A FÖLDGÁZ HATÁROKON KERESZTÜL TÖRTÉNŐ KERESKEDELME ÉS SZÁLLÍTÁSA
Készítette: CITIUS Mérnöki Szolgáltató Bt. Szakértő: dr. Kriston József Budapest, 2002. május .…
2
1. Bevezetés, előzmények A Magyar Energia Hivatal szerződést kötött a CITIUS Mérnöki Szolgáltató Bt.-vel (szerződés szám: G-365/2001), -
a földgáz határon keresztül történő szállításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése és értékelése,
-
a hazai szabályozáshoz szükséges alapelvek rögzítése,
-
a földgáz határon keresztül történő szállításával kapcsolatos szabályozási feladatok részletezése,
-
a földgáz határon keresztül történő kereskedelmével kapcsolatos feladatok,
rendszer
egyensúlyi
feltételekhez
kapcsolódás
kérdéseinek meghatározása, -
a földgáz határon keresztül történő szállításával kapcsolatos rendelet elemeinek előkészítése és összeállítása,
tartalmú feladatokkal kapcsolatos tanulmány kidolgozására. Az EU tagországok és szervezetek már korábban kidolgozták és elfogadták a 98/30/EC Irányelv – Egységes szabályozás a belső földgázpiac számára (Gázdirektíva) c. szabályozást. Várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerül a Gázdirektíva módosítási javaslata is. Magyarország elfogadta az EU - csatlakozási tárgyalások során a liberalizációnak derogáció nélküli végrehajtását, miszerint a gázpiaci liberalizáció hazai végrehajtása a csatlakozás időpontjában érvényes EU. kötelezettségek mértékéig viszonylag gyorsan, belátható időn belül esedékessé válik.
3
Elkészült és megtörtént az új gáztörvény tervezet (GET) szakmai egyeztetése, a Kormány 2001.dec.12-én elfogadta, amely várhatóan 2002 évben kerül az Országgyűlés elé, és tervek szerint 2004. januártól lép majd hatályba. A szállítóvezetékek szabad kapacitásához való hozzáférés (TPA) a liberalizált
földgázpiac
működésének
egyik
alap-
és
fontos
szabályozóeleme, amely a GET tervezet szerint és várhatóan a csatlakozás időpontjában
az EU-ban előírt mértékig a
hazai
együttműködő földgázrendszeren, ezzel a határon keresztül történő szállításban és a szállító vezetékeken is bevezetésre kerül. A liberalizáció alapvetően megváltoztatja a hazai földgáz piac eddigi működési mechanizmusát mind a gázkereskedelem, mind a szállítás – ezen belül a határon keresztüli földgáz kereskedelem és szállítás területén,
és
emiatt
szükséges
a
várható
tevékenységek
szabályozásának kidolgozása. A földgáz határokon keresztül történő kereskedelme (a továbbiakban hkk) engedély köteles tevékenység, amelynek feltételeit és szabályait ki kell dolgozni a későbbi szabályozás elősegítése érdekében. A földgáz határokon keresztül történő szállítása (a továbbiakban hksz) a szállítási tevékenység része, így azt a szállítási engedélyben szerepeltetni, nevesíteni kell. Az általánostól eltérő feltételeket és szabályokat jelen tanulmányban kell megfogalmazni, így azok figyelembe vehetők az engedély kiadásánál.
4
2. Definíciók A hkk alapvetően a földgáz export és import tevékenységet jelenti, melynek gyakorlását a tervezett GET külön engedélyhez köti. Ezen engedély
nem
szabályozó
helyettesíti
egyéb
a
vonatkozó,
engedélyeket.
