BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
A FILMGYÁRTÁS ÉS A MOZIK JÖVŐJE A DIGITALIZÁLÓDÓ VILÁGBAN
Készítette: Csikós Gergely Budapest 2008.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .............................................................................................................2. I.
Bevezető..................................................................................................................3.
II.
Történelmi áttekintés ............................................................................................6. 1. A mozgókép születése...........................................................................6. Barlangrajzok ................................................................................6. Árnyékszínház...............................................................................7. Laterna Magica .............................................................................7. A fénykép feltalálása.....................................................................8. A mozgás szintézise ......................................................................9. Az első mozielőadás....................................................................10. 2. A film és a mozik fejlődése ................................................................11. Az első hangosfilm......................................................................12. Új színben a világ........................................................................13.
III. A digitalizáció kora .............................................................................................14. 1. Egy kis ujjgyakorlat ............................................................................14. 2. Digitális technikák a XX. század végétől ...........................................14. 3. Az Internet ..........................................................................................16. 4. A sikertermékek alkonya ....................................................................17. 5. A hosszú farok piaca...........................................................................18. A hosszú farok kialakulása .........................................................19. A szűrők fontossága ....................................................................21. A Wikipédia – jelenség ...............................................................21. IV.
A filmfinanszírozás politikai környezete...........................................................22. 1. Filmtörvény.........................................................................................22. A törvény célja és alapelvei ........................................................24. 2. Magyar Mozgókép Közalapítvány......................................................26. 3. EU határozat a kultúra, és ezen belül a mozgóképkultúra támogatásáról............................................................................28. 4. Áttekintés ............................................................................................31.
V.
Filmkészítők szemszöge ......................................................................................32. 1. Digitális technikák a filmgyártásban ..................................................32. Digitális kamerák ........................................................................32. Nagyjátékfilmesek ......................................................................34. Televíziós produkciók.................................................................34. Amatőr filmesek..........................................................................34. 2. Amatőr filmesek inváziója..................................................................35. A filmszakma demokratizálódása ...............................................35. A filmpiac iránytűi ......................................................................36. Filmfesztiválok............................................................................38.
2
VI.
A mozik szemszöge..............................................................................................40. 1. A mozik helyzete az új évezred elején................................................40. A mozik befogadóképessége.......................................................40. 2. Budapesti mozipiac.............................................................................43. 3. A filmforgalmazók és a mozik kapcsolata..........................................45. A film útja a moziba....................................................................46. 4. Digitális átállás a mozikban ................................................................47. Nemzetközi példák......................................................................47. Magyarországi helyzet ................................................................48. 5. A mozik új lehetőségei........................................................................49. e-cinema rendszer .......................................................................49. A harmadik dimenzió..................................................................50.
VII. Forgalmazók szemszöge .....................................................................................53. 1. Filmpiaci elemzések............................................................................53. Hazai filmpiac .............................................................................53. A forgalmazók bevételei .............................................................54. Új lehetőségek.............................................................................54. 2. Forgalmazók a világhálón...................................................................55. Filmek egy ’klik’-re ....................................................................55. 3. Küzdelem a kalózokkal.......................................................................57. 4. A filmforgalmazók új feladata ............................................................60. VIII. Összefoglalás........................................................................................................62. IX.
Mellékletek...........................................................................................................64. 1. Irodalomjegyzék .................................................................................64. 2. Ábrák jegyzéke ...................................................................................65.
3
I. Bevezetés Abba a korba lépünk, melyben a világ hatalmas változáson fog keresztül menni. A technikai fejlődés olyan – soha nem látott – mértékben gyorsult fel, amivel a társadalmi és kulturális rendszerünk nem bírja tartani a lépést. Az utóbbi évtizedekben, a szellem fejlesztése, táplálása, a technika árnyékában nagyon kis szerephez jutott. Ez egyre nagyobb feszültséget okoz az emberek mindennapi életében. Társadalmi, kulturális rendszerünk apró darabokra forgácsolódik szét, hogy aztán újjá szerveződve egy magasabb szintre jusson. László Ervin szavai szerint „most lépünk túl az első ipari forradalom hajnalán kialakult és nemzetállamokon nyugvó társadalmakon, és haladunk egy információra épülő szoros szerkezetű társadalmi, gazdasági és kulturális rend felé, amely az egész földkerekséget behálózza.”1 Nincs is fontosabb talán, mint hogy ebben a rendkívül gyors változásban megtaláljuk azokat a szilárd kapaszkodókat, melyek megfelelő irányba vezetnek minket. A problémákat teljes összetettségükben kell vizsgálnunk, nem elég a felszínen motoszkálni. A jövő emberének legfőbb értéke a szellem és a tudatosság. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a technikát megfelelően alkalmazzuk, és ez hiányzott a XX. század gondolkodásmódjából. „Kötelességünk az események mélyén felismerni az alapvető áramlatokat, ezek irányait, hogy olyan szellemet és tudatosságot alakítsunk ki, amely képessé tesz bennünket problémák és lehetőségek érzékelésére, és ennek megfelelő cselekvésre. Ehhez alkotóképességre, és sokféleségre van szükség.”2 Ehhez le kell csökkentenünk az információhoz, és a megfelelő eszközökhöz való hozzájutás korlátait, hogy a mindenki képes legyen egyenlő körülmények között fejleszteni alkotóképességét. Az egyenlőség azonban nem egyenlő az egyformasággal. A globalizáció jelenlegi formája, melyben néhány ország kultúrája „kéretlen uniformist” erőltet az emberekre nem tartható fenn. Azt, hogy a technika, melyet embertársaink szelleme alkotott, valóban jóval a kollektív szellem előtt jár, bizonyítja, hogy ennek a fajta új rendszernek az alapvető feltételei jelenleg csupán a virtuális térben jöttek létre. Az emberek közötti kapcsolat legfőbb eszközeként ismert Internet feltárja szemünk előtt az összes alkotóját, a maga sokféleségében. Beszűkült, atomi világhoz szokott látásmódunk azonban nem ismeri fel könnyen a végtelen lehetőségek tárházát, mely teljesen átírja jövőnk gazdaságtanát, és társadalmi rendünk szabályait. 1 2
László Ervin, Világváltás. (Nyitott könyvműhely Budapest, 2008): 199. László Ervin: 201.
4
Erre a szellemi alapra nyugszik dolgozatom, melynek korlátai miatt szűkítenem kellett a vizsgálódás körét. Gazdasági tanulmányaim okán főleg az újonnan létrejövő piaci lehetőségek felé fordulok, érdeklődési körömnek, és saját elképzelt jövőmnek megfelelően pedig a szellemi értékeket jelenlegi társadalmunk számára leghatékonyabban közvetíteni bíró filmművészethez. Ezen a gondolatmeneten jutottam el a jelen évtized egyik legrelevánsabb témájához, a digitális átálláshoz, mely számtalan területen lezajlott már, de a filmgyártás igazán még csak most kezd belefolyni. A szerkezeti felépítés során törekedtem arra, hogy az átállás különböző érdekeltjeinek eltérő szemszögeiből ismertessem meg a lehetőségeiket és veszélyeiket. Hogy tisztában legyünk a most lejátszódó folyamat szereplőinek érzelmi és gazdasági okokban gyökeredző érdekeivel, nagy hangsúlyt fektettem a történelmi háttér bemutatásának. Ismertetem a jelen kor új gazdaságtanát, mely új alapokra helyezi az üzleti és társadalmi életünkben megszokott nézeteket, felismerve a megváltozott helyzet legfőbb előnyeit. A filmgyártás és a mozik legfőbb problémája a nézőszám csökkenésében rejlik, mely a forgalmazó számára komoly bevételkiesést jelent. Tudván azonban, hogy a filmek iránti étvágy nem csökkent, meg kell vizsgálnunk, mi az oka az új szokásoknak, miszerint inkább otthon nézünk filmet, és ha lehet, illegálisan jutunk hozzá. Vajon a digitalizációban rejlő lehetőségek megfelelő megoldást kínálnak a filmkészítőknek, arra, hogy orvosolják ezt a problémát?
5
II. Történelmi áttekintés 1. A mozgókép születése Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a mozgókép történetéről, egészen korai időkig kell visszatekintenünk. Olyan korszakokba, mikor a „mozgókép” még egyhelyben állt, és így mesélt történetet. Barlangrajzok Az ember igénye a látható világ megörökítésére, vizuális ábrázolására szinte egyidős az emberiséggel. Már az ősember is rajzolt a homokba, porba, majd később a barlangok falára. A legkorábbi barlangrajzokat a késő jégkorszak utolsó szakaszában, nagyjából 27 ezer éve készítették, és egészen időszámításunk előtti 10. évezredig elterjedt szokás volt. A barlangfestmények
Andalúziától
egészen
a
Bajkál-tóig
terjednek,
legsűrűbben
Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első és legjelentősebb felfedezést 1879-ben a Spanyolországi Altamira barlang jelentette (1. ábra). Több elmélet is napvilágot látott arra vonatkozólag, hogy milyen céllal készültek ezen rajzok. A legelterjedtebb felfogás szerint a vadászmágia célját szolgálták. Az elejteni kívánt állatot dárdákkal a testében ábrázolták. Hitük szerint ez biztosította a vadászat sikerét. Egészen biztos, hogy azon barlangokat, melyeket rajzokkal díszítették, sohasem lakták, spirituális szent helyek voltak. A Lascaux - barlang felfedezése során kiderült, hogy a rajzoknak nem külön-külön, hanem egymásutániságukban van értelmük. Történeteket meséltek el, a jégkorszaki ember, mára elfeledett mitológiájának illusztrációi voltak. Ezeket a néhol több termes barlangokat a kor művészei és tanítványaik festették, akik kézlenyomatukkal szignózták szakrális erejű művüket. A történetek termeit, a szent barlangokat pedig tömegek látogatták. Valószínűleg a kor leghatásosabb kultúrát közvetítő, és tömegeket elérő médiuma volt egy-egy ilyen barlang.3
3
http://hu.wikipedia.org/wiki/Barlangrajz; 2008-12-03 Az oldal hivatkozik: Annette Laming: Őskori barlangművészet; Lascaux, Bp., Gondolat, 1969 A művészet története: A művészet kezdetei, Corvina, ISBN 963-13-2888-0 László Gyula: Az ősember művészete, Corvina, 1968
6
Árnyékszínház A festészet, és az állókép művészete sokat fejlődött, amíg a XIX. században eljutott a fotográfiáig. Ennek bemutatására később térek ki, most a film iránti igény születéséhez hozzájáruló élő képvetítések történelméről szólok, mely egészen az ókori Egyiptomig, és Kínáig nyúlik vissza. Ezekben az időkben közkedvelt szórakozás volt az árnyékszínházak látogatása (2. ábra). Kínában a Han dinasztia idejéből eredeztetik az árnyékszínházat. Mikor a nagy hódító, Wu Han (ie. 157-87) egyik ágyasa meghalt, a kegyetlen uralkodó megparancsolta udvartartásának, hogy hozzák vissza kedvesét az életbe. A történet szerint ekkor bőrből, és színes ruhákból készítettek egy 11 részből álló bábut, melyet olajlámpával megvilágítva, árnyékát egy vászonra vetítve mozgatni tudtak. Az uralkodó hatalmas megelégedésén felbuzdulva életre kelt, és elterjedt az árnyékszínház. A Ming dinasztia korában (1368-1644) csak Pekingben már 40-50 társulat működött. A XIII. században átlépte Kína határát, és a mongol hódításokkal elterjedt Ázsia nyugati, és déli részein is, majd a törökökkel elérkezett Európába. Ám igazi népszerűségre csak a XVIII. Században tett szert, amikor francia utazók visszatértek Kínából, és 1767-ben, Párizsban és Marseillesben performanszokat tartottak.
A XIX. században népszerű előadásokat
tartottak a párizsi éjszaki mulatókban.4 Laterna Magica A Laterna Magica gyakorlatilag a vetítőgép őse. Üveglapokra festett képet vetített ki kezdetben olajlámpás, majd később gáz- és ívlámpa használatával. „Senki sem tudná bizonyítani, hogy ennek a filmvetítőgép-embriónak feltételezett feltalálói közül ki az igazi: R. Bacon (1214-1294) vagy Kircher (1601-1676) szerzetesek, Millet de Chales (16211574), sőt egyesek szerint már az egyiptomi papok is ismerték azt.”5 Továbbfejlesztett változatai közül némelyek megkísérelték a mozgás érzetét kelteni. A híres optikus, E. G. Robertson (1763-1837), Panthoscope-nak nevezett találmányával hatalmas sikereket ért el. Ez egy kocsira szerelt vetítő volt, mozgatható optikával. „Az objektív fényrekeszre van rögzítve és tetszés szerint előre, vagy hátrafelé lehet mozgatni a csőben egy fogazott
4
http://en.wikipedia.org/wiki/Shadow_play ; 2008-12-03 Az oldal hivatkozik: 1. 2.
Ewart, Franzeska G. [1998] (1998). Let the Shadows speak: developing children's language through shadow puppetry. ISBN 1858560993 Laufer, Berthold. [1923] (1923). Oriental Theatricals. Field Museum of Natural history Chicago. No ISBN digitized text http://www.chinavista.com/experience/piying/piying.html 2008-12-03
3. Jean Vivié: A filmtechnika története és fejlődése (1961), 2- bekezdés; Elektronikus Periodika Archívum; http://epa.oszk.hu/00300/00336/00004/vivie.htm; 2008-12-03 5
7
mozgatószerkezettel. A fényrekeszhez két huzal tartozik, amelyeket egy hajlított rugó két végéhez és a két fényrekeszlemezhez erősítettek oly módon, hogy ha a huzalokat meghúzzuk, akkor a két ernyő csökkenti az objektív nyílását. A vetítőkészülékkel közeledve a vetítővászonhoz, valamint a fényrekesznyílást szabályozó huzalok mozgatásával megfelelően kombinálva, a kivetített kép mérete és világossága tetszés szerint változtatható.”6 Ezzel hatásosan érzékeltetni tudták a tárgyak közeledését, távolodását. A másik nagy lépés a képek mozgatása felé, a Poliorama szerkezete, mellyel két képet lehetett egymásba úsztatni, és ez által változást, mozgást érzékeltetni. Két fényforrást használt, a két képet egy fésűs szerkezettel felváltva takarta ki, és így hozta létre az egybeolvadó mozgást. A fénykép feltalálása A fenti eljárások legnagyobb problémája az volt, hogy a képek még mindig nem a valóság pontos másai voltak, hanem emberek által festett rajzok. A XVIII-XIX. században viszont már nagy volt a társadalom igénye a valósághű ábrázolásra. Azt már az ókorban is felismerték, hogy ha egy sötét helyre szűk résen érkezik be a fény, akkor az a falra kivetíti a valóság képét, csak még nem jutott eszükbe, hogy rögzíteni is lehetne azt. Ehhez fényérzékeny anyagra volna szükség. Arisztotelész megállapította, hogy bizonyos anyagok a fény hatására elváltoznak. A ruhán a színek kifakulnak, a levelek sötétben nem zöldülnek meg. A középkor alkimistái észrevették, hogy a salétromsavas ezüst vizes oldata fény hatására megfeketedik. Ezt pokolkőnek nevezték. A reneszánsz korban már ismerték az optikai lencsét, melyet a velencei Daniel Barbaro egy kamerára szerelt, de az így alkotott képet még mindig nem tudták rögzíteni. Sokat segítettek azonban az ilyen Camera Obscurák a festőknek, valósághű képek készítésében. A XVIII-XIX. században tudományosan foglalkoztak az ezüstsók fényérzékenységével, de még nehézkes volt az így kapott képeket rögzíteni. Nicéphore Niépce levendulaolajos aszfalttal bekent fémlemezt helyezett a camera obscurába, és ezzel megalkotta, és sikeresen rögzítette a történelem első fényképét. A legkorábbról fennmaradt, ilyen technikával készült képet Niépce fotografálta Le Gras-i házának ablakából, 1826-ban. (3. ábra) Később, a szintén francia Louis Jacques Mandé Daguerre-rel szerződést kötött, mely szerint közösen fejlesztik tovább a fotográfiát. Niépce azonban hamarosan meghalt, így Daguerre aratta le a babérokat, tökéletesített találmányával. Jód gőzt használt az ezüst lemez fényérzékennyé tételére, majd a camera 6
Jean Vivié: A filmtechnika története és fejlődése (1961), 1. ábra leírása; Elektronikus Periodika Archívum; http://epa.oszk.hu/00300/00336/00004/vivie.htm; 2008-12-03
8
