Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan ,CSc .habil kvezetُtanszé ,zetigazgatَinté
A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai
CZIRÁKYNÉ TÓTH EDIT INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK KL TAGOZAT 2007/2008. ˝. PÉCS
Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás elvi, politikai, ideológiai dimenziókban pozitív tartalmú volt, de anyagi egzisztenciális és szociális téren jobbára negatív következményekkel járt: növekedett a társadalom legalsó és legfelső rétege közötti távolság. Az ifjúság nem külön társadalmi réteg, a társadalom minden rétegének, osztályának van ifjúsága, ezért a társadalmi szerkezetben történő bármilyen változás őrájuk is hatással van. A kor jellemzői, mellyel a fiatalok szembesülnek, melynek részesei: · Az
ifjúkori
iskolázás
meghosszabbodott,
felértékelődött,
elfogadottá
vált
a
az
iskoláztatási
magasabb
idő
végzettség
megszerzésének nélkülözhetetlensége a sikeres jövő érdekében. · A munkanélküliség: leértékelődött az alapiskolai és a szakmunkásvégzettség, másfél millió munkahely megszűnt, a fiataloknak nagyon nehéz a munkaerőpiacra való belépés még magasabb szintű iskolák befejezése után is. · Mindezek következményeként kitolódott a fiataloknak a szülőkről való leválása, az önállósodása, családalapítása. · A különböző rétegek egymáshoz viszonyított helyzete merevvé vált, a mobilitás csökkent (a munkanélküliek gyerekei munkanélküliek, az értelmiségiek gyerekei értelmiségiek stb. lesznek). A társadalom adott szerkezete az új generációkban újratermelődik. Sem a családok, sem az oktatás nem tudja egyedül áttörni ezeket a korlátokat. · Csökken annak a fiatalnak az esélye a tanulásra, a kiemelkedésre, akit a szülei nem tudnak anyagilag támogatni. · Individualizáció:
az
önmegvalósítás,
a
személyes
képességek
kibontakoztatása, az „Éld meg az életedet” szlogen a kultúrában magával hozta az élményközpontúság előretörését. A fiatalság lakmuszpapírként szívja magába az adott társadalom sokszor még csak latensen jelenlévő tulajdonságait, és kendőzetlenül mutatja fel a felnőtt
társadalomban
kialakult
ellentmondásokat.
Ez
ad
egyetemes
jelentőséget az ifjúságról szóló kutatásoknak.1 Többféle kutatás is folyt az ifjúságról a rendszerváltozás után, melyek eredményei jól felhasználhatók e dolgozat során: Pl. Ifjúság2000, Ifjúság2004 (Mobilitás
Ifjúságkutatási
Iroda),
World
Internet
Project
(WIP)
2004
(Magyarország 2001 óta vesz részt benne), MTA Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja, Inex Stúdió, Szonda Ipsos szabadidős vizsgálata, Culture Score(TM) (2004 dec.-2005. febr.) médiafogyasztás felmérése. Az emberek, így a fiatalok kulturális tevékenysége is a szabad időre esik. Minél fiatalabb a vizsgált személy, annál több szabad idővel rendelkezik. Hét közben ezt az időt az ifjak 73%-a otthon vagy a barátjánál tölti, csak 1,5%uk megy el kocsmába, kávéházba vagy kulturális intézménybe. A fiatalok 57%-a még a hétvégén is az otthonában tartózkodik. Minél fiatalabb korcsoportba tartoznak a kérdezettek, életvitelükben annál meghatározóbb a barátokkal töltött idő. A községekben élők között vannak a legtöbben, akik nem rendelkeznek barátokkal („zártság”). A fiatalok művelődési tevékenységének struktúrája olyan, mint egy „lejtő”, mely sok vonatkozásban meredek. A kulturális tevékenységek súlya és mértéke az alábbi dimenziókban következetesen csökken: a magasabb iskolai végzettségtől az alacsonyabb felé, a szülők magasabb iskolai végzettségétől az alacsonyabb felé, Budapesttől a városokon át a falusi közösségek felé, a tizenévesektől a már felnőtt fiatalok felé. A fiatalok nagy része a kultúrának ugyanabban a körében marad, mint amit gyermekkorában megtapasztalt. Az értelmiségi szülők gyermekei járnak tovább iskolába, ők tartoznak a magasabb kultúra (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás stb.) hívei közé, ők gyakorolják a rekreáció (nyaralás, kirándulás) szervezett formáit, ők ülnek a komputer előtt és használják az internetet. A szegényebb, kevesebb iskolát végzett szülők gyermekei maguk is kevesebb iskolát végeznek, vidéken községekben élnek, esetleg munkanélküliek – számukra a kultúrából is kevesebb jut, azt fogyasztják, amit találnak (művelődési házak, helyi diszkók, 1 Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2006.
