A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása – b5 képzés „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” – az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával
KÉPZÉSI PROGRAM - 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet - A képzési program kódszáma: b5 - a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez kapcsolódóan A képzés óraszáma: elmélet: 14 óra gyakorlat: -
Tematika, óraszámok Témakör
Elméleti óraszám
Gyakorlati óraszám
Általános rész 1. a KAP aktuális kérdései
1
-
2. a kölcsönös megfeleltetés
1
-
3. az SPS rendszer
1
-
4. az agrárszakigazgatás rendszere
2
-
5. a gazdálkodás ökonómiája gazdaságossági számítások
2
-
6. Az elnyert összeg felhasználási rendje, a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatok szabályos vezetése; szankciók, jogorvoslati lehetőségek
2
-
7. az üzleti terv megvalósulásának nyomonkövetése
2
-
1,5
-
1
-
0,5
-
Speciális rész
8. forrásbevonás lehetőségei, hitelfelvétel 9. piacra jutási lehetőségek 10. szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele
1. A KAP aktuális kérdései
Közös Agrárpolitika (CAP) céljai
Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával Mg.-i lakosság számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása Piacok stabilitásának megteremtése Élelmiszer ellátás garantálása, önellátás Fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése
A 2008-as KAP felülvizsgálat (Health Check) 1) Hogyan lehetne az egységes támogatási rendszert (SPS) hatékonyabbá és egyszerűbbé tenni? 2) Miként lehetne az eredetileg hat tagállamra kialakított piactámogatási rendszer eszközeit átalakítani úgy, hogy azok megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak? 3) Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz, mint például az éghajlatváltozás, a bioüzemanyagok növekvő jelentősége, a vízgazdálkodás és a biodiverzitás, hogy az új kockázatok kezelhetők legyenek és az új esélyekkel élni tudjunk?
1. Kötelező moduláció átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre
Alapmoduláció Az évente 5 ezer eurónál több közvetlen támogatásban részesülő üzemet érint, csak 5% lesz a növekedés (2009-ben +2%, 2010-11-12 pedig évente +1% növekedés). Így a régi tagállamokra már 2005 óta vonatkozó 5%-os alapmodulációs kötelezettség 10%-ra növekszik. Mivel az új tagállamoknak kifizetett közvetlen támogatások 2012ben érik el a régi országok támogatási szintjének 90 százalékát, a 10 százalékos csökkentés azt jelenti, hogy ebben a költségvetési időszakban a magyar termelőkre nem vonatkozik az elvonás és az átcsoportosítás.
1. Kötelező moduláció átcsoportosítás a közvetlen kifizetésekből vidékfejlesztésre
Progresszív moduláció A megállapodás értelmében a 300 ezer euró feletti rész 4 százalékát veszik majd el a nagyüzemektől 2009-től indulóan, és csoportosítják át vidékfejlesztésre. Az új tagállamok, így Magyarország esetében az induló év 2012 lesz. A progresszív moduláció – 2006. évi adatok alapján – 538 hazai nagyüzemet érinthet majd. Egy 100 millió forintos éves jövedelemtámogatásban részesülő nagyüzem esetében a 75 millió forint feletti rész, azaz 25 millió forint 4 százalékát érinti majd az elvonás, ami 1 millió forint (200 millió forint esetén már 5 millió forint lesz az elvonás).
2. Új kihívásokra átcsoportosított vidékfejlesztési források társfinanszírozása Magyarország azt szerette volna, hogy az állapotfelmérés révén vidékfejlesztésre átcsoportosított közvetlen támogatások felhasználása nemzeti társfinanszírozás nélkül valósulhasson meg. Az érvényes szabályok szerint a vidékfejlesztési források felhasználásánál a nem konvergencia régiókban 50%, a konvergencia régiókban pedig 25% a nemzeti társfinanszírozási kötelezettség, az önrész. A megállapodásban viszont sikerült elérni, hogy a nem konvergencia régiók esetében csak 25%, a konvergencia régiók esetében pedig csak 10% legyen a nemzeti társfinanszírozási kötelezettség.
3. Kifizetési alsó határ A bizottsági javaslat értelmében 250 eurós éves kifizetésnél és/vagy 1 hektárnál húzták volna meg azt a határt, ami alatt a jövőben nem járna közvetlen támogatás a gazdáknak. Magyarországnak Portugáliával és Szlovéniával közösen sikerült elérnie, hogy maradhat a jelenlegi 0,3 hektáros alsó határ vagy 100 eurós kifizetés, ami mintegy 10 ezer hazai kistermelőt tart benn a rendszerben. Így az SPS-re történ átállás esetén is az ültevények 0,3 hektártól - a jelenlegi SAPS elírásokat folytatva – továbbra is jogosultak lesznek támogatásra.
4. 90 millió euró többlettámogatás az új tagországoknak
A Bizottság akceptálva az új tagországok közös kérését, hogy a KAP állapotfelmérés segítse elő a régi és új tagállamok támogatási szintje közötti különbség csökkentését, mostani döntéssel megszüntetett energianövény-támogatás jelenlegi, évenkénti teljes összegét – 90 millió eurót- az új tagországok között osztotta fel. Az EU –10-ek 2010- 2011- és 2012-ben részesülnek ebből a plusz forrásból. Magyarország évente 13 millió euró többletforráshoz jut. Románia és Bulgária pedig 2015-ig részesül ebből a forrásból.
5. Támogatások termeléshez kötése A rizs, a szárított takarmány, a héjas gyümölcsök és a fehérjenövények esetében sikerült elérnünk, hogy 2012-ig meghosszabbították a régi rendszert, amelyben termeléshez kapcsolt támogatás nyújtható. Ugyanakkor: az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítása 2013-ig
6. Kölcsönös megfeleltetés bevezetése az új tagállamokban Az új tagállamok kiharcolták, hogy a kölcsönös megfeleltetés keretében 2011 helyett csak 2013-tól kelljen alkalmazniuk az állatjóléti követelményeket.
7. A fiatal gazdák több támogatási lehetőséghez jut(hat)nak A jövőben a fiatal gazdák számára a jelenlegi 55.000 eurós beruházási támogatás felső határa 70.000 euróra növekszik.
8. 68. cikk (Nemzeti boríték képzése) A megállapodás értelmében a tagállamok a birtokukban lévő nemzeti boríték (közvetlen támogatások összege) 10 százalékát három célra használhatják fel.
