O l y föladat ez, m e l y n e k megoldását tőlünk m a g y a r szektől
erdé
várja és méltán követelheti is a világ Rázzuk le tehát ama
dermesztő közönyt vállainkról, m e l y minálunk a legjobb erőket kötve tartja, s iparkodjunk k i k i tehetsége szerint a közmivelődés adójának reánk eső részét leróni — Fogadják t. olvasóink a fönforgó
tárgy
megvilágítása első lépéséül a következők szellőztetésének kisérletét : 1) A gubacs keletkezésének módja és a gubacslégy. 2) A gubacs értékesítése, 3) kezelése, 4) azon befolyás, melyet a gubacstermések gyakoriságának és bőségének előmozdítására gyakorolhatunk. (Folyt, köv.)
A földmunkálás eszközei és ezek alkalmazása. E z e n kérdés bár oly régi, m i n t maga a földmivelés — abban m i n d e d d i g teljesen k i nem t a n u l t u n k . Földmunkáló eszközeinket még m i n d i g javítani és folytonosan u j a k k a l
szaporítani igyekszünk —•
érezvén, h o g y e tárgyban a kivánt tökélyt még m i n d i g e l n e m értük. D e ama sokféle eszközök alkalmazása, v a g y i s a
talajmunkálás
különböző módjai szinte még jelentékeny tökélyesbülést n y e r h e t n e k — a m i n t valóban m i n d a tudomány, m i n d a g y a k o r l a t emberei fáradhatlanul iparkodnak : a mezőgazdaság ezen legfontosabb kérdését a lehető legjobban felderíteni és a tökély elérhető fokára e m e l n i . M e r t mindnyájuk előtt világos, h o g y minél hathatósabban t u d j u k a talajnak termelő működését — czélszerű eszközök és munkála tok által — istápolni, annál biztosabban és gazdagabban fogja a föld a reáforditott tőkét és munkát megfizetni. I l y szempontból tekintve a dolgot, n e m tartjuk triviálisnak, ha füzeteinknek egy-két lapját a mezőgazdaság ezen legrégibb és l e g közönségesebb, de még m i n d i g legfontosabb és legérdekesebb kér désének szenteljük. Mellőzve a szélesebb részletezést, csak főbb vonásokban akarjuk l e i r n i : a talajnak munkálásánál használtatni szokott fontosabb eszkö zöket és röviden megérinteni azoknak a körülményekhez képesti czél szerű alkalmazását. Czélja p e d i g ezen vázlatnak főkép az, k i m u t a t n i : m e n n y i m i n denre k e l l a mezei gazdának
figyelnie,
h a üzletének csak ezen lát
szólag legegyszerűbb szakában is alaposan és okszerűen eljárni akar.
I. Ekék. A z eke a mezőgazdának legrégibb és leghasznosabb munkaesz köze. L e h e t véle : a talajt bizonyos megfordítani;
mélységre ( 3 — 1 2 hüvelykre)
többé kevésbé p o r h a n y i t a n i ; a gyomtól,
gyökerektől sat. részben k i t i s z t í t a n i ; trágyát, v a g y vetőmagot aláhozni; néha a talajnak bizonyos kivánatos a l a k o t kölcsönözni (péld. bogárhátra szántani.) A z ekéveli munkát s z á n t á s n a k ne vezzük. A gazdának ismernie k e l l 1) az ekének egyes alkatrészeit; 2) a j ó ekének kellékeit és 3) az ekének különböző nemeit. 1) Az ekének alkatrészei. A z eke egy földfelé irányzott é k , melynek eleje a talajt h a sítja, hátsó része p e d i g az elmetszett földszeletet emeli,
megfordítja
és némileg porhanyitja. Alkatrészei e következők: A c s o r o s z l y a . A talajnak függélyes átmetszésére szolgáló, egyenes v a g y g ö r b e kés, mely v a g y a gerendely közepébe eresztve, (ékelve) v a g y helyesebben, oldalához erősítve v a n . Állása előfelé irányzott: 45 fok alatt az eke talpához, 2—3 hüvelykre a szántóvas csúcsától, Y j hüvelykre a még szántatlan talaj felé. L a z a talajban a csoroszla mellőzhető, miért is némely
ekéken
nem alkalmaztatik. A szántóvas
— a földszeletet fekmentesen metszi e l , és
miután kissé megemelte, a kormánylapnak
adja át.
