A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja „PARTNERKÖZPONTÚSÁG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGKULTÚRA VÁLTÁS“ Veszprém, 2006. február 09. Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi tanár, dékán

Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens


Tartalomjegyzék… 1. 2. 3. 4.

Előzmények Projektjellemzők Kari Kiválósági Modell Jövőbeni feladatok

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


1. Előzmények Bergen: legfőbb feladatok 2005-2007 között • Az ENQA jelentésében javasolt irányelvek megvalósítása a minőségbiztosítás terén • A nemzeti képesítési keretek elkészítése • Közös oklevelek kiadása és elismerése (beleértve a doktori képzést) • A rugalmas előmenetel feltételeinek megteremtése a felsőoktatásban (korábban megszerzett tudás elismerése)



Felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer • „E4” csoport által készített javaslat alapján – Koordinátor: ENQUA (European Network for Quality Assurance in Higher Education) – Tagok: EUA, EURASHE, ESIB

• Cél: 1. a résztvevő országok felsőoktatási minőségbiztosítási rendszereinek harmonizációja nemzetközileg egységes elvek, sztenderdek alapján; 2. „Felsőoktatási Minőségi Díj” létrehozása a felsőoktatás minőségének hazai és nemzetközi szintű demonstrálása érdekében.



Felsőoktatási minőségbiztosítási alapelvek • Egymásra épülő külső és belső minőségbiztosítási rendszer működtetése független (állami vagy magán) testületek/ügynökségek által a „best practice“-filozófia érvényesítésével; • Az ügynökségeket rendszeres (5 évente ismétlődő) és „peerreview“ (egymással történő összevetésen alapuló) akkreditációnak való alávetése egy EU-szintű regisztrációs listának megfelelően (szervezeti önfejlődés + szervezetek közötti összehasonlítás); • Az intézmények külső és belső, illetve az ügynökségek külső minőségbiztosítása nemzetközileg egységes elvek, standardok alapján; • Az Európai Minőségbiztosítási Konzultatív Testület létrehozása a koordinációs feladatok ellátása érdekében. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Minőségbiztosítási irányelvek, standardok a felsőoktatási intézmények BELSŐ minőségbiztosítási rendszerére vonatkozóan • Minőségbiztosítási politika, stratégia és eljárások biztosítása. • A programok engedélyeztetése, monitoringja és rendszeres beszámoltatása. • Hallgatói értékelés. • Oktatói értékelés. • Tanuláshoz szükséges források elérhetőségének biztosítása. • Információs rendszer (intézménnyel kapcsolatos tájékoztatás, információk elérhetősége). • Rendszeres tájékoztatási tevékenység, közinformálás. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Elméleti modell a minőségirányítási rendszerek akkreditációjára (ismétlődő, peer-review) 5 tényezős modell 1. Határidők kijelölése 2. A szakértői panel tagjainak megnevezése és kijelölése 3. Önértékelés 4. Intézményi, helyszíni látogatás 5. Jelentéskészítés A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Önértékelés • Háttérinformációk igénylése a minőségbiztosítási ügynökségektől (a nemzeti felsőoktatási rendszer általános, illetve a minőségbiztosítási ügynökség rövid bemutatása, a felsőoktatás általános értékelési rendszere). • Az ügynökség által alkalmazott külső minőségbiztosítási rendszer bemutatása. • Az ügynökség által alkalmazott értékelési rendszer módszertanának bemutatása (háttérinformációk, módszertani elemek, a külső szakértői csoport szerepének számbavétele, dokumentálás, fellebbezési eljárás). • Kiegészítő dokumentáció. • Összegző bírálat készítése. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


A regisztráció lehetséges struktúrája • „Peer-reviewed“ ügynökségek – Európai nemzeti ügynökségek 1 (felülvizsgálat + minden külső minőségbiztosítási ügynökség számára előírt európai standard teljesítése) – Európai nemzeti ügynökségek 2 (felülvizsgálat, de nem minden külső minőségbiztosítási ügynökség számára előírt európai standard teljesítése) - Nem-nemzeti és extra-európai ügynökségek 1 (felülvizsgálat + minden külső minőségbiztosítási ügynökség számára előírt európai standard teljesítése) – Nem-nemzeti és extra-európai ügynökségek 2 (felülvizsgálat, de nem minden külső minőségbiztosítási ügynökség számára előírt európai standard teljesítése)

• „Not-reviewed“ ügynökségek (nem „akkreditált”) A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Javasolt regisztrációs struktúra Reviewed- ügynökségek Európai standardoknak való megfelelés

Európai standardoknak való nem megfelelés

Not-reviewed ügynökségek

Európai Nemzeti nemzeti közreműködés ügynökségek Határon túli közreműködés Európai nem-nemzeti ügynökségek Extra-európai ügynökségek



2. Projektjellemzők A konzorcium tagjai Konzorcium vezető: – Miskolci Egyetem

Tagok: – – – – – –

Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Szolnoki Főiskola Veszprémi Egyetem A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


A projekt célelemei • szervezeti kultúra fejlesztése a működési változások megvalósításának támogatására; • minőségirányítási folyamatok fejlesztése a kétszintű szervezeti önértékelési modell megalkotásával és felhasználásával; • a működés folyamatokon keresztüli korszerűsítés; • informatikai támogatás fejlesztése.



