A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

• Definíciók és könyvelési alapelvek • A folyó fizetési mérleg • A finanszírozási tételek • A jegybanki devizatartalékok változása • Részmérleg-koncepciók • A nyílt nemzetgazdaságok legelemibb makroökonómiai összefüggései • Magyarország fizetési mérlegének alakulása


Def.1.1: A fizetési mérleg (EUR-, v. USD-ban) a devizabelföldiek, és devizakülföldiek között zajló jószág-, ill. vagyoni tranzakciókat méri pénzértéken egy adott időszakra – általában egy évre – vonatkoztatva. Devizabelföldi: • a gazdasági társaságok, melyek belföldön vannak bejegyezve, • magánszemélyek, akiknek állandó lakhelye vagy tartózkodási helye belföldön van, • vendégmunkások, • kivétel a külföldi diplomaták és katonák Jószágtranzakció: az áruk és szolgáltatások exportja ill. importja Vagyoni tranzakció: pénz, értékpapírok, a dologi tőke nemzetközi adásvétele


Def.1.2: A fizetési mérleg egy mérlegrendszer, melynek egésze – a kettős könyvelés alapelvének megfelelően – mindig egyensúlyban van. • aktívum • passzívum Def.1.3: A fizetési mérleg – ellentétben a vállalati mérlegekkel – áramlási nagyságokat tartalmaz. A folyó fizetési mérleg tartalmazza: • a bel-, és külföld között zajló valamennyi jószágtranzakciót, • a viszonzatlan átutalásokat • a tőkejövedelmeket. aktív oldalon a tranzakciókat, melyek a külföldről a belföld felé irányuló pénzmozgáshoz vezetnek a passzív oldalon azok a tételek kerülnek könyvelésre, melyek a belföldtől a külföld felé irányuló pénzmozgáshoz vezetnek


A folyó fizetési mérleg felosztható: • (kül-) kereskedelmi mérlegre, • szolgáltatások mérlegére, • a tőkejövedelmek egyenlegére • a viszonzatlan folyó átutalások mérlegére. Kereskedelmi mérleg tartalmazza: Az árukivitelt (aktív oldal) és az árubehozatalt (passzív oldal) Egyenlege megmutatja: az ország nemzetközi versenyképességét, nagyságrendjénél fogva döntő befolyással van az egész folyó fizetési mérleg egyenlegére. Könyvelés: Az exportot például “fob” az importot pedig “cif” paritáson tartják nyilván, a fizetési mérleg árudeviza-export és árudeviza-import adatai nem azonosak a vámstatisztika külkereskedelmi adataival, mert az utóbbi a határon való áthaladást időpontjában méri a forgalmat, míg a fizetési mérleg az ellenérték átutalásának, vagy a követelés ill. tartozás meglétéről történő értesítés megérkezésének időpontjában.


A szolgáltatások mérlege • Idegenforgalom, • Építési-szerelési szolgáltatások, • Kereskedelmi szolgáltatások (reklám és más marketing tevékenység stb.), • Fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások, • Üzleti szolgáltatások (biztosítás, közvetítői jutalékok, szakértői honoráriumok stb.), • Technikai és kulturális szolgáltatások (pl. filmek vetítésének díja, internetes és más távközlési szolgáltatások), • Kormányzati szolgáltatások. (Leginkább az idegenforgalom egyenlege határozza meg. ) A jövedelmek egyenlege • Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása. • Közvetlen befektetések jövedelmei (felosztott és átutalt jövedelmek, tulajdonosi hitelek kamata). • Portfolió-befektetések jövedelmei (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák jövedelmei). • Egyéb befektetések jövedelmei


A viszonzatlan folyó átutalások és az egyéb folyó fizetések tartalmazza: a lakossági devizaszámlákra valutákban történő be- és kifizetések forgalmát A finanszírozási tételek tartalmazza: • a folyó fizetési mérleg tételeinek ellenkönyvelését • a jegybanki devizatartalékok változásának kivételével a bel-, és külföld közötti összes vagyoni pozíció változását. • Aktív oldalon kerülnek könyvelésre a belföldnek a külfölddel szembeni kötelezettségeinek, passzív oldalon a követeléseinek változásai. A viszonzatlan tőkeátutalások mérlege tartalmazza: • A természetbeni vagy tőkejavak tulajdonjogának ellentételezés nélküli átruházását • a korábbi tartozások ellentételezés nélküli elengedése. • az olyan nem termelt, nem anyagi javak forgalmát, mint a szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok, franchise, lízing vagy bármilyen más forgalomképes szerződés. A mérleg sorai: • A kormányzati szektor viszonzatlan tőkeátutalásai • Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai • Nem termelt, nem pénzügyi javak forgalma