Alakjára nézve
jobbára derékszögű, néha (péld. a régibb váltóekéknél)
egyenszáru
háromszög; i g e n kemény v a g y köves talajnál n y e l v - v a g y vésőalaku csúcsban végződik; e mellett többé v a g y kevésbé lapos, néha boltos. Hátulsó szélessége 7—10 h ü v e l y ; csak i g e n köves talajnál 6 hüv. v a g y még kevesebb. A kormány.
F e l a d a t a : az elvágott földszeletet (borozdát)
által v e n n i , feljebb emelni, ez alatt p o r h a n y i t n i s végre megfordí t a n i Fából v a g y vasból készül; az utóbbi jobb : m i n d tartósság, m i n d a megkívántató a l a k tekintetéből. A régibb és tökéletlenebb ekék nél a kormány egyszerűen e g y e n e s deszkából áll; az ujabbaknál azonban c s a v a r t
ékforma
v a s l e m e z . Csak ez utóbbi felel
meg teljesen az ekekormány feladatának; e g y e n e s lap a földet nem fordítja meg, csak oldalt szorítja. Minél erősebb a lapnak emel-
kedése, annál rövidebb lehet a kormány, és annál j o b b a n p o r h a n y i t ; ellenben minél szelidebb az emelkedés, annál hosszabbnak kell a kor mánynak l e n n i ; de az i l y e n rendesen j o b b a n fekteti a földet. A meredekebb kormány hossza 2 4 — 2 6 " ; a szelidebb emelkedésüé 3—4'. A kormány m a g a s s á g a azon legnagyobb mélységhez l e g y e n arányítva, melyben az ekének működnie
kell;
de j ó ha
még annál is v a l a m i v e l magasabb, nehogy a föld az eke belsejébe hullhasson. R e n d s z e r i n t a kormány az eke j o b b oldalához v a n erősitve; némely
ekéknél
azonban e g y i k oldalról a másikra
helyezhető
át
( v á l t ó-e k é k). A z e k e t a 1 p v a g y e k e f ő. A z ekének biztos járását és főbb részeinek összeköttetését eszközli. Fából vagy vasból való ; az utóbbi tartósabb és kevesebb súrlódást okoz. Középszerű hossza 1 ' / — 2 láb; 2
szélessége 3 — 4". Szerfelett hosszú és széles talp fokozza a súrlódást; nagyon rövid és keskeny bizonytalan járást okoz. Némely ujabb ekéknél a vasnak csúcsa 6 — 8 " ' - l a l v a n lejebb irányozva a talp alsó lapjánál; a végből, h o g y az eke j o b b a n fogjon és biztosabban járjon. A
gerendelnek
rendeltetése : a vonóerőnek
hatását az
eketestre átvezetni, és egyúttal ez utóbbit megerősiteni. K ö z ö n s é g e sen erős fából van, néha megvasalva, néha egészen vasból. Czélszerű hossza és alakjától az ekének könnyű vezetése lénye gesen függ. Jó szerkezetű ekéknél a gerendély hossza : a vas csú csára emelt függélyes vonaltól
számítva 2 ' / — 2 % láb. 2
Nagyon
hosszú gerendelynél nehezítve v a n az eke vezetése és járása. A l a k jára nézve közönségesen egyenes; sok ujabb (kivált az angol) ekék nél azonban, közepén fölfelé hajlott (öblös) gerendelt láthatni, m i a földtorlódás könnyebb akadályozása tekintetéből czélszerű. A z e k e o s z l o p vagy e k e n y a k —
/
összeköti az eketestnek
egyes részeit egymással és a gerendellel. H a ezen egyesítés más mó don eszközölhető, akkor az ekeoszlop elmaradhat, a m i n t az valóban sok, különben j ó ekénél végkép hiányzik. Állása : v a g y függélyes vagy előrehajló, mely utóbbi, a n a g y nyomásnál fogva, mit szenvednie kell, elsőbbséget érdemel. A z e k e s z a r v a k . E z e k k e l az eszköz földbe állitatik, a m u n • kánál vezettetik, egyenlő irány és mélységben megtartatik. A z eke szarvak alól a talppal, följebb a gerendellel összekötvék.
Emeltyű
gyanánt szolgálván, ehez képest legyenek szerkesztve: elég hosszura,
és lehetőleg keskeny szög alatt a t a l p h o z ; egyszersmind közel az e l lenállás középpontjához (az oszlop t ö v é n ) végződjenek. E z e n szabály lényeges az u. n , l e n g ő ekéknél; a m a n k ó s nél a h o s s z ú
és t a l i g á s ekék
szarvak fölösek és az eszközt nehézkessé teszik.