A 10 százalékos keret maximum 3,5 százalékának erejéig termeléshez kapcsolt támogatást nyújthatnak a szorult helyzetben lévő ágazatoknak. Ebből az összegből Magyarország az állattenyésztést, a dohány- és rizstermesztést kívánja támogatni.
Az új tagállamok esetében a 10 százalék nem a jelenlegi, hanem majd a 2013ban rendelkezésre álló 100 százalékos közvetlen támogatási szint alapján kerül meghatározásra. Ez az összeg Magyarország esetében évente 130 millió euró körül lesz.
A 10 százalékos keret fennmaradó 6,5 százalékos részéből kockázatkezelési célokat szolgáló, termésbiztosítási és állategészségügyi alapok létrehozása támogatható. A termésbiztosítási támogatás ugyanakkor a növények mellett állatok tartására is felhasználható lesz. A támogatási intenzitás (EU és tagállami forrás együttes aránya) eddig 60 százalék volt, most ez 65 százalékra emelkedik, ezen belül az uniós hozzájárulás is 60 százalékról 75 százalékra nő.
9. Nem mezőgazdasági profilú vállalkozások kizárása
Új szabályozási lehetőség, hogy a tagország 2010-től a nem mezgazdasági profilú cégeket és személyeket objektív szempontok alkalmazásával - kizárja a támogatási rendszerből. Ebbe a körbe sorolhatók azon vállalkozások is, melyeknek a mezgazdasági tevékenység gazdasági tevékenységük csupán kis részét teszi ki.
10. Intervenció Búza A Bizottság javaslatához képest kedvez irányba változott a búza intervenciós rendszerének reformja. A végleges változat szerint EU-s szinten 3 millió tonna erejéig a jelenlegi kötelező felvásárlási rendszer lesz érvényben, ami a gazdáknak szavatolja, hogy tonnánként körülbelül 101 eurós garantált áron felvásárolják készletüket. Ennél nagyobb mennyiségnél azonban belép a pályáztatási rendszer, aminek lényege, hogy a Bizottság pályázatos rendszerben dönt a felajánlások elfogadásáról.
10. Intervenció Kukorica Magyarország elérte, hogy a Bizottság egy nyilatkozatot fogadjon el, amelyben ígéretet tett arra, hogy folyamatosan figyelni fogja a piaci helyzet alakulását és ha a helyzet úgy kívánja a felvásárolható mennyiség növelését javasolja majd. (2008-ban 700 ezer tonna kukoricát lehet értékesíteni intervenciós felvásárlással, ám 2009-ben ez a szint már lemegy nullára és csak indokolt esetben avatkozna be Brüsszel). A durum búza, a rizs és néhány más termék intervenciója a kukoricához hasonlóan jogilag fennmarad 0 tonna mennyiséggel. Állati termékek Megszűnik a sertéshús intervenció valamint a sajt magántárolási lehetősége.
11. Tej 2009-től kezdődően 5 éven át minden évben 1 százalékkal emelkedik a tejkvóta, mielőtt 2015-ben végleg eltörölnék. Olaszországnak azonban megengedték, hogy már az első évben végrehajtsa az 5 százalékos bővítést. Amennyiben az üzemi kvótakihasználás nem éri el a 85%-ot (korábban 70% volt ez az érték), a tagállamok a nemzeti tartalékba helyezhetik a fel nem használt részt. A tejágazatot ugyanakkor a vidékfejlesztés keretében létrehozott külön tejalap (speciális intézkedésekkel) segíti az átállásban.
A Health Check jövőbeni hatásai
A II. pillér erősítése az I. pillér terhére A területi átalány preferálása A Bizottság az átalányalapú támogatási rendszer irányába való elmozdulást (regionális modell) preferálja, és ennek megfelelően lehetővé teszi a történelmi modellt alkalmazó tagállamokat, hogy 20092013 között álljanak át a regionális modellre. A kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésében nincsen előremozdulás A rendszer, elsődlegesen az ellenőrzés bürokratizmusa, rossz üzenet a termelők számára, komoly feszültségeket hordoz magában. Az új kihívások kezeléséhez hiányzik a megalapozó szakmai stratégia (éghajlatváltozás, megújuló energiaforrások, vízgazdálkodás, biológiai sokféleség, tejágazat szerkezet átalakítása) Az állapotfelmérés döntései az 1992-es, 1999-es és 2003-as reformdöntések útján haladnak tovább, bár a Bizottság által javasoltaknál visszafogottabb ütemben. Egyes döntései jelzés értékek 2013 utánra is, nem tekinthetők pusztán kiigazításnak, hanem inkább újabb reform folytatásának.
A KAP jövője 2013 után A Bizottság 2010. nyarán/ősz elején közleményt fog kiadni a KAP-ra vonatkozó elképzeléseiről, amelyekről széleskörű szakmai konzultációt tervez folytatni. A tanács következtetéseinek kialakítása után a jogalkotási javaslat 2011. közepére, vagyis a magyar EU elnökség alatt, készülhet el (párhuzamosan a pénzügyi perspektívára – EU költségvetés 2014-2020 - vonatkozó javaslattal). Az Európai Parlament együttdöntési jogot kap valamennyi agrárkérdésben! AGRYA Fiatal Gazda Klubok: kiemelt téma: KAP 2014-
Az állapotfelmérés elfogadott alapjogszabályai
A Tanács 72/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika kiigazításáról A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) közvetlen támogatási rendszerek A Tanács 74/2009/EK rendelete (2009. január 19.) az EMVÁ-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A Tanács 2009/61/EK határozata (2009. január 19.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról
2. Kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance)
A kölcsönös megfeleltetés rendszerének lényege, hogy a közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szakmai követelmények és elírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez.
A rendszer célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírások beillesztése a közös piacszervezés keretébe, továbbá a versenyképes, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.
A kölcsönös megfeleltetés előírásainak rendszere két részre bontható:
Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály (JFGK) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)
Magyarországon a kölcsönös megfeleltetés rendszerét az alábbiak szerint kell fokozatosan bevezetni, illetve annak előírásait betartatni: 2004-től: HMKÁ 2009-től: HMKÁ + JFGK első csomagja (1-8) 2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-8 + JFGK 9-15 + JFGK 16-18 2009-ben az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg.
A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere A szabályozás fontosságát és szigorát jelzi, hogy bevezetését 2003. évi tanácsi rendelet, 2004. évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet határozza meg. További alkalmazását a 2005. évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló tanácsi rendelet, és ennek végrehajtását tartalmazó 2006. évi bizottsági rendelet fogalmazza meg. Az EU jogrendjének sajátja, hogy a rendeleti szintű közösségi szabályok a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül alkalmazandók. A gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb. a tagállamok határozzák meg, hajtják végre, a fentiek figyelembe vételével.