A pénzügyi mérleg a futamidőhöz kötődik. • maximum 1 éves futamidejű tranzakciók • hosszú távúnak az 1 évet meghaladók. A másik lehetséges csoportosítást a szektoronkénti bontás nyújtja: • Kormányzati szektor • Jegybank • Hitelintézeti szektor (hitelek bel-, és külföldi bankok között) • Vállalkozói és egyéb szektorok (hitelek bel-, és külföldi nem bankok között) A pénzügyi mérleget leggyakrabban a tranzakció jellege szerinti, funkcionális bontásban közlik: • Közvetlen befektetések • Portfolió-befektetések • Egyéb befektetések


Közvetlen befektetések • Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés • Tulajdonosi hitelek • a “zöldmezős” beruházások • a gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzések, így pl. a részvények, vagy Kft üzletrészek megvásárlása is, ha azokhoz tényleges tulajdonosi részvétel kapcsolódik • a külföldiek által végrehajtott telekvásárlások, alaptőke-emelések és a megképződött nyereségek visszaforgatása is Portfolió-befektetések • Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok • Kötvények • Pénzügyi eszközök • Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések • a bel- és külföldiek között létrejött hitelforgalom • a nemzetközi szervezetekben szerzett részesedések (pl. IMF-kvóta) is • az IMF-től felvett hitelek és azok törlesztései is.


A jegybanki devizatartalékok változása • Arany (szerepe csökken) • Deviza és valuta • Tartalékpozíciók az IMF-nél (SDR) • Külföldi adósságpapírok • Egyéb nyújtott hitelek


Részmérleg-koncepciók Teljesítménymérleg-koncepció: a jószágtranzakciókra helyezi a hangsúlyt, a kereskedelmi, a szolgáltatási mérleg együttes pozícióját vizsgálja. Folyó fizetési mérleg koncepció: az előzőt bővíti ki a viszonzatlan folyó átutalások figyelembevételével Alapmérleg-koncepció: a folyó fizetési mérleg és a hosszú távú tőkemérleg együttes egyenlege Likviditási mérleg koncepció: az alapmérleg a bankok közti hitelviszony nélküli rövid távú tőkemérleg együttes egyenlege, a devizatartalékok változásának és a bankok külföldi bankokkal szembeni rövid távú nettó devizakövetelésének összege. Konstans devizatartalék koncepció: “egyensúlyi” a fizetési mérleg, ha a folyó fizetési mérleg és a tőkeforgalmi mérleg együttesen egyensúlyban van. Reálgazdasági tranzakciók mérlege: a kereskedelmi és a szolgáltatási mérleg együttes egyenlegéhez hozzáadjuk az egyéb folyó fizetések és a belföldiek devizaszámlái valutaforgalmának egyenlegét. Transzfermérleg: a tőkejövedelmek mellett a viszonzatlan átutalásokban megjelenő jövedelemtranszfereket tartalmazza "Stabil finanszírozás" koncepció: a fizetési mérleg pozícióin kívül a nem adóssággeneráló finanszírozás tételeit is közölni szokta

A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI millió euróban

2000

2001

2002

2003

1. Áruk, egyenleg

-3 180

-2 496

-2 203

-2 898

-2 446

1.1. Export

31 278

34 697

36 821

38 377

45 074

1.2. Import

34 457

37 193

39 024

41 275

47 520

2. Szolgáltatások összesen

1 234

1 661

587

-401

-49

-206

-183

-380

-335

-192

2 273

2 632

1 673

1 288

962

2.3. Kommunikációs szolgáltatások

-8

19

6

24

-22

2.4. Építési-szerelési szolgáltatások

42

12

-68

-5

79

2.5. Biztosítási szolgáltatások

-74

-109

-147

-158

-142

2.6. Pénzügyi szolgáltatások

-85

-57

-3

-75

-101

-6

18

31

-20

-52

2.8. Szabadalmi és licencdíjak

-164

-194

-74

-136

-316

2.9. Egyéb üzleti szolgáltatások

-598

-516

-467

-940

-291

2.10. Személyes és szórakoztat. kapcs. sz.

61

41

37

1

99

2.11. Kormányzati szolgáltatások

-1

-1

-21

-43

-74

2.1. Szállítási szolgáltatások 2.2. Idegenforgalom

2.7. Számítógépes és inform. szolg.

2004

A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 2000

2001

2002

2003

-2 792

-3 192

-3 838

-3 678

163

177

151

139

-2 117

-2 570

-3 275

-3 044

3.3. Portfólióbefektetések jövedelmei

-523

-448

-489

-538

-998

3.4. Egyéb befektetések jövedelmei

-315

-351

-225

-234

-203

385

450

525

595

254

28

35

75

118

-207

357

415

451

477

460

-4 352

-3 577

-4 929

-6 382

300

358

202

-32

260

89

87

50

-40

289

207

252

132

76

63

5

19

20

-69

-92

3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jöv.

