind külföldön. Ezen kívül, hogy hogyan fogják értékelni az egyes értékeket, milyen kritériumoknak kell megfeleltetni azokat. Meg kellene határozni azt is, hogy pontosan milyen korábbi nemzetközi, ill. hazai elismerésre gondolnak. Végül az egyes tárgykörökre is fontos lenne kitérni. Hiszen a mezőgazdasági termék és élelmiszer tárgykörök egyértelműnek tűnhetnek, de ezeket kívül számos érték hungarikummá válhat. Úgy gondolom tehát, hogy jelen hungarikum-fogalom nem helytálló, ezt figyelembe 21

véve nehezen lehetne valamely értéket egyértelműen besorolni a hungarikumok közé. Javasolnám a hungarikum fogalmának szűkítését és konkrétabbá tételét. Az időben korábbi tervezet kimondja, hogy nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. Az időben későbbi tervezet erről egy teljesen más részben szól. Úgy gondolom, hogy ezen rendelkezés elhelyezése célszerűbb lenne a hungarikum-fogalmat követően. Magával a rendelkezéssel egyetértek, mert véleményem szerint a hungarikum kategória nem fedi le az egyes személyeket. Ha minden személy, akire/amire büszkék lehetünk hungarikumnak minősülne, jelentősen devalválódna jelen fogalom. Azonban fontos kiemelni, hogy bár személyek nem, a személyek életművei igenis lehetnek hungarikumok, pl. Puskás, Mathiász János szőlőnemesítő életműve, Kodály-módszer, Pethő-módszer, Makovecz építészi életműve. Érdemes lenne azonban konkretizálni, mit értünk életmű alatt. Ezen kívül fontos lenne a tervezetek ’Értelmező rendelkezések’ címszó alatti fogalmainak hierarchikus rendszerezése, vagy más módon történő logikus felépítése, a jelenlegi ugyanis áttekinthetetlen. Úgy vélem célszerű lenne átgondolni a magyar termékek definiálását is, melyet egyik tervezet sem tartalmaz, hiszen ez egy fontos kérdés a termelés-előállítás szempontjából is. A hungarikum-törvényben felállítják az ún. hungarikum-piramist. Ez a helyi, megyei, regionális, Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság értéktárának feltérképezése, rögzítése. Hungarikumok

Kárpát-medencei értékek

Megyei értékek Helyi értékek

5. ábra: Hungarikum-piramis (Forrás: saját készítés)

22

A Magyar Nemzeti Örökség Piramis tehát a települési, a megyei és az ágazati értéktárak, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjtemény, melyből a Hungarikumok Nemzeti Bizottsága (továbbiakban HNB) kiemeli és a rendszer csúcsára helyezi a magyar nemzeti kincseket, valamint a hungarikumokat. Ezek szerint a piramis alsóbb fokain elhelyezkedő értékek nem minősülnek hungarikumoknak - habár védelemben részesülnek -, de hungarikumokká válhatnak. Cél a lokális, kiemelt értékeink globális elfogadtatása. A települési értéktár jelöli a helyi értékeket, mely a települési önkormányzat területén fellelhető helyi nemzeti értékek gyűjteményének nyilvántartása.70 A helyi kirakatba tehető, megalapozott értékek mindegyike a helyi értéktárba tehető. Azok is, amelyek hatásukkal túlhaladják a lokális értékkategóriát. Azaz csak az lehet megyei, nemzeti érték, örökség, vagy a piramis csúcsán hungarikum, amely a helyi értéktárba felvételre került. A jelenleg, a köztudatban hungarikumként elfogadott kiemelt értékeket is végig kell futtatni a hungarikum piramison, felfutó rendszerben, hogy helyben is, illetve minden szintben, kirakatban tudatosuljon az érték. A helyi értéktárban minden szerepel, ami a helyhez, térséghez, az ottani alkotókhoz kötődik. Ezek között lesznek igazi helyi vonzású értékek, amelyek bekerülnek a helyi értéktárba, de jelentőségüknél, hatásuknál fogva nem kerülnek felterjesztésre, elfogadásra a megyei értéktárba. Ilyen például egy adott település lakójának tepertős pogácsája, amely a helyi közösség által elismert, keresett, tisztelt termék, és a környező településeken is fogyasztják, keresik, de lokális a használata, elismertsége, hatóköre. Vagy helyi érték lehet egy pince is, amelyből minden településen van, tehát nem egyedi, de helyben csak egy van belőle, és az különleges, de a megyei értéktárba nem sorolandó. A megyei értéktár jelöli a megyei értékeket. Ez a megyei önkormányzat területén fellelhető helyi nemzeti értékek gyűjteményének nyilvántartása.71 Megyei értéktárba azon értékek kerülhetnek, amelyet a helyi közösség és az adott szakterületet képviselő ágazati, szakmai vélemény támogat, javasol, és a megyei értéktár bizottság elfogadja azt. A már lokálisnál nagyobb hatósugarú értékek ezek. Megyei érték például egy román stílusú, régészeti, építészeti szempontból jelentős templom, építmény, híres táncegyüttes, hangszerkészítő, védett terület, gasztronómiai nevezetesség, a megye területén, a magába foglalt tájegységen, tájegységeken előforduló szokások, jellegzetességek. A megyei értéktárból a Kárpát-medenceibe, nemzeti örökségtárba azon elemek kerülhetnek, amelyeket a megyék javasolnak, az ország, a nemzet kirakatába tehetők, és a 70 71