bálok, mulatságok). A legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják, korosztálytól függetlenül meghaladja a 70%-ot az art-mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha nem látogatók aránya. Valamennyi társadalmi réteg ifjú nemzedéke kedveli a viszonylag passzív, szórakoztató időtöltést (pl. televíziózás).2 A magyar fiatalok (főként a 15-19 évesek) jelentős időt (hétköznap 2,3 óra, hétvégén 3,6 óra) fordítanak tévénézésre a szabad idejükből, a tizenévesek negyede még a leckéjét is a tévé előtt írja. A fiatalok televíziózása az idősebbekéhez képest mégis visszafogottnak tekinthető. A tizenévesek döntően az akciófilmeket, az idősebbek inkább a szex- és horrorfilmeket szeretik. Az Ifjúság2004 szerint a legkedveltebb adó az RTL Klub, majd a TV2 volt, a dobogó aljára az m1 került. A fiatalok elsősorban a sportműsorokat, a talk shaw-kat, a sorozatokat kedvelik. Az alacsony végzettségűek sokkal inkább nézik a sorozatokat, a felsőoktatásban tanulók pedig a híradót és a politikai vitaműsorokat. Az egyéni sportra, rekreációra a fiatalok kevés időt fordítanak, az egészség-megőrzési technikáknak az életmódba való beépítése nagyon kezdetleges. Csökkent a fiatalok vágya az igényes társasági, közösségi szabadidős tevékenységekre. Az ötletszerű, egyéni elhatározást tükröző „bandázás” a jellemző.3 Az Ifjúság2004 felmérés és a WIP 2004-es adatai alapján: az olvasáskutatók szerint az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent az olvasással töltött idő, a fiatalok több mint negyede nem olvasott el egyetlen könyvet sem az elmúlt évben. A könyvolvasók átlag több mint 10 könyvet fogyasztanak el egy év alatt. A négy évvel korábbi felméréshez képest csökkenés tapasztalható. A kérdezettek fele soha nem forgat a kezében szépirodalmat,
negyede
szépirodalmat.
A
14-17
legalább évesek
havonta olvasnak
olvas ma
a a
kötelezőn legtöbb
2 Vitányi I.: i. m. 267 p. 3 Bauer Béla: A fiatalok művelődési szokásai. In: Új Ifjúsági Szemle, 2006. 4. sz.
kívüli
könyvet
Magyarországon. A nyomtatott sajtó hanyatlása általános jelenség, ám a fiatalok 3/4-e rendszeresen olvas napilapokat (helyi, országos és bulvár), kétharmaduk hetilapokat is szokott forgatni. Itt egyértelmű az internet jelentette konkurencia. Zene: a fiatalok hallgatnak a legtöbbet és a leggyakrabban zenét, ők leginkább a populáris stílust részesítik előnyben a komolyzenével és a népzenével szemben. A pop, az elektronikus és a rock a legnépszerűbb a kérdezettek körében. Hetedük a népzenét, klasszikus zenét, klasszikus tánczenét is kedveli. A huszonévesek szeretik a jazzt. A mai ifjak egy mp3 megosztás-letöltés és hordozható lejátszó uralta világban szocializálódnak, ahol a „jó zene” könnyen és gyorsan beszerezhető - részben illegálisan. Rádióhallgatás: a WIP 2004-es vizsgálatából kiderül, hogy a magyarok naponta kb. két órát rádióznak, főként háttértevékenységként, s ez a tevékenység a fiatalokra (15-29 évesek) kevésbé jellemző. Telefonálás: a 14-29 évesek 2/3-a naponta használja a telefont, rájuk a szabadidős beszélgetések jellemzőek. A médiumok fontosságának megítélésében a fiatalok előbbre helyezték a könyveket, magazinokat a tv-vel, rádióval szemben, s sokkal fontosabbnak tekintik az internetet, mint az idősebbek.4 Számítógép, internet: hazánk csak a vezetékes és a mobiltelefonok terén tudott lépést tartani a fejlettebb országokkal, a háztartások számítógépés internet-ellátottságának területén nagy a lemaradásunk. A felnövekvő generációk beleszületnek a digitális korba. Ők azok, akik elsőként képesek elsajátítani az új technikai eszközök használatát, ez nem megterhelő számukra, s a mindennapokban használják is ezeket. Ez a mindennapos használat nagymértékben átalakítja az információszerzésiinformációfogyasztási
és
kommunikációs
szokásaikat.