A kölcsönös megfeleltetés hatálya
Mezőgazdasági terület, illetve állatszám alapján megállapított közvetlen kifizetések.
Az EMVA II. tengely intézkedéseinek egy része: a hegyvidéki mezgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); a hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; agrár-környezetvédelmi kifizetések; állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel); erdő-környezetvédelmi kifizetések.
• • • • • • • • •
Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) támogatottjai.
A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények A helyszíni ellenőrzéseket az - MVH (HMKÁ, Natura 2000) és az - MgSzH (a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményei, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelmények) A helyszíni ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén szarvasmarha 10%, juh/kecske 3 %). Az ellenőrzések számát növelni kell, ha a meg nem felelések száma magas. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, de ez nem haladhatja meg a 14 napot. (Azonban: állatállomány-alapú ellenőrzés esetén, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően, továbbá, ha szakmai jog nem engedi az előzetes bejelentést, akkor bejelentés nélkül kell elvégezni az adott ellenőrzést). A meghatározott követelmények és elírások be nem tartása esetén az érintett támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot. A kötelezettségek szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.
JFGK 1. Természetvédelmi követelmények JFGK 1 – Vadon élő madarak védelme JFGK 5 – Természetes élőhelyek védelme Cél: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területeken bizonyos cselekményeket csak engedély birtokában lehet elvégezni (így például: gyepet felülvetni, gyepet feltörni stb.), illetve meghatározott földhasználati szabályokat (így például: legeltetési szabályok, kaszálási szabályok stb.) kell betartani, melyeket egyelőre csak a gyepterületekre határoztak meg. A védett élőhelyeket meg kell óvni, így például védett madarak fészkét zavarni tilos.
JFGK 2. Környezetvédelmi követelmények JFGK 2 – A felszín alatti vizek védelme Cél: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A gazdálkodónak be kell tartania a jogszabályban meghatározott határértékeket a felszín alatti vizek szennyezőanyag-tartalmára vonatkozóan. Nem szabad továbbá olyan technológiákat kiépíteni, amelyek a szennyezőanyagot közvetlen felszín alatti vízbe vezetik be (pl. szennyező anyag közvetlen bevezetése kútba csővezetéken keresztül). Kiemelt figyelemmel kell kezelni a szennyezőanyag tárolókat, hogy technológiailag megfelelnek-e az előírásoknak. + adatszolgáltatási kötelezettség
JFGK JFGK 3 – a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai Cél: a szennyvíziszap értékes tulajdonságaira alapozva a mezőgazdaságban alkalmazható, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. A szennyvíziszap kihelyezése minden esetben engedélyköteles tevékenység! JFGK 4 – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme Cél: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése. - tilalmi időszak, lejtős területek trágyázása, védősávok. - a trágya felhasználás felső határa: 170 kg nitrogén hatóanyag/ha/év - a trágyatároló kapacitására és műszaki minőségére vonatkozó előírások - egyes jogszabály által nevesített területeken és/vagy időpontokban nem szabad trágyát kihelyezni, vagy csak engedélybirtokában lehet ezt megtenni. - az ideiglenes trágyatárolás szabályait be kell tartani. + adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettség
JFGK 3. Állatjelölés és nyilvántartás JFGK 6 – a sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7 – a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8 – a juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása Cél: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége, hogy valamennyi szarvasmarhaféle, juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen. Az állat-nyilvántartási jogszabályok alapján be kell jelenteni a tenyészeteket, illetve a szarvasmarhák esetében az egyedek születését és elhullását, valamint a tenyészetből történő kiszállítását, és oda történő beszállítását is. A gazdálkodás helyszínén mindenesetben dokumentációt kell vezetni az állományról. Az állatok szállítását a jogszabályoknak megfelelően, kellő dokumentáltság mellett kell elvégezni. Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése.
HMKA 73/2009/EK rendelet III. melléklete szerinti keretrendszer 1. Talajerózió elleni védekezés; 2. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; 3. A talajszerkezet megtartása; 4. A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével.” 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: kukorica és dohány” c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
HMKA hazai előírásai 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
Az ellenőrzések eredményének értékelése
A szankció arányos megállapítása érdekében értékelni kell a tényállásokat. A meg nem felelés „mértéke” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedésének hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik-e, avagy hatással van-e azon kívül is. A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját. Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.
Értékelés Az „ismételt” meg nem felelés ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére. A meg nem felelések értékelését a „gondatlanság” és a „szándékosság” szempontjából is el kell végezni.
A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere
Gondatlanság esetén: 1-5%-os levonás az értékeléstől függően; ismétlődés esetén a szankciót meg kell háromszorozni Szándékosság: 15-100%-os levonás az értékeléstől függően; szélsőséges esetben több évre történő kizárás
A szankciók mindig a teljes évi közvetlen támogatási összeget érintik.
Javasolt szakirodalom
EU (http:\\europa.eu.\) FVM (www.fvm.hu) MVH (www.mvh.gov.hu) MgSzH (www.mgszh.gov.hu) VKSzI (www.vkszi.hu) Kölcsönös megfeleltetés önálló honlapja
3. SPS
EU-12: lehetőség a SAPS 2013-ig EU-15 + Málta, Szlovénia: 2007-től SPS Magyarország az EU Bizottságnak bejelentette, hogy 2010-től be kívánja vezetni az SPS rendszert. Ezért T/5883 számon benyújtásra került az „SPS törvény” tervezete, melyet az Országgyűlés 2008. októberében elfogadott. A jogszabályt azonban Köztársasági Elnök úr nem írta alá, hanem annak egy szakasza miatt azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte. Az SPS tényleges bevezetése elsősorban az AB döntésének tartalmától és idejétől függ.
Az SPS rendszer alapelvei
Az SPS bevezetéséig, de legkésőbb 2007-ig az EU-ban számos termékpályához kapcsolódó közvetlen, termeléshez kötött támogatási jogcím képezte az egyes közös piaci szervezetek (CMO-k) pénzügyi ösztönzőrendszerét. Ezek termelési és támogatási kvótákba ágyazott „standard” KAP támogatások teljesség igénye nélkül a következők: Szántóföldi növények (GOFR) Tej Marha- és borjúhús (6 jogcím) Juh- és kecskefélék (3 jogcím) Durumbúza Fehérjenövények Hüvelyesek Rizs Komló Dohány Burgonyakeményítő Vetőmagok egyebek (olívaolaj, gyapot, szárított szl, banán stb.)