Hungarikum Szövegtervezet 20. 2. § 10. pont Uo. 2. § 7. pont

23

Nemzeti Értéktár Bizottság elfogadja azokat. Kárpát-medencei értékek lehet például találmányok, védett örökségek, XXI. századi innováció, nevezetességek. Lesznek olyan kiemelkedő értékek, amelyek a nemzet, a magyarság szempontjából nagyon jelentősek, de nem azonosítják velünk, a magyarsággal, azaz nem hungarikumok, azonban a nemzeti értéktárba tartoznak. A Kárpát-medencei értékeket tekintve tudni kell, hogy ez alatt értjük végső soron a határon túli és szerte a világon élő magyarság kiemelkedő értékeit, azonban ez így nem szerepel a tervezetekben. Ennek beépítését, ill. a Kárpát-medencei értékek magyarázatát mindenképpen szükségesnek látom. Végül a piramis csúcsán elhelyezkedő hungarikum az lehet, amelyet a nemzeti értéktárból a HNB a törvényben rögzített feltételek alapján annak elfogad, minősít. Hungarikumok lehetnek például életművek, konkrét alkotások, tárgyak, tárgy együttesek, találmányok, termékek,, élelmiszerek, italok, kiemelkedő nevezetességek. Probléma azonban, hogy az eddigi törvénytervezetek egyike sem rögzíti konkrétan ezeket a feltételeket. Véleményem szerint elengedhetetlen annak rögzítése, hogy a HNB tagok milyen kritériumok alapján fognak dönteni. Ezt a kérdést még mindenképpen rendezni kellene. További probléma továbbá, hogy maga a felfutó rendszer – ami a hungarikum-piramis lényege – a törvénytervezetekből nem tűnik ki. Ennek rögzítése szintén fontos lenne, hiszen érthetővé válna az egész eljárási folyamat. A helyi, megyei és kárpát-medencei értékek számára külön Értéktárakat és Értéktár Bizottságokat hoznak létre. Véleményem szerint célszerű lenne rendelkezni arról is, hogy az egyes Értéktár Bizottságokban milyen feltételek, ill. követelmények alapján kik lehetnek tagok. Az egyes szaktárcák által nyilvántartott, nemzeti, európai uniós vagy egyéb nemzetközi oltalommal rendelkező, vagy az azt megszerző tárgyi vagy szellemi termékek, védett építmények, környezeti vagy természeti elemek a nemzeti érték részét képezik és ezért a külön jogszabályokban meghatározott módon az ágazati értéktárba integrálhatók. A nemzeti értékek azonosításában és rendszerezésében hatáskörrel rendelkezik az agrárpolitikáért és a környezetpolitikáért felelős minisztérium; a gazdaságpolitikáért felelős minisztérium; a kultúráért és az oktatásért felelős minisztérium.72 Úgy gondolom ennek megállapításánál szükséges lenne az egyes területek mielőbbi meghatározása is.

72

Hungarikum Szövegtervezet 20. 8. § (2) bek.

24

A nemzeti értéktár csúcsán álló hungarikumok és a nemzeti kincsek nyilvántartása a Hungarikumok

Nemzeti

Gyűjteményében

történik.73

A

nemzeti

kincs

olyan

megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek óta a magyar nemzeti történelmi múlt részévé, szimbólumává vált, és amelynek egyedi és megismételhetetlen jellegénél fogva biztosítani kell a nemzeti szintű számba vételt, fenntartást, megóvást és fokozott védelmet.74 E fogalom a 20-as tervezetben ’magyar nemzeti kincs’-ként nyert rögzítést. A Magyar Értéktárból hungarikummá, valamint nemzeti kinccsé nyilvánításra javaslatot tehet: a HNB tagja, a Települési Értéktár Bizottságok, a Megyei Értéktár Bizottságok, az Ágazati Értéktár Bizottságok, egyházak, társadalmi szervezetek és csoportosulások, valamint határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek elismert szervezete.75 Felvetődhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a már korábban európai uniós, illetve nemzetközi oltalmat szerzett földrajzi árujelzős értékekkel. A magyar vonatkozású termékek, védett építmények, környezeti vagy természeti elemek külön elbírálás nélkül felvételre kerülnek a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe.76 Az

intézményi

rendszert

tekintve

megállapítható,

hogy számos

új

intézmény

megalakulását, létrehozását kísérhetjük majd figyelemmel. A Hungarikum Intézet fogja ellátni a Magyar Értéktár rendszer irányítását, nyilvántartását, ápolását, gazdagítását, ezen belül a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményének a kezelését, valamint az e törvényben meghatározott feladatok megvalósítását. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a közigazgatásért

felelős

miniszter

gyakorolja.

Tudományos

és

szakmai

feladatait

szakbizottságain és a HNB-n keresztül látja el.77 A Hungarikum Nemzeti Bizottság olyan független

szakmai

testület,

melynek

tudományosan

megalapozott

tevékenysége

eredményeként valósul meg a magyar nemzeti kincsek, valamint a hungarikumok nemzeti értékek köréből történő kiválasztása és védelme. A hungarikumok védelmének érdekében a hungarikum megkülönböztető megjelölés – bármilyen írásmóddal és szóösszetételben – csak azon nemzeti értékek esetében használható, melyeket a HNB hungarikummá nyilvánított, s amely szerepel a Gyűjteményben. Ezzel

73

Uo. 18. § (1) Hungarikum Szövegtervezet 17. 3. § 10. pont 75 Hungarikum Szövegtervezet 20. 18. § (2) bek. 76 Uo. (3) bek. 77 Uo. 19. § 74

25

ellentétes használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. A Vt-nek és a Tptv-nek78 is célkitűzése, hogy nem csak a versenytársak egymás közti viszonyát, hanem a fogyasztók érdekvédelmét szolgálja. A Vt. a feltétlen kizáró okok között szabályozza azt a fogyasztóvédelmi rendelkezést, hogy az áru, illetőleg a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása, vagy egyéb tulajdonsága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölés védjegy-oltalomban nem részesülhet.79 A viszonylagos kizáró okok között is található olyan rendelkezés, mely a fogyasztók biztonságát emeli törvényi szintre. Nem

részesülhet

védjegyoltalomban

az

a

megjelölés,

amelyet

a

fogyasztók

összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetőleg szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.80 A Tptv. önálló fejezetet szentel a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának. A törvény előírása szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru lényeges tulajdonsága, így összetétele, használata egészségre és környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.81 A hungarikum megkülönböztető megjelölés használatáról- különösen kereskedelmi forgalomban megjelenő termékek esetében- a megkülönböztető megjelölés használatának megkezdése előtt értesíteni kell a Hungarikum Intézetet, amely erről nyilvántartást vezet.82 A hungarikum megkülönböztető jelölést tanúsító védjeggyel kívánják megvalósítani. A tanúsító védjegy olyan speciális védjegy, amely a vonatkozó áru vagy szolgáltatás tulajdonosok által igazolt minőségére vagy jellemzőjére utal.83 A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzővel bíró árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja.84 A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Hungarikum Intézet kezdeményezi, jogosultja a Hungarikum Intézet. A védjegy piaci