Ők
a
„digitális
őslakosok” (Marc Prensky szavaival). A fiatal korcsoportok egyre korábban és egyre erősebb kötődésekkel válnak az információs társadalom tagjaivá. A mintába került fiatalok 70%-a használ számítógépet, s 59%-uk szokott
internetezni, 3/4-ük hetente. Legtöbben az iskolában és otthon interneteznek. A fiatalabbtól az idősebb kor, a várostól a községek felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya. Az internethasználat a munkanélküli,
ill.
az
internetkávéházban
inaktív
veszik
fiatalokra
igénybe
a
kevésbé
jellemző,
szolgáltatást.
A
s
ők
az
leggyakoribb
tevékenység a tájékozódás-információgyűjtés, s az e-mailezés. A fiatalok ötöde hetente chatel, ill. letölt valamit. Legritkábban használják az on-line vásárlást.5 Milyen
veszélyeket
látnak
a
szülők
az
internethasználattal
kapcsolatban? · szexuális bűnözők terjedése · helytelen eszmék terjedése · visszaszorítja a kreativitást, elsatnyítja a közösségben való létezéshez szükséges készségeket · mozgásszegény életmód – egészségügyi problémák · digitális szenvedélybetegség A
technológiai
fejlődés
kikerülhetetlen,
meg
kell
keresni
a
valós
veszélyforrásokat, azok tágabb összefüggéseit, s a problémákra megoldást találni.6 Ahhoz, hogy Magyarországon minden fiatal egyenlő eséllyel férhessen hozzá a kulturális javakhoz, az egész társadalom összefogására, benne a társadalom
intézményrendszerének,
tehát
a
politikának
átgondolt
tevékenységére van szükség.7
4 Székely Levente: A jövő médiafogyasztói. In: Új Ifjúsági Szemle, 2007. 1. sz. 5 Székely Levente: Másvilág. In: Új Ifjúsági Szemle, 2006. 3. sz. 6 Rab Árpád-Székely Levente: Változó ifjúság az információs társadalomban. In: Ifjúságsegítés – Probléma vagy lehetőség az ifjúság /Nagy Ádám szerk., Bp. – Szeged, Belvedere-Palócvilág-Új Mandátum, 2007. 7 Vitányi I.: i. m. 275 p.
Felhasznált irodalom
Bauer Béla: A fiatalok művelődési szokásai. In: Új Ifjúsági Szemle, 2006. 4. sz. Gábor Kálmán-Kabai Imre-Matiscsák Attila: Információs társadalom és az ifjúság. Szeged, Belvedere, 2003. Rab Árpád-Székely Levente: Változó ifjúság az információs társadalomban. In: Ifjúságsegítés – Probléma vagy lehetőség az ifjúság /Nagy Ádám szerk., Bp. – Szeged, Belvedere – Palócvilág - Új Mandátum, 2007. Somlai Péter (szerk.): Új ifjúság. Bp., Napvilág K., [2007.] Székely Levente: A jövő médiafogyasztói. In: Új Ifjúsági Szemle, 2007. 1. sz. Székely Levente: Másvilág. In: Új Ifjúsági Szemle, 2006. 3. sz. Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2006.