Némely ekéken (különösen a mankósokon) csupán
egy
szarv
van ; ezáltal a szerkezet egyszerűbbé, de a vezetés kissé nehezebbé válik. Legtöbb ekének két
szarva v a n ; m i annál szükségesebb,
minél nehezebb a szántás. A z e k e t a l i g a — közvetíti az ekének biztos menetét és állithatását. Szerkezete különböző. Néha csak két kerékből áll, melyek a gerendel végére illesztvék. A barázdában járó kerék czélszerüen n ag y o b b r a készíttetik a másiknál, v a l a m i n t ezt az ujabb szerkezetű ta ligákon általában láthatni. Számos ekénél a taliga v é g k é p hiányzik ( l e n g ő a g e r e n d e l csupán
egyes
ekék),vagy
kerék, a v a g y mankó által van megtá
masztva ( m a n k ó s e k é k ) . S z a b á l y z ó . A z eketaligán
vagy a gerendel elején van a be-
fogatási pont, és egyúttal az ekének (a barázda szélességét s mély séget határozó) á l l í t á s á r a szolgáló készülék. E z utóbbi
szabá
l y o z ó n a k neveztetik és az egyes ekéknél különböző szerkezettel b i r . Némely ekéknél a vonóerőnek egyenesebb átvezetésére
vonó-
l á n c z ; — néha az eketest tisztítására ü s z t ö k e használtatik. A z ekék szállitása p e d i g czélszerüen kis k e r e k e k k e l ellátott t ó n vagy s z á n o n
csúszta
történik.
E z utóbbi egyébiránt boronák, zsákok s m. eff. szállítására is használható. 2) A jó ekének kellékei. Jó
ekének azt nevezzük, mely tiszta munkát végez; könnyen
húzható és vezethető ; j ó és tartós szerkezetű, és aránylag n e m drága. A z eke t i s z t á n
dolgozik : midőn a földet függélyesen és
fekmentesen simára elmetszi, j ó l megfordítja, és maga után tiszta, (rögtől be n e m omlott) barázdát hágy. A z eke k ö n n y e n
dolgozik : midőn a mivelendő földnek és a
végzendő munkának minőségéhez
képest
aránylag
mérsékelt
erővel mozgatható és vezethető. E z e n követelésnek pedig megfelel az eke, midőn : vas és csoroszla é l e s e k és a kormánynyal m e g t a l p p a l együtt
simák,
midőn ezen részek
együttvéve e g y keskeny, hátul n e m na
g y o n szélesbedő ékhez hasonlítanak;
midőn a vonóerő a teherhez lehető közel (a csoroszlya m e l lett) hat az ekére, és midőn
az
eke
általában h e l y e s
szerkezetű;
kivált
nem
szerfelett n e h é z . J ó és t a r t ó s alkotású az eke : midőn egészben és egyes részei ben szilárd s egyszerű szerkezetű, tehát nem könnyen törik és javítást ritkán i g é n y e l ; midőn rendes, egyforma járása v a n s e mellett sem az állat, sem az ember erejét szerfelett k i n e m fárasztja. A nagyon könnyű ekének ugrándozó rendetlen menete v a n ; midőn vele, a k í v á n h a t ó
határok között,
különféle
mélység- és szélességre, egyaránt j ó l lehet szántani, végre midőn a különféle szántásra biztosan, gyorsan és könnyen iga zitható (állitható). Nem
drága
az eke, midőn anyagához, szerkezetéhez s m u n
kaképességéhez képest aránylag jutányos áru. 3) Az ekéknek beosztása. Általán véve az ekéket — az alkatrészek t e l j e s s é g e által feltételezett m u n k a k é p e s s é g
és ez
szerint — k é t főosztályba
lehet h o z n i : u . m. t e l j e s és n e m t e l j e s e k é k , v a g y e g é s z és f é l
ekék.
