Környezetelemzés alapjai
A FENNTARTHATÓSÁG ALAPJAI ÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK OKAI 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (
[email protected])
SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
Elérhetőségek
Dr. Buruzs Adrienn
Szoba: D 512 E-mail:
[email protected] Konzultációs időpont: hétfő 945-1045 és előadások után www.sze.hu/~buruzs
Dr. Szalay Zoltán
Szoba: C 502 E-mail:
[email protected] Konzultációs időpont: előadások után
Tematika 1.
A fenntarthatóság alapjai és szükségességének okai
2.
A jelenlegi világ fenntarthatatlansága
3.
Az előadás elmarad
4.
Az innováció és technológia szerepe a fenntartható fejlődésben
5.
Az alapelvek alkalmazása esettanulmányok példáján
6.
I. zh
7.
Az előadás elmarad.
8.
A környezetelemzés lényege, története, szabályozási háttere
9.
A környezetelemzés alkalmazási területei
10.
A KHV lényege, alapfogalmak
11.
A KHV készítésének folyamata példákkal
12.
Hatásvizsgálat alkalmazások I.
13.
II. zh
14.
Hatásvizsgálat alkalmazások II.
Miért van szükség fenntarthatóságra?
Környezetvédelem Ember
által előidézett Nem természeti katasztrófa Többé kevésbé állandó jelenség Meglehetősen komoly Minden, amit mi teszünk, környezeti hatásokat okoz
Mi a környezetvédelmi probléma?
A klímaváltozás környezetvédelmi probléma? Akkor nem, ha természeti jelenség
Mi a környezetvédelmi probléma?
A hőmérsékleti előrejelzések alapján a naptevékenység alapján: bizonyíték az antropogén klímaváltozásra 1980 után
Emberi beavatkozás
Mikor jelent problémát? Akkor, amikor a közegészség veszélybe kerül a természet (ökoszisztémák, fajok) visszafordíthatatlanul megváltozik a változások érintik természeti folyamatokból származó (gazdasági) hasznokat a természet kevésbé hasznossá válik nekünk vagy másoknak (például a kevésbé fejlett országok vagy a jövő generációk számára)
Térbeli eloszlás
Beltéri (pl. radon gáz) Helyi (talajszennyezés) Nemzetközi repülőtér által okozott zajterhelés Globális éghajlatváltozás, biodiverzitás
Fenntartható fejlődés
Van probléma? Mi okozza a problémát? Mi a megoldás? Megvalósítás
Húsvét-szigetek
Egy közösség bukása a saját maga által előidézett fenntarthatatlan gyakorlat folytatása miatt A legelszigeteltebb lakóhely a Földön
Húsvét-szigetek
Húsvét-sziget szobrai
Magas fokú munkaszervezés és szállítás
Húsvét-szigetek
Mi lett a fákkal?
mezőgazdasági terület (népességnövekedés) házak és hajók építése fegyveres konfliktusok magasan fejlett civilizáció – kivágja az utolsó fát? fogolydilemma
Maja civilizáció: öntözés, szikesedés Midwest, USA: öntözés – erózió – porvihar Ír Burgonya Éhínség: monokultúrák termesztése – járványok – éhínség (1845-1850, éhhalál és migráció, 8Mio 5Mio)
Katasztrófák, éhínségek
De mi a helyzet velünk?
Olaj (~ Húsvét-sziget – fák)
Mikor fogynak el a készletek?
2050 és 2200 között
Mi fog történni?
30 milliárd hordó/év készletek: 1150 milliárd hordó 25-35 évre elegendő
közlekedés, energiaellátás, fűtés, alapanyag-ellátás alternatívák? klímaváltozás? nehéz nemzetek közötti egyezségre jutni… (Kiotói Egyezmény)
Technológiai változtatás társadalmi folyamatok
De mi a helyzet velünk?
Környezeti és társadalmi probléma Sokan nem érzik a probléma jelentőségét (különösen a fejlett országokban) Természeti rendszerek megzavarása – felelősségvállalás – a károk érzékelésének hiánya nagyobb probléma Az információ rendelkezésre áll!
UNEP: The State of the World World Watch Institute: World Watch Magazin Világkonferenciák
Fenntartható fejlődés?
Természeti környezeti keretet ad és ellát
1960. Rachel Carson: Silent Spring
élelem, víz, üzemanyag, ásványok, fémek, hulladékfeldolgozó… 1967. tavasza: Torrey Canyon tankhajó katasztrófa (UK DK-i partjainál, 32 millió gallon nyers olaj)
1970’. Love Canal, Niagara Vízesés
vegyipari hulladéklerakón iskola épült, talajszennyezése (22e t vegyi anyag)
Fenntartható fejlődés?