Az
ezen
tevékenységet
export/import
fizikai
megvalósítása az ország határain keresztül történő földgáz ki- és beszállítását jelenti. A földgáz határokon keresztül történő be- vagy kiszállítása: a Magyar Köztársaság határait keresztező, földgázszállítási feladatokat ellátó szállítóvezetékeken keresztül megvalósuló, a szállítói engedélyes által végzett és a Rendszerirányító (továbbiakban: RI) által összehangolt együttműködő földgázrendszerbe való földgáz beszállítást, illetve az abból történő földgáz kiszállítást (export, import) jelenti. A szállítói engedélyes ezen tevékenységi körébe tartozik még a földgáz tranzitálása is, amelyet a szállítási engedélyben külön nevesíteni kell. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt,
amelyen
keresztül
a
földgázt
továbbítják,
amelynek
kezdőpontja a termelés betáplálási pontjai, az országhatár, a gáztároló betáplálási pontja, végpontja a gázátadó állomások kilépő pontjai, az országhatár, a gáztároló betáplálási pontja. A hksz-t az elosztói engedélyes is végezheti, ha pl. a GET 3§ (4) szerinti definícióban a fogyasztót hazai és országhatáron túl is értelmezzük. Ezt a tevékenységet az elosztói engedélyes a saját vezeték rendszerén és engedélyezési nyomásán végezheti. (igény szerinti további definíciók a GET szerint alkalmazandók)
5
3. A földgáz határon keresztül történő szállításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok Általános megállapítások Az EU. és a csatlakozásra váró országok gázipara általánosan egyetért abban, hogy az EU. direktívának megfelelően meg kell könnyíteni a határokon keresztül történő gázkereskedelmet. Ez egyben azt jelenti, hogy az egyéb országonkénti kereskedelmi előírások mellett, illetve azok harmonizálásával együtt, könnyíteni és egységesíteni kell az ezt biztosító, határokon keresztül történő szállítási feltételeket, az egységes európai gázrendszer működési feltételeinek kimunkálásával. A határokon keresztül történő gázkereskedelem (Hkk) és a szállítási (Hksz) feltételek egységes elvek szerinti működésének kialakítása azonban számos problémával terhelt. Az alapvető törekvések a fogyasztót helyezik a kiindulási pontba, de ezzel egyidejűleg megoldandó a különálló nemzeti piacok és az európai gázpiac és annak fizikai jellemzőinek összehangolása is. A közös európai gázpiac stratégiai céljai kiterjednek a valós szállítói oldali versenyre és a gázellátási lánc megkülönböztetés - mentes hozzáférésén alapuló szabadpiacok létesítésére. A
célkitűzésekben
kiemelt
fontossággal
kezelik
az
európai
földgázhálózat és a szolgáltatásbiztonság folytonos fejlesztését.
6
Napjainkban az európai földgázpiac számos olyan jellemzővel rendelkezik - a tradíciók által kialakult helyzetet tükrözve, amelyek a piac egyfajta merevségét okozzák, beleértve a Hkk és Hksz tevékenységek mellett a hozzáférési feltételeket, a tarifarendszereket, valamint a meglevő rendszerkapacitások és alapvető fizikai folyamatok és gazdasági jellemzők átláthatóságának hiányát. A gázpiaci stratégiai célok kialakítói azzal számolnak, hogy bár a földgáz fizikai szállítása a jövőben is jelentős marad, a szerződéses utak és a fizikai szállítások közötti viszony, ami már ma sem tekinthető tökéletesnek, idővel tovább fog romlani a TPA keretében jelentkező új feltételek szerint kialakuló kereskedelmi szállítások révén. Ezért fontos, hogy a résztvevők képesek legyenek megkülönböztetés mentes, és költségeket tükröző feltételeket kialakítani a kapacitáshoz való hozzáférés számára. Ennek az elvnek alapján, ez azt jelenti, hogy a hozzáférés kereskedelmi feltételeinek a tényleges fizikai gázszállításokat kell tükrözniük, és nem a szerződéses utakat, hogy így az összes résztvevő élvezhesse a szállítási költségek optimálásából fakadó előnyöket (ahelyett, hogy csak az integrálódott gáztársaságok tartanák meg a hasznot). Az EU. szervezetei (DG TREN stb.), az általuk megbízott szakértői csoportok cégek (GTE, TSO, stb.) és a tagországok csak előkészítési, tanulmányozási fázisban vannak, a gyakorlati tapasztalatok és azok írásos ismertetése még nagyon hiányosak. Ennek az alapvető oka feltehetően az, hogy az eddigiek során és még a mai napig is az egyes partnerek közötti szerződéses feltételek dominálnak.