4. Viszonzatlan folyó átutalások 4.1. Államháztartás (S.13) 4.2. Egyéb szektorok (S.1-S.13) I. Folyó fiz. mérleg egyenlege (1+2+3+4) II. Tõkemérleg egyenlege (5+6+7) 5. ÁH (S.13) viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok (S.1–S.13) viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem termelt nem p.ügyi javak forgalma

2004 -4 895 126 -3 820

-7 136

A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 2000

2001

2002

2003

2004

III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8+9+10)

5 401

3 133

2 605

6 746

9 570

8. Közvetlen tõkebefektetések

2 334

3 992

2 889

424

2 852

-664

-399

-296

-1 463

-856

2 998

4 391

3 185

1 887

3 708

-380

1 723

1 976

2 932

5 839

9.1. Követelések egyenlege

501

486

1 910

2 051

3 041

9.2. Tartozások egyenlege

-881

1 237

66

881

2 798

10. Egyéb befektetések egyenlege

3 447

-2 582

-2 260

3 390

879

10.1. Követelések

1 053

-3 099

-1 637

-1 855

-1 545

10.2. Tartozások

2 394

517

-623

5 245

2 424

-190

26

156

200

-1 166

1 158

-60

-1 965

532

1 528

-1 158

60

1 965

-532

-1 528

8.1. Külföldön 8.2. Magyarországon 9. Portfólióbefektetések

IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fiz.mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása

-2500 2005. III.

2005. I.

2004. III.

szezonálisan kiigazított adat

2004. I.

2003. III.

2003. I.

2002. III.

2002. I.

2001. III.

2001. I.

2000. III.

2000. I.

eredeti adat

1999. III.

1999. I.

1998. III.

1998. I.

1997. III.

1997. I.

1996. III.

1996. I.

1995. III.

1995. I.


A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása 1995-2005

500

Trend

0

-500

-1000

-1500

-2000


A szolgáltatások (idegenforgalom nélkül) egyenlegének alakulása (1995-2005) 1 200 eredeti adat

1 000


Trend

800 600 400 200 0

2005. III.

2005. I.

2004. III.

2004. I.

2003. III.

2003. I.

2002. III.

2002. I.

2001. III.

2001. I.

2000. III.

2000. I.

1999. III.

1999. I.

1998. III.

1998. I.

1997. III.

1997. I.

1996. III.

1996. I.

1995. III.

-400

1995. I.

-200

-1 200 2005. III.

2005. I.


2004. III.

2004. I.

2003. III.

2003. I.

2002. III.

2002. I.

2001. III.

2001. I.

2000. III.

eredeti adat

2000. I.

1999. III.

1999. I.

1998. III.

1998. I.

1997. III.

1997. I.

1996. III.

1996. I.

1995. III.

1995. I.


Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása (1995-2005)

200

0

Trend

-200

-400

-600

-800

-1 000

A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM • Árfolyamdefiníciók • Kereslet és kínálat a devizapiacon • A devizapiac alapvető ügyletei • Arbitrázs a devizapiacon: árfolyamarbitrázs • Kamatarbitrázs • Fedezeti ügyletek • A klasszikus hedge és a devizaforward • Devizafutures és devizaopció • Spekuláció a devizapiacon

A DEVIZAPIACOK ÉS AZ ÁRFOLYAM

Árfolyamdefiníciók (e) AZ ÁRFOLYAM JEGYZÉSE Def.2.1: Az árfolyam direkt (közvetlen) jegyzése során a külföldi pénznem 1 – kivételes esetben több (10, 100 vagy 1000) – egységének az árát adják meg a hazai pénznemben. A direkt jegyzést több külföldi országban árjegyzésnek is hívják. Ez a szélesebb körben elterjedt jegyzési mód. Def.2.2: Az árfolyam indirekt (közvetett) jegyzése során a hazai pénznem 1 egységének az árát adják meg a külföldi pénznemben. Az indirekt jegyzést az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség más országai használják elsősorban, mégpedig abból a praktikus okból, mert az angol font (GBP) a nominálisan a legerősebb a világ fontos pénznemei közül. Amúgy a két jegyzés nyilván egymás reciprokát adja.


