„Indulj el egy úton…” Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel kapcsolatos eseményeket! Ha helyesen fejtitek meg a feladatot, az események elé írt számok és betűk egy dátumot adnak. 8 Á L I 6 S R I 1 2 7 1 P
Marosvásárhely legrégibb céhe, a mészárosok céhe ekkor kapta kiváltság levelét. Ekkortól működött a Görög-házban a Takarékpénztár. Cukorgyár alapítása. A Maros vizének szabályozása. A Bodor-híd építése, melyhez Bodor Péter, a készítő nem használt fémszöget. Vágóhíd építése. Húsfeldolgozó üzem, alapítója Petri Zsigmond. Ritz-féle festöde (kelmefestő és vegytisztító) alapítása. Dr. Bernády György kezdeményezte villanytelep létesítése. Bőrgyár létesítése. Borsos Tamás kezdeményezésére Vámoshíd építése a Maroson. Mátyás király szabadalom levelében oppidumnak nevezi a várost. Marosvásárhely - Székelykocsárd vasútvonal megnyitása.
A keresett dátum: 1876. április 12. Mi történt akkor? A ferencesek rendházának egyik melléképülete lángba borította a Nagypiacon lévő épületeket, a tűz felperzselte a város nagy részét. Tüzet fogtak nemcsak a faházak, hanem még a magas kőházak is, úgyannyira, hogy a lakosság nagy része fedél, ruha és élelem nélkül maradt. 13+3 pont 2. „ÉN ELMENTEM A VÁSÁRBA…” Marosvásárhelyen több vásártér működött. A betűrácsban 9 féle piac nevét rejtettük el. A kimaradt betűket összeolvasva két szállítóeszköz nevét kapjátok meg! Írjátok le röviden használatukkal kapcsolatos ismereteiteket!
a. Tutaj: összekötött, hosszú farönkökből álló vízi szállítmány. Elsősorban tutajok útján történt a szálfák, kivált a magashegyi fenyőerdőségek kitermelt fájának nagyobb távolságra való szállítása. b. Szekér: A szekér olyan állat- vagy ember vontatta közúti jármű, amelynek szekrénye nem áll rugós, hintós aljszerkezeten. Lehet: négykerekű (szekér) vagy kétkerekű (kordé, taliga). Melyik eszköz rajza nem található meg a Marosvásárhely – Kincses Képeskönyv (Kolozsvár 2008.) illusztrációi között? tutaj Keresgélhettek jobbról-balra, balról-jobbra, függőlegesen, átlósan egyaránt. Mindent betűt egyszer használhattok fel, kivéve a rejtvény közepén található „O” betűt, amely kétszer szerepel!
1. hús 4. gabona 7. barom
A
T
H
Ú
S
D
B
N
A
U
T
E
A
S
É
A
N
S
R
A
Z
Z
J
Z
O
K
S
É
S
K
M
S
B
Z
N
A
A
C
E
K
A
É
F
Ó
GY
A
N
R
G
2. széna 5. desz ka 8. nagy
3. szén 6. fa 9. ócska Piacok neve: Szállító eszk. Magyarázat Nincs a könyvben Össz:
9 pont 2 pont 4 pont 1 pont 16 pont
3. KERESD A PÁRJÁT! Párosítsátok a megadott szavakat azok magyarázatával! Megfejtésül írjátok le a betű-szám párokat! Egy kifejezésnek hiányzik a magyarázó párja, annak megfogalmazását tőletek várjuk. a., Ököradó
1. a vásárok igazgatási központja, a jószágok eladásával kapcsolatos írásbeli eljárásokat itt végezték
b., Beszállóhelyek
2. székelyek adója a régi magyar jogban
c., Alkusz
3. iparosok vagy kereskedők önkéntes, érdekvédelmi társulásai
d., Cédulaház
4. marhakereskedő
e., Céhek
5. vásárosok szálláshelye
f., Mívlátó mester
6. közvetítő kereskedő
g., Harangláb
7. ellenőrizte a műhelyekben folyó munkát és az elkészült áruk minőségét
h., Tőzsér Megfejtések: a – 2, b – 5, c – 6, d – 1, e – 3, f – 7, h – 4, Szómagyarázat: harangláb: a templomi harang elhelyezésére szolgáló egyszerű oszlop, gerendaszerkezet, amelyet legfeljebb az időjárás viszontagságai ellen védőtetőkkel látnak el, amelyek oltalmazzák magukat a harangokat, a harangok felfüggesztő mozgató mechanizmusát, valamint a tartószerkezetet és alapozását. A haranglábak a falusi épületekkel közel azonos magasságúak, vagy azoknál csak valamivel magasabbak. Gyakran magánosak, vagy egy templom szomszédságában állnak. 7×2=14 pont 2 pont 4. SZÁMOLJUNK! Nézzetek utána, mai mértékegységre átszámítva mennyi lehetett: 1 láb = 30,48 – 31,60 cm 1 kupa = 1,4 l 1 font = 0,47 kg 1 rőf = 77 – 78,30 cm 1 véka = 25-30 l vagy 30-40 kg 1 fertályóra = 15 perc 6×2= 12 pont 5. HALLOTTAD? Ha a megadott kulcs alapján összeolvassátok a betűket, egy ismerős mondatot kaptok megfejtésül. Jegyezzétek le ezt a mondatot: Béke a belépőre, áldás a kimenőre. Hol találkozhatunk ezzel a felirattal? – A székely kapukon található ez a felirat, egyfajta jókívánság 2×2=4 pont B
P
A
É
Ő
K
K
R
I
*
♥
*
♥
*
♥
E
E
M
A
Á
E
B
L
N
*
♥
*
♥
*
♥
E
D
Ő
L
Á
R
É
S
E
*
♥
*
♥
*
♥
Kulcs a betűk sorrendjéhez: *
♥
6. VISELETEK a) Nézzetek utána, milyen öltözéke volt a férfiaknak a Maros-mentén! A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap - a Küküllők mentén hétköznap a szalmakalap -, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka.