7
Noha az európai gázpiac jelentős részei jól egymáshoz kapcsolódnak, egyes
tagállamok
kevésbé
jól
integrálódtak
be
az
európai
gázhálózatba, és egynéhányan a periférián maradnak, mert egyáltalán nem csatlakoznak hálózataikkal más tagállamokhoz. Ezért az Európai Közösség stratégiája szerint intenzíven folytatni fogja az európai gázhálózat továbbfejlesztését és egységesítését. Azonban egyelőre, a minden résztvevőre kialakított egységes elvek még nem kerültek kialakításra, és azok alkalmazása konszenzus hiányában bevezetésük sem történt meg. Az Európai Unió gázfogyasztásának több mint 60 %-a legalább egy határt átívelve jut el a végső fogyasztóig. Ez az európai és az Európát körülvevő gázlelőhelyek egyenetlen eloszlásának a következménye és azt
jelenti,
hogy
a
gázt
mindig
nagynyomású
távolsági
gázvezetékrendszereken keresztül kell nagy távolságokon szállítani a forrástól a fogyasztóig, és a választás szabadsága meglehetősen korlátozott a szállítási útvonal és távolság vonatkozásában. A nemzetközi földgáz kereskedelemnek igen nagy a jelentősége. Az európai gázpiac döntően 15 különálló nemzeti piacra oszlik, továbbá ezek még számos regionális gázpiacokra vannak széttöredezve. Ezen
piaci
vonatkozásban
az
európai
határokat
átívelő
„gázkereskedelem” - Hkk egészen az utóbbi évekig gyakorlatilag csupán a nemzeti gáztársaságok közti tranzit és/vagy szállítási megállapodások keretében történt, amelyek elsődleges célja a gáznak a lelőhelyektől a fogyasztó piacokra való eljuttatása. A nemzeti gázpiacokat egészen az utóbbi időkig és néhány kivétellel vertikálisan integrált vállalatok, ill. nemzeti vagy regionális szolgáltató
8
monopóliumok jellemezték; a piacok elkülönültek, demarkációs vonalak alakultak ki; kizárólagos importálási és gázszállítási jogok érvényesültek; a fogyasztók meghatározott szolgáltatókhoz voltak kötve, és gáz-gáz verseny nem létezett. A 15 országot átölelő gázpiacot – néhány kivétellel – egy-egy nagy, prioritásokkal rendelkező gázszolgáltató társaság dominálta, és csak csekély igazi csővezeték-csővezeték verseny alakulhatott ki. Ha ilyen egyáltalán volt. Németországban sokkal sokoldalúbb a gázellátó szerkezet, mint a tagországok többségében, mivel több mint 700 gázszolgáltató vállalat működik.
Ezek
önkormányzati
meghatározó
többsége
üzemeltetésű
azonban
gázszolgáltató
olyan
társaság,
helyi amely
egymással és a beszállító kereskedőivel, gázvállalatokkal nem folytat versenyt.
Németország
már
1980-ban
liberalizálta
a
földgáz
külkereskedelmét. Az 1980-as külkereskedelmi törvény alapján mind a földgáz importja, mind a földgáz exportja liberalizált tevékenység. A szövetségi kormányzat jóváhagyását csak a 24 hónapnál hosszabb időszakra szóló importszerződések igénylik. A szövetségi kormányzat nem a szerződés üzleti feltételeinek, hanem az ellátási biztonság feltételeinek figyelembevételével adja vagy tagadja meg az engedélyt. Az import liberalizációja a hálózati hozzáférés szabályozása előtt megteremtette a lehetőségét szállítóvezetékek építésén keresztül újabb szereplők piacra lépésének. Franciaországban három gázszolgáltató társaság működik külön földrajzi területeken (Gaz de France, Gaz du Sud-Ouest és CFM). Mivel a földgázpiac liberalizációjáról szóló törvényt még nem fogadták el, Franciaországban még fennmaradt a szabályozott környezetben
9
létrehozott monopólium a földgáz külkereskedelmének területén. Jelenleg csak egyetlen földgázpiaci szereplő, a GdF jogosult földgáz importálására és exportálására. Annak ellenére, hogy más piaci szereplők is rendelkezhetnek importgáz-szállítási szerződésekkel, a szerződések alapján szolgáltatott földgázt kötelesek a határon eladni a GdF-nek. A francia szabályozás földgázpiac liberalizálását előíró törvény hatályba lépése után valószínűleg enyhülni fog. A földgáz külkereskedelme szempontjából az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok abban a speciális helyzetben van, hogy jelentős hazai gáztermeléssel rendelkezik, amely az Egyesült Államok esetében megközelíti, az Egyesült Királyság esetében meg is haladja a hazai szükségleteket. Ezért mindkét országban nagymértékben liberalizált a földgáz külkereskedelme: a földgáz importjának és exportjának feltétele egyrészt a szükséges szállítóvezetéki kapacitás lekötése, másrészt a szabályozó hatóság (általában névleges) jóváhagyása. Az Egyesült Királyságban az 1995. évi gáztörvény előírta a nagynyomású