• Tőzsdén egy adott pillanatban mindig csak egy árfolyam egzisztál. • A bankok ugyanakkor kétféle, vételi (bid vagy ask) és eladási (offer) árfolyammal dolgoznak (bizonyos esetekben van jelentősége a kettő átlagának, az ún. középárfolyamnak is). Megkülönböztetjük emellett mind a tőzsdén, mind a bankok esetében az azonnali (vagy : spot, kassza, prompt) és a határidős (futures vagy forward) árfolyamokat is. Reál árfolyam: A reál árfolyam a hazai és a külföldi pénznem vásárlóerejének arányát fejezi ki:

eREÁL

1 * e × P P = = 1 × P* P e

e = nominális árfolyam

A reál árfolyam reciproka az ún. “terms of trade”, vagy magyarul nemzetközi cserearány


Effektív árfolyam: Az effektív árfolyam olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai pénznem értékének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok pénznemeivel szemben. A partnerországok pénzeit fontosságuk szerint természetes súlyokkal látják el. n −1

eEFF , NOM = ∑ g i × ein

ahol

i =1

∑g

i

=1

Effektív reál árfolyam : Az effektív reál árfolyam olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai gazdaság versenyképességének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok gazdaságaival szemben.

eEFF , REÁL

Pi * = ∑ g i × ein × P i =1 n −1

ahol

∑g

i

=1

A devizapiac alapvető ügyletei • különbözeti (arbitrázs) • fedezeti (hedge) • spekulációs Arbitrázs a devizapiacon • árfolyamarbitrázs • a kamatarbitrázs Def.2.3: Az arbitrázsügylet a valamely jószág különböző piacain a térbeli, időbeli vagy információs eltérések hatására kialakult eltérő árakon alapszik. Az arbitrazsőr azon a piacon vásárol ahol a jószág olcsóbb, és azon ad el, amelyen drágább. Ezen a módon - a tranzakciós költségekkel csökkentett – biztos nyereséghez jut kockázatmentesen. A kereslet ill. kínálat növelése révén viszont gondoskodik az árkülönbségek leépüléséről is.

A devizapiac alapvető ügyletei

Árfolyamarbitrázs Az árfolyamarbitrázs egyszerű esetben annyit jelent, hogy valamely pénznemet megveszik azon a piacon, ahol alacsonyabb az árfolyama és eladják ott, ahol magasabb Frankfurt : 1,02 EUR/USD New York : 0,95 USD/EUR reciprok : 1,05 EUR/USD Vagyis az arbitrázs : Frankfurtban 1,02 EUR-ért kell venni 1,0 USD-t, majd New Yorkban venni 1 USDért 1,05 EUR-ot (egyenértékű a dollár eladásával, de New Yorkban csak EUR piac van!), amivel 0,03 EUR nyereség keletkezik (mínusz a tranzakciós költségek). Háromszög-arbitrázs Frankfurt : 1,02 EUR/USD és 1,6 EUR/GBP New York : 1,7 USD/GBP Frankfurtban a keresztárfolyam : (1,6 EUR/GBP)/(1,02 EUR/USD)= 1,57 USD/GBP Frankfurt : 1,6 EUR-ért vásárolunk 1,0 GBP-t New York : 1,0 GBP-t eladunk 1,7 USD-ért Frankfurt : 1,7 USD-t eladunk 1,73 EUR-ért Az ügyleten 0,13 EUR nyereség képződött.


Kamatarbitrázs A kamatarbitrázs az azonnali és a határidős devizapiacok szimultán egyensúlyának létrejöttéről gondoskodik. Alapját a gazdaság szereplőinek azon törekvése képezi, hogy azonos kockázat mellett egy meghatározott ősszeget abban a pénznemben fektessenek be, melyben hozama nagyobb. Vegyünk az egyszerűség kedvéért először egy egyéves futamidejű befektetést (pl. állampapírba). Használjuk a következő jeleket : K : a befektetetni kívánt összeg hazai pénzben e : kasszaárfolyam eT : határidős (termin) árfolyam i : hazai kamat i* : külföldi kamat A belföldi befektetés hozammal növelt értéke hazai pénzben:

K × (1 + i ) A külföldi befektetés hozammal növelt értéke hazai pénzben:

eT K × × (1 + i • ) e


A határidős eladással az árfolyamkockázatot kiküszöböltük, így a befektetők azt a befektetést fogják választani, melynek értéke nagyobb. Ennek következtében az azonnali piacon megnő a devizakereslet a határidősön pedig a kínálat. Előbbi miatt nő az azonnali (e), az utóbbi miatt csökken a határidős árfolyam (eT). Vagyis kettejük hányadosa az időszakos tőkeexport miatt csökkenni fog, vagyis eltűnik a többlethozam. Szabad devizapiacok esetén az arbitrázs-egyensúly akkor áll fenn, ha a bel-, és külföldi azonos kockázat melletti hozam megegyezik, vagyis:

eT K × (1 + i ) = K × × (1 + i * ) e Vagy átalakítva:

eT 1 + i = e 1+ i*

Mindkét oldalból kivonva 1-et:

avagy:

eT e 1 + i 1 + i * − = − * e e 1+ i 1+ i* eT − e i − i * = e 1+ i*


Ha figyelembe vesszük, hogy a kamatok ebben az egyenletben tizedes tört alakban szerepelnek, akkor a jobb oldal nevezőjét 1-nek véve csak csekély kerekítést végzünk el:

eT − e = i − i* e

(kerekítéssel)

Ez az ún. fedezett kamatparitás. Ha a futamideje nem egy év, hanem ettől eltérő, akkor a jobboldalon a megfelelő futamidőre jutó kamatokkal kell számolni, vagyis szorozni n/360-nal. (Teljesen pontos egyenletet persze úgy kaphatunk csak, ha a fenti egyszerűsítést sem végezzük el, a futamidő korrekciónál pedig 365-tel osztunk.) Az egyenlet baloldalán a határidős és a mai árfolyam relatív (százalékos) eltérése szerepel. Ha pozitív az érték akkor felárról, ha negatív, akkor diszkontról beszélünk. SWAP (Swap alatt “klasszikus” értelemben a valamely jószág azonnali és határidős piacán történő ellentétes pozíció felvételét értik. Vagyis ma venni és még ma eladni egy jövőbeli időpontra, vagy ma eladni, és jövőbeli időpontra még ma visszavásárolni.) A fedezett kamatparitás szerint tehát a határidős felár (vagy diszkont) megegyezik a bel-, és a külföldi kamatláb adott futamidőre jutó különbségével.


Fedezeti ügyletek Jövőbeli pénzáramlás, mely valamilyen típusú kockázatnak van kitéve. A hedger a számára kedvezőtlen fejlemények esetére minimalizálja az esetleges veszteséget, de ezzel együtt lemond az kedvező fejleményekből eredő esetleges nyereségről. Tegyük fel, hogy egy német cég a kuvaiti olajkutak újjáépítése kapcsán elnyert egy megrendelést, mely amerikai dollárra szól és kifizetése 3 hónap múlva esedékes. A cég a beszállítóit, dolgozóit stb. EURO-ban fizeti, így abban érdekelt, hogy EURO bevétele legyen minél nagyobb. Amennyiben azonban az EURO az elkövetkező 3 hónap során felértékelődik a dollárral szemben (a EUR/USD árfolyam csökken), akkor az esedékes dollár összeg kevesebb EURO-t fog érni. Vagyis az exportőr számára a hazai pénz esetleges felértékelődése jelenti a kockázatot – analóg módon az importőr számára a hazai pénz esetleges leértékelődése jelenti a kockázatot, hiszen ugyanannyi külföldi pénzért több hazait kellene adnia. A továbbiakban a kockázat kezelésének különféle technikáit vesszük majd sorra. Előbb azonban tisztáznunk kell valamit. Ha a fenti ügylet EURO-ban került volna megkötésre, akkor az exportőr számára nem merülne fel az adott kockázat (nem lenne nyitott pozíciója). Ám ekkor sem “tűnne el” a kockázat, csak éppen a kuvaiti importőr lenne kitéve a dollár leértékeléséből származó kockázatnak. Az, hogy a szerződést milyen pénznemben kötik meg, attól függ, hogy milyen a szerződő felek piaci erőviszonya. A gyakorlatban az sem ritka, hogy megosztják egymás között az árfolyamkockázatot.