78

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról Vt. 3. § (1) bek. b. pont 80 Vt. 4. § (1) bek. b. pont 81 Tptv. 8. § (2) bek. a. pont 82 Hungarikum Szövegtervezet 20. 23. § 83 SZILÁGYI János Ede: Eredetvédelmi kérdések a borjogban. Miskolc, 2009, Novotni Alapítvány, 211. o. 84 Vt. 101.§ (1) bek. 79

26

bevezetése és népszerűsítése, valamint a követelmények teljesülésének az ellenőrzése a Hungarikum Intézet feladata. A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján megszerzett hungarikum szót tartalmazó védjegyeket.85 Véleményem szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene, hiszen korábban számos hungarikum szót tartalmazó védjegy került bejelentésre, amelyek azonban nem feltétlen minősülnek hungarikumnak. Ez ugyanis megtévesztő lehet, így javasolnám a méltatlan hungarikum jelző használat esetében annak megszüntetését.

Összegezve elmondható, hogy a jelenlegi tervezetek még néhol hiányosak, átgondolásra, átalakításra, bővítésre szorulnak. Fontos, hogy a kerettörvény teljes és pontos legyen, hiszen az egyes ágazatok ez alapján fogják kialakítani szabályaikat. A tervezetek azonban sok helyen pontatlanok, nehezen értelmezhetőek. Az egyes fogalmak – mint a hungarikum fogalom – helyes definiálására, illetve helyes szerkezeti felépítésre lenne szükség. Ugyanakkor maga a tény, hogy hungarikum-törvény születik, rendkívüli lehetőségeket rejt magában. Nem csak a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre koncentrál, annál sokkal szélesebb körre terjed ki. Azon túl, hogy megismertethetjük értékeinket a világgal, e termékek, értékek jogi védelemben részesülnek, védik az előállítókat, segítik a fogyasztókat. És nem utolsó sorban fellendíthetik a magyar gazdaságot.

85

Hungarikum Szövegtervezet 20. 24. § (5) bek.

27

3. Földrajzi helyhez kapcsolódó és hagyományos magyar értékekkel kapcsolatos fogalmak és oltalmi lehetőségek A fogyasztók néhány éve, évtizede egyre inkább odafigyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszer ne csak a kötelező egészségügyi, higiéniai és minőségi előírásoknak feleljen meg, hanem hordozzon valami olyan hozzáadott értéket is, amelyet az eredetisége, hagyományosan különleges előállítási módja, illetve a felhasznált nyersanyagok jelenthetnek. A fogyasztók – mivel a piacon kapható termékek kínálata igen széles – a jobb választás érdekében, világos és tömör leírást igényelnek az adott termék által nyújtott többletről. Ezeknek a minőségi termékeknek a védelméről különböző nemzeti és európai uniós oltalmi rendszerek gondoskodnak. Munkámban az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket, hagyományos különleges terméket, hagyományos és tájjellegű termékeket, illetve hungarikumokat kívánom összehasonlítani egymással. A Pallóné dr. Kisérdi Imola által használt hagyományos és tájjellegű termékek kifejezés alatt kell érteni a HÍR programban szereplő termékeket, mely program azonban nem nyújt jogi védelmet az egyes áruknak. Ennek ellenére fontosnak tartom a HÍR ismertetését, hiszen a hungarikumok kialakulásához nagyban hozzájárult. Így bár a hagyományos és tájjellegű termékekre vonatkozó nemzeti védelmi rendszer nem létezik, az egyes értékek számára lehetőség nyílik, hogy földrajzi árujelzős oltalomban részesüljenek akár az Európai Unió területén, akár nemzeti szinten; hagyományos különleges termékként védessék le őket; sőt, nem is olyan sokára Magyarországon élvezhessék a hungarikumtörvény által nyújtott oltalmat.

3.1. Európai Uniós oltalmi formák Az európai mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségének javítása, a fogyasztók jobb tájékoztatása, valamint a termékek versenyképességének növelése – illetve az utánzatok, hamisítványok piacról történő kiszorítása – érdekében hozták létre 1992-ben az EU-ban a földrajzi árujelzők86 és a hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának87 rendszereit. A létrehozott rendszer önkéntes, az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek nevének oltalmát 86

2081/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról 87 2082/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról

28

ajánlja fel az előállítóknak és feldolgozóknak viszonylag egyszerű bejegyzési eljárással. A fenti két rendszer, a három különböző megnevezés bevezetésével – oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), valamint hagyományos különleges termék (HKT) tanúsító jel –, megteremtette a fogyasztók számára a lehetőséget, hogy egyre több termékben találják meg a keresett többletminőséget.88 Ezen minőségi kategóriák mindegyike rendelkezik egy-egy speciális közösségi szimbólummal, azaz logóval.

6. ábra: Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) (Protected Designation of Origin, rövidítve PDO), Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) (Protected Geographical Indication, rövidítve PGI), Hagyományos különleges termék (HKT) Traditional Speciality Guaranteed (TSG) Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/quality/logos/index_en.htm, letöltés ideje: 2010.08.28.