Illetve speciális rezsimek keretében bizonyos feldolgozóipari támogatások: Cukor, Zöldség- gyümölcs (paradicsom, barack, körte), Szárított takarmány
A reform ezen jogcímeket integrálta (illetve fogja 2012-g integrálni) egy egységes támogatási rendszerbe mely költségvetési szempontból nagyjából semleges (az egyes tagországok az SPS borítékjukban megkapják amit korábban termékpályánként külön-külön kaptak), viszont a támogatás termeléshez már nem köthető. A KAP reform alapfilozófiájából kiindulva a termelői közvetlen támogatások már nem (csak) bizonyos javak folyamatos elállításának a függvénye, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék elállításától függ, hanem a termelnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, továbbá az üzem egész területén be kell tartaniuk a kölcsönös megfelelés előírásait.
Az SPS támogatás igénybevételéhez a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és megfelelő méretű mezgazdasági területtel kell rendelkeznie (1 jogosultság = 1 ha). A mezőgazdasági üzem tulajdonába kerülő támogatási jogosultságok – földterülettel vagy anélkül – értékesíthetők, természetes személy esetében örökölhetők, ajándékozhatók vagy jogi személyek esetében jogutódlással megszerezhető, de csak az adott tagországon vagy régión belül. (Föld nélküli átruházás: 50%-os elvonás!) A jogosultságok bérbe adhatók, de csak megfelelő hektárszámú földterület együttes átruházása esetében. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető.
A támogatás összegszerű megállapításakor a tagállam számára lefektetett globális támogatási felsőhatárból kell kiindulni (SPS boríték). Ez Magyarország esetében 2013-as 100%-os értéken meghaladja az évi 1,3 milliárd €-t. Ezen összeget először csökkenteni kell a továbbra is termeléshez köthető komponensekkel és a nemzeti tartalékkal, mivel ezek nem képezik részét a termelőknek juttatott SPS jogosultságoknak. Az így kalkulált SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A „történelmi modell” szerint az üzem által igénybevett 2000-2002 évek átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult (használt) mezgazdasági területére, vagy a regionális modell keretében az SPS boríték összegét -a SAPS-hoz hasonlóankell a teljes szántó és gyep és ültetvényterületre vetíteni.
Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk, ami a történelmi modellben a referencia-időszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg, és az értékük. Az így kiosztott támogatási jogosultság az üzem tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult területtel aktiválhat. Amennyiben –jogosult terület hiányában- az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét két évig nem képes lehívni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis jogosult számára elvész. A két rendszer ötvözésére alkották meg az ún. „hibrid-regionális” modellt. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztunk ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan juttatjuk a gazdálkodónak úgy, két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. dinamikus komponens: a történelmi referencia alapján megállapított hányad egy előre megállapított kulcs alapján évente csökken és egyidejűleg a regionális komponens nő addig, amíg zérus nem lesz, és akkor egy tiszta regionális modellt kapunk. Ezt dinamikus hibrid modellnek nevezzük.
Termeléshez kötött támogatások Az SPS borítékból opcionálisan az alábbi támogatási elemek emelhetők ki, - csökkentve a teljes SPS borítékot -, és továbbra is célzottan, termeléshez kötöttén nyújthatók: 1) Az anyatehén-prémium (Magyarország választotta) 2) Az anyajuh támogatás legfeljebb 50%-a; (Magyarország választotta) 3) Vágási támogatás, és a speciális vágómarha-prémium, de csak 2010-11-ben 4) Az ún. 69. cikk szerinti speciális támogatások: A tej, a szarvasmarha, a juh és kecske, továbbá a rizs ágazatokban a teljes SPS boríték maximum 3,5%-a erejéig. (Magyarország a tej esetében kívánja alkalmazni)
Nemzeti tartalék a) új belépők b) szerkezetátalakítás és fejlesztési programok c) speciális helyzetben lévő gazdálkodók d) a SAPS-SPS átállás speciális problémáinak kezelése. Magyarország mindegyik lehetőséggel kíván élni, de különösképpen az a) és a d) pontban foglaltakkal.
Speciális támogatási eset Derogációként, bizonyos esetben azok a szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelel földterülettel nem rendelkeztek, terület nélkül is kaphatnak támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. Ezen támogatási jogosultságokat „speciális feltételektől függő támogatási jogosultságoknak” nevezzük, hiszen ezek nem tekinthetők a termeléstől teljesen függetlennek, de mégis az SPS rendszer részét képezik.
68. cikk szerinti támogatások A tagállamok a nemzeti boríték 10 százalékát elkülönítve használhatják fel (Magyarország: évi kb. 130 millió euró) Ez a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében lefektetett célokra használható fel. Max. 3,5%-ig termeléshez kapcsolt támogatást nyújtható: Tej speciális, környezetvédelmi szempontból fontos gazdálkodási formák támogatása védett minőségi termék előállítás (földrajzi árujelző, hagyományos és biotermékek) értékesítés, promóció hozzájárulás magasabb állatjóléti követelmények betartásához kölcsönös kockázati alap felállítása állat és növénybetegségek továbbá környezeti károkozás eseteire.
A 6,5 százalékos részből - termelésbiztosítási díjtámogatások, - agrár-környezetvédelmi és szerkezetátalakítási támogatás adható. Magyarország a dohány és egyes élőmunka-igényes kertészeti ágazatok támogatására kívánja felhasználni.
A tervezett magyar SPS modell Regionális hibrid modell
regionális komponens: nagyjából a 2008. évi SAPS szintnek felel meg kiegészítő komponens: a bázisidőszakban (2006. a „top up”-os ágazatok és 2008. a cukor és a zöldséggyümölcs esetében) az üzem által igénybe vett ágazat és üzemspecifikus támogatásainak arányában kerül felosztásra.
4. Agrár szakigazgatás
FVM a) stratégiaalkotás (közösségi támogatási tervek, programok elkészítése), Irányító Hatóság b) jogalkotás c) költségvetési tervezés d) egyedi hatósági ügyek intézése e) a Közös Agrárpolitika kialakításának végrehajtását szolgáló nemzeti intézményrendszer működtetése f) humánerőforrás-politika, g) irányítás és h) ellenőrzés.