A kockázatkezelés lehetséges módszerei: • • • • •

“klasszikus” devizapiaci hedge banki határidős ügylet (forward) tőzsdei határidős ügylet (futures) opció vásárlása egyéb eszközök

A klasszikus hedge Ha a példánkban szereplő német exportőr biztos lehet abban, hogy az adott dollárösszeget (pl.1 millió USD) megkapja (mert a sejk úgyis kifizeti…), akkor annak terhére felvehet 3 hó-nap futamidőre dollár hitelt diszkont alapon, vagyis a ráeső kamatokkal csökkentve. Az így már ma rendelkezésére álló dollár összeget a mai árfolyamon átválthatja EURO-ra és három hónapig kamatoztathatja. Ezen a módon az árfolyamkockázat kamatkülönbséggé konvertálódott. Az importőr mindent fordítva tenne, vagyis hazai pénzben – EURO-ban - venne fel hitelt, átváltaná dollárra, majd dollárban kamatoztatná.


Egyéb fedezeti eszközök devizacsere ügyletek (devizaswapnak is nevezik őket), melyek során a két fél hosszú időre (akár 10-20 évre) megegyezik abban, hogy – eltérő deviza cash flow szerkezetüknek megfelelően – időről időre egy előre rögzített árfolyamon adják el egymásnak a különböző pénznemekben képződő devizafeleslegeiket.

Spekuláció a devizapiacon A spekuláns tudatosan vállal fel nyitott pozíciót, és így kockázatot annak reményében, hogy várakozásai helyesnek bizonyulnak. A spekulánsok a devizapiac fontos szereplői, nélkülük nehéz lenne fedezeti ügyleteket kötni és a likviditás is drámai mértékben csökkenne. Azonnali piaci spekuláció Az elnevezés onnan ered, hogy a spekuláns, csak az azonnali piacokat használja fel műveletei során. Lényegében arról van szó, hogy azt a pénznemet vásárolja meg, melynek felértékelődésére számít.


Azonos kockázatú bel-, és külföldi értékpapírok esetében akkor érdemes a spekulánsnak a külföldit választania, ha a külföldi pénznem általa várt felértékelődési rátája magasabb, mint a bel-, és külföldi befektetés hozamkülönbsége:

E (e) − e > i − i* e Határidős piaci spekuláció Az elnevezés abból ered, hogy a spekuláns a határidős piacot (is) használja. Ha a spekuláns magasabb jövőbeni árfolyamra számít,

E ( e ) > eT akkor határidőre vásárol devizát. Amennyiben várakozásai helyesnek bizonyulnak, akkor nyeresége, ellenkező esetben vesztesége keletkezik. Ha a spekuláns a határidős árfolyamnál alacsonyabb jövőbeni árfolyamra számít,

E ( e ) < eT akkor ún. “üres eladást” hajt végre. Ha várakozásai helyesek, akkor nyeresége képződik, tévedése esetén azonban korlátlan a veszteségpotenciálja az ügyletnek.

IS – LM – FM modell Az IS – LM – FM megközelítés Munkdell és Fleming 60-as évek elején megjelent munkáiban látott napvilágot. A megközelítés alapfeltevései: • Az árak és bérek konstansok • A termelést kizárólag a kereslet határozza meg, vagyis vannak kihasználatlan kapacitások (a hosszú távó kínálati függvény vízszintes) • Az árfolyamváltozás kiváltotta importár emelkedésnek a belföldi árszínvonalra gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyjuk. • Kis és nyitott ország esetét vizsgáljuk • A várakozások statikusak, vagyis minden változónak azt az értékét várják a piaci szereplők, melyet jelenleg felvesz.

IS – LM – FM modell

Az IS görbe meredeksége az Y-i diagramban negatív (i ↑ I ↓ , csökken az abszorpció). A belföldi jószágpiac egyensúlya: Y↓ Az LM görbe meredeksége az Y-i diagramban pozitív, mert a kamat emelkedése csökkenti a pénzkeresletet és változatlan pénzkínálat mellett csak úgy maradhat egyensúlyban a pénzpiac, ha növekszik a jövedelem és így a pénzkereslet. Az FM görbe meredeksége az Y-i diagramban pozitív, mivel a belföldi kamat emelkedése növeli a nettó tőkeimportot, és ez nagyobb kereskedelmi mérleg passzívum finanszírozására elegendő. Az FM görbe meredeksége alacsonyabb, mint az LM görbéé, ha a nemzetközi tőkemozgások kamatérzékenysége magas. A fejlett tőkepiacokkal rendelkező országok esetében ez igaz. Belső és külső egyensúly, ha a három görbe egy pontban metszi egymást: IS = LM = FM

LM

i

FM

E

IS Y

Egyensúlyi automatizmusok Fix árfolyam és sterilizált intervenciók A jegybanki intervenciók segítségével fenntartott fix árfolyamrendszerben (Pl. a Bretton Woods-i rendszer) a jegybank átmenetileg képes sterilizálni az intervenciók pénzpiaci hatásait azáltal, hogy a monetáris politika más eszközeivel ellentételezi a pénzkínálat változását. A modell alapegyenletei: Y = A ( i,G,Y ) + KM ( e,Y )