A t e l j e s ekéket továbbá f e l o s z t h a t n i : a kormány
szerkezete szerint : ágyas és váltó ekékre;
a gerendel t á m a s z t á s módja szerint : taligás, mankós
és
lengő ekékre ; a szántás m é l y s é g e szerint : közönséges és mélyítő ekékre ; az eketest s z á m a
szerint : egyszerű v a g y kettős ekékre ;
a v o n ó e r ő szerint : fogatos- v a g y gőz-ekékre. A n e m t e l j e s ekékhez számitatnak : a kapaeke, a döntőeke (ruchadló), a turóeke, a hámlóeke, a halmozóeke. a) A teljes ekék közelebbi méltánylása. A z ezen osztályba tartozó ekék m ű k ö d ő
részei (kés, kor
mány, vas) m i n d i g t e l j e s számban v a n n a k m e g és együttvéve f é l éket
képeznek. E g y e s csoportjaikra nézve megjegyzendő : A z á g y a s ekéknél vas és kormány a j o b b o l d a l o n
van
nak ; a szántás tehát csak e g y irányban végeztethetik. E z okból a szántandó földet szakaszokra (ágyakra) osztani s ezeket v a g y közép-
tői összeszántani, v a g y a szélétől szétszántani k e l l . E v v e l idő- s tér. veszteség járul (a támadt választó barázdák m i a t t ) és tetemes nehéz ség nagyobb lejtők felszántásánál. E z okból használtatik sok vidéken. A váltó
e k e ; i g y e l n e v e z v e , m e r t a kormányt egyik oldalá
ról a másikra áthelyezni l e h e t ; m i a szántáskor m i n d e n egyes ba rázda után megtörténik
és m i n e k következtében (a szántás a föld
e g y i k oldalán kezdődvén) egyik barázda a másik
mellé
közvetlen
(ágyak készítése nélkül) fektethetik. H e g y e s vidékeken, hol n a g y o n lejtős földek vannak, r e n d s z e r i n t a váltóekéket használják. D e c s a k is i l y körülmények közt érde melnek
elsőbbséget, miután, egészben véve szerkezetük
nem lehet
oly tökéletes, m i n t az ágyasekéké. A t a l i g á s ekéknek gerendele elől kétkerekű talicskán (néha csak két, föl s alá mozgatható k e r e k e n ) n y u g s z i k . Altalán véve l e g biztosabb járásuk v a n ; azért is a n a g y o n kötött, egyenetlen, köves v a g y erősen lejtős talajokra, v a l a m i n t kevésbé ügyes kezekbe l e g i n kább valók. E z okokból a taligás ekék legszélesebben vannak elter jedve. Ellenkezőleg azonban, kivált nedvesebb időben s mélyebb szán tásnál, a súrlódást növelik; a fordulóknál több fáradságot okoznak, és a t a l i g a árával drágábbak. Mankós
ekéknél a g e r e n d e l eleje mankó v a g y egyes k i s k e
rék által v a n megtámasztva. A költség tehát kisebb s a súrlódás i g e n csekély. A z ekének állítása (igazítása) i g e n egyszerű, s vezetése, némi gyakorlottság s figyelem mellett n e m nehéz. A lengő
ekék —• melyeknél a gerendel eleje éppen nincs
megtámasztva — még kevesebb súrlódást okoznak ; de a szántásnál legtöbb ügyességet s vigyázatot
igényelnek és a fennebb
nevezett
akadályok között nehezen használhatók. Azért is ezen szerkezet l e g kevésbé v a n elterjedve. A k e t t ő s ekék dupla eketesttel: két vas, kormány és késsel birnak, m e l y v a g y egymás mellé állítva egyszerre két barázdát fog hat ; v a g y p e d i g egyenes szög alatt egymásfelé illesztve, m i n d e n ba rázda után felváltva használtatik, u g y , h o g y midőn az e g y i k dolgo zik, a másik a levegőben lebeg. A z előbbi szerkezet, könnyű talajban, h o l két erős állat egy szerre két barázdát győz, g y a k o r l a t i értékkel b i r .