MgSzH a) növénytermesztési hatóság, b) talajvédelmi hatóság, c) állategészségügyi hatóság, d) tenyésztési hatóság, e) erdészeti hatóság, f) vadászati hatóság, g) halászati hatóság, h) takarmányozási hatóság, i) borászati hatóság, j) növényvédelmi szerv, k) mezőgazdasági igazgatási szerv l) élelmiszer-biztonsági szerv, m) zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szervként. Speciális hatósági jogosítványokkal rendelkezik: a) a hatósági állatorvos b) a növényvédelmi felügyelő c) a takarmányfelügyelő d) a zöldség-gyümölcs minőség-ellenőr Falugazdász hálózat
MVH Akkreditált kifizető ügynökség Központi szerv, igazgatóságok, területi szervek a) Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Tevékenységek Igazgatósága b) Közvetlen Támogatások Igazgatósága c) Intervenciós Intézkedések Igazgatósága d) Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága e) Pénzügyi Igazgatóság f) Területi Igazgatóság
MVH
elsőfokú hatósági feladatokat az igazgatóságok látják el, a határozatok ellen benyújtott fellebbezést az MVH központi szerve bírálja el
IIER működtetése: -
Gazda és ügyfélregiszter MePAR ENAR
Földhivatalok
Korábban: bíróságok vezette telekkönyv 1972. egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer az ingatlanügyi szakigazgatási tevékenység kiterjed a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan nyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet hatósági feladatai
a) első fokon a körzeti földhivatal b) másodfokon a megyei földhivatal
KAP nemzeti végrehajtása
Közös piaci rendtartások működtetése Kölcsönös megfeleltetés Támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási feladatok mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. Törvény horizontális szabályozás: az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet
a) irányítási feladatokat, illetve b) végrehajtási feladatokat ellátó szervek Illetékes hatóság: a Miniszter - felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért - IH (FVM): felelős az ÚMVP végrehajtásáért - CC: MVH, MgSZH
Vis maior elháríthatatlan külső ok
igazolás MgSZH-tól!!
előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. a) az ügyfél halála; b) az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; c) a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület kisajátítása, vagy jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható; d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.); e) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése; f) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; g) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása; h) zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.
Közérdekből nyilvános támogatási adatnak minősül a támogatásban részesülő ügyfél: a) neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye, b) regisztrációs száma, c) a támogatás jogcíme, valamint d) a támogatás jogerősen megállapított összege Közzététel: MVH honlapja 2007. évi XVII. Törvény: a támogatási feltételek nem teljesítésének, vagy jogosulatlan igénybevétele esetére jogkövetkezmények: a) a támogatás visszafizetése b) késedelmi pótlék kiszabása c) mulasztási bírság kiszabása d) egyes támogatások igénybevételéből való kizárás e) kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön rendelkezések.
5. A gazdálkodás ökonómiája, gazdaságossági számítások
Beruházási döntés: 1. A beruházási ötletek kidolgozása és összegyűjtése; 2. A javasolt beruházások költség-haszon elemzésének elvégzése (a bevételek és kiadások előrejelzése); 3. Mindegyik javasolt beruházás viszonylagos előnyeinek rangsorolása és választás a beruházási alternatívák között; 4. A kiválasztott beruházás megvalósítása; 5. A megvalósult beruházás értékelése.
A döntéseket megalapozó számítások: -
statikus számítások: a pénz időértékét nem veszik figyelembe (költség- és nyereség összehasonlítás; statikus megtérülési idő)
-
dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások: figyelembe veszik a pénz időértékét.
Mai pénzösszeg jövőbeli értéke: (t év múlva, r kamatláb mellett, C összeg értéke)
FVt = C • (1+r)t /felkamatolás/ pl. most van 1 000 000 Ft (C) , mennyit ér 5 év (t) múlva, ha a kamatláb 10% (r): FV5 = 1000 000 • (1+0,1)5 = 1000 000 •1,61051 = 1610 510 Ft
Egy jövőbeli pénzösszeg jelenértéke: (t év múlva, r kamatláb mellett esedékes C összeg értéke ma)
PV = C • 1/(1+r)t /diszkontálás/ pl. mennyit ér ma az 5 év múlva esedékes 1000 000 Ft tartozás, ha a kamatláb 10%: PV = FV5 • 1/(1+0,1)5 = 1000 000 •1/1,61051 = 620 921 Ft
Egy vagyontárgy tőkésített értéke = = Jelenértéke = Jövőbeli hozadékai diszkontált összege Pl: Egy beruházás évi hozama 1000 000 Ft, 5 évig működik, 10 % a kamatláb. PV = 1000 000 /1,1 + 1000 000/1,12 + 1000 000/1,13 + + 1000 000/1,14 + 1000 000/1,15 = = 909091 + 826446 + 751315 + 683014 + 620921 = 3790787 Ft
NETTÓ JELENÉRTÉK (NPV) = Jelenérték - befektetett összeg Pl. A fenti beruházás létesítésének költsége 3 500 000 Ft, NPV=? NPV = PV-3 500 000= 3790787- 3500 000 = 290787 Ft
AKKOR KIFIZETŐDŐ EGY BEFEKTETÉS, HA NPV > 0!
Nettó jelenérték NPV = -C0 + ∑ Ct • 1/(1+r)t Év
Beruházási és egyéb ktg-ek (millió Ft)
Bevétel
Profit
Profit jelenértéke
0.
10
-
-
-
1.
2
8
6
5,45
2.
3
8
5
4,13
3.
4
9
5
3,76
4.
3
5
2
1,36
5.
1
6
5
3,11
Hányadik évtől kezdve térül meg a beruházás? (A beruházás nettó jelenértéke mikor lesz pozitív?)
Belső megtérülési ráta
A belső megtérülési ráta (BMR, IRR) az a diszkontráta, amelynél a nettó jelenérték nulla. Értékelése: nagyobb legyen, mint az előre kijelölt referencia-érték
Haszon-költség hányad
A haszon-költség hányad (BCR) egy olyan hányados, amely a projekt hasznainak jelenértékét viszonyítja a projekt költségeinek jelenértékéhez Értékelése: nagyobb legyen, mint 1
Éves pénzáramok (cash-flow) Egy adott időszak alatt ténylegesen befolyt és kifizetett pénzösszegek különbségét jelenti. Nem azonos a számviteli eredménnyel, mivel a számviteli eredmény egyrészt olyan ráfordításokat is figyelembe vesz, amelyek az adott időszakban nem járnak tényleges pénzkiadással.
Támogatások és beruházások NJÉ1, BMR1: a támogatás nem számít bele a saját forrásba, azaz a támogatási összeg reálérték megőrzése a beruházási futamidő alatt nem cél (a saját befektetett tőke megtérül-e?)