M = M −1 + dHR + dIR = P × L ( i,Y )

dIR = devizatartalék változása dHR = forinttartalék változása Sterilizáció: dIR = – dHR FM = dIR = KM ( e,Y ) + TM ( i )

Sterilizáció devizatartalékok változása

Egyensúlyi automatizmusok – FIX árfolyamrendszer

Sterilizációval a jegybank rövid távon képes a fizetési mérleg valamely egyensúlyon kívüli állapotát fenntartani, vagyis a devizatartalékok vagy nőnek, vagy csökkennek. Hosszú távon az előbbi „túlhűti” a belföldi gazdaságot, utóbbi pedig a devizatartalékok leépülését eredményezné, ezért nem is lesz fenntartható. Ha az FM görbe az IS és LM görbék metszéspontja alatt halad el, az a devizatartalékok növekedésének esete.

LM

i

Q

FM

Q’

IS Y


Fix árfolyam sterilizáció nélkül Alapegyenletek: Y = A ( i,G,Y ) + KM ( e,Y ) M = M −1 + dHR + dIR = P × L ( i,Y )

Az intervenció hatással van a pénzkínálatra, az előző esethez képest jobbra tolja el az LM-görbét. FM = dIR = KM ( e,Y ) + TM ( i )

LM0

i

LM1 Q

FM

Q’

IS Y

Egyensúlyi automatizmusok – Rugalmas árfolyamrendszer

Rugalmas árfolyamrendszer Rugalmas árfolyamrendszerben a szimultán egyensúlyt az árfolyam változása mindig megteremti. Alapegyenletek: Y = A ( i,G,Y ) + KM ( e,Y ) M = M −1 + dHR = P × L ( i,Y ) 0 = KM ( e,Y ) + TM ( i )

A hazai valuta felértékelődése IS balra LM nem mozdul FM balra

Az alkalmazkodás ábrázolásához olyan kiinduló helyzetet kell feltételeznünk, amilyen csak fix árfolyamrendszer és sterilizáció mellett jöhet létre. Korábbi példánkban a fizetési mérleg egyenlege pozitív volt. Ha ebben a helyzetben az ország áttér a rugalmas árfolyamrendszerre, akkor a hazai pénz felértékelődik, vagyis az IS és az FM görbe balra tolódik el.

i

LM FM1

Q Q’

FM0 IS0 IS1

Y


FIX árfolyamrendszer, monetáris expanzió • monetáris expanzió pénzkínálat bővítés LM görbe jobbra tolódik • Az IS és LM görbék új metszéspontja Y↑ i↓ Ezzel két folyamat indul el: • a növekvő jövedelem miatt nő az import, és ez növeli a devizakeresletet • a csökkenő kamat tőkeexportot indukál, és ez csökkenti a devizakínálatot. Két hatás hazai pénznem leértékelődési nyomás alá kerül, és a jegybank kénytelen eladni a devizapiacon a tartalékaiból. Ha nincs sterilizáció csökken a pénzkínálat, LM görbe vissza eredeti helyére. A monetáris politika jövedelmi – és foglalkoztatási – célok szempontjából a fix árfolyamrendszerben hatástalan. BOKROS CSOMAG

i

LM1 LM0

i

Q

FM Q’

i’

IS Ye

Ye'

Y


FIX árfolyamrendszer, fiskális expanzió A kormányzati kiadások növelése jobbra tolja el az IS görbét. Ezzel az IS és LM görbék új metszéspontja magasabb jövedelem és kamat mellett jön létre. Ismét két hatással van dolgunk: • a növekvő jövedelem miatt nő a devizakereslet • a növekvő kamat tőkeimportot indukál, ami növeli a devizakínálatot. Ha a nemzetközi tőkemozgások kellően kamatérzékenyek (az FM görbe meredeksége alacsony) a második hatás erősebb felértékelődési hatás a hazai pénznemen, amit a jegybank devizavásárlással vagy hazai pénzkínálat növeléssel tud ellentételezni. Jobbra tolja az LM görbét, új szimultán egyensúly magasabb jövedelem és kamat mellett. A kereskedelmi mérleg passzívumát a beáramló tőke fedezi. FIX árfolyamrendszerben a fiskális politika képes a jövedelmi és foglalkoztatási célokat segíteni.

i

LM0

i’ i

LM1

E’ E

FM E’’ IS1 IS0

Ye

Ye'