gázvezeték-üzemeltetők
jogi
elkülönítését
a
gázszolgáltatóktól. Ezzel a gázpiacon erős verseny és likviditás jött létre anélkül, hogy fel kellett volna borítani a hosszú távú szerződések alapjait,
egyben
azonban
a
gázpiac-felszabadítási
program
megváltoztatta a hosszú távú szerződésekben résztvevő felek szerződéses jogait, és ez szabad gázszolgáltatást eredményezett az új piaci szereplők számára. Noha az érvényben lévő hosszú távú szerződések kétségtelenül csökkentik a gázpiac likviditását és a földgáz mint árucikk feletti
10
koncentrált ellenőrzést, hosszú távon nem engedik meg, hogy ez a versenyhez szükséges likviditás kialakulásának leküzdhetetlen gátjává váljék. A „Take-or-Pay” szerződések a működő európai földgáz versenypiac részét képezhetik. A piaci résztvevők különböző hatályú és jellegű szerződés-portfóliók létrehozására törekedhetnek. Noha a hosszú
távú
szerződések
keretében
megvásárolt
gáznak
versenyképesnek kell lennie, a különböző típusú hosszú távú szerződések (gázszolgáltatás, gázszállítás és tárolás) elterjedése és az, hogy az ezek feletti ellenőrzés viszonylag kevés társaság kezében van, lecsökkenti a szabad gáz- és szállítási kapacitásokat, ezáltal potenciálisan eleve lezárja az európai gázpiacot, és megakadályozza új szereplőknek a piacra jutását és a tényleges verseny kialakulását. A Bizottság ezért a nemrégiben kiadott közleményében arra bátorította a
tagországokat,
hogy
szükség
esetén
vegyék
fontolóra
az
úgynevezett „gázforgalmazási programokat” a piacon rendelkezésre álló gáz felszabadítására, és tegyék lehetővé az új piaci szereplők számára, hogy az érvényben lévő hosszú távú kizárólagos szállítási szerződéseknek harmadik felek részére való megnyitása révén hozzáférhessenek a gázhoz. Néhány
tagország
–
beleértve
az
Egyesült
Királyságot
és
Spanyolországot – bevezetett ilyen programokat, és ez növeli a gázpiac likviditását.. Nyilvánvaló, hogy a versenynek számos korlátja van a gázszállítás előtti piac szervezeti felépítésében, illetve magukban a hosszú távú szerződésekben. Ezek közé tartoznak a következők: a gázkitermelők általi közös értékesítés, a területi értékesítési korlátozások, valamint
11
az
importőrökre
kiszabott
felhasználási
korlátozások
és
a
akadályozzák
a
kizárólagossági záradékok, ill. a jogkorlátozási záradékok. Ezek
a
gyakorlatban
nem
ösztönzik,
sőt
gázkitermelőket abban, hogy részt kapjanak az értékesítési piacon. Fontos kérdések merülnek fel azzal kapcsolatosan, hogy ezek a korlátozások összhangban vannak-e az Európai Unió belső piacának alapvető versenyszabályaival és fő célkitűzéseivel, így például az áruk szabad mozgásával. Ezért a Bizottság számos ilyen gyakorlatot és versenykorlátozást átvizsgál a versenytörvény alapján. A határon keresztüli kereskedelemre és szállításokra tehát, jelenleg még
nincs külön
szabályozás.,
annak vizsgálata,
kialakítása előkészítési fázisban van az EU. tagországokra vonatkozóan is. Általában a ” first come, first served ” elvet alkalmazzák, és a korábbi gyakorlat és tapasztalatoknak megfelelően, egyedi szerződések alapján működtetik mind a szállító, mind az elosztó csomóponti (HUB) rendszereket. A gyakorlati tapasztalatok alapján az export-import szerződéses feltételek kialakultak és működnek az EU. tagországokban. A szállítás illetve átadás-átvétel fizikai feltételei kialakultak és lebonyolításuk
a
nemzetközi
mérőállomásokon
megállapodásos
rendszer szerint történik – több szereplős átadás-átvételi pontokon – HUB. A gáz-gáz verseny kialakítása érdekében szükséges, hogy -
a területi piaci megoszlás megszűnjön;
-
új szereplők léphessenek és lépjenek be valóban a piacra;
12
-
azonos feltételi szintek érvényesüljenek a versenyben;
-
a jelenleg működő szereplők egy nagyobb nyitott piacon versenyezhessenek, beleértve a Hkk-t is.