NJÉ2, BMR2: a beruházástól elvárjuk azt, hogy a támogatás összege is megtérüljön. (a támogatás hogyan hasznosul?)
Érzékenységvizsgálatok
Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén
Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak (1% - 5%), akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak kockázatosabb a projekt!
Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hozamok eredménye mennyire függ a bevételekre, illetve kiadásokra vonatkozó feltételezésektől.
6. Az elnyert összeg felhasználási rendje, a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatok szabályos vezetése; szankciók, jogorvoslati lehetőségek
Jogszabályi háttér
A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról A Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól (a továbbiakban: Vhr) 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről (a továbbiakban: Új jogcímrendelet) IH közlemények, MVH közlemények
Fiatal gazdálkodók induló támogatása Többször módosított 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet
138/2007. (XI. 17.) FVM rendelet, 49/2008. (IV. 23.) FVM rendelet, 105/2008. (VIII. 14.) FVM rendelet 97/2008. (VII. 25.) FVM rendelet 29/2009. (III. 25.) FVM rendelet 68/2009. (VI. 11.) FVM rendelet 95/2009. (VII. 30.) FVM rendelet
Támogatási kérelem benyújtása: 2007. december 3. - 2008. február 7. - 2514 db támogatási kérelmet nyújtottak be, támogatási igény: 25 milliárd Ft. - 1465 db kérelem került elfogadásra, 14,7 milliárd Ft támogatási összeggel.
Új kérelmek beadása: 2009. szeptember 15. – október 31. 6000 felett ment be!
A támogatásról…
Vissza nem térítendő, jövedelempótló támogatás
Mértéke (4. évre vállalt üzemméret):
4 EUME - 6,99 EUME: 20 000 euró 7 EUME - 9,99 EUME: 30 000 euró 10 EUME fölött: 40 000 euró
90% egyösszegű kifizetés 10%-ra kifizetési kérelem január 1. - január 31. között.
A támogatás feltételei A fiatal gazdálkodók támogatása akkor vehető igénybe, ha az ügyfél...
18 - 40. életkor közötti;
első alkalommal kezd gazdálkodni,
új gazdaság alapítása, Gazdaság átvétele;
agrár végzettség:
felsőfokú 23/2007. (IV. 13.) FVM rendelet 5. sz. melléklet
A támogatás feltételei Nem vehető igénybe, ha
korábban benyújtott agrár és agrár-vidékfejlesztési támogatási kérelmet, kivéve, ha...
AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása; 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet támogatási kérelem de MVH nem hagyta jóvá;
Korábbi támogatási kérelmét visszavonta.
Történelmi bázisjogosultság – nem kizáró ok!
Kifizetési kérelem - rendelkezzen támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal, valamint - megfeleljen a Vhr-ben és a Jogcímrendeletben előírt egyéb feltételeknek is (pl. nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt). - Bankszámla (G02!)
Első kifizetési kérelem
a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 45 napon belül kellett benyújtani (aki elmulasztotta, pótolhatja 2010. január 1-31. között)
Mellékletek: - az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata, ha a támogatási kérelemhez nem mellékelte, - a gazdaságának kiindulási állapotát igazoló dokumentumok: - földterületének tulajdoni lapjáról készített, 30 napnál nem régebbi hiteles másolat, - földbérleti szerződésének eredeti példányát, vagy hiteles másolata és a teljes földhasználati lapszemle, - állatvásárlás esetén az adásvételi szerződés eredeti példánya, vagy hiteles másolata és a vásárláshoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, - bértartás esetén az erre vonatkozó szerződés eredeti példánya, vagy hiteles másolata, - gazdaságátadás esetén a gazdaság átvételéről szóló adásvételi vagy ajándékozási szerződés hiteles másolata, a teljes földhasználati lap szemle másolata, az állatok átadására vonatkozó okirat, és egyéb dokumentumok, amelyek igazolják, hogy az átadó gazdálkodó a tulajdonjogot az átvevőre átruházta, - ha még nem nyújtott be egységes terület alapú támogatás iránti kérelmet, akkor a földterületeiről a földterületek határvonalait ábrázoló, egyedi – MePAR – blokktérkép.
Második kifizetési kérelem A fennmaradó 10%-ra, legkésőbb a támogatási határozat kézhezvételétől számított negyedik év január 1-31. között Feltételek: - üzemmérete elérte a működtetési időszak 4. évére vállalt üzemméretet, - részt vett az ÚMVP keretében a fiatal mezgazdasági termelők elindítása című kötelező képzésen, és erről a Képző Szervezet által kiállított igazolással rendelkezik, - kifizetési kérelméhez csatolja a gazdaságának földterületeire vonatkozó MePAR blokktérképet, amellyel igazolja a 4. évre vállalt üzemméretének elérését.
A támogatott kötelezettségei
egyéni vállalkozó;
főtevékenység: mezőgazdasági tevékenység,
bizonylatok megőrzése (5év);
ÜT teljesítése (EUME – helyettesítés megengedett, árbevétel – 4. és 5. év, kommunikációs terv!)
üzemméret 4. évre
üzemméret fenntartása működtetési időszak végéig;
képzésen részvétel
monitoring adatszolgáltatás (Ügyfélkapun)
adatváltozások bejelentése (G02)
MVH ellenőrizheti
a növénytermesztési és kertészeti ágazathoz kapcsolódóan a táblatörzskönyv (vagy az Agrárkörnyezetgazdálkodási jogcím kedvezményezettei esetében a Gazdálkodási Napló) és a permetezési napló vezetését, az állattenyésztési ágazathoz kapcsolódóan a tenyésztési napló, takarmányozási napló és az állatnyilvántartások vezetését, az egyéni vállalkozók számára a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. mellékletében előírt adónyilvántartások vezetését. (Ezen belül alapnyilvántartásként: naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vagy bevételi és költségnyilvántartás vagy bevételi nyilvántartás; részletező nyilvántartásként, ha az adóköteles jövedelem megállapításához szükséges: követelések és tartozások nyilvántartása, tárgyi eszközök nyilvántartása, beruházási és felújítási költségek nyilvántartása, munkabér és osztalék nyilvántartás, gépjármű-használati nyilvántartás, leltár, alvállalkozói nyilvántartás és szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása.)
Adózás, járulékok
„előfinanszírozás” Bevételnek számít a felhasználáskor Nincs tételes elszámolás, egyébként mint egy e.v. GYES, GYED Családi gazdaság, őstermelő ??