obscurába helyezve fotografált vele, az így kialakult látens képet higanygőz felett előhívta, majd nátriumsó oldattal rögzítette, fixálta. Az így készült képet nevezik dagerrotípiának. Az eljárás hosszadalmas, és nehézkes volt, de a 40-es évekre Talbot negatív-pozitív eljárásának köszönhetően kellő mértékben felgyorsult az exponálási idő, így Európa szerte megjelentek a vándor fotográfusok, és útjára indult egy új, minden eddiginél realisztikusabb vizuális ábrázolási módszer. A következő legjelentősebb lépés a nedves lemezes eljárás kiváltása volt száraz, zselatin-bromid hordozóval. A zselatinos emulziót Richard Maddox szabadalmaztatta 1871-ben. Ezt a szárazlemez eljárást George Eastmann, banktisztviselőnek, a Kodak gyár alapítójának sikerült tökéletesítenie, amikor 1887-ben szabadalmaztatta a nitrált gyapotból készült, celluloid nyersanyagot, melyet – tökéletesített formában – a mai napig használnak.7 A mozgás szintézise Adva van tehát a fotográfia egyre kifinomultabb eljárása, mellyel a valóságról tökéletes képet tudunk alkotni, és a korábban említett mozgásvetítési eljárások, melyek iránt hatalmas érdeklődés mutatkozik. Azonban ezek csupán egyetlen mozgó elemet vetítenek ki, a mozgás reprodukciója nem a változás különböző fázisaiból indul ki. „Egy ilyen elképzelés a mozgást, az egymást végtelenül rövid időközökben követő részletképek sorozatára felbontva képzeli. Megkönnyíti ezt a felbontást az a fiziológiai jelenség, hogy a retinán keletkező benyomások (látványképek) maradandó jellegűek és így a végtelenül rövid időtartamokra bontás végesekkel helyettesíthető.”8 A szem tehetetlenségét, a „káprázatos pörgettyű” tapasztalatai óta ismerjük, melyekről Ptolemaiosz is készített feljegyzéseket. 1826 körül J.A. Paris megszerkesztette a Thaumathrope-nak nevezett játékát: „Ennél két zsineggel kifeszített kartonlapot lehet gyors forgásba hozni. Ekkor a szem által megvalósított összegezés révén a karton egyik, illetve másik oldalára rajzolt két ábra, madár és kalicka, ló és lovas stb. egyszerre lesznek láthatók.”9 A retinaérzetek maradandóságának elméleti hátterével a belga fizikus Joseph-Antoine Plateau foglalkozott. Az 1829-ben kiadott doktori értekezésében a következő téziseket állította fel: „1. egy tetszés szerinti érzet mérhető időt követel ahhoz, hogy teljesen kialakuljon, úgyszintén ahhoz, hogy teljesen megszűnjön. 7
A fényképezés rövid története; http://fb.freeweb.hu/muvelodes/fenykeprovtort.htm; 2008-12-03 A fotográfia története; http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotogr%C3%A1fia_t%C3%B6rt%C3%A9nete; 2008-12-03 8 Jean Vivié: A filmtechnika története és fejlődése, (1961), Elektronikus Periodika Archívum; http://epa.oszk.hu/00300/00336/00004/vivie.htm; 2008-12-03 9 Jean Vivié, (1961) (2008-12-03)
9
2. Az érzetek teljes időtartama attól a pillanattól kezdve, hogy elérték teljes erősségüket addig, amíg még érzékelhetők, körülbelül 1/3 másodperc. A valóságban a Plateau által megadott 1/3 másodperc túlságosan nagy. Ez a hiba az általa használt mérőeszközök kezdetlegességével magyarázható. A ma elfogadott közepes érték nagyságrendje 1/10 másodperc.”10 Erre az elvre alapulva sorra készültek mozgást bemutató készülékek. Phenakistiscope, zootrope, stroboscope. Ezekkel, a népszerű játékokkal mindannyian találkoztunk már. Papírhenger belső oldalára képek fázisait festették, és a hengeren nyílásokat vágtak. Ha megpörgetjük a hengert, a réseken keresztül a fázisok összemosódnak, a figurák „mozogni” kezdenek. Muybrigde, 1878-ban olyan gyors záridős fényképezőgépet alkotott, mellyel a világon először képessé vált egy mozgássor megörökítésére. A magyar származású George Demény11 phonoscope-jában egyesült először a mozgáselmélet a fotográfiával, létrehozva az első, valódi mozgást ábrázoló szerkezetet. Ezen a „beszélő fényképsorozaton” egy hölgy vall a nézőnek szerelmet, melyen – süketnémákkal hitelesítve – tökéletesen kivehető a folyamatos szájmozgás. Mikor 1891. július 27-én a Francia Tudományos Akadémián bemutatták ezt a készüléket, hihetetlen fogadtatásban részesült. A legnevesebb lapok írták, hogy a jövő a mozgó fényképé. Visszafordíthatatlanul haladtak az úton a mozi felé, melyről már akkor azt vallották, elhozta az épp csak ébredező állóképes fotográfia korszakának végét. Az első mozielőadás Az elsőnek számon tartott film12 az 1888-as Roundhay-i kerti jelenet. Ebből összesen 19 képkocka maradt fenn, és 2 másodperc hosszú. Az első filmvetítés, amiért már belépődíjat is kértek, Auguste, és Louis Lumiére testvérpár nevéhez fűződik. Az 1985. februárjában szabadalmaztatott cinématograph-al készült első filmben munkások indulnak haza a gyárból. A párizsi Grand Café-ban tartott vetítésre 1895. december 28-án került sor. Az első nap után 33 frank bevételre tettek szert, amiből 30 frankot terembérletre kellett kifizetni. A fivérek tettek egy ajánlatot a Grand Café tulajdonosának, hogy minden nap, a bevétel 10%-át fizetnék ki terembérre, de nem tudtak megegyezni, a tulajnak jobban tetszett a biztos 30 frank. Valószínűleg élete végéig bánta ezt a döntését, mivel egy hónap sem telt bele, már napi 20 előadást tartottak, és bevételük elérte a 2500 frankot. Nem csoda. Chris Andersson szavaival élve: „A film képében egy olyan médium jelent meg, 10
Jean Vivié, (1961) (2008-12-03) Bajomi Lázár Endre: Georges Demény, a film magyar származású úttörője; Filmspirál 19. 5. évf. 19. sz. / 1999; Elektronikus Periodika Archívum, 2008-12-03 12 „Száztíz éve volt az első mozielőadás” http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/542; 2008-12-03 11
10
amely nemcsak bemutatta embertársaink viselkedését, de olyan mámorító csillogással művelte ezt, hogy kevesen tudtak ellenállni varázsának. Ez volt a sztárkorszak hajnala.”13
2. A film és mozik fejlődése A Lumiére fivérek vállalkozása gyorsan elterjedt. Felismerték, hogy a jövő a tömeges vetítésben van, és nem az egyszemélyes rövid mozgófényképek kukucskálós rendszerében, ahogy azt korábban sokan képzelték. Pár éven belül benépesítették Európát Lumiéreék operatőrei, és mindenütt vetítéseket tartottak. Két évvel a szabadalom benyújtása után már 400 filmet tartalmazott katalógusuk. A XX. Század első éveiben a Pathé fivérek megalapították a Pathé Cinema céget, és vállalkozásuk olyan sikeres lett, hogy már a Lumiére filmek alkotásait is ők forgalmazták. 1907-ben 15 részvénytársaság tartozott a Pathé birodalomhoz, egyik nyersanyagot, másik a kinematográfot épített, és egész Európára kiterjedő film-kölcsönző hálózatot hoztak létre. 1911-től George Méliés filmjeit is ők forgalmazták. Olcsó sorozatok gyártásába kezdtek, melyek főleg passiótörténetek voltak. Egyetlen nagy vetélytársuk volt, a Société Gaumont, mely idővel felül is kerekedett. Ők leginkább filmhíradókat gyártottak. „Az emberek csodálattal nézték az egzotikus tájakat és a haditudósításokat. Sokszor vissza is éltek a készítők a mozi mindenható hatalmával. Lassan a rövid történetek helyét átvették a játékfilmek, az ekkor még jelentéktelen helynek számító Hollywoodban elkezdődtek az építkezések. A felvételekhez ekkor még sok napfényre volt szükség, így esett a választás Californiára. Megszülettek a burleszk sztárok pl. Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton, Stan és Pan, stb.”14 Ők vitték sikerre a néma játékfilmeket, hamarosan az egész világ megismerte ezeket a neveket. Elindult hát az útjára mindenidők leghatásosabb médiuma. De még meg kellett küzdeni két hatalmas feladattal, hogy eljussunk a jelenkorba, amikor egy legalább akkora választóvonalhoz érkezik a filmgyártás. Az egyik probléma, hogy a vásznon a világ feketefehér volt, de ezt nagyjából elfogadták, hiszen a fotográfia sem tudta még megoldani a színes kép problémáját. Sürgősebb megoldásra várt, hogy a teljes valósághoz elengedhetetlen hangot is rögzíteni tudják.15 13
Chris Anderson, Hosszú farok. A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. (Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006): 40. 14 „A film rövid története” http://fb.freeweb.hu/muvelodes/filmrovtort.htm; 2008-12-03 15 „A film története” http://hu.wikipedia.org/wiki/A_film_t%C3%B6rt%C3%A9nete; 2008-12-03
11
Az első hangosfilm Kezdetben Edison és Muybridge kísérletezett a filmfelvevőgép és a fonográf összekapcsolásával, és megalkották a biofont. Ez azonban még csak a hangzófilm nevet viselhette, hiszen nem maga a film hordozta a hangot, hanem a mellette szóló lemezjátszó. Az igazi megoldás a kép és hang egyidejű rögzítése egyazon celluloid szalagra. „1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilm-jét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták. Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a hanghullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hang-csíkot lehet rögzíteni a filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek megrezegtetik a hang-gerjesztő membránt. A kép és a hang minden esetben szinkronban marad.”16 A filmgyártás központja ekkor már zömében áthelyezkedett Európából Amerikába, ahol gombamód szaporodtak a stúdiók. A hangosfilm megjelenése azonban sem itt, sem a tengerentúlon nem váltott ki osztatlan örömöt a filmgyártók körében. Ugyanis a stúdiók felszerelése az új technikára hatalmas költségeket jelentett, a producerek pedig féltették színészeiket, hogy ha megszólalnak oda a siker. És valóban látnunk kellett, hogy aki egy némafilmben szavak nélkül le tudta nyűgözni a nézőt, az a hangjával néha elkergette őket a moziból. Új rendszert kellett tehát kiépíteni, melyhez új, és költséges technika, valamint új és ismeretlen színészek kellettek. 1927-ben a Warner Bross Jazzénekes című filmjével azonban elkezdődött az átállás. Ezután már, aki nem tudott előrelépni, az örökre eltűnt a piacról. Az első nagy váltás tehát megtörtént, a hangosfilm innentől kezdve folyamatosan fejlődött, először a mágneses hangrögzítéssel, majd Walt Disney filmjében megjelent a sztereo hangzás. A 70-es években a Dolby cég kifejleszti a zajszűrő rendszerét, külön csatornán kezdik rögzíteni először a mély, középmagas, és magas hangokat, majd egyre több és több hangsáv jelenik meg. Ma több mint 20 hangsávot használnak.
Új színben a világ A XVIII-XIX. századi fizikusok színkeverési elméleteire alapozva a kezdetektől fogva kísérleteztek a színes film megvalósításán. Lumiére fivérek bonyolult autokróm eljárásával 16
„A film története” http://hu.wikipedia.org/wiki/A_film_t%C3%B6rt%C3%A9nete; 2008-12-03
12
már 1907-ben próbálkoztak. Később az additív színkeverési eljárással kezdtek foglalkozni, 1909-ben a cinemacolor, majd 1917-ben az amerikai technikolor eljárás látott napvilágot. Az igazi áttörésre 1936-ig kellett várni, amikor szubtraktív, elvonó színkeverési eljárással mutatkozott be az agfacolor, amit a világhírű kodakchrome követett. Ez az átállás egyszerűbb, és mindenki által örömmel fogadott volt, hiszen nem kellett nagy technikákat cserélni, csupán a filmnyersanyag változott meg.17 Az ezután következő változások, már nem elsősorban a technikára, és a valóság teljes visszaadására törekedtek. A film, mint olyan kész volt, feltalálták, kidolgozták, tökéletesítették, de különösebb változtatásokra nem lett volna szükség. Ami ezután motiválta a film fejlesztőit az már pusztán piaci megfontolás volt. Ugyanis a II. világháború után az addig folyamatosan növekvő filmgyártás és mozizás szembe találta magát az első vetélytársával, a Televízióval. Noha filmeket a tv is játszhatott, a filmesek igazi kapcsolata a nézőkkel a moziban valósult meg. Így hát olyan újításokkal léptek elő, mely a nézőket ott tartja, vagy visszacsábítja a moziba. Megjelent a szélesvásznú képformátum, a Dolby Sztereo hangzás, a Digitális Hangtechnika, vagy az első 3D technika. A filmek hang és képhatásait kifejezetten a moziélményre alakították, Amerikában már a 80-as években megjelentek a többtermes mozik, melyek egyszerre több vetítéssel, mindenki igényét kielégítették. A filmeket sztárok csillogó nevével tömték tele, melyre kellő számú néző figyel fel, ami meghozza a hőn áhított sikert. Ám a mozi látogatások száma folyamatosan, kisebb nagyobb lépcsőkben csökkent.
17
„A film története” http://hu.wikipedia.org/wiki/A_film_t%C3%B6rt%C3%A9nete; 2008-12-03
13
III. A digitalizáció kora 1. Egy kis ujjgyakorlat A digitális jel lényege, hogy forradalmian megváltoztatja az adatok bevitelét, feldolgozását, átvitelét, tárolását vagy megjelenítését. Ugyanis ezekhez nem a változó jelenségek vagy fizikai mennyiségek folytonos spektrumát használja – mint az analóg rendszerek – vagy a nem-numerikus szimbólumokat – mint a betűk, vagy az ikonok – hanem sokkal inkább számokat, méghozzá bináris számokat. A szó a latin „digit”, „digitus” szavakból ered, jelentésük ujj. Mivel abban az időben az ujjakkal tudtak számolni. A digitális szó mai értelemben vett jelentése a következő: „valamely változó jelenségnek, vagy fizikai mennyiségnek diszkrét (nem folytonos), megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal meghatározható, felírható értékeinek halmaza”18. Tehát a valóság érzékelhető elemeinek, információinak olyan apró részekre bontása, mely egyértelműen felírható a kettes számrendszerben a logikai 1-es, vagy 0-ás értékkel. Mindez azért fontos, mert ezáltal a valóság bizonyos elemeit a számítógép számára értelmezhetővé tehetjük, és innentől kezdve a virtuális térben rendkívül hatékonyan és nem utolsó sorban olcsón tudunk velük dolgozni. Azonban digitális jellel nem csak a XX. századtól találkozhatunk. A legősibb ilyen jel, minden bizonnyal a füstjel, hiszen itt is csupán két fázis létezik. Van füst, vagy nincs. 1 vagy 0. Tehát nem feltétlenül kell a modern elektronikában gondolkodni, hogy digitális jelekkel találkozzunk, de még a kettes számrendszer sem szükségeltetik. A morze jelrendszer például öt féle variációt használ. Rövid, hosszú jel, és három féle szünetjel. Ezek a digitális jelek csupán a közvetítő közegben, és a jeleket dekódoló fogadóegységben különböznek – lehet az egy emberi szem, fül, vagy a számítógép processzora.
2. Digitális technikák a XX. század végétől A digitalizációt, és digitális technikát számtalan területen alkalmazzák. Minket most elsősorban a digitális kép- és hangrögzítés érdekel. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően a 70-es 80-as években megjelent a digitális hangrögzítés technikája. Mely során a rendszer a hangot digitális hangimpulzusok sorára alakítja át. Ennek rögzítése kezdetben magnószalagra történt, de a minősége így is jobb volt, mint az analóg 18
„Digitális” http://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis; 2008-12-04
14
felvevőrendszereké, mivel a jelátvitel során az eredeti analóg jelforma nem szerepel, így nem torzul. A Philips, és Sony cég 1979-ben kezdte meg a közös munkát egy új hordozóanyagon, mely eredményeként 1982. augusztus 17-én legyártották, és piacra dobták az első Compact Disc Digital Audio System, röviden CD lemezt. „Az 1,2 milliméter vastag kompaktlemez szinte teljes egészében műanyagból, egészen pontosan polikarbonátból készül, amelyre egy fényvisszaverő alumínium- vagy arany réteget visznek fel, és karcvédő lakkbevonattal is ellátják. A lemezen az információkat a polikarbonát-rétegbe égetett, átlagosan 100 nanométer (a milliméter tízezred része) mély gödröcskék tárolják, amelyek spirális alakban helyezkednek el rajta. Az olvasó lézersugara a polikarbonát-réteg mélyén fut végig a trackek mentén, és a gödrökből, illetve a gödrök közötti területről visszaverődő fény intenzitásának különbségéből olvassa ki az adatokat.”19 Erre az elvre épülve jelentek meg sorban a CD, CD-ROM, CD-RW, DVD, DVD-RW, és a Blue Ray lemezek. A számítástechnika és a szórakoztatóipar egyaránt ezeket a digitális lemezeket kezdte használni a zenék programok, és filmek egyre növekvő adatinak tárolására. A zenepiac hamar megkezdte az átállást, és a fogyasztók az egyre csökkenő árak miatt könnyen hozzájuthattak az alkalmas lejátszókhoz, később írókhoz. A másik területen a képek digitális rögzítésére a 80-as évek végéig, 90-es évek elejéig kellett várni. 1989-ben dobta piacra a Canon, körülbelül 7-8 millió Forintnak megfelelő dollárért az első digitális fényképezőgépet, és a hozzá tartozó egyéb egységeket mely – ma már megmosolyogtató – 780 pixelnyi vízszintes sorral rendelkezett. A képrögzítési eljárásra, 1973-ban a Fairchild Semiconductor megalkotta a CCD érzékelőt, mely 100 sorban és 100 oszlopban rögzítette a képpontokat. A digitális fényképezés az elmúlt 15 évben óriásit fejlődött köszönhetően az egyre érzékenyebb felbontásnak, és az egyre tökéletesedő memóriakártyáknak. A kezdetben csillagászatinak nevezhető ár szép lassan mindenki számára elérhetővé szelídült, és ma már kiszorítja a film nyersanyagot a hobbifotósok körében – ahogy tette a CD lemez a bakelittel, és a magnószalaggal.20 A filmeknél azonban még csak most indult be ez a folyamat, de tíz éven belül valószínűleg már csak azok a filmek fognak 35mm-re forogni, melyek rendezője művészi elgondolásból ragaszkodik ehhez a nyersanyaghoz. A filmkészítés digitális lehetőségeiről részletesebben a következő fejezetben lesz szó. 19
Vámosi Gergő, „Huszonöt éves a CD-lemez” (2007), http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20070817huszonot-evvel-ezelott-keszult-az-elso-cdlemez.html; 2008-12-04 20 Bányai György, „A digitális fényképezőgépek fejlődése: a kezdetek” (2008), http://www.hwsw.hu/hirek/36740/digitalis_fenykepezogep_tortenelem_kezdetek_vga_qvga.html; 2008-12-04
15
3. Az Internet Ha a digitalizáció korszakáról beszélünk nem elég felsorolni csupán a technikai újításokat, ki kell térnünk a társadalmat átalakító új rendszerekre, és az erre épülő új gazdasági mechanizmusokra. Hiszen a hátralévő fejezetekben olyan problémáról lesz szó, melyben az érintettek döntéseinek értékeléséhez, és a helyzet megoldásához egyaránt ezen új rendszerek megismerése és megértése vezet. Vegyük először a mai kor emberének talán legfontosabb eszközét, az Internetet. Ez az – első sorban – kommunikációs eszköz végzi ugyanis a számítástechnikai digitális jel átvitelét és sok esetben a tárolást is. Az Internet kialakulására nem térek ki, csupán a jelen állapotot értékelem. A világháló mára szinte mindenki számára elérhető bolygónk fejlettebb országaiban. Hatalmas lehetőséget kínálva ezzel az emberek közötti kapcsolat térbeli és időbeli korlátainak legyőzésére. A globalizáció elengedhetetlen kelléke. Azonban nem kell tőle félni, csupán megismerni, és megfelelően alkalmazni. Kialakult sajnos egy olyan generáció, mely az őket tanítókkal egy időben próbálta elsajátítani, az épp hogy csak kiépülő világháló használatát. Így aztán elvesztek annak végtelen útvesztőjében. Ők a mai napig csak szórakozásra, haszontalan szörfölgetésre, emberi szükségletek magányos kielégítésére használják a világháló azon részeit, mely pont az ilyen fogódzó nélküli netfüggők kihasználására jött létre, óriási hasznot húzva belőlük. Őket azonban követi egy tudatosabb generáció is, akiket nem dobtak bele a mélyvízbe, pontosan tudják, hogy merre vannak a cölöpök, amelyen járva nem süllyednek el, és nagy biztonsággal lépdelhetnek az eléjük táruló információ-tengeren. Aki a világhálóra lép, kilép a fizikai valóság korlátai közül. Lerövidülnek a távolságok, és kinyílnak a lehetőségek. A tudatos internet felhasználó a levelezésen túl itt intézheti bankügyeit, híreket olvashat, begyűjtheti a munkájához, vagy érdeklődési területeihez szükséges információkat, és nem utolsó sorban vásárolhat. Létrejött az online kereskedelem, mely a szórakoztatóipar, a zenék, és filmek területén is új lehetőségeket kínál. Eddig a fizika világában a szűkösség gazdaságtana volt az uralkodó törvény, most az internetes forgalmazással belépünk a bőség birodalmába. Ez viszont alapjában rengeti meg a XX. században tökéletesre csiszolt gazdasági rendet, a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások miatt magas korlátokat állító, és emiatt sikertermékekre koncentráló világot.