A fenti

rendeletek

felülvizsgálata 2006

januárjában

vette kezdetét,

amelynek

eredményeként március végére két új rendelet váltotta fel a régieket: az 510/2006/EK rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról, valamint az 509/2006/EK rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és az élelmiszerekről. A felülvizsgálata két okból volt szükséges. Egyrészt kifogásolták a nemzeti elbánás elvét, másrészt a védjegyekkel való kapcsolatot.89

Az új rendeletek többnyire átvették a korábbi szabályok tartalmát és

rendszerét.90 Az új szabályozás azonban nagyobb felelősséget ró a tagállamokra, egységesíti

88

MÉSZÁROS Lívia: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítási rendszere. Útmutató a tanúsítás megszerzéséről. Élelmezési Információk 8, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztály, 2004. október, 5. o. Forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200501/elszi_8.pdf, letöltés: 2010.09.01. 89 SZILÁGYI János Ede: Földrajzi árujelzők szabályozása a multilaterális nemzetközi megállapodásokban, különös tekintettel a TRIPS Megállapodásra. 119-120. o. 90 LEÓN RAMIREZ, Cecilia: Zwischen und Feta. Die Rechtsprechung des Europäischen Gerichtshofs zum Schutz geographischer Angaben und Ursprungsbezeichnungen und ihrer Eintragung in das europäische Register. Jahrbuch des Agrarrechts, Band VIII., Nomos. 63. o.

29

az elveket minden tagállamra vonatkozóan, továbbá megteremti a lehetőséget a harmadik országokban tevékenykedő csoportok számára is, ezúttal megfelelően.91

3.1.1. A

mezőgazdasági

termékek

és

élelmiszerek

földrajzi

jelzéseinek

és

eredetmegjelöléseinek oltalma Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékeinek megőrzésére az EU olyan elismerési rendszert hozott létre, amelynek célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, az elismert termékek támogatását; eszköz arra, hogy az agrárgazdasági szereplők számára lehetővé tegye a termékeik piaci értékének növelését, védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű termékeit, ezzel biztosítva fennmaradásukat, állandó minőségüket.92 Mivel a földrajzi árujelzők két, jogszabályok által pontosan körülhatárolható kategóriáját, az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést dolgozatom elején már ismertettem, ezen részben nem kívánom őket újból részletezni. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendeletet, valamint annak végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1898/2006/EK bizottsági rendeletet hazánk az 1997. évi XI. törvény, illetve a 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A közösségi nyilvántartásba kerülés első szakasza a nemzeti szűrő. A kérelmet, továbbá a termékleírást és az ún. egységes dokumentumot a földrajzi árujelzőt termékeiken használni kívánó csoportosulásoknak kell benyújtaniuk. A Magyar Eredetvédelmi Tanács megvizsgálja a termékleírást és javaslatot tesz. A javaslat alapján az VM szakhatósági állásfoglalást ad ki. Ezután a kérelmező csoportosulás az VM szakhatósági hozzájárulását kérelmével együtt benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) az érdemi döntés meghozatala érdekében. Az MSZH iparjogvédelmi szempontból megvizsgálja a kérelmet, majd határozatot hoz, és kedvező elbírálás esetén az VM továbbítja a termékleírást az Európai Bizottsághoz.93

91

PANYOR Ágota: A különleges élelmiszerek piacnövelési lehetőségei megkérdezések tükrében. 46-47. o. Élelmiszer-minőségi rendszerekben elismert magyar termékek az Unióban. Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1449&articleID=11773&ctag=articlelist&iid=1, letöltés: 2010.10.24. 93 Dr. JÓKÚTI András: Védett földrajzi árujelzésű élelmiszerek előállításának és forgalmazásának szabályozása Magyarországon. EU Közösségi Konferencia, Konferenciakiadvány, 2006, EOQ MNB 45-46. o. Forrás: http://www.eoq.hu/debr/koz0-83.pdf, letöltés ideje: 2010.09.02. 92

30

3.1.2. A szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma A szeszes italok földrajzi árujelzője a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosító megjelölés, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható. Jelenleg összesen 333 db közösségi szinten elismert szeszes ital földrajzi árujelző létezik.94 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendeletén kívül fontos jogi szabályozást jelent a 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról, a 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről (IV. Fejezet), valamint a már említett védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. A szeszes italokra vonatkozó eljárással kapcsolatban a helyzet annyiban tér el az előző pontban leírtaktól, hogy itt a tagállami és közösségi oltalmi rendszer egymás mellett, működhet. Mivel a nemzeti iparjogvédelmi oltalmak lajstromozása az MSZH hatáskörébe tartozik, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma esetében először a nemzeti oltalom iránti kérelmet kell benyújtani az MSZH-hoz, a közösségi földrajzi árujelző-oltalmat pedig a nemzeti oltalom alapján lehet igényelni. A közösségi oltalmat a kérelmező az MSZH-ban, a nemzeti oltalom iránti kérelem elbírálásának szakaszában, vagy azt követően, a nemzeti oltalom alapján az FVM-ben kezdeményezheti. A termék közösségi követelményeknek is megfelelő dokumentációját az FVM továbbítja az Európai Bizottsághoz, amely a földrajzi árujelző közösségi szintű lajstromozásáról határozatban dönt.95 3.1.3. A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalma A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 479/2008/EK rendelet 2009. augusztus 1-jén hatályba lépett új eredetvédelmi rendelkezései vezették be a borászati termékek eredetmegjelöléseinek 94

ZOBOR Enikő: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok. Hungarikumok, védjegyek és földrajzi árujelzők. FVM Élelmiszerláncelemzési Főosztály. 2010, MVE & HNT & EOQ MNB. 20-22. o. Forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201005/zobore_hung_vedj_foldraruj_mve.pdf 95 Uo. 23-29. o.