Jogkövetkezmények A jogkövetkezmények általános esetei lehetnek: a kérelem részben, vagy teljes egészében történő elutasítása, a támogatás mértékének csökkentése, a támogatás visszafizetése, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság és az egyes támogatások igénybevételéből való kizárás. A Vhr-ben meghatározott általános elv, hogy ha az ügyfél a kötelezettségét nem teljesíti, a támogatást vissza kell fizetnie. Ha az igénybevett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, azt kamattal (jegybanki alapkamat kétszeresével) növelten kell visszafizetni.
1. A támogatás teljes visszafizetése - az ügyfél a gazdaságát nem személyesen vezeti, és/vagy a támogatottsági szint (4 EUME üzemméret) elérése után a mezőgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatja, - a működtetési időszak során a gazdaság működésével kapcsolatos bizonylatokat nem gyűjti, illetve az MVH által végzett ellenőrzés során azokat felmutatni nem tudja, - a támogatási kérelem benyújtásakor 4 EUME-nél kisebb üzemméret gazdasága a támogatási határozat kézhezvételétől számított 4. évre nem éri el a 4 EUME üzemméretet, vagy az üzleti tervben vállalt üzemméretet, és/vagy azt nem tartja fenn a működtetési időszak végéig, - a támogatási kérelem benyújtásakor 4 EUME-t elérő üzemméret gazdasága a támogatási határozat kézhezvételétől számított 4. évre nem éri el az üzleti tervben vállalt üzemméretet, és/vagy azt nem tartja fenn a működtetési időszak végéig, - a mezőgazdasági tevékenységét a támogatási határozat kézhezvételét követően 5 évnél rövidebb ideig folytatja, és/vagy nem egyéni vállalkozóként végzi, - a pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy az ügyfél nem valós adatot szolgáltatott.
Az igénybevett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, valamint az MVH támogatási határozatát visszavonja, az eljárást megszünteti és az ügyfelet a további 5 évre kizárja az intézkedés keretében nyújtott támogatásból, ha az ügyfél a második (a 10%-ra vonatkozó) kifizetési kérelmét nem nyújtotta be.
2. A támogatás részleges visszafizetése
Ha az ügyfél üzemének mérete az utolsó kifizetést követen a 4. évre vállalt mérettől 20%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át visszafizetni. Ha a támogatási kérelemben vállalt mértéktől történő elmaradás miatt az ügyfél üzemmérete alacsonyabb támogatási kategóriába kerül, úgy az ügyfél az addig igénybevett támogatásból – az előző bekezdés alapján meghatározott visszafizetési összegen felül – 10 000 eurót köteles visszafizetni. A levonás teljes összege azonban nem lehet több, mint az igénybe vett támogatás összege. Ha az ügyfél a pénzügyi tervében a 4. és 5. évre vállalt árbevételtől 25%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 25%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át visszafizetni. Az MVH a kommunikációs tervben vállalt feladatok, és az üzleti tervben vállalt üzemméret növelések teljesülése tekintetében az ellenőrzés időpontját megelőző naptári éveket is ellenőrizheti. Nem vonatkozik azonban a jogkövetkezmény a támogatási határozat jogerőre emelkedésének évére, amennyiben a határozat jogerőre emelkedése május és december közötti időszakra esett. Ha az ügyfél gazdaságának üzemmérete a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő naptári évtől kezdődően az üzleti tervben az adott évre megadott EUME mérettől 30%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 30%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni. Ha az ügyfél az üzleti tervhez kapcsolódó kommunikációs tervben vállalt feladatok ütemezésének megfelel teljesítést adott évre vonatkozóan elmulasztja, az ügyfél köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni.
Jogorvoslatok A közigazgatási döntésekkel összefügg jogorvoslatok lehetnek: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárás lehet: fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat és újrafelvételi eljárás Fellebbezés: a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül, annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A benyújtott fellebbezésnek nyilvánvalóan tartalmaznia kell, az ügyfél azonosító adatait, valamint azt, hogy milyen ügyben fordul a hatósághoz, és hogy miben kéri a döntést. Kizárólag már közölt elsőfokú határozat ellen lehet fellebbezni! A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú döntést: - helybenhagyhatja, - megváltoztathatja, - megsemmisítheti. Bírósági felülvizsgálatra jogerős másodfokú határozat ellen, a közlésétől számított 30 napon belül keresetet lehet benyújtani. Ennek akkor van helye, ha az ügyfél a korábbi összes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
7. Az üzleti terv megvalósulásának nyomonkövetése
ÜT készítése 1. Információk gyűjtése – külső (piac, versenytársak, versenytermékek, technológiák) és belső információk (humántőke, rendelkezésre álló eszközök, stb.) összegyűjtését, és rendszerezését foglalja magába, mely információk alapján a terv készítése megkezdhető. 2. Kiindulási helyzet elemezése – verseny, értékesítési csatornák, rendelkezésre álló technológiák elemzése. 3. Célok kitűzése (olcsóbb termelés, magasabb hozzáadott érték, alternatív hasznosítással a jövedelmek növelése, piaci részesedés növelése, stb.) 4. Tervvázlatok kidolgozása – a célok elérését lehetővé tevő alternatív megoldási utak kidolgozása, pl. vásárlás, vagy bérlés, saját munka vagy bérmunka, stb. változatok mérlegelése. 5. Végleges terv összeállítása, és részelemekre bontása 6. Terv megvalósítása és a tervteljesítés ellenőrzése.
1. Üzemméret teljesítése 10 EUME (hektárban) 2007
2008
2009
2009
(251,7 )
(253,73)
(266,7)
(módosított SFH alapján)
33
33,3
35
25,2
Kukorica
24,5
24,7
26
18,6
Repce
29,7
30
31,5
27,7
Szőlő
8,5
8,6
9
7,1
Búza
2. Pénzügyi mutatószámok teljesítése Az árbevétel esetében nemcsak az a fontos, hogy mennyi annak abszolút mértéke, hanem az egyes tevékenységekből mekkora árbevétel rész is származik, így például nem szabad a mezőgazdasági alaptevékenység bevételében a kereskedelemből származó bevételeket beleszámolni, azt el kell különíteni a vállalkozás analitikájában, ugyanúgy mint a szolgáltatásokból származó bevételeket. Amennyiben a várt bevételek nem teljesülnek, akkor a következő lehetséges alternatívák vannak: -
-
termelési volumen növelése, amit főként csak újabb befektetésekkel lehet elérni; más értékesítési csatorna választása, pl. magunk által piacon történ értékesítés, ami biztosan nagyobb időráfordítással jár; a hozzáadott érték növelése, pl. csomagolással, tisztítással, válogatással vagy feldolgozással, melyekhez szintén újabb befektetésekre van szükség.