1972. Daniella Meadows: A növekedés határai
véges határok: erőforrás-kitermelés és hulladékok és kibocsátások
Fenntartható fejlődés
Új egyensúlyok
szegények és gazdagok
jelen és jövő generációk
emberiség és természet között
A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára I. 20
A környezet állapota folyamatosan változik, alakul
geomorfológiai, bioszféra-formáló események társadalmi, gazdasági tevékenységek hatásai a hulladék nagyarányú és folytonos növekedése
Környezeti minőség iránti igény
A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára II. 21
1. a környezeti elemek, erőforrások használata összefüggéseinek feltárása; 2. az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok és 3. az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása; a „mit akarunk és hogyan” alternatívák kidolgozása
A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára III. 22
1. Környezetelemzés különböző szaktudományok, kutatási eredmények együttes interdiszciplináris szemléletű integrálása a környezeti szférákban (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak elemzése
a végbemenő folyamatok megismerhetők és leírhatók lesznek; a hatások számíthatók és prognosztizálhatók
A fenntartható fejlődés 23
Fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket
Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani
A fenntartható fejlődés
“A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” Brundtland, 1987 "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Daly, 1991 nem igényli szükségleteink . korlátozását
A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel 26
A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása
Alapkérdése a „hogyan” a környezet állapota, minősége
A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által
Alapkérdése a „mit” és a „miért” a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használata
A fenntartható fejlődés 27
Fenntarthatóság = egy folyamat eredménye Intergenerációs (időbeli) összefüggés: a ma élőkre vonatkozóan ír elő kötelezettséget a későbbi generációk irányában Intragenerációs (térbeli) követelmény (kétirányú) Növekedés = nagyobbá válni (mennyiség) Fejlődés = jobbá válni (minőség) A fejlődés életminőség kérdése. Az élőlények növekedése egy idő után leáll. A fejlődés viszont soha nem fejeződik be
Fenntarthatóság
Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer?
Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)
Fenntarthatóság
Ökológiai és biológiai rendszerek „egészség” fogalma = „fenntarthatóság” koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége
Fejlődés és növekedés
mértékek és értékek változása
Fenntartható fejlődés kritika
Életszínvonal - életminőség
Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT
•
Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével
Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT
•
Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve “A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.” (Lao Ce)
Gyenge fenntarthatóság
a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat
•
nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőkeveszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott
Erős fenntarthatóság
a természeti tőke értéke nem csökkenhet a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere
•
•
a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet
Erős és gyenge fenntarthatóság
Mi a fejlődés?
Fejlődés
Miért kell fejlődni?
a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása egy jobb teljesítmény elérése érdekében az alkalmazkodás során jön létre (a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni) Alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez
Mi a fejlettség mértéke?
A környezethez való sikeres alkalmazkodás
A fenntartható fejlődés értelmezése 35
A fenntartható fejlődés három feltétele
A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét A szennyezőanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását
Erőforrás-szűkösség
a készletek csökkennek és romlik a minőségük
A fenntartható fejlődés értelmezése 36
• Adott terület eltartóképessége – az a populáció, ami az adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna
• A Föld eltartó-képessége hány ember számára nyújt kedvező életfeltételeket? – Milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? – Nem tudjuk, hogy a jövő generációi milyen nyersanyagokat fognak használni…
A fenntartható fejlődés értelmezése 37
• Optimista felfogás (Herman Kahn) – a felfedezése az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik az adott cél érdekében gondolkodnak megoldják a problémát – technológiai innovációk szerepe
• Pesszimista felfogás – minden termelésnövekedésnek két hatása van – energiát és anyagot igényel a környezettől – növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését (reciklálás mennyiségi korlát)
Eltartóképesség – gazdaság 39
Egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal (pl. a föld termőképessége) - terméketlennek tekintett területek művelésbe vonásával (extenzív), - a termőképesség műtrágyázással, öntözéssel való növelésével, az alkalmazott vetőmag megválasztásával, az agrotechnika javításával (intenzív)
Eltartóképesség – gazdaság 40
Logaritmikus növekedés: a gazdaság és a népesség egy ideig exponenciálisan nő, majd a növekedés leáll kialakul egy állandónak tekinthető állapot (feltételezi, hogy a környezet eltartó-képességének fizikai határai által közvetített jelzések a gazdaság azonnali reagálását váltják ki)
Eltartóképesség – gazdaság 41
A gazdaság méretei meghaladják az eltartó-képességet (a visszajelzések és a beavatkozások késnek), de a határok gyorsan regenerálódnak egy rövidülő amplitúdójú ingadozással a gazdaság és az eltartóképesség egyensúlyba kerül • a tenger halállománya a túlhalászás következtében fogy, de a halászat korlátozása esetén néhány év, esetleg évtized alatt a halállomány nagysága visszaáll
Eltartóképesség – gazdaság 42
Katasztrófa modell: a visszajelzés, illetve a beavatkozás késése miatt a folyamatok olyan mértékű károsodást okoznak az eltartóképességben, amit a természeti folyamatok már nem képesek regenerálni a rendszer degradálódik és eltartó-képessége csökken (pl. sivatagosodás – túlzott legeltetés)
A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 43
A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében
Visszacsatolások 44
Eltartóképesség
Forrás: Gyulai (2000)
A fogyasztási javak elosztása Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%)
Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%)
A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat
Köszönöm a figyelmet!