16
4. A sikertermékek alkonya Az ipari forradalom előtt rétegkultúrákról beszélhettünk,21 mely azonban földrajzi korlátok miatt alakult ki. A kultúra terjesztése lassú és nehézkes volt, a nagy távolságok, és különböző nyelvjárások miatt. Ebben a korban az egyház volt a legnagyobb kultúraközvetítő, mivel ő rendelkezett a megfelelő eszközökkel. Neki volt a legjobb terjesztési infrastruktúrája, és ő tőle származik a legnagyobb számban kiadott médium, a Biblia. Azonban a fotográfia, a gramofon és a film feltalálásával egyre hatékonyabb kultúraközvetítők jöttek létre. Később a rádió és a televízió lehetővé tette, hogy nagy embertömegek egy időben éljék át ugyanazt. Létrejött a tömegkultúra. De a szaporodó média, és a szűkösen rendelkezésre álló eszközök – frekvencia, pénz stb. – miatt a forgalmazóknak meg kellett küzdeniük a nézőkért. Egyre hatásosabb alkotásokat készítettek, egyre több pénzből, melynek egyre nagyobb bevételeket kellett termelnie ahhoz, hogy gazdaságos legyen. Elkezdték gyártani a sikertermékeket. Chris Anderson szerint két lehetőség van sikertermékek készítésére: „(1) forgassunk fel mindent, kiszámíthatatlan időközönként felbukkanó zsenik után kutatva, vagy (2) vegyük elő a legkisebb közös nevező elvén alapuló receptet, és gyártsuk le az optimálisan értékesíthető terméket.”22 A forgalmazók hamar tudtak választani. Így jött létre a sikerközpontú média és szórakoztatóipar. A 90-es évek végére a szakemberek bravúrosan „feltörték a kereskedelmi siker kódját”23. 1990 és 2000 között a zeneiparban megduplázódott a lemezeladás. De ekkor már érezhető volt, hogy megrendült a talaj. 2000 és 2005 között 25%-al csökkent a zeneipar forgalma, és ezen belül a sikertermékeké 50%-al. A fogyasztók egyre inkább elfordulnak a főáramlattól. A sikerkorszak bukásának okát az Interneten kell keresni. A legtöbben azonnali válaszként mondják, hogy az ingyenes fájlletöltő programok okozták a hanyatlást. De miért? „Miközben a technológia tényleg hozzájárul a fizető ügyfelek elvesztéséhez, nemcsak abban jeleskedett, hogy ingyen zenéhez juttatta a rajongókat. Ezenkívül hatalmas, minden eddigi elképzelést felülmúló zenei választékot kínált.”24 A fogyasztás a rétegműfajok és a mikroslágerek felé tolódott el. Újra visszatértünk a rétegkultúrához, de immáron nem földrajzi határok alapján szerveződik, hanem különböző igényekre épül. 21
Chris Anderson, Hosszú farok. A végtelen választék átírja az üzlet szabályait.(Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006) 22 Chris Anderson: 182. 23 Chris Anderson: 43. 24 Chris Anderson: 45.
17
5. A hosszú farok piaca A hosszú farok fogalmát Chris Anderson használta először 2004-ben, annak a gazdasági jelenségnek a leírására, miszerint egy adott termékcsoport (például filmek) keresleti görbéjének alakja hatványfüggvény formát vesz fel, melynek az „y” tengelyhez közel eső része kicsúcsosodik, majd az „x” tengelyen előre haladva meredeken zuhan, és hosszan elnyúlik. 1. grafikon. A hosszú farok piaca
Forrás: KVV online marketing blog
Ezen az ábrán érzékeltetni lehet a korábbi gazdaság és a jövő gazdaságtanának különbségeit. Ugyanis a fizikai valóság világában ahhoz, hogy egy termék felkerüljön az üzletek polcára, vagy eljusson a moziba, hatalmas küszöböt kell átugrania. Anderson számításai szerint, Amerikában, 2005-ben, egy átlagos áruházban, egy négyzetméternyi polchelyen, 1000-1500 dolláros forgalmat kell lebonyolítani, hogy megtérüljön a ráfordított költség. Érthető tehát, hogy az üzletvezetők csak a sikeres termékeket helyezik el polcaikon. A mozik zömében hollywoodi sikerprodukciókat vetítenek, mert ezektől várhatnak megfelelő bevételt. Amerikában évente közel 60 000 új zenei album jelenik meg, míg a legnagyobb zenei áruházak polcain közel 20 000 album található, és ezek nem az adott év termései, hanem a zene történetének mai napig alkotott összes műve közül kerülnek ki. Hová lesznek hát a millió szám készülő termékek? Őket találjuk a görbe
18
hosszan elnyúló jobb oldali részén. Hozzáférni pedig két féle módon lehet. Vagy pont abban a kisvárosban élünk, ahol például a SzigorIgor, fiatal alter-garage-indie zenekar elkészíti élete első albumát, és mi megvásároljuk azt, a helyi, egyetlen underground zenéket áruló kis üzletben, esetleg magán a SzigorIgor koncerten. Vagy fellépünk a világhálóra, és a saját zenei ízlésünket követve rövid keresés után, ajánlások, és kritikák alapján ráakadunk egy ismeretlen, kis vidéki, alter-garage-indie zenét játszó formációra, melynek meghallgatván egy-két számát, azonnal megrendeljük a lemezét. A zenekar szemszögéből nézve, az első módszerrel valószínűleg 50, esetleg 100 CD-t sikerül eladni egy évben, míg az online értékesítéssel ennek akár tízszeresét is. Tehát amíg a XX. század gazdasága kizárólag a sikertermékkel és a fenti keresleti görbe csúcsával foglalkozott, addig a XXI. század fogyasztóinak figyelme egyre inkább eltolódik a hosszú farok irányába. A hosszú farok piacának kialakulása A hosszú farok elnyúló részén piaci rések tömkelegével találkozunk, mely az ezeket egybegyűjtő, és forgalmazó aggregátorok számára épp oly nagy hasznot nyújt, mint a csúcson elhelyezkedő mainstream termékekkel foglalkozó kereskedőké. Csak éppen itt a kínálat egészen pontosan a keresletre épül, sokkal jobban leköveti, figyelembe veszi és érti a fogyasztók magatartását, mint az erőszakos, hierarchikusan szerveződő csúcsbéli termékek esetén. Ennek a piacnak persze csak akkor van értelme, ha lehetőségeit az emberek valóban kihasználják. A végtelen választék piacának létrejöttéhez alapvetően három feltételnek kell teljesülni: • • •
termelőeszközök demokratizálódásának, a terjesztési eszközök demokratizálódásának, és a kereslet és kínálat összekapcsolásának.
A digitális korszak ezeket a feltételeket valósítja meg. A számítástechnikai termékeknek folyamatos fejlődése, és árcsökkenése lehetővé teszi, hogy mindenki otthon nyomtasson könyvet, készítsen fényképeket, videókat, és zenei felvételeket. Új alkotók jelennek meg, melyek ugyan amatőröknek nevezhetők, a nagy számok törvénye miatt azonban, ha milliók rendelkeznek a szükséges eszközökkel, egész biztosan előbukkannak olyan rejtett tehetségek is, melyek a korábbi magas falakat képtelenek lettek volna áttörni. Nem a minőségbeli különbségekből adódóan, hanem egyszerűen a korábban
érvényes
gazdaságosság szabályai miatt. Egyre több előadó, és termék jelenik meg, mely elnyújtja, bővíti a görbe farok részét.
19
A második lépés ezeket a termékeket eljuttatni a fogyasztókhoz. Az Internet megjelenése lehetővé tette a digitális formában terjeszthető termékek, javak millióinak virtuális készleten tartását. Kikerülve ezzel a „tégla és habarcs” üzletek méregdrága költségeit. De még a csakis atomok világában létező termékeket is jóval olcsóbban tudják forgalmazni az interneten, mint a boltokban. Ennek feltétele még a jól szervezett szállítási lánc, mely ma már szintén kellően kiépült. Ezáltal lehetőség nyílik a fogyasztók millióinak elérésére, mely növeli a rétegtermékek iránti keresletet, vagyis a görbe alatti területet. Magyarországon is egyre inkább terjed az Internet, és a csomagküldő szolgálatok. 2007ben a háztartások 38,4%-a rendelkezik Internet kapcsolattal, melyből 85,9% szélessávú szolgáltatással. A szolgáltatások száma két év alatt több mint 75%-al nőtt, a szélessávú kapcsolatok pedig ugyanezen időszak alatt csaknem háromszorosára! A 16 – 74 év közötti magyar lakosságból 2007-ben 3,9 millióan (51,6%) használták az internetet, ez közel 20%al több mint 2005-ben. Továbbá ezen internet használók 12,2%-a vásárlásra is használja a hálót. Ez 475 800 főt jelent.25 Magyarországon tehát ennyien tartoznak jelenleg a hosszú farok piacának potenciális fogyasztói közé. Ez meglehetősen rövid farok, de vegyük figyelembe, hogy idehaza a kínálati oldal is gyerekcipőben jár. Ezen szereplők száma viszont oly mértékben növekszik, hogy érdemes alapozni rájuk, és kiaknázni az internet adta lehetőségeket. A harmadik mozgatóerő az, ami a legnagyobb átalakítást végzi társadalmunkban. Mégpedig az értékesítés új, barátságos, nem tolakodó és rendkívül hatékony módszerével. A kereslet és kínálat összekapcsolásának a kulcsa a keresők, szűrők megjelenése. Ezek nem törődve felsőbb erők nyomásával pontos iránymutatást adnak a fogyasztónak arra, hogy merre találja az általa hőn áhított árut. A Bookline-nak minden könyv online listán tartása ugyanannyiba kerül, és a regisztrált felhasználó érdeklődési körének megfelelő könyvet fogja javasolni. Sokkal több információval rendelkezik rólunk, mint egy átlagos könyvesbolt, melyben az eladó csak a konkrétan keresett könyvet fogja a kezünkbe adni, vagy nem fogja, mert neki nem éri meg polchelyet biztosítani annak a könyvnek. A fogyasztó keresési ráfordítása pedig sokkal olcsóbb, mint a „tégla és habarcs” üzletekben elvesztegetett idő, vagy a rossz termék vásárlásának költsége. Tulajdonképpen „a hosszú farok piaca maga a kultúra, melyet nem torzít a gazdasági szűkösség.”26
25 26
KSH, Távközlés, internet 2007, Statisztikai tükör II. évf. 147. szám. Chris Anderson: 67.
20
A szűrők fontossága Az internet és a hosszú farok piaca tele van szeméttel. A jel-zaj arányában, jelentős túlsúlyban van a zaj. Ha ezeket nem kontrollálnák a szűrők, a fogyasztók egyszerűen nem is vásárolnának. Mivel a világhálón szereplő termékek nem versengő áruk, nem veszik el egymástól az értékes polchelyet, nem nulla összegű játszmát játszanak, kiváló és csapnivaló áruk egyaránt jelen vannak. De ezt a problémát könnyen orvosolhatjuk a hatékony szűrőkkel. Míg a csúcs termékeinek alakítói megpróbálják előre jelezni az ízlést, és az igényt, addig a google, és társai, utószűrőkkel pontosan tudják azt mérni. Összességében pedig nagyobb valószínűséggel találunk rétegízlésünknek megfelelő terméket, mint a csúcson, ahol a mindenkinek tetszeni akaró tömegárukkal találkozunk.27 A Wikipédia-jelenség Mivel a valószínűség korát éljük, meg kell említenünk ennek legjobb példáját, az online lexikont, mely segít rávilágítani arra, hogy a gyakorlatban hogyan képes jól működni a végtelen választás, és a mindenki számára elérhető és alakítható rendszerek. A lexikon a kollektív tudásra, a tömegek bölcsességére épít. Mindenki szerkesztheti, mindenki elérheti. Egy nyomtatott lexikon több kötetében átlagosan 60-80 ezer szócikk található, melyek hosszúsága csupán pár bekezdés, esetleg egy oldal. A Wikipédiához az összes nyelvet beleértve 2005-ben 3,5 millió szócikk tartozott, melyek közül 200 000 hosszabb, mint a Britannica átlagos szócikkei. Sokan mégis megkérdőjelezik a Wikipédia minőségét, hiszen amatőrök milliói szerkesztették. Amíg egy nyomtatott enciklopédia minősége a szócikk esetleges hibái, és felszínessége miatt egy tízes skálán csupán 5 és 9 között mozog, addig a Wikipédia 0 és 10 között. De mivel sokszorosa a bejegyzett szócikkek száma, nagyobb valószínűséggel találunk helyes tartalmat, mint helytelent. Ezen kívül kiválósága abban rejlik, hogy míg a papír alapú lexikon hibáit csak az esetleges következő számban évek múltán tudják kijavítani, addig az online lexikon rendelkezik saját öngyógyító mechanizmussal. „A Nature című tudományos folyóiratban, 2005-ben megjelent tanulmány arról tudósított, hogy 42 tudományos témájú szócikket vizsgálva szócikkenként átlagosan négy hibát találtak a Wikipédiában, és hármat a Britannicában. Ráadásul a tanulmány közzététele után a Wikipédia hibáit rövid időn belül kijavították, a Britannica esetén viszont erre várni kell a következő kiadásig.”28
27 28
Chris Anderson Chris Anderson: 84
21
IV. A filmfinanszírozás politikai környezete Mielőtt sorra vennénk a filmgyártók, mozik, és filmforgalmazók helyzetét, és megismerkednénk nézőpontjukkal, melyből a digitális korszak új lehetőségeit veszik szemügyre, fel kell derítenünk, milyen a jelenlegi – elsősorban politikai – környezetük. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és milyen rendszer alakítja ki mozgásterüket. Mindenekelőtt foglalkozok a filmtörvénnyel, mely vitathatatlanul nagy előrelépés volt a hazai
filmfinanszírozás
helyzetében.
Majd
bemutatom
a
Magyar
Mozgókép
Közalapítványt (MMK), mint a finanszírozási rendszerek legfőbb intézményét, annak működését, szabályrendszerét, célját. Végül kitágítom a kört, és megvizsgálom, hogyan illeszkedik az Európai Unió szabályrendszereibe Magyarország mozgókép-támogatási rendszere.
1. Filmtörvény A 2004. évi II. törvény a mozgóképről az első törvény mely egy részben művészeti ág működését törvényi keretek közé foglalja, ezzel táláthatóvá, és szervezettebbé tehető a mozgóképpel kapcsolatos támogatások rendszere. „A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:”29 A filmtörvényről, a Közalapítványról és az EU korlátozó rendszereiről Hegedűs Lászlóval, az MMK titkárságvezetői irodájának tanácsadójával beszélgettem. A film – tekintettel arra, hogy önálló művészeti ágként való elismerése mellett szórakoztatóipari vállalkozásnak is tekinthető – az egyik legnagyobb kommunikációs erővel bíró jelenség. Napjainkban az emberek szabadidejének meghatározó részét a mozgóképkultúra illetve mozgóképipar termékeinek fogyasztása tölti ki moziban, televízióban, videón, DVD-n, számítógépen és a jövőben szóba jöhető egyéb közvetítő eszközökön. Egyrészt ipar, azaz előállítója számára üzleti vállalkozás tárgyaként jelenik meg, másrészt kommunikációs 29
2004. évi II. törvény a mozgóképről, Jóváhagyta az Országgyűlés 2003. december 22-i ülése
22
lehetőség a filmelőállítókon kívül a létrehozásához alkotó módon hozzájáruló felek, valamint a filmgyártást támogató államok számára. A filmek ugyanakkor – a gyártásukat és bemutatásukat magában foglaló üzleti tevékenység nemzetektől elszakadó, multinacionális jellege mellett – továbbra is erősen nemzetekhez kötődő alkotások, éppen művészeti sajátosságaik miatt, így azok szinte minden esetben köthetőek valamely ország illetve nép kultúrájához, szorosan összefonódnak azok nemzeti identitásával. A film tehát hatékony és közérthető kultúraközvetítő, így az egyik legalkalmasabb eszköz egy ország számára, hogy bemutassa, illetve formálja a világ előtt róla kialakítandó képet, továbbá nevét, kultúráját napirenden tartsa, illetve gazdagítsa az országok közötti kulturális párbeszédben. A kis országok – saját piacuk korlátozott felvevőképessége miatt – nem képesek csupán a magánszféra közreműködésével, állami segítség nélkül gazdag és nemzetközi szinten is versenyképes mozgóképkultúrát létrehozni. Ha a jogalkotó elismeri, hogy a magyar mozgóképre – amellyel a világ kulturális piacára is ki lehet lépni – szükség van, akkor ezzel együtt el kell ismernie az állami szerepvállalás szükségességét is. Ahhoz, hogy ennek a szerepvállalásnak a módját és mértékét meg lehessen határozni, a mozgóképkultúra kettős – egyszerre művészeti és ipari – jellegét kell alapul venni. Noha a kultúra más területén is érvényesülnek üzleti, piaci megfontolások, a mozgókép és a tágabb értelemben vett audiovizuális ipar által indukált gazdasági eredmények meghaladják a többi művészeti ág hasonló jellegű hatásait. Ebből következően a viszonylagosan nagy mértékű állami támogatási szükséglettel ebben a szektorban állítható szembe az állam számára legnagyobb mértékű gazdasági és államháztartási hasznosulás. Az elérhető kedvező gazdasági hatások azonban nem vezethetnek az állami támogatás, a közpénzek meggondolatlan felhasználásához, a lazuló ellenőrzéshez. A támogatásról döntő kormányzat, és a támogatás elosztását végző szakmai szervezetek szigorú elvek szerint tartoznak elszámolni a szektor által felhasznált összegekkel, bemutatva azok kulturális és gazdasági hasznosulását. Az államnak tehát oly módon kell forrásokat biztosítania a filmszakma számára, hogy egyszerre biztosítsa a művészet autonómiáját és a közpénzek hatékony felhasználását. Ebben áll az állam szabályozó szerepe, és e szabályozó szerep jogi és szervezeti alapelveit hivatott meghatározni a mozgóképről szóló törvény. A mozgóképtörvény célja, hogy a megfelelő jogi háttér és a szükséges erőforrások egyidejű biztosításával a magyar filmgyártás a megváltozott társadalmi körülmények
23
között a gazdasági és kulturális versenyben sikeresen helyt tudjon állni. Cél továbbá az, hogy olyan új szakmai struktúra jöjjön létre, amely a rendelkezésére álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával egyaránt képes biztosítani a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek gyártásának támogatását, ösztönözni az egyéb magyar részvételű, vagy külföldi filmek magyarországi gyártását. Szabályozza a filmmel kapcsolatos hatósági és egyéb állami funkciók ellátását, a hazai és nemzetközi filmszakmai kapcsolatok kiépítését és fejlesztését, valamint – a törvénnyel párhuzamosan bevezetett egyéb szabályozókon keresztül – a mozgóképipar működési volumenének növekedését. A törvény célja és alapelvei „4. § E törvény célja a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférésének, a nézőszám emelkedésének biztosítása; b) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, valamint a mozgóképpel kapcsolatos művészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül; c) a megfelelő jogi háttér és pénzügyi erőforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon; d) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését; e) a hazai mozgóképszakma működéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása; f) meghatározni a nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illető vagyoni jogok egységes rendezését; g) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elősegítése és fejlesztése. 5. § (1) Az e törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját.
24
(2) E törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és művészeti függetlensége ne sérüljön. (3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen. (4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.”30 A 4-5. § egyrészről az állami kötelezettségvállalás kijelentése a magyar filmipar talpra állítása tekintetében, illetve a támogatás kereteinek elvi szintű meghatározása: az anyagi erőforrások biztosításáról, azok felhasználásának ellenőrzéséről, a hatósági és egyéb állami feladatok megállapításáról, illetve a nemzetközi piacra lépes érdekében az európai szabályozással történő összhangteremtésről. Másrészről a törvény céljai és alapelvei hivatottak kijelölni a törvény értelmezése során követendő kereteket. Ezen belül különösen azt a célt szolgálják, hogy ha a törvény végrehajtása során bármilyen vita vagy kétség merülne fel valamely szakasz értelmezéséről, a jogalkalmazás során az alapelvek ne sérüljenek. Segítséget és támpontokat nyújtanak ugyanakkor a későbbi jogszabályok, illetve alacsonyabb rendű szabályok és közigazgatási aktusok meghozatalakor is. A támogatási rendszer a következő alapelvekre épül: a) „a magyar, és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése, b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele, c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása, d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése, e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése, f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.”31
30 31
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 4-5.§ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény II. fejezet, 6. §
25
A törvény három közvetlen támogatási rendszert különít el. Az úgynevezett normatív, szelektív és strukturális támogatásokat. A normatív támogatással egyebek között az ún. sikerfilmek készítőit kívánja ösztönözni a törvény olyan újabb filmalkotások elkészítésére, melyek a közönség körében közkedveltek, a szelektív támogatás során pedig lehetőség nyílik arra, hogy az állam a nagyközönség által kevésbé látogatott, ám jelentősebb művészi értékkel bíró filmalkotásokat támogasson. A strukturális támogatás hosszabb, több éven átnyúló, valamint az évenként azonos módon ismétlődő projektek megvalósulását hivatott támogatni. A közvetett támogatások különféle mozgóképipari és mozgóképszakmai tevékenységek támogatására létrejövő adó- és befektetési kedvezmény rendszer. Ezeknek, a támogatásoknak az odaítélésében játszik jelentős szerepet a Magyar Mozgókép Közalapítvány.