b) Milyen ruhát hordtak a marosszéki asszonyok? A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki- és Kászoni-medencék falvaiban, a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek. Az egyszínű gyöngyökből fűzött nyakék dísze is a hátul két ágban, hosszan lecsüngő szalag. Az asszonyok, menyecskék és idősebbek, kontyba rakott hajukat áll alatt megkötött kendővel szorítják le, aminek anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik.
Rajzoljátok le a kétféle ruházatot A/4-es lapon, az öltözet elemeit nevezzétek meg! (Segítenek a megoldásban a viselet bemutatón hallott információk vagy a következő forrás: Flórián Mária – Urai Erika: Magyar népviseletek Móra Könyvkiadó, 2005) 2×5 = 10 pont Rajz 2×3= 6 pont 7. MUZSIKÁLÓ FELADAT a) Állítsátok össze a felsorolt szavakból három népdal kezdetét! A – ágastól – alatt – arat – citrusfa – egymástól – el – erdő – erdő – erdő – erdő – három – hogy – kerek – kertek – kisangyalom – kislány – körösfői – levelestől – marosszéki – válunk – zabot b) Honnan származnak ezek a népdalok?
1. Népdal kezdete: A citrusfa levelestől-ágastól kisangyalom, hogy váljunk el egymástól Eredete: Bukovina, Istensegíts 2. Népdal kezdete: Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő Eredete: Marosszék (Maros megye), Jobbágytelke 3. Népdal kezdete: Körösfői kertek alatt három kislány zabot arat Eredete: Kalotaszeg, Kőrösfő
3×3 = 9 pont
8. TUDOD-E? A táblázat vízszintes soraiban egy-egy madár neve rejtőzik. Keressétek meg ezeket, s húzzátok át az állatok nevét alkotó betűket! A maradék betűk folyamatosan olvasva öt értelmes szót adnak megfejtésül. Magyarázzátok meg röviden (1-2 mondatban), hogy mit jelentenek ezek a szavak! B
Ú
B
G
O
S
U
Z
B
A
N
S
A
K
A
L
K
A
B
Y
A
S
D
É
Ó
L
Y
Z
O
M
S
Z
É
N
S
A
S
C
I
N
E
U
L
G
E
Y
G
Y
U
R
G
O
K
Y
A
L
P
A
G
O
K
A
N
A
R
L
A
S
G
O
G
É
M
L
Ó
T
D
A
R
Á
Á
L
Z
S
A
Ö
L
Y
V
S
1. Guzsaly Rúd formájú fatárgy, a fonás eszköze. Felső végére tűzik fel a kócot, amiből húzzák, nyálazzák, sodorják lefelé a szálat. A guzsaly azért gyakran díszes faragású, mert legények készítették ajándékképpen az eladó lányoknak. 2. Dézsa Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény. 3. Sulyok lentörő sulyok Egyetlen darab fából készült, markolattal ellátott ütőszerszám, a len alapozó törésére szolgál. Általában karvastagságú, kör átmérőjű, két arasz hosszú keményfa. Alkalmanként a mosósulykot is használják a len törésére. A megáztatott, majd megszárított lenszárak maroknyi csomóját nagy, sima terméskőre teszik, s a lentörő sulyokkal addig ütik, amíg a belső fás rész megtörik a rostszalagok között. Szokás a lent sima fatőkés törzsökön törni. A lentörő sulyok ismert és használt eszköz egész Európában, ahol lent termesztenek.
mosósulyok Mintegy két arasznyi hosszú, téglalap alakú vagy felfelé szélesedő, nyeles lapátszerű, rendszerint keményfából faragott eszköz, amellyel a kilúgozott vásznat folyóvízben, tóban a mosószékre fektetve sulykolják, csapkodják. A használatra készült mosósulykok legtöbbje egyszerű, díszítés nélküli, de készültek díszítettek is. Ezek közül elsősorban a kalotaszegi mosósulykok említésre méltók. Vésett, mértanias díszítményeikkel, rozettáikkal, tulipánjaikkal, stilizált leveleikkel tűnnek ki. Készítésükkel a molnárok, a bognárok, a falusi faragók, a pásztorok foglalkoztak. A mosósulyok egykor általánosan használt egyszerű ütőszerszám volt, hengeres, nyeles, bunkós végű formában. 4. Porgoló Fazék formájú cserépedény. 5. Tálas: Általánosan fazekas névvel jelölt mesterség egyik szakágát űző népi iparos. Agyagból főleg tálat és tányért készít. Az edények formáját tekintve leginkább lapos edényt, de készít szilkét is, amelyek általában ólommázasak és díszítettek. Vagy: Konyhai tároló, polcos bútor edények, tálak részére 5×2=10 pont
9. ERDÉLYI HÍMZÉSEK Válasszatok egy erdélyi hímzésmintát! Rajzoljátok le ezt A/5-ös méretben! Rajzotok hátuljára jegyezzétek fel: - a minta honnan származik - milyen forrásból gyűjtöttétek - milyenfajta hímzéssel kell kivarrni minta 12 pont információk 3×2 pont= 6 pont
Elérhető össz. pontszám 117 pont