A vállalkozás árbevétele mellett szükséges a költségek ellenőrzése is, amit leginkább összehasonlítással lehet megtenni.
Humán erőforrás bér, gyakorlat, munkacsúcsok
Piaci lehetőségek AKI PAIR
Fejlesztések folyamatos ellenőrzés
Kommunikáció transzparencia, hatékonyság
8. Forrásbevonás lehetőségei, hitelfelvétel
Az ÚMVP kalkulált költségvetése Intézkedés
Támogatási összeg, Ft
I. Tengely összesen
643 654 890 817
II. Tengely összesen
442 464 065 889
III. Tengely összesen
187 867 898 104
IV. Tengely összesen
74 080 741 625
Technikai Segítségnyújtás
55 210 101 473
Összesen
1 403 277 697 908
Forrás: Vulcz (2009)
1. Tengely mezőgazdaság és erdészet versenyképességének javítása
Célok:
mezőgazdaság és élelmiszer-feldogozás versenyképességének fokozása a fenntartható agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, megkezdett szerkezetátalakítás és korszerűsítés tovább folytatása korstruktúrájának javítása, az emberi erőforrás szakképzettségének javítása az ismeretszerzés támogatása, tudásalapú vidéki társadalom megteremtése
Eszközök:
beruházási és fejlesztési támogatások infrastruktúra fejlesztése szakképzés és szaktanácsadás
2. Tengely Környezet és vidék állapotának javítása
Célok: Környezetkímélő gazdálkodási módszerek megerősítése és elterjesztése Gazdaságos és környezetbarát erdőgazdálkodás elősegítése
Eszközök: Kompenzációs támogatások Többlet kötelezettségek ellentételezése Közjólét és fenti eszközök egyéb módon való segítése
3. Tengely Életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése Célok:
Új munkahelyek létrehozása, a jövedelemszerzési lehetőség és képesség erősítése a vidéki vállalkozások fejlesztése által Az életminőség javítása a falumegújítás elősegítésével Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása kistelepülési integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozásával
I. Horizontális intézkedések: „Tanyabusz” – Kistérségi Közlekedési szolgáltatások ösztönzése IKSZT – Integrált Közösségi Szolgáltató Tér II. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában integráltan megvalósuló intézkedések Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása Falumegújítás és –fejlesztés Vidéki örökség megőrzése
4. Tengely - LEADER
Célok:
a helyi partnerségi kapacitásépítés
a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása
az együttműködés és az innováció előmozdítása
a helyi irányítás javítása
helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (HVS)
Helyi Vidékfejlesztési Iroda koordinációs és támogató tevékenység támogatása
helyi szintű humán kapacitások és együttműködések bővítése a vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása, és a LEADER csoportok felkészítése érdekében
Támogatott hitelek (MFB)
Gabona Forgóeszköz Hitelprogram Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram - Új Magyarország Vidékfejlesztési Hitelprogram - Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram - KISVÁLLALKOZÓI HITEL - MIKROHITEL PLUSZ HITELPROGRAM ÚJ MAGYARORSZÁG MIKROHITEL MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KORSZERŰSÍTÉSÉHEZ, FEJLESZTÉSÉHEZ NEMZETI HATÁSKÖRBEN NYÚJTOTT KAMATTÁMOGATOTT BERUHÁZÁSI HITEL, ILLETVE LÍZINGDÍJ-TÁMOGATÁS PROJEKT KIEGÉSZÍTŐ HITEL ÉLELMISZERIPARI BANKGARANCIA PROGRAM BERUHÁZÁSI/PROJEKT HITEL
9. Piacra jutási lehetőségek
1. Gazdaság átvétel esetén meglévő piaci kapcsolatok kihasználása, dinamizálása 2. Termelői csoportba, TÉSZ-be történő belépés, és azon keresztül történő értékesítés 3. Helyi termékek létrehozása, fejlesztése 4. Termeltetési és termék értékesítési szerződés kötése integrátor vállalkozással 5. Közvetlen feldolgozói értékesítés 6. Közvetlen fogyasztói értékesítés 7. Internetes értékesítés
Értékesítési csatornák jellemzői - Kockázat (árak változásának valószínűsége) - Vertikális koordináció akkor valósul meg, ha a felek következők közül egy vagy több lépést megtesznek: • érdekeiket harmonizálják, • hatékony ösztönzési rendszert alakítanak ki, • a termelés közösen finanszírozzák, • közös ellenőrzési rendszert működtetnek. - Tranzakciós költségek nagysága csak ritkán számszerűsítik, pl. nem számolnak az információ beszerzésének költségével (internet, telefon, utánajárás ideje), a szerződéskötés, szerződés érvényesítés költségével, banki díjakkal, stb.
10. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele
Mezőgazdasági szaktanácsadás
Mi a mezőgazdasági szaktanácsadás? Szolgáltatásnyújtás, tanács- és információadás összessége, a termelékenység, valamint a jövedelem növelése érdekében, középpontjában az uniós elvárások állnak.
Miért van szükség a mezőgazdasági szaktanácsadásra? A közvetlen támogatásokhoz jutás feltétele a kölcsönös megfeleltetés előírásainak betartása
Miben segíthet a mezőgazdasági szaktanácsadó? Agrárszakmai, illetve üzletviteli, pénzügyi, finanszírozási, vállalkozásfejlesztési kérdések megoldásában.
Kik vehetik igénybe a mezőgazdasági szaktanácsadást? Mezőgazdasági termelő; Erdőgazdálkodó; Kertészeti termelő
Milyen területeken vehető igénybe a mezőgazdasági szaktanácsadás? Természetvédelem; Talaj- és vízvédelem; Állattenyésztés; Növényvédelem; Élelmiszerbiztonság; Állategészségügy; Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot
Milyen támogatással jár a mezőgazdasági szaktanácsadás? Szaktanácsadási díj 80%-a, - évente maximum 750, a 7 éves támogatási időszakra vonatkozóan pedig maximum 1500 Eurónak megfelelő forintösszeg - vissza nem térítendő támogatás formájában igényelhető a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivataltól.
Hogyan igényelhető? Területi Szaktanácsadói Központtal (TSZK) szerződésben álló minősített szaktanácsadókon keresztül