Noha a fő gázszolgáltató társaságok üzleti stratégiájukban nem kizárólagosan nemzeti irányultságúak, és fokozatosan más piacokon is versenybe lépnek, vagy aktivitásuk kiterjesztését tervezik, további verseny csak új piaci szereplők – erőművek, új gáztermelők, kereskedők stb. – belépésével érhető el. Az európai belső gázpiac végső célja, hogy Európában fokozatosan egy teljesen integrált és teljes körűen működőképes egységes piac alakuljon ki. Ezt a célt hangsúlyozta az Európa Tanács 2000. márciusában Lisszabonban megtartott ülése, amely gyors munkára szólított fel a belső piac teljes körű kialakításában és felkért a liberalizáció
felgyorsítására
olyan
ágazatokban,
mint
a
gázszolgáltatás, azzal a céllal, hogy „teljes és teljes körűen működőképes” belső piacot alakítsanak ki. A szubszidiaritás elve következtében egy teljes körűen működőképes európai
belső
gázpiac
az
egyes
illetékességi
területeken
(országokban) folytatódó harmonizálást, az európai normákra való fokozott áttérést (konvergenciát) és egységes fejlesztéseket igényel. Ez
a
folyamat
közös
jövőképet
és
világosan
meghatározott
irányelveket követel meg. Ez megkönnyítheti a Madridi Fórum hozzájárulását az Európa Tanács lisszaboni ülés által meghirdetett teljes és teljes körűen működőképes belső európai piac eléréséhez. A
jelenlegi
európai
-
kereskedelemmel/szállításokkal
határokon
keresztüli
földgáz
kapcsolatban
különböző
elméleti,
13
feltételrendszeri kérdéseket, esettanulmányokat vizsgálnak, amelyek a kialakításra kerülő rendszer alapjait képezhetik. Ezek tanulmányozása, értékelése külön tanulmány keretében javasolt. Összegzésképpen valószínűsíthető, hogy az EU. átalakult liberalizált földgáz piacán a kereskedelem és a tényleges szállítások különválnak egymástól. Az adott piacokon megszokott szerződéses ügyletekben kijelölik az átadási és/vagy átvételi
pontokat, de a közbenső szállítások
szervezése nem a kereskedő, hanem a TPA keretében rendelkezésre bocsátott szállítókapacitást biztosító szállító feladatát képezi. 4. A földgáz határokon keresztül történő kereskedelmével és szállításával kapcsolatos szabályozás alapelvei 4.1
Engedélyezés
A határon keresztül történő kereskedelemre jogosító engedélyt a Hivatal adja ki. A
földgáz
határon
keresztül
történő
kereskedelmét
az
e-
tevékenységek folytatására kiadott engedély alapján a -
földgáz kereskedelmi joggal rendelkező engedélyes,
-
a közüzemi nagykereskedő,
-
földgáz termelő vállalkozás, export esetén, amennyiben a szükséges kereskedői illetve egyéb engedélyekkel rendelkezik (a GET kiegészítendő),
végezheti.
14
A hksz-t a Hivatal által kiadott szállítói és elosztói engedély alapján a szállítói és elosztói engedélyes végzi. 4.2
A földgáz határon keresztül történő kereskedelmét és szállítását az üzemi-, illetőleg a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontban a rendszerirányítónak be kell jelenteni.
4.3
Hivatal a földgáz határon keresztül történő behozatalát, illetve kivitelét megtilthatja, ha
-
a
szállítás
az
együttműködő
földgázrendszer
működését
veszélyezteti, -
a behozni kívánt földgáz az üzemi szabályzatban foglalt minőségi követelményeknek nem felel meg,
-
a szállításhoz szükséges szabad kapacitás hiányzik,
-
az e törvény kihirdetése előtt megkötött, vagy módosított hosszútávú földgázvásárlási szerződés mindenkori jogosultja, illetve kötelezettje kezdeményezi, és megfelelően bizonyítja, hogy a behozatal számára jelentős gazdasági és pénzügyi nehézséget okozna,
-
a földgáz beszállítása olyan EU tagállamból történik, amelyben nem
minősülne
feljogosítottnak
az
érdekelt,
a
magyar
jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó. 4.4
A Kormány rendeletben állapítja meg:
-
az engedélyezési eljárás valamint az engedély módosítás részletes
szabályait,
folytatásának feltételeit,
az
engedélyköteles
tevékenységek
15
-
a
földgáz
határon
keresztül
történő
szállításának
és
kereskedelmének részletes szabályait, A szabályozás terjedjen ki: -
a földgáz határokon keresztüli kereskedelmére,
-
a földgáz határon keresztül történő szállítására,
-
a
határt
keresztező
földgáz
szállítóvezetéki
kapacitások
elosztásának módjára, -
a határokon keresztül történő kereskedelmi és földgázszállítási tevékenységben
résztvevő
engedélyesek
körének
meghatározására. 4.5
Az egyes határon keresztüli gázszállítási és kereskedelmi ügyleteket
a
GET
végrehajtására
vonatkozó
Kormány
rendeletben szabályozott keretek között, az Üzemi, és/vagy Kereskedelmi
szabályzatokban
foglaltak
szerint
kell
lebonyolítani. 4.6
A határokon keresztüli földgázszállításokra (hkk,hksz) vonatkozó rendelkezéseket a Kormány-rendelet (Vhr) hatálybalépését követően megkötött szerződéskötésekre kell alkalmazni. Ez alól kivételt képeznek a rendszeregyensúlyt, az ellátásbiztonságot és szabályozhatóságot érintő előírások, melyeket a már megkötött szerződések esetében is alkalmazni kell.