2. Magyar Mozgókép Közalapítvány A Kormány és 26 filmszakmai szervezet által alapított Közalapítvány a költségvetésben meghatásozott források elosztását végzi. Támogatja a filmgyártást, filmforgalmazást, és minden tevékenységet mely összekapcsolható a filmkultúrával. Technikai és egyéb fejlesztéseket, esetünkben a digitális technikára való átállást nem áll módjukban támogatni. Ezeket a költségvetésben meghatározott külön forrásokból, a pénzügyminisztérium külön rendeletek alapján támogathat. A Közalapítvány célja támogatni a mozgóképalkotások létrejöttét, és a mozgóképkultúra terjesztését, fenntartását, megújulását, elősegíteni az egyetemes filmkultúra értékeinek magyarországi terjesztését, különösképpen az európai alkotásokat. Célja továbbá ezen alkotások megőrzése, és védelme, a mozgókép infrastruktúra javítása, a mozgóképkultúra és szakma képviselete.32 „8. § (3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, film-előállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.”33
32 33
Magyar Mozgókép Közalapítvány Alapító Okirata, Budapest, 2006. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. §, 3. bekezdése
26
A Közalapítvány kelező szerve a Kuratórium. A szakkollégiumok javaslatai alapján dönt a támogatások odaítélésének rendszeréről. Ezek alapján írják ki a pályázatokat, a filmszakma egészét érintő kérdésekben, illetve szakkollégiumi területek szerint. Az adminisztratív feladatokat a Titkárság végzi. A nem filmgyártási célú támogatásokról a 2004. évi II. törvény alapján a 25/2008 (VIII. 8.) OKM rendelet rendelkezik, melyet a Nemzeti Kulturális Alapból folyósít. Ez a rendelet határozza meg a nem filmgyártási célú tevékenységekre elszámolható költségek mértékét. Filmkészítés tevékenységei közül támogatja a filmterv fejlesztés, filmgyártás-előkészítés költségeit az elszámolható költségek 80%-áig, de legfeljebb 7,5 millió forintig. A forgalmazás
területén
a
magyar
filmek
terjesztését
(kópiagyártást,
reklám
és
propagandaköltségeket, mely támogatások maximális mértéke az elszámolható költségek 90%-a, de legfeljebb 10 millió Ft. Támogatja továbbá a magyar részvételű koprodukciós filmek és „art” besorolású külföldi filmek filmterjesztési költségeit legfeljebb 2 millió Ft-ig filmenként. Ez a rendelet tér ki a mozik támogatására. Ezek közül is az „art” mozi termek működésére, mely termenként 2 millió Ft támogatást jelent, és nézőszám alapján, Budapesten további 2, vidéken 4 millió Ft/terem támogatást tesz lehetővé. Támogatja továbbá a magyar és „art” besorolású filmek vetítését mozinként legfeljebb 1 millió Ft-ig. Ez szelektív támogatás, mely a filmkölcsönzési díjakra, hirdetési és filmszállítási költségekre igényelhető.34 A 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet szól a mozgóképszakmai hatóság működési eljárásairól, mely egyik legfontosabb tevékenysége a besorolási eljárás. Ez határozza meg a filmek korhatár szerinti besorolását, valamint ez ítéli oda az „art” minősítést filmek és mozik (termek) esetében. Meghatározza, hogy a film magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételű filmalkotás.35 Ezek a rendeletek szoros összhangban állnak, és kell, hogy álljanak az EU ide vonatkozó rendeleteivel.
34 35
25/2008 (VIII. 8.) OKM rendelet, Budapest, 2008 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet, Budapest, 2008
27
3. EU határozat a kultúra és ezen belül a mozgóképkultúra támogatásáról A filmtörvényt 2004-ben vezették be, ideiglenes eljárással 2007-ig. 2008-ban változtatások nélkül bejelentették a törvényt a Bizottságnak, de az több pontot is tisztázni kívánt. Legnagyobb kritika a közvetett támogatások adóalap csökkentő rendszerét érte, valamint hosszú tárgyalások során egyezkedtek a felek az alacsony költségvetésű és nehézfilmnek minősülő filmek intenzívebb, gyártási költség 50%-át meghaladó állami támogatásáról. Az EU felállított egy kulturális követelményrendszert, mely teszt formájában méri és meghatározza az adott mű kulturális értékét. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeként született az Európai Bizottság, Neelie Kroes bizottsági tag által közzétett „N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program” címet viselő határozata. A támogatási és kulturális kritériumokat az alábbiak alapján határozza meg: Ahhoz, hogy egy film jogosult legyen akár adókedvezményként, akár közvetlen támogatásként nyújtott filmgyártási támogatásra, meg kell felelnie az alábbi bekezdésben közölt kulturális tartalmi feltételek közül legalább kettőnek (a-h); vagy meg kell felelnie a magyar filmelőállító részvételével történő európai koprodukció azon feltételeinek, amelyeket az európai kulturális sokszínűség előmozdítására irányuló, a filmgyártási koprodukcióról szóló európai egyezmény36 határozott meg, valamint legalább négy pontot kell elérnie az alábbi j-n kategóriákban.37 Kulturális tartalmakért járó pontrendszer: „a)
a
filmalkotás
témája
vagy
az
annak
alapjául
szolgáló
mű
olyan
történeten(eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos; - 1 pont b) a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak; - 1 pont 36
Az alábbi határozat idézi: Európa Tanács, Európai szerződések sorozat, 147. szám, 1992. 10. 02. (hatályba lépés: 1994. 04. 01. 37 N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program, Brüsszel, 2008
28
c) a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be, vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti; - 1 pont d) a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be; - 1 pont e) a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul; - 1 pont f) a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai
ország
társadalma
számára
kulturálisan,
szociológiailag
vagy
politikai
szempontból releváns kérdés áll a középpontjában; - 1 pont g) a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket – különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot,
a
kisebbségvédelmet,
az
emberi
jogokat,
a
toleranciát,
a
környezetvédelmet – tükröz, vagy jelenít meg; - 1 pont h) a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. - 1 pont Gyártási feltételek i) a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás; - 4 pont j) a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT állam polgára található, illetve olyan nem EGT állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert, mint: j, a) rendező, 1 pont
j, h) jelmeztervező,
j, b) producer,
j, i) vágó,
j, c) operatőr,
j, j) maszkmester,
j, d) forgatókönyvíró,
j, k) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy
j, e) fő- és mellékszereplők,
j, l) utómunka gyártásvezető
j, f) zeneszerző,
(hangi/képi/digitális);
j, g) látványtervező, Minden teljesített kategória után 1; legfeljebb 6 pont k) a filmalkotás végső változata valamely EGT- állam nyelvén készül; - 4 pont
29
l) a filmalkotás közreműködői – a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével – legalább 51%-ban valamely EGT- állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai film koprodukciónak; - 4 pont m) a forgatási helyszín Magyarországon van; - 3 pont n) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország. - 3 pont”38 Ezzel a határozattal kizárták olyan filmek támogatását, melyek nem tekinthetőek kulturális értéknek, és védelmezik az európai filmek jogát, elsősorban a tengerentúli produkciókkal szemben. A pontrendszer betartásának ellenőrzését egy iroda végzi, a Pénzügyminisztériumon keresztül. A szigorú szabályok és folyamatos ellenőrzések mellett nehezebb, de nem lehetetlen megfelelni a követelményeknek. A közvetett támogatásnak számító adóalap csökkentő megoldás sok vitát váltott ki. Azon folytak a tárgyalások, hogy mivel az adóalap csökkentése miatt az állam bevételtől esik el, ezért ez is állami támogatásnak minősül. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az adólevonás általános intézkedésnek minősül, tehát minden vállalkozás egyformán vehet részt a programban, illetve ezáltal nem realizál nyereséget, hiszen semmilyen ellenszolgáltatással – szponzori feltüntetés, reklám – nem élhet a támogató vállalat. Az adóalap maximum 70%-át fordíthatja ilyen célra a vállalkozás. A támogatás tehát nem szelektív, ezért nem minősül állami támogatásnak. Az EU szerint veszélyezteti a közös piaci versenyt, mivel ez a fajta hozzájárulás előnyben részesít bizonyos vállalkozásokat. Ezért meg kellett vizsgálni a közös piaccal való összeegyeztethetőséget. AZ EK-szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja a következőre vonatkozik: „a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.”39 Tehát a kérdéses termékek esetében a kulturális értéket kell vizsgálni, méghozzá a tartalomra és milyenségre, nem pedig a hordozóra. „A közlemény szerint a támogatás akkor indokolható, ha megfelel az általános jogszerűségi elveknek, továbbá a kulturális tartalomra, a területi megoszlásra, a támogatási intenzitásra és a támogatás-kiegészítésre vonatkozó négy sajátos összeegyeztethetőségi kritériumnak.”40
38
N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program, Brüsszel, 2008 Idézi: N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program, 5.1.2 fejezet (128) bekezdés, Brüsszel, 2008 40 N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program, 5.1.2 fejezet (129) bekezdés, Brüsszel, 2008 39
30
A kulturális kritériumokat korábban már bemutattam, a másik jelentős feltétel viszont a támogatás intenzitására vonatkozik. E szerint bármely állami támogatás az adott termék, projekt teljes költségvetésének csupán 50%-át teheti ki. Ez alól a filmipar területén mentesülnek a nehézfilmek, vagy az alacsony költségvetésű alkotások. Nehézfilm kategóriába tartoznak azok az alkotások, melyek elsősorban nem kereskedelmi célra készülnek, kiadásai előreláthatólag nem fognak megtérülni, de társadalmi hasznossága, értékteremtő hatása jelentős. Ilyenek a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, és néhány fikciós film. Ezen kategória meghatározásában nem voltak nehézségek, annál inkább az alacsony költségvetésű filmek esetében. Hosszas tárgyalások eredményeként 237 millió Ft-ban került megállapításra az alacsony költségvetésű filmek maximális költsége. Ebben a két esetben tehát az állami támogatás összege meghaladhatja a teljes költség 50%át.
4. Áttekintés Összefoglalva tehát, a hazai filmkészítést 2004 óta törvény szabályozza, mely szoros összhangban áll az Európai Unió ide vonatkozó szabályozásaival, rendeleteivel. A filmtörvényben meghatározott módon lehet a filmgyártáshoz, és nem gyártási célú költségekhez támogatást igénybe venni, melyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány, illetve a Nemzeti Kulturális Alap finanszíroz. A filmek forrásait ezen kívül filmgyártók és forgalmazók saját vagyonukból finanszírozzák, valamint lehetőség nyílik szponzorációra, reklámbevételre és egyéb befektetők keresésére, kihasználva a közvetett támogatásként működő adókedvezményt. Számtalan hazai és nemzetközi alap ír ki pályázatokat. Rengeteg nemzetközi filmfesztiválon lehet szerepelni, melyből egyrészt a normatív támogatásokra lehet pontot gyűjteni, másrészt eredményes szereplés esetén a fesztiválok díjaiból is növelhetőek a bevételek. A fikciós filmek legnagyobb bevételei azonban a sikeres forgalmazástól remélhetőek. Ehhez azonban erősen kell szerepelni a piacon, hogy a mozi, DVD, tv, internet és egyéb megjelenésekből nagy bevételre számíthasson a filmgyártó. A mozik is részesülnek támogatásokban, különösen, a kulturális értékeket bemutató „art” besorolású mozik, mivel az ő bevételeik messze elmaradnak a sikerfilmeket bemutató, csupán a közönség létszámának növelésében érdekelt multiplex, és egyéb tömegfilmes moziktól. Az Európai Bizottság határozata alapján a filmtörvény 2013-ig a jelen támogatási rendszer szerint alkalmazható.
31
V. Filmkészítők szemszöge 1. Digitális technikák a filmgyártásban Filmgyártás során mind a forgatás alatt, mind az utómunkálatoknál jelenleg is használnak digitális technikát. Forgatás során a hangtechnika
4. ábra
Forrás: www.hazi-mozi.hu
tökéletesen digitalizálódott. Merevlemezre rögzíti a felvételt, melyet CD-n, DVD-n tárolnak, szállítanak, és elektronikusan szerkesztenek.
Az
utómunkálatok
pedig
már
teljesen
digitalizált módon történnek. A 35mm-re forgatott filmet scannelik, majd számítógépes vágóprogrammal vágják, és fényelik. Nem beszélve a számítógépes animációkról, effektekről. Majd az elkészült filmet levilágítják egy filmszalagra, és így kerül forgalomba, a megfelelő kópiaszámban sokszorosítva. Digitális kamerák A nagy kérdés azonban az, hogy mikor és miért váltanak a filmesek nyersanyagot. Valószínűleg ugyanúgy, mint a fotográfiában, a filmezésben is lejátszódik az a folyamat, amikor már a professzionális filmstúdiók is elhagyják a celluloid nyersanyagot. Ez az átállás a különböző érdekek lobbián fog múlni. A gyártónak egyszeri nagy költséget jelent beszerezni a digitális felvevőeszközöket. A fent említett digitális technikák beszerzése nem jelentett túl nagy költséget, sőt egyértelmű költségcsökkentő hatása volt, ráadásul a munkafolyamatok sokkal egyszerűbbé váltak. Egy professzionális digitális kamera azonban jelenleg sokba kerül, és magán a felvételi eljáráson gyakorlatilag semmit sem egyszerűsít, sőt a világosítás kicsit másképp működik, mint a film nyersanyag esetében, és ezt meg kell tanulni. Továbbá a jelenleg Magyarországon elérhető digitális kamerák nem hozzák a 35mm minőségét. Nemrégiben elfogadtak egy nemzetközi szabványt (DCI – Digital Cinema Initiative), mely szerint a következő 10 évben a digitális felvételeket 2K minőségben kell produkálni, ahhoz, hogy mozikban vetíthessék. A „kettő K” a felbontást jelöli, mely 2048x1080 képpontot jelent, ami kicsivel több, mint a full HDTV-k felbontása (1920x1080). Erre azt mondják, 19 méter fölötti vetítési távolságon, 90m2-es vászonra vetítve megfelelő minőséget kapunk. A most kiépülő digitális vetítőtermek erre a minőségre készülnek fel, és 10 évig nem valószínű a
32
váltás. Azonban egy 2K minőségű felvétel a legnagyobb jóindulattal is csak a 16mm-es film felbontásának felel meg. Az operatőrök pedig nem szívesen adják alább a már meglévő minőséget. Noha a vetítés jelenleg nemigen tud 2K fölé menni, a felvétel már igen. Amerikában a Red Digital Cinema Camera Company41 piacra dobta az első 4K (16:9-es képaránynál, 24096x2304) felbontású kamerát, melyet követ az 5,6 és nemsokára a 9K-s technikájuk. Az elméleti lehetőség tehát megvan arra, hogy messze túlszárnyalják a filmkészítők a 35mm minőségét. Ráadásul igazán elérhető áron. A kamera objektívekkel, és minden szükséges kiegészítővel 7 és 12 millió Ft között megvásárolható. (30000-60000$) 5. ábra, Red One Cine digitális kamera
Forrás: www.redonecine.com
A legnagyobb vita a körül bontakozik ki, hogy akármilyen nagyszerű képfelbontással rendelkezik a kamera, a film nyersanyag természetes mivoltát nem tudják visszaadni a pixelek. Ezt a meccset a fotográfusok is lejátszották, az eredmény az lett, hogy ma már boldog boldogtalan papírvékony digitális gépekkel rohangál, és a „polgári” fényképezésből teljesen kiszorult a film. Ellenben a professzionális stúdióknál, reklám, divat, és egyéb magas minőséget megkövetelő fényképeknél, ahol számít a nagyítási méret, szinte kivétel nélkül nagyformátumú filmre dolgoznak, vagy legalább olyan méregdrága digitális hátfalakkal, mely hozza a kívánt minőséget. A filmezésnél nem létezik nagyformátum, így csak a 35mm-ig kell eljutnia a digitális technikának, hogy beinduljon az átállás. Viszont létezik egy hatalmas vászon a mozi termekben, amin minden apró hiba – vagy épp ellenkezőleg – hibátlanság látszik. Ugyanis a digitális felvétel az arra érzékeny szemek számára műanyagnak, és túl tökéletesnek tűnik. Az eltérés oka a szemcseeloszlásban rejlik. A CCD-n (vagy CMOS) a képpontok tökéletes sorokba és oszlopokba rendeződnek, és mindig ugyanott vannak. A celluloid nyersanyagon azonban véletlenszerűen oszlanak el a fényérzékeny szemcsék. Ahogy a szemünkben is. Ezért mondhatjuk rá, hogy természetesebb hatása van. 41
A cég hivatalos honlapja: http://www.red.com/
33
Most már nem csak két pénztárca, de két szemlélet is összecsap a digitalizáció fölött. Érthető is, hiszen az egyik legnagyobb szórakoztatóipari terméknek sorsáról döntenek, ahol a néző elégedetlensége nyomban érzékelteti hatását. Hogy megválaszoljuk azt a kérdést, mi lesz a film nyersanyag sorsa, meg kell vizsgálnunk minden szereplőt, akinek valamilyen érdeke, vagy ellenérdeke fűződik az átálláshoz. Nagyjátékfilmesek A nagyjátékfilmesek sorsa leginkább a forgalmazóiktól függ, nekik külön fejezetet szentelek. Akadnak azonban olyan rendezők, akik a film tartalma miatt megkövetelik azt a megfelelő alapanyagból készíteni. Ahol tehát többletjelentése lesz a celluloidnak, és a néző számára érzékelhető különbség hozzájárul a mondanivaló erősítéséhez, ott ezt fogják választani. Ők azt szeretnék, ha nem tűnne el teljesen a nyersanyag, és meghagynák a választást, hogy mire dolgozzanak. Ehhez azonban szükség van a vetítőtermek választási jogához is. Ha már csak projekttorok lesznek a mozikban, értelmét veszti nyersanyagra dolgozni. Ekkor viszont vagy digitalizálják az összes filmművészeti örökséget, vagy nem vetítik azokat. Mindenképpen kevesebb lesz az ilyen rendezők filmjeinek bemutatási lehetősége. Televíziós produkciók A TV számára készülő filmek, dokumentumfilmek, rövidfilmek, televíziós produkciók jelenleg is főleg BetaCam-re, vagy DigiBeta szalagra forognak, esetleg miniDV, vagy HD kamerát használnak. Ezeket az eszközöket egész biztos felváltják a merevlemezt használó, 2K, 3K, esetleg 4K minőségű teljesen digitális kamerák. Nagyobb minőség ide nem szükségeltetik, ugyanakkor a digitális televíziózás, és a fullHD TV-k megjelenése megköveteli a régi rendszerek lecserélését. A televízió ezzel az átállással csak nyerhet, hiszen ha a lakosság is le tudja cserélni a készülékeit, és az adások is valódi HD felbontást produkálnak, akkor olyan minőségbeli javulás lesz megfigyelhető, ami még jobban segíti az otthonfilmezés elterjedését. Ez pár éven belül be kell, hogy következzen. Amatőr filmesek Kevés olyan amatőr filmest tudnék mondani, aki forgatott már valaha 35mm-re. Ellenben számtalan film készül kis kézikamerákkal, miniDV-re. Ők a régi Super8-as generáció leszármazottai, akik kamerával a kezükben mindenképp el akarják mondani és megmutatni véleményüket, vagy a saját szemszögükből ábrázolni a világot. Számukra csakis előrelépést jelent a technika fejlődése. Azzal, hogy egy 2K esetleg 4K felbontással
34
rendelkező kamera a kezükbe kerül, végre talán nézhetőek is lesznek az amúgy legtöbbször igen silány minőségű, de annál eredetibb videóik. Számuk az elmúlt időben olyannyira megnőtt, hogy kétségtelenül ők lesznek a jövő apró véleményformálóik. Megérdemlik a külön alfejezetet.
