A Fidesz által javasolt népszavazási kérdések A kormányoldal álláspontja és a valóság 2006. november 18.
Tandíj • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
Tandíj (2) • Kormányoldal álláspontja: például ha az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre együtt felvesznek 100 hallgatót (50-50), a felvételi alapján az első 50 nem fizet semmit, a második 50 pedig fizet sokat. Ez nyilván a legigazságtalanabb az 51. helyen felvételizővel szemben. • Valóság: A mai rendszer valóban igazságtalan az 51.-ik helyezettel, de ezt a kormány úgy kívánja korrigálni, hogy ezentúl az 50% államilag finanszírozott helyett csak az 50% 15%-a lesz tandíjmentes, vagyis a 8. helyezett már kénytelen részben kifizetni a képzési költségét, míg az 51. helyezett továbbra is kénytelen a teljes képzési költségét fizetni.
Tandíj (3) • Érdekesség: tavaly a kormányoldalnak még az volt az igazságtalan, hogy csak ez első diploma ingyenességét biztosította a galád Fidesz, ahelyett, hogy mindenkinek járna egy ingyen diploma (vagyis, ha már van pl. egy főiskolai diplomád, amit költségtérítésben szereztél, akkor is jár neked (még) egy főiskolai diploma ingyen.
Tandíj (4) • Kormányoldal álláspontja: Nem igazságos, hogy gyermektelen, középkorú szakmunkások adójából legyen képzettebb az én gyerekem (aki ettől később többet is fog keresni) • Valóság: Igazságos-e, hogy gyermektelenek adójából tartunk fenn általános iskolát? Igazságos-e, hogy autóval nem rendelkező polgártársaink adóját is felhasználjuk autópálya építésre? Igazságos-e, hogy egészségesek befizetéseiből gyógyítják a betegeket? Igazságos-e, hogy dolgozók befizetéseiből fizetik a nyugdíjakat? Igazságos-e, hogy olyan adóját pocsékolja el bűncselekmény felderítésén dolgozó rendőr, akit nem is lett bűncselekmény áldozata? Miért nem fizeti ki a nyomozás költségét az, akinek baja van? Igazságos-e, hogy balesetet nem okozó sofőrök befizetéséből fizeti a biztosító más sofőrök okozta balesetek káreseményeit?
Tandíj (5) • Kormányoldal álláspontja: Aki gyengén tanul, fizessen vagy menjen el. Aki jól, az ne fizessen. • Valóság: jelen kormányzati javaslat szerint egy korosztályból csak a korosztály 3,75%-a tanulhat jól, a többi élősködő, lógós bukdácsoló (50% jár felsőoktatásba, ennek 50%-a államilag finanszírozottba, ennek 15%-a jogosult tandíjmentességre) • További érdekes tények
– még az USA-ban is a felsőoktatási kiadások 40%-át az állam fedezi. – Magyarország a GDP-jének 1%-át fordítja felsőoktatás állami támogatására, ami megfelel az OECD átlagnak. Az OECD átlag tartalmazza az USA és néhány távol-keleti ország adatait is. – A magán ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya nálunk magasabb, mint Franciaországban, vagy Hollandiában.
Kórházprivatizáció • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?
Kórházprivatizáció (2) • Kormányoldal álláspontja: az állami tulajdon nem hatékony, az államnak szabályozni és ellenőrizni kell, nem pedig tulajdonost játszani. • Valóság: – Az alkotmány szerint a tulajdoni formák egyenrangúak. Tehát kár az "állami jó - magán rossz", illetve az "állami rossz - magán jó" frázisokat pufogtatni. Az utóbbi kijelentése különösen kínos, ha valaki hatalmi pozícióból adja elő, mert aki rosszul üzemelteti az állami vagyont, az hanyag vagy hűtlen kezelést követ el. – A magyar egészségügy elmúlt időszakának legdinamikusabban növekvő kiadásai azok a területek voltak, ahol megjelent a magánszektor (pl. gyógyszerkiadások, diagnosztika, stb.)
Kórházprivatizáció (3) • Elriasztó példa: USA, amely GDP arányosan is messze a legtöbbet költi egészségügyre úgy, hogy kb. 50%-50% a megoszlás a magán és közkiadások között. Az USA egészségügyi közkiadásai - ismét csak GDP arányosan - az egyik legmagasabb az OECD országok között. Financial Times ápr. 5-i számának megállapításai: – "az elmúlt 15 évben az USA legnagyobb versenyhátránya a folyamatosan emelkedő egészségügyi kiadások voltak" – "a gyerekhalandóság az USA-ban a fejlődő országokéhoz hasonlatos" – "46 millió amerikai nincs biztosítva" – "emelkedő biztosítási prémiumok miatt egyre több alkalmazott adja fel az egészségbiztosítását" – "USA egészségügye összehasonlítva más országokkal nem hatékony"
Vizitdíj • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?"