16
5. Földgáz határokon keresztül történő kereskedelme 5.1
A Magyar Köztársaság területén, a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által a földgáz határokon keresztül történő kereskedelmi tevékenység végzésére kiadott működési engedéllyel,
egyben
a
kapcsolódó
egyéb
törvényi
szabályozásokban megfogalmazott engedélyekkel rendelkező azon engedélyesek jogosultak, akik csődeljárási, végrehajtási, végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt nem állnak. 5.2
A földgáz határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozó tevékenységi engedélyek érvényességi ideje - a folyamatosság biztosítása érdekében - egyezzen meg a Hivatal által a kérelmet benyújtó
részére
korábban
kiadott
működési
engedélyek
érvényességi idejével, ha ilyennel rendelkezik. Egyéb esetben a földgáz határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozó tevékenységi engedélyek érvényessége határozatlan időtartamra szóljon. 5.3
Amennyiben határokat keresztező földgáz szállítások során a kereskedő a Hkk engedélyében rögzített szabályokat megszegi, a RI köteles a Hivatalt írásban, a bekövetkezett helyzet adatokkal történő bemutatásával értesíteni. Ez esetben a Hivatal a
kereskedő
kereskedelmi
számára
a
tevékenység
határokon végzésére
keresztül kiadott
történő engedélyt
visszavonhatja. 5.4
A határon keresztül történő földgáz kereskedelmet végző engedélyesek kötelesek olyan dokumentált belső eljárásrendet
17
kialakítani és működtetni, amely lehetővé teszi az érvényes jogszabályok és utasítások betartását. Ezen eljárás rend bevezetését az engedély kézhezvételét követően dokumentált módon el kell végezni. Az igazolást (auditálást) a Hivatal határozatában rendelheti el. 5.5
A hkk-t, azaz a földgáz export és importját azok a földgáz kereskedők, és közüzemi nagykereskedők végezhetik, akik rendelkeznek
ezen tevékenységek
végzéséhez szükséges
egyéb engedélyekkel, illetve eleget tesznek a vonatkozó rendelkezéseknek, illetve előírásoknak (lásd 1 sz. melléklet). A Hivatal által kiadott engedélynek összhangban kell lennie az egyéb,
más
hatóságok
által
kiadott
engedélyekkel
és
előírásokkal. 5.6
Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a viszonylatot (kitől, kinek, hol történik az átadás/átvétel), a gázmennyiséget, időpontot, időtartamot, felelősen nyilatkozni kell a kereskedelmi és szállítási szerződések meglétéről, ill. arról, hogy a behozni vagy kivinni kívánt gáz megfelel a vonatkozó előírásoknak, a kereskedő
rendelkezik
a
szükséges
pénzügyi
fedezettel,
rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges egyéb engedélyekkel, illetve kielégíti a vonatkozó előírásokat. Csatolni kell a társaság működését bemutató mérlegadatokat, és cégbírósági adatokat. Az engedélyezési adatokban bekövetkezett változás esetén az engedélyesnek az engedély módosítását kell kérnie. 5.7
A kereskedőnek, és közüzemi nagykereskedőnek a szállítóval szállítási szerződést kell kötni. A szerződés csak abban az
18
esetben köthető meg, ha a kereskedők rendelkeznek az export/importhoz
szükséges
árualappal
ill.
érvényes
kereskedelmi szerződéssel, valamint a megelőző országok szállítási engedélyeivel. 5.8
A hkk-re vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kereskedők
rendelkezzenek
a
GET
előírásai
szerinti
feltételekkel, és ezen tevékenység ellátására alkalmas szakmaiszemélyi háttérrel. 5.9
A hkk-re vonatkozó engedély független kell, hogy legyen a szállítandó mennyiségektől és az átadási nyomástól, a technikai paramétereket a Kereskedelmi Szabályzatban és a felek között megkötésre kerülő szerződésekben kell rögzíteni.