31

és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmát. A 479/2008/EK rendeletet időközben a Tanács 2009. május 25-i 491/2009/EK rendelete beépítette az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletbe. Az új rendelkezések értelmében a korábbi közösségi jogszabályok alapján már oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések automatikusan – de csak ideiglenesen – bekerültek a közösségi lajstromba. A borpiaci reform keretében alapvetően megváltoztak a borok eredetvédelmi szabályai. Az új rendszer a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzései és eredetmegjelölései oltalmának mintájára került kialakításra. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 607/2009/EK bizottsági rendelet tartalmazza. A tagállami hatáskörbe utalt feladatok ellátásáról a borok esetében is a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezik. A nemzeti végrehajtási szabályokat a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelentős még a Szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, valamint a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet. 3.1.4. Hagyományos különleges termékek (HKT) A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismeréséről az 509/2006/EK Tanácsi rendelet gondoskodik. A rendelet meghatározza a hagyományos különleges termék definícióját. Eszerint olyan hagyományos mezőgazdasági termék vagy élelmiszer, amelynek különleges tulajdonságát az EU e rendeletnek megfelelő bejegyzése révén elismeri. Kérdéses azonban, hogy mi tekinthető különleges tulajdonságnak. A rendelet szerint ez olyan tulajdonság, vagy olyan tulajdonságok összessége, amely egyértelműen megkülönböztet egy mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert az azonos kategóriába tartozó más hasonló terméktől vagy élelmiszertől. Fontos azonban, hogy hagyományosnak kell lennie, vagyis a közösségi piacon a nemzedékek közötti átadáshoz 32

szükséges időtartam óta bizonyítottan jelen lévő termék; az említett időtartam az általában egy nemzedéknyi időtartamnak tekintett idő, és legalább 25 év. Hagyományos különleges termék például a Mozzarella sajt. A TGS státusz - eltérően a PDO és PGI státusztól - nem ad kizárólagos használati jogot a névre,csak azt jelenti, hogy a közösségi TSG logó nem használható más által. Például az olasz Mozzarella - amely nem geográfiai eredetű név - használhatja a TGS logót, amely az eredeti, hagyományos, valódi termék sugallatát közvetítő jó reklám, de ez nem változtat a név generikus jogi státuszán.96 Ahhoz, hogy egy termék hagyományos különleges termékként közösségi szinten elismerésre, és ez által közösségi nyilvántartásba vételre kerüljön, az Európai Bizottság eljárását itt is egy nemzeti bírálati szakasznak kell megelőznie. A hagyományos terméket előállítóknak (és feldolgozóknak) csoportosulásba kell tömörülniük, részletes termékleírást kell készíteniük. Ennek elfogadása az FVM határozatával történik, amely a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján kerül kiadásra. A kérelem ennek megszerzését követően válik továbbíthatóvá az Európai Bizottsághoz.97 A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről hazánkban a 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet rendelkezik. 3.2. Hagyományos és tájjellegű termékek 1998-ban

a

Földművelésügyi

és

Vidékfejlesztési

Minisztérium

(FVM)

és

az

Agrármarketing Centrum (AMC) országos programot indított el az Európai Unió közösségi kezdeményezéséhez, az Euroterroirs (Európa vidékei) programjához kapcsolódva. A ’HAGYOMÁNYOK - ÍZEK – RÉGIÓK’ (HÍR) elnevezésű programmal az volt a céljuk, hogy feltárják azoknak a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek a minél szélesebb körét, amelyek esélyesek lehetnek a csatlakozás után a földrajzi árujelzők oltalmára, vagy a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítására az Európai Unióban.98 96

BOBROVSZKY Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében. 75. o. 97 Élelmiszer-minőségi rendszerekben elismert magyar termékek az Unióban. Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1449&articleID=11773&ctag=articlelist&iid=1, letöltés: 2010.10.24. 98 POPOVICS Anett – PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: Hagyományos és tájjellegű élelmiszerek ismertségének vizsgálata. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 2004, L. kötet, 1. füzet, 28. o.

33

A hagyományos és tájjellegű termékek különleges minőségének meghatározója a hely (táj), idő (történet) és kultúra (hagyomány) szerepe a termék előállítása során. Vagyis a hagyományos és tájjellegű termék fogalma kifejezi a helyi közösségekben (HELY) kialakult gyártási ismeretek (KULTÚRA, Hagyományok) generációkon keresztül (IDŐ) történő továbbadását.99

7. ábra: HÍR védjegy Forrás: PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: New Quality Dimension of Competitiveness in Food Economy. MARD, RootsofQualityConference, 2005, Budapest, Hungary, Forrás: http://www.rootsofquality.hu/htm/pdf_april/Imola_Kiserdi_Pallo.pdf, letöltés: 2010.11.25

A követelményrendszer legfontosabb elemei: -

a termék története: a termék dokumentálható, legalább két generációs (50 év) történelmi múlttal rendelkezzen;

-

hagyományos előállítási mód: a követelmény nem zárja ki a generációk során végbement technikai fejlődés elismerését;

-

kötődés adott tájegységhez: az adott tájegység mérete nincs behatárolva, lehet egy település vagy régió is;

-

a termékhez kötődő tudásanyag: a termékhez, vagy előállításának folyamatához kapcsolódjon az adott körzetben meglévő tudáson alapuló megoldás;

-

ismeretség: az adott tájegységben, de legalább előállítási körzetében széles körben ismert legyen;

-

előállítás és forgalmazás megléte: a termék ma is létező, árucsere tárgyát képezze.100 99

PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: Traditions-Tastes-Regions Program in Hungary and its Green Paper aspects. EU High Level Conference on the Future of Quality Policy of Agricultural Products and Foodstuffs, 2009, Prague, 8-9. o. Forrás: http://www.docstoc.com/docs/49809781/Traditions-Tastes-Regions-Program-inHungary-and-its-Green-Paper 100 PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek gyűjteményének jogszabályi háttere és követelményrendszere (In: Hagyományok – Ízek – Régiók, Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye (Szerk: Farnadi Éva) 2000, 8-11. o.