2. Amatőr filmesek inváziója A filmszakma demokratizálódása Hogy, hogy nem, ismét a hosszú farok területére tévedtünk. Amatőr filmesek mindig is voltak, ezt jól tudjuk a Filmmúzeum csatorna éjszakai adásaiból. Számuk azonban mostanában kezdett jelentős mértékben növekedni. Nagyapáink művészkávézókban verseltek, apáinknak rockbandája volt, bátyáink kis kocsmák falait díszítik fotóikkal. A mai ifjúságnak is kell találni valami új hobbit. Ma mindenki filmet akar készíteni. Méghozzá azért, mert megtehetik. Végre mindenki számára elérhető a legösszetettebb művészeti ág, melyben az összes felmenőnk ránk gyakorolt hatása kifejezhető. Napjainkban bárki könnyen hozzájuthat a filmkészítés eszközeihez. A digitális kamerák pedig egyre jobb minőségben, és egyre elérhetőbb áron állnak rendelkezésre. A számítógépes vágóprogramokkal pedig otthon is el lehet végezni minden utómunkát úgy, ahogy a profik teszik. A terjesztési eszközök szintén demokratizálódtak. Az Interneten mindenki közzéteheti alkotását, ezzel nem szélbe kiáltják szavaikat, hanem valóban kifejezhetik véleményüket, melyek meghallgatásra találnak, és azonnali válaszreakciókat váltanak ki. A hangsúly a tartalmon van. Ha valóban van az alkotónak mondanivalója, és képes azt ezen a komplex formanyelven közölni, akkor nem beszélhetünk vizuális környezetszennyezésről. A kereslet pedig kezd kibontakozni. A mozgatóerő itt is ugyanaz, mint általában a rétegtermékek felé kalandozó fogyasztónál. Nem kíváncsi a felülről diktált főáramlatbeli tartalmakra. Ha valakinek nincs kedve kimozdulni a moziba, és nem kötik le a televíziók főműsoridejében sugárzott sztárcsinálások, de mégis ki szeretné elégíteni vizuális szükségleteit, felkeresheti a filmklik.hu, vagy a dazoo.com kínálatában szereplő több ezer magyar nyelven, vagy felirattal is elérhető rövidfilmet, kisjátékfilmet, dokfilmet, vagy akár egész estés játékfilmet. A filmszakmának is fel kell figyelnie az önmagát fejlesztő és vizsgáztató feltörekvő alkotókra, melyek közül könnyen lelhetnek rá arra a tehetségre, akikre a főáramlatban maradáshoz, és sikerkovácsoláshoz esetleg szükségük van. Hiszen egy kreatív, új 35
ötletekkel felfegyverzett filmes, aki a konvenciókba még nem szürkült bele, képes megadni azt a szükséges pluszt egy nagy filmalkotáshoz is, amivel elégedett lehet még a producer, sőt, akár a néző is. Egyre több játékfilmes rendező bukkan fel a reklámfilm vagy a videóklipp világából. Ez nem jelenti azt, hogy a többszázezer önjelölt filmes közül, mindenki sztár akar lenni. A legtöbbjüknek bőven elegendő elismerés az, hogy a haverjaik, vagy esetleg még párszázan megnézték kisfilmjüket a youtube-on. Ők valószínűleg nem is fognak drágább kamerákra költeni, és cseppet sem akarnak a filmpiacra betörni. Viszont szép számmal vannak olyan kisfilmes alkotóműhelyek, akiknek fontos, hogy minél több emberhez eljusson véleményük, esetleg még pénzt is keressenek vele. Ez utóbbi általában még nem következik be. De számukra és a néző számára is ott van a lehetőség, hogy egymásra találjanak, csak megfelelően kell navigálni, a filmek tömkelege között. A filmpiac iránytűi Mint néző, ha szemügyre akarjuk venni a filmkínálatot, először a moziműsort böngésszük, aztán szaklapokban, vagy a neten megnézzük a filmbemutatókat, kritikákat olvasunk, stb. Kalandozunk a hosszú farok piacának csúcsán, majd miután itt nem találtunk egyetlen rövidfilmet sem – pedig minket éppen az érdekel, a saját kisfilmünk elkészítése miatt – elkezdünk távolodni a csúcstól. És azonnal bele is zavarodunk a számtalan alkotásba. A filmek száma a görbe elnyúló farok részén hatványozottan nő. „ebből az következik, hogy – bármit keresünk is – a görbe csúcsától távolodva egyre több olyan termék található, amit nem keresünk. Ezért romlik a jel-zaj arány, bár a csúcstól távolodva egyre nagyobb valószínűséggel találjuk meg azt, amit keresünk (ha jó keresőkkel és szűrőkkel rendelkezünk).”42 A főáramlat is rendelkezik szűrőkkel, ez nem csak a hosszú farok sajátossága. Egész ágazatok jöttek létre abból a célból, hogy felkutassák az eladható termékeket, lásd táncdalfesztivál, vagy megasztár, hollywoodi stúdiók tehetségkutatói, vagy lemezkiadók döntései, hogy vajon ki érdemes arra, hogy megfaragják, és sztárt csináljanak belőle. Megpróbálják megjósolni, hogy várhatóan milyen ízléssel fogunk rendelkezni, és előreláthatóan mi lesz sikertermék. Munkájuk elismerésre méltó, de eredményük borzasztóan homogén, és semmi meglepetéssel nem kecsegtet. Ugyanaz a recept Shakespeare óta. Őket nevezi Anderson előszűrőnek, mivel a piacra kerülés előtt döntenek a termék sikerességéről. A görbe hátsó részén létrejövő keresők viszont utószűrők. Ők a már meglévő termékek között segítenek minket elnavigálni ajánlási és keresési technikákkal. Felerősítik, és nem pedig előrejelzik a 42
Chris Anderson: 139
36
fogyasztói magatartást. A tömegek bölcsessége alapján emelik ki nekünk a zajból a jelet, a szemétből a jót, azt, ami valóban releváns, érdekes, és eredeti. Ilyen keresők például a google, ahol a keresett szóhoz legközelebb álló oldalakat adja ki, azokat pedig látogatottságuk alapján rendezi sorba. Valószínűleg a leghatékonyabb oldalt keresik legtöbben (vagy a legjobban menedzseltet), de szinte biztos, hogy a találatok első oldalán ott
lesz
a
számunkra
legmegfelelőbb
keresési
eredmény
is.
Hatékonyabb
keresőrendszereket találunk a zenei portálokon, vagy éppen ahol filmek között tudunk válogatni. A filmklik.hu a regisztrált felhasználótól minden keresést megkönnyítő adattal rendelkezik (mert megadtuk neki), és ezáltal hatékonyan tud a felhasználónak ajánlásokat tenni. Mi több, miután egy film felkeltette az érdeklődését, további ajánlásokat láthat az adott rendezőtől, vagy az adott műfaj szerint csoportosítva, mindezt népszerűségi sorrendben. Itt is számít tehát, hogy mit hányan néztek meg, vagyis mennyire sikeres, de a népszerűségi listák valóban mérvadók, hiszen azonos kategóriákat hasonlít össze. Míg a csúcsbéli filmek Top 100-as rangsoránál mindegy, hogy az egyik film az Alkonyat (Twilight) – Hollywood, romantika, vámpír, nagyköltségvetés – a másik meg az Ádám almái (Adams aebler) – Dán-német koprodukció, névtelen színészek, templom, kis rendező – azonos listán fognak szerepelni (ha egyáltalán olyan közel kerülnek egymáshoz), és a lista alapján a mozik az előbbit fogják játszani – legalábbis többször – mert sikerre lett ítélve. Ha megnézzük azonban az imdb.com (internet movie database), népszerűségi indexét, láthatjuk, hogy hányan szavaztak és milyen megítéléssel a fenti a filmekre egy 10es skálán. Gondolom, már semmi meglepetést nem okoz a következő adatok közlése: Alkonyat 21412 szavazat alapján 10-ből 5,9 pontot kapott, míg az Ádám almái 6586 szavaztat alapján 10-ből 7,8 pontot. Számtalan remek következtetést vonhatunk le ebből a néhány számból. Egyrészt, a mozik jól választottak, amikor az Alkonyatot műsorra tűzték, hiszen az Amerikában ez év november 17-én bemutatott film az első három napon közel 70 millió dollár bevételt produkált, miközben 37 millióba került. A 10. napon már itthon is vetítették, nem kisebb sikerrel. Mindenki jól járt! A néző is? Az imdb alapján koránt sem. Mivel mindenkinek tetszeni próbált a film, homogén, könnyen kategorizálható alkotás született, de ilyen nagy tömegben a közönség ma már egyáltalán nem homogén, és könnyen kategorizálható. Pontosan olyan szürkére festették ezt a filmet, mint ami a szavazatokon is látszik. Körülbelül ugyanannyi embernek tetszett, mint amennyinek nem. Ez a forgalmazó szempontjából még mindig tökéletes siker, mivel aki itt szavazott, az már látta a filmet, kifizette a jegyet. Ha nem elégedett, az már nem releváns. Számára az a
37
fontos, hogy egyszer megnézzék a filmet. Nem csoda, hogy manapság kevés utánjátszás van. A bemutató óta nem telt el egy hónap, és mindenki láthatja a statisztikákon, hogy született egy újabb középszerű kasszasiker. Ellenben az Ádám almái 2005-ben készült, és a magyar mozikba, idén nyáron (!) jutott el . A legalkalmatlanabb időben vetítették, mindössze csak pár mozi. Ők mégis jól tették. Legalábbis a nézővel jót tettek. Két év alatt sem nézték meg annyian ezt a filmet, mint az Alkonyatot 3 nap alatt, de akik megnézték, azoknak sokkal jobban tetszett. A dán-német koprodukció közönsége valóban homogén, mert azonos az érdeklődési körük, és boldog is, mert eljutott hozzájuk ez a film. Aki nyáron hajlandó volt beülni a moziba, és előtte utána járt, hogy milyen filmet nézzen, kellően jó értékelést találhatott az Ádám almáiról az imdb-n. Ezen kívül szemet szúrhatott a 15 fesztiváldíjazás, és 11 jelölés. A film nem lett kasszasiker, de minden bizonnyal megtérült, mert speciális effektek helyett kiváló forgatókönyvet használt. Összességében tényleg mindenki csak jól járhat ebben az új világban. Ha felhajtás kell sikerfilmet nézünk, ha értéket várunk, hiteles ajánlásokra építve beülünk egy hozzánk közel álló rétegfilmre. Eközben tudjuk, hogy valószínűleg mindkét filmet alkotó emberek megkeresték a maguk hasznát, a ráfordítás százalékban talán pont ugyanannyit. Filmfesztiválok Fontos, hogy nem minden gyártó teheti meg, hogy ráhagyatkozik az utószűrőkre, mondván, ott reális képet kapunk arról, sikeres-e a filmünk. Az utószűrők elsősorban a néző miatt jöttek létre. Az alkotók számára csak éles kritikául szolgálhat, hogy esetleg felejtsék el a következő filmtervüket. Akik viszont kis pénzből amatőr filmet készítenek, és esetleg az előrelépésben reménykednek, hasznukra válhat, ha egy kereső, vagy a nézők ajánlása minél előkelőbb helyre rangsorolja őket. Felbátorodhatnak, hogy esetleg egy szakértőbb szűrőnek is alávetik magukat, melyek szintén utószűrők, és az egész szakma odafigyel rájuk. Ezek a filmfesztiválok. Ma a világ minden pontján szerveznek filmfesztiválokat. Minden kategóriára jut legalább heti 30 leadási határidő. Ennyi fesztivál közül nem könnyű választani, de már nekik is van szűrőjük! Magyarországon a normatív támogatások megszerzésének egyik módja, hogy egy listában közzétett fesztiválon beválogassák filmünket. A vetítés és a díjazások pontokat jelentenek, melyeket az adott év végén, az adott filmre összegyűjtve forinttá lehet tenni. Nagyszerű lehetőség mindenkinek, hogy szert tegyen a következő filmjének önrészére. De igazán amiatt jelentősek a fesztiválok, hogy minőség szerint megszűrik a beérkezett alkotásokat. Ezek a rangsorok szintén mérvadóak, hiszen nem 38
vesznek mindent egy kalap alá. Általában legalább műfajonként kategorizálnak, de a legtöbb helyen a film hossza is számít, sőt, a rendező életkora is. Egyre több fesztiválnak léteznek ugyanis ifjúsági kategóriái. Ezen kívül számtalan tematikus fesztivált is számon tartanak, ahova eleve réteg érdeklődéseket kielégítő filmeket várnak. A fesztiváloknak ugyanúgy meg van a maga rangsoruk. Hatalmas tradíciókkal rendelkezik az Oscar-díj átadás, a Cannes-i filmfesztivál, vagy Közép-Európában a Karlovy-Vary fesztivál. De vannak, amik az utóbbi időben, más miatt vívták ki a szakma odafigyelését, mint például a Sundance fesztivál. Pályázni bárkinek lehet, és érdemes is, mivel a forgalmazóknak sokat segít a filmek kiválasztásában a fesztiválokon való eredményesség.
39
VI. A mozik szemszöge 1. A mozik helyzete az új évezred elején A mozik első ötven éve felfelé ívelő pályát mutatott. Világszerte egyre szaporodtak, és nagy volt az érdeklődés irántuk. Az akkori filmkínálat szinte összes filmjét le tudták vetíteni. Persze némely film nem lépte át az országhatárokat, és nem jutott túl nagy távolságra, de ennek a hangosfilm megjelenése után, nyelvi akadálya is volt. Népszerűek voltak a mozik, mert mozgóképi élményt máshol nem lehetett begyűjteni, és ez tartalomtól függetlenül érdekelte a nézőket. Zömében akkor is szórakoztató filmeket vetítettek. Mindenki elégedett volt, mert nem volt más. Nem alakult ki a műfajoknak olyan széles spektruma, és nem volt annyi féle rendezői stílus. Mivel csak egy nagyon szűk elit számára volt elérhető a filmkészítés. A II. világháborút követően azonban kezdett elterjedni a televíziózás. Hihetetlen élmény lehetett hazavinni a mozgóképet. Nyomban csökkenni kezdett a mozilátogatások száma. A televízió elszívó hatásának ellensúlyozására mind a technikai (külső) és mind a tartalmi (belső) oldalon születtek újítások. Egyfelől divatba jött a szélesvásznú képformátum, fejlődött a hangtechnika, meglepő próbálkozásokkal álltak elő. Másfelől, főleg Európában, ahol a filmet inkább művészetként, mint sem iparként kezelték, kialakultak az első filmirányzatok. A 40-es évek olasz realizmusától kezdve az 50-es 60-as évek francia újhullámán át a 90-es évek dán dogmafilmjeikig. A televízió vagy teljesen főáramlatbeli sikerműsorokat, vagy propaganda célú adást közölt. Míg, aki egy kicsit művelődni szeretett volna, az a mozit választotta. Annál is inkább, mert akkoriban nagyon pezsgő életet élt a filmszínházak közönsége. A filmélmény hangulatát csak fokozta, hogy a rengeteg néző valóságos közösséget alkotott, akik a bekiabálásokkal, pattogatott kukorica dobálással, és a bagózással egy különös aurát teremtettek a mozikban. Meg volt a maga romantikája. A mozik befogadóképessége Az 1910-es években Magyarországon 270 mozi működött, ennek több mint egy harmada a fővárosban. A legkorábbi hivatalos statisztikai adat 1928-ból áll a rendelkezésünkre. Budapesten ekkor 87 mozi működött, mintegy 39 ezres befogadóképességgel.43 A csúcspont a 60-as években jött el, amikor az országban több mint 4500 mozi működött és 43
Castiglione Henrik, Budapest mozgóképüzemei – Magyar statisztikai szemle VII. évf., 1929. 2. szám.
40
évente 160 millió nézőt számoltak. Ezt követően számuk egyre csökkent. A 80-as években még közel 3000 filmszínház üzemelt, de ezekből csupán 1000 volt 35mm-es, a többi 16mm-es, illetve videomozi volt. Ez utóbbiak, a 90-es évekre teljesen eltűntek. Ekkor azonban a mozik kezdtek megújulni, elterjedtek a több termes multiplex mozik, és korszerűsödött a kép- és hangtechnika. A mozik tulajdonosi szerkezete is megváltozott. Korábban zömében önkormányzati kézben voltak, ekkor 34%-ukat gazdasági szervezetek, 20%-át egyéni vállalkozók, 26%-át művelődési házak és a többit egyéb szervezetek üzemeltették.44 De ezek sem tudták megállítani a csökkenő nézőszámot. A rendszerváltást követően a társadalom teljes kulturális szokásai megváltoztak. Az emberek kevesebbet mozdultak ki, inkább az otthonukban vették magukhoz a kulturális táplálékot. Azt a keveset, amihez hozzá lehetett jutni. 1. táblázat
Forrás: KSH, STADAT 2.7.1, 2007.
Kulturális intézmények 1990-2007-ig Mozik Év
termek
előadások, ezer
1990 1 960 1991 1 025 1992 697 1993 638 1994 595 1995 597 1996 558 1997 594 1998 628 1999 604 2000 564 2001 622 2002 605 2003 580 2004 531 2005 466 2006 407 2007 400
416 293 217 190 193 194 189 235 242 296 372 426 448 442 448 454 408 435
Színházak látogató ezer lakosra
3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
495 099 475 440 551 373 304 632 438 432 426 543 504 348 346 199 155 085
intézmények
előadások, ezer
látogató ezer lakosra
43 47 46 48 46 46 47 47 48 48 52 52 54 54 56 55 56 56
12 12 12 12 12 12 12 12 12 13 13 12 13 13 14 14 14 13
482 493 460 429 404 398 382 401 407 399 393 383 409 414 432 437 413 403
Hangversenyek látogató látogatás, előadások ezer ezer lakosra
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
723 547 616 482 413 277 248 083 182 246 281 356 423 428 395 355 378 342
749 596 580 515 504 459 444 374 391 409 426 444 485 466 455 454 432 403
72 58 56 50 49 45 44 37 39 41 42 44 48 46 45 50 43 40
Ezt a változást minden művészeti és kulturális ág megszenvedte, de a legnagyobbat a mozik veszítették. Javarészt magyarázza a mozijegyek árának folyamatos növekedési üteme, miközben a videokazetták, DVD-k, ára egyre inkább csökken.
44
Központi Statisztikai Hivatal, Mozik és filmek adatai 2001-2005, Budapest, 2006.
41
2. táblázat
Forrás: KSH adatok alapján készült
Kulturális intézmények látogatottságai 1990-2007-ig 4 000
Látogató 1000 lakosra
3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Év Mozilátogatók
Színházlátogatók
Hangversenylátogatók
Ezen a diagrammon szembetűnő a mozik visszaesése. Ugyanakkor még mindig sokkal többen járnak moziba, mint színházba, vagy hangversenyre. A KSH adatai szerint, a házon kívül eltölthető szabadidős tevékenységek európai listáján, az első helyen szerepel a mozi 2003-ban. Megelőzve a könyvtárlátogatásokat, a történelmi helyek felkeresését, és a sportesemények látogatását. Az európai polgárok évente átlagosan valamivel több, mint két alkalommal mennek moziba. Magyarországon ennél rosszabb a helyzet, 2006-ban egy lakos 1,15 alkalommal tért be valamelyik filmszínházba. Miközben idehaza folyamatosan csökken a látogatások száma, Európában már növekvő tendencia mutatkozik. Meglepő, hogy a legnagyobb növekedést a Baltikum országaiban, valamint Szlovákiában és
42
Lengyelországban mértek. Litvániában megkétszereződött, Szlovákiában 54%-al nőtt a mozik iránti igény.45 Az országon belüli eloszlás sem ad kedvező képet. „2001-ben még a városok 70%-ában működött moziterem, ezek több mint fele egytermes, 8%-a két- és háromtermes, egyharmada pedig 4 vagy annál több termes volt. Mostanra (2005) a városoknak alig 40%ában üzemel filmszínház, viszont ezek csaknem kétharmada többtermes.”46 A községekben gyakorlatilag megszűntek a mozik. Míg 1990-ben 1300 működött, addig 2005-ben mindössze 57. Az összes moziterem száma 2007-ben 400-ra csökkent, a 60-as évek 4500 terméhez képest, a látogatások száma pedig ezen két időszak között 160 millióról, 11 millióra csökkent. Összességében tehát megfigyelhető, hogy a mozik száma csökken, de az egy mozira jutó teremszám a multiplexek miatt növekszik. Míg a mozilátogatások csökkennek, addig az évente bemutatott filmek száma egyre nő. A hazai filmek iránti érdeklődés is növekszik. Az egyre kevesebb látogató, egyre nagyobb százalékban megy el magyar filmekre. A mozik bevételei hullámzóan alakultak, de összességében csökkentek az elmúlt években. Az egy látogatóra jutó jegybevétel viszont évről évre emelkedett. Vagyis a mozijegyek ára folyamatosan nőtt. 2001 és 2005 között 27%-os áremelkedés volt tapasztalható.