Y


Policy mix a fix árfolyamrendszerben

(PM = Fiskális + monetáris)

Policy mix: fiskális és monetáris politika kombinatív alkalmazása. Két független eszközünk van két független célt választhatunk. A hozzárendelést az eszközök hatékonysága szerint kell megoldani. Ha a két célunk a teljes foglalkoztatás melletti jövedelem és a külső egyensúly fiskális politika az előbbi, a monetáris az utóbbi esetén hatásos

i

Ha munkanélküliség és fizetési mérleg hiány áll fenn szimultán (Q pont), akkor az ajánlható kombináció: Fiskális expanzió IS jobbra Monetáris restrikció LM balra A kívánt új, szimultán egyensúlyt: Q’ pont.

LM1 Q’

LM0

FM

Q IS1 IS0

Y


A policy mix elképzelés hibái: • a monetáris politika elsődleges célja az infláció kézben tartása, amit a megközelítés nem vesz figyelembe • a kamatemelkedés hatására egyszeri portfolióátrendezést hajtanak végre a befektetők, és nem a modell által ábrázolt folyamatosat. • a kamatemelkedés az abszorpció nagyságát és összetételét is módosítja (csökkenő beruházások)


Rugalmas árfolyamrendszer, monetáris expanzió Monetáris expanzió az LM görbe jobbra tolódik devizapiaci túlkeresletet. Rugalmas árfolyamrendszer a hazai pénznem leértékelődése IS és FM görbe jobbra tolódik. Az új szimultán egyensúly magasabb jövedelem és csekély mértékben változó – az ábrán csökkenő – kamat mellett áll be.

i

Rugalmas árfolyamrendszerben a monetáris politika hatékonynak tűnik a jövedelmi és foglalkoztatási célok elérésének elősegítésében.

LM0 LM1 E FM0

E’

FM1

DE! A monetáris expanzió inflációs folyamatot indít el!

IS1 IS0

Y


Rugalmas árfolyamrendszer, fiskális expanzió • A fiskális expanzió az IS görbét jobbra tolja el. devizapiaci túlkínálat • Ennek hatására a hazai pénznem felértékelődik IS és FM balra tolódik • Az új szimultán egyensúly jóval magasabb kamat és csekély mértékben megnőtt jövedelem mellett jön létre. Felértékelődés: Y↑, i↑ i

LM FM1 FM0

E’

IS1

E

IS2 IS0

A fiskális politika rugalmas árfolyamrendszerben kevéssé hatékony a jövedelmi és foglalkoztatási célok elérésének elősegítésében!

Y

Összességében az IS – LM – FM megközelítésről elmondható, hogy igen plauzibilis módon mutatja be a fix és rugalmas árfolyamrendszer közötti különbségeket.

Bíráló megjegyzések: • a gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása a nem tökéletes információk miatt korántsem olyan rugalmas, mint azt a modell feltételezi • a gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása különféle time-lag hatásokkal jár együtt • a kormányzati beruházásokat hosszú távú célok megvalósítása érdekében célszerű alkalmazni és a modell egyéként is differenciálatlanul kezeli a fiskális eszközök bevezetésének hatását. A fizetési mérleg monetáris megközelítése: A monetáris megközelítés – ellentétben az IS – LM – FM modellel – a pénzpiac alkalmazkodási folyamataira koncentrál. Alapfeltevései: • • • • •

A nominális árfolyam konstans és megfelel a vásárlóerő paritásnak Az árak és bérek teljesen rugalmasak A nemzetgazdaság teljes foglalkoztatás melletti egyensúlyban van. A jegybank nem sterilizálja az intervencióit A pénz az egyetlen pénzügyi aktíva (vagyis a felhalmozás egyetlen eszköze). A belföldiek csak belföldi, a külföldiek csak külföldi pénzt tartanak.

Mundell – Fleming hatékony hozzárendelés elve Mindenkor azt a gazdaságpolitikát kell egy adott célhoz hozzárendelni, amelyiknek komparatív előnye van a megvalósításban, azaz amelyik a leghatásosabb az adott cél elérésében! Hiányosságai: • Csak akkor bízhatunk a BB = KK egyensúlyban, ha a gazdaságpolitika eszközei rugalmasan alkalmazhatók RITKA! • Lassú a gazdaságpolitikai alkalmazkodás • A várakozások (LUCAS) • A belgazdasági várakozások is és FM szerkezete is fontos!

A FIZETÉSI MÉRLEG FELÉPÍTÉSE ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

Recommend Documents