Vizitdíj (2) • Kormányoldal álláspontja: Magyarországon kiugróan sok az ún. orvos-beteg találkozás, és ezeknek egy része indokolatlan (naponta vérnyomást mérető "betegek", csak beszélgetni bejárók stb.), és miattuk (is) várakoznak a többiek jóval többet a szükségesnél. • Valóság: – a háziorvosok finanszírozása fejkvóta alapú (kártyapénz), ezért a háziorvosokra fordított állami kiadások függetlenek az orvos-beteg találkozások számától. – hány pénztárgép, számlatömb, pénzügyes, könyvelő, pénzszállító, páncélszekrény, stb. beszerzése lesz szükséges? Mennyibe lesz az plusz-adminisztrációval töltött plusz-idő munkaerőköltsége?
Vizitdíj (3) • Kormányoldal álláspontja: ha kell fizetni bármilyen kis összeget, ettől kevesebben fogják úgy gondolni, hogy e mellé hálapénzt is kellene adni. • Valóság: azokban a kelet-európai országokban, ahol bevezették a vizitdíjat, nem csökkent a hálapénz (ld. Szlovákia)
Patikaliberalizáció • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
Patikaliberalizáció (2) • •
Kormányoldal álláspontja: bizonyos szereket lehessen máshol is kapni, Tescóban, benzinkútnál stb. Valóság: – Mik az igazi problémák? • Túl sokat költ az állam gyógyszertámogatásra. • Túl sok gyógyszert vásárolnak (fogyasztanak vagy dobnak ki aztán) az emberek. • Túl sokat fognak(!) költeni gyógyszerre az emberek. (Ez a fejlett országok tapasztalata)
Patikaliberalizáció (3) •
A patikaliberalizáció ott változtat többnyire, ahol nem kellene: – Könnyebb lesz patikát nyitni - ez jó a nagy forgalmú helyeken, de nem jó, ha a kisebb forgalmú gyógyszertárakat megöli. Bizonyos helyeken romlik az elérhetőség (azoknál a vevőknél, akiknek a patikáját megölte az új patika, de az új patika nekik messze van). – Megszűnteti a fix árazást. - a kis patikákban kénytelenek lesznek tartani az árrést, mert így is túlélési gondokkal küzdenek. A nagyobb helyek csökkenthetik az árrést, így a nagyok elviszik a forgalmat a kisebb patikáktól. Romlik az elérhetőség, centralizálódik a kereskedelem. – Benzinkút - forgalmat visz el a patikákból, emeli az árakat (hol a legdrágább a kóla és a chips, csak nem a benzinkutaknál?)
Patikaliberalizáció (4) •
A patikaliberalizáció ott változtat többnyire, ahol nem kellene: – Bevásárlóközpontban is lehet gyógyszert kapni – akik bevásárlóközpontba járnak, könnyebben jutnak gyógyszerhez, nő a gyógyszerfogyasztás. (akciós gyógyszerek a bevásárlóközpontokban, gyorsan vegyünk pár dobozt, aztán ha lejár a szavatossága, kidobjuk, környezetet szennyezni) Patikák tönkremeneteléhez vezet, ami rontja az elérhetőséget azoknak, akik nem járnak bevásárlóközpontba (megszűnik a patika, ami eddig éjjel ügyeletes volt, akinek nincs autója, az hogy jut el éjjel a Tescoba?) – Megszűnik a kötelező kamarai tagság. - Ez melyik célnak felel meg?
Nyugdíjasok munkavállalása • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
Nyugdíjasok munkavállalása (2) • Kormányoldal álláspontja: Ha a munkáltató nyugdíjast foglalkoztat, akkor a korábbi szabályok szerint - amit vissza kíván állítani a népszavazási kérdés - kevesebb járulékot kell fizetnie, mint egy aktív korú után. Azaz a munkáltatónak jobban megéri a nyugdíjas dolgozó, mint a nem nyugdíjas. A szabályok egységesítése pontosan azt célozza, hogy ne kerüljön munkaerőpiaci versenyhátrányba az aktív korú a nyugdíjas korúval szemben. • Valóság: nagyon érdekes javaslat akkor, amikor a szocialisták sorozatban vezették be és vezetik be most is a korkedvezményes nyugdíj-lehetőségeket.
Nyugdíjasok munkavállalása (3) • Példák korkedvezményes nyugdíjintézkedésekre a közelmúltból: – 55 évnél idősebb, 10 évnél többet szolgált polgármesterek nyugdíja (2006 november 13, http://www.nol.hu/cikk/424109) – Előrehozott nyugdíj 55 éves munkanélkülieknek (2006 február 8, http://www.nol.hu/cikk/393496) – Előnyugdíj járna a földjét eladó gazdának (2005 május 24, http://www.broker.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/200 50524elonyugdij.html)
Termőföldvásárlás • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
Termőföldvásárlás (2) • Kormányoldal álláspontja: mindenki egyenlő eséllyel versenyezhessen a termőföld piacán is. • Valóság: A javaslat arról szól, hogy ha egy helyben lakó megadja a földért ugyanazt az árat, amit egy messziről jött ember, akkor legyen elővételi joga. Szocialista-szabaddemokrata önkormányzatok nem egyszer hoztak ilyen rendelkezést önkormányzati szinten.
Felelősség • Kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés - a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjainak speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért?
Felelősség (2) • Kormányoldal álláspontja: ez egy populista kérdés. • Valóság: A magánszektorban, ha egy vezető elrontja az üzleti tervet, akkor azért szorul vagy repül. Itt miért nem használunk az üzleti szférában szokásos megoldásokat?