34

A 2 éves gyűjtőmunka (1999-2000) eredményeként 300 termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónként és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régióba történt.101 A gyűjteménybe került termékek ágazati megoszlása szerint a legtöbb termék a termesztett, gyűjtögetett és feldolgozott gyümölcs és zöldség (110); a hús és húskészítmények (55); a sütőipari termékek (31); az italok (22) és a tejtermékek (22) termékcsoportokba sorolható. Az európai gyűjteményben nem szerepelnek az ásványvizek (szemben a magyarral), a borok és az ételreceptek. Az ásványvizek gyűjteményből való kihagyásának szakmai indoka a hagyományos know-how hiánya. A borok eredetvédelme az EU-ban és Magyarországon is megoldott, ezért a gyűjtőmunkát nem volt szükséges erre a területre kiterjeszteni. Az ételreceptekkel pedig az európai program sem foglalkozott.102

A korábban említett EU-rendeletek, illetve az Euroterroirs Program között elsősorban a védelem szintjében tapasztalható különbség. A 2081/92. sz. rendelet a földrajzi árujelzők védelmére koncentrált: azt határozza meg, hogy milyen élelmiszert lehet egy bizonyos régióhoz (ország, tájegység, esetleg konkrét település) tartozónak tekinteni. Itt a védelem nem csupán a szigorúan rögzített termékleírás szerint előállított terméket, hanem a védett területen működő termelőt is megilleti. Ezzel szemben a 2082/92. sz. rendelet a különleges, hagyományos tulajdonság tanúsítására koncentrált: a szükséges definíciók megadása mellett egységes tanúsítási eljárást, egységes jelet és egységes ellenőrzési módszert határoz meg. A védelem tárgya itt a rögzített termékleírás szerint előállított termék. Az Euroterroirs Program viszont egyáltalán nem biztosít jogi védelmet: itt csupán az egyes európai tájegységek hagyományos élelmiszereinek kevésbé szigorú kritériumok alapján történő összegyűjtéséről, jegyzékbe foglalásáról van szó, amit azután különféle célokra (marketing, idegenforgalom, oktatás) használnak fel. Látható tehát, hogy a védelem szintje az említett sorrendben csökken, amit az érintett jelek eltérő marketing értéke indokol.103

101

PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény hasznosításának iparjogvédelmi lehetőségei. Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002, 7. évf. 8-9. szám, 19-22. o. 102 Uo.: 6. o. 103 MOLNÁR Pál - VÁRKONYI Gábor: Beszámoló „ A kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerek megfelelőségének tanúsítása és az eredet megjelölése” témájú szakmai rendezvényről. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1998, XLIV. kötet, 3. füzet, 158-159. o.

35

3.3.

Hungarikumok

A magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat rendelkező részében található hungarikum fogalom értelmében nem feltétel meghatározott történeti idő megléte, hiszen létrejöhetett több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban. Lényeges azonban, hogy bizonyítsa a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást. Tehát a hely és hagyomány itt is fontos tényező. Ezek mellett az egyediség kiemelendő. A hungarikumok tárgyát tekintve egy sokkal tágabb kategóriát képvisel, mint az előzőek. Hiszen nem csak a mezőgazdasági, ill. manufakturális termékek minősülhetnek hungarikumnak, hanem ipari cikkek, épített és természeti környezet, kulturális, tudományos, művészeti termékek, valamint növény és állatfajták. A hungarikumokról európai uniós szabályozás természetesen nem létezik, azonban egy a nemzeti védelmükről rendelkező törvény lát napvilágot a közeljövőben. Azonban fontos, hogy a törvény semmilyen tekintetben ne ütközzön az EU-s szabályokba.

OEM, OFJ*

HKT**

HTT***

Hungarikum

-

+

+

(min. 25 év)

(min. 5o év)

-

+

+

+

Hely

+

-

+

+

EU-s szabályozás

+

+

-

-

Jogi védelem

+

+

-

folyamatban

Történet (idő)

-

Hagyomány (kultúra)

8. ábra: A földrajzi helyhez és hagyományhoz kapcsolódó fogalmak összehasonlítása (forrás: saját késztés) *Oltalom alatt álló eredetmegjelölés, Oltalom alatt álló földrajzi jelzés; **Hagyományos különleges termék; ***Hagyományos és tájjellegű termék

36

Összegzés Amint azt a 77/2008. OGY határozat is tartalmazza, a magyar nép méltán lehet büszke a Kárpát-medence egészéhez vagy egy-egy tájegységéhez kötődő, több száz éves történelmi múlttal rendelkező hagyományaira, szokásaira, kultúrájára. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel, melyek szellemi vagy éppen élelmiszer-ipari termékként - mind ez ideig - túlélték a változó világ nehézségeit. Ezek tipikusan hazánkra jellemző, egyedi értékek, melyeknek minőségüket tekintve kiemelkedőnek kell lenniük. A dolgozat hipotézise: a hungarikum-törvény képes lesz megfelelő védelmet biztosítani az egyes hazai értékek számára. Megfelelő védelem alatt értem a törvény célkitűzéseinek megvalósítását, az értékek népszerűsítését szerte a világon, és megteremteni a piaci lehetőséget az egyes termékek számára. E hipotézis helytállóságát teljes egészében nem tekintem igazoltnak. A hungarikum kifejezést már régóta használják olyan speciális magyar élelmiszerek megnevezésére, mint a gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a kecskeméti barackpálinka, a makói hagyma, a szabolcsi alma, a szegedi szalámi vagy a tokaji bor és még hosszan folytathatnánk a sort. Ezek közül több EU-s szintű földrajzi árujelzős oltalom alatt áll. Az élelmiszereken kívül hazánkban más termékek számára is lehetőség áll a jogi védelem biztosítására. A hungarikum specialitása többek között a tárgykörökben rejlik, kiterjed a mezőgazdaságra, élelmiszeriparra, iparra, épített és természeti környezetre, kultúrára, tudományra, művészetre, valamint növény- és állatfajtákra. Ezeket összefoglaló néven értékeknek nevezhetjük. A hungarikum-törvény felállította a hungarikum-piramist, mely a helyi, megyei, kárpát-medencei értékek és a hungarikumok felfutó rendszere. Hungarikum csak akkor lehet egy érték, ha megkapja a HNB-től a megfelelő minősítést. Véleményem szerint a hungarikum-törvénnyel kapcsolatban számos probléma merül fel, mely a törvénytervezet

kezdetlegességére,

pontatlanságára

vezethető

vissza.