5.10 A hkk tevékenységet végző engedélyes jogosult a tulajdonában lévő, időszakonként feleslegessé váló készleteit exportálni (közvetlen, vagy lecseréléses). A közüzemi nagykereskedő a fenti tevékenységet úgy végezheti, ha azzal nem veszélyezteti a közüzemi fogyasztók gázellátását. 5.11 A Hivatal az országos gázellátás biztosítása érdekében kvótát állapíthat meg a szerződésekkel nem lekötött import igény hányad behozatalára, amelyet a kereskedők megpályázhatnak. A Hivatalnak az engedélyek kiadásánál figyelembe kell vennie a hosszú távú szerződésekkel lekötött, un. TOP szerződésekkel biztosított
import
gázmennyiségeket.
Ezen
tevékenység
ellátásánál figyelemmel kell lenni a GET 38. § (4) d. pontjának előírásaira.
19
6. Földgáz Határokon Keresztül Történő Szállítása 6.1
A határokon keresztül akkor lehet földgázt ki- és beszállítani,
-
ha annak jellemzői megfelelnek az érvényes szabvány alapján az üzemi szabályzatokban foglaltaknak, és
-
az adott határokat keresztező földgáz szállító vezetéke(ke)n rendelkezésre áll a megfelelő szállítási kapacitás.
6.2. A
szabadon
felhasználható
szállítóvezetéki
kapacitások
számításának módját az Üzemi Szabályzat tartalmazza. A
határokat
keresztező
szállító
vezetékek
kapacitás
meghatározásának módja nyilvános, átlátható és diszkrimináció mentes kell legyen, valamint figyelembe kell vennie az együttműködő földgáz rendszer működési biztonságát, az ellátás biztonságot, a GET, majd a csatlakozást követően az Európai Unióban érvényes előírásokat. 6.3
Az
Üzemi
Szabályzatban
meghatározott
időszakokra,
de
legalább egy nappal, egy héttel, egy hónappal és hat hónappal előre
a
rendelkezésre
álló
és
szabadon
felhasználható,
határokat keresztező szállító vezetéki kapacitás értékeket a szállító/RI rendszeresen, ezen időszakokra bárki számára elérhető módon közzé kell, hogy tegye. 6.4
A határokat keresztező földgáz szállítóvezetéki kapacitások elosztásának módja a következők szerint történhet az éves új szállítási szerződések megkötése esetében:
20
6.4.1 a
szállító/RI
kielégítéséhez
a
közüzemi
szükséges
földgáz vezeték
igények
biztonságos
kapacitást
biztosítja
elsősorban, 6.4.2 Nem független tranzit vezeték esetén a tranzit szállítási igényeket és a feljogosított fogyasztók igényeit együtt kezelve kell kielégíteni a közüzemi fogyasztások után, a first come first served elv alapján. Megjegyzés: A már szerződésekkel korábban biztosított kapacitás lekötéseket
az újonnan érkező közüzemi, és
nem
közüzemi
fogyasztásokat kielégítő import, valamint az export - szállítási igények nem érinthetik. 6.5
Napi szállítóvezetéki kapacitások elosztása:
-
a határokat keresztező földgáz szállítóvezetéki kapacitások napi elosztását szűk keresztmetszet kialakulása esetén úgy kell elvégezni, hogy a szállító/RI a közüzemi célra szükséges kapacitás igények kielégítése után a tranzit szerződésben rögzített mennyiségét elégíti ki, végül a beérkező nem közüzemi igényeket kell kielégíteni,
-
a RI. ezen feladatát a távvezeték rendszer kiegyensúlyozásának szabályai szerint végzi.
21
6.6
A határokat keresztező földgáz szállítóvezetéki kapacitások elosztása során a szabad kapacitásokat közzé kell tenni. Ennek részletes szabályait az Üzemi Szabályzatban rögzíteni kell.
6.7
A határokon keresztüli földgáz szállítások közül csak azok hajthatóak végre, amelyek esetében
-
a be –vagy kiszállítási mennyiség és a felhasználói igény napi nominálása az Üzemi és a Kereskedelmi
Szabályzat szerinti
előírásoknak megfelelő, -
a szállítások ezen szabályzatok előírásai szerint dokumentáltak és ezt a menetrendet a RI a Szabályzatokban rögzített időpontokban előre megkapta és végrehajthatóságát vissza is igazolta.