A projekt felépítése

Szervezeti működés szabályozása Külső követelmények

FOI Szervezeti önértékelés UNI-CAF, UNI-EFQM


Külső értékelés


FELSŐOKTATÁSI KIVÁLÓSÁGI MODELL szintjei intézményi CAF • önértékelés • szakmai team végzi (intézményvezetők) • szöveges értékelésen alapul • stratégiai irányokat fogalmaz meg

kari EFQM • önértékelés • oktatók és kutatók 80%-os részvétele • szöveges és teszt értékelés • külső elégedettség vizsgálat • stratégiai akciók

szakok EFQM • önértékelés • oktatók és kutatók 80%-os részvétele • szöveges és teszt értékelés • külső elégedettség vizsgálat • stratégiai akciók A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


FELSŐOKTATÁSI KIVÁLÓSÁGI MODELL

CAF ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK -vezetés - ügyfélk. eredm. -stratégia - dolgozói -humán erőforrás elégedettség -partner kapcs. - társadalmi hatás -folyamatok és -kulcsfontosságú változás eredmények

ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK -vezetés - munkatársi -stratégia elégedettség -munkatársak - hallgatói elégedettség irányítása - társadalmi megítélés -erőforrások -szervezeti eredmények -folyamatok

Kari EFQM

EFQM

Kari EFQM

Kari EFQM



3. A felsőoktatás önértékelésen alapuló Kari Kiválósági Modellje Struktúrája I. Szöveges önértékelés II. Önértékelési teszt



EFQM-MODELL 500p

ADOTTSÁGOK Munkatársak irányítása

Folyamatok

Vezetés Stratégia 80 p Rendőrségi stratégia

Erőforrások

500 p

Munkatársi Munkatársak elégedettség 90 p megelégedettsége

90 p

100 p

EREDMÉNYEK

140 p

Folyamatok

Hallgatói elégedettség 200 p

Társadalmi hatás 90 p

60 p

INNOVÁCIÓ, TANULÁS


Kulcsfolyamatok eredményei 150 p


Értékelési szempontok – Szöveges önértékelés 1. VEZETÉS 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági, minőség kultúra melletti elkötelezettségét? A kiválósági, minőség kultúra hogyan jelenik meg a kar jövőképében, értékrendjében? (MAB Minőségértékelési Szempontrendszer 2004; II/1. a) 1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? (MAB Minőségértékelési Szempontrendszer 2004; II/1. c, d) 1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán elem fejlesztését? 1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel (karok, intézetek, szolgáltató szervezetek, szakmai irányító szervezetek, stb.). A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Értékelési szempontok – Szöveges önértékelés 2. STRATÉGIA 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? (MAB Minőségértékelési Szempontrendszer 2004; II/1. b) 2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? (MAB Minőségértékelési Szempontrendszer 2004; II/1. a) 2.c Stratégiai akciók. 2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése. (MAB Minőségértékelési Szempontrendszer 2004; II/1. a)



Értékelési szempontok – Önértékelési teszt 1. VEZETÉS 1.1 Vezetés által megfogalmazott elvárások, értékek 1.2 Személyes példamutatás és fejlődési készség 1.3 Vezetési, irányítási, szervezeti struktúra megfelelősége (minőségirányítási szervezet, stb.) 1.4 Vezetési, szervezeti egységek megfelelősége 1.5 Környezeti változások szenzorálása és a változásokhoz való viszonyulás 1.6 Változások támogatása (szervezeti, tartalmi, stb.) 1.7 Bevonás, participáció, team munka, projektműködés 1.8 Támogatás (erőforrás, ösztönzés, személyes fejlődés, képzés) 1.9 Konfliktuskezelés 1.10 Bizalmi elv érvényesülése 1.11 Külső kommunikáció 1.12 Külső szervezetek felé való képviselet A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Értékelési szempontok – Önértékelési teszt 2. STRATÉGIA 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8

Jövőkép, stratégia Stratégiaalkotás Stratégia lebontása (projektálás, erőforráshozzárendelés) Szervezeti és személyi szintű lebontás és informáltság Változások kezelése és értékelése Hosszú és rövid távú problémák szétválasztása (prioritások és monitoring) Értékelés, összehasonlítás (benchmarking, „best practice”) Minőségfejlesztési kommunikáció A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Értelmezési területek - értékelés típusa Értelmezési terület