A z utóbbi 3zerkezet ( n ó r i a i
v a g y b a k - e k e neve alatt) né
m e l y hegyes vidékeken — h o l ágyas ekékkel dolgozni n e m l e h e t — használtatik, s a közönséges váltó ekéhez képest azon előnye v a n , hogy a kormányt n e m kell m i n d e n barázda után áthelyezni. A z e d d i g nevezett ekék m i n d működésbe. A z utóbbi évtizedekben Amerikában
fogatos
erővel
hozatnak
azonban Angliában és Éjszak-
oly ekéket is állítottak össze, m e l y e k gőzerővel dol
goznak. A z e czélra különösen szerkesztett gőzmozdony egész sor ( 3 — 5 ) eketestet hoz mozgásba, u g y a n a n n y i barázdát húzván egyszerre. B i z o n y o s körülmények között, a m i l y e n e k : munkakezek hiánya v a g y drágasága ; nagy, tagositott b i r t o k t e s t e k ; sikfekvésü tiszta föl dek ; olcsó tüzelő-anyag;
ügyes munkások
— a gőzeke gyakorlat
hasznosságu l e h e t ; a m i n t valóban különösen a Fowler-féle gőzeke, már is jelentékeny elterjedést talált. A m i viszonyainkhoz azonban, az esetek túlnyomó számában, ezen gép még nem való. *) b) A nem teljes vagy fél-ekék. E z e n osztályba azon szántó eszközök tartoznak, melyeknél az ekének
(fennebb elsorolt) jellemző alkatrészeiből
hiányzik, m e l y e k tehát oly tökéletes
egy v a g y több
szántást n e m végezhetnek, m i
nőt a teljes ekék. Ide soroztainak névszerint: A k a p a e k e ( H a c k e n , radlo); rendesen kétélű vassal b i r , kor mánya n i n c s , néha csoroszlája sem. Szerkezete különböző : taligával, mankóval v a g y anélkül; egy, két v a g y több marha (jobbára ökör) után d o l g o z i k . L e g j o b b n a k tartatik ezen fajta ekék közt a m e c k l e n b u r g i kapaeke,
m e l y l y e l a talajt tűrhetően felemelni és oldalt fektetni
l e h e t ; különben porhanyitása j ó és tetemes
erőfeszítés nélkül eszkö
zölhető. A döntőeke
( R u c h a d l o ) , a teljes ekétől abban különbözik,
h o g y csoroszlája nincs, vas és kormány p e d i g e g y darabból (vasle mezből) valók ; m e l y utóbbi sokkal meredekebb és rövidebb sem m i n t a többi ekéknél. Különben sokféle szerkezetben előfordul; legújabban nagy közeledéssel a közönséges (teljes) ekékhez. *) Bővebben szóltunk már e tárgyról füzeteink V I I I . számában.
Midőn a talaj nem nagyon kemény, sem nedves v a g y gyöktelt, akkor a ruchadló, kevés erővel, kitűnően p o r h a n y i t ; különben azon ban a közönséges j ó ekének utánna áll. Legelébb Csehországban szerkesztették és használták; de j e l e n l e g
már némely más tartó -
mányban is tűrhetően v a n elterjedve. A turóekék
csupán az alsóbb földréteg (altalaj) porhanyitá-
sára szolgálván, csoroszlát és kormányt mellőznek; de a többi ekerészek annál erősebb szerkezetűek, különösen a szántó vas. Szilárd sággal lehető könnyűséget, j ó járást és olcsó árt kell hogy egyesitsenek. M a j d taligával, majd a nélkül használtatnak. M i n d i g kettős fo gatot igényelnek. A hámlóekék
egyedül g y o m vagy tarló s effélének lehán-
tására használtatván, szinte csoroszlát és kormányt mellőznek; a vas rendszerint i g e n széles és több, függélyesen rája illesztett késsel van ellátva. A z u . n . g y e p h á m l ó e k é n e k kerék-csoroszlája v a n , a gyep nek könnyebb szétmetszésére. A halmozóekének
rendeltetése:
a sorban m i v e l t növé
nyeknél a sorok között vonatva, mindkét oldalról földet töltögetni a csemetékre. E v é g b ő l mindkét oldalán v a n kormánnyal ellátva, mely utóbbi, a soroknak változó távolságához képest vas-sinek segélyével (hátul) szélesebbre v a g y szűkebbre állitható. A kormány : fa vagy v a s : előtte kis (mindkét oldalán éles) szántóvas; csoroszlya csak ritkán fordul elő nála. A töltögetőnek gerendele jobbára mankón vagy keréken n y u g szik és egy ló által vonatik. Végre az ekék s ú l y á r a nézve megjegyzendő, hogy ez a közép nehéz (fagerendelü) ekéknél 7 0 és 85 font, — a nehéz (vasgerendelü) ekéknél 90 és 112 font köz ingadozik. — Szilárd szerkezet és a biz tos járás m i n d i g föltételeznek
bizonyos súlyt, m e l y n e k a szántás
mélysége, valamiut a talaj kötöttsége arányában fokozódnia kell. Sporzon Pál. (Folyt, küv.)