6.8
RI a Hivatal részére elkészíti a határokon keresztüli be és kiszállítások
fogyasztói
csoportonkénti
megoszlását
adott
időszakra vonatkozóan. 6.9
A RI az együttműködő földgázrendszer egyensúlyban tartásánál un. Napi nominálásokat alkalmaz, és ennek megfelelően jogosult, a határokon keresztül történő ki- és beszállítás órai mennyiségét
meghatározni
a
szerződésben
rögzített
lehetőségek figyelembe vételével. 6.10 Ha
az
egyensúly
megteremtését
csak
a
megszakítható
fogyasztók kiléptetésével, vagy korlátozásokkal lehet megoldani, akkor a RI az érvényes szerződéses módon rendeli el a tüzelőanyag cserét, vagy a korlátozási utasítás szerint jár el. A RI ezen jogát a kereskedők által megkötendő export/import és az
22
egyéb
kapcsolódó
szállítási,
tárolási,
szolgáltatási
szerződésekben szerepeltetni kell. 6.11 A határon keresztül történő földgázszállítást végző engedélyesek kötelesek olyan dokumentált belső eljárásrendet kialakítani és működtetni, amely lehetővé teszi az érvényes jogszabályok és utasítások betartását. Ezen eljárás rend bevezetését az engedély kézhezvételét követően dokumentált módon el kell végezni. Az igazolást (auditálást) a Hivatal határozatában rendelheti el. 6.12 A hksz-t végző szállítói engedélyes köteles olyan technikaiműszaki
feltételeket
kialakítani
a
határátlépési
pontokon
(átadó/átvevő állomás, információs rendszer, műszerezés,…), ill. megkövetelni a másik féltől, amely illeszkedik a rendszerirányítás műszaki-informatikai
rendszeréhez,
és
ennek
biztosítható a fogyasztók zavarmentes ellátása.
Megjegyzés: GTE: Európai gázvezetékrendszer TSO: a gázvezeték rendszerek üzemeltetői
segítségével
23 CEER: az Európai Energiapiac Szabályozók Tanácsa
7. A földgáz határon keresztül történő kereskedelmével és szállításával kapcsolatos rendelet elemeinek előkészítése és összeállítása, A rendelet elemeinek véglegesítése a GET. elfogadását követően véglegesíthető. Előkészítésként a rendelet tervezete javaslat szinten, a jelen tanulmány részfejezetei és megállapításai alapján állítható össze (ld. az alábbi tervezetet), amelynek további kimunkálása a rendelet elkészítésének folyamatában folytatható, beépítve a GET. aktualitásait, változásait.
24
Tervezet
…../200..(…….) Kormány Rendelet a földgáz határokon keresztül történő kereskedelmének és szállításának szabályozásáról
1. § E rendelet állapítja meg ..... (4.4., 4.5., 4.6.,) 2. § Definíciók 2. pont, hkk, hksz, .. 4. § Engedélyezés (4.1., 4.2., 4.3.,) 5. § Földgáz hat. ker. tört.ker. 6. § Fg. hat.ker. tört. száll. 7. § Korlátozások(?) 8. § Nyilvántartás, dokumentálás 9. § Jogorvoslat(?) 10.§ Záró rendelkezések
25
1.számú melléklet Tervezet Földgáz export-import jogosultság Külön engedéllyel folytatható külker. tevékenység árukörök (VTSZ) szerint. "......áruk behozatalára ill. kivitelére a cégbíróság által a cégnyilvántartásba jogerős végzéssel bejegyzett és a minisztérium külön engedélyével rendelkező cégek jogosultak. " 1) Külkereskedelmi tevékenység végzéséhez külön engedély (export-import) szükséges. • •
Kérelemben fel kell tüntetni a VTSZ-t, (vámtarifaszám), árumegnevezést, honnan ill. hová történik az áruforgalom. A külön engedélyt a GM Engedélyezési Főosztálya adja ki. 112/1990. (XII.23.) Korm. r. 5.§. (3) 2. sz. melléklet
2.) 41/1999. (VII.16.) GM rendelet: • • • • • •
hatályos belföldi előírások betartásával, nemzetközi kereskedelmi tilalmak figyelembevételével végezhető statisztikai adatszolgáltatás kötelező igazolás kamarai tagságról /Bp.Kereskedelmi- és Iparkamara/ kötelező folyószámlát nyitni adószám cégbejegyzés
3.) Halasztott vámfizetési engedély • •
PM VPOP adja ki. (95.évi C. TV.) nem kötelező (de mivel folyamatos árubeérkezésről van szó, másképp nem nagyon kivitelezhető)
A halasztott vámfizetés megadásának feltételei: • • • • • • •
vámszempontból megbízható legyen (évente igazolni) C. TV. 1.§. 23. adóhatóság igazolása, hogy tartozása nincs cégvezető erkölcsi bizonyítványa bankgarancia C. TV. 8.§. folyószámla nyitás adószám cégjegyzékbe bejegyzés igazolása (cégkivonat) nyilatkozat arról, hogy a cég nem áll felszámolás alatt