Legnagyobb

hiányosságnak tartom, hogy nem került rögzítésre a magyar termék fogalma. Úgy gondolom korántsem lényegtelen, hol történik az termelés, előállítás, feldolgozás. Így ennek pótlását elengedhetetlennek tartom. Másik nagy problémának tartom, hogy a hungarikum fogalom rendkívül általánosan nyert rögzítést a törvénytervezetekben. Szerintem ezt a fogalomat konkretizálni kellene, ill. meghatározni, hogy a HNB, mely dönt a hungarikummá minősítésről, milyen feltételek alapján fogja ezt megtenni. A legfrissebb törvénytervezet ezen 37

kívül még számos helyen módosításra szorul. A hungarikumokról szóló kerettörvény nem engedhet meg magának ilyen hiányosságokat, kerek egésznek kell lennie, mely alapul szolgálhat az egyes szakágazati jogszabályoknak. A fentebb írtakra tekintettel tehát úgy gondolom, a hungarikum-törvény, amennyiben a jelenlegi törvénytervezet elfogadásra kerül, csak módosításokkal lehet alkalmas arra, hogy megfelelő védelmet biztosítson az egyes hazai értékeknek. Azonban tény, hogy vizsgálatom tárgyát csak azon szövegtervezetek alkották, melyek még nem kerültek az országgyűlés elé, tehát minden bizonnyal egy javított változat kerül majd elfogadásra. Ha ez megtörténik, alkalmas lehet arra, hogy megvalósítsa célkitűzéseit. Az eddigi akár nemzeti, akár EU-s, akár nemzetközi jogi oltalom alatt álló értékeink már szert tettek bizonyos hírnévre hazánkban és külföldön egyaránt. Ezeket a termékeket Magyarországhoz tudják kötni, és a fogyasztók nagy száma keresi őket, hiszen kiváló minőségről árulkodnak. Ha megszületik a hungarikum-törvény, remélhetően más értékeink tekintetében is hasonló eredményekre számíthatunk.

38

Felhasznált irodalom ANDRÉKA Tamás – BAJOR Rita – BÖHM Judit – OLAJOS István – SZABÓ Ágnes – SZILÁGYI János Ede: Környezetjog II. kötet. Novotni Alapítvány, 2008, Miskolc Az Európai Unió kiváló minőségű mezőgazdasági termékekre vonatkozó politikája. Fact Sheet, Európai Közösségek, 2007. BÁNDI Tamásné: Minek nevezzelek? Hungaricum? Védjegyvilág, 2003, 2. szám BOBROVSZKY Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. 1995, Országos Tanulmányi Hivatal BOBROVSZKY Jenő: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. Áttekintés a közkincs és a szellemi magántulajdon egyes összefüggéseiről az Internet tükrében. Liber Amicorum, 2008. BODÓ Imre - Mihók Sándor: A hungarikum előállításának alapjai az állattenyésztésben. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám BOTOS Ernő Péter - SZABÓ Attila - MÜLLER István - HAJDÚ Edit: A hungarikum fogalma a magyar szőlészetben és borászatban. Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2003, 8. évf. 5. szám CSÁK Csilla – NAGY Zoltán – OLAJOS István – OROSZ Gábor – SZABÓ Ágnes – SZILÁGYI János Ede – TÖRÖK Géza: Agrárjog. A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között. Novotni Alapítvány, 2010, Miskolc CSÉCSY György: Magyar polgári jog: Iparjogvédelem. Novotni Kiadó, 1997, Miskolc Élelmiszer-minőségi rendszerekben elismert magyar termékek az Unióban. Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1449&articleID=11773&ctag=articlelist&iid=1, letöltés: 2010.10.24. FEKETE-FROJIMOVICS Zsófia: A „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegy és a szakmai szervezetek kapcsolata. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, 2008, Budapest GERHÁT Petra: Hungarikum-piramis. Magyar Demokrata, 2009, 51-52. szám GILINGERNÉ dr. Pankotai Mária: A hungarikum fogalmának meghatározása. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám GLATZ Ferenc: Hungarikumok az élelemtermelésben, környezetgazdálkodásban (In: Nyéki József – Papp János: Kertészeti hungarikumok, 1-318). MTA Társadalomkutató Központ kiadványa, 2003, Budapest Dr. JÓKÚTI András: Védett földrajzi árujelzésű élelmiszerek előállításának és forgalmazásának szabályozása Magyarországon. EU Közösségi Konferencia, 39

Konferenciakiadvány, 2006, EOQ MNB, Forrás: http://www.eoq.hu/debr/koz0-83.pdf, letöltés ideje: 2010.09.02. Dr. KAPITÁNY József: Fűszerpaprika, mint hungarikum. Őstermelő: gazdálkodók lapja, 2005, 9. évf. 3. szám KOPCSAY László: A pálinka, mint hungarikum lehetséges piaci stratégiájának alapjai. Marketing&Management, 2008, 42. évf. 4. szám LONTAI Endre – FALUDI Gábor – GYERTYÁNFY Péter – VÉKÁS Gusztáv: Szellemi alkotások joga. Eötvös József Könyvkiadó, 2004, Budapest Magyar cégek Magyarországon: hungarikumok védelme. Piac&Profit, 2008. 12. évf. 7-8. szám MÉSZÁROS Lívia: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítási rendszere. Útmutató a tanúsítás megszerzéséről. Élelmezési Információk 8, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztály, 2004. október, 5. o. Forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200501/elszi_8.pdf, letöltés: 2010.09.01. MOLNÁR Pál - VÁRKONYI Gábor: Beszámoló „ A kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerek megfelelőségének tanúsítása és az eredet megjelölése” témájú szakmai rendezvényről. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1998, XLIV. kötet, 3. füzet NÓTÁRI Márta: A kertészeti- és élelmiszeripari hungarikum termékek primer vizsgálata, különös tekintettel a Dél-alföldi Régióra. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2008, Budapest PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek gyűjteményének jogszabályi háttere és követelményrendszere, 2000, (In: Hagyományok – Ízek – Régiók, Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye (Szerk: Farnadi Éva) PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény hasznosításának iparjogvédelmi lehetőségei. Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002, 7. évf. 8-9. szám PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: A versenyképesség biztosításának új minőségi dimenziója az élelmiszergazdaságban EU csatlakozásunk szempontjából. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2003, Budapest PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola – VÁRKONYI Gábor: "Hagyományok - ízek - régiók" program... : élelmiszerkincsünk az EU csatlakozás küszöbén. Szakmai konferencia az FVMben 2002. május 15. Konzervújság, 50. évf. 3. szám PANYOR Ágota: A különleges élelmiszerek piacnövelési lehetőségei megkérdezések tükrében. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2007, Budapest PAPP Mónika: A szellemi tulajdon védelme a mezőgazdaságban. Az Európai Unió Agrárgazdasága. 2004, 9. évf. 5-6. sz. 40