2. Budapesti mozipiac Az ország egész területén drasztikusan csökkent a mozitermek száma. Ehhez képest Budapesten – ahol összességében szintén csökkenés tapasztalható – a 90-es évek végétől gombamód kezdtek szaporodni a multiplex mozik. Jelenleg, 2008-ban azt kell mondjuk, hogy a csökkenő nézőszám, és a növekvő multiplexek miatt hatalmas túlkínálat van a budapesti mozipiacon. A piac szereplői alapvetően két kategóriába sorolhatóak. Multiplex, és Art mozik. Az art mozikat jellemzően egyéni vállalkozók, kis cégek üzemeltetik. Ilyen mozi a Bem, Cirko Gejzír, Európa, Hunnia, Kino (volt Szindbád), Művész, Odeon-Lloyd, Örökmozgó, Puskin, Tabán, Toldy, Vörösmarty. Ők tizenketten alkotják a budapesti Art mozi szövetséget. Közülük hármat, a Puskint, Művészt és a Toldit a Budapest Film Kft üzemelteti, mely a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, és hajdanán az összes mozi az önkormányzathoz, 45 46
KSH, Mozik, filmek, Statisztikai tükör, I. évf. 76.szám 2007. szeptember 26. Központi Statisztikai Hivatal, Mozik és filmek adatai 2001-2005, Budapest, 2006.: 7. oldal
43
vagyis hozzájuk tartozott. A multiplex mozik zöme a Palace Cinema hálózathoz tartozik. 9 plázában üzemeltetnek soktermes mozikat. Rajtuk kívül a Cinemacity üzemeltet egy-egy mozit, a Csepel Plázában, és az Arénában, a DVD Rent Kft. vezeti a Sugár mozit, és a Budapest Film üzemelteti a Corvint. Ez utóbbi az egyetlen multiplex mozi, mely önállóan működik, és nem egy bevásárlóközpontba ágyazva. Továbbá, a Nemzeti Filmszínház Kht üzemelteti az Uránia Nemzeti Filmszínházat, van egy autósmozi, az FAP, és számtalan kisebb mozi, kertmozi, ideiglenes vetítésekre alkalmas hely. Ez összesen 156 termet jelent. Több mint 25 ezres befogadóképességgel. A budapesti mozipiacnak igen nagy problémával kell megküzdenie az elkövetkezendő években. Rendezni kell saját soraikat. Az első elkövetett nagy hiba a politika oldaláról az volt, hogy mindenféle korlátozás nélkül beengedték a plázákat a belváros közelébe. A plázákkal pedig bejöttek a multiplex mozik is. Ráadásul mondhatni ész nélkül, ahol épült egy pláza, a beruházó úgy gondolta, kell bele mozi is, mert az úgy trendi. Kétségtelen tény, hogy könnyű helyzetben vannak, mivel egymásnak generálják a keresletet. Aki csak sétálgat a bevásárlóközpontokban, könnyen elképzelhető, hogy a sok sikertermék közül kipróbál egy sikerfilmet is. Aki pedig a heti tömegfilm premierre érkezett, lehet, hogy egy menő dzsekivel tér haza. Nyugat-Európában nem engedték a belvároshoz túl közel a bevásárlóközpontokat. Kialakulhatott az átmeneti lépcsőfok, melyet nálunk csak a Corvin mozi testesít meg. Önálló multiplex mozi. De miért probléma a mozi a plázában? A fogyasztónak minden igénye kiszolgáltatik. A plázát építtető befektetőnek nem jelentett túlzott többletköltséget a mozitermek kialakítása, melyet bérbe ad az üzemeltetőnek, de ha kell, bármikor cipóbolttá tud alakítani. És mivel teljesen természetesnek vette, hogy a plázához – kvázi – jár a mozi, fel se mérte a piacot. Mert az odáig rendben van, hogy a város egyes területeit lefedik nekünk mozikkal, de egy ennyire beszűkült piacon, melyen a mozik már fizikailag is közel vannak egymáshoz, mindenhol ugyanazt a filmet játszani eléggé átgondolatlan döntés. Számos szakember nem tudja elképzelni, hogy ezek a plázamozik nyereségesek lehetnek. Miskolcon egymás mellett működik két multiplex mozi, és általában az egy időben vetített azonos filmjeiken senki nem ül a nézőtéren. Holott a legtöbb nézőt vonzó sikerfilmekről beszélünk. Nyugaton sorra dőlnek be a multiplexek, és nálunk is ez várható, ha nem történik valami. Az art mozikban is végeztek átalakításokat, melyek során több kisebb termet hoztak létre, növelve a filmválasztékot, és csökkentve az esetlegesen kihasználatlanul maradó székek számát. Hálózatba tömörülve próbáltak európai minőségű igényes mozizást
44
meghonosítani, biztosítva a helyet a legkiválóbb európai, Európán kívüli, és magyar film alkotások bemutatkozására. A Budapest Film kezdetben a filmforgalmazásból, és más nyereséges ágazatából táplálni tudta Art moziait is. A 2004-es mozgóképtörvénnyel azonban könnyebb lett a helyzet. Külön normatív támogatást élvezhettek az „art” besorolású mozik, valamint a forgalmazók is támogatást kaptak az „art” besorolású filmekre. Kis mértékben, de kezdett növekedni az art mozik látogatottsága. Ekkor azonban a szürke filmkínálatuk miatt általában csak 15%-os kihasználtságon működő multiplex mozik is elkezdtek art filmeket játszani. Olyan alkotások kerültek műsorra, melyek művészi értékük mellett nyitottak voltak a nagyközönség felé. Ezzel átfedés alakult ki a két mozi típus filmkínálata között. Amíg az art moziba járó közönség része alkalmanként látogatja a multiplexeket is, addig azok törzsközönsége soha nem tér be a művészfilmekre. Így hát az art mozik veszítettek közönségükből. Az utóbbi években felgyorsult a filmek átfutási ideje is, és gyakorlatilag megszűntek az utánjátszások. Egyre több probléma alakult ki a Filmbesoroló Bizottság szigora miatt. Attól, hogy egy film közönségbarát, és nyugaton népszerű, még kellene „art” besorolást kapnia, hiszen Cannes-ban, vagy Berlinben, vagy bármely nagy filmfesztiválon a szakértő zsűri elismerte azt. Persze a filmtörvény előírja az európai, és hazai alkotások kiemelt támogatását, de legalább akkora súlya van a kulturális kritériumoknak. Ha egy magyar film semmilyen fesztiválon nem kapott díjat, ráadásul a közönség sem érdeklődik iránta, akkor vajon milyen alapon előzi meg például Woody Allen legújabb filmjeit. Ez a helyzet sajnos egyre inkább szűkíti az art mozik filmkínálatát, ráadásul, ha nincs műsoron közönségbarát „húzófilm”, akkor még nehezebb megtartani a nézőket.
3. A filmforgalmazók és a mozik kapcsolata Arról, hogy hogyan jut el a film a mozikba, és kinek milyen költségekkel kell számolni, Menyhárt Gáborral a Corvin mozi vezetőjével beszélgettem. A mozivezetők és a forgalmazók között hosszas tárgyalások sorozata zajlik le. A forgalmazók, a filmeknek különféle jogait vásárolják meg. Vetítési, terjesztési, másolási jog stb. Költséges amit vállalnak, de ha sikeresen gondozzák a filmeket, megtérül az ára. A forgalmazónak el kell tudni dönteni, mennyit fektet bele egy adott filmalkotásba. Ezt a várható bevételek alapján teszi. Mivel a legtöbb filmet külföldről, és elsősorban Amerikából importálják, ezért a forgalmazónak rendelkezésükre állnak bizonyos utólagos információk az ottani premierekről, fogadtatásról. Nem kell annyira vaksötétben tapogatózniuk.
45
Egy film kiválasztásánál el kell dönteni, hány kópiával forgalmazzák azt. Egy kópia elkészítésének a költsége közel fél millió forint. De minél több kópiával dobják piacra, annál több helyen lehet egyszerre vetíteni. A kópián kívül hatalmas költséget jelent a szinkronizálás. Komoly döntés, hogy felirat, vagy szinkron készüljön. Mivel a legtöbb film esetében a mozi bemutató a DVD megjelenés promóciója, és a legnagyobb bevételt attól várják, valószínűleg előbb utóbb költeni kell a szinkronra. DVD-n megjelenő filmet mindenképp kell szinkronizálni is. Ahhoz, hogy a nézők elmenjenek a filmekre, hatalmas összegeket kell költeni a marketingre is. Ez mind a forgalmazót terheli.
A film útja a moziba Miután a forgalmazó kiválasztott pár filmet, amivel piacra kíván lépni, szerveznek egy bemutatót a mozivezetőknek. Felmérik, hogy a mozisokat érdekli-e a film. A mozisok döntenek, hogy melyik film kerüljön vetítésre, a forgalmazók pedig döntenek, hogy melyik mozikba vetítsék. Ez általában úgy zajlik, hogy a forgalmazónak van egy elképzelése arról, hány kópiával érné meg terjeszteni, ehhez képest hány mozi tart igényt a filmre. Lehet, hogy ő 6 kópiára tervez, de 8 mozi mutatná be. Kettőt el kell utasítania. Ez a későbbiekben tárgyalt egyezkedések alapján dől el. Miután kiválasztották mely filmekkel foglalkoznak, a forgalmazók – kb. két hónappal a premier előtt – összeülnek, hogy megtárgyalják, melyik héten milyen filmet mutatnak be. Mindannyiuk jól felfogott üzleti érdeke, hogy ne ütköztessenek egymással hasonló jellegű filmbemutatókat. Ezután ismét a mozivezetőkkel tárgyalnak, de ezúttal négyszemközt. Megállapodnak, hogy melyik moziban meddig fogják műsoron tartani a filmet. Itt születik döntés a kölcsöndíj megállapodás mértékéről is. Ez jelenti a mozijegyen való osztozkodást. Egy mozijegy, a következőképpen épül fel: A bruttó mozijegyből lejön a 16% ÁFA, 2,5% kulturális járulék, és 2% zenei jogdíj. A mozijegy nettó árát osztják fel egymás közt a mozik, és a forgalmazók. Általában úgy állapodnak meg, hogy az első héten 50-50% jut mindkettejüknek. Majd hétről hétre csökken a forgalmazók százaléka. Ez azonban minden egyes film és mozi esetén változó mértékű lehet. A felek megállapodása egy teljesen titkos, és írásban pontosan rögzített alku eredménye. Ha valamely mozival nem tud megállapodni, a forgalmazó, és más mozi megadná azt a kívánt többletet, akkor máris megszületett az érdek, ami alapján kiválasztja, melyik moziba juttatja el korlátozott számú kópiáit.
46
A filmbemutatók mindig csütörtökre esnek. Előtte hétfőn ismét összeül az összes mozis, és az összes forgalmazó, hogy megállapodjanak a filmek kezdési időpontjairól. Általában az első két hétre állapodnak meg, utána eredményfüggővé teszik. A megbeszélt előadásszámot azonban tartani kell. Ezt követően, csütörtöki napon a nagyközönség elé kerül a film, mely sorsa innentől kezdve a nézőre van bízva. Ha a megfelelő mozikban, megfelelő bemutató időpontban, kellő előadásszámmal, alkalmas kezdési órában, megfelelő ideig vetítik a filmet, még akár nyerhetnek is az üzleten. Nem is keveset. Ez azonban láthatjuk, milyen összetett feladat. Minden lépésében ott van a bukás veszélye. Bizonyos számú melléfogás azonban még nem teszi tönkre a mozit, sőt adott esetben előnyükre válhat. Ezt úgy kell érteni, hogy a mozinak néha érdemes nem kimondottan kasszasiker filmeket is vetíteni, hogy egy bizonyos közönségréteg érdeklődését is szinten tartsák, legyen szó akár művész, akár multiplex moziról. Az így keletkező bevételkiesést majd kitermelik a sikerfilmek.
4. Digitális átállás a mozikban Fontos leszögezni, hogy önmagában a digitális átállás nem valószínű, hogy megoldja a moziba járás csökkenésének problémáját. Legalább is jelenleg, amikor a 10 évre elfogadott szabvány a 2K felbontást követeli meg. Ez pusztán egy korszerűbb technika alkalmazását jelenti, melynek elsősorban költségcsökkentő és biztonsági előnyei vannak. Az igazi megoldást a digitalizációval létrejövő számtalan új lehetőségben kell keresni. De amíg az ilyen vetítések minősége nem éri el a 35mm-es filmét, csak az otthoni televízióval lesz egyenértékű, addig nagy bátorság azt kijelenteni, hogy az emberek becsődülnek a filmszínházakba, pusztán azért, mert nem nyersanyagról forog a film. Először is, lássuk, hogyan terjeszkedik a digitális vetítés Európában, és milyen a hazai állapot. Nemzetközi példák A digitális vetítőtechnikára való átállás kétségkívül a filmipar digitalizációjának legköltségesebb része. A filmes vetítőgépeket mind le kell cserélni a számítástechnikából ismert projektorokra (vetítőkre). Manapság a legtöbb D-cinema vetítőrendszer a Christie, vagy a Sony cégektől kerül a mozikba. Ezek általában 2K minőséggel rendelkeznek, de a Sony CineAlta kihozta a 4K-s vetítőjét is. Egy ilyen vetítőnek az ára akár 3-4 szerese is lehet a hagyományos vetítőgépeknek. Átlagosan 150-200ezer dollár. Élettartamuk pedig
47
igen rövid, 5-10 év, de sok olyan eset volt, hogy jóval a várható élettartam előtt tönkre ment. Nem csoda, hogy az összes nyugat-európai országban, ahol nagy számban valósultak meg fejlesztések, komoly szerepet kellett vállalnia az államnak. Elsőként Anglia kezdte meg bizonyos termek felszerelését digitális vetítőkkel. 2008-ra több mint kétszáz termet alakítottak át. Az ehhez szükséges anyagi források egy része állami támogatásból eredt, részét a forgalmazók állták, és egy speciálisan kidolgozott banki hitelkonstrukcióval a fennmaradó összeget a mozik tudták előteremteni. Németországban szintén kidolgoztak egy tervezetet, amivel bővíthetik az eddig megvalósult D-cinema hálózatukat. A költségek javarészét itt az állam és a forgalmazó állja, a moziknak minimális hozzájárulást kell előteremteniük. Fejlesztenek a filmezés szülőhazájában, Franciaországban is, de még nem született megállapodás a pénzügyi részletekről. Európában összesen 10 országban jelent meg digitális vetítőrendszer, és számuk folyamatosan növekszik. A világban közel 5000 DLP alapú D-cinema rendszerű filmszínház található. Indiában 1500, az Egyesült Államokban közel 1400 vászonra vetítenek celluloid nyersanyag nélkül. Kínában inkább az e-cinema hálózatot fejlesztik, mely digitális technika ugyan, de nem éri el a szabványos 2K minőséget, ezért nem kaphatja meg a „D” előtagot. Mivel olcsóbb technikáról van szó, Kínában 15000 vásznat tartanak számon, és 2009-re összesen 40000 e-cinema termet szeretnének kialakítani.
Magyarországi helyzet Nálunk is kezd kibontakozni a digitális mozizás. Közép-Európában először a MOM Park moziját szerelték fel DLP technológiájú digitális vetítővel. Nálunk jelenleg 30-40 millió forintba kerül egy ilyen terem kialakítása, és ez csak a vetítési technika árát tartalmazza. Digitális vetítőteremnek számít a Corvin mozi, és a West End 3D terme is. Ezekről a későbbiekben még lesz szó. Egyelőre azonban nincs a szakmában olyan kezdeményezés, mely megpróbálna pénzügyi megoldást találni a D-cinema rendszer kiépítésére. Az állam nem tartja magát érdekeltnek abban, hogy külön pénzeket szánjon a mozik ilyen irányú fejlesztésére. Egyelőre a szakmára bízza ennek megoldását. A mozik és a forgalmazók azonban még nem tudtak megegyezni, hogy milyen formában teremtsék elő az átálláshoz szükséges forrásokat. A mozik egyedül képtelenek állni a költségeket, és nekik nem is fűződik túl nagy érdekük ahhoz, hogy 2K szabványú termeket szereljenek fel. Minőségben
48
gyengébb, mint a 35mm, és a mozi bevételeit közvetlenül nem növelné. A forgalmazó az, aki spórolna a kópia gyártási költségén, és a szállítási költségeken, ugyanis itt nem 30 kgos tekercseket kell utaztatni, hanem BlueRayt, vagy merevlemezt. Három portugál cég ajánlatot tett arra, hogy kiépíti a mozikat a megfelelő technikákkal, azonnali költségek nélkül. A mozi 10 éven keresztül törlesztené a teljes költség 25%-át, a fennmaradó 75%-ot pedig a forgalmazóknak kellene megfizetni, virtuális kópiaköltség címén, 7-8 év alatt. Gyakorlatilag a rendszer költségeit fizetik meg ezzel. További nehézséget okoz az átállás támogatóinak, az erős film nyersanyag lobbi. Ahhoz, hogy felgyorsuljon a digitális vetítők kiépítése, szükség van az állami szerepvállalásra, és a bankszektor hatékony együttműködésére. Egészen addig, a forgalmazók, és a mozisok nem gondolkodhatnak túl nagy léptékben.