Adottságelemek (A)

Eredményelemek (E)

Értékelés Szöveges önértékelés

Önértékelési teszt

1. Vezetés

X

X

2. Stratégia

X

X

3. Munkatársak irányítása

X

X

4. Erőforrások

X

X

5. Folyamatok

X

X

6. Munkatársak megelégedettsége

X

X

7. Hallgatói elégedettség

X

8. Társadalmi megítélés

X

9. Szervezeti eredmények

X



Értékelési mezők értelmezési szintjei, területei Értelmezési terület

EFQM- filozófia Szakra

Karra

CAFfilozófia Intézményre

1. Vezetés

Adottságelemek (A)

2. Stratégia 3. Munkatársak irányítása 4. Erőforrások 5. Folyamatok Eredményelemek (E)

6. Munkatársak megelégedettsége 7. Hallgatói elégedettség 8. Társadalmi megítélés 9. Szervezeti eredmények



4. Jövőbeni feladatok Fő feladatcsoportok Mérföldkövek

Időbeliség

1. Projektindítás, az alprogramok előkészítése.

2005. 09. 30.

2. Modellalkotás, képzés előkészítés.

2005. 12. 31.

3. Modell véglegesítés, tananyagfejlesztés.

2006. 03. 31.

4. Képzés, képzésértékelés.

2006. 06. 30.

5. Informatikai megoldás kidolgozása.

2006. 06. 30.

6. Mintaértékelés, minta bevezetés.

2006. 09. 30.

7. Tapasztalatok gyűjtése, korrekciók végrehajtása.

2006. 12. 31.

8. Projektértékelés.

2007. 03. 31. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


A szakmai teljesítés során alkalmazott főbb módszerek • egyéni feladatmegoldás, • kiscsoportos feladatmegoldás, • csoportmunka akciók, • work-shop, • videokonferenciák, • szakmai konferenciák • közös információs felület A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Az előrehaladás eredményei • FOI alprogram: – folyamatstruktúra véglegesítése, – a folyamat kidolgozás módszertani elemeinek meghatározása, – folyamatok fejlesztése;

• minőségügyi alprogram: – szervezeti önértékelés keretrendszerének meghatározása, – UNI-EFQM szöveges értékelési rendszerének és paraméterrendszerének összeállítása, – UNI-EFQM tesztrendszerének összeállítása.



A projekt várható eredményei • szervezeti önértékelési kézikönyv (törzsanyag,

specifikációk: testnevelés, kertészmérnök, államigazgatás, felnőttképzés, általános orvos, általános agrár, óvodapedagógus, műszaki menedzser, épületgépész, jogász, egészségügy, közgazdasági, bányász, kohász, gépész, társadalom és természettudományi tanár, műszaki informatika…),

• képzési anyag (képzők képzése is), • innovációs könyv (stratégiai és irányítási, alap-, és támogató folyamatok),

• folyamatleírások • képzésben résztvevők várható száma: 830 fő • szervezeti önértékelésben résztvevő intézmények: 7 A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARA SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.


Az önértékelés indítása Az önértékelés indítása Kérdőíves vizsgálatok • ADOTTSÁGELEMEK • vezetés • munkatársak irányítása • intézményi stratégia • erőforrások, partner kapcsolatok • folyamatok • EREDMÉNYELEMEK • munkatársak megelégedettsége • hallgatói elégedettség • társadalmi hatás STATISZTIKAI FELDOLGOZÁS

Szöveges értékelés • ADOTTSÁGELEMEK • vezetés • munkatársak irányítása • intézményi stratégia • erőforrások, partner kapcsolatok • folyamatok • EREDMÉNYELEMEK • munkatársak megelégedettsége • kulcsfolyamatok eredményei KONSZENZUSOS ÉRTÉKELÉS RADAR TECHNIKÁVAL

Százalékos / pontok EFQM Fejlesztendő területek és akciók meghatározása A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


A TESZT FELÉPÍTÉSE Terület

kérdések száma

VEZETÉS

21

STRATÉGIA

11

MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA

15

ERŐFORRÁSOK

16

FOLYAMATOK

75

MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG

14

ÖSSZESEN

kitöltők száma

69 (136)

152

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG

91

197 (302)

TÁRSADALMI HATÁS

13

69 (138)

104

266

ÖSSZESEN



279

ADOTTSÁGOK Munkatársak irányítása

49 (90)

Munkatársak Teszt: 60% 36p megelégedettsége Szöv:: 43% 13p

Teszt: 44% 26p Szöv:: 19% 15p

54 (100) Teszt: 55% 36p Szöv:: 52% 18p

310

Munkatársi elégedettség

41 (90)