PAPP Mónika: Hazai élelmiszerbiztonság Agrárgazdasága, 2004, 9. évfolyam 4. szám

és

eredetvédelem.

Az

Európai

Unió

POPOVICS Anett – PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: Hagyományos és tájjellegű élelmiszerek ismertségének vizsgálata. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 2004, L. kötet, 1. füzet SÍPOS László: A „hungarikumok” esélyei napjaink EU piacán. Kertgazdaság, 2005, 37. évf. 2. szám SZABÓ Erzsébet: A grafikai jelek alkalmazása és jelentősége a csomagolt élelmiszerek jelölésében. Egyetemi doktori értekezés, 1995, Budapest SZABÓ Erzsébet: Az eredet- és minőségjelzők alkalmazásának lehetőségei és feltételei a marketingkommunikációban. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, 2006, Budapest SZILÁGYI János Ede: Borjog, különös tekintettel az eredetvédelem kérdéseire. PhD. Értekezés tézisei. 2008. Miskolc SZILÁGYI János Ede: Földrajzi árujelzők szabályozása a multilaterális nemzetközi megállapodásokban, különös tekintettel a TRIPS Megállapodásra. Miskolci Jogi Szemle, 2008. III. évf. 2. szám SZILÁGYIi János Ede: Eredetvédelmi kérdések a borjogban. Novotni Alapítvány, 2009, Miskolc SZILÁGYI János Ede: A földrajzi árujelzők hatályos magyar szabályozása a nemzetközi és európai tendenciák tükrében. Magyar Jog, 2010, 5. szám TATTAY Levente: Védjegyekről vállalkozóknak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995/1, Budapest TATTAY Levente: A bor és az agrártermékek eredetvédelme. Mezőgazda Kiadó, 2001, Budapest TATTAY Levente: A szellemi alkotások joga. Szent István társulat, 2003, Budapest Marcel van der VOORT - Viera BARICICOVÁ - Marek DANDAR - Maria GRZEGORZEWSKA - Herman SCHOORLEMMER - Csaba SZABO - Krzysztof ZMARLICK: Minőségi elvárások a zöldség-gyümölcs termékekre az Európai Unióban. Oktatási kézikönyv: Minőségi szabványok. 2007, EU Access report 06, Forrás: http://documents.plant.wur.nl/ppo/agv/eurep-gap_7.pdf, letöltés: 2010.09.01. ZOBOR Enikő: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok. Hungarikumok, védjegyek és földrajzi árujelzők. FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály. 2010, MVE & HNT & EOQ MNB. Forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201005/zobore_hung_vedj_foldraruj_mve.pdf

41

Internetes források: http://www.mfor.hu/cikkek/11913.html http://www.pick.hu/hu/cegunkrol_hungaricum.html http://www.premium-hungaricum.hu/ http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=10&m=unesco http://www.tokajvinum.hu/Egyesulet-3.html Idegen nyelvű irodalom: Höpperger, Marcus: WIPO: Current developments within the field of geographical indications. AIDV/WLA Bulletin, 1999. 20. szám

León Ramirez, Cecilia: Zwischen und Feta. Die Rechtsprechung des Europäischen Gerichtshofs zum Schutz geographischer Angaben und Ursprungsbezeichnungen und ihrer Eintragung in das europäische Register. Jahrbuch des Agrarrechts, Band VIII., Nomos. PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: New Quality Dimension of Competitiveness in Food Economy. MARD, Roots of Quality Conference, 2005, Budapest, Hungary, Forrás: http://www.rootsofquality.hu/htm/pdf_april/Imola_Kiserdi_Pallo.pdf, letöltés: 2010.11.25 PALLÓNÉ dr. Kisérdi Imola: Traditions-Tastes-Regions Program in Hungary and its Green Paper aspects. EU High Level Conference on the Future of Quality Policy of Agricultural Products and Foodstuffs, 2009, Prague, 8-9. o. Forrás: http://www.docstoc.com/docs/49809781/Traditions-Tastes-Regions-Program-in-Hungaryand-its-Green-Paper ŠTROSSOVÁ ,Kateřina: EU Regulations on PDO, PGI and TSG. EU Community Conference, Conference Proceedings, 2006, EOQ MNB, Forrás: http://www.eoq.hu/debr/koz0-83.pdf, letöltés ideje: 2010.09.02. http://ec.europa.eu/agriculture/quality/logos/index_en.htm Jogforrások: 2081/92/EGK tanácsi rendelet (1992. július 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról 2082/92/EGK tanácsi rendelet (1992. július 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról 509/2006/EK tanácsi rendelet (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről

42

510/2006/EK tanácsi rendelet (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról 1234/2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22.) az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletről 110/2008/EK tanácsi rendelet (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 479/2008/EK tanácsi rendelet (2008. április 29.) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1967. évi 7. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények Lisszabonban az 1958. évi október 31. napján és Nizzában az 1957. évi június 15. napján felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről 1970. évi 18. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről 1982. évi 1. tvr. az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1997. évi XI. törvény a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről (benne az 1. C) melléklete: a TRIPS Megállapodás) 2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről 122/2008. (XI. 28.) OGY határozat a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről

43