5. A mozik új lehetőségei E-cinema rendszer Kisebb méretekben azonban 2008 őszén elindult egy fejlesztés. A CineReal Kft, 34 művészmozival létrehozta az országos e-cinema hálózatot. A Nemzeti Kulturális Alap 40 millió forinttal támogatta a rendszer kiépítését, melynek költsége vásznanként 2-2,5 millió forint volt. Jelentősen olcsóbb, mint a 30-40 millióba kerülő DCI szabvány. Ez a rendszer ugyan nem nevezhető digitális mozizásnak, mert a 2K minőség alatt marad, de a nyersanyag nélküli vetítések egyik legfontosabb előnyét tökéletesen ki tudja használni. Mivel BlueRayen, vagy merevlemezen kapja minden mozi a filmet, ezért az ország összes ilyen mozijában egyszerre mutathatják be azt, mindenféle kópia költség nélkül. Ez hatalmas előrelépés, különösen az art filmek esetében, melyeket országosan 2-4 kópiával szoktak forgalmazni, és jó esetben is hónapokat kell várni, mire eljut a vidéki mozikba. A rendszert 2008. szeptember 11-én mutatták be, Mundruczó Kornél, Delta című filmjének premierével. Art filmet ennyi moziban még sose mutattak be egyszerre Magyarországon. Közel 30%-os nézőszám növekedést generáltak ezzel. Ez hatalmas eredmény. A rendszer végpontjait a CineReal Kft irodájából irányítják, és minden mozi önálló végpontként menedzselhető. A központi vezérlés lehetővé teszi az egyes helyszíneken a különböző tartalom interaktív, előre ütemezhető és egységesíthető, online, és naprakész szolgáltatását. A rövidebb digitális tartalmakat, mint a reklámspot, vagy filmelőzetes, 49
szélessávú internet kapcsolaton juttatják el a mozikba. A vetítéseket DLP alapú, HD minőségben vetítő 4000-5500 ANSI lumen fényerejű projektorokkal végzik. A CineReal Kft meghatározta, hogy a rendszer biztonságos és egységes működése végett Panasonic47 DW-4000 és a PT-DW5100-as vetítőket használjanak. Ez ugyan csak javaslat volt, de más technika alkalmazása esetén semmi garanciát nem ígérnek a minőségre, és szerződést sem kötnek, tehát bizonytalan, hogy a filmek valóban eljutnak-e a kívánt helyre. A felbontása ennek a projektornak 1280x768 pixel, ami 1.3 K-nak felel meg. Gyakorlatilag HDTV minőség alatt marad, ráadásul elég nagy vásznon. A Delta bemutatójának legfőbb kritikusai is a minőséget hozzák fel a rendszer ellen. Gyenge felbontás 4:3-as képaránnyal, ami manapság már meglepő egy mozitól. Bár a rendszerben már közel 30 film szerepel, a nagyobb produkciók kerülik ezt a fajta vetítést. Nagyobb szabású nyugati filmet kizárt, hogy ilyen körülmények között vetítsenek, még ha művész filmről van is szó, mivel a stúdiók lekérik a vetítőberendezés paramétereit, biztonságtechnikai, és minőségi okokból. Az e-cinema pedig, a nemzetközileg elfogadott szabvány alatt szerepel. A kalózkodás ezzel a rendszerrel egyelőre nem küszöbölhető ki teljesen, mivel csak egy egyszerű jelszó védi a filmeket. Noha a hálózat folyamatosan készít jelentést a vetítésekről, nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ezt ne lehetne feltörni. Remélhetőleg pár évig fellendíti elsősorban a vidéki art mozik forgalmát, de valószínűleg hosszabb távra (4-8 év), már nem lesz kielégítő ez a rendszer.
A harmadik dimenzió Sokak szerint a sztereoszkóp (3D) vetítésekkel lehetne a mozi iránti érdeklődést fokozni. Az emberek ma már főleg olyan kulturális esemény miatt mozdulnak ki, amely az otthonukból nem elérhető. A filmnézés, a fejlődő házimozirendszerek és a digitális televíziózás elérhetővé válásával már könnyen és kényelmesen megoldható saját fotelünkből. A színházak azért tudnak teltházzal futni, mert otthon nem megvalósítható élményt nyújt. Ilyen új, hatást gyakorolhat a 3D mozi is, mivel előreláthatóan 10-20 évig még nem lesznek alkalmas eszközeink hazavinni a térhatású filmeket.
47
http://panasonic.net/avc/projector/products/dw5100_d5700/specifications.html
50
A sztereoszkóp filmek azon az egyszerű elven működnek48, miszerint két szemünk eltérő képet lát, egymástól való távolságának köszönhetően. Ezt a két 2 dimenziós képet olvasztja össze az agyunk, és alkot háromdimenziós, térhatású képet. A filmet erre a célra kialakított két kamerával veszik fel, mely külön képet készít a jobb, és a bal szemünk számára. Ma már számítástechnikai megoldásokkal ki lehet kerülni a dupla kamera használatát. A vetítés során a két képet egymásra vetítik, szemünk pedig szemüveg segítségével tudja eldönteni, melyik kép szól a jobb, és melyik a bal szemnek. Ennek több féle módja is van. Az egyik típus a két képet különböző polárszűrőkön keresztül vetíti a vászonra. Ezek után a szemüveg a vászonról visszaverődő képek közül csak az adott szemnek megfelelően polarizált fényt engedi át, így a bal szem csak az egyik, a jobb pedig csak a másik objektívvel felvett képet fogja érzékelni. Ezt az agyunk, a megszokott módon összekapcsolja, és így jön létre a térélmény. A polarizációnak köszönhetően a két kép mindvégig elkülönül, akárhogy forgatjuk a fejünket. Ehhez a technikához a vásznat ezüstréteggel kell bevonni, mivel csak ez veri vissza kellő képen a polarizált fényt. Ilyen, úgynevezett Real D rendszert használ a West End 3D terme. Ennek két hátránya van a mozi szempontjából. Egyfelől a rendszert csak bérelni lehet, és elég nagy áron, másrészt a vászonra nem lehet normál filmet vetíteni. Előnye, hogy olcsó a hozzá való szemüveg, ezért azt a néző hazaviheti. A másik rendszer színszűrésen alapszik (anaglyph rendszer). A két képet különböző színárnyalatban vetítik a vászonra, a szemüveg pedig csak az adott szemhez tartozó képet engedi át. Legtöbbször a kék és a vörös árnyalatait használják. Ez a rendszer az 50-es években volt divatos, de színtorzító és szemet bántó hatása miatt ma már kiment a divatból. Létezik azonban egy továbbfejlesztett változata, az Infitec Dolby-D technikája. Itt egy szűrő a látható szín spektrumait hat keskeny sávra osztja, kettőt a vörös, kettőt a zöld, és kettőt a kék tartományba, melyek midegyikéből egy a jobb és egy a bal szemre jut. Az emberi szem érzéketlen ezekre a finom spektrális változásokra, így a szemüveg szűrőjén keresztül tökéletes színekben látja a képet. Ez a technika nem igényel speciális vásznat, viszont a szemüvegek drágábbak a speciális üveglencséje miatt, ezért azokat előadás után visszagyűjtik. További előnye, hogy a mozi megvásárolja a teljes technikát, ami egyszeri nagy költséget jelent, de a 3D filmek népszerűsége mellett rövid idő alatt megtérül. Ilyen rendszer Magyarországon a Corvin mozi Kabos termében működik.
48
Rob Hummel, „3-D Cinematography”, American Cinematography, vol. 89, no. 4. (2008): 52-63.
51
Mindkét hazai 3D mozi digitális technikával működik, mely a DCI szabványnak megfelelő 2K-s minőséget tudja produkálni. Úgy látszik a D-cinema technológiát egyelőre csak 3D-vel kapcsoltan éri meg kialakítani. Tehát valóban, önmagában a digitális vetítés nem hoz nagy előnyt. Létezik még az Arána pláza IMAX rendszerű mozija is, de ez nem alkalmaz digitális képtechnikát. Az 1971-ben született kanadai óriásmozi-találmány egy 70mm-es filmszalagról vetíti a képet a hatalmas vászonra. A vízszintesen befűzött szalagot speciális vákuumhatással rászívják a vetítő lencséjére. Majd a fenti technikák egyikét használva kialakítják a térhatást. Hátránya, hogy a különleges formátum miatt még kevesebb filmet forgatnak az ilyen mozik számára, de egyszer mindenkép látni kell.
52
VII. Forgalmazók szemszöge 1. Filmpiaci elemzések Hazai filmpiac „Napjainkban a gyártók és a filmforgalmazók a nagy bevételeket az óriásprodukciókból és a hozzájuk tartozó reklámbevételekből kívánják elérni. Ebből következik, hogy a filmforgalmazók jelentős bevételre és nagyobb nézőszámra a mozikban játszott alkotások közül csak az újonnan bemutatott filmek vetítéséből számíthatnak. Így az utánjátszások száma radikálisan csökkent. 2001-ben a látogatók több mint 86%-a az adott évben bemutatott új filmet nézett meg, 2003-tól ezek részesedése már minden évben 90% körüli. Az utóbbi években hetente átlagosan 4 új filmet mutattak be, az évtized elején ezek száma még 3 körül volt. A bemutatott filmek között legnagyobb arányban az amerikai produkciók szerepeltek, 2001-ben az alkotások több mint a fele (56,7%), 2005-ben 47%-a tartozott ide. 2003-ban a magyar és a francia filmek térnyerésével az amerikai művek aránya kismértékben csökkent, de még így is minden második új film az Egyesült Államokból érkezett.”49A filmekből folyó bevételeknek viszont több mint 80%-át amerikai produkciók termelik. A Magyarországon bemutatott filmek 56%-a valamelyik nagy hollywoodi stúdió produkciója (Intercom, UIP, stb.). 20% független forgalmazóktól érkezik, 9-10%-át a Budapest Film terjeszti, 6-7%- ért az SPI, 4%-ért a Best Hollywood a felelős, a maradék 23%-ot pedig kisebb hazai forgalmazók, mint a Hungaricom, Odeon, Mokép, Másképp Alapítvány stb. mutatja be. A magyar filmek részesedése, az összes bemutatott film között 14%-ról 8%-ra csökkent 2001 és 2005 között. Népszerűsége viszont egyre növekszik, míg 2001-ben 716 ezer nézője volt a hazai alkotásoknak, addig 2005-ben már 1 millió 301 ezer. 3. táblázat
Forrás: KSH, 2006
Bemutatott új filmek száma Megnevezés Összesen
2001
2002
2003
2004
2005
164
182
212
226
220
Ebből:
49
magyar
23
19
21
28
17
amerikai
93
108
109
112
103
angol
5
2
18
8
14
francia
21
20
30
23
22
német
5
5
5
6
6
olasz
1
0
4
5
4
Központi Statisztikai Hivatal, Mozik és filmek adatai 2001-2005, Budapest, 2006.
53
A forgalmazók bevételei A forgalmazók nem csak a filmek moziban való vetítései után jutnak bevételhez, ez a forgalmazásnak csupán az első állomása. A filmet ezután kiadják DVD-n, leadják a televízióban, és értékesíthetik az Interneten. A film bevételeinek a részesedése Amerikában megközelítőleg a következő megoszlásokat mutatja: 16% mozi (egyre csökken), 40% DVD, Video (erősen csökken), 40% TV, 3-4% új média (egyre növekszik). Magyarországon az Internetes értékesítés még nem éri el ezt a százalékarányt, de a mozi és a DVD részesedése egyre csökken. A DVD piacról idehaza semmilyen felmérés nem készült a bevételekre, és eladásokra vonatkozólag. A forgalmazóktól lehet tudni, hogy ez az ágazat saját magát teszi tönkre, az őrületes árversennyel. A bevásárlóközpontokban nevetségesen alacsony áron kapható ömlesztett DVD-k sokszor cseppet sem méltóak tartalmukhoz.
Ezek
gyakran
kalóz
termékek
olcsó
és
egyszerű
kiadásban.
Fennmaradásukat egyedül egy alapvető emberi tulajdonságnak, a birtoklási vágynak köszönhetik. A művelt emberek kulturális mutatója a szépen összeválogatott házikönyvtár, ezt tesszük ma a DVD-kel is. A forgalmazóknak ezen felül jelentős reklámbevételük van. Új lehetőségek A csökkenő mozilátogatás, és telítődő mozipiac valamint a kimúló DVD ágazat következtében kieső bevételeket a forgalmazóknak valamivel pótolni kell. A jövő lehetősége az Internetes forgalmazásban, és a digitalizációban rejlik. A hollywoodi filmek ára egyre elérhetetlenebbé teszi nagy produkciók beszerzését. Az idei évben a Budapest Film alig tudott jó filmet vásárolni. Olyan független filmes rendezők, mint Alejandro González Inarritu, vagy Alejandro Amenábar filmjeinek – akiket a magyar közönséggel ők ismertettek meg – forgalmazási jogai nagy stúdiók kezébe kerültek, ezért jelentősen megnövekedett áruk miatt nem tudtak hozzájutni legújabb alkotásukhoz. A filmek digitális hordozón való terjesztésének legnagyobb érdekeltjei kétség kívül a forgalmazók. Ha kópia nélkül érkeznének a filmek, forgalmazási költségeik jelentősen csökkennének. Szinkronizálni, vagy feliratozni természetesen így is kellene, de megspórolnák a kópiagyártás költségét, mely közel fél millió forint. Ezen kívül, ha a filmnek nincs fizikai hordozója, hanem merevlemezen, vagy kódolt BlueRay lemezen érkezne, nehezebb, sőt szinte lehetetlen lenne másolni. Az ilyen hordozók, ahogy az a hazai 3D mozikban jelenleg is zajlik, olyan biztonsági rendszerrel vannak védve, mely a vetítő minden paraméterét lekéri, és minden vetítés előtt elküldi a filmek forgalmazóinak
54
az adatot, hogy valóban egyezik-e a szerződésben foglaltakkal. Ezután érkezik egy kulcs, mellyel a film dekódolható, és vetíthető. A másik lehetőség az Internetes terjesztésben rejlik. Ahogy a zeneiparban, úgy a filmeknél is lejátszódik az a folyamat, hogy az atomokat elhagyva, bitek formájában juttatják el a megvásárolt alkotást a fogyasztóhoz. A szélessávú Internet elérés egyre terjed Magyarországon is. Ez lehetővé teszi, hogy már ne csak rövidebb zenei, hanem filmes fájlokat is letöltsünk. Az illegális piacon, már évek óta bizonyított a technika. Természetesen a cél a legális piacot népszerűsíteni, ahol érvényesül a hosszú farok gazdaságtana, annak összes előnyével. A filmforgalmazás online lehetőségeiről, és a forgalmazók jövőjéről Bognár Péterrel a filmklik.hu felelős szerkesztőjével beszélgettem.
Forgalmazók a világhálón Filmek egy ’klik’-re A filmklik.hu Magyarország első on-line filmkölcsönzője. Vagy, ha úgy tetszik egy mozi a neten. A Budapest Film 2007-ben, a Mammut mozi eladásának bevételéből hozta létre legújabb vállalkozását, mellyel a másodlagos forgalmazásban a DVD eladásból származó bevételek csökkenését kívánják pótolni, és kihasználni az online filmezés nyújtotta új lehetőségeket. A Filmkliken kétféle módon lehet hozzájutni a filmekhez. A felhasználó megvásárolhatja és letöltheti, vagy 48 órára kikölcsönözheti, ekkor a filmet csak online módon streamelheti (nem kerül fel a számítógépére), vagy a DRM védelemmel ellátott médiafájlt letöltheti, de ez a 48 óra leteltével többször nem nézhető meg, csak újbóli fizetés esetén. Ez természetesen olcsóbb árkategória. Fizetni is kétféle képen lehet, bankkártyával, vagy mobiltelefon segítségével. Az adatok szerint a vásárlók 80%-a csak kölcsönzi a filmet, és nem akarja azt birtokolni. Ma már nem szükséges mindenből készletet halmozni, és a polcon tartani, amikor a világhálóról minden egy csapásra elérhető. Egy filmet eleve kevesen néznek meg többször, egyszeri alkalomra meg olcsóbb bérelni. A filmkínálat folyamatosan bővül, heti 4-5 bemutatóval, és nem csak azok a filmek kerülnek fel, melyet a Budapest Film forgalmaz. A műfajbeli választék már most sokkal szélesebb, mint bármelyik DVD szaküzletben, ugyanis számos olyan film is a készletbe került, melyet a mozik is csak 1-2 kópiával forgalmaztak, és DVD-n sem jelent meg. Számos dokumentumfilmet, rövid- és kísérleti filmet lehet elérni. Kezd elnyúlni hazánkban is a filmek piacának hosszú farka.
55
A keresletet pedig keresővel, és címkék segítségével kapcsolják össze a kínálattal. Hatalmas előnye az analóg forgalmazással szemben, hogy míg ott semmi információt nem tudnak a fogyasztóról, itt minden szükséges adat a birtokukban van. A filmek letöltéséhez ingyenes regisztráció szükséges, mely során a felhasználók közlik nemüket, lakhelyüket, életkorukat, foglalkozásukat. Így megfelelő statisztikai adatok birtokában pontosan tervezhető a kínálat. Ezenfelül a keresések és a filmnézési szokásaink alapján újabb és újabb filmeket tud javasolni a
szolgáltató, így segítvén a felhasználót, hogy a neki
megfelelő alkotást válassza ki, amikor kedve tartja. A Filmklik három fontos szempontot tart szem előtt. A HD minőséget, a video-ondemand (VOD) jelleget, és az ingyenességet. Megfelelő internet kapcsolat segítségével minden filmet HD minőségben tölthetünk le, majd akár a televízión is megnézhetjük. A VOD annyit tesz, hogy a néző akkor nézi meg a számára érdekes filmet, amikor és ahogy akarja. Az ingyenesség jelentené a fogyasztók számának növeléséhez vezető út legfontosabb lépését. Jelenleg néhány kisfilm, vagy vizsgafilm érhető el ingyenesen. De Bognár Péter elmondása szerint a Filmklik szándéka, hogy a jövőben választani lehessen. Vagy ingyen töltik le a filmet, de reklámokkal együtt, vagy reklámok nélkül, de fizetés ellenében. Bár a mai generáció nagy része többek között a reklámok tömkelege miatt fordult el a TV-től és szerzi be az információt az internetről, egy Londonban végzett digitális szórakozási szokásokat vizsgáló felmérés eredménye pozitív képet mutat. “A megkérdezettek 70%-a inkább elszenvedi a reklámokat, semmint a tartalmakért fizessen.”50 A DVD-k eladásából közel 20 milliárd forint bevétele van a forgalmazóknak, a moziból közel 10 milliárd. A Filmkliknek a lemezeladásokból származó bevételt kéne pótolni az itt szereplő reklámokkal ahhoz, hogy ingyenessé tegyék a filmeket. Az első egy évükben a Budapest Film teljes bevételének nem érték el az 1%-át sem, de három éven belül jelentős ágazattá nőheti ki magát. Továbbá a gyakorlatban a Filmkliknek egyelőre sokat kell fizetni egy filmért. Minden egyes streaming után 1 eurót fizet a film forgalmazójának. Ilyen árak mellett nem tudja olcsóbban kínálni a nézőnek, pedig ha alacsonyabb lenne az ár, sokkal többen néznék. Hiszen a hosszú farok piaca úgy működik hatékonyan, ha a film készleten tartása, és fogyasztóhoz juttatása szinte ingyen van. Be kell látnia a filmstúdióknak, hogy mekkora lehetőséget jelent az online forgalmazás.
50
Archie Thomas, Az angol kalózok megszeppennének, ha megdorgálná őket a szolgáltató, Variety, 2008.
március 3. http://www.asva.hu/cikkek.html, (2008-12-06)
56
A VOD piac Magyarországon kétszereplős. A T-home iptv szolgáltatása keretében működő videotéka gyakorlatilag forgalmazóvá minősíti a szolgáltatót. Szerepük meghatározó, mivel minden anyagi és technikai háttér a rendelkezésükre áll. Filmkínálatuk egyre szélesedik, bár a közönség igényét nem tudják oly módon lekövetni, mint egy internetes portál. Pár éven belül azonban hatalmas verseny veszi kezdetét ezen a területen idehaza is. A Jaman, Hulu, Amazon, vagy Itunes nemsokára betör a piacra. Amerikát pár év alatt igázta le. Sorra zártak be a „tégla és habarcs” üzletek, mert nem tudták felvenni a versenyt, a végtelen választékot olcsón kínáló interaktív webáruházakkal. Először a zenei letöltésekkel kényszerítették váltásra a lemeztársaságokat, majd a filmekkel is megtörtént ugyanez. Ezek az oldalak a látogatót a sikertermékektől saját ízlésük alapján elnavigálják a hosszú farok piacára. Az európai terjeszkedésük nehezebb lesz, mivel itt minden országban más nyelven kell a filmeket kínálni. Ám az internetet használó társadalom nagy része jól beszél angolul, és sokan még úgy is letöltenék a kívánt filmet, ha azt szinkron és felirat nélkül kell nézniük. Mindenesetre a forgalmazóknak fel kell készülni a fogadásukra. A Filmklik szeretne fontos szerepet játszani abban, hogy a magyar piacra alkalmassá tegyék a filmeket. A Filmklik tervei között szerepel egy új hálózat kiépítése a Baltikum és Közép-Európa térségében. Német partnert találtak mely a terjeszkedésben együttműködne. Még mielőtt az amerikai óriás webáruházak lerohannák a térséget el akarják érni az itt élő közel 300 millió embert. Ezzel hatalmasra bővülne a felhasználók létszáma, és a térség filmjeinek piaca. A szláv nyelvek hasonlósága megkönnyíti a helyzetet. Ezekben az országokban a mozilátogatások száma, és a filmfogyasztás jelentős mértékben növekedett az elmúlt években. A román új hullám, és a Baltikum eddig ismeretlen filmjei előtt hatalmas terjesztési lehetőséget kínálhat a portál.