Vezetés

EREDMÉNYEK

Folyamatok

Stratégia

76 (140)

48 (80)

Rendőrségi Teszt: 46%stratégia 37p Szöv:: 41% 11

Erőforrások

Folyamatok

Teszt: 51% 48p Szöv:: 61% 28p

Hallgatói elégedettség 130 (200) Teszt: 65% 130p Szöv:: -

Társadalmi hatás

60 (90)

35 (60)

Teszt: 46% 41p Szöv:: 64% 19p

Teszt: 58% 35p Szöv:: -

INNOVÁCIÓ, TANULÁS


Kulcsfolyamatok eredményei 96 (150) Teszt: Szöv:: 64% 96p


Vezetés

Stratégia

57% 60,3%

55,3% 56,7%

53,7%

vezetés példamutatása participáció

52,8%

45,2%

stratégiai szemlélet

csoportmunka szakmai kompetencia

54% 40,5% 44,4% 26,3%

stratégia kialakíthatósága, hozzáférhetőség stratégia érthetősége együttműködés (belső) együttműködés (külső) módszertan

teljesítményértékelés

Vertikális elemzés – belső csoportok %-ában A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Munkatársak irányítása

elvárások meghatározása

44,5%

egyéni előmenetel

30,7% 52,8% 43,7%

Erőforrások

47,3% 38,7%

információs rendszer erőforrás hozzárendelés

60,1% együttműködés

szervezet fejlesztése

(belső)

59,6%

visszacsatolás, értékelés 28,2%

együttműködés (külső) módszertan



Folyamatok megfelelő módszerek hozzáférhetősége

42,1%

folyamatok fejlesztése jelenlegi szabályozási rendszer

43,1% 45,1% 50,9% 48,8%

Munkatársak megelégedettsége

képzés

participáció

49,8%

ösztönzés, motiváció

44,3% 62%

irányítás, értékelés

67,1% kultúra

képzés követelményrendszere



Vertikális elemzés – legalacsonyabb átlagpont szerint kiemelendő területek • a vezetettek teljesítményének, szakmai fejlődésének kompetenciáinak mérése, értékelése; • a szervezet tagjainak bevonása az egyéni követelmények meghatározásába; • folyamatos fejlődés melletti elkötelezettség és teljesítmény ↔ erkölcsi, anyagi elismerés; • személyzetfejlesztési tevékenység hiányosságai; • a pénzügyi döntéshozatal és ellenőrzés kialakítása, leszabályozása, módszertani támogatottság; • belső – külső kommunikációs problémák; • egyéni és szervezeti teljesítmény összhangja a motivációs rendszerrel.



Vertikális elemzés – hallgatói elégedettség belső csoportok %-ában Hallgatói kör elsősök Csoport

nappali 1,2,3,

nappali 4,5

levelező

PhD

Postgraduális

Folyamatok

72

72

71

72

73

73

Erőforrások

76

75

71

77

70

72

Külső motiváció

65

62

67

67

68

66

Elégedettség

63

60

57

60

62

66

Kultúra

61

62

61

56

54

54

Belső motiváció

71

66

70

70

78

78

Képzési színvonal

64

60

56

61

68

69



Vertikális elemzés – legalacsonyabb átlagpont szerint kiemelendő területek • oktatástervezés és nyilvántartás informatikai háttér problémái; • TDK-ban résztvevő hallgatók száma alacsony; • TDK-ban résztvevő hallgatók, témavezetők elismerési, motivációs rendszerének hiányosságai; • hallgatók publikálási lehetőségeinek szűk köre; • az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazhatóságának problémái; • gyakorlati képzés alacsony színvonala; • intézetek/tanszékek és a hallgatók közötti kapcsolat milyensége; • oktatásszervezés színvonala a levelezőknél; • támogató szolgáltatások hiányosságai (kollégium); • logikus probléma megoldási képességfejlesztési hiányosságok. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja


Vertikális elemzés – társadalmi hatás belső csoportok %-ában Terület

átlag %

Egyetemen belüli hatás

42%

Kereslet-kínálat összhangja

52%

Elismertség (diploma)

60%

Kutatási-szakmai tevékenység

63%

Tájékoztatás, ismertség

58%



Vertikális elemzés – társadalmi hatás legalacsonyabb átlagpont szerint kiemelendő területek • a Kar iránti hallgatói kereslet és elhelyezkedési lehetőség összhang hiánya (2,74) • szervezetre (kar) vonatkozó információkról való tájékoztatás (3,21) • a helyi gazdasági életben érzékelhető hatás (3,09) • a Kar működésének országos hatása (2,26) • a felvett hallgatók minősége (3,07)



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja

Recommend Documents