3. Küzdelem a kalózokkal A filmszakma egészét károsító tevékenység az illegális letöltés, más néven kalózkodás. A kiszivárogtatott, vagy mozikban felvett filmek sokszor előbb jutnak el a fogyasztóhoz, mint a moziba, főleg vidékre. Sokak azt se várják meg, hogy lefordítsák, már az eredeti nyelven is megnézik. Természetesen teljesen ingyen. Általában a DVD kiadás előtt hozzá lehet jutni a filmekhez, azután pedig szinte pillanatok alatt lemásolják és cserélgetik egymás között.
57
A modern kalózok ellen való küzdés céljából létrejött az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány, röviden ASVA. Céljaik alapvetően négy pontba sorolhatóak. 1. „A
társadalom lelkiismereteként
politikai
és
gazdasági
döntéshozókat
figyelmeztetni az audiovizuális ( ezen belül kiemelten a film-) ipart érő jogsértő/jogellenes tevékenységek kárára, annak mértékére, más területekre kiható veszélyeire; 2. Oktatási tevékenység keretében a jogalkalmazók minél szélesebb körét felkészíteni a jogsértő tevékenységekkel történő találkozásra, az azokkal szembeni fellépésre; 3. PR tevékenység körében a társadalom minél szélesebb rétegeiben erősíteni a szerzői jogi tudatosságot és jogkövetést; 4. Együttműködni a jogalkalmazó hatóságokkal a jogsértő tevékenységek elleni fellépésben, jogalkalmazásban.”51 Az ASVA kapcsolatai egyre szélesednek, szoros együttműködésben áll az MMK-val, szerzői jog védő szervezetekkel, és a filmforgalmazókkal. Mivel hatósági joggal nem rendelkezik, ezért szoros kapcsolatot épített ki az APEH-hel, az ORFK-val, és egyéb hatósági szervvel. Sajnos a büntetés mértéke még egyáltalán nincs összhangban az okozott kár nagyságával, ezért együttműködnek a jogalkotó szervekkel, hogy módosítsák az ide vonatkozó törvényt. 2005-ben nemzetközi vizsgálat indult a feketepiac felderítése és az okozott kár megállapítása céljával. Az MPA (Motion Pictures Assotiation – a hét legnagyobb amerikai filmstúdió érdekvédelmi szervezete) megrendelésére 22 országban végzett felmérést egy kutató tanácsadó cég. „A szociológiai módszertani igényességgel elvégzett vizsgálat megdöbbentő eredményeket hozott a magyar filmes feketepiac méreteit illetően: a veszteség értéke forgalmazói szinten 102 millió dollár, kiskereskedelmi szinten pedig 199 millió dollár! Ebből a magyar filmek vesztesége (kiskereskedelmi szinten - benne mozi) 9 millió dollár! A magyarok a világ egyik "legfilmesebb" népe: a 10-49 éves vizsgált korosztály 85%-a nézett filmet a vizsgálat előtti 30 napban, de a filmet az összes megkérdezett 38%-a illegális forrásból nézte! Az aktív filmnéző csoportban a filmfogyasztásra költött fejenkénti összeg 15,2 dollár/fő évenként, míg az el nem költött (vagy 51
ASVA, Közhasznúsági jelentés 2007, http://www.asva.hu/jelentes.html, (2008-12-06)
58
illegális források elérésére fordított) összeg 23,6 dollár /fő. Ezzel a világon az előkelő 4. helyet foglaljuk el Franciaország, Anglia és Spanyolország mögött)! A legális filmipari veszteség 48,5%-a az interneten, 24,9%-a a házi másolással és másolatok ajándékozásával, 26,6%-a pedig az illegális lemezek üzletszerű értékesítésével keletkezik! A jelentések külön kiemelik, hogy a magyar felsőoktatás infrastruktúráját használó diákok az összes veszteség 41%-át generálják! Ezzel Magyarország második a világon (USA 44%, Németország 31%)! Az ASVA megkondítja a vészharangot és felkéri az összes érintett szervezetet, hatóságot, állampolgárokat és azok egyesüléseit, hogy együttes erővel szabjanak gátat a fékeveszett illegális filmhasználatnak, a kalózkodásnak!”52 Az Európai Unió Bírósága 2008. január 29-én úgy döntött, hogy a kormányok kötelezhetik az internet szolgáltatót a kalózkodással vádolt felhasználók adatainak közreadására. A szolgáltatók közvetítőként szerepelnek az ilyen ügyekben, ezért mindent meg kellene tenniük a jogi kereteken belül az illegális letöltések ellen. Ők azonban profitálnak az illegális tartalmak jelenlétéből, hiszen ezek nagymértékben növelik szolgáltatásuk értékét. Egy németországi felmérésből kiderül, hogy a kelet-európai internet felhasználók körében a P2P fájlcserélő
6. ábra
Forrás:http://www.asva.hu/img/poster_800.jpg
hálózatok a teljes forgalom több mint 80%át teszik ki.53 Az EU megállapította, hogy a legjobb módszer az on-line kalózkodások megelőzésére az lenne, ha minél több tartalom lenne elérhető legális formában. Támogatni kell tehát az on-demand, és az előfizetői lehetőségek fejlesztését. Továbbá a HD minőségű filmek forgalmazását, és olcsóbb elérhetőségét, valamint az ezekhez szükséges
készülékek
árcsökkenését.
Ugyanis ez olyan szintű minőségjavulást eredményezne, mely után sokan inkább ilyen formában néznék meg a filmeket. Nagy mérete miatt azonban illegális fájlcserélése nehezebb lenne. 52
http://www.asva.hu/index.html, 2008-12-06 Pro-Art, Már az angol kormány is az alkotók és a törvény oldalán 2008, http://www.asva.hu/cikkek.html, 2008-12-06 53
59
4. A filmforgalmazók új feladata A Filmkliken keresztül a Budapest Film kihasználhatja az Internetes jelenlét minden előnyét, és megváltoztathatja forgalmazási stratégiáját. A mozik közönsége átalakulni látszik. A legkeresettebb filmek a 30 év feletti korosztálynak szólnak, akik korábban hozzászoktak, és életük szerves részének tekintik a kulturálódás ilyen formáját. Az akciófilmek, és korábban blockbusternek tartott műfajok sorra buknak meg. A hiba nem a közönségben van. A mozi, és a filmipar nem tudja követni a közönség igényeit. A korábban jól bevált siker receptek ma már nem biztos, hogy érvényesek, többek között egyszerűen azért, mert egy újabb generáció nőtt fel, amely nem kíváncsi a kommersz sikertermékekre, mióta tudja, hol juthat hozzá igazán értékes alkotásokhoz. Hiba lenne azonban temetni a mozit, különösen akkor, ha egy forgalmazó kezében ott van a kulcs a probléma megoldásához. A Filmklik, és a hozzá hasonló (idehaza még nincs más) portálok kezében ott van a szükséges információ a filmet szerető közönségről. A forgalmazó ezáltal mindent megtudhat róluk. Mivel az online forgalmazás ugyanúgy, mint a DVD, másodvonalba tartozik, a filmek először mindig a mozikba kerülnek, és csak azután a világhálóra. A forgalmazók célja tehát nézőket szervezni a vetítésekre. Fel kell hívni a figyelmet az új filmbemutatókra, életben kell tartani az érdeklődést a mozi iránt. Már nem csupán forgalmazóként, hanem marketingesként kell szerepelniük. Egy webáruház, vagy téka adatbázisában ugyanúgy, mint ahogy a filmek, a felhasználók is kaphatnak címkéket. Ez a forgalmazónak segít csoportokba rendezni a nagyközönséget műfajok, életkor, érdeklődési kör, egyszóval minden köré. Majd ezeket a csoportokat kell hírlevelek, vagy meghívók segítségével mobilizálni. Nem kell rájuk zúdítani a teljes filmkínálatot, mert akkor tehernek és erőszakosnak érzik az ajánlásokat, csupán az érdeklődésüknek megfelelő filmekre kell felhívni a figyelmet. Ezzel a kiküldött hírlevelek sokkal hatékonyabbak lehetnek, és a felhasználóknak valóban hasznukra válhatnak. Eredményképpen pedig elmennek a moziba. Eddig azt tartották, hogy a mozi a DVD eladások legjobb promóciós lehetősége, a mozit meg egyszerű reklámokkal hirdették. Mostantól a webáruház reklámozza a mozit az internetes figyelemfelkeltés, a word of mouth és egyéb haladó marketingstratégiával, majd a mozi promótálja a filmek DVD eladását, illetve webáruházból való letöltését. Teljessé vált a kör. A filmkészítők pedig minden eddiginél több információ alapján állíthatják össze a sikeres alkotás újabb receptjeit.
60
A moziba szoktatás, illetve visszaszoktatás pedig az új generáció megszólításával vihető sikerre. Ehhez a vetítéseket kiegészítő eseményekre van szükség, melyekkel több időt tölthetnek el hasznosan a filmszínházakon belül. Be lehet vonni őket a forgalmazók munkájába tesztvetítéssel, brainstorminggal, marketingversenyekkel. Közösségi tereket kell kialakítani a mozikban, de úgy hogy az ne menjen a filmvetítések rovására. Elég szomorú élmény, ha a mozi előterében kialakított kocsma zajától nem lehet hallani a filmet. A helyhez megfelelő közeget kell kialakítani, ahol az interneten egymás érdeklődési köréhez közelálló, partnerre talált fórumozók személyesen folytathatják diskurzusukat legújabb közös filmélményükről, esetleg a filmezés jövőjéről. A filmszakma képviselői is egymásra illetve közönségükre találnának ezekben a terekben, és lehetőség nyílna készülő filmötletüket próbára tenni a hallgatóság körében. Talán még színvonalasabb alkotások születnének így.
61
VIII. Összefoglalás Betekintést nyertünk a digitalizálódó világ új lehetőségeibe, és új gazdaságtanába, mely másfajta gondolkodást igényel, mint az atomok világa. A hosszú farok piacát nem a szűkösség, hanem a bőség uralja. A filmkészítéshez szükséges eszközök nagy tömegek számára váltak elérhetővé, mely által végtelen számú alkotás jött létre. Mindenki egyformán hozzájut az eszközökhöz, és a termékekhez, ezáltal sokszínű világunkról teljesebb képet kapunk. A médiafogyasztók felnőtt korba léptek, és többé nem hallgatnak az atyáskodó és erőszakos tömegmédiára. Immáron képesek eldönteni saját maguk, hogy mi az ami őket érdekli, és a végtelen választékból szűrők és címkék segítségével el is jutnak a számukra valóban értékes alkotásokhoz. A jövő Internet felhasználója tudatos lény, és a hasznos információk birtokában önálló értékrendet képes alkotni, mely egy kollektív emberi tudaton alapszik. A technikai lehetőségek ésszerű felhasználásával jobb esélye van szellemét építeni, mint a homogenizált hierarchikus rend alapján működő XX. századi média elnyomó hatása alatt nevelkedő felmenőinknek. A filmforgalmazók kezdik felismerni, hogy ezeket az embereket másképp kell kiszolgálni. Biztosítani kell a széles spektrumú tartalmakhoz való hozzáférést. A sikertermékek ugyan nem fognak megszűnni, de ez nem is célja senkinek, csupán jelentőségük, és a belőlük származó bevételek csökkennek. Az érdeklődés a rétegtermékek irányába fordul, melynek együttes készleten tartása a forgalmazó számára ugyanakkora, ha nem nagyobb bevételi forrást jelent, mint a blockbusterek. A film nyersanyag kiváltása nem annyira a filmet készítők, mint inkább a forgalmazók érdeke lesz, mivel előállítása, szállítása, sokkal költségesebb, anyaga pedig sérülékenyebb a digitális hordozóknál. Ahhoz azonban, hogy leváltásra kerüljön, el kell érni a digitális felvevő rendszereknek a 35mm-es film minőségét. Erre minden lehetőség meg van, sőt akár túl is szárnyalhatják azt. A nyersanyag valószínűleg nem fog teljes mértékben kiszorulni, de kuriózummá válik, és használata csak megfelelő indokkal lesz ésszerű. A mozik csökkenő népszerűségének okát nem a fogyasztó rossz irányú változásában kell keresni. Nem kell lesújtó véleménnyel lenni a mai kor emberére azért, mert nem jár moziba. Ez nem azért van, mert nem érdekli a kulturálódás ezen formálja. Teljesen érthető jelenség, hogy inkább a fejlődő otthoni technikákat választják, mint a mozit. A probléma abban rejlik, hogy a fogyasztói szokások olyan gyorsan változtak, és olyan szokatlan irányba, amit nem tudtak lekövetni a mozisok, és nem tudtak hozzá alkalmazkodni. Sok 62
elképzelésük van azonban, hogy mi lehetne a megoldás. Először is meg kell ismerkedni az új filmfogyasztókkal, erre lehetőséget adnak a webáruházak, webtékák adatbázisai. Ezután a megismert, és elérhető közelségbe került fogyasztót motiválni, mozgósítani kell. Az ő újfajta igényeinek megfelelő szórakozási, és kulturálódási élményt kell nyújtani. Nem szabad kijelenteni, hogy a mai ember nem keresi a közösségi időtöltéseket, igenis keresi, csak nem találja a módosult igényeknek megfelelőt. Időleges megoldás lehet a technika további fejlesztése, és a 3D élményének népszerűsítése, ami magával vonhatja a DCI technológiára való átállást is. Alternatív rendezvényeket is lehet tartani a mozikban. Élő koncertek, kiállítások, kávéházak, mind kiegészítik, és egy új közösségi térré varázsolják a filmszínházat. Ezen kívül a fiatal generációt ismét meg kell fogni, még az iskolai évek alatt, hiszen egyes filmeket hatékonyabb pedagógiaként alkalmazhatnak, és megtaníthatják a gyerekeket a mozi szeretetére. Az illegális fájlcserék sem önmagában okozói a nézőszám csökkenésének. Nem véletlenül használják a P2P rendszereket. A végtelen választék és a máshol eddig fel nem lelhető rétegkincsek azok, amik idevonzzák a fiatalokat. Ezen a téren kell legális alternatívát kínálni számukra. A Filmklik HD minőségű, on-demand rendszerű, és nemsokára remélhetően ingyenes szolgáltatása talán képes valamelyest kifehéríteni azt a piacot. A nagy filmstúdióknak végre rá kéne bízni magukat a hosszú farok gazdaságtanára. A kormányok, hatóságok, és különböző közhasznú alapítványok eközben teljes erővel próbálják visszaszorítani a túlburjánzó jogsértéseket. Már csak az Internet szolgáltatókat kellene rábírni, vagy akár kötelezni, a feketepiac visszaszorítására. Összességében boldogan várhatjuk ennek az új korszaknak a teljes kiépülését, hiszen végre nem homogén fogyasztónak, hanem tudatos, és kulturált lénynek tekintenek bennünket. Kialakult egy új piac, melyet nem torzítanak a gazdasági szűkösség szabályai. Emberek
és
kultúrák
ezrei
kerülhetnek
valóságos
közelségbe
egymáshoz,
és
szerveződhetnek újfajta közösségekbe, mely érdeklődési területek, szakterületek alapján szerveződik, és ezzel egy minden eddiginél hatékonyabb munkamegosztás jöhet létre, mely alkalmassá válik számos globális probléma megoldására. Fontos, hogy társadalmi fejlődésünk ezen új iránya önmagát fejleszti, irányítása pedig nem felülről érkezik, hanem minden egyes embertől ered.
63
IX. Mellékletek 1. Irodalomjegyzék Könyvek: • Anderson, Chris, Hosszú farok – A végtelen választék átírja az üzlet szabályait, Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006. • László Ervin, Világváltás – A változás harmonikus útja, Nyitott könyvműhely Budapest, 2008. Folyóiratok: • Gorácz Anikó, Ijesztő diagnózis, Filmvilág folyóirat, 2008. 08. • Hummel, Rob, 3D Cinamatography, (3D filmfelvétel), American Cinematography, vol. 89, no. 4. 2008 Jogi szakanyagok: • 2004. évi II. törvény a mozgóképről, Jóváhagyta az Országgyűlés 2003. december 22-i ülése • Magyar Mozgókép Közalapítvány Alapító Okirata, Budapest, 2006. • 25/2008 (VIII. 8.) OKM rendelet, Budapest, 2008. • 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet, Budapest, 2008. • N202/2008. sz. állami támogatás – Magyarország Filmszakmai támogatási program, Brüsszel, 2008. • ASVA, Közhasznúsági jelentés 2007, http://www.asva.hu/jelentes.html, 2008-12-06 On-line folyóiratok: • Bajomi Lázár Endre, Georges Demény, a film magyar származású úttörője, 1999. Filmspirál 19. Elektronikus Periodika Archívum 2008-12-04 http://www.epa.oszk.hu/00300/00336/00003/bajomi19.htm • Gőzse Kati, Melegen ajánlott digitális projektor vidékre, 2008-07-11, http://szerk.index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/digi0711 • Thomas, Archie, Az angol kalózok megszeppennének, ha megdorgálná őket a szolgáltató, Variety, 2008. március 3. http://www.asva.hu/cikkek.html, 2008-12-06 • Pro-Art, Már az angol kormány is az alkotók és a törvény oldalán 2008, http://www.asva.hu/cikkek.html, 2008-12-06 • Vivié, Jean, A filmtechnika története és fejlődése, (1961), Elektronikus Periodika Archívum; http://epa.oszk.hu/00300/00336/00004/vivie.htm; 2008-12-03 • Digitális premier a Deltával, 2008-09-04, http://szemle.film.hu/object.abcb631b939d-4bc5-979c-9b9d5f275544.ivy Weboldalak • www.wikipedia.com • www.ksh.hu • www.filmklik.hu • www.asva.hu • www.red.com • http://fb.freeweb.hu/muvelodes/fenykeprovtort.htm • www.origo.hu
64
Ábrák jegyzéke II: Fejezet: 1. ábra (6. oldal) Kép címe: Reproduction cave of Altamira 01.jpg Létrehozója: Matthias Kabel 10:18, 3 November 2007 (UTC) Fájlméret: 3,01 MB, MIME-típus: image/jpeg Letöltés időpontja: 2008-12-03 Kép helye: "Deutsches Museum" München, Németország GNU free documentation Szabadon felhasználható dokumentum http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b2/Reproduction_cave_of_Altamira_01 .jpg 2. ábra (7. oldal) Kép címe: Chinese Shadow Play Figures Two warriors; Qianlong Set; approx. 1780 Létrehozója: Dr. Meierhofer 14. 08. 2006 Letöltés időpontja: 2008-12-03 Kép helye: Deutsches Ledermuseum, Offenbach (Németország) GNU free documentation Szabadon felhasználható dokumentum http://en.wikipedia.org/wiki/Image:OFB-Qianlongsatz03-Krieger.JPG
65
3. ábra (8. oldal) Kép címe: Vue de la fenêtre du domaine du Gras Készítette: Joseph Nicéphore Niépce Kép helye: Le Gras, Franciaország Készült: 1826 Feltöltötte: Rebecca A. Moss, Director of Visual Resources and Digital Content Lab; Information Technology University of Minnesota Letöltés időpontja: 2008-12-03 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:View_from_the_Window_at_Le_Gras,_Joseph_ Nic%C3%A9phore_Ni%C3%A9pce.jpg
4. ábra (32. oldal)
5. ábra (33. oldal)
Forrás: www.redonecine.com Letöltés időpontja: 2008-12-05
Forrás: www.házi-mozi.hu Letöltés időpontja: 2008-12-05
6. ábra (59. oldal) Forrás: http://www.asva.hu/img/poster_800.jpg Letöltés időpontja: 2008-12-07